FMB-4/2006.
(FMB-4/2006-2010.)
J egyzőkönyv*
az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2006. június 28-án, szerdán 09 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat (T/229. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/232. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az európai szövetkezetekről szóló T/316. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmassága *
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló T/366. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. *
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat (T/229. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/232. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat (T/316. szám) (Általános vita)
6. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/366. szám) (Általános vita)
7. Egyebek
Elnököl: Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke
Bernáth Ildikó alelnök (Fidesz)
Gúr Nándor alelnök (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Nagy László (MSZP)
Rákóczy Attila (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Czomba Sándor (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bóth János (MSZP) Nagy Lászlónak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) Gúr Nándornak (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Simon Gábornak (MSZP)
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) Czomba Sándornak (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Németh Zsolt (Fidesz) Nagy Istvánnak (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz) Bernáth Ildikónak (Fidesz)
Szikszainé dr. Bérczes Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Csákiné Fodor Anna főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Hutter Helga főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Tóth Ágnes fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 03 perc)
SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Igyekszünk a mai ülést tempósan lefolytatni. Szeretném jelezni, hogy határozatképesek vagyunk a helyettesítésekkel együtt.
A napirendet elektronikus úton kiküldtük mindenkinek. Kérdezem, hogy elfogadja-e a bizottság ezt a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Mindenki előtt ott van a kiegészítő ajánlás. Én értelemszerűen a bizottság hatáskörébe tartozó javaslatokat fogom szavaztatni.
Az 1. pont Gegesy Imre és Farkas Imre képviselő urak kapcsolódó módosító javaslata.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hat nem.
A 2. kapcsolódó módosító indítvány összefügg a 3., 8. és a 11. módosító javaslattal, ezért egyben szavazunk. Szintén dr. Gegesy Ferenc és Farkas Imre módosító javaslata.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hat nem. Köszönöm szépen.
A 4. kapcsolódó módosító összefügg az 5, 6, 7, 9, 10. és 12-essel. Gegesy Ferenc és Farkas Imre ajánlása.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hat nem. Ezzel az első napirenddel végeztünk.
A 2. napirendi pontunk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Az 1-es módosító összefügg a 7-essel, ez Podolák György módosító indítványa.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú nemmel a bizottság nem támogatja. A 2. pontban Podolák György kapcsolódója szerepel.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú nemmel a bizottság nem támogatja.
Az 5-ös pont összefügg a 10. és 12-essel, Szalay Ferenc képviselő úr kapcsolódó módosító indítványa.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nem és hat igennel a bizottság nem támogatja. A 6-os pontban szintén Szalay Ferenc képviselő úr javaslata szerepel, összefügg a 11-essel.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nemmel és hat igennel a bizottság nem támogatja. A 8-as ajánlási pont dr. Hargitai János javaslata.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nemmel és nyolc igennel a bizottság nem támogatja. A 9-es pontban Újhelyi István és Pál Béla javaslata.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány ezt nem támogatja, szeretném jelezni, hogy ma a kormány döntést hoz a módosító indítványokról és lesz olyan javaslat, amelyik ugyanezt a témát kezelni. Tehát valószínűsíthetően más módon, de kezelve lesz a probléma.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tudhatnánk, hogy tartalmilag mi lesz a javaslat?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tartalmilag arról szól, hogy az, ami a bizottsági viták során is több bizottságban előjött, hogy az üdülési csekkhez kapcsolódó szolgáltatásokra, tehát ami a csekk felhasználásával kapcsolatos, ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozzon a mentesség. Tehát ilyen szöveg készül.
ELNÖK: Ebben a formában a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Bernáth Ildikó (Fidesz) jelentkezik.) Megadom a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnézést elnök úr. És ezt a n+1. változatot ki fogja benyújtani?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Az adott körülmények között nyilván bizottsági módosító javaslat lesz.
ELNÖK: Vélhetőleg a költségvetési bizottság lesz. Ezek után, aki egyetért azzal, hogy ebben a formában nem támogatja a módosítót, az most szavazzon. (Szavazás.) Tíz nem. Van-e aki tartózkodott? (Szavazás.) Nincs ilyen. És ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen.
Van bizottsági módosító ehhez a tervezethez, ki van osztva mindenkinek. Ez a javaslat a 156. és 58. §-nak a kiegészítését tartalmazza. Ez egy háromoldalas módosító. Kérdezem a kormányt, hogy mi az álláspont.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Itt őszintén szólva kicsit bajban vagyok a következők miatt: tekintettel arra, hogy ez a téma, mint olyan, a kormány előtt lévő támogatandó javaslatként továbbiakban beadandó javaslatként szerepel a módosító listán, és azért vagyok bajban, mert támogattunk egy ilyen kiegészítést, de épp ma reggel derült ki, hogy este még javítottak ezen a szövegjavaslaton és én viszont azt sajnos nem ismerem. Tehát nem tudom, hogy ami nálam van, abban milyen javítás történt. Tehát magát a szándékot, hogy ilyen legyen, támogatjuk, csak ezt a konkrét szöveget nem tudom megítélni, hogy ez a legjobb-e. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Több bizottsági módosítóra is teszünk javaslatot ma, ezek a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal vannak egyeztetve. Értelemszerűen a kormányoldal mindegyiket fogja támogatni és nyilvánvaló, a kormány pedig a saját egyeztetési mechanizmusában eldönti ezeknek az eredményeként születő lépéseket. Úgyhogy én azt mondom, hogy aki ezt a bizottsági módosítót támogatja, az szavazzon. (Bernáth Ildikó (Fidesz) jelentkezik.) Bocsánat, alelnök asszony, tessék!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Szeretnék azért ehhez a bizottsági módosító javaslathoz egy rövid megjegyzést fűzni. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy regionális szervezetek, igazgatóságok jöjjenek létre annak ellenére, hogy zajlik jelenleg is az önkormányzati csomagban benyújtott törvények kapcsán a régió(sic.) mint olyan. A mi álláspontunk, már a Fidesz-frakció álláspontja az, hogy előkészítetlen és nem időszerű, nem aktuális így kialakítani a régiókat. Erre az volt a válasz, hogy ha az ellenzék nem támogatja a kétharmados önkormányzati törvénynek a módosítását, akkor majd más eszközökkel fogják a régiók felállítását megoldani. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy itt például ami az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság területi szerveit illeti, hogy ez klasszikusan megint az a példa, hogy a szolgáltató szervezet, jelen esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egyre távolabb kerül azoktól, akiknek az érdekében, ügyében el kell járni. Olyan régiók alakulnak ki, amelyeknél nincs megjelölve a régióközpont, feltehetően azért, mert még a szocialista frakción belül sincsen egyezség arról, hogy egy-egy régiónak mi legyen a régióközpontja. Ez is azt igazolja, hogy ezek az elképzelések vagy ezek a benyújtott törvényjavaslatok, illetve módosító javaslatok még az MSZP-frakción belüli egyeztetéseken sincsenek túl.
