GIB-15/2006.
(GIB-15/2006-2010.)
az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának
2006. november 8-án, szerdán, 9 óra 30 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Általános bevezető *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1203. szám) (Általános vita) *
Feismann Balázs szakállamtitkár (GKM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Hozzászólások *
Szavazás *
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1095. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés (J/185. szám) (Általános vita) *
A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/1009. szám) (Az európai ügyek bizottságának önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Müller Adrienn (KÜM) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás *
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közösségbeli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EU irányelv módosításáról (COM (2006) 382; 2006/0133/COD) *
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/842. szám) (Döntés bizottsági kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásáról) *
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Hagyó Miklós (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Nagy Sándor (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Rogán Antal (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Feismann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Hegedűs Márta tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Müller Adrienn főosztályvezető-helyettes (Külügyminisztérium)
Dr. Horváth Marcell igazgató (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Kék Mónika főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Oszkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 38 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat.
Képviselőtársaim időben megkapták az értesítést a mai tervezett napirendi pontokról. Megkérdezem, hogy az előterjesztett napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Egyetlenegy megjegyzésem lenne, és kérem, hogy ezt feltételes módban kezelje a bizottság. Az Országgyűlés elé kerülnek a kormányzati szerkezetátalakulással összefüggő törvénymódosítások, ami a régi megfogalmazás szerint salátatörvénynek nevezhető, melyben átvezetik a különböző változásokat, amelyek már bekövetkeztek, de ezzel együtt van néhány érdemi is, ami a bizottságot feltételezhetően érinti. Amit eddig át tudtam tanulmányozni és amilyen információkat kaptam, ezek elsősorban az energetikai szektorral kapcsolatos észrevételek, és ezek között van egy generál, ami az Atomenergia Hivatal helyét, szerepét másképp rendezné el. Ezért kéréssel fordulunk a Ház vezetéséhez, hogy vagy napirendjére veszi a bizottság, de még mi is megtárgyalnánk, mert ez egy nagyon nagy feladat lenne, vagy kizárólag azokkal az ügyekkel foglalkoznánk, amelyek a bizottság hatáskörébe tartoznak, tehát azokkal a módosítókkal, amelyek lefedik a gazdasági bizottság hatáskörét. Kérem, ezzel bízzon meg a bizottság, hogy ezt az előzetes egyeztetést lebonyolítsam, hiszen arra semmi szükség, hogy a többi bizottságot érintő több száz oldalas anyagokat itt átolvassuk. Egyetért-e ezzel a bizottság? (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
1. napirendi pontként a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitájáról kell a bizottságnak dönteni.
Megkérdezem a kormány képviseletében jelenlévő Feismann Balázs szakállamtitkár urat, hogy van-e szóbeli kiegészítése.
Feismann Balázs szakállamtitkár (GKM) szóbeli kiegészítése
FEISMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Egy rövid szóbeli kiegészítést tennék. Tisztelt Bizottság! Ez a törvénytervezet több közlekedési tárgyú törvényt módosít: a légi közlekedésről szóló törvényt, a közúti közlekedésről szóló törvényt, a vízi közlekedésről szóló törvényt, a vasúti közlekedésről szóló törvényt és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló egyezmény '93. évi módosításokkal egységbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvényt. Tematikusan mennék végig az egyes módosításokon, hogy melyik törvényhez milyen módon kíván hozzányúlni ez a törvényjavaslat.
A légi közlekedési törvény módosítása alapvetően az Európai Unió tagállamaként ránk háruló jogharmonizációs kötelezettség teljesítését, valamint a szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével a légi közlekedési igazgatóság megfelelő működését kívánja biztosítani.
Az 1. § a külföldi polgári légi járművek esetében végrehajtandó ellenőrzés szabályainak részletesebb és egyértelműbb kifejtése. A paragrafus célja, hogy pontosabban határozza meg a hatóság tudomására jutott adatok továbbításának a törvényi szabályait.
2. §: a javaslat alapján bevezetésre kerülő felügyeleti díj összhangot teremt az európai uniós jogszabályokkal, mivel a nemzeti felügyeleti hatóság működését a felügyelettel összefüggésben felmerült feladatok arányában biztosítja.
5. §: a repülőterek légiközlekedés-védelemmel kapcsolatos feladatainak magas szinten történő végrehajtása mellett biztosítani kell a reptér gazdaságos működését is, ezért ez a javaslat lehetőséget kíván arra teremteni, hogy a nyilvános repülőterek a védelemmel kapcsolatos feladataikat külső szervezeteken keresztül is megvalósíthassák.
A 6. § a légi közlekedés kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó hazai szabályozás átalakítása miatt vált szükségessé. A tervezet egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége nem terjed ki az állami célú légi közlekedésre és az állami célú légi közlekedéssel összefüggő tevékenységre.
A közúti közlekedési törvény módosítása elsődlegesen a törvény gyakorlati alkalmazása során felvetődött problémák egyértelmű szabályozását célozza a közösségi változásból adódóan. Ilyen a 9. és a 12. §.
13. §: a bevásárlóközpontokhoz vezető utak és belső úthálózatok engedélyezése során fölmerülő hatósági javaslat miatt került be a Kkt. ez irányú pontosítása. A hatályos rendelkezések félreérthetőek, ennek megszüntetése érdekében a javaslat az engedélyezést egyértelműen kötelezővé teszi akár közútként, akár a közforgalom számára megnyitott magánútként kívánják azokat megépíteni.
A 15. § a jelenlegi hazai díjfizetési rendszerbe bevont úthálózat, autóút és országos főút esetében a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsira történő kiterjesztését célozza. Ennek indoka a forgalom meghatározó, a lakosságot zavaró, a környezetet szennyező vagy az útburkolatot különösen rongáló részének a gyorsforgalmi utakon tartása, a hazai díjfizetési elvek összehangolása a szomszédos országok gyakorlatával, a gyorsforgalmi úthálózat országhatárokig való kiépítéséig a nagy térségi szállítási szerepet betöltő főutakat érintő többletterhelés hatásának megfizettetése.
A 16. § több társadalmi szervezet kezdeményezésére került beépítésre, amelyek véleménye szerint - és ezzel egyetértettünk, hiszen ezért is hoztuk ide így ezt a javaslatot - igazságtalan helyzetet eredményez az, hogy a polgári törvénykönyvben foglalt 5 éves elévülési határidőn belül bármikor követelhető, hogy a jogosulatlan úthasználó pótdíjat fizessen, ezért ennek az időtartamnak a jelentős csökkentését javasolja ez a paragrafus, egy évre. Itt praktikusan a matrica megvásárlásáról szóló bizonylatról beszélünk, hogy tartalmilag is világos legyen, ennek a megőrzési időtartamáról szól ez a paragrafus.
A 17. § az engedély nélkül létesített útcsatlakozással kapcsolatos eljárásban az elbontásra, illetve átépítésre kötelező döntés megalapozásának szempontjai egyértelműbb szabályozását célozza.
A 20. § a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekkel kapcsolatos, erre vonatkozóan új közúti szabályozás jelent meg. Illetve a közúti járművezetők vezetési idejére vonatkozó közösségi normák változásának hazai jogi szabályozásban való követése és a hazai végrehajtáshoz tartozó szabályozási felhatalmazás igényli a Kkt. ez irányú módosítását.
A harmadik nagy csoport a vasúti törvény. Itt a végrehajtási feladatok teljesítése és az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotása során felmerült körülmények alapján a felhatalmazó rendelkezések technikai módosítása vált szükségessé.
22. §: a közlekedési hatóságnak a jelenleg hatályos vasúti törvény 30 napos ügyintézési határidőt ír elő a műszaki engedély kiadására, ami egy nagyon sok érdekelt részvételével lefolytatott engedélyezési eljárásnál a gyakorlati tapasztalatok alapján nem teljesíthető, ezért az érdemi felülvizsgálat és a határozat meghozatalára ez a paragrafus a 90 napos határidőt javasolja.
A vízi közlekedési törvény módosítását alapvetően közösségi rendelkezések indokolják. Hasonlóképpen egyébként a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez kapcsolódó szabályozás felülvizsgálatához.
Köszönöm szíves figyelmüket, szóban ennyi kiegészítést kívántam tenni.
ELNÖK: Köszönöm, szakállamtitkár úr. Van-e valakinek kérdése? Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Megköszönve a szóbeli kiegészítését engedje meg, hogy néhány kérdést feltegyek.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényhez fűzött javaslatoknál, ha jól értem, a 9. §, ami a munka törvénykönyvében a szállításban dolgozók munkaidejére, munkaidő-megszakítására, tehát gyakorlatilag a tahográffal érintett munkakörökre vonatkozik, amiatt vált szükségessé, mert a korábbi uniós iránymutatások változtak, a dátumból eredően; ez 2006-os, ennek volt hazai szabályozása.
A 10. §-sal kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy ami kormányhatáskörbe utalt a közúti közlekedési szolgáltatások körére nézve, önök mit értenek ez alatt. Tehát amiket kormány szabályozási körbe utal a törvény, melyek ezek?
Gondolom, abban egyetértünk, és ez az ismertetésből is kiderült, hogy ennek az egész javaslatnak a legérdemibb része a díjfizetési kötelezettségnek a közutakra történő kiterjesztése. Itt nem is kérdezek, inkább azon aggályomnak adok hangot, hogy ennek akkor van elsősorban a magyar, hazai fuvarozókkal szemben morális alapja, ha a befolyt összegeket a katasztrofális állapotban lévő közutak minőségének javítására fordítják. Egyébként az úthasználati díj főútvonalakra történő kiterjesztésére én nem igazán látok más lehetőségét. Tudom, hogy az európai gyakorlat vegyes, tehát van, ahol díjkötelesek, van, ahol nem díjkötelesek. (Közbeszólásra:) Így van, úgy tudom, hogy az egyszámjegyű utak használata Nyugat-Európában általában térítésmentes. Úgyhogy a magunk részéről, előre mondom, hogy ezt feltehetően nem nagyon fogjuk tudni támogatni, de győzzenek meg, hogy ez indokolt és szükséges.
Végezetül a következőt szeretném megkérdezni. Amikor 2005 decemberében a parlamenten áterőltették a vasúti törvényt, akkor arról volt szó, hogy a közszolgáltatási tevékenységek körét majd szabályozni fogják. Ez nem történt meg, és íme ismét előttünk van a vasúti közlekedésről szóló törvénynek a módosítása. Ami ebben benne van, azzal nincs gondom. Amit kérdezni szeretnék, az az, hogy ami nincs benne, a közszolgáltatás fogalmának a meghatározása vagy a fogalom meghatározásának a módszere, tehát, hogy magyar a vasúti törvény mit tekint a vasúti közlekedésben közszolgáltatásnak, vagy hogyan kell meghatározni azt a kört, amit mondjuk a kormány vagy a tárca közszolgáltatásnak minősít. Tehát nem szükségszerűen egy taxatív felsorolást hiányolok, hanem ennek az egyébként nagy jelentőségű, sok százmillió utast érintő és a költségvetésnek nagyon jelentős tételt okozó fogalomnak a törvényi kifejtését. Ez ebben sincs benne. Szeretném megkérdezni, hogy miért nincs benne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés? Göndör képviselő úr következik, utána Latorcai alelnök úr.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én egy olyan kérdést tennék föl, ami nincs benne ebben a törvényjavaslatban, de a bizottságnak megfontolásra ajánlom. Hiszem, hogy többen vannak a bizottságban, akik emlékeznek arra, hogy a Házban, a patkóban is beszéltünk erről. A rendőrhatósági intézkedésekkel és bírságolásokkal kapcsolatban számtalan probléma merült föl: gyorshajtás, nem fizetnek és kimennek az országból, meg minden más egyéb. Ebben a törvényben van-e esélyünk arra, hogy ha nyugdíj, pótdíj és egyéb dolgokat meghatározunk benne, hogy valami olyan szankciót építsünk be, hogy minden olyan közúti közlekedőnek, legyen az magyar vagy külföldi, aki nem teljesíti az ebbéli kötelezettségét, az adatát kezelni lehet, és utána azt mondani, hogy ezt követően x ideig nem vehet részt a magyar közúti közlekedésben. Valamit muszáj tennünk, mert tényleg komolytalanná válik a határszéleken a rendőrségi intézkedés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Szó szerint ugyanezt a kérdést szerettem volna föltenni, hiszen két éve Nógrádi Lászlóval beadtunk egy javaslatot erre vonatkozóan. A sajnálatos helyzet van ugyanis, ahogy Göndör képviselőtársunk is elmondta, hogy főleg a határ környékén a kamionosok a helyszíni bírságot nem fizetik ki, minden további nélkül távoznak, és behajthatatlan. Ez az egyik oldala a dolognak.
A másik, ami ennél sokkal kényesebb, hogy baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket idéznek elő, miközben erre vonatkozóan nincs intézkedés.
Akkor azzal utasította el a kormányzat a javaslatunkat, hogy majd folyamatban jön a közlekedési törvények generális változtatása, és visszatérünk rá. Ezért is hiányolom, hogy most itt a lehetőség, és nem tértünk vissza.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól elvárható, hogy amikor egy ilyen típusú javaslat születik, egy ilyen, a gazdaságra komoly hatással lévő javaslat, amely szerint az országos főutak is fizetett közlekedési feltételek közé fognak tartozni, akkor készítsen egy hatástanulmányt arról, hogy ez mit jelent a gazdaságra nézve. Senki nem tudja ebben a pillanatban megmondani azt, hogy mit fog ez jelenteni az árufuvarozás árainak megemelése szempontjából.
De van egy másik is: a jövő évben azért mégis csak határhelyzetben lesz az infláció. Most ne menjünk bele, hogy mennyi, mert nem ennek a vitájáról van szó, de ennek a növekedése egyértelműen kihatással lesz az éves inflációra is. Kérdezem, hogy készített-e ilyen hatástanulmányt a gazdasági tárca, vizsgálta-e ennek a matricás rendszernek az ilyen típusú kiterjesztését a gazdaság általános szempontjai, a költségvetés bevétele, illetve az infláció alakulása szempontjából.
Benne van a javaslatban, hogy felhatalmazást kap szokás szerint a miniszter az egyes díjtételek meghatározására. Tudja-e már a tárca, hogy körülbelül milyen díjtételekkel akar számolni, hogy ezt a törvényjavaslatot milyen bírságolási tételekkel készíti el, vagy pedig majd jövőre ez alakul valahogy, és meg fogjuk látni?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A légi közlekedéssel kapcsolatos témában szeretnék néhány kérdést feltenni. Jól értem-e - tehát itt egy megerősítést kérnék -, hogy a 2. §-ban ez a bizonyos felügyeleti díj, ami repülésenként 600 forint, összesen legfeljebb évi 300 millió forint, a jelenlegi szervezetben a PLH számlájára kerül átutalásra, vagy a későbbiekben a PLH beintegrálásával a Közlekedési Felügyelet szervezetébe a Közlekedési Felügyelethez? Tartok tőle, hogy igen, mert a (6) bekezdésben ott van az a mondat, hogy a felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg. Röviden: attól tartok, hogy ez a díj nem a légi közlekedési hatóság feladatainak finanszírozására fog menni - mint ahogy ez egyébként nagyon jó lenne, hiszen nagyon komoly pénzügyi gondokkal küzdenek, és jó volna ilyen értelemben is erősíteni a hatóságot -, hanem majdan a Közlekedési Felügyelet nagy kasszájába, és ott pedig szerintem szét fognak folyni ezek a pénzek. Itt tehát egy megerősítést kérek: ugye a PLH-t illeti meg ez a pénz?
A 6. §-sal kapcsolatban komoly aggályaim vannak. Itt arról van szó, hogy a nyilvános repülőterek részére is kötelező felelősségbiztosítást kell majd kötni. Én megértem, hogy az Európai Unióra hivatkozunk sok esetben, és uniós irányelveket meg tanácsi rendeleteket idézünk, de tartok tőle, hogy most, különösen a schengeni határok megnyitása után, amikor lehetőségünk lenne - ahogy egyébként Nyugat-Európában rengeteg helyen van - kisebb repülőtereket is nyilvános repülőtérré alakítani, ennek a biztosítási díjnak a bevezetésével lényegében ezt a lehetőséget fogjuk megölni. Egy olyan infrastrukturális lehetőséget szűkítünk be ezzel, ami ma jelenleg megvan, de ha ezek az elsősorban pénzügyi korlátozások bejönnek - itt a biztosításra gondolok -, akkor senki nem fog nyilvános kisrepülőtereket üzemeltetni úgy, mint ahogy teszik ezt mondjuk Horvátországban, Németországban és számtalan helyen, mert egész egyszerűen nem fogja megérni.
Sajnos nagyon-nagyon rossz példaként itt van a légi járművek kötelező felelősségbiztosítása, ami szinte teljes egészében ellehetetlenítette a hazai kisgépes repülést. Tartok tőle, hogy ha itt ennek a biztosításnak a kötelező megkötéséről a nyilvános repülőterek esetében most ráadásul törvényt is alkotunk, akkor becsukunk egy olyan kaput, ami az elkövetkezendő évek egyik nagy lehetősége lenne Magyarország számára. Tehát én ezt egyáltalán nem tartom jó ötletnek, elképzelésnek, pláne így, hogy tételesen törvénybe foglaljuk. Egyszerűen nem értem azt, hogy ha van a kezünkben egy lehetőség, akkor miért szűkítjük a saját mozgásterünket, miért nem a lehetőségeinkkel próbálunk élni, a kormány miért nem abba az irányba megy, hogy a meglévő adottságainkat, lehetőségeinket sokkal jobban kihasználhassuk, hanem amennyire csak lehet, csak azért, hogy mutassák az Európai Unió felé, hogy mi milyen jó gyerekek vagyunk, mindent elkövetnek, hogy sokkal súlyosabb szabályozásokat hozzanak, amelyek tulajdonképpen versenyhátrányt okoznak Magyarországnak. Miért kell ezt csinálni? Ezt egyszerűen nem értem.
ELNÖK: Köszönöm. Más, véleménnyel egybefűzött kérdés van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Mielőtt a válaszadásra megadnám a szakállamtitkár úrnak a lehetőséget, kérem, arra mindenféleképpen válaszoljon, hogy a rendőrhatósági intézkedések feltételeinek megteremtésére lát-e lehetőséget e törvény keretein belül, amelyek rendkívül irritálóak a magyar közlekedési rendben.
Megadom a válaszadásra a lehetőséget szakállamtitkár úrnak.
FEISMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Fónagy képviselő úrnak a 9. §-ra vonatkozó kérdését itt egy bólintással meg is válaszoltuk.
Itt a legnagyobb horderejű kérdés, amivel kapcsolatban Latorcai úr is kérdezett, a díjak, a díjasítás körülményei. Ez a törvény annyit módosít a jelenlegi szabályozási környezeten, hogy a felhatalmazást megadja, hogy kiterjeszthető legyen. Ez az első lényegi megállapítás ezzel kapcsolatosan.
Költségvetési oldalról az a jó hír, hogy már a 2006-os költségvetés és a 2007-es költségvetés is az útpénztárt egy bevétellel rendelkező fejezeti sorként definiálja, tehát minden egyes forint a matricák értékesítéséből az útpénztár forrásait növeli. Tehát ha ezt a rendszert kiterjesztjük, akkor az utakra fordítható forrásaink nőnek, egyértelmű a kapcsolódás. A tárca korábban kezdeményezte azt is, hogy valami még ennél is zártabb szabályozás keletkezzen, de a költségvetési törvény kellő alapot biztosít most arra, hogy zárt rendszerként a beszedett pénzek valóban az útállapotok javítását szolgálják.
A jelenleg Magyarországon alkalmazott matricás rendszerben a díjtételeink felülről is maximáltak, ezért ezek vonatkozásában, jellemzően a nehéz-tehergépjárművek esetében fölfelé nem is tudunk elmozdulni, tekintettel arra, hogy van egy uniós fölső korlátunk is ebben a tekintetben. Rövid távon ameddig nincs Magyarországon elektronikus díjfizetési rendszer bevezetve, addig a matricás rendszer bizonyos szakaszokra történő kiterjesztéséről beszélünk akkor, amikor ezt a szabályozási módosítást be kívánjuk vezetni.
Való igaz az, hogy nem egységes az európai gyakorlat, de arra hadd hívjam föl a képviselő urak szíves figyelmét, hogy egyre több ország észleli a gyorsforgalmi utakra való használatarányos díjfizetésnek azt az anomáliáját, hogy a tranzitforgalom, a teherforgalom átterelődik a főútvonal-hálózatra. Óriási Magyarországon is bizonyos útszakaszoknak az elmúlt években mért forgalomterhelés-növekedése, kritikus állapotok következtek be bizonyos főútvonalainkon. Ez a szabályozás a közlekedéspolitikának gyakorlatilag az egyetlen aktív eszköze abban a tekintetben, hogy azokat az úthálózatokat, úthálózati elemeket, ahova a forgalom átterelődik, bizonyos tekintetben a használókkal arányosabban fizettessék meg. Mi ezt célozzuk, de még egyszer mondom, ez még csak egy felhatalmazás, ezt követi aztán az, hogy valójában kijelölésre kerüljenek ezek a szakaszok.
Annyit még szeretnék elmondani ehhez - mert tényleg ez a legfajsúlyosabb része ennek a törvénymódosítási javaslatnak -, hogy értelemszerűen amikor a főútvonali kiterjesztésről beszélünk, akkor a szándék nem az, hogy valamennyi egy- és kétszámjegyű főútvonalon egységesen bevezetésre kerüljön ez a rendszer. Elmondtam azt, hogy mi a szándék mögötte, és azt gondolom, hogy ha a szándékot megértik, akkor azt is értik, hogy miért kívánjuk ezt ilyen irányba módosítani.
A vasúti törvényre vonatkozó kérdésre: valóban ez a törvénymódosítás most csak technikai módosításokat javasol. Mi a saját magunk által összeállított munkaprogramban a jövő év első fél évére tervezzük a vasúti törvény átfogó módosítását, tekintettel arra, hogy úgy gondoltuk, a törvény hatálybalépésének az egy évét megvárva kívánunk egy nagyobb horderejű törvénymódosítási csomaggal idejönni. Most ténylegesen csak úgy nyúltunk hozzá ehhez a jogszabályhoz, ahogy a feszítő napi szükség megkívánta, és ezt nem tekintjük a vasúti törvény olyan átfogó módosításának, amit a képviselő úr is itt az imént kérdezett, hogy a közszolgáltatás definíciója, satöbbi, ami valóban időszerű, nemcsak ez, hanem sok más kérdés is.
Ezzel együtt azért arra hadd térjek ki a közszolgáltatás tekintetében, hogy álláspontunk szerint a jelenlegi törvényi szabályozás is megadja az alapvető kereteket, hiszen azt mondja, hogy a közszolgáltatásra szerződést köt az állam a szolgáltatókkal. A közszolgáltatást alapvetően összhangban a közösségi rendelettel mi szerződéses alapon kívánjuk részleteiben szabályozni. Ezzel együtt ebbe most ne menjünk bele, az egy hosszabb szakmai egyeztetés lenne innentől kezdve, hogy egyébként mik azok az alapvető definíciók, amiket törvényi szinten be kell vezetni, vagy támogatni, hogy ezek a szerződések egyértelmű tartalommal kerüljenek megkötésre.
Göndör képviselő úr kérdésére a rendőrhatósági intézkedésekkel, a bírságolással és az adatkezelésre vonatkozó dolgokkal kapcsolatban szakmailag és tartalmilag a GKM nevében csak azt tudom mondani, hogy az egy rendkívül támogatandó dolog, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályokhoz hozzányúljunk. Felkérem majd itt Bots Dénes kollegámat, a jogi főosztályvezetőnket, hogy egy kicsit részletekbe menően is mondja el, hogy a jogi környezetet hogyan látjuk, és miért nem került most bele a közlekedési törvények módosításáról szóló csomagba ez. Úgyhogy most ebben a tekintetben átadnám Dénesnek a szót.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A közúti közlekedési 1988. évi törvény valószínűleg megérett már az átdolgozásra, és ezért elrejtve vannak benne különféle helyeken az éppen aktuális módosításnak megfelelően betett szabályok. A törvényben ma is vannak adatkezelésre vonatkozó szabályok. Az adatkezelésre, az adattovábbításra az adatvédelmi törvény rendelkezései vonatkoznak még hatóságok között is. A bírságolás tekintetében is van joga a rendőrhatóságnak eljárni, hiszen ha a paragrafust megnézik a tisztelt képviselő urak, akkor a bírságolással kapcsolatos eljárásra a közlekedési hatóság és a vámhatóság mellett benne van a szövegben ma is a rendőrhatóság. Ez kiegészült a katasztrófavédelem miatt mint önálló hatósággal a katasztrófavédelmi hatósággal. Valójában az a gyakorlati rákfenéje az ügynek, hogy a hatóságok közötti együttműködés talán nem a legtökéletesebb, azonban a hatóságok közötti együttműködésre nézve talán nem a törvényi szabályoknak kell lefektetni azt, hogy kinek éppen melyik kezével kell a telefont fölvenni és fölhívni a másik hatóságot, ha valamilyen probléma van.
Még egyet hadd mondjak, mert a hatóságok közötti együttműködés mellett a képviselő úr elmondta, hogy ki kell tiltani adott esetben a külföldi rendszámú gépkocsik vezetőit. Ez alapvetően ott jelenthet problémát, hogy a magyar jogrendben és más jogrendben is ha azokat, akik hivatásszerűen végzik ezt a tevékenységet, kitiltják az országból, gyakorlatilag ez a foglalkozástól való eltiltást jelentené, ami azonban egy büntetőjogi kategória, és csak büntetőeljárás eredményeként lehet megvalósítani. Biztos vagyok benne egyébként, hogy jelen pillanatban is a bírságolásra vonatkozó szabályok, amelyek benne vannak a törvényben, illetve amivel a javaslat ezeket kiegészíti, lehetővé teszik azt, hogy minden olyan szabályszegőt, akit tetten érnek, meg lehessen bírságolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnézést, csak ez egy olyan generálkérdés, amit a gazdasági bizottság már nem kevesebb, mint négy éve hurcol magával, tehát már jó néhányszor fölpörgött ez a téma. Menet közben, csak azért, hogy a vitát ne generáljuk ebben a kérdésben, azt javasolnám, hogy a közlekedési albizottság tartson egy ülést, ahova ezeket a hatóságokat bekéri és beszámoltatja arról, hogy ezeket a rendelkezések hogyan hajtották végre, vagy ha nem hajtották végre, miért nem. Az tényleg nevetséges dolog, hogy mi magyar állampolgárok, hogy ha külföldön akárhol valamit elkövetünk, az autónkat elveszik addig, amíg a díjat, a büntetést be nem fizetjük, Magyarországon pedig semmi nem történik; vagy a közlekedésrendészet impotens, vagy a vám, nem tudjuk, de ez most időszerű lenne, és generálhatnánk ezt a kérdést. Ezt csak azért javasolom - gondolom, ebben egyetért a bizottság -, hogy erről itt a mai nap folyamán már ne vitatkozzunk.
Államtitkár úr!
FEISMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm, ezzel a magam részéről is nagyon egyetértek, hogy ha ezt ilyen módon tudnánk továbbvinni.
Márton képviselő úr kérdései maradtak még a végére a légi közlekedési törvény módosításával kapcsolatosan. A 2. §-ban szabályozott díj valóban a mai szabályozás szerint a PLH-t illető díjtétel.
Annyit azért hadd mondjak el - mert elhangzott az, hogy de ha ezeket összevonják, akkor bemegy egy feneketlen zsákba -, hogy pontosan azért határoztuk meg így ezt a díjtételt, mert ez a valós költségviszonyait tükrözi a hatósági munkának. Tehát azt gondolom, ez független attól a kérdéskörtől, hogy a PLH a majdan létrejövő egységes közlekedési hatóság egyik igazgatósága vagy az ahhoz kapcsolódó szervezetként működik tovább, vagy úgy, mint ma, teljesen önálló költségvetési szervként, tekintettel arra, hogy a feladatai nem változnak, és a költségvetése sem változik ettől. Tehát azt gondoljuk, hogy egyébként akár egyik, akár másik szabályozás lép életbe, valóban az ezzel a hatósági tevékenységgel összefüggő költségek megtérítését szolgálja ez a paragrafus.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. A kijelölt téma albizottsági megtárgyalásával egyetértünk, és Göndör képviselő úrral együtt, ha megengedi, átbeszéljünk, hogy kit hívjunk meg.
Amiről viszont szólni szeretnék, az a vasúti törvény. Államtitkár úr, tavaly decemberben volt előttünk a vasúti törvény. Nemcsak az ellenzék adott be hozzá hatvanvalahány módosítót, hanem a kormánypártok is. Ez egy szakmai jogszabály volt, nagyon élénk szakmai vita követte, és rendkívül sok kifejezetten szakmai módosító ment be, de a tárca ezek túlnyomó többségét lesöpörte. Most eltelt egy év, meg van nyitva a törvény. Az ön indokolása az volt, hogy a közszolgáltatásra szerződést kötnek. Persze, az az eszköz. De az, hogy mire kötnek szerződést, mire kötelesek szerződést kötni, sehol nincs szabályozva. Jelenleg a közszolgáltatási szerződések a költségvetés maradványelvén alapszanak, hogy amire futja a pénzből, arra utólag jó esetben - az elmúlt években többször volt rá példa, hogy egyáltalán nem kötöttek - szerződést kötnek. Százmilliárdos tételről van szó - szó van például a magyar vasúti hálózatról, mert a közszolgáltatások fogalmi körében benne van a szárnyvonalak problematikája, bezárni, nem bezárni -, tehát egyáltalán a mindenkori államnak a kötöttpályás közlekedésért viselt felelőssége. Tehát azért ez messze nem egy technikai kérdés.
Én elfogadom azt, hogy jövőre kívánják az egy évvel ezelőtt elfogadott vasúti törvényt átfogó jelleggel felülvizsgálni, de azt ezzel együtt fenntartom, hogy ha egyszer meg van nyitva ilyen-olyan kényszerokok miatt a vasúti törvény, akkor a tárca és a kormány ezeket a hiátusokat - ami egyébként nap mint nap téma itt is, hiszen a vasúti szárnyvonalak ügye az egész társadalmat foglalkoztatja, az önkormányzatokat, az utazóközönséget - a helyén kezelje, illetve ezt az egész közszolgáltatási témakört. Úgy gondolom, most is lett volna annyi szakmai muníció, hogy ezt szabályozni lehessen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Márton képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm. Egyetlen rövid kérdésem van, mert egy félmondat megütötte itt a fülemet. A PLH finanszírozásával kapcsolatban én értettem félre, vagy tényleg igaz az, hogy csak és kizárólag ebből az egy forrásból kívánja a kormány ennek a működési költségeit fedezni, vagy megmarad továbbra is ugyanúgy a minisztérium költségvetési fejezetében egy sor, csak mondjuk egy csökkentett összeggel, vagy pedig megmarad ugyanúgy, ahogy eddig volt, és ez plusz forrás? Ez nem mindegy.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Ha már itt tartunk, hogy az albizottság lehetőséget kap arra, hogy azért még foglalkozzon egy kicsit ezzel, ha visszaemlékeznek, képviselőtársaim, volt már itt konkrét vita, amikor valaki létesített útcsatlakozást engedély nélkül. Itt most meg is jelenik ennek a szabályozása, csak úgy gondolom, ez pontosan az akkori problémára nem ad megoldást. Hisz' akkor is arról volt szó, hogy csinált valaki egy saját utat, rácsatlakozott az országos közúthálózatra engedély nélkül, a közútkezelő arra kötelezte, hogy szüntesse meg, ő meg nem volt hajlandó megszüntetni. A javaslat ma sem szabályoz ennél meghatározóbban. Akkor a vitánk arról folyt, hogy ezt csak úgy lehet megoldani, ha törvény előírja, hogy ilyenkor elvégeztetheti a munkát a közútkezelő, és a költségeket, valamint a bírságot egyenesadó formájában be lehet hajtani. Különben, ha ez polgári peres eljárás keretében zajlik, akkor "n" évig fogják üzemeltetni ezt az utat azok, akik létrehozták, a költségeket pedig nem lesz kin behajtani. Tehát azt kérem az albizottságtól, hogy ezt vizsgálja meg, mert ha már nyitva van a törvény, akkor jó lenne úgy szabályozni, hogy ezek a feltételek meghatározóak és behajthatók legyenek.
Köszönöm.
ELNÖK: Göndör képviselő úrnak van még egy nagyon rövid észrevétele.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az útpénztár is szóba került itt. Nem akarok erről vitát, csak egy javaslatom lenne. Amikor az útpénztárral kapcsolatos dolgok majd elénk kerülnek, megspórolhatnánk egy hosszú vitát, ha az útpénztárban nyitnánk egy kiskaput a hazai közúti fuvarozók számára, hogy hogyan tudunk ezzel valami versenypozíció-javítást segíteni. Érteni fogják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kár lett volna, ha ez Göndör képviselőtársunkban benne marad.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény az úttól a vasúton át a légi közlekedésig minden egyes szegmensét érinti a közlekedésnek. Szerintem az előterjesztők nem voltak annak tudatában, hogy ez mekkora vitát fog generálni a parlamentben. Úgy gondolom, a mai feladatunk az, hogy abban foglaljon állást a gazdasági bizottság, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e, avagy sem. Tehát ebben kell állást foglalni, hiszen nem másról szól a történet, minthogy az EU-tagságból eredő kötelezettségeinket rövid, meghatározott időn belül tudjuk-e szinkronizálni, vagy nem. Az emellett felmerülő egyéb szakmai kérdések, melyek itt teljesen jogosan merülnek föl - hiszen azért néhány éve foglalkozunk ezzel -, nem tudjuk elejét állni annak, hogy a parlamenti általános és részletes vitában ne kerüljenek felszínre. Ezért tisztelettel kérem, a vitát ezen a szinten állítsuk meg, ha ez nem okoz gondot képviselőtársaimnak, és a parlamentben szokásos formában és módon lefolytatnánk.
Egyetlenegy kérdésre kérek választ, amit Márton Attila képviselő úr föltett, hogy vajon ez a forrás hol jelenik meg, és van-e ennek kiegészítő része a költségvetési fejezetben.
FEISMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Természetesen a PLH jelenleg is egy tervezett költségvetési szerve a minisztériumnak, egy többlet, ha így tekintjük, ez a díjtétel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát garancia lesz arra, hogy az albizottság ezt tételesen megtárgyalja, ami megnyugtató érzés a bizottság tagjainak.
Aki egyetért az előterjesztés általános vitára való alkalmasságával, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Tekintve, hogy ebben főbizottság vagyunk, előadót kellene állítani. Gazda László képviselő urat javasolnám előadónak. Egyetért-e a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság egyhangúlag támogatta, hogy a bizottság véleményét Gazda László képviselő úr mondja el. Köszönöm szépen.
Következő napirendi pontunk a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló T/1095. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Amiről beszélünk, az a november 7-ei előterjesztésben Molnár László javaslata. Mielőtt megkérdezném a kormány képviselőjét, hogy a kormány támogatja-e, kérem, legyen szíves bemutatkozni.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Kék Mónika főosztályvezető vagyok a Pénzügyminisztériumból.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány támogatja-e a módosító javaslatot?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem tudom megmondani, hogy a kormány ebben a formában támogatja-e, szakértői szintű véleményt tudok mondani. Nem támogatjuk, de kizárólag technikai okokból nem, és folyik az egyeztetés arról, hogy hogyan lehet ugyanezt a tartalmat más formában megvalósítani.
ELNÖK: Nem minősítem. Megkérdezem a bizottságot, van-e észrevétel a módosító javaslattal kapcsolatosan. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra teszem föl. Aki egyetért Molnár László módosító javaslatával, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy támogatja a bizottság. Köszönöm szépen. Más módosító javaslatról nincs tudomásunk.
Következik a gazdasági reklámtevékenységről szóló T/1139. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Amiről beszélünk, az a 2006. november 7-ei állapotnak megfelelő ajánlás.
Kérdezem a kormány képviselőjét - és kérem, mutatkozzon be -, hogy az 1. pontban lévő módosító javaslatot támogatja-e.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Hegedűs Márta vagyok a Gazdasági Minisztériumból. Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 2. pontban lévő módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 3. pontban lévő módosító javaslatról kérdezem a kormányt.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
4.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
5.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
6.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Más módosító javaslat nincs. Viszont jött a kormány részéről egy javaslat, amely a helyesírással kapcsolatos. Ez érintené a törvényjavaslat 3. § 5. pontját, a 6. §-ában pedig a (3) bekezdés c) és f) pontjait. Ez önöknél is ott van?
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nálunk nincs.
ELNÖK: Nézzenek meg egyet. (Kis szünet.)
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
Következik a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló J/185. számú jelentés. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy egy nagyon rövid felvezetést kívánnak-e tartani; ha nem, akkor ettől is eltekintünk. (Jelzésre:) Akkor egy rövidet kérnénk. Köszönöm szépen.
Dr. Müller Adrienn (KÜM) szóbeli kiegészítése
DR. MÜLLER ADRIENN (Külügyminisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Müller Adrienn vagyok, főosztályvezető-helyettes a Külügyminisztériumból. Hetényi Géza kollegám jött el velem, hogy beszámoljunk önöknek a jelentésről. Egy nagyon rövid felvezetést szeretnék tartani a jelentés kereteiről.
A kormány ezt a jelentést az Országgyűlés részére az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvény alapján minden évben elkészíti. A tagság óta ez a második jelentés, ami a 2005. évről szól. Mindazonáltal ennek a jelentésnek a műfaja nem ismeretlen az Országgyűlés és annak bizottságai előtt, hiszen a társulási megállapodás alapján hasonló átfogó éves jelentéseket a kormány már egészen 1994 óta benyújt az Országgyűlés részére.
A jelentés alapvetően két fő részből áll: egyrészt egy képet kíván adni Magyarországnak a 2005. évben az integrációban betöltött helyéről, szerepéről, az elért eredményekről, folyamatokról, másrészt egy képet kíván adni az Európai Unió fejlődéséről, folyamatairól. Azt azonban ki szeretném emelni, hogy természetesen a jelentés nem tud arra vállalkozni, hogy minden részletre kiterjedően nagyon pontos és átfogó képet adjon, ugyanakkor az Országgyűlés plenáris ülése, bizottságai, albizottságai részletesen és rendszeresen foglalkoznak az Unió aktuális kérdéseivel.
A jelentés kapcsán még azt szeretném megemlíteni, hogy ezt a kormány a tavaszi ülésszakban már benyújtotta az Országgyűlésnek, de akkor nem került megtárgyalásra, ezért ennek tárgyalása az ősz folyamán kezdődött el.
Röviden ennyit szerettem volna mondani, és ha van kérdés, akkor természetesen szívesen válaszolunk. Köszönöm.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Gondolom, egyetért azzal a bizottság, hogy az állásfoglalással együtt tárgyaljuk a témát, tehát amit beadott az európai ügyek bizottsága Eörsi Mátyás elnök úr aláírásával, ami mindannyiunk rendelkezésére áll. (Nincs ellenvetés.)
Megkérdezem a bizottságot, hogy az előterjesztéssel, a jelentéssel és az állásfoglalással kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy halvány óhaj: az európai integrációs albizottságunk is lássa ezt.
ELNÖK: A szívemből beszél, alelnök úr, úgyhogy tisztelettel felkérem az integrációs albizottságot, hogy mielőtt a parlament előtt általános vitára kerül a sor, ezt a jelentést teljes részletességgel mindenféleképpen tárgyalja meg. Az albizottság vezetőjét jelen pillanatban nem látom soraink között, de kérem, hogy ezt tolmácsolják neki. Teljesen jogos az észrevétel.
Nincs több észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Szavazhatunk a két előterjesztésről? (Bólogatások.) Egyenként szavazunk a két pontról.
Aki a J/185. számú jelentés általános vitára való alkalmasságával egyetért, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag támogatja.
Aki az állásfoglalással, amelyet az európai ügyek bizottsága készített, egyetért, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja.
A bizottság nem állít előadót, ha a vitában szükséges, akkor az albizottság elnöke fog ehhez a napirendhez hozzászólni. Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
A 6. napirendi pont az európai parlament és a Tanács irányelve a nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról szóló 2006/0133/COD és egyéb jelzésekkel ellátott előterjesztés.
Úgy gondolom, hogy itt a szóbeli kiegészítés lehetőségét elsősorban Márfai Péter elnök úrnak adjuk meg.
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm. A roaminggal kapcsolatban hoznánk most egyfajta, nem döntést, hanem állásfoglalást. Ennek alapját képezi az, hogy az informatikai és hírközlési albizottság szeptember hónapban tárgyalta ezt a kérdést. Az elmúlt időszakban az Unióban ez két alkalommal is komoly téma volt. Most aktuálisan valóban egy tanácsi rendelet képződött, ugyanis az Uniónak az a szándéka, hogy rendeleti úton szabályozza ezt a kérdést.
A kérdést úgy lehet megfogalmazni, hogy indokolt-e, hogy Európában az országonként működő mobilcégek különböző barangolási díjakat számítanak föl, tehát a roaming-díjak teljesen eltérőek. Az eltérés is kérdés, valamint egyáltalán a roaming-díjak léte. A verseny szempontjából az Unió és az Egyesült Államok közötti gazdasági versenyt lehet itt említeni; az Egyesült Államokban nincsen roaming-díj. Ez logikus, hiszen az Egyesült Államok államai között nem szokás ilyen fajta megkülönböztetést tenni, ami teljesen ésszerű.
Van egy másik megközelítése is a dolognak, hogy ha van egy ilyen fajta roaming-díj, akkor az mit jelent. Azt jelenti, hogy Európában 170 millió ember mozog, aki érintett ebben a kérdésben, hatalmas összegekről van szó, és az a kérdés, hogy ezek a pénzek hova kerülnek. Bekerülnek a hírközlés területére, tehát a mobilcégek fejlődését szolgálják. Ez más megközelítésből természetesen Amerikához képest extraprofitnak is tekinthető, tehát versenyhátránynak, ami az európai üzleti és az amerikai üzleti élet közötti különbségnek egy fontos ismérve. Azzal a megszorítással, ismétlem, hogy ezekben a kérdésekben, amikor mi döntünk itthon, akkor a hozzánk látogatók számára érvényes roaming-díjakra tehetünk javaslatot.
A megoldást abban látja az Unió, hogy egy keretszabályozást rendeleti úton bevezet az Unió egész területére, ami egy ársapkát fogalmaz meg a nagykereskedelmi tevékenységre, hiszen egymás között forgalmazzák ezt a szolgáltatást a mobilszolgáltatók. Illetve fölfedezve azt a nem túl örömteli tényt, hogy az ilyen típusú korlátozások kapcsán bekövetkezett árcsökkenés nem jut el a fogyasztóig, ezért a kiskereskedelmi árakra is egy ársapkát határozna meg ez a rendelet.
Láthatóan makrogazdasági szempontból ez nem jelent érdemi változást, semmilyen hatása nincs a költségvetésre vagy a nemzetgazdaságra, ellenben az üzleti élet aktivitását, az ahhoz kapcsolódó technikai költségek csökkentését közvetlenül eredményezi, ezért támogathatónak ítéljük, gondoljuk.
Magáról a témáról a tájékoztatást megküldtük, illetve mindenki asztalán ott van. Az albizottságunk tárgyalta Fidesz-kezdeményezésre annak idején. Ennek kapcsán összeállítottunk egy javaslatot vélemény kialakítására, amit a gazdasági bizottságnak ajánlunk, hogy bocsássa ki mint határozatot. Ez is előttünk van.
Nincs különösebb egyéb mondandóm ebben a kérdésben. Megkérdezem, hogy az NHH-nak van-e itt képviselője.
DR. KOVÁCS OSZKÁR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Van valaki kinn. Én a GKM-től vagyok.
ELNÖK: A Nemzeti Hírközlési Hatóságnak is küldtünk meghívót ehhez a napirendi ponthoz? (Dr. Beczkay Edit: Igen.) Megkérdezem, hogy a kormánynak van-e az előterjesztéssel kapcsolatban olyan véleménye, amit feltétlen fontosnak tart elmondani.
DR. KOVÁCS OSZKÁR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem különösebben.
ELNÖK: Nincs.
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tudomásom szerint lényegében konszenzus van. (A Nemzeti Hírközlési Hatóság meghívott képviselői a terembe lépnek.)
ELNÖK: Gondolom, tudják, hogy mit tárgyal a gazdasági bizottság ebben a napirendi pontban, tehát a roaminggal kapcsolatos kérdést. Az előterjesztéssel kapcsolatosan van-e rövid véleményük?
DR. HORVÁTH MARCELL (Nemzeti Hírközlési Hatóság): A bizottság részéről küldtünk egy tájékoztatást előzetesen. Ha szükségesnek ítéli a bizottság, akkor az abban foglaltakat röviden el tudjuk mondani. Egyébként ahhoz képest kiegészítenivalónk első körben nincsen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ez számunkra meggyőző és elégséges. Tehát érzi a bizottság a súlyát, hiszen 170 millió telefonálóról van szó, amibe beleértendő a magyarországi lassan 10 millió is.
Készült és mindenki előtt ott van egy bizottsági állásfoglalás. Az állásfoglalással kapcsolatban van-e észrevétele a bizottság tagjainak? Parancsoljon!
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban ahogy Márfai kollegám említette, mi a nyár közepén tartottunk egy informatikai albizottsági ülést a Fidesz képviselőinek kezdeményezésére a roaming kérdésben. Ott meghallgattunk egy részletes és kimerítő tájékoztatást az NHH képviselői részéről, ami egy nagyon korrekt tájékoztatás volt, amit ez úton is szeretnék megköszönni. Én a Fidesz képviselőinek nevében azt tudom mondani, hogy ezt a közös nyilatkozatot támogatni tudjuk mindenképpen, hiszen az említettek miatt is egy rendkívül fontos és nagyon sok embert érintő kérdésről van szó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm Nyitrai úrnak a véleményét. Mivel nincs több vélemény, azt javaslom, a jelentést vegye tudomásul a bizottság. A bizottsági állásfoglalásról pedig, amely megfogalmazásra került, és amellyel kapcsolatban megerősítő vélemények hangzottak el, szavazzunk. Aki egyetért a bizottsági állásfoglalással, ami önök előtt van, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta.
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Szándékosan most kérek szót. Őszintén szólva nem tudom, képviselőtársaim közül hányan olvasták betűről betűre végig a Nemzeti Hírközlési Hatóság által készített tájékoztatót, de én elkeserítőnek tartom ennek a nyelvezetét, elkeserítőnek tartom, hogy milyen helyesírási hibák maradtak benne. Úgy gondolom, hogy ha az Országgyűlés számára valamelyik hatóság készít egy anyagot, elvárható, hogy olvassák át, próbáljanak a magyar nyelv szabályai szerinti anyagot készíteni és kiszedni belőle utólag olyan helyesírási hibákat, amelyek alapvetően megkülönböztetnek és félrevezethetnek dolgokat. A "tervezet" meg a "tervezett" egészen mást jelent, és úgy gondolom, a bizottság számára ekkora hibát nem lehet benne hagyni az anyagban.
Köszönöm.
ELNÖK: Én ehhez már hangsúlyt nem is teszek hozzá. Köszönöm szépen.
Azt javaslom, hogy lépjünk tovább a 7. napirendi pontra. Itt vannak kétségek. Szeretném emlékeztetni a bizottság tagjait, hogy az előző bizottsági ülésen abban maradtunk, hogy egyeztetés fog bekövetkezni, és ezzel ketten foglalkoznak a bizottság részéről: Latorcai alelnök úr és Horváth Csaba képviselő úr, illetve Göndör úr, mint aki örökös közbeszerzési szakértő.
Az előterjesztés, amiről tárgyalunk, a T/842. számú törvényjavaslat módosító javaslatai. Feltételes módban hoznám ezt ide a bizottság elé; miután meghallgattuk a kormány véleményét a módosítókról, akkor vitassuk meg röviden, és úgy foglaljunk róla állást. Tehát ha nem tudunk most érdemben dönteni, nem tartom gondnak, hiszen jövő hét szerdán még módunk és lehetőségünk lesz arra - vagy akár hétfőn is, ha úgy kell generálni a kérdést -, hogy ebben döntsünk. Ez egy fajsúlyos dolog, tehát semmi nem kényszerít minket arra, hogy a mai nap folyamán döntést hozzunk ebben. Ezzel a "megvezetéssel" egyetértetek? (Bólogatások.)
Megkérem a kormány képviselőjét, hogy a módosító javaslatról a véleményét szíveskedjen elmondani. A bizottságiról beszélünk természetesen.
BOZZAY ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bozzay Erika vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ezt a módosító javaslatot támogatni tudjuk, különösen arra tekintettel, hogy az akkreditív kötelező jellegét megszüntetné. Ez volt az egyik legtöbb vitát kiváltó része a törvényjavaslatnak.
Nagyon röviden ennyit szerettem volna kiegészítésként elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Csak a súly miatt kérdezem, hogy ezt önök, az IRM támogatja, vagy a kormány.
DR. BOZZAY ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez az IRM szakmai álláspontja, tehát ha kell, akkor ehhez külön kormányálláspontot beszerzünk, de erre egyelőre nem volt idő.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ez csak a hangszerelés miatt hangzott itt el.
Horváth Csaba képviselő úr!
HORVÁTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak azt szeretném megjegyezni, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen egy rövid tájékoztatást adtunk erről a korábbi egyeztetésről, amelyen Latorcai alelnök úr nem tudott részt venni késői értesítése okán. Éppen ezért jövő hét hétfőn fél tizenegykor az elnök úr szobájában tartanánk egy kormányközi és parlamentközi egyeztetést.
A kompromisszum abba az irányba látszik kialakulni, hogy most a jogharmonizációhoz szükséges módosításokat átengedné az Országgyűlés, viszont a körbetartozások kérdéskörét komplex módon kezelné. Egy márciusig tartó intenzív időszakban nemcsak ennek a jogszabálynak az érintettségét, hanem más egyéb pénzügyi, pénzügytechnikai, valamint eljárási trendeket érintő jogszabályokat tenne az Országgyűlés és a gazdasági bizottság elé, hogy ezt a láncolatot részben a közbeszerzések területén, részben a gazdasági élet minden területén próbálja meg szabályozókkal kiküszöbölni. Egy sokkal átfogóbb és átgondoltabb munka az, ami ebben a témakörben szükséges lenne, tehát nem tartanánk helyesnek azt, ha most ennek egy pici részét megpróbálnánk megoldani, ugyanakkor nincs meg a háttere ennek az ellenőrzésére, végrehajtására és az egyéb problémák elkerülésére.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök úr kíván-e ehhez valamit hozzátenni? (Dr. Latorcai János: Nem.) Tehát akkor így ebben egység van.
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Csak erősíteni szeretném, amit Horváth képviselő úr mondott, és szeretném tájékoztatni a gazdasági bizottságot, hogy egy interpellációt nyújtottam be egy konkrét eset kapcsán. Az M6-osnál jelenleg a közbeszerzési pályázatot megnyert multinacionális cégek, miután az első kifizetésekből kivonták a pályázati feltételként szereplő kötelező sajátrészüket, jelenleg mintegy 170-180 magyar kis és közepes alvállalkozónak és teljesítési segédnek 2 milliárd forinttal tartoznak. Tudom, hogy ez csak egy szegmense az egész magyar gazdaságnak, de arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy a helyzet nem javul, hanem romlik, és már nemcsak egy-egy foghíjbeépítésnél tapasztalható ez a jelenség, hanem a gazdaság és a magyar társadalom figyelmének fókuszában lévő nagyberuházásoknál is sajnos gyakorlattá vált.
ELNÖK: Horváth Csaba javaslata szerint hétfőn újra tárgyalásra kerülne ez a dolog, éppen a meglévő kérdések miatt. (Horváth Csaba: Szerdán a bizottság elé megy.) Úgy gondolom, ez nem csak egy szűk körben lenne. Kik vennének ezen részt? Mert célszerű lenne kibővíteni, és most már egy olyan álláspontot kialakítani, hogy vagy levesszük ezt a napirendről, és megsemmisítjük az egészet, vagy pedig próbálunk egy olyan döntést hozni, hogy a jövő héten a bizottsági állásfoglalás formájában kikerüljön és távozzon tőlünk e téma.
Horváth Csaba?
HORVÁTH CSABA (MSZP): Az elnök úr hívná össze, a kormány különböző szaktárcái vennének részt benne, akik a területért felelősek, illetve a frakciók képviselői.
ELNÖK: A szakmai szervek képviselői?
HORVÁTH CSABA (MSZP): A szakmai szervek képviselői is.
ELNÖK: Tehát az IRM mindenféleképpen.
HORVÁTH CSABA (MSZP): Így van.
ELNÖK: Ebben a témában hagyjuk, hogy a szakembereink ezzel a kérdéssel foglalkozzanak, és akkor nem később remélhetőleg, mint jövő hét szerdán a bizottság ebben döntene. Egyetértés van ebben? (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm, a bizottság ebben egyetértett.
Köszönöm szépen a mai bizottsági ülésen való részvételt. Délután 14.30-kor pedig informatikai albizottsági ülés lesz itt, ebben a teremben.
(Az ülés végének időpontja: 10 óra 42 perc.)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa