EB/1/2010.
(EB-129/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2010. március 9-én, kedden, 13 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermébe
összehívott, nem határozatképes rendkívüli üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászóló*

Elnöki bevezető*

Javaslat a 2011-2015. évre szóló oltóanyag-beszerzés feladataira*

Dr. Székely Tamás szóbeli kiegészítése*

Kérdések, vélemények*

Dr. Székely Tamás válaszai*

Ismételt kérdések, válaszok*


Napirendi javaslat

  1. Javaslat a 2011-2015. évre szóló oltóanyag-beszerzés feladataira

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Csáky András (független)

Helyettesítési megbízást adott

Fetser János (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) dr. Tittmann Jánosnak (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászóló

Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter


(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 35 perc.)

Elnöki bevezető

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm a bizottsági ülés résztvevőit. Megállapítom, hogy a bizottság ugyan nem határozatképes, de a tanácskozóképesség feltételei fennállnak, hiszen a bizottsági tagok több mint egyharmada helyettesítésekkel jelen van.

Miután a mai ülésen amúgy sem terveztünk határozathozatalt, hanem csak konzultációt, ezért a bizottság az ülését megtartja ilyen jelleggel, csak szavazásokat nem hajtunk végre.

Javaslat a 2011-2015. évre szóló oltóanyag-beszerzés feladataira

Tisztelt Bizottság! Szokatlan, és a jogelőd egészségügyi bizottságok esetében is példátlan, hogy egy hónappal a választások előtt, kampányidőszakban tartunk rendkívüli ülést olyan ügyben, amelyben egyébként a kormány kompetenciája dönteni, és kevésbé zaklatott közéletben ezt senki nem vonja kétségbe. Az ország járványügyi stabilitásának fenntartása ugyanis szükségessé tenné és teszi is a kötelező és ajánlott védőoltások rendjének a megőrzését, időnként vakcinák beszerzését, és ez most időszerű, eddig is ötéves tendert írtak ki, és az egy véletlen dolog, hogy mindez a választások időpontjával esik egybe.

A rendkívüli ülést a kormány kezdeményezte, hogy szándékáról, a javaslat szakmai hátteréről egy konzultációs lehetőséget biztosítson a szakpolitikusok számára, hogy a közbeszerzési eljárásra még a gyanú árnyéka se vetüljön egy politikailag érzékeny időszakban.

Hozzáteszem, hogy a közbeszerzési pályázat haladéktalan meghirdetését nem egy alkalommal a bizottság ellenzéki alelnöke, az ellenzék tekintélyes szakpolitikusa, Mikola István úr sürgette. Ezek után számomra megdöbbentő volt, hogy a Fidesz-KDNP képviselői sajtóértekezleten üzenték meg, hogy képviselőik távol maradnak, nemes egyszerűséggel szemérmetlen lopással és "last minute" mutyival vádolták meg a kormányt.

Tisztelt Bizottság! Mindazonáltal úgy döntöttünk, hogy ezt a konzultációt lefolytatjuk, már csak azért is, hogy itt, a nyilvánosság előtt is világossá tegyük, hogy a fertőző betegségek megelőzését egyszerűen nem lehet politikai vagy kampányszempontoknak alárendelni, hiszen - ahogy ezt az írásos anyagból is látták -, ha késlekedünk, könnyen lehet, hogy egy bonyolult eljárási folyamatban, esetleg a jövő év elején akadozhat a védőoltási ellátottság. Azt hiszem, hogy akármilyen körülmények alakulhatnak ki, de az ország járványügyi biztonságát nem lehet kicsinyes és önző kampányérdekeknek kiszolgáltatni.

Tisztelettel köszöntöm, és örülök annak, hogy a kormány javaslatát személyesen képviseli Székely Tamás miniszter úr. Miután a napirendi javaslatról, lévén, hogy csak tanácskozóképesek vagyunk, nem szavazunk, ezért ezután az a javaslatom és úgy gondoljuk, hogy a miniszter úr szóban is ismerteti a javaslatot, amit írásban egyébként kiküldtünk, és az ügy természetéből adódóan a sajtó munkatársai, akiket tisztelettel köszöntök, az írásos anyaghoz is nyomtatott formában itt, a helyszínen hozzáférhetnek, mert semmi titkolnivaló nincs ebben az ügyben.

Tehát a miniszter úr ismertetné a javaslat lényegét, összefüggéseit, és természetesen készséggel válaszol kérdésekre vagy az elhangzott reflexiókra. Ez lenne tehát az ülés menete.

Átadom a szót a miniszter úrnak. Köszönöm szépen.

Dr. Székely Tamás szóbeli kiegészítése

DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Én inkább a megküldött írott anyaghoz szóbeli kiegészítéseket tennék. Úgy gondolom, az anyag elég egyértelmű, hogy mit is szeretnénk beszerezni.

Először a miértről ejtenék néhány szót. Utoljára 2005-ben volt oltóanyag-közbeszerzés, ez a 2005 és 2010. december 31-e közötti időszakra szerezte be az oltóanyagot, a kötelező védőoltási rendbe tartozó, a jelenlévők számára mindenki által ismeretes diphtheria, pertussis, tetanus, közkedvelt néven Di-Per-Te oltás vonatkozásában, és a kanyaró, mumpsz, és így tovább, tehát, ami a kötelező védőoltási rendben van.

A helyzet nagyon egyszerű: december 31-ig van érvényes szerződésünk, december 31-e után elvileg nincs oltóanyag. Azért mondtam, hogy elvileg, mert a szerződések természetesen lehetővé teszik, hogy március 31-éig lehívhassunk még ettől a gyártótól oltóanyagot, hozzátéve, hogy a hatéves korosztálynak szükséges oltóanyagról a szerződésünk december 31-éig szól, ott többletlehetőségünk nincsen.

Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi egy tender átfutási ideje - természetesen, ha a nagyságrendet tekintjük, akkor teljesen egyértelmű, hogy európai uniós közbeszerzést kell erre meghirdetni, hiszen milliárdos nagyságrendről van szó, tehát bőven fölötte van az uniós értékhatárnak -, akkor az optimális időpontot feltételezve 80 nap. Az optimális az onnantól számított 80 nap, hogy megjelent a Közlönyben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy amikor megküldjük a Közlönynek a közbeszerzés kiírását, akkor hét napig még a Közlönykiadó egyeztethet, ha módosítást tart szükségesnek a kiadásban. S a következő, ami egy nagyon lényeges információ, hogy a gyártók 90 napnál rövidebb szállítási határidőt sehol sem adnak.

Innentől kezdve ez most már pusztán matematika, ha összerakom a gyakorlatilag kétszer 90 napot, ez 180 nap; ha figyelembe vesszük azt, hogy ahhoz, hogy a leszállított oltóanyagok eljussanak az oltópontokig, ahol beadjuk ezeket az oltásokat, akkor egy optimális esetben december 1-jéig meg kell hogy érkezzen a szállítmány, és akkor innentől kezdve vissza kell számolni 180 napot arra, hogy van a beszerzés. Innentől kezdve a dolog matematika, a december 1-jét megelőző hat hónapban kell kiírni a tendert. Ez a menetrend természetesen akkor és csak akkor igaz, ha és amennyiben nincs óvás, ha és amennyiben nincs szükség hiánypótlásra, ha és amennyiben a szállító a 90 napos határidőt tartja és vállalja. Tehát úgy gondolom, hogy egy csomó feltétel van.

Az én véleményem szerint azt a kötelező védőoltási rendszert illetően, ami egyébként európai hírű, és aminek köszönhetően számos olyan népbetegség eltűnt Magyarországról, ami korábban létezett, úgy gondolom, hogy akkor járunk el korrekten, ha kiírásra kerül ez a pályázat.

Hozzá kell tegyem, hogy ebben az ütemezésben természetesen abból, ami ezen a sajtótájékoztatón elhangzott, semmi sem állja meg a helyét. Ha kiírunk egy közbeszerzést, ami a megjelenéstől számított 80 nap, az könnyen belátható, hogy az új kormány döntési körébe kerül az eredmény kihirdetése, a szerződés megkötése, ad absurdum, ha nem tetszett neki ez a közbeszerzési kiírás, akkor ennek visszavonása. Egyebekben pontosan ezért került szó arról, hogy egy konzultáció keretében az ellenzékkel közösen az Egészségügyi bizottság alkossa meg azokat a szakmai kereteket, amelyek alapján ezt a beszerzést biztonságosan le lehet folytatni, hozzátéve természetszerűleg, hogy az Egészségügyi bizottságnak direkt utasítási lehetősége természetesen nincs a kormánynak.

Körülbelül erről szól ez az előterjesztés, amiben leírtuk, hogy azokat az oltóanyagokat kívánjuk beszerezni, amelyeket egyébként korábban is beszereztünk, már védőoltás szempontjából, tehát azon betegségek ellen való védőoltásokat kívánjuk beszerezni, amelyeket korábban beszereztünk. Ez a dolog lényege. Gondolom, hogy ha és amennyiben ez ilyen indulatokat vált ki, akkor előfordulhat, hogy nem kerül kiírásra ez a közbeszerzés, és természetesen, amikor én majd a tárca vezetését átadom a következő kormány egészségügyi miniszterének, akkor elsődleges prioritásnak fogom megjelölni, hogy ezt a közbeszerzést ki kell írni.

Egy dologban biztos vagyok: az semmilyen körülmények között sem megengedhető, hogy mondjuk, a jövő év elején bármilyen ok miatt ne tudjuk megkezdeni azokat a védőoltásokat, amelyek egyébként a kötelező oltási rendben benne vannak.

Körülbelül ennyivel szerettem volna kiegészíteni a benyújtott anyagot.

Kérdések, vélemények

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a konzultáció szabályai szerint fogunk eljárni - kérdések, vélemények együttesen. Nyilván a mai konzultáció eredményét és tapasztalatait miniszter úr majd magával viszi a kormány ülésére.

Ki kíván szólni? (Dr. Csáky András jelentkezik.) Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Először is sajnálatos volt elnök úr bevezető monológja annak fényében, hogy a kormánypárti képviselők ezek szerint nem tartják fontosnak a kérdést, hiszen nem tudják a határozatképességet biztosítani.

A másik, hogy az, hogy lejár a szerződés az év végén, gondolom, nem az elmúlt napokban vált nyilvánvalóvá, az már az elmúlt hetekben, hónapokban, sőt években is ismert volt. Ennek fényében valóban kérdéseket vethet fel az, hogy egy interregnumban miért kell sürgősen egy ilyen kérdést tárgyalni, miért nem lehetett ezt a tavaszi ülésszak közben megejteni. Én nem emlékszem arra, hogy az Egészségügyi bizottság oltóanyag-közbeszerzéssel foglalkozott volna. A törvény is egyértelműen fogalmaz, ugye az ÁNTSZ-en keresztül a kormány felelőssége, hogy az oltóanyagokról gondoskodjon.

Ennyit bevezetőnek. Nyilvánvalóan kérdéseket vet fel maga a körülmény, úgyhogy ezért valakit kárhoztatni ebben a politikai hangulatban, különösen hangsúlyozom, úgy, hogy a kormánypárti képviselők nem tartották fontosnak a témát, felesleges volt.

Egy szakmai, illetőleg egy pénzügyi kérdésem lenne. Az anyagban a többkomponensű oltóanyag-beszerzés kapcsán változás történne, ha a Hepatitis B-t is a többkomponensűek közé be kívánja emelni a kormány. A hatályos 18/1998-as Népjóléti Miniszteri rendelet, amely az oltásokról rendelkezik, egyértelműen kimondja azt egy külön pontban, hogy a Hepatitis B oltást a 13 éves kor betöltését követően alkalmazzák, ez egy ilyen előírás. Kérdezem, hogy szakmai konzultáció történt-e az illetékes szakmai kollégiummal, mert azért a néhány hónapos és a 13 éves kor között óriási különbség van. Ez szakmai kérdés, hogy ezzel mi a helyzet.

A másik a pénzügyi kérdés. Ha az idei évi költségvetést megnézzük, úgy, ahogy az egészségügyi törvényben szerepel, hogy a mindenkori évi költségvetésben kell a védőoltásokról, illetőleg azok fedezetéről rendelkezni, az idei évben 4 milliárd 26 millió forint áll rendelkezésre ezeknek a védőoltásoknak a beszerzésére. Ehhez képest éves bontásban a nekünk mellékelt anyagban szereplő több mint 7 milliárdos beszerzési ár kirívóan nagy különbséget mutat számomra. Ennek mi a magyarázata, hogy mondjuk, az idei évben, még lehet, hogy csökkenő mértékű beszerzés, mert sajnos a gyerekszám csökken, de ilyen mértékű csökkenés nem hiszem, hogy bekövetkezett, mint ami, mondom, az idei évben a költségvetésben szereplő, ezekre az oltóanyagokra rendelkezésre álló összeg és a részünkre juttatott éves forrásigény tervben szereplő 7 milliárd 172 millió forint. Mi magyarázza ezt az óriási különbséget?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyul István következik.

DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Nem tudom, hogy kampány idején az ellenzék meg nem jelenése esetleg nem értékelhető-e úgy, hogy egy kampánytevékenység szerves része ez is, mert ez is a szokásos balhékeverés része tud lenni akár.

Láttuk a H1N1 esetében is ezt a kétarcú dolgot, amit észleltünk, és bizony jobb eredményeket érhettünk volna el, ha megfelelően állnak hozzá ehhez a kérdéshez is. Én így látom ezt a kérdést.

Szakmailag pedig egyértelműen ezt a védőoltási rendszert, amit Magyarország elért, tovább fent kell tartani. Az is biztos, hogy csak úgy tudjuk, ha ezt a biztonságot mindenképpen időben történt megrendeléssel garantáljuk. A magam részéről el tudom mondani, hogy amikor még előjöttünk a Di-Per-Te-vel, mint olyannal, ahhoz képest óriási léptékű a fejlődés Magyarországon a védőoltások terén.

Amikor bevezetésre került a kanyaró elleni oltás 1968-ban, a későbbiekben bevezetésre került a rózsahimlő elleni védőoltás, a mumpsz elleni védőoltás, ezzel valóban a nagy népbetegségek gyakorlatilag szinte eltűntek. Nagyon nagy eredmény, amikor néhány évvel ezelőtt a "haemophilus influenzae" bevezetésre került, és immáron kialakult ez az ötös komponensű védőoltás, amit csecsemőkortól már adunk. Ez mutatkozik az ambulanciák forgalmán is természetesen, és ha megnézzük az adatokat, ezen is mutatkozik.

Nagyon érdekes a pneumococcus értékelése, ami mintegy két évvel ezelőtt került bevezetésre. Itt az anyagban az szerepel, hogy milyen mértékben csökkentek azok a megbetegedések, a meningitisre vonatkozóak esetleg, a pneumoniák már nem jönnek annyira ki ebből az anyagból, de itt is tanúsíthatom, hogy most, hogy 2008 óta bevezetésre került, az ambuláns forgalomban is az ilyen bakteriális típusú betegség száma jelentősen csökkent. Tehát ez egy óriási eredmény.

Igaz, hogy 2,6 milliárddal szerepel itt a költségvetésben, de az egészségnyereség ennél sokkal, de sokkal nagyobb, hiszen tudjuk azt is, hogy nemcsak az oltott populációnál, hanem a felnőtt, már immunológiailag is veszélyeztetett idősebb korcsoportnál is egy védelmet jelent, egy indirekt védelmet mindenképpen. És azt is hozzáteszem, nem szerepel az anyagban, de a meningococcust is javasoljuk az egyéves életkorú csecsemő, kisgyerek esetében, ez is egy nagyon nagy dolog, és elérhető ma ez is. Nem szerepel az anyagban.

Azt tudom mondani, hogy gyakorlatból mondom azt, hogy volt több Németországból jövő esetem, gyermekem, akiknek néztem az oltási könyvét, és bizony ők már másféléves korban adnak Hepatitis B elleni védőoltást is. Én nem azt mondom, és nem is tudom, hogy ez így van-e, hogy mindenképpen a hatkomponensűt szeretné a kormány bevezetni; ez jelentős, körülbelül 1,6 milliárdos pluszt jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képes. Ha levesszük a 200 milliót, ami 13 éves korban kötelező, akkor is 1,4 milliárdos pluszt jelentene a költségvetésnek a dolog.

Nem tudom azt sem, hogy a másféléves és a 13 éves életkor között vajon Hepatitis B megbetegedés milyen gyakorisággal fordul elő, tehát érdemes-e a 13 éves életkorról valójában előrehozni másféléves korba, de kétségtelen, hogy Nyugat-Európában ez nagyon sok országban bevett gyakorlat, tehát alkalmazzák a Hepatitis B elleni védőoltást is.

Úgy gondolom, hogy ez az anyag, ami előttünk szerepel, azt mutatja, hogy azért egy felelősségteljes döntést kell hozni ebben a kérdésben, és az oltás biztonságát valóban mindenképpen egy eredményes döntéssel tudjuk megalapozni. Én nagy sikernek tartom a magam részéről a pneumonia védőoltás bevezetését, hála istennek nem kötelező. Az lepett meg engem, hogy 82 százalékos átoltottsággal szerepelünk. Az ismert praxisok környékén, a sajátomban is azért ennél jelentősen magasabb az átoltottság. Szinte minden szülő kéri, és ténylegesen nagyon-nagyon jól bevált a gyakorlatban is ez a védőoltás.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én is szeretnék két szakmai megjegyzést, kérdést megfogalmazni, de mielőtt ezt elmondanám, én azt gondoltam, hogy itt szakpolitikai konzultáció fog zajlani, hiszen az ülés összehívását a bizottság elnöksége egymás között egyeztette, ideértve az ellenzéki alelnök urat is.

Ezért azután nyilván mindenki azt gondolta, hogy minden frakció megfelelő számban jelen lesz, erre készültünk mi is. Miután azonban szombaton megtudtuk, hogy a Fidesz-KDNP képviselői nem vesznek részt az ülésen, nyilván többekben felmerült kormányoldalon is, hogy valóban meglesz-e a bizottsági ülés, igen vagy nem.

De nem is ez a kérdés, a kormánypárt álláspontja ebben a kérdésben kezdettől fogva világos volt. Tehát mi mindig azt mondtuk, Nyul képviselő úr is, Schvarcz alelnök úr is, jómagam is, hogy az, hogy most választási kampány van, ez a védőoltásokra vonatkozó tenderrel összefüggésben nem egy szerencsés időszak, de ettől természetesen a járványügyi biztonság fenntartása nem kerülhet veszélybe. Ezért tehát mi támogattuk és támogatjuk a tender kiírását.

Abban igaza van Csáky képviselő úrnak, hogy soha nem szerepelt az oltóanyag-beszerzés a bizottság napirendjén, nem is volt erre szükség. Mint említettem én is a bevezetőben, ez a kormány kompetenciája. A kormány ebben a helyzetben, hogy világos legyen, hogy miről van szó, hogy miért van szükség erre, tehát bizonyos kötelezettségvállalásra ciklushatáron túlnyúlóan, azzal, hogy a bizottság elé hozta ezt egy konzultáció erejéig - még egyszer mondom, nem döntést kérve -, szerintem a kormány gesztust gyakorolt.

Ami pedig az észrevételeimet, kérdéseimet illeti. Körülbelül egy június elejei kormányváltást feltételezve, azt számolva, ami itt az írásos előterjesztésben is szerepel, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ideje minimum 78 nap, aztán lévén, hogy egy viszonylag nagy értékű beszerzésről van szó, elkerülhetetlenek jogorvoslatok, tehát még a szerződéskötés nyilván egy picit arrébb van, és hogy a szerződéskötéstől számított legfeljebb kilencvenedik naptól vállalja a szerződő fél, a szállító, hogy kellőképpen tudjon szállítani, jól értem-e azt, hogy ha ez a dolog tolódik, akkor van arra esély, hogy bizonyos területeken fennakadások lesznek, azt is beleértve, hogy egyes oltóanyagok esetében egy későbbi lehívásra korlátozott mértékig van még lehetőség, amiről miniszter úr is szólt? Mert itt lényegében, ha úgy tetszik, a határidőkről van szó.

A másik megjegyzésem, kérdésem. Ez a tájékoztató, ez a javaslat tulajdonképpen a jelenlegi kötelező oltási rendszer és a 2007 végén bevezetett pneumococcus nem kötelező védőoltás rendszerének a fenntartására irányul. Tehát ez önmagában ezekkel a paraméterekkel korszerűsítést nem fogalmaz meg. Azt kérdezném - mert itt az előterjesztés végén szerepel egy vagylagos megfogalmazás az öt- és hatkomponensű vakcinával összefüggésben -, hogy hogy látja a tárca vezetése a korszerűsítés irányát ebben a tekintetben. Illetőleg, ha már ezt a konzultációt lefolytatjuk, akkor kérdezem miniszter urat, hogy mi az, amit javasol és tanácsol a következő évekre, milyen módon történjen meg a védőoltási program további modernizációja, ideértve a bárányhimlő, Hepatitis elleni védőoltást, esetleg a szerintem még bizonyítékokkal nem minden tekintetben alátámasztott, de egyes szakemberek által nagyon melegen patronált HPV elleni oltás bevezetésének a lehetőségét is, nyilván nem a kötelező, de az ajánlott védőoltási körbe.

Van-e még más észrevétel vagy megjegyzés, képviselőtársaim? (Dr. Schvarcz Tibor jelentkezik.) Schvarcz alelnök úr!

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elmúlt év végén részt vettem Prágában egy nemzetközi tanácskozáson az influenzaellenes kampány előkészítettségéről, és ott kiemelten dicsérték a magyar oltási rendszert, és jó volt magyarnak lenni, mert azt mondták, hogy a magyarországi átoltottság és az oltási rendszer Európában is megállja a helyét. Ott viszont már szóba került a hatkomponensű vakcina, hogy fejlett országokban azt használják, illetve az influenzánál a háromkomponensű vakcina bevezetése, illetve ott nagyon szorgalmazták, amire elnök úr is kitért, a HPV elleni oltás minél szélesebb körben való elterjesztését.

Kérdezem miniszter urat, hogy az influenza vonatkozásában terveznek-e változást, a hatkomponensű oltóanyagról itt szó volt, és a HPV-t is már említette elnök úr, hogy mi a lehetőség arra, hogy a HPV elleni oltás egyre szélesebb körben alkalmazásra kerüljön. Köztudott, hogy számos önkormányzat már megajánlotta, és a megfelelő korosztályú lánygyerekeket is sporadikusan oltják, de mindenképpen, ha ez szakmailag alátámasztott, tervezi-e a minisztérium bevenni az oltási rendbe a HPV-t, illetve az influenzánál tervez-e változtatást.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a szót a miniszter úrnak.

Dr. Székely Tamás válaszai

DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót. Csáky képviselő úr megjegyzésére, illetve kérdésére válaszolva, mi ezt a konzultációt olyan dolgok miatt kezdeményeztük, hogy ötkomponensű vagy hatkomponensű legyen többek közt az az oltás, amit beszerezni kívánunk, már csak azért is, mert akármilyen időtartamra írja ki a kormány ezt a közbeszerzést, akkor is a döntés és ennek a költségvetési terhei a következő kormányt érintik. Tehát ebben mindenképpen szerettünk volna egy szakmai véleményt kikérni.

Az "A" vonatkozásában az ez évi költségvetésben egész pontosan 7,6 milliárd forint van két darab jogcímen. Az egyik a kötelező védőoltásnak a 4 milliárd 26 milliója, a másik jogcím pedig az influenza elleni védőoltásnak a 3,7 milliárd forintja, ez így összesen 7,7 milliárd forintot jelent. Tehát ilyen értelemben nincsen összegszerűségében változás, csak két soron van megjelenítve. Természetesen a Hepatitis elleni oltás vonatkozásában a szakmával konzultáltunk.

Nyul, Kökény, illetőleg Schvarcz képviselő úr is érintette ezt az öt- vagy hatkomponensűt. Ez egy döntés kérdése. Európában a gazdagabb országok a modernizáció jegyében már a hatkomponensűt alkalmazzák, ahogy az anyagban is szerepel, 1,4 milliárd forint többletforrás-igénye van. Ez egy eldöntendő kérdés. Úgy gondolom, hogy annak függvényében, hogy milyen az ország teherbíró-képessége, lehet ebben a kérdésben dönteni, illetve, hogy a következő kormány mit szeretne, mennyit - idézőjelben - áldoz a védőoltási rendszer fenntartására.

Az, hogy lesz-e fennakadás vagy nem lesz fennakadás, erre, az az igazság, nem tudok válaszolni. Tehát az elején elmondtam, ha június elején írjuk ki ezt a tendert, és minden szerencsésen megtörténik, tehát jó a tender kiírása, jó ajánlatok érkeznek, senki nem fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, a gyártó vállalja és teljesíti - és majd mindjárt elmondom, hogy miért mondom úgy, hogy vállalja és teljesíti - azt a határidőt, amit kiírunk, és ez 90 nap, akkor nem lesznek fennakadások. Itt most felsoroltam néhány feltételt. Ha ezek közül bármelyik nem teljesül, akkor bizony előfordulhat, hogy fennakadások lesznek. Ezt előre nem lehet megjósolni.

Csak annyit jegyeznék meg - és természetesen a gyártó nevének mellőzésével -, érkeztek hozzánk szomszédos országok kormányaitól olyan információk, hogy van egy meglehetősen jó nevű gyártó, aki a szerződésben foglalt 90 napos szállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, azért, mert a teljes kapacitását az influenza elleni védőoltásokra állította rá. Abban az esetben, ha 90 napos szállítási határidővel bárki is vállalja, úgy gondolom, hogy az elmaradt védőoltások, és az ennek kapcsán jelentkező betegségek nem összevethetők az esetlegesen a gyártóval kifizettetett kötbérrel, mint "A" variáció. "B" variáció: abban az esetben, ha nem tudja határidőre szállítani, akkor viszont egy ilyen kiélezett helyzetben a szerződésbontás, új tender kiírása megint csak az oltások elmaradásához vezethet. Tehát én mindenképpen úgy gondolom, hogy ez van akkora horderejű kérdés, hogy elég ráhagyást kell biztosítani ebben.

Végül, milyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni a rendszert. Úgy gondolom, hogy ennek a rendszernek a továbbfejlesztése részben WHO-ajánlások, részben az egyéb uniós tagországok, illetve OECD-ajánlások, másrészt pedig pénz kérdése. Szóba jött valóban a bárányhimlő elleni védőoltás. Tudjuk, hogy a bárányhimlő elleni védőoltást az Európai Unióban négy ország alkalmazza. Elég komoly tétel lenne, tehát több száz millió forintos tétel. Ebből a négy országból egy az, ahol kötelező jelleggel alkalmazzák, az összes többiben esetleg regionális területeken alkalmazzák. Én úgy gondolom, hogy ez egy költséghaszon-elemzés kérdése.

A HPV vonatkozásában azt kell mondjam, hogy ez egy 3 milliárdos többletforrás-igényt jelentene, ha azt mondjuk, hogy egy meghatározott életkortól kezdődően a korosztályt oltani fogjuk. Nekem személy szerint egy olyan fenntartásom van, hogy az rendben van, hogy a human papilloma vírus ellen ez védettséget ad. Azt az összefüggést én még nem látom, és mások se feltétlenül tudják látni, hogy a most megkezdett védőoltások kapcsán majd 20-25-30 év múlva, amikor ez a korosztály eléri a méhnyakrák legnagyobb incidenciáját jelentő korosztályt, ez valóban védettséget fog-e nyújtani, vagy nem fog védettséget nyújtani. Azok a statisztikák, amelyek ezzel kapcsolatban vannak, még tán nem ilyen időtávot ölelnek fel, számomra nem teljesen meggyőzőek, és a 3 milliárd forint pedig az én olvasatomban annál jóval nagyobb összeg, hogy egy legalábbis nem százszázalékos, meg száz százalék körüli eredménnyel kecsegtető védőoltást bevezessünk általános jelleggel.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!

Ismételt kérdések, válaszok

DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Nem kaptam választ arra, hogy miért nem a rendes tavaszi ülésszakban foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, akkor elkerülhettük volna ezt az egészet.

Miniszter úr, az Egészségügyi bizottság politikai testület, itt szakmai kérdéseket nem fog tudni eldönteni, én ezért kérdeztem, hogy az öt vagy hat komponenst illetően az illetékes szakmai kollégium álláspontját kikérték-e, mi a véleménye. Nyilvánvalóan, ha a hatkomponensű mellett teszi le a voksot a szakma, akkor én nem hiszem, hogy az egymilliárd pluszköltség oszt, szoroz, mindenféleképpen abba az irányba kell elmenni.

Osztom miniszter úr véleményét a HPV elleni oltásokkal kapcsolatban, már, ami a kifutást illeti. Arról nem is beszélve, hogy itt folyamatosan tájékoztatják félre a közvéleményt ezzel kapcsolatban, hiszen a HPV-nek, most én pontosan nem tudom, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy több tucat alvariánsa van, és ez a védőoltás háromra terjed ki. Kifejezett onkogenitással bíró szubtípusokról van szó, de a többi ellen nem véd meg. Valóban nem tudjuk azt, hogy a későbbiek folyamán tartós-e ez a védelem. Így is kínlódtunk az elmúlt években a népegészségügyi program kapcsán a nőgyógyászati szűrővizsgálatok hatékonyságát illetően, és maga ez a propaganda, ami folyik - és ki merem mondani, hogy a hátterében nyilvánvalóan gyártói érdekek dominálnak -, abba az irányba tolja el az egész népegészségügyi programot a későbbiek folyamán, hogy aki ilyen oltásban részesült, az örök életre védett a méhnyakrák kialakulásától, ami messze nincs így.

Tehát ez ilyen veszélyekkel is jár, úgyhogy csak fenntartásokkal ezzel. Sokkal több adat kell rendelkezésre álljon ahhoz, hogy egyértelműen ki tudja mondani azt a szakma, hogy ez valóban véd, de csak ezekben a szubtípusokban. A többiek is ott vannak, illetve még nem teljesen biztos az egész méhnyakrák-kialakulás kérdésköre sem, azaz nem mentesíti a betegeket vagy az állampolgárokat a szűrés alól, a szűrőprogramoknak mindenféleképpen tovább kell menniük, ezeket nem válthatja ki a későbbiek folyamán, még ha hatásosnak is bizonyul, akkor sem, ez a HPV-oltás.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még esetleg másnak megjegyzése vagy kérdése? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Miniszter úr!

DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Akkor először arra, hogy miért nem a rendes ülésszakon. Képviselő úr, a rendes ülésszak ugye február 15-e és 22-e között volt, akkor az Egészségügyi Minisztérium apparátusa még nem állt olyan szinten, hogy ennek a tendernek a lebonyolításához szükséges pénzügyi vetületet, beszerzési igényeket össze tudjuk rendezni. Abszolút ilyen egyértelmű a dolog.

Már csak azért is nyilvánvalóan, mert január 1-től tudtunk ezzel a kérdéskörrel egyáltalán foglalkozni, hiszen addig, amíg az új költségvetésünk nem lépett életbe, a hároméves keretszámok sem léptek életbe, és nyilvánvalóan ehhez kellett idomítani; nem készült el az az anyag 15-éig, amit tárgyalásra alkalmas állapotban tiszta szívvel a bizottság rendelkezésére bocsátottam volna.

A szakmai kollégiumokat megkérdeztük, a szakmai kollégiumok egyébként zömmel a hatkomponensű oltóanyagot támogatnák. Ezzel kapcsolatban csak egy megjegyzés. Természetesen egyetértek a szakmai kollégiumoknak azzal a véleményével, hogy lehetőség szerint a magyar biztosítottakat, a magyar lakosságot a lehetőség szerinti legjobb gyógyszerekkel, védőoltásokkal lássuk el, azonban sajnos a közgazdaságilag lehetséges és a szakmai igény közti differenciát valami úton-módon kezelni kell. Ez az egymilliárd forint összességében akár a tárca, akár az egészségbiztosító költségvetéséhez képest látszólag egy elenyésző összeg, de azért összességében az egymilliárd forint egy nagyon komoly dolog.

Schvarcz képviselő úr felvetésére, a jövő évi WHO-ajánlás az influenza elleni oltással kapcsolatban trivalens oltóanyagot tartalmaz, tehát a szokásos szezonálisnak a két komponensét, és a H1N1 elleni védőoltás három ellenanyagtörzset tartalmazó oltásáról van szó. Ezért aztán külön H1N1 elleni oltóanyagot nem kell terveznünk, hiszen ez a szezonális influenzaoltásban benne lesz.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárom ezt a konzultációt. A konzultáció eredményéről, az itt elhangzottakról a kormányt, miniszterelnök urat írásban tájékoztatni fogom. Köszönöm szépen azoknak, akik vették a fáradságot, és eljöttek, hogy egy ilyen fontos kérdésről konzultálni tudjunk.

Köszönöm szépen, akkor ezzel bezárom az ülést.

(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 14 perc.)

 

Dr. Kökény Mihály
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Horváth Éva Szilvia