Most akkor miért kívánják azt tőlünk, hogy ezt támogassuk? Nem támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilvánvaló, hogy majd az MSZP-frakció magán belül megoldja azt a politikai feladatot, amit meg kell oldani, most viszont mi azt segítjük elő, hogy érdemi kormányzati egyeztetések és döntések születhessenek, ezért most nem nyitnék újabb vitát ebben a körben. Akceptáltuk alelnök asszony érdemi megjegyzéseit. Aki egyetért a bizottsági módosítóval, most szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Nyolc nem. Köszönöm szépen. A kormány pedig majd később ebben állást foglal.
Megyünk tovább a 3. napirendre, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása.
Az 1-es pont dr. Aszódi Pál, dr. Iván Pál és dr. Lanczendorfer Erzsébet képviselő javaslata.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszöntöm a bizottságot. Nem támogatja a kormány. Az ONYF tájékoztatása szerint a kormány által tavaly jóváhagyott 100 millió forinttal megemelni tervezett keret elegendő fedezetet biztosít a nyugdíjemelés feltételeinek megfelelő kérelmek biztosításához 2006-ban. A módosítást benyújtók továbbá nem veszik figyelembe, hogy ezen szociális jellegű kiadás év végi ügyintézésre a következő évre egymilliárd forintot meghaladó áthúzódó hatást eredményez.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Csak annyit kívánok ehhez hozzáfűzni, hogy most olvasom azt az írásban adott választ, amely kérdését az előző ülésen tettem fel, hogy méltányossági kérelemmel hányan fordultak a Nyugdíjbiztosító Főigazgatósághoz, illetve, hogy ezek a kérelmek mennyiben kerültek kielégítésre. Tehát hány kérelmet sikerült méltányossági okokra hivatkozva, figyelembe véve a kérelmezők számát, kedvezően elbírálni? Nem tudom, hogy a többi képviselő ismeri-e ezt a választ, de akkor nagyon röviden ebből három mondatot hadd olvassak fel. "A részletes adatok az első negyedévről állnak rendelkezésre, ebben az időszakban a beérkezett kérelmek száma 115 ezer 168 volt, ezekből a teljesítettek száma 20 ezer 234, az elutasítottak száma 38 ezer 526, az ügyviteli intézkedéssel lezártak száma 1252, a feldolgozás alatt álló kérelmek száma 55 ezer 426. Az egy főre eső emelés havi átlaga 2769." Tovább nem akarom felolvasni, mert talán akkor a képviselők is tájékoztatásul megkapják ezt a dr. Katona Tamás által jegyzett írásbeli választ a kérdésre, de ebből az derül ki számomra, hogy az a keret, ami rendelkezésre áll ebben a évben, az nem elégíti ki nyilvánvalóan a kérelmeket. Én még egyszer elmondom azt, amit már korábban is elmondtam, hogy a nyugdíjemelésnek, illetve a rendkívül alacsony nyugdíjak rendbetételének nem ez a módja, hogy méltányossági kérelmeket kell írni azoknak az embereknek, akiknek olyan az életkörülménye, hogy nem tudnak megélni a nyugdíjukból, hanem azon a módon kellene rendezni, hogy erre ne kerüljön sor. Na most, a kérelmek száma nem fog csökkenni, ebből a válaszból ez egyértelműen kiderül, hiszen a legtöbben a '88 és 1990 között nyugdíjba mentek esnek ebbe a kategóriába, úgyhogy az, amit a három képviselőtársunk javasol a keret megemelését illetően, az ez alapján a válasz alapján indokolt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntéshozatal következik. Ki az, aki egyetért az előterjesztővel és nem támogatja, az kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen. Még egy ajánlási pontról kell döntenünk, a 2-esről, ami összefügg a 3-assal.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki egyetért a kormány álláspontjával és nem támogatja a módosító javaslatot, az most szavazzon. (Szavazás.) Tizennyolc nem. Köszönöm szépen. Ennek a végére értünk.
Következik a 4. napirend. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Előre szólnék, hogy itt három bizottsági módosító is lesz. Az 1-es ajánlás Halász János és Gyimesy Endre képviselő urak módosítója.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen.
A 2-es ajánlási pont ismét Halász János és Gyimesy Endre módosító javaslata.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. A közalapítványok körének nagy többségét a helyi önkormányzat által alapítottak teszik ki. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a kormány által alapított közalapítványok száma körülbelül nem éri el az 50-et. Az önkormányzatok által alapítottak száma körülbelül 1500-at tesz ki. Tehát a módosítás szerint indokolatlanul megnőne a kivételezettek köre, így a jogalkotói cél meghiúsulna. Az önkormányzatiság elve nem sérül, más szervezetet szabadon alapíthatnak az önkormányzatok. E törvénnyel az egyszerű többséget igénylő Ptk. módosulna. A kivételi kör tágítását, illetve azok törvénybe emelését általában nem támogatjuk. A jogalkotói cél az, hogy a kivételek köre a feltétlenül szükséges minimumra korlátozódjon és a ma működő közalapítványok döntő többsége a megfelelő hosszúságú átmeneti idő lejártát követően szűnjön meg. Ha pedig indokolt külön szervezet létrehozása, alakuljon újra más szervezeti formában. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök asszonyé a szó.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Nem értem, hogy mi a baj az önkormányzatok által létrehozott közalapítványokkal. Miért baj az, hogy 1500 közalapítvány működik, amelyik nyilvánvalóan olyan feladatokat lát el, amelyek közcélokat szolgálnak. Miért baj ez? Ha ezek törvényesen működnek és olyan feladatokat látnak el, amelyek az ott élő emberek érdekeit szolgálják?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A közalapítványok döntő többsége gyakorlatilag a pénzek újraosztásával foglalkozik, ez indokolja, hogy költséghatékonyabb szervezeti formában szeretnénk, ha működnének a jövőben. Köszönöm.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Ne haragudjon, de minden alapítvány pénzt oszt el. Az alapítvány célja, hogy az alapítvány feladatait szolgáló adományokat begyűjtse és aztán ezeket az adományokat és költségvetési támogatást vagy pályázatokon elnyert támogatásokat arra a meghatározott célra ossza el, ami az alapítványnak a feladata. Mitől lett ez ilyen óriási nagy probléma?
