FMB-16/2006.
(FMB-16/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2006. november 30-án, csütörtökön 09.30 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója Románia és Bulgária 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozását követő magyar munkaerő-piaci szabályozásról *
Dr. Székely Judit szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Székely Judit válaszai *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1370. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
1. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója Románia és Bulgária 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozását követő magyar munkaerő-piaci szabályozásról
2. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
7. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/1306. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
8. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
9. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1370. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
11. Egyebek
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Gúr Nándor alelnök (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bóth János (MSZP) Nagy Lászlónak (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Simon Gábornak (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) Czomba Sándornak (Fidesz)
Rácz István (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászóló(k)
Dr. Székely Judit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Ács Vera tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Varga László főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szatmári Edina vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Vas János (MDF)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 40 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok. Köszöntöm az ülésünkön dr. Vas János képviselőtársunkat, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjét. Volt már rá példa, hogy a Házszabály biztosította lehetőségekkel élve a bizottságba tagot nem adó parlamenti frakciók tanácskozási jogú részvevői a bizottsági ülésnek. Nem olyan régen a szakképzés ügyében Soós Tamás képviselő úr élt ugyanezzel a lehetőséggel.
A bizottság napirendjét előzetesen kiküldtük mindenkinek. Kérdezem a bizottságot, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) A bizottság szakértője átnézte a kijelölt napirendi pontokat és van olyan törvényjavaslat, amihez nem érkezett a bizottságunk tárgykörébe tartozó módosító indítvány. Ebből következően azt szeretném indítványozni, hogy ezeket a jogszabály-módosításokat vegyük le a napirendről. Ennek értelmében rögzítem, hogy a bizottság határozatképes. Három napirendhez nem érkezett módosító javaslat, az OÉT-ről szólóhoz, az ágazati párbeszéd bizottságok és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslathoz és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslathoz. Ha nincs egyéb hozzászólás, kérdezem a bizottságot, hogy ki fogadja el a napirendi javaslatot ilyen módosításokkal. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
Az első napirendünk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója Románia és Bulgária 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozását követő magyar munkaerő-piaci szabályozásról. Ezt a napirendet a minisztérium javaslatára három parlamenti bizottság tárgyalja meg. A mi bizottságunk, mint első helyen kijelölt bizottság, a gazdasági bizottság és az európai ügyekkel foglalkozó bizottság. Jelen információink szerint a gazdasági bizottság az állásfoglalásról egyhangú döntést hozott. Szeretném megadni a szót a tárca képviselőjének.
Dr. Székely Judit szóbeli kiegészítése
DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Képviselő Urak! Köszöntöm önöket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nevében. Két anyagot küldtünk ki önöknek, és ezek nagyon jól összefoglalják a kialakult álláspontunkat, amit explicit módon is megfogalmaztunk és a gazdasági bizottság el is fogadta. A munkaerő-piaci folyamatok, a gazdaság állapota, a konvergenciaprogram figyelembevételével azt javasoltuk, hogy Magyarország Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása kapcsán éljen az átmeneti korlátozás lehetőségével. Fordítva, részleges munkaerő-piaci nyitás történjen az első két évben. Nevezetesen azokon a területeken, ahol a magyar gazdaságnak, a munkaerőpiacnak pótlólagos munkaerő-keresletre, foglalkoztatásbővítésre van szüksége.
A képviselők kaptak a mai napon tőlünk - és debütál ez a papír - egy olyan összeállítást, amelyben azokat a foglalkozásokat soroltuk fel, amelyeket a részleges munkaerő-piaci nyitással érintetteknek vélünk. Több szempontot kellett természetesen együttesen vizsgálnunk ahhoz, hogy ezt a listát most már tervezetként kiadjuk a kezünkből. Nevezetesen azt, hogy az adott foglalkozás vagy szakma, amit a FEOR tartalmaz és több, mint 800 foglalkozást kellett ilyen szempontból minősítenünk, hiányszakmának számít-e a magyar munkaerőpiacon. Ehhez rendelkezésünkre állnak különféle rövid távú előrejelzések, amelyeket sok ezer vállalkozástól gyűjtöttünk be, mármint az információkat, hogy milyen területeken szándékoznak létszámot bővíteni, és azt is megkérdeztük, hogy milyen területen van munkaerőhiány. Ezenkívül megvizsgáltuk a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek beltartalmát, strukturális összetételét. Megnéztük azt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerő-igények között, ami nem külföldiekre vonatkozik, hanem általában a munkaerő-igényekre, milyen foglalkozások, szakmák szerepelnek a leggyakrabban. Megnéztük azt, hogy a munkanélküli regiszterben a regisztrált álláskeresők között ezeket a szakmákat gyakorlók milyen arányban helyezkednek el, tehát egy párosítást is végrehajtottunk. Nagyon bonyolult volt ez a feladat, úgy érzem, a kollégák végigbogarászták az összes rendelkezésre álló információt, ugyanakkor szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy mivel a munkaerőpiac a kereslet-kínálat vonatkozásában is állandóan változásban van, szükségesnek tartjuk azt, hogy legalább félévenként egy revíziót hajtsunk végre és áttekintsük újra az egyes foglalkozások kereslet-kínálati viszonyait. Én kiegészítéskén csak ennyit szeretnék tenni a kiosztott anyaghoz és várjuk az észrevételeiket, kérdéseiket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszonynak a felvezető gondolatait. Megadom a szót a képviselőknek. Nagy László.
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Ez a táblázat, ami, ha jól értem, a hiányszakmákat tartalmazza, és ha igen, akkor meglepett igazából a humánpolitikai szervező, a politológus és a történész. Ezt csak úgy érdekes számomra. Mintha ebből túlkínálat lenne most Magyarországon.
DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Tulajdonképpen úgy is lehet tömören fogalmazni, hogy ez a hiányszakmákat tartalmazza, de mi hiányszakmák alatt mást értünk a mi szakzsargonunkban. Mi ez alatt azt értjük, hogy azok a munkaposztok, amelyeket huzamosabb ideje már nem sikerült betölteni. Tehát nemcsak a hiányszakmákat tartalmazza ez a felsorolás, hanem azon szempontok szerinti listát, amelyet az előbb ismertettem. Egyrészt tehát a hiányszakmákat, amiket legalább hat hónapja nem sikerült betölteni, a vállalati felmérés alapján azokat a foglalkozásokat, amelyek iránt kereslet fog támadni a munkaerőpiacon, azokat, amik be vannak jelentve a munkaügyi központhoz, hogy szeretnének ilyen-olyan foglalkozásokban munkaerőt felvenni és megnéztük, hogy a regiszterben sokan vagy kevesen vannak ilyenek. Erre mondtam azt, hogy ez egy nagyon bonyolult feladat és idehoztuk először ehhez a bizottsághoz ennek a vita alapját képező listának a másolatát. Ezt meg fogja tárgyalni természetesen az Érdekegyeztető Tanács holnap és az ágazati párbeszéd bizottságok is, amelyek kb. vannak már vagy 30-an. A vita alapján fog összeállni egy olyan lista, amit már mi is olyannak tudunk értékelni, amely az alapját képezheti egy komoly döntésnek. Más meglepő dolgok is lehetnek ebben még. Azon kívül lehet, hogy a képviselő úr csak az első oldalig jutott el, lehet, hogy kihúzásra kerülnek, lehet, hogy még bekerülnek jelzések alapján bizonyos szakmák, de annak a szűrőnek a használatával, amit említettem, a 800 valahányból ez a 150 szakma akadt fenn pillanatnyilag a rostán.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. szépen. Először is az anyaghoz azt mondom, hogy ez egy jól összeállított, korrekt tájékoztatást, amit láthatunk benne, számadatok, információk, azok számomra is hasznosak voltak. Én a román határ mellől jövök, többek között a román határt is érinti a szabolcsi rész, és megjegyzésként csak annyit, hogy ugye emlékszünk rá, ugyan nem akarok itt politikával különösebben foglalkozni, de 2001-ben, amikor a népszavazás volt, akkor 20 millió román munkavállaló veszélye tűnt reálisnak. Hát látható volt akkor is, hogy ennek semmiféle realitása nincs, és most is azt mondom, hogy ha jól emlékszem a táblázat kapcsán, olyanok, akik Magyarországot választanák célként, az 5,8 százalék körüli. Ráadásul azt is látnunk kell, hogy Románia az elmúlt években igen látványos fejlődésen ment keresztül és szerintem még látványosabb lesz a következő időszakban a csatlakozás kapcsán, tehát én azt mondom, hogy eljöhet az az idő, amikor inkább nekünk kell kapaszkodnunk majd ahhoz, hogy a munkaerőpiacon a lépést tudjuk velük tartani. A táblázattal kapcsolatban engem is meglepett sok minden. De ez egy nagyon nehéz feladat. Valóban nagyon nehéz kilőni azokat a szakmákat, mert helyileg sem mindegy, hogy hol van, mert egy targoncavezető elképzelhető, hogy országosan hiányszakmának tűnik, aztán csinálnak két tanfolyamot 40 fővel és aztán kiderül, hogy messze nem hiányszakma, hanem fölösleges ember is van Magyarországon. Tehát torzítja ezt a képet, úgyhogy az, hogy legalább félévente felül kell vizsgálni, az a minimum. Úgyhogy azt feltétlenül fontosnak tartom, hogy ezt igazítsuk mindig az éppen aktuális dolgokhoz. Nyilván öt perc alatt ezen nem lehet úgy átszaladni, hogy most az ember ebben érdemit tudjon mondani. De a meteorológusokat is látom a listán, és halljuk, hogy a meteorológusok jelentős részére nem lesz szükség a következő időszakban, hát akkor ez már nem igaz, ami itt szerepel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Filló Pál.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Először egy kérdésem lenne: úgy gondolom, hogy mielőtt Magyarország dönt a munkaerőpiac részleges vagy teljes megnyitásáról, talán előtte az egyik legfontosabb információ az, hogy az Európai Unió többi országai hogyan döntöttek, különösen a várható célországok, Ausztria, Németország, Franciaország, Spanyolország, ahová tudomásom szerint leginkább orientálódnak a román és bolgár munkavállalók. Tehát erről szeretnék valamit hallani. Másrészt nagyon fontosnak tartom azt a szemléletet, hogy bizonyos szakmákban, ahol a munkaerőhiány már gátja lassan a magyar gazdasági fejlődésnek, ott a lehető legteljesebb mértékben nyissunk. Ugyanakkor viszont a dolog másik oldala az, hogy tudjuk jól, hogy Magyarországon a munkanélküliségi szint olyan, amin jó lenne javítani. Tehát mindenképpen a magyar munkavállalók érdekében bizonyos fokú korlátozást jelen pillanatban indokoltnak látok annál is inkább, mert van még egy veszély, amire szeretném felhívni a figyelmet. Hogyha a két ország vagy a három ország közötti bérkülönbségeket nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy bizony Magyarországon még akkor is, ha szeretünk mindig nagyon sírni, meg ríni, de lényegesen jobbak a bérezési feltételek, mint a másik két országban, akik most fognak csatlakozni. Tehát egy olyan veszély is van, és erre szeretném még a vitában felhívni a figyelmet, hogy az nem lenne jó folyamat, hogy ha Magyarországon a következő években a bérek lefelé indulnának meg, hiszen valamennyien azt szeretnénk, hogy az európai uniós bérszínvonalhoz próbáljunk felzárkózni szépen lassan, fokozatosan. De ha megjelenik a piacon egy viszonylag nagy számú jól képzett és talán az adott munkát esetleg lényegesen alacsonyabb áron elvállaló kínálat, akkor bizony akár az is előfordulhat, hogy egy-egy szakmának nem nőni, hanem csökkenni fognak a bérek. Ezt mindenképpen fontos lenne elkerülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Arra lennék kíváncsi, hogy egyrészt a szociális partnerekkel történt-e már valamilyen tárgyalás ebben az ügyben. Tehát mi az ő véleményük, álláspontjuk, hogyan vélekednek a kormány elképzeléseiről. A másik kérdés pedig az, hogy hogyan képzeli el a tárca vagy a kormány a munkaerőpiac megnyitását, mert különböző megoldási lehetőségek vannak. A teljes liberalizációtól a különböző korlátok bevezetéséig, de a korlátok is különbözők lehetnek. Tehát lehet olyan, amikor szakmai, lehet olyan, amikor területi, lehet olyan, hogy mondjuk egy időszakra szól. Ezzel kapcsolatban mi az álláspont, mert ami most itt kiosztásra került, a foglalkozások felsorolása, amelyek érintenék a munkaerőpiac megnyitását, úgy tűnik, hogy mintha ebbe az irányba menne, de lehet, hogy rosszul értem. Tehát mit ért az alatt az előterjesztő, hogy részlegesen nyitnánk meg a munkaerőpiacot? Mert különböző lehetséges megoldások vannak. Mi várható azután, hogy a munkaerőpiacot megnyitjuk? Az előzetes felmérések nagyjából ilyen számszerű adatokat tartalmaznak, hogy körülbelül hányan vállalnának munkát Magyarországon. Mert a többség a felmérések szerint továbbvonulna az Európai Unió más tagországait célozva meg. Tehát az amúgy sem túlzottan magas foglalkoztatási aránnyal dicsekvő magyar munkaerőpiacra ez milyen hatással lenne?
ELNÖK: Köszönöm.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr. Alelnök asszony utolsó mondatait folytatva, néhány százalékponttal magasabb ez a foglalkoztatási vagy aktivitási ráta, mint öt évvel ezelőtt volt. Nem olyan magas, mint amilyet szeretnénk, de néhány százalékponttal magasabb. Ezzel együtt teljesen egyetértek azzal, hogy azoknak az összefüggéseknek a vizsgálata szükségszerű, amelyek a két ország csatlakozásával kapcsolatosak, mert hatással lesznek a magyar munkaerőpiacra. A kérdéseim a következők. Igazából három tömör kérdésem lenne és véleményt is szeretnék megfogalmazni. Az egyik kérdésem az, hogy tisztán egyértelműen láthatók-e ma a spanyol, a francia és a német viszonyulások. Azért ezt a hármat kérdezem, mert ez a három az, ami mértékadó módon befolyásolja a migrációs folyamatok lehetőségét ezen országokban. Az én ismereteim szerint mi nem vagyunk úgymond elsődleges célország sem Románia, sem Bulgária szemszögéből nézve a munkavállalás tekintetébe, de ha ezek az országok nem nyitnak, akkor gyakorlatilag egy olyan pufferként fogunk működni, hogy mindaddig, amíg az ő esetük, a nyitás be nem következik, addig egy parkolópálya történik, annak a kialakulása történhet, és ez már a magyar munkaerőpiacra mértékadó módon rányomhatja a bélyegét. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy a mi szegszögünkből nézve nagyon fontos ennek a három országnak a nyitással kapcsolatos álláspontja. Akár az, hogy időbeni korlátozást tesz-e, akár az, hogy tartalmi vonatkozásban miképpen viszonyul. A másik kérdésem, hogy látható-e ma az, hogy ezeknek a folyamatoknak egzakt módon milyen kihatása van mondjuk az egészségügyi ellátórendszerünkre. Azt gondolom, ez is mértékadó módon befolyásolhatja a folyamatok alakulását.
A harmadik, ami elhangzott alelnök asszony részéről, hogy a szociális partnerekkel való együttgondolkodás hogyan alakult az eddigi időszakig. Ez azért fontos, mert nyilván másképp látják a munkaadók és másképp a munkavállalók ezt a kérdéskört, és itt már egy kicsit a véleményemet is megfogalmazom. Hiszen a munkaadók abból az aspektusból vizsgálják a kérdést, hogy nekik van-e a feladat ellátásához rendelkezésre álló olyan szakmai tartalommal felruházott munkavállaló, aki azt a feladatot hozammal, profittal el tudja végezni. A munkavállalók meg egész más szemszögből nézik ezt a kérdést. Legalábbis elsődlegesen. Azaz, hogy van egy olyan biztonságos munkahely, ahol én szerepet tudok vállalni. Illetve elég eklektikus, meg ellentmondásos helyzetek is vannak, mert ma azt tapasztaljuk, hogy durván száz munkavállalóra egy olyan térségenként más, 4-10, 4-11 álláslehetőség jut. A másik oldalról meg azt tapasztaljuk, hogy a munkaadók a mikrovállalkozástól a nagyvállalkozásokig, akik stabilan azt mondják, hogy munkaerőhiányuk van, azok is a 12-25-30 százalék között mozognak. Vállalt nagyságtól függően. Alapvetően a nagyok irányába eltolódott mértékkel felruházottan. Úgyhogy ezek a munkaadói és munkavállalói viszonyulások is nyilván külön pályát is futnak és valahol metszik egymást, valahol közelítenek egymáshoz. Ezeknek az egyeztetéseknek a tartalmi hátterére és a mai helyzetére, hogy hol állunk, lennék kíváncsi. Én személy szerint azt gondolom, hogy jó az a kormányzati logika, ami azt mondja, hogy egy átmeneti korlátozást kell életre hívni. Itt a 2+3+2 éves időszakok azok, amelyek számításba vehetők. Gondolom én, hogy ez az átmeneti korlátozás most az első két esztendőről szól és a részlegességét én úgy értelmezem, persze lehet, hogy nem helyénvaló módon, hogy alapvetően nem más, hanem a pótlólagos munkaerőigény függvénye ez a kérdés. Mármint az, hogy nyitunk vagy hol és miben nyitunk. Ahol pedig nem nyitunk, ott meg úgy gondolom, hogy mindenképpen fenn kell tartani azt a mai rendszert, ami az egyéni munkavállalás figyelembe vétele mellett fennáll, mármint, hogy munkavállalási engedélyezéshez kötni a dolgot.
Úgy emlékszem, nem hangzott el egy szó, szerintem még egy dolog fontos, az pedig az, hogy a folyamat bárhogyan is alakul, a regisztrációt mindenképpen meg kell tenni, mert akkor lehet a akár a fekete, akár a szürke, akár a bármilyen másfajta torzulások ellenében bármit is tenni, hatósági eszközökkel, hogy ha egzakt, egyértelmű és mérhető a dolog. Még két apróságra szeretném felhívni a figyelmet: ha jól tudom, akkor a Romániával való együttműködésünk tekintetében van egy gyakornoki és egy szezonális jellegű kvótarendszerünk is. A gyakornoki jóval kisebb, olyan 700 fő/éves, a szezonális ennek több, mint a tízszerese. Úgy ismerem, hogy ezek sincsenek kihasználva. Célszerű lenne ösztönözni gyakorlatilag, bármilyen döntés születik is, hogy ezek a kvóták kihasználásra kerülhessenek. Nyilván a munkavállalási hajlandóságokkal megáldott emberek érdekében. És utoljára igazából azt szeretném mondani, hogy bár egy hosszú lista van itt előttünk, én azt tapasztalatom és azt hallom munkaügyi szakemberektől is, hogy alapvetően élelmiszer-, textil-, legkiváltképp építőipari szakmákban vélik felfedezni a hiányt, az egészségügy tekintetében is bizonyos felületeken és szezonális értelemben a mezőgazdaság vonatkozásában. Én azt gondolom, ezek a célágazatok úgymond, amelyek tekintetében el lehet gondolkodni, de lehet, hogy a szakmabeli bontás, amely elénk került, az ettől sokkal precízebb képet tud adni. Mindösszesen ennyit szerettem volna mondani, és köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Egy kérdést szeretnék én is feltenni. Tudjuk azt, hogy az európai uniós tagállamok ebben a kérdésben önálló politikát alakítanak ki, ugyanakkor az önálló politika kialakításának a következményei egymással összefüggenek. Ezért kérdezem én, hogy van-e valamilyen információja a tárcának, és ha igen, milyen, hogy más európai uniós tagállamok ebben a kérdésben milyen álláspontok kialakítását tervezik. Ezt különös tekintettel azért kérdezem, hogy azt az úgynevezett pályaudvar-effektust, ha egy mód van rá, Magyarország elkerülje. Ha az Európai Unió más tagállamai nem terveznek munkaerőpiacon nyitást, akkor könnyen előfordulhat, hogy azok a tagállamok, ahol viszont egy ilyen értelmű munkaerőpiac megnyitására kerül sor, azok gyakorlatilag célországgá válnak ebben az esetben és az az ottani munkaerőpiacon jelenthet problémákat. Ezért kérdezem, hogy mire számíthatunk.
DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Több kérdés is vonatkozott arra, hogy a többi tagállam hogyan viszonyul Románia, Bulgária csatlakozásához. A kolléganőm fog erre válaszolni, mert ő rendelkezik aktuális információkkal.
A másik dolog, amire két kérdés is vonatkozott, hogy a szociális partnerekkel hol tartunk a tárgyalásokban. Az OÉT munkaerő-piaci bizottsága már tárgyalta e két anyag alapján ezt a nagyon komplex kérdéskört. Megkérném majd a kolléganőmet, aki részt vett ezen a konzultáción, hogy a legfontosabb eredményekről tájékoztassa önöket. Én sajnos nem tudtam ott lenni. Holnap az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén azonban már ott leszek, és mint ahogy említettem, az ágazati párbeszéd bizottságok is meg fogják tárgyalni, hiszen ez húsbavágó az ő szempontjukból, hogy melyek lesznek végül is azok a foglalkozások, amelyek végül is kijelölésre kerülnek és bekerülnek abba a körbe, ahol nem kell munkavállalási engedély. Ez lenne a részleges nyitás lényege. Ezzel már egy másik kérdésre is válaszolok, nevezetesen, hogy nem területi aspektus vagy ágazati aspektus szerint próbáljuk meghatározni azt a kört, ahol a részleges nyitást végrehajtjuk, hanem foglalkozásonként a FEOR alapján és ez a lista egy alapot szolgáltathat csak mindehhez. Rendkívül bonyolult lenne egy olyan szabályozás, különösen a monitorozása a folyamatoknak, hogy ha még a területi aspektust is ide csempésznénk. Úgy gondoljuk, hogy pillanatnyilag a foglalkozások szerinti elegendő. Maximálisan egyetértünk azzal, hogy egy regisztrációs rendszert kell működtetni, azt most még ne kérdezzék tőlünk, hogy ez a regisztrációs rendszer egy új információrendszer kialakítását igényli-e vagy pedig a január 1-jétől az APEH által a bevallásokhoz kapcsolódó statisztikai célokra is felhasználható információgyűjtéshez, adatgyűjtéshez fog kapcsolódni. Itt meg kell nézni azt, hogy mi a viszonya sok partnerünknek ahhoz, hogy esetleg egy újabb adatszolgáltatást vezessünk be a munkáltatók részére, amikor éppen az volt a célja ennek az új, egycsatornás bejelentésnek, hogy ne kelljen többfelé adatokat szolgáltatni. Ugyanakkor majd még az adatvédelmi biztossal is meg kell mindazt beszélnünk, hogy statisztikai célokra hogyan nyerhetünk ki információkat ebből az adatbázisból. Ezen mi dolgozunk és ezt rendkívül fontosnak tartjuk ahhoz, hogy nyomon tudjuk követni a folyamatokat.
Szeretném azt elmondani, hogy valószínűleg a román népességnek és különösen a bolgár népességnek a migrációs hajlandósága nem túl magas, különösen nem nagyon magas valószínűleg Magyarország irányába se. Migrációspotenciál-vizsgálatot végeztetünk pillanatnyilag, amelynek még csak az első eredményeivel rendelkezünk. Valószínűleg ebből is az fog kiderülni, bár hozzáteszem, hogy nagyon bizonytalan becsléseket lehet ezekből a felmérésekből csak elvégezni, tehát a becslések nagyon tág határok között mozoghatnak, hogy hatalmas munkavállalói tömegek nem fognak idejönni. De itt nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az összetétele mi annak a népességnek, amely migrálni óhajt. És hogyha például nagyon nagy arányban szerepelnek szakképzettséggel nem rendelkezők közöttük, akkor az egy nyomást jelenthet a magyar munkaerőpiac számára.
Itt azt mindnyájan tudjuk, hogy szakmunkáshiány van, most már krónikus és teljesen szétterjedt. Amiket Gúr alelnök úr említett, azokon az ágazatokon kívül még fel lehet néhányat sorolni, ahol az egész országra szétterjedő szakmunkáshiány van. A mi becsléseink szerint körülbelül 40-50 ezer szakmunkás hiányzik most, és elsősorban ezt a réteget nem szeretnénk korlátozni abban, hogy Magyarországon munkát vállalhasson. Úgy tűnik a migrációspotenciál-kutatás előzetes eredményeiből, hogy a Romániából Magyarországon munkát vállalni szándékozók szakmai összetétele, akik szakképzettséggel rendelkeznek, hál' Istennek nagyjából megfelel a magyar hiányszakmáknak vagy hiányterületeknek. Tehát ez így szépen fog illeszkedni. De az nagyon nem kívánatos lenne, ha a magyar munkaerőpiacon amúgy is nagy számban jelenlévő szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat kiszorítaná a máshonnan érkező, ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező csoport.
Milyen hatásai lehetnek ezeknek? Egyrészt kiszorító hatása lehet, erről beszéltem az előbb, ami nagyon kellemetlen lenne, hiszen akkor a munkanélküli regiszterben szaporodnának a munkanélküliek és a munkanélküli ellátásokra fordított összegek is megnőnének, bérleszorító hatása is lehet ennek a folyamatnak, és ezt sem szeretnénk. Természetesen ez a hiányszakmák körét nem nagyon tudja érinteni. Az is kiderül még ebből a vizsgálatból, de meg fogják kapni természetesen, ha komplett lesz ez az anyag, hogy érdekes módon nem is a határ mentére kívánnak átjönni dolgozni, hanem a főváros az a vonzerő, amelyet megtámadnának azok, akik Magyarországon szeretnének munkát vállalni. Értékelni fogjuk ezeket az eredményeket és önök elé is fogjuk természetesen tárni mindezeket. Átadnám a szót a kolléganőmnek.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Mielőtt áttérnénk a következő témára, arra kérem az államtitkár asszonyt, említette, hogy 40-50 ezer fő az a szakmunkáshiány, ami ma jellemzi a munkaerőpiacot, néhány szakmát, ha megemlítene.
DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az építőipar teljes repertoárja, a könnyűipari foglalkozások közül az összes asztalosféle. Ők nem az építőiparba vannak besorolva: szerszámkészítők, forgácsolók, hegesztők, lángvágók, elektroműszerészek, villamossági szerelők, bizonyos területein az országnak különféle üvegipari foglalkozásokra nem lehet egész egyszerűen magyarokat találni. Még az építőiparnál külön kiemelném, nem tudom, hogy külön benne vannak-e, a kvalifikáltabb építőipari foglalkozásokat mint az épületszobrász, amiből nem létezik szinte Magyarországon már szakember. Az órásképzés, ez mosolyogni való is lehet, de óráshiány van Magyarországon, mert szinte megszűnt az országban az órásképzés és bizonyos területekről már jelzések érkeztek, hogy nincsenek ilyen szakmunkások.
Fémmegmunkáló gépkezelő, csőszerelő, CNC-esztergályos, lakatos.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tanácsos asszonynak adnám meg a szót.
DR. ÁCS VERA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A tagállamok döntéseit, ahol már született, a szerint szeretném csoportosítani, hogy kik azok, akik hivatalosan is közzétették már. Tehát nyilvános a döntésük, illetve kik azok, akik csak informálisan jelezték, hogy milyen döntést hoznak. A legfontosabb számunkra Ausztria, Németország. Ők mindenképpen zárni kívánják a munkaerőpiacukat, vagyis továbbra is a nemzeti szabályukat fogják alkalmazni a következő két évben. Ez azt jelenti, hogy ők semmilyen könnyítést nem kívánnak bevezetni a román és a bolgár munkavállalóknak.
Spanyolország mint a románok és bolgárok célországa hivatalosan is bejelentette, hogy zárja munkaerőpiacát két évre. Ugyan Portugália még nem nyilatkozott, de várhatóan Portugália is zárni fogja a munkaerőpiacát, hogy az Ibériai-szigetet lefedjék.
Ami egy kicsit meglepő, az Egyesült Királyság és Írország döntése, aki a tíz tagállam előtt megnyitotta munkaerőpiacát és számokkal is alátámasztották, hogy a nem várt mennyiségű munkaerő miként járult hozzá a gazdaság növekedéséhez. Ennek ellenére az Egyesült Királyság és Írország korlátozásokat fog alkalmazni. Kvótarendszerben bilaterális egyezménnyel, speciális kvótával fogja beengedni a román és a bolgár munkavállalókat. Ezek azok a tagállamok, amelyek hivatalosan bejelentették, hogy zárnak.
Akik hivatalosan bejelentették, hogy teljesen nyitnak, az Finnország, Szlovákia, Lengyelország és Litvánia. Ugyanakkor azok az információk jutottak tudomásunkra, hogy az összes új tagállam meg kívánja nyitni munkaerőpiacát, még pedig azzal indokolva, hogy amikor mi léptünk be az Európai Unióba, akkor mi kértük, hogy 100 százalékosan élvezzük ennek a szabadságnak a lehetőségét. És úgy érzik, hogy ez nem következetes magatartás lenne, ha ők pedig korlátoznának. Ehhez csak annyit szeretnék fűzni, hogy bizottsági üléseken és tanácsi formációkban a munkaügyi bizottságnak a vezetője azt nyilatkozta, hogy ő megérti azokat a tagállamokat és nem említett tagállamokat egyaránt, akik olyan gazdasági helyzetbe kerültek, hogy annak ellenére, hogy kérték a teljes szabadság élvezetét 2004. május 1-jén, mégis olyan helyzetben vannak, hogy nem tudják megnyitni a munkaerőpiacukat.
Olaszország, ami még nagyon fontos, hiszen célországnak számít mind a bolgárok, mind a románok előtt, megnyitja munkaerőpiacát. A többi tagállamról nincsen hivatalos információ, de tudni lehet, hogy Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia zárni kíván, tehát nem lesz piacnyitás. A görögök abban gondolkodnak, hogy bilaterális megállapodást kötnek a két új tagállammal és annak keretében fogják foglalkoztatni a román, bolgár munkavállalókat. Arról nincsen információnk, hogy elkezdték volna a bilaterális tárgyalásokat.
Amit viszont még tudunk, hogy Románia gondolkodik a viszonossági intézkedések alkalmazásán. Bulgária a tanácsi ülésen nem zárkózott el attól, hogy alkalmazza, de közel sem lépett fel olyan határozottan e válasz tekintetében, mint Románia. Tehát elképzelhető, hogy mindkét ország, ha mást nem, de politikai okokból viszonossági intézkedéseket fog alkalmazni. A tagállamoknak hivatalosan január 15-ig kell a bizottságnak bejelenteni döntésüket. Ennyit tudunk a tagállamokról. Pár mondatban összegezném a munkaerő-piaci bizottságban elhangzottakat, ahol a két oldal nagyon szerény számban képviseltette magát.
A közszféra képviseletét kivéve tulajdonképpen mind a szakszervezeti oldal, mind a munkáltatói oldal nem találta elfogadhatónak a korlátozott nyitást, tehát ők teljes nyitást kívánnak és ezt hangoztatták. Ugyanakkor, amikor az érveiket kérdeztük, akkor azokat az érveket hozták fel, hogy az illegális munkavállalást kell Magyarországon megszünteti és nem érzik azt, hogy a korlátozott piacnyitás az illegális munkavállalást, illetve a Moszkva téri reggeli gyülekezőknek a létszámát csökkentenék. Erre visszakérdeztünk mint kormányzati oldal, hogy miképpen látják megoldhatónak ezt teljes piacnyitás esetén, majd kifejtették, hogy igazság szerint nem érzik, hogy ez lenne a megoldás. Körülbelül ezek hangzottak el.
DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Valószínűleg kicsit szofisztikáltabb vélemények fognak majd érkezni az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését követően. Erről is természetesen tájékoztatni fogjuk majd önöket. Valóban működik már elég régóta ez a román-magyar kvótarendszer és a nyolcezer fős keretet soha nem sikerült nemhogy kimeríteni, hanem még megközelíteni sem. Viszonylag egyirányú mozgás van. Itt ennek nem az az oka az én tudomásom és tapasztalataim szerint, hogy nem jönnének többen, mint ahányan ezen megállapodás keretében idejönnek, hanem az, hogy olyan bonyolult a román fél részéről az eljárás, hogy ez szinte - nem mondom, hogy lehetetlenné teszi, mert vannak itt, de - nagyon nehézzé teszi, hogy munkát tudjanak itt vállalni elsősorban az erdélyi magyar nemzetiségűek. Ebből nem lehet mesze menő következtetéseket levonni, ezzel csak ezt szerettem volna mondani.
Szakbizottság előtt vagyunk és ez is részben idetartozik, hogy nagyon is fontos lesz egy ilyen regisztrációs rendszer bevezetése, ugyanis jelenleg a munkaerő-felmérés, amit a statisztikai hivatal végez és ez nem a munkaerő-felmérés hibája, háromszor aláhúznám, vagy módszertani problémája; nem tudja befogni az összes Magyarországon foglalkoztatott külföldit. Tehát valamelyest alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, amelyet ki lehet mutatni, mint a valóságban, ugyanis a munkaerő-felmérés kapcsán családokhoz mennek ki a kérdező biztosok, háztartásokon alapul és aki napi ingázók például Szlovákiából, azokat nem tudják megkeresni, mert visszasétálnak a hídon este vagy hazamennek, így aztán ők be sem tudnak kerülni egy ilyen felvételbe. Tehát egy becslés szerepel a munkaerő-felmérésben a Magyarországon legálisan foglalkoztatott külföldiek számát illetően vagy illegálisan is akár.
Még az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban nem tudom, hogy Vera tud-e valamit mondani, hogy milyen hatással lenne rá a teljes nyitás, mert én ezzel a kérdéskörrel nem foglalkoztam.
DR. ÁCS VERA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Részletesen én sem tudok nyilatkozni, de egy biztos, hogy a közösségi jog alapján, hogy ha egy uniós polgár, legyen az román állampolgár Magyarországon dolgozik, a járulékait Magyarországon kell megfizetni a munkavállalás helye szerinti elv szerint és itt lesz jogosult igénybe venni minden egészségügyi ellátást. Tehát ez biztos, hogy aki idejön és hivatalosan itt be lesz jelentve, az a magyar járulékokat fogja fizetni és ezért cserébe természetesen igénybe veheti az ellátást akár természetbeni, akár pénzbeni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben megfogalmaztuk, hogy ezzel egy kérdésünkre biztos, hogy választ kaptunk, mármint a regisztráció szerepére. Megadom a szót Kontur Páln képviselő úrnak.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Nézem ezt a véleményt, hogy a bizottság egyetért azzal, hogy ez az intézkedés erősíti a magyar munkavállalók foglalkoztatását, jogbiztonságát. Én a miniszterelnöknek a véleményét ismételvén, a négy év semmittevésnek itt van az eredménye. Mindenki tudta azt, hogy be fogunk lépni az unióba, azt is tudtuk, hogy Románia és Bulgária is be fog jutni az unióba, és ha most van szükség arra, hogy védjük a magyar munkavállalók érdekeit. Miért kell védeni? Azért, mert annyi munkanélküli van, amennyi nem kellene, hogy legyen, hogy ha a kormány négy évvel ezelőtt tesz valamit. Tudták pontosan, hogy mindig munkanélküliség van, ugyanis az unióban is probléma ez. Sosem volt ennyi Németországban például, ott is probléma a nyugellátás és az infláció, a liberális gazdasági szisztéma soha az életben nem tudta az egyiket sem megoldani. Ebben egyetérthetünk. De nekünk a legfontosabb a munkaügyi téma.
Tehát, hogy ha a képzés, ami lerombolódott a rendszerváltással, mert egy más gazdasági szisztémára tértünk át, hogy ha a képzés ezzel lépést tartott volna, és ezt nem először mondom, akkor nem lenne ennyi munkanélküli. Hogy ha az átképzetteknek nemcsak 5 százaléka tudna elhelyezkedni, akkor nem lenne probléma. Ha tartósan munkanélküli valaki, tehát egy szakmában semmiképpen nem tud elhelyezkedni, akkor miért nem lehet ingyen egy másik szakmát kitanulnia. Akkor nem jutnánk abba a helyzetbe, hogy ezek a szakmák, hiányszakmák lennének. Csőszerelőtől kezdve egy normális burkolót nem lehet találni, aki úgy tud burkolni, hogy az a magyar szabványnak megfelelne. Tehát ezekben a szakmákban, hogy ha lenne képzés, ha átalakították volna a szakképzést, nem lenne probléma. Nem kellene nekünk most egy részleges nyitást csinálni. Nyugodtan kinyithatnánk, mert egyrészt lenne kevesebb munkanélküli, mert az államnak az a legolcsóbb, hogy ha adófizető van és nem munkanélküli. Tehát ez az intézkedés megint nem megold valamit, hanem ugyanúgy, mint a munkanélküliek körében, csak egy segélyt ad. Tehát egy részleges megoldást sem ad, csak kezel egy problémát. Tehát megvédi tulajdonképpen a magyar munkavállalókat a romániai, bulgáriai munkavállalók elözönlésétől, mert ugye nem fognak elmenni, hogy ha nem engedik be őket ezekbe az országokba.
Én azt látom, hogy ez már csak kezel egy problémát. Én azt mondom, hogy a magyar munkavállalók érdekében teljesen át kell alakítani a szakképzést. És nem mindig utána kullogni, ilyen megoldásokat alkalmazni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
KISS FERENC (MSZP): Mint ahogy Kontur Pál képviselőtársam mondta, néha önmagunkkal is zavarban vagyunk, hogy most nyissuk meg ezt a piacot és elözönlik a román, bolgár munkavállalók a magyar piacot vagy egyáltalán korlátozzuk-e ezt.
A szakképzésre visszatérek egy mondatban. Nem az a baj, hogy a szakképzési rendszer nem volt jó, hanem a képzési rendszerünk olyan volt, hogy a gyerekek nem akartak ilyen szakmákat tanulni. Évek óta nem lehetett beiskolázni egyetlen tanulót sem olyan szakmára, ami itt hiányszakmaként jelenik meg. Nem azért, mert nem volt átképzés, hanem mert nem volt igény. Két-három évig karosszérialakatos nem volt, mert mindenki érettségizni akart, tovább akart tanulni.
Az egyik oldalon meg akarunk felelni annak, hogy védjük a magyar munkavállalókat, hogy a foglalkoztatásunk jobb legyen, a másik oldalon pedig, különösen a szomszédos romániai magyar nemzetiségiek esetében mintha lelkiismeret-furdalásunk lenne, hogy miért nem akarjuk megnyitni ezt a munkaerőpiacot. A Szonda Ipsos felmérése is azt mutatja, hogy nem szívesen fogadja a magyar lakosság az idegen munkaerőt. Látszik, hogy óvatosak az emberek és ezért nehéz a kérdés nekünk is. Az egyik oldalon, ahol a hiányszakmák vannak, biztos, hogy oldani kell ezt a lehetőséget és lehetővé tenni, hogy külföldi munkavállalók idejöjjenek. Erre választ kaptam a szakállamtitkár asszonytól, hogy ez a kvóta sincs kihasználva, ami évek óta a két kormány között létezik. A másik, kicsit sajnálatos, hogy nem regionálisan, hanem szakmánként lenne a korlátozás, illetve az oldás. Ide csak beszúrom, hogy én ezt a listát felülvizsgálnám, mert úgy gondolom, hogy ebben vannak olyanok is, amiről már tudjuk, hogy Magyarországon túlképzés van. Itt a képviselőtársaimnak mutattam egy olyat, hogy állati erővel vont jármű hajtója, ugye ez a lovas kocsi. Nem hiszem, hogy kocsisból munkaerőhiány van ma Magyarországon, de ez is szerepel benne. (Derültség.)
A másik, a gyakornokok és az idénymunkások esetében való igaz, hogy ezzel talán fehérítenénk a feketefoglalkoztatást, pontosan az ellenőrzés és a kontroll miatt. Abban azért egyetértünk és azt hiszem, képviselőtársam is utalt rá, hogy nem lenne jó, ha a környező országok és azok a célországok, amelyek szerepelnek, lezárnák a munkaerőpiacot két évre vagy három évre, és ez a munkaerő itt maradna Magyarországon. Azt hiszem, és erre utalt a főtanácsos asszony is, hogy bizony, ha már itt munkát vállalnak, minden olyan szolgáltatásra jogosultak, amit a magyar költségvetésnek kell finanszírozni.
A másik, már most megjelent a multicégeknél a külföldi munkaerő-kölcsönző által kiközvetített olcsó munkaerő. Itt már nem is a magyar bérek, meg a foglalkoztatás, hanem a munkaerő-kölcsönzőknek a nemzetközivé válása jelenti a gondot, és ezt Romániára mondom, konkrétan tudok mondani járművezetők kikölcsönzését, ahol több száz, Romániában élő munkaerőt kölcsönöznek ki és olcsón! Szóval ezek a kikölcsönözött munkaerők a magyar béreknek a 30-40 százalékkal kevesebb összegét, mintegy 70 százalékát kapják, és ez bizony a multicégeket arra ösztönzi, hogy ezt a szakképzetlen külföldi munkaerőt foglalkoztatja és kiszorulnak a magyar munkavállalók ezekről a piacokról és bizony ez a munkanélküliséget tovább növeli.
A másik, hogy nem lehet ma már 300 ezer forintért tehergépjármű-vezetőt találni az ország egyes régióiban, vagy autóbuszvezetőt, mert például Győr megyében általában szlovák sofőrök látják el a munkát. Tehát egyrészt kényes dolog, és ha figyelembe vesszük a környező országok és az Európai Unió eddigi tagjainak a véleményét, akkor az, ami az előterjesztésben szerepel, hogy átmeneti korlátozást és részleges munkaerő-piaci nyitást lépjünk meg, hiszen két év múlva azt is mondhatjuk, hogy teljes nyitást tudunk megvalósítani. Természetesen ez nem érinti a szolgáltatások, illetve a vállalkozások Magyarországon való letelepedését, hisz' őnáluk ilyen jellegű korlátozás nincs. A vállalkozások foglalkoztatnak bármennyi ilyen munkavállalót. Tehát én a bizottság által, a Simon Gábor elnök úr által jelzett és előterjesztett anyaggal így egyetértek, mert azt hiszem, hogy ez a mi munkaerőpiacunkat is védi, másrészt lehetővé tesz egy rugalmas piacnyitást.
ELNÖK: Tanácskozási joggal részt vevő képviselőtársunk, Vass János képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Lehet, hogy más típusú véleményem van, és ezt csak gondolatébresztőnek: azért azt ne felejtsük el, hogy mi magyarok, amikor az Európai Unió tagja lettünk, mekkora várakozással voltunk az irányban, hogy majd megnyitják előttünk a fejlett nyugat-európai országok a munkaerőpiacukat, főleg azokra, akik német nyelvű vagy angol nyelvű területek és úgy gondoltuk, hogy mivel ezek világnyelvek és könnyen elsajátíthatók, Magyarország jelentős részt fog kiszakítani ebből a munkaerőpiacból. Hát nem így történt. Ugyanakkor mi voltunk az Európai Unióban megsértődve, amikor meglebegtették a híreket, hogy mégsem fogják megnyitni előttünk teljesen a munkaerőpiacukat. Én azért szeretném emlékeztetni a tisztelt bizottság tagjait, hogy Románia és Bulgária nem ugyanaz a kategória. Ezeket a szakmákat, ha bárki megnézi, egyrészt döntő többsége olyan szakma, amely nagyon magas szintű kommunikációt és nyelvismeretet igényel. A Bulgáriában lévő magyar ajkúak száma lényegesen kevesebb, mint a romániaié. Ebből kifolyólag ilyen szintű félelmet Bulgária irányába nem hiszem, hogy táplálhatunk. Másrészt az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmákból, mintegy robbantómesternél is alapvető feltétel, hogy olyan szintű képzettséggel és nyelvismerettel rendelkezzen, ami a munkabiztonságot szolgálja.
Amit meg képviselőtársam mondott a kocsisról, ilyet meg elő se terjesszünk. Ez komolytalan. Mondok egy példát, író, műfordító, képzőművész. Tisztelt Államtitkár Asszony! Azok az írók és műfordítók és képzőművészek, akik potenciálisan Magyarországon akarnak dolgozni, azok nemzetközi szinten elismertek és most itt mi hívjuk meg őket, hogy egyáltalán dolgozzanak nekünk és fordítsanak. Tehát ez a valódi nyitástól nagyon messze van és a részleges nyitástól is messze van.
A másik dolog pedig az alkalmazhatóság és a mobilitás kérdése. Azért azt tudjuk, hogy a magyar munkaerőpiacnak az alkalmazhatóságában, aki inaktív, az már nagyon hosszú ideje inaktív. És ezen a képzés sem segít, ami egyébként nem követi le a hiányt. Megértem azt, hogy nem akar valaki órásnak jelentkezni fiatalon és ezek a szakmák nem egy perspektivikus, vonzó szakmák, de egy átképzés keretében ha kell, ha nem, tudomásul kell venni, hogy le kell követni azt és legyen legalább ilyen képzett munkaerő Magyarországon. Ha mégsem történik meg ezeknek a munkahelyeknek a betöltése, akkor ezt nyilván a nyitás szolgálja.
Még egy érdekes kérdéskör. Felsorolta az államtitkár asszony kolléganője azokat az országokat, amelyek leginkább célországok a munkaerő szempontjából. Tervezi-e a tárca, hogy egyéb jogszabályi feltételekkel szűri meg az alkalmasságot? Nemcsak a nyelvtudás, hanem a képzettség szempontjából is. Mondok egy példát: Spanyolország egy időben nagyon rugalmas volt ezekkel a munkavállalókkal szemben, és aztán hirtelen rájött, hogy például ezek a mediterrán üdülőkörzetek borzasztó nagy célországává váltak a németeknek vagy egyéb jómódú munkavállalóknak, tekintettel arra, hogy ott igyekeztek egy állami foglalkozást betölteni, mert egyrészt nagyon magas színvonalú és holtig tartó, garantált megélhetést biztosít, és ezért olyan jogszabályokban rögzített vizsgához kötötték, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a további foglalkoztatást. Például állami hivatalnok bárki lehet Spanyolországban ezen a területen, egy dolog szükséges, a katalán nyelv felsőfokú ismerete. Pillanatnyilag nem tudtunk olyan, nem ott született embert, aki a katalán nyelvből le tudta rakni ezt a felsőfokú nyelvvizsgát. Ez nem szép dolog, de azért valamilyen formában meg kellene szűrni azt a munkaerőt, aki idejön Magyarországra. És nem elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, hanem azokat a munkaerőket, akik úgy jönnek be, hogy állítják magukról, hogy rendelkeznek ezekkel a gyakorlottsággal, majd kiderül, hogy mégsem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. SZÉKELY JUDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon eltelt az idő, de nem állhatom meg, hogy ne mondjak néhány szót. Egyrészt abban egyetértünk természetesen, hiszen az adatok is ezt mutatják, hogy strukturális munkanélküliség van Magyarországon, ez így van az Európai Unió fejlett tagállamaiban is. Tehát semmi magyar kuriózummal nem állunk szemben. De abban is egyetértünk, hogy az elmúlt 15-16 év nagy vesztese a szakképzés volt Magyarországon. Próbálunk ezen segíteni, éppen itt volt önök előtt az a törvénycsomag, ami ennek a csíráit magában hordozza. Szeretném azt mondani, hogy a munkaerő-piaci képzésben, felnőttképzésben nem 5 százalékos, hanem 45 százalékos az elhelyezkedési ráta. Ezt sem tartjuk egyébként jónak, mert jobb lenne, ha 80-90 százalék lenne. Konkrét követéses vizsgálataink vannak erre vonatkozóan a képzettek körében. Tehát ezt ennek alapján tudom állítani. Itt tényleg vidám perceket is sikerült szereznünk a foglalkozási listával, mindazonáltal én azt szeretném mondani, hogy mi objektív kritériumok alapján próbáltuk ezt a listát összeállítani, tehát ha itt az van benne, hogy kocsisra van igény, akkor biztos, hogy néhány munkaügyi kirendeltségen ilyen igényt jelentettek be munkáltatók. Gondolom, hogy kisvállalkozások. Hogy ha bővül vagy szűkül a lista, akkor azt szeretnénk, hogy ha hasonló, viszonylag komoly szakmai megfontolások alapján kerülne be valami a listába vagy ki onnan.
Az író-műfordító kapcsán szeretném mondani, hogy éppen ön mondta, hogy mi hívjuk ezeket az Európa-szerte is híres embereket ide, akkor az jó, ha rajta marad a listán ez a foglalkozás, hiszen nem kell olyan helyzetbe kerülniük ezeknek a foglalkozást űzőknek, hogy végigjárják a procedúrát a munkavállalási engedély megszerzése során. Pontosan rájuk gondoltunk, azért szerepel ez kuriózumként a listán. Nem kívánunk egyéb szűrést a rendszerben.
DR. ÁCS VERA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tehát azt nem szabad elfelejteni, hogy a tagállamok a döntésük meghozatalánál egy jogi keretbe vannak szorítva, méghozzá a csatlakozási szerződés adta keretek közé. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a három átmeneti szakasz közül az első két év egy olyan átmeneti szakasz, ahol nem lehet a közösségi jogot alkalmazni, csak nemzeti jogot vagy kétoldalú megállapodást lehet alkalmazni. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy megnyitja a munkaerőpiacát az új tagállamok előtt, azt a nemzeti joga alapján teszi meg. Épp ezért, mivel a csatlakozási szerződést úgy fogalmaz, hogy nem lehet közösségi jogot alkalmazni az első két évben, ezért a csatlakozási szerződés nem rendelkezik arról, hogy mi történik abban az esetben, ha egy tagállam megnyitja a munkaerőpiacát és egyes régiókban, szakmákban komoly zavarok keletkeznek. Tehát az első két évben nincs lehetősége arra a tagállamnak, hogy a bizottság felé ezt jelezze és felfüggessze a munkaerő szabad áramlását és visszatérjen akár egy munkavállalási engedélyezési rendszerhez. Többek között, véleményünk szerint ez is azt indukálja, hogy a tagállamok az óvatosságot választják és ezért vannak kötöttségben az első két évben azok a tagállamok, akik továbbra is a nemzeti jogokat szigorúan alkalmazzák, hiszen nem lehet azt mondani, hogy stop. Más kérdés, hogy a harmadik és majd az ötödik év között, ha megnyitja egy tagállam a munkaerőpiacát, akkor lehetősége van arra, hogy ha komoly félelmeket vagy zavart észlel a munkaerőpiacon, azt mondja, hogy felfüggeszti a közösségi jog alkalmazását. Tehát ezt a jogi keretet szem előtt kell tartani, amikor meghozza a kormány a döntését. Ez az egyik.
A másik, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a bolgár és a román munkavállalók száma jelenleg is lényeges eltérést mutat. Azt is tudjuk, hogy célország tekintetében is különbség van egy román és egy bolgár munkavállaló között. Azonban tudni kell, hogy a tagállamokat egyenlő bánásmód elve alapján alkalmazzuk, tehát annak ellenére, hogy kevés bolgár munkavállaló van a magyar munkaerőpiacon, nem alkalmazhatunk különböző szabályokat a két tagállam munkavállalóival szemben.
A harmadik megjegyzésem a nyelv. Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor megvizsgáltuk az összes olyan jogviszonyt és szakmát, foglalkozást, ahol a magyar állampolgárság kritérium volt, hiszen a csatlakozásunktól kezdve minden EGT-polgár bizonyos szűk korlátok mellett ugyanolyan feltételekkel jogosult munkát vállalni Magyarországon. Számos szakmában megmaradt kritériumként a magyar nyelv ismerete és se metrovezető, se villamosvezető például nem lehet olyan EGT-polgár Magyarországon, aki a magyar nyelvet nem ismeri.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szeretném az előbb elkezdett és szerfölött nagyívű mondataimat tovább folytatni. Mi is úgy ítéljük meg, hogy ez egy józan kompromisszumot takaró javaslat a kormányzat részéről, amiben benne van az óvatosság és benne vannak azok az információk, amiket most tanácsos asszony elmondott, amit nem baj, ha magunk is tudunk és köszönöm szépen, mert néhányat megerősített, a későbbiek során a szabályokon enyhíteni lehet, de szigorítani nem. Tehát ebből következően mi ezt a kormányzati álláspontot úgy tudjuk támogatni, hogy ha abban benne van az is, hogy időszakonként kötelező erejű felülvizsgálata van az együttműködésnek és hogy ha indokolttá teszi, akkor a mostani óvatos magatartáshoz képest lehet egy enyhébb nyitottabb magatartást tanúsítani.
Összességében azt mondom, hogy a munkaerőpiacot megnyitjuk, csak ez a nyitás egy részleges és regisztrációhoz kötött, és elsősorban a magyarországi munkaerőpiacon jelentkező problémákra is koncentrálva a hiányszakmák felé tereli az egyébként a munkaerőpiacon megjelenő román vagy bolgár munkavállalókat. Éppen ezért azt gondolom, hogy mi ezt próbáltuk a bizottság állásfoglalásában rögzíteni, úgyhogy megköszönve a kormányzati előterjesztést, azt kérném a bizottság tagjaitól, hogy a bizottság elnöke által előterjesztett állásfoglalás-tervezetről foglaljunk állást. Mégpedig olyan módon, hogy ha van szövegszerű javaslat, aminek a kiegészítésével, módosításával lehetővé válik, hogy konszenzussal tudjunk dönteni, akkor ezt örömmel fogadnám. Én magam kettő ilyet látok, ami talán segíti a döntéshozatalban a bizottság tagjait. Az első javaslatom az az utolsó bekezdésnél van, ahol arról beszélünk, hogy meghatározott időszakonként, én ide betenném a fél évet. Tehát meghatározott időszakonként, azaz félévente vizsgálja felül. Ez, azt hiszem, hogy kellően ösztönzi a szereplőket. A másik az a (2) bekezdésnél van, én úgy ítéltem meg Kontur képviselőtársam szavait, hogy ha esetleg átalakítanánk a bekezdést olyan módon, hogy a bizottság egyetért azzal, hogy ez az intézkedés egyszerre szolgálja a magyar munkavállalók foglalkoztatását, jogbiztonságát, az óvatosság elvét és a gazdasági szereplők versenyképességének a növelését, további fejlődését, tehát a hangsúlyt az első részről levennénk és betennénk a felsorolásba, akkor talán az érzékenységét kevésbé bántaná. Van-e a bizottság tagjai közül további jelentkező? Alelnök asszony, tessék.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Ezzel a mondattal abszolút nem értek egyet, hogy a bizottság egyetért azzal, hogy ez az intézkedés erősíti a magyar munkavállalók foglalkoztatását. El nem bírom képzelni, hogy ez hogyan erősíti a magyar munkavállalók foglalkoztatását.
ELNÖK: Esetleg ha a foglalkoztatás biztonságára vonatkoztatnánk, és nem a foglalkoztatásra, akkor esetleg...
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Először is azt mondom, hogy nem erősíti, legfeljebb elősegíti, a foglalkoztatást azt ki is hagynám. Az lehet, hogy a munkavállalók jogbiztonságát. Tehát ez úgy szólna, hogy a bizottság egyetért azzal, hogy ez az intézkedés elősegítheti - ezt még így finomítanám, hogy elősegítheti - a magyar munkavállalók jogbiztonságát, és a többi meg marad.
Az első mondattal kapcsolatban, a bizottság támogatja a munkaerőpiac tervezett részleges megnyitását, erről úgy beszélünk, mintha már ismernénk a törvényben megfogalmazott szabályokat, jól lehet, arról fogalmunk nincs, mert hogy az még nincs itt a bizottság előtt. És én óvatos vagyok ebben a témában, mert attól tartok, hogy ha egy ilyet most kategorikusan kijelentünk és utána pedig esetleg a törvényjavaslatban olyan szabályok szerepelnek majd, amivel mondjuk a Fidesz-frakció nem ért egyet, akkor ebből végeláthatatlan politikai viták fognak a későbbiekben adódni. A harmadik megjegyzésem pedig, ezt csak úgy utóiratként mondom, hogy úgy tárgyalunk megint erről a témáról, meg a bizottságnak az állásfoglalásáról, hogy tulajdonképpen a jóváhagyó pecsétet várják el tőlünk a miniszterelnök bejelentésére. Mert előbb jelentette be a miniszterelnök a magyar-román csúcstalálkozón, hogy mik a szándékok és most ehhez kérik a parlamenti kijelölt bizottságoknak a támogatását és egyetértését. Ezzel az első mondattal ilyen problémáink vannak.
ELNÖK: Az érdemi döntésünk és a szakmaiságunkhoz kapcsolódva két megjegyzést tennék: az első, hogy nem lesz ebből törvényjavaslat, tehát a parlament ezt törvényként nem fogja tárgyalni, ez egy kormányrendeletben fog rendeződni. És tudomásom szerint egy viszonylag hosszú egyeztetés van már szakmai szinten nemcsak a két ország, hanem Magyarország és az Európai Unió tagállamai és az EU Bizottság között is. Annak eredménye ez a javaslat. Tehát olyan nagyot nem hibázunk. Jegyzőkönyvön kívül mondom, ezzel még a kormányt nem is támogatjuk, ha ilyen értelemben lépést teszünk, hiszen itt igazából egy olyan szakmai kérdésről foglalunk állást, szakbizottság révén, aminek majdan a rendezése vélhetőleg egy kormányrendeletben fog megtörténni. Ezért azt gondolom, hogy ilyen értelemben ez az aktuálpolitikán biztos, hogy felülemelkedett szakmai kérdés. Kontur úr kért még szót.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm. Az utolsó bekezdést elhagynám, mert nekünk magyar munkavállalóknak az az érdekünk, hogy ezt minél később vizsgálják felül, ha lehet minél később. Mert minél később nyitjuk meg teljesen a piacot, annál több lehetősége van a magyar munkavállalóknak felzárkózni. (Bernáth Ildikó: Nem értem... Erről a január 1-jéről van szó, hogy félévenként vizsgálják felül? Az az utolsó.)
ELNÖK: Ez szerencsére olyan ügy, amit gyorsan tudunk rendezni, a féléventi felülvizsgálat nem jelenti azt, hogy azt követően változtatni kell a rendszeren, de azt a biztonságérzetet megadja, és azt érzem ki a képviselőtársaim szavaiból, hogy legyünk korrektek és legyünk ilyen értelemben megengedők a határon túli esetleges magyar honfitársaink irányába. Tehát ez pont azt a logikát célozza meg, hogy egy félévenkénti felülvizsgálat esetén, ha az derül ki, hogy érdemben a magyarországi munkaerőpiacot nem befolyásolja ez a kérdés, akkor lehet enyhíteni. Tanácsos asszony is elmondta és én is emlékszem még az európai uniós integrációs albizottsági időkre, sokat tárgyaltunk erről a kérdésről, hogy a közösségi jog azt mondja, hogy ebben az ügyben, ahol a nemzeti jog szabályoz, a későbbiek során enyhíteni lehet, szigorítani nem. Tehát most egy kiinduló pozícióval rögzítjük azt, hogy a következő két évben mihez képest tudunk kedvezményezett irányba elmozdulni, de szigorítást már nem tudunk az adott dologban tenni. Szerintem ez egy korrekt magatartás. Én értettem, amit Kontur úr mondott, úgyhogy én azt gondolom, hogy (Kontur Pál: A magyarokra való tekintettel, akkor jó.) Az első pontnál, amit alelnök asszony felvetett, én azt gondolom, hogy talán az én általam elmondottakkal kivédtük azt a kérdést, hogy bárkinek alárendelten akarnánk ezt a dolgot képviselni, ez abszolút Magyarország ügye. Ez egy szakmai kérdés, amiben most állást foglalunk, ebben kérnék toleranciát a képviselőtársamtól. Ennél jobban nem tudom ezt megfogalmazni, és ezzel nem tettünk senki mellett voksot.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az első mondat úgy hangozhatna, hogy a bizottság megvitatta a munkaerőpiac tervezett részleges megnyitását, és utána a többi szöveg mehetne úgy, ahogy megbeszéltük az előbb.
ELNÖK: Akkor viszont nem tudunk állást foglalni, mert a megvitatás nem állásfoglalás, csak egy aktust jelenít meg. Esetleg a megvitatja és támogatja? Ez nem jó?
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Amúgy egyébként mi a jelentősége annak, hogy állást foglal a bizottság egy olyan ügyben, amit a kormány rendeletben fog majd szabályozni?
ELNÖK: Rendkívül jó a kérdés. Azt gondolom, hogy egy olyan szakmai attitűdöt és szakmai álláspontot fogalmaz meg egy szakbizottság, amit a kormányzat a saját döntésnél figyelembe tud venni. A gazdasági bizottság és a foglalkoztatási és az EU-ügyekkel foglalkozó bizottság is ezért kapta meg, hogy alakítson ki egy álláspontot. Úgy látom, hogy körülbelül hasonló álláspont alakult ki mind a három bizottságban. Ezzel talán egy picit az aktuálpolitikától mentesíthetjük a kérdést. Tehát itt most nem a kormányzat nagyszerűségéről foglalunk állást, hanem egy szakmai ügyről. És ez kicsit enyhíti a döntésünk dolgát.
DR. VAS JÁNOS (MDF): Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én a gazdasági bizottságnak is tagja vagyok, meg ennek is. A gazdasági bizottságban, amelyik, ha nem is ennyire főbizottság ebben az ügyben, de a munkaadói oldalt mégis csak képviseli, sokkal kevesebb vita volt ezzel kapcsolatosan, sőt ellenzéki és kormánypárti oldalról is elhangzottak olyan viták, hogy még inkább nyitni kéne és még kisebb kockázatot látnak benne. Nyilván nem olyan szakmai alapokon bírálták el, mint önök, hanem egyszerűen szigorúan fiskális alapon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Filló úr!
FILLÓ PÁL (MSZP): Én csak egyetlen mondatot szeretnék elmondani. Végigülve itt a vitát, én egyértelműen azt láttam, hogy azért itt ezekben az ügyekben egyetértünk, mert ismerjük a magyar munkaerőpiac helyzetét, tehát ebben a helyzetben ez a megoldás jónak tűnik, ezért kérném, hogy ha lehet, tényleg egyöntetűen támogassuk, mert itt a magyar munkavállalókról és a munkaerőpiacról van szó. Ez egy szakmai ügy, ebben a bizottság a saját véleményét nyugodtan elmondhatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Ha megengedik, ezt most szavazásra teszem fel. Aki elfogadja a módosításokkal a tájékoztatót, az most szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Nagy tisztelettel köszönöm a bizottság részéről. Megérte, hogy érdemben végigtárgyaltuk a dolgot.
És megígérem, hogy innentől kezdve hihetetlen sebességgel fogunk haladni.
Következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. A bizottság ebben a tárgykörben nem talált a feladatkörébe tartozó módosító indítványt. Éppen ezért itt nincs döntési helyzetünk, ezért azt kérem, hogy ezt vegyük le a napirendről. (Szavazás.) Egyhangú.
Következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. A 20/3-as indítvány, amelyik összefügg a 26/1-essel.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Tíz igen, négy tartózkodás. A 22/1-es.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság. 23/1-es pont.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. 29/1-es pont.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Tíz igen, négy nem. A 36/1-es, nagyon sokkal függ össze.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. Az 56/1-es.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyhangúlag nem támogattuk. A 67/1-es.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 83/2-es.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Tíz igen, négy tartózkodás. A 96/1-est?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Tíz igen, négy nem. Nincs több indítvány.
Következik a Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. 1-es pont?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú. A 2-es?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú. A 3-as, amelyik összefügg a 4-essel.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem és négy tartózkodással a bizottság nem támogatja. Az 5-öst, ami összefügg a 6-ossal?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez az indítvány gyakorlatilag szó szerint megegyezik azzal a módosító indítvánnyal, amihez kapcsolódik, de alapvetően nem ez az oka annak, hogy a kormány nem támogatja. Itt arról van szó, hogy a kollégiumban elhelyezett gyermekek a továbbiakban normatív étkezési kedvezményre nem lesznek jogosultak, ami nem jelenti azt, hogy a rászorult gyermekek elesnek ettől a kedvezménytől, hiszen más jogcímen, mint három vagy több gyermekes vagy fogyatékos gyermek vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, jogosultak lesznek továbbra is a normatív kedvezményre, mégpedig ezekben az esetekben nem 30, hanem 50 százalékos kedvezményt kapnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. Még van három bizottsági módosító indítvány. Az első indítvány az 1. §-hoz lett benyújtva.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. Most a második bizottságihoz lépünk, ami a 39. §-hoz kötődik.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy nem és tíz igen. A harmadik bizottsági módosító szintén a 30. §-hoz kapcsolódik. A kormány álláspontja?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk. Köszönöm. Lezárjuk ezt is.
Következik az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Ugyancsak köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét. Az eljárásunk ugyanez. Kérem a képviselőtársaimat, hogy az ajánlást vegyék maguk elé. Az 1-es ponttal kezdünk.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy igen, tíz nem. A 2-es pont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy tartózkodás és tíz igen. A 3. pont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. A 4. pont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. Az 5. pont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. A 6-os?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Négy igen és tíz nem. 7-es pont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és négy tartózkodás. Az utolsó, a 8-as?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, de van egy másik bizottsági módosító indítvány, ahol ugyanezt a kérdést az a bizottsági indítvány pontosan rendezi, tehát tulajdonképpen a beterjesztők céljai teljesülni fognak, csak itt nem jól van.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem és négy igen. Lezártuk az ajánlásról való döntést. És vannak bizottsági módosítóink. Ugyancsak abban a csomagban, amit az előbb képviselőtársaim láttak, négy darab indítvány szerepel. Az első a 22. §-hoz kapcsolódik.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és négy nem. A 2-es kapcsolódó bizottsági módosító, ami az 50. §-hoz kapcsolódik.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és négy nem. A 3. indítvány, szintén az 50. §-hoz kapcsolódik.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és négy nem. Az utolsó, az 50/8-as pont.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk. Ez egy koherencia rendezése a foglalkoztatási törvényben időközben végrehajtott módosítással. Ott majd rendezve lesz.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és négy nem. Köszönöm szépen. Ezt is lezártuk. Ugyancsak nem láttam senki részéről, hogy jelezte volna, hogy talált olyat, amiben nem döntöttünk.
Soron következik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Egy ajánlási pont van, amiről döntenünk kell.
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A korábbi módosító javaslat indokaihoz hasonlóan ezt a kérdést miniszteri rendelet fogja tartalmazni. Nem kívánjuk a törvényben ilyen konkrétan szabályozni.
NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Igyekeztem a kormány szempontjait figyelembe véve beterjeszteni a kapcsolódó módosító javaslatot. Sajnálom, hogy nem sikerült maradéktalanul.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Öt igen és kilenc nemmel a bizottság nem fogadta el ezt a módosító javaslatot.
Itt is van egy kapcsolódó bizottsági módosító, ami elég hosszú, tizennyolc oldalon keresztül fejtettük ki az álláspontunkat, mindezt pedig a törvényjavaslat 3. §-ához kapcsolódva.
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és négy nemmel a bizottság támogatja.
Következik A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. Az első ajánlási pontról kérdezem a kormány véleményét.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Szeretném jelezni, hogy végignézve ezeket az indítványokat, minden indítványnál Nagy László képviselőtársammal fogok szavazni.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen, nyolc nem. A következő javaslat ismét Nagy képviselő módosító javaslata.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egy igen és kilenc nem. A 3. ajánlási pont.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk csak egy vessző miatt, mert egyébként jó a szöveg. Majd beadunk egy módosítót.
ELNÖK: Mi ezt nem fogjuk támogatni. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elutasította. A 4. ponthoz érkeztünk.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen, nyolc nem. Az 5. pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen és nyolc nem. Egyharmadot megkapta. A 6-os pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 7-es pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen, nyolc nem. A 8-as pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A Tízmillióról 50 millióra emelés olyan jelentés. Egyébként a tízmilliót sem használjuk annyira ki, arról nem is beszélve, hogy a tízmillió telephelyenként megtöbbszörözhető. Tehát van olyan cég, ahol 80 milliót ki lehet szabni. Teát átlagosan félmillió, háromnegyed millió a bírság és 5-8 millió már nagyon magas.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Egy egy-két milliárd forintos beruházás esetén egy súlyos munkavédelmi szabályszegésnél nemhogy 50 millió forintos bírságot tartok kevésnek, hanem akár egy nagyságrendet is gondolnék, mert azt gondolom, hogy emberéletekről van szó.
ELNÖK: Megértettük. (Közbeszólás: Az 50 millió a felső határ.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nyolc igen és hat nem. Köszönöm. A 9-es ponthoz érkeztünk.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Semmi akadálya nincs, hogy jogorvoslati kérelem alapján indult eljárásban értékeljük a teljesítési készséget, de kiemelni az enyhítők és a súlyosbítók közül egy ilyen indokot, ezt nem tartjuk jogilag sem támogathatónak.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egy igen és tizenhárom nem. A 10-es ajánlási pont.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú, tizennégy igen. A 11-es pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 12-es pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. 13-as pont?
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. Egy bizottsági módosító van mindössze. Az 5. §-hoz kapcsolódik.
DR. VARGA LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. Még egy bejelentésem van: tájékoztatni szeretném a bizottságot, Dudás Ferenc úr, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára megküldte számunkra a köztisztviselői illetményalap 2007. évi összegéről szóló és a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács és az Országos Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács együttes állásfoglalását, ezt kiosztottuk, kérem, hogy a bizottság tagjai szakmai munkájuk során ezt hasznosítsák. És szeretném megosztani azt a hírt a képviselőtársaimmal, hogy vagy csak csütörtökön tartunk bizottsági ülést vagy nem tartunk ülést. Mert úgy alakult a parlament rendje, hogy ha nem érkezik be módosító javaslat egy olyan törvényhez, amit nekünk is kötelezően meg kell tárgyalni, akkor nem kell bizottsági ülést tartani a jövő héten, hanem utána hétfőn. Szeretném ezt úgy alakítani, hogy ne kelljen lehetőség szerint egy napirend miatt összehívni a bizottsági ülést.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 37 perc)
|
Simon Gábor (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia