EIB-33/2008.
(EIB-109/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. október 28-án, kedden, 10 órakor
az Országház főemelet 61. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról *
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
A Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról *
Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, vélemények, reagálások *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről *
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, vélemények, reagálások *
A Tanács irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről *
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, vélemények, reagálások *
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Raportőrök: Gál J. Zoltán (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Raportőrök: Dr. Ujhelyi István (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Raportőrök: Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Manninger Jenő (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Raportőrök: Szirbik Imre (MSZP)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés
Zárt ülés!
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Kocsi László (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés
Zárt ülés!
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Kocsi László (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés
Zárt ülés!
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Elnököl: Gál J. Zoltán (MSZP), a bizottság tagja
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Ujhelyi István (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Gál J. Zoltánnak (MSZP)
Kocsi László (MSZP) Káli Sándornak (MSZP)
Dr. Botka László (MSZP) dr. Ujhelyi Istvánnak (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP) Veress Józsefnek (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz) Manninger Jenőnek (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) dr. Braun Mártonnak (Fidesz)
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Tölgyesi Fanni szakértő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
GÁL J. ZOLTÁN (MSZP), a bizottság tagja, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Jó napot kívánok mindenkinek! Az a megtiszteltetés ért, hogy én helyettesíthetem Eörsi Mátyás elnök urat. Erre a helyettesítésre ugyan méltatlan vagyok, de az ülés levezetését nagy tisztességgel vállaltam.
A hozzám eljuttatott képviseleti megbízásokkal együtt a bizottság határozatképes, az előzetesen kiküldött napirend szerint haladnánk. Kérdezem, van-e bárkinek észrevétele a napirend kapcsán. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem, hogy a bizottság egyetért-e a napirendi javaslattal. (Szavazás.) Mindenki a két kezét emeli, úgyhogy egyhangú. Köszönöm szépen.
Kezdjük is az első napirendi pontunkkal. A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról. Tisztelettel köszöntöm Fazekas Judit szakállamtitkár asszonyt és Ladó Mária főigazgató asszonyt. Szakállamtitkár asszonyé a szó!
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ez az irányelvtervezet már járt az EU-ügyek bizottságában, szeptember közepén a szubszidiaritás vizsgálata érdekében. Azóta a munkacsoportokon folyik a munka. Továbbra is a magyar kormány álláspontja az, hogy üdvözli azt, hogy ilyen kiegészítő jelleggel, tehát a meglévő három irányelv kiegészítéseként egy egységes minimumszabályokat megteremtő irányelvtervezet kerüljön elfogadásra. Ugyanakkor általános vizsgálati fenntartásunk van, hiszen olyan korai szakaszban van az irányelvtervezet munkacsoporti vitája, hogy ezt mindeddig nem tartottuk indokoltnak feloldani, hiszen 2008 júliusában kezdődött meg a szociális bizottságban a munkacsoporti vita.
Azt kell mondani, hogy az irányelv hatályával alapvetően egyetértünk, tehát hogy a szociális védelem területére, a szociális előnyökre, oktatásra, az áruk és szolgáltatások forgalmára és a fogyatékkal élő személyekre a szubszidiaritás és az arányosság követelményének figyelembevételével kiterjedjen ez az irányelvtervezet. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna bevezetőben mondani.
TÖLGYESI FANNI szakértő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tölgyesi Fanni vagyok, az Igazságügyi Minisztérium szakértői szintű képviselője, Ladó Mária nem tudott eljönni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor elnézést kérek ezért a hibáért. Én lennék itt a raportőre is ennek a kérdésnek a kormánypárti oldalról. A bizottság szeptember 16-án már tárgyalta ezt a kérdést, és megállapítottuk, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, ráadásul Magyarország ebben a tekintetben jelentős előrehaladást is tett az elmúlt években. Lényegében az egyenlő bánásmódról szóló 2003-as törvényünk nagyjából-egészében megfelel ennek a javaslatnak, ugyanakkor felvetődött, hogy a tagállamok és a közösség hatáskörének egyértelmű rögzítését tartanánk szükségesnek. Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjét, hogy ebben az ügyben történt-e előrehaladás, milyen formában tudnánk ezt a 3. cikkelyt támogatni.
A másik fontos feladat, hogy miközben Magyarország teljes mértékben egyetért ennek a javaslatnak a céljaival, és fontosnak tartjuk a fogyatékkal élőkre való kiterjesztését is ennek az ügynek, ugyanakkor az a hír, hogy több tagállam még nem járult hozzá a kompromisszumos megoldáshoz. Ezért a másik kérdésem az lenne, hogy miután egyhangúság szükséges az elfogadáshoz, milyen taktika mellett igyekszik az elnökség megnyerni az eddig ellenkező tagállamokat is ennek az ügynek.
Az én papírom szerint az ellenzéki oldalról Hörcsik Richárd képviselő úr helyett Braun Márton képviselő úr a raportőr. Parancsoljon!
Kérdések, hozzászólások, reagálások
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Fidesz és a KDNP támogatja a tervezetet és a hozzá kapcsolódó kormányálláspontot is. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár asszony?
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Én megadnám a szót a szakértő kolléganőnek, aki a munkacsoportokon képviseli Magyarországot, úgyhogy ő válaszoljon.
TÖLGYESI FANNI szakértő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ahogy szakállamtitkár asszony is jelezte, még igen korai fázisban van az irányelvtervezet tárgyalása. Tehát egyszerre folyt már részletes vita a 3. cikkről, a hatály kérdéséről. Több tagállam jelzett ezzel kapcsolatban problémát, így Németország, Hollandia, illetve más tagállamoknak is voltak problémái, és kérték a Tanács jogi szolgálatát, hogy állítson össze egy álláspontjavaslatot, amelyben vizsgálja a szubszidiaritás kérdését, illetve hogy ennek megfelel-e a hatály. Ez az írásbeli álláspont még nem készült el. A tervek szerint úgy volt, hogy holnap kerül benyújtásra, azonban ez még nem történt meg. A további tárgyalások ezen írásbeli álláspont után fognak tovább folyni.
A fogyatékosokkal kapcsolatban pedig fontos azt hangsúlyozni, hogy ezzel kapcsolatban létezik egy ENSZ-egyezmény, amelyet Magyarország is ratifikált, illetve az összes többi tagállam is aláírt, bár nem mindegyik tagállam ratifikálta még. Az Európai Uniónak határozott szándékai vannak azzal kapcsolatban, hogy a közösség csatlakozik ehhez az ENSZ-egyezményhez, még ezzel kapcsolatban is tanácsi munkacsoport-ülések folynak, és a legközelebbi ülés ezzel az irányelvtervezettel is november folyamán foglalkozik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor visszavárjuk az IRM képviselőit ebben az ügyben ide, a bizottság elé. Kérdezem, hogy a bizottság tagjainak van-e kérdésük ebben az ügyben. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor ezt zárjuk le azzal, hogy visszavárjuk az IRM képviselőit, az ellenzéki és a kormányoldal is támogatja az irányelvre vonatkozó javaslatot azzal - ha jól értem -, hogy a tagállamok és a közösség hatáskörének egyértelmű rögzítését továbbra is mindannyian fontosnak tartjuk, ezt a témát folytatni fogjuk.
A Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról
A második napirendi pontunk: A Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról. Államtitkár asszony!
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha megengedi, elnök úr, akkor átadnám a szót Nagy Gabriella osztályvezető asszonynak, aki a civilisztikai részről képviseli a munkacsoportban is a kormányálláspontot. Köszönöm.
Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Nagy Gabriella vagyok, a civilisztikai szakállamtitkárság titkárságvezető osztályvezetője. Az európai zártkörűen működő részvénytársaságról szóló statútum rendelettervezete egy új társasági formát hozna létre, amely a hasonló európai részvénytársasággal szemben zártkörűen működne, tehát a részvényeit nyilvános forgalomba nem lehetne felajánlani. Az új társasági forma alapvető célközönsége a kis- és középvállalkozások lennének, ezért a bizottság alapelvei a szabályozás kidolgozása során az egyszerűség, a rugalmasság és az egyforma szabályozás is, ezáltal támogatva a kis- és középvállalkozások mobilitását, illetve a cégalapítás költségeit, adminisztratív terheit csökkenteni.
Az egyforma szabályozás igényéből vagy alapelvéből következik, hogy a rendelet a lehető legkisebb mértékre kívánja szorítani a nemzeti jogra való visszautalást, és alapvetően egy társaságra elsősorban a rendelet rendelkezései vonatkoznának, másodsorban a saját alapszabálya, és csak azokban a kérdésekben, amelyek nem rendezi ezeket a kérdéseket, illetve amely egyébként sem tartozik a társasági jog hatálya alá, mint az adójog, a fizetésképtelenség vagy a munkajog, ezekben a kérdésekben lenne alkalmazandó a nemzeti jog.
A kormány álláspontja az, hogy alapvetően üdvözöljük a rendelet létrehozását, megalkotását, alapvetően támogatandónak tartjuk. Ezt egyébként valamennyi tagállamról el lehet mondani. A mi szempontunkból egyébként - más tagállamokhoz hasonlóan - egy kérdés maradt még így nyitott, illetve egy kérdést találunk egy kicsit kétségesnek, ez pedig az egy eurós tőkeminimum. A Bizottság ugyanis azt az elképzelést követi, vagy a legújabb tanulmányokból az következik, hogy egy társaság fizetőképességében, illetve hitelezővédelmi szempontból nem a tőkeminimum számít relevánsnak, hanem egyéb adatok, amelyek a cash flow-ból következnek. Illetve problémát okoz még egy egységes tőkeminimum-meghatározás abból a szempontból is, hogy a társaságok tőkeminimum-igénye nagyon eltérő a tevékenységtől függően, illetve a leginkább az, hogy különösen a régi és az új tagállamok esetében, amíg mondjuk 10 ezer euró ilyen kevésnek számít a nyugati országokban, az az új tagállamokban magasnak, soknak számít, és nem segíti és a kis- és középvállalkozásokat. Tehát ilyen problémák vannak a tőkeminimummal kapcsolatban.
Kétfajta út látszik körvonalazódni a tárgyalások során: egyrészt, hogy más hitelezővédelmi szabályokat megerősíteni a rendeletben, és akkor elfogadnának talán a tagállamok is egy viszonylag alacsonyabb tőkeminimumot. Mi maximum 2 ezer eurót tudnánk támogatni, ami megfelelne a magyar kft. tőkeminimumának, az 500 ezer forintnak. De alapvetően azt támogatjuk, hogy alacsonyan legyen meghatározva a tőkeminimum.
Még néhány szót csak a menetrendről mondanék, hogy a munkacsoportban még az első olvasat tart, tehát még nem fejeződött be az első olvasat sem. Ezt követően várhatóan november közepén, november végén készül el egy olyan kompromisszumos javaslat, ami már az első javaslat észrevételeit figyelembe venné, és a francia elnökség célkitűzése az, hogy a novemberi versenyképességi tanácsra csak egyfajta ilyen tájékoztató feljegyzés, egy "note" menne, tehát nem tanácsi következtetések, amiben tájékoztatná a tanácsot az eddig elvégzett munkáról. Tehát még érdemi döntéshozatal nem várható ebben a félévben. Köszönöm szépen. Szívesen válaszolok a kérdésekre, ha vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Az ügy kormánypárti raportőre Ujhelyi István képviselő úr.
Kérdések, vélemények, reagálások
DR. UJHELYI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Mint ahogy bizottsági levezető elnök úr első levezetését tartja, én is az első raportőri tevékenységemet fogom elvégezni. Nagy vitába nem fogok keveredni a kormánnyal, és ahogy tudom, az ellenzékkel sem, alapvetően egyetértek, sőt üdvözlöm a Tanács célkitűzését, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének, mobilitásának javítása érdekében valóban szükség van az egyszerűség, a rugalmasság, a költségcsökkentés kérdésköreinek egységes szabályozására, ha úgy tetszik, egy közös út nyitására a kis- és középvállalkozások szempontjából. Éppen ezért örülök annak, és átolvasva az alkotmányügyi bizottság véleményét is, ami fontos, hiszen van egyfajta kérdéskör, amit mi ebben a bizottságban tudunk végiggondolni, és van egy másik, amit az alkotmányügyi bizottságnak kell látnia.
Az alkotmányügyi bizottság is úgy foglalt állást, hogy a szabályozás magyarországi alkalmazásának nincsenek alkotmányos aggályai. Éppen ezért támogatom a javaslatot, azzal együtt, hogy az egyik kérdésemre tetszett válaszolni, az a menetrendet szerette volna látni pontosan, hogy nekünk a hazai jogrendszerben, akár a végrehajtással kapcsolatos rendeletek meghozatalára mikor kell felkészülnünk, mikorra kell készen lennünk. Másrészt, hogy mikor tudjuk meghirdetni ezt az újfajta lehetőséget, formát a magyar kis- és középvállalkozásoknak, de ezt, ha nem is pontosan, de legalábbis az uniós menetrendet említette osztályvezető asszony.
A másik, ami számomra nem tiszta, de valószínűleg ez majd az egyeztetések és a tárgyalások során pontosítódik, hogy számomra is furcsa ez az 1 eurós tőkeminimum. Ez nekünk, ismerve a hazai gazdasági vagy inkább cégviszonyokat, meglehetősen idegen a hazai szabályozási környezettől és a gyakorlattól. Ezzel együtt gondolom, hogy emiatt nem fogunk veszíteni, nem tudom, hogy akár a környező államok, amelyek hasonló néhány éves piacgazdasági múltra tekintenek vissza, mint mi, ők miképpen gondolkodnak, van-e ebben egységfront, ha úgy tetszik az új tagállamok részéről, vagy pedig nincs? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ellenzéki raportőr Braun Márton képviselő úr. Parancsoljon!
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A képviselő úr megelőlegezte a véleményemet és el is találta. Mi is támogatjuk az elképzelést és a kormányálláspontot is, örülünk neki, hogy a kormány is osztja ezt a véleményt, hogy az 1 eurós minimális tőke alacsony, ezt mi is támogatjuk.
Lennének kérdéseim nekem is. A kérdésem az, hogy praktikusan megéri-e átalakulni egy jelenlegi magyar vállalkozásnak európai zártkörű részvénytársasággá, illetve ez egy munkanév még egyelőre, de ha igen, akkor miért, és milyen arányban várnák az átalakulásokat ezzel kapcsolatban? Milyen tevékenységre érdemes alapítani önök szerint ilyen társaságokat, és az adózás minek alapján fog történni? Tehát azt említette, hogy a helyi szabályok vonatkoznak rá, de hogy a tevékenység helye szerinti, a székhely szerinti adózás vagy miként fog ez alakulni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdésekre osztályvezető asszony válaszol.
NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A tervezet jelenleg 2010. július 1-jei hatálybalépéssel számol, ez még lehet, hogy változik, ha elcsúszik az egyeztetések folyamata, de várhatóan ez tartható. Tehát 2010. július 1-jére kell nekünk is elkészülni a végrehajtási rendeletekkel.
A tőkeminimummal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a legtöbb tagállam mindenképpen idegennek érzi azt, hogy ne legyen semmilyen tőkeminimum, tehát ezt szinte kivétel nélkül mondhatom. Illetve egy kivétel van, a csehek, akik nagyon haladóan támogatják az 1 eurós tőkeminimumot, és ők maguk is gondolkodnak hasonló szabály bevezetésén a belső jogukban.
Abban van inkább vita, hogy például az osztrákok 30 vagy 35 ezer eurós tőkeminimumban gondolkodnak, ami viszont az új tagállamoknak, de különösen, ha csak Bulgáriát vagy Romániát tekintjük, ez vállalhatatlan, túl magas. Tehát talán inkább ebben várható vita. Úgy néz ki, abban nincs vita, hogy valamilyen tőkeminimumot meg fog határozni, várhatóan már a második olvasatban olyan szöveg fog készülni, amiben lesz valamilyen tőkeminimum, de egyelőre az a cél, hogy minél alacsonyabb legyen. De természetesen az angolszászok, tehát a britek, írek, hollandok, akik úgymond haladóak az adminisztratív tehercsökkentésben, ők mindenképpen pártolják azt, hogy alacsony legyen a tőkeminimum.
Az, hogy megéri-e átalakulni, mi úgy látjuk, hogy elsősorban olyan téren jelentene könnyebbséget az új rendelet, hogy inkább megalakulás esetén könnyíti a mobilitást azáltal, hogy minden tagállamból származó cég, vagy aki céget kíván alapítani, pontosan tudja, hogy milyen szabályok alapján kell alapítani, tehát akár egy német vállalkozó is egyértelműen fogja tudni, hogy milyen szabályok alapján kell akár Magyarországon egy E-zrt.-t alapítani. Átalakulás esetén, illetve a tevékenység folytatása szempontjából ott jelenthet könnyebbséget, hogy pontosan szabályozza, és ezáltal egyszerűbbnek tűnik egyelőre a székhely-áthelyezés lehetősége, ami egyébként jelenleg eléggé nem egy rendezett kérdés az európai uniós jogban, és a tagállamok többsége ilyen vagy olyan módon, de akadályt gördít a székhely-áthelyezés elé. Azt ez a rendelet sem engedné meg, hogy egy társaságnak két székhelye legyen, tehát amint bejegyződik az új székhelyén, akkor törlődik az eredeti székhely szerinti cégnyilvántartásból. Illetve azt is kimondja alapelvi szinten a rendelet, hogy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy társaságnak máshol legyen a székhelye, és máshol legyen a fő tevékenységének a helye, más-más tagállamban. Ezáltal szerintem nagyobb tér nyílik a versenyképesség szempontjából, hogy egy-egy vállalkozásnak a saját tevékenysége szempontjából hol kedvezőbb megalakulnia, de utána hol kedvezőbb működnie. Tehát ilyen szempontból tényleg a mobilitást erősíti, és ebből a szempontból szerintem azoknak a cégeknek éri meg majd talán ilyen E-zrt.-t alapítani, aki határon átnyúló nemzetközi tevékenységet akar folytatni.
Az adózás szempontjából, bár nem vagyok adójogi szakértő, de úgy tudom, hogy a hatályos adójogi szabályok szempontjából ott kell adózni a cégeknek, ahol a tevékenységüket kifejtik, tehát ez nem változna, nem érinti a rendelet ezt a szabályozást. Álláspontom szerint, mivel tényleg a kis- és középvállalkozásokra van szabva, olyan tevékenységet érdemes folytatni, amelyik külön ilyen hatósági engedélyekhez nem kötött. Tehát például bankoknak nehezebb lenne ilyen formában működniük vagy biztosítási tevékenységet folytatni.
Még egy kérdés volt: arra egyelőre nincs, legalábbis hozzám nem érkezett visszajelzés, és talán a bizottságtól sem hallottam olyan információt, hogy milyen aránnyal számolnak, mennyire lesz népszerű ez a társasági forma. Az európai részvénytársaság egyelőre nem tűnik túl népszerűnek, ezt szeretné a Bizottság egyébként orvosolni több rendelkezéssel is, hogy az E-zrt. esetében ne forduljon elő olyan, ami esetleg akadályozó tényező volt az európai részvénytársaság esetében, hogy talán így népszerűbb lehessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdések? Braun képviselő úr!
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Csak egy kiegészítés, elnök úr. Örültem neki, hogy egy latin terminus technicust alkalmaznak erre a kifejezésre, szerintem fölösleges ez esetben lefordítani magyarra. Tehát azt javaslom, hogy egyrészt támogatnám ezeket, különösen a latint, tehát egy ilyen, a tagállamok nyelvétől különálló nyelv, és ha európai jellegű formáról van szó, akkor mindenkinek a megértés szempontjából szerencsésebb, ha megmaradunk ennél a közös terminus technicusnál. Tehát javaslom esetleg ezt képviselni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Amit főosztályvezető asszony is a maga részéről elmondott, itt az adózás kérdésében is célszerű lenne mindenképpen az egyeztetéseken és a szakértői bizottsági üléseken is felvetni azokat a tapasztalatokat, amelyek azért az Európai Unióban nagy fokon fellelhetők. Mit értek ez alatt?
Nemcsak Magyarországon, hanem akár Németországban vagy Ausztriában is, pontosan a körbetartozás, az adómegkerülés szempontjából a viselkedési mód olyan, hogy az egyik céget most számolom fel, a másik cég számláz, a harmadik céget most alapítom, és tulajdonképpen így munkavállalók tízezreit hozom előnytelen helyzetbe. Azt hiszem, magyar tapasztalat is van ebből a szempontból, hiszen Németországban számtalan botrány alakult ki olyan cégek körül, amelyek magyar munkaerőt alkalmaztak, és szabályszerűen a papírokat megsemmisítették. Tehát egyrészt a tőkének mindenképpen ott kell lennie, tehát valami biztosíték kell hogy legyen.
Viszont én tényleg azt kérem, hogy a bizottsági ülésen ezeket a dolgokat vessék fel, mert ha ezekről nem szól a történés, és a tapasztalatokat nem hozzuk elő, akkor a viselkedési módot továbbra is be fogjuk ágyazni. Főleg most, a világpiaci válság miatt is, amikor egy óriási könnyítést kapnak, akkor sokkal többen fognak abba az irányba mozdulni, főleg, ha tisztességtelenül viselkednek, hogy ezt érvényre is tudják juttatni. Tehát kérném, hogy ezeket mindenképpen vessék fel és erre próbáljanak megoldást találni és rávilágítani, hogy hogyan lehet egy olyan egységes ellenőrzési rendszert kialakítani és a körbetartozásoknál pedig adott esetben a pénz valós értékének az elvégzett munka arányában történő biztosítása azon vállalkozó vagy dolgozók számára, akik ebben mindenképpen részt vesznek. Tehát ezeket érdemes számba venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor nekem engedjenek meg egy mondatot, hogy az eljárás folyamatában én magam, de gondolom, mindannyian szükségesnek tartanánk a hazai vállalkozói érdekképviseletekkel való megbeszélést, konzultációt is, és akkor talán ennek keretében Braun képviselő úr kérdésére is lehet majd választ találni.
Visszaadnám a szót a kormány képviselőjének. Parancsoljon!
NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak röviden szerettem volna reagálni. Az elnevezéssel kapcsolatban az mindenképpen megmarad, hogy a cégelnevezés mögött az "SPE" kifejezés maradjon. Tehát ebben nem is léphetnénk, mert a rendelet maga kimondja. Tehát azt nem akarjuk magyarosítani. Inkább csak az ilyen rendelet-elnevezés, vagy ahol ilyen szövegesen mi a jogszabályban utalunk rá, ott próbáltuk a magyar megfelelőjét megkeresni, hogy európai zártkörűen működő részvénytársaság, de a cégelnevezésben, a cégnyilvántartásban mindenképpen "SPE"-ként szerepelne.
A másik kérdéssel kapcsolatban: egyébként a munkavállalókkal kapcsolatos kérdések már nagyon erősen felmerültek, erre nem tértem ki az elején a bevezetésben, ugyanis legerőteljesebben pont a németek hivatkoztak rá, de mi is csatlakoztunk hozzá, hogy vizsgáljuk ezt a kérdést. Sajnos, ez egy jelenség, tehát ez nemcsak a rendelet problémája, de alkalmat teremt arra, hogy a munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályokat például kijátsszák, olyan módon, hogy egy olyan székhelyet választanak, ahol nincs munkavállalói részvétel, viszont a tevékenységüket egy olyan tagállamban folytatják, ahol egyébként ténylegesen akarták folytatni, ahol egyébként lenne. Erre egyébként külön utal is a preambulum, hogy nem lehet a rendeletet arra alkalmazni, hogy kijátsszák. Ez persze nyilván nem fogja megakadályozni, csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy felmerültek ezek a kérdések, és még ezek is vitás pontként szerepelnek, tehát nincsenek lezárva az ilyen kérdések, hogy erősebb munkavállalói védelmet nyújtson a rendelet.
Inkább itt egy olyan kompromisszumot próbál a Bizottság és az elnökség is elérni, hogy olyan tényleges problémákat, amelyek vannak, amit egyébként nem tudnánk csak ebben a rendeletben megoldani, valamilyen szinten kezelni, de ne akadályozza meg, hogy ezáltal a rendelet ne kerüljön elfogadásra. De szerepelnek napirenden ezek a problémák. Köszönöm szépen, mindenképpen az érdekképviseletekkel is igyekszünk egyeztetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha nincs más kérdés, megjegyzés, akkor ezt a napirendi pontot is azzal zárjuk le, hogy visszavárjuk a hölgyeket ebben az ügyben.
A harmadik napirendi pontunk: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről. Ez ügyben is államtitkár asszonyé a szó.
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ennek a kezdeményezésnek az előtörténete visszanyúlik az Európai Közösség 2003-as közlekedési akcióprogramjára, amelyik előirányozta azt, hogy 2010-ig a közlekedési balesetekben meghaltak számát a felére kell csökkenteni. Ennek a megvalósítását szolgálja gyakorlatilag ez az irányelvtervezet, amelyet 2008 áprilisában bocsátott ki a Bizottság, és alapvető célja az, hogy a nagyon súlyos közúti biztonságot veszélyeztető jogellenes cselekmények esetében kirótt szankciók végrehajtását segítse az irányelv megvalósítása.
Alapvető koncepciója az, hogy elsősorban szabálysértések esetében, de közúti bűncselekmények esetében is a legsúlyosabb ilyen jogellenes cselekmények, úgy, mint a sebességhatár túllépése, a tilos jelzésen való áthaladás, a biztonsági öv használatának elmaradása, illetőleg az ittas járművezetés esetében a kirótt szankciók végrehajtását oly módon segítse, hogy létrehoz egy elektronikai adatcserét biztosító hálózatot a tagállamok között. Ez az elektronikai hálózat lehetővé teszi azt, hogy az a tagállam, ahol ezeket a jogellenes cselekményeket elkövették, felvegye a kapcsolatot a gépjárművet, illetőleg a rendszámot üzemeltető országgal, és ez az ország a lehető leghamarabb megadja a szükséges információkat ahhoz, hogy a szankciókat végre lehessen hajtani. Ennek érdekében létre kell hozni magát a hálózatot, és minden tagállamban egy kontakt hatóságot ki kell jelölni. Azonban nemcsak erre a technikai elemre korlátozódik az irányelvtervezet, hanem gyakorlatilag magában foglalja a bűnüldöző szervek közötti együttműködést is, és ez adja talán a nehézségét és a jogalappal kapcsolatos problematikáját a tervezetnek, hiszen nemcsak az informatikai hálózatra vonatkozik a közlekedésbiztonság erősítése szempontjából, ami alapvetően első pilléres jogalap lehetne, hanem a hatóságok együttműködését is magában foglalja, ami pedig a jelen szerződési szabályok szerint inkább a harmadik pilléres jogalapot alapozná meg.
A javaslat célkitűzéseivel alapvetően a magyar kormány egyetért, hiszen nagyon fontos az, hogy a közbiztonságot javítsuk, és a magyar kormánynak is számos programja van annak érdekében, hogy a halálos balesetek számát csökkentsük. Ugyanakkor fenntartásaink vannak az irányelvtervezettel kapcsolatban, éppen a jogalap tekintetében, amelyikről a jogi szolgálat véleménye egyértelműen kimondta azt, hogy vannak elemei, amelyek első pilléresek, és vannak elemei: a jogorvoslattal kapcsolatos kérdések, a bűnüldöző szervek közötti együttműködés, amelyek inkább harmadik pilléresek. Tehát jelen pillanatban a munkacsoporti vita ott tart, hogy megfelelő jogalapot kellene találni a jogi eszköz elfogadására, és ez esetleg még odáig is elmehet, hogy meg kell bontani a jogi eszközöket. Ennek a vitája jelenleg folytatódik, 30-án is lesz egy munkacsoport-ülés, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.
Egy kényes eleme van még az irányelvtervezetnek, az, hogy ezt a négy súlyos jogellenes cselekményt nem minden országban azonos módon definiálják és szankcionálják. Vannak, ahol szabálysértésnek minősül, de bizonyos határokon belül, például az ittas járművezetésre vannak limitek. Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, tehát ezeket az eltérő jogi szabályozási elemeket össze kell hangolni, és össze kell tudni egyeztetni, és a többi jogellenes cselekmény vonatkozásában is vannak lényeges különbségek, mert ha bűncselekménynek minősül, akkor arra a büntetőeljárás szabályai érvényesülnek, illetőleg ha szabálysértés, akkor az adminisztratív szankciók kerülnek előtérbe. Ugyanakkor lehet egy harmadik eleme, különösen az objektív jellegű szankciók esetében vagy bírság esetében, ott a közigazgatási jogsegély szabályai jöhetnének szóba, amelyek viszont a jelen állapotban uniós szinten nem szabályozottak, tehát nincsen rá jogi eszköz, amíg a szabálysértési jogsegély, illetőleg a pénzbüntetésekre vonatkozóan létezik a büntetőeljárási jogsegély, ez a harmadik terület jelenleg üres. Tehát a magyar álláspont ez irányban az, hogy amennyiben ezeket a kérdéseket meg akarjuk oldani, akkor valószínűleg kell egy kiegészítő jogi szabályozást javasolni a közigazgatási jogsegély tekintetében.
Ami a menetet illeti, jelenleg nagy erővel folyik a munkacsoportban ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. (Megérkezik az ülésre dr. Szanyi Tibor.) A decemberi Közlekedési Tanács-ülésen napirenden fog szerepelni a téma. Sajátos a kezelése is az Unión belül az irányelvtervezetnek, hiszen a közlekedési munkacsoport tárgyalja, de gyakorlatilag miután nagyon sok büntető, igazságszolgáltatással kapcsolatos elem van, a magyar munkamegosztás szerint az igazságügyi és rendészeti tárca jár el szakértőként a munkacsoportokban, és ez rányomja a bélyegét a tanácsülési formára is, mert ugyanakkor pedig a Közlekedési Tanács fogja tárgyalni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A téma raportőrei: Káli Sándor és Manninger Jenő. Káli képviselő úré a szó.
Kérdések, vélemények, reagálások
KÁLI SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy személyes példát azért hadd mondjak el, hogy én találkoztam már ezzel a rendszerrel 1991-ben, egyéni munkavállalóként Grazban, német rendszámmal a parkolási időt túlléptem, majd késedelmesen fizettem be a díjat, aztán rácsodálkoztam arra, hogy a német tulajdonos ezt levonta a béremből. Ezt azért nem gondoltam volna, hogy ez olyan szépen átjut Grazból Dortmund felé. De ez az én tapasztalatlanságom volt. Tehát működik ez a dolog.
Nyilvánvaló, hogy kormányzati oldalról is támogatjuk ezt, bár nekem azért a fő problémám - és ez tényleg magánvélemény -, hogy az a Magyarország, ahol egy tilos parkolás büntetésének a perfektuálása egy önkormányzat részéről nagyon hosszadalmas folyamat, abban az országban, ahol azzal még mindig ki lehet bújni dolgok alól, hogy azt mondom, hogy nem én vezettem, hanem az anyósom, hogy ezt hogy a fenébe tudjuk az Európai Unióval ilyen nagyszerűen egyeztetni, nem tudom. Tényleg minden tiszteletem az önöké, tehát akik a magyar jogrendet is valamilyen módon az EU-s jogrend hol kemény, hol kevésbé kemény szabályaival egyeztetni próbálják.
Én azt látom, hogy itt a salzburgi fórumon kívánunk egy olyan felszólamlást tenni, ami azért arra vonatkozik, hogy a kölcsönös jogsegély jogintézmények és lehetőségeinek hiánya okozta problémákat valamelyest egyensúlyba hozzuk. Azt hiszem, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, amíg ez kialakul, úgyhogy minden kedves kollégája előtt tényleg meghajtom a fejemet, mert ez egy rendkívül hosszadalmas, miközben ez a 2003-as feltétel nagyon keményen ott lebeg a fejünk fölött. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger képviselő úr!
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. A javaslat céljával egyetértünk, hiszen valóban nagyon fontos kérdésről van szó ezeknél a szabálysértéseknél, illetve bűncselekményeknél. Tulajdonképpen azt akartam megkérdezni, hogy milyen megoldással kívánnak élni a különböző súlyú cselekmények megítélésében és kezelésében, mert erre részben választ kaptam, hogy tulajdonképpen ezen dolgoznak, ha jól értem. Az abszolút jogi kérdés, hogy ezeket hogyan lehet összehangolni, mert akkor ez létezik végül is, hogy különbözőképpen kell megítélni a gyorshajtástól kezdve, azt hiszem, itt négy eset volt felsorolva, tehát mondjuk ezek nem parkolásra vonatkoznak, ha jól értem, hanem - nevezzük most így - valamilyen formában kiemelt esetekről van szó. Megvan ez a négy eset, és ez csak erre vonatkozik, és ezeknek is a megítélése jogilag más és más módon lehetséges, és erre vonatkozóan akkor vannak javaslatok, ha jól értem, és ezen dolgoznak.
Egy kérdésem maradt akkor végül is azért, hogy tulajdonképpen azt hogyan kezelik és mi a magyar kormány álláspontja arról, hogy igazából részben ez már működött, ahogy képviselő úr is említette már, nemcsak itt, hanem az országban is működött, mert most is vannak már információcserék, amelyek lehetővé tesznek bizonyos eljárásokat, erre vonatkozóan már van egy rendszer. Most ehhez képest egy teljesen új rendszert fognak bevezetni? Tehát egy informatikai rendszert, vagy pedig felhasználják a régi rendszert? Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár asszony!
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Egyrészt elhangzott Káli képviselő úr részéről a Salzburg Fórum felé való kezdeményezés. Igen, itt ez meg is történt, Magyarország most ebben a félévben a Salzburg Fórum elnöke, és Hévízen volt október elején egy ülés, ahol ez a téma, a közlekedésbiztonság központi szerepet játszott. Ott felmerült az, hogy amennyiben azt a hiátust, ami jelenleg van az adminisztratív jogsegély tekintetében, megpróbáljuk feloldani azzal, hogy fogunk valószínűleg a Salzburg Fórum tagországok együtt egy jogi eszközt javasolni az Unió számára, hogy erről is legyen vita, és ezzel töltsük ki a meglévő hiányosságokat.
Ami Manninger Jenő képviselő úr felvetése volt, itt valóban a célja az irányelvtervezetnek csak a legsúlyosabb jogellenes közlekedésbiztonságot sértő cselekmények szabályozására terjed ki, de ott sem a jogharmonizációra. Tehát nem az a célja a tervezetnek, hogy a különböző tagállamokban az ittas járművezetésnek vagy a sebességhatár túllépésének a szabálysértési vagy büntetőjogi rendelkezéseit harmonizálja, hanem csak ezen a területen hozná létre azt a technikai feltételt, ami az informatikai hálózat és az adatcsere-kötelezettséget jelentené. De óhatatlanul érint jogi eszközöket, mert a végrehajtás tekintetében szükség van azokra a jogsegély-eszközökre, amelyek vagy már rendelkezésre állnak, vagy ki kell alakítani, és két területen - mint ahogy említettem - rendelkezésre áll, tehát ott nem kíván az Unió ebben változtatni. A szabálysértési bírságok esetében létezik egy kerethatározat, ami a szabálysértési jogsegélyt teszi lehetővé, amit Magyarország átültetett és 2007 óta nálunk is van egy törvény a szabálysértési jogsegélyekről és a bírságok határokon átnyúló behajtásáról is, illetőleg a bűncselekmények esetében pedig a pénzbüntetések végrehajtására szintén létezik a bűnügyi jogsegély intézménye, ami megoldott.
Egyetlen terület, a közigazgatási bírságok vonatkozásában, ahol nincsen jelenleg ilyen jogsegély, tehát szükség lesz, ha az irányelvet ily módon elfogadják, egy közigazgatási jellegű jogsegélyre.
Persze, más kérdés az, hogy az elektronikai hálózatot ki kell építeni, és most a munkacsoportban vita van arról, hogy létezik már a közlekedésbiztonság terén egy EUCARIS nevű hálózat, aminek a továbbfejlesztése lehetne az egyik megoldás, de mindent összevetve: a Bizottság adott egy becslést, és azt tartalmazza a dokumentum, hogy uniós szinten ez körülbelül 140 millió eurót igényelne a hálózat kiépítése vagy átalakítása. Ezért ment el a vita az irányba, hogy talán az EUCARIS II.-t kellene oly módon átalakítani, hogy ezeknek az információknak a továbbítására alkalmas legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak-e további kérdések, megjegyzések? (Nincs jelzés.) Ha nincsenek, akkor az előbbiekhez hasonlóan zárnánk ezt a napirendi pontot, és fogunk még vele foglalkozni.
Áttérnénk a 4. napirendi pontra: A Tanács irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről. Ez szintén járt már a bizottság előtt. Igazából azt várnánk a kormány tisztelt képviselőitől, hogy miután az október 22-ei COREPER-en politikai megállapodás jött létre ebben az ügyben, legyenek kedvesek beszámolni arról, hogy mennyiben sikerült érvényesíteni a korábban a Bizottság által is támogatott álláspontunkat.
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, a szeptember 25-ei tanácsülés előtt voltunk az Európai ügyek bizottságában, ahol a bizottság elfogadott egy álláspontot. Ezt a magyar kormány képviselője érvényesíteni igyekezett már a szeptember 25-ei tanácsülésen, és ott felmerült az, hogy a belépési feltételek megváltozása esetén milyen megoldást kelljen alkalmazni: az eredeti engedélyezési eljárást vagy csak egy bejelentési kötelezettséget. A tanácsülésen Ausztria, Németország és Magyarország sikerrel képviselte azt az álláspontot, hogy ha lényegesen megváltoznak a belépési feltételek az adott országban, akkor azt ugyanúgy egy újraengedélyezési eljárás kövesse, és ez bekerült az irányelv szövegébe.
A cseheknek volt még egy markáns álláspontjuk ezen a tanácsülésen, amely arra irányult, hogy az irányelvtervezet 16. cikk (5) bekezdése, vagyis hogy a családtagok számára milyen módon biztosítsa a tervezet a munkaerőpiaci hozzáférést, ott a csehek azt mondták, hogy mindaddig, amíg az újonnan csatlakozott országok számára a munkaerőpiaci belépés nem teljes mértékben biztosított, addig a családtagokra vonatkozó könnyített szabályok ne léphessenek hatályba. Végül ezt is elfogadta a vita során az elnökség, és bekerült a szövegbe egy olyan javaslat, hogy 30 hónappal csúszik ennek a résznek a hatálybalépése, tehát a kedvezőbb feltételek a családtagokra csak az irányelv elfogadását követő 30 hónap után lépnek hatályba.
Ezt követően Bulgária tett egy fenntartást arra vonatkozóan, hogy akkor hátrányosan érinti Bulgáriát és Romániát ez a szabály, mert számukra a derogáció csak később fog lejárni. Viszont ők visszavonták a COREPER-en 22-én ezt a fenntartásukat, és ily módon az irányelv szövege véglegesen kialakításra került, amit a novemberi bel- és igazságügyi tanácsülésen valószínűleg politikai megállapodás tud követni.
A magyar álláspont még egy tekintetben markáns volt, ez pedig az, hogy a bérfeltétel tekintetében milyen adatokat kelljen figyelembe venni, és sikerült azt az álláspontunkat is érvényesíteni, hogy ne csak az Eurostat adatokat vegyék figyelembe, hanem lehessen ezt kiváltani a tagállami statisztikára is, és ez is bekerült az irányelvtervezet szövegébe, a 22. cikk (3) bekezdésébe.
Ugyanakkor az a korábbi álláspontunk is, hogy a kék kártya jogosultjának ne legyen a huzamos tartózkodás tekintetében egy speciális jogállása, azt is orvosolta a szöveg, tehát most nem lesz egy külön kék kártya huzamos tartózkodási jogállás.
Ami pedig felmerült a javaslatban, a felülvizsgálati klauzula, a legutóbbi EU-ügyek bizottságának ülésén, az is benne van az irányelvtervezetben, mégpedig oly módon, hogy az elfogadást követően lesz egy felülvizsgálati eljárás, ami szinte minden irányelv esetében így van. Itt az első vizsgálat három év múlva, tehát az irányelv elfogadását követő három éven belül kötelezően meg kell vizsgálni az irányelv érvényesülését, az alkalmazással kapcsolatos problémákat, és amennyiben ez szükséges, akkor a Bizottság javaslatot fog tenni a szükséges módosításokra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, van-e kérdés, megjegyzés az ügyhöz. Braun képviselő úr!
Kérdések, vélemények, reagálások
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Pelczné Gáll Ildikó raportőr helyett is szeretnék néhány gondolatot mondani. Lényeges új fejlemény nem merült fel az álláspont kialakításánál, tehát javasoljuk fenntartani a korábbi álláspontunkat. Érdemes figyelembe venni, hogy három év gyakorlattal nem lehet felsőfokú végzettséget pótoltatni, tehát ha valaki három évig műtőssegéd volt, az nem jelenti azt, hogy három év után már ő maga műthet. Nagyon nehéz igazolni a diplomát is, nemhogy még a szakmai gyakorlatot. Tehát ezt mindenképpen megfontolásra javasoljuk, hogy ezt az álláspontot kellene képviselni.
A szövegben olvastam, hogy összehasonlítják az Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával a magasan kvalifikált bevándorlást, és hogy az Európai Unióban ez lényegesen alacsonyabb. Szerintem nem annyira drámai a helyzet. Itt valószínűleg e mögött az alacsonyabb szám mögött az van, hogy megoldották az Európai Unión belül a magasabban kvalifikált munkaerő beáramlását, éppen az újonnan csatlakozó országok kárára. Szerintem az élet ezt korrigálni fogja. Az valóban szomorú tény, hogy 20 millió munkavállalóra van szüksége az Európai Uniónak belátható időn belül, ez Európán kívüli bevándorlókat jelent, tehát ha hozzáadjuk a családtagjaikat, akkor olyan 30-60 millió ember, Európán kívüli állampolgár megjelenésével kell számolni. Azt hiszem, ez etnikailag is egy kicsit megváltoztatja Európa térképét. De ezek a realitások, ezzel számolnunk kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én a kormánypárti oldal részéről Szirbik képviselő úr nevében azt azért üdvözlendőnek tartom, hogy a korábbi bizottsági ülésen elhangzott vélemények nagyobbik része megjelenik a politikai megállapodásban. Azt szeretném ugyanakkor kérdezni, hogy azért az idő azóta sokat haladt előre és változott a helyzet, a nemzetközi gazdasági környezet. Várhatóan november 27-én kerül elfogadásra a javaslat, a vitában szerepeltek-e azok a szempontok, amelyek itt a megváltozott világgazdasági környezetre vonatkoznak, hiszen azért a kettő összekapcsolódik, illetve, ha ez a magyar álláspont a végleges javaslatban is megjelenik, akkor a bizottság azt hiszem, nem hiába foglalkozott a témával.
Államtitkár asszony!
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ami a hároméves gyakorlat ekvivalenciáját jelenti a felsőfokú végzettséggel, ott - mint ahogyan az előző bizottsági ülésen is hangsúlyoztam, hogy az irányelvtervezetnek ez a rendelkezése opcionális, tehát azt mondja, hogy a nemzeti jogalkotástól függ. Tehát ha Magyarország később az átültetés során ezt oly módon kívánja végrehajtani, hogy nem teszi azonos szintűvé a gyakorlati időt, illetőleg a felsőfokú képzettséget, akkor ezt megteheti.
Ami a bevándorlási kérdéseket illeti, ott is az irányelv valójában nagyon puha, flexibilis, hiszen a tagállamok dönthetik el azt a felsőfokú, illetőleg magasan kvalifikált munkaerő esetében is, hogy mi az a kvóta, ami szerint be kívánnak engedni magasan képzett munkavállalókat az adott országba. Tehát akár nulla kvótát is meg lehet állapítani, ha nincs szükség rá.
De ahogy képviselő úr is említette, a helyzet az, hogy 2025-re az előrejelzések szerint egyértelmű lesz az, hogy Európának munkaerőre lesz szüksége, és egyértelmű a népesség csökkenése erre az időszakra vetítve, a munkaerőhiány pedig még korábbi időszakra, tehát 2014-re már ténylegesen munkaerőhiánnyal kell számolni. Tehát azt gondolom, hogy Európának érdeke lesz, hogy ott, ahol nincs megfelelő munkaerő, ott beengedje a munkavállalókat, legyenek azok magasan képzettek, legyenek azok szezonális munkások, mint ahogy a tervezet tartalmazza.
Azt hiszem, hogy itt összefüggésbe kell hozni ezt a kérdést a migrációs paktummal, amit az Európai Tanács szintén elfogadott, ami egyértelműen tartalmazza a közösségi preferenciaelvet, tehát hogy akkor kell beengedni munkavállalókat, ha a tagállami munkavállalókból nem lehet ezt az igényt kielégíteni. Ha pedig nem lehet, akkor azt hiszem, mindenkinek érdeke, hogy valamilyen módon ezt megoldják, de még ekkor is hangsúlyozni kell az adott tagállam befogadó képességét és készségét a bevándorlással kapcsolatban.
Ami az időtényezőt illeti, szeptember 25-én még ilyen súlyosan nem jelentkeztek a pénzügyi válsággal kapcsolatos kérdések, de a magyar álláspont mind a paktum esetében, mind a kék kártya tervezet esetében is a közösségi preferencia, illetőleg a munkaerőpiac védelmét az egyik fontos szempontnak tekintette és képviselte is a viták során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más megjegyzés, kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megköszönjük államtitkár asszonynak és Ladó Mária álnév alatt szereplő összes munkatársának a részvételt. (Derültség.)
A napirendünk szerint az 5., 6. és 7. pontokat, az úgynevezett hírközlési csomagot együtt tárgyalnánk, és indítványozom, hogy ezt zárt ülés keretében tegyük meg. Ha ezzel a bizottság egyetért, akkor kérem a titkársági munkatársakat, hogy intézkedjenek, hogy azok maradjanak itt, akik erre jogosultak. Vendégeinknek megköszönjük az érdeklődést, Puch államtitkár urat pedig megkülönböztetett tisztelettel várjuk Ladó Mária névtáblája elé. Köszönöm szépen. (A zárt ülésen részt venni nem jogosultak elhagyják az üléstermet.)
(A bizottság 10.55 órától zárt ülésen folytatja és fejezi be munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
(A nyílt ülés végének időpontja: 10 óra 55 perc)
|
Gál J. Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné