EIB-13/2006.
(EIB-13/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés európai ügyek bizottságának
2006. október 4-én, szerdán, 10 óra 08 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat:

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Helyettesítési megbízást adott:

Meghívottak részéről:

Elnöki megnyitó

A napirend elfogadása

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat.

Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról

Banai Péter Benő szóbeli kiegészítője

Simon Ákosné kiegészítése

Kérdések, hozzászólások, reflexiók

Határozathozatal

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

Jasinka Anita szóbeli tájékoztatója

Kérdések, hozzászólások, reflexiók

Határozathozatal


Napirendi javaslat:

1.a) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/881. számú törvényjavaslat általános vitája

1.b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról (T/881/1. szám)

2. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat általános vitája

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Elnököl: Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Dr. Botka László (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Káli Sándor (MSZP) Szűcs Erikának (MSZP)
Veress József (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz) Manninger Jenőnek (Fidesz)

Meghívottak részéről:

Hozzászólók:

Rodics Katalin (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

Jasinka Anita (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)

Elnöki megnyitó

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke - a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Üdvözlöm a bizottság tagjait, kedves vendégeinket.

Mielőtt a napirendről döntenénk, szeretném a helyettesítéseket ismertetni. Mint az szemmel látható, Eörsi Mátyás elnök urat én helyettesítem; Veress József képviselő urat Varga Zoltán képviselő úr helyettesíti; Botka László urat Legény Zsolt képviselő úr helyettesíti; Hörcsik Richárd képviselő urat Ékes József helyettesíti; Ivanics Ferenc képviselő urat Manninger Jenő helyettesíti; Káli Sándor képviselő urat Szűcs Erika képviselő asszony helyettesíti. Az esetleges további helyettesítésekről később a jegyzőkönyvben megemlékezünk.

A napirend elfogadása

Szeretném, ha a bizottság elfogadná az írásban előre kiküldött napirendi javaslatunkat, amelynek a lényege nagyon röviden az, hogy először a 2005-ös zárszámadást és az arról szóló ÁSZ-jelentést tárgyalnánk meg, utána pedig a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról tárgyalnánk. Mindegyik esetben az általános vitára való alkalmasság kérdéséről kell döntenünk.

Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy elfogadja-e az előzetesen kiküldött napirendi ponti javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Köszönöm szépen. Bár elég egyértelmű volt, hadd kérdezzem meg, volt-e valaki ellene? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Tartózkodott-e valaki? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat.

Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról

Ennek megfelelően akkor első napirendi pontként, együtt az ÁSZ jelentésével, a 2005. költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. A javaslatom az, hogy hallgassuk meg az előterjesztő Pénzügyminisztérium képviselőjét, akit Banai Péter Benő személyében üdvözölök, illetve az Állami Számvevőszék nevében Simon Ákosné főigazgató-helyettes asszony van jelen.

Először nekik adnám meg a szót a két javaslat kapcsán, utána folytatnánk le a vitát. Majd döntenünk kell, de csak az első javaslatról, tehát a zárszámadási törvényjavaslatról kell majd döntenünk, miszerint általános vitára alkalmas-e.

Most megadom a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének, parancsoljon!

10

éva 11

Banai Péter Benő szóbeli kiegészítője

BANAI PÉTER BENŐ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan egy néhány szót szólnék azokról a makrofolyamatokról, amelyek a 2005. évi költségvetés végrehajtását meghatározták, egy-két szót ezen belül értelemszerűen az államháztartási folyamatokról, majd kicsit részletesebben az uniós költségvetési kapcsolatokról, de megígérem, hogy megpróbálok nem túl hosszú lenni.

A főbb makroparaméterek tehát a következők. A GDP növekedése 4,1 százalékos volt, az áruexport növekedése 10,8 százalék. Ez meghaladja az import növekedését, ami 6,5 százalékos volt. A beruházások volumene 6,6 százalék körül alakult. Ez némileg alacsonyabb, mint az előzetesen várt, de a negyedéves adatok azt mutatják, hogy 2005 második felében ez a mérték növekedett. Ami nagyon fontos makromutató: a reálkeresetek. 2005 folyamán a reálkeresetek 6,3 százalékkal növekedtek, és ami szintén egy talán külön kiemelendő mutató, az a munkanélküliségi ráta. Ez a 2004. évet némileg meghaladta, és 7,2 százalékos volt az év egészében. Az infláció körülbelül a hetvenes évek óta a legalacsonyabb volt 2005-ben, ez 3,6 százalék volt összességében. Értelemszerűen ezek a mutatók kihatottak az államháztartás helyzetére, például az infláció is, hiszen alacsonyabb inflációnál a bevételek kisebb mértékben teljesülnek.

Így már át is tértem az államháztartás főbb mutatóira. A benyújtott zárszámadási javaslat azt tartalmazza, hogy a pénzforgalmi hiány 4,9 százalék lett. Ez 2 tizedponttal magasabb, mint a jóváhagyott mérték. Hangsúlyozom természetesen, hogy ezek az adatok - így az államháztartási hiányra vonatkozó adat is - a GDP százalékában értendők. Ami ennek a bizottságnak különösen is fontos, hogy a pénzforgalmi hiány mellett hogyan alakult az ESA, vagyis az Unió módszertana szerinti államháztartási hiány. Ez 7,6 százalék lett. Értelemszerűen itt eltérések vannak a pénzforgalmi, illetőleg az Unió módszertana szerinti, eredmény szemléletű hiány között. Más a szervezeti kör, más az elszámolás időpontja. A hiány kapcsán ki szeretném emelni azt, hogy 2005 folyamán több intézkedést hozott a kormány mind a kiadások lefaragása, mind a bevételi bázis növelése érdekében. Például csak a júliusban hozott zárolások, kiadások részleges megtakarítása az egyenleget a GDP 0,6 százalékával javította.

Ezek voltak tehát azok a főbb paraméterek, amelyek az államháztartási és azon belül az uniós költségvetési kapcsolatokat meghatározták. Említettem, hogy kiadási oldalon zárolások történtek. Nem említettem, de szintén fontos, hogy 2005-ben a tárcáknál úgynevezett maradványtartási kötelezettség volt, magyarul a tárgyévi előirányzatok felett a korábbi évek el nem költött pénzeit nem lehetett felhasználni, ezzel is a hiány kordában tartását célozta a kormány. Ezekben a kiadásszűkítő intézkedések mellett azt látjuk, és most először látjuk ezt '90 óta, hogy a tervezett európai uniós forrásoknál többet használtunk föl. Van egy táblázat önök előtt, amely összefoglalóan bemutatja a 2005. évi európai uniós költségvetési kapcsolatokat. Ebből a táblázatból azt látjuk, hogy a költségvetésben megjelenő uniós forrásoknál körülbelül 204 milliárd forint az, amit felhasználtunk, vagyis a kedvezményezettek részére kifizetésre került. A tervezett 185 milliárd volt. Tehát összességében jobban alakult az uniós források felhasználása. Ezzel körülbelül párhuzamosan mozgott a központi költségvetési forrás, tehát az uniós forráshoz kapcsolódó társfinanszírozás felhasználása is. Ha megnézzük az egyes programokat, az egyes előirányzatokat, akkor azt látjuk, hogy több helyen, például a kohéziós alap előirányzatainál, a SAPARD-nál vagy egyéb uniós támogatásoknál nagyobb volt az uniós forrás felhasználása, és így a kapcsolódó társfinanszírozás felhasználása is, mint az eredetileg tervezett. Ezt azért hangsúlyozom, mert többször elhangoznak olyan vélemények, hogy azért lehet talán lassú az uniós források felhasználása, mert valamiféle visszatartás van, a költségvetés érdekei miatt lassabb a kifizetés folyamata. Ezek az adatok cáfolják azt, hogy költségvetési akadálya lenne az uniós források felhasználásának, hiszen az eredetileg tervezetthez képest többletfelhasználás van.

Ennek a technikája jellemzően átcsoportosítás volt, vagyis ha egy fejezetben egy adott minisztériumnál az uniós programok jobban mentek, mint az előzetesen tervezett, több társfinanszírozásra volt szükség, akkor a minisztériumok előirányzatai között történt átcsoportosítás az uniós előirányzatokra. Nem akarom technikai részletekkel untatni a tisztelt bizottságot, de egy példát, egy talán kiugró példát hadd említsek meg az uniós programok felhasználása kapcsán. A SAPARD-támogatásnál az eredetileg tervezett felhasználás 20 milliárd volt. Azzal számolt a költségvetési törvény, hogy 20 milliárd forint kerül kifizetésre. Ezzel szemben a tényadat majdnem 30 milliárd volt, és a korábban említettek szerint a hazai finanszírozás is jóval nagyobb volt, mint az eredetileg tervezett. Itt nemcsak hogy fejezeten belüli átcsoportosításra került sor, hanem amikor már az FVM-fejezetben gyakorlatilag nem volt mit átcsoportosítani a SAPARD-kifizetésrekre, az államháztartási törvény adta keretek között a kincstári egységes számláról, a KESZ-ről megelőlegezés történt. Tehát mondhatom azt, hogy mindenféle technika igénybe lett véve annak érdekében, hogy költségvetési oldalról ne legyen akadálya a források kifizetésének.

2004-hez hasonlítva a 2005-ös évet, nemcsak azt látjuk, hogy összességében nagyobb volt az uniós forrásfelhasználás, mint a tervezett, hanem azt is, hogy minden programnál elindultak a kifizetések. 2004-ben még voltak olyan programok, amelyeknél semmilyen kifizetés nem volt, ilyen volt a Schengen-alap vagy a nemzeti vidékfejlesztési terv. Ezeknél is beindult a kifizetés annyira, hogy például a nemzeti vidékfejlesztési tervnél is nagyobb volt a 2005. évi felhasználás, mint az előzetesen tervezett.

A támogatási pénzforgalmi adatok mellett, ha nézzük úgymond az érem másik oldalát, a hozzájárulást az Unió költségvetéséhez, akkor azt látjuk, hogy közel 187 milliárd forint az az összeg, amit befizettünk az Unió költségvetésébe, ez viszont kisebb, mint az előzetesen tervezett. Az eltérés jelentősen kisebb, hiszen 210 milliárd volt a törvényileg jóváhagyott, tehát 23 milliárd forinttal kevesebbet kellett befizetnünk az Unió költségvetésébe, mint gondoltuk. Ennek három oka van. Egyrészről a forint-euró árfolyam erősebb volt, tehát a forint erősebb volt, mint az előzetesen kalkulált. Másodsorban a befizetés alapadatai, a magyar GMI-mérték, az áfa-alap felülvizsgálatra került, emiatt kisebb összeget kellett teljesíteni az Unió költségvetése felé. Harmadrészben pedig a 2004-es uniós költségvetés többlettel zárt. Ez a többlet átvitelre került 2005-re, és ez a többlet minden tagállamnak, így Magyarországnak a hozzájárulását is csökkentette.

20

21/MM (Banai Péter Benő)

Még egy dolgot említenék a pénzforgalmi adatok kapcsán. A zárszámadásban ugyan nem szerepel, mert magában a költségvetési törvényben sem szerepelt az agrártámogatások kifizetése. Itt a közvetlen termelői támogatások, az agrárpiaci támogatások nem a költségvetésen keresztül jutnak el a gazdákhoz. Azért, mert a költségvetésnek, az állami szerveknek semmilyen újraelosztó funkciója nincsen, ezekhez a forrásokhoz hazai finanszírozás sem társul. Tehát nincs benne a zárszámadásban, de fontosnak tartom az európai ügyek bizottságában kiemelni, hogy a kedvezményezettek részére mintegy 307 milliárd forintnyi költségvetésen kívüli agrártámogatás került kifizetésre.

Ha a fő számokat mondom, a költségvetésben megjelenő tételeknél van 203-204 milliárd, a költségvetésen kívülieknél 307 milliárd. Ez mindösszesen azt jelenti, hogy olyan 510 milliárd forint került uniós forrásból kifizetésre, illetőleg az agrártámogatásoknál megelőlegezésre. Ez az a pénz, amit a kedvezményezettek megkaptak. Ezzel szemben a hozzájárulásunk 187 milliárd forint volt.

Egy mondatot ennek kapcsán. A két számot nem jó vagy nem célszerű úgy szembeállítani, hogy ebből egy mérleget vonjunk. Sokszor szóba kerül a nettó pozíció kérdése, tavaly is hosszasan beszéltünk erről. Ennek a két számnak, vagyis az 510 milliárd forint kedvezményezetteknek történő kifizetésének, illetőleg a 187 milliárd Unió költségvetésébe való befizetésének az egyenlege nem a nettó pozíció. A nettó pozícióra az Európai Bizottság minden év őszén közzétesz egy jelentést, ami azt veszi figyelembe, hogy az Unió költségvetése a tagállam részére mennyi pénzt utalt át, tehát nem azt, hogy a kedvezményezetteknek mennyi pénz lett kifizetve. Illetőleg a befizetésnél is egy sajátos matematikai ügylettel korrigál.

A lényeg az, hogy ez a 2005-ös nettó pozícióról szóló jelentés közzétételre került, szeptember vége felé, szeptember 20. környékén tette közzé az Európai Bizottság. Ez Magyarország tekintetében mintegy 146 milliárd forintot meghaladó aktívumot mutat - ez jelentősen jobb, mint a 2004. évi.

Természetesen én sem akarok, és maga a benyújtott zárszámadási javaslat sem akar csak pozitív, rózsaszín képet festeni az uniós források felhasználásáról, hiszen tudjuk azt, hogy sok esetben lassú, a várnál lassabb, a szükségesnél lassabb az uniós támogatások kifizetésének a folyamata. Ezt tartalmazza az általános indoklásban a benyújtott javaslat is.

Természetesen a mindenkori kormányoknak feladata, hogy ezt a folyamatot gyorsítsák, azonban azt is látni kell, hogy a szabályos kifizetés, illetőleg a gyorsaság két, egymásnak ellentmondó követelmény, tehát olyan mértékig lehet gyorsítani, ami nem veszélyezteti a szabályos felhasználást.

A pénzforgalmi adatok mellett a jövőre vonatkozóan információt adhat az, hogy milyen mértékben került sor kötelezettségvállalásokra, szerződéskötésekre, hiszen a 2005-ben, vagy mondhatni: a most megkötött szerződések határozzák meg azt, hogy a jövő évben és azután hogyan használjuk fel az uniós forrásokat.

A benyújtott zárszámadási javaslat külön mellékletekben mutatja be ezeket a kötelezettségvállalási értékeket, programonként, tehát megnézhetjük, hogy az operatív programoknál, a kohéziós alapnál, a nemzeti vidékfejlesztési tervnél és így tovább, hogyan alakultak a kötelezettségvállalások.

Összefoglalóan azt tudom elmondani, hogy 2005-ben nemcsak a 2004-ben még le nem kötött, illetőleg a 2005-ös uniós, úgynevezett kötelezettségvállalási kereteket szerződtük le, hanem a 2006-os keretekből, illetőleg esetenként már a 2007-ben megnyíló uniós forrásoknál is némi kötelezettségvállalás történt. Ez mutatja azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat várhatóan 100 százalékig, vagy a 100 százalékot megközelítő mértékben remélhetőleg fel fogjuk tudni használni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm én is. Megadom a szót az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettes asszonyának.

Simon Ákosné kiegészítése

SIMON ÁKOSNÉ főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék, alkotmányos kötelezettségének eleget téve, most is összeállította a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásáról szóló jelentését, és a kormány beterjesztésével egyidejűleg eljuttatta az Országgyűléshez.

Minden évben, ebben az évben is, ellenőrzésünk célja az volt, hogy értékeljük, hogy a 2005. évi költségvetés végrehajtása során mennyiben érvényesült az államháztartási törvény, a költségvetési törvény, illetve az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai; az állami költségvetés teljesítését bemutató zárszámadási adatok valósághűen tükrözik-e a 2005. évi pénzügyi folyamatokat; a zárszámadási dokumentum szerkezete és az előterjesztés megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak.

Helyszíni ellenőrzést végeztünk valamennyi fejezetnél, 710 helyi önkormányzatnál, az elkülönített állami pénzalapoknál, a tb-alapoknál, és tételesen áttekintettük a nemzetgazdasági számlákon mind a bevételek, mind a kiadások alakulását a szabályszerűségi szempontok szerint.

A zárszámadási adatok megbízhatósága vonatkozásában úgy ítéltük meg, hogy a közvetlen bevételek és kiadások adatai teljes körűek és megbízhatóak; korlátozottan tartottuk megbízhatónak a lakástámogatások elszámolási rendszerét.

Az alkotmányos és az egyintézményes, valamint a miniszterelnökség fejezetek törvényjavaslatban szereplő adatai megbízható és valós képet mutatnak.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet kétintézményes beszámolóját elutasító véleménnyel láttuk el, mert a lényegességi szintnél magasabb hibaarányt állapítottunk meg.

A fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címek és a fejezetek igazgatási címei adatainak megbízhatósága az előző évhez képest javult. Az igazgatási címek közül az Egészségügyi Minisztérium fejezet igazgatási cím beszámolóját nem tartottuk teljes körűen megbízhatónak.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámolók esetében a korábbi évekhez viszonyítva az elutasító vélemények aránya ugyan csökkent, de a korlátozó vélemények aránya megduplázódott. Ez utóbbiak döntően a többszöri struktúraváltással, a belső kontrollrendszer működésének elégtelenségével, a vagyonmérleg adataiban jelentkező lényeges szintű hibákkal és egyes esetekben a céltól eltérő felhasználásokkal voltak összefüggésben.

Néhány gondolatot szeretnék kiemelni, mivel a zárszámadási jelentésünkben és a függelékben az előző, 2004-es év gyakorlatának megfelelően, külön fejezetben próbáltuk összegezni az európai uniós forrásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatainkat. Néhány gondolatban szeretném összefoglalni, hogy milyen tapasztalatokat szerzett az Állami Számvevőszék.

Az előző évhez viszonyítva pozitívan értékelhető, hogy az Európai Unió által folyósított támogatások és a visszatérítés összege meghaladta a magyar állam által befizetett összeget, az egyenleg egyértelműen pozitív. A központi költségvetésben felhasznált uniós támogatások és a folyósított támogatások aránya a 2004. évhez képest szintén javult.

Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a KESZ-en 68 milliárd forint körüli volt az előző évi maradvány, ami most közel 30 milliárddal alacsonyabb, szinte realizálódott, tehát ez a folyamat egyértelműen pozitívnak minősíthető.

Ugyanakkor, amikor az Európai Unió által folyósított támogatást és a befizetési kötelezettségeink arányát vizsgáljuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a KESZ-ről elő kellett finanszírozzuk az intervenciós gabonafelvásárlás összegét, ami 100 milliárd forint feletti összeg, ez indokolt és szükségszerű volt. Ugyanez vonatkozik az egységes területalapú támogatás megelőlegezésére, de azzal számolni kell, hogy a KESZ-re való megtérülése ideje jelenleg bizonytalan, ami a többletfinanszírozási forrás biztosításával jár együtt, aminek kamatkiadás-vonzata is van, és így a pénzforgalmi adatok tekintetében természetesen hatással van az éves költségvetés pozíciójára.

30

éva 31 (Simon Ákosné)

Az erőfeszítések ellenére még 2005-ben sem tudott működni teljes körűen az EMIR és az országos támogatási monitoring rendszer közötti adatáramlás. Ez egyrészt azért problémát jelentett, hogy ez egy komoly többletmunkát okozott, lassítja a feldolgozási folyamatot, és az adatok pontossága, megbízhatósága teljes körűen még a rendszer hiányosságaiból adódóan nem volt biztosított.

A strukturális alapok vonatkozásában közel 30 ezer pályázat esetén - ami 2004-2005-ben érkezett, amit el kellett a tárcáknak, irányító hatóságoknak bírálni - az átlagos feldolgozási idő vonatkozásában nem sikerült komolyabb eredményeket elérni. A 2,5-3 hónapos határidővel szemben még mindig 5 hónap az átlagos feldolgozási idő. Amit kiemelten problémásnak érzünk, hogy a folyósításig még mindig egy jelentős időigényre van szükség, mintegy 9 hónapra tehető az, amíg hozzájut a sikeresen pályázó a pénzéhez. Úgyhogy itt mindenféleképpen ennek a tevékenységnek a gyorsítása szükséges a 2006. évben. A javaslataink alapján is ezt kiemelten kértük a kormányzati szervektől ezt a problémát kezelni. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a kohéziós alapok vonatkozásában igen jelentős eredményeket értek el. A támogatási keretösszeg teljes lekötése megtörtént. Ennek megfelelően biztosítottnak látszik a kohéziós alap pénzeszközeinek teljes körű felhasználása.

Az agrártámogatások tekintetében szeretném kiemelni, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal megkapta a végleges akkreditációját. Az elmúlt évben megközelítőleg 400 milliárd forintos agrártámogatás folyósítását bonyolította le. Feszültségek jelentkeztek az agrártámogatások tekintetében az év közi finanszírozásban, a tervezett előirányzat nem volt elégséges, mert a korábbi évek determinációit, azoknak a folyamatos folyósítását biztosítani kell. A top up-célra az Mvt. intézkedések terhére finanszíroztak feladatot. Ehhez az Európai Unió egyszeri jelleggel megadta a hozzájárulását, és mintegy 8 milliárd forint az Mvt. Intézkedés terhére a top up céljára került finanszírozásra.

Ismételten jeleztük, és szeretnénk a 2006. évi költségvetés összeállításánál is elérni az Állami Számvevőszéknek az évek óta tett az irányú javaslatát, hogy a mezőgazdasági támogatások tekintetében a top up céljára tervezendő előirányzatot az egyértelműség kedvéért külön törvényi soron javasoljuk megtervezni. Akkor az Országgyűlés számára is teljesen világossá válik, hogy mennyi az az összeg, amit az uniós támogatás mellett folyósítani szükséges, és mekkora előirányzati összeg jut az előző évek determinációjának a kifizetéséhez, és ez javítaná nagyban az átláthatóságot. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Én is köszönöm főigazgató-helyettes asszonynak az előterjesztést. Tulajdonképpen eljutottunk oda, amit a vita lefolytatásának nevezhetünk. Szeretném felmérni, hogy kik kívánnak hozzászólni. (Jelzésre:) Manninger képviselő úr, Szűcs Erika, Ékes József. Egyelőre ennyi. Megadom a szót elsőként Szűcs Erika képviselő asszonynak.

Kérdések, hozzászólások, reflexiók

SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy ugyan speciálisan az európai ügyek költségvetési oldalát kell górcső alá vennünk, de azért mindenképpen tanulságos, elsősorban a jövő szempontjából a költségvetés egész helyzetének az alakulása. A magam számára úgy fogalmaztam meg az európai uniós források elköltéséhez fűződő eddigi alapvető érdekünket, leginkább a hozzáférés milyensége, az adminisztráció, a gyorsaság, a pályázat befolyásolja, és ez volt eddig a súlyponti kérdés. Azt gondolom, hogy 2007-től két alapvető dolog az, ami kell hogy kiegészítse ezt a megközelítést. Az egyik, hogy a saját forrás biztosítható legyen. Tehát olyan költségvetést kell csinálni, hogy az a cél, hogy az európai uniós forrásokat maximálisan felhasználjuk, ehhez a saját hazai forrásokat biztosítsuk. Ezért kell egy kicsit a költségvetés egészével intenzívebben foglalkozni az európai bizottságnak is. A másik pedig a felhasználás minősége, amiről eddig még nem esett szó. Tehát, hogy a megfogalmazott célok, a különböző fejlesztési elképzelések és a hozzá kapcsolódó mutatók vajon ebben az időszakban, 2004 és 2006 között hogyan teljesültek, és milyen változtatásokat kell a lebonyolításban, a pályázatkiírásban, a pályázók felkészítésében és nagyon-nagyon sokféle területen ahhoz tennünk, hogy ez a pénz ne egyszerűen csak elköltve legyen, hanem minél több eredményt hozzon a magyar társadalom számára.

Ezért úgy gondolom, hogy a 2005-ös költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás jó néhány tanulságot rejt mindannyiunk számára, és ezt mind 2007-re kell levonnunk ebből a stratégiai célból kiindulva. Egyrészt azt, hogy a bevételek tervezésnél fokozott óvatosság legyen, hogy jobban nyomon kell követni a realizálható költségvetési bevételek tekintetében a gazdasági szerkezetváltozásokat és azt, hogy attól, hogy van egy gazdasági növekedés, nem biztos, hogy ugyanolyan gazdasági vagy bevételi növekedést generál a költségvetésben is. Hiszen világosan meg van írva, hogy egy beruházás- és exportvezérelt növekedés jóval kevesebb forrást hoz rövid távon költségvetési oldalon, mint egy fogyasztásorientált. Azt gondolom, hogy valamennyiünk felelőssége és kötelessége lesz ezt a választópolgárokkal megbeszélni, hogy a jövőt építjük minden szempontból, és ezek a dolgok két-három-öt év múlva hozzák meg igazán a hasznukat, és ha ezt nem tesszük, és nem így tervezzük a másik oldalon a bevételekhez szükséges kiadásokat, akkor nem jó úton járunk.

Az is látható, hogy 2005-ben a 2004-es évhez képest mindenképpen javítottak a költségvetés helyzetén, az egész költségvetési gazdálkodáson azok az intézkedések, amelyeket az előterjesztések említettek, azonban nyilvánvalóan nem volt elegendő ahhoz, hogy a költségvetés a megtervezett módon teljesüljön. Azt gondolom, hogy 2006-ra vonatkozóan pedig nem biztos, hogy eléggé komolyan vettük ezeket az intézkedéseket vagy ezeknek a szükségességét. Megint azt mondom, hogy ha komolyan vesszük azt, hogy a 8 ezer milliárd forintot fel akarjuk használni, az ország érdekében akarjuk felhasználni, akkor ennek kulcsfontosságú feladata lesz a 2007-es költségvetés szakmailag megalapozott és politikailag felelős összeállítása.

Ami az európai uniós támogatások felhasználását illeti, azt gondolom, hogy az a sok-sok kritika, ami az ellenzék és a koalíciós pártok részéről is elhangzott, azért folyamatosan a kormányzati munkában intézkedéseket generált, és ezeknek az eredménye azért látható is. Emlékszem, hogy 2004-ben itt még arról beszéltünk, hogy borzalmasan sok az adminisztráció, hogy nem lehet elindítani gyakorlatilag a fejlesztéseket, mert a minimális összeg hiányzik. Amikor most a 2007-es időszak operatív programjait előkészítették, és leírták az előzőnek a teljesítési problémáit, folyamatosan visszajött, hogy ez mindenekelőtt a humán erőforrás, a civil szféra, a társadalomnak azon szegmenseiben volt különlegesen nagy probléma, amelyek nélkül viszont nem lehet egy koherens és biztos alapokon álló fejlesztési programot megvalósítani, hiszen ez nem valósulhat meg és nem szorítkozhat csupán a pénzzel rendelkező vállalkozói szférára.

40

41/MM (Szűcs Erika)

Mindenkinek a magáét hozzá kell tenni, hogy az egész együtt fejlődjön. Én úgy gondolom, hogy a továbbiakban is valamennyiünknek felelősen kell megítélni a támogatási rendszerek működését, azonban azt gondolom, tekintettel arra, hogy jóval nagyobb összegekről van szó, és eddig a felhasználás milyenségéről nem volt szó, itt már kellő óvatosságot kell tanúsítanunk. Tehát azt gondolom, mindeddig valamennyien a pályázók és a végső kedvezményezettek szempontjait hangsúlyoztuk, most pedig a munkánkban és a megítélésben egyre fontosabb lesz a közpénz elköltésének szabályossága, átláthatósága és hatékonysága.

Tehát amikor a továbbiakban a rendszer módosítására vonatkozó javaslatokat megtesszük, azt gondolom, az eddigiekhez képest ki kell egyensúlyoznunk ezt a szempontrendszert.

Én a magam részéről nagy örömmel veszem azt, hogy a nettó pozíciónk egyértelműen pozitív. Nagy örömmel veszem azt, hogy minden program elindult. Nagy örömmel veszem azt, hogy Magyarország a pénz lehívásában európai szinten jól teljesít. Azt gondolom, hogy ehhez a parlament bizottságai és a parlament minden pártja hozzájárult, és hozzá is fognak járulni, feltéve, hogy azt a sokféle érdeket képesek leszünk kiegyensúlyozottan és távlatosan érvényesíteni a problémák vagy az adatok értékelésében, amikből néhányat az előbb szóba hoztam.

A magam részéről a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartom, és szeretném megköszönni az ÁSZ képviselőjének, hogy sokszor kicsit harcban és vitában velünk, de azt gondolom, mégiscsak arrafelé haladunk, amit a szakma és minden magyar állampolgár kíván és szeretne. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Valahogy az a benyomásom, hogy a kormány és az ÁSZ képviselője erre most nem biztos, hogy reagálni kíván - a hozzászólás jellege miatt. (Banai Péter Benő és Simon Ákosné nemet int.)

Halljuk az ellenzék hangját, Manninger képviselő úr!

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Az európai ügyek bizottságának ülésén most kizárólag az uniós kérdésekkel, illetve az EU által folyósított támogatásokkal szeretnék foglalkozni, azokkal is csak röviden, nem kívánom megismételni az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltakat.

Mégis kiemelnék két dolgot. A strukturális alap operatív programjaira kifizetett támogatás értéke, a 121 milliárd azért mégiscsak jelentősen elmaradt az erre a célra tervezettől.

Ez azért is fontos, mert ha megnézzük, a kifizetési arány viszonylag alacsony; 2007-től indul a 2. számú nemzeti fejlesztési terv, és ennek a kifizetéseit ez veszélyeztetheti, hiszen az n+2-es szabály miatt összetorlódhatnak a kifizetések.

A másik, amire még szeretném felhívni a figyelmet, habár ez is ismert, hogy ugyan el kell ismerni, hogy bizonyos javulás van a pályázatok feldolgozásában, de a strukturális alapoknál az átlagos idő így is 9 hónapot vesz igénybe, ami még mindig soknak mondható. Röviden ennyit szerettem volna mondani.

Illetve még egy dolog, a Schengen-alap. Ez is szerepel az Állami Számvevőszék jelentésében, de azért ki kell emelni, hogy különösen nagy az eltérés a Schengen-alapnál, ha a 3,2 milliárdos felhasználás csak nagyon töredéke az eredetileg tervezettnek. Ez is egy olyan jelentős eltérés, ami nehezen magyarázható, és ezért nem tudjuk elfogadni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Bár a jelentésben némely magyarázatra megfogalmazódott kísérlet, de most megadom a szót az előterjesztőknek, ha válaszolni tudnak és kívánnak a felvetettekre.

BANAI PÉTER BENŐ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Manninger képviselő úr felvetéseire reagálnék, ha pontonként végigmegyünk rajtuk.

Az első észrevétel az volt, hogy az operatív programoknál alacsonyabb volt a kifizetés, mint a tervezett. Ha megnézem a jóváhagyott 2005. évi költségvetési előirányzatokat, akkor az operatív programoknál tervezett kiadás 101 milliárd 15,9 millió volt, a teljesülés 121 milliárd 834,2 millió, tehát magasabb volt a teljesülés, mint a költségvetési törvényben szereplő összeg.

Az való igaz, hogy ha a kötelezettségvállalási keretekhez, tehát a 2005-ben megnyíló forrásokhoz képest nézzük, hogy mennyi volt a felhasználás, akkor ez kisebb. Azt kell mondjam, hogy ez természetszerű, ez nemcsak nálunk van így, hanem a többi újonnan csatlakozott országnál, sőt általában az uniós tagállamokban. Pont ezért is van a képviselő úr által is említett n+2-es szabály, hogy az adott évben megnyíló kereteket az adott év plusz 2 éven belül fel kell, hogy használjuk.

Abban maximálisan egyetértek a képviselő úrral, csakúgy, mint Szűcs Erikával és az Állami Számvevőszék képviselőjével, hogy lassú az operatív programok kifizetése. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat általános indoklása is. Kétségtelen, hogy az említett hosszú határidőket szűkíteni kell - ebben abszolút közös a vélemény.

Hogy kicsit árnyaljam a helyzetet, egy-két adatot mondanék arra vonatkozóan, hogy miért ilyen lassú. Minden megkötött szerződést jellemzően átlagosan legalább egyszer módosítani kell, ami az egész adminisztratív eljárást növeli. Ez lehet akár egy olyan, mondhatni egyszerű dolog, hogy a kedvezményezett székhelyét arrébb helyezik, vagy hogy mondjak egy másikat, egy utcában újraszámozzák a házszámokat, tehát emiatt már szerződést kell módosítani.

Nagyon jellemző az, hogy hiánypótlásra vissza kell küldeni a szerződéseket. Gyakorlatilag ez is minden pályázatnál előfordul, hogy nem minden adatot küldenek be a kedvezményezettek. Természetesen kétoldalú a felelősség. Lehet azt mondani, hogyha a bürokrácia támogatást ad, túl sok adatot kérnek, mivel az is igaz, hogy számtalan esetben - és ez adatokkal alátámasztható - a szerződésben szereplő kötelezettségeket sem mindig teljesítik a kedvezményezettek. Tehát nem adnak be különböző kimutatásokat, amelyek nemcsak a magyar elszámolás, a magyarországi szabályossági ellenőrzések miatt, hanem a brüsszeli ellenőrzések miatt is fontos.

És egy harmadik dolog, ami a kifizetések folyamatát érinti: szeretnénk azt, hogy ez gyors legyen, szeretnénk azt, hogy ez szabályos legyen, és olyan apparátus művelje, amelynek kicsi a száma. Tehát én tudom azt, hogy az operatív programokkal foglalkozó úgynevezett közreműködő szervezetek, amelyek kezelik a pályázati felhívásokat, amikor nagyon sok munka van, jellemzően szerződéssel foglalkoztatnak pluszembereket. Nem jellemező ma már az, hogy négykor, fél ötkor, ötkor, a munkaidő végén ezek az emberek elmennek, bent vannak este sokáig. Tehát csak azt akarom mondani, hogy biztos, hogy lehetne gyorsítani, akkor, hogyha növelnénk az ezzel foglalkozó apparátus számát, ami viszont értelemszerűen ellentétes az általános törekvéssel, a bürokrácia, a közigazgatás létszámának csökkentésével.

Tehát ezt a három igényt, a gyorsaság igényét, a szabályosság igényét és a lebonyolító adminisztratív szervezet csökkentésének az igényét valahogy össze kell hangolni úgy, hogy gyors legyen, de még szabályos, és lehetőség szerint ne egy óriási apparátus bonyolítsa le az uniós támogatásokat. De mondom, a végkövetkeztetéssel abszolút egyetértünk, hogy csökkenteni kell ezeket az időket.

Ami a Schengen-alapot illeti, való igaz az, amit Manninger képviselő úr említett, jóval alacsonyabb volt a felhasználás. Látni kell, hogy a Schengen-alapnál egyedi, nagy projektek vannak, amelyek mind közbeszerzés útján kerülnek megvalósításra. Azt pedig tudjuk, hogy ha valaki, egy szervezet megtámad egy közbeszerzést, akkor a lebonyolítás időigénye hónapokkal csúszik. Tehát ez például egy olyan szempont, amelyik késleltette a források felhasználását.

De azt is említhetem, hogy a Schengen-alap felhasználásáról szóló 2005. évi programot, ami 2004 közepén került a Bizottságnak benyújtásra, csak 2004 legvégén hagyta jóvá az Európai Bizottság. Ez is hozzájárult a késleltetéshez. Ez természetesen nem változtatja meg a számokat. Való igaz, hogy a tervezetthez képest kisebb volt a felhasználás.

Azt tudom elmondani, hogy minden egyes projektnél, amit a Schengen-alapból kívánunk támogatni, a közbeszerzések megindultak, egy csomó esetben lezárultak, szerződéseket kötöttek, és amint az adatok is mutatják, 2004-től eltérően már valamilyen kifizetés, 3,2 milliárd forintos kifizetés történt meg. Köszönöm szépen.

50

éva 51

ELNÖK: Kérdezem az ÁSZ képviselőjét, kíván-e reagálni. (Jelzésre:) Tessék.

SIMON ÁKOSNÉ főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Csak egy mondat erejéig. Képviselő úr, a jelentésünkben tényleg megpróbáltuk részletesen kimunkálni, hogy hol vannak azok a gyenge pontok, ahol igenis javítható, hogy a feldolgozottság időaránya csökkenjen és megközelítse. Mi ma is úgy ítéljük meg, hogy sok az adminisztráció, a manuális adminisztráció, ami nagyon lassítja a feldolgozás menetét, mert a két számítástechnikai rendszer, az EMIR és az OTMR adatáramlása, adatkapcsolata, adatbiztonsága még nem alakult ki. Ezt mindenképpen úgy ítéljük meg, hogy itt a folyamatokat gyorsítani kell, mert az adminisztráció ezen az úton keresztül jelentősen csökkenthető. Értjük ez alatt azt, hogy nem kell papír alapon dolgozni a munkatársaknak, mert az nagyon lelassítja a feldolgozási időt. Ha a tárcák közötti összhang ebben megvolna és a forrás arra, hogy ez felgyorsuljon, akkor jelentősen javulhatna a feldolgozási idő. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselő úr, öné a szó. (Manninger Jenő nemet int.) Nem él vele. Köszönöm szépen.

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Csak annyit szeretnék jelezni, hogy természetesen ezek alapján majd kisebbségi véleményünk lesz. Köszönöm.

ELNÖK: Ékes képviselő úr?

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon odafigyeltem az osztályvezető úr és az ÁSZ főigazgató asszonyának a szavaira. Köszönöm Szűcs Erikának azt a kedves mondatot, hogy mindegyik parlamenti párt a vitákkal hozzájárult ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Igen, azért is mondom, hogy köszönöm, mert nagyon sokszor a vitában teljesen más hangzik el érvelésként és kritikaként, amikor az ellenzék megpróbálja javító és jobbító szándékkal egy-egy témakörben a saját álláspontját kifejteni.

Végignéztem a 2004-re vonatkozó ÁSZ-jelentést is, és nagyon sok a hasonlóság. Rengeteg olyan hasonlóság van, amit az ember nem szívesen lát, és amit tényleg a kormánynak a maga részéről meg kellene és el kellene fogadni. Most a 2005. évről, en bloc a költségvetésről és annak zárszámadásáról nem szívesen beszélek, mert azt hiszem, a mai belső válság is tulajdonképpen eredője annak, ami a 2005-ös évben történt, hanem magáról az uniós forrásokról szeretnék szólni. Az ÁSZ-vizsgálat a tavalyi évben is nagyon sok esetben felhozta a tisztaság kérdését, a rendszer folyamatosságának a kérdését, az ellenőrzés kérdését, a közbeszerzések kérdését, az önkormányzati felhasználások folyamatának a kérdését, a pályáztatások kérdését. Picikét nyúljunk oda vissza, hogy a 2005. évben is számtalan esetben volt olyan, hogy 30 ezer pályázóból, merem nyugodtan állítani, legalább 8-900 föl sem lett bontva. Nem véletlen volt számos olyan peres ügy, amikor a pályázók próbálták megtámadni akár a regionális tanács döntéshozó szerveit vagy akár a kormányzati szintű döntéshozó szerveket, hogy bebizonyosodjon az, hogy rengeteg pályázat föl sem lett bontva. Magának az értékelési szisztémának - pontosan az idő szűkössége miatt történhettek meg ezek. Tehát valószínűsíthetően nagyon sok olyan pályázat nem ért révbe pont amiatt, hogy még felbontásra sem került, tehát nemhogy értékelésre, hanem felbontásra sem került. Valahol az embernek az volt az érzete, hogy célzottan meg lett súgva, hogy melyiket kell felbontani és melyiket kell pozitívan értékelni. Tehát ezt az országnak mindenképpen le kell vetkőznie.

A másik pedig az, hogy valóban fölmerült az emberben az a kérdés, amit Szűcs Erika képviselő asszony is mondott, hogy van-e egy olyan ellenőrzési folyamat a rendszerben, ahol valóban azt a tartalmat vizsgálják, hogy az uniós források felhasználásánál a hosszú megtérülési idő vagy egyáltalán a megtérülési időszak jelentősége, mennyire fér bele abba a pályázatba. Tudnék önöknek olyan pályázatokat mondani, amire az ember azt mondta, hogy ha ebben pozitívan döntenek, akkor egyszerűen az ember nem érti meg magát a rendszert. Pedig én is területfejlesztéssel rengeteg időt töltöttem és foglalkoztam vele, vannak olyan pályázatok, amikre azt mondja az ember, hogy kamu pályázat, műszaki tartalommódosítással együtt, kifizetések áttolásával együtt és olyan beruházás, amire azt mondom, hogy ha az Unió erre is ad pénzt, akkor szerencsétlen az Unió is, mert a döntéshozatali rendszerbe sajnos ilyenek is belefértek.

A másik pedig a közbeszerzési eljárás. Szeretném, ha az ÁSZ felhívását a kormány sokkal szigorúbban megfogadná, és a rendszert úgy alakítaná át, hogy annak a tisztasága körül még csak véletlenül se merüljön föl kétely. Ezt mondom az önkormányzati közbeszerzési eljárásokra. Nagyon sokszor lehetett már azt tudni előre, hogy ki fogja megkapni a munka végrehajtásának a megbízatását. Sőt, mi több, olyan is történt - ez is az ÁSZ-jelentésben is megtalálható egyébként, nem a mostaniban, hanem az önkormányzati vizsgálatoknál -, hogy megkötötték a szerződést, egy éjszaka, azt lehet mondani 40 millió forintos értékben teljesített is a vállalkozó. Itt azért, ha egy komolyabb uniós ellenőrzés van, ezek mind ki fognak bukni. Nem véletlen, hogy augusztus 3-án az egyik pályázati forrás kifizetése az Unió részéről leállításra is került, mert tisztázatlan körülmények alakultak ki. Ezekben szeretném mindenképpen, ha sokkal komolyabban foglalkoznánk ezzel a kérdéssel.

A másik pedig, hogy a vidékfejlesztési források 2004-ben és 2005-ben is átcsoportosításra kerültek. Tehát más célzattal - fogalmazzunk így - máshová kerültek át, és ebből adódóan teljesen logikus, hogy a teljesítése megvan, csak pontosan más fölhasználási körben valósult meg annak a teljesítése. Tehát valóban a vidékfejlesztési forrásoknak is oda kell jutnia, ahogy az Európai Unió is célként megfogalmazza. Ezt szeretném kihangsúlyozni, és szeretném, ha osztályvezető úr is ebben egyetértene, mert nagyon jól tudjuk, hogy a vidékfejlesztési források igényfelhasználása körül a kormánynak volt külön kérése az Európai Unió felé, hogy át tudja csoportosítani ezeket. Nem helyes, mert ha arra kapjuk, akkor próbáljuk meg arra fölhasználni, mert majd később nem lesz forrás rá.

A másik ilyen dolog pedig: én is örülök annak, hogy a felhasználás körül javultak a helyzetek, viszont nekem is a félelmem ott van, amit Manninger Jenő képviselőtársam is elmondott, hogy össze fognak csúszni a kifizetések, és a jelenlegi költségvetési állapot, a 2007. évi költségvetési állapot sem nyújt arra garanciát, hogy a kifizetések a kincstári rendszeren keresztül meg fognak történni. Találkoztam számos olyan, kormányzat által megfogalmazott levéllel, nem konkrétan mondta ki, de azt kérte az önkormányzatoktól, hogy a kifizetést tessék átcsoportosítani vagy 3 hónappal későbbre tenni, mert jelen pillanatban a költségvetés likviditási helyzete olyan, hogy nem tudják kifizetni. Ebből adódóan, és itt szeretném kérni az ÁSZ-t is, hogy nagyon komolyan vizsgálja annak a jelenlegi állapotát, hogy az önkormányzatok a hitelfelvételük maximális határán vannak. Tehát, ha teljesítésre és kifizetésekre kerül sor, nem biztos, hogy az önkormányzatok a következő évi pályázati formában helyt tudnak állni, mert a hitelfelvételük és a vagyonértékesítésük felső határát érték el. Ez azt jelenti, hogy a 2007-es évtől induló újabb források felhasználása lehet, hogy nem is fog tudni realizálódni, mert az önkormányzatok túlköltekezték magukat. Sőt, mi több, tudnék helyzeteket is mondani, amikor egy-egy önkormányzat 9,5 milliárdos költségvetés mellett közel 4 milliárdos adósságállománnyal rendelkezik. Azért az katasztrofális állapothoz közelít. Ott már a vagyonértékesítésnek az a formája fog megjelenni, hogy mindenféleképpen minden vagyont értékesítenek annak érdekében, hogy az uniós forrásokat le tudják hívni. Lehet, hogy már intézményeket is, és a probléma szerintem itt fog kezdődni.

Nagyon köszön az ÁSZ-jelentést, és szeretném, ha a kormány megszívlelné és nem úgy tekintene az ÁSZ által megfogalmazott javaslatokra, hogy ha akarjuk, akkor teljesítjük, ha nem akarjuk, akkor nem teljesítjük. Ha valóban egy nagyon komoly és konkrét uniós ellenőrzési folyamat megindul Magyarországon, akkor lehet, hogy pontosan az ÁSZ jelentéseinek a kormányzati részről történő be nem emelése a rendszerbe, fog rávilágítani arra, hogy az ÁSZ valóban helyesen tárta föl a dolgokat, csak a kormány nem figyelt oda kellőképpen.

60

61/MM (Ékes József)

Én szeretném, hogyha ezekben a kérdésekben tényleg még jobban és még szorosabban egyetértenénk, mert a dolgokat ez fogja előrevinni. És ha az ellenzék megfogalmaz egy kritikát, nem biztos, hogy ezt politikai kritikának kell felfogni, hanem inkább egy jobbító szándéknak, mert nagyon sok tapasztalattal rendelkeznek önök is, mi is.

Nagyon jól látjuk azt, hogy hol vannak a hibák, hol vannak adott esetben a törvénytelenséget súroló határok, mert vannak ilyenek is, azt hiszem, ezt a képviselő asszony is nagyon jól tudja. Az ember az aggályait szívesen megfogalmazza egyrészt a bizottsági ülésen, másrészt a parlamenti ülésen is.

Én valóban azt szeretném, ha az uniós forrásokat Magyarország maximálisan ki tudná használni, csak valóban helyes célokra, mert a mai rendszerbe belefér az, hogy nem biztos, hogy helyes célokra használjuk fel őket. Én még egyszer köszönöm az ÁSZ jelentését, mert a valóságot tartalmazza, és ezt tényleg meg kellene szívlelni.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Ékes József: Választ sem várok...) Amennyiben ez így van, hogy választ sem vár, ettől még nekem, mint levezető elnöknek, azért fel kell kínálnom a lehetőséget a kormány és az ÁSZ képviselőjének, hogy reagáljanak az ön által elmondottakra.

Ön nagyon sok dologról és nagyon sok lényeges dologról beszélt, és ezt meg is lehet tenni ebben a bizottságban. Tulajdonképpen a bizottság tradícióiból és a levezető elnök személyiségéből is következik, hogy nem különösebben kommentálja kritikusan az ön mondatait, és hogy nem figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra, vagy hogy olyan kérdéseket fogalmazzon meg, amikkel egyébként törvény adta viszonya van az itt jelen lévő előterjesztőknek vagy a napirendnek.

Ezért azt mondom, én például nagyon nagy rokonszenvvel hallgattam, amiket felvetett. Ezek közül ha az előterjesztő és az ÁSZ képviselője reagál mondjuk arra, hogy a közbeszerzési szabályokat hogy lehet úgy alakítani, hogy a képviselő úr által felvetett problémák ritkuljanak, azt én is szívesen veszem, mint bármely képviselőtársam is.

Viszont azt nagyvonalúan megbocsátom, hogyha mondjuk nem reagálnak arra, ami például az irányító hatóság kérdésköre, hogy hogyan működik a pályázati rendszer, mit bontanak ki, mikor, hogyan szelektálják a pályázatokat, mert ehhez önmagában közvetlenül sem a Pénzügyminisztériumnak, sem az ÁSZ-nak nincsen köze.

Ezért ebben a szellemben megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e reagálni a képviselő úr által elmondottakra. (Jelzésre.) Úgy látom, hogy igen.

BANAI PÉTER BENŐ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha szabadna, ott kezdeném, amit Ékes képviselő úr a végén mondott, hogy a kormánynak meg kellene szívlelnie az Állami Számvevőszék véleményét.

Talán nem hiteles, ha én mondom, de én úgy gondolom, hogy igen, az Állami Számvevőszék véleményét megfontoljuk. Talán alátámaszthatják a képviselők, hogy rengeteg ügyben egyetértünk, és azt gondolom, az a viszony, az a személyes viszony is, talán mondhatom, hogy megvan közöttünk, ami garantálja azt, hogy komolyan vegyük az Állami Számvevőszék véleményét.

Tehát nemcsak törvényi kötelességünk az, hogy az Állami Számvevőszék javaslatait megfontoljuk, a kormány megfontolja, hanem az eddigi munkánk alapján én úgy látom, hogy ez így is volt, de kérem, hogy cáfoljanak meg, hogyha ez nem igaz.

Ami a konkrét felvetéseket illeti. Szűcs Erika képviselő asszony és Ékes képviselő úr is kiemelte annak a fontosságát, hogy kardinális kérdés, nemcsak az, hogy elköltjük-e a forrásokat, hanem hogy mire és hogyan költjük el. Ez egy abszolút fontos kérdés.

Maximálisan egyetértek azzal, és ezt nemcsak személyesen, hanem a kormány különböző szervei, a minisztériumok nevében mondhatom, nem mindegy, hogy azt a száz egység pénzt, ami rendelkezésünkre áll, szétszórjuk, vagy pedig értelmes célokra használjuk föl. Ha megnézzük az európai példát, sokan említik az ír csodát, a kelta tigrist, amelyik jól használta fel a forrásokat, és fantasztikus növekedést, pozitív makroadatokat generáltak az uniós támogatások; vagy megnézhetünk egyes mediterrán országokat, például Portugáliát vagy Görögországot, amely országokat sok esetben negatív példaként is említik.

Számos elemzés készül, ami pont ezt vizsgálja, hogy mennyire jól hasznosulnak, milyen makrogazdasági hatásai vannak ezeknek az uniós támogatásoknak. A nemzeti fejlesztési terv, a vidékfejlesztési források felhasználásáról szóló stratégiai terv pont azt a célt szolgálja, hogy értelmes célokra költsük el a forrásokat. Ebben mindenkinek, a pártoknak is és minden társadalmi szervezetnek szava van, hiszen egyeztetésre, megküldésre kerültek, mindenki hozzászólhat, leadhatja a véleményét, amiben javaslatot tesz arra, hogy mire költsük el ezeket a pénzeket.

Az értelmes felhasználás meghatározója tehát az a terv, azok a stratégiai tervek, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban állítunk össze. Tehát egyrészt már a közösségi szabályok is meghatározzák a fő vonalakat, hogy mire lehet elkölteni; másrészről külön egyeztetni kell az úgynevezett társadalmi partnerekkel, tehát széles körű egyeztetésre kell bocsátani az országban; harmadrészt az Európai Bizottsággal is jóvá kell hagyatni.

Ez a mechanizmus garantálná azt, hogy csak értelmes célokra használjuk fel a forrásokat. Kétségtelen, hogy ezzel együtt lehet vitatkozni arról, hogy vannak olyan programok, amelyek nem úgy hasznosultak, mint ahogy elképzeltük, nem annyira hatékonyan, nem annyira jól, nincs akkora hatásuk. Ezeket a hatásokat, például az első NFT-nél számos tanulmánnyal elemzi a kormány, és pont ezeket a tanulmányokat használja fel arra a célra, hogy a második NFT, vagy a második vidékfejlesztési terv már értelmesebb legyen.

A közbeszerzés kapcsán. A közbeszerzési törvény, illetőleg a közbeszerzés szabályozása az általános uniós elvárásoknak megfelelően történt, jobban mondva nemcsak elvárásoknak, hanem a közbeszerzés rendszere egy kötelezően harmonizálandó rendszer. Tehát a magyar közbeszerzési törvény és az egész közbeszerzés folyamata olyan kell, hogy legyen, ami az uniós standardoknak megfelel.

Ha nem jó ez a rendszer, akkor vagy úgy kell változtatni rajta, hogy még megfeleljünk az uniós szabályoknak, vagy általában az uniós szabályokat kell módosítani. Annyit szeretnék mondani, rendkívül szűk a mozgástér abban, hogy a közbeszerzéseket hogyan módosítjuk, tehát az értékhatárok, az elbírálás rendszere közösségi szabályban rögzített.

A vidékfejlesztési célok átcsoportosítása kapcsán. Az ÁSZ a jelentésében kiemelte és ismét elhangzott, hogy a nemzeti vidékfejlesztési terven belül vagy abból a top upra, tehát a közvetlen uniós kifizetésekhez kapcsolódó hazai lábra történt átcsoportosítás. Ez így történt, azonban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem szabálytalan elvitele volt a vidékfejlesztési... (Ékes József közbeszólása.) Bocsánat - forrásoknak, hanem a csatlakozási szerződésben rögzített lehetőséggel élt Magyarország, és a nemzeti vidékfejlesztési terv úgynevezett intézkedései mellé, tehát az agrár-környezetgazdálkodás, a mezőgazdasági területek erdősítése és így tovább, 2005-ben bekerült ez a top up-finanszírozás. Ez 2006-ban egyébként már nem fog megtörténni.

Ami a kifizetések összecsúszását illeti, tehát hogy 2007-2008-ra áttolódnak a 2004-2006 közötti uniós források tényleges felhasználásai, ugyanakkor már elkezdjük felhasználni a 2007-től megnyíló forrásokat - ez biztos, hogy így fog történni. Azt tudom mondani, hogy ez természetszerű.

Tehát ha megnézzük az uniós tagállamokat, akkor látszik, hogy van egy úgynevezett kötelezettségvállalás és van egy kifizetés. Tehát ott kétfajta kiadási előirányzat van, vannak a megnyíló keretek és van a tényleges felhasználás.

A konvergenciaprogram összeállításánál és értelemszerűen a jövő évi költségvetés összeállításánál természetesen mindezzel számoltunk. Tehát 2007-ben a jelenleg kalkulált uniós források felhasználása még döntően a 2006-ig bezáródó időszakból ered. Tehát a felhasznált uniós források a 2004-2006-os időszakhoz kapcsolódnak, és kevésbé a 2007-eshez.

A lényeg tehát az, hogy ezekkel számolunk. Olyan költségvetési rendszert alakítunk ki, amire Szűcs Erika is felhívta a figyelmet, tehát a hazai központi költségvetési finanszírozás biztosított lesz. Ennek a technikái már most is megvannak, nevezetesen például az, hogy a társfinanszírozás pénzét nem lehet más célra átcsoportosítani, nem lehet elvinni, ezekre az előirányzatokra viszont lehet pénzt vinni.

Tehát ha nagyon egyszerű akarok lenni, uniós előirányzatról pénzt nem lehet elvinni, viszont uniós előirányzatra mindenhonnan lehet pénzt vinni.

A többi technikai dologra nem térnék ki, de megvannak azok az államháztartási törvényben és költségvetési törvényben lévő szabályok, amik garantálják azt, hogy meglegyen a költségvetési fedezet. De amint mondom, ezzel a konvergenciaprogramban is számoltunk, illetőleg a jövő évi költségvetési törvényt is ez alapján kívánja összeállítani a kormány.

70

éva 71 (Banai Péter)

Többször elhangzott az az észrevétel, hogy a szabálytalanság gyanúját is el kell kerülni, olyan értékelési rendszert kell biztosítani, a beérkező pályázatokat úgy kell kiértékelni és olyan embereknek kell kiértékelni, akik garantálják azt, hogy ezek a források szabályosan kerülnek felhasználásra. A szabályos felhasználás nemcsak egy alapelv az Európai Unió költségvetési gazdálkodásában, hanem számtalan jogszabály is szól erről. Ezeknek a közösségi jogszabályoknak megfelelően épült ki a támogatások ellenőrzési, elbírálási rendszere. Tehát például az operatív programoknál a sokszor említett EMIR-rendszer azt is nézi, hogy mikor milyen pályázat érkezett be, azt ki mikor bírálta, milyen bíráló testületek bírálták, hiszen egy személy nem dönthet például egy operatív program támogatásáról, rögzített, hogy milyen értékelési, pontrendszer alapján születtek meg ezek a döntések.

Lényeges mondanivalóm tehát az, hogy itt ismét a közösségi szabályokból eredően van egy olyan kiválasztási mechanizmus, ami nem teszi azt lehetővé, hogy például egy személy úgymond hasraütésszerűen döntsön, hanem minden esetben egy testületnek előre meghatározott értékelési szempontrendszer szerint kell döntenie. A döntése dokumentált, nyomon követhető és értelemszerűen ellenőrizhető mind az egyes minisztériumok ellenőrzési szervei, mind a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, mind az Állami Számvevőszék és értelemszerűen az Európai Unió különböző ellenőrzési szervei által is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Főigazgató-helyettes asszony?

SIMON ÁKOSNÉ főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Csak egy gondolat erejéig szeretnék szólni. A közpénzek átláthatósága mellett a 2006. évi zárszámadási ellenőrzésünk keretében és az ÁSZ-nál még a munkatervben szereplő teljesítményellenőrzések keretében el fogjuk indítani az egyes kiemelt projekteknek nemcsak a szabályossági, hanem a hatékonysági, eredményességi ellenőrzését. Ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalatait be fogjuk építeni a zárszámadási jelentésünk függelékébe, hogy kapjon korrekt tájékoztatást az Országgyűlés. Azt azért el kell mondani, hogy a projekteknek egy olyan fázisba kell eljutni, amik 2004-től elindultak, amikor már értékelhető, hogy ezek milyen hatékonysággal, milyen eredménnyel működnek, milyen eredményeket hoztak. Úgy ítéljük meg, hogy ezt 2006-ban megpróbáljuk elkezdeni azon a területen, ahol már lehet. Ezt folyamatosan minden évben megjelenítjük a jelentésünkben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mi is köszönjük. (Jelzésre:) Képviselő úr?

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Egyetlen dolog. Osztályvezető úr, egyetértek azzal, amit mond. Ön is találkozott, és egészen biztos, hogy a pályázók részéről is találkozott azzal a véleménnyel, hogy több olyan pályázat volt, amelynek a megjelenése és a beadási határideje között hihetetlenül rövid volt az időintervallum. Majdhogynem az volt az ember érzése, hogy úgy lett kiírva a pályázat pontrendszerekkel együtt, az uniós előírások szerinti pontrendszerrel együtt, hogy célzottan már az is megvolt, hogy ki lesz a nyertes, mert az összes többinek egyszerűen ideje sem volt arra, hogy elkészítse. Egy pályázati kiírás konkrét ténye nélkül egy pályázatot megírni előre úgy, hogy annak két nap alatt meg is lehessen felelni - a gondok, problémák itt is kezdődnek, itt is vannak gondok és problémák. Ebben kellene egy olyan döntést hozni, hogy minden pályázatnak minimum legalább a 3 hetes, 5 vagy 6 hetes kifutási ideje meglegyen ahhoz, hogy a megfelelő pályázatot be is lehessen nyújtani hozzá, mert két nap alatt teljesíteni csak az tud, akinek megsúgták, hogy tessék ezt a pályázatot megcsinálni. Ezekre próbáltam rávilágítani, és nem kérek rá választ, mert azt hiszem, ön is találkozott már ilyen észrevétellel.

ELNÖK: Valóban - köszönöm, képviselő úr - a közbeszerzések világából valamennyien felidézhetünk érdekes anekdotákat, és a szűkös mozgástér ellenére nyilván valamennyien úgy vagyunk ezzel, hogy áldásos és jó lenne, ha ezeken sikerülne javítani. Gondolom, ezzel valamennyien egyetérthetünk.

Nem tudom, hogy ki kíván még hozzászólni a jelenlévő képviselők közül. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs ilyen, akkor én egy kérdést azért felvetnék. Arra lennék kíváncsi, ha a kormány képviselője röviden elmondaná, hogy mi a kormány álláspontja azokról a javaslatokról, amiket az ÁSZ megfogalmazott főleg két kérdéskörben. Mondhatnám pont szerint, de igazából ezek az Unióval való elszámolások részletesebb bemutatására, illetve a sokat emlegetett EMIR fejlesztésére vonatkozó javaslatai az ÁSZ-nak. Köszönöm.

BANAI PÉTER BENŐ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A részletesebb bemutatás, prezentáció kapcsán valóban hosszas megbeszéléseket folytattunk, amin elemeztük, hogy hogyan lehetne teljesebb körben, minél pontosabban bemutatni az uniós költségvetési kapcsolatokat. Úgy gondoljuk, hogy a zárszámadás a költségvetési törvény végrehajtásáról szól. Számtalan olyan kérdés van, ami az uniós költségvetési kapcsolatokról szól, de nem témája a zárszámadásnak. Például a hatékonyság, a célok felhasználása részben témája a zárszámadásnak, de sokkal inkább témája például egy nemzeti fejlesztési terv értékelésének. Tehát az alapvető dolog az, hogy minket az befolyásol, hogy az államháztartási törvény szerint milyen adatokat lehet és kell megjeleníteni a zárszámadási törvényben.

Úgy gondoljuk, hogy noha a zárszámadásban csak a költségvetésben megjelenő uniós forrásokat és azok felhasználását kellene megjeleníteni, pont az Állami Számvevőszékkel együttműködve ezt a bemutatást kiterjesztettük a költségvetésben meg nem jelenő agrártámogatások felhasználásának bemutatására is. Több mellékletben, ha jól emlékszem, nem akarom megnézni, de körülbelül 10-12 mellékletben mutatjuk be részletesen, hogy az egyes uniós támogatási programoknál hogyan alakult a felhasználás. Külön fejezet foglalkozik az általános indoklásban az uniós költségvetési kapcsolatokkal.

Ha jól emlékszem, azon volt vita és egyet nem értés közöttünk az Állami Számvevőszékkel, hogy például a nettó pozíció fogalmával kell-e foglalkoznunk. Kell-e azzal foglalkoznunk, hogy egy adott évben mennyi pénzt utalt át az Unió. Mi azt mondjuk, hogy a költségvetés a kedvezményezetteknek való kifizetéssel, tehát a felhasználással foglalkozik, ez az, amit vizsgál, és nem azzal, hogy egyébként a finanszírozás hogyan történt. Ugyanúgy, ahogy például a kincstári egységes számlának a finanszírozását, hogy milyen államkötvényeket bocsátottunk ki, milyen futamidővel, milyen hozamok mellett, ez sem került bemutatásra a zárszámadási törvényjavaslatban, mert nem témája a zárszámadásnak.

Azt viszont szeretném felvillantani, hogy vannak eltérések közöttünk, de többször módosítottunk a prezentáción éppen az ÁSZ véleményének az elfogadása miatt. Azt az egyet tudom ígérni, hogy amennyiben a bizottság részéről olyan javaslat vagy igény merül fel, hogy teljesebb körűen, részletesebben vagy más szemléletben kellene bemutatni az uniós kapcsolatokat - amiket, mondom, az általános indoklásban külön mellékletek mutatnak be, illetve szövegszerűen is minden program megvalósulását értékeljük -, akkor azt természetesen megvizsgáljuk és ugyanúgy, ahogy a múltban is módosítottunk ezen a prezentáción, minden javaslatra nyitottak vagyunk. És amennyiben valóban úgy véljük, hogy ez segíti a prezentációt, akkor módosítani fogunk. Tehát a konkrét javaslatokra nyitottak vagyunk. Ez volt az első dolog.

Az OTMR-EMIR kapcsolat valóban nehezen alakult ki, és ahogyan a számvevőszéki jelentésben szerepel, 2005 első félévében komoly adatátviteli problémák voltak. Azt tudom mondani, hogy ezek a problémák megszűntek. Most már jól működik az EMIR-OTMR-rendszer összekapcsolása. Talán annyit megengednek a rendszerek kapcsán, hogy az országos támogatási monitoring rendszer a kincstárnál lévő olyan informatikai adatbázis, amely azt nézi, hogy egy kedvezményezett ugyanarra a célra több forrásból ne kaphasson támogatást, illetőleg számba veszi, hogy adott célra mennyi támogatást kap az illető.

A másik alapvető funkciója, hogy megnézi, hogy a kedvezményezettnek van-e köztartozása. 80/81//MM (Banai Péter Benő) Ha köztartozása van, tehát nem fizetett be adót, vámot és így tovább, akkor értelemszerűen csak csökkentett összegű támogatást kaphat.

Az EMIR pedig tételesen végignézi, hogy a strukturális alapoknál, a kohéziós alapnál, egy-két más uniós támogatásnál ki milyen támogatási igényt nyújtott be, mikor bírálták el, mikor nyújtotta be a számlákat, mikor fizette ki. Tehát a pályáztatás egész folyamatát végigkíséri a rendszer.

Értelemszerűen azért jó, ha az EMIR-rendszerbe az OTMR-ből jövő köztartozási adatok, támogatások halmozódásának adatai befutnak. Azt tudom mondani, hogy most már jól működik a rendszer. Való igaz, hogy egyedi problémák vannak, ez azonban nem a rendszer összekapcsolásából ered, hanem például abból, hogy meg van határozva, hogy milyen struktúrában kell bevinni az adatokat, milyen adatokat kell bevinni. Tehát ha öt mezőt ki kell tölteni, és csak négy mező kerül kitöltésre az egyik adatbeviteli oldalon, a másik rendszer azt értelemszerűen vissza fogja dobni, elutasítja, hiszen kötelező adatbevitel nem történt. Ilyen jellegű, a bevivők hibájából eredő problémák merülhetnek fel, és nem rendszerszerű problémák.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben több érdeklődő kérdés, hozzászólási igény nincs, akkor én azt javaslom, hozzunk egy döntést arról, hogy a zárszámadási törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e vagy sem. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Ha jól számolom, 11 igen szavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja. Ki szavaz ellene? (Nincs ilyen jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Négy tartózkodás van.

Tehát 11 igen szavazattal és 4 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Manninger képviselőtársamnak mondanám, mielőtt még elmegy, mert látom, készül rá, hogy a kisebbségi véleményt fél ötig vagy ide, a titkárságra, vagy a költségvetési bizottságnak írásban legyen szíves eljuttatni. Köszönöm szépen. (Manninger Jenő távozik az ülésről.)

Köszönöm az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium képviselőinek a jelenlétét és a munkát. Folytatjuk a munkánkat.

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

Áttérünk a második napirendi pontra, a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló javaslatra. Az én papíromon az előadó Csóka Péter, az FVM főosztályvezetője szerepel. (Jelzésre.)

Tájékoztatom a bizottságot, hogy nem Csóka Péter, hanem két szép hölgy érkezett, akik egyrészt képviselik az FVM-et, Jasinka Anika személyében, másrészt Rodics Katalin a Környezetvédelmi Minisztériumot.

Megkérem őket, hogy foglaljanak helyet az előterjesztők számára kijelölt helyen! (Megtörténik.) Egyben kérem is az előterjesztőt, hogy a szóbeli kiegészítését, előterjesztését tegye meg! Köszönöm.

Jasinka Anita szóbeli tájékoztatója

JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A géntechnológiai törvény módosításának két fő indoka van. Az egyik indok, hogy a jogharmonizációs kötelezettségünknek kell eleget tenni, tehát az irányelvek átvételéből eredő kötelezettségünket teljesítjük, illetőleg az időközben megjelent közösségi rendeletekhez szükséges végrehajtási típusú intézkedéseket tesszük meg.

A törvény módosításának második indoka pedig a koegzisztencia-szabályozás megteremtése. Koegzisztencia alatt a géntechnológiával módosított növényeknek a hagyományos, illetve a bionövényekkel való együttélését értjük.

Miért szükséges a koegzisztenciát szabályozni? Ahhoz, hogy ezt megértsük, egy rövid történeti kitekintést érdemes tenni. Amikor csatlakoztunk, akkor az Európai Unióban még moratórium volt érvényben a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése kapcsán. Ez a moratórium 2004 májusában szűnt meg, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió tovább folytatta a függő engedélyezési eljárásokat, és 2004 őszén engedélyezték a MON 810-es kukoricavonalból származó hibridek vetését, ami Magyarország részéről azonnali szükségintézkedést igényelt.

Ezért erre figyelemmel 2005. január 20-án bevezettük a védzáradékot, ami megtiltotta ezeknek a MON 810-es vetőmagoknak a vetését, felhasználását. Ez azonban csak egy ideiglenes megoldás volt. Mondjuk eleve nem volt biztos a védzáradék kimenetele, másrészt az engedélyezési eljárások tovább folytak, tehát kilátásban volt, hogy más növényi fajtákat is engedélyeznek.

A védzáradék azonban csak egyedi, tehát a MON 810-es kukoricavonalról szólt. Ezért már a 2004. év végén megkezdtük a koegzisztenciaszabályozás kidolgozását, aminek a célja tulajdonképpen az volt, hogy ha egyszer a védzáradékot feloldják, vagy esetleg engedélyeznek egy másik géntechnológiával módosított növényfajtát, amire mondjuk nem tudunk védzáradékot bevezetni, akkor azért a termesztés szigorú feltételeknek legyen alávetve. Tehát tulajdonképpen ne legyenek ugyanolyan módon vethetőek, mint a hagyományos növények, hogy kvázi mindenféle ellenőrzés nélkül ezeket vetni lehessen.

Úgyhogy hosszas társadalmi vita után végül 2005 novemberében fogadta el a kormány ezt a törvényjavaslatot. Figyelemmel arra, hogy ez úgynevezett műszaki tartalmú szabályozásnak minősül, amit az Európai Uniónak be kell jelenteni, megküldtük Brüsszelbe ezt a tervezetet, ami 6 hónapig hevert Brüsszel, illetve a tagállamok asztalán, figyelemmel arra, hogy időközben a Bizottság részletes észrevételt tett a törvényjavaslat-tervezetre.

Így az eredetileg 3 hónapos véleményezési eljárás 6 hónapra hosszabbodott meg. Amikor a 6 hónapos határidő lejárt, akkor magát a törvénytervezetet át kellett dolgoznunk és a Bizottság észrevételeit figyelembe kellett vennünk.

A Bizottság túl szigorúnak találta a törvénytervezet egyes előírásait, ezért erre figyelemmel a törvényjavaslat-tervezetben egy-két intézkedést megváltoztattunk. Ezt követően a tervezet ismét a kormányhoz került, illetve a végén az önök asztalán landolt ez a törvényjavaslat-tervezet.

Ennek a koegzisztencia-szabályozásnak a lényege az, hogy egy engedélyezési eljáráshoz köti általában a géntechnológiával módosított növények vetését, tehát ez nem a MON 810-es kukoricára vonatkozik egyedül, hanem általánosságban a géntechnológiával módosított növények termesztésére. Az engedélyezési eljárás során egy pufferzóna kerül meghatározásra, aminek a mértéke a törvényhez készített végrehajtási rendelettervezet szerint 400 méter lesz kukorica esetében. Tehát jelenleg most csak a kukoricára határoztunk meg ilyen pufferzónát, mivel egyelőre nincsen más növényfajta engedélyezve.

Ez a 400 méter akár 800 méterig is felmehet abban az esetben, ha speciális indokok alapján ezt a 400 métert egy kicsit meg kell emelni. A pufferzónán belül pedig be kell szerezni az adott földtulajdonosok és földhasználók egyetértését, csak ennek birtokában fogja engedélyezni a termesztési hatóság a növények termesztését. És a környezetvédelmi hatóságnak is szakhatósági állásfoglalást kell adnia, amit a termesztési hatóságnak kötelező figyelembe vennie.

A szabályozás kialakítása során figyelemmel kellett lenni az Európai Unió ajánlására is, ami tulajdonképpen meghatározza, hogy körülbelül milyen keretek között mozoghat ez a koegzisztencia-szabályozás. Tulajdonképpen azt kell, hogy mondjuk, hogy ez egy szigorú szabályozás, tehát a lehetőségekhez képest a legszigorúbb előírásokat állapítottuk meg az engedélyezés kapcsán, ami véleményünk szerint még az Európai Uniónak is elfogadható.

Érdekes a törvényjavaslat-tervezet tárgyalása szempontjából, hogy mi lett ennek a MON 810-es kukoricának a sorsa. Most volt szeptember 18-án egy ülés, ahol a Bizottság egy olyan határozattervezetet prezentált, ami elutasította volna a magyar védzáradékot. Ez azt jelentette volna, hogy ha a tagállamok minősített többséggel megszavazzák ezt a határozattervezetet, akkor nekünk fel kellett volna oldani a védzáradékot.

Ez a lobbizásoknak köszönhetően, amikből a Környezetvédelmi Minisztérium is igencsak kivette a részét, szerencsére nem történt meg, viszont a minősített többséget a határozattervezet ellenében sem tudtuk megteremteni. Ez azt jelenti, hogy tovább fog menni az ügy a Tanácshoz, és a Tanácsban kellene minősített többséget elérni ahhoz, hogy a Bizottság ezt a határozattervezetet ne fogadja el.

Ha megnézzük, hogy mely tagállamok szavaztak a tervezet mellett, illetve mely tagállamok tartózkodtak, akkor sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy igen nehéz lesz elérni ezt a minősített többséget, és valószínűleg sajnos nem is nagyon fogjuk tudni, még a lobbizások megtöbbszörözése esetén sem.

90

éva 91 (Jasinka Anita)

Tehát várható az, hogy rövid időn belül feloldják ezt a védzáradékot. Elvileg három hónapja van a Bizottságnak arra, hogy ezt a Tanács elé terjessze, de lehet, hogy még ezzel a lehetőséggel sem fog élni, hanem hamarabb be fogja vinni a Tanács elé. Ezt követően nekünk 20 napunk lesz arra, hogy a védzáradékot feloldjuk. Ezért nagyon fontos az, hogy arra az esetre, ha mégis bekövetkezik ez a fordulat és az EU a védzáradékot feloldja, legyen egy olyan tervezetünk, ami szigorú körülmények között fogja csak engedni ezeknek a GMO-s növényeknek a termesztését. Ha ez a tervezet nem kerül elfogadásra, akkor ez azt jelenti, hogy a védzáradék feloldása esetén bárki bárhol szabadon, ellenőrzés nélkül elvetheti, a vetőmagot bárhol megvásárolhatja, és anélkül, hogy bárkinek a véleményét ki kellene kérni, ezt nyugodtan felhasználhatja, és ez ellen senki nem tiltakozhat.

Még annyit hozzá kell tennem a törvényjavaslat-tervezet kapcsán, hogy abban az esetben, ha szigorodik az előírás, tehát ha belekerül egy olyan előírás a tervezetbe, ami érdemi szigorító változtatást jelent, akkor azt sajnos be kell jelentenünk az Európai Uniónak ismételten. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak vissza kell vonni a törvényjavaslatot, és ismételten meg kell küldeni az Európai Uniónak. Valószínűleg az EU, mivel szigorításról lesz szó, és eddig is szigorúnak találta a törvényjavaslatot, erre észrevételt fog tenni. Tehát előzetesen egy olyan 6 hónapos várakozási idő tulajdonképpen megjósolható, ami meg egyet jelent azzal, hogy szabadon lehet majd vetni tavasszal a MON 810-es kukoricát, mivel addigra várhatóan el fogja utasítani a Bizottság a védzáradékunkat.

Ennyit szerettem volna elmondani, ha esetleg valakinek kérdése van, a kolléganővel állunk rendelkezésükre.

ELNÖK: (Jelzésre:) Ékes József mindenképpen akar élni a lehetőséggel, ezt látom. Azt próbáltam felmérni egy pillantással, hogy ki még. Ékes József képviselőtársunké a szó.

Kérdések, hozzászólások, reflexiók

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Nagyon köszönöm a lehetőséget. Már csak azért is, mert 16 hónapig ott voltam az Európai Parlamentben, mint megfigyelő, és nagyon sok ilyen vitán részt vettem. Pont abban a bizottságban voltam, amely foglalkozott a génmanipulációs kérdéssel, meg az Európai Tanácson belül is.

Nagyon őszintén megmondom, önmagában ezzel az előterjesztéssel nem tudok egyetérteni. Magyarországnak elsődlegesen az kell hogy az érdeke legyen, ha kell, még bírósághoz fordulva is, hogy időt húzzon, és ha lehet, ahhoz a megfelelő partnereket találja meg. Csak egyetlenegy dolgot szeretnék önöknek elmondani. A kémiai biztonság törvénye is vagy 8 éven keresztül leledzett az Európai Unión belül, mire egyfajta döntés abból megszületett. Időt húzni, és ha valaki látta azt a filmet, a héten volt a tévében, az a 480 kilós fiatalember, aki rákényszerült a fogyásra, mert úgy emelgették; és ha valaki nagyon mélyen belegondol az amerikai gyermekek elhízottságának a jelenlegi állapotába, akkor talán meg lehet találni azt az összefüggést, hogy a génmanipulált termékek hatása "áldásos" Amerikában a gyermekekre.

Magyarországon a konkrét vizsgálati eredményeket még nem tudjuk. Folynak laborvizsgálatok, folynak tesztelések, kapunk hozzá vetőmagot vagy nem kapunk hozzá vetőmagot. Jelenleg ma még Magyarországon ezt a kérdéskört kellőképpen, fogalmazzunk úgy, vizsgálati eredményekkel nem tudtuk kellőképpen alátámasztani. Szeretném mindenképpen, ha a környezetvédelmi tárca azzal a harcossággal járna el, ahogy tette most is a tárgyalásoknál és a döntésnél is. Mindig találni olyan európai uniós országot, akár az osztrákokat vagy a dánokat vagy a finneket, akik kőkeményen harcolnak a génmanipulált termékek ellen. Szeretném kérni azt, hogy valóban ne ez az előterjesztés, hanem a célunk az legyen, ha kell bírósághoz fordulni, húzni, halasztani az időt annak érdekében, hogy Magyarországon ez a lehetőség ne legyen meg. Ezt mondom azért is, hiszen ma az Európai Unión belül azt mondjuk, hogy borválság van. Mitől és miért? Borválság van, mert beengedjük azt a felhígított argentin, amerikai, chilei borfajtát, amit vízzel meg cukorral lehet minden további nélkül nemesíteni és nemes borként értékesíteni Európában. A génmanipulált termékek ugyanígy tönkre fogják vágni a hazai terméket, a hazai piacot, az európai terméket, az európai piacot. Ne jusson más az embereknek az eszébe, mint a kínai könnyűipari termékek Európába történő dömpingáramlata. Ugyanígy tönkrevágta az európai könnyűipart. A génmanipulált termékek dettó ugyanígy fognak viselkedni a magyar és az európai termékekkel szemben.

Azt szeretném mindenképpen, és ismerve az Európai Unió belső parlamenti képviselői viszonyulását ezekhez a kérdésekhez; tudom a holland képviselő asszony véleményét is, aki kőkeményen fogalmazott, csúnyán és kőkeményen fogalmazott a génmanipulált termékekkel szemben. Tessenek elhinni, ha arra törekszünk, hogy időt nyerjünk, és ne csak arra hagyatkozzunk, hogy ebben a 6 hónapban majd talán történik velünk valami, és a jóságos isten megáld bennünket, ez kevés. Húzzuk, halasszuk az időt, hagyjuk, hogy a parlamenti képviselők azokkal a parlamenti képviselőkkel egyeztessenek, mert a képviselőknek is van módjuk, lehetőségük arra, hogy egy-egy napirendi pontot késleltessenek, halasztassanak, és a kémiai biztonság törvénye is tulajdonképpen nagyon sokat szenvedett az Európai Unió parlamenti ülésén, de ugyanúgy a tanácsülésen is, mire abból az kerekedett ki, ami tulajdonképpen nem is hasonlít ahhoz, amit legelőször szerettek volna.

Ezt szeretném kérni, ezért ezt az előterjesztést önmagában nem is tudom elfogadni, hanem azt tudom minősíteni és pártolni, amelyik tényleg az idő kitolását, elhúzását és a magyarországi vizsgálati eredmények teljes körű megvárását célozza meg, és addig nem engedni be semmit Magyarországra. A Szlovákiából származó rizs kérdése is felmerül. A másik pedig az, hogy társadalmi vitára sem lett bocsátva önmagában ez a kérdés. A közvélemény-kutatási eredmények is ma Magyarországon azt prognosztizálják, hogy 85 százalékban elvetik a magyar állampolgárok is a génmanipulált termékek magyarországi megjelenését, elnézést, a termesztését, nem megjelenését, mert lehet, hogy más termékben azért található nyomaiban ilyen.

Szeretném mindenképpen, ha a magyar tudományos vizsgálatok és eredmények a lakosság felvilágosításához maximálisan hozzájárulnának, addig nem szabad engedni. És van mód és lehetőség az Unión belül bizonyos fokú háttér-politizálásra, a partnerek megkeresésével elodázni ezt a kérdést, ezt a döntési állapotot.

ELNÖK: Szeretném, ha az előterjesztők válaszolnának ezekre a felvetésekre.

JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt hiszem, egyetértünk a képviselő úrral a tekintetben, hogy nagyon fontos az időhúzás. Ennek a törvénytervezetnek nem az a célja, hogy amint elfogadja a parlament, megnyugszunk, hogy van egy szabályozásunk, ami tulajdonképpen szigorú feltételek mellett, de azért mégis lehetővé teszi a GMO-s növények termesztését. Próbáltam érzékeltetni már az előadásomban is azt, hogy tulajdonképpen egy dolog a védzáradék helyzete, és egy dolog ennek a törvényjavaslatnak a tervezete. Talán úgy lehetne szemléletesen elmondani ennek a törvényjavaslatnak a lényegét, hogy ez olyan, mint amikor a családban az ember tart egy elsősegélycsomagot. Természetesen senki sem szeretne megsérülni, és mindenki vigyáz magára a családban, de mégis abban az esetben, ha valaki elvágja az ujját, azért azt a csomagot elő kell szedni. Ez is egyfajta szükségtartalék, hogy így mondjam, amit remélünk, hogy nem kell majd alkalmazni. De abban az esetben, ha az időhúzásunk, a lobbizásunk nem vezetne eredményre, és mégis valamilyen oknál fogva feloldanák a védzáradékot, vagy az időközben folyamatban levő engedélyezések végeredménye lenne az, ahogy például most van kukorica, kukoricabogár rezisztens kukorica engedélyezés alatt, illetve van burgonya is engedélyezés alatt, ha olyan kijönne egy engedélyező határozat, akkor legyen lehetőség arra, hogy például legalább addig, amíg mondjuk egy újabb védzáradékot bevezetünk, ne lehessen ezt úgy vetni, hogy boldog, boldogtalan bemegy a vetőmagboltba, beszerzi a vetőmagot, és másnap már veti is.

Mondom, ez egyfajta szükségtartalék, ami véleményünk szerint feltétlenül elfogadásra kell hogy kerüljön, mert hiába próbálunk meg minden követ megmozgatni, azért előfordulhat egy olyan helyzet, amikor kell hogy legyen egy ilyen szabályozásunk. Ha nincsen, akkor azért a parlamenti eljárás - illetve nyilván nekünk is újra kellene kormányzati szinten ezt egyeztetni - sajnos elhúzódik olyan szinten, hogy nem tudnánk elfogadni ezt az előterjesztést időben. Pláne, ha figyelembe veszem azt, hogy a jelenlegi tervezet szerint 90 napnak kell a hatóság rendelkezésére állnia, hogy elbírálja a kérelmet. Tehát, nemcsak azzal kell számolni, hogy a kormányzaton ezt végig kell vinni, hogy a parlamentnek meg kell szavazni, hanem ezt a 90 napot is figyelembe kell venni, illetve az EU-s ratifikációt. Mindent összevetve ez akár egy év is lehet.

Társadalmi vitát pedig folytattunk. A mi minisztériumunkban, az FVM-ben is alakult egy olyan csoport, aminek részei voltak az érintett érdekképviseletek.

100

101/MM (Jasinka Anita)

Tulajdonképpen egyfajta kompromisszum eredménye lett ez a törvényjavaslat, ami megfelel egyébként például a Vetőmag Terméktanácsnak, illetve az ökológiai gazdálkodással foglalkozó szervezeteknek is.

Tehát az egyeztetések végeredménye az lett, hogy ők is elismerték, hogy igen, ez a lehetőségekhez képest a legszigorúbb előterjesztés. Most átadnám a szót a kolléganőmnek.

RODICS KATALIN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is abszolút egyetértek Ékes képviselő úrral. Ígérhetem, hogy a tárcánk tényleg eddig is mindent megtett, és ezután is mindent meg fog tenni az FVM-mel közösen azért, hogy Magyarország GMO-mentes státuszát megőrizzük.

De bármilyen optimistán nézem az Európai Unión belül zajló folyamatokat, én is úgy látom, és részt vettem a szeptember 18-ai ülésen, ahol érzékelhető volt a nagyon politizált hangulat a szavazásban. Én is úgy érzem, hogy nagyon nehéz lesz azokat az országokat, amelyek tartózkodtak, esetleg mellénk állítani.

Hogy képben legyenek, el kell mondanom, hogy Németország, Spanyolország, Portugália és Észtország tartózkodott, de a németeknél és a spanyoloknál már a tartózkodás is nagy eredménynek számított, mert korábban ellenünk kívántak szavazni. Úgyhogy ez elsősorban a két tárca minisztereinek, illetve az állandó képviseletünknek köszönhető, akik a lobbizásukkal ezt a tartózkodást el tudták érni.

Szomorúan mondom, hogy a finnek és a svédek ellenünk szavaztak, tehát a finn elnökség ellenünk szavazott.

Ennek ellenére mi készítettünk egy feladattervet a minisztériumon belül az elkövetkező napokra, amit az FVM-mel természetesen egyeztetni fogunk, és ennek az egyik legfontosabb feladata az, hogy a finn elnökséget megkeresve megpróbáljuk elérni azt, hogy lehetőleg minél később kerüljön a Tanács napirendjére a magyar moratórium. Az elnökségnek joga van arra, hogy meghatározza a napirendet. Remélhetőleg azért valamilyen kis lehetőséget találunk, hogy ez csússzon.

De amit hangsúlyozni szeretnék én is, és a kolléganőm is hangsúlyozta, nem kívánjuk összekapcsolni a magyar moratórium sorsát és ennek a jogszabálynak a megszületését. Tehát ez nem azt jelenti, hogy ha elfogadjuk a jogszabályt, akkor utána könnyedén el fogjuk engedni a moratóriumot, hanem tényleg azt jelenti, hogy vannak olyan fajták engedélyezés alatt az EU-ban, valóban már most is, amelyek esetlegesen bekerülhetnek Magyarországra. Nagyon fontos, hogy legyen egy szabályozásunk.

Azt is elmondta a kolléganőm, hogy ez egy szigorú szabályozás. Én hozzáteszem, hogy Európa legszigorúbb szabályozásáról van szó. Itt a vita igazán a 400 méteres izolációs távolságon van. Mi is sokkal jobban szerettük volna, én kiszámoltam, hogy ha a Natura-2000-területeket figyelembe vesszük, ami Magyarország 20 százaléka, akkor ha 3 méteres izolációs távolságot tudnánk meghatározni, lefedhetnénk talán egész Magyarország területét - de ez az álmodozás szintje.

A gyakorlat az, hogy a tudományos kutatási eredmények, amikre mi hivatalosan támaszkodhattunk ennek meghatározásában, mindössze 200 métert igazoltak, hogy annyira száll el a kukoricapollen. Tehát hogy akkora az a hivatalos távolság a pollen esetében, amire mi hivatkozhatunk, akkor nem tehetünk sokkal nagyobb távolságot.

De azért itt is el kell mondanom, hogy valójában itt egy kicsit keveredés van, mert az izolációs távolság, ami a legvitatottabb kérdés, nem magában a törvényben van, hanem a végrehajtási rendeletben, ami majd egy kormányrendelet lesz. Tehát a törvény elfogadását ez nem hátráltathatja.

A másik, amit szeretnék kiemelni, hogy ha közben a kutatási eredmények igazolják azt, hogy esetleg 1 kilométert is figyelembe lehet venni - a törvények nem kőbe vésettek, pláne egy végrehajtási rendelet, ami ezt fogja tartalmazni -, akkor mindannyiunk közös érdeke az, hogy ezt a végrehajtási rendeletet a jövőben esetleg majd ennek megfelelően módosítsuk.

De mindenképpen szükséges az, hogy legyen egy jogi szabályozásunk, különben én is úgy érzem, hogy nagyon kritikus helyzetbe kerül az ország.

Tájékoztatásul hadd mondjam el, hogy a környezetvédelmi tárca tavaly és idén is finanszírozta azokat a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete folytat. Ezeknek az eredményeire, az olyan publikált eredményeire azonban, amiket az EU és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazán elfogadna, természetesen várni kell, és az EU-ban is ezt hangsúlyozzuk. Egy környezeti hatásvizsgálatot nem lehet összecsapni 2 hónap alatt.

És amit a Monsanto és a többi cég nem csinált meg hosszú évek alatt, azt nem várhatják el, hogy Magyarország finanszírozással együtt 1 éven belül befejezze. Úgyhogy erre hivatkozunk, hogy legalább annyi időt adjanak, hogy ezeket a vizsgálatokat tisztességesen befejezzük.

Ezért ennek még a jövő évi anyagi fedezete is kérdéses, tehát ezen is dolgozni kell, mindannyiunknak, közösen, hogy ezt tényleg tudjuk folytatni. Ennek kapcsán, hogy ha ez publikálva lesz, akkor természetesen könnyebb helyzetben lesz Magyarország. Éppen reggel beszéltem a kutatókkal, jelenleg még nem állnak úgy a vizsgálatok, hogy ez publikációra kész legyen. Természetesen ennek a publikációnak tökéletesnek kell lennie, mert az összes nagy multicég azt fogja keresni, hogy hol lehet ezekbe belekötni.

Úgyhogy ezt előrebocsátva én is azt kérem, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, hozzátéve azt, hogy a moratórium sorsába mi se fogunk belenyugodni.

Azt csak háttér-információként szeretném megemlíteni, hogy Magyarországnak természetesen módja lesz, ha ezt a moratóriumot esetleg feloldják, esetlegesen egy újabb moratóriumot megfogalmazni. Illetve a mi tárcánk álláspontja is az, amit Ékes úr említett, hogy amennyiben a Bizottság kötelezi Magyarországot arra, hogy ezt feloldja, és a társtárca is egyetért ezzel, akkor meg fogjuk támadni a Bizottságot az Európai Bíróságnál, hiszen a GMO-kra vonatkozó irányelv azt írja elő, hogy a fogadó környezetre nézve meg kell győződni arról, hogy ez a génmódosított termék, vetőmag teljesen biztonságos, és csak ebben az esetben szabad engedélyeztetni. Tehát ha az Európai Bizottság minket arra kényszerít, hogy azelőtt, mielőtt erről meggyőződtünk, köztermesztésbe engedjük ezeket a fajtákat, akkor a saját irányelve megsértésére kötelezi az országot és maga a Bizottság is lép ez ellen az irányelv ellen.

Hogy aztán ennek mi lesz a kimenetele, azt nem tudjuk, de mindenesetre a mi tárcánk erre készen áll, és készítjük is hozzá a jogi érvelést. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Én is köszönöm. (Jelzésre.) Parancsoljon!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a környezetvédelmi tárca hozzászólását is. Most nagyon őszintén megmondom, ez tipikusan a hatalommal való visszaélés, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy amerikai nyomásra kell az Európai Uniónak bizonyos kérdésekben engedményeket adnia.

Van egy tanácsi döntési mechanizmus, és van egy parlamenti döntési mechanizmus. Ezelőtt pár évvel Amerikában a fejlesztett-kutatott gyógyszereknél fény derült arra, hogy módosítással állandóan fent tudták tartani a kutatott gyógyszerek magas árát a generikus gyógyszerekkel szemben. Ebből botrány volt. De ugyanúgy már a génmanipulált termékekkel kapcsolatban is számos botrány alakult ki, mert meghamisított adatok kerültek napvilágra.

Ha az Európai parlamenti képviselőink úgy vannak megkérve és felkérve a misszión keresztül, hogy: "tessék egy kört futni, tessék a parlamenti képviselőket megkeresni, és ha szükséges, akkor kőkeményen, adott esetben parlamenti ülés elé is vinni ezt a kérdéskört újólag." Tehát lehet úgy időt húzni, hogy valóban nem mossuk össze a Tanács és a parlamenti képviselet közötti tevékenységet, de lehet egy olyan muníciót adni a parlamenti képviselőknek, hogy háborodjanak fel. És ha a felháborodással legalább azt elérjük, hogy újból foglalkozni kell vele a bizottsági ülésen, vagy nem tudom, hol, akkor ennek késleltető hatásai vannak, csak ezt a részt kommunikálni kell.

Ezt tudom azért is, mert volt olyan, amit én pont a generikus gyógyszerekkel kapcsolatban kértem a minisztériumtól - egyszerűen nem volt állásfoglalás. És amikor jött állásfoglalás, akkor döbbent rá mindenki, hogy az akkori miniszter asszony aláírt egy olyat, hogy Magyarország nem tart igényt az ötéves mentességre. Utána meggyőztünk 87 képviselőt, hogy harcoljunk együtt, meggyőztük mind a két frakciót, és a végén a tíz csatlakozó ország tagjai megkapták az ötéves mentességet.

Tehát el lehet indítani egy ilyen folyamatot, és én erre ösztökélem önöket, hogy ezt jelezzék a missziók felé is. Ebbe az irányba kellene elmozdulnunk. Igenis a magyar képviselők, akik huszonnégyen vannak, háborodjanak fel közösen, és próbáljanak ehhez partnereket keresni, mert a képviselők között rengetegen vannak, akik bizonytalanok a génmanipulált termékekkel kapcsolatban. És mondom, holland, meg finn képviselőket is ismerek, akik hihetetlenül keményen harcoltak ez ellen.

110

éva 111

ELNÖK: Figyelembe véve azt is, amit mondott most képviselőtársam, én is tegnap az Európai Parlamentben jártam, és azt tapasztaltam, hogy felháborodásban hiány nincsen, ezzel együtt mi még továbbíthatjuk az üzeneteinket számukra az egységes és rendkívül hatékony fellépésre. Ettől viszont én elválasztanám azt a kérdést, ahogy itt is elvált, hogy egyébként ez rendben van, az Európai Unió berkeiben folytassuk, amit folytatnunk kell, viszont ezt a törvényt be kell táraznunk vészhelyzetre. Ezzel az elsősegélycsomag vagy láda hasonlatra utalok. Ennek alapján azt javaslom, hogy erről azért döntsünk pozitívan. (Jelzésre:) Viszont úgy látom, hogy Varga Zoltán képviselő úr mintha hozzászólni kívánna.

VARGA ZOLTÁN (MSZP): Így van. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem húzva az időt, amit elmondtál, ezt szerettem volna én is elmondani. Nyilván nem szoktunk személyeskedni, de megkérdezném a képviselő urat, hogy ha mindaz a lobbi, amit itt elmondott, és én is egyetértek ezzel, nem vezet eredményre, akkor hogyan fog azzal elszámolni, hogy nincs egy ilyen mentődoboz, amit elő tudjunk venni. Tehát, azt gondolom, hogy a felelősségünk ebben a kérdésben sokkal nagyobb. Nagyon örülök, hogy a hölgyek ilyen világosan elmondták, az írásos anyag elolvasásából ez nem mindenki számára derült ki, de elképzelhető egy olyan helyzet, hogy egyszerűen bármilyen lobbi hatására Magyarország nem marad védett ezekkel az ügyekkel szemben.

Azt gondolom, hogy az összes fenntartásunk tekintetében fontos, hogy ezt a törvényt megszavazzuk, mert ez a védzáradékot nem annullálja, ha jól értettem, tehát ez ugyanúgy érvényben marad. Egy dolgot azért ne felejtsünk el! Megütötte a fülemet, hogy Finnország, Svédország nem támogatta ezt a dolgot. Azért azon gondolkodjon el mindenki, hogy ha mondjuk egy nagyon szigorú szabályozást hozunk, és a kukorica, ami az elkövetkezendő időben a bioetanolnak egy nagyon komoly alapanyaga lesz, és ha azzal egy nagyon komoly versenyhátrányt fogunk okozni a gazdáknak a magyarországi termelés kapcsán, akkor hogyan fogunk ezzel a dologgal elszámolni. Egyetértek azzal, hogy az élelmiszer-ipari felhasználását maximálisan szigorítani kell ezeknek a termékeknek, de van egy ipari felhasználás is, könyörgöm. Az egy teljesen más ügy, és ma már ki tudnak alakulni olyan táblák, ahol akár nem 400, lehet hogy 500 méteres izolációs távolságot ki tudnak alakítani, és akkor azoknak miért okozzunk versenyhátrányt, hiszen az Unió most szigorította nem is olyan régen a kukorica intervenciós szabályozását. Mi lesz azokkal? Utána választ kell tudni mondani majd ezeknek a gazdáknak is, mert nagyon könnyű ilyen ügyeket előhozni, de minden dolognak van fonákja is, ezeket egymás mellé kell állítani és így kell dönteni.

Én maximálisan egyetértek, hogy szigorú legyen ez a szabályozás az egészségügyi felhasználásra, de azért ezeket hosszú távon át kell gondolni. Svédország, Finnország bioetanol-felhasználó akar lenni, mert oda akarjuk ezeket kivinni, az alapanyag meg itt termelődik meg. Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Jelzésre:) Közismert gyenge lelkem miatt megadom a szót.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Nagyon köszönöm a szót. Ahogy a Környezetvédelmi Minisztérium részéről is elhangzott, a végrehajtási utasításokban is vannak korlátozó lehetőségek, mert vannak minden további nélkül, egyrészt. Másrészt pedig, ha az Európai Unión belül mondjuk Magyarország bírósághoz fordul, annak is van egyfajta halasztó hatálya. Lehet azért taktikázni. Én sem azt mondtam, hogy a végletekig elmenni, de lehet taktikázni, és minden lehetőséget ki kell használni.

Egy dolgot még a bioetanollal és a sokat mondott energiafűvel kapcsolatban. Tessék megnézni a japán energiafüvet, annyira agresszív, hogy ma már ki sem tudják irtani. És ez legyen figyelmeztető!

ELNÖK: Minden figyelmeztetést megszívlelünk. Mindazonáltal hadd kérdezzem meg a hölgyeket, hogy kívánnak reagálni az itt, az utolsó percekben elhangzottakra.

JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak két mondatot szeretnék mondani. Az egyik, hogy nagyon hasznos ötlet, hogy az európai parlamenti képviselők is lobbizzanak. Figyelembe véve az eljárásrendet, hogy ennél a komitológiai eljárásnál a Bizottságnál van elsősorban a döntési lehetőség, ha ott nem sikerül minősített többséget elérni, akkor a Tanács elé megy, és ha a Tanácsnál sem sikerül, akkor a Bizottság elfogadhatja. Az európai parlamenti képviselőknek ott lehetne nagyon nagy szerepe, hogy saját kormányukat győzzék meg arról, hogy amikor a Tanácsban szavazásra kerül sor, akkor ott minket támogassanak.

A másik dolog, hogy ha az Európai Bírósághoz fordulunk, akkor ott egyébként nem automatikus a halasztó hatály, mert a Bíróságnál külön kell kérni, hogy a megtámadott határozat esetében függessze fel a határozat végrehajtását, amit a Bíróság csak igen komoly érdekek esetén tesz meg. Tehát, nem teljesen egyértelmű, hogy vajon majd annak idején, ha lesz egy ilyen eljárás, ezt megteszik-e vagy sem, de természetesen mindent annak érdekében fogunk elkövetni, hogy ha a határozat egyáltalán elfogadásra kerül, akkor ennek az alkalmazása ne történjen meg. Köszönöm szépen.

RODICS KATALIN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csak egy kis félreértésre hívom fel a figyelmet, illetve nem biztos, hogy félreértés, csak sokan félre szokták érteni a bioetanol kukoricatermelés kérdéskörét. A bioetanol ugyanúgy a nem GMO kukoricából is gyönyörűen termelhető ugyanolyan jól, mint a génmódosított kukoricából. (Varga Zoltán: Csak a gazdaságossága más. - Zaj. - Közbeszólások.) A másik pedig az, hogy a bioetanol számára termelt kukoricának is ugyanúgy száll a pollenje, mint a másiknak. Tehát ugyanolyan nagyon szigorú szabályozás kell, mert ez is felmerült sok helyen, hogy ez nem fogyasztásra megy, akkor nem kell izolációs távolság meg különböző szigorú előírások. Környezetvédelmi és egyéb szempontból is ugyanolyan szigorúan kell kezelni. Azt hiszem, egy tévhit, hogy sokkal jobb a GMO kukorica bioetanolnak, mint a nem GMO. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Valószínű, hogy erről most nem tudunk dönteni, mármint hogy melyik kukorica alkalmas a bioetanolnak.. (Jelzésre:) Mindazonáltal, ha halaszthatatlanul fontos Varga képviselő úr hozzászólási igénye, akkor természetesen helyt adok neki.

VARGA ZOLTÁN (MSZP): Fontos. Köszönöm szépen. Azért fontos, mert persze hogy így van, de én is erről beszéltem. De nem véletlenül találták ki, ugyanis nem mindegy, hogy milyen költségen állítják elő azt a bioetanol alapanyagot és mekkora terméshozama van egy adott földterületnek, és itt már ennek óriási szerepe van. Egyetértek azzal, hogy legyen ott is szigorú az izolációs távolság, csak az ipari méretben ki fognak alakulni azok a nagy területek, össze fognak állni a gazdák, mert nem fogják tudni hova eladni a kukoricájukat, kénytelenek lesznek, és akkor szerintem nem szabad ilyen versenyhátrányt okozni nekik. Különösen, ha Magyarország ebben a kérdésben teljesen egyedül marad, mert akkor hogyan fogunk a mezőgazdasági termelők számára elszámolni ezzel a kérdéssel? Ennyi az egész. A többivel egyetértek, én is környezetvédő vagyok ebben a tekintetben, higgye el! (Ékes József: Elnök úr, vitán kívül meg jegyzőkönyvön kívül...)

Határozathozatal

ELNÖK: Azt javaslom, hogy először végezzük el a dolgunkat, mert első a munka, a második a szórakozás. Először most döntünk, és utána majd még beszélgetünk.

Kérdezem mindezek alapján a bizottság tagjait, hogy ki tartja általános vitára alkalmasaknak a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Köszönöm.

A bizottság 11 igennel és 2 nem szavazattal általános vitára a törvényjavaslatot alkalmasnak találta. Köszönöm az előterjesztők, a bizottsági tagok, mindenki részvételét, akik pedig folytatni szeretnék az eszmecserét, a terem rendelkezésükre áll. Viszontlátásra!

Szeretnék előre jelezni egy bizottsági ülést, ami vélhetően 10-én délután kettőkor kezdődne. Nagykövetjelölteket hallgatnánk meg, azt a bizonyos jelentést megtárgyalnánk, és a Külügyminisztérium beszámolna arról, hogy a két új, csatlakozó állam dolgában hogyan látja a dolgokat a jelentés.

Remélem, hogy a belpolitikai események és az időjárási viszonyok és minden lehetővé teszi, hogy kedden találkozzunk. Mindenkinek jó utat kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 59 perc.)

 

Kocsi László
a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Baloghné Hegedűs Éva és Madarász Mária