FMB-17/2009
FMB-104/2006-2010.

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2009. szeptember 28-án, hétfőn 09.30 órakor
a Képviselői Irodaház 128. számú termében
megtartott üléséről

 

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott: *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki megnyitó, napirend elfogadása *

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita) *

Szatmári Edina hozzászólása *

Lödiné Cser Zsuzsanna szóbeli kiegészítője *

Vita *

A Pénzügyminisztérium képviselőinek válaszai *

Haág Tibor reflektálása *

Határozathozatal *

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita) *

Szatmári Edina szóbeli kiegészítője *

Kajdi László szóbeli kiegészítője *

Vita *

Határozathozatal *

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (Általános vita) *

Kajdi László szóbeli kiegészítője *

Vita *

Határozathozatal *

Egyebek *


Napirendi javaslat

1. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita)

b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)

2. Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita)

3. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (Általános vita)

4. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke

Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök
Filló Pál (MSZP) alelnök
Dr. Bóth János (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Herényi Károly (független)

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Bóth János (MSZP) megérkezéséig Filló Pálnak (MSZP)
Rácz István (Fidesz) dr. Czomba Sándornak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Vécsi Istvánnak (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Szatmári Edina vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Kajdi László szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Lödiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Haág Tibor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 09.34 óra)

Elnöki megnyitó, napirend elfogadása

GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Szép napot kívánok mindenkinek. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, előadóinkat. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozatképességünk megállapítására kerítünk sort. A helyettesítésekkel együtt teljes létszám van.

A bejegyzett helyettesítések: Bóth János helyettesíti Filló Pált, közben már V. Németh úr megérkezett, Rácz István Czomba Sándort, Magyar Bálintot Vécsi István képviselőtársunk. Így teljes a bizottsági létszám.

A határozatképesség megállapítását követően a napirend elfogadására kerítek sort. Képviselőtársaim elektronikus formában megkapták a meghívót, amely az egyebekkel együtt négy napirendi pont tárgyalására tesz javaslatot. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e más vélemény ebben. (Nincs jelentkező.) Aki elfogadja az elektronikus formában kiküldött napirendi pontok tárgyalását, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. A meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalására kerítünk sort. Tárgyalási időkeret tekintetében a szokásjognak megfelelően haladunk, azonos időkeret meghatározása mellett mindig az ellenzéki oldal első megszólalásával, felváltva párosul.

Az első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Általános vitára való alkalmasság megállapítása, valamint ehhez kapcsolódva az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről. A Pénzügyminisztérium részéről Szatmári Edina vezető tanácsos asszony és Kajdi László vezető tanácsos úr lesznek jelen. Az Állami Számvevőszék részéről pedig Lödiné Cser Zsuzsanna osztályvezető asszony és Dombóvári Éva számvevő. Köszönöm szépen.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezető kollégái is itt vannak, Bódi András főosztályvezető urat, Haág Tibor főosztályvezető urat látom, Mátyus Mihály főosztályvezető urat, Szatmári Andrea főosztályvezető-helyettes asszonyt, Vajó Regina osztályvezető asszonyt és Schlenkné Hayer Tímea főosztályvezető-helyettes asszonyt. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés részéről pedig Böhm Zsuzsanna tisztségviselő tisztelte meg a bizottsági ülésünket. Az én ismereteim szerint az első napirendi pont kapcsán rajtuk kívül az Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság részéről is itt van dr. Báthory Zoltán, dr. Mester Máté és dr. Schmidt Katalin Erika. És még a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége részéről üdvözlöm Apró Antal Zoltán urat.

Úgyhogy nagy érdeklődésre tart számot az első napirend javaslat tárgyalása, azt javaslom, hogy csapjunk bele, kezdjük meg a tárgyalás lefolytatását, az általános vitára való alkalmasság megállapítását megelőzően.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita)

Kérem az előterjesztőket, gondolom, a Pénzügyminisztérium nevében kívánnak szólni, véleményt kívánnak megfogalmazni. Parancsoljon, Szatmári Edina, a szó az öné.

Szatmári Edina hozzászólása

SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat tiszta költségvetés, ez azt jelenti, hogy a kapcsolódó szaktörvényeket külön javaslatként terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény alapján a törvényjavaslat az előző évektől eltérő formában és tartalommal jelentkezik. Ennek az egyik leglényegesebb jele, hogy az államháztartás a korábbi négy alrendszer helyett most két alrendszerből tevődik össze 2010. január 1-jétől. Az egyik alrendszer a központi alrendszer, ez magában foglalja a tb-alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat is, a másik alrendszer pedig az önkormányzati alrendszer.

A második változás, hogy a törvényjavaslat a külső és a belső tételeket is megkülönbözteti. Ezt az új fogalomrendszert is a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény vezette be. A törvényjavaslatnak a 11. számú melléklete tartalmazza a külső tételeket.

Néhány szót a költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági feltételeiről. A makrogazdasági folyamatok alakulásáról adott előrejelzés a 2009 augusztusában rendelkezésre álló információk alapján készült. 2010-től a fejlett országokban fokozatosan meginduló fellendüléssel párhuzamosan a hazai külkereskedelem teljesítménye és javulása várható. 2010-től fokozatos javulás várható a belső kereslet vonatkozásában is, összességében azonban a 2010. évben a fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt, áthúzódó negatív hatása miatt a GDP egy százalékos csökkentése várható. A 2010. évi éves átlagos infláció 4,1 százalék körül várható.

Néhány szót az államháztartás céljairól és kereteiről. A 2010. évi költségvetési folyamatokat a konvergenciaprogramban kitűzött hiánypálya, valamint a közpénzügyi felelősségről szóló törvényben rögzített, az elsődleges kiadások és a kormányzati szektor hiányát meghatározó szabályok determinálják.

A kormányzati szektor elsődleges egyenlege a 2010-13. években is többletet jelez, azonban a GDP-arányos eredményszemléletben megadott hiány a 2010. évi 3,8 százalékról 2013-ra 2,2 százalékra apad. A hiány csökkenésének üteme követelmény ahhoz, hogy a maastrichti kritériumoknak megfelelően az államadósság GDP-ben mért arányát és az infláció mértékét is egyaránt csökkenteni lehessen.

Néhány szót a pénzforgalmi adatokról. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1060,3 milliárd forint, ebből a központi alrendszer hiány 870,3 milliárd forint, a törvényjavaslat első paragrafusa szól erről, illetve a központi alrendszer mérlegét a 2. számú mellékletben találják meg.

A központi költségvetés hiánya 852,1 milliárd forint pénzforgalmi szemléletben. A költségvetési szervek jogállásában és gazdálkodásában jelentős intézkedések és szabályozásváltozások történtek az elmúlt években. Ezeknek alapvető célja a hatékonyság és az átláthatóság növelése volt. A költségvetési fejezetek 2010. évi tervezett saját bevétele 1296,8 milliárd forint, a költségvetési fejezetek 2010. évi tervezett kiadása 3483,3 milliárd forint. Az elkülönített állami pénzalapok többlete 35,1 milliárd forint, ebből a Munkaerő-piaci Alap többlete 18,4 milliárd forint. Ez a foglalkoztatási törvényben előírt, a likviditási tartalék feltöltési kötelezettsége miatt.

A közteherviselési rendszer átalakítása miatt 2010. január 1-jétől megszűnik a munkaadói, munkavállalói és a vállalkozói járulék, a Munkaerő-piaci Alap bevétele az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék közel 23,8 százaléka.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól néhány szót. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2010. évi költségvetése a bevételek és a kiadások egyensúlyát irányozza elő. A járulékmérték tekintetében nem történik változás, tehát a foglalkoztatók által fizetendő járulék mértéke továbbra is 24 százalék, míg a biztosítottak által fizetendő járulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe tartozók esetében változatlanul 9,5 százalék, a magánnyugdíj-pénztári tagok által fizetendő járulék mértéke pedig 1,5 százalék.

Az Egészségbiztosítás Alap 2010. évi költségvetése hiánnyal került megtervezésre, ez 53,4 milliárd forint, azonban ez nem befolyásolja az Egészségbiztosítási Alap működőképességét, hiszen továbbra is lehetőség van az egységes kincstári számlához kapcsolódó megelőlegezési számla igénybevételére. Változás, hogy 2010. január 1-jével megszűnik a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Néhány szót a helyi önkormányzatok támogatásáról. A helyi önkormányzatok 2010-ben a hitelforrások nélkül több, mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés az állami támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó révén csaknem 1130 milliárd forintot biztosít. Továbbra is folytatódik a 2009-ben indított, "Új tudást, műveltséget mindenkinek" program és 2010-ben az "Út a munkához" program folytatására a kormány 13 milliárd forinttal több forrást biztosít.

Az önkormányzatoknál megváltozik az önkormányzati fejlesztési támogatások rendszere is és megszűnnek azok a tisztán hazai fejlesztési források, amelyeknek céljai az európai uniós forrásból is megvalósulhatnak.

Néhány szót mondanék még az uniós költségvetési kapcsolatokról. A költségvetésben megjelenő európai uniós támogatások felhasználáskor mind bevételként, mind kiadásként egyaránt elszámolásra kerülnek, ezért az államháztartás egyenlegét nem befolyásolják. A 2007-13. évek közötti időszak támogatásfelhasználásai, adatai jelennek meg a törvényjavaslatban. E támogatások közül kiemelném a strukturális alapok és a kohéziós alap forrását magába foglaló Új Magyarország fejlesztési tervet, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait felölelő Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatásait.

Természetesen 2010-ben is vannak olyan tételek, amelyek nem jelennek meg a költségvetésben. A költségvetésen kívüli támogatások között a nem vidékfejlesztési célú mezőgazdasági támogatások dominálnak, így a csatlakozási szerződés alapján 2010-ben a magyar gazdák már az Európai Unió régi tagállamainak járó közvetlen támogatások 70 százalékára lesznek jogosultak. Ezt egészíti ki a hazai költségvetési forrásból származó úgynevezett top-up-támogatás.

Ugyancsak nem jelennek meg a költségvetésben közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, mert ezek elsősorban kutatás-fejlesztési és oktatási programok keretében megpályázható források.

Végezetül a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő tartalék-előirányzatokról néhány szót. Az általános tartalék összege 57,2 milliárd forint, ez az előre nem tervezhető kiadásokra szolgál. A céltartalék 125,2 milliárd forint, ennek az előirányzatnak terhére történik többek között az uniós nemzeti szakértők kiadásainak elszámolása, a diplomás pályakezdők támogatása, a Prémium évek programról szóló törvény alapján a munkáltatói kifizetések finanszírozása, a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak teljesítményelven alapuló ösztönzési rendszerének működtetése.

A stabilitási tartalék 79 milliárd forint, ennek a felhasználásáról az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány dönthet a költségvetési és gazdasági folyamatok figyelembevételével. A kamatkockázati tartalék 50 milliárd forint, ennek felhasználásáról az Országgyűlés felhatalmazásával a pénzügyminiszter dönthet. És végül a fejezeti tartalék. Ez a fejezeti gazdálkodás szakmai célú költségvetési pénzeszköze.

Természetesen a korábbi évekhez hasonlóan az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a kormány a törvényjavaslatban a költségvetési évet követő három év várható előirányzatait is bemutatja. Végezetül összefoglalóan a legfontosabb mutatók: az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 4 százaléka. A kormányzati szektor eredményszemléletű, úgynevezett SA-hiánya a GDP 3,8 százaléka, a kormányzati szektor adóssága a GDP 79,2 százaléka. Köszönöm szépen a figyelmet és kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát szíveskedjen támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Állami Számvevőszék osztályvezető asszonyát, kér-e szót. Parancsoljon, a szó az öné.

Lödiné Cser Zsuzsanna szóbeli kiegészítője

LÖDINÉ CSER ZSUZSANNA (Állami Számvevőszék): Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Csak röviden egészíteném ki a számvevőszéki véleményt. A korábbi évektől eltérően kisebb terjedelemben készült, de hasonlóan a korábbiakhoz, a törvény felhatalmazásával összhangban, közvetlenül nem foglalhatott állást olyan kormányzati társadalom- és gazdaságpolitikai elhatározásokkal, elgondolkodásokkal kapcsolatban, mint a költségvetés gazdaságélénkítő jellege, illetve azok arányai. Így az ellenőrzés alapvetően arra irányult, hogy a kimunkált előirányzatok mennyire megalapozottak, teljesítésüket, a tapasztalati adatok alátámasztják-e, valamint a javasolt jogszabályi módosítások elősegítik-e annak megvalósítását.

A véleményezést nehezítette - ez a jelentésből is kiolvasható -, hogy a tervező munka helyszíni ellenőrzésének lezárását követően ismertük meg az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatot. A tervezési folyamat alapján azonban összességében az a tendencia látszik, hogy a feladatok és a rendelkezésre álló források között feszültségek vannak.

A további véleményeink részletesen a jelentésben olvashatók. Köszönöm szépen, csak ennyivel egészítettem volna ki.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom a bizottság tagjainak, hogy a kérdések, észrevételek tekintetében egy körben foglaljunk állást. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen. Akkor eszerint haladunk tovább. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, észrevétele. Alelnök asszony, parancsoljon. Látom Czomba Sándor képviselőtársam kezét is.

Vita

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat az előző évhez képest érdemi változást nem tükröz. Ez magyarul azt jelenti, hogy továbbra is a megszorítások és az elvonások érvényesülnek, akár a gazdasági szférát, akár a költségvetési intézményeket, az önkormányzatokat, az egészségügyi ellátórendszert vagy a lakossági megszorításokat vesszük figyelembe.

Elhangzott, hogy az infláció tervezett mértéke 4,1 százalék, ehhez képest, hogy ha megnézzük, hogy a lakossági jövedelmek hogyan fognak alakulni, akkor a reáljövedelem 1,3 százalékkal csökken a tervezet szerint. De szeretném megemlíteni ezenkívül azokat a szociális megszorító intézkedéseket is, amelyek nagymértékben fogják sújtani a családokat. Elsősorban azokat a családokat, amelyek több gyermeket nevelnek, hiszen a szocpol-intézkedés, ami a lakásépítési támogatáshoz igénybe vehető, szintén megszorításokat szenved el. Ugyanígy a 13. havi juttatások még meglévő részének az elvonása, akár a közszférát tekintjük, ezen belül a közalkalmazottakat vagy a köztisztviselőket, ezek mind érinteni fogják azokat, akik még ma dolgoznak. De ugyanígy a 13. havi nyugdíj megszüntetése is nyilvánvalóan fájón fogja érinteni azokat a nyugdíjasokat, elsősorban azokat, akiknek a nyugdíja meglehetősen alacsony.

Ha arra összpontosítunk, hogy vajon az adó- és járulékbefizetések, amelyek a munkajövedelmekhez kapcsolódnak, milyen szinten és hogyan fognak alakulni, akkor ezzel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy ezek meglehetősen erős kockázatot viselnek, hiszen a foglalkoztatottság mértéke egyáltalán nem fog emelkedni, sőt az ez évi csökkenések után még jövőre is csökkenni fog azoknak a száma, akiknek még lesz lehetősége arra, hogy dolgozzanak. Ugyanakkor a munkanélküliség további emelkedésével számolnak. Joggal merül fel a kérdés, hogy ebben az esetben hogyan is fog alakulni akár a személyi jövedelemadó bevétele, akár a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetések, hiszen továbbra is az a tendencia érvényesül, hogy egyre kevesebben fizetnek és viselnek egyre nagyobb terheket.

Ha a Munkaerő-piaci Alapnak a bevételi-kiadási oldalait nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy jelentősen csökken a bevételi oldal. Értelemszerűen akkor a kiadási oldal is. Úgy véljük, hogy a munkanélküliség növekedése és a foglalkoztatottak számának a csökkenése meglehetősen drasztikus hatással lesz mind a bevételi, mind a kiadási oldalra. Hiszen, hogy ha kevesen fizetik a járulékokat, ugyanakkor a szociális ellátórendszeren keresztül igénybe veszik azokat a jogosan járó támogatásokat az érintettek, ugyanakkor a munkanélküliek és az álláskeresők pedig a jogszabályban, törvényben biztosított ellátásokat, akkor joggal merül fel az a kérdés, hogy mennyire megalapozott ez a bevétel, illetve kiadási oldal. Különös tekintettel arra a törvénymódosító javaslatra, amelyet még a mai bizottsági ülésünkön tárgyalni fogunk, ahol brutálisan csökken az a kiadási rész, amelyik elsősorban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódik többek között.

Ez a költségvetési törvényjavaslat, amelyik itt fekszik most a bizottság előtt, semmilyen módon nem foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne a gazdaságot talpra állítani és hogyan lehetne azt elérni, hogy a hazai vállalkozások végre lélegzethez jussanak és munkahelyeket tudjanak teremteni, mert csak megszorításokkal, elvonásokkal egy új, most már a Bajnai Gordon miniszterelnök nevéhez fűződő Bajnai-csomaggal nem lehet ezen a mélyrepülésen változtatni, amelynek most már legalább két éve részese az ország minden itt élő tagja és részesük mindazok a vállalkozások, amelyek sorra mondják fel a szolgáltatásaikat, illetve szüntetik meg az eddigi tevékenységüket vagy pedig drasztikus létszámleépítésre kényszerültek.

Ez a törvényjavaslat ebben a formájában így, ahogy előttünk van, semmi újat nem tartalmaz, kizárólag a megvonásokra épül, ezért általános vitára nem tartom alkalmasnak.

ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszony. Herényi Károly képviselő úr, parancsoljon.

HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégek! Alelnök asszony azt mondta, hogy ugyanolyan a szerkezete a költségvetésnek, mint a tavalyinak volt. Ez nem pontosan így van, ugyanis hét esztendeje ugyanaz ennek a költségvetésnek a szerkezetet. Azóta elmaradtak azok a reformok, amelyek a kiadási oldalt ésszerűbbé, hatékonyabbá tehették volna. Az, hogy most négy alrendszer helyett két alrendszer van, ez egy derék dolog, de a dolog lényegén igazából nem fog változtatni.

A cél, ahogy hét esztendővel ezelőtt is - habár a hét esztendővel ezelőtti költségvetés, illetve a 2002-es találta el legjobban a hiányt, tekintve, az majdnem kétszámjegyű volt - az egyensúly megteremtése, ami derék dolog. Hét esztendeje mondjuk, hogy csak az egyensúly megteremtését célként kitűzni, az azzal fog járni, hogy azt ugyan meg lehet teremteni, de ha a fejlődési források nincsenek biztosítva, akkor ez az egyensúly minden esztendőben alacsonyabb szinten fog megvalósulni. Ennek megélői és tapasztalói vagyunk.

A legnagyobb hibája ennek a költségvetési törvénytervezetnek, hogy ugyanúgy nem gondoskodik ezekről a forrásokról, ami a gazdaságot beindíthatná, mint ahogy idáig az összes többi megelőző, a mostani szabad demokrata-szocialista kormányok működése alatt benyújtott költségvetésre jellemző volt. Azt be kell látnunk, hogy ez egy kényszerköltségvetés, kényszerpályán mozog a kormány, amikor ezt a költségvetést benyújtja, egyfelől azért, mert kisebbségben van és rengeteg dolgot nem tud megvalósítani, másfelől a válság nyilván nem kerülte el az országot sem. Hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk, azt egy-vagy két számmal hadd támasszam alá. Amíg ma 8 százalék körüli jegybanki alapkamattal és talán ma fél százalékponttal ezt csökkentik, addig például Csehország és Lengyelország két százalék körüli, sőt az alatti jegybanki alapkamatai nyilván sokkal komolyabb forrást biztosítanak a gazdaság beindításához, mint amire mi képesek vagyunk.

A bevételi oldalról néhány szót. A reformok között az adóreform is elmaradt. A mostani kormány által adóreformnak hirdetett intézkedések legnagyobb problémája, hogy az adófizetők táborát nem növeli. Az adóterhek némileg csökkennek, de ez sem teljesen biztos, hiszen még nem tudjuk pontosan, hogy ez hogy fog jövőre kinézni. Ez azt jelenti, hogy az élőmunka terhei jelentősen nem csökkennek, aminek a következménye az, hogy a magyar gazdaság versenyképessége nem nő. Amíg az adószerkezet, a három adótípus arányainak a megváltoztatása nem fog drasztikus mértékben bekövetkezni, addig ez a helyzet fennáll. Továbbra is fenntartja a minimálbér adómentességét, igaz, hogy nem így nevezi, hanem más formában, de ez biztosítja, ami nem használ a gazdaság kifehérítésének, tulajdonképpen az 1,6 millió minimálbéren bejelentett dolgozó érdekközösségben van a munkaadóval, hiszen ezeknek legalább a fele a jövedelme másik részét a zsebébe kapja adózatlanul, aminek az igazi negatívuma akkor fog kiderülni, amikor ezek az emberek vagy megbetegszenek vagy nyugdíjba mennek.

Aztán van még egy óriási tartaléka ennek a költségvetésnek. A feketegazdaság és a korrupciós "kiadások" összegét csak becsülni tudjuk. Ez 2-400 milliárd forint közé tehető. A Transparence International jelentése szerint ennek elsődleges oka a párt- és kampányfinanszírozás megoldatlansága, a második pedig a közbeszerzési törvény milyensége. Úgyhogy itt is lett volna tennivaló, ez is elmaradt. Csak megemlítem, hogy a 120 milliárd forint, amit most az önkormányzatoktól vonnak el, nem megkérdőjelezve ennek a szükségességét, meg a 40 milliárd, ami a közösségi közlekedésnél vonatik el, annak az ismeretében azt mondom, hogy ezt is meg kell tenni, tehát ott is rendet kell csinálni, mert egyidejűleg van jelen a rendkívüli szűkösség és egyidejűleg van jelen az óriási pocsékolás, tehát a hatékonytalan pénzfelhasználás. De ez a kisebbik szám, a 200 milliárd forint ezt fedezte volna. A kiadási oldal tulajdonképpen a reformok elmaradásnak eredményeképpen szinte változatlan.

Ugyanúgy a felsőoktatást preferálja és finanszírozza a költségvetés. Gyártjuk a rengeteg olyan diplomást, akiknek a tudása elsősorban nem versenyképes, másodsorban jelentős részüknek a sorsa a diplomás munkanélküliség vagy a pályakezdő munkanélküliség lesz.

A támogatási rendszerek. Szintén elmaradt reformok eredményeképpen alanyi jogon juttatják a különféle támogatásokat, nem a rászorultsági elven. A 13. haviak eltörlése. Ha van pénz arra, hogy ezt ki lehessen fizetni, akkor ki kell, de akkor is tisztességesebb és normálisabb dolog lenne, ha a 13-at beépítenék a 12 haviba, hiszen ne a mindenkori kormányok tüntessék fel magukat a kegyúr vagy az adakozó szerepében, hanem ha van pénz, azt oda kell adni 12 hónapos osztásban, ha meg nincs, azt kell mondani, hogy nincs és kész.

A fentieket figyelembe véve, miután ez a költségvetés alapvetően nem tér el az előző hét esztendő által megismert vagy ezen idő alatt megismert költségvetési tervezetektől, ezt a költségvetési tervezetet a Magyar Demokrata Fórum nem tudja támogatni, és általános vitára nem tartja alkalmasnak annak ellenére, hogy nyilván ez meg fog történni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy Czomba képviselő urat követően van-e még hozzászólási szándék. Kiss Ferenc, Kontur Pál. Most Czomba Sándor képviselő úré a szó.

DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Néhány konkrét kérdést szeretnék megfogalmazni részben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeteiben található sorokkal, részben pedig a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban.

Az álláskeresési támogatásoknál az idei évi 100 milliárddal szemben több, mint 142 milliárd forintot találunk. Szeretnék rákérdezni, hogy milyen számítás alapján, hogyan kalkuláltak, számoltak. Hogy ha jól tudom, felülről nyitott alap, tehát mi újság az idei évvel arányos teljesítéssel és mi alapján számolták ezt az összeget?

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnél 2009-ben 3,7 milliárd forint van működési célra előirányozva, a következő évben 3 milliárd 506, tehát magyarul 140 millió forinttal kevesebb, miközben a rehabilitációs járadék 4 milliárdról 14 milliárdra nő. Magyarul ez azt jelenti, hogy rehabilitációs járadékra nagyságrendekkel több, háromszor annyi ember lesz bevonva. Ezeknek a szervezeteknek a feladata egyébként ezen embereknek a rehabilitációs járadékuk megítélése és egyáltalán a rehabilitáció keresztülvitele. Tehát, miközben háromszorosára nő az egyik oldalon az ügyfélforgalom, a másik oldalon azt érzékeljük, hogy csökken az erre fordítható összeg.

A rehabilitációs hozzájárulás kérdése. Alelnök asszony már említette is, ez egy rendkívül veszélyes, finoman szólva is kockázatos dolog. Önök azt mondják, hogy azért emelkedik ötszörösére a járadék, hogy ezzel ösztönözzük azokat a munkáltatókat, akik eddig befizettek a központi költségvetésbe. Ne befizessenek, hanem megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassanak. Remek gondolat, csak azt szeretném kérdezni, hogy akkor miért négyszeresére emelték. Önök is azzal számolnak, hogy gyakorlatilag nem azt az utat fogják választani, hanem be fognak fizetni. Óriási veszélye van, mert vagy a 62 milliárd forint nem fog teljesülni, egyébként meg neki már helye lenne nagyon sok helyen vagy pedig nem fog továbbra sem megváltozott munkaképességűt foglalkoztatni.

Bértámogatás. 12 milliárd forint volt az idénre is tervezve, jövőre is 12 milliárd forint van. Ha jól tudom, 18 milliárd forint fölött tart a kifizetés az idei évben. 2008-ban 9 milliárd helyett 16 milliárdot fizettek ki, jövőre 12 milliárd forinttal kalkulálnak, az önök statisztikájából néztem ki. Ez már most borítékolható, hogy ez a 12 milliárd forint nem tartható, mert hiába hozták be a 168/2009-es kormányrendeletet, a meglévő állományi létszámmal kalkulálva is több, mint 12 milliárd. Tehát kérdésem, hogy mi lesz, hogy ha ugyanúgy, mint a korábbi években a bértámogatás alapja, de lényegesen többet kell kifizetni, akkor honnan lesz ez megoldva.

Költségkompenzáció. 35 milliárd forint helyett 30 milliárd. Ötmilliárd forintot vonnak el. Mi lesz azokkal a szervezetekkel, költségkompenzációs és rehabilitációs költségtámogatásban részesülő szervezetekkel, honnan kívánják ezt az ötmilliárdot elvonni? És van-e ennek egyébként foglalkoztatást csökkentő hatása? Vagy ha nincs, akkor eddig miért adtak 35 milliárd forintot, most meg miért csak 30-at?

Szociális intézményi foglalkoztatás, 5,6 milliárdról 3 milliárdra csökken, szeretném az okát megtudni.

A rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás 4 milliárdról 3 milliárdra csökken. Állandóan vitatkozunk azon, hogy mennyire fontosak a munkahelyek, a munkahelyteremtés, miért csökkentik az erre fordítható összeget? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kiss Ferenc képviselő úr!

KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Úgy gondolom, hogy az elmondottak és a beterjesztett javaslat alapján azt mondhatjuk, hogy bizony a gazdasági válság nagyon mélyen kihat erre a költségvetésre. És talán Herényi Károly képviselőtársam is utalt rá, hogy bizony ennek a jegyei jelen vannak. Azonban, ha a számokat nézzük, akkor a költségvetés a takarékosság, a stabilitás megőrzését és a közbiztonság javítását szolgálja. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés elfogadása a gazdasági növekedés alapjainak a megteremtését jelenti. Tudjuk, hogy ennek a költségvetésnek vannak konfliktuspontjai és vannak olyan területek, ahol bizony további egyeztetésekre van szükség. Ilyeneket tudok mondani, például az önkormányzatokat érintő csökkenések, feladatcsökkenéssel együtt és egyéb normatív támogatáscsökkenések, amiknek vannak objektív okai. Ugyanilyen a közösségi közlekedés 40 milliárdos csökkenése, aminek szintén vannak vonzatai. Ezek azok a területek, amelyek kihatnak a konfliktuskezelésre is, mert gondoljunk csak az érdekegyeztetés folyamatában a minimálbérre vagy a keresetfejlesztés mértékére.

Az elhangzottak alapján azért látni kell, hogy a munka becsületének helyreállítása során van az a 117,5 milliárdos támogatás, amely az "Út a munkához" programnál, a közmunkaprogramoknál vagy ezeknek a bővítésénél lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak önkormányzatok, hanem más vállalkozások is foglalkoztassanak az "Út a munkához" program keretében munkanélkülieket.

Azt is látni kell, hogy a sávhatár 1,9 millió forintról 5 millió forintra emelkedik, illetve az adómérték 18-ról 17-re és 36-ról 32 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy tízből kilenc fő már a kedvezményes adósávban adózik.

Nekem is van két rövid kérdésem, ami - úgy gondolom, hogy - további egyeztetést igényel. Az egyik az iparűzési adó beszedése, ami az APEH-hoz kerül. Szeretném megkérdezni, hogy mennyiben érinti ez az önkormányzatokat, jelent-e hátrányt nekik, illetve az ott felszabaduló munkaerő foglalkoztatását milyen módon kezelné a kormány akár az APEH-en keresztül.

A másik pedig, már az elmúlt napokban is komoly vitát váltott ki a diákétkeztetésben a normatívacsökkenés. Van-e elképzelés arra, hogy ennek a változtatásában valamilyen korrekciót sikerüljön végrehajtani? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontur Pál képviselőtársam!

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök. Nem ez az első költségvetés, amit van szerencsém tárgyalni, illetve látni, de akárhogy is veszem, akárhogy is olvasom, egyvalami hiányzik belőle: az ember. Mi a kisembernek az érdeke, mi mutat jövőt a kisembernek ebből?

Nincsen olyan társadalmi szereplő, akibe ne vágnák belé hátulról a kést. Ez megrövidít a vakoktól kezdve, a mozgássérültektől a pedagógusokig mindenkit. Ez a megszorítások és a magyar emberek tönkretételének a költségvetése. Lehetőséget nem ad a továbblépésre, a munkába jutásra. Befizetésből van csak állami jövedelem, a gazdasági szereplőknek, a személyeknek, a munkavállalóknak a befizetéseiből, na ez nem látszik, ezt nem segíti elő semmi.

"Út a munkához". Nagyon büszkék lehetnek rá, mert ebből aztán egyetlen munkahely nem teremtődik. Időlegesen kap munkát valaki és kész. Utána a segélyből a munkába és a munkából újból a segélybe fog menni. Tehát semmilyen lehetősége nincs. A különbség az köztünk, hogy önök hivatkoznak a gazdasági válságra, meg akarnak felelni. Az látszik viszont karakteresen, hogy meg akarnak felelni a Valutaalap elvárásainak, az uniós alap elvárásainak, csak éppen a kisemberek, a Magyarországon élő emberek elvárásának nem, akiknek a kormánya tulajdonképpen ez a kormány, annak nem akarnak megfelelni. Arra abszolút nem gondolnak, csak kizárólag a pénzről szól a történet, az emberről nem. Tehát csak megszorítás, csak pénzelvonás, az történik, ezért ezt nem tudjuk támogatni.

Semmi lehetőséget nem ad a gazdaság fejlődésére. Olyan pályázatokat írnak ki, amit nem tudnak felvenni a kis- és középvállalkozók. Ez egy sarc. Ez nem normális dolog, amikor túl kéne lépni, egy gazdasági válságból ki kéne lábalni, de ilyen költségvetéssel nem lehet. Megszorításból, elvonásból soha nem lehetett jövőt építeni, ezért ezt nem tudom elfogadni. Köszönöm a szót elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Filló Pál alelnök úr jelentkezett.

FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Igen Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim!

Azért azt szeretném leszögezni, hogy a világban nagyon súlyos folyamatok zajlanak, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban. Amikor még néhány esztendővel ezelőtt mindenki arról beszélt, hogy itt a szlovák csoda, de mondhatom a többi országot is, ahol ha körülnézünk most, azt láthatjuk, hogy ott magasabb a munkanélküliség, mint nálunk, sokkal súlyosabb szociális problémákkal néznek szembe, mint mi. Ehhez képest azt mondani, hogy itt a kormány, illetve a parlament nem veszi figyelembe a kisemberek érdekeit, úgy gondolom, hogy tömény demagógia és nem is felel meg a valóságnak.

Azért azt szeretném elmondani, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy az, hogy Magyarország talpon tudott maradni ebben a helyzetben, miközben egy iszonyatos adósságállományt cipelünk a nyakunkban most már évtizedek óta, az azért nem kis teljesítmény, és ezt gazdasági szakemberek a világban mindenhol elismerik. Ezt önöknek is el kellene ismerni. Lehet persze kifelé beszélni, tudom, jönnek a választások és a legfontosabb, hogy minden létező szavazatot be kell gyűjteni, igen tisztelt fideszes képviselőtársaim, de azért szeretnék néhány dologra visszautalni az elmúlt időszakból, amely az önök nevéhez fűződik, mint komoly siker. Ötpárti tárgyalások folytak a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételéről. Az utolsó pillanatban önök ebből kivonultak, nem szavazták meg a javaslatot, így nem tudtuk rendbe rakni. Tehát azt most rajtunk számon kérni, a Magyar Szocialista Párton vagy akár a többi parlamenti párton, hogy korrupciógyanús ügyletek köthettek kampányokra és a pártok működésére, ez az önök sara, igen tisztelt képviselőtársaim, önöknek kellene a frakción belül ezt megbeszélni, hogy ki volt az oka annak, hogy az utolsó pillanatban már lezárt tárgyalásokból kiugrottak. Ez az egyik kérdés.

A másik dolog, amit szeretnék elmondani, hogy többen említették, hogy reformokat kellett volna végrehajtani. Próbálkoztunk mi reformokkal, igaz nem túl jól sikerültek, ezt én aláírom, itt az egészségügy reformja az eklatáns példája ennek. Ugyanakkor, ha manapság találkozom a háziorvosommal, az bizony visszasírja azt a pár száz forintos díjat, amit sikerült egy nagyon demagóg népszavazással eltörölni és kivonni az egészségügyből sok százmilliárdos fejlesztési forrást, amely az ellátási szintet is javíthatta volna hosszú távon. Persze nagy siker volt és mindenki erre szavazott, hiszen az emberek döntő többsége nem szívesen fizet, én sem fizetek szívesen.

És itt visszatérhetünk a következő dologra, amiben szintén közös a felelősségünk, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon egy nagyon vidám és össznépi játék folyik, hogy hogyan lehet kibújni az adózás és a fizetési kötelezettségek alól. Erre nagyon sok példát el lehet mondani, kezdve azt, amikor igen komoly és a hazai termékekért és termelésért krokodilkönnyeket sirató hölgyek és urak járnak szlovák és német rendszámú gépkocsikkal, hogy ne kelljen Magyarországon adót fizetniük a gépkocsi után, és sorolhatnám tovább a kibújási lehetőségeket. Valahol példát is kellene mutatni, meg össze is kellene ezekben az ügyekben fogunk, tisztelt képviselőtársaim. Ez nem baloldal, meg jobboldal kérdése, mert akárki fogja vezetni Magyarországot, ugyanezekkel a problémákkal, teljesen egyetértek Herényi képviselő úrral, szembe kell majd hogy nézzen. Szembe kell hogy nézzen vele, hogy Magyarországon majdnem kétmillió ember nem fizet adót a minimálbér után, mert megvannak a kedvezményei, de itt nem is a szabályozásról van szó, hanem, hogy valóban reális-e az Magyarországon, hogy ennyi embert minimálbéren kell foglalkoztatni.

Amikor azt mondja a képviselőtársam, hogy nem tettünk semmit a kisemberekért, szeretném elmondani, hogy egyrészt az, hogy ma Magyarországon stabilizálódott a helyzet és a kis pénzecskéje az embereknek, ami esetleg bent van 10 vagy 100 ezer forint értékben a bankokban, ez nem került veszélybe, hogy az államcsődöt sikerült Magyarországon elkerülni, ez bizony nem kis teljesítménye volt az országnak. Nem a vezetésnek, hanem egész Magyarországnak. És ez egy nagyon komoly érték és nagyon könnyű felborítani és olyan helyzetre utalni, hogy "na itt vagyunk mi és akárcsak a csodatévő Abdullah, kihúzzuk magunkat a mocsárból a saját hajunknál fogva". De ez nem így működik. Csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, csak abból lehet támogatásokat adni a különböző területekre, amelyek be lesznek fizetve. Csodák nincsenek. Olyan nincsen, hogy háromszor többet osztunk el, mint amennyit beszedtünk, olyan költségvetést nem lehet benyújtani. Tehát én nagyon kérem, hogy egy kicsit visszafogottabbak legyünk ezekben az ügyekben, mert úgy gondolom, hogy nem most, hanem talán egy-másfél év múlva az önök fejére is vissza fog hullani, amit most mondanak. Mert siránkozni könnyű és elmondani, hogy itt a nemzethalál, mindenki ki lesz szipolyozva, mindenki a hátában késsel fog mocorogni, mint Fülig Jimmy, de lesz majd olyan időszak, amikor azt a bizonyos kést ki kell húzni a hátból, még akkor is, hogy ha gyöngyházból van a nyele. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Wittner Mária, parancsoljon!

WITTNER MÁRIA (Fidesz): Hallottam, hogy a Filló Pál képviselő úr sorolgatta, hogy mi minden miatt bújnak ki az emberek az adózás alól. Azt hiszem, hogy először az off shore cégeket kellett volna felsorolni, mert ott azért milliárdok bujkálnak, ami után nem fizetnek adót. Nem véletlen!

A másik, itt van a MÁV és a BKV, illetve a BKV felszámolása. Ha logikusan gondolkodik az ember, egy kötött pályán menő közlekedési eszközt akarnak felszámolni. Például a mai esetem, hogy ha nem vagyok ilyen alkatú, nem férek fel a vonatra, és az utasok legalább egyharmada lemaradt. Akkor ezt hová sorolhatnánk?

Azonkívül úgy olvastam az újságban, hogy kölcsönt szeretnének felvetetni a MÁV-val azért, hogy felszámolják azt az 1700 km-es vonalat. Nem hiszem, hogy azért kellene kölcsönt felvenni és ez lenne a logikus, hogy lerombolják a MÁV közlekedését, hogy sok ember ne tudjon tovább közlekedni. Itt nagyon sok minden van, nevezzük nevén a gyereket és ne csak az egyik oldalt soroljuk, hanem a másikat is, mert ott keményebb pénzek bújnak el a költségvetés elől. Nem beszélve arról, hogy a kormányra kéne most talán mutogatni. (Filló Pál: Az az önök dolga.) Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy István képviselő úr.

NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Először is ne feledkezzünk el arról, mert azt hiszem, hogy itt a határvonalak rosszul vannak meghúzva, most arra való hivatkozással került elénk ez a megszorításokkal, pénzelvonásokkal terhelt költségvetés, hogy a gazdasági válság a nyakunkba hullott, teljesen váratlanul érte a magyar gazdaságot. Ugyanakkor visszább kell egy kicsit lépnünk. Önök mindannyian tanúi voltak az MSZP frakciójaként annak a beszédnek, amelyben Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy két évig nem csináltunk semmit. Szerintem a dolgok gyökere nagyjából ebben leledzik, ebben található meg, hiszen a gazdasági válság nem igazából okozója, hanem leleplezője volt annak, ami az országban az azt megelőző két évben történt.

És azt hiszem, mindannyian emlékszünk, hiszen ott voltunk az Országgyűlésben azon az ülésen, ahol Gyurcsány Ferenc arról beszélt, amikor Varga Mihály képviselőtársunk felállt és elmondta, hogy baj van, pénzügyi válság közeledik és erre azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy ez csak fenyegetőzés és ne riogassa Varga Mihály az ország lakosságát, hiszen Magyarország jó állapotban van, jó helyzetben van és tulajdonképpen a válság nem fogja érinteni. Aztán egy hónap múlva tanúi lehettünk annak, amikor megpróbálták megmagyarázni nekünk, hogy hát igen, a válság valóban érzékelhető lesz Magyarországon is, de csak a széle vagy a szele fog minket érinteni, viszont Magyarország esetében ez nem fog olyan hátrányokkal, katasztrófával járni, mint amivel itt egyesek riogatnak. Aztán amikor eljött az igazság pillanata, akkor azt kellett hallanunk, hogy ez a válság sokkal mélyebben fogja érinteni Magyarországot, mint azt bárki gondolná és bizony ezek a hátrányok az embereket is, az emberek egy részét is érinteni fogják.

Nos, ez az a felelőtlen politizálás és emellett felelőtlen gazdaságpolitika, amelyik odáig vezetett, hogy az emberek bízva a kormányban egyébként, nemhogy visszafogták volna a költekezésüket, hanem éppen ellenkezőleg. És itt van a nyakunkon egyébként annak a problémája, ami - most már nyugodtan mondhatjuk, hogy - kezelhetetlenné válik, hiszen önkormányzati tisztségviselőként itt többen ülnek mögöttünk. Tehát mind találkoznak azokkal, akik a lakásukat vesztik el amiatt, hogy miközben itt mindenki a szép jövőről beszél, megalapozatlanul vették fel azokat a lakáshiteleket, amelyeket egyébként a bankok adtak. Tehát itt nagy felelőtlenségről beszélhetünk és ha megvonjuk a mérleget, akkor abban különbözik a két oldal álláspontja, hogy miközben ők arról beszélnek, hogy a kormány milyen nagyszerű teljesítményt nyújtott, azért ne feledkezzünk el arról a sok milliárdnyi hitelről, amit ezenközben felvettünk és amelyeknek a visszafizetése még előttünk áll. Mert azt hiszem, hogy abban, hogy az országban nem következett be államcsőd, annak az IMF-től felvett hiteleknek komoly szerepe van. Tehát öntsünk tiszta vizet a pohárba, és tartsanak önök önvizsgálatot és ennek alapján mondják azt, hogy egyébként itt nem ismerik el az önök vagy a kormány tevékenységét.

Azt hiszem, hogy így ezekkel az érvekkel talán tisztább lesz az kép. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kontur Pál képviselő úr!

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Úgy látszik, elfelejtette Filló Pál - ő is ott ült a parlamenti ülésen - amikor ősszel hétfőn Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy itt nem lesz válság, nincs is válság és a Varga Mihály csak falra festi az ördögöt. És utána csütörtökön kiderült, hogy van válság. Ennyit erről. Ugyanaz az ember rájött, hogy van válság. Most szó sincs róla, az államcsőd már a válság előtt volt és azt az önök kormánya, az önök hétéves munkája hozta létre, amikor mindig mindent megszavaztak, egy hét múlva az ellenkezőjét is képesek voltak megszavazni, tehát mindegy, hogy mit tesznek oda, azt önök megszavazzák. Tetszik nekem a fegyelem, mindig szerettem a fegyelmezett embereket, de főleg inkább a munkavégzésben. Ez nem az. Tehát a Világbank volt az, ami megmentette az országot a csődtől, nem az önök munkája és teljesítménye. Az hozta létre a csődhelyzetet.

Aztán a reformelmaradás! Hogy micsoda gonosz ellenzék vagyunk mi, hogy megakadályoztuk egy ilyen ócska népszavazással azt az óriási nagy reformot, amit az egészségügyben akartak csinálni. Nem olvas újságot képviselőtársam? Az Obama elnök, de már a Clinton elnöknek a felesége is ezt akarta megváltoztatni, amit önök itt akartak bevezetni, azt Amerikában ők akarták megváltoztatni, csak a Clinton elnöknek ez nem sikerült, most az Obama elnök azt a 40 millió embert, aki ennek alapján Amerikában nincs biztosítva, azokat akarják bevenni a betegbiztosításba. Erről szól a történet! Tehát, amit önök reformnak neveztek, amit mi sikeresen megakadályoztunk, az oda vezetett volna, mint ami Amerikában évek óta működik úgy, hogy 40 millió ember nincs biztosítva. Néz Filló Pál képviselőtársam, de ez tény, 40 millió ember nincs biztosítva. Tehát a lényeg az, hogy amit önök reformnak mondtak, az egy sarlatánság. Amerikában ez már azelőtt megbukott, már Clinton elnök idején kiderült, hogy ez rossz. Az emberekhez nincs köze, csak a pénzhez, az orvosokhoz és a biztosító társaságoknak a zsebébe ment a pénz. Ezért tüntettek ellene azok, akik ebben érdekeltek.

Az elosztás pedig? Teljesen igaza van, csak mi teljesen másként gondoljuk az elosztást, mint önök, ez a különbség. Mi az embereket is figyelembe vennénk, az ország fejlődését, a kis- és középvállalkozókat, mert semmi mással, csak a munkahelyteremtéssel lehet kimenni a bajból. Akkor nem lesz a nyugdíjakkal probléma, akkor nem lesz az egészségüggyel, az oktatással probléma, hogy ha elindul a gazdaság. Ezt másként nem lehet, csak ha azt segítik. Tehát az embereket kell segíteni. Önök meg csak pénzt elvonni tudnak és adni semmiképpen nem adnak. Elherdálni, ahhoz viszont értenek, talicskával kitolni a pénzt, ahhoz értenek. Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm. Nagy László képviselő úr!

NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Most már értem, hogy Kontur Pál képviselő úr miért nem szavazta meg az egészségügyi törvényeket. Nyilván azért, mert el sem olvasta, ugyanis amit mond, annak köze sincs a valósághoz. Már bocsánat, sem az amerikai, sem a magyar példához. Hagyjuk ezt, ez egy Foglalkoztatási bizottság most, állítólag...

No. Amit itt a válságról tetszettek mondani képviselőtársaim, nyilván el kellett volna olvasni az Európai Bizottság vezetőinek a nyilatkozatait is és akkor értenék, hogy miért nyilatkozta azt a miniszterük, amit nyilatkozott. De, hogy ki vázol fel rosszabb vagy jobb képet a gazdaságról, abba nem szeretnék belemenni, én csak azt tudom, hogy amikor az IMF legutóbb itt járt, felvázolt egy képet. Jó vagy rossz, azt most hagyjuk. Ahhoz képest azért önöknek sikerült még annál is rosszabbat felvázolni ott helyben, hogy lehetőleg még rosszabbnak tűnjön a kép, mint ami egyébként sem rózsás. És akkor az, hogy legyenek szívesek már összeszámolni, hogy hány kétharmados többséget igénylő reformot sikerült önöknek megszavazni. Vagy hányhoz legalább javaslatot hozzátenniük. Azt hiszem, hogy talán egyhez sem. Hány ötpárti egyezségből jöttek ki arra való hivatkozással, hogy nehogy már a szocialistáknak legyen egy sikere, hiszen egy kisebbségi kormánynak nem lehet sikere, bármilyen jó ügy volt az. Tehát nyilván ezek már a múlt ködébe vesztek.

Herényi Károly képviselőtársamnak annyit szeretnék mondani, hogy ön azt mondja most, hogy hét éve ugyanaz a költségvetési szerkezet. Még hogyha ezt el is fogadjuk, ön hét éve azt mondja, hogy másfélmillió minimálbéres van, éppen nem rég jött ki az a hír, hogy jelentősen csökkent a minimálbérre bejelentettek száma. Pontosan annak az intézkedésnek a hatására, amit 2006-ban megtettünk. Most már nézzük akkor ezeket az adatokat, jó lenne figyelembe venni. (Herényi Károly: Az mennyi? Én 1,6-ot mondtam.) Menjünk szám szerint. Másfél milliót mondtam, hogy ön annyit említett. (Herényi Károly: 1,6-ot!) Bocsánat, 1,6-ot. Ettől függetlenül természetesen van abban igazság, amit ön mond, csak a trendet jó figyelembe venni, még akkor is, ha ez a trend nyilvánvalóan csekély.

Ugyanezt a trendet szeretném a figyelmébe ajánlani képviselőtársaimnak az "Út a munkához" program kapcsán. Nagyon óvatosan kell szerintem ezzel a programmal kapcsolatban fogalmazni. Két oknál fogva. Az egyik az, hogy ne akarjunk öt hónap tapasztalataiból levonni hosszú távú következtetést. Ugyanis, ugye azt nem gondolta egyikőjük sem, hogy elindul tavasszal egy program, ami durván ebben az évben 150 ezer nem munkanélkülit, hanem tartósan munkanélkülit próbál közmunkához juttatni, és azt ne gondolják, hogy öt hónap múlva majd a nyílt munkaerőpiacon fognak munkát vállalni. Ezt nyilván nem lehet célként kitűzni. Az elsődleges cél nyilván az kell hogy legyen, hogy ezeket az embereket valamilyen szintű munkához juttassuk, és azért a minimum 90 napos foglalkoztatás az 4,5 hónapot jelent. Nyilván ez a minimum, ez lehet több is. Körülbelül egy év múlva sem biztos, hogy hosszú távú következtetést lehet levonni, de akkor már többet lehet erről a programról mondani. És akkor könyörgök, mi, ha nem ez érinti a kisembereket. 150 ezer embernek próbálunk munkát adni. Nyilván mondhatja azt, hogy ezt a forrást a nyílt munkaerőpiacra kellene kitenni, hogy abból jöjjenek létre munkahelyek, csak az az igazság, hogy nem tudom, hogy ez önöknél hogy van, nálunk legalábbis Békésben ez úgy működik, hogy ha el tudja valahová adni a termékét egy cég, akkor van értelme termelnie nálunk. Most éppen Németországba gyártottak alkatrészeket. Ha Németországba nem visznek tőle, akkor gyárthat ő bármit, ha nem tudja eladni oda. És azért lehet azt mondani, hogy persze, a világgazdasági válságot is mi okoztuk, sőt a globális klímaváltozást is mi okozzuk, sőt szerintem, minden, ami rossz ebben a világban, azt mi okozzuk, de azért nem árt, hogy ha ebben a tekintetben körülnézünk a világban. Lehet persze ezeket nyilván figyelmen kívül hagyni, csak akkor ne vádoljanak minket, hogy mi torzképet vázolunk fel önöknek, mert azt hiszem, hogy akkor ez így igaztalannak tűnik.

Az off shore cégekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy nyilván volt jó néhány olyan, ami kinyitja a bicskát és azt mondom, hogy nyugodtan tessék körülnézni az önök háza táján és biztosan találni fognak. Csak el kell olvasni a Figyelő Netben azt az interjút, amit készítettek a Vitézy család egyik jeles tagjával és nyilván önök is meg fogják látni, hogy mi köze van ennek az off shore cégekhez. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Czira Szabolcs, majd V. Németh Zsolt, majd Bernáth Ildikó második körösként. Majd Herényi Károly, aztán Kiss Ferenc és Rákóczy Attila következik. (Dr. Bóth János: A kamerának milyen hatása van!)

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tényleg nem a kamerához szólok, hanem a korábban felszólalók inspiráltak. Nem vagyok gazdasági szakember. Én tisztelem és becsülöm azokat a szocialista párti képviselőket, akik a védhetetlent kezdik védeni. Tehát tényleg nehéz ezt a költségvetést védeni és hét év kormányzás után nem lehet azt mondani, hogy mindent a gazdasági világválság okozott, mivel korábban a miniszterelnökük beismerte, hogy nem csináltak semmit. De ebben a bizottságban nem szoktunk ennyire politizálni, és én inkább ahhoz kapcsolódnék, amit Kiss Ferenc is mondott, azokat a kérdéseket fogalmaznám meg, amiben teljesen magára hagyták a magyar vidéket, főleg a kisebb településeket, ahol nincs komoly bevétele az önkormányzatnak.

Mi úgy számolunk az önkormányzatoknál, egy 25 ezres városban vagyok polgármester és minden 400. ember ott él Nagykörösön, hogy ha a 120 milliárdot visszaosztom, akkor az 300 millióval érintené a költségvetést, ha arányos lenne az elvonás. De vegyük csak a 85 milliárdot, hiszen a járulékok természetesen elvonásra kerülnek és a 85 milliárd az a szám, amivel mint önkormányzat számolhatunk, akkor is 200 millió, ami egy kisváros költségvetését érinteni fogja. Ezt nem tudom, hogy hogy fogjuk majd kigazdálkodni. Hiszen az, hogy most az önkormányzatokat megszorították, ez egy ördögi terv, mert az önkormányzatoknak kell majd a gyerekektől elvenni ezt az étkezési hozzájárulást. Most többségében fideszes önkormányzatok vannak és a fideszes többség fogja elvonni a támogatást. Mert hát azt mondja a szülő, hogy őt végül is nem igazán érdekli, hogy honnan jön ez a pénz a gyermekétkeztetésre, hanem a végeredmény érdekli, hogy kapja-e a gyerek vagy nem. És bizony azok az önkormányzatok, amelyeknél nagyobb helyi bevétel van, lehet, hogy tudják kompenzálni. De ezért kapcsolódom Kiss Ferenc kérdéséhez, hogy akkor ezzel mi lesz. Ezzel most teljesen elreszelik a vidéket? Mert ott sokkal kevesebb a lehetősége egy-egy önkormányzatnak, mint akár a budapesti gazdagabb kerületeknél.

A másik: mi működtetünk kis kórházat. Az év kórháza volt 2006-ban, minta volt a kórházak között. Eddig úgy tudta a gazdálkodását végezni, hogy nem kellett az önkormányzatnak támogatni. Most az utolsó három hónapban 15-15-15 milliót elvonnak, azaz 45 millió forintot. Minden egyes indok nélkül, hiszen pazarlás már nincs, ötvenszer mi is átvilágíttattuk a kórházat. Tessék megmondani, be akarják buktatni a magyar egészségügyet? Tényleg tönkre akarják tenni! Mert eddig a racionális lépéseket megtettük és nem tüntettünk, próbáltunk alkalmazkodni a körülményekhez. Ágyszámcsökkentésnél nálunk ágyszámnövekedés volt, de nem vettünk fel létszámot az ágyszámnövekedéshez, tehát, amit lehetett egy-egy kis önkormányzat megtett a maga módján.

Kodály országában ilyet megtenni, hogy a zeneoktatásnál fizessenek a szülők többet? Miről beszél ez a kormány? Komolyan mondom, gondoljon bele mindenki, hogy mit csinálnak a zeneoktatással. Azzal az oktatással, amire mi büszkék lehetünk Japántól kezdve mindenütt. Leveszik a normatívát. Higgyék el, a kivéreztetett lakosok nem bírják kifizetni a háromszoros összeget, amit ki kell fizetni. Eddig fizettek hétezer forintot, most fizetnek tízezer forintot vagy 25 ezer forintot. Én partnerséget szeretnék kérni a szocialista polgármesterektől, hiszen nekik is gondjuk van ezzel, hogy ne engedjük tönkre tenni az oktatást. Ez a válság sem fog örökké tartani, keressük meg azokat a pontokat, ahonnan valóban el lehetne vonni.

A speciális intézmények, a fogyatékkal élő gyerekek: mindenki nem integrálható, mert most mindenkit be akarnak integrálni az oktatásba. Nem lesz a gyereknek sikere, az iskolában nem halad az oktatás, eddig vezetők voltunk, most a bolognai folyamat miatt ma már megállapítják intézményeinkről, hogy bizony az európai oktatásban hátul kullogunk.

Azt tudom mondani a szocialista képviselőknek is, majd amikor el kell számolni a választópolgárok előtt nyolc év kormányzás után, ha valamit tönkre tesznek, azt is be kell vállalni, a rossz döntést is be kell vállalni.

Az "Út a munkához" programra hadd mondjam, hogy ugyan hagyjuk már azt a mesét, hogy ezek az emberek majd ettől kezdenek valahová elmenni dolgozni, mert leszoktak a munkáról. Mese! Ha lenne munkahely, rögtön odamennének, nem mennének az önkormányzathoz és nem falevelet gereblyéztetnénk össze, hanem bizony beállnának a szalag mellé és dolgoznának. Csak tetszenek tudni, legalábbis helyi tapasztalattal, 30-35 százaléka ezeknek az embereknek rögtön táppénzre megy. Ez a szoktatósdi megszüntethető abban a pillanatban, ha munkahelyeket sikerül teremteni. Én inkább azt szeretném kérni, hogy tényleg próbáljunk odahatni ennél a költségvetésnél. Ha elvonásokat kell végrehajtani, akkor próbáljunk onnan elvonni, ahol nem közvetlenül az embereket érinti az elvonás. És ne játsszuk azt, hogy az önkormányzattól elvonom a normatívát és az önkormányzat vezetői vigyék el a vidéket, a kisvárosokat, a kistelepüléseket az emberek szemében a magyarázhatatlan magyarázattal. Az általános vitát valószínűleg önök alkalmasnak fogják találni, de reméljük, hogy próbálnak majd ezen módosítani, hogy ne a fogyatékkal élőktől, ne a zeneoktatásból, ne a kórházaktól, ne a gyermekektől vonjanak el, hanem próbáljanak olyan területet találni, amivel a rossz helyzet mégiscsak módosítható. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak azt jelzem képviselőtársaimnak, hogy az ellenzéki oldalon belül is fogy a türelem képviselőtársaink részéről, már nem hallgatják olyan intenzíven a képviselőtársukat, mint az előzőekben. De mindenki élhet a szó jogával, ahogy most V. Németh Zsolt teszi.

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően arról beszélünk, több képviselőtársam is azt boncolgatta, hogy van-e mozgástér. Kormánypárti képviselők azt mondják, hogy nincsen, válság van a világban. Mi meg azt mondjuk, hogy kellene, hogy legyen. Mi lehet az a terület, amely hozhat valami újat, forráslehetőséget a gazdaságban? Mi az, ami 3-4 évvel ezelőtt nem volt? Az európai uniós támogatások. Hiszen az eddigiekben nem látott nagyságrendű összeg állna rendelkezésre.

A válság kirobbanásakor emlékeztem szerint Bajnai miniszterelnök úr, meg gazdasági szakpolitikusok is sorban fogadkoztak és jelentették, hogy mindent megtesznek azért, hogy az európai uniós támogatásoknak a rendszerét átdolgozzák. Brüsszelhez fordulnak és átértékelik azt, hogy vajon ebben a szerkezetben kell-e leírnunk a pénzeket, mint azt elképzeltük 3 vagy 4 évvel ezelőtt. Ennyi idő után szerintem kijelenthetjük azt, hogy tökéletesen sikertelen próbálkozás volt. Mert az európai uniós eljárási rend valóban lassú, de azért valamiféle változást látnunk kellene. Én azt látom, hogy a lendkerék pörög tovább ugyanúgy, ahogy megindították jó néhány évvel ezelőtt, és nem akar megállni. Ugyanabban a szerkezetben hívjuk le a pénzeket, ugyanúgy a lila ködöt eregetők tudnak pénzeket szerezni, konferenciák tömegét rendezni a problémáról. A megoldásról nem, de konferenciát lehet rendezni a témában. Egy szektort szerintem sikerrel felfuttattak, ez a tanácsadók világa.

Mindezek mellett, hogy nem tudjuk ténylegesen kiválasztani azokat a projekteket, amelyekre a magyar társadalomnak szüksége lenne, a jövő évben lemondunk arról is, hogy nemzeti forrásból fejlesszünk. Mert azért a mi prioritásrendünk nagyban eltér az Európai Unióétól. A nagy probléma még az, erre utaltam, hogy a lendkerék nem áll meg, hogy azt hisszük, hogy úgy fog minden folytatódni a válság után is, mint annak előtte volt. Ha közgazdászok összehasonlítják a mostani válságot a nagy gazdasági világválsággal, akkor megállapítható, hogy most is az történik, mint akkor, hogy egyfajta terméktípus kihasználta az összes tartalékát.

A hatékonyságnövekedésben - akkor a vasúttechnológia és ehhez kapcsolódók terén - elérték azt, amit ki lehetett ebből facsarni, ma pedig az információtechnika, elektronika, autógyártás van. Most már én is ilyen kéttelefonos emberek közé tartozom, de nem valószínű, hogy lesz három. Nem valószínű, hogy három év helyett most már kétévente cserélem, noha nagyon akarják, de ellenállok ennek a dolognak. Tehát nagy valószínűség szerint ez kifutott. Amit ma a közgazdászok jósolnak, az az, hogy a zöldtechnológia felé kellene fordulni, olyan termékek felé, ami Magyarországon nincs. Nézze meg valaki Ausztriában, Németországban a háztetőket és látja, hogy ez a termék nálunk még nincs. Nyomát nem látom annak, hogy ez a fajta szerkezetváltás megtörténne. Nyomát nem látom annak, hogy ez a pályázati rendszerben nagy nagyságrendben megjelenne, hanem minden megy tovább a régi kerékvágásban. Ezért nem látom, hogy a kilábalásnak legalább a feltételei meglennének vagy a megalapozása megtörténne a jövő évi költségvetésben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Bernáth Ildikó alelnök asszony!

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Néhány elhangzott véleményhez, illetve kérdéshez kívánok csatlakozni. "Út a munkához" program. Ha a kormánynak a foglalkoztatáspolitikában ez az egyetlen olyan intézkedése, koncepciója, amivel úgy érzi, hogy segít a foglalkoztatottság növelésén, illetve a munkanélküliség csökkentésén, az önmagáért beszél. Szeretném emlékeztetni arra képviselőtársaimat, hogy a munkahelymegőrző pályázatokat felfüggesztették, elfogyott a forrás. Talán ezzel kellene inkább a jövő évi költségvetés kapcsán is foglalkozni, hogy mi az oka annak, hogy ezek a lehetőségek beszűkülnek, ugyanakkor milliárdok folynak ki különböző olyan tanulmányok készítésére, amelyeket a kutya el nem olvas.

Filló Pál képviselő úr, alelnök úr háziorvosának üzenem, hogy beszélgessen el egy kicsit Horváth Ágnes volt miniszter asszonnyal azokról a betörésbiztos, biztonsági zárral ellátott, soha az életben nem használt széfekről, amelyek azóta is ott rohadnak valamelyik raktárban, viszont sikerült bizonyára valami nagyon baráti céggel ezt megcsináltatni. De amúgy visszatérve a költségvetéshez.

Szeretném felhívni arra a képviselőtársaim figyelmét, hogy a gyermekétkeztetés brutális megszorítása egész egyszerűen elképesztő. Ha már a gyerekek étkezésén is meg kell spórolni a pénzt, akkor nem tudom, hová jut még ez az ország.

Azt előre mondom, - Kiss Ferenc képviselő úr is kérdezte, hogy van-e mód ennek a változtatására - remélem, a Pénzügyminisztérium képviseletében jelen lévő munkatársak nem azt fogják válaszolni, amit már megszellőztettek az újságokban, hogy az ezer hátrányos helyzetű településen, amelyik nehéz körülmények között van, ott lesz mód arra, hogy valamilyen pályázgatás kapcsán több pénzt kapjanak a gyermekek étkeztetésére. Ugyanis szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hátrányos helyzetű családok, szegény sorsú, éhező gyermekek nem kizárólag a hátrányos helyzetű településeken élnek, és erre azt a választ se tessék mondani, hogy majd a jómódú önkormányzatok megoldják a problémáikat, mert kevés ilyen jómódú önkormányzatot ismerek. Tehát a kérdéshez csatlakozom én is, hogy mit kívánnak ebben az ügyben tenni, mi az elképzelésük. Arról nem is beszélve, hogy azt végiggondolták, hogy ha a gyermekétkeztetés ilyen brutálisan csökken, akkor azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a gyermekétkeztetést eddig megoldották, hány munkahely fog megszűnni ennek következtében? Azért ennek ilyen vonzata is van.

Szociális foglalkoztatással, szociális intézményekkel kapcsolatban hívnám fel arra a képviselőtársaim figyelmét, hogy ha megnézik az önkormányzati normatívákat, ott van egy, a gyermekétkeztetéshez hasonlóan brutális megszorítás. Az pedig úgy szól, hogy az az intézményi normatíva, amit eddig ezek a nappali intézmények megkaptak és ahol valamilyen fogyatékkal élő fiatalok vagy esetleg idősebbek dolgoztak, kaptak munkát, ott a normatíva az elképzelések szerint úgy alakul, hogy ha dolgozik, akkor nem kapja meg az intézményi normatívát, ha nem dolgozik, akkor megkapja az intézményi normatívát az önkormányzat. Tessék már nekem megmondani, hogy ez mi célt szolgál! Egyszerűen a kormány nem tudom, hogy amikor ezeket az elképzeléseket papírra veti, mennyire emlékszik arra a szociális törvénymódosításra, amivel a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek munkába állását kell elősegíteni. Ennek jegyében szigorították meg önök nagyon drasztikusan az eddigi ellátórendszert. Ehhez képest mindent megtesznek azért, hogy még csak véletlenül se tudjon dolgozni az, aki még dolgozni képes. A vállalkozásokat is sújtják ezekkel az intézkedésekkel, az önkormányzatokat pedig nem kevésbé. Arról már nem is beszélek, hogy az a fogyatékos ember vagy az a megváltozott munkaképességű ember, aki eddig azt gondolta, hogy azt a szerény jövedelmét, amit az állapota miatt kap, ki tudja egészíteni valamilyen tisztességes és hasznos munkával, az mégis hogyan fog megélni a jövőt illetően.

Tehát azt szeretném, hogy ha erre választ kaphatnék, hogy mi az oka annak, hogy a szociális foglalkoztató intézményeknél is ilyen megszorítást terveznek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rákóczy Attila még nem szólt, utána Herényi Károly.

RÁKÓCZY ATTILA (MSZP): Csak nagyon röviden. Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném csak ráirányítani a figyelmet, hogy általános vitára alkalmasságról dönt a szakbizottság, és mindaz, ami itt felmerült, az általános vitának része lesz és elmondható lesz. Módosító indítványok benyújtása vagy nem benyújtása lesz ennek a történetnek a folytatása. Politikai értelemben természetesen helyén van a dolog, tudtuk, hát megüzenték, aki elolvasta a médiaüzeneteket, hogy az ellenzék a költségvetést ízekre fogja szedni, mindenbe bele fog kötni, hadd ne soroljam, az tudta, hogy ez fog következni. Ülünk, hallgatjuk és próbálunk majd valami eredményt ebből produkálni. Nem lesz könnyű. Ugyanis a képviselőtársaim figyelmét felhívom, bár tudják ők ezt, csak ilyenkor nem beszélünk róla, hogy a rendszerváltást követő 19. vagy 20. költségvetést figyelve, előtte meg a gazdaságban dolgozóként tudom igazolni az állításomat, soha nem volt egyetlen egy költségvetés sem, amikor a benyújtó pénzügyminiszter vagy a kormány vagy utána a parlament azt mondta volna, hogy ez aztán egy olyan költségvetés, amit csak követni kell, minden a helyén van és minden jó. Tehát ennyit úgy általában.

A konkrét tételeket nem akarom sorolni, de kettőhöz fűznék nagyon rövid megjegyzést. Itt nem azzal van a baj, hogy azt mondjuk, hogy elvonások vannak a költségvetésben és ez az egyik alapját képezi. Azzal van a baj, amikor azt mondjuk, hogy kizárólagosan elvonások vannak. Ezt, aki mondja, az is tudja, hogy nem igaz, mert ugyanakkor akár a munkaadói vagy a munkavállalói oldalt említem és elmondom a különböző járulékcsökkenéseket, a személyi jövedelemadó változásait, akkor tudjuk, hogy ez nem igaz, mert vannak bizonyos átcsoportosítások és olyan csoportok, akiket kedvezően fog érinteni ez a költségvetés. De erről nem beszélünk.

Teljesen nyilvánvaló, itt már elhangzott és a Pénzügyminisztérium képviselője is elmondta, ez teljesen helyénvaló, hogy miknek kell megfelelni a költségvetésnek. Mondhatjuk a konvergenciaprogramot, a Valutaalapot ilyen determináló tényezőket. Ezeket ugyanúgy tudomásul kell venni, mondhatjuk, hogy ne vegyük, de annak a következményei beláthatatlanok. És ami a legfontosabb, az előző mondatomhoz még egy megjegyzés: a gazdaság szereplőinek ez egy nagyon fontos iránytű lesz majd 2010-ben. Nehogy azt higgye itt valaki is, hogy a gazdaság szereplői kizárólagosan eszerint fognak jól vagy nem jól teljesíteni. Rendkívül sok olyan más paraméter, piaci helyzetet befolyásoló tényező lesz még, amivel együtt a következő év megalapozott lesz és ez meg fog majd jelenni, mert a bevételi oldalon, ha lesz elmozdulás, változás, ott lesz természetesen.

Egy konkrét dolog még a jegybanki alapkamat csökkentése vagy nem csökkentése. Mivel ezen a területen figyelni kell a szakemberekre, tudjuk, hogy a vezető szakemberek véleményei megoszlanak. Tehát vezető közgazdászok mondják azt, hogy egy alacsonyabb szinten tartás miért lenne jó, illetve a fordítottját: a forrásbevonásnak avagy a forrásbővítésnek mi haszna lenne. Ha finoman fogalmazok, akkor is nagy ellentmondások vannak. Ezt ki kell mondanunk.

Még egy megjegyzés arról, ami itt van körülöttünk és a hetekben-napokban zajlik. Ez a költségvetés ennek az évnek a folytatása lesz, ez szerintem teljesen nyilvánvaló, az amerikai és az európai vezető körök megítélése ide tartozik, és azok azt mondtak, amit mondtak, ezt szintén lehet elemezni és lehet szembeállítani, hogy ki mondta és miért mondta, de azért fontosabbnak tartom azokat az elindult és elindítandó programokat, amelyek már most ezekben a hetekben a közbiztonságnak a megerősítését is jelentik.

Az úgynevezett felvezetett 200 romatelep megszüntetése. Egy konkrét példát ehhez hadd mondjak: egyik sem lesz egyszerű dolog, az első a rendőrség, a közterület-felügyeletnek bizonyos átszervezése, ezek egyszerűbbnek tűnnek talán, de például a romatelepek felszámolása más. Én somogyi képviselő vagyok, egy zákányi térségben ez megkezdődött, óriási indulatokat vált ki. Tehát ezeken a romatelepeken hihetetlen rossz körülmények között élnek emberek, és ezeket meg kell szüntetni és normális házakhoz kell őket segíteni. De nem ilyen egyszerű, a helyiek szerveződnek, az egyesület tüntetni akar, az 50 millió forintot, amit erre kapott a község majdnem vissza kellett adni. Most úgy néz ki, hogy mégis lesz ebben pozitív fejlemény. De ezt csak azért mondtam el, hogy sok-sok apró kérdés ide tartozik. Én is abba a hibába estem, hogy ennek nem igazán van itt az ideje most, de úgy gondolom, hogy az ellenzéki képviselőknek is lesz lehetőségük. Több minden elhangzott, például a gyerekétkeztetés, amiben a kormányoldal is gondolkodni fog a változtatáson.

Valaki szólt a mozgástérről. A mozgástér ennyire szűk talán soha nem volt. Ha erről elkezdünk polemizálni, hogy miért ilyen szűk, ez nem vezet sehová. A költségvetést kell úgy megcsinálnunk, hogy ebben a mozgástérben tudjunk az embereknek is adni valamit, a hiány is annyi legyen és akkor sorolhatnám az összes olyan paramétert, aminek meg kell felelni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Herényi Károly képviselőtársam!

HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm a szót elnök úr. Egy John Lukacs nevű hazánkfia azt mondta a múltkoriban egy könyvében, hogy az igazi törésvonal már rég nem a jobb- és a baloldal, hanem a populizmus, meg az antipopulizmus között van, úgyhogy ez mind a két oldalra egyaránt jellemző. Ezt csak azzal tudom alátámasztani, hogy szakmailag az egyik legjobb hozzászólás ellenzéki oldalról hangzott el és Németh Zsolt mondta, aki megpróbál előremutatni új munkahelyekkel, mert Foglalkoztatási bizottság vagyunk és például a zöld munkahelyek teremtéséről itt egy halvány szó nem esett.

Viszont szó esett olyanról, hogy munkahelyek megvédése, meg hogy ezt finanszírozzuk. Hát azokra a munkahelyekre, amelyeket meg kell védeni, a piacnak nincs szüksége. Ehelyett olyan munkahelyeket kell teremteni, ami a piac elvárásainak meg tud felelni, e mögé rendelni átképzéseket és támogatási rendszereket, legalább mint egy szakmai bizottságban, ilyen alapvető dolgokkal próbáljunk meg tisztában lenni, hogy érdemes-e olyan munkahelyeket költségvetési pénzből megvédeni, amire egyébként a piacnak az ég adta világon semmi szüksége nincs.

Aztán még egy dolgot tisztázzunk: Magyarország a válság előtt is válságban volt. A válság oka az volt, hogy 2002 óta, amikor az új kormány meghirdette a gazdaságilag teljesen megalapozatlan, viszont nagyon népszerű jóléti rendszerváltás programját, ami az eladósodás folyamatát elindította, hát az igazi ok ez volt, tehát a válság oka ez volt és a költségvetés szerkezeti válsága a nemzetközi válság megjelenése előtt már Magyarországot éveken keresztül sújtotta. Az alapkérdés az, hogy meddig hazudunk a népeknek és meddig mondjuk azt, hogy többet tudunk költeni, mint amennyi a bevételi oldal. És mikor fogjuk nekik megmondani, hogy ezek a jóléti kiadások az unokáinkat fogják terhelni. Mert nem az a baj, hogy eladósodtunk, alelnök úr, az a baj, hogy az eladósodás, a pénz nem fejlesztési forrásokra, beruházásokra használódott el, hanem, amikor én Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt megkérdeztem, hogy mire ment el a sok pénz, akkor azt mondta, mire ment volna: nyugdíjra, bérekre és egyebekre. Na most, normális ember ilyenre nem vesz fel hitelt. Mert átgondolja. Ide jutottunk!

Tehát nálunk már válság volt akkor is, amikor még a nemzetközi válságnak nem volt semmilyen jele. A kérdés az, hogy szembe merünk-e nézni azzal, hogy idáig lényegesen többet költöttünk, meg lényegesen rosszabb helyekre csoportosítottuk át a forrásokat. Rossz fogalmakat használunk és az a kérdés, hogy itt, egy szakmai bizottságban elkezdünk-e olyan szakmai kérdésekről beszélni, hogy például hogyan lehet zöld munkahelyeket teremteni, hogyan lehet végre nem a gázfogyasztást preferálni, hanem a megtakarítást preferálni. Hogy miért kell a lakáshoz jutást támogatni, miért kell más adóforintjaiból valakinek a tulajdongyarapodását támogatni és miért nem a lakhatás támogatásáról beszélünk, ami például a bérlakás-építési program beindításának az alapja lehetne?

Nagyon jó lenne, ha szakmai kérdésekről beszélnénk, és nem pedig demagóg és politikai töltetű hozzászólásokkal próbálnánk a költségvetés egyébként rendkívül fontos témáját kiüresíteni, mert annak sok értelme nincs.

Azt kell megnéznünk, ellenzéknek, kormányoldalnak - mert a népek egyformán utálják a két oldalt, ha jól belegondolunk, azért az elmúlt nyolc évért - amit együtt követtünk el. Ebben mindenki benne volt, mindenkinek megvan a maga része, hiszen egyik oldal sem mentes a demagógiától. Tehát azt kérném, hogy valamivel szakmaibb legyen ez a vita, mert akkor talán előrébb jutunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Látható, hogy a költségvetés általános vitájába mi minden belefér. Kisebbségbe belefér az is, ami talán nem a bizottság asztalára tartozó, a többségbe meg minden egyéb más is. De általános vitáról van szó, nyilván lehet érintő kérdéseket is felhozni. Azt gondolom, hogy nem kell, hogy részemről egy hosszabb polémia elhangozzék, sokkal inkább az szükségeltetik, hogy a néhány kérdésre válasz kerüljön a Pénzügyminisztérium részéről, illetve ha az Állami Számvevőszék kíván véleményt alkotni, az is. Nem kíván. Akkor a Pénzügyminisztérium képviselőit kérem, hogy válaszoljanak a felvetett kérdésekre. Parancsoljanak a szó az önöké.

A Pénzügyminisztérium képviselőinek válaszai

SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Felmerült a kérdés, hogy jelent-e hátrányt az önkormányzatok számára a helyi iparűzési adóval kapcsolatos szabályozás változása. Nem jelent hátrány. Amiatt, hogy az állami adóhatóság az adózó által a helyi iparűzési adóelőleg bevallott összegét az előlegfizetés esedékességét megelőző munkanapon már átutalja az APEH-nál vezetett elszámolási számláról az adott települési önkormányzat költségvetési számlájára. Az első alkalommal 2010. szeptember 14-én kerül erre sor és természetesen a törvényjavaslat tartalmaz egy technikai rendezési szabályt is, a törvényjavaslat 48. §-a tartalmazza. Mivel a megelőző munkanapon történik az utalás, ezért még nem áll rendelkezésre megfelelő összeg ezen a számlán, ezért a központi költségvetés ezt megfinanszírozza, méghozzá a kincstári egységes számláról való megelőlegezési számláról kamatmentes hitelt nyújt erre. Köszönöm. Átadom a szót.

KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Alelnök asszonynak volt kérdése a bevételekkel kapcsolatban, hogy nagy a bizonytalanság. Ezt az Állami Számvevőszék jelentése is megállapítja. Annyit szeretnék csak ehhez elmondani, hogy a makrogazdasági előrejelzések, amiből a költségvetést készítettük, azok a paraméterek nagyjából megegyeznek a hazai kutatók és a nemzetközi elemzők várakozásaival. Tehát ezekben a számokban nagyjából konszenzus van, de természetesen van kockázat is. Amennyi kockázat van ezekben a paraméterekben, annyi kockázat lesz a költségvetésben is értelemszerűen, mert hát ezekre a számokra épül.

Czomba képviselő úrnak szeretnék válaszolni a passzív ellátásokkal kapcsolatban. Ez a jövő évi előirányzat nagyjából megfelel az idei várható teljesítésnek az 1-8 havi tényfolyamatok ismeretében. Ez körülbelül azt jelenti, hogy jövőre átlagosan járadékban 147 ezer fő részesülhet, egy főre számítva az ellátás összege bruttó 54 ezer forint lehet és álláskeresési segélyben 46 ezer fővel kalkulálunk, ami 28.700 forintos ellátásra ad lehetőséget. Meg kell még említeni, hogy a passzív ellátások köre átalakul, mivel a vállalkozói járadék mint önálló ellátási forma megszűnik és helyette álláskeresési járadékot fognak a vállalkozásokat megszüntetők is kapni.

Az ORSZI-val kapcsolatban, hogy a működési költségvetése csökken. Ez valóban így van, ez 120 millió forint, pontosan annyi, mint amennyi az öt százalékpontos járulékcsökkentés és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése miatti támogatási igény csökkenése. Ezért lesz kevesebb az ORSZI kiadása, illetve még megjegyzem mellékesen így, hogy a rehabilitációs járadék egy felfutó ellátás. Ott most lépnek be majd sokan és ezért lesz jóval nagyobb a kifizetés. De az apparátus létszáma változatlanra van tervezve.

Rehabilitációs hozzájárulás, a Munkaerő-piaci Alaphoz visszatérve. Itt valóban az ötszörös emelkedéssel van kalkulálva. A büntetési tétel úgymond, hogy ha nem foglalkoztat, ez emelkedik az ötszörösére. Viszont ez elválik a törvényben bemutatott előirányzattól, mivel ez egy pénzforgalmi szemléletű adat, amit itt lehet látni. A befizetés négy alkalommal történik, februárban az előző évet számolják el, illetve április, július és október hónapban előleget fizetnek a vállalkozások. 2010 februárjában még nem az új rehabilitációs hozzájárulás szerint fizetnek, hanem az idei évi különbözetet számolják el és ez az oka annak, hogy az előirányzat nem növekszik az ötszörösére.

A rehabilitációs munkahelyteremtő kiadásokkal kapcsolatban az ÁSZ-jelentés is megemlíti a 151. oldal második bekezdésében az utolsó sorban, hogy idén a rehabilitációs célú munkahely-teremtési kiadásoknál 2,4 milliárd forinttal csökkent az előirányzat. Tehát ehhez képest 4 milliárd volt az eredeti előirányzat, ez csökkent 2,4-gyel és jövőre ehhez képest hárommilliárd a növekedés az idei teljesítéshez képest. A szociális foglalkoztatással kapcsolatban pedig meg szeretném kérni az elnök urat, hogy adjuk meg a szót a szaktárcának. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen Kajdi úr. Haág Tibor főosztályvezető úr, parancsoljon.

Haág Tibor reflektálása

HAÁG TIBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Képviselő úr kérdésében arra kért magyarázatot, hogy mi az oka annak, hogy a szociális intézményi foglalkoztatási normatíva hárommilliárd forinttal csökkent az előző évhez képest. Ennek az a magyarázata, hogy a Magyar Államkincstár és a Foglalkoztatási Szociális Hivatal ellenőrzi ezeknek a normatíváknak a felhasználását utólag. Nem a normatíva lehívásának az időpontjában. Itt olyan mértékű szabálytalan felhasználást tapasztaltak, hogy a minisztérium felső vezetése egy új irányt szeretne szabni ennek a normatívának, úgy mondom már lassan, hogy a volt normatívának a felhasználásában, mert nem normatív támogatásként szeretné a jövőben ezt biztosítani az intézmények számára, hanem pályázati rendszerben. Ennek az oka az, hogy a minisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével az az álláspont, hogy ez a hárommilliárd forint elegendő a 2010. évi igények kielégítésére ebben az új pályázati rendszerben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Czomba képviselő úr egy rövid kérdést tesz fel.

DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Azt mondják, hogy az ellenőrzés hatására következett be, ez szabálytalan felhasználás volt. A korábbi években nagyságrendileg ez az 5-6 milliárd forint volt az intézményi foglalkoztatásra. Akkor a korábbi években nem volt ellenőrzés? Szeretném kérdezni. Miért csak most bukott ez ki?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr, parancsoljon!

HAÁG TIBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, azért néztem rá a kollégáimra, mert én a gazdasági főosztályt irányítom és nem a szakmai területet. Azt a súgást kaptam, hogy az ellenőrzések mértéke sokkal alacsonyabb volt az előzőekben fedezett hiány miatt és az FSZH csak ebben az évben lépett be ennek a munkának a keretébe.

ELNÖK: Köszönöm főosztályvezető úr. Egy órakor kezdődik a parlament, azt szeretném jelezni képviselőtársaimnak. Mindenkinek joga van a szólásra. Herényi képviselő úr!

HERÉNYI KÁROLY (független): Amit mondott a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási alapjának megvonásáról, igaz, hogy nem hivatalosan, de többek között azzal indokolta, amit az előbb főosztályvezető úrtól hallottunk, hogy túl sok a szabálytalanság és nem megfelelő módon használták fel. Nagyon rossz kormányzati válasz erre az, hogy nem az ellenőrzést erősíti és javítja és a felhasználás célszerűségét vizsgálja, hanem az alapokat csökkenti, ez egy kifejezetten rossz válasz erre.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilván mindenkinek másfajta megközelítésben másfajta véleménye van erről a dologról, meg egyébként is a nap folyamán lefolytatott beszélgetésről. Az általános vitára való alkalmasságra feltett szavazást megelőzően három mondatot mondanék. Az egyik az, hogy hitem szerint az a fajta gondolkodás, logika, ami az ésszerűnek mondható takarékosság, stabilitás fenntartására törekszik, az nem a politikai pártok érdekeit szolgálja, alapvetően egyikét sem, hanem azt gondolom, az ország érdekét szolgálja.

Amikor gazdasági válság közben, reményeink szerint lassan utána lesz az ország, akkor olyan intézkedések szükségessége nem elvitatható, amely nem borítja fel ennek a rendszerét. Ilyen értelemben nyilván az egyensúlyra való törekvés az elsődleges szándék kell hogy legyen és az egyensúlyra való törekvés mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a fejlődési lehetőségek, annak a pályának a megrajzolása, annak az esélye is érintőlegesen a költségvetésben és minden egyéb más financiális eszközön keresztül nyitott és adott legyen. Nehéz döntések nyilván egy költségvetés keretei között mindig adódnak. Vannak olyanok is, amelyek a költségvetés első beterjesztése kapcsán, első változatában szerintem még korrekcióra fognak szorulni. Vannak, én is látok ilyeneket és a szociális képviselőtársaimmal együtt is bizonyos kérdésekben próbáljuk ezeknek az áthangolását megtenni. De azért azt nem lehet elvitatni és nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a költségvetés alapjaiban érinti az embereket, Kontur Pál képviselő úr, alapjaiban amikor a költségvetéshez illesztetten az adótörvények átrendezéséről esik szó.

Akkor, amikor az egészségügyi hozzájárulás terhei elmaradnak, akkor, amikor a munkaadói és munkavállalói járulékok tekintetében csökkenések következnek be. És talán azt sem lehet elvitatni, amelyet próbálnak negligálni képviselőtársaim az ellenzéki oldalról, hogy azok a programok, amelyek százezres nagyságrendben adnak esélyt arra, hogy a munka világában helyet találjanak emberek, egy újraszocializációs folyamat részévé válhassanak, főleg a leghátrányosabb helyzetű térségekben is olyan emberek, akiknek egyébként az elsődleges munkaerőpiacon vagy esélyük sincs vagy halvány esélyük van arra, hogy a foglalkoztatotti körben részt vegyenek, akkor azt gondolom, hogy ennek a kormánynak igenis ez a pozitív margójára írandó, hogy közvetlen beavatkozási formát keresett és talált arra vonatkozóan, hogy ezeket az embereket újra a munka világa irányába hozza. És azt gondolom, az önkormányzatok számára is kedvező peremfeltételeket rajzolt, hiszen mindig kedvezőbb volt ennek a finanszírozása, mint a segélyezésben való részvétel kapcsán az önkormányzat irányába tett finanszírozás.

És lehetne még vitatkozni a munkahelyek számában, lehetne nézni a 1998-99-es esztendőt, amikor a válságnak szele sem volt az országban, hanem a korábbi intézkedésekből fakadóan erősödő GDP-növekedéssel párosuló éveket élt az ország, akkor a foglalkoztatottak száma nem volt magasabb, mint jelen időszakban a válság közepén vagy épp a válságból kifelé menve. Szóval azt gondolom, hogy - nem menve mélyebbre a dolgokban, de - mindenkinek egy picit saját magában is elmélyedve kellene megfogalmaznia a véleményeit akkor, amikor csak kritikával él, legyen ez ellenzéki vagy kormányoldali képviselőtársam.

Úgyhogy összességében annyit szerettem volna hozzátenni, hogy hiszek abban, hogy egy stabilitásra törekvő, egy takarékos, a korábbi intézkedéseket megerősítő költségvetés az országnak hasznára van, és számomra ez a legfontosabb.

Határozathozatal

Képviselőtársaim, az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Kérdezem tehát, hogy ki támogatja a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési törvényjavaslatának általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen. A bizottság 10:9 arányban általános vitára alkalmasnak találta a költségvetési törvényjavaslatot. Többségi-kisebbségi vélemények megfogalmazására írásban kerítünk sort. Alelnök asszonnyal gondoskodunk erről. Köszönöm szépen. Ezzel az első napirendi pont lezárására kerítek sort. Köszönöm azoknak, akik kimondottan csak e napirendi ponthoz kapcsolódóan voltak jelen a bizottság tagjain kívül. Ha vannak ilyenek és elhagyják a termet, akkor nekik szép napot kívánok.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita)

Ezt követően áttérünk a második napirendi pont tárgyalására. Ez pedig a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. A Pénzügyminisztérium képviselői szintén jelen vannak, Szatmári Edina és Kajdi László vezető tanácsos asszony és úr. Kérdezem az előterjesztőket, hogy van-e szóbeli kiegészítésük a törvényjavaslathoz. Igen van, úgy látom, parancsoljon.

Szatmári Edina szóbeli kiegészítője

SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm elnök úr. Az államháztartásról szóló törvény 36. §-a alapján a kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor elő kell terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek. A benyújtott törvényjavaslat az államháztartás törvény ezen előírásának tesz eleget. A törvényjavaslat 41 törvény módosítását terjeszti elő, így ezek közül a tisztelt bizottság feladatkörébe illeszkedően csak néhányat emelnénk ki. Így a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, az államháztartásról szóló törvényt, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvények módosítását, valamint a szakképzési hozzájárulásról és képzési fejlesztések támogatásáról szóló törvény módosítását és a "Prémium évek" programról és a különleges foglalkoztatási állományágról szóló törvény módosítását.

Az első a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, ennek a módosításával egy egységes kafetéria-rendszer kerül bevezetésre. Itt a munkáltató a törvényben rögzített minimum-maximum keretek között saját maga dönthet a juttatás egy főre jutó mértékéről. A juttatások köre a személyi jövedelemadó-törvény kedvezményes adókulccsal adózó tételeiből tevődik össze, és a munkavállaló szabadon dönthet, hogy mely jogcímen veszi igénybe a juttatást: étkezési, üdülési hozzájárulás avagy a közlekedési bérlet. Természetesen amennyiben a munkáltató forrásai megengedik, ezt lehetővé teszik, a munkáltató további jogcímen is adhat juttatást a munkavállalónak magasabb adókulcs terheit vállalva.

A módosítás célja az adminisztrációs terhek csökkentése. Az államháztartásról szóló törvénynél a 46/A §-t emelném ki. Itt a kincstárnoki funkcióról rendelkezik. Kincstárnokot a miniszterelnök jelölhet ki, az elkülönített állami pénzalapokhoz, a központi költségvetési fejezetetekhez a kincstárnok a makrogazdasági célok megvalósítása érdekében segíti e szervek és alapok gazdálkodást. Kiemelném még a 86/D §-t. Itt a (4) bekezdés új c) ponttal egészül ki. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében céltartalék képezhető. Az előirányzatokon túl váratlanul felmerülő rendkívüli kiadás finanszírozása válik szükségessé.

Kiemelném még a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény módosítását abból a szempontból, hogy a közcélú munkavégzés körét kibővíti a többségi önkormányzati, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál végezhető közcélú munkával. Kiemelném még a 37/B § (1) bekezdésének a módosítását is. Itt az önkormányzatok számára lehetővé válik, hogy a munkanélküliek családi, mentálhigiénés helyzetét mérlegelve az érintettet mentesítse a közfoglalkoztatásban való részvételi kötelezettsége alól. Ez a módosítás az önkormányzatok mozgásterét növeli, az aktív korúak ellátására vonatkozó feladatok teljesítését illetően.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását azért emelném ki, mert ez bevezeti a családi gyermekfelügyelet intézményét, és ezt beilleszteni a napközbeni gyermekellátások rendszerébe. Ennek az a hatása, hogy a munkaerőpiacra visszatérni kívánó nők helyzetének segítése érdekében kibővült ez a gyermekellátási rendszer. Köszönöm a figyelmet és átadnám a szót a kollégámnak.

Kajdi László szóbeli kiegészítője

KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Még négy törvényről szeretnék néhány szót szólni, aminek a módosítását kezdeményezi a kormány ebben a törvényjavaslatban. Az Szht., vagyis a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat két lényeges ponton módosul. Egyrészt a központi képzőhelyeket beemeli azok közé, akik nem lesznek alanyai a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségnek, mivel ők közfeladatot látnak el. Ezek a központi képzőhelyek jogszabályi kötelezettség alapján közhasznú társasági formában, nonprofit gazdasági formába alakultak át július 1-jével, így őket indokolt mentesíteni ez alól a kötelezettség alól.

A többi módosítása a törvényjavaslatnak az uniós programok nevesítésének megváltozásából adódik, tehát korábban az NFT I., most az Új Magyarország fejlesztési terv, más elnevezésekkel illetjük az egyes programokat és ez egy technikai módosítás, illetve a vegyes záró rendelkezések között is az Szht.-nak van néhány jogtechnikai pontosítása.

Ahogy már hallottuk a Ktv. változását a kafetéria-rendszerben, ezzel összefüggésben koherenssé kell tenni a "Prémium évek" programról szóló törvényjavaslatot, ezt is tartalmazza ez a törvénycsomag. Itt is a kafetéria-rendszer juttatásait igazítja a köztisztviselők általános juttatási rendszeréhez és itt meghatározza, hogy milyen mértékben részesülhetnek a "Prémium évek" programban részvevők kafetéria-ellátásban.

A Start-kártyás törvény is módosul. Itt jelenleg olyan szabályozás van a pályakezdő fiatalok vonatkozásában, hogy nem differenciál a törvény aszerint, hogy milyen végzettsége van a fiatalnak, tehát alap-, középfokú vagy felsőfokú, ugyanazt a típusú járulékkedvezményt kapja, ugyanolyan időtartamra. Itt most elválna a jövőben, az alap- és középfokú esetében megmaradna továbbra is az a kétéves kedvezmény, ami eddig volt, a felsőfokú végzettségűek esetében ez a kedvezményes foglalkoztatási lehetőség lerövidülne, mivel a felsőfokú végzettségűeknél úgy tapasztaltuk, hogy nagyobb a holtsúly, tehát akkor is igénybe veszik a támogatást, amikor már nem indokolt. Illetve a felsőfokú végzettségűek könnyebben beilleszkednek a munkahelyre, ezért egy rövidebb idejű támogatást javasol a törvénycsomag.

Végül pedig a 44. §-ban elbújik a foglalkoztatási törvénynek egy apró módosítása. Ez a 44. § (18) bekezdése, ami az Flt. 41/A (2)-t módosítja, a rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesíti a közcélú foglalkoztatást végző munkáltatókat. Eddig csak a közhasznú foglalkoztatást vette ki a törvény, most a közcélú foglalkoztatás is mentesülne a rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól.

Ezek lettek volna a lényeges pontok és kérjük a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

Vita

ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy az előzőekhez hasonlóan a kérdések-észrevételek egy körben történjenek meg. Kérdezem, hogy kik kívánnak hozzászólni? Látom alelnök asszony és Czomba képviselőtársam kezét. Ugyanakkor alelnök asszonynak azzal adom meg a szót, hogy az ülés vezetését átadom Filló Pál képviselő úrnak. Köszönöm szépen.

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. A törvényjavaslat azt a címet viseli, hogy a 2010. évi költségvetési törvényt megalapozó törvényjavaslat. Na most, ha őszinte akar lenni a Pénzügyminisztérium képviseletében jelenlévő munkatárs, vagy ha képviselőtársaim visszaemlékeznek a tavaszi ülésszakon lefolytatott vitákra, gyakorlatilag az adótörvények vitáján már túlvagyunk, tehát ez a benyújtott törvényjavaslat alapjaiban nem változtatja meg azokat, a többség által már elfogadott törvényeket, amelyek akár a személyi jövedelemadóval kapcsolatosak, akár a családi pótléknak adóalapba történő beszámítására vonatkoznak és sorolhatnám tovább, vagy a társasági adó emelése, ezek már elfogadásra kerültek. Ez a most benyújtott törvényjavaslat, ami 41 törvény kisebb-nagyobb mértékű módosítását tartalmazza, gyakorlatilag a költségvetésre olyan mértékben nincs hatással, hogy a bevételi oldalon jelentene valamilyen kardinális változást. Gyakorlatilag a már elfogadott adótörvények kisebb módosítását tartalmazza.

Elhangzott a szóbeli kiegészítésben, hogy a gyermekvédelmi, gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a napközbeni gyermekfelügyeletet családi gyermekfelügyelet keretében meg tudják oldani. Szintén emlékeztetném a képviselőtársaimat a már elfogadott korábbi törvényre, ami lerövidíti a gyermekgondozási segélyt három évről kettő évre. Joggal merült fel már akkor is a vitában ennek egyáltalán az indokoltsága, másrészt meg az a kérdés, hogy vajon ez hány anyát fog érinteni. És én most is megkérdezem, hogy a Pénzügyminisztériumnak készültek-e arra nézve bármilyen előzetes felmérései vagy számításai, hogy várhatóan hány édesanya az, aki élni kíván azzal, hogy családi gyermekfelügyeletnél helyezze el a gyermekét, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a bölcsődék zsúfoltak és nagyon nehezen jutnak be a gyermekek. Nekem számos olyan ismerősöm van, aki ahogy kijött a baba születését követően a kórházból, azonnal feliratkozott a bölcsődei helyre, mert két-három évet is kell várni ahhoz, hogy a gyereket felvegyék.

A családi gyermekfelügyeletre mekkora az érdeklődés azok részéről, akik ezt meg akarják valósítani? Jelent-e ez bármilyen munkahelybővülést és mondjuk mit szól hozzá a bölcsődei szakma, mert az én információim szerint húszórás tanfolyami felkészítéssel már alkalmasak lesznek a gyermekgondozásra azok, akik ebbe a vállalkozásba kezdenek.

(Az elnöklést Filló Pál (MSZP) alelnök veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Czomba képviselő úr, parancsoljon!

DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Megint konkrétakat szeretnék kérdezni: a törvényjavaslatban olvassuk, hogy aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg egy személy jogosult. Azóta elég sok hírt hallottunk erről, hogy vannak azért ezzel kapcsolatos aggályok, finoman fogalmazva. Szeretném kérdezni, hogy mi jelen pillanatban a minisztérium, illetve a kormány álláspontja ezzel kapcsolatban. Él-e még ez a dolog vagy módosítást terveznek?

Azt örömmel látom, hogy a közcélú foglalkoztatás keresztmetszetét igyekeznek bővíteni olyan szegmens felé, ami nemcsak az önkormányzatokat érinti. Beszéltünk a parlamenti vitában annak idején arról, hogy nem kell ezzel félévet, egy évet, meg három évet várni, hogy szépen, csendesen, majd lassan csúszunk a jó irányba, lehetne ennél sokkal határozottabb lépéseket is tenni, de ami konkrétan ezzel kapcsolatosan kérdés: volt róla szó, hogy mezőgazdasági munkába igyekszünk ezeket a közfoglalkoztatott embereket bevonni. De mindaddig, amíg a támogatás nem utazik az emberrel, a világon semmi nem fog történni. Márpedig amit önök most kitaláltak, az arról szól, hogy három héttel előtte jelzik a munkaerőigényüket a gazdák a munkaügyi központnak, nem ragozom tovább. A kérdésem az, hogy ezzel az ügyfél viszi magával - ugye jól értem? - a támogatását is.

Aztán ami lényeges és ha jól emlékszem, annak idején a parlamenti vitában, amikor kivettük a szociális segélyek témájából az önkormányzatok helyi rendeletét, akkor az jött elő általános indoklásként, hogy bizony ez igen komoly, adott esetben alkotmányossági aggályokat is felvet. Tudniillik az egyik településen szigorúbb szabályok, a másik településen enyhébb szabályok lépnek életbe, ez azt jelentheti, hogy ugyanolyan kritériumrendszer alapján az egyik faluban rendszeres szociális segélyezett az illető, a másik faluban meg nem. Mi változott azóta, hogy ha erre tudnak válaszolni? Hogy ha most nem tudnak, akkor majd írásban szeretnék rá választ kapni, mert nagyon szeretném tudni, hogy mi változott a hozzáállással kapcsolatban, mert ez egy nagyon érdekes kérdés, én úgy gondolom. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, megadom a válaszadás lehetőségét a minisztérium szakértőinek. Parancsoljanak!

KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Alelnök asszony kérdésére azt tudom válaszolni, hogy jelenleg nincs nálunk ilyen elérhető dokumentum, hogy milyen létszámokat érinthet ez a változtatás, illetve mivel történt a tervezés. Czomba képviselő úrnak is hasonlóan tudok válaszolni, mivel ez nem szűken a mi szakterületünk, ezeket a kérdéseket írásban tudnánk megválaszolni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Elfogadható ez alelnök asszonynak? Igen. Köszönöm szépen. Tessék!

SZATMÁRI EDINA (Pénzügyminisztérium): Egy kiegészítést tennék még az alelnök asszony kérdéséhez, hogy jelent-e munkahelyteremtést. A családi napköziben ellátást nagykorú és cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, és ugyanez vonatkozik erre az intézményre is, tehát a személyisége alkalmas legyen a gyermekek napközbeni ellátására és tényleg a törvénynek a 43. § (4) bekezdés b) pontja előírja egy tanfolyam végzését, amelyet eredménnyel való lezárás kell hogy kövessen. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell szavaznunk. Mielőtt ezt megtennénk, a jegyzőkönyvnek jelzem, hogy Kiss Ferenc képviselő urat Bóth János képviselő úr, Gúr Nándor elnök urat pedig én helyettesítem a szavazásnál.

Kérem, hogy azok a képviselők emeljék fel a kezüket, akik általános vitára alkalmasnak tartják a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Nyolc nem. Tehát tíz igen és nyolc nem mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (Általános vita)

Ezzel áttérünk a harmadik napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Az előadóink nem változtak, úgyhogy megadom a szót.

Kajdi László szóbeli kiegészítője

KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót elnök úr. A törvényjavaslat a bizottság kompetenciájába tartozó kérdésekben igen lényeges módosítást tartalmaz és terjedelmében is ez tölti ki gyakorlatilag a törvényjavaslat felét.

Ennek a lényege a Munkaerő-piaci Alap költségvetési befizetésének, a sokat ostorozott költségvetési befizetésnek a csökkentése. Ez idén 158 milliárd forintot meghaladó összeg, amit 15 milliárddal javasol a törvényjavaslat csökkenteni és ez a 2. §-ban található. Ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat 5. §-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezik a mellékleteken történő átvezetésről úgy, mint a központi költségvetésben a 42. fejezetben, mint bevétellel kalkulálhat a központi költségvetés, illetve a 9. számú melléklet, amely a Munkaerő-piaci Alap költségvetését tartalmazza, ott is a költségvetési befizetés csökken.

A módosítás indoka pedig az, hogy mint az Állami Számvevőszék jelentésében, ami az 1. napirendi ponthoz tartozó dokumentum volt, ennek a már említett 151. oldalán a második bekezdés 4. sora tartalmaz egy adatot, hogy az idén várhatóan 83 milliárd forint hiánnyal zárna a Munkaerő-piaci Alap, ha nem történne egyéb intézkedés.

Ennek oka többrétű. Mivel hogy a bevételek elmaradnak a tervezethez képest két okból, egyrészt a gazdasági növekedés kisebb volt a tervezethez képest, ez okozza ezt, illetve a kevesebb foglalkoztatott, kisebb bérkiáramlás miatt kisebb bérekre alapulnak a járulékbevételek, illetve félévkor adócsökkentés történt és a Munkaerő-piaci Alapnak a legfontosabb járulékbevétele, a munkaadói járulék 2 százalékponttal csökkent a 3 százalékpontból, tehát 1 százalék maradt a minimálbér kétszereséig történő fizetésekre.

Mindezek miatt, illetve, hogy a kiadási oldalon a passzív ellátások a tervezethez képest több tízmilliárd forinttal megnövekedtek vagy várhatóan a teljesítés során meg fognak emelkedni, ezért szükséges, hogy a Munkaerő-piaci Alap költségvetése az év végére csak annyi hiányt állítson elő, amennyit fizikailag el tud viselni. Ez pedig a korábbi évek szuficitje, felhalmozott maradványa, ami 70 milliárd forint, tehát, ha 15 milliárd forinttal csökkentjük ezt a 83 milliárd forintos várható hiányt, akkor ezen a 70 milliárd forinton belül maradunk. Kérem a törvényjavaslat támogatását a bizottságtól. Köszönöm szépen.

Vita

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, ki kér szót. Alelnök asszony, parancsoljon!

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szóbeli kiegészítést. Annyi hozzáfűzni valóm van a benyújtott törvényjavaslathoz, hogy amikor a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatnak a vitája volt, akkor többször elmondtuk, ellenzéki oldalról, hogy a Munkaerő-piaci Alap bevételi oldalát megalapozatlannak tartjuk, felültervezettnek. Ezt a véleményünket osztotta később az Állami Számvevőszék is, igaz azzal, hogy kockázati tényezőként jelezte a járulékbefizetéseknek a bizonytalanságát. Arra is élénken emlékszem, hogy a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat körülbelül kétszer módosult az eredetihez képest és ebben az volt a nagyszerű - idézőjelben -, hogy a végén már senki nem tudta követni, hogy akkor mi mennyi. Meg arra is emlékszem, hogy képviselői indítványra módosult aztán az egész úgy, ahogy van, ami egészen szokatlan volt eddig a parlamenti működésben. Ilyenre még a legrégebb óta a parlamentben dolgozó képviselők se nagyon emlékeztek.

Amit még megjegyzésként ehhez hozzá akarok fűzni, az az, hogy a Munkaerő-piaci Alapnak a kiadásait megint ott kurtítják meg, akik a leginkább rászorulnak arra, hogy valamilyen támogatásban részesüljenek. Hogy ha elolvassák az erre vonatkozó törvényjavaslat 2. §-át, akkor ebből teljesen látszik, hogy megint azok húzzák a rövidebbet, akik a legkevésbé tudnak az érdekeiknek érvényt szerezni. Érdekes módon nem a foglalkoztatási szolgálat kiadásai csökkennek, hanem megint a megváltozott munkaképességűeken próbál meg a kormány spórolni. Ez a mi álláspontunk szerint így nem járható út, ezért nem is támogatjuk a törvényjavaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca jelezte, hogy kíván reagálni. Parancsoljon!

KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Alelnök asszonynak szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy ez a javaslat nem rövidít meg senkit, ez a központi költségvetés bevételeit csökkenti, viszont a kiadási oldalon azokat a kifizetéseket meg kell tenni, amit jogszabály előír. Tehát a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához való támogatást ki kell fizetni, az "Út a munkához" program kiadásait ki kell fizetni. Ez csak az volt, hogy a Munkaerő-piaci Alap segítette a finanszírozást. Ha a hiánycélt tartani akarjuk, akkor a központi költségvetésen belül máshol, más kiadásokon kell megtakarítást elérni, mert így most a Munkaerő-piaci Alapnál jelentkező hiányt áttesszük ezzel az intézkedéssel a központi költségvetésbe. Ez csak egy pénzügytechnikai dolog, ennek gyakorlati hatása intézkedésszinten nincsen. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Én megnyugodtam, mert azért látom, hogy van itt a teremben olyan erő, aki mindent előre tud és mindent jól lát, ő tévedhetetlen és ilyen szempontból tényleg jobban oda kellett volna figyelnünk. De most a döntés jön, hogy kik azok, akik a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartják. (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Nyolc nem. Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Azt javasolnám, hogy a két utóbb tárgyalt napirendhez szintén írásban készítsük el a bizottság jelentését, tehát külön előadót ne állítsunk. Ezzel a napirendi pontot lezárom.

Egyebek

Kérdezem, hogy van-e valakinek bejelentenivalója. Alelnök asszony, parancsoljon!

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Szeretném arra emlékeztetni a bizottságot, hogy V. Németh Zsolt képviselő úr több alkalommal kérte, hogy a bizottság tárgyalja meg, hogy mi lesz az alapítványoknál dolgozók, elbocsátott, munkájukat elveszített embereknek a Bérgarancia Alapból történő kifizetésével. Én most kérdezem, hogy az alelnök úr tud-e arról, hogy az illetékes minisztérium ebben az ügyben mikor készít nekünk valamilyen beszámolót, mert nyilván ez nem egyedi eset vagy kérés, amiről a képviselő úr már többször szólt.

ELNÖK: Teljesen indokolt a kérés. Megadom a szót Farkasné Molnár Valéria főtanácsadó asszonynak.

FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA, a bizottság főtanácsadója: A minisztérium válaszlevele aláírás alatt van, azért nem tudta a parlamenti kapcsolattartó elhozni. Foglalkoztak vele, előkeresték, készült válaszlevél. Ugyanúgy, mint ahogy a tájékoztató időpontját ígérte az elnök úr, hogy egyeztet a miniszter úrral, az is úgymond folyamatban van és a kéthetenkénti tájékoztatónak a visszaállása szintén vagy ma vagy holnap meg fog érkezni, de azt nem tudták megtenni, hogy mára legyen itt minden. Ennyi az egész probléma, hogy technikai malőrjeik voltak ebben.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Remélem, hogy a jövő héten ez a válasz rendelkezésünkre fog állni. Több kezet láttam, Kontur képviselő úr és utána Czomba képviselő úr.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. A Tungsram-üggyel kapcsolatosan mi a helyzet, mert kifutunk az időből?

FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA, a bizottság főtanácsadója: Elnök úrral egyeztettem és a következő bizottsági ülésen, október 5-én napirendre tűzzük. Most fogom felkeresni a szakszervezeteket és a cégtulajdonosokat és mindenkit. A napirendre tűzéses időpont volt kérdéses, de október 5-én kerül sorra.

DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Júniusban úgy mentünk el, hogy a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban érdeklődtem és abban maradtunk, hogy nem várjuk meg a szeptembert, hanem húzunk egy vonalat és júliusban információt tudunk kapni erről. Ráadásul azért sem bonyolult a dolog, mert minden hónapban az irányító testület elé rakják ezt az anyagot, csak nekünk is meg kellett volna kapni. Én azóta epekedve vártam ezt a visszajelzést, de nem kaptam. És ha nem érkezett ez még meg, de ha azzal kiegészítenék adott esetben, hogy hogy állunk most az "Út a munkához" programnál a kifizetésekkel, azt nagyon megköszönném.

FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA, a bizottság főtanácsadója: A Munkaerő-piaci Alapnál a pénzügyi teljesítésekbe soha nem megyünk bele. Azt akkor is elmondta elnök úr, az előző évi anyagot pedig a június 5-i futárpostával kapták kézhez a képviselők. Ugyanabban a futárpostában, amelyben a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos elvonások és szabályok voltak. A pénzügyi teljesítéseket csak akkor tudjuk ellenőrizni és vizsgálni mint bizottság, amikor befejeződik az év. Az irányító testület éves beszámolóját megkaptuk és kiküldtük, napirendre még nem tűztük. Ha javasolja képviselő úr, hogy vitassuk meg, különben is van egy állami számvevőszékes jelentés a pénzügyi alapok vizsgálatával kapcsolatban, amit október hónapra terveztünk, akkor azzal együtt minden további nélkül a bizottság napirendjére tudja tűzni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Czira képviselő úr.

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Korábban már kaptunk egy beszámolót az EQUAL-programmal kapcsolatban és ez most már teljesen lezárult évekkel ezelőtt, ennek az eredményéről szeretnénk valami tájékoztatást kapni, hogy a fogyatékkal élők hogy találnak vissza a munkába, a nők a gyes, gyed után, stb. Nemes célokat szolgált ez a program és hogy mi az eredménye, erről szeretnénk kapni egy beszámolót. Köszönöm szépen.

FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA, a bizottság főtanácsadója: Az EQUAL-nak volt egy komplett záró konferenciája, amin alelnök asszony részt vett, de majd fogok szerezni tájékoztató anyagokat ezzel kapcsolatban és rendelkezésre bocsátom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A jövő héten hosszú bizottsági ülésünk lesz várhatólag.

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Nem tudunk korábban kezdeni? Esetleg a 9 órás kezdés mennyire megoldható?

ELNÖK: Ez megoldható, mi ma tájékoztatjuk azokat a képviselőtársainkat, akik ma nincsenek itt. Az a kérésem, hogy a bizottság határozatképességét oldjuk meg a jövő héten 9 órai kezdéssel. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 56 perc)

Gúr Nándor

a bizottság elnöke

 

Filló Pál

a bizottság alelnöke

     

Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia