EMBCB-4/2009.
(EMBCB-127/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. március 3-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tárgyalójában
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászóló(k) *

Jelen vannak *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1 százalékokról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában *

Dr. Szikora János elnök (APEH) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások *

Dr. Szikora János elnök (APEH) válaszai *

Dr. Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető (APEH) reflexiója *

Szavazás a jelentés elfogadásáról *

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat (T/7026. szám)
(Balog Zoltán (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Fodor Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa) *

Kuti László főosztályvezető-helyettes (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *

A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló határozati javaslat (H/6805. szám) (Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

Egyebek: Döntés Országbíró Zoltán (Országos Politikai-Gazdasági Lobbi) bizottsági meghallgatási kérelméről *

Hozzászólások *

Határozathozatal *

Napirendi javaslat

  1. Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1 százalékokról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában
  2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
    A Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat (T/7026. szám)
    (Balog Zoltán (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Fodor Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
  3. A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló határozati javaslat (H/6805. szám)
    (Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa)
    (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
  4. Egyebek:
    Döntés Országbíró Zoltán (Országos Politikai-Gazdasági Lobbi) bizottsági meghallgatási kérelméről

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Godó Lajos (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP) - megérkezéséig
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP) - távozása után
Gusztos Péter (SZDSZ) Balog Zoltánnak (Fidesz) - megérkezéséig
Farkas Flórián (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Ékes Ilonának (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)

 

Meghívottak részéről

Hozzászóló(k)

Dr. Szikora János elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Dr. Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Kuti László főosztályvezető-helyettes (Külügyminisztérium)



Jelen vannak

Dr. Ványai László Levente fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Jolsvai Sándor főmunkatárs (Külügyminisztérium)
Dr. Miklós Anna Erzsébet munkatárs (Külügyminisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz/KDNP)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP)
Oláh Tünde referens (Külügyminisztérium)
Dr. Csanády Márton parlamenti összekötő (Magyarországi Református Egyház)


 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)

Elnöki megnyitó

BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén.

A napirendi javaslatokat kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem, hogy van-e valakinek a napirenddel kapcsolatban kifogása. (Nincs jelentkező.)

A napirend elfogadása

Amennyiben nincs, kérem, hogy fogadjuk el a napirendet! (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúan elfogadtuk a napirendet.

Előtte meg kellett volna állapítani a helyettesítéseket, ezt most fogom megtenni, de a bizottság határozatképes. Szászfalvi képviselő úr érkezik; Godó képviselő urat Tóth Gyula képviselő úr helyettesíti - a többieket várjuk, ha jól értem. (Fogarasiné Deák Valéria: Igen.) Nálunk pedig megkérem, hogy Farkas Flóriánt Fazekas képviselő úr helyettesítse, Semjén Zsoltot én helyettesítem, és Pettkó András fog érkezni. Köszönöm szépen.

Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1 százalékokról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában

Az 1. napirendi pontunk dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1 százalékokról tett rendelkező nyilatkozat tárgyában.

Elnök urat és munkatársait szeretettel köszöntöm, és amennyiben a jelentést, amit nyilván kézhez kaptak a bizottság tagjai, kommentálni, kiegészíteni, vagy valamilyen módon értelmezni kívánja, arra most van lehetőség. Parancsoljon, elnök úr!

Dr. Szikora János elnök (APEH) szóbeli kiegészítése

DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönjük a lehetőséget, hogy az 1 + 1 százalékkal kapcsolatos főbb adatokról, az ezzel kapcsolatos adóhivatali tevékenységünkről most is tájékoztathatjuk a tisztelt bizottságot.

A tájékoztatót, mint ahogy elnök úr is említette, megküldtük előre. Úgy gondoljuk, hogy a tájékoztató abban a szerkezetben készült, ami a korábbi időszakban már kialakult a bizottság igényei alapján.

Egy-két dolgot, ha ki lehetne emelni a tájékoztatóban is szerepelő adatokból: számba vettük itt többek között, az adatok között a magánszemélyek, a rendelkező magánszemélyek, illetve a szervezetek számadatait. (Az ülésterembe érkezik dr. Wiener György.) Ha az 1 + 1 százalékkal nem élő magánszemélyek adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6,8 százalékkal növekedett azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik ilyen nyilatkozatot beadtak. (Az ülésterembe érkezik dr. Szabóné Müller Tímea.) Ez részben összefüggésben van azzal, hogy több magánszemély adott bevallást, illetve több magánszemély jövedelméről történt elszámolás az elmúlt évben. Ha a magánszemélyek számához viszonyítjuk, akkor is egy 1,4 százalékpontos növekedés tapasztalható a felajánlás tekintetében: míg 2007-ben a magánszemélyek 37,9 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, addig a 2008-as évben 39,3 százalék.

Ha az érvényes nyilatkozatok számát nézzük, akkor is egy jelentős növekedés tapasztalható: az egy évvel korábbihoz képest 7,9 százalékos darabszám-növekedés van a nyilatkozatok tekintetében. A felajánlott összeg is 6,5 százalékkal növekedett - az érvényes nyilatkozatokban szereplő felajánlott összeg az, ami 6,5 százalékkal növekedett. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyi lett volna a felajánlható összeg - 2008-ban 30,1 milliárd forint volt az elvi felajánlható összeg, egy évvel korábban 26,5 milliárd -, akkor azt látjuk, hogy egy 1,5 százalékpontos csökkenés tapasztalható a tényleges, érvényes nyilatkozatokban fellelhető összeghez képest; 55 százalék került érvényes nyilatkozatban felajánlásra, míg egy évvel korábban 56,5 százalék. (Az ülésterembe érkezik Donáth László.)

Ha a szervezeteket nézzük, itt is egy jelentős növekedés tapasztalható. A civil szervezetek száma, akiknek a javára felajánlottak ilyen összeget, 5,7 százalékkal növekedett, a felajánlott összeg 7,8 százalékkal. Ha az egyházak javára történő felajánlást nézzük, akkor az egyházak javára felajánló magánszemélyek száma 9,5 százalékkal növekedett, a felajánlott összeg pedig 13 százalékkal. A kiemelt költségvetési előirányzatokra történő felajánlásnál a magánszemélyek száma, akik ilyen felajánlást tettek, 15 százalékos növekedést mutat, az általuk felajánlott összeg pedig 10,5 százalékot.

Ezek örvendetes számok, ugyanakkor nem lehet eltitkolni azt a nem örvendetes tényt, hogy viszonylag nagy számban voltak olyan magánszemélyek, akik érvénytelenül nyilatkoztak. (Az ülésterembe érkezik Teleki László.) Tavaly 166 ezer magánszemély esetében kellett megállapítanunk azt, hogy a nyilatkozatok valamilyen oknál fogva érvénytelenek. (Az ülésterembe érkezik Szászfalvi László.) A tájékoztató anyagban leírtuk az érvénytelenségi okok jellemzőit: többek között nem fizették meg az adót határidőre, késve nyújtották be a rendelkező nyilatkozatot, a kedvezményezett adószámát tévesen jelölték meg, több civil szervezetet jelöltek meg, mint amit a jogszabály előír, aláírás nélküli borítékban juttatták el a nyilatkozatukat. Tételesen felsoroljuk ezeket az érvénytelenségi okokat darabszám szerint: például az adómegfizetés hiányában érvénytelen nyilatkozatok száma 47 ezer 300 volt ebből a 166 ezerből. Sajnálatos dolog az is, hogy ez a 166 ezer érvénytelenségi ok elég jelentős összegnövekedést is jelentett. Míg egy évvel korábban a magánszemélyek okán érvénytelennek minősített nyilatkozatoknál 3,9 százalék volt az érvénytelen, és ez 554 millió forint összeg célba juttatását tette lehetetlenné, addig az elmúlt évben ez 5,5 százalékot jelentett, és 966 millió forint az az összeg, amely nem ér célba ilyen oknál fogva. Ezekről az érvénytelenségi nyilatkozatokról az adóhivatal a korábbi szabályok szerint is és most is névre szólóan értesíti a magánszemélyeket. A jogi szabályozás szerint az érvénytelenségi ok megállapítását követő 30 napon belül kell kiküldenünk erről az értesítést, de legkésőbb 2009. december 31-ig, tehát lesznek olyan magánszemélyek, akik még ez év végéig értesítést kapnak arról a jogi szabályozásnak megfelelő eljárási keretek között, hogy a tavalyi 1 százalékos felajánlásuk, amit a tavaly előtti jövedelemből, illetve adóból ajánlottak fel, nem ért célba. Ennek megvan a maga eljárási rendje, jogorvoslati fórumokon keresztül lehet menni, tehát abban az esetben, ha igazolja, tisztázza az érvénytelenségi okot, vagy fizetési könnyítésben részesült adott esetben, ilyen esetben a jogi keretek figyelembevételével az adóhivatal érvényessé minősítheti utólag, ha azt a jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi. Év végéig, november végéig, ha jól emlékszem, 88 ezer ilyen nyilatkozatot küldtünk ki a 166 ezerből, de ezek még folyamatban vannak.

A másik, amiről nagyon röviden szeretnék szólni, a köztartozásokkal kapcsolatos jogszabályi változás, ami 2008-ban egy új szabályozás volt. A korábbi szabályok lehetővé tették azt, hogy az 1 százalékos felajánlásból a köztartozást betudhattuk a magánszemélynél; tavaly ezt például a törvény kizárta. Annak ellenére, hogy meggyőződésünk, hogy az APEH mindent megtett annak érdekében, hogy a kedvezményezetteket tájékoztassuk erről a jogszabályi változásról, többek között az egy évvel korábbi összes kedvezményezettnek névre szóló levelet küldtünk, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha köztartozással rendelkezik, akkor érvényesen nem kaphatja meg a részére felajánlott összeget, és igyekeztünk ennek a sajtóban is nagy hírverést teremteni, ha szabad ilyen kifejezéssel élni, ennek ellenére tavaly azt tapasztaltuk, hogy viszonylag nagy számban vannak olyan szervezetek, amelyeknél a köztartozás fennállt. A tavaly év közben érvényes törvényi szabályozás szerint nem lehetett volna számukra ezt a felajánlott összeget érvényesen átadni, ezért az adóhivatal is jelzéssel élt a jogalkotók felé, és a jogalkotók is érzékelték ezt a problémát. Olyan problémák jelentkeztek, hogy viszonylag kis összegű hátralékok esetében, ha a jogi szabályozás érvényben maradt volna, 1-2 ezer forintos hátralék miatt több százezer vagy több millió forintos felajánlások nem juthattak volna célba, ezért úgy döntöttünk, hogy év közben felfüggesztjük az azokkal a kedvezményezettekkel kapcsolatos eljárásokat, ahol ilyen méltányolható ok volt. Megvártuk a törvényi szabályozás hatálybalépését, ami nekünk is örömünkre szolgált, hogy ez megszületett, és 2009-ben tértünk vissza azokra az eljárásokra, amelyeket felfüggesztettünk.

Arról adhatok számot, hogy az ilyen, méltányolható ok miatt felfüggesztett eljárások keretében 669 kedvezményezett közül 425 kedvezményezettnek már felülvizsgáltuk a jogosultságát az új törvényi szabályozásnak megfelelően, és kiutaltunk 236 millió 820 ezer forintot. 203 szervezet esetében még folyamatban van ez a méltányossági eljárás, amely 34 millió 68 ezer forintot érint. Ha ennél a 203 szervezetnél úgy dől el az eljárás, hogy tényleg méltányolható ok miatt jogosult az új szabályozás szerint az 1 százalékos felajánlás átvételére, akkor ez még 34 millió forintot jelent, ugyanakkor 41 szervezet esetében 5 millió 400 ezer forintot érintően úgy állapítottuk meg, hogy az új szabályozásnak megfelelő kivételes méltányosság feltételei sem állnak fenn. Nagyon röviden ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani az írásbeli anyagunkhoz. Köszönöm szépen. (Lénárt László az ülésterembe érkezik.)

Kérdések, hozzászólások

ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Amennyiben a bizottság tagjainak kérdése, hozzászólása van, akkor arra most van lehetőség. Parancsoljanak! (Nincs jelentkező.)

Amíg a többiek készülődnek, addig én kérnék szépen szót...

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Elnök úrnak megadom a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyrészt meg szeretném köszönni azt... Kevés olyan állami szerv van, amelyik folyamatosan jelentkezne, hogy most már szeretne beszámolni az előző évről, inkább ellenkező problémáink vannak, nagyon nehezen tudjuk iderángatni a minisztereket, hogy számoljanak be, miközben ugye ez törvényi előírás. Köszönjük szépen, hogy ilyen komoly jelentést készítettek számunkra is, és hogy itt megjelentek. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog.

Azért az egyik legizgalmasabb része szerintem a bizottsági munkánknak, amikor az APEH-jelentéseket hallgatjuk meg, mert nagyon fontos társadalmi aktivitásról, meg egyáltalán, társadalmi mozgásokról és folyamatokról szólnak ezek a számok, és azt gondolom, azért az alapvetően örvendetes, hogy mind a civil, mind az egyházi szférában folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik tudatosan élnek ezzel a lehetőséggel, szerintem ez valahol a társadalmi tudatosságnak is egyfajta fokmérője.

Ugyanakkor pedig nagyon elgondolkodtató dolog, és nem tudom, hogy van-e ezzel kapcsolatban valamifajta javaslatuk vagy gondolatuk, hogy ez a rengeteg érvénytelen nyilatkozat valójában milyen természetű. Erről már részben szó esett, de azt, hogy milyen intézkedéseket lehetne adott esetben tenni, akár a jobb tájékoztatással akár a szervezetek felé, akár általában az adózók felé mondjuk, talán érdemes lenne megfontolni. Mert gyakorlatilag egymilliárd forint úgy marad bent, hogy arról egyébként, ha jóhiszeműen járunk el, rendelkeztek volna adózók, és ha ez nem érkezik meg a címzettekhez, az egy elég fontos jelzés.

Lehet, hogy én nem figyeltem, akkor elnézést kérek, ha így van: nem tudom, hogy ez az egyházi felajánlásokkal együtt van-e, ez az érvénytelenség (Dr. Balázs Eszter Ágnes: Zusammen.), vagy pedig ez csak a civilekre vonatkozott, és külön az egyházaknál van-e egy ilyen vizsgálat, hogy mennyi az érvénytelen felajánlás. Mert az érdekelne, hogy az egyházi 1 százalékra is igaz-e ez a nagyon magas érvénytelen nyilatkozattétel.

Amit még szeretnék kérdezni, hogy többször ne kelljen hozzászólnom: ugye látunk itt egy nagyon komoly kimutatást arról, hogy a civil 1 százalékoknál hogyan alakul a régiós megoszlás, ami szintén egy nagyon érdekes mutató, Kelet-Nyugat, főváros-vidék. Én úgy tudom, hogy az egyházak régóta sérelmezik, vagy kérik azt, hogy az ő részükre is készülhessen ilyen kimutatás, hiszen az is érdekes, hogy az egyházmegyék, egyházkerületek között hogyan oszlik ez meg. Nyilván a kisebbeknél ez egy nehezebb ügy, de mondjuk, ahol van egy félmilliós számú felajánló, mint a katolikus egyháznál, vagy több mint másfélszázezer a református egyháznál, ott érdekes lenne tudni, hogy mondjuk Csurgón van-e egyáltalán felajánlás, vagy pedig csak Budapesten. (Szászfalvi László: Tehát a régióban.) Tehát hogy a régiós megoszlás milyen, hogy mi az akadálya annak, hogy egy ilyen kimutatást nem tudnak készíteni, ennek anyagi, technikai, logisztikai vagy egyéb akadályai vannak-e.

Az érvénytelenséggel kapcsolatban már feltettem a kérdést - nekem ez a két kérdésem lenne. Köszönöm szépen.

Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Jelentkezésre:) Alelnök asszony, parancsoljon!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérdezni nem biztos, hogy fogok, röviden szólnék hozzá, részben ahhoz is kapcsolódva, amit elnök úr elmondott, mert valóban nagyon szépek a számok, és ugyan vannak köztük olyanok számok, amiknek nem örülünk, de fontos az, hogy megtaláljuk, én is úgy vélem, az okait annak, hogy miért ragad be - ha most szabad ennél a kifejezésnél maradnom - ennyi pénzt az 1 százalékos felajánlások során.

Kezdem én is azzal, hogy mint rendesen, egy nagyon szép és informatív anyagot kaptunk. Ezt én is megköszönöm, és azt hiszem, mindannyian megköszönhetjük, mert egy évig szoktunk élni ezekből a jelentésekből, meg a régiekből is, mert egy sor dologra lehet következtetni belőlük, nemcsak az 1 százalékos felajánlásokra, hanem magában a civil szektorban - most a civileket mondom, de ugyanígy gondolom az egyházakra is - számos következtetésre lehet jutni belőlük.

Elnök úr a társadalmi tudatosságot említette. Én hadd legyek némiképp részrehajló! Természetesen az is a növekedés oka, de én úgy vélem, hogy azt talán gondolhatjuk, hogy a törvényalkotás és az egyszerűsítés, tehát az is, hogy az egyszázalékos törvény módosult, és hogy könnyebbé tettük úgymond a felajánlások rendszerét. Ez igazolódott, mert nem az történt, hogy bonyolultabb lett, mindenki összezavarodott és kevesebb lett a felajánlás - most az érvényeseket mondom, mert ezek a növekedések az érvényesekre vonatkoznak, gondolom én (Dr. Balázs Eszter Ágnes: Az érvényesekre.), ezen túl vannak az érvénytelenek. Azt talán kimondhatjuk, hogy az a törvénymódosítás, ami tavaly történt, az előnyére vált a rendszernek, és látható eredményei is vannak. Hozzáteszem, hogy emellett szerintem annak is van most már látható eredménye, és nemcsak a civilek, hanem az egyházak körében is, hogy az NCA, tehát az 1 százalékot kiegészítő, ugyancsak civil támogatási rendszer keretén belül elég jelentős forrásokat és energiát fordítanak az egyszázalékos kampányokra. Tehát arra is jut úgymond állami forrás, hogy a társadalmi szervezetek, egyházak aktívan mozgósítsák az adózó állampolgárokat arra, hogy felajánlásokat tegyenek.

Szerintem ez egy jó dolog, és azt hiszem, arról is elismeréssel érdemes, beszélnünk, ha már elnök úr említette, hogy az APEH rendszeresen magasvezetői szinten, első számú vezetői szinten jön el tájékoztatni minket, hogy meg is tettek mindent annak érdekében, hogy kellően tájékozottak legyenek akár a rendelkezők, akár a kedvezményezett szervezetek a változásokról. Azért, ha olyat hallunk, hogy minden korábbi kedvezményezett kapott egy levelet, akkor az ott kezdődik, én most a civilek számára emlékszem, hogy körülbelül 22 ezer szervezet volt kedvezményezett az előző évben, plusz az egyházak, tehát tízezres nagyságrendű levél névre szólóan egy-egy ilyen tájékoztatás, ami pénzbe is kerül természetesen, gondolom.

Ezt is jó dolognak tartom, éppen emiatt, mert azt hiszem, a tendencia az, hogy kedvező volt a változás. Szerintem a megnövekedett eredménytelen felajánlásnak az is lehet az oka, hogy megnövekedett az aktivitás, és még nem kellően tájékozottak sem a kedvezményezettek, sem a felajánló adófizető állampolgárok a jogszabályokról. Lehet, hogy kicsit túl sokat mondtuk, hogy nincs boríték, miközben a borítéknál, ahol megmaradt, ott viszont megmaradtak a szabályok is, tehát ezt valószínűleg tudatosítani kell. Ha ez sikerül az elkövetkező évben - amiben nyilván az APEH-nek is van szerepe, de láthatóan önök ezt akkurátusan végzik, és nekünk is, gondolom én, és mindenkinek, aki akár az egyházi, akár a civil szférában valamilyen szerepet játszik -, akkor a következő évben még eredményesebb lesz a dolog. Hiszen, ha sikerül elterjesztenünk, megismertetnünk egészen pontosan az új szabályokat, amelyek egyszerűbbek és nagyobb lehetőséget nyújtanak, akkor további eredményekre van remény. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök asszony. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor elnök úrnak van lehetősége reagálni, a kérdésekre válaszolni.

Dr. Szikora János elnök (APEH) válaszai

DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Tisztelt Bizottság! Kezdeném én, és ha van rá lehetőség, akkor kolléganőm folytatná a válaszadást.

Mi az oka az érvénytelenségnek? Mint ahogy az írásbeli anyagban is leírtuk, a magánszemélyek 48,9 százaléka nem fizette meg határidőre azt az adót, amiből ezt az 1 százalékot felajánlotta. (Fogarasiné Deák Valéria: Alapvető kizáró ok.) Tehát nagy valószínűséggel nekünk egészen biztosan hangsúlyozni kell azt, hogy ha valaki felajánl, akkor ezt az összeget fizesse meg. Egyfajta könnyítés lesz idén az új jogi szabályozás, ami szerint, ha százezer forint alatt van valakinek befizetési kötelezettsége, a hatályos törvény szerint elegendő beikszelni az adóbevalláson azt a választási lehetőséget, ami azt jelenti, hogy kettő, három vagy négy részletben fizetheti be külön hatósági eljárás nélkül ezt az összeget. Ez egy törvény adta fizetési kedvezmény; ilyen esetben akkor ez a feltétel teljesülni fog, mert a törvény szerint vagy be kell fizetni az összeget, vagy pedig fizetési kedvezményben kell részesülnie. (Nyakó István az ülésterembe érkezik.) Ez bizonyára fog adni egyfajta kedvező változást, de úgy gondolom, hogy nem elegendő csak erre hagyatkozni, hanem a tájékoztatási tevékenységünkben mi is és a civil szervezetek, egyházak is, akik a felajánlást várják, a saját körükben felhívhatják a figyelmet arra, a korábbihoz képest is nyomatékkal, hogy aki felajánlja az 1 százalékot, az fizesse is be az adóját, vagy éljen ezzel a jogszabály adta fizetési kedvezménnyel, vagy ha 100 ezer forint felett van a tartozása, akkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy külön kérelem alapján kérheti az adóhatóságot a kedvezmény megadására, és ilyenkor az 1 százalékos felajánlásnak nem lesz akadálya.

A befizetéseket egyéb módon is próbáljuk könnyíteni. Ha szabad egy technikai lehetőségünkre felhívni a figyelmet, tavaly év közben született egy olyan törvényi szabályozás, hogy az adóhivatal a nagyobb kirendeltségein működteti a bankkártyás befizetés lehetőségét, tehát ha valaki nem csekken akar fizetni az APEH-ben, készpénzzel is tudja rendezni a tartozását. Az érvénytelenségi darabszámra azt mondtuk, hogy 7,9 százalékkal növekedett az érvényes nyilatkozatok száma - az egy évvel korábbi 2 millió 633 ezerről 2 millió 840 ezerre -, tehát még ezzel együtt is, ahogy az alelnök asszony említette, 207 ezerrel több az érvényes nyilatkozatok száma, mint egy évvel korábban.

A régiós megosztásra vonatkozóan a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egyházak megkérjék, és kérik is, több egyház megkérte azt, hogy régiós megoszlásban adjunk adatszolgáltatást a nyilatkozatok számáról. A törvényi szabályozás szerint a nyilatkozatok számáról adhatunk adatszolgáltatást, az összeg megoszlásáról azonban nem tudunk a jelenlegi szabályok szerint adni, de ennek a kérésnek még eleget is szoktunk tenni. Én ennyit szerettem volna röviden mondani, és átadnám a szót kolléganőmnek.

Dr. Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető (APEH) reflexiója

DR. BALÁZS ESZTER ÁGNES főosztályvezető (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Tisztelt Bizottság! Elnök úrhoz kapcsolódóan, természetesen több egyház kérte már tőlünk az Szft. törvényben biztosított ingyenes adatszolgáltatási igényét, ahogy elnök úr elmondta, régiós szinten a nyilatkozatok darabszámáról, és volt olyan egyház, aki térítés ellenében pluszinformációkat kért. Jó pár médiamegkeresés, Tudományos Akadémia, tehát minden olyan adatigényt ingyenesen kielégített az APEH, ami hozzánk befutott.

Szintén elnök úrhoz csatlakozva, illetve alelnök asszonynak, elnök úrnak is válaszolva: természetesen az a törvényi szabályozás, hogy a 2008. évben már a bevallás részeként is lehetett nyilatkozatot küldeni, lehetett önállóan, ez mind-mind elősegítette a nyilatkozatok beadását. Ez évtől, ahogy az internetes honlapunkon a kétheti frissítésen látható, most már adószámmal kibővítve találhatóak meg azon civil szervezetek nevei, akik a tavalyi év során felajánlott 1+1 százalékban részesültek. Ez azért nagyon fontos, mert az APEH internetes honlapján külön linkként, 1+1 százalék alá rendezve minden olyan fontos információ megtalálható, lekérdezhető és hasznosítható az adóbevallás beadásakor, ami véleményünk szerint tovább fogja növelni ebben az évben is a rendelkező nyilatkozatok számát, és tavalyi évben is az APEH két sajtótájékoztatón a bevallások beadása előtt erre fokozottabban felhívta a figyelmet. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Én még azért visszakérdeznék, mert lehet, hogy megint nem figyeltem elég jól, de az egyházi felajánlások érvénytelenségére van-e külön, vagy pedig erre nincs kimutatás.

DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Nincs kimutatás. (Dr. Balázs Eszter Ágneshez:) Meg tudjuk csinálni? (Dr. Balázs Eszter Ágnes: Természetesen, pótoljuk.)

ELNÖK: Mert szerintem érdekes lenne a civilekhez viszonyítva. Amennyiben nincs egyéb kérdés, hozzászólás, akkor megköszönjük a jelentést, és ha jól láttam, elnök úr igényli azt, hogy legyen egy formális elfogadás is. Bár a bizottság tudomásul veszi ezt a jelentést, de azt gondolom, hogy nincs akadálya annak, hogy szavazzunk, és megerősítsük, hogy a jelentést köszönettel elfogadjuk.

Szavazás a jelentés elfogadásáról

Kérem, hogy szavazzunk! (Szavazás.) Egyhangú.

18 igen szavazattal a bizottság megköszöni a jelentést.

Elnök úr, parancsoljon!

DR. SZIKORA JÁNOS elnök (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Egyrészt szeretném megköszönni még egyszer a lehetőséget, hogy itt adhattunk tájékoztatást, a másik pedig egy technikai kérdés, ezt mindig fel szoktuk tenni, hogy hozzájárul-e a bizottság ahhoz, hogy ezt az anyagot a honlapunkra feltegyük.

ELNÖK: Természetesen; úgy gondolom, hogy erre is vonatkozott a megerősítés. Még egyszer köszönjük szépen a megjelenést! További jó munkát kívánunk!

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat (T/7026. szám)
(Balog Zoltán (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Fodor Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)

2. napirendi pontunk: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vitára való alkalmasságról, tehát együtt döntünk két szavazással a Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatról - Balog Zoltán, Semjén Zsolt, Fodor Gábor és Pettkó András javaslata.

A Külügyminisztérium részéről érkeztek ehhez a napirendi ponthoz. Parancsoljanak, foglaljanak helyet! Majd bemutatkoznak, amikor szót fognak kapni: ezek szerint van már tibeti főosztály, úgy látom (Derültség.) - elnézést ezért a rosszízű tréfáért.

Az előterjesztők nevében indoklásként annyit szeretnék elmondani, hogy nem látjuk, hogy változott volna Kína Tibettel kapcsolatos álláspontja és politikai, illetve emberi jogi gyakorlata, ezért fenntartjuk a javaslatunkat, és azt a demokrácia megcsúfolásának tekintjük, ahogyan a legutóbbi javaslatunkat, utólag átminősítve országgyűlési határozattá, a Ház többsége elutasította (Fogarasiné Deák Valéria: Politikai nyilatkozattá.), bocsánat, politikai nyilatkozattá, ezért ezt most egyértelműen, törvény formájában szeretnék beadni, hogy nyilvánvaló legyen, hogy ehhez a Ház egyszerű többségére van szükség. Az előterjesztők nevében néhány fogalmazási pontatlanságért előre is elnézést kérek, mert az előző javaslatból vettük át azt, hogy az olimpia készülődik; most készülődik, csak már nem Pekingben, hanem a következő helyszínen. Amennyiben a bizottság alkalmasnak találja általános vitára, illetve tárgysorozatba-vételre, majd egy módosító indítvánnyal kezelni fogjuk ezt a néhány fogalmazási pontatlanságot. Ennyit az előterjesztők részéről. Amennyiben a Külügyminisztérium képviselője álláspontját ismertetni kívánja, erre most van lehetőség. Legyen szíves, mutatkozzon is be a jegyzőkönyv számára!

Kuti László főosztályvezető-helyettes (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése

KUTI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Kuti László vagyok, a Külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni főosztályának helyettes vezetője. Közvetlenül az én területem Kína, ezért kaptam ezt a megbízást, hogy önök előtt beszámoljak.

Tisztelt Bizottság! A magyar diplomácia hosszú ideje következetes álláspontot képvisel a tibeti emberi jogok kérdésében. Az emberi jogok egyetemessége, értékrendünk alapján síkra szállunk az emberi és kisebbségi jogok, ezen belül is kiemelten a vallás- és szólásszabadság érvényesülése érdekében azért, hogy fennmaradhasson az emberiség közös örökségeként számon tartott sajátos tibeti kultúra a Himalája térségében. Ezt az álláspontot képviseljük minden fontosabb két- és többoldalú találkozón, azon a magyar-kínai emberi jogi párbeszéden is, amely még Martonyi János külügyminiszter úr minisztersége alatt indult be Magyarország és Kína között, az EU fórumain, illetve éppen legutóbb az elmúlt napokban a genfi Emberi Jogi Tanács ülésén is hasonló álláspontot foglaltunk el. Ennek a magyar álláspontnak lényeges eleme, hogy szorgalmazzuk a pekingi kormány és a dalai láma képviselői közötti közvetlen, és ami még nagyon fontos, érdemi párbeszédet.

A feltörekvő, nagyhatalommá váló és egyre inkább így is viselkedő Kína különös érzékenységet mutat az ország területi egységével összefüggő tibeti kérdés külső megítélése iránt. Az elmúlt időszak egyik legkomolyabb jelzése volt ebben a tekintetben, amikor 2008 decemberének elején Peking azért mondta le Lyonba tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, mert Sarkozy elnök azt megelőzően találkozott a dalai lámával. Franciaország és az EU azóta is folyamatos erőfeszítéseket tesznek kapcsolatuk rendezése érdekében (Az ülésterembe érkezik Gusztos Péter.), mert a jelenlegi helyzetben úgy ítélik meg, hogy létfontosságú érdekek fűződnek a Kínával való kapcsolatok erősítéséhez.

Az Európai Unió illetékes fórumainak napirendjén szerepel, hogy a közelgő tibeti évforduló kapcsán közös nyilatkozatban fejtsük ki álláspontunkat az emberi jogok érvényesüléséről Kínában, és ezen belül Tibetben is. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása ennek az egységes uniós fellépésnek is veszélyeztetné, vagy esetleg megakadályozhatná a sikerét.

Az emberi jogi kérdéskör fontos, de nem egyedi eleme a szerteágazó magyar-kínai kapcsolatrendszernek. Kína vált Magyarország legfontosabb Európán kívüli külkereskedelmi viszonylatává, a magyarországi kínai befektetések közvetlenül körülbelül 15-20 ezer munkahelyet jelentenek, közvetve pedig ennek sokszorosát. Kína további befektetési lehetőségeket keres Magyarországon, március végére várjuk hazánkba azt az ötven kínai nagyvállalat képviselőiből álló küldöttséget, amelynek célja, hogy a kínai piacon értékesíthető magyar termékeket kutassanak fel. A jelenlegi válság körülményei között különösen értékes számunkra a kínai piac, amely tavaly 1,3 milliárd USD értékű magyar terméket vett, és a kínai GDP mostani, 8 százalékos növekedése további lehetőségeket kínál számunkra.

A Külügyminisztérium részéről úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ezeket az eredményeket kockáztatjuk. Nem véletlen, hogy Hillary Clinton, az új amerikai külügyminiszter múlt heti pekingi látogatásán aláhúzta az emberi jogi kérdéskör fontosságát, de azt is kijelentette, hogy az ebben a kérdésben meglévő ellentétek nem akadályozhatják az érdemi kapcsolatokat Kínával. Az EU is hasonló, pragmatikus álláspontot fogalmaz meg a tagországok jól felfogott nemzeti érdekei alapján.

A törvényjavaslattal ezzel ellentétes irányba vezető útra lépnénk. Ha az a kérdés, hogy a konfrontációt vagy az együttműködést támogassuk-e, a KÜM válasza egyértelmű kiállás az együttműködés erősítése mellett, és a kormány részéről ezért nem támogatjuk, sőt, kifejezetten ellenezzük a benyújtott törvényjavaslat megtárgyalását, illetve elfogadását.

A Külügyminisztérium ugyanakkor örömmel áll az Országgyűlés valamennyi pártjának rendelkezésére, és nagyon szívesen közvetíti az EU döntéshozó fórumaihoz a pártok által kidolgozott tibeti álláspontokat, hogy azok megfelelő módon beépülessenek az Unió közös állásfoglalásaiba. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése, hozzászólása az elhangzottakkal kapcsolatban, illetve az előterjesztői állásfoglalással kapcsolatban. (Nincs jelentkező.)

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről

Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Kérem, szavazzunk! Igen? (Szavazás.) Ez 10 igen. Nem? (Szavazás.) 9 nem. Tartózkodás? (Nincs ilyen.)

A bizottság 10 igen és 9 nem szavazat mellett tárgysorozatba-vételre javasolja a törvényjavaslatot.

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

Most pedig az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Ki az, aki támogatja a javaslatot? Igen? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 9 nem.

A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Előadó - nem tudom, attól függ, hogy mikor kerül sorra, természetesen én előadóként vállalkozok erre, amennyiben más nincs, aki elvállalná. (Nincs jelentkező.) Akkor én leszek a javaslat előadója.

Köszönjük szépen a Külügyminisztérium képviselőinek a megjelenést. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló határozati javaslat (H/6805. szám)
(Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

A 3. napirendi pontunk a társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló határozati javaslathoz beérkező kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, ez Pettkó képviselő úr javaslata. Nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat, így nincs miről szavaznunk, de itt is elmondanám azt, amit alelnök asszonnyal egyeztettünk, hogy szerintünk a jelenlegi javaslat ebben a formájában nem alkalmas arra, hogy támogassuk, viszont egy fontos ügyről van szó, tehát a Házbizottságban - majd kell ezt jelezni házbizottsági tagjainknak - azt kezdeményezzük, illetve azt támogatjuk, hogy halasszuk el az erről szóló szavazást... (Teleki László: A válság utánra!) Melyik válságra gondol, képviselő úr? Én azt is támogatom. Tehát a szavazás elhalasztását kérjük, és reméljük, hogy ezzel kapcsolatban még tudunk olyan szövegjavaslatot elkészíteni, ami megfelel az igényeknek.

Van-e ezzel kapcsolatban valakinek hozzászólása? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. A 3. napirendi pontot lezárom.

Egyebek:
Döntés Országbíró Zoltán (Országos Politikai-Gazdasági Lobbi) bizottsági meghallgatási kérelméről

A 4. napirendi pont pedig egy "országos" javaslat: döntés Országbíró Zoltán, Országos Politikai-Gazdasági Lobbi bizottsági meghallgatási kérelméről. Ugye a kiválóan működő lobbitörvény értelmében hivatalosan bejelentkezett ez az úr a bizottságunkhoz. Elhalasztottuk a múltkor a döntést, nem tudom, hogy azóta okosabbak vagyunk-e (Varga József: Igen!), attól tartok, hogy... Varga képviselő úr napról napra az (Derültség.), úgyhogy amennyiben hozzászólása van, akkor erre természetesen van lehetősége. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele, hozzászólása? Alelnök asszony, mi legyen? (Fogarasiné Deák Valéria: Hallgatom Varga képviselő úr javaslatát.) Varga képviselő úrnak van javaslata ezzel kapcsolatban? (Varga József: Tárgyszerű? - Derültség.) Én ehhez vagyok hozzászokva... (Varga László: Olyan nincs. - Szászfalvi László: Nem tárgyszerű is lehet!)

Hozzászólások

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Jogilag nem tudom érvelni, de nem tartom jó ötletnek. Bármelyik képviselőt egyenként megkeresheti, de magát a bizottsági meghallgatást én személy szerint nem javaslom.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem tudom, főtanácsadó asszonyt kérdezem: van-e arra lehetőség, hogy írásbeli tájékoztatást és észrevételt kérjünk (Fogarasiné Deák Valéria: Ez egy jó javaslat!), tehát hogy ne kelljen személyes meghallgatás, erre van-e a lobbitörvény szerint lehetőség.

DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: A lobbitörvény alapvetően a személyes meghallgatást szabályozza, ami természetesen nem kötelező, tehát a bizottság dönthet így, és ettől kezdve rájuk van bízva, hogy írásban beadják-e, de ők ugye személyes meghallgatást kérnek, illetve kérték, ne felejtsük el, az albizottsági ülésen megfigyelőként való részvételt. Ez nem lobbi, mert a lobbitörvény nem szabályozza az albizottságokat.

ELNÖK: A levélből azért nem egyértelmű: a bizottságot is kéri, és az elnökséget is kéri külön. Tehát én, ha ezzel könnyítem a bizottság munkáját, egy félórás beszélgetésre szívesen találkozok, ha alelnök asszony és alelnök úr ráér, akkor együtt találkozunk vele. (Fogarasiné Deák Valéria: Maradjunk ennyiben most, és utána...) Jó, tehát a határozati javaslat az, hogy a bizottság elnöksége találkozik vele, és én azt mondom, hogy javasoljuk az albizottság elnökének, Müller Tímeának, hogy ők is fogadják, ez így lenne korrekt.

Határozathozatal

Tehát az első javaslat az, hogy a bizottság elnöksége találkozik és hallgatja meg a lobbistát. Aki ezt támogatja? Kérem, szavazzunk! Igen? (Szavazás.) Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) 19 szavazattal egyhangúan támogatjuk ezt a javaslatot.

Ez pedig egy ajánlás, ezt is kérem, hogy támogassuk, hogy az albizottság fogadja Országbíró Zoltán urat. Aki ezt támogatja? Kérem, szavazzunk! Igen? (Szavazás.) Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett, 18 igen szavazattal az albizottságnak javasoljuk, hogy találkozzon Országbíró Zoltán úrral.

Van-e egyebekben valakinek hozzászólása, kérdése, javaslata? (Fogarasiné Deák Valéria: Ha röviden tájékoztatnád a bizottságot, hogy holnap mi lesz...) Így van, ez egy fontos dolog. Holnap megyünk a Szlovák Nemzeti Tanács emberi jogi és nőügyi bizottságának a meghívására Pozsonyba, egy ötfős delegációval, aktuális kérdésekről tárgyalni. Két napirendi pontunk van: a szlovák-magyar alapszerződés teljesülése, illetve a kisebbségek helyzete a két országban. A delegáció tagjai: Balog Zoltán, Fogarasiné Deák Valéria, Szászfalvi László, Donáth László és Pettkó András, illetve lehet, hogy Pettkó András helyettest fog állítani, mert holnap döntenek az MDF-ben az EP-listáról, és neki ott kell lennie.

Nem tudom, van-e még miről beszámolni ezzel kapcsolatban, alelnök asszony ki akarja-e egészíteni. (Fogarasiné Deák Valéria jelzi, hogy nem kíván szólni.) Reméljük, hogy eredményes tárgyalást fogunk folytatni, mint ahogy eddig is arra törekedtünk.

Ha nincs több egyebekben, akkor az ülést bezárom, de talán még az is egy fontos bejelentés, hogy itt néhányan a bizottság tagjai közül Tatárszentgyörgyre megyünk a temetésre, úgyhogy az időpontcsúszásért mindenkitől elnézést kérek, ez azt célozta, hogy aki el akar menni a bizottságból, az el tudjon menni, úgyhogy köszönöm, hogy rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott időponthoz. Köszönöm szépen.

Éppen ezért a második rész is fontos: ugye hétfőn 12 órakor lesz a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos, körülbelül háromnegyed órás ülésünk, tehát ezt a napirendi pontot, mert nem tudtuk, hogy mennyi időt vesz igénybe, áttettük hétfőre. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 50 perc)

 

 

Balog Zoltán
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Várszegi Krisztina és Biczó Andrea