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Gyakorlatilag államháztartási pénzeket osztanak el, tehát a legnagyobb bevételi forrásuk a közalapítványoknak költségvetési támogatás.
ELNÖK: Köszönöm a választ. Van egy bizottsági módosító javaslatunk, ami szerintem az ellenzék által is támogatható módosító javaslat. Azt javasolja a bizottsági módosító, hogy az 1. §-t töröljük a törvényből, és ezt a vitát ezzel fel is oldottuk, aztán majd meglátjuk. Tudunk néhány jó érvet mind a két oldalon mondani, menet közben kiderült, hogy van néhány olyan közalapítvány vagy szervezet, amelynek a további működését még rendezni kell, úgyhogy azt javaslom, hogy ne folytassuk, ha egyetértenek velem, ezt a szakmai vitát, hanem a bizottsági módosító elfogadásával ezt a kérdést most zárjuk le. Két döntést hozzánk. Először szavaznánk a benyújtott, most tárgyalt módosításról. Azt követően rögtön a bizottsági módosítást fogom feltenni szavazásra. Halász János és Gyimesy Endre módosító javaslatát a kormány nem támogatja. A bizottságból ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen.
És most, hogy ezt a gordiuszi csomót átvágjuk, van egy bizottsági módosítónk, amely az első paragrafus elhagyását javasolja. Nem kérek erről most külön vitát, de megkérdezem a kormányzati álláspontot.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előzőek fényében nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormányoldal biztosan fogja ezt támogatni. Ki támogatja a bizottságból tehát? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Megyünk tovább. A harmadik sorszámon futó módosító javaslat Hargitai János képviselő úr módosító indítványa.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, jelzem, hogy ez az 1. § (6) bekezdését módosítja.
ELNÖK: Aki egyetért a kormány álláspontjával és nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen.
A 4. pont gyakorlatilag ugyanerről szól.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Aki igen? (Szavazás.) Nyolc igen.
Az 5-ös számú javaslat Podolák György javaslata.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ez egyhangú nem, egyharmad sincs.
A 6-os javaslat dr. Sándor Klára és Tatai-Tóth András indítványa.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egyhangú nem, egyharmad sincs.
A 7-es szintén dr. Sándor Klára és képviselőtársa javaslata.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egyhangú nem.
A 8. javaslat az ifjúsági bizottság javaslata, összefügg a 9-essel és a 13-assal.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egyhangú nem.
A 10-es az utolsó javaslat, de lesz még bizottsági is. Az ifjúsági bizottság módosító javaslata, összefügg a 11-essel és a 12-essel.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egyhangú nem. Köszönöm szépen.
Mielőtt ezt lezárnánk, van bizottsági módosítónk. Az első javaslat a 7. §-hoz tartozóan egy új paragrafus beillesztését tartalmazza.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. A módosító javaslat megnyitná a közbeszerzési törvényt, ezt nem tartjuk indokoltnak, illetve a Házszabállyal való ütközésére hívnám fel a figyelmet. A 11-12. § módosítása vonatkozásában pedig úgy véljük, hogy a visszamenőleges hatály jelenthet problémát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megértettük. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem.
Még egy módosítónk van, amely a törvényjavaslat 3. § (1) bekezdéséhez kapcsolódik.
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány a mai ülésén fog dönteni a módosító indítványokról, ebben az előterjesztésben szerepel, hogy a költségvetés bizottság által beadásra kerülne egy szóról szóra ugyanilyen módosító indítvány, és ezt elfogadásra javasoljuk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.)(Bernáth Ildikó (Fidesz) szólásra jelentkezik.)
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Bocsánat, de azért annyi kritikát hadd fűzzek ehhez a mai ülésünkhöz, hogy úgy dönteni bizottsági módosító javaslatokról, hogy azt akkor ismerjük meg, amikor leülünk a bizottsági ülésre, a kormánynak meg egyáltalán nincs is álláspontja ügyekről és majd arra bízzuk, hogy a déli szél befújja valamelyik bizottság módosítóját és addigra a kormány végre kitalálja, hogy mi az elképzelése a módosító javaslatokról, ez azért már túlmegy minden határon. Így dolgozni, érdemi munkát végezni, hogy öt perc alatt döntse el a bizottság minden képviselője, felteszem, hogy a kormánypárti képviselőknek is okoz ez némi nehézséget, azért ez így meglehetősen nehéz. És akkor most nagyon visszafogottan fogalmaztam. Elolvasni sem állt módunkban, plusz a kormány sem tudja, hogy mit akar. Ne haragudjon már, így dolgozni, ez tarthatatlan! Nagyon remélem, hogy a jövő héttől kezdve végre tudni fogja a kormány, hogy bizonyos ügyekben mi az álláspontja. Esetleg még a koalíciós partner is értesül róla és még mi is megkapjuk időben ezeket a javaslatokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszonynak a méltányos kritikáját.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Én nagyon röviden csak szeretném a képviselő asszonyt megnyugtatni, hogy amióta demokratikus parlament van Magyarországon, azóta ez mindig így ment. A bizottsági módosító indítványokról mindig a bizottság ülésén értesültünk, soha nem kaptuk meg ezeket előre. És általában, miután ezek olyan kérdések, amikről a kormány még nem tudott állást foglalni, természetesen a kormány képviselői sem tudták megmondani nemcsak most, hanem, amikor önök voltak kormányon, akkor sem, hogy mi a kormány álláspontja ezekben a módosító indítványokban. Ebben semmi újdonság nincs, mindig így ment. Megértem a felháborodását, én is dühös vagyok, de sajnos a helyzet ilyen, és ilyen is volt. Köszönöm szépen.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnézést képviselő úr, de azért, mert valaki lop, ez nem hatalmaz fel senkit arra, hogy ő is lopjon! (Derültség.) Mert ha volt egy hibás gyakorlat, ez nem alap arra, hogy ez aztán az idők végezetéig így működjön, és egyáltalán nem tud befolyásolni a véleményemben az, hogy mi történt nyolc évvel ezelőtt.
ELNÖK: Rákóczy Attila képviselő úrnak adom meg a szót, és ha megengedik, utána lezárnám ezt az üdítő vitát.
RÁKÓCZY ATTILA (MSZP): Nagyon röviden: én annyit kérnék az alelnök asszonytól, hogy megértem és akceptálom is az aggályait természetesen, de az ügyrendi javaslatom az lenne, hogy amikor a bizottság szavazásban van - ez nem először fordul elő a mai nap - ne akkor kérjen szót, ha van véleménye, azt időben jelezze. Köszönöm.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Nehogy már! Ezentúl már el sem mondhatja az ellenzéki képviselő a véleményét? Ilyenkor tudom csak elmondani, amikor itt van előttem a javaslat.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Nagyon meleg van kint, úgyhogy én most, ha megengedik, lehűtöm a kedélyeket és kérek abban egy döntést, hogy ezt a bizottsági módosítót támogatjuk-e. A kormány álláspontja az volt ebben, hogy ez elfogadható. Alelnök asszony jelezte, hogy számukra is, bár méltányoljuk azt, hogy kevés idő volt a felkészülésre, tehát úgy teszem fel a kérdést, hogy aki ezt a bizottsági módosító javaslatot elfogadja az kérem szépen, most támogassa. (Szavazás.) Maradt a tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hat. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő.
Menjünk tovább. Van még két napirendünk.
Az európai szövetkezetekről szóló T/316. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmassága
Tisztelt Bizottság! Rátérünk az 5. napirendi pontunkra. Köszöntöm az itt lévő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai képviselőit. Az európai szövetkezetekről szóló T/316. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmassága tárgyában megadom a szót az előterjesztőnek. Elektronikus formában a kutatószolgálat jelentését felkészülésként az országgyűlési könyvtárból elküldtük minden képviselőtársunknak, ami ehhez a jogszabályhoz illeszkedik. Megadom a szót az előterjesztőnek.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság!
Az előttünk lévő, az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat jogharmonizációs célú. Az 1436/2003/EK rendelet az európai szövetkezet statútumáról, valamint a 2003/72/EK irányelv a munkavállalók döntéshozatalba való bevonásáról szól. A rendelet végrehajtásához szükséges tagállami háttérszabályokat, valamint az irányelv átültetését alkotja meg a törvényjavaslat.
Az európai szövetkezet egy speciálisan jogi személy, bár nem teljesen újkeletű a magyar jogrendben, egy úgynevezett sui generis jogi személy létrejöttéről beszélhetünk, amely a közösségi jogon alapul és a tagállam lényegében a közösségi rendeletben meghatározott szabályoknak, ha úgy tetszik, végrehajtási szabályait alkotja meg. Ebből következik, hogy rengeteg olyan szabály, amelyik a közösségi rendeletben található, nem kerül megismétlésre a törvényjavaslatban. Az irányelv esetében pedig meglehetősen kötött volt a jogalkotó keze az eltérések tekintetében.
Az európai szövetkezet székhelye az Európai Unió bármely tagállamában lehet, és új eleme ennek a szabályozásnak, hogy áthelyezhető a székhelye. Ismeretes, hogy más gazdasági társaságok esetében jelenleg nincsen lehetőség egyik tagállamból másik tagállamba székhely-áthelyezésre. Tehát pontosan az a cél, hogy ez egy rugalmasabb, szupranacionális jogi személyiség legyen. A jegyzett tőkéje 30 ezer euróban van meghatározva a közösségi rendeletben.
Említettem, hogy a tagállami jogszabálytervezet lényegében részletszabályokat alkot, főként az alapítás, a cégbejegyzés, a székhely meghatározása, áthelyezése esetére. Valamint a szervezeti felépítés és az ügyvezetés szabályait határozza meg. Az irányelv esetében pedig a munkavállalók sokkal részletesebb, sokkal hangsúlyosabb jogokkal rendelkeznek, mint ami a magyar szövetkezeti jogban egyébként megszokott. E tekintetben egyébként nem volt eltérési lehetőségünk, tehát mindazokat a döntéshozatalba való bevonási jogokat, amelyek az irányelvben meghatározásra kerültek, automatikusan át kellett emelnünk a törvényjavaslatba.
Az átültetés sürgősségét az indokolja, hogy 2006. augusztus 18-án hatályba lép a közösségi rendelet, amely közvetlenül hatályosul, ettől az időponttól kezdve az Európai Unió valamennyi tagállamában létrejöhet ilyen jogi személy, és nem szeretnénk megfosztani a magyarországi társaságokat, szövetkezeteket, természetes személyeket, hogy más tagállamban vagy Magyarországon székhellyel rendelkező európai szövetkezet létrehozásában részt vehessenek.
Ami miatt nem tudtuk korábban az Országgyűlés elé terjeszteni a tervezetet, annak az az oka, hogy meg kellett várnunk a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény megszületését, ugyanis ez a törvény háttérjogszabály az európai szövetkezetről szóló törvényhez. Ismernünk kellett az ebben foglalt szabályokat, és amint már decemberben a végleges szöveget megismerhettük, egy nagyon komoly, intenzív munka kezdődött meg, hosszú előkészítése volt a törvényjavaslatnak, széles körű egyeztetésre bocsátottuk. A közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg az Igazságügyi Minisztérium honlapján is fellelhető volt a törvényjavaslat, tehát bárki észrevételt tehetett, valamint az OÉT gazdasági bizottsága is tárgyalta, támogatta és a szövetkezetpolitikai kollégium is tárgyalta és támogatta a tervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e bárki a képviselőtársaim közül élni a kérdezés lehetőségével? Bernáth Ildikó alelnök asszonynak adom meg a szót.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Tudna-e nekem példákat mondani arra, hogy egy európai szövetkezet milyen feladatokra alakul vagy mire jön létre? Hogy a gyakorlat mire irányul? Mert egyrészt úgy van emlegetve a törvényjavaslatban, mint európai szövetkezet, de ez mégis mire alapulhat. Úgy kérdezem, hogy mi az európai gyakorlat az európai szövetkezetek létrehozására.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Amint említettem, a közösségi rendelet, amely az európai szövetkezet statútumáról szól, 2006. augusztus 18-án fog hatályba lépni, valamennyi tagállam erre az időpontra fogja előkészíteni tagállami jogszabályait, és ettől az időponttól kezdve lehet majd valamennyi tagállamban európai szövetkezetet alapítani. Ilyen értelemben tehát gyakorlatról sajnos nem beszélhetünk, tovább homályosítja a képet, hogy abban az időszakban, amikor az európai szövetkezetről szóló rendelet előkészítése zajlott az Európai Unió döntéshozatali folyamatában, mi még nem tudtunk részt venni teljes jogú tagként, hiszen a rendelet már tagállammá válásunkat megelőzően elfogadásra és kihirdetésre került. Tevékenységét tekintve egyébként utalnék a törvényjavaslat 1. § (7) bekezdésére, amely rendelkezik arról, hogy a tevékenység vonatkozásában a magyar szövetkezeti jogra kell tekintettel lenni, tehát amely esetben szövetkezetet, szövetkezeti formát ír elő esetleg magyar jogszabály, ott európai szövetkezetet is lehet érteni, illetve amely esetben a tevékenységet szövetkezet esetében a magyar jogszabály speciális engedélyekhez köti, akkor a Magyarországon létrejövő európai szövetkezetnek is azonos engedélyekkel kell rendelkeznie a tevékenység megkezdéséhez.
Példákat igazából nem lehet mondani, itt valóban a szövetkezeti tapasztalatokra kell hagyatkozni. Érdemes lehet esetleg majd figyelni különösen olyan tagállamok gyakorlatát, ahol egyébként a szövetkezeteknek is továbbra egy nagyon erős hagyománya van. Dánia például ilyennek mondható, ott alapvetően mezőgazdasági tevékenységek folytatását célozzák a szövetkezetek.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm. Még egy kérdést szeretnék feltenni, itt a 11. fejezet tartalmazza jó hosszan azokat a törvényeket, amelyeket módosít, illetve hatályon kívül helyez ennek a törvénynek az elfogadásával a parlament. Ezek a módosítások, illetve hatályon kívül helyezések - mert itt azért a helyi adókról, polgári törvénykönyvről, cégnyilvánosságról is szó van - kizárólag ennek az irányelvnek az elfogadásával vannak összefüggésben? És ez a gyakorlatban milyen változásokat fog okozni a jelenlegihez képest?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót.
DR. HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, vannak olyan jogszabályok, amelyek módosítás nélkül is háttérjogszabályát tudják képezni az európai szövetkezetről szóló törvénynek, egyes esetekben azonban, ahol kifejezetten a szövetkezetet megemlítik más jogszabályok, ott értelemszerűen meg kellett jeleníteni az európai szövetkezet kifejezést is annak érdekében, hogy például a megyei bíróság mint cégbíróság a cégbejegyzés során el tudjon járni, meg tudja követelni azokat az elemeket, az alapítás során azokat a dokumentumokat, amelyeket az irányelv előír. Ezért volt szükséges ilyen sok törvénynek apróbb módosítása. Mindegyik összefüggésben van valóban mind a rendelettel, mint az irányelvvel. Tehát ilyen értelemben nincsen semmilyen aggály a tekintetben, hogy esetleg olyan törvényeket módosítanánk, amelyek nem lennének szükségesek a törvény megalkotása érdekében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, csak azt szeretném mondani, hogy az elmélyülést segíti a kutatószolgálat jelentése. Tényleg nagyon részletes és átfogó tájékoztatás van benne. Tulajdonképpen a világ minden területére, az életünk minden területére lehet létrehozni szövetkezeteket, az e-kereskedelemnek a kis szövetkezeteitől kezdve egészen a bizonyos célzott társadalmi csoportok együttműködését hozó szövetkezésen át nagyon sok területre. Ajánlanám mindenki figyelmébe, aki el akar ebben mélyülni.
Most viszont az általános vitára alkalmasságról döntünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizennyolc. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen.
Bizottsági előadót kellene állítanunk, mivel a bizottság egyhangúan foglalt állást, egy előadó is megfelelő. A kormányoldal részéről szívesen elmondjuk a vita lényegét, mi Nagy László képviselőtársunkra gondoltunk. Kérdezem a bizottságot, hogy elfogják-e az ő személyét. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Következik a 6. napirendi pontunk, a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló T/366. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót az előterjesztőnek.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden, a törvényjavaslat a következőkről szól: egyrészt a törvényjavaslat szeretné egységesíteni a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat, az érintett törvényekben ugyanis eltérő rendelkezések voltak, a törvények fele arról rendelkezett, hogy a felmentési idő utolsó napján, a másik része pedig arról, hogy az utolsó munkavégzési napon kell kifizetni a végkielégítést. Most tehát egységesek lennének a szabályok, a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a végkielégítést.
A törvényjavaslat másik rendelkezése szerint tulajdonképpen visszatérnénk a végkielégítés eredeti funkciójához, nevezetesen ahhoz, hogy a felmentési idő, illetve a jogviszony megszűntét követően egy meghatározott ideig, mégpedig az új munkaviszony létesítéséig biztosítja az érintett személynek a megélhetését. Ezért a törvényjavaslat akként fogalmaz, hogy amennyiben már a felmentési idő alatt teljesen egyértelművé válik, hogy valaki a közszférában ismét el tud helyezkedni, akkor a végkielégítésre nem lenne jogosult a mostani jogviszonya megszűnésekor, viszont a következő jogviszonyában, amikor majd az megszűnik, akkor összeszámítják a végkielégítésre jogosító időket és a végkielégítésre való jogosultságot.
A harmadik lényeges rendelkezés, hogy megszűnne a munkakör-felajánlási kötelezettség felmentés esetén. Úgy ítéljük meg, hogy eddig is formális volt ez a felajánlás és a jövőben is úgy néz ki, hogy nem igazán lesz felajánlható munkalehetőség a közszférában, tehát fölöslegesnek tartottuk ennek a rendelkezésnek a megtartását.
A negyedik lényeges változtatás, hogy a jövőben nemcsak az Országgyűlés, a kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, hanem maga a szerv vezetője is dönthet a létszámcsökkentés kérdésében, nyilvánvalóan ő ismeri a finanszírozási helyzetet, a költségvetési lehetőségeket, tehát úgy gondoltuk, hogy indokolt megadni a szerv vezetőjének is a létszámcsökkentésre való döntéshozatalt.
A tervezetben egyébként még szerepelnek díjazásra vonatkozó szabályok is, ezek pusztán technikai változtatások abban az értelemben, hogy megszűnt a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári stb. funkció a vonatkozó törvénynek megfelelően, és ehhez kapcsolódóan kellett bizonyos díjazási rendelkezéseket ebben a törvényben is elhelyezni.
Azt hiszem, hogy lényegében így foglalható össze a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a konkrét, világos összefoglalást. Kinek van kérdése? Alelnök asszony!
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Az egyik kérdésem az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyaltak-e erről, és ha igen, akkor mi volt az álláspont a törvényjavaslattal kapcsolatban. Azzal a módosítással kapcsolatban, ami arról szólna, hogy ezentúl a hivatali szervezet vezetője is elrendelhet létszámcsökkentést, és természetesen közben folyik a központi közigazgatási szervekre is vagy legalábbis úgy tudjuk, a tervezett létszámcsökkentés, tehát készült-e előzetes felmérés arra, hogy ez létszámban mit jelent. Hiszen azt mondta a szóbeli kiegészítésében, hogy azért nincs szükség már az új munkakör felajánlására, mert hogy úgy sem lesz hol elhelyezkedni. Mert hogy egy jelentős létszámleépítésre kerül sor. Tehát a kérdés az, hogy készült-e hatásvizsgálat vagy előzetes számítás, és ha igen, akkor ennek mi az eredménye.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az Országos Érdekegyeztető Tanács nem tárgyalta, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tárgyalta. A munkaadói oldal támogatta, a munkavállalói oldal nem támogatta, mert úgy ítélték meg, hogy ez több szempontból negatív irányú eltérést eredményez majd a hatályos szabályokhoz képest.
A hatásvizsgálat tekintetében a mostani létszámleépítéseket érintően a Pénzügyminisztérium lenne hivatott a válaszra. Készültek egyébként és konkrét számok is megfogalmazódtak, ezek nyilvános számok, hogy milyen leépítések várhatóak a közeljövőben. Én úgy fogalmaztam, hogy eddig is formális volt az új munkakör-felajánlás, tehát tulajdonképpen a változtatás ezt indokolja. Legfeljebb erősíti, hogy a közeljövőben még inkább várhatóan nem lesz tartalma ennek a munkakör-felajánlásnak. Köszönöm szépen.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Már csak egy kérdés maradt, mert az előző az OÉT-re vonatkozó lett volna.
A törvényjavaslat célja az, hogy a közszférában azt a négy törvényt, ami különféle szabályozást tartalmaz, ezeket egységesítse. Tetszett mondani, hogy akkor, amikor a végkielégítés és a felmentés szabályai változnak, csak és akkor kapja meg a végkielégítést, hogy ha a felmentési idő utolsó napját letöltötte. Egyéb belső szabályozási kérdésekre nem térek ki. Azt szeretném kérdezni, hogy ez abban az esetben nem igaz, ugye, hogy ha a versenyszféra keretei közötti elhelyezkedésre kerül sor.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az egész szabályozás valóban arra vonatkozik, amikor a közszférában helyezkedik el valaki a felmentési idő alatt. Azt az előbb nem említettem, hogy a munkavégzés alóli mentesítés idejére sem egy összegben kapják meg a jövőben a juttatásokat, mint ahogy eddig volt, hanem havonta egyenlő részletben. Tehát magyarul, ha valaki a közszférában helyezkedik el már a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt, akkor nem fogja megkapni a hátralévő időre járó átlagkeresetet és nem fogja megkapni a végkielégítést, hanem majd a következő közszférán belüli munkaviszonyának a megszűnésekor. A versenyszférára ez nem vonatkozik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontur Pál képviselő úr!
KONTUR PÁL (Fidesz): Ha jól értettem, így a parlament felelősségébe adja a munkanélküliség növekedését, mert így meghatározzuk, hogy nem is kell neki felajánlani munkahelyet. Tehát így a felelősség a miénk lesz, ha a parlament ezt megszavazza?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem. Említettem, hogy eddig is teljesen formális volt a munkakör-felajánlás, de igazából nem lehetett felajánlani. Másrészt pedig megmaradt a Ktv. területén a tartalékállomány, tehát az továbbra is még meghatározott ideig azt a célt szolgálja, hogy azért mégis csak keressenek az adott embernek munkakört, de a felmentés keretén belül ez a felajánlási kötelezettség nem áll. Ez nem a parlament felelősségébe helyezi a munkanélküliséget.
ELNÖK: A végrehajtás a kormányé. Miután itt viszonylag előrehaladott az idő, ezért kérem, hogy képviselőtársaim is rugalmasak legyenek ebben a dologban.
KISS FERENC (MSZP): Nagyon rövid kérdés: amikor a munka törvénykönyvének a munkavállalókra vonatkozó rendelkezései felé közelít a közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél a végkielégítés, azt szeretném kérdezni, hogy a kinevezéseknél az illetményalap meghatározása a jelenleginél több vagy kevesebb.
Az előterjesztés utolsó részében a főtanácsadói cím adományozása mentesíti a követelmények alól és egy évig úgyis adományozható a főtanácsadói és tanácsadói munkakör, hogy az egyébként nem felel meg a szakmai követelményeknek. Ha egy év után sem realizálódik, akkor az automatikusan megszűnik?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A második kérdése melyik jogszabályhelyre vonatkozik pontosan?
KISS FERENC (MSZP): A köztisztviselői törvény 30/A. szakasz (2) bekezdése.
ELNÖK: Itt most az általános vitára alkalmasságról fogunk dönteni, tehát a szakmai mélységeket majd a részletes vitánál fogjuk érvényesíteni.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A huszonnyolcszoros több, mert tulajdonképpen huszonötszörös lenne az a mérték, ami megfelelne beazonosítva az államtitkári illetménynek. Természetesen ez felső határ, nem kötelező ilyen mértékben megadni, de ad egy bizonyos felfelé eltérítési lehetőséget is a huszonnyolcszoros mérték. De hangsúlyozom: ez felső határ, tehát azon belül nyilvánvalóan a munkáltatói jog gyakorlója fogja meghatározni, hogy mennyi.
A 30/A. (1) bekezdés szerint 15-ről 20 százalékra viszi fel ezt a lehetőséget. Ez csak egy bizonyos létszámbővülést eredményez az adott körben, de nem jelentős az emelkedés.
ELNÖK: Alelnök asszonyé a szó.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): A teljesítményértékelésben van változás?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az értékelésben nincs változás. Annyi változás van, hogy amennyiben valaki nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket vagy minimálisan vagy csekély mértékben, akkor kötelező a minősítést lefolytatni. Ennek eredményeképpen lehetőség nyílik arra, hogy alkalmatlanná nyilvánítsanak valakit és alkalmatlanság címén a felmentését kezdeményezzék. Tehát ennyiben kapcsolódik egy további rendelkezés a teljesítményértékeléshez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vitára alkalmasságról fogunk dönteni. Aki alkalmasnak tartja, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Nyolc nem. Köszönöm szépen.
A többségi és a kisebbségi álláspontra előadókat kell jelölnünk. A többségire Gúr Nándort javaslom. A jövő héten kedden fogja a parlament tárgyalni, délelőtt az első javaslat lesz. Kérdezem az alelnök asszonyt, hogy tudnak-e már most nyilatkozni. (Bernáth Ildikó (Fidesz): Később.) Jó, ezt majd akkor becsatoljuk később.
Következik a 7. napirendi pontunk, az egyebek. Néhány dologról szeretném a bizottságot tájékoztatni. Olyanról is, amiről egyébként is szavaznunk kell, úgyhogy kérem szépen, hogy 5 percig tartsuk meg a határozatképességünket. A jövő héten hétfőn nem tartanánk bizottsági ülést, merthogy a jogszabályok tárgyalása a hozzájuk benyújtott módosító indítványok, illetve kapcsolódók tárgyalása egy csütörtöki bizottsági ülést tesz lehetővé. Alelnök úrral és alelnök asszonnyal is egyeztetve 9 óra 30 percre hívnám össze a bizottság ülését egy viszonylag rövid, a módosítókról való szavazást jelentő bizottsági ülés volna. Tehát július 6-a, csütörtök 9 óra 30.
Szeretném elmondani, hogy alelnök asszonnyal és alelnök úrral a héten egy egyeztetést folytattunk le, amelyben több, a bizottsághoz kapcsolódó kérdésről váltottunk szót. Szervezeti és működési szabályzatról, annak az elkészítéséről, az albizottsági rendszerről és a következő heteknek az előttünk álló feladatairól. Éppen ezért ezen tárgyalásunk eredményeként három albizottság létrehozatalára tennék javaslatot. Az első albizottság, amely a házszabály előírása alapján kötelező, ez az ellenőrző albizottság, öt fővel jönne létre, ellenzéki elnökkel és kormánypárti többséggel. Ez azt jelenti, hogy a javaslatom szerint egyeztetve az alelnökökkel, az albizottság elnöke Kontur Pál képviselő úr lenne, ellenzéki tagként Czomba Sándor képviselő úr venne benne részt, kormánypárti oldalról pedig Filló Pál, Nagy László és Rákóczy Attila képviselőtársaim alkotnák az ellenőrző albizottságot. Gondolom, a képviselő urak ezt elfogadják.
Most azt kérem, hogy ha nincs ebben érdemi módosítás, döntsünk ebben. Ki fogadja el az általam elmondottakat? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A második dolog, hogy az európai ügyek albizottságát hoznánk létre három fővel, egy kormánypárti elnökkel és két taggal, egy ellenzéki és egy kormánypárti taggal. Konzultálva az alelnökökkel, kormánypárti elnöknek javaslom Kiss Ferenc képviselő urat, tagnak pedig dr. Bóth János képviselőtársunkat, aki korábban is tagja volt ennek az albizottságnak, alelnök asszony pedig jelezte, hogy fog mondani egy ellenzéki tagot is az albizottságba. Amíg ez nem történik meg, addig elfogadjuk a szerkezetet és a két meglévő nevet.
Aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Alelnök asszony javaslatára egy harmadik albizottságot is létre kívánunk hozni, ennek a neve lenne: diszkrimináció a foglalkoztatásban. Ezzel egy picit a területet is meghatároztuk. Öt fős létszámmal, ellenzéki elnökkel jönne létre. Egyelőre ebben a pillanatban leginkább azt látom és erre szeretnék javaslatot tenni, hogy ezt az albizottságot alelnök asszony vezetné és kormánypárti oldalról dr. Vojnik Mária képviselőtársunk lenne tagja az albizottságnak. A további pótlásokat meg fogjuk tenni. Aki ezt így elfogadja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Még két dolgot szeretnék elmondani, az egyik, hogy a bizottsági elnökin, amelyik heti rendszerességgel a plenáris ülést előzi meg, elfogadtuk azt a javaslatot, hogy milyen módon kerüljön nyilvánosságra a bizottsági ülések jegyzőkönyve. Ezért szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy teljes körű nyilvánosságot élvez a bizottsági munka, csak a zárt vagy egyéb jogcímen nem nyilvánosságra hozható bizottsági ülések képeznek kivételt. Ezért ami bizottsági ülésen elhangzik és a jegyzőkönyvbe bekerül, az a világhálón olvasható lesz, tehát a későbbi munkában meghivatkozható, akár a szakmai partnereknek, akár a választópolgároknak ilyen értelemben az informálódását elősegíti. Nekem utolsó megjegyzésként annyi megjegyzésem van, hogy Czomba Sándor képviselő úr jelezte nekem, hogy az egyebek napirendben szólni kíván.
CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy rövid kérdésem lenne, lehet, hogy most nincs a teremben olyan, aki meg tudja válaszolni. Itt vannak az ülés elején a különböző minisztériumok képviselői, aztán az egyebeknél már elmennek, viszont az egyebekben előjöhet olyan kérdés, amire valószínűleg csak ők tudnak válaszolni. Tehát logikusabb lenne talán az elején tisztázni, hogy lesz-e olyan kérdés az egyebekben, ami a minisztérium képviselőinek a válaszát igényli.
A rövid kérdésem pedig az lenne, hogy információink szerint a munkaügyi szervezetnél a kötelezettségvállalások megállnak. Magyarul kérelmeket fogadhatnak be a kirendeltségek, de kötelezettséget nem vállalhatnak. Ez nyilván azt jelenti praktice, hogy nincs pénz. A kérdésem, hogy meddig tart ez az állapot, mi az oka. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilvánvaló, a képviselőknek azt a jogát, hogy érdemi információhoz jussanak, elvenni nem lehet. Viszont előfordulhat, hogy a jelen lévő kormányzati előadók például érdemben nem tudnak erre válaszolni. Nem nem akarnak, hanem nem kapcsolódik az adott területükhöz. Ezért azt javasolnám, hogy például ebben a kérdésben, amit most a jegyzőkönyv is rögzít, írásban kérjen a minisztertől választ. És erre megfelelő módon választ fog kapni a tárcától. Azt hiszem, az a gyakorlat, de képviselő asszony, alelnök asszony is meg tudja erősíteni, hogy itt egy-egy jogszabály képviseletéhez kötődnek elsősorban a tárcák képviselői és az a fajta politikai felelősség, ami egy átfogóbb, szakirányú tájékoztatást adna, az leginkább a tárca vezetésénél fog megjelenni. Kialakítjuk majd annak a rendjét, hogy hogy lehet érdemi információcserét tenni, de most azt javasolnám, hogy ezt egy írásbeli kérdés formájában a miniszter úrhoz tegye meg. Én magam is el fogok ebben járni, hogy ez így legyen.
Alelnök asszonyé a szó és utána Nagy képviselő úré.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Elnök Úr! A következő javaslatom van. Az előbb, amikor a köztisztviselői törvény módosításáról szóló javaslatot tárgyaltuk, elhangzott az a válasz, hogy a Pénzügyminisztérium rendelkezik azokkal a hatásvizsgálatokkal, amelyekre rákérdeztem. És most nem szeretném, ha nyolc évvel mennénk vissza, de nem tudom, hány alkalommal fordult elő az előző ciklusban is, úgy tűnik, hogy ez most is gyakorlattá válik vagy folytatódik az a nagyon szerencsétlen gyakorlat, hogy nem kapjuk meg a véleményünk kialakításához szükséges háttéranyagokat. Azokat a hatásvizsgálatokat, amelyeket egyébként ezek szerint elvégeznek, csak nem az a szakminisztérium, amelyiknek a képviselője itt ül, hanem egy másiké, aki addigra már elment, mert még nyolc bizottsági kört fog lefutni. A kérésem az lenne, hogy a bizottság hívja fel mondjuk a szaktárca vezetőjének a figyelmét arra, hogy a bizottsági képviselői munkához szükséges ügyet ... (A bizottság tanácsadója egy Napi Gazdaságot hoz az elnök asztalához.) bocsánat, de Vali, ugye nem az újságcikket akarod idehozni, mint pénzügyminisztériumi hivatalos anyagot?! Mert azért ez most már tényleg túlmegy minden határon, hogy akkor olvassam el az újságot és majd megtudom, hogy miről szól a törvényjavaslat. Még egyszer indítványozom elnök úr, hogy a bizottság hívja fel a miniszter figyelmét arra, hogy a törvényjavaslatok beterjesztésével egyidejűleg az elkészült hatásvizsgálatokat, háttértanulmányokat is küldje meg. Ez az egyik.
A másik pedig: kérem, hogy ami itt elhangzott az előbb a törvényjavaslat vitájánál, magyarul, hogy a Pénzügyminisztérium rendelkezik hatásvizsgálattal, azt a bizottság minden tagjának haladéktalanul küldjék meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszony. Egyetértek a felvetéssel. Két irányban is fogunk lépést tenni, egyrészt jelezzük ezt a szaktárcák felé, bizottsági elnökként ezt meg fogom tenni, a bizottsági elnökin el fogom ezt mondani. Másrészt a bizottság szakértője fog abban lépést tenni, hogy olyan információkat, amik egyébként a különböző minisztériumi honlapokon elérhetők, azokat célzottan eljuttatja a bizottsági tagokhoz. Mondjuk, hogy hol lehet például egy-egy háttértanulmányt megtalálni, letölteni. Biztosan nem mindig van arra időnk, hogy az összes kormányzati honlapot végigböngészve megtaláljunk egy-egy elemzést, de ilyen típusú munkát fogunk végezni. Köszönöm szépen.
Nagy István képviselő úr jelentkezett.
NAGY ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Én az elnök úr legutóbbi mondatához csatlakoznék azzal a kéréssel, hogy én ugyan megkapom a meghívókról az értesítést, viszont az a weblapcím, ahonnan a meghívót le tudnám tölteni magamnak, az nem elérhető. Mit kell tennem annak érdekében, hogy ez elérhető legyen? Mert ma is telefonon kellett érdeklődnöm.
ELNÖK: Szeretném bizottsági elnökként a legteljesebb mértékben Nagy István urat támogatni, mert hogy ma én sem tudtam letölteni ezt a meghívót. Fogjuk jelezni az informatika számára. A kolléganők becsülettel elvégzik a feladatukat, ma már elektronikus parlament ügyében nekik meg van adva, hogy milyen címen, mit hogyan kell beírni, nem ragozom tovább. Én magam sem tudtam letölteni, azt hittem, hogy azért, mert hogy olyan tűzfalas védelme van a számítógépemnek, hogy nem engedi át. De ha ön is ugyanezt tapasztalta, akkor valószínűleg az informatika felé kell jeleznünk, hogy letölthető legyen ez. A Házon belül egyébként letölthető, Házon kívülről nem tudtuk letölteni.
FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA bizottsági tanácsadó: Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy mivel tárgyaltuk a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat általános vitáját és módosító indítvány nem érkezett, de jelezted Ildikó, akkor a kifogásokat, hogy miért lenne fontos. Végül a gazdasági és informatikai bizottság nyújtott be ilyen módosítót, de mi ezt már nem tárgyaltuk meg, mert alap módosítókat sem tárgyaltunk. Tehát amit kérdeztél: az átlagos napi készpénzforgalom kétszerese helyett elismert van, 45 nap helyett 150 nap. Akceptálták ezeket az észrevételeket és megoldották.
ELNÖK: Kellemes napot kívánok mindenkinek! Az ülés berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 28 perc)
|
Simon Gábor (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia