HRB-1/2006.
(HRB 1-1/2006-2010.)
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2006. június 7-én, szerdán, 10.00 órára
az Országház földszint 93. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Megjelent(ek)/jelenlévő(k)/résztvevő(k)
A határozatképesség megállapítása
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása
A honvédelmi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
1. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
2. Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
3. Egyebek
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György alelnök (MSZP)
Karsai Péter alelnök (MDF)
Ecsődi László (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Márfai Péter (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Karsai Péter (MDF) távozása után dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Tóth Károly (MSZP) távozása után Földesi Zoltánnak (MSZP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) megérkezéséig Keleti Györgynek (MSZP)
Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterjelölt
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt
Megjelent(ek)/jelenlévő(k)/résztvevő(k)
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője
Dr. Bene László országos rendőrfőkapitány
Dr. Kisfaludy Zoltán kabinetfőnök (Igazságügyi Minisztérium)
Béndek József, a határőrség országos parancsnoka
Makk László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal Katonai Főosztályának vezetője
Dr. Imre Bernadett (Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkársága)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 3 perc.)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy először bemutatkozzam: Lázár János vagyok, az Országgyűlés választása alapján a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke.
Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindazokat, akik részt vesznek a mai bizottsági ülésen.
Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm a bizottság minden tagját, akiket az Országgyűlés erre a ciklusra megválasztott a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjainak sorába.
Engedjék meg, hogy külön is köszöntsem két alelnöktársamat, Keleti György urat a Magyar Szocialista Párt részéről és Karsai Péter urat a Magyar Demokrata Fórum részéről, akik munkánkat alelnöki minőségben fogják segíteni.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a szakértőket, a frakciók szakértőit, a sajtó minden kedves képviselőjét, aki a honvédelmi és rendészeti bizottság alakuló ülésén, illetve a mai fontos napirendek megtárgyalásán részt vesz.
A sajtó képviselőinek adunk még néhány percnyi lehetőséget, hogy elfoglalják pozíciókat. Tessenek helyet foglalni, vannak még helyek, utána az érdemi munkába igyekszünk belevágni.
A határozatképesség megállapítása
Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Először is rögzítenünk kell, hogy a bizottság határozatképes. Egy képviselőtársunk, Kontrát Károly később érkezik, és egy képviselőtársunk, Kis Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője pedig helyettesítteti magát a mai napon Keleti György képviselő úrral; az erről szóló dokumentumot az elnök rendelkezésére bocsátotta.
Tisztelt Megjelentek! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány technikai tájékoztatást adjak, mielőtt a napirendekről szavazunk, illetve rátérünk a mai ülés napirendjeire. Először is engedjék meg, hogy bemutassam a bizottság munkatársait minden képviselőtársamnak, akik közül a többséget ismerik, hiszen a jelenlévők közül sokan már az elmúlt években is erősítették a honvédelmi bizottságot, azonban a rendészeti feladattal tennivalóink bőségesen szaporodtak. Szeretném először bemutatni Laban János főtanácsadó urat, akit jól ismerhetnek a honvédelmi bizottsághoz kötődő képviselők, illetve szakértők; Ácsné Kovács Katalin főelőadó is itt van a teremben valahol; dr. Nagy Zoltán főtanácsos urat szeretném bemutatni, aki a rendészeti részét fogja a bizottságnak bizottsági szakértőként segíteni; és Homola Csaba dandártábornok urat hadd mutassam be önöknek, akit szintén, azt gondolom, a jelenlévők többsége jól ismer, aki bizottsági szakértőként segíti munkánkat. Azt kérem, hogy jóváhagyólag vegyék tudomásul ezt a felállást a kedves képviselőtársaim.
Tájékoztatom önöket arról is, hogy a bizottság tagjainak nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, minden bizottsági tag okmánya kézbesítésre került, az átvilágítások megtörténtek. Így a bizottság formális megalakulásának semmiféle törvényi vagy jogszabályi akadálya nincsen.
Ennek kapcsán szeretném megjegyezni a bizottság tagjai felé, különösképpen a frakcióvezető-helyettesek, illetve a frakciókban tisztséget viselők felé, hogy a bizottsági szakértőkre vonatkozóan szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy kit fog szakértőként alkalmazni a frakciójuk, tekintettel arra, hogy az ő esetükben is a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon túl kell esnünk és ezt meg kell tegyük.
Szeretném ennek jegyében tájékoztatni önöket, hogy az Országgyűlés döntése értelmében a Magyar Szocialista Párt 8 fővel képviselteti magát a bizottságban, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 6 fővel, a Kereszténydemokrata Néppárt 1 fővel, a Szabad Demokraták Szövetsége 1 fővel és a Magyar Demokrata Fórum is 1 fővel. Tehát bizottságunk 18 tagú, és ennek jegyében zajlik majd a bizottsági ülés is, a határozatképességhez ebből adódóan a szükséges létszámot biztosítanunk kell.
A mai ülés határozatképes. Az elnök elkövette az első hibát, hiszen nem 18, hanem 17 tagú a bizottság. Ezt nézzék el nekem, azért is, hiszen először vagyok ilyen jellegű pozícióban. Igyekszem majd ebben a minőségemben megfelelni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden csupán annyit szeretnék mondani, hogy a bizottság tisztségviselői részéről szeretném abbéli álláspontunkat kifejezni, hogy az együttműködés jegyében, a kooperáció, a közreműködés és a segítés jegyében szeretnénk a munkánkat végezni, amely jelentősen megszaporodott, hiszen az önkormányzati, rendészeti kérdések közül a rendészeti kérdések a Belügyminisztériumtól a honvédelmi és rendészeti bizottság felügyelete alá kerültek, illetve a honvédelmi feladatok pedig megmaradtak. Komoly bizottsági munkára számítunk a következő években, és ehhez szeretném kérni minden képviselőtársam segítségét, támogatását, produktív hozzáállását politikai pártállástól teljességgel függetlenül.
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Miután a bizottsági ülés határozatképes, most a napirendi pontok elfogadására kerül sor. Három fő napirendi pontra teszek javaslatot megtárgyalás céljából. Az 1. napirendipont-javaslatom a honvédelmi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása, Szekeres Imre úr bemutatkozása és az ő meghallgatása. Ezt követően javaslatot teszek az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt személyének meghallgatására, dr. Petrétei József igazságügy-miniszter úr meghallgatása következik majd, szorosan a honvédelmi miniszterjelölt úr meghallgatását követően. A 3. napirendi pontban pedig egyebek megtárgyalására kerítenénk sort a mai nap folyamán.
Tekintettel kell lennünk a napirend megtárgyalásakor a Házszabályra, illetve a házbizottsági ajánlásokra, amelyek a napirendi pontok kapcsán minden képviselőtársam előtt elfekszenek, hiszen a házbizottság 1990 óta minden ciklus kezdetén állást foglal a bizottsági meghallgatások menete, rendje, tartalma vonatkozásában. Ezt minden képviselőtársam figyelmébe ajánlom.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérdezem, hogy a napirend vonatkozásában van-e bármilyen kérdésük, észrevételük, javaslatuk. (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nincs, akkor a napirendi javaslatot szavazásra teszem fel. Aki egyetért a napirendi javaslattal, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el a mai ülés napirendjét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bevezetőben elmondott kérdésekre még az egyebek napirendi pontban visszatérünk, ha megengedik, most beinvitálom az első meghallgatandó jelöltünket, Szekeres Imre miniszterjelölt urat.
Pi. 10
11-20c (Elnök)
A honvédelmi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
(Dr. Szekeres Imre belép a terembe, és helyet foglal a vendégek számára fenntartott asztalnál.) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterjelöltet, akinek a mai napirendi pontunk keretében a meghallgatását igyekszünk majd megejteni.
A meghallgatás rendjére vonatkozólag - mint ahogy az előbb utaltam rá - a házbizottság 1990 óta folyamatosan ajánlásokat fogad el, ezt, ha megengedik, a pontosság kedvéért és a produktivitás okán szeretném ismertetni: „A miniszterjelöltek meghallgatása a következőket foglalja magában: a miniszterjelölt rövid bemutatkozása, ennek keretében életrajzának és eddigi pályafutásának ismertetése, majd a tárcára vonatkozó elképzeléseinek vázolása. Ezt követően a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek az életútra, az ágazati tárca vezetési elképzeléseire, az ágazati programra, egyúttal a személyes program ismertetésére vonatkozólag. Figyelemmel arra, hogy a miniszterjelöltek meghallgatása megelőzi a kormány, illetve a kormányfő bemutatkozó programbeszédét, ezért értelemszerűen a meghallgatás során a kérdés nem irányulhat konkrétan a kormányprogram tartalmára.” Ezzel a nehézséggel kell megküzdenie minden egyes bizottságnak, amelyik az Országgyűlés 1990-es működése óta miniszterjelölteket hallgat meg.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülés előkészítése kapcsán megkapták a mai ülésen meghallgatandó miniszterjelöltek életrajzát, ez önök előtt fekszik. Ha megengedik, akkor most a tárca várományosának, Szekeres Imre úrnak adom meg a megszólalás lehetőségét. Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök úr. Alelnök Urak! Tisztelt Honvédelmi Bizottság! Számomra egy nagy és felelősségteljes kihívás a honvédelmi miniszterség. Az egyik újságcikk szerint kakukktojás vagyok, több lap is azt írta némi iróniával, hogy jó lesz itt a Szekeres, mert biztos ehhez is ért. Bár ez nem tűnik hízelgőnek, bízom benne, hogy az ilyen pletykák azért születnek, mert azokba a feladatokba, amiket kihívásnak tekintek, alaposan belevetem magam. Így volt, amikor a kilencvenes évek elején megszerveztem az MSZP-t vagy amikor Európa legnagyobb parlamenti frakcióját vezettem, amikor a NATO-csatlakozást előkészítettük, így volt, amikor államtitkár voltam és a Stratégiai Elemző Központban többek között biztonságpolitikai kérdésekkel is foglalkoztunk, és így van most is, amikor elnökhelyettesként a Magyar Szocialista Pártban dolgozom. Ezek mind olyan feladatok, amikbe nekem bele kellett tanulnom. Volt elképzelésem, volt elvárásom, és megtaláltam azokat, akikkel ezeket meg is tudtuk valósítani, méghozzá sikerrel.
A honvédelmi miniszterséget én úgy fogom fel, mint egy menedzseri feladatot, mint egy szervezési feladatot: az én feladatom majd miniszterként a szervezet működtetése lesz, a szaktudás az ott van a Honvédelmi Minisztériumban, és én erre a szaktudásra fogok támaszkodni, ha miniszteri feladatot látok el. A Honvédelmi Minisztérium működtetése, képviselete és a stratégia alkotása lesz miniszterként a feladatom, fontos érdekeket akarok képviselni a politikában, a kormányban, azokat az érdekeket, amelyeket a Honvédelmi Minisztériumban fogunk megfogalmazni, és ezeket az érdekeket én konstruktívan akarom képviselni, politikai súlyt akarok adni a Honvédelmi Minisztériumnak. Azt gondolom, hogy Magyarország számára fontos biztonságpolitikai és külpolitikai feladatok hárulnak a Honvédelmi Minisztériumra. Vannak feladatok, amiket a kormányprogram ró a minisztériumra - hogy az elnök úr szavaira részben azért reagáljak -, vannak feladatok, amelyek a minisztérium és a Magyar Honvédség működtetéséből erednek, és természetesen vannak személyes célkitűzéseim. Én a miniszterséget úgy tervezem, hogy mindhárom feladatot szakemberek segítségével, velük nagyon szoros együttműködésben és bennük bízva szeretném sikeresen elvégezni. Persze, az a jó, hogyha ez a három, különbözőnek tűnő feladat egybeesik, hiszen akkor lehet valójában eredményes és sikeres a kormányzati munka és a személyes tevékenység is.
Tisztelt Bizottság! Én tisztában vagyok azzal, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hihetetlen nagy utat tett meg az elmúlt tizenhat évben. Ez egy jelentős átrendeződés volt kezdve a NATO-ba való integrálódástól egészen az önkéntes haderő kialakításáig. Ezek óriási változások voltak, nagyon nehezen átélt évek, és nagyon nehezen átélt személyes sorsok is kísérték ezeket a változásokat. Úgy látom, hogy mégis hátravan a feladat, hátravan a feladat, nevezetesen az, hogy az önkéntes hadsereget beillesszük egy modern állam, egy modern társadalom és egy modern piacgazdaság viszonyai közé, és igen, úgy látom, hogy hátravan még egy nagy feladat, a Honvédelmi Minisztérium munkájának a korszerűsítése is. Ezek nem könnyű feladatok: professzionalista haderőépítés, az ehhez szükséges szerkezeti és működési módosítás végigvitele, merthogy ennek még az elején vagyunk, a források korlátozottsága és az ehhez képest nagyon nagy megoldandó feladatok, ráadásul, áttekintve az elmúlt évek történéseit, pontosan látható, hogy a fejlesztési feladatok sokasága torlódott fel az elmúlt tizenhat évben.
Ez egy nagyon hosszú átmenet, ennek a nagyon hosszú átmenetnek igen nagy terhei voltak, és ezek a terhek döntően a Honvédelmi Minisztériumra, a vezérkarra, a csapatokra és az állományra hárultak. Miniszterként, tisztelt bizottság, az a célom, hogy ez az átmenet a következő négy évben sikeresen befejeződjön. Az a célom, hogy a Magyar Honvédség egy modern, expedíciós feladatokra is képes, korszerű haderő legyen, amelyik a magyar állampolgárok hazai és külföldi biztonságát garantálja. Tudom, hogy vannak szövetségeseink, akikkel együtt mindez megvalósítható, mégis azt gondolom, hogy a feladat nagy része ránk hárul. Korszerűsíteni kívánom a Honvédelmi Minisztérium szervezetét is, azt szeretném, hogy a Honvédelmi Minisztérium nagyobb szerepet vállaljon a biztonsági garanciák előállításában, és hogy egy integráltabb működés legyen a biztonság intézményei között, és mindezt takarékosabb módon. A felkészülés során áttekintve a rendelkezésre álló adatokat, információkat, azt gondolom, hogy hatékonyan, szervezettebben és takarékosabb módon lehet működni.
Tisztelt Bizottság! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy szeretném, ha a Honvédelmi Minisztérium hatékonyabban és takarékosabban dolgozna. Úgy látom, hogy a 650 fő helyett mintegy 500 fővel hatékonyabban megoldhatók a feladatok. Úgy látom, hogy nincs szükség 108 személygépkocsira egy 650 fős minisztériumban, bőven elegendő ennek a fele.20cPi. 21 (Szekeres Imre) És úgy látom, hogy egy kisebb létszámú, jól szervezett minisztériumot egy helyen kell elhelyezni, és így takarékoskodni az ingatlanokkal is.
Természetesen a cél egy hatékonyabb és egy szervezettebb szakmai munka. És hogy ez milyen belső szervezeti módon, milyen irányítási módon valósuljon meg, erre vonatkozóan szeretnék legelőször intézkedni, és szeretném, ha a Honvédelmi Minisztérium új működési rendje június 30-áig kialakulna, és szeretném, ha ez év második felében már a minisztérium ezek között az új szervezeti keretek és körülmények között tevékenykedne.
Tanulmányozva sok-sok írást, mégis egy közismert mondást szeretnék idézni, amit Montecuccolinak tulajdonítanak, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz - én ezt most szeretném lefordítani, hogy a békéhez is ez kell és a békemissziókhoz is ez kell.
A változások és a fejlesztések további ütemét a magyar gazdaság és a költségvetés lehetőségei határozzák meg. Tulajdonképpen a rendelkezésre álló erőforrások kijelölik majd számunkra a peremfeltételeket a következő négy évben is. Én azon leszek, hogy összhangba kerüljenek nemzeti céljaink, szövetségesi vállalásaink és pénzügyi lehetőségeink. Ezek áttekintése lesz egyébként a legelső feladatom, és szeretném a honvédelmi bizottságot ez után az áttekintés után a lehető leggyorsabban tájékoztatni, és önökkel együtt közösen kialakítani majd a teendő lépéseket.
Szeretnék biztonságot és perspektívát biztosítani az állománynak. Szeretném, ha a magyar gazdaság érdekeinek megfelelő beszerzések lennének, és szeretném, ha a honvédelmi feladatokat magas színvonalon teljesítenénk.
Tisztelt Honvédelmi Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Urak! Nagy ambícióval látok ehhez a feladathoz, kérem a támogatásukat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Igen tisztelt Képviselőtársam! Amennyiben miniszter úr vállalja, akkor a meghallgatás rendjében olyan struktúrát követnénk, amely szerint kérdések, válaszok következnek, és a kérdések, válaszok után pedig vélemények megfogalmazására nyílik lehetőség a kérdésekre adott válaszok vonatkozásában. Egy kérdés, egy válasz rendszerben mennénk, ha ezt a jelölt vállalja, és ha nincs a jelenlévőknek semmiféle kifogása ellene. (Senki sem jelzi, hogy ellenvetése lenne.)
Azt kérem mindenkitől, hogy produktív és hatékony legyen a bizottsági munka, abban a tekintetben, hogy pörgős, tömör, összefogott kérdések hangozzanak el, és utána legalább ugyanilyen hatékony vélemények.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ki kíván miniszterjelölt úrtól kérdezni? Kérem, szíveskedjenek jelezni! Igyekszem majd frakciónként megadni a szólás lehetőségét. (Jelzésre:) Csampa Zsolt képviselő úr, parancsoljon! Utána Tóth képviselő úr.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az első kérdés egyszerű: volt-e ön katona?
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Nem voltam. Én abba az évjáratba tartozom, amelyik az egyetem előtt még nem ment sorkatonai szolgálatra, besoroztak; amikor elvégeztük, akkor pedig létszámfölöttiek voltunk Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Úgyhogy három sorozási élményem van.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Mióta foglalkozik ön honvédelmi politikával? Mert itt a beszámolóban biztonságpolitikáról beszél, de kifejezetten honvédelmi politikára gondolok. Szakmailag otthon érzi-e magát ezen a területen?
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Honvédelmi politikával két esetben foglalkoztam. Az egyik esetben egy nagyon komoly tárgyalási sorozatban vettem részt, a NATO-hoz való csatlakozás idején mint a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője Keleti György honvédelmi miniszter úrral és Kovács László külügyminiszter úrral. Ezek döntően természetesen inkább diplomáciai természetű feladatok voltak.
Még egy alkalommal kerültem olyan helyzetbe, hogy részleteiben foglalkoztam döntően a Honvédelmi Minisztérium és a költségvetési intézmények gazdálkodásával, amikor a Magyar Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnökeként ezzel a kérdéssel értelemszerűen részletesen foglalkoztam.
A kérdés második részére az a válaszom, amit a bevezetőmben elmondtam: én a szakemberekre kívánok támaszkodni, és nem vindikálom magamnak azt a jogot, hogy jobban értek hozzá, mint ők.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy önmaga személyét a kormányban garanciának tekinti arra, hogy a Magyar Honvédséget nem mostohagyerekként fogják kezelni a jövőben?
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Igen.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Tervezi-e a takarékosság jegyében, amiről beszéltünk eddig, tudjuk, hogy a Honvédelmi Minisztérium több helyen diszlokál - az előző négy évben többször ellenzéki kifogás is volt, hogy HM I., II., III., több van, mint dandár -, és itt gyakorlatilag létszámról beszélt és elég komoly létszámokról, esetleg az épületeknek, objektumoknak az összevonását egy helyre?
ELNÖK: Mielőtt jelölt úr válaszol, azt szeretném kérni, hogy menjünk úgy, hogy egy-két kérdés, utána a másik oldalnak is adunk lehetőséget, ha van kérdés. Ha ezt javasolhatom a tisztelt bizottságnak, illetve élek az elnök diktatorikus jogaival, és ezt a meghallgatási rendet fogjuk követni.
Parancsoljon! (Mécs Imre közbeszólása.) Bocsánat, még valamit szeretnék mondani: az ismerkedésünk is egyben - nem akarom miniszterjelölt urat ezzel feltartani - ez a mai bizottsági ülés. Én azt a rendet szeretem, amit az ember igyekszik a gyerekkorában elsajátítani, hogy először is meghallgatjuk a másikat tisztességesen, és ha szólni akarunk, akkor azt valamilyen formában jelezzük. A bekiabálások, azt gondolom, sem az épülethez, sem a bizottsághoz, sem a miniszterjelölt meghallgatásához nem méltóak, úgyhogy ettől bizonyos értelemben tartózkodjunk.
Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Köszönöm szépen. A bevezetőmben elmondtam, hogy igen. Természetesen az egy komoly kérdés lesz megvizsgálni, ha már miniszter vagyok, hogy az épületek közül melyik alkalmas. Előzetes ismereteim szerint a Balaton utcai. De természetesen ez egy szakmai kérdéskör, amit majd meg kell vizsgálni.
Másrészt figyelembe kell venni azt is, és itt egy költségszámítást el kell végezni nagyon gyorsan, ha teljesül a kormánynak az az elképzelése, hogy kialakít egy új kormányzati negyedet, akkor ez egy átmeneti megoldás lesz. Én mégis ragaszkodom ahhoz az átmeneti megoldáshoz is, hogy egy kisebb létszámú, jól szervezett minisztérium egy helyen legyen.
ELNÖK: Köszönjük. Újabb kérdéssor. Van-e a kormánypárti oldalon kérdés? (Nem érkezik jelzés.) Nincs. Akkor megyünk itt tovább. Tóth képviselő úr jelentkezett. Utána visszatérünk, tehát lesz még alkalom kérdezni, nehogy félreértse valaki, csak adjunk másnak is lehetőséget.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Két kérdést írtam fel magamnak. Az egyik: politikai súlyt kíván adni a miniszterjelölt úr tárcájának. Ha ezt egy kicsit bővebben kifejtené, hogy adott esetben ez hogyan váltható pénzre a katonák esetében!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Szeretnék egy olyan konstruktív együttműködést a kormányban, amely pontosan annak a három, sokszor egymásnak ellentmondó szempontnak az összhangját biztosítja, amiről beszéltem, a nemzeti célokét, a szövetségesi kötelezettségekét és a pénzügyi feltételekét.
Nyilvánvalóan mindig mérleget kell készíteni az előnyökről és a hátrányokról. Én azon leszek, hogy olyan döntések és olyan megoldások szülessenek, amelyek biztosan hosszú távúak, és inkább kevesebbet lépjünk, de az tartós legyen, legyen szó fejlesztésről, szervezeti kérdésről vagy pénzügyi természetű kérdésről. Tehát ami megtörténik, arra utána biztosan lehessen számítani, és akkor továbblépni a következő feladatra és lépésre. Elég szívós vagyok.
ELNÖK: Parancsoljon!
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A második kérdésnek két része lenne. Az egyik az, hogy érinti az ön által tervezett átszervezés a HM hátterében lévő fegyvergyártó cégeket is?
Illetve az iraki misszióban való további részvételünk és ennek a pénzügyi lehetőségei kapcsán a véleményét meghallgatnám.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Miniszterjelölt úr, parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: A fegyvergyártó cégekkel még nem foglalkoztam. Foglalkoztam már azzal, hogy a háttérintézmények helyzete milyen. Bennem egy erős törekvés van arra, hogy minden felesleges párhuzamosságot kiküszöböljünk. Képviselő úrnak a fegyvergyártó cégekre vonatkozóan később természetesen pontos választ fogok adni.
Pi. 30
31-40c (Szekeres Imre)
Ami az iraki elkötelezettséget illeti, illetve tágabban azt a missziós elkötelezettséget, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya vállalt, azt én változatlanul fenntartandónak gondolom, és azt az ezer fő körüli missziós létszámot, amellyel ott vagyunk a világban, a továbbiakban is tartani szeretnénk.
Természetesen ezek a vállalások egyrészt hazai egyeztetést, másrészt nemzetközi egyeztetést kívánnak. Mai ismereteim szerint nekünk, a Magyar Köztársaságnak az az érdekünk, hogy olyan feladatokat vállaljunk fel, amelyeket mások nem tudnak, olyan feladatokat vállaljunk fel, amelyekre egyébként eddig is volt példa, elég ha a víztisztításra vagy a biológiai természetű feladatokra utalok, amelyek azt a speciális szaktudást viszik be a szövetségi rendszerbe, amivel mások nem rendelkeznek. Ez egyébként elemi érdeke a szövetségnek is és Magyarországnak is. Természetesen a missziós tevékenységről is kell majd egy áttekintést végeznem, ez a legelső lépéseim egyike lesz, amit meg fogok tenni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Keleti alelnök úr jelezte, hogy kérdezni kíván.
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném kérdezni, hogy a Honvéd Kórház építkezésének a befejezéséről mi az elképzelése.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon! Utána Nyitray képviselő úr következik, majd Karsai alelnök úr.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Ismerem a kormányhatározatot, amelyik ezt a programot előírja, azokat a vállalásokat is, amelyek születtek és a finanszírozás módját is már, amely döntően az ingatlanok értékesítéséből történő fedezetet írja elő. Kértem már tájékoztatást arról, hogy ha miniszterként megkezdem a munkámat, akkor kapjak egy pontos képet arról, hogy az ingatlanértékesítéssel megbízott vállalat, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztüli értékesítés hogy áll, milyen bevételek várhatók, milyen ütemezésben tartható a korábban kialakított beruházási program. Ezt június 30-áig át kívánom tekinteni, és szeretném, ha határidőre befejeznénk ezt a beruházást.
ELNÖK: Köszönjük. A képviselő úrnak van más kérdése esetleg?
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Nincs, köszönöm.
ELNÖK: Nyitray képviselő úr, parancsoljon!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Miután már nyolc éve vagyok e bizottság tagja, akik hasonlóképpen régóta bizottsági tagok, bizonyára tudják, hogy van egy kedvenc színes kavicsom, és én ehhez kapcsolnám a kérdéseimet.
Nézetem szerint a honvédelem össznemzeti ügy, tehát ebben a kérdésben a pártpolitikai megközelítéseknek csak korlátozottan szabad helyt adni, és ebben, sajnos, az előző ciklus nem mutatott éppen jó példát. Én vélelmezem, hogy ezt ön áttekinti, és másként fogja tenni. Éppen ezért először azt kérdezném, hogy mi az elképzelése önnek a honvédelmi bizottság folyamatos, részletes, igény szerinti, illetve program szerinti tájékoztatásáról mindazon ügyekben, amelyek a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartoznak.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Én is össznemzeti ügynek tartom a honvédelem kérdését, és annak külön örülök, hogy ön minden egyes ilyen meghívásnak a közelmúltban és a múltban is eleget tett, és személyesen is figyelemmel kísérte a Honvédelmi Minisztérium munkáját, a rendezvényeit és az alkalmakat. Én arra fogok törekedni, hogy a bizottság minden tagja vegyen részt ebben a munkában.
A honvédelmi törvény külön jogokat biztosít a honvédelmi bizottságnak, ez nem egy a parlamenti bizottságok közül, hanem nagyon szigorú jogosítványai vannak. Ezeket én maradéktalanul tiszteletben fogom tartani, sőt, az elnök úrnak jeleztem a bizottsági ülés előtti találkozásunkkor, hogy már a döntés-előkészítés folyamatában is egyrészt négypárti, bocsánat, a múltra vonatkozóan voltak négypárti egyeztetések, azokat a hagyományokat folytatva ötpárti egyeztetéseket fogok kezdeményezni, illetve a bizottság tisztikarával külön egyeztetéseket, a bizottsággal pedig a jogszabályokban és a törvényekben előírt módon időben - szeretném hangsúlyozni, hogy időben -, és amennyiben lehetséges, döntési alternatívákat tartalmazva tegyek majd előterjesztéseket. Én azt kérem majd a bizottság tagjaitól, hogy ebben legyenek partnereim.
ELNÖK: Képviselőtársam, parancsoljon!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ehhez kapcsolódóan a következő kérdésem szintén az előző időszakra visszanyúló vitából indul ki, nevezetesen abból, hogy érik-e, érhetik-e Magyarországot hagyományos fenyegetések, magyarán a korábbi közismert háborúnak megfelelő kihívások, vagy ezeket már teljes mértékben el lehet felejteni, és csak kizárólag az új kihívásoknak becézett, rendkívül széles skálájú veszélyforrásokra kell készülnünk, hiszen ez alapvetően a honvédelem szerkezetét, a Magyar Honvédség szerkezetét és képesség-összetételét is befolyásolja. Tehát kérdezem, hogy ön ebben a kérdésben felül kívánja-e vizsgálni elődeinek e tekintetben meglehetősen egyoldalú álláspontját.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Én az elődöm álláspontját nem tartom egyoldalúnak. Ismerem Juhász miniszter úr korábbi álláspontját, és tudom, hogy egyébként ez egy vitatott kérdés.
Én arra teszek határozott ígéretet itt, a bizottság előtt, hogy egy folyamatos figyelemmel kísérés lesz és egy folyamatos elemzés, és erről a bizottság megfelelő időpontban mindig tájékoztatást is fog kapni. Azért tartom fontosnak, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük és elemezzük ezt a helyzetet, mert nem doktrína kérdése az, hogy mi várható, hanem információk és tapasztalatok kérdése. Nyilvánvalóan az a helyzet, amelyben ma a Magyar Köztársaság van, döntően arra mutat, hogy ilyen hagyományos fenyegetés nem valószínű, hogy éri Magyarországot. Én azonban annak a híve vagyok, hogy mindenre figyelemmel kell lenni, mert utána nem tudjuk majd esetleg magunknak megbocsátani, ha valamit elmulasztunk.
Még egyszer mondom: folyamatos értékelésre van szükség, folyamatos elemzésre és annak alapján meghozott döntésekre. De stratégiai értelemben, azt gondolom, hogy hagyományos fenyegetés a mostani politikai körülmények között nem éri Magyarországot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Nyitray képviselő úr, parancsoljon! Básthy képviselő úr is jelentkezett közben, előtte Karsai alelnök úr... (Jelzésre:) Elnézést kérek ezen az oldalon a képviselő asszonytól különösképpen mint egyedüli hölgytagjától a bizottságnak! Úgyhogy Vadai képviselő asszonyt fogja illetni a szót, mihelyst Nyitray képviselő úr befejezte. Még van egy kérdése, utána ön kap lehetőséget, képviselő asszony.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Majd, ha lehet, még egy második körben kérdeznék.
Most az előzőhöz kapcsolódóan még azt szeretném konkretizálni, hogy közismert az a hármas követelményrendszer, amely a Magyar Honvédség felkészülését mindazokkal kapcsolatosan, amelyekre ön is utalt, előírja. Ez nem saját magunk által választott, szabadon választott, hanem a NATO-csatlakozásunknál megfogalmazott, úgynevezett hármas követelmény.
A kérdésem az, hogy miután ebben meglehetősen nagy elmaradások és hiányosságok voltak kimutathatók, amire nyomatékkal föl is hívták a Magyar Köztársaság kormányának a figyelmét több alkalommal, egyrészt ön ezen hiányosságok pótlására mennyire elszánt, másrészt ezen a hármas követelményen belül tulajdonképpen melyiket tartja elsősorban legfontosabbnak, és melyiknek ad ennek megfelelően prioritást.
Köszönöm.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Hadd kérdezzek vissza: Milyen hármas követelményre gondol az alelnök úr?
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Az alelnök úr mellettem ül, én sima tagként mondom, hogy tulajdonképpen a hármas követelmény: a DPQ-ban tett vállalások teljesítése, a nemzeti haderő védelmi képességeinek növelése, ez összefügg a DPQ-val; a védelmi költségvetés GDP-arányos biztosítása, már az előző miniszter úr ígérete szerint is az 1,8 százaléknál kellene tartanunk, ehhez képest tartunk az 1,21-nél, sőt, már a ciklus közepén elhangzott olyan, hogy elérjük a 2 százalékot is 2006-ra; a harmadik pedig az aktuális missziókban való részvétel, amire az előbb már itt történt utalás.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon, miniszterjelölt úr!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Én azzal a szándékkal fogom megkezdeni a miniszteri munkát, hogy ezeket a vállalásokat megvizsgálom.
40c
Pi. 41 (Szekeres Imre)
A védelmi tervezés folyamatában egy fontos lépcsőhöz értünk most a tízéves előretervezésben, és én ezeket a vállalásokat ennek a keretében szeretném felülvizsgálni. Azt tudom, hogy a szakmában nagy vita folyik ezekről a vállalásokról. Én szeretném a szakembereket meghallgatni ebben az ügyben, és megfelelő időben a kormány és a honvédelmi bizottság döntését kérni. Ezért ez a követelményrendszer, amelyről ön is beszélt, ebbe a körbe tartozik, és abba, amit a bevezetőmben mondtam, hogy összhangba szeretném hozni a nemzeti céljainkat, a vállalásainkat és a költségvetési lehetőségeinket. Szeretném ezt a munkát szeptember 30-áig elvégezni.
ELNÖK: Ez egy komoly mondat volt, amit a miniszterjelölt úrtól hallottunk, úgyhogy ez fontos eleme volt a meghallgatásnak.
Vadai képviselő asszony!
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt miniszterjelölt úr, azt szeretném megkérdezni, hogy milyen tervei vannak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Hány hallgató és hány oktató van itt? (Derültség.)
Tisztelt Bizottság! Az egyik kérdés, amit meg fogok vizsgálni, az egyetem sorsa, és kérem a kormányt is, hogy vizsgálja meg.
Vannak korábbi határozatok, amelyek az egyetem jövőjével foglalkoznak, és vannak szakértői előkészítő munkálatok. Ami felvetődik, az az, hogy az intézmények korszerűsítése során kerüljön-e a Rendőrtiszti Főiskola a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem keretei közé - például egy választható lehetőség. És azt is meg kell vizsgálnunk, hogy akkor ez milyen egyetem legyen, polgári - a szó klasszikus értelmében -, megfelelő habilitációval és megfelelő feltételek között, vagy maradjon honvédelmi minisztériumi vagy másik esetben igazságügyi és rendészeti minisztériumi irányítása alatt.
Ezt a vizsgálatot ez év végéig szeretném elvégezni, és szeretnék majd erre vonatkozóan - nyilván nem csak a honvédelmi miniszter kompetenciájába tartozó javaslatról van szó - egy előterjesztést készíteni a kormány számára.
Nagy szellemi kapacitás van, jó feltételek vannak, és nyilvánvalóan van jövője egy ilyen egyetemnek, de most már végleges pályára kell állítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony, van még más kérdése? (Dr. Vadai Ágnes: Köszönöm.)
Karsai alelnök úr kérdez, parancsoljon!
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Szóba hozta itt Montecuccolit, mégpedig olyan formában, hogy a békéhez is három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Az előbb itt elhangzott egy kérdés, és ezt szeretném ismét körüljárni. Ez pont arra a vállalásunkra vonatkozott, amit a NATO-nak tettünk, és amely a tárca költségvetési részesedését megközelítőleg a 2 százalékra irányozta elő. Az elmúlt esztendőkben tanúi lehettünk annak, hogy ez volt az a tétel a költségvetésben, amelyet, hogy úgy mondjam, a leglazábban kezelt a kormányzat, és máról holnapra 1,17-1,27 körülire - erről mindig vita folyik, hogy mennyi az amennyi - sikerült letornászni. Természetesen egy ilyen számadat körülbelül azt jelenti, hogy minden olyan elképzelés, amely fejlesztésre, haderő-átalakításra, modernizálásra vonatkozott, dugába dől, mert ezeket tízéves folyamatokban kell nézni, ezek ezermilliárdra rúgó összegek.
Ezt a vállalást természetesen nem csak magunknak, hanem a NATO-nak is megfogalmaztuk, és ezért a különböző NATO-beli főemberekkel való találkozás során konkrétan is felvetették, és konkrétan a szemünkre vetették, hogy bizony az ígéreteket illik betartani. Én azt mondom, ha ez a dolog nem változik, tehát ha ez a trend tovább folytatódik, hogy a NATO-nak tett megajánlásunknak, illetve a saját magunk elé állított feladatnak nem felelünk meg, akkor az egész dolog úgymond komolytalanná válik, hiszen pont az a három, a pénz, pénz, pénz, amiről ön is beszélt, a kiszámíthatóság, az előre tervezhetőség okán fog hiányozni. Azt örömmel hallottam az előbb, hogy szeptember 30-áig ez ügyben megvizsgálja miniszterjelölt úr, hogy a költségvetésünk lehetősége mennyire áll összhangban a vállalásunk teljesítésével, én szeretném kérdezni, hogy ön elfogadhatónak találja-e ezt, hogy egy komoly vállalást alulteljesítünk vagy éppen hogy teljesítünk.
A másik kérdésem az is szintén ide kapcsolódik, az talán kicsit lazább kérdés, ön említett egy számadatot - amúgy a kormányprogram ebben eléggé fukar, de legalább itt hallottunk egy számadatot -, 109 gépkocsiról tett, ha jól emlékszem a számra...
ELNÖK: 108!
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke: ...108-ról tett említést. Juhász Ferenc miért nem tudta, hogy sok ez a 108?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszterjelölt úr, parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Szeretném hangsúlyozni, tisztelt bizottság, hogy a Magyar Köztársaság teljesítette a NATO-val szembeni vállalásait, és ezért az integráció során ezeket el is ismerte a szövetségesi rendszer.
Volt egy korábbi prágai vállalás a költségvetés arányában vállalt kiadásokra, ezektől Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr másfél évvel ezelőtt a köztársaság kormánya nevében visszalépett. Ezt a NATO tudomásul vette. Én ezt tekintem mérvadónak.
És azt tekintem mérvadónak, ami egyébként a NATO-n belüli lényeges változás is, hogy a minőség és nem a költségvetési hozzájárulás a fő értékelés szempont. És ha mi megtaláljuk azokat a pontokat, akár a békemisszióban, akár egyéb feladatok vállalásában, amiben csak mi tudunk bizonyos feladatot elvégezni, azt gondolom, hogy ez a szövetségesi rendszer megerősítését fogja szolgálni, és ez egy takarékos gazdálkodás lesz a magyar adófizetők pénzével. Azt gondolom, hogy mi elsősorban a magyar állampolgároknak tartozunk felelősséggel.
Ami a gépkocsik számát illeti: most ismerkedtem meg ezekkel a számokkal, természetesen meg fogom nézni a belső szabályozást és módot, de ez összefügg azzal a törvénnyel is, amit múlt hét kedden a Magyar Országgyűlés megszavazott, a jogállásról szóló törvénnyel, amely szűkíti a jogszabályban eddig járó juttatásokat. Ennek a keretében számoltam ki azt a csökkentést, amelyről itt beszéltem. Erre korábban Juhász miniszter úrnak nem volt lehetősége, mert a jogszabályok mások voltak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mécs képviselőtársam; azt követően Básthy képviselő úr.
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Két kérdést szeretnék feltenni. Az első: hogyan kívánja biztosítani a civil kontrollt ezen a területen? Általában mi a véleménye erről?
A második kérdést is elmondom rögtön, az pedig az, hogy látja az összefüggéseket a NATO-ban való szerepvállalásunk és a formálódó európai biztonsági identitás között.
Köszönöm szépen.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Tisztelt Képviselő Úr! Mindjárt kaptam egy kérdést a legelején, hogy voltam-e katona. Remélem, kellően civil vagyok ahhoz, hogy a civil kontrollt személyében is megvalósítsam. De természetesen ennél többről van szó, nem csupán arról, hogy a civil kontroll erős legyen, hanem arról is, hogy a társadalmi elfogadottsága a Magyar Honvédségnek magas legyen. Ma is magas. Szeretném elmondani, hogy olyan elfogadottsága van a magyar társadalomban a Magyar Honvédségnek, amit kevés intézmény tudhat magáénak, és folyamatosan nő. Nyilván ebben döntő szerepe van az olyan feladatok ellátásnak is, mint mondjuk az árvízi védekezés volt. De szerepe van a békemisszióban betöltött feladatoknak is. Megtisztelő, hogy a magyar társadalom így tekint a Magyar Honvédségre. Nyilván benne van a történelmi múlt, benne van a személyes történelmi érdeklődése a ma felnövő generációknak, és ez szerintem egy jó alap. Számomra a civil kontroll és a társadalmi elfogadottság együtt mozgó fogalmak.
Azt gondolom, hogy a NATO és azok az európai unióbeli biztonságpolitikai törekvések, amelyek ma megfogalmazódnak, együttes feladatot jelentenek számunkra. Épp, amikor készültem a mai bizottsági ülésre, és azt néztem, hogy vajon a közös európai gondolkozásban milyen politikai törekvések voltak eddig a biztonságpolitikával kapcsolatban, milyen személyiségek voltak, és azt is néztem, hogy hol kiből lett honvédelmi miniszter, akkor talán a legszebb példát hoznám ide, ami világosan mutatja az európai gondolkodás átalakulását: egy volt NATO-főtitkár, akit Solanának hívnak, fiatalabb korában mint a Spanyol Szocialista Munkáspárt, a PSOE egyik vezetője Sevillában még tüntetést vezetett a NATO ellen, majd később a NATO főtitkára lett.Pi. 5051-60c (Szekeres Imre) De ha más példákat is nézünk, akkor világosan látszik az az átalakulás, ahogy az európai közgondolkodás és a politikai gondolkodás konvergál egymáshoz, és egy együttműködő rendszert fog képezni. Én egyébként ezt támogatni fogom, és azt is, hogy mi az Európai Unión belül nagyobb szerepet vállaljunk ezekben a feladatokban.
Egy másik ilyen híres honvédelmi miniszter, egy német szociáldemokrata, kevesen tudják róla, hogy a politikai pályáját honvédelmi miniszterként kezdte, már mint miniszter, nem a politikai pályáját, úgy hívják, hogy Helmut Schmidt. Egy nagyon korai időszakában a Német Szövetségi Köztársaságnak, amikor a honvédelmi miniszter lett, és ez volt az első miniszteri megbízatása, a bizottsági meghallgatásán pontosan azt a víziót vázolta fel, amely szerint ma Európa halad, egy olyan kollektív biztonsági rendszert, amelynek két pillére van: Európa és Észak-Amerika.
ELNÖK: Ha megenged egy közbevetést, miniszterjelölt úr, amely a bizottságot érinti! Ha megkérdezhetem a személyes véleményét arról, hogy a rendszerváltozás óta először az ellenzék adja az elnökét a honvédelmi bizottságnak, a kormánypártok ilyen megállapodásra jutottak az ellenzékkel. Ön ezt hogyan és mi módon értékeli? Ez a civil kontroll vagy éppen a pozíciók feladása?
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: A civil kontroll erősödését látom ebben a lépésben, és azt gondolom, hogy ez egy új együttműködési lehetőséget nyit. Van erre példa egyébként a Magyar Országgyűlés történetében, két másik parlamenti bizottság, ahol a Házszabály is előírja, a költségvetési és pénzügyi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság, mindkettő elnökét kötelezően az ellenzéknek kell adnia. Én jónak tartom ezt a szituációt, és együttműködésre fogok törekedni a bizottsággal.
ELNÖK: Remélem, egy év múlva is ez lesz a véleménye! Básthy képviselő úr! (Dr. Kontrát Károly megérkezik az ülésre.)
BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A korszerű haderőnek számos feltételéről beszéltünk, és hallottunk válaszokat a kérdéseinkre. Az egyik legalapvetőbb kérdés egy korszerű haderőnél mégis a katona maga, az ember, aki hivatásának választja ezt az életformát. Ez valóban egy életforma, egy életmód, és sokkal többet várnak el egy katonától, mint egy bármilyen területen dolgozó más személytől. Ahhoz, hogy ezt a feladatát teljesíteni tudja - itt a Magyar Honvédségről beszélünk -, nem nagyon támaszkodhatunk a külföldhöz hasonlóan a világszínvonalú technikára, itt nekünk magyar katonákat kell világszínvonalon kiképezni és hadrendbe állítani. Főként, ismerve azt a tizenhat évet, amíg eljutottunk a varsói szerződéstől a NATO-ig és a sorkatonaságtól a hivatásos katonaságig, rendkívül nagy megpróbáltatások érték a társadalomnak ezt a szeletét, ezt a nagyon fontos szeletét.
Két kérdésem lenne. Az egyik kérdés az, hogy a testi kiválasztáson kívül a lelki alkalmasság tekintetében erre a nagy-nagy áldozatvállalást is igénylő feladatra rendelkezésre áll-e a magyar társadalom olyan mértékben, elsősorban a fiatalság, hogy a kiválasztásra ez lehetőséget ad. Tehát a hivatást választók vannak-e többségben vagy a megélhetést választók? Mert a kettőnek együtt kell tulajdonképpen érvényesülni.
A másik kérdésem: Az ország részéről, ismerve az elmúlt évek kiképzőközpontjait ért leépítéseket, megszüntetéseket, rendelkezünk-e olyan bázisokkal, ahol korszerű haderőt tudunk megfelelő minőségben kiképezni, rendelkezésre bocsátani az országnak és a NATO-nak is, minden elvárásnak eleget téve? Ez lenne az egyik kérdésem, és talán utána, ha válaszolni tetszett, még egy kérdést hozzátennék.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Tisztelt Bizottság! Egy statisztikát láttam, amely azt mutatta ki - és ez a tény -, hogy jelentős a túljelentkezés mind a szerződéses, mind a hivatásos állománynál. Ez azt mutatja, hogy lehet válogatni, és ismereteim szerint egy olyan korszerű kiválasztási rendszer van, amely mind a fizikai, mind a pszichikai alkalmasságot természetesen figyelembe veszi és méri, és bízom benne, hogy egy stabil perspektíva felmutatásával még inkább előtérbe kerül mint hivatásválasztás a hivatásos katonaság.
Van ilyen kiképzőközpontunk, döntően a szentendrei az, amelyik ilyen szempontból jól működik. És ha az ön kérdésének a logikáját folytatom, akkor van még egy kérdés, amelyet azért még hozzátennék és válaszolnék rá, hogy a katona számára az egyéni felszerelés a döntő kérdés. Én, áttekintve az eddigi információkat, úgy látom, hogy az elmúlt évben ebben komoly és jelentős előrelépés volt - és egyébként ezt folytatni is szeretném -, mert ezek azok az első körülmények, amellyel valaki találkozik, amikor ellátja ezeket a feladatokat.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth Károly képviselő úr, Magyar Szocialista Párt!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Én abból indulok ki - és nem fertőzött meg az előző tizenhat év a honvédelmi területen -, hogy nem helyes az a kiindulás, hogy csak pénz. Azt gondolom, ezen a területen is az az érvényes, hogy csak akkor van értelme pénzt felhasználni, ha a döntések ellenőrzött, értékelt információn nyugszanak, azaz amire fejlesztést teszünk, amerre lépéseket teszünk, ahova beruházunk, oda van értelme, mert ott szükség van rá.
Ebből adódik a kérdésem is: A miniszter úr mennyire kíván támaszkodni és hogyan kíván kapcsolatot kialakítani a polgári és a katonai biztonsági szolgálatokkal? Mert ők alapozhatják meg azt az információs bázist, ellenőrzött módon, ahol nem az álmainknak beruházunk, hanem a bennünket körülvevő világ igényeit akarjuk kielégíteni.
Köszönöm.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon! Kicsit bővebben kifejtve: én azt szeretném, ha olyan döntések születnének, amelyek előkészítése során minden szóba jövő lehetőséget megvizsgáltunk, és olyan döntések születnének, amelyek tartós és nagyon hatékony megoldást jelentenek. Ehhez elengedhetetlen azoknak az információknak a feldolgozása és felhasználása, amelyekre ön utalt.
De ugyanígy elengedhetetlen egyébként azoknak a hatékonysági, gazdasági és személyzeti hatékonysági vizsgálatoknak az elvégzése is, amelyek egy átalakulás során óhatatlanok és elengedhetetlenek. Én a bevezetőmben arra utaltam, hogy szeretném, ha ez a felülvizsgálat megtörténne, és szeretném, ha a most hozott döntések tartósak lennének, mert ez az igazán hatékony és takarékos megoldás, amikor nem kétszer állunk neki ugyanazon feladat elvégzésének különböző körülmények között, különböző helyszínen, különböző célok érdekében, hanem egyszer, átgondoltan, egy adott cél és adott körülmények figyelembevételével.
Nekem még nincs módom ismerni azt az információbázist, amely nyilván a rendelkezésére áll a honvédelmi miniszternek, ezt, gondolom, hogy az eskütétel után lesz módon megismerni. Én támaszkodni fogok rá.
ELNÖK: Képviselőtársaim kedvéért szeretném elmondani, hogy a katonai titkosszolgálatok 2005. évről szóló beszámolója és tájékoztatója már itt van a bizottság előtt, minden képviselőtársam betekinthet ebbe, tanulmányozhatja. Ennek a napirendre vételét és tárgyalását is meg kell majd ejtenie a bizottságnak, ahol nyilván a miniszter úrnak lesz alkalma kapcsolódó tájékoztatást adni nekünk a szolgálatok képviselőivel egyetemben.
(Jelzésre:) Csampa képviselő úr szeretne kérdezni.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Visszakanyarodnék arra, amit a miniszterjelölt úr mondott itt a NATO-vállalásokkal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc másfél évvel ezelőtt, pontosan úgy fogalmazott, hogy visszalépett. Ha erről kaphatnánk valami pontos tájékoztatást itt helyben, mert nem emlékszem rá, hogy a honvédelmi bizottságban az elmúlt másfél évben kaptunk volna bármilyen olyan tájékoztatást, hogy visszaléptünk volna, de még az újságokban sem.
Ön úgy fogalmazott, hogy tájékozódott már a tárca részéről, akkor, gondolom, azzal is tisztában van, hogy a költségvetés elég ramaty állapotban van, hisz az elmúlt négy évnek köszönhetően - és visszakanyarodnék, hogy nem tizenhat, hanem az elmúlt négy évnek köszönhetően - a beszerzések nagy részénél gyakorlatilag erre a mostani négy évre tekintik a törlesztő részletet, gondolok itt kifejezetten mondjuk a Gripen-programra, ahol Juhász Ferencék módosították a szerződést, és ennek a négy évnek a költségvetését terhelték meg, vagy esetleg gondolok arra, hogy milyen árfolyam-ingadozások lehetségesek esetleg a törlesztő részletekben.
A miniszterjelölt úr fogalmazott úgy, hogy a 108 darab gépjárműre, és úgy látszik, hogy most ez a 108 érdekes lesz a jövőre nézve.
60c
Pi. 61 (Csampa Zsolt)
Már csak egy olyan kérdésem lenne, hogy milyen létszámmal tervez a jövőben a Magyar Honvédség keretén belül. Most 23 ezer főről beszélünk. Az ön elődje, Juhász Ferenc egy gépjárműtendert 2003-ban tizenöt éves kifutással szerződött - ez közel 230-250 milliárd forint, ami 8-10 ezer darab gépjármű beszerzését irányozza elő. Kívánja-e esetleg módosítani ezek után? Mert ha a minisztériumban nincs szükség a 108 darab gépjárműre, akkor valószínűleg a 8-10 ezer gépjárműre sem lesz a jövőben szükség.
Zene volt füleimnek a jövőbeni fejlesztések, mert a honvédelmi bizottság keretén belül egyedül - ha lehet így fogalmazni - a Mistrallal volt egyetértés, méghozzá négypárti egyetértés, amikor egy vizsgálóbizottság keretében arra kértük a tárca vezetőjét, hogy a Mistral-komplexum fejlesztését... - ami, tudjuk, mind az EU-hadtestbe, mind a NATO-ba fel van ajánlva, de ugyanakkor nem tudjuk kiküldeni különböző rendszerek, ellenség-barát felismerő rendszerek hiányában, ezáltal alkalmazhatatlanná válik hadműveleti területen.
Mi lenne az elképzelése a KUB-bal kapcsolatban?
Ennyi lenne röviden, köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Ezek olyan szakmai kérdések, amelyekről már van természetesen ismeretem, hiszen tájékoztattak a felkészítés során, és korábbi államtitkári tisztségemből is van ismeretem, de azt gondolom, ezek olyan szakmai kérdések, amelyeket én a szakemberekkel való konzultáció nélkül nem fogok eldönteni, és nem fogok változtatást indítani. Ezért kérem a bizottság türelmét ezekben az ügyekben, hiszen a belépésem után fogom ezeket a kérdéseket megvizsgálni, amennyiben aktuálisak.
Volt azonban egy olyan kérdés, amely nem szakmai természetű, és kötelességem rá válaszolni, ez a bizonyos gépkocsitender. Ezt nem Juhász miniszter úr kötötte meg, hanem az elődje. Továbbá minden évben a Honvédelmi Minisztérium által meghatározott számú gépkocsi beszerzéséről van szó. Tehát minden év így külön döntést jelent, én legalábbis ezt a tájékoztatást kaptam.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormánypárti képviselőtársaim közül kíván-e valaki kérdezni? (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nem, Tóth Gábor képviselő úr következik.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Két, egymáshoz nem egészen kapcsolódó kérdés, de Básthy képviselőtársam már részben érintette, kifejezetten politikai jellegű kérdés. Ellentétben sokakkal - remélem, nem hátrány -, én voltam katona, méghozzá ejtőernyős és diverzáns a Magyar Néphadseregben - ehhez kapcsolódna a kérdés. Ha annak idején nincs MHSZ, én soha nem tudtam volna ejtőernyőzni, tervezi-e a tárca, hogy az ifjúságnak a hadsereg felé valamilyen lehetőséget nyit az MHSZ helyén, mert sok olyan technikai sport van, amit falusi gyerekek bizony, bizony, nem tudnak megfinanszírozni, pedig lehet hogy nagyon sok tehetséges emberke van köztük ezen eszközök kapcsán.
A másik kérdésem a Gripen-program kapcsán: mint alföldi gyerkőc - és végül is földiek is vagyunk - el tudja-e képzelni, hogy a likvid részével a Gripen-programnak segítenénk esetleg az agráriumnak egy részét, kifejezetten élelmiszer-feldolgozó ipart kapcsolnánk hozzá? Magyarul: kistermelők, őstermelők részére és egyéb szövetkezeti formációkra olyan jó és magas színvonalú svéd élelmiszer-technológiát behozni, amely segítené az agrárium nyitását Nyugat-Európa felé.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterjelölt úr!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Van egy személyes elkötelezettségem, én a Triatlon Szövetség elnöke vagyok. Tehát azt gondolom, hogy a sport és az egészséges életmód és persze adott esetben erre alapozva, a honvédelmi feladatok vállalása is egy összefüggő rendszert jelent.
Én tájékozódtam, és ismerem is, hogy a minisztériumban van egy kezdeményezés, a Bevetés-klub, amely pici gyerekektől az ifjúsági korosztályig egy olyan lehetőséget nyújt, amelyben megismerkedhetnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a honvédelem táján vannak. Még egyszer mondom, a legkisebb korosztálytól az ifjúsági korosztályig. Én ezt támogatni fogom.
A Gripen-szerződés ellentételezésével a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium foglalkozik. A Honvédelmi Minisztériumnak a másik oldal a feladata. Én ezért még nem ismerem azokat a szerződéses lehetőségeket, amelyeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ebben kötött - tájékozódni fogok. Nem tudom, ez egyáltalán lehetséges-e, ezt szeretném hozzátenni, de természetesen a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál tájékozódni fogok róla.
Ugye, mi félig-meddig földiek vagyunk, tehát ismerjük ennek az Electroluxra vonatkozó részét és az iparfejlesztési részét, de én azt ismerem, azzal foglalkoztam az eddigiek során.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs kormánypárti képviselőtársam, aki jelentkezik... (Nem érkezik jelzés.) ...akkor Nyitray András képviselő úr következik, majd utána Simon Miklós.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. A kérdéseim második körében egy kicsivel konkrétabb kérdéseket szeretnék feltenni. Az első: a Magyar Honvédség, hogy is mondjam, tartalék és mindenféle későbbi biztosítás nélküliségének a helyzetéről szeretném a véleményét és az elképzeléseit kérdezni, ugyanis a honvédelmi törvény közelmúltbeli módosításával sikerült a fürdővízzel a gyereket is kiönteni, jelen pillanatban a Magyar Honvédségnek semmiféle bevethető tartaléka nincs, a tartalékos rendszer mint olyan, megszűnt, az utánképzés, amire itt korábban más összefüggésben utalás történt, nem működik, a nemzetőrségnek a gondolatától, mint ördög a tömjénfüsttől, láthatóan irtózik a mindenkori szocialista kormányzat. Kérdésem tömören: tervez-e ön mint miniszter és a kormány mint kormány ebből a képtelen és lehetetlen helyzetből valamiféle kiutat keresni, ugyanis meggyőződésem, hogy bármilyen honvédség tartalék és háttér nélkül, ami veszélyhelyzet esetén mozgósítható, egyszerűen nem lehetséges. Tehát itt valami olyan lépés maradt ki, amelynek a pótlására megítélésem szerint szükség lenne. Kérdésem, hogy önnek erről mi a véleménye, tervez-e ebben is hasonló felülvizsgálatot, netán - miután mindenhez határidőt is mond - mikorra tervezi, hogy ezt a kérdést átvizsgálja, és az erről szóló részletes elképzeléseit a honvédelmi bizottsággal ismerteti.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Van egy ilyen rendszer, az önkéntes tartalékos rendszer. Ennek a működése nyilvánvalóan, mivel az önkéntességen alapul, már nem a honvédelmi miniszter kezében van. Én ezt a rendszert egyébként egy professzionalista hadseregnél és egy olyan biztonsági helyzetben lévő országnál, mint Magyarország, elegendőnek tartom, nem tervezem a felülvizsgálatát. Nyilván a szövetségesi rendszeren belül kell megoldani azokat a feladatokat, amelyek adott esetben felmerülhetnek, ezért vagyunk a szövetség része.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Őszinte tisztelettel, engedje meg, hogy vitatkozzam. Nekem az önkéntes tartalékos rendszerről egy '90 előtti kissé morbid hasonlat jutott eszembe, a működő és a létező szocializmusról, miszerint a működő szocializmus nem létezik, a létező szocializmus meg nem működik. Az önkéntes tartalékos rendszer is az a fajta létező rendszer, amely nem működik. Lehet hogy ön úgy tudja, hogy működik, de javaslom, hogy nézzen utána, mert nem működik. És egyébként is az abban a formájában nem arról szól, amire a kérdésem vonatkozott. De feltételezem, hogy utána fog nézni.
A következő kérdésem, amire egy korábbi kérdésben már utalás történt, a Központi Honvédkórház ügyében, amelynek a tervszerinti és az adott forrásokból való megvalósításával kapcsolatosan finoman szólva is erős kételyeim vannak: 17 milliárdra lenne szükség a befejezéshez, erre az évre félmilliárd van rá előirányozva. El nem tudom képzelni, hogy ingatlanértékesítésből belátható időn belül ennyi pénz előteremthető lenne, de az ígéret erre szól, hogy ebből lesz megvalósítva. Tehát valószínűleg soha.
Ez felveti azt a kérdést, hogy a honvédegészségügynek általában a felülvizsgálata és áttekintése, túl azon, hogy tudomásom szerint újabb kórház bezárását tervezik, a kecskeméti repülőkórházét, ami megítélésem szerint isten ellen való vétek volna, a jelenlegi helyzetben különösen. Ezenkívül van-e arra elképzelése, hogy a honvédegészségügyet, amely egyébként a NATO-n és a missziókban végzett munkáin keresztül rendkívül jó reputációjú, tehát a magyar honvédegészségügy, ha szabad ezt mondani, világhírűen jó, és ennek a képességei fejlesztése valószínűleg kívánatos lenne, a jelenlegi fejlesztése, sőt újabbak megteremtése jóval kevesebb pénzből megvalósítható lenne, mint egy más típusú, nagyobb technikai felkészültséget igénylő haditechnikai fejlesztés. Pi. 70 71-80c (Nyitray András)Tehát kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban tervez-e rövid távon és rövid időn belül szintén felülvizsgálatot, amely alkalmas lenne ezen kérdések megnyugtató továbbvitelére.
És utána már csak egyetlen kérdésem lesz, aztán nem lesz több. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Én egyetértek a képviselő úrral, meg fog történni a honvéd egészségügy felülvizsgálata. Köszönöm szépen a jelzését, ezt el fogom végezni.
Én a mai ismereteim szerint egy fontos intézménynek tartom a Központi Honvéd Kórházat, áttekintettem az adatokat, 14 milliárd forint van tervezve az ingatlanok eladásából. Természetesen amikor miniszter leszek, megnézem a havi teljesítéseket, akkor erre már módom lesz, és folyamatosan figyelemmel fogom kísérni. Az a jó és az az olcsóbb, ha határidőre megcsináljuk - erre fogok törekedni.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Ez a Honvéd Kórház erősen emlékeztet Déva várára, hogy ami megépült este, az reggelre leomlott. Sajnos huszonéve, hogy épül, én úgy tudom, de reméljük, egyszer tényleg véget ér az építés vagy felhagyunk vele végleg.
Az utolsó kérdésem arra vonatkozik, hogy az elmúlt napok meglehetősen erőteljes figyelmeztetést küldtek mindannyiunk, főleg a HM számára: nem olyan régen történt a második, lőszerrel összefüggő baleset. Ez fölveti azt a kérdést, ami már hosszú-hosszú évek óta akut: a veszélyes harci anyagoknak, a lejárt szavatosságú, veszélyes harci anyagoknak, amelyekből százezer tonnányi mennyiség van az ország különböző részein, és egynémely olyan állapotban, hogy népiesen szólva csak az isten őriz bennünket attól, hogy nagyobb tragédia történjen, tudnivalóan rengeteg pénzbe kerül, milliárdos összegbe ezeknek a hatástalanítása, megsemmisítése, de elkerülhetetlenül szükséges. Tervezi-e azt, hogy ennek a felülvizsgálata során az eddig igen szűkmarkúnak bizonyuló kormányzattól erre valamiféle külön keretet találna? Mert ezt mindenféleképpen meg kell oldani. Nem is akarom tovább ragozni, talán nem is célszerű, hogy mi minden következménye lehet annak, ha ez továbbra is így marad, ahogy most van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Én eredetileg vegyészmérnök vagyok, tehát teljes mértékig tisztában vagyok azzal, hogy az inkurrencia milyen feladatot jelent. Át is tekintettem már, hiszen tudtam, hogy ez egy érzékeny kérdés, és azt állapítottam meg, hogy az elmúlt két-három évben történt először érdemi lépés ebben a kérdésben, egyrészt a törvényi feltételek biztosításával, másrészt azzal, hogy egy miniszteri biztost neveztek ki arra, hogy ezt a feladatot koordinálja és összefogja.
A miniszteri beállásom után természetesen ez is egyike lesz azoknak az ügyeknek, amelyeket meg akarok vizsgálni, és itt is határidőt szeretnék mondani: minden ilyen üggyel kapcsolatos kérdést ez év végéig, december 31-éig rendezni szeretnék, hogy egy végleges állapot alakuljon ki. Természetesen szükségem van azokra az információkra, konkrét információkra, amelyekkel akkor rendelkezem majd, ha miniszter leszek, ezért ebben kérek csak türelmet, de a feladatot azt világosan megjelöltem, hogy ez év végéig szeretnék ebben a kérdésben nagyon világos és nagyon egyértelmű változást kezdeményezni.
Egyébként a Honvéd Kórház ügyére, ha megengedi az elnök úr, még egy mondat erejéig szeretnék visszatérni. Szerintem az egy kívánatos és jó dolog lenne, ha esetleg az őszi parlamenti időszak megkezdésekor a honvédelmi bizottság odajönne, ellátogatna megnézni a beruházást, az akkor már, remélem, működő sürgősségi részleget, és a saját szemével látná, hogy hogyan alakul és hogyan épül a Honvéd Kórház. Én ezt csak kezdeményezhetem, hiszen a bizottság majd maga dönt a programjáról, én örülnék egy ilyen találkozásnak szeptemberben.
ELNÖK: Megfontoljuk a miniszterjelölt úr ajánlatát. Kórházba nem szívesen vágyakozik a bizottsági tagság döntő része, még úgy sem, ha saját önszántából megy. (Derültség.) De természetesen, miután a beruházás óriási figyelmet kapott az elmúlt évtizedek sajtójában, ezért megérdemli a honvédelmi bizottság figyelmét is.
Simon Miklós képviselőtársam jelentkezett, ha nincs a kormánypárti oldalon jelentkező. (Senki sem jelentkezik.) Simon Miklós képviselő úr!
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csatlakozva az előző kérdéshez, nagy tisztelettel kérdezem, hogy akkor jól értjük-e, hogy az inkurrencia kezelése az ön hatáskörébe fog maradni.
Másrészről olyat hallottunk a napokban, hogy megszüntetik a miniszteri biztosi intézményrendszert. Akkor ön vissza kívánja ezt állítani? - mármint ezt az inkurrencia kapcsán kérdezem.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak rögzítsük, hogy más kérdés van-e, tekintettel arra, hogy az időnk ugyan halad. (Dr. Simon Miklós: Még lenne kettő!) Még lesz néhány kérdés ezen az oldalon. Kormánypárti oldalon van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Simon és Csampa képviselő urak fognak még kérdezni.
Parancsoljon, jelölt úr!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: A miniszteri biztosi intézmény létezik, az új jogállási törvény is rendelkezik róla, egy változás van, hogy hat hónapos időtartamra korlátozza a megbízás lehetőségét.
A második: az inkurrencia kezelése és számos más olyan ügynek a kezelése, amelyik jelenleg egy hivatali vagy egy miniszteri biztosi formában történik, mindenképpen felülvizsgálatra szorul. Erre is határozott ígéretet szeretnék tenni: ez év végéig az összes ilyen tevékenység áttekintése megtörténik, és amennyiben szükséges, az új szervezeti forma kialakítása is meg fog történni.
ELNÖK: Köszönöm. Simon képviselő úr!
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm. Arról érdeklődnék, hogy hogyan ítéli meg a tábori lelkészi szolgálat szerepét. Ön szerint a Magyar Honvédségben hogyan lehetne erősíteni az egyházak jelenlétét? Szükséges-e egyáltalán?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Ott vannak, számítok rájuk, és még missziókban is részt vesznek. Tehát azt gondolom, hogy ez egy jó példája annak, hogy lehetséges modern körülmények között is azoknak a fiatal embereknek, középkorú embereknek a lelki gondozását biztosítani, akik vallásosak. Még egyszer mondom: számítok a lelkészi szolgálatra, és a missziókban is ott vannak.
ELNÖK: Köszönöm. Simon képviselő úrnak van-e még kérdése?
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Az utolsó kérdésem lenne tisztelettel, hogy az elmúlt négy esztendőben azt tapasztaltuk, hogy a Magyar Honvédséget a szocialisták mostohagyerekként kezelik: amikor pénzelvonásról volt szó, akkor a honvédség a legelső sorba tartozott sajnálatos módon. Hallunk mindenfélét a megszorító intézkedésekkel kapcsolatban. Hogyan kíván ellenállni majd a megnyirbálásoknak? - mert értesüléseink szerint ezt nem fogja elkerülni sajnálatos módon a honvédség sem. Mi arra számítunk és kérjük nagy tisztelettel, hogy álljon ennek ellent.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Én a bevezetőmben erről külön szóltam, képviselő úr, és szeretném megerősíteni az álláspontomat: összhangot kell teremteni a céljaink, a vállalásaink és a pénzügyi feltételek között. Ezek nagyon nehéz döntések lesznek. Én természetesen azon leszek, hogy ezek jó döntések legyenek. A Magyar Szocialista Párt a Magyar Honvédséget édesgyerekének tekinti és nem mostohagyerekének. Másodszor jelölnek a Szocialista Párt vezetői közül honvédelmi minisztert, sőt, ha pontos akarok lenni, harmadik alkalommal, hiszen amikor Keleti György miniszterjelölt volt, a Magyar Szocialista Párt országos elnökségének a tagja volt, ha jól emlékszem. Ennél nagyobb figyelmet... - azt gondolom, ez világosan jelzi, hogy milyen fontosnak tartjuk ezt az ügyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Jelzésre:) Kontrát képviselő úr, majd Csampa képviselő úr az utolsó a kérdezők között.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Két kérdést tennék föl. Az első: a pápai bázisrepülőtéren több tucat, hadrendből kivont MIG-21, MIG-23, SZU-25 repülőgép van, hogy így fejezzem ki magam, nem tudom, hogy melyik a pontosabb szó, tehát ott tárolják, inkább így mondom. Az előbb is hangzott el ezzel kapcsolatban kérdés, nem a pápai, hanem egyéb területen.80cPi. 81 (Kontrát Károly) A kérdésem az lenne, hogy számíthat-e a pápai bázisrepülőtér arra, hogy a jövőben, az ön minisztersége idején ez a kérdés megoldódik, hogy ezeknek valamiféle hasznosítása, ha erre még van mód, vagy az onnan való elszállítása szóba kerülhet-e.
A másik kérdésem szintén a pápai bázisrepülőtérrel kapcsolatos, hogy támogatná-e miniszterjelölt úr, hogy ennek a bázisrepülőtérnek a kettős hasznosítására sor kerüljön.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Az inkurrenciagazdálkodásnak pontosan az lenne a célja, hogy felszámoljuk ezeket az eszközöket. Kérni fogok egy részletes jelentést arról, hogy konkrétan a Pápán lévő eszközöknek milyen lehetőségük és milyen sorsuk van, és erről képviselő urat külön tájékoztatni fogom.
A kettős hasznosítással az volt az alapvető probléma - ezt is azért ismerem, mert félig-meddig helyben is ismerős vagyok -, ez egy NATO-finanszírozású és -működésű repülőtér volt, tehát amikor ezek a feladatok átrendezésre kerültek, nyilván ez a finanszírozás megtörtént. Nyilván nem lehet visszaforgatni egy ilyen döntést, és nem is tartanám helyesnek, és azt gondolom, ezzel a képviselő úr is egyetért. Ez is azok közé tartozik, amit majd meg kell vizsgálnom. Ma nem látom annak a lehetőségét egyébként - még mielőtt ezeket a részletes információkat ismerném -, hogy ebben előre tudjunk lépni, de természetesen meg fogom vizsgálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdése Kontrát képviselő úrnak? (Dr. Kontrát Károly: Köszönöm, nincsen.)
Csampa képviselő úr! - ha nincs más kérdező a kormánypárti oldalon. (Nem érkezik jelzés.)
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Három rövid kérdésem lenne. Az egyik: a Magyar Köztársaság alkotmánya és a honvédelmi törvény is egyértelműen leszögezi a magyar hadsereg feladatát, magyarán mondva a területvédelmet. A NATO és az EU is azt mondja, illetve az az elvárása, hogy legyen önálló védelmi képességünk. Ön hogyan gondolkozik, merthogy elődje folyamatosan arról beszélt, hogy szövetségben képzeljük el ezt a kérdést.
Beszélt létszámleépítésről, beszélt a jövőbeni elképzelésekről. Mit tud mondani most per pillanat a katonáknak egyfajta életpályamodellként? Mert tudjuk, hogy az elmúlt időszakban az életpályamodell nem működött.
Az utolsó kérdésem, amire az előbb nem kaptam választ: ön elég határozottan állította itt, hogy a NATO-vállalásokat másfél évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc visszamondta. Pontosan mik ezek a NATO-vállalások, amelyektől mi visszaléptünk?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: A legegyszerűbb válasz az utolsó kérdésre: teljesen világosan fogalmaztam, a költségvetési hozzájárulás. Ez természetesen nyilvános döntés volt, hiszen minden évben a Magyar Országgyűlés megszavazza a költségvetést, beleértve a Honvédelmi Minisztérium fejezeti költségvetését is.
A katonák életpályamodelljét és annak a működését én is fontos kérdésnek tartom, és ismerkedem is azzal, hogy milyen lehetőségek vannak ma, sőt azzal, hogy igazából milyen arányok vannak, tehát hogy vajon azok az arányok, amelyek kialakultak a szerződéses katonák, a hivatásos katonák között, azok az életpályák, amelyeket választanak, kellően támogatottak-e. Ennek a munkának még nem vagyok a végén, nyilván nagyon sok emberrel kell majd erről beszélnem, beleértve a szakszervezeteket is és beleértve csapatoknál szolgáló tiszteket és másokat. Tehát ez egy nagyon komoly, és szerintem, az egyik legnagyobb feladat lesz. Mert ha ebben stabilitást tudunk teremteni, ha azt tudjuk mutatni, hogy ez egy nagyon komoly perspektíva egy élet során, akkor azért ez a minőségre is nagymértékben vissza fog hatni.
Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy szövetségben látjuk el ezeket a feladatokat, nem egyedül, és ezt az alkotmányos berendezkedést és ezeket az alkotmányos célokat fogjuk követni a közeljövőben is reményeim szerint.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Azt kérdezem a bizottság minden kedves tagjától, van-e további kérdésük vagy észrevételük a miniszterjelölthöz. (Nem érkezik jelzés.)
Én, visszaélve az elnöki pozícióval, két dolgot szeretnék pontosítani, illetve egy dolgot, egy személyes jellegű dolgot kérdezni, ami már részben érintve volt, de azt gondolom, hogy az ön miniszteri megbízatása vonatkozásában, amelyről nekünk, ellenzéki képviselőknek sincs egyébként kételyünk, fontos lehet, és talán, azt kell mondjuk, az imponáló és nagyvonalú felvezetés realitásra váltásában is fontos szerepe lehet.
Először azonban a pontosítás. Említette miniszterjelölt úr, hogy a közigazgatási reform, államreform keretében, illetve az ön személyes elképzelései keretében, amit a minisztérium vonatkozásában szeretne átszervezés vagy racionalizálás címszóval megtenni, 650 főről 500 főre korrigál lefelé a létszám. Az a kérdésem, hogy a most mindenhol hallható közigazgatási reform, átalakítás ezt jelenti-e, vagy ezenkívül még a Honvédelmi Minisztériumban más típusú változásokra is sor kerülhet, amely a közigazgatási reform vagy az államreform részét képezi. Tehát ez ennyi, vagy még lesz ezenkívül ilyen és ilyen területeken? Ott vannak a gazdasági társaságok a Honvédelmi Minisztérium mögött, hogy csak egy példát mondjak, ahol párhuzamosságok is felmerülhetnek, ismerve a történéseket.
Mondott két fontos dátumot, miniszterjelölt úr, amit szeretném, ha pontosítanánk a bizottság előtt, mert ez számunkra is kötelezettség lehet. Az egyik június 30-a. Ha jól értettem, addigra lezárja a változások egy jó részét, és egy új vezetői táblával áll fel. Ha jól értettem, de ezért szeretném, ha pontosítanánk, mert esetleg a bizottság is kérhet erről tájékoztatást. Illetve ez azt jelenti-e, hogy június 30-ára tudni fogjuk, hogy kik és milyen formában fogják a magyar Honvédelmi Minisztériumot, a hozzá kapcsolódó szervezeti egységeket vezetni?
Említett egy másik fontos dátumot, szeptember 30-át, amely a gazdasági jellegű kérdéseknek, költségvetési kérdések áttekintése. Ezt azért is tartom fontosnak, mert jelen pillanatban is már folyamatban van a jövő évi költségvetés előkészítése. Tehát szeptemberben háromnegyed év után már pontosan tudni fogjuk, vagy legalábbis látjuk a lehetőségeket, hogy mennyi pénz jut majd jövőre a Magyar Honvédségnek.
Amit ön felvázolt, ami még egyszer mondom, személy szerint, annak ellenére, hogy majd mi lesz a szavazati konzekvenciája, imponáló volt és nagyvonalú volt, nyilvánvalóan a pénz egy nagyon fontos zálog, ha nem is az egyetlen és kizárólagos zálog. Ezért kérdezem, hogy akkor vehetjük-e ezt miniszterjelölti ígéretnek a bizottság számára, hogy szeptember 30-ra a honvédelem finanszírozásának kérdései vonatkozásában egy részletes tájékoztatást kaphat a bizottság.
A személyes jellegű kérdésem: arra szeretnék ráerősíteni, hogy vajon az ön jelölése az ön személyes véleménye szerint jelenti-e azt, hogy a közvéleményben, a politikai beszédben, a politikai közvéleményben az utóbbi időben kialakult benyomás, mely szerint a politika perifériaként kezeli a honvédelem ügyét, a minisztériumot - legalábbis ez a látszat az emberekben, nem mondom, hogy tényszerűen így van, tehát nem minősíteni szeretném a kormánypárti képviselők elmúlt négyéves munkáját -, az ön személyes megbízatásával más aspektust, rangot, jelentőséget kap-e. Tudjuk, hogy ön - a életrajzából kiderült - tapasztalt politikus, az elmúlt tizenhat év aktív alakítója, résztvevője, elszenvedője, tehát ez az ön személyén keresztül egy új megvilágítást, egy új, kreatívabb, innovatívabb hozzáállást jelent-e az ön politikai pártja vagy adott esetben a miniszterelnök részéről? Azért választották-e önt, hogy politikai megbízott legyen a minisztériumban, vagy azért választották, hogy a témát a politikában sokkal határozottabban képviselje az eddigieknél?
Csupán ez volna az én tisztázó jellegű kérdésfelvetési sorom, anélkül, még egyszer mondom, hogy a kormánypártok munkáját minősíteném bármilyen formában is.
Köszönöm.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök úr. A létszám az egy eszköz a szó jó értelmében. Változásokra készülök a vezetés, a szervek, a vezetők, beosztottak számát illetően, a párhuzamosságok csökkentésében. Tehát szeretnék egy hatékony szervezetet. És úgy gondolom, hogy ezt a hatékony szervezetet 500 fővel működtetni tudom.
Én arra is készülök, hogy ez év végéig felülvizsgáljam az összes költségvetési szerv és intézmény, mármint a Honvédelmi Minisztérium által irányított költségvetési szerv és intézmény munkáját, és hasonló, hatékonyságjavító, párhuzamosságokat kiküszöbölő és hosszú távú megoldásokra tegyek javaslatot. Ezt a feladatot év végéig tudom elvégezni. Ehhez természetesen a szakértők közreműködésére is szükségem van.
A június 30. egy belső határidő számomra, hogy rendkívül gyorsan igyekezzek áttekinteni a helyzetet.
Szeretném, ha július 31-ig a Honvédelmi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata elkészülne, és jóváhagyásra kerülne, amelyik természetesen az ezzel kapcsolatos összes részletes szabályt is tartalmazná.
Pi. 90
91-100c (Szekeres Imre)
Én tudom, hogy igen ambíciózus a cél, de a feladat megkívánja, hogy ilyen nagyon határozottan és a miniszterségem elején ezekben a kérdésekben döntésekre jussak. Nem kis felelősség, és ezt szeretném hangsúlyozni, hiszen azért itt egy nagyon fontos intézményről van szó.
Ami a jelölésemet illeti, én ebben mértéktartónak a miniszterelnök úr ajánlását fogadom el, amelyet a múlt hét pénteken a miniszterjelöltek bemutatásán tett, az újságok ezt egyébként idézték. Ebből én azt a mondatot szeretném itt visszaidézni - ami nem jelenti azt, hogy az ő indoklását én ismertetném, mert az az ő dolga -, amelyben a miniszterelnök úr azokkal a szavakkal mutatott be, hogy a szövetség képviselője vagyok a politikában és a Magyarország és a NATO közötti kapcsolatokban is. Én ehhez fogom tartani magam.
Köszönöm.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Van-e még kérdése a bizottság tagjainak? (Senki sem jelentkezik.)
Egy nagyon rövid véleménykört nyitnánk a szavazás előtt, amennyiben élnek a lehetőséggel. Nem kötelező, de ha valamelyik frakció részéről netán, akkor így mondom, vagy valamelyik képviselőtársam véleményt kíván megfogalmazni a bizottsági jegyzőkönyv, a jelenlévők, a sajtó vagy a nyilvánosság számára, az most nyugodtan megteheti adott esetben. Van-e ilyen szándékuk? (Senki sem jelentkezik. - Közbeszólás: Szavazzunk!)
Amennyiben nincs, képviselőtársaim buzdítását hallva a szavazási procedúrára kerítünk sort. A Házszabály rendelkezései értelmében, illetve a vonatkozó törvényi előírások értelmében nekünk a mai meghallgatásainkat szavazással kell lezárnunk. A szavazás eredményéről tájékoztatnom kell még a mai nap folyamán Szili Katalint, a Magyar Országgyűlés elnökét, és a szavazás kimenetele jelentős mértékben befolyásolja a miniszterjelölt miniszterré válását. Egyben a mostani szavazással és meghallgatással miniszterré válás esetén kompetenciát kapunk arra, hogy legalább évente egy alkalommal meghallgassuk a miniszter urat, és akkor igyekezzünk számára minél kellemetlenebb és minél bonyolultabb kérdéseket föltenni az ágazatot illetően. (Derültség.)
Nos, igen tisztelt képviselőtársaim, azt szeretném megkérdezni, hogy ki az, aki Szekeres Imre miniszterjelölt úr miniszterségét támogatja. Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét nem szavazat. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás.
Kimondom a határozatot: a honvédelmi és rendészeti bizottság Szekeres Imre miniszterjelölt miniszterré jelölését 9 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta.
Szeretném elmondani, azt gondolom, minden bizottsági tag nevében, a szavazástól függetlenül, hogy a miniszterjelölt úrnak nagyon jó munkát kívánunk, nincs kétségünk afelől, hogy a megbízatás innentől kezdve megnyílt. Elsősorban erőt és kitartást az ön elé tűzött célokban, amelyek valóban nagyívűek voltak, a korábbi bizottsági meghallgatásokhoz képest egész biztos. Ennek jegyében hadd mondjam azt, amit Juhász Ferenc mondott 1998-ban Szabó János miniszteri meghallgatása alkalmával, akiről azt mondta, hogy politikai megbízottnak tűnt, és ezért nem támogatta akkor az MSZP az ő megbízatását. De természetesen a mostani helyzetre ültetve a kérdést a képviselőtársaim nevében, minden képviselőtársam, így a fideszes képviselők nevében is az együttműködésünket ajánljuk fel a miniszter úrnak jó munkát kívánva, és bízunk abban, hogy a fenntartásainkat, az aggályainkat, illetve a honvédelem iránti féltésünket be tudja majd váltani jövő ilyenkor, amikor hosszasabban beszélgetünk a bizottság előtt vagy a közeljövőben az aggályainkra választ kapunk. Nagyon szépen köszönöm, hogy eljött!
Tíz perc technikai szünetet rendelek el... (Dr. Simon Miklós: Elnök Úr!) Bocsánat, Simon Miklós képviselőtársam ügyrendi javaslattal él!
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Arra kérném a bizottságot, hogy a jegyzőkönyvet soron kívül legyen szíves megküldeni számunkra.
Köszönöm.
ELNÖK: Ennek semmiféle akadálya nincsen, ugyanis a jegyzőkönyv az elkészülte után azonnal elérhetővé válik, úgy tudom. Ennek eleget teszünk, köszönöm szépen.
Tíz perc szünetet rendelek el a bizottság tagjai számára.
100c
Pi. 101
(Szünet: 11.34 - 11.54)
Az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
ELNÖK: Igen tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát. Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm az igazságügyi és rendészeti tárca várományosát, dr. Petrétei József igazságügy-miniszter urat, aki megtisztelte jelenlétével bizottságunk ülését, és engedjék meg, hogy külön köszöntsem Bene László tábornok urat, az országos rendőrfőkapitányt.
(Jelzésre:) Keleti György ügyrendi kérdésben kér szót. Parancsoljon!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, hogy a jelenlévő kormánypárti képviselők nevében a leghatározottabban tiltakozzam az ellen, hogy elnök úr lehetővé tette, hogy a Fidelitas tagjai, akik nem tudni, milyen céllal érkeztek ebbe az épületbe, a honvédelmi és rendészeti bizottság helyiségeiben folytathatták azt a demonstrációt, amit korábban már folytattak a Parlament lépcsőin. Arra kérem az elnök urat, hogy a jövőben ne tegyen lehetővé hasonló demonstrációt a honvédelmi bizottság munkatermeiben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm Keleti alelnök úrnak a hozzám intézett felvetését. Mint volt elnöknek, meg fogom fontolni az általa elmondottakat, hiszen a véleménye különösen nagy súlyt nyom a latban és úgy is mint a bizottság választott tisztségviselője.
Én nem vettem észre, hogy itt a bizottsági ülésen eddig az eltelt egy percben bármi történt volna, ami méltatlan lett volna a bizottság munkájához. Annak a felelősségét pedig abszolút viselem, ha magyar állampolgárok szeretnének a miniszterjelölttel találkozni, akkor ennek a lehetőségét, ha már az épületben vannak, biztosítani kell. Egyébként azt gondolom, hogy egy korrekt beszélgetés zajlott az előtérben, amelynek alelnök úr is részese lehetett volna, ha ott van. Miniszterjelölt úr majd elmondja ezzel kapcsolatos álláspontját vagy véleményét, ha fontosnak és szükségesnek tartja. De köszönöm szépen az észrevételét, rögzítettük, és igyekszem erre figyelemmel lenni a jövőben, alelnök úr. Szeretném viszont a figyelmébe ajánlani, hogy szerintem kormánypárti képviselőként inkább azt kellett volna szorgalmazni, hogy találkozzanak ezek a fiatalok miniszterjelölt úrral, súlyos hiba lenne a találkozás és a beszélgetés lehetőségét korlátozni. Szerintem, nem kell egy beszélgetéstől tartani - nem demonstráltak, hanem egy korrekt beszélgetés alakult ki. Ennyit erről. Nem vettem észre, hogy a bizottsági ülést pedig bármi megzavarta volna.
Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a mai bizottsági munkát, mégpedig azzal, hogy miniszterjelölt úrnak lehetőséget adunk a bemutatkozásra a Házszabályban rögzített feltételek mellett. Miniszterjelölt úr, az őt ajánló miniszterelnök úr, a Ház elnöke, valamint az országgyűlési könyvtár által összeállított életrajzok elfekszenek mindannyiuk asztalán, illetve alkalom nyílik a mostani bemutatkozás után, hogy miniszterjelölt úr a személyes véleményét, elképzeléseit, ágazati programját ismertesse a bizottsággal, majd a kérdések is erre a tárgykörre kell hogy korlátozódjanak.
Miniszterjelölt úr már túl van két bizottsági meghallgatáson, ez a harmadik. Azt kérem, hogy konstruktívak legyünk, úgy, ahogy a honvédelmi miniszterjelölt meghallgatása alkalmával ez történt, erre biztatom minden képviselőtársamat.
Önt illeti a szó.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget a meghallgatásra, még akkor is, ha ez Házszabály szerint a miniszter számára kötelező.
Az életrajzommal kapcsolatban nem kívánnék semmit elmondani, de természetesen, ha kérdésük lesz erre vonatkozóan, arra szívesen válaszolok.
Az igazságügyi és rendészeti minisztérium kapcsán elöljáróban azzal kezdeném, hogy feladatok átkerülése következtében új területek jelennek meg a korábbi Igazságügyi Minisztérium feladat- és hatáskörében, ennek megfelelően a tárca struktúráját is át kell alakítani. A minisztériumban négy szakállamtitkár fog működni, ezek közül egyik a rendészeti terület szakállamtitkára lesz, és természetesen egy szakállamtitkár az európai uniós ügyeket fogja vinni, hiszen a megkapott új rendészeti területtel kapcsolatban el kell mondani, hogy az európai uniós együttműködés a korábbihoz képest, amely elsősorban a jogharmonizációs feladatokat, illetőleg a bel- és igazságügyi tanácsban való közreműködést jelentette, az új területekkel jelentősen ki fog bővülni.
Pi. 110
111-120c (Petrétei József)
A tárcával kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy az Igazságügyi Minisztériumnál korábban is volt rendészeti feladat, ezt a büntetés-végrehajtás jelentette. Természetesen azzal tisztában vagyok, hogy ez az új feladat a korábbihoz képest jóval jelentősebb, hiszen mind létszámában, mind feladatában új területek jelennek meg, és ezek az új területek komoly feladatot fognak róni a tárcára. A rendészeti területre térnék csak ki, de természetesen ha a tisztelt bizottságot érdekli a tárcánál folyó egyéb tevékenység, arra is szívesen válaszolni fogok a kérdések során.
Új feladatként én elsősorban azt tartom nagyon fontosnak, hogy az emberi jogi szempontokat erősítsük ezen a területen. Ezek az emberi jogi szempontok azt kell hogy jelentsék, hogy mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban törekedni kell arra, hogy ne sérüljenek az emberi jogok, amelyeket az alkotmány, illetőleg nemzetközi egyezmények biztosítanak. A jogalkotás kapcsán ez azt is jelenti, hogy szükség lesz áttekinteni azokat a jogszabályokat, amelyek a rendészetre vonatkoznak, ezek egy része természetesen kétharmados törvényt jelent, ezekről a későbbiek során egy picit részletesebben is szeretnék majd szólni. A jogalkalmazás kapcsán pedig azt emelném ki, hogy szükség van arra, hogy az állomány akár a rendőrségnél, akár a határőrségnél, akár a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál tisztában legyen a jogszabályban foglaltakkal, aszerint járjon el, és ha ezek a jogszabályok sérülnek, akkor a jogsértésért viselni kell a felelősséget.
Nagyon röviden a rendőrséggel kapcsolatban azt szeretném kiemelni, hogy az új büntetőpolitikai szempontjából kifejezetten előnyös, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál helyezkedik el ez a terület. Egy jó büntetőpolitikának ugyanis rendkívül fontos elemét jelenti a bűnmegelőzés, ehhez kapcsolódóan, természetesen ha a bűnmegelőzéssel nem sikerült a bűncselekményeket elkerülni, akkor egy gyors, szakszerű bűnfelderítésre kerüljön sor, ami alapján az ügyészség megfelelő vádat tud emelni, egy hatékony bírósági eljárás legyen, amelynek során, ha a kiszabott büntetés szabadságvesztés, akkor azt a büntetés-végrehajtás úgy hajtsa végre, hogy érvényt szerezzen a szankciónak, ugyanakkor segítse elő a bűnelkövető és elítélt személy társadalomba való visszailleszkedését, hogy az intézetből való kikerülés ne bűnismétléshez vezessen, és ennek a büntetőpolitikának természetesen fontos részét jelenti az áldozatsegítés is.
Én nagyon fontosnak érzem a rendőrség kapcsán a bűnmegelőzés kérdését, ebben a rendőrség az elmúlt időszakban komoly sikereket ért el. Természetesen értékelni kell ezeket a feladatokat, az elért eredményeket, és ennek alapján megfelelő intézkedéseket kell hozni. Én azt vallom, hogy a társadalomban a bűncselekmények csökkentése a bűnmegelőzéssel érhető el a leghatékonyabban, hiszen akkor nem eredményezett a cselekmény kárt, nem sértett személyt, nem sértett meg közösséget.
A másik ilyen fontos terület a közbiztonság kérdése. Erre vonatkozóan a közbiztonságnál törekedni kell arra, hogy a rendőrség hatékonyan működjön együtt a magánbiztonság résztvevőivel, ebben egy széles spektrumot kell feltételezni, hiszen ma Magyarországon a rendőrség mellett más szervek és szervezetek is végeznek biztonsági feladatokat. Én feltétlenül kiemelném az önkormányzatokkal való együttműködést is, hiszen a rendőrség, akár a bűnmegelőzési, akár a közbiztonsági feladatait tekintem, elsősorban az önkormányzatokkal együttműködve kell hogy ezt ellássa.
Röviden a határőrségről is szeretnék pár gondolatot elmondani. A határőrség jogállásában 2004-ben jelentős változás következett be. 2004 óta a határőrség megszűnt a fegyveres erők részének lenni, rendvédelmi szervezetté alakult át, és ez a rendvédelmi feladat azt is jelenti, hogy a büntetőeljárási törvény módosulása következtében új területek kerültek a határőrséghez, illetve a meglévő nyomozati, idegenrendészeti feladatai bővültek.
A határőrségnél első és kiemelt feladat a schengeni csatlakozás sikeres végigvitele, az ehhez szükséges előkészítés ütemezésének javítása, hogy Magyarország felkészülhessen a 2007. október 31-ei csatlakozásra. Ezzel kapcsolatban azt emelném ki, hogy természetesen a schengeni csatlakozás nemcsak egy ország ügye, hiszen az új tagállamok akkor csatlakozhatnak ehhez a rendszerhez, ha mindegyikük megvalósítja azokat a követelményeket, ami ebből adódik.
A határőrség és a rendőrség kapcsán kiemelném e két szervezet integrációját. Arra vonatkozóan kell majd programot kidolgozni, és én úgy tudom, hogy korábban már születtek ilyen jellegű anyagok, amely a két szervezet integrációját végzi el. Ez lehetőséget ad az erőkoncentrációra, lehetőséget ad azoknak a személyi kérdéseknek a megoldására, amelyek a határőrségnél jelenleg feszítő problémát jelentenek, hiszen a nyugati határszakasz védelménél a schengeni csatlakozás következtében felszabadulnak erők, ezek áttelepítése a keleti határokra, illetve a déli határszakaszra nyilván nagyon sok ember egzisztenciális helyzetében okozna jelentős változást. Más érvek is szólnak amellett, hogy a rendőrséget és a határőrséget integráljuk, itt különösen a technikai, felszerelési helyzet javítása jöhet szóba, illetőleg természetesen az is, hogy a rendőrség és a határőrség integrációja következtében a mélységi felderítés javítható, amely szintén a schengeni követelményekből is adódik.
Végül a harmadik terület, amelyről bevezetőként pár gondolatot szeretnék elmondani, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, amelynél én azt gondolom, hogy elsősorban a szolgáltatás jelleget kell erősíteni, hiszen a külföldiek az országgal kapcsolatos szinte első benyomásaikat ezen a hivatalon keresztül kapják, azt, hogy hogyan intézik az ő ügyeiket, itt elsősorban a tartózkodási, letelepedési ügyek intézése emelhető ki. Természetesen ahhoz, hogy ez megfelelő formában történjék, szükség lesz a vonatkozó joganyag áttekintésére.
A menekültügyi problémák az eddigi tendenciákat figyelembe véve nem jelentenek olyan komoly feladatot, mint azt a korábbi években vázolták és várható volt. Egyelőre Magyarországot a menekültügy, illetőleg az illegális migráció csak annyiban érinti, amennyiben Magyarországon keresztül történik az Európai Unió területére való bevándorlás.
Ahogy a bevezetőm elején említettem, nagyon fontosnak érzem a meghatározó jogi környezet elemzését. Ezen belül arra hívnám föl a figyelmet, hogy nemcsak a nemzeti jogszabályok azok, amelyek a rendőrség, a határőrség és a BÁH számára írnak elő feladatokat, hanem itt kell megemlíteni a közösségi joganyagot is, amely folyamatosan változik, hiszen az Európai Unióban a közösségi normák a megjelenő új kihívásokra törekednek választ adni, ami ebből a szempontból különösen a határőrséget és a BÁH-ot érinti, de említhetném a rendőri együttműködésből adódó feladatokat is. Nagyon fontos, hogy az európai közösségi jog előírásai kapcsán folyamatos jogharmonizációs feladatot lásson el a tárca.120c Pi. 121 (Petrétei József) És harmadik elemként, tehát a nemzeti jog, az európai közösségi jog mellett megemlíteném azokat a nemzetközi szerződéseket is, amelyekben kötelezettségvállalás történt, és amelyeknek a megfelelés szempontjából kiemelkedő jelentősége van.
Engedjék meg, hogy nagyon röviden utaljak a legfontosabb törvényekre, és azt kérjem a tisztelt bizottságtól, hogy annak érdekében, hogy Magyarországon a rendőrség, a határőrség, az idegenrendészet jogállami szinten tudjon működni, támogassák majd azokat a törvénytervezeteket, amelyeket az elkövetkező időszakban folyamatosan szeretnénk majd benyújtani. Az első ilyen a rendőrségről szóló törvény. Azt emelném ki, hogy 1994 óta ezen a törvényen apróbb módosítások voltak. Úgy látom, hogy a rendőrségről szóló törvény meglehetősen elavult, ezért szükség lenne vagy egy átfogó felülvizsgálatára és módosítására vagy egy új rendőrségi törvény megalkotására. Én ezt abból a szempontból is mellőzhetetlennek tartom, hogy egyrészt a rendőrség és a határőrség integrációja következtében alkotmánymódosítást kell majd végezni, másrészt nyilván ezt a törvényt is érinteni fogja ez a kérdés. A harmadik pedig az, hogy a rendőrségen belül, a rendőrségi szervezeti felépítésnél a regionális irányba lenne indokolt elmozdulni.
Említettem a határőrizetről és a határőrségről szóló törvényt, szintén felülvizsgálatra szorul.
Szükség lenne egy új szabálysértési kódexre is, amelynek az előkészítése megkezdődött. A szabálysértési törvénynek választ kell adni azokra a mai kihívásokra, amelyek a mindennapi élet szempontjából folyamatos problémaként jelentkeznek.
Meg kell említenem a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényt, ennek a módosítását. A személy- és tárgykörözésről szóló törvényt is ide sorolnám.
Az új büntetőeljárási törvény következtében feltétlenül indokolt az eljárási törvény alatt elhelyezkedő joganyagnak, különösen a miniszteri rendeleteknek a felülvizsgálata.
A jogharmonizációs célú jogalkotás területéről kiemelném a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos törvényt, a kitoloncolás törvényi szabályozását, a menekültstátusszal kapcsolatos jogi rendezést, a menekültügyi eljárás újrakodifikálását, a biometrikus azonosítókkal ellátott útlevekkel kapcsolatos szabályozás átgondolását és természetesen a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges jogi megoldások teljesítését.
Köszönöm szépen, ennyit kívántam bevezetőnek elmondani, és várom a kérdéseiket.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm miniszterjelölt úrnak a bevezető előadását, illetve az általa elmondottakat.
A bizottsági meghallgatás rendje ugyanúgy alakulna, mint az előzőé, tehát amennyiben a miniszterjelölt úr vállalja, akkor egy kérdés, egy válasz formátumban mennénk végig, és azt követően, a kérdések lezárása után, amelyek ellenzéki, illetve kormánypárti sorrendben következnének, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a vélemények is elhangozzanak. A Házszabály, illetve a vonatkozó törvények értelmében a mai meghallgatást szavazással zárjuk, amely elengedhetetlen feltétele a miniszteri megbízatás elnyerésének.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdésekre nyílik lehetőség. Azt szeretném, ha tömör, összefogott, egyértelmű és határozott kérdéseket tennének fel. Kinek van kérdése a tárca várományosához? Tessenek parancsolni! (Jelzésre:) Nyitray András, Simon Miklós, Kontrát Károly, Tóth Gábor. Kormánypárti oldalról is várjuk a jelentkezőket, hogy regisztrálhassuk.
Nyitray András!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Először szeretnék egy hiátust pótolni: nagy szeretettel üdvözöljük Béndek József határőr tábornok urat...
ELNÖK: Így van!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): ...aki szintén megjelent a bizottság ülésén. Reméljük, hogy a zászlót, amit nekünk adományozott, mikor legutóbb éppen kikerült a bizottság fennhatósága alól a határőrség, most, hogy visszakerült megtarthatjuk. (Derültség.)
A kérdésem elsősorban a bűnmegelőzés és az ezzel kapcsolatos néhány, látszólag érintőleges kérdésre vonatkozik. Több kérdésre osztottam el, hogy egyszerűbb legyen a válasz. Az, hogy az állampolgárok ellen elkövetett bűncselekmények száma és ezek növekvő kárértéke faktum, erről azt hiszem, kár vitatkozni, ez így van, tehát egyre több bűncselekmény történik, egyre nagyobb károkozással. Ezzel egyidejűleg továbbra is tartja magát az a közvélekedés - és a további kérdéseimből ki fog derülni, hogy ezt miért vetettem fel -, hogy lényegében véve az állampolgárok megvédéséről egyes egyedül és kizárólag a rendőrségnek van joga gondoskodni, ha úgy tetszik, önmaguknak saját maguk megvédésére csak igen-igen korlátozott jogaik vannak, és ezt a törvények meglehetősen csattanósan értésükre is adják. Bár ön utalást tett arra, hogy a rendvédelem nem csak rendőrségi, hanem önkormányzati és egyéb feladat is, tehát a bűnmegelőzés és az ezzel kapcsolatos feladathalmaz, de kérdezem öntől először is - filozofikusan -, ön egyetért azzal, hogy az állampolgárnak önmaga megvédéshez lényegében csak a hivatalos szerveken keresztül és ilyen értelemben a rendőrségen és egyéb szervezeteken keresztül van joga?
Ez az első kérdésem. Ha gondolja, többet is feltehetek egy hosszban, ha önnek így jobb...
ELNÖK: Mit javasol, miniszterjelölt úr?
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Ha egy személynek több kérdése van, akkor javasolnám.
ELNÖK: Parancsoljon!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Rendben van, akkor folytatom. Akkor ezt kifejtve szeretném, ha azt is kifejtené - természetesen a válaszától függ -, hogy egyetért-e ön a jelenlegi gyakorlattal, miszerint akár a rendőr, de főleg a civil állampolgár tekintetében van egy ilyen érdekes fogalom, hogy az arányos védekezés joga, ami nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy a rendőr majdhogynem csak akkor használhatja a fegyverét, ha már rálőttek, az egyszerű állampolgár meg akkor veheti elő a baltát, ha már őt a bűnöző baltával fejbe verte vagy ha már esetleg éppen meghalt, mert egyébként kiteszi magát annak - ez rendőri körökben igen gyakori -, hogy ő kerül a vádlottak padjára, és szegény ártatlan bűnöző pedig mint az igazság bajnoka tündököl.
Ehhez kapcsolódik a következő kérdésem. Az emberi jogok védelme elhangzott a legeslegelején, ez most igazából kinek az emberi jogait védi elsősorban, most a bűnelkövető és a bűnt elszenvedő, avagy más néven áldozat szempontjából, kinek az emberi jogai fontosabbak? Mindehhez, ha ön úgy gondolja, hogy ebben vannak hiátusok, tervez-e a jogalkotásban ezzel összefüggésben változásokat javasolni és eszközölni? Ez vonatkozik akár a rendőrségi törvényre, akár - horribile dictu - az állampolgárok fegyvertartási jogának a jelenleginél valamiféleképpen ésszerűbb szabályozására, mert a jelenlegi egyszerűen katasztrofális, és semmiféle szempontból nem alkalmas az önvédelem jogának a legcsekélyebb érvényesítésére se. De ez már az én véleményem volt, de kíváncsi lennék az ön véleményére is e tekintetben.
Köszönöm szépen, ennyi.
ELNÖK: Köszönjük. Miniszterjelölt úr, parancsoljon, válaszlehetőség filozofikus kérdésre.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm, elnök úr. Filozofikusan kezdeném, Thomas Hobbesra utalnék, aki azt mondta, hogy mindenki harca mindenki ellen, az tulajdonképpen szükségessé teszi egy szerződés létrehozását, hogy az emberek megvédjék magukat, és ezért a hatalmukat az államra ruházzák, amelynek kötelessége ezt megvédeni.
Nem gondolnám, hogy a biztonságot arra kell leszorítani, hogy ki milyen fegyvert viselhet, és hogyan védheti meg magát, én a jogi megközelítés szempontjából ebben sokkal több veszélyt látok, mint abban, hogy a rendőrségnek alapvető feladata a közrend, közbiztonság fenntartása és ennek biztosítása.
Nem értek egyet képviselő úrnak azzal a megállapításával sem, amelyik azt mondja, hogy a bűncselekmények száma folyamatosan növekszik, évek óta 420-450 ezer körül stagnál a bűncselekmények száma. Ezen belül azt elfogadom, amit mondott, hogy a kárérték azonban növekszik. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az új bűncselekménytípusoknál már megjelent az a fehérgalléros bűnözés, amit a büntetőjog próbál követni, és amelynek a felderítése sokkal nagyobb nehézséget jelent a rendőrségnek, mint az egyszerű ügy.
Pi. 130
131-140c (Petrétei József)
Arra a kérdésére pedig, hogy mondjuk az állampolgárok biztonságérzete milyen, én azt gondolnám, hogy itt valóban szükség lenne a rendőrség és a civil szervezetek összefogására, illetve az utóbbi körbe sorolom a magánbiztonságban ma közreműködő személyeket és szervezeteket.
Én azt hiszem, hogy egy új közbiztonsági és magánbiztonsági stratégia kialakítása elkerülhetetlen. Ebben a stratégiában kellene tisztázni azt, hogy melyek a rendőrség feladatai és jogosítványai annak érdekében, hogy fenntartsa a rendet, és itt kellene tisztázni azt is, hogy a ma meglévő és rendkívül szerteágazó egyéb magánbiztonsági rendszerek, akár a különböző őrző-védő szervezetekre gondolok, akár az önkormányzatok által működtetett mezőőri rendszerre vagy a közterület-felügyeletre, tehát ezeket a meglévő, ma is működő, egymás mellett tulajdonképpen létező biztonsági szervezeteket kellene egy új biztonságpolitikai stratégiában összefoglalni, hangsúlyt helyezni a magánbiztonságra és a közbiztonságra egyaránt, a kettő együttműködését pedig jó lenne vagy szerencsés lenne jogszabállyal rendezni. Én magam azt vallom, hogy egy jogállamban az elsődleges feltétele a jogállam működésének a megfelelő jogi szabályozás. (Dr. Kis Zoltán megérkezik az ülésre.)
Arra a kérdésére kitérve, hogy kinek az alapvető jogai fontosak: én nem hiszem, hogy sorrendet lehetne felállítani az alapjogok között abban az értelemben, hogy ezek az alapvető jogok kit védenek. Az alapvető jogok elsőrendű funkciója az, hogy a közhatalommal szemben nyújtsanak védelmet. A jogfejlődés ezeket az alapvető jogokat azért hozta létre, hogy az állami önkénnyel szemben biztosítsa az egyén jogosítványait. Ezek az alapjogok természetesen a történelmi fejlődés során átalakultak, bővültek, differenciálódtak, de az alapvető jogok összemérése nem két személy közötti viszonyban érdekes elsősorban, hanem abban, hogy az állam az alapjog védelmének milyen mechanizmusait alakítja ki. Ez veti föl az alapvető jogok korlátozásának a kérdését is, hiszen az alapvető jogok korlátozhatók, csak itt a korlátozásnak kell a jog funkciójával összhangban állnia, és olyannak kell lennie, amely a célszerűségi és arányossági követelményeknek megfelel. Természetesen tervezem azt, hogy az itt felsorolt jogszabályokban végignézzük ezeket a törvényeket, az alapvető jogokra vonatkozó jogfejlődést figyelembe vesszük, és eszerint változtatunk rajta. Az alapvető jogok fejlődése szempontjából nagyon fontos a nemzetközi gyakorlat, rendkívül fontos az Alkotmánybíróság gyakorlata, és bizony azt is el kell mondani, hogy egyes jogszabályok az idő következtében avulnak, hiszen a társadalmi viszonyok változnak.
Én a fegyvertartás bővítését és azt a lehetőséget, hogy akkor itt mindenki felfegyverzi magát és maga próbál érvényt szerezni a jogainak, nem tartom járható útnak. Mint említettem, ebből sokkal több konfliktus származik, hiszen csak mondjuk egy olyan eset, amikor a betörő bejön a lakásba, és ott lelövi az illető, így, első hallásra nagyon egyszerű megoldásnak tűnik, ugyanakkor az eset kapcsán ennek a felderítése, a tényállás tisztázása, a felelősségre vonás hihetetlenül bonyolult, összetett és meglehetősen költséges. Nem hiszem, hogy ez a járható út. Én a járható utat abban látom, hogy a közbiztonságra vonatkozóan egy új stratégiát kell kialakítani, amelynek szerves része, ahogy említettem, a bűnmegelőzés. A bűnmegelőzés alatt tulajdonképpen minden olyan dolgot érteni kell, amely a bűncselekmények számának csökkentéséhez, a bűnismétlések elkerüléséhez vezet. Ez a bűnmegelőzési feladat különösen a veszélyeztetett korosztályok esetében hangsúlyozandó, elsősorban a fiatalok, a gyermek- és fiatalkorúak esetében hihetetlenül fontos, említhetek területeket, mondjuk a drogfogyasztással kapcsolatos területet, említhetném az időskorúak védelmét is, és itt a bűnmegelőzésnek kiemelt fontossága van. És természetesen közbiztonság szempontjából nem választható le erről az egyén felelőssége sem, azaz megtesz-e mindent mondjuk a biztonsága érdekében, és amit megtesz, azt milyen színvonalon és hogyan.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Nyitray képviselő úrnak van-e más kérdése? - csak hogy akkor sorra vegyük.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Csak arra szeretnék reagálni, hogy nem tudom, akkor mi nem azonos statisztikát ismerünk, az én tudomásom szerint a bűnelkövetések száma is növekedett, nemcsak a kárértéke. De ezen nem hiszem, hogy most vitát kellene nyitnunk, ezek számok.
Azt hiszem, hogy a miniszterjelölt úr engem félreértett. Én nem a vadnyugati lövöldözéseknek vagyok a híve, de azt gondolom, hogy ha már bűnmegelőzésről beszélünk, maga az a tudat, hogy egy elhagyatott tanyavilágban lévő tanyán alkalmasint nemcsak vasvilla van vagy kapanyél, ami persze elsülhet egészen kritikus esetekben, hanem lehet valami más, veszélyesebb eszköz is, és akkor jobban meggondolják az ott randalírozó bűnözők - ez az én választókerületemben egyébként napi gyakorlat -, hogy egyébként érdemes-e betörni, és máris megelőztünk egy bűncselekményt. Tehát én ilyesmire gondolok, és egyfajta sokkal erőteljesebb differenciálásban az önvédelemhez való jogra, erre ön abszolúte nem válaszolt. Én azt gondolom, hogy az állampolgári jogok egyik legfontosabb része, hogy legyen joga mindenkinek saját magát is megvédeni. Ezt persze törvényekkel kell szabályozni, ez nyilvánvaló, vasvillával is le lehet valakit szúrni meg bármivel, tehát mindenféle lehetőség előáll, ha a rossz szándék megvan.
De azt gondolom, hogy az önvédelem jogáról mint állampolgári jogról ilyen kategorikusan, ilyen nagyvonalúan megfeledkezni, ahogy ez nálunk sajnos már a törvénykezésben egyre erősödő tendencia, ezt én nem tartom helyesnek. Azzal pedig abszolúte nem értek egyet, hogy akár a rendőrség bármilyen civil biztonsági szolgálattal vagy önkéntes tűzoltókkal és egyebekkel karöltve képes lenne arra, hogy mindenkit mindenféle veszélyhelyzettől megvédjen, miközben az önmaga megvédéséhez szükséges lehetőségtől akár a jogszabályok útján, akár a bizonyos eszközökhöz való hozzáféréstől megfosztják. Nyilván itt filozófiai különbségek vannak köztünk, ezt én elfogadom.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Miniszter úr, miniszterjelölt úr, ha kíván reagálni, tegye meg; azt követően Vadai Ágnes, majd Kontrát Károly következik. (Karsai József távozik az ülésről.)
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Én nem igazán tudom értelmezni az önvédelemhez való jogot, hiszen a magyar jogrendszerben a büntető törvénykönyv egyértelművé teszi, hogy mikor lehet alkalmazni a végszükséget és mikor van jogos védelmi helyzet. Ha a képviselő úr megnézi a bírói gyakorlatot, ezeknek a megítélése hihetetlenül összetett, rendkívüli felkészültséget igényel mind a nyomozó szervektől, mind a vádhatóságtól, mind pedig a bíróságtól.
Én elválasztanám ettől a kérdéstől a véleménye első felében megfogalmazottakat. Természetesen a bűnmegelőzés azt is jelenti, hogy az olyan területeken, mint a tanyavilág, ki kell dolgozni azokat a megelőző intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmény elkerülését. Azonban azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a bűnözéssel szembeni harc nem kizárólag büntetőjogi vagy rendőri intézkedések sorozatát jelenti, hanem legalább ennyire fontos az is, hogy a bűnözés okait feltárjuk és a bűnözés okait elemezve ezeknek a megszüntetésére hozzunk intézkedést.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vadai Ágnes képviselő asszony, parancsoljon!
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Három kérdéskörben kérdezném a miniszterjelölt urat. Az 1. napirendi pontnál dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterjelöltet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kapcsán kérdeztem, és akkor ő azt válaszolta, hogy elképzelhetőnek tartja a Rendőrtiszti Főiskolával való felsőoktatási integrációt. Szeretném megkérdezni a miniszterjelölt urat, hogy ön hogyan látja ennek a két felsőoktatási intézménynek az együttműködését, esetleges integrációját.
140c
Pi. 141 (Vadai Ágnes)
A második kérdésem a terrorizmus elleni küzdelem koordinációjával kapcsolatosan az, hogy azt érzékeljük, az igazságügyi és rendészeti minisztériumhoz kerülhet ennek a koordinációja, hiszen bel- és igazságügyi együttműködésként működik az Európai Unióban. Ha ezt jól gondolom, akkor hogyan képzeli el az együttműködést a titkosszolgálatokkal ezen a téren?
A harmadik téma pedig miniszterjelölt urat biztosan nem fogja meglepni, a családon belüli erőszak kérdése, ezzel kapcsolatosan is a családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekmények és a rendőri fellépés jövőbeni alakulását ön hogyan látja, hogyan képzeli el.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Miniszterjelölt úr, parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Az első két kérdésre azt tudom válaszolni, hogy mindkettő olyan felvetés, a nemzetvédelmi egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola integrációja, amit nem tartok kizártnak. Nyilván tájékozódnom kell, hogy ennek milyen feltételei vannak és hogyan valósítható meg.
A terrorizmus elleni küzdelem koordinációja kapcsán pedig azt emelném ki, hogy itt nem tervezek jelentős változást, hiszen ezeknek a feladatoknak a meghatározása elsősorban az Európai Közösség szintjén történik, tehát amit ott követni kell, azok irányadók a magyar megoldásra is.
A családon belüli erőszak esetében: valóban az a családon belüli erőszak kapcsán az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a rendőrség hogyan jár el ezekben az ügyekben. Azt gondolom, hogy itt a járőrök kiképzése, ilyen irányú felvilágosítása mellőzhetetlen, másrészt a családon belüli erőszak elleni küzdelem során a büntető eljárásjogban, illetőleg a büntető törvénykönyvben is megszülettek azok az intézkedések, amelyek jogi fellépést tesznek lehetővé, a szabálysértési kódexbe azonban ezek még nem kerültek be. Én törekedni fogok, hogy az új kódex mielőbb elkészüljön, és ebbe az általunk tervezett zaklatás tényállása is bekerülhessen, vagyis a jogi eszköztár spektruma szélesebbé váljon.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mivel Kontrát képviselő úr éppen halaszthatatlan közfeladatának tesz eleget, ezért Simon Miklós képviselő úré a szó.
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony többször beszélt arról, hogy minden feltétel teljesül Magyarország schengeni információs rendszerhez való csatlakozásához, ami jelesül 2007 őszére várható. Nos, ha a 2006-os költségvetési számokat nézzük, akkor istenigazából nem látjuk ezeket a feltételeket. Véleményünk szerint nem biztos, hogy a határőrség teljesíteni fogja - pénzhiány okán - a szükséges feltételeket. Ilyen tekintetben, tisztelettel kérem, adjon számot, legyen szíves, a schengeni felkészülés helyzetéről. Máskülönben, kérdeznénk tisztelettel, mekkora pénzügyi keret áll rendelkezésre a felkészülésre? Ön hogyan látja, a határőrség rossz anyagi helyzete ellenére, teljesíteni fogja-e a beharangozott 2007-es csatlakozást?
A második kérdéscsokor is ezzel kapcsolatos: sajtóinformációink szerint a határőrség súlyos anyagi gondokkal küzd. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a rendőrség is. Az adósságállomány növekedéséről is sokan beszélnek. Mekkora a határőrség adósságállománya, és hogyan kíván segíteni ön ezen a helyzeten?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, miniszterjelölt úr!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Simon képviselő úr kérdései olyanok, amelyek nyilván részletes ismeretet feltételeznek. Az én ismereteim szerint a schengeni csatlakozás jó ütemben halad, finanszírozása a schengeni alapból történik, az ehhez szükséges feltételek adottak, amilyen áttekintésem van a kérdésről, az pozitív. A csatlakozással kapcsolatos pénzfelhasználás és finanszírozás kérdésének ütemezésén javítani kell, mert ennek az évnek a végéig ezeket a forrásokat fel kell használni. (Dr. Kontrát Károly visszatér az ülésterembe.)
Az anyagi helyzettel kapcsolatban mind a rendőrség, mind a határőrség vonatkozásában azt tudom elmondani, hogy jelenleg folyó költségvetésről van szó. Én nem vettem részt ennek a költségvetésnek a kialakításában, azt tudom ígérni, hogy az új költségvetés során ennek a területnek ezeket a problémáit jelezni fogom, és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy mindkét szervezet finanszírozási gondjai enyhüljenek vagy csökkenjenek.
Jelenleg folyik az átadás-átvétel, konkrét számot nem tudok mondani a hiányról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kontrát képviselő úr, parancsoljon!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A Belügyminisztérium megszüntetésének és a feladatok szétdarabolásának láthatóan jelentős bizonytalansági következményei vannak az állományt, illetve a szervezetet illetően. Az első kérdésem az lenne, hogy mit kíván ön tenni annak érdekében, hogy ez a bizonytalanság a lehető leggyorsabban megszűnjön, illetőleg a felállítandó új szervezet teljes mértékben a lehető legrövidebb időn belül működőképes legyen.
Elhangzott a tárcastruktúrát illetően néhány elképzelés, esetleg, ha ennél többet hallhatnánk ezt illetően!
A következő kérdésem: milyen feladatokat szán ön a Szervezett Bűnözés Elleni Központnak?
A hivatásos állományt illetően tervezi-e, hogy a Hszt. módosítására sor kerül? Elhangzott itt a közszolgálati reform kifejezés, esetleg van-e ilyen elképzelés, hogy ez érintené a személyi állományt?
Szó volt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról. Számos EU-norma tekintetében bizonyos jogharmonizációs lemaradás van, ennek a megszüntetés érdekében vannak-e konkrét elképzelések?
Milyen szándékai vannak a vízumrendszer továbbfejlesztésével? A határon túli magyarokkal kapcsolatban mit tervez, vagy van-e terv a magyarigazolványokkal kapcsolatban esetleg?
Milyen elképzelései vannak az RSZVSZ, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának a tevékenységét illetően?
Úgy gondolom, nem megkerülhető kérdés, hogy milyen elgondolása van miniszterjelölt úrnak az eddigi igazságügy-miniszteri titkosszolgálati engedélyezési jogkörök elhatárolására a rendvédelmi irányítási funkcióktól, mert úgy tűnik, hogy ezek összecsúszhatnak bizonyos mértékben.
Hogyan oldható meg az a helyzet, hogy egy nagyon fontos rendvédelmi szerv, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem kerül ennek a minisztériumnak az irányítása alá, hanem az önkormányzati minisztériumhoz fog kerülni a tervek szerint - a biztonság komplexitására vonatkozóan hangzottak el utalások. Ez hogy valósítható meg? Nem lett volna logikus, ha az OKF is a maga irányítási jogkörével, apparátusával, szervezetrendszerével ide kerül?
Végezetül, de nem utolsó sorban ennek a körnek... Vagy, ha a miniszterjelölt úr úgy gondolja, megállok a kérdések feltételével, és majd folytatom egy következő körben, nem akarom túlságosan megterhelni. Még egy kérdésem lenne még ebben a körben, ha elmondhatom. (Dr. Petrétei József bólint.) Köszönöm szépen.
Az elmúlt hét végén, szombaton zajlott az Újpest-Fehérvár bajnoki labdarúgó mérkőzés, amely a bajnoki cím sorsát hivatott eldönteni, és ezt követően rendőri fellépés során a Magyar Nemzet fotósát az egyik rendőr bántalmazta gumibottal, a hírek szerint megütötte, karját a háta mögé csavarta, majd a fotós segítségére siető kollégát, a Blikk munkatárását pedig könnygázzal lefújta. Mit kíván tenni egyrészt az ügy kivizsgálása érdekében, kíván-e lépéseket tenni, illetőleg azt tekintve, hogy ilyen brutális rendőri fellépés ne fordulhasson elő egyetlen magyar újságíróval szemben sem, mit kíván tenni? Egyébként, tájékoztatom a miniszterjelölt urat, hogy a Fidesz frakcióvezetője a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkárához, Aiden White úrhoz levelet írt, amiben ezt az esetet leírva kéri a segítségét, illetőleg azt, hogy a Nemzetközi Újságíró Szövetség is megvizsgálja az ügyet, és megfelelő szinten tiltakozni fog a magyar hatóságoknál a hatalommal való visszaélés ilyen megnyilvánulása ellen.
Köszönöm szépen.
Pi. 150
151-160c
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ez jó néhány kérdés, miniszterjelölt úr, úgyhogy parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Kontrát képviselő úr első kérdésére azt tudom mondani, hogy az állomány bizonytalansága úgy szüntethető meg, hogy az új minisztérium minél előbb feláll. Jelenleg folyik a minisztériumban az új szervezeti struktúra kialakítása. Nagyon remélem, hogy mihelyt a miniszteri kinevezést megkapom, a jövő héten ezt a problémakört le tudjuk zárni, tehát ez a bizonytalanság meg fog szűnni. Részletesebben a minisztérium struktúrájáról most még nem tudok önöknek beszámolni, nyilván abban a pillanatban, ha az organogramnak megfelelően elkészül ez a struktúra, döntés születik a személyi állományról, utána az szmsz fog elkészülni, és ez az új szabályozás szerint nyilvánosságra kerül.
Arra a kérdésére, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Központnak és az RSZVSZ-nek milyen feladatokat szánok, őszintén meg kell mondanom, hogy ezeket a területeket tanulmányoznom kell.
Az engedélyezési eljárással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy eddig az igazságügy-miniszterhez a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szakszolgálat, az Információs Hivatal, illetve a katonaiak tartoztak. Ez az engedélyezési eljárás a külső engedélyezési eljárás volt. Az RSZVSZ engedélyezési eljárása nem az igazságügy-miniszterhez kötődött, ott a bírói engedélyezési megoldás volt alkalmazott.
A Ktv. esetében a Ktv. módosulása természetesen azt is jelenti, hogy a Hszt.-ben is szükséges meglépni azokat a változtatásokat. Megmondom őszintén, én szakmai szempontból annak voltam a híve korábban, hogy egy új közszolgálati törvény készüljön. Ez a közszolgálati törvény, úgy tűnik, nem készül el, ezért nyilván az egyes törvényeket kell majd felülvizsgálni, és ebbe a körbe a Hszt. is beletartozik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Kormánypárti képviselők... Bocsánat!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Bocsánat, még jó pár kérdést föltett a képviselő úr!
Egyetértek azzal a megállapításával, hogy az európai uniós normák harmonizációjában lemaradás van, ezeket meg kell tennünk, mielőbb meg kell tennünk, hiszen ha a harmonizációs kötelezettségünknek nem teszünk eleget, akkor a Bizottság eljárást indíthat velünk szemben. Én nagyon remélem, hogy ennek minél előbb meg tudunk felelni, és azt is, mivel a nagy része kétharmados törvény, hogy sikerül megegyezést találnunk a módosítása érdekében.
A vízumrendszer továbbfejlesztésénél én azt tudom mondani, hogy arra a problémára, amit a képviselő úr felvetett, a nemzeti vízum ad választ. Jelenleg folyik a vízumkiadás, és természetesen egy év múlva vissza kell majd térni arra, hogy ezeknek a vízumoknak milyen hatása volt a külhoni magyarok számára, és gondolkodni kell a továbbfejlesztésén.
A katasztrófavédelemmel összefüggésben a képviselő úr megjegyzése tartalmaz olyan elemeket, amelyek megfontolandók, ugyanakkor vannak más elvek és szempontok is, ilyennek tekinthető az, hogy a katasztrófaelhárítás, a katasztrófavédelem elsősorban olyankor kap kiemelkedő szerepet, amikor egy területet, települést érint, és itt az önkormányzatoknál a megyei önkormányzat elnöke, illetve a polgármester látnak el úgynevezett védelmi feladatokat. Ez szól amellett, hogy annál a minisztériumnál maradjon, ahol az önkormányzati ügyek intézése is. Az együttműködésre pedig azt tudom mondani, hogy természetesen ki kell majd alakítani a horizontális együttműködés szabályait, illetőleg az együttműködésnél arra kell törekedni, hogy a rendőrség és mondjuk a katasztrófavédelem fellépése a gyakorlatban semmiféle komplikációt ne eredményezzen.
Az Újpest-Fehérvár-meccsre rátérve: sajnálom azt, hogy ez az ügy így alakult. Az ügy kivizsgálása jelenleg folyamatban van, nemcsak a rendőrség indított belső vizsgálatot, hanem az ügyészség is vizsgálja. Természetesen ezeket a vizsgálati jelentéseket, illetve az ügyészség esetében annak eldöntését, hogy történt-e bűncselekmény, meg kell várni.
Beszéltem Bene főkapitány úrral erről az ügyről, és nagyon egyetértek azzal a javaslattal, hogy a konkrét ügytől annyiban vonatkoztassunk el, amire a képviselő úr is utalt, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg ezek az esetek. Ennek érdekében nagyon támogatom azt, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság és az újságíró szervezetek között kezdődjön egy egyeztetés. Nagyon támogatom azt az ötletet, amit külföldön különösen sportrendezvényeken alkalmaznak, hogy egy olyan láthatósági mellénnyel szerelik föl a sajtó munkatársait, ami egyértelmű, és azonnal nyilvánvalóvá teszi, hogy az illető nem a randalírozókhoz tartozik, hanem a munkáját végző sajtós.
Azt gondolnám, hogy a jövőben az ilyen ügyek elkerülése érdekében meg kell vizsgálni, hogy az adott eseményre vonatkozó szabályozás megfelel-e a jogállami követelményeknek. Természetesen mindig előfordul, hiszen a jogi életben számos eset van, amikor a jogszabályokat megsérti valaki. Ha ilyenre sor kerül, akkor természetesen ezért viselni kell a felelősséget.
Én azonban azt a megjegyzést mindenképpen meg szeretném tenni, hogy a rendőrség esetében a rendőri intézkedésnek mindenki köteles eleget tenni, akkor is, ha ez a rendőri intézkedés jogszerűtlen, akkor is, ha ez a rendőri intézkedés szakszerűtlen, és ezt követően kell élni azokkal a jogorvoslati eszközökkel, amelyek aztán az ügy kivizsgálásához vezetnek, és ha jogsértés történt, akkor természetesen a felelősségre vonáshoz is. A konkrét ügy teljes ismeretének hiányában nem kívánnék ebben állást foglalni, a főkapitány úrral beszélgetve azonban egyértelművé vált számomra, hogy ők is mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontrát képviselő úr kíván esetleg mást kérdezni?
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Ilyen felkérésre nem lehet nemet mondani (Derültség.), még egy kérdést szeretnék feltenni a miniszterjelölt úrnak.
A bevezető gondolatok között szerepelt a biztonságteremtés kérdésköre, és ebből a magánbiztonság kérdését kiemelten hallottam kicsengeni, hogy ilyen költőien fogalmazzak. Bennem az vetődött fel, és meg is kérdezem a miniszterjelölt úrtól, hogy jelenti-e vagy jelentheti-e ez a törekvés - a közbiztonságról és a magánbiztonságról talán egy új törvényjavaslatra vonatkozó utalás is szerepelt - az egységes állami erőszak-monopólium feladását koncepcionálisan. Ez a kérdésem.
ELNÖK: Ez egy fontos kérdés. Parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Azt gondolom, hogy az egységes állami erőszak monopóliuma addig terjed, ameddig ezt az alkotmány, illetve a vonatkozó jogszabályok biztosítják. A jogállam arról nevezetes, hogy ezek a jogszabályok kijelölik ennek az alkalmazható erőszaknak a határait, illetőleg megmondják, hogy mely szférák, területek azok, ahol ez nem vehető igénybe. Ha most az erőszak-monopóliumot nem okvetlenül csak a fizikai erőszak megnyilvánulásaként értelmezem, akkor azt mondhatom, hogy ez minden hatósági tevékenységben is megjelenik, hiszen ma a közterület-felügyelők hatósági feladatokat látnak el, bírságolási feladatokat.
A stratégiaalkotás során arra majd választ kell találni, hogy az olyan jellegű erőszak, amely tényleges fizikai erőszakot jelent, amelyet ma a rendőrség alkalmaz, kerüljön-e átadásra mondjuk a nem a rendőrséghez tartozó résznek. Én azt gondolom, hogy ez rendkívül kényes kérdés és rendkívül megfontolandó kérdés. De ha szabad visszautalnom az előző esetre, például a sportrendezvények lebonyolításánál a felelősség azért, hogy az ilyen rendezvények hogy zajlanak - én most nem a sajtó képviselőinek bántalmazására utalok, hanem a randalírozásra, tehát arra az elemére -, egy ilyen probléma kezelésénél nem lehet kizárólag az államra mutogatni, hogy az állam oldja ezt meg. Hiszen az állam megpróbálja a saját eszközeivel megoldani, de ehhez nem társul a rendező felelőssége és nem társul az, hogy ott sérülnek személyek, lásd például a rendőrök vagy sérülnek eszközök, lásd a rendőrség eszközei, amely mindkét esetben komoly kárt jelent. Én azt hiszem, hogy ez nem engedhető meg.160cPi. 161 (Petrétei József) Tehát, ha valaki ilyen jellegű rendezvényt tart, ott meg kell jelenni annak a felelősségnek is, hogy a közbiztonság, a közrend fenntartása érdekében mit tesz meg az illető. Tehát amikor én erről az új stratégiáról beszélek, egy úgynevezett köz- és magánbiztonsági stratégiáról, pont ezeknek az elemeknek az összevetését tartom fontosnak és természetesen azt, hogy egy ilyen stratégiában majd jogilag döntsük el, hogy a magánbiztonság irányában melyek azok az intézkedések, amelyek átadhatók, és azt gondolom, hogy a tényleges fizikai erőszakot jelentő eszközöket, nagyon-nagyon körültekintően kell majd meghatározni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterjelölt úr feltehetően érzékelheti, hogy ez a magánbiztonság, közbiztonság kérdése kényes kérdés lesz a jogalkotás szempontjából a következő időszakban.
Tóth Károly MSZP-s képviselőtársunk, parancsoljon!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm. Miniszter úr, egy kérdéskörről szeretnék véleményt kérni. Az elmúlt évek nagyobb lélegzetű rendőrségi vagy büntetési eljárási vizsgálatai, nyomozati munkája hívta fel a figyelmet, hogy az én személyes véleményem szerint az inga egy kicsit túllendül. Szeretném a véleményét hallani arról, hogy az ügyészség és a rendőrség szerepét a kiemelt ügyekben kívánja-e esetleg újragondolni, lát-e olyan egyensúlybeli problémát, amelyiknél - én személy szerint úgy látom, de én nem vagyok jogász - növelni kellene a rendőrség lehetőségét és mozgásterét. Azt szeretném mondani, hogy ez is és az előző kérdéskör is azt mutatta, hogy itt nagyon kényes egyensúlyok sorozatáról van szó, mert Nyitray András képviselőtársam elmondta, hogy nem elég határozott a rendőr, véletlenül, nem mondom, hogy az újságíró, hanem a többi esetben, akik szabályosan garázdálkodtak, határozottan fellép, akkor Kontrát Károly mondja, hogy azért nem kellene túlkapásokat tenni. (Dr. Kontrát Károly: Nem ezt mondtam!)
Én meg egy elemre szeretném felhívni a figyelmet, és kérni mindenkinek a segítségét, ha ez rendészeti bizottság lett - én részt vettem az előző négy évben is egy ilyenben -, remélem, hogy most időben meghozzák mondjuk a sportegyesületek meg az illetékes szakszövetségek azokat a lépéseket, hogy nem kell megint parlamenti bizottság ahhoz, hogy megállítsuk azokat az eseményeket, amelyeknek semmi köze a sporthoz, semmi köze a labdarúgáshoz, és közben pedig egy meghallgatás központi eleme lesz, a tüntetéssel együtt persze. De, azt gondolom, hogy nemsokára, ha nem mernek a szakszövetségek határozottan fellépni, akkor megint nem lesz sport egy jó ideig, legalábbis a labdarúgás területén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ennek kapcsán hadd kérdezzem meg, hogy vizsgálatokról beszélt miniszterjelölt úr, ügyészségi, illetve rendőrségi vizsgálatról, ezekről valami határidőt, esetleges tájékoztatást kaphatunk-e, mert nyilvánvalóan az ügy teljes felderítése, tisztázása fontos érdeke azt gondolom, mindenkinek, hiszen nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és a megnyugtató rendezés is vagy valamiféle módosulása az ügyek kezelésének, valami végkövetkeztetés levonása, nem szeretnénk, ha elsikkadna az ügy a végére. (Keleti György: Majd a Fidelitas tesz róla.)
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Hadd kezdjem ezzel. Természetesen a vizsgálat idejét egy büntető feljelentés esetén a büntetőeljárási törvény rögzíti, hogy meddig történhet meg a nyomozás. Az, hogy konkrétan egy vizsgálat meddig zajlik, az attól függ, hogy mi a vizsgált jelenség, mennyire összetett, milyen körülményeket kell tisztázni. Látszólag néha az egyszerű megítélésű ügyek mögött is elég bonyolult helyzet van. Én ezzel nem a mostanit akarom minősíteni.
A rendőrség által is folytatott vizsgálat egy belső vizsgálatot jelent. Nyilván ott is törekednek arra, hogy összeszedjék azokat a bizonyítékokat, amelyek az esettel kapcsolatban fellelhetők, ezeket elemezzék, és levonják a következtetéseket.
Nem hiszem azt, hogy a vizsgálat ebben az esetben arról szólna, hogy az ügyet mondjuk elkenjük, hiszen az ügynek nem csak a hordereje az, ami ezt fontossá teszi, hanem az is, hogy erre vonatkozóan mind a rendőrségnél, mind az ügyészségnél szabályok vannak, és ha megindítanak egy vizsgálatot, akkor annak a vizsgálatnak be kell fejeződnie.
Tóth képviselő úr kérdésére áttérve, a rendőrség nyomozati munkája, ügyészség és rendőrség kapcsolata. Úgy látom, hogy mindkét szervezet, a rendőrség is és az ügyészség is a magyar büntetés-végrehajtás folyamatában rendkívül fontos szerepet tölt be. A rendőrség nyomozó hatóság, az ügyészség viszont ebből a szempontból kettős helyzetben van, egyrészt nyomozó hatóság, amikor ügyeket konkrétan az ügyészség nyomoz, más esetekben, más nyomozó hatóságok esetében, ha például a nyomozó hatóság a rendőrség vagy a határőrség, akkor ezeket a nyomozásokat az ügyészség felügyeli.
Azt, hogy melyik szervnek a nyomozás során milyen jogosítványai vannak, azt a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza. Tavaly fogadtuk el a büntetés-végrehajtási törvényt, idén lép hatályba ez a módosítás nemsokára vagy talán június vagy július 1-jén. Természetesen az új szabályozás hatályba lépését követően, az eseteket vizsgálva, az együttműködést vizsgálva majd hatásvizsgálatot kell tartanunk, meg kell állapítanunk, hogy az új szabályozás mennyire váltja be a reményeket. Azt gondolom egyébként, hogy a sikeres bűnüldözéshez elengedhetetlen a nyomozó hatóságok és az ügyészség együttműködése, és azt is vallom, hogy a nyomozó hatóságnak olyan nyomozati anyagot kell letennie az ügyészség asztalára, amely alapján az ügyészség megfelelően tud vádat emelni, és ezt a vádat sikeresen képes képviselni a bírósági eljárásban. Mert ha a nyomozati munka olyan, hogy a vádemelés, illetve a vádemelést követően a vádképviselet a bíróságnál nem vezet eredményre, vagyis nem lesz jogerős ítélet ezekben az ügyekben, akkor ez a munka szinte feleslegesnek tekinthető. Én majdnem biztos vagyok abban egyébként, hogy a rendőrség és az ügyészség munkakapcsolatában nagyon sokat jelentenek azok az együttműködési formák, amelyeket egyébként alkalmaz jelenleg is a rendőrség és az ügyészség, nagyon sok esetben munkaértekezletet tartanak, nagyon sok esetben a jogszabályok esetleges hiányosságait, zavarait közösen értelmezik, hogy eredményes bűnfelderítést tudjanak ellátni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Tóth képviselő úr, kíván-e esetleg valamit hozzátenni? (Tóth Károly jelzésére:) Nem.
Feltételezem, semmi akadálya annak, hogy a rendőrségi belső vizsgálatról valamilyen formában tájékoztatást kapjon a honvédelmi és rendészeti bizottság ebben az ügyben.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Természetesen, elnök úr, semmi akadálya.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, ki kíván kérdést intézni miniszterjelölt úrhoz? (Jelzésre:) Básthy Tamás képviselő úr, Mécs Imre, Csampa Zsolt.
BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterjelölt úr, a schengeni határok keletre tolódásával kapcsolatosan lenne egy kérdésem, bár hallottuk az előbb elmondott válaszát, hogy bizonyos fedezetek rendelkezésre állnak. Jut-e ebből arra is, hogy a jelenlegi, foglalkozásukat hivatásszerűen űző vagy folytató határőrök vagy vámtisztek áttelepülését esetleg lakásbiztosítással, családok sorsának a rendezésével, segítésével tudják ösztönözni? Azzal együtt is, hogy meggyőződésem, hogy ez a folyamat elég kevés hivatásos számára lesz megvalósítható, még pénzügyi támogatással is, anélkül viszont nagyon nehéz helyzet alakulhat ki. Ez lenne az egyik kérdésem.
A másik: köztudott és nagyon régóta húzódó probléma a régi és gazdátlanná vált határőrsök sorsa, helyzete. Most már egyre inkább maga oldja meg magát ez a probléma, mert lassan már a földbe mennek vissza, és elmondhatjuk, hogy „Vár állott, most kőhalom”. Remélem, hogy valami értelmes felgyorsításra kerül sor, ha még ezzel egyáltalán kezelni lehet a problémát.
Pi. 170
171-180c (Básthy Tamás)
A másik: a szombati esemény kapcsán elhangzottakkal kapcsolatban számomra nagyon fontos a főkapitány úrral folytatott előzetes tárgyalás, amely a későbbi ismétlődés elleni intézkedéseket valósítja meg remélhetőleg, hiszen egy rendkívül fontos dolog a rendőrség és a lakosság kapcsolata. Az ilyenfajta atrocitások, még ha egyediek is, még ha véletlenszerűen fordulnak is elő, óhatatlanul ennek a kárára válik, bizalmi kérdéssé válik, nehezen indokolható. Tehát azt lehet mondani, hogy egy-egy ilyen esemény az egész szervezetre, az egész állományra esetleg téves és rossz következtetések levonására ad alkalmat. Azért is merem ezt mondani, mert pont Nyugat-Magyarországon - a főkapitány úr talán szűkebb hazáját is érthettük ezalatt - a lakosság és a rendőrség közötti, tényleg azt lehet mondani, hogy zömében példaszerű kapcsolatot, annak ellenére, hogy a határozott fellépés biztosítható megfelelő szelekció árán is, az teszi lehetővé több más szempont mellett, hogy a bűnelkövetési mutatók, statisztikák talán az ország számára követendően alakulnak. Érdemes lenne az ottani tapasztalatokat minél szélesebb körben alkalmazni vagy ismertté tenni.
Ez megjegyzés volt, a kérdéseim pedig az előbbiek: az állomány sorsa, illetve az őrsök helyzete.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Az állomány sorsát illetően, ahogy jeleztem is, a megoldást valójában nem az embereknek az áttelepítése adhatja, hanem az az integráció, amit a határőrség és a rendőrség végre fog hajtani. Az integráció következtében lehetőség nyílik tulajdonképpen ugyanannak a személynek ugyanazon a területen egy más típusú munkát végeznie, a más típusú munka viszont nem tér el gyökeresen a korábban végzett feladatától, legfeljebb nem útlevélkezelést lát el, hanem mondjuk egy mélységi felderítésben fog közreműködni.
Másrészt azt tudom válaszolni önnek, hogy a Hszt. mindenkire vonatkozik, tehát nyilván ezeknek a kérdéseknek a megoldása azoknak az esetében, akik szeretnének továbbra is kifejezetten mondjuk útlevélkezelést végezni, az, hogy akkor nekik számolniuk kell azzal, hogy olyan helyre kell menniük, ahol ezt végrehajthatják.
A schengeni alap felhasználása kifejezetten a határőrség egészének technikai felszerelésére, az épületek rendbetételére, a határátjárók megnyitására és hasonlókra használható föl, erre nem. Vannak személyi vonatkozásai, ilyennek tekinthető például a nyelvi képzés, tehát a határőrök nyelvi képzése.
A második kérdésére valójában most nem tudok válaszolni, hiszen az, hogy a volt határőrőrsök épületállománya, illetve egyes határőrkerületek igazgatóságához tartozó ingatlanállomány helyzete milyen és ennek a hasznosítására milyen lehetőségek vannak, ezt tanulmányozni fogom, és természetesen azon leszek, hogy ne herdálódjon el ez az ingatlanvagyon.
Hadd szabadjon reagálnom a képviselő úr megjegyzésére is! Én is azt gondolom, hogy ebből az egy esetből azért messzemenő következtetést nem lenne szabad levonni a rendőrség egészére. Ha itt jogsértés történt, azért természetesen a felelősséget vállalnia kell a rendőrségnél mindazoknak, akik ezt a jogsértést elkövették, ugyanakkor ez alapján nem szabad megítélni a rendőrség egészének a munkáját. És azért hadd tegyem hozzá, hogy természetesen lehet ebből politikai kérdést csinálni, csak nem szerencsés. Ezalatt nem azt értem, hogy nem lehet erre a problémára felhívni a figyelmet, és nem lehet akár interpellálni és hasonlóak, még demonstrációt is lehet tartani, de azért ne tereljük ebbe az irányba ezt a dolgot, hiszen mindannyiunknak az az érdeke, hogy a magyar rendőrség a jogállami kereteknek megfelelően, hatékonyan, a bűnfelderítés érdekében tudjon dolgozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Básthy képviselő úr? (Básthy Tamás jelzi, hogy nem kíván szólni.)
Miniszter Úr! Ha megengedi, az utolsó három mondat vonatkozásában hadd mondjam el, azt gondolom, minden képviselőtársam nevében, aki a bizottság tagja, hogy föl sem merült, hogy a magyar rendőrség vonatkozásában általános következtetést vonjunk le. Itt nem erről van szó. A megközelítés talán más értelmű, az én esetemben különösképpen, inkább a demokratikus kontroll, az alapjogok gyakorlása, a szabadságjogok kérdése, a sajtószabadság kérdése. Most itt visszautalhatnék az elmúlt fél év néhány olyan sajnálatos eseményére, ami szintén nagy sajtópolémiát váltott ki, sajtórendészeti vétség kapcsán tizenhat évvel 1990 után indult sajtópolémia arról, hogy vajon helyes-e, hogy a rendőrség választási kampányban fellép, és sajtórendészeti vétség címszóval indít eljárást. Most az egy más kérdés, hogy ez milyen ügyészségi ellenőrzés, kontroll vagy utasítás alapján történt, inkább a demokratikus kontroll szempontjából, a sajtónyilvánosság, a nyilvánosság szempontjából feszegetjük ez a kérdést, és az az intermezzo, ami a bizottsági ülés előtt volt, az is a nyilvánosságról szólt sokkal inkább.
Én azt hiszem, ebben a bizottságban mindannyian azt valljuk, hogy a magyar rendőrség európai színvonalon teljesít, sőt, Európában is különleges megbecsülésnek örvend, és azért próbáljuk a meghallgatást is ilyen irányba terelni, hogy a jövőben az ön minisztersége idején még több támogatás legyen költségvetésben, szervezetben, emberben, működésben, és a jogi helyzet tisztázásában, az alapjogok gyakorlásának tisztázásában és a rendőröket megillető jogok tisztázásában kristályosodjék ki. Tehát ezt szeretném rögzíteni, hiszen itt van a rendőrség vezetése is, szeretném világossá tenni, hogy föl sem merült az általánosítás, mi pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy a rendőrök milyen kimagasló munkát végeznek, azonban érzékeny a társadalom, a sajtó különösképpen és a nyilvánosság is minden, az alapjogait korlátozó döntésre. Ennyit szerettem volna mondani.
(Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Az elnök úr megjegyzését köszönöm, én is remélem, hogy ebben azonosak az érdekeink.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mécs képviselőtársunk!
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Amikor életfogytiglani börtönbüntetésemet töltöttem annak idején, a büntetés-végrehajtás a Belügyminisztériumhoz tartozott, és nagy megkönnyebbüléssel vettük tudomásul azt, hogy 1960-ban áthelyezték az Igazságügyi Minisztériumhoz a büntetés-végrehajtás felügyeletét. Az akkori, bizonyos fokig reformer jogászok többek között kidolgozták a büntető törvénykönyvet, mert addig nem volt büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyvet, mert az sem volt, és ennek keretében egy olyan mentalitás alakult ki, hogy nem helyes, hogyha a bűnüldöző szerveket és a büntetés-végrehajtási szerveket ugyanaz a kormánytag vagy minisztérium ellenőrzi. Tisztában vagyok azzal, hogy akkor pártállami diktatúra volt, jelenleg pedig demokratikus jogállamot építünk 1989 óta, mégis van valami, ebben a mentalitásban, hogy bizonyos fokig skizofrén helyzetet teremt a büntetés-végrehajtásnak és a rendőrségnek az irányítása.
A miniszter úrnak... (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a poharát.)
ELNÖK: Elnézést, csak csendre próbáltam inteni a jelenlévőket!
MÉCS IMRE (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi erről a miniszter úrnak, miniszterjelölt úrnak a véleménye, és hogyan kívánja ezt a valóban fellépő ellentmondást feloldani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon, miniszterjelölt úr!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm. Én azt gondolom, hogy a büntetés-végrehajtás és a rendőrség egy minisztérium felügyelete alá tartozása egy jogállamban nem vethet föl problémát. Ne felejtsük el, hogy a rendőrséget valójában a kormány irányítja, korábban a belügyminiszteren keresztül, most pedig az igazságügyi és rendészeti miniszteren keresztül. A két szervezet mindegyike országos parancsnoksággal rendelkezik, tehát ez az irányítás mind a kormány, mind a büntetés-végrehajtás vonatkozásában nem jelent napi ügyekbe való konkrét beavatkozást. Én azt gondolom, hogy azok a problémák, amelyek korábban fennálltak, nem amiatt voltak, hogy azonos miniszter irányította mindkét szervezetet, hanem sokkal inkább amiatt, hogy nem volt meg az a jogszabályi környezet, amely alapján mindkét szervezetnek el kellett látni a feladatait.
Én azt gondolom, hogy annak az ellenőrzése, hogy hogyan zajlik mondjuk a rendőrségben folyó munka vagy hogyan zajlik a büntetés-végrehajtásban folyó munka, ma már hihetetlenül összetett. Ez az ellenőrzés ugyanis nemcsak a kormánytagon keresztül, a felügyeleti jog gyakorlásán keresztül valósul meg, hanem a büntetés-végrehajtás esetében nagyon sokszor nagyon komoly civil szervezeti ellenőrzést, sőt, mondhatom, hogy a CPT-n keresztül, az Európa Tanács bizottságán keresztül nemzetközi ellenőrzést kap.180cPi. 181 (Petrétei József) Ugyanígy mondhatnám a rendőrséget is, amely kapcsán a civil ellenőrzésnek ezek a megnyilvánulásai jelen vannak.
Én ezt a tendenciát tartom egyértelműen pozitívnak, és önmagában abban gondot és problémát nem látok, hogy egy tárcán belül van a két rendészeti szerv. Ez a két rendészeti szerv elkülönül egymástól, és a jövőben sincs arról szó, hogy mondjuk a rendőrséget összevonnánk a büntetés-végrehajtással, hiszen ez a tevékenység teljesen más jellegű a büntetés-végrehajtás esetében, holott nagyon sok rendészeti, biztonsági és hasonló elemeket mutat fel a rendőrséghez hasonlóan. Ugyanakkor a büntetés-végrehajtásnak, ahogy a bevezetőmben jeleztem, van egy kiemelkedően fontos szerepe, ez pedig a fogva tartottak társadalmi reintegrációjának a megvalósítása. Amíg a rendőrségnél a bűnmegelőzés, addig a büntetés-végrehajtásnál ez az úgynevezett reintegráció jelenti a súlypontot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Gábor képviselő úr; majd Csampa képviselőtársunk.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném előre jelezni, hogy nyolc esztendőt szolgáltam a környezetvédelmi bizottság tagjaként, tehát a következő kérdésem egy része ehhez kapcsolódna. Véleménye szerint van-e mód és lehetőség a környezetvédelmi törvény valamifajta szigorítására? Ugyanis az elmúlt esztendőkben egy esetben sikerült elérnem egy olyan közútiellenőrzés-sorozatot, amelyben mondjuk tíz teherautóból hét, tehát a 70 százaléka olyan anyagokat szállított, amelyek egyértelműen nem feleltek meg az előírásoknak. Hozzáteszem, a térség, ahol élek, Galgamácsa az ország egyetlen veszélyeshulladék-lerakó telepét tudja magáénak. Öt évig pereskedtünk, 30 ezer köbméter veszélyes hulladékot rakott le egy privát cég. Az ötéves per befejeztével még arra sem jutottak, hogy az ítéletről egyáltalán tudósítsanak. Még a birkás is eltűnt a birkáival egyetemben a térségből. Valószínűsíthetően az a 30 ezer köbméter veszélyes hulladék igen komoly természeti károknak adott lehetőséget.
Püspökszilágy csak desszert, ahol a kis és közepes hatékonyságú radioaktív anyagok vannak a fejünk fölött.
Tehát a környéken mozgó teherautók esetében tízből hétnél fogtak szabálytalanságokat. Akkor egy hónapig nem jártak arra az autók.
Tehát úgy érzem, itt mindenféleképpen szükség lenne egy nagyon kemény szankcionális háttér megteremtésére, ha azt szeretnénk, hogy ezek a természeti adottságaink, amelyek most megvannak, lehetőleg komoly károsodás nélkül megmaradhassanak.
A második kérdésem is részben ehhez kapcsolódik, az pedig a várható energiaárak, ezen belül a gázáremelés. Ennek kapcsán már most is olyan szintű illegális erdőirtás folyik, hogy lassacskán erdők fognak eltűnni. Ebben is lát-e valami olyan módot, lehetőséget a két szervezet részéről, hogy úgymond a megélhetési bűnözést szankcionálisan a helyére lehessen pakolni? Mondom még egyszer, a Galga mentén maholnap erdők tűnnek el.
Utolsó kérdésem abszolút nem ehhez kapcsolódik, ez pedig a speciális útlevél kérdése, amit az ön háttéranyagának áttanulmányozása közben volt szerencsém olvasni, ha esetleg erről néhány szót hallhatnánk. Tehát a speciális útlevél a határon túli magyarok részére mint lehetőség megnyílik-e, avagy sem?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterjelölt úr, parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Képviselő úr első kérdésére válaszolva azt tudom mondani, hogy tavaly megtörtént a Btk. módosítása, a környezeti károkkal kapcsolatos bűncselekmények tekintetében, rendkívül szigorú szankciók kerültek ott meghatározásra. Én egy másik problémának látom azt, hogy mondjuk ennek érvényt hogyan lehet szerezni. Nyilván - ugyanúgy, mint az erdőirtás kapcsán -, ha ez bűncselekményt jelent, itt fel kell ezeket deríteni. Nyilván az erdőirtás tipikus példája annak, ahol a köz- és a magánbiztonság szabályait is ötvözni lehet, hogy az erdőkerülőknek ilyen jogosítványt adni.
Speciális útlevéllel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az egy korábbi megoldásnak tűnt. Nyilván részletesen elemezve a jogi környezetet, beleértve az Európai Unió jogi környezetét is, nem volt járható út, ehelyett jött a nemzeti vízum intézménye, amit jelenleg is igényelni lehet.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt továbblépünk, szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, és a jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy Tóth Károly képviselőtársunk elment, más feladata van, de helyettesítésről gondoskodott, Földesi Zoltánt bízta meg, és Karsai Péter alelnök úr pedig engem bízott meg helyettesítéssel. Közben megérkezett Kis Zoltán képviselőtársunk, akit megkülönböztetett tisztelettel köszöntünk a bizottsági ülésen.
Szeretném kérdezni, ki kíván még kérdezni miniszterjelölt úrtól a bizottságunk tagjai közül. (Csampa Zsolt jelzi szólási szándékát.) Csampa képviselő úron kívül van-e más jelentkező erre a nemes feladatra? (Nem érkezik jelzés.)
Csampa képviselő úr, parancsoljon!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Először egy konkrét kérdésem lenne. Az országos rendőrkapitány, illetve a belügyminiszter asszony jóváhagyásával a most kibocsátott szakközépiskolásokból csupán 136 főt hagynak Budapesten. Tudjuk azt, hogy országosan, de Budapesten is hiány van rendőrből. Kívánja ezt esetleg felülbírálni vagy megvizsgálni?
Beszélünk, illetve olvasunk életpályamodellről, a rendőrök helyben tartásáról, ugyanakkor tudjuk azt, hogy lakásgondokkal küzdenek. Ebben a jövőben mit kíván tenni?
A robotzsaru program, amely 2000-ben indult el, és úgy tudom, a szakma megelégedettségére és támogatásával, amely a járőrnél egy komputer egyes állampolgárok lekérdezésére, az ma hol működik, hol nem. Ennek a jövőjéről szeretném kérni a véleményét.
A térfigyelő rendszerről hallottunk, az is 2000-ben került Budapesten bevezetésre, utána folyamatosan a térfigyelő rendszer működtetésével anyagi problémák voltak, jómagam is jártam ez ügyben a belügyminiszter asszonynál, illetve az államtitkárságon. Hogyan kívánja esetlegesen fejleszteni a rendszert, és hogy lehet ennek költségvetési hátterét biztosítani, hiszen tudjuk azt, hogy azokban a kerületekben, ahol működőképes a térfigyelő rendszer, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés számai nagyon kecsegtetően javultak.
A belső szabályozással kapcsolatban kíván-e felülvizsgálatot indítani, ugyanis, csak egy példát mondanék mondjuk fogolyszállítással kapcsolatban, ha valakit Kazincbarcikáról köröznek, de Siófokon fogják meg, azt a siófoki kapitányságnak kellene elméletben és gyakorlatban is leszállítani Kazincbarcikára. Miután az előbb már utaltam rá, hogy hiánnyal küzdenek, ebben a kérdésben esetleg kívánnak-e valamit a jövőben tenni.
Az utolsó előtti kérdésem kapcsolódna Vadai képviselő asszony kérdéséhez. Ha a választ jól értem, akkor járőrök kiképzését szeretnék a családon belüli erőszakban mindenféleképpen erősíteni. Az lenne a kérdésem, hogy a szabadságból vagy a szabadnap megváltásából vagy esetleg túlórából, hogyan képzelik el ezeket a képzéseket a jövőben.
Van még egy konkrét kérdésem, amelyben az elmúlt időszakban a belügyminiszter asszonnyal már többször levélváltásban próbáltunk kisebb-nagyobb sikereket elérni: Magyarországon megjelent, és már az Európai Unióban is elég nagy hangsúlyt fektettek rá, illetve ha jól tudom már az Európai Tanács határozatot fogadott el, az áru hamis megjelölésével kapcsolatban. Tudjuk azt, hogy a különböző nációk, illetve különböző országok termékei megjelennek a piacon mint olcsó termék, de ezek a költségvetésben viszont nagyon nagy hiányt okoznak. Illetve vannak itt párhuzamos szervek, mint a vám- és pénzügyőrség és a rendőrség, amelyek munkája valamilyen szinten július 1-jével, az új szabályozással... - de kívánja-e esetleg, hogy a rendőrségen belül is egy párhuzamos szervet a VPOP mintájára ugyanezen a szakterületen felállítani?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen képviselő úr kérdéseit. Miniszterjelölt urat illeti a szó.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Képviselő úr kérdéseinek túlnyomó többsége olyan, amelyben tájékozódnom kell, és a rendőrségen belül meglehetősen speciális területeket érint.
Röviden válaszolva az első kérdésére: azt gondolom, hogy a szolgálatvezénylés ügyében elsősorban rendőrségi szempontokat kell figyelembe venni, a rendőrségi szempontokat pedig nyilván az határozza meg, hogy adott területeken a bűnözés mértéke milyen, hol van szükség új rendőrök alkalmazására.
A lakásgondokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy természetesen meg kell oldani a rendőrségen belül ezt a problémát. Jelenleg főleg Budapest relációjában rendkívül nagy a fluktuáció, ezzel egyetértek. Keresni kell olyan megoldásokat, amely a lakáskörülményeket javítja.
Pi. 190
191-200c (Petrétei József)
A robotzsaru program, a térfigyelő rendszer kapcsán tájékozódni fogok.
A belső szabályozás kérdésére nemcsak az ön által felvetett gondot látom megoldandónak, hanem az egész belső szabályozás áttekintését. Ha jól emlékszem, jelenleg 860 belső utasítás van a rendőrségen belül, ez véleményem szerint tarthatatlan, tehát itt egy deregulációs tevékenységet kell folytatni, és ennek következtében egy olyan új szabályozást kell kialakítani, amely ezeknek a szabályoknak nemcsak a meglétét, hanem az alkalmazhatóságát is biztosítja.
A családon belüli erőszakkal kapcsolatos képzésről: nyilván erre időt kell fordítani. Ez a képzés nem abból áll, hogy berendelem az állományt, és azt mondom nekik, hogy a családon belüli erőszak ez és ez, így ismerjétek föl, hanem ez nyilván magában foglal egy konfliktuskezelő programot, amit egyébként az egész rendőrség vonatkozásában fontosnak érzek. Nyilván a rendőri fellépésnél a konfliktusmegoldó képességeknek kell a jövőben javulniuk, ez pedig csak képzés formájában valósítható meg. Hogy ez hogy viszonyul mondjuk a szolgálati időhöz, a pihenőidőhöz, illetőleg a szabadidőhöz, ezt majd át kell gondolni, és meg kell tervezni ezeket a kérdéseket. Nyilván ez egyik napról a másikra nem megy, hiszen a feladatellátást folyamatosan teljesíteni kell.
Az áru hamis megjelölése: én azt hiszem, hogy ez az a terület, ahol kifejezetten jó együttműködést kell kialakítani a rendőrségnek, a határőrségnek és a Vám- és Pénzügyőrségnek. A Vám- és Pénzügyőrség az, amelyik ebben nyilván a leghatékonyabb, de a vámőrség mellett a határőrség mélységi felderítései is közrejátszanak abban, hogy az ilyen, illegálisan behozott áruk, például az átrakóhelyek vagy az egyéb trükkök, amiket alkalmaznak, felderítésre kerüljön a rendőrségnél is. Ha szükséges, akkor gondoskodni fogok arról, hogy ezen a területen legyen előrelépés, de vizsgálódnom kell ebben az ügyben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés a bizottság tagjai részéről? (Jelzésre:) Kontrát Károly!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Miniszterjelölt Úr! Milyen elgondolása van önnek az eddig a Belügyminisztériumhoz tartozó adatfeldolgozó és választási iroda szerepét illetően, illetőleg annak a jelentős adatbázisának hasznosításával kapcsolatban, különös figyelemmel az új kormányzati struktúrára? Eddig nem hangzott el erre vonatkozóan információ. Nem tudom, lehet, hogy a kérdés talán nem önt illeti, de majd elmondja.
És még egy rövid kérdés, miniszterjelölt úr: Hol lesz az új cég? Hol működik majd az új minisztérium?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Az elsőre azt tudom válaszolni, hogy valóban nem az én kompetenciám, nem hozzám kerül ez a terület.
A második esetben azt tudom mondani önnek, hogy nyilván a közeljövőben ezt a döntést meg kell hozni, szerintem ezt a kormány, mihelyt megkezdi a működését, meg fogja mondani.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tehát még nem tudják.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Valószínűleg a két minisztérium összevonására kerül sor, tehát a mostani Igazságügyi Minisztérium fog a Roosevelt térre költözni, de biztosat még nem tudok önnek mondani.
ELNÖK: Van-e más kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen.
Ha megengedik, akkor néhány nagyon rövid észrevételem volna, amire szeretném a miniszterjelölt figyelmét felhívni, és volnának kérdéseim is, nagyon rövidek és nagyon egyszerűek lesznek.
Az első: itt ma többen is szóba hozták hol negatív, hol más előjellel a Magyar Nemzet és a Blikk riporterével kapcsolatos eseményeket. Én azt, ha nem haragszik a miniszterjelölt úr, a szíves figyelmébe ajánlom - bár én nem vagyok abban a helyzetben, hogy ilyet különösképpen megtehetnék -, hogy ezek a kérdések, amiről már szót ejtettünk, a sajtószabadság, az alapjogok, ezek biztos, hogy hangsúlyosak lesznek a következő időszakban, hiszen az ellenzéki parlamenti képviselőknek és a parlamentnek a demokratikus kontroll gyakorlása, különösképpen a rendvédelmi szervezetek fölött, egy fontos küldetése, ezt én egy nagyon fontos dolognak tartom.
A második kérdésem: Szekeres Imre miniszterjelölt úr, amikor itt járt ön előtt nem olyan régen, elmondta, hogy körülbelül július végére tervezi a személyi, szervezeti struktúra beállítását egy vezetői táblával, és várhatóan ősszel, illetve december 31-éig a teljes költségvetési és pénzügyi helyzetet áttekinti, és mind a két kérdésben ad tájékoztatást a honvédelmi és rendészeti bizottság részére.
Én szeretném a bizottság elnökeként kezdeményezni, tekintettel arra, hogy ez nem egy egyszerű feladat, amiért természetesen nem irigyeljük a miniszterjelölt urat, hogy a rendészetet és az igazságügyet most hozza egy tető alá, és biztos, hogy ez komoly kihívások elé állítja az egész apparátust, de szeretnénk ebben tájékoztatás szintjén képben lenni. Azt gondolom, hogy a rendészeti bizottságnak ez fontos feladata, mert vannak kételyek és aggodalmak a tárgyban, hogy vajon a rendészeti szerveket ez hogyan fogja érinteni. Nem szeretnénk, hogyha ez a rendészeti szerveket periférikusan érintené, és adott esetben úgy éreznék, hogy nincs gazdájuk vagy nincsenek kellőképpen pozícionálva a kormányzat részéről. Tehát szeretném, hogyha a bizottság erről tájékoztatást kaphatna a miniszterjelölt úrtól, adott esetben most a határidők tekintetében, hogy mik a személyes elképzelései, mik a személyes tervei vagy milyen időpontra próbálja beállítani a struktúrát, másrészről pedig az egész szervezeti átalakulásnak a feltételrendszerei, adottságai. Nyilván ennek vannak személyi konzekvenciái is, ami részben majd ebben a bizottságban is szóba fog kerülni, hiszen az alkalmasság vonatkozásában vannak olyan tételek, amelyekben nyilatkoznia kell majd a bizottságnak.
A másik kérdéskör, miniszter úr, egy személyes kérdés lesz: Hogy érzi, vajon a jövő évi költségvetés összeállításakor, különösen az államreformra és a közigazgatási reformra tekintettel a rendőrséget és a határőrséget hogyan tudja pozícionálni? Nem az ellenzéki kekeckedés mondatja velem, de azért voltak aggasztó jelenségek költségvetési szinten, vannak rendőrkapitányságok, amelyek komoly adósságállomány halmoztak fel, a határőrség pénzügyi viszonyairól is hallottunk. Ez természetesen összefügg az állomány ellátottságával. Született az állampolgári jogok biztosának, Takács Albertnek a tollából egy komoly ombudsmani jelentés, amely számos hiányosságot ír le a rendőri állomány munkafeltételei, struktúrája, szervezete, bérezése, előmenetele vonatkozásában - ez 2004-2005-ről szól. Ez, azt gondolom, olyan fontos kérdés, amivel foglalkozni kell.
Itt csatlakoznék Mécs képviselőtársamhoz annyiban, hogy a civil szféra bevonása kapcsán szeretném, ha tenne itt egy nyilatkozatot, ami igaz, hogy személy szerint nekem fontos, de ennyiben talán visszaélhetek képviselőtársaim figyelmével. A Helsinki Bizottság nagyon alaposan részt vett a rendőrségi fogdák ellenőrzésében az elmúlt években, ez egy olyan civil szerveződés, olyan nemzetközi szerződés, amelynek a véleménye fontos lehet, és itt például olyan rendőrségi tapasztalatok voltak, hogy a fogdákban AIDS-eseket vizsgálnak és AIDS-eket vagy Hepatitis-vírussal fertőzötteket felügyelnek rendőrök, akik ezzel nagyon sokat kockáztatnak. Tehát itt csak a munkakörülményekre egy két zárójeles megjegyzést tettem, és nagyon bízom benne, hogy a civil szervezetek, különösképpen a nemzetközi beágyazódású szervezetek lehetőséget kapnak a különböző kontrollra.
Még annyit szeretnék kérni öntől, hogy igaz, hogy a büntetés-végrehajtás ellenőrzése nem ennek a bizottságnak a tárgykörébe tartozik, de a miniszterjelölt úr, periférikusan ugyan, de ma is érintette ezeket a kérdéseket. Ha a tájékoztatások vonatkozásában ebben is kaphatnánk akár országgyűlési képviselőként, ha másképp nem, ha bizottságként nem ránk tartozik, valamiféle tájékoztatást és bemutatást. És még egyszer, abban szeretnénk egy rövid mondatot csak, hogy a közigazgatási államreform, mint tudjuk, a minisztériumok összevonásával érinti a tárcát, de ezenkívül esetleg milyen további lépések, megszorítások, leépítés vagy éppen fejlesztések fognak bekövetkezni a következő időszakban. Ha ezt még megtenné a miniszterjelölt úr, hogy ezekre a felvetésekre reagál, azzal külön megtisztelne.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Az első megjegyzésével, elnök úr, egyetértek, nagyon fontosnak tartom, ahogy jeleztem, az alapvető jogok érvényesülésének a biztosítását.
A második: a struktúra kérdésében állok a bizottság rendelkezésére. Nyilván én is azt tudom mondani önnek, hogy mire feláll ez a struktúra, az miniszteriális szinten bekövetkezik pár héten belül, de természetesen az átalakítás év végéig el fog húzódni.
A jövő évi költségvetés készítésénél én addigra tisztában leszek a pénzügyi helyzettel, mindent el fogok követni, ahogy mondtam, hogy a rendvédelmi szervek működőképessége fenntartható legyen.
Az ombudsmani jelentést ismerem, az abban foglaltakra a rendőrség olyan intézkedési tervet dolgozott ki, amelyek az omubdsmani jelentés által jelzett visszásságokat orvosolják.
A civil szféra bevonásával maximálisan egyetértek, ez korábban a büntetés-végrehajtás esetében működött. Én kifejezetten örülök, ha az elnök úr a büntetés-végrehajtás kapcsán tájékozódni szeretne. A börtönök ebből a szempontból nyitottak, és ki is lehet jönni belőlük természetesen, nemcsak befelé lehet menni. (Derültség.) Én nagyon örülnék, hogyha ez a terület is figyelmet kapna, hiszen itt is felelősségteljes, áldozatkész munkát végeznek az itt dolgozók, nemcsak más rendészeti szerveknél. Ahogy a büntetés-végrehajtásnál a Helsinki Bizottság, illetve jeleztem, hogy más civil szervezetek is, illetőleg nemzetközi bizottság is vizsgálódott, ezt én lehetségesnek tartom.
A kormányzatot érintő kérdésekre most nem tudok önnek válaszolni. Nyilván amikor az első kormány összeül, ezek a kérdések napirenden lesznek, akkor hoz a kormány döntést, onnantól kezdve szívesen állok rendelkezésre.
Köszönöm.
200c
Pi. 201
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig úgy haladtunk a miniszterjelölti meghallgatás rendjében, hogy a kérdések után véleményekre nyílik lehetőség. Azt szeretném megkérdezni, hogy a kérdéskör lezárása után akár képviselőtársaim külön-külön vagy frakciónként kívánnak-e véleményt megfogalmazni a miniszterjelölt meghallgatása tárgyában, vagy pedig sort keríthetünk a szavazásra. Van-e vélemény? (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nincs, a szavazási procedúra következik.
Mint tudják, a vonatkozó jogszabályok rendelése értelmében a miniszterjelöltnek meg kell kapnia a bizottság támogatását ahhoz, hogy a miniszteri megbízatását teljesíteni tudja. Ennek jegyében kérdezem a honvédelmi és rendészeti bizottság képviselőit, ki az a képviselő - a helyettesítéssel együtt -, aki támogatja a miniszterjelölt úr miniszterré való kinevezését. (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc.
Szeretném a határozatot rögzíteni: a honvédelmi és rendészeti bizottság támogatását adta ahhoz dr. Petrétei József miniszterjelölt úrnak, hogy az igazságügyi és rendészeti minisztériumot a következő időszakban vezesse, a kinevezéséhez hozzájárult és támogatta azt.
Ehhez gratulálok a bizottság minden tagja nevében, és a bizottság minden egyes tagja nevében - a szavazás kimenetelétől függetlenül - ajánlom fel az együttműködésünket. Igyekszik a bizottság mindenben támogatni a minisztérium törekvéseit a jogalkotás szintjén, és állunk rendelkezésére.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm, elnök úr. Ezt az együttműködést a magam részéről is nagyon fontosnak tartom, és számítok is az együttműködésre. A tisztelt bizottságnak pedig köszönöm a kérdéseit és a meghallgatást. A legjobbakat kívánom.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Várjuk majd a tájékoztatásokat, amit ígérni tetszett.
Öt perc szünet után folytatjuk a munkát egyebek napirendi ponttal. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Egy perc technikai szünet után. (Rövid szünet.)
Egyebek napirenddel folytatjuk a munkát, miután a bizottság többsége tiltakozott a szünet ellen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kis figyelmet kérnék szépen! Az első pontban tájékoztattam önöket néhány aktuális kérdésről, amelyhez szeretném a frakciók segítségét kérni. Az első kérdés: szeretném, ha a frakciók megküldenék a szakértők nevét a nemzetbiztonsági átvilágítás céljából. Lehetőség szerint ezt rövid határidővel szíveskedjenek megtenni, ez ügyben intézkedéseket hozni.
Az ülés alatt kértünk adatokat mindenkitől, a honvédelmi bizottság speciális jogköreire való tekintettel. Remélem, hogy eljutott a bizottsági tagokhoz, és ezeket az adatlapokat sikerült kitölteni.
Szeretném tájékoztatni önöket, hogy szándékaim szerint - összhangban a tegnap reggel 9 órakor lefolytatott bizottsági elnöki értekezlettel - a keddi napokon lenne a honvédelmi és rendészeti bizottság ülése, reggel 10 órakor. És miután van a nemzetbiztonsági bizottságban is érintett képviselőtársunk, annak ülése várhatóan a délutáni órákban kerül megtartásra, így nincsenek akadályoztatva képviselőtársaim. Tehát a bizottsági ülések menetrendje: kedden 10 óra. A következő bizottsági ülés június 13., reggel 10 óra. Nem tudom, ezzel kapcsolatban van-e kérdésük? (Nem érkezik jelzés.)
Szeretnék az albizottságra is előzetesen javaslatot tenni. Ebben ma nem döntünk, ezt majd mindenki megfontolja. Egy ellenőrzési albizottság törvényi kötelezettségünk, amit majd meg kell választanunk, illetve tekintettel a rendészeti feladatokban az európai integrációs kötelezettségvállalásokra, az Európai Unióban a rendészet komoly kötelezettségeket vállalt számos szervezeten keresztül, ezért európai integrációs albizottságot is javasolni fogok. Az ellenőrzési albizottságnak egy ellenzéki, az európai integrációs bizottságnak pedig egy kormánypárti elnöke lesz.
Bármennyi javaslatra nyitott vagyok, ami az albizottságokat illeti, ezt tegyék meg, azt tartsák csupán szem előtt, hogy ezek működőképesek és hatékonyak legyenek lehetőség szerint.
Egyéb javaslatok, észrevételek? (Laboda Gábor jelzi szólási szándékát.) Laboda Gábor képviselő úr, parancsoljon!
LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nekem az lenne a véleményem, hogy erről a következő ülésen döntsünk, ne most. Ezt majd a kialakított álláspontok után megszavazzuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Az előbb ezt mondtam, képviselő úr, hogy most erről nem döntünk. Az egyik az ellenőrzési albizottság, kötelező, a másikat javaslom, és bármilyen javaslatot tehetnek még ehhez az albizottságok szintjén hozzá.
Jövő héten célszerű volna dönteni, tehát arra biztatom a frakciók képviselőit, hogy jövő hétre ebben az ügyben hozzanak döntéseket.
Van-e más egyebek napirendi pontban? (Jelzésre:) Földesi Zoltán!
FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Szeretném felvetni, elnök úr, nem tudom, hogy egyformán vagyunk-e információk birtokában, jövő héten nem lesz plenáris ülés. Ettől függetlenül szándékozik a bizottság ülést tartani?
ELNÖK: Igen. Vannak olyan napirendek, amelyek megtárgyalása a régi bizottságból még hátra maradt, és szeretném, ha ezeket meg tudnánk tárgyalni, minél hamarabb túlesnénk rajta. Sorra fog kerülni a katonai titkosszolgálatok anyagának tárgyalása is. Nem tudom, hogy ezt elő tudjuk-e készíteni a jövő hétre, de rövidesen. Tehát a keddi napokon üléseket kell tartanunk a közeljövőben.
Márfai Péter képviselő úr, parancsoljon!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A bizottsági ülés körülményeivel kapcsolatban szeretnék egy témát felvetni. Én a szünetben kimentem, hogy szert tegyek egy kis teára, de nem volt teához szükséges forró víz. De ez nem zavart különösebben, mert részben a jelenlévő sok újságíró erre magyarázatot ad, részben az előtérben tartózkodó fiatalok sokasága is magyarázatot ad erre a problémára. Mert az, hogy nem iszom, az nem fontos.
Az viszont fontos, hogy az előtérben találkoztam egy csomó fiatallal, egyikük be is mutatkozott, mert őt is zavarta meg engem is, hogy találkozunk, és kerülgetjük egymást, ő fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon, én is megtettem ezt. Egyébként lehetett őket azonosítani, mert egy Fidelitas felirat volt a pólójukon, egyforma pólóban voltak. (Csampa Zsolt: És ha Nike póló lett volna?)
Ezek az események természetesen lehetségesek, és kaptunk itt egyfajta magyarázatot arra, hogy milyen módon találkozik az ember a honvédelmi és rendészeti bizottság helyiségeiben demonstráló fiatalokkal, akik demonstrálnak valamit. Én máskor is kerültem ilyen helyzetbe, hogy a Házon belül egy politikus bemutatkozott nekem a liftben, mert fontosnak tartotta. Én meglepődtem rajta, de hát van ilyen. Itt is előfordult ez velem.
Szerintem, nem kellene olyan helyzetbe hozni képviselőket, hogy valamilyen politikai akcióhoz, amely nem a parlament szokásos menetrendjéhez tartozik, ahhoz biodíszletként szolgáljanak. Én például nem gondolom ebben részt venni, ezért én magam részéről hasonló esetben, ha egyáltalán lehetséges ez, akkor előzetes értesítést kérek arról, hogy ez van vagy nincs. Ha van, akkor majd eldöntöm, hogy akkor odamegyek vagy sem, nem akarom őket zavarni bármiben, hogy ők azt megtegyék.
A másik ilyen, hogy úgy gondolom, a bizottságunk tevékenységére hasonló szabályok vonatkoznak, mint a Ház működésére. Tehát azt kérem az elnök úrtól, ha ezt alkalmasnak tartja a bizottság, hogy forduljon a Házhoz azzal a kérdéssel, lehetséges-e olyan esemény, hogy konkrét, napirenddel megállapított bizottsági ülésre mondjuk más típusú esemény is odaszerveződik. Nyilván a Ház ülésén ez nem lehetséges. Véleményem szerint a bizottság ülésén sem. Kérem, hogy a bizottság kérje ki a Ház elnökének álláspontját.
Részemről ennyi, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teakérdésben feltehetőleg a megszorító intézkedések már elérték a parlament folyosóit is, nem hiszem, hogy ezzel kellene foglalkozni, ez nem méltó a honvédelmi és rendészeti bizottsághoz.
A második kérdés vonatkozásban hadd mondjam azt önnek, hogy természetesen szavazást fogok elrendelni az ügyrendi típusú javaslatáról, mely szerint a honvédelmi és rendészeti bizottság foglaljon állást a tárgykörben, illetve szerintem, kérjen állásfoglalást a házbizottságtól, de bárkitől, akitől gondolja, szívesen megszavaztatom, és biztosan meg is fogják szavazni, hogy bárkinek szabad-e a bizottsági elnökhöz és a bizottsághoz tartozó hivatali helyiségekben tartózkodni. Pi. 210211-220c (Elnök)Erről nyilvánvalóan fontos állásfoglalást kérni, mert ez hozzátartozik a parlamenti munkához. Én még egyszer mondom, amint mondtam, nem emlékszem, hogy a bizottsági ülést bármi megzavarta volna akár Szekeres miniszterjelölt úr meghallgatása, akár Petrétei miniszterjelölt úr meghallgatása vonatkozásában, és most sem éreztem, hogy bármi megzavarta volna.
Egyebekben pedig szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy Petrétei miniszterjelölt úr először az én szobámba jött be, én megkérdeztem, hogy kíván-e találkozni az ott jelenlévőkkel, azt mondta, hogy igen, szeretne velük találkozni, ő adott arra engedélyt, hogy a sajtó belépjen a terembe, és utána a sajtó előtt zajlott a beszélgetés. De ez nem kell, hogy bárkit zavarjon, szerintem ezen talán érdemes volna túllépni.
Egyebekben pedig annyit hangsúlyozok, hogy szerintem nem kell a választópolgároktól félni.
(Jelzésre:) Márfai Péter képviselő úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Természetesen ön is és Petrétei miniszter úr is azt cselekszik, amit gondol és jónak tart, semmi kifogásom ellene, én kizárólag magamról beszéltem. Tehát én azzal kapcsolatban kértem tájékoztatást - és kérek, ismétlem, tájékoztatást, függetlenül a bizottság szavazatától, ha ezt ön meg akarja szavaztatni -, hogy én például mint biodíszlet igénybe vehető vagyok-e Fidesz-rendezvényen, akár Fidelitas-rendezvényen vagy bármely más társadalmi szervezet rendezvényén.
Tudomásom szerint az ország Háza a politikai béke - ismétlem: a politikai béke - helye, ezt azt jelenti magyarul és magyarán, hogy a Házban a demokratikus szabályok szerint összeállított testületek működnek. Én nem gondolnám, hogy a folyosón vagy más helyiségben, bárhol nekem azzal kellene számolnom, hogy működő politikai pártok szervezetei ott demonstrálnak. Ha ez így van, ha ettől eltérő az ön álláspontja, akkor természetesen vitassuk meg, arról lehet szavazni. Arról, hogy ön kit fogad és hol, az természetesen az ön szuverén joga, csak arra kértem, hogy legyen tekintettel arra, hogy például én is ide járok. Nem hivatkoztam a többi képviselőtársam véleményére, nem is ismerem a véleményüket, én kifejezetten a saját véleményemet mondom el, illetve megemlítem önnek azt, hogy nem járulok hozzá, hogy biodíszletnek használjon. Az pedig csak zavar, hogy a Magyar Köztársaság honvédelmi és rendészeti bizottságának helyiségeit díszletnek használta valamilyen olyan politikai nem tudom, micsodához, amihez nekem természetesen semmi közöm, ön ezt bárhol és bármikor megteheti, itt valószínűleg jogosak a fenntartásaim.
Én ismételten azt kérem, hogy miután itt volt egy esemény, nem általában kell azt megkérdezni, hogy ön fogadhat-e bárkit. Én magam hozzájárulok, hogy ön azt fogad és ott, ahol akar és amikor akar, akár itt is. Azt viszont kérem, hogy ha például Fidelitas-rendezvény van, vagy bármely más politikai rendezvényt gondol ezen helyiségekben megtartani, hiszen lehet, magát, ha jól tudom, a Felsőházi üléstermet is ki lehet bérelni ilyen eseményekre, tehát nem kizárt ez a dolog, de azért mégis, az érintetteket erről értesíteni kell, hogy eldönthessék, hogy bármilyen módon részt kívánnak-e ebben venni. Én például, ha tudtam volna róla, meggondoltam volna, hogy részt vegyek-e benne. Most ez nem zavart egyébként, nagyon szimpatikusnak találtam a fiatalokat, sőt, kifejezetten kellemes külsejűnek, barátságosnak, és mondom, miután meg is szólíttattam, így kifejezetten jóleső volt a találkozás számomra is, bár a magam részéről alkalminak, véletlenszerűnek tartottam, és úgy magamtól nem kívántam volna ezt a dolgot.
Köszönöm a megértését, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi jellegű a javaslata vagy sem?
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Személy szerint kérem az elnök urat, hogy tegye meg, hogy erről állásfoglalást szerez be, vagy pedig lássa be, hogy ilyet nem tehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Mivel az elnök úr a 2. napirendi pont elején nyomatékkal kihangsúlyozta, hogy ad a véleményemre, hadd mondjam el, hogy az előző négy esztendőben arra törekedtem és arra törekedtek a kormánykoalíció képviselői, hogy a Házszabályban nem szabályozott kérdésekben a bizottság véleményét kikérjük.
Azoknak, akik nem voltak itt, elmondok erre egy példát: a bizottsági ülés ugyan nyilvános, de ez nem azt jelenti, hogy bárki bejöhet, a nyilvánosság azt jelenti, hogy a sajtó számára nyilvános. A mai napon is rengeteg olyan valakik tartózkodtak ebben a teremben, akikről azt sem tudtuk, hogy kicsodák, de nyilván nem volt mindegyikük a sajtó munkatársa. Éppen ezért, mivel a Házszabály így rendelkezik, amikor például az amerikai nagykövetség egyik képviselője vagy más civil szervezet képviselője meg kívánt jelenni az ülésen a napirendi pontokra való tekintettel, akkor én azt a bizottsággal megszavaztattam, talán többen emlékeznek erre.
Ezért én arra kérem az elnök urat, hogy ha a jövőben hasonló incidensre kerül sor, mint ami most volt - mert én ezt annak tekintem -, szíveskedjen a bizottságot megkérdezni az ön hatáskörét megítélésem szerint túlszárnyaló kérdésben, hogy a bizottság egyetért-e önnel ebben a kérdésben. Természetesen tiszteletben tartom a bizottsági elnöknek a hatáskörét, de azt gondolom, hogy a Házszabályunk erről a kérdésről, hogy politikai demonstráció céljára a honvédelmi bizottság vagy a parlamenti bizottságok munkatermei igénybe vehetők-e, nem rendelkezik, ezért én szükségesnek tartom ilyen esetben a bizottság megkérdezését, mert azt gondolom, hogy a bizottság elnökének a hatáskörénél valakinek van nagyobb hatásköre, ez pedig maga a bizottság.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Van-e más észrevétel? (Jelzésre:) Laboda Gábor képviselő úr!
LABODA GÁBOR (MSZP): Én azt szeretném kérni az elnök úrtól, hogy a következő ülésre egy kicsit alakítsa át az ülésteremben a férőhelyeket, mert itt eléggé szűkösen vagyunk, és kérem, hogy ez a jegyzőkönyvbe is kerüljön bele, miután ott olyan szellősen ülnek, és a hölgyeket sajnáljuk, mert teljesen összenyomjuk őket. Intézkedjen legyen szíves!
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az intézkedéseket folyamatba helyezzük! (Jelzésre:) Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Az egyebek kapcsán, elnök úr, van egy javaslatom, nevezetesen az, hogy amíg a parlament nem működött, már abban az értelemben, hogy választás volt, megszűnt és a többi, volt egy nagyobb árvíz, amiben a Magyar Honvédségnek, sőt, a rendészeti szerveknek meglehetősen nagy szerepük volt. Ezért kezdeményezem önnél, hogy a következő ülésen egy napirendi pontban fejezzük ki az elismerésünket egy határozati formában vagy más formában azok felé, akik az árvízi mentésben tevőlegesen részt vállaltak, és ezt juttassuk el az elöljáróikhoz, hogy ez valamilyen módon ismertetésre kerüljön.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megteszem az előterjesztést, egyeztetve az alelnök úrral, határozati javaslat formájában. Köszönöm.
Van-e más egyéb a napirendi pontok között? (Senki sem jelentkezik.)
Amennyiben nincs, köszönöm szépen a mai hatékony munkájukat. Az önök által felvetetteket megfontolom, és tájékoztatni fogom önöket arról, hogyan döntöttem.
Tisztelt Képviselőtársaim! További kellemes napot kívánok mindannyiuknak! Köszönjük, hogy hatékonyan tudtunk ma együttműködni. Minden jót! 13-án 10 órakor lesz a következő bizottsági ülés.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 48 perc.)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezetők: Podmaniczki Ildikó és Farkas Cecília