HRB-23/2008.
(HRB-78/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2008. november 20-án, csütörtökön 14 órakor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6769. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítője *
1. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Meghívottak:
Pénzügyminisztérium képviselői
Honvédelmi Minisztérium képviselői
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6769. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
Meghívottak:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
3. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Lázár János (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Rába László (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz) Básthy Tamásnak (KNDP)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Varga Valéria főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Jelen voltak
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 07perc)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A bizottsági ülést megnyitom, a jelenléti ív szerint a bizottság határozatképes. Az eredetileg kiküldött meghívóhoz képest eggyel több napirend tárgyalását javasolja az elnök úr, mivel időközben kaptunk egy feladatot általános vitára alkalmasság kérdésében. Kérdezem a bizottságot, hogy a módosított napirendi javaslatot elfogadja-e. (Szavazás.) Igen, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Köszönöm szépen.
Kezdjük az első napirendi ponttal: a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatásával. A kormány képviselőjeként a Pénzügyminisztérium részéről Varga Valéria érkezett. Mindenki megkapta az ajánlás szövegét. Ebben a Honvédelmi Minisztérium fejezetet a 213/1-es javaslattal kezdjük. Ez a javaslat dr. Heintz Tamás és képviselőtársai kapcsolódó módosító javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Senki nem támogatta, egyharmadot sem kapott. 213/2-es Vígh László képviselő javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. A következő a 213/3-as.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, vélemény?
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): 264 katonai objektum civil őrzésével kapcsolatban az álló kiadások csökkentését tartalmazza a javaslat, amelyből bizonyos feladatokat a hivatásos állomány is teljesíteni tud, képes és lehetőség szerint azokkal kellene megoldani a képviselő úr és az SZDSZ véleménye szerint.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 213/4-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. A 226/1-es Vígh László képviselő javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. A 216/2-es javaslat, Kóka János képviselő úr javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Ez a csökkentés valójában nem csökkentés, ilyen célra a múlt évben 3,011 milliárd forint állt rendelkezésre. Ez a fejezeti cím gyakorlatilag a honvédség kulturális és rekreációs tevékenységét tartalmazza. Valamint a volt katonai Térképészeti Intézet támogatásának emelését tartalmazza. A tavalyi hárommilliárddal szemben most semmi nem indokolja, hogy 4,4 milliárd forint legyen a kulturális célú támogatás. Gondolom, Fábryt többször nem akarják kivinni, Horváth Ágnes, nem tudom, ebből a keretből utazott-e. Tehát azt javasoljuk, hogy a tavalyi szinten maradjon. (Moraj.) Igen, Horváth Ágnes is volt kint a kis ridiküljével, meg Fábry Sándor. Szóval mi azt mondjuk, hogy ha minden költségvetési fejezet szinten marad és néhány csökken és ilyen a gazdasági helyzet, akkor pont itt egy majdnem 30 százalékos növelést teljesen indokolatlannak tartunk. Mi azt mondjuk, hogy a tavalyi szint. Nem kívánjuk csökkenteni, de egy 30 százalékos növelést pont ennél a tételnél, aminek közvetlen katonai célja nincs, nem támogatunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy parányi megjegyzést tennék: Molnár képviselőtársamat emlékeztetném, hogy amikor Horváth Ágnes utazott, nem ebből a keretből, ő az SZDSZ minisztereként utazott. (Dr. Molnár Lajos: Épp ezért tettem szóvá akkor is, most is.) Én meg azt gondolom, hogy akkor el kellett volna érni, hogy ne utazzon. Van-e további észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A következő a 226/3-as.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. A 230/1-es Domokos László és Babák Mihály javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/2-es Gógl Árpád és képviselőtársai javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/3-as Vígh László javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/4-es dr. Gruber Attila javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/5-ös dr. Dorkota Lajos kapcsolódó módosító indítványa.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/6-os Vitányi István javaslata.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/7-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/8-as Hirt Mátyás kapcsolódó indítványa.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/9-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/10-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/11-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/12-es? Ivanics Ferenc képviselő indítványa.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/13-as?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/14-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/15-ös?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/16-os Domokos és Babák képviselő úr indítványa?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/17-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/18-as?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 230/19-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 234/1-es dr. Heintz Tamás és képviselőtársai indítványa?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 234/2-es?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 234/3, 4-esről nem szavazunk. 241/1-es Vígh László indítványa.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. Nincs több indítvány. Köszönöm szépen a Pénzügyminisztérium képviselőjének a jelenétét.
Következik a második napirendi pontunk, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Köszöntöm Papp Imre szakállamtitkárt, megadom a szót.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár szóbeli kiegészítője
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Magyarország bevezette a biometrikus útlevelet, akkor 2006 februárjában az arcképmás vonatkozásában, most pedig javaslatot teszünk arra, összhangban az uniós normákkal, hogy az ujjnyomat tekintetében is történjen meg ez a bevezetés. Ennek a határideje 2009. június 28. Ezt a munkát vállalja fel a javaslat. Mindemellett igyekszünk azt a hiányt valamiképpen megoldani, hogy a 14 év alattiak is szabadon utazhassanak a Schengen-térségbe, vagyis azt javasoljuk, hogy valamennyi újszülöttnek legyen hivatalból személyazonosító igazolványa és ezáltal tudjon élni a külföldre utazás jogával, a szabad mozgás jogát tudja érvényesíteni. Szeretnénk komfortosabbá tenni azt is, hogy a születéskor hozzájuthasson alanyi jogon mindenki hivatalból az adóazonosító jeléhez, a TAJ-számához, a lakcím kártyájához, tehát ezt rögtön megkaphassa anélkül, hogy különösebb utánajárást kellene csinálni ezekben az ügyekben. Ez szerepel még a javaslatban összhangban azzal is, hogy a babakötvénnyel összefüggő ügyeket is szeretnénk itt rendezni. Tehát ez az öt dolog egyszerre, ott a születéskor pillanatok alatt rendezhető legyen. Hangsúlyozom, hogy hivatalból történjék, ez van a javaslatban, ehhez kérjük a támogatásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólások? Tessék, Nyitray képviselő úr.
DR. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Amit az újszülöttek szabad utazásával kapcsolatban mondott, felfoghatnám vidáman is, de én ezt egyáltalán nem így fogom fel, ugyanis ez azt jelenti, ha jól értelmezem - ha itt egyéb biztosítékok, jogszabályok nem lesznek -, hogy összeveszik egy házaspár, valamelyik a hóna alá fogja a gyereket, aztán az útlevelével együtt lelép, kvázi elrabolja a másik szülőtől és lehet, hogy az életben nem látja többet. Tehát például a kiskorúakkal kapcsolatos védelem, a szülők egyenlő hozzáférése a gyerekéhez, most mondok ilyen terminológiákat, de azt hiszem, hogy mindenki érti, hogy mire gondolok. Miként lesz az biztosítható, hogy egy csecsemőnek, de lehet az egy 2-3-6 éves gyerek is - a 18 évéig van rá vonatkozóan bizonyos szülői felelősség és felügyelet - védelme legyen? Ez teljesen kizárja, ha ez így van, ez egy abszurd dolog. Minek kell egy újszülöttnek útlevél. (Közbeszólás: Így most fogja és elviszi a gyereket.) Hát úgy nem viheti, mert nem engedik át, nem tud kilógni, mert akkor bűncselekményt követ el. (Közbeszólás: De nincs Határőrség!) Attól, hogy nincs Határőrség, attól az országot elhagyni bármilyen okmánnyal és elrabolja a másik szülőtől, az akkor is bűncselekmény, ne tréfálkozzunk már itt egymással!
ELNÖK: Azt gondolom, hogy Nyitray úr felvetése nem éppen az általános vita döntési lehetőségébe tartozik, ez kifejezetten a törvényjavaslat vitájának a témája. Nagyon hasznos volt, amit hallottunk, javaslom, hogy az általános vitában ismételje meg képviselőtársam, esetleg egy módosító indítvánnyal tegye helyre az ön által kifogásolt kérdést.
Kinek van még észrevétele? (Nincs jelentkező.) Kíván-e valaki válaszolni erre?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A hatályos jogi szabályozás szerint 14 éves korban személyazonosító igazolvány jár mindenkinek. A másik, hogy ma az a tapasztalat, hogy a magyar állampolgárok, élve a szabad mozgás jogával, mindennemű okmány nélkül viszik át a gyerekeiket mondjuk Ausztriába. Számos olyan eset van, hogy semmilyen okmányt felmutatni nem tudnak. Ez az okmány egyébként az útlevél, tehát ma minden további nélkül juthat útlevélhez a 14 év alatti. Szám szerint körülbelül 500 ezer olyan gyerek van, akinek van útlevele, tehát a képviselő úr által felvetettek értelem szerint ebben a kontextusban kezelhetőek. Azzal nem különösebben lehet mit tenni, hogy ha útlevéllel valakit elvisznek. Ma ahhoz, hogy egy 14 év alattinak legyen útlevele, ahhoz kell mindkét törvényes képviselőnek a hozzájárulása és ez azt a garanciát jeleníti meg, ami a gyerekek jogairól szóló '89-es new yorki egyezményben és más nemzetközi egyezményekben benne van. A szabályon mi nem kívánunk változtatni, tehát az útlevélhez változatlanul kellene a törvényes képviselők hozzájárulása. Itt arról van szó, hogy személyazonosító igazolványhoz juthatnának, ami azt az ellentmondást szüntetné meg, hogy ma a családtagok személyazonosító igazolvánnyal utaznak, ellenben a 14 év alatti gyermek biztosan útlevéllel utazik még olyan országokba is, ahová nem kell az útlevél. Erre az ellentmondásra kíván a javaslat választ találni. Azok a félelmek pedig, amelyeket a képviselő úr említett, nézetünk szerint nincsenek. Köszönöm.
ELNÖK: Molnár képviselő úr kért szót.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): A törvényjavaslat címét és a szövegét olvasva érzek egy ellentmondást. Ez úti okmányról szól, ugyanakkor végig a szövegben több helyen személyazonosító okmányról beszél. És ha jól következtetek, ide bekeveredik az úti okmány, a személyazonosító okmány, az egészségbiztosítási okmány, az adóokmány és mindezzel ez a törvény pár bekezdésben foglalkozik. Miközben a címében csak egyről van szó. Mi köze mindennek az adóazonosító kiadásához, a TAJ-szám kiadásához?
Személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról beszél. Ez már nem az úti okmány tartalom, összefüggést lehet hozni persze, ha már úgyis kiállítjuk, adjuk oda az adószámot, ha már úgyis kiállítjuk, adjunk egy egészségbiztosítási kártyát is! Csak ennek a törvénynek a célja elsődlegesen az európai közösségen belüli úti okmány kérdésnek az Európai Unión belüli rendezése, beleértve az útlevéllel nem rendelkező újszülötteket is. De ez a címen messze túlterjeszkedik, hiszen adóigazolásról beszél. Ehhez viszont egy ettől sokkal részletesebb szabályozottságot igénylő törvényjavaslat kellene.
ELNÖK: Mécs képviselő úr is kíván hozzászólni.
MÉCS IMRE (MSZP): Molnár képviselő úr érdekes dolgot vetett fel, hát csak mellesleg megjegyzem, hogy az Egyesült Államokban jogosítvánnyal lehet személyazonosságot igazolni. Nyilvánvaló egy csecsemő nem tud még vezetni, meg egy öreg nénike sem tud vezetni, akkor ráírják, hogy vezetésre nem jogosít. Kínjukban találták ezt ki a szabadság hazájában. Nálunk egy megszállott jogász, az Alkotmánybíróság elnökeként kiirtotta a személyi számot, sok egyéb hibája mellett ez egy óriási kárt jelentett, és emiatt kellett egy csomó más azonosító jelet bevezetni. Amikor az illető ifjú volt, még olyan számítógépek voltak, amelyek nagyon nehezen és lassan működtek és egy azonosító vezérkóddal könnyen össze lehetett gyűjteni az adatokat. És úgy gondolta az illető, hogy azáltal, hogy megszünteti ezt a kódot, nehezebb lesz majd az adattolvajoknak összeszedni az adatokat. A számítógép-technika azóta óriásit fejlődött, tökéletesen mindegy, hogy milyen azonosító kódok vannak. A rendszerben kell lenni a garanciának, tehát a jogállamban kell lennie a garanciának és tulajdonképpen azt kellene javasolni, hogy vezessük vissza a személyi számot, de ezt most már nagyon nehéz megcsinálni. Most abban egyetértek Molnár képviselő úrral, hogy talán egy módosító javaslattal a címet ki lehetne bővíteni vagy a tartalmat korlátozni. Ez egy jó gondolat, valóban, én mint sokgyermekes szülő tudom, hogy milyen nehézségekkel jár a gyermekek identifikációjának a megalapozása, hogy ilyen körülményesen fogalmazzak. Én ezt üdvözlöm, hogy a születéskor elintézik az állampolgári identifikációs problémákat és utána nyilván a szülők el fogják veszíteni, meg más dolgok lesznek életszerűek, de ez megvan akkor. Költségkímélő is. De valóban a cím nem fedi le ezt a sokkal mélyebb és praktikusabb tartalmat, tehát javasolnám azt, hogy a címét változtassuk meg. Egyébként nekem szimpatikus a dolog.
ELNÖK: Köszönöm. Nyitray úr joggal mondhatja, hogy most miért nem tettem megjegyzést, a jogalkotásról szóló törvény a cím és a szöveg összhangját az általános vitára való alkalmasságnál kritériumaként emeli ki. Vagyis mondhatnák azt az urak, hogy általános vitára alkalmatlannak tartják, de ennek az eldöntésében ilyen érveink voltak, hogy a cím és a szöveg nincs összhangban. Van-e még valakinek felvetése? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót a válaszadásra.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a kérdéseket és a felvetéseket. A címnek az értelmezése. Ez nem salátatörvény. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján megvan az az összefüggés, amiért egy törvényben szerepel ez a sok rendelkezése.
Mi az összefüggés? A cím azt mondja, hogy módosítunk egy törvényt és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvényeket módosítjuk. Ez a cím a jogalkotási törvénynek tökéletesen megfelel. Nem azt mondja, hogy és a személyazonosító igazolványra vonatkozó szabályozás van ebben az anyagban, hanem a külföldre utazásra felhasználható más okmány, magyar hangja, úti okmány, tehát személyazonosító igazolványra vonatkozó szabályozást érintő törvények jönnek itt szóba. Tehát itt egy paradigmaváltás van. Ma a 14 év alatti személynek nincs személyazonosító igazolványa. Ha lesz neki, és a javaslat azt mondja, hogy legyen neki születésekor hivatalból. Valamennyi újszülött számára. Mindaz, amit Mécs képviselő úr elmondott, az flottul valósuljon meg és kapja meg az összes okmányát. Ez ebből fakad. Értelem szerint, hogy ha valaki nem kap a születésekor alanyi jogon személyazonosító igazolványt, akkor az egy más helyzetet jelent. Egyébként azokon az ötpárti egyeztetéseken, amiken részt vettünk, világossá vált, hogy nagyon komoly biztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy valamennyi magyar gyermeknek legyen valamilyen okmánya és ez az okmány nem tud más lenni jelen pillanatban, mint az úti okmány. Mi pedig arra teszünk javaslatot, hogy ez lehessen a személyazonosító igazolvány is. Amit Mécs képviselő úr felvetett, az a 15/1991-es alkotmánybírósági határozat óta van így. Tehát azzal mi különösebben nem tudunk mit kezdeni és azt tudom mondani, hogy a cím megítélésünk szerint megfelel annak a tartalomnak, ami a egész javaslatot jelenti. Csak zárójelben jegyzem meg azt, hogy számos törvény esetében a jogrendszer igen jelentős változtatására kerül sor, mi ezen túl megjelenítettük magában a címben is azt, hogy itt még valami más is van, mint ami a külföldre utazásról szóló törvény módosítását jeleníti meg. Egyébként erre a jogalkotónak nincs ilyenféle kötelessége. Amikor úgy ítéli meg, hogy a javaslat módosításának eredményeként más törvényeket is módosítani kell, akkor ezt nem szükséges a címben megjeleníteni, de itt pontosan jelezzük és az indoklás is világosan tükrözi, hogy mást is szerettünk volna elérni, még hozzá a 14 éven aluliak személyazonosító igazolványhoz jutását. Úgyhogy kérem a képviselő urakat, hogy támogassák ebben a kormányt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár úré a szó.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Államtitkár Úr! Nem válaszolt a kérdésemre. Mindaz, amit elmondott, azzal teljes mértékben egyetértek. A cím szerint a külföldre utazáshoz felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozik a törvény. Ahogy az adatfelhasználás célhoz kötött, a törvénynek is célhoz kötöttnek kell lennie. Ha úti okmány, illetve más, külföldi utazásra felhasználható okmányt szabályozó törvényjavaslat fekszik előttünk, akkor az semmiképpen nem tartalmazhat egészségügyi, adó- és egyéb igazolásokat elrendelő szabályozást. Amit egyébként praktikusnak tartok, az, hogy az újszülött rögtön kapjon adószámot, rögtön ki lehet rá vetni a füstadót, ez a mai helyzetben akár célszerű is. Az, hogy kapjon egészségbiztosítási kártyát és TAJ-kártyát azonnal, az előkészíti, hogy a következő kormány, amelyik vagy ez lesz vagy az lesz, az SZDSZ biztosan nem lesz még olyan állapotban, hogy kormánytöbbsége legyen (Derültség.), de ezt meg lehet csinálni. De az nem úti okmány és nemcsak, hogy külföldre utazást lehetővé tevő okmány, hanem erre nem használható az egészségbiztosítási kártya. Azt hiszem, világos. Ezt fogalmaztam meg először is, most is, erre nem kaptam választ, hogy ha egyszer utazással kapcsolatos okmányokról rendelkezik ez a törvényjavaslat, akkor ebbe hogy fér bele az egészségbiztosítási kártya, ha csak a közösségi szabályozás az adókártyával és a TAJ-kártyával való utazást nem teszi lehetővé. Ha nem, akkor nem ebben a törvényben vagy nem ezzel a címmel kell tenni. Vagy hozzá kell tenni, hogy "és az újszülöttek egyéb okmányaival való ellátásáról szóló törvényjavaslat". Mert egyik sem úti okmány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni egy rövid válasz erejéig.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem arról szól a javaslat címe, hogy mi a külföldre utazásról szóló törvény módosítása és mely úti okmányok használhatók fel a külföldre utazásra. A javaslat nyelvileg: a külföldre utazásra felhasználható más okmány magyar hangja nem lehet más, mint személyazonosító igazolvány. Személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények, vagyis adott esetben az egészségbiztosítási kártyája, a TAJ-száma, az adóazonosító jele, mindene, a babakötvénye. Senki nem mondta azt, hogy babakötvénnyel vagy adóazonosító jellel lehetne külföldre utazni. A képviselő úrnak akkor lenne igaza, ha itt csak annyi lenne, hogy a külföldre utazáshoz felhasználható más okmányokról szóló törvények módosításáról, de nem ez van itt, hanem "vonatkozó egyes törvények". Tehát éppen önnek kellene üdvözölnie azt, amit elmondott akár az adóazonosító, egészségbiztosítási kártya, TAJ-szám szempontjából. A jelenlegi rendszer nem komfortos. Ha a gyerek nem kapja meg 30 napon belül a TAJ-számát és az egészségbiztosítási kártyáját, akkor nem tudja felírni a háziorvos a gyógyszert, noha a hatályos jogrendszer szerint csak 30 napig teheti meg, hogy a szülő részére írja fel a gyógyszert. Hát az megoldás Magyarországon, hogy a gyermeknek járó gyógyszert másnak a nevére kell felírni, mert a gyermeknek nincs se TAJ-száma, se egészségbiztosítási kártyája?
Ezen akarunk módosítani. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlati életben éppen olyan problémás, hogy hozzá kell ehhez nyúlni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár úrnak továbbra is aggályai vannak.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Észrevettem, hogy az úti okmányokkal összefüggő bármely törvényt módosítani kívánják nemes és kevésbé nemes céllal az úti okmányra vonatkozó törvényen kívül. És még egyszer hangsúlyozom, hogy egyetértek azzal, hogy az újszülött hivatalból kapja meg az egészségbiztosítási kártyáját. Egyetértek azzal, hogy kapjon adókártyát - hivatalból. De ez nem itt, nem a külföldi utazással kapcsolatos dokumentumokról szóló törvényben, hanem az adótörvényben, meg az egészségbiztosítási törvényben legyen megfogalmazva. Az, hogy önök most kihasználják azt a lehetőséget, hogy az utazási igazolvánnyal kapcsolatban meg kell nyitni más törvényeket, én le tudnám vezetni más törvényből a Duna-szabályozást is, csak hát akkor nem arról szól. Ez nem arról szól, mint amit a címében jelez. Nagyon finom és igazán tiszteletre méltó nyelvi csavarral van megfogalmazva. Ezt kétségkívül elismerem. De jogalkotási, elvi szempontból egészségbiztosítási kártya kiadását külföldi úti okmányról szóló törvényben módosítani, ez egy kicsit a parlamenti jogalkotási folyamatoknak további sekélyesedését jelzi az én számomra.
Hogy ha úti okmányról és európai közösségi előírásról és annak az egyszerűsítéséről, az újszülöttek azonosításáról, akkor arról szóljon a törvény. Ha adókártyáról, akkor az adózásról szóló törvényről és ha egészségbiztosításról, akkor az egészségbiztosítási törvényről, lehetőleg persze több-biztosítósról, de én elfogadom, hogy éljen a megbonthatatlan OEP, csak ne tessék ide belekeverni. Itt úti okmányról beszélünk és ennek keretében az összes létező jogosítvány, a vízi rendészetitől a kishajóvezetésiig bármi lehet, mert azzal is átléphetem a határt, fényképes, az osztrákok elfogadják pl. a motoroshajó-vezetésig, nemcsak a jogosítványt. De akkor itt lehetne szabályozni a jogosítványtól kezdve bármit. Ennek a törvénynek nem ez a célja.
MÉCS IMRE (MSZP): Én tisztelettel azt javaslom tudós kollégámnak, hogy adjunk be módosító indítványt a törvényjavaslat címéhez, de fogadjuk el általános vitára, mert fontos dologról van szó, menjen be ez a törvényhozás fogaskerekei közé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örömmel hallom ezt a javaslatot, ez valóban a kibontakozás felé vezet. Egy megjegyzést, ha megengednek képviselőtársaim, mert azért be kell írásban nyújtanunk az általános vitával kapcsolatos álláspontunkat, a többségit és a kisebbségit is, szeretném azért hozzátenni, hogy az eddig elhangzottakból világosan kitűnik, hogy valamilyen szabályozásra szükség van. Azzal, hogy a határok jó néhány ország felé megnyíltak, a gyerekek igazolásának a problémája valóban egy létező probléma. Ennek a megoldását mindenképpen célul kell kitűznie a parlamentnek. Az, hogy a vitában majd módosító indítványokkal képviselőtársaim hogy fogják változtatni ezt a benyújtott törvényjavaslatot, az egy más kérdés. Remélem, hogy ezek jobbító eredményhez fognak vezetni, aminek következtében a gyermekek utazása a szülők és az adott ország szempontjából is biztonságosabbá válnak. Én az adott országot a fogadóországra értem. Tudjuk, hogy vannak ilyen problémák, hogy egy gyermek a kirándulás során eltévedhet, elkallódhat. Sajnos ezek napi esetek lehetnek, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a turizmus növekedni fog. A törvényjavaslat indokolt, a megoldás nagyon kényes abban a tekintetben, hogy gyermekről van szó és ezekkel az igazolványokkal kapcsolatban, amik itt felsorolásra kerültek, nehezen hihető, hogy mindet viszi magával külföldre valaki a gyermek érdekében.
Van még egy nagyon komoly igazolványa a gyerekeknek, ez a születési anyakönyvi kivonat. Ez a legtermészetesebb, mert amikor a kórházból kijön a gyermek, nem azt mondom, hogy külföldi utazásra fel kell használni, de pl. a felsorolásból kimaradt. Azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket szabályozni kell.
Lezárom a vitát és szavazásra teszem fel a kérdést. Ki támogatja az általános vitára alkalmasságot? (Szavazás.) Egyhangúlag alkalmasnak találta a bizottság általános vitára a törvényjavaslatot. Köszönöm. Mivel mi vagyunk első helyen kijelölt bizottság, ezért írásban kell eljuttatnunk ugyan a véleményünket, de kell állítanunk többségi véleményalkotót. Ki vállalja ezt a szerepet? Én Mécs urat kezdeményezném, igen aktív volt. (Nincs ellenvetés.) Szeretném a tárca számára jelezni, hogy várható egy parázs vita ebben a kérdésben, tehát Draskovits urat tájékoztassák erről.
Az egyebekre térünk át. Két dologról szeretném önöket tájékoztatni. Az egyik az, hogy várhatóan a jövő héten lesz bizottsági ülésünk. A legújabb hírek szerint ez kedden ebédszünetben kerülne sorra.
A másik, hogy részt vettem tegnap a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének fórumán Nagyberényben, amire mindnyájan kaptunk meghívót. Azt gondoltam, hogy mások is lesznek, de nem voltak mások, ezért kaptam egy olyan megbízást a részvevőktől, hogy a bizottság tagjait tájékoztassam arról, hogy az ehhez az érdekvédelmi szövetséghez tartozó munkavállalók hangulata kedvezőtlen. Elsősorban a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket bírálják meglehetősen vehemensen és fenntartják továbbra is azt a véleményüket, hogy a 29-ei demonstrációt meg fogják szervezni. Nem nagyon találtam megértést körükben arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi gazdasági válságjeleket, egyebeket az ő illetményük és javadalmazásuk visszafogásával próbálja a kormány elsőként kezelni.
A másik, amit szeretnék elmondani, hogy a héten megkeresett a Magyar Tartalékosok Szövetsége, amely egy több ezer főt magában foglaló civil szervezet és azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy mivel tudják, hogy a tartalékos szolgálattal kapcsolatosan törvénykezési elképzelése van a háznak, szeretnének bemutatkozni a bizottságnak. Én arra tettem ígéretet, hogy a bizottság tagjainak jelezni fogom és azt is mondtam, hogy erre a bemutatkozásra megítélésem szerint legközelebb februárban kerülhet sor, hiszen a december elég zsúfolt, januárban pedig más elfoglaltságaink vannak. Azt kérték, hogy egy napirendi pont keretében hadd jöjjenek el és adjanak egy rövid tájékoztatást. Azt gondolom, hogy van lehetőség arra, hogy esetleg az ő tevékenységük, szervezettségük a most tárgyalásra kerülő önkéntes tartalékos szolgálat teljesítésével összefüggésben meghallgatásra kerüljön. Azt kérem a bizottságtól, hogy ezzel előzetesen értsen egyet és tartsa evidenciában.
Ennyi lett volna az én egyéb megjegyzésem. Kérdésem, hogy kinek van észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs, akkor köszönöm szépen. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 05 perc)
Keleti György
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia