HRB-30/2007.
(HRB 1-50/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. november 23-án, pénteken, 10 órai kezdettel
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
A bizottság titkársága részéről: *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4177. számú törvényjavaslat *
Döntés a módosító javaslatokról *
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló T/4192. számú törvényjavaslat *
Döntés a módosító javaslatokról *
Határozathozatal a napirendről való levételről *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/4410. számú törvényjavaslat *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli előterjesztése *
Kérdések, vélemények, észrevételek *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslat *
Döntés a módosító javaslatokról *
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló T/4322. számú törvényjavaslat *
A módosító javaslatok megvitatása *
Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
Meghívottak: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselői
Meghívottak: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselői
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), alelnök
Karsai Péter (MDF) alelnök
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Ecsődi László (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) Mécs Imrének (MSZP)
Rába László (MSZP) Laboda Gábornak (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről:
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Barna Péter osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Esztó Péter vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság minden tagját, illetve a kormány képviselőit, Piros Attila államtitkár urat és Rajmon Balázs főosztályvezető urat. A helyettesítéseket szeretném először kérni képviselőtársaimtól. Tóth Gábor képviselő urat Csampa Zsolt, Kontrát Károly képviselő urat jómagam, Simon Miklós képviselő urat Nyitray András, Katanics Sándor képviselő urat Gál Zoltán, Ecsődi László képviselő urat Keleti György, Tóth Károly képviselő urat Mécs Imre, valamint Rába László képviselő urat Laboda Gábor fogja helyettesíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes. A mai napirenden a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4177. számú törvényjavaslat, a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló T/4192. számú törvényjavaslat, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/4410. számú törvényjavaslat, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslat, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló T/4322. számú törvényjavaslat szerepel, valamint az egyebek napirendi pont.
Kérdezem, hogy a napirendeket illetően van-e kérdés vagy észrevétel. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztett napirendi javaslatot. Aki egyetért vele, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el a mai ülés napirendjét.
Szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy a jövő héten szerdán és csütörtökön is kénytelenek leszünk bizottsági ülést tartani. Szerettem volna még napirend előtt bejelenteni, hogy szerdán és csütörtökön 10 órai kezdettel bizottsági ülés megtartására kényszerülünk, képviselőtársaim örömére.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4177. számú törvényjavaslat
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításával kezdenénk. Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy a tegnapi napon ötpárti konszenzus körvonalazódott a törvény elfogadását illetően. Ennek jegyében a Balog Zoltán, Kontrát Károly és általam benyújtott módosító indítványokat visszavonjuk, és helyette bizottsági módosító indítványra teszek javaslatot a tegnapi ötpárti konszenzus eredményeképpen. Ezek jelen pillanatban sokszorosítás alatt állnak, amíg a sokszorosítás megtörténik, javaslom, hogy a visszavont módosító indítványokon túl fennmaradó módosító indítványokról döntsünk.
Döntés a módosító javaslatokról
Egy eredetileg 36 pontból álló ajánlás került kiosztásra, ebből fogunk dolgozni, kivéve azokról a módosító indítványokról nem fogunk most dönteni, amelyek az előbb általam visszavonásra kerültek.
Az ajánlás 1. pontja...
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnézést, én is szeretném bejelenteni, hogy visszavonom a nevem alatt lévő módosító indítványokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ajánlás 1. pontjában lévő módosítót visszavontam. Az ajánlás 2. és 3. pontjában lévő módosítót visszavontam. A 4. pont Bárándy Gergely képviselő úr indítványa. Ez összefügg a táblázatban jelzettekkel, de ez benne lesz a bizottsági módosító indítványokban, úgy tudom, csak szeretném megjegyezni. (Mécs Imre: Ez egy helyesírási hiba.) A kormány álláspontját kérjük.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tárcaálláspontot tudunk jelenleg képviselni. A bizottsági módosító indítvány tartalmazza ezt, ugyanakkor ez a helyesírási hiba jelenleg a bizottsági módosítóban is benne van, tehát ezt adott esetben célszerű lenne elfogadni.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki elfogadja... egy pillanat, Laban úr, parancsoljon!
LABAN JÁNOS, a bizottság titkára: Elnézést, tisztelt bizottság, a tárcaálláspont az összes összefüggő ajánlási pontra is vonatkozik? Tehát tárgyalhatja a bizottság egyben a 4., a 11., a 15., 17., 18., 19. - rettenetes sok - módosító javaslatot egyszerre, összefüggőként? Vagy pedig darabonként tárgyalja a bizottság?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azért lenne célszerű darabonként - bár tudom, hogy ez nehezebb -, mert akkor átlátjuk, hogy pontosan hol lehet esetleg korrigálni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tehát a 4. pontot, Bárándy Gergely képviselő úr módosító javaslatát a tárca támogatja. Kérdezem bizottsági képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangúlag elfogadtuk.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító indítványt visszavontam.
Boross Péter képviselő úr javaslatát illetően kérdezem a tárca tisztelt képviselőit, hogy támogatják-e vagy sem.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e Boross Péter képviselő úr javaslatát. (Szavazás.) Megkapta a bizottság többségének a támogatását. (Közbeszólások.) Megvolt a többség. Úgy számolom, hogy Laboda képviselő úr is így szavazott. (Közbeszólások.) Az összeférhetetlenségi szabályok majd rendezik.
Megállapítottam a határozatot: a bizottság többsége elfogadta, támogatta a módosító javaslatot.
Gál képviselő úr az ajánlás 7. pontjában szereplő javaslatát visszavonta.
Az ajánlás 8. pontja visszavonva.
A 9. pont visszavonva.
A 10. pont visszavonva.
A 11. pont Bárándy Gergely képviselő úr módosító indítványa. A kormány?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja, tekintettel arra, hogy a benyújtott, ötpárti megegyezésre született bizottsági módosító javaslat ezt a pontot egyébként is elhagyja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Nem kapta meg a szükséges ... (Mécs Imre: A másikat támogattuk! Vagy következetesek vagyunk, és a helyesírási hibákat megszavazzuk..., de én nem vagyok hajlandó egy helyesírási hiba kijavítását nem megszavazni!) Elnézést kérek, képviselőtársam, a főosztályvezető úr arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 4. pont valóban formai hiba volt, vesszőhiba, de a 11. pont már olyan tartalmi kérdés, amelyet a tegnapi ötpárti tárgyaláson az SZDSZ és az MSZP képviselőjének a jelenlétében is érintettünk, és ezt a tartalmi észrevételt a most kiosztandó bizottsági módosító javaslat érinti, kihagyja a törvényjavaslatból. (Mécs Imre: Tisztelettel kérdezem, hogy ez a vesszőhiba milyen tartalmi változást jelent.) Az egész szakasz elmarad. (Mécs Imre: Ja, az egész szakasz elmarad.) Tehát nincs hova vesszőt rakni. (Mécs Imre: Nincs hova vesszőt rakni, jó.) Mert a kulcsot nem veheti el, tehát nem lesz ilyen kulcselvétel, ott tartunk jelen pillanatban. (Karsai Péter: Jobb lenne visszavonni!)
Mehetünk tovább? Képviselőtársaim számára rendben van, vagy nincs rendben?
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Abban az esetben rendben van, ha ez vissza lesz vonva, és majd azt látjuk.
ELNÖK: Bárándy képviselő úr nem nyilatkozott a tekintetben, hogy visszavonná, ő ezt nem kívánja visszavonni. Helyette bizottsági módosító indítvány lesz... (Csampa Zsolt: Ami kizárja.) ..., ami kizárja ezt.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a kormány, a tárca álláspontjára való tekintettel is támogatja-e Bárándy képviselő úr javaslatát. (Szavazás.) Nem kapta meg a szükséges egyharmadot.
A 12. és a 13. pont visszavonva.
A 14. pont visszavonva.
A 15. pont következik. Kormány?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, helyesírási.
ELNÖK: Ez szintén helyesírási, ez viszont helyesírási. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 16. pontban foglalt módosító indítványát Gál képviselő úr visszavonta.
A 17. pont Bárándy Gergely képviselő úr indítványa. A tárca?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási javítás, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 18. pont Bárándy képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta.
A 19. pont következik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadva.
A 20. pont, Bárándy Gergely képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki elfogadja? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 21. pont Bárándy képviselő úr módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki elfogadja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 22. pont Boross Péter képviselőtársunk javaslata.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot.
A 23. pont Bárándy Gergely képviselőtársunk javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, helyesírási hiba javítása.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 24. pont Gál képviselő úr által visszavonva.
A 25. pont Bárándy Gergely javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
A 26. pont Bárándy Gergely képviselő úr módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ugyancsak helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Egyhangú igen.
A 27. pont Bárándy Gergely módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatja a tárca.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 28. pont Bárándy Gergely módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ennyi helyesírási hibával dolgoznak? (Derültség.)
KELETI GYÖRGY (MSZP): Szabad legyen elmondanom, hogy a 26-ost én nem helyesírási hibának látom, de az hangzott el a 26-osnál. (Közbeszólások: Vessző!) Vessző. (Közbeszólások: Egybeírás!)
ELNÖK: Kötőjel, egybeírás.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Bocsánat, visszavontam.
ELNÖK: A 28. pontnál tartottunk, amely helyesírási hibát javítana ki. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A 29. pont Bárándy képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Az ajánlás 30. pontja Bárándy képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a tárca, ezt a módosító indítványt tartalmazza a bizottsági módosító indítvány.
ELNÖK: Ez már nem helyesírási, ez tartalmi.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez nem helyesírási, ezt a bizottsági módosító javaslat tartalmazza.
ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki a képviselők közül támogatja? (Szavazás.) Nem kapta meg a szükséges egyharmadot.
Gál képviselő úr a 31. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot visszavonta.
A 32. pont Bárándy Gergely módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatja a tárca.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 33. pont Bárándy Gergely módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 34. pont következik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben is technikai pontosítások vannak, támogatja a tárca.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
A 35. pont Bárándy Gergely módosító javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Helyesírási hiba javítása, támogatja a tárca.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A 36. pont Bárándy Gergely javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a tárca, helyesírási hiba javítása.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
Nem vagyok túl jó helyesíró, úgyhogy én nem kérdezek azzal kapcsolatban, hogy miért ilyen a helyesírása a minisztériumnak. Mécs képviselő úr! Mindjárt jönnek a bizottsági módosító indítványok.
MÉCS IMRE (MSZP): Csak elvi éllel szeretném azt a tárca felé mondani, hogy el kellene gondolkodni azon, hogy a bírósági eljárásokban, a perrendtartásban van egy olyan intézmény, hogy kijavítás. A kijavítás pont ilyenekre vonatkozik. Tehát nem kell határozatot hozni a bírónak, hanem kérésre egyszerűen kijavítja, ha egy rossz évszám van, helyesírási hiba van vagy más. Az Igazságügyi Minisztérium gondolkodjon el azon, hogy lehetne valamit intézményesíteni, mert nagyon sok helyesírási hiba akad. De azt se lehet megcsinálni, hogy ezeket lesöpörjük, mert előfordulhat, hogy az interpunkció megváltoztatja a szöveg értelmét. Köszönöm.
ELNÖK: Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Szerintem pedig egy olyan számítógépet kellene venni a minisztériumnak, amiben van helyesírás-ellenőrző program.
ELNÖK: Én parlamenti képviselőként a végrehajtó hatalom infrastrukturális körülményeinek nem tudom a befolyásolását megtenni.
Amíg a módosító indítványokat ki nem osztják, két perc technikai szünetet rendelek el.
(Szünet: 10.22 - 10.35 óráig)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném jelezni, hogy a 19. §-ra vonatkozó bizottsági módosító javaslat tervezetét az eredeti paksamétában találják meg képviselőtársaim. Tehát a 19. § módosítására vonatkozó javaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottság számára javasolt módosító javaslatokról döntünk. A törvényjavaslat módosítandó szakaszai szerint haladunk. Az 1. §. A tárca?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e az előterjesztett módosító javaslatot. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 2. §-ra vonatkozó módosítási javaslat. Tárca?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 3. §-ra vonatkozó módosító javaslat. Tárca?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 4. §-ra vonatkozó módosító javaslat. Kérdezem a tárca véleményét.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 8. §-ra vonatkozó módosító javaslat. A tárca?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 11. §-ra vonatkozó módosító javaslat. Tárca?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 12. §-ra vonatkozó módosító javaslat. Tárca?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez a biztonsági zóna elhagyása. Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 14. §-ra vonatkozó módosító javaslat. A tárca?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 17. §-ra vonatkozó módosító javaslat. Kényszerítő eszközök szakmai követelményei, eljárási szabályai.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
A 18. § módosítása.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) Támogatja a bizottság.
Elméletileg most a 19. §-ra vonatkozó módosító javaslat jön, ez a teljes panaszolás lehetősége.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így van. A tárca támogatja.
ELNÖK: Hogy ne csak a IV., hanem az V. és a VI. fejezetben lévő szabályozás is vonatkozzon a panaszra, amiben tegnap megállapodtunk. Ez a műveleti területre és egyebekre vonatkozó panaszolás lehetősége. A tárca támogatta. És a bizottság? Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A bizottság is támogatta.
Most jön a törvényjavaslat 6. §-ában a rendőrségi törvény 29. §-ára vonatkozó módosító javaslat, ez a Boross Péter-féle javaslat, amely az adatkezelésre vonatkozik.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem képviselőtársaimat, tudnak-e olyan ajánlási pontról, módosító javaslatról, amiről még döntenünk, szavaznunk kell.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, lehet, hogy a mi nyilvántartásunk nem pontos, de mintha a törvényjavaslat 15. §-áról nem szavazott volna a tisztelt bizottság. (Laban János: Az ajánlásból?) Nem az ajánlás, hanem a törvényjavaslat 15. §-a, amely a rendőrségi törvény 77. §-át módosítaná az adatkezelés tekintetében.
ELNÖK: Lehet, hogy nincs hozzá módosító javaslat. Lesz? (Dr. Rajmon Balázs: Igen, lesz.) Ezt egy kicsit hosszú lenne szóban ismertetni, mert azt hiszem, ez 21 vagy 22 oldal a törvényben, ha a teljes egészét akarjuk ismertetni.
De mire vonatkozik maga a 15. §?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tulajdonképpen azon belül csak egy pontosítás, az egyik szakaszra vonatkozik: a büntetőeljárásban részt vevők személyes adataira való utalást hagyja el, azért, mert azt a büntetőeljárási törvény szabályai megfelelően rendezik, így szükségtelen a rendőrségi törvényben szabályozni. Ez a javaslat tehát csak egy fél mondat elhagyásáról rendelkezik.
ELNÖK: Ez eredetileg Bárándy-féle módosító javaslat volt.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Eredetileg Gál úr javaslata volt.
ELNÖK: Ezt a tárca támogatja?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki a bizottság tagjai közül támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
Tudnak-e képviselőtársaim olyan módosító javaslatról, amelyről nem szavaztunk, de kellett volna? (Senki nem jelentkezik.) Nem, akkor kész.
Az 1. napirendi pontot lezárjuk.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló T/4192. számú törvényjavaslat
Döntés a módosító javaslatokról
Áttérünk a 2. napirendi pontra: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló T/4192. számú törvényjavaslatra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. pontjáról szavazunk, amely dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr és Bárándy Gergely képviselők módosító javaslata. Tárcaálláspontot kérek. (Dr. Gál Zoltán: Ügyrendi!)
Gál képviselő úr ügyrendi észrevételt kíván tenni.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Igen, köszönöm. Most szavazhatunk ezekről a módosító indítványokról? Nem abban maradtunk, hogy nem szavazunk a módosító indítványokról, ezzel megakadályozzuk a részletes vita folytatását, aztán valahogy tisztázzuk azt, hogy a bizottság által benyújtandó törvényjavaslat vitája hogyan bonyolítható le?
ELNÖK: Ennek az a feltétele, a kormánynak kell eldöntenie, hogy visszavonja-e vagy sem. Hogyha a kormány nem vonja vissza, akkor kénytelenek vagyunk a módosítókról szavazni. (Keleti György: Gál képviselő úr az idő érdekében teszi ezt az ügyrendi javaslatot.)
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem tudja visszavonni a törvénytervezetet, de az ötpárti megállapodásra utalva tovább tárgyalnánk a titkos információgyűjtésről, és a fennálló alkotmányos problémákat egy másik jogszabály elfogadásával javasoljuk a tisztelt bizottságnak megoldani. (Keleti György: A bizottság azt csinál, amit akar! - Közbeszólások. - Dr. Molnár Lajos jelentkezik.)
Molnár képviselő úr!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Ezt kérném szépen egy kicsit részletesebben kifejteni. Ez a megfogalmazás azt jelentheti, azt is jelentheti, hogy itt esetleg nem teljesen alkotmányos részek vannak, amelyeket majd egy külön jogszabályban fogunk rendezni. Ezt kérem pontosítani, mert ez, az ilyen értelmezés így elfogadhatatlan. (Dr. Gál Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Lehet, hogy az elnök úr pozícióját veszem el, de tájékoztatnunk kell a bizottság tagjait, hogy mi történt tegnap. Szocialista képviselőtársaim is morognak, némileg nem értik, hogy mit csinálunk mi most itt, ezért el kellene mondanunk képviselőtársainknak, hogy mi történt, beleértve az SZDSZ képviselőjét is, akit nyilván nem tájékoztatott az SZDSZ megbízásából a tegnapi tárgyaláson jelen lévő hölgy. Tehát csak javaslom az elnök úrnak, hogy akkor mondja el, mi történt tegnap, hogy tényleg mindenki értse, miről van szó.
ELNÖK: Tisztelt képviselőtársaim, a következőt szeretném ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán jelezni: mint ahogy képviselőtársaim számára is kiderült, az általános vitára való alkalmasság kapcsán és az általános vitában is nemleges álláspontot fogalmazott meg a Fidesz-frakció és a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója. Ezek után Demeter Ervin képviselőtársunk egy egyéni képviselői módosító indítvánnyal az Alkotmánybíróság által sérelmezett büntetőeljárási szakaszok alkotmányellenességének a megállapítása után azt javasolta, hogy e törvény helyett a Be.-n belül kerüljön rendezésre az a kérdéskör, amelyet az Alkotmánybíróság kifogásolt. Ez a két javaslat egymás mellett, párhuzamosan fut, tehát van Demeter Ervinnek egy képviselői javaslata, és van ez a törvényjavaslat.
Az lenne a célszerű - és ebben sikerült tegnap megállapodni -, ha a kormány törvényjavaslatából és Demeter Ervin képviselőtársunk javaslatából egy törvényjavaslat születne. Ezek az egyeztetések zajlanak, úgy tudom, hogy tegnap délután Demeter Ervin képviselő úrral is sikerült megegyezésre jutni, tehát nem lesz akadálya annak, hogy a törvény által kért és az Alkotmánybíróság számára megfelelő módosítása a büntetőeljárási törvénynek megtörténjen. A Fidesz azt is jelezte, hogy egyébként a kérdést illetően egy egységes törvényben való rendezéstől és januárban újabb tárgyalások folytatásától nem zárkózik el. Az a mi javaslatunk, hogy most szorítkozzunk a Be.-ben való rendezésére a kérdésnek. Ez a Be. 201/A §-ától a 206. -§-ig...
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 201-től a 206/A-ig.
ELNÖK: ... Ez tehát a 201-től 206/A §-áig vonatkozó részeknek a rendezése, ezeknek a szakaszoknak a rendezését jelenti, hiszen az alkotmánybírósági döntés január 1-jétől megnehezítheti az érintett szervezetek munkáját, még akkor is, hogyha egyébként nyilván egy újabb alkotmánybírósági döntésre lenne szükség, és ahhoz beadványokkal kellene odafordulni. Nem szeretnénk kockáztatni azt, hogy az eljárások kapcsán ilyen problémák felmerüljenek. Ebben, úgy tűnik, szintén lesz egy ötpárti megegyezés.
A vita tárgya jelen pillanatban az, hogy a most, az ülésünkön napirenden lévő, a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslatot ennek függvényében hogyan tárgyalja meg a bizottság, mert nyilván vagy képviselői vagy bizottsági indítvány formájában fog a másik variáció újra bekerülni majd elénk, amelyről döntenünk kell - most nincs itt. Ezért azt javasolja a kormány, hogy most ezt tárgyaljuk meg ugyanúgy, döntsünk a módosítókról - muszáj, mert nem halaszthatjuk a mai nap folyamán a napirendi pontot. Ha nem vonja vissza a kormány, nem tudjuk átvinni a jövő hétre ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, hanem meg kell tárgyalnunk, és ha meg kell tárgyalnunk, akkor most a módosítókról döntenünk kell. Ez a Házszabály szerinti eljárás. Ez aztán nem befolyásolja azt a tevékenységet, hogy egy önálló bizottsági vagy képviselői indítványról döntsön a bizottság. Ebben maradtunk, ha szó szerint idézem. (Keleti György és dr. Gál Zoltán jelentkezik.)
Keleti és Gál képviselő urak!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Úgy értettem az imént Gál képviselőtársam ügyrendi javaslatát, hogy most ne szavazzunk. A bizottságnak egyébként joga van bármihez, szóval olyan nincs, hogy a bizottságnak ezt meg kell csinálni. Legfeljebb a bizottság akadályozza ezzel a plenáris munkáját, abban az értelemben, hogy az eredetileg kitűzött ütem helyett egy más ütemben kerül továbbra is a plenáris elé ennek a tárgyalása.
Én tehát úgy értettem, és majd megkérem Gál képviselőtársamat, javítson ki, ha nem jól értettem, hogy most ne szavazzunk módosítókról, de ez azt jelenti, hogy a további tárgyalás leáll a plenáris ülésen, és időt ad arra, hogy további egyeztetésekre kerüljön sor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Még mielőtt erre rátérnék, a képviselőtársaim tájékoztatására még azt is el szeretném mondani, hogy itt az előbb a rendőrségi törvény kapcsán ez a sorozatban való bizottsági módosító indítványoknak az a története, képviselőtársaim bizonyára tudják, hogy a Fidesz frakciója olyan generális módosító indítványokat nyújtott be az eredeti törvényjavaslathoz, amelynek elfogadásához kötötte korábban a törvény támogatását, kétharmados törvényről van szó. Ugyanakkor a szakértőknek, és nekünk is az volt az álláspontunk, hogy ha a Fidesz ragaszkodik ezekhez a módosító indítványaihoz, akkor tulajdonképpen nem érdemes a rendőrségi törvényt módosítani.
A Fidesz ezen az álláspontján változtatott, bizonyos módosító indítványokat fenntartott, bizonyos módosító indítványait nem. Ezeket a fenntartott módosító indítványokat, a tárca és általunk elfogadott módosító indítványokat szavazgattuk az előbb a rendőrségi törvény kapcsán, tehát ilyen értelemben a rendőrségi törvény menni fog a maga útján, és egy olyan tartalommal, amilyennel majd el fogja fogadni az Országgyűlés. Ezt csak tájékoztatásképpen mondtam.
Ami pedig a mostani témát illeti, itt arról van szó, hogy megállapodtunk, hogy a tárca elkészít egy önálló törvényjavaslatot, tehát T/ nem tudom, milyen számmal fog majd megjelenni, amit a bizottság nyújt be, és amely - ahogy az elnök úr elmondta - átmenetileg megoldja azt a problémát, amiről itt szó van.
Most ügyrendi igazán a nehézségünk, hogy ahhoz, hogy ez megtörténjen, átmenjen az Országgyűlésen, a jövő héten le kell zárni ennek az általános vitáját. Közben fut egy benyújtott kormányjavaslat ugyanezzel a címmel tulajdonképpen. Most azt nem tudjuk, hogy hogyan lehet azt majd elérni, hogy az Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak a dolgát hagyja úgy, ahogy van, mert ahogy az elnök úr mondta, esetleg januárban visszatérünk erre, mert nem zárkózik el a Fidesz, hogy egy átfogó, egységes törvény szülessen, és van egy olyan házszabályi pont tudomásom szerint, hogy a kormány javaslata megelőzi a mindenki más által benyújtott javaslatot.
Nem tudok mást mondani, minthogy kezdeményezni, én már jeleztem a frakcióvezetésnek, hogy hívják össze a házbizottságot. Tehát hétfőn lesz egy házbizottsági ülés, amelyik majd eldönti vagy kialakítja ennek az egésznek a rendjét. Ehhez képest most meg is tárgyalhatjuk ezeket a módosító javaslatokat, meg szerintem nem is kell megtárgyalni, egyszerűen most módosítjuk az előbb elfogadott napirendünket, és azt mondjuk, hogy ezt a témát nem tárgyaljuk, és megyünk tovább. Ennyi a dolog.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Az az ügyrendi javaslatom, hogy ennek a törvénynek a tárgyalását vegyük le most a napirendről, mindezekre tekintettel. Azt szeretném itt jelezni a jegyzőkönyv számára is, hogy a Fidesz-frakció a rendőrségi törvény módosítása kapcsán az eredetileg tervezett álláspontjától a kompromisszum érdekében eltért, tehát a rendőrségi törvény bizottság által benyújtott módosító indítványokkal való átalakítása után elfogadásra kerülhet az Országgyűlésben, rajtunk ez nem fog múlni. Ezekben a kérdésekben pedig, ami a titkos információgyűjtésre vonatkozik, a korábbi álláspontját feladva, kész arra, hogy a tárca álláspontját elfogadja, illetve kész arra, hogy újabb tárgyalásokban, egy külön törvényben még tovább pontosítsuk ezeket a szabályokat. A jogalkotási menetrendben ugyanis az volt a kormány javaslata, hogy ez a Be.-n belüli rendezés is rendben van, az alkotmányellenesség felszámolása, de az volna a legcélszerűbb, ha ezt külön törvény szabályozná.
Ettől sem zárkózunk el, szeretném elmondani, csak oda lyukadunk vissza, hogy sajnos, ennek a titkos információgyűjtésről szóló törvénynek a bizottság elé kerülése előtt nem volt ötpárti egyeztetés. Ez beesett, és ezt azért szeretnénk lefuttatni, illetve átfuttatni a saját szakmai kompetenciánkon keresztül.
Határozathozatal a napirendről való levételről
Ezért az az ügyrendi javaslatom, hogy vegyük le a törvény tárgyalását a bizottság napirendjéről. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/4410. számú törvényjavaslat
A harmadik napirendi pont következik, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/4410. számú törvényjavaslat. Az első helyen kijelölt bizottságként az indítvány általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Először megadom a szót a minisztérium képviselőinek, hogy ismertessék az előterjesztést.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli előterjesztése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden. A bizottság előtt fekvő törvényjavaslat a szabálysértési törvény nagyon kis terjedelmű módosítása. Ennek oka, hogy folyamatban van egy új szabálysértési törvény előkészítése az igazságügyi tárcánál. Ugyanakkor a szabálysértési törvénynek egyes rendelkezéseit érintette már az Alkotmánybíróság határozata, ezt mindenképpen szükséges korrigálni. Ezt megteszi a javaslat a kézbesítési vélelem megdönthetőségének körében. Ezt tehát biztosítja a törvényjavaslat a jövőre nézve. Jelenleg a szabálysértési eljárásban ilyen nincsen, tehát ez mindenképpen előrelépésnek tekinthető.
A törvényjavaslat tárgyát tekintve kiemelném azt, hogy megváltoztatja a jelenlegi helyszíni bírságolásnál lehetőségként biztosított alsó, illetve felső határokat az összeg tekintetében. 1000 forintról 3000-re az alsó határt, a felső határt pedig 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeli. Nyilván ennek az az oka, hogy rettentően alacsonyak és semmilyen visszatartó erővel nem bírnak már a jelenlegi alacsony, szabálysértésre kiszabható helyszíni bírságok.
Ugyancsak fontos változtatása a törvényjavaslatnak, hogy lehetővé teszi a jövőben minden, a szabálysértési eljárásban kiszabott helyszíni bírság adók módjára történő végrehajtását. Ez jelenleg ugyancsak nem biztosított, tehát sok esetben egyszerűen nem kerül befizetésre a helyszíni bírság és semmilyen szankciója nincsen. A törvényjavaslat biztosítja azt, hogy a jövőben az adózás rendjéről szóló törvény módosításával biztosítja azt, hogy minden helyszíni bírság ténylegesen végrehajtásra kerülhessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársaimat kérdezem, van-e kérdés, vélemény, észrevétel. Laboda képviselő úr!
Kérdések, vélemények, észrevételek
LABODA GÁBOR (MSZP): Nekem volna egy olyan kérdésem, hogy a tárca nem gondolkodott-e el azon, hogy esetleg vissza lehetne vezetni azt a helyszíni bírságolást, ahol készpénzben ki lehet egyenlíteni, és nem kell külön adminisztrációt alkalmazni a rendőrségen a befizetések ellenőrzésére? Köszönöm.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Erre jelenleg azt tudom válaszolni, hogy az új szabálysértési törvény előkészítése során a koncepció jelenleg áll kidolgozás alatt a helyszíni bírság megfizetése kapcsán, és természetesen arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel járó eljárást tudja a tárca választani. Ez azonban egy nagyobb volumenű módosítás lenne, amelyet ennek a kis terjedelmű szabálysértési törvénynek a keretében nem tudott a tárca meglépni. De minden olyan lehetőséget számba vesz a koncepció kialakításánál, ami a lehető legkisebb adminisztratív terhet fogja jelenteni.
ELNÖK: Mécs képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Ahogy hallottam, egy neuralgikus pontot is rendezni kívánnak, ez pedig a kézbesítés kérdése, mert rendkívül sok esetben jogvesztő következményei vannak annak, ha kézbesítettnek tekintenek egy okiratot, és lehet, hogy a szomszéd vette át és elveszítette vagy pedig egyszerűen nem kézbesítette a posta. Tehát ennek örülök, csak az a kérdésem, hogy mennyire lesz működtethető ez az intézmény, hogy meg lehessen támadni? Lehet, hogy nem is fog tudni róla adott esetben, ha ilyesmi történik, hogy vele szemben egy ilyen határozatot hoztak, aminél a vélelmet meg kellene döntenie. Tehát hogyan megy ez a gyakorlatban?
ELNÖK: Parancsoljon, főosztályvezető úr!
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A kézbesítési vélelem megdöntése mind a büntetőeljárásban, mind a közigazgatási eljárásban jelenleg részletesen szabályozott és működőképes jogintézmény.
Tulajdonképpen ezt a modellt követi a szabálysértési törvény is. Ez azt jelenti, hogy a tudomásszerzéshez köti a kézbesítési vélelem megdöntésének a lehetőségét. Tehát ha valakinek a számára kézbesítésre kerül, vagy beáll a kézbesítési vélelem, mert mondjuk a szomszédja átvette helyette, akkor ránézve előbb-utóbb valamilyen jogkövetkezmények vannak. Amikor ő erről tudomást szerez, onnantól számítva van neki meghatározott ideje arra, hogy bebizonyítsa, hogy ő nem vette át azt a küldeményt, tehát nem tudott arról, hogy vele szemben ilyen következmények fognak beállni. Ez a büntetőeljárásban és a közigazgatási eljárásban egy működőképes jogintézmény, ezért azt feltételezzük, hogy itt is az lesz. Köszönöm szépen. (Mécs Imre, Keleti György és Nyitray András jelentkezik.)
ELNÖK: Mécs képviselő úr, Keleti képviselő úr, Nyitray képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Ez egy általános probléma, mert például szabadalmi eljárásban abszolút jogvesztő, hatalmas jogokat lehet elveszteni, hogyha valaki nem tudja reagálni egy ilyen átvett irat vagy határozat alkalmával. Tehát általánosságban rendezve van-e, vagy pedig külön-külön kell minden jogággal kapcsolatban tisztázni ezt a kézbesítési vélelmet?
ELNÖK: Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm. Laboda képviselőtársamnak ezzel a felvetésével kapcsolatban: a helyszíni bírság - lehet, hogy rosszul fogalmazok, nem vagyok jogászember - mint intézmény megmarad, csak a helyszíni kifizetés szűnt meg, megítélésem szerint nagyon helyesen. Ez egy rendkívül csábító a korrupcióra hajló esetek tekintetében, másrészt én úgy tudom - mert már engem is büntettek meg -, hogy ha átveszem a csekket, azzal elismerem a bűnösségemet, hogy úgy mondjam, és az összeget is megtudom a helyszínen. Ebből következik, hogy én azt gondolom, ez nem jelent nagyobb adminisztrációt, mert abban az esetben is, ha a helyszínen adnám oda a rendőrnek azt a 3 ezer vagy 5 ezer forintot - nem tudom, milyen összegek vannak, én telefonálásért kaptam 5 ezret; igazuk volt -, ha átveszi a pénzt a helyszínen, azt a hivatalban akkor is le kell adminisztrálja, nyilván le kell írja, miért történt, hogy történt, tehát valamiféle jegyzőkönyv kell. De ezzel kihúzunk egy kísértést, és én ezt helyesnek tartom, mert ha nem is igaz, hogy minden rendőr korrupt, de hogy legendák és történetek születtek, sokszor megalapozatlanul is, amelyek a rendőrség tekintélyét rontották, az tény. Én tehát a magam részéről nem támogatnám, hogyha Laboda képviselőtársam a helyszíni pénzkifizetést szeretné bent látni a rendszerben. Köszönöm.
ELNÖK: Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Két dologhoz szeretnék hozzászólni. Az egyik, amit most frissiben mondott Keleti képviselőtársam. Nekem szent meggyőződésem, hogy az, hogy csekket ad vagy nem ad a rendőr, vagy pénzt bevesz vagy nem vesz be, illetve hogy ad-e olyan elismervényt a pénzért, ami régebben volt, hogy ilyen kis kutyanyelvről kártyákat tépett le, az ganz egal, ahogy a művelt francia mondja, és az az úgynevezett korrupciót az égvilágon semmiben nem befolyásolja, tehát köze nincs a kettőnek egymáshoz. Mind a két esetben megteheti, aki olyan, és meg is teszi, aki olyan. Ez tehát nem érv rá. Lehet, hogy igaza van annak, aki azt mondja, hogy nem szerencsés, hogy mondjuk több százezer forinttal a bukszájában szaladgáljon a rendőr, mert már olyan szintűek a bírságok, hogy sec perc alatt több százezer forintot is bekasszírozhat egy rendőr, ha elég lelkes, ezt én nem vitatnám, csak azt szeretném rögzíteni, hogy a korrupció elkerüléséhez és a gazdaság kifehérítéséhez - ami egy kedvenc szocialista szlogen most - ennek a világon semmi köze nincsen.
A másik, ami ennél egy kicsit súlyosabb, hogy ön elmondta, mi a vélelem megdöntésének a feltétele, csak az baj, hogy nem ez van a törvényben. Ugyanis abban van egy abszolút jogvesztő határidő is, a 6 hónap, hogy ha megtudta, ha nem tudta meg, 6 hónap után mehet a sóhivatalba panaszra. Tehát nem úgy van. Ha úgy lenne, ahogy ön állítja, hogy ha egy év múlva tudja meg, hogy őt hátrányosan érintette, és utána eljárhat ugyanúgy, mint ha 3 hónapon belül megtudta volna egy eredménytelen kézbesítésnél, hogy milyen joghátrány érte, akkor ez minden további nélkül elfogadható lenne, de nem így van a törvényjavaslatban. Maradjunk annyiban, hogy ha az kikerül belőle, akkor esetleg lehet róla beszélni, hogy ez elfogadható.
Csak Mécs képviselőtársamnak mondom, hogy olvassa el figyelmesen, az van benne, hogy ha 6 hónap eltelt a vélelmezett kézbesítés időpontjától, akkor utána már nem lehet ezt a vélelmet megdönteni. Egy olyan esetben... (Mécs Imre: A szabadalmi törvénnyel kapcsolatban is erre utaltam, hogy abszolút jogvesztő...!) Ha egy olyan eset van, amikor teljesen vétlen valaki, már régen elköltözött onnan, és egy általa nem ismert ügyben kap egy papírt, akkor mi a nyavalyát tud csinálni?
Én tehát azt gondolom, hogy valamit esetleg, de én ezt sem nagyon támogatnám, inkább azt mondom, hogy úgy kellene csinálni, ahogy a tisztelt miniszteriális képviselő úr mondta, hogy ne legyen ennek időbeli korlátja. Esetleg akkor, hogyha valaki elmulasztott egy törvényes bejelentési kötelezettséget, és annak a következményeképpen nem tudják neki kézbesíteni, például nem jelentette be a cége telephelyváltozását vagy valami hivatalos okiratban rögzített elérhetőségének a változását nem jelentette, ha egy ilyen kötelezettségét nem teljesítette valaki, akkor talán helye volna ennek a jogvesztő határidőnek, de akkor és csakis akkor. De általában ilyet leírni, hogy ha 6 hónapig nem szerez valaki tudomást arról, hogy őt valamilyen ügyben megkeresték, ami esetleg százezrek vagy milliók is múlhatnak ad absurdum, az elfogadhatatlan, maradjunk annyiban! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Először választ kérünk.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Két kérdésre szeretnék reagálni. A tárca nem gondolkodik abban, hogy a helyszíni bírságot újra a rendőrnél, készpénzzel lehessen kifizetni. (Keleti György: Ez helyes!) Ennek van egy bejáratott rendszere, adminisztrációs terheket ez nem jelent, el kell tudni számolni azzal, és a rendőrtől... Korábban volt egy ilyen lehetőség, sok hátránya volt, tehát a koncepció nem arra irányul, hogy a továbbiakban a rendőr készpénzt vehessen át az állampolgártól. Ez egy tiszta kép, mindenkinek tudnia kell, nem új ez az intézmény, és ezen nem is kívánunk változtatni.
A másik reflexióm pedig az lenne, hogy azért ez egy szabálysértési eljárás, amely valaki ellen folyik, és annak van egy szankciója. Az nem megy, hogy ha a végtelenségig nem szerez róla tudomást, ad absurdum nem akarja átvenni, akkor a szankció gyakorlatilag feloldódik, mert egyszerűen nem vesszük át. Tehát nem szabad összekeverni más dolgokkal, ez egy szankció. Azért mondjuk ezt egyébként, mert ez más eljárásban egy abszolút működőképes dolog. Egy szabálysértési törvénynek a végrehajthatóságát és az adott szankciónak a végrehajthatóságát jelenti, hogy elkerülhetetlen legyen az, hogy valaki fogja magát, és nem veszi át. (Nyitray András: Nem erről van szó! - Dr. Molnár Lajos jelentkezik.)
ELNÖK: Molnár képviselő úr, majd főosztályvezető úr!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Néhány apró megjegyzés. A készpénzben fizetett pénzbírság több adminisztrációt jelent, hiszen a készpénzkezelésnek nincsenek előnyei - ezt nem a korrupcióval összefüggésben mondom -, a készpénzkezelésnek mindig szigorúbb szabályozása van, ráadásul ez az adminisztratív szabályozás soha nem pótolhatja a beérkező pénz, a szervhez beérkező pénz esetében a könyvelést és az egyéb adminisztrációs módokat. Tehát sok minden szól amellett, hogy ilyen készpénzkezelés változatlanul ne legyen.
Nem hiszek abban, hogy ha a helyszíni bírság összegét vagy a felső határát felemeljük a duplájára, annak bármilyen visszatartó ereje lenne. Nem akarok itt jogászkodni, de azt hiszem, elég plauzibilis az a tétel, hogy nem a büntetés nagysága az elrettentő, hanem a büntetés bekövetkeztének a törvényszerűsége vagy valószínűségének a magas volta. Nem akarok példát mondani a halálbüntetéstől az alkoholfloibicióig, de nem fogja elriasztani a külső sávban 160-nal előzőt a 10 ezer forint helyett a 20 ezer forintos bírság. Sokféle indoka lehet annak, hogy felemeljük vagy újraszabjuk ezt a határt, de hogy ez elrettentő hatással lesz, abban azért ne bízzunk!
Szeretném tudni, hogy mit takar ez a megfogalmazás, amit lehet, hogy én egyszerűen ismerethiány miatt nem értek, hogy a tudomásul vett helyszíni bírság? Egyébként szerintem a tudomásulvétel és az elismerés persze, a csekk átvételével nem következik be, mert én átvehetem a csekket, majd megtámadhatom ezt a szabálysértési döntést, vagy ha nem, akkor baj van, hiszen én sok ok miatt megtehetem ezt, például nem akarok a helyszínen vitatkozni, mert sokan vannak, nem tudom még azt, hogy hogyan is történt. Tehát önmagában az, hogy átveszek egy büntetési csekket, ezzel még nem ismertem el a szabálysértés elkövetését. (Dr. Piros Attila: De!) Ha így van, akkor ez nagy baj lenne vagy hiba lenne. De azt nem értem teljesen pontosan, hogy a bírságbefizetés elmulasztása esetén miért kizárólag adó módjára hajtható be. Hiszen sok oka lehet annak, hogy nem fizette be valaki a bírságot, mely ok, ha elmúlik, és azt mondja, hogy akár önként, késedelmesen, pótlékkal befizetem, ezért nem biztos, hogy csak adó módjára lehet befizetni, és nem lehet egy későbbi önkéntes, akár további szankcióval, pénzügyi szankcióval vagy hátránnyal járó teljesítést kizárni.
A vámorgazdaságnál az értékre tekintet nélküli 100 ezer forintig terjedő pénzbírság esetében érteni vélem a kodifikációs szándékot, ez azt jelenti, hogy túl kis összeget is keményen toroljunk meg. Tehát itt megint a büntetés emelése lehet a szándék véleményem szerint, azonban felülről behatárolni 100 ezer forintban a vámorgazdaság büntetési tételét, ezt célszerűtlennek tartom, hiszen legutóbb egy Munkácsy-képet próbáltak meg becsempészni, illetve feltehetően értékesíteni is próbáltak volna. Tudom, hogy ez Btk. is, de hogy önmagában a felső tételt értékhatár nélkül, amikor a piacgazdaságban - nevezzük így - vagy a globalizálódó világban azért a vámorgazdaságot igen nagy értékekre el lehet követni, nem biztos, hogy célszerű, ha nem találunk erre magyarázatot.
Az a magyarázat, amit ön az értesítés átvételével kapcsolatos jogvesztő határidővel kapcsolatban mondott - elnézést a pontatlan fogalmazásért, majd Bárándy Gergely kijavítja a jegyzőkönyvet -, az nem teljesen állja meg a helyét, mert a képviselőtársaim nem arra az esetre gondoltak, ha valaki nem veszi át. Ha valaki nem veszi át, akkor nem lehet kimenteni. Ha a postás ráírja, hogy megtagadta az átvételt, vagy egyéb módon, bármilyen módon bizonyítható, hogy abban a helyzetben volt, hogy átvehette, de nem vette át, ott nincs vita, ott nincs kimentési lehetőség. Ez nem azokra az esetekre érvényes. Ez arra a nem teljesen hétköznapi esetre áll például, ha valaki ma, szabadon munkát vállalva az Európai Unióban, éppen az Európai Unió valamelyik országában tartózkodik 6 hónapig, gondolom, ilyenekre tetszett gondolni, nem arra, hogy ha tudatosan és feltehetően alaposan vélelmezhetően vagy bizonyíthatóan nem veszi át a küldeményt. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Karsai Péter, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A jegyzőkönyv számára jelzem, hogy elnök úr eltávozott és a bizottsági ülés további vezetését rám testálta. Kérdezem, hogy ki az, aki szót kér? Nyitray András!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Csak a nyomaték kedvéért, egyébként eddigi pályafutása során soha nem értettem egyet Molnár Lajos úrral, főleg, míg miniszter volt, de ebben az esetben, amit legutóbb mondott, tökéletesen igaza van, én is ezt szerettem volna megerősíteni, hogy itt nem arról van szó, hogy ha valaki tudatosan nem vesz át egy olyan iratot, hanem arról, akit nem találnak meg, mert nincs ott, és arra is vonatkozik az a hat hónapos jogvesztő határidő. Ezt mondom, hogy ez az, amit nem szabad benne hagyni semmilyen körülmények között a törvényben.
Ami pedig a vámorgazdaságra vonatkozik, én nem vagyok jogász, nem tudom, hogy képviselőtársamnak van-e jogi doktorátusa, nekem semmilyen nincs, de azt azért tudom, hogy a szabálysértés és a bűntett között például az elkövetés mértéke is határt szab. Tehát nyilván, ha a vámorgazdaság szabálysértése mondjuk teszem azt egy üveg italra vonatkozik, és azt 100 ezer forintra megbüntetik, ez semmi más, mint pénzbeszedés, ennek egyébként nincs visszatartó ereje, mert általában az ilyen tevékenység súlyával és tényével maga az elkövető sincs tisztában, hogy ő most vámorgazdaságot követ el azzal, hogy valamilyen pitiáner szabálysértést elkövet, tehát tudatában sincs annak, hogy mit tesz. Aki pedig mondjuk százmilliókkal vagy milliárdokkal simliskedik, azt már nem szabálysértés során, hanem bűncselekmény alapján vonják felelősségre, ahol ezt már általában pénzbírsággal nem is lehet megoldani. De ez a jobbik megoldás, mert akkor a pénz már zsebben van, a büntetést pedig majd leüli valahogy az illető, erre is vannak élő példák.
Tehát egyébként én sem gondolom azt, hogy a büntetési tételek korlátlan és gátlástalan emelésének, ami egyébként nemcsak ebben a törvényben, hanem mindenben látszik, tényleges, effektív visszatartó hatása lenne. Sokkal inkább ez egy meztelen, leplezetlen és arcátlan pénzbehajtás, ami a feneketlen állami zsebeknek - már képletesen az állami zsebeknek - a tömését jelenti. Ezt én soha, semmilyen körülmények között nem támogatom, mint ahogy elvi és esküdt ellensége vagyok mindenféle vélelmezésnek. Aki találkozott mostanában adóhivatali eljárásokkal, az pontosan tudja, hogy micsoda hihetetlen visszaélésekre ad lehetőséget az a hatóságok részéről, hogy nem kell nekik bizonyítani valamit, elég, ha vélelmezik, és megfordították a legalapvetőbb jogelvet ezzel, hogy először bizonyítani kell a bűnösséget, és nem az ártatlanságot kell bizonyítani egy bűncselekmény vagy szabálysértés vélelmezésében.
Tehát ezt csak úgy kitérően mondtam, de erre a mostani javaslatra is vonatkozik, és még sok másra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Akkor sorban haladnék. A kézbesítési vélelem kapcsán természetesen arról van szó, hogy abban az esetben, ha a címzett kifejezetten megtagadja, ott nincsen lehetőség a kézbesítési vélelem megdöntésére. Ez arra az esetre korlátozódik, amikor "nem kereste", "nem vette át" címzéssel megy vissza a postai irat. Ebben az esetben viszont az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy egy hiány a szabálysértési törvényben, hogy semmilyen módon nincs biztosítva a kézbesítési vélelem megdöntése. Azért is hiány, mert minden más jogágban, mind az igazgatási, mind a büntetőeljárásban, mind a polgári eljárásban ez biztosított. Az most természetesen nem szakmai érv, hogy gyakorlatilag ugyanilyen módon. Azonban abban is van természetesen igazság, hogy van egy jogvesztő határidő, ami beáll, a tudomásszerzéstől számítva 8 napja van az érintettnek, hogy jelezze, az abszolút határidő pedig egyébként jelenleg 3 hónap ebben a törvényjavaslatban. Itt azonban figyelembe kell venni egyrészt azt, amit szakállamtitkár úr elmondott, itt állami szankciókról van szó egyrészt, és csak úgy, mint a többi jogágban, nem szabad azt figyelmen kívül hagyni, hogy a másik oldalon függő jogviszonyok vannak. Nem lehet azt tenni, hogy 2-3-4-5 év múlva valaki azt mondja, hogy kérem, én nem vettem át semmit, és az azóta a 8-10 szerződésen átfutott kérdéseket visszafordítjuk.
Ezért szükséges az a jogrendszerben, hogy valamilyen abszolút határidővel ezek a jogviszonyok lezárásra kerüljenek. Ezért kerül bele a törvényjavaslatba ez az abszolút határidő.
Szeretném elmondani, hogy ez alól is van azonban egy kivétel, a (3) bekezdés szerint, nevezetesen ha ilyen eljárásban bármilyen végrehajtási eljárás megindul, akkor függetlenül a jogvesztő határidőtől, tehát ha akár 8, akár 10 hónap múlva történik az az ügy vagy szerez róla tudomást, akkor függetlenül a jogvesztő határidő bekövetkeztétől, a végrehajtási eljárás megindulásától számított 8 napon belül lehetősége van érvényesíteni a kézbesítési vélelem megdöntését. Tehát azért a törvényjavaslat megengedi ezt a kivételt.
A helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a helyszíni bírság jelenlegi rendszere olyan, hogy a szabálysértést elkövető, ha a rendőr a helyszínen megállítja és kiszabja a helyszíni bírságot, és a csekket átveszi, akkor a csekk átvételével az elkövető elismeri a szabálysértés elkövetését, ezt alá is írja és elismeri. Innentől kezdve neki egy lehetősége van: azt befizetni. Ha nem, akkor végrehajtási eljárás következik. Ha nem veszi át, akkor van lehetőség szabálysértési eljárás megindítására. Tehát ott kell az állampolgárnak azt mérlegelni, hogy elismeri azzal, hogy átveszi a csekket, vagy nem ismeri el, és akkor természetesen megindul a szabálysértési eljárás menete.
Ebben, hogy miért csak az adók módjára történő végrehajtást kívánja biztosítani a törvényjavaslat, a jelenlegi rendszerben, ha valakivel szemben helyszíni bírságot szabnak ki, első körben jön az önkéntes teljesítés, ha önkéntesen nem teljesít, akkor jön az úgynevezett letiltás, a számláról, fizetésből való letiltás, ami tulajdonképpen egy igazgatási végrehajtási eljárás, és utána gyakorlatilag ugyanezen tevékenység keretében egy adók módjára történő behajtás.
Ezzel egyrészt a szabálysértési eljárás elhúzódik, a végrehajtás elhúzódik, és kétszer kell megtenni ugyanazt az igazgatási lépést, ami pedig felesleges adminisztratív terhet jelent. Ezért mérlegelte úgy a jogalkotó, hogy a továbbiakban szükségtelen ezeket a helyszíni bírságokat letiltás útján megpróbálni végrehajtani, hanem adók módjára kell ezt megtenni.
A vámorgazdaság tekintetében azt tudom elmondani, hogy természetesen ha nagy értékű képekről, nagyobb értékről van szó, az büntetőjogi kérdés, hiszen a szabálysértés az úgynevezett bagatell-büntetőjog kategóriája. Ha meg is vannak ugyanazok a cselekmények, amelyek a büntető törvénykönyvben, természetesen főszabály szerint értékhatártól vagy súlyosságtól függően ezek az úgynevezett csekély, bagatell jellegű magatartások, és természetesen ehhez igazodnak a szankciók is, ahogy azt Nyitray képviselő úr elmondta. Tipikusan a pénzbírságok esetében úgynevezett ölelkező jellegű szankciókról van szó, ami azt jelenti, hogy a szabálysértés területén maximális 150 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki, a fölé egyszerűen nem lehet menni, ez a szabálysértés maximuma, azért, mert e fölötti pénzbüntetést már csak a büntetőjogban lehetséges kiszabni, természetesen sokkal súlyosabb cselekmények okán. Ez tehát az oka itt a felső határ megállapításának.
Remélem, mindenre reagáltam! Köszönöm szépen. (Dr. Molnár Lajos: Egy mondat!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár képviselő úr!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): A magyarázatokkal vagy az indoklásokkal többé-kevésbé egyet is értek. Ha még azt a korrekciót beletennénk, vagy abban is meg tudnánk állapodni - az elveknek a fenntartásával -, hogy nem a csekk átvételének a ténye az, ami a szabálysértés elismerésének a kifejezése, hanem annak az aláírása, hogy elismeri a szabálysértést, és ebben az esetben sans doute resumée - hogy én is franciául beszéljek -, a csekk átvétele természetes folyománya az aláírásnak, hogy elismerte a szabálysértést. De önmagában az a tény, hogy a csekket átveszi, még ha a csekk átvételét elismeri is, szerintem jogelméleti szempontból nem alapozhatja meg vagy nem helyettesítheti az objektív beismerést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Parancsoljon, szakállamtitkár úr!
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Erre a kérdésre reagálva: a helyszíni bírság egy summás, egyszerű szabálysértési eljárás, amelynek az a célja, hogy az elkövetés súlya szerint azt ott, a helyszínen le lehessen rendezni ennek a jogkövetkezményével együtt. Nem a csekk átvételét írja alá valaki, hanem a csekkel együtt kap egy olyan kis másodpéldányt, amelyen - igen sokszor volt napirenden, hogy milyen nagyságú a szöveg, hogy elolvasható-e, s a többi - fel van hívva az állampolgár figyelme arra, hogy az átvétellel együtt a szabálysértést is elkövette, ez a célja. Ha az állampolgár vitatja a szabálysértés elkövetését, ezzel magát a szankciót is, a csekk tartalmát is, onnantól kezdve a rendőrnek nincs más lehetősége a rendőr által kiszabott bírságnál, mint hogy szabálysértési feljelentést kell kezdeményeznie ebben az ügyben. Ez tehát a summás eljárás, egy egyszerű eljárásként kell ezt értelmezni. Vagyis nem a csekk átvételét írjuk alá, hanem a szabálysértés elismerését és a kiszabott szankciót; ott a helyszínen ki van töltve a csekk egyébként, és erre a hárompéldányos, fektetett alakzatú nyomtatványra rá is van írva a szabálysértés rövid tényállása, utalás a szabálysértésre, és ennek az elismerését írja alá a személy, nem igazán a csekk átvételét. (Dr. Molnár Lajos: Ez így jó.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. További jelentkezést nem látok.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Most arról kell döntenünk, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e. Így tehát kérdezem a bizottságot, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Hét igent látok. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Szavazás.) Olyan nem volt. És aki tartózkodott? (Szavazás.) Öt fő tartózkodott.
A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja.
A bizottsági előadó kijelölése
Ajánlásunkat írásban előterjesztjük, ettől függetlenül kérdezem, hogy kívánunk-e bizottsági előadót is állítani - illene, mert hogy első helyen kijelölt bizottság vagyunk. Ki volna az, képviselőtársaim, aki a plenáris ülésen a vitában hozzászólna? (Dr. Gál Zoltán Mécs Imrének: Imre, vállalod? - Mécs Imre: Mikor lesz? - Közbeszólások: Szerdán.) Szerdán. (Dr. Gál Zoltán: Mert Laboda képviselő úr lenne a frakcióálláspont ismertetője... - Mécs Imre: Jó, úgyis felszólalok szerdán más ügyben is.) Akkor tehát Mécs Imre képviselőtársunk lesz a bizottság előadója. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pont tárgyalásának a végére értünk. Köszönöm a minisztérium képviselőinek a jelenlétet.
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslat
Döntés a módosító javaslatokról
A 4. napirendi pontunk következik: a T/4191. számú törvényjavaslat, amelynek kapcsán a módosító indítványokról kell döntenünk. Kérem képviselőtársaimat, hogy lapozzák fel, illetve vegyék elő az ajánlást, aszerint haladunk. (Laboda Gábor: Kérdezzük meg, hogy ki képviseli a kormányt, mert nincs feltüntetve!) Bocsánat, a forgatókönyvben nem szerepel a kormány képviselőjének a neve, úgyhogy, kérem, legyen szíves bemutatkozni.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Természetesen bemutatkozom. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot! Barna Péter vagyok, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra-szabályozási főosztályán a közúti közlekedési és általános közlekedési ügyekkel foglalkozó osztályt vezetem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Laboda Gábor: Lehet kérdést feltenni?) Kérdéseket lehet feltenni. (Laboda Gábor: Egy rövid kérdésem lenne!) Parancsoljon, képviselő úr!
LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bevallom őszintén, nem tekintettem át minden módosító javaslatot, és az lenne a kérdésem a kormány képviselőjéhez, hogy adott-e be valaki olyan módosító javaslatot, amely szerint az önkormányzatok vagy például az Autópálya Zrt. részesedhet a befolyt bírságokból. Ez lenne a kérdésem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Barna Péternek:) Parancsoljon, Barna úr!
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ismereteim szerint az 53 benyújtott önálló képviselői módosító indítvány között van olyan, amely érinti ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Akkor most az 57 pontból álló ajánlás alapján a módosító indítványokról kell döntenünk.
Az 1. pont Podolák György és Szántó János javaslata. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy támogatja-e.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Nem. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatta.
A 2. pont Podolák György és Szántó János javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Egyharmada sem támogatta.
A 3. pont Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc módosítását tartalmazza. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatni javasoljuk, egy kapcsolódó módosító javaslattal pontosítani kívánjuk, illetve a pontosítását kívánjuk majd elősegíteni.
ELNÖK: Tehát támogatják. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Kilenc. A bizottság is támogatja.
Dr. Szabó Éva javaslata szerepel a 4. pontban. Mi az előterjesztő véleménye?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatta.
Az 5. pont Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselők javaslata, amelyben elhagyást javasolnak a törvényjavaslat kapcsán. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatta.
Dr. Fónagy János javaslata következik a 6. pont szerint. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Nem. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Öt. A bizottság nem támogatta, de az egyharmadot megkapta.
Kiss Ferenc képviselő úr javaslata olvasható a 7. pontban. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, de kapcsolódó módosító javaslatot kívánunk előterjeszteni, előkészíteni.
ELNÖK: Tehát nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Öt, a bizottság tehát nem támogatta.
Dr. Fónagy János javasol egy módosítást a 8. pontban. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Öt igen. A bizottság nagyobb része tehát nem támogatta.
Szabó Éva javaslata a 9. pontban olvasható. Az előterjesztő képviselője?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatta, de az egyharmad megvolt.
A 10. szám alatt Podolák György és Szántó János javaslatát olvashatjuk. Az előterjesztő képviselője?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Igen. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Dr. Hankó Faragó Miklós javaslata a következő. A kormány álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ezt a javaslatot nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Tehát nem támogatja. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 8 nem. Az egyharmadot megkapta, de a bizottság nem támogatja.
Következik a 12. pontban Czomba Sándor, Nyitray András és Szabó Éva javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Igen. Nyitray Andrásé a szó.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Nem nagyon értem, hogy a két javaslat miért került külön, mert lényegében ugyanazt javaslom, mint az előző, de mivel annak az előterjesztője nem én vagyok, úgy gondolom, hogy ehhez illik hozzászólnom. De ezt most szeretném elmondani, hogy az objektív felelősségnek ez a megfogalmazása teljességgel alkotmányellenes, és ráadásul olyan szabálysértésekre, adott esetben bűncselekményekre vonatkozó tartalommal jelent meg, ami abszolút elfogadhatatlan, ugyanis olyan cselekményekért teszi felelősségre vonhatóvá - ráadásul parttalan módon - a gépjármű tulajdonosát és/vagy üzemben tartóját, ami egy jogállamban egyszerűen elfogadhatatlan. Az ugyanis, hogy valaki a járművét másnak használatra átengedi, akár magánszemélyként, akár hivatalból, hiszen egy fuvarozó cégnél ez természetes, hogy általában nem a saját autóval fuvaroz a fuvarozó gépkocsivezetője, hanem a cégével, ezért a tulajdonost, ráadásul olyan feltételekkel, amit a törvény előír, megbüntethetik, és hatalmas pénzekkel megbüntethetik, ez tarthatatlan álláspont, elfogadhatatlan álláspont. Egyébként az objektív felelősség fogalmának a megcsúfolása, ugyanis az objektív felelősség beállásához az is szükséges, elengedhetetlen feltétel jogilag, hogy az, akit objektíve felelősségre vonnak, annak valamilyen része legyen az adott jogsértés elkövetésében. Például ha valaki egy műszaki vizsgával nem rendelkező járművet ad kölcsön és azzal balesetet okoznak, azért felelősségre vonható. De azért már nem vonható felelősségre, ha valaki a saját családtagjának vagy a gyerekének odaadja, és az beleszalad a pirosba, tiltott helyen parkol vagy például gyorsan hajt. Őrület, megáll az eszem, hogy ilyenért a tulajdonost akarják felelősségre vonni, és nem azt, aki elköveti. Tehát teljesen elfogadhatatlan.
Tehát azt gondolom, hogy nyugodtan számoljon a kormány azzal, hogy ha ez bemegy, én addig nem nyugszom, amíg az Alkotmánybíróságon ezt meg nem támadjuk. Örülnék annak, hogy ha a szocialisták koalíciós partnere testületileg és konzekvensen felzárkózna e mellett az eltörlési javaslat mellett, mert ez így ebben a formájában, hozzáteszem: még azokkal a módosításokkal sem, amit később itt néhányan javasolnak, de még arról nem tudjuk, hogy támogatja-e a kormány, azzal együtt sem elfogadható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár képviselőtársamé a szó!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Számomra is furcsa ez az elv, az objektív felelősségnek egy ilyen mértékű, majdnem azt mondtam, hogy mértéktelen kiterjesztése. Szeretném megismételni azt, amit két héttel ezelőtt már tárgyaltunk, és akkor Mécs képviselőtársam feltett a tárca képviselőjének egy kérdést, hogy megnézték-e az európai gyakorlatot, és azt a választ kaptuk, ami eléggé meglepett bennünket, hogy nem.
Az egyik kérdésem az, hogy megnéztük-e azóta az európai gyakorlatot, és mi az? Ezzel függ össze a másik kérdés. Ez nem puszta piszkálódás, nem vagyok kellően jártas a jogban, és a közlekedési szabályok terén sem, csak annyit, amennyit illik ismerni, mint a közlekedésben részt vevőnek, de egyre inkább tendencia, és ha jól tudom, az Európai Unió behajthatóvá teszi a be nem fizetett büntetéseket az Európai Unió tagországainak. A kérdésem a) pontja vagy alkérdése, hogy érvényessé válik-e ez a szabályozás az Európai Unió vagy azon kívüli államok nálunk közlekedő gépjárművezetőire, és ha igen, akkor elképzelhetőnek tartja-e a tárca, hogy ezt az Európában vagy más országokban nem szokásos joggyakorlatot hogyan fogják fogadni, ha a külföldi, mondjuk francia gyerek közlekedési szabálysértést vét ezek szerint, és megpróbáljuk megbüntetni a lyoni tanár apukát?
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót. A képviselő úr kérdéseire a konkrét válaszaim a következők. Az Európai Unió egyes tagállamainak e tekintetben a jogrendje, joggyakorlata és ennek a története eltér. Ennek keretei között valamennyi tagállamban keresik, és a zömében megtalálták azt a megoldást, amelyik kizárja annak a lehetőségét, hogy egy ténylegesen elkövetett szabálysértés szankciója alól mentesüljön. Vannak olyan országok, ahol ezt a típusú megoldást, amelyik úton a javaslattal elindultunk, ezt eredménnyel végigvitték, van olyan ország, ahol alkotmányos aggályok voltak, és technikai eszközfejlesztéssel oldották meg, és a járművezető személyét azonosítani képes rendszerek irányában a technikai fejlesztéssel erre mentek rá, és így az adott esetben elvégzett ellenőrzés eredményét alapos gyanúvá tudták erősíteni technikai eszközökkel.
Arra a kérdésre, hogy egy másik tagállam állampolgára által itt elkövetett szabálysértés esetén, erre létezik a járművezetők járművezetői engedélyével kapcsolatban egy informatikai rendszer az Európai Unión belül, ezen keresztül informatikai úton ilyen információt a tagállam át tud adni, és azt a jelzést tudja tenni, hogy a saját jogrendje szerint, amennyiben ott is büntethető vagy büntetendő a gépjármű üzembentartója, ebben az esetben ott ezt a büntetést kiróják.
Ez a közúti fuvarozás tekintetében egy működő rendszer, ebben az elképzelt rendszerben természetesen semmiféle ilyen tapasztalatunk még nincs, hogy ezt más tagállamokban ténylegesen képesek lesznek-e vagy szándékoznak-e végrehajtani. Amire képviselő úr utalt, az a szabálysértések kapcsán kialakított jogsegélyegyezmény, ennek keretei között valóban működik egy ilyen, de ez a típusú, az üzembentartó objektív felelősségén alapuló közigazgatási bírságolási rendszer nem a szabálysértési jogsegélyegyezmény keretei közé tartozik, tehát erre a korrekt válaszom az, hogy annak a keretei között ez így valóban nem rendezhető.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár képviselő úr szeretne még ehhez hozzászólni, utána Gál képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Szeretném, ha a válasz egy picit konkrétabb lenne. Van-e olyan európai ország, amelyik nem technikai eszközökkel, hanem ilyenfajta kiterjesztéssel próbál felelőst találni egy közlekedési szabálysértés esetén? Konkrétan van-e ilyen ország, amelyik ezt a jogtechnikát alkalmazza?
A másik kérdésem a 2/b kérdés volt. Hogy ha ezt feltételezzük, hogy elfogadja a parlament és hatályba lép, akkor ennek, ahogy a közlekedési szabálysértéseknél, ugyanolyan jogkövetkezményének kell-e lenni külföldi elkövető esetén, és ebben az esetben kötelessége akkor a magyar valamilyen szervnek kezdeményezni a Magyarországon megsértett magyar szabályok szerinti szabálysértők megbüntetését más országokban, beleértve a gépjármű üzembentartóját?
Bocsánatot kérek, hogy demagóg leszek: magyarul kinevettetjük-e magunkat, és a törvény alapján ki kell-e nevettetnünk magunkat azzal, hogy megírjuk ezen a központi információs rendszeren keresztül a francia hatóságnak, hogy X. Y. közlekedési szabálysértést követett el Magyarországon, ezért ilyen összegű bírság behajtását kérjük rajta meg az apukáján. Vagy bele kell tenni a jogszabályba, hogy ez a része a gyevi bíróra és külföldi állampolgárra nem vonatkozik. (Nyitray András: Jogos! - Dr. Gál Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Gál képviselő úr, utána pedig Barna osztályvezető úr.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Valóban kehes ez a szabály, ezt nem vitatom, és nem biztos, hogy ebben a formában kell ezt elfogadni, az azonban tény, hogy jelenleg nagyon sokan mentesülnek a büntetés alól arra való hivatkozással, hogy egy hozzátartozójuk vezette a gépkocsit. Ezrével fordulnak elő ilyen esetek, és a hatóság tehetetlen. (Nyitray András: Meg sem próbálják!) Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy az a kérdés, tudomásul vesszük-e ezt a helyzetet, vagy nem vesszük tudomásul ezt a helyzetet.
Másrészt ez a szabály sok minden más is összefügg, azzal, ami Magyarországon ma a közutakon van. Nem akarok én itt mindenfajta EU-s szabályokra hivatkozni, hogy mennyire kellene csökkenteni ezt vagy azt, de kétségtelen tény, hogy súlyos árat fizetnek emberek azért, mert mások megszegik a közlekedési szabályokat. Sokszor elhangzott már, hogy ezres nagyságrendben - ha kell, akkor mondhatok adatokat is - halnak meg a magyar közutakon, több ezer a súlyosan sérültek száma, és tízezres nagyságrenden felül van a könnyű sérültek száma. Egy 2004-es adatra tudok hivatkozni: azt hiszem, a Közlekedéstudományi Intézet megállapítása volt, hogy 2004-ben a közúti balesetek 270 milliárd forintos kárt okoztak az országnak, ami az akkori GDP 1,5 százaléka volt. Azóta a helyzet lényegében nem változott (Közbeszólás: Vagy romlott!), vagy romlott. Annak ellenére, hogy több az autópálya, még valamivel az autópark is javult, a helyzet nem változott, sőt romlott. A kérdés az, hogy ezt így hagyjuk-e, vagy megpróbálunk valami eszközzel ez ellen fellépni.
Van itt egy érdekes jelenség. Tökéletesen egyetértek Molnár képviselő úrral a tekintetben, hogy preventív ereje nem a büntetés nagyságának van elsősorban, hanem a büntetés kilátásának, ezzel én tökéletesen egyetértek. Van azonban az életünknek egy területe, ahol ez a tézis a szakemberek szerint nem áll vagy csak részben áll, és ez pontosan a közlekedés. Én még nem olvastam olyan szakértői anyagot, legyen az belföldi vagy külföldi, amely arra kereste a választ, hogy hogy lehetne rászoktatni az embereket a normálisabb közlekedésre, és ne azt mondta volna, hogy szigorúbb büntetéssel - szigorúbb büntetéssel, nagyobb büntetéssel. Tessék ennek utánanézni, minden szakanyag ezt állapítja meg - és most a rendőrségre nem hivatkozom, mert az érintett a dologban egy kissé, tehát nem rendőrségi véleményekre hivatkozom, amikor ezt mondom -, tehát szigorúbb büntetéssel, amihez természetesen hozzátartozik, hogy ha ez párosul a büntethetőség nagyobb valószínűségével, a kettő együtt különösen hatásos.
Bármennyire is fájdalmas - és nem szeretném, ha itt képviselőtársaim azt hinnék, hogy a kormány vagy a Szocialista Párt egy büntetési mániában van -, tisztában vagyunk vele, hogy ha felemeljük a szabálysértési büntetési tételt, annak az emberek nem örülnek, és nem feltétlenül jár ez politikai szimpátiával; megint csak azt tudom mondani, amit egyszer már mondtam az Országgyűlésben is, hogy nem vagyunk hülyék. De ha egyszer ennek nekimegyünk - és ennek neki kell menni -, és megpróbáljuk megváltoztatni azt a helyzetet, amely ma a közutakon van, akkor menthetetlenül abba az irányba kell menni, hogy szigorúbb és gyakoribb büntetés legyen. Ezt mondja - hangsúlyozom - mindenki, aki ezzel a témával foglalkozik. Ennek a mértéke, módja meg minden természetesen lehet vita tárgya, de ha en bloc azt mondjuk, hogy: kérem szépen, bekövetkezhet változás anélkül, hogy szigorúbb és következetesebb büntetést ne alkalmaznánk a közúti szabálysértőkkel szemben, akkor azt is mondjuk, hogy nem akarunk változást ahhoz képest, ami ma ebben az országban ezen a területen van. (Nyitray András és Mécs Imre jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitray András, majd Mécs Imre kért szót.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Velem szemben ülő képviselőtársam valószínűleg fantomokkal viaskodik, mert én nem arról beszéltem, amit ő most cáfolni igyekszik. Nem arról van szó, hogy a súlyos közlekedési szabálysértőket nem kell megcsípni, hanem azzal a módszerrel nem értek egyet abszolút, amellyel ezt most a kormány ki akarja erőltetni.
Konkrét példával is alátámasztom, miért tartom ezt egy rendkívül álszent és egyébként társadalomellenes, kártékony magatartásnak. Ebben az egész törvényben - én végigolvastam, mert nagyon piszkálja a csőrömet, hogy vajon jól látom-e a mögöttes szándékot; most már nemigen hiszem, hogy ebből engem ki tudnának zökkenteni - semmi másról nincs szó, mint arról, hogy a rendőrség le akarja rázni magáról annak a felelősségét és azt a kötelezettségét, hogy megfogja a szabálysértőket. Több soron történt általában utalás arra, hogy vannak olyan országok, ahol az objektív felelősségnek ezt az őrületét, amit itt szándékoznak bevezetni, bevezették, de az úr, aki nekünk válaszolni fog majd meg válaszolt eddig is, szemérmetesen elhallgatta azt, hogy azok az országok rendkívül csekély számúak, és a legtöbb országban nincsen ilyen, feltehetőleg éppen azért, olyan okok miatt, amiket én mondtam. De nagyon hálás lennék, ha ebben a törvényjavaslatban megtalálná valaki azt a paragrafustöredéket, amely arra utal, hogy ez a rendőrség, a közlekedési rendőrség számára valamiféle többletbizonyítási feladatot adna, vagy hogy valami olyan technikai fejlesztést indukálna, amely nem egyszerűen a jármű rendszámának és tulajdonosának az összevetésével egy mechanikus, számítógépes rendszerben az automatikus büntetés kidobásával foglalkozna, hanem azzal, hogy a tényleges szabálysértőt hogy lehet megfogni. Ebből tehát világosan látszik, hogy esze ágában nincs a kormánynak magát a tényleges szabálysértőt megfogni, hanem az az egyetlen szándéka, hogy ezáltal minél több pénzt be lehessen szedni az autótulajdonosoktól meg a vállalkozásoktól, mert attól a pillanattól kezdve, amikor ez átmegy és joghatályos lesz, nem is kell keresni, hogy ki követte el a szabálysértést, elég, hogyha a nyilvántartásban megtalálják a tulajdonost, ráverik a bírságot, aztán mit érdekli az már utána a hatóságot, hogy ténylegesen ki követte el a szabálysértést.
Itt olyan iszonyatosan bonyolult és teljesen életszerűtlen dolgok vannak, mint hogy egy kölcsön- vagy bérleti szerződést írna elő valamelyik módosító javaslat, de hogyha az anyja nevét tíz példányban, meg a jogosítványa számát, meg percre pontosan és hogy mettől meddig, milyen útvonalra adta kölcsön az autóját, nem tudja utólag bemutatni a tulajdonos, akkor ugyanúgy ráverik a balhét, mint ahogy az eredeti tervben van.
Tehát ez egy képmutató, hazug - hogy mondjam - lehetőség, mert ez az életszerűtlenség csúcspontja. Ha valaki a házastársának vagy a gyermekének kvázi átengedi az autót, hol nincs ilyen, tessék már mutatni olyan családot, ahol van egy autó, és ha van jogosítványa a család összes tagjának, azok nem vezetik? Akkor naponta én majd szerződést kötök a fiammal vagy a feleségemmel, hogy használhatja az autót? Micsoda baromság ez, már elnézést a kifejezésért.
Ami viszont a rendőrség hozzáállását illeti, arról nekem személyes tapasztalataim vannak. Abban az utcában, ahol én lakom, Kecskeméten, körülbelül 30 esztendeje kinn van az egyirányú forgalmat jelentő tábla, az elején az egyik, a végén a másik. Körülbelül az elmúlt 30 évben, az utóbbi tíz évet leszámítva, nem nagyon hajtottak be szemből az utcába, ha véletlenül valaki behajtott, az általában nem odavalósi volt, és ha szóltam neki vagy szólt valaki, akkor fejvesztett kapkodással próbált tolatással megfordulni, nehogy véletlenül megbüntessék.
Ez a helyzet teljesen elfajult az utóbbi időben, naponta 10-15 jármű - saját statisztikámból számítva - teljesen tudatosan behajt az egyirányú utcába, és ha rájuk szólok, akkor még van, hogy én vagyok letolva, hogy mi közöm hozzá. De a slusszpoén ezután jön. Szemtanúja voltam nem egyszer, nem kétszer, hogy jött az egyirányú utcában a szabad irányból a rendőrautó, és mint a marha, szemből jött a tilos irányból a szabálysértő. Mi történt? Nem pattant ki a rendőr az autóból, nem, nem. Szépen, udvariasan félreállt, és elengedte az egyirányú utcában szemben közlekedőt. Nem egyszer, nem kétszer történt ez meg. Emellett hozzáteszem, hogy ezen túl, hogy véletlenül néha arra vetődött egy rendőrautó, 12 éve, mert körülbelül akkor kezdődött az őrület, nem is tíz éve, nem tudom, miért tudom ennyire pontosan, 12 éve én személyesen legalább tíz alkalommal kértem meg az illetékes hatóság illetékes vezetőjét meg annak a főnökét, hogy legalább egyszer, kétszer, havonta egyszer állítsanak már oda egy rendőrt az utca végére, ahol a kék tábla van, és aki szembe jön, azt meszeljék le és büntessék meg. Na hát, ahogy önök nem láttak ott még rendőrt azon a környéken, én sem láttam.
Még azért hadd tegyem hozzá, hogy öt évig ezelőttig a mi utcánk sarkán lévő háztömbben volt a megyei rendőr-főkapitányság. Akkor is szembehajtottak, akkor se álltak ki soha egyetlenegyszer sem ellenőrizni. Ilyen hozzáállás mellett bevezetni egy olyan szabályozást, ami még az eddigi kötelezettséget is annullálja, elegendő most már csak - mondom - ha lefotózzák az autót, a tilos parkolásnál lefotózzák az autópályán, lefotózzák akárhol, mert hozzátartozik, hogy most már az is benne van a pakliban, hogy minden utcasarkon most már automata radarok, fotók lesznek és ha végigmegyünk a Nagykörúton, 66-szor le leszünk fényképezve. Szóval nem tudom, a Nagy testvérnek valami borzasztó víziója van előttem, és ne higgyék, hogy én egy üldözési mániában szenvedő ember vagyok, de egy ilyet törvénybe iktatni, ilyet megetetni jogérzékkel bíró, demokrácia iránt elkötelezett képviselőkkel, akik a parlamentben nagy többségben ülnek - mert azért nagy többségben szerintem ilyenek vagyunk -, ez egyszerűen felháborító. Tehát ezt nem lehet semmiféle ilyennel magyarázni, hogy a miniszterelnök szeptember elején, az ülésszak elején kiadta a jelszót, hogy gyerünk a csatába, akkor most küzdeni kell a nagy számú közlekedési szabálysértés ellen, és erre egy ilyen totális baromság - már elnézést a kifejezésért - idekerül elénk. Kapjanak már a fejükhöz, ezt nem lehet így átengedni, és ezt nem is az úrnak mondom, ő nem mondhat mást, mint ami a lényege, de akik itt szemben ülnek, a képviselőtársaim, nem érzik, hogy ez micsoda arcátlan és felháborító dolog? Nem azért, mert én pártolom a gyorshajtókat vagy az egyirányú utcába szembe behajtókat, vagy a tilos jelzésen áthaladókat, szó nincs erről, de így, ebben a formában ezt nem lehet, kiröhögtetjük magunkat a világ előtt, jól utalt rá Molnár képviselőtársam, rajtunk fog röhögni fél Európa. Korábban irigykedett ránk, most pedig röhögni fog rajtunk, hogy ilyen marhaságot kitaláltunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy ügyrendi javaslata van Keleti György képviselőtársamnak. Parancsoljon!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Javaslom, hogy térjünk vissza a napirendhez, ami is a döntés a módosító javaslatokról, az általános vitát ne itt folytassuk. Köszönöm. (Nyitray András: Ez már a részletes vita.) A részletest se itt folytassuk. (Nyitray András: Ezt el fogom mondani a parlamentben is.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az az ügyrendi javaslat, hogy a továbbiakban szorítkozzunk a módosító javaslat megvitatására és szavazzunk róla. Molnár képviselőtársamnak adom meg a szót.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Azért sok mindenben egyetértve is, úgy gondolom, hogy a szavazás előtt talán meg fogja bocsátani az ügyrendi javaslatot tevő képviselő úr és képviselőtársaim, ha nem hagyok reakció nélkül bizonyos észrevételeket. Nem vonom kétségbe az előterjesztő jó szándékát. Nem vonom kétségbe, hogy mindnyájunknak az a célja, hogy csökkenjen a közlekedési áldozatok száma, az anyagi kár, ami valóban borzalmas. Ez egy jó program, ezt a jó programot meg kell tenni. Az, hogy vita van köztünk, remélem, hogy meg fogunk tudni egyezni, ez nem lehet gond. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan közös cél, ahol a párthovatartozás kevésbé számít.
Még egyszer: én az előterjesztők jó szándékát nem vitatom, remélem, lesz az eljárás során még lehetőségünk, hogy módosíthassunk az előterjesztésen.
A másik: kénytelen vagyok azt mondani, hogy nehezen várható el a rendőrtől az a határozott intézkedés, ami sokkal fontosabb, mint a büntetési tétel nagysága, hogy ha úgy hallok kommentárt a televízióban - és ezt a rendőrség védelmében mondjuk el -, hogy ha valakin átmegy a rendőrsorfal, mert elesik, akkor azt úgy kommentálják, hogy átgázolt rajta a rendőrség. Ez a legutóbbi újsághír. A rendőr tekintélyének a rombolása, különösen az indokolatlan rombolása, amelynek számtalan jelét tapasztaljuk most, az sokkal inkább rombolja a közlekedési morált, mint az alacsonyabb büntetési tételek. Abban az esetben, ha nem vesszük figyelembe, hogy a rendőrök többsége jól, egy kisebbségük időnként rosszul alkalmazza a jogszabályokat, ha ebben elbizonytalanítjuk őket, az sokkal rombolóbb, mint egy bármilyen rosszul megalkotott törvény. Azokban az országokban sikerült csökkenteni a közlekedésben is a károkat, ahol a jogkövető magatartást ki tudták kényszeríteni, ha kellett, de a még sikeresebb országokban a jogkövető magatartással egyetértett az emberek többsége.
Számomra ez a jogszabály azért fontos, mert a jogszabálynak olyannak kell lenni, hogy tegye lehetővé az önkéntes jogkövetést, nem utolsósorban tegye lehetővé azt, hogy a rendőr egyértelmű helyzetben a közösen elfogadott vagy a társadalmi többség által elfogadott jogszabályokat kikényszerítse a jogsértőktől, és ebben társadalmi támogatás legyen. Azért fontos, hogy jó törvény szülessen, és amit egyértelműen a társadalom többsége támogatni tud, jelen esetben a közlekedők többsége, akiket persze mindnyájan képviselünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt kérdezem, hogy mi az előterjesztő véleménye a 12-es módosítással kapcsolatban? Czomba Sándor, Nyitray András és dr. Szabó Éva javaslatáról van szó.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A 12. pontban foglalt javaslatot a GKM nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És képviselőtársaim közül ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 8 nem.
Tehát a bizottság nem támogatja, de az egyharmados támogatottságot megkapta.
A 13-as javaslat dr. Fónagy János képviselő úré. Az előterjesztő képviselője?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A GKM nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja?
MÉCS IMRE (MSZP): Egy pillanat, elnök úr, ehhez kérnék indoklást. (Dr. Molnár Lajos: Ez benne van az előzőben, amit támogattunk. Ha azt támogattuk, akkor ezt már nem kell támogatni.) Jó, rendben van.
ELNÖK: Tehát ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Magyarul: nyugodtan lehessen megbírságolni, nem is kell bizonyítani, hogy nem ő volt.
ELNÖK: Kérem, hogy haladjunk tovább. Az egyharmad megvolt, a bizottság egyébként nem támogatta.
Podolák György 14. pont alatti javaslata következik. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő támogatja ezt a megoldást. Ezt a javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a 14. pont alatti javaslatot, Podolák György és Szántó János javaslatát. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 15. pont következik, amely dr. Fónagy János javaslata. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem, hogy támogatja-e a javaslatot.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A 15-ös javaslatot nem támogatjuk. (Csampa Zsolt jelentkezik.)
ELNÖK: Csampa képviselő úr szót kér.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Szeretnék indoklást kérni, mert itt pont a mozgássérült-igazolványokkal való visszaéléssel kapcsolatban terjeszt elő képviselőtársam egy módosítást.
ELNÖK: Kérem Barna urat, hogy röviden indokoljon.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A 218/2003-as kormányrendelet, amely a mozgássérültek parkolási lehetőségének a szabályozásáról szól - tömören fogalmazva meg a címét -, szankciórendszert telepít ehhez a jogsértő magatartáshoz, tehát hogyha a mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyet jogosulatlanul veszi valaki igénybe. Vagyis a jogi szankció ma is létezik. Az a technikai ellenőrzőrendszer, amely bevethető ennek a jogsértő magatartásnak az elkövetése kapcsán, nem alkalmas arra, hogy az ott, a tilosban várakozó jármű kapcsán ellenőrizze, hogy jogszerű vagy nem jogszerű az a magatartás. Tehát az a technika nem alkalmas rá, és jogilag szabályozva van a kérdés.
Még egy indokunk van: a megfogalmazott javaslat fogalomhasználatában nem konform sem a közlekedési szabályozással, sem pedig ezzel a bizonyos 218/2003-as kormányrendelettel. (Mécs Imre: És egy kicsit zavaros is! - Dr. Molnár Lajos: Bocsánat, kérdeznék!)
ELNÖK: Molnár képviselő úr kérdést kíván feltenni.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Ez egy fontos kérdés, és már egyszer szavaztunk róla, de kérdeznék, azért, hogy pontosan értsem, mert nem tudom most hirtelen összevetni a szabályozással. Fónagy képviselőtársunknak ez a módosító javaslata kivenné a kiterjesztett objektív felelősség hatálya alól a mozgássérült-igazolványokat...? (Közbeszólások: Nem, bővítené!) Ja, hogy bővítené. (Mécs Imre: Sőt ezért is felel, azt jelenti.) Akkor világos.
ELNÖK: Ez bővítést jelent.
Kérem, hogy szavazzunk. Aki egyetért a javaslattal, amelyet Fónagy képviselő úr tett, az tegye fel a kezét! (Szavazás.) Nem kapta meg az egyharmadot sem.
A 16. pont alatti javaslat következik, amelyet Hankó Faragó Miklós képviselő úr adott be. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja Hankó Faragó Miklós javaslatát. (Szavazás.) Hat. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nyolc. Az egyharmadot ugyan megkapta, de a bizottság nem támogatja.
A 17. pont Czomba Sándor, Nyitray András és dr. Szabó Éva javaslata. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. (Nyitray András: Ehhez hadd szóljak hozzá!)
ELNÖK: Mint előterjesztő kíván ehhez Nyitray András szólni. Parancsoljon, megadom a szót.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Szóval ez meg már az arcátlanságnak a non plusz ultrája, ugyanis ez még a kettős büntetést is bevezetni engedi. Tehát nem elég, hogy egyszer közigazgatásilag megbőrölik a tulajdonost, a vétlen tulajdonost, még az sem menti fel őt a fizetés alól, hogyha egyébként megtalálják a szabálysértőt, és azt is megbüntetik. Ez már aztán tényleg mindennek a teteje. Ez ugyanaz, mint Hankó Faragó Miklós javaslata - nem beszéltünk össze, csak véletlenül alakult így. Ez teljesen tarthatatlan. Ez már tényleg a csúcs. Ilyen a világon nincsen... (Mécs Imre: Elhagyni javasolja ezt a javaslatot?) Igen, de ezt nem akarja támogatni a kormány. Hoppá! (Dr. Gál Zoltán: A javaslattevők elhagyni akarják ezt a szabályt!) Igen, de ezt nem támogatja a kormány. Ti sem támogattátok. Ti sem támogattátok! Arról van szó, hogy ez maradjon ki. Persze a kettő, az előző meg ez együtt érvényes, mert az egész objektív felelősség egy felháborító arcátlanság, de ha lehet, ez még az előzőn is túlmenő arcátlanság, hogy még akkor sem kap felmentési lehetőséget az illető, ha meg tudja nevezni az illetőt az anyja nevével, hat példányban... (Dr. Gál Zoltán közbeszólására:) Mi meg akarjuk szavazni, ti szavaztátok le, egyem meg a szívedet, nem vetted észre? Az előbb leszavaztátok. (Dr. Gál Zoltán: Azért szavaztuk le, hogy benne maradjon a törvényben!) Éppen ez a disznóság. (Mécs Imre: Gyengíti a donációt, ha folyton arcátlanságról beszélsz!) Nem baj az, hogyha egyszer az!
ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy a szóadás menetében, illetve a szó tulajdonában szóljanak, és ne kaszinó formájában folytassuk az ülést. Egyébként pedig most az előterjesztő képviselőjét kérdezem, hogy támogatja-e. Azt mondta, hogy nem támogatja.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Álláspontunk szerint a 14. pontban elfogadott...
ELNÖK: A 17. pontnál tartunk.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, bocsánat, indokolni szerettem volna, elnézést! A 17. pontot a javaslattevő nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Öt támogatja. A többség ezek szerint nem támogatta, tehát az egyharmadot megkapta, de a többség nem támogatta.
A 18. pont Katona Kálmán javaslata. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Gál Zoltán jelentkezik.) Gál képviselő úrnak kérdése van, megadom a szót.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Az a kérdésem, hogy miért nem támogatja.
ELNÖK: Azért, amiről éjszaka beszéltünk.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Engedjék meg elmondanom - mivel ezek a javaslatok egymással szorosan összefüggenek, emiatt az indokoláshoz hozzátartozna -, hogy önmagában a 14. pontban javasolt és támogatásra javasolt megoldás egyben kezeli ezeket a problémákat, tehát annak a javaslatnak az elfogadása esetén ezek a kérdések mind kezelődnének, ezért nem lenne szükség ezeknek a javaslatoknak az elfogadására. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Akkor azt kérdezem, hogy ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Hat. Kénytelen vagyok akkor a többi szavazatot is megkérdezni. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Kettő. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Öt. A bizottság tehát nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 19. pont következik, de azt megelőzően szeretném átadni az elnöklést Keleti György alelnök úrnak, merthogy nekem is muszáj útra kelnem. (Laboda Gábor: A 19. pontot még várd meg!) A 19. pont következik tehát.
(Az ülés vezetését Keleti György, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Házszabály szerint, ha a tisztségviselők elfogynak, akkor bármelyik bizottsági tag továbbvezetheti az ülést. (Dr. Molnár Lajos: Te bármelyik vagy?! - Derültség.) Nem, én még tisztségviselő vagyok, de nekem, azt hiszem, ötkor el kell mennem (Derültség.), úgyhogy kérem, számoljanak vele az urak, hogy akkor valakit fel fogok kérni. (Közbeszólások.)
A 19. pont Czomba Sándor képviselő úr javaslata. A tárca képviselőjét kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, tehát nem támogatják a javaslatot. (Laboda Gábor jelentkezik.) Laboda képviselő úrnak kérdése van.
LABODA GÁBOR (MSZP): Az előbbihez kapcsolódva ez egy megerősítés, ugyanis ez még nyomatékot ad annak, hogy kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy nem ő követte el. Ezek után nem értem, hogy ezt miért nem támogatja a kormány. Köszönöm. (Mécs Imre: Mert ez éppen hogy gyengítené a dolgot!)
ELNÖK: (Barna Péternek:) Tessék, parancsoljon!
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A másik megoldás, mint azt az imént mondottam, tehát a 14. pontban foglalt megoldás ugyanezzel az eredménnyel jár jogilag korrektebb módon, ott a szabálysértési és a közigazgatási jogág nem kapcsolódik egymáshoz, tehát alkotmányosabb megoldást jelent, a gyakorlati eredményét tekintve pedig ugyanezzel az eredménnyel jár.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Ezek után kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nemmel szavazott? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Öt. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a 19. számú, Czomba-féle indítványt.
A 20. pont Podolák György és Szántó János képviselők indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja a 20. pontban szereplő indítványt.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki egyetért a módosító indítvánnyal: Aki igen, kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a többség támogatta.
A 21. szám alatt dr. Hankó Faragó Miklós képviselő módosító indítványa található. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az képviselőtársaim közül, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Megállapítom, hogy a bizottság egyharmadának támogatását sem kapta meg. (Karsai Péter távozik az ülésteremből.)
A 22. szám alatt következik Czomba Sándor képviselő úr módosító indítványa. Kérdezem a tárca álláspontját.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás. - Dr. Gál Zoltán: Én is támogatom, de nem tudom elfogadni, hogy a hatóság pénze lesz a bírság.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta.
Következik a 23-as, dr. Fónagy János képviselő úr indítványa. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a többség elvetette.
Következik a 24. szám alatt Kiss Ferenc, Szántó János és Podolák György képviselő urak módosító indítványa. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérem, szavazzunk! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. A bizottság többsége támogatja.
Következik a 25. szám alatt dr. Szabó Éva képviselő asszony módosító indítványa. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 26. szám alatt Nyitray András képviselő úr módosító indítványa következik.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Szeretném indokolni.
ELNÖK: Tessék, az előterjesztő természetesen szót kap.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Szeretném indokolni, mert talán első pillanatra nem világos. Itt arról van szó, hogy körülbelül 600 ezer forgalomban lévő segédmotoros-kerékpár tulajdonost, amelyeknek azért most százalékosan nem tudom, de becslésem szerint legalább a fele idős és kis jövedelmű ember, arra akar kényszeríteni a módosítás, hogy egy uszkve 15-20 (25-30) ezer forintos eljárási költséggel vizsgáztassa le és rendszámoztassa fel a kis libakergetőjét, amivel mondjuk kijár a hobbira vagy eljár a városba ide-oda szaladgálni. Én ezt nem tartom semmiféle szempontból szükségesnek. Ez semmilyen közlekedési biztonsági többlettel nem jár, ez csak egy fölösleges és értelmetlen terhelése megint az állampolgárok igen széles körének, ami gyakorlatilag megint csak a pénzbehajtást szolgálja, mert nem számoltam még ki, hogy ez hány milliárd, de olyan tízmilliárdos nagyságrendű állami bevételt jelent egyik pillanatról a másikra. Ez az egyik.
A másik: a javaslatban még van egy olyanfajta beismerés is, amit én azért a kormány helyében nem tennék, ugyanis a ma hatályban lévő törvények szerint csak az a jármű számít segédmotoros kerékpárnak, amelyik egyrészt legfeljebb 50 köbcentiméter hengerűrtartalmú, másrészt legfeljebb 3,5 lóerő teljesítményű, harmadrészt legfeljebb 45 kilométer/óra végsebességre képes. Minden olyan jármű, amely ebből bármelyiket nem elégíti ki, már nem számít segédmotoros kerékpárnak, hengerűrtartalomtól függetlenül is. Az igaz, hogy nagyon sok olyan jármű szaladgál ma rendszám nélkül Magyarországon, amit kamionszámra hoznak be, különböző robogókat, használtat és újat is, már 600 ezer forintért 50 köbcentiméteres robogót is lehet kapni a piacon, meg is veszik, amelyek ebből a három kitételből legfeljebb az 50 köbcentiméter hengerűrtartalmat elégítik ki, lényegesen gyorsabban mennek, mint 45, és lényegesen nagyobb teljesítményűek, mint 3,5 lóerő.
Tehát nem az lenne a feladat, hogy az egyébként az annak idején éppen az egyszerűsítés és az emberek vegzálásának csökkentése érdekében hozott rendeletet, hogy a segédmotoros kerékpárokra külön igazolványt kellett kitölteni, én még emlékszem rá, mert sajnos, annyi idős vagyok, hogy nekem még volt segédmotoros kerékpárom (Mécs Imre: Még biciklire is kellett valamikor!) Még biciklire is. Ezért mondom, hogy ezt annak idején nagyon bölcsen, még az előző átkosban, valamikor a '60-as évek vége felé megszüntették - lehet, hogy a '70-es évek elején volt -, amitől kezdve a segédmotoros kerékpár kiesett (Mécs Imre: Még a Horthy-átkosban volt!)
ELNÖK: Kérném a bekiabálások mellőzését!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):... és csak egy olyan nagyon egyszerű eljárás volt, hogy egyszer ingyen be kellett mutatni valahol a hatóság előtt és megnézték a motort, hogy van-e rajta fék, lámpa meg ilyenek, ezzel szemben ma ezt nem csinálja senki.
Tehát gyakorlatilag, ha valaki megvesz egy robogót a kereskedőnél, gyakorlatilag szinte minden papír nélkül, ráül és megy vele 80-90-nel, én még olyat nem láttam, az én tudomásom szerint nincs ilyen, pedig a motorozással aktívan foglalkozom én is, hogy egyetlen ilyen, a törvényi, hatósági előírásokat nem teljesítő, ál-segédmotoros kerékpárt motorkerékpár-vizsgáztatásra köteleztek volna.
Tehát ha a javaslatban az lenne, hogy felülvizsgálják ezt a járműállományt, és amelyik nem felel meg a kritériumnak, azt a tulajdonos költségére átminősítik, motorkerékpár rendszámmal látják el és rendszeres műszaki vizsgára kötelezik, stb., azt még támogatnám is, de ezt így, ebben a formában nem. Látható, tessék elolvasni, mert a törvénynek nemcsak betűje van, hanem szelleme is, ez csak és kizárólag arról szól, hogy 600 ezer segédmotoros kerékpárosról hogyan lehet levenni 15-20-25 ezer forintot néhány éven belül. Semmi más célt nem szolgál. Én ezt nem tartom elfogadható célnak, ezért tettem meg a javaslatomat. Egyébként a 26-os és a 27-es összefügg, mert a két paragrafus együtt küszöböli ki ezt a helyzetet, amit én nem tartom semmiképpen sem szükségesnek, sem kívánatosnak, sem elfogadhatónak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a rövid indoklást. Képviselő úr, készüljön fel, 5 órakor önnek fogom átadni az ülés vezetését. (Derültség.)
Tehát a 26. pontra visszatérve, mi a kormány álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk, és ha lehetséges, kérnék lehetőséget három mondatban az indoklásra.
ELNÖK: Természetesen.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztői indokolásban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyetértve Nyitray úrral, valóban rendet kell teremteni a közúti közlekedésben, azzal a szabályozási hiányossággal, hogy a segédmotoros kerékpárok abszolút azonosíthatatlanok, ezzel a szabályozási hiányossággal visszaélő motorkerékpárokat nem lehet megfogni. Éppen erre törekszünk. Az eljárás összköltsége nem fogja elérni ezt a felső határt, és fogja hozni azt az eredményt, hogy a felrendszámozott járművek mindegyikéről el fog dőlni, hogy az milyen kategóriába tartozik, ennek megfelelően a hozzá tartozó vezetői felkészültség biztosított lesz, tehát motorkerékpár nagy sebességgel motorkerékpár-vezetői engedéllyel lesz vezethető. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca tehát nem támogatta. Tessék, Csampa úr kért szót.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Elnézést, csak egy mondat erejéig. Azzal, hogy bennmarad az a) bekezdésben, hogy "a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra...", jól értelmezem, hogy akkor Mariska néni kerékpárja is ide vonatkozik?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A szöveg vége úgy szól, hogy "nem terjednek ki". Tehát ezek a kivételezettek, tehát természetesen a kerékpárokra nem terjednek ki ezek a szabályok.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a tárca nem támogatta a módosító indítványt. Képviselőtársaim közül ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 27-es szintén Nyitray úr javaslata, gondolom, az imént már elmondta a gondolatait, az indokolását. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. A bizottság tehát nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 28-as dr. Fónagy János képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, csatlakozó módosító javaslattal ennek a kérdésnek...
ELNÖK: Tehát ezt nem támogatják.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Öt. A bizottság elvetette.
A 29. pont Podolák György és Szántó János képviselőtársaink módosító indítványa. A tárca támogatja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs olyan, a bizottság tehát nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 30. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr módosító indítványa. A tárcának mi az álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Hét igen. Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta.
A 31. pont Podolák György és Szántó János képviselők módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát támogatja. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta.
A 32. pont Podolák György és Szántó János képviselő urak módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) Nincs ilyen, a bizottság egyharmada sem támogatta.
A 33. pont V. Németh Zsolt, Fónagy János, valamint Szabó Éva képviselők módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság elvetette a módosító javaslatot.
A 34. pont következik... (Csampa Zsolt jelentkezik.) Tessék, Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy kérdést szeretnék feltenni - már csak a jegyzőkönyv kedvéért is. Itt a tárcának az a jövőbeni elgondolása, hogy privatizálni szeretné a közúti kht.-kat, mert képviselőtársaim többek között erre utalva, hogy ezzel nem értenek egyet, terjesztettek be egy módosítást. Tehát a jövőbeni privatizációról, annak az előkészítéséről szól-e a dolog, igen vagy nem? Csak egyszavas választ várok.
ELNÖK: (Barna Péternek:) Tessék!
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A leghatékonyabban működő szervezet kiválasztásának a lehetőségét kívánjuk megteremteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Következik tehát a 34. számú javaslat, amelyet Podolák György és Szántó János képviselő urak nyújtottak be. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca tehát támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a többség támogatta.
A 35. pont alatt dr. Fónagy János képviselő úr módosító indítványa szerepel. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 36. pont Podolák György és Szántó János képviselő urak módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs olyan. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elvetette a javaslatot.
A 37. pont Czomba Sándor képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontját kérdezem.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság elvetette.
A 38. pont Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja, köszönöm. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs olyan, a bizottság tehát egyhangúlag elvetette.
A 39. pont Podolák György és Szántó János képviselő urak módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs olyan, a bizottság egyhangúlag elvetette.
A 40. pont dr. Szabó Éva képviselő asszony módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca elveti. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 41. pont következik, amely Podolák György és Szántó János képviselő urak módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs olyan, a bizottság egyhangúlag elvetette.
A 42. pont következik, amely Lakos Imre képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A 42. pontban szereplő javaslatot tehát támogatja a tárca. Ki az, aki egyetért vele? Aki igen, kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) Kilenc igen. Megállapítom, hogy a bizottság többségi támogatását megkapta.
A 43. pont szintén Lakos Imre képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki egyetért a módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Köszönöm, kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta.
A 44. pont dr. Fónagy János képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, a tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 45. pont Podolák György és Szántó János képviselők módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elvetette.
A 46. pont Katanics Sándor képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 47. pont Katanics Sándor képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. (Csampa Zsolt jelentkezik.) Tessék!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Hadd kérdezzük már meg, hogy miért nem! Mert szerintem a légvédelem készenlétéről szól az egész, az előző három javaslat, és gyakorlatilag automatikusan letolta a tárca. Azt gondolom, hogy ha már légi biztonságról meg a terrorizmus elleni harcról beszélünk, akkor a legfontosabb az, hogy az adott gépet a vadászok gyakorlatilag valamilyen szinten elfogják, lekényszerítsék, ehhez viszont, azt gondolom, a polgári hatóságnak, a légi forgalomnak a támogatására és segítségére szorul, és Katanics képviselőtársam többek között erre tesz módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Barna Péternek:) Szíveskedjen válaszolni! (Mécs Imre: A 47-esről van szó! - Közbeszólások.)
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő álláspontja szerint ezek a javaslatok olyan fogalmakkal operálnak, amelyek a légi közlekedési törvény hatályos szövegével nem konformak, és ennek megfelelően ezek így, ebben a formában nem fogadhatóak el.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a válasz elhangzott.
A tárca tehát nem támogatja a 47. pontot. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság elvetette a javaslatot.
A 48. pont következik, amely Katanics Sándor és Laboda Gábor képviselő urak közös indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tíz, tehát a bizottság többsége támogatta.
A 49. pont Katanics Sándor és Laboda Gábor képviselő urak közös indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság tehát támogatta.
Az 50. pont következik, amely Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs olyan, a bizottság tehát egyhangúlag elutasította.
Az 51. pont Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak közös indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát támogatja. Aki egyetért vele, kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta.
Az 52. pont Katona Kálmán képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca tehát elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az 53. pont Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, a tárca tehát egyetért vele. Ki az, aki szintén támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatja.
Az 54-es módosító indítvány Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak közös javaslata. A tárca véleménye?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca egyetért vele. Ki az, aki szintén támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Megállapítom, hogy a bizottság többségi támogatását elnyerte.
Az 55-ös Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak közös módosító indítványa. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Ebben a formában nem támogatják. Ki az, aki igennel szavaz? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. A bizottság tehát egyhangúlag elvetette.
Az 56-os következik, Podolák György, Szántó János képviselő urak módosító indítványa. A tárca álláspontja?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. (Mécs Imre: Miért nem?) Mécs úr kérdezi, hogy miért nem támogatja a tárca.
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A korábbi módosítókhoz kapcsolódóan bizonyos átszövegezésről van csupán szó. Amennyiben azoknak az elvetése történik, akkor ennek következtében itt szükségtelen ez a korrekció.
ELNÖK: Köszönöm szépen a választ. Az 56-ost tehát az előterjesztő nem támogatja. Ki támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. A bizottság egyhangúlag elvetette.
Az 57-es következik, Podolák György, Szántó János és Kiss Ferenc képviselő urak indítványa. A tárca álláspontja az indítványról?
BARNA PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. A bizottság tehát elvetette.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy tudnak-e olyanról, ami benyújtott módosító indítvány, de a bizottságunk nem szavazott róla, pedig kellett volna? (Nincs jelzés.) A tárca tud-e ilyenről? (Barna Péter: Nem tudunk ilyenről, valamennyi megtárgyalásra került.) Képviselőtársaim tudnak-e ilyenről? Gál úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Ügyrendi kérdésem lenne. Lehetséges-e az, hogy bár most a bizottság az összes módosító indítványt tárgyalta, de ha kapcsolódó módosító indítványok lesznek, akkor a bizottság esetleg csak azokat a kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalja meg, amelyek a bizottság tárgykörébe tartoznak? Itt ugyanis egy sor olyan kérdésben is emelgettük a kezünket, ami döntően nem a bizottság feladatkörébe tartozott. Ezt csak közbevetőleg mondom, és majdnem bizonyos, hogy rengeteg kapcsolódó módosító indítvány lesz. Talán majd az idő kímélése céljából majd azokban döntsünk, ami a bizottság feladatkörébe tartozik.
ELNÖK: Gál úr ésszerű javaslatát magunkévá tesszük. Ezzel a végére értünk ennek a napirendi pontnak. Köszönöm a GKM képviselőjének a megjelenését.
A módosító javaslatok megvitatása
Az ötödik napirendi pontunk az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló T/4322. számú törvényjavaslat módosító javaslatairól történő döntés. Képviselőtársaim előtt fekszik az ajánlás, nem túl vastag. Az 1. pontban Nyitrai Zsolt képviselő módosító indítványa. Kérdezem a tárca álláspontját.
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy kormányálláspontot nem tudok képviselni, tárcaálláspontot képviselek.
ELNÖK: Ezt is kérdeztem.
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca az indítványt nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Csampa úr kérdezni kíván.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Egy rövid indoklást azért szeretnék kérni, hogy miért nem támogatta, illetve szeretnék kérni a tárca részéről egy olyan nyilatkozatot, hogy ez a mostani előterjesztett törvény ezek szerint végig feles törvény és nem érint semmilyen kétharmados részt. Ugyanis véleményünk szerint több olyan nemzetbiztonsági, illetve adatkezelési törvényi részeket emelnének át, emelnek be, ami véleményünk szerint kétharmados lenne, de önök egy feles törvénybe kívánják gyakorlatilag behelyezni.
Annyi tehát a kérdés, hogy tartalmaz-e a mostani benyújtott törvény kétharmados szabályozásokat vagy csak simán feles lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elsőként a rövid indoklást, ha lehet kérni, hogy miért nem támogatják.
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A következőt szeretném mondani. Az Eht. 92. § első hat szakasza a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervek és az elektronikus hírközlési szolgáltatók együttműködési szabályait tartalmazza, pontosabban a szolgáltatók azon kötelezettségeit, amit a titkos információgyűjtés biztosítása érdekében nekik teljesíteniük kell. Itt alapvetően együttműködési szabályok vannak és műszaki feltételrendszerbeli kötelezettségek vannak. Ebbe nem illik bele az, amit a képviselő úr a (6) bekezdésben kiegészítésként javasol.
Miért nem illik bele? Egyrészt azért, mert amikor a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv kér valamit, az az ő felelősségi viszonyába tartozik. Ha olyasvalamit kér, ami a szolgáltatónál nem áll rendelkezésre, nyilván nem fogja tudni megkapni, továbbá akkor sem, ha a szolgáltató nincs felhatalmazva az adott adat kezelésére, vagy ha az adatkezelés határideje már lejárt erre az igényre.
Az (5) bekezdésben szerintem képviselő úr félreértett valamit, az (5) bekezdés egy monitoring rendszer kiépítési kötelezettségéről rendelkezik. A monitoring rendszer eleve arra szolgál, hogy a célszemélyeknek a kommunikációját valós időben meg lehessen figyelni, és mind a kommunikációját, mind a kísérőadatait annak el kell juttatni a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv igényére valós időben. Nyilvánvalóan az így kinyert kísérőadat nem egyezik meg a kommunikációval, ez a kettő együtt megy el a titkos információgyűjtésre felhatalmazott felé.
ELNÖK: Tessék, a második kérdésre, hogy mi a feles, mi a kétharmados.
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Azok a mögöttes szabályok, amelyeket együtt kell nézni az Eht.-val, tehát jelenleg a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény és az egyéb olyan törvények, amelyek felhatalmazzák a megfelelő szerveket a titkos információgyűjtésre, megmondják, hogy milyen esetekben alkalmazhatja ezt a titkosszolgálati eszközt, azok értelemszerűen kétharmadosak, de ugyanezek a törvények mondják ki azt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatónak teljesíteni kell ezeket az igényeket.
Tehát teljesen értelmetlen, hogy ha a szolgáltató teljesítésre van kötelezve, ezeket az igényeket itt kétharmadosban kelljen megfogalmazni. Az igény a kétharmados, az vizsgálható, hogy jogszerű-e vagy sem, a szolgáltató a teljesítésére van kötelezve.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ha a Fidesz-frakciónak vannak aggályai, akkor a házbizottság ülésén ezt vessék fel.
Folytatnánk akkor az 1-essel kapcsolatban. A tárca tehát nem támogatta. Ki az, aki egyetért a módosító indítvánnyal? (Szavazás.) 4 igen.
Ez azt jelenti, hogy a bizottság elutasította, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 2. pontban dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca tehát elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tehát a bizottság nem támogatja, de az egyharmados támogatottsága azon belül megvolt.
A 3. pontban dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tehát a bizottság elvetette, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 4. pontban szintén dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tehát a bizottság elvetette, de az egyharmados támogatást megkapta.
Az 5. pontban Pettkó András képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tehát a bizottság elvetette, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 6. pontban dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca elveti. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tehát a bizottság elvetette, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 7. pontban dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki ennek ellenére támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tehát a bizottság elvetette, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 8. pontban dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr módosító indítványa. A tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca tehát nem támogatja. Nyitray úr kérdezni kíván?
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Kérdezném, hogy miért is nem? Ez végül is arról szól, hogy ezeket az adatokat ki lehet hordani az országból. Itt azért olyan adatok vannak, amelyeket szerintem egy szuverén államnak, még ha más is része az európai gazdasági térségnek, azért nem kellene átadni csak úgy, és megbízás alapján. Mi az, hogy megbízás alapján? Majd valami magáncég tárolja Belgiumban a Magyarországon szerzett adatokat, vagy Svédországban? Mert mondjuk valószínűsítem, hogy annak a cégnek, amely az adott hírközlést bonyolítja, annak a nemzetiségével függ össze, mondjuk az Ericsson esetében vagy a T-Com esetében vagy a Pannon esetében, egyik se magyar cég.
Mi értelme van annak, hogy ezt kihordják az országból, azt tessék már megmondani! Egyáltalán miért akarunk erre lehetőséget adni? (Mécs Imre: Ha Belgiumból telefonálsz ide, akkor már ott, az ottani szolgáltatónál megjelennek az adataid...!)
ELNÖK: Kérem szépen, hogy tartsuk be a rendet. Volt egy kérdés, amely nem a módosító indítvánnyal kapcsolatos (Nyitray András: De!), hanem arról szól, hogy miért így szerepel eredetben. (Nyitray András: De azzal függ össze!)
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A magyarországi területre korlátozása az adatoknak nem egyeztethető össze az Európai Unió általános adatvédelmi szabályaival és az annak a hazai implementációját biztosító adatvédelmi törvény 9. § (4) bekezdésével sem. Tehát az európai gazdasági térségben az ilyenfajta adatátvitel-átadás olyannak minősül, mint hogyha az ország területén történne. (Mécs Imre: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, a válasz elhangzott, tehát visszatérünk a szavazásra.
A tárca elvetette, tehát nem ért egyet a javaslattal. Ki az, aki egyetért vele? (Szavazás.) Négy. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem támogatja.
A 9. pont következik, amely Pettkó András képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság tehát elvetette.
A 10. pont szintén Pettkó András képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság elvetette a javaslatot.
A 11., egyben utolsó pont következik, amely Pettkó András képviselő úr módosító indítványa. Mi a tárca álláspontja?
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy igen, vagyis a bizottság elvetette.
Kérdezem, hogy tud-e a tárca más olyan módosító indítványról, amelyet tárgyalnunk kellett volna, de ezt nem tettük meg.
ESZTÓ PÉTER vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem tudok ilyenről.
ELNÖK: Nem tud ilyenről. Képviselőtársaim tudnak ilyen javaslatról? (Senki nem jelentkezik.) Nem tudnak.
Ezt a napirendi pontot is befejeztük.
Egyebek. Semmiféle ismeretem nincs arról, hogy az egyebek keretében bármit közölnöm kellene önökkel. Önöknek, képviselőtársaim, van-e valamilyen problémájuk, felvetésük? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Köszönöm ezt a rendkívül felfokozott tevékenységet, amit ma délelőtt kifejtettek képviselőtársaim, jó pihenést! A hölgyeknek is köszönöm, csókolom!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 43 perc)
Dr. Lázár János
a bizottság elnöke
Karsai Péter
a bizottság alelnöke
Keleti György
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Molnár Emese