EB-30/2008.
(EB-87/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2008. november 26-án, szerdán, 11 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
Napirend előtti képviselői hozzászólások*
Tájékoztató a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja haladásáról*
Dr. Nemeskéri Marianna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kiss István, a MOTESZ elnökének szóbeli kiegészítése*
Válaszok, reagálások a vitában elhangzottakra*
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6645. számú törvényjavaslat*
A beérkezett módosító javaslatok megvitatása*
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Tukacs István (MSZP) 13.05 órától dr. Czinege Imrének (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP) 12.05 órától dr. Havas Szófiának (MSZP)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) 12.35 órától dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Nemeskéri Marianna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Koncz József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Héjja Mária főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Kiss István (MOTESZ)
Prof. dr. Préda István, a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke
Dr. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívott vendégeket és az érdeklődőket. Az Egészségügyi bizottság ülését megkezdjük. Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk.
Tisztelt Bizottság! Napirend előtt szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy több mint 300 résztvevővel tartottuk múlt csütörtökön a népegészségügy helyzetével kapcsolatos nyílt napunkat, szakmapolitikai konferenciánkat. Sajnálom, hogy mindösszesen a bizottság öt tagja tudott csak részt venni ezen az egyébként nagyon színvonalas konferencián. Az alelnök urakkal felváltva vezettük az ülést, és igen komoly, kritikus és szerintem a politika érdeklődésére számot tartó referátumokat hallottunk, elsősorban Ádány Róza professzor asszony részéről. A Népegészségügy című folyóirat különszáma is összefoglalta a tanácskozás anyagát, és az ÁNTSZ-től megkaptuk a 2008. évi friss népegészségügyi jelentést.
Elmondhatom a bizottságnak, hogy az a szándék - házelnök asszony egyetértésével -, hogy ezeket a háttérdokumentumokat is magában foglaló, a tanácskozás szerkesztett jegyzőkönyvét tartalmazó, fényképes kiadványt adunk majd közre az Országgyűlés sorozatában a jövő év elején. Ez talán mindenképpen fontos és alkalmas arra, hogy a következtetéseket a kormány, illetőleg a Magyar Tudományos Akadémia számára is ajánljuk.
Tisztelt Bizottság! Szeretném elmondani azt is, egyelőre csak mint gondolatot, hogy több helyen felvetődött, mondanám, hogy érlelődik egy, az Egészségügyi bizottság keretei között megrendezhető úgynevezett egészségügyi csúcs gondolata. Legutoljára a Gazdasági bizottság keretei között zajlott egy ilyen típusú konferencia, ez ott is felvetődött, mint lehetőség, és valószínűleg a jövő év elejére, tehát a tavaszi ülésszak kezdetére lehet egy ilyen kezdeményezést megtenni.
Azért említem képviselőtársaimnak, hogy mindenki tudjon róla. Egy olyan típusú megbeszélés, partnerekkel, az érdekegyeztetés szereplőivel, amilyet a Gazdasági bizottság is lefolytatott, ahol több olyan javaslatot lehet tenni, ahol eddig bizonyos tabukérdéseknek is számító törvényjavaslatokról szót lehet majd ejteni, hogy 2009-ben vagy az azt követő években merre menjünk tovább.
Itt mondom el azt is, hogy a Népszabadság szerkesztősége megkereste a házelnök asszonyt, és természetesen bennünket is, hogy tartanának egy olyan típusú rendezvényt, ahol pénzügyi és gazdasági szakértők elmondanák a véleményüket a politikusok, de főleg az egészségpolitikusok számára, hogy hogyan látják az egészségügy helyzetét, és az adott gazdasági, pénzügyi helyzetben milyen tanácsaik vannak. Elképzelhető, hogy erre a rendezvényre, ha meg tudják szervezni, akkor december 12-én, pénteken, a Parlament épületében sor kerülhet, de itt mi csak meghívottak vagyunk, nem rendezők.
Tisztelt Bizottság! Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a finn egészségügyi miniszter asszony, Paula Risikko Budapestre látogat december 4-én és 5-én. Az Egészségügyi Minisztérium azt kérte a finn nagykövetség kezdeményezésére is, hogy a bizottság találkozzon a miniszter asszonnyal december 4-én, csütörtökön 15-16 óra között. Azért említem ezt meg, mert a csütörtök délután már nem a legalkalmasabb időpont, de a miniszter asszony ekkor tartózkodik Budapesten. Szeretném azt is elmondani, hogy a miniszter asszony a nemzeti koalíciós párt tagja, tehát konzervatív politikus, és külön számít arra, hogy az ellenzék képviselői ezen a találkozón jelen lesznek. Ez természetesen a kormánypártokra is igaz és érvényes. Tehát erre a találkozóra december 4-én, csütörtökön, 15 órakor kerülne sor, ebben a teremben.
Képviselőtársaimnak kiosztattam a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság tájékoztatóját, és elmondanám azt is, hogy a legutolsó ülésünkön Havas Szófia képviselő asszony kezdeményezte az Egészségbiztosítási Felügyelet beszámoltatását. Egyeztettem a Felügyelet vezetőjével, és a kormány nevében a Felügyelet irányítását ellátó miniszter úrral, és abban maradtunk, hogy egy írásos tájékoztató elkészül december 15-éig, és magára a beszámoltatásra a jövő év elején kerülhet sor, így ez a javaslat majd az első félévi munkatervben szerepel.
Az első félévi munkatervhez a továbbiakban is várnék javaslatokat képviselőtársaimtól, hogy azt majd december 10-én meg tudjuk tárgyalni.
Itt említem meg azt is, hogy legközelebb a jövő hétfőn kell 9.30 órakor találkoznunk, mert majd a napirendnél javaslatot teszek arra, hogy a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó módosító indítványok megvitatására, illetve benyújtott módosító indítványok megvitatására a mai ülésünkön ne kerüljön sor. Hiszen a módosító javaslatok benyújtási határidejét meghosszabbította a plenáris ülés, ezért csak hétfőn tudjuk ezt tárgyalni, de a részletes vitára kedden kerül sor. Ezért majd a bizottságot december 1-jén egy rövid ülésre, 9 óra 30 percre tervezem összehívni.
December 3-án, délelőtt, az eredeti terveknek megfelelően az ellenőrzési albizottság az ÁNTSZ székhelyén, tehát a Nagyvárad téren tartana kihelyezett ülést, elsősorban az emlőszűréssel foglalkozik az ellenőrzési albizottság, de a Kémiai Biztonsági Laboratórium megtekintésére is sor kerül.
10
cai 11 (Elnök)
Ez várhatóan kétórás program lesz. Tizennégy órai kezdettel a költségvetés második körös módosító indítványainak a megtárgyalására, az egészségügyi törvénycsomaghoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására és esetleg más törvénnyel összefüggő módosító indítványok tárgyalására kerül sor. Még egyszer: december 10-én az utolsó ülés kihelyezett lesz Nagykanizsán, ahogy terveztük. Most már azt szeretném kérni, hogy aki ezen az ülésen részt tud venni, tehát a hivatalos kihelyezett ülésen, a bizottság titkárságán ezt jelezze, hiszen ennek megfelelően kell majd a szállítást biztosítani. Köszönöm szépen.
Megkérdezem, hogy napirend előtt kíván-e valaki észrevételt tenni. (Jelzésre:) Kupper képviselő úr, Horváth Zsolt, majd pedig Csáky képviselő úr.
Napirend előtti képviselői hozzászólások
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt szeretném kezdeményezni, hogy tegyük lehetővé a bizottság számára, hogy Falus Ferencet, az ÁNTSZ főorvosát meghallgassuk. A HospInvesttel kapcsolatban olyan furcsa eljárások zajlanak az ÁNTSZ-nél, amely kapcsán azt gondolom, a bizottságnak mindenképpen nyilvános meghallgatás keretében lehetőséget kell biztosítani, hogy megkérdezzük egyfelől az ÁNTSZ főigazgatóját, másfelől hogy tudjuk, milyen eljárások vannak, jogszerűek-e azok az eljárások, amelyek a sajtóban napvilágot láttak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Én csak szerettem volna meghívni mindenkit az ellenőrző albizottsági ülésre az ÁNTSZ-hez, mert szerintem érdekes dolgokat láthatunk. Tájékoztatásul szeretnék még önöknek elmondani annyit, hogy a hivatal munkatársaival fél 10-kor fogunk indulni innen, persze tömegközlekedéssel - értelemszerűen metróval - a helyszínre. Ha valakinek van kedve, akkor fél 10-kor itt is csatlakozhat hozzánk, hogy együtt menjünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elmúlt héten két olyan esemény látott napvilágot, amely erősen beárnyékolja a magyar egészségügyet. Az egyik az Állami Egészségügyi Központ epidurál biznisze, a másik pedig az, ami tegnapelőtt volt olvasható, a rotavírussal kapcsolatos, csecsemőknek írt levél. Úgy gondolom, az Egészségügyi bizottság nem mehet el szó nélkül e két esemény mellett. Kezdeményezem - megmondom őszintén, nem tudom, ki részéről -, hogy valamilyen tájékoztatást kapjunk ezekről az ügyekről. Ez a rotavírussal kapcsolatos, a házi gyermekorvosi, nem tudom, milyen szövetség elnökének és nem tudom, kinek, de a csecsemők részére írott levele. Az egyik tehát az epidurál biznisz - ha igaz, az bűntett. A másik pedig nagyon komoly etikai kérdéseket vet fel. Kérem, hogy ezzel valamilyen módon foglalkozzunk, vagy tájékozódjunk erről, hogy mi történt, hogy történt, mert ezek sajnos nagyon szomorú események, és beárnyékolják az egészségügy egész rendszerét ezek a különleges események. Jelezném, hogy a napirendi pont kapcsán is lenne majd egy módosító javaslatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pesti képviselő úr!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A legnagyobb fenntartó a főváros, ahol egy modell készül, a budapesti egészségügyi modell. Tanulmányokra több száz millió forintot készül költeni a főváros, hiszen már megszavazta ezeket a forrásokat. A legújabb hírek pedig már azok, hogy a modellből semmi nem lesz, gyakorlatilag egy elektronikus kártyával szándékozik a főváros belépni ebbe az egészségügyi modellbe, magyarul a modell elhalt. Közben jelentős forrásokat csoportosítottunk át. Szeretném, ha a főváros ezzel foglalkozó főpolgármester-helyettese, Horváth Csaba beszámolna a bizottság előtt arról, hogy hogyan áll a budapesti egészségügyi modell helyzete.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más napirend előtti megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a következőt szeretném mondani a képviselőtársaimnak. Egyrészt az Ellenőrző albizottság vezetőjének az invitálását köszönöm. Én magam is szeretnék részt venni ezen az ülésen, és mindenkinek ajánlom a figyelmébe. Ez jövő héten szerdán 10 órakor lesz megtartva.
Ami a budapesti egészségügyi modellel kapcsolatos tájékozódást illeti, Pesti képviselő úr javaslatától függetlenül én magam is gondoltam arra, tehát szerepel az elképzelések között, hogy a jövő év elején, tehát az első félévben, de még az időszak elején, februárban tárgyaljunk erről a kérdésről. Erre javaslatot kívánok tenni az első félévi munkaterv kapcsán a december 10-i ülésen, a főpolgármester-helyettes úrtól kérve megfelelő tájékoztatást. Ebben az ügyben hangsúlyozni szeretném, hogy ez mindenképpen izgalmas, érdekes dolog. Ha úgy tetszik, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának ilyen szempontból nincs döntési kompetenciája, de az összefüggések miatt fontosnak tartom. Ilyen kezdeményezést szeretnék tenni az első félévi munkatervet illetően. (Dr. Pesti Imre: Köszönöm szépen.) Köszönöm szépen a javaslatot.
Ami Csáky képviselő úr javaslatait illeti, megkeresem a honvédelmi miniszter urat, hogy adjon tájékoztatást az Állami Egészségügyi Központban történtekkel kapcsolatban. Azért őt, mert az ÁEK a honvédelmi miniszter felügyelete alatt működik. Egyébként a kérdésben a kórház főigazgatójának jelzése alapján a Katonai Ügyészség vizsgálódik, tehát nyilván ezzel a korláttal fogunk tudni tájékoztatást kapni. Megkeresem, és írásos tájékoztatót kérek. Remélem, hogy ezt még a téli ülésszak befejezését megelőzően rendelkezésre tudjuk bocsátani.
A másik kérdést illetően pedig bizonytalan vagyok, de a minisztériumot, illetve az ÁNTSZ-t meg fogom kérni, hogy részletesen nézzenek ennek utána. Én magam nem találkoztam ezzel a körlevéllel, de megnézzük. (Dr. Mikola István: Van ilyen.) Természetesen nem vitatom, hogy van ilyen, de a tájékoztatót be fogjuk szerezni.
Ami pedig Kupper képviselő úr javaslatát illeti, azt gondolom, hogy ennek az igénynek is az első februári ülésen fogunk tudni eleget tenni reálisan, ha csak a bizottság úgy nem dönt, hogy ez ügyben rendkívüli ülést tartsunk. Bevallom őszintén, én a hátralévő két hét két ülésén nem látok lehetőséget arra, hogy ezzel foglalkozzunk. A jövő hét szerdai napirend teljesen tele van, az azt követő héten pedig egyébiránt épp a Fidesz kezdeményezésére is a nagykanizsai kihelyezett ülés lenne.
20
PÉ 21 (Elnök)
De ha Kupper képviselő úr ragaszkodik hozzá, hogy ezt valamilyen módon még most szorítsuk be, és ezért külön legyen egy rendkívüli ülés, akkor ügyrendi szavazást fogunk erről tartani. Ha nem, akkor a február eleji ülésen ezt a meghallgatást meg fogjuk tenni. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Az ÁNTSZ-nek 60 napon belül a HospInvest által működtetett kórházat ellenőrizni kell. Ha erről három hónap múlva számol be, akkor nyilvánvalóan egy olyan jellegű beszámoló lesz, amelyik már túlment egy bizonyos időponton.
Tehát tisztelettel kérem elnök urat, illetve a bizottságot, hogy ezt sürgősséggel még ebben az évben tárgyaljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Ugyanezt szerettem volna ügyrendi indítványként elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Egyébként novembertől számít. Én a magam részéről azt gondolom, hogy egy hatósági ellenőrzési folyamatba nem biztos, hogy helyes, ha a bizottság, mint politikai testület beavatkozik, és az a helyes, ha egy lezárult időszakról tájékozódik, de természetesen szavazni fogunk. Ki támogatja, hogy Falus Ferenc meghallgatására az egri kórház működtetésével kapcsolatos ellenőrzésekről még ebben az évben sor kerüljön? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 10 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 12 nem.
Tehát a bizottság úgy határozott, hogy februárban térünk vissza erre a kérdésre.
Tisztelt Bizottság! Az ülés napirendjére az írásban kiküldöttek szerint tennék javaslatot, azzal, hogy ahogy már említettem napirend előtt, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására mai ülésünkön ne kerüljön sor, tehát erre hétfőn, a 9.30 órára összehívandó bizottsági ülésen találjunk módot.
Csáky képviselő úr, tessék!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Jeleztem az előbb, hogy a napirenddel kapcsolatban szólnék. Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Korábban volt egy olyan gentlemen's agreement, hogy az ilyen tárgyalások anyagát még az előző hét legkésőbb pénteki napján megkapjuk, hogy megfelelő módon fel tudjunk készülni. A téma túl komoly ahhoz, hogy a tegnap délelőtt eljuttatott anyag alapján most tárgyaljunk erről behatóan. Persze, beszámolót lehet meghallgatni, de valószínűleg ez az én hibám, hogy tegnap éjszaka nem tudtam az ilyenkor szokásos egyeztetéseket a szakemberekkel lefolytatni. Tehát tulajdonképpen felkészületlenül ülünk itt ebből a szempontból, legalábbis én magamra vállalom ezt a címet.
Azt kérem, javaslom, és egyben elnézést kérek a vendégektől, de mi is vétlenek vagyunk ebben, hogy halasszuk el ezt a napirendi pontot, ne tárgyaljuk most, mert persze, meg lehet hallgatni a beszámolót, ez nagyon jó dolog, ki lehet pipálni, hogy ezen a napirendi ponton túlvagyunk, de miután a halálozás több mint 50 százalékát adó betegségcsoporttal kapcsolatos kérdésről van szó, úgy gondolom, hogy ez egy sokkal elmélyültebb tárgyalást igényelne, amihez időt kérünk, legalábbis én időt kérek az MDF nevében. Nem tudom, képviselőtársaim hogy vannak ezzel, de nem becsülnénk kellőképpen a vendégeket sem, ha felkészületlenül vennénk részt egy ilyen vitában.
Tehát az a módosító javaslatom, hogy ezt a napirendi pontot most ne tárgyaljuk, vagy még decemberben meg tudjuk, vagy ha nem, akkor február elején inkább ezzel kezdjünk, de kellőképpen felkészülten vegyünk részt ebben a vitában. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát Csáky képviselő úr javaslata az, hogy az első napirendi pont tárgyalását halasszuk el. Van-e még a napirendhez más észrevétel vagy javaslat? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor először arról szavazunk, hogy a bizottság elhalasztja-e az első napirendi pont tárgyalását. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 1 igen.
Akkor azt kérdezem, hogy ki támogatja a napirendi ajánlás elfogadását a korábban mondott módosítással együtt? (Szavazás.) Többség. Köszönöm szépen.
Soron következik a tájékoztató a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja haladásáról.
Tisztelt Bizottság! Több tájékoztató érkezett, és én sem örülök neki, hogy volt az elektronikus továbbításban késés, nem a bizottság titkárságán múlott, késve kaptuk az anyagokat. Sőt itt a helyszínen is kaptunk kiosztott anyagokat az egyébként terjedelmes, más írásos anyagokon túlmenően, így a program gesztoraként is működő MOTESZ részéről, és ugyancsak egy rövid írásos anyagot Préda István professzor úr, a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke is átadott most, azt is kiosztattam képviselőtársaimnak. Rendelkezésre áll az eredeti, 2006 márciusából származó program is.
Az Egészségügyi Minisztérium részéről a napirendnél itt van Nemeskéri Marianna főosztályvezető asszony és dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes úr, és köszöntöm a MOTESZ érintett vezetőit is, elsősorban Kiss István elnök urat, aki sokat dolgozott a program szervezésével kapcsolatban. Köszöntöm a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnökét, Préda professzor urat, és dr. Ofner Péter urat, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatóját is.
Egy rövid szóbeli kiegészítésre megadom a szót a minisztérium képviselőjének.
Dr. Nemeskéri Marianna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. NEMESKÉRI MARIANNA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Egészségügyi Minisztérium természetesen az epidemiológiai adatok ismeretében nagyon fontosnak kérdésnek tartja a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését, gyógyítását, hiszen erre nemzeti programot írt ki. Azok a prioritások, amelyek az anyagban szerepelnek, azoknak a véghezvitele a halálozás csökkentésében, illetve az ellátás diagnosztikai és terápiás részének javításában elengedhetetlen.
Szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy készült egy jelentés a kormány részére a regionális érrendszer-betegségi központok létrehozásáról, amelyet a kormány 2008. november 5-ei ülésén elfogadott. (Megérkezik az ülésre dr. Havas Szófia.)
Kérem, hogy a javaslataikat, véleményüket mondják el, és természetesen legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném itt az elején, lévén, hogy a programot a MOTESZ gesztorálja, megadni a szót egy rövid kiegészítésre - ha kíván természetesen - Kiss István úrnak.
Kiss István, a MOTESZ elnökének szóbeli kiegészítése
KISS ISTVÁN, a MOTESZ elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Tagok! Hadd kérjek néhány percet, miután én csak a hozzászólást adtam oda írásban, ez nem az anyag, ami a beszámolóról szól. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy most a napirendi pont a program elmúlt két évéről szóló beszámoló. Ezért az én beszámolóm úgy kezdődik, hogy advokáció, segítségkérés a parlamenti bizottságtól, a szaktárcától és mindenkitől, hogy ez a program elfoglalhassa méltó helyét a magyar egészségügyben, és ennek a programnak a koncepciója alapján történhessék tulajdonképpen a szív- és érrendszeri betegségek ellátása Magyarországon.
Mondom ezt azért, mert 37 szakmai tudományos társaság és egyesület 150 szakembere hozta létre ezt a programot, és az elmúlt két évben külső támogatást ugyan kapott a program, de igazából a belső, tehát a szaktárcától és még a kormánytól sem kapta meg a nem pénzbeli, hanem a tulajdonképpen három szóban összefoglalható segítséget: az elfogadásról, az elkötelezettségről és a felelősségvállalásról volt szó, ami kellett volna a program mellé.
30
cai 31 (Kiss István)
A program három fő részből áll, és ez csak ilyen visszaidézés lenne. Az első rész 50 százaléka tulajdonképpen az egészségmegőrzésről és a betegségmegelőzésről szól. A második része az érrendszeri központok létrehozásáról szól. Ide tartozik még két mondat: tulajdonképpen a szív- és érrendszeri betegségnek számos kockázata és szervkárosító hatása egymást követően vagy együtt jelenik meg az emberekben. Ez az érrendszeri központ. A gyógyító tevékenységnek az alap- és járóbeteg-szakellátás szintjén tervezte meg egy olyan integratív összefogását, amely nyolc nagy szakmai terület megjelenítését eredményezné ezekben az érrendszeri központokban.
Erre a program készített egy tervet az akkori Pólus-programban, arra alapozva, és elhelyezte Magyarországon azokat a lehetséges helyeket, ahol ez megvalósítható. A programban leírásra került annak a felmérésnek, tanulmánynak az eredménye, amely meghatározta, hogy hol, mi van meg, és hol mi hiányzik. Stratégiai fejlesztésnek azt ajánlotta, hogy ahol ami hiányzik, azt kell fejleszteni, és így létrejöhet tulajdonképpen ez a rendszer. A bevezetőhöz kapcsolódva szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy e rendszer létrehozása elsősorban valóban azt a felelősségvállalást és elkötelezettséget kellett volna, hogy jelentse, mert nem épületekről, beruházásról és ilyen értelemben fejlesztésről, hanem egy integrált betegellátási rendszer megteremtéséről volt szó a rendelkezésre álló erőkkel.
A harmadik alapvető célkitűzés pedig a reszocializáció volt a programban, amely a rehabilitációtól az otthonápolásig jelentette a betegellátást. Mindezek mellett azt kell mondjam, hogy az odaadott programfüzetben - és ezt már tényleg nem fogom elmondani -található tíz cél és hozzá kapcsolódó 45 feladat-megjelölésre tartalmaz egy oldalon keresztül egy összefoglalót, hogy mi minden valósult meg. E programok tekintetében, amelyek létrejöttek - "Éljen 140/90 alatt!", ÉRV Program, kardiometabolikus centrumok hálózata - világmásodikak vagyunk. Ezek mind külső támogatással jöttek létre. Az egészségmegőrző és betegségmegőrző szűrőprogramok, mint az "egészségvonat", az "egészségkamion", ezek is külső támogatással, a nemzeti népegészségügyi program részeként jöttek létre. A MOTESZ 2007-2008-ban az összes nemzeti egészségügyi programra vonatkozóan, így a szív- és érrendszeri programra vonatkozóan is kongresszust szervezett az eredmények és a feladatok újratárgyalására és bemutatására.
Végeredményben azt kell, hogy mondjam, az ellátórendszer átalakítását is, a szakmai képzés, továbbképzés rendszerét is, illetve a halálozás és a betegséggyakoriság csökkentését is jelentő program koncepcionálisan nem került be a legnagyobb erőfeszítések mellett sem, tételesen, szövegszerűen, gondolati szinten sem az Új Magyarország fejlesztési tervbe, a TÁMOP-ba, a TIOP-ba, és a ROP-programokba.
Összesen kilenc előfordulása van ennek a szónak az összes programban, és az sem releváns a szív- és érrendszeri nemzeti program tulajdonképpeni programpontjaival. Visszatérvén a bevezető mondatra, az advokáció ahhoz szükséges, hogy van a szakma által létrehozott program, amely a 2006 márciusi létrehozása óta tulajdonképpen minimális korrekcióra szorul. A helyzet sajnos ugyanolyan, vagy még rosszabb egészségügyi szempontból, viszont a tennivalókban nem sok előrelépés volt. Számos programot, számos tevékenységet össze lehet szedni, gyűjteni, amelyeket ide lehet sorolni, de ami hiány, hogy a koncepciónak nem jutott tér, és nem a koncepciónak megfelelően történnek jelen pillanatban az egészségügyben ezek a dolgok. Ez lett volna a kiegészítő hozzászólásom, és ehhez szeretnénk a továbbiakban mindenfajta segítséget kérni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Konzultációs napirendről van szó. A képviselőtársaim megjegyzései, kérdései következhetnek. Hozzáteszem, hogy ha természetesen a továbbiakban, a végén kívánnak a többi meghívott vendégek valamire reagálni vagy megjegyzést tenni, szívesen vesszük.
Czinege képviselő úr, tessék!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Meghívottak! Tisztelt Bizottság! Az első mondatom úgy szól, hogy én magam is egyetértek azzal, hogy hiába tűztük ki, hogy az egyik legfontosabb teendő a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése és gyógyítása, ez nem megfelelő. Egész életemben, mióta érsebész lettem, azzal a gondolattal küszködtem, hogy amikor szív- és érrendszeri betegségekről van szó, akkor mindig a szív betegségére koncentrálunk, és elfeledkezünk az érbetegségről. Pedig ha összehasonlítjuk, az érbetegség halálozása, gyógyításának a költségei, az érbetegség kialakulásának a következményei, az amputáció hihetetlen nagy terhet jelentenek a társadalomra. Ezért egyetértve azzal, hogy a szívbetegség nagyon fontos dolog, a szívbetegség gyógyítására könnyebb alapítványoknál pénzt szerezni, mint a szerencsétlen érbetegek gyógyítására, szeretnék néhány dolgot szólni az érbetegségekkel kapcsolatban.
Miután azzal kezdtem, hogy én magam is elégtelennek tartottam, ezért saját elhatározásból, a régi anamnézisemből, mint az egyik első, aki eret operált Magyarországon, ez év októberétől a Országos Szívsebészeti Klinika segítségével, Acsády professzorral elkezdtem egy munkát, amely arról szól, hogy 2003-2007 között Magyarországon az érbetegség ellátásában mi történt, milyen betegséget gyógyítottunk, hol gyógyítottunk, milyen feltételekkel gyógyítottunk, és mi kellene ahhoz, hogy korszerű gyógyítási lehetőség alakuljon ki. Ezt azért is tettem, mert úgy tudom, hogy a különböző uniós források biztosítanak pénzt, és remélem, hogy biztosítanak pénzt arra, hogy a népegészségügyi szempontból nagyon fontos betegség gyógyítására pénz legyen. De egy nagy veszélyt látok, ami ellen szeretnék tenni, és ezért a fülemnek rendkívül kedves volt az, hogy központokról beszéltek. Nevezetesen arról, hogy egy olyan speciális betegség gyógyításáról van szó, amely magas fokú szakmai tudást, koncentrált humánerőforrást és igen magas technológiát igényel. Rendkívül nagy hiba lenne, ha Magyarországon nem központosított dologról szólnánk, hanem szétszórnánk ezt a pénzt, tehát nem biztosítanánk azt, hogy egy-egy központban történjen e betegségek gyógyítása.
Ahogy készen vagyok a munkával - megakadtam a finanszírozás kérdésénél -, akkor a bizottság részére bocsátom. Azonban néhány dolgot szeretnék előre bejelenteni. Még egyszer hangsúlyozom, nem a szívbetegségek, hanem az érbetegségek gyógyításáról szeretnék szólni néhány szót. Az érbetegek gyógyításában az utóbbi egy-két évben forradalmi újítás következett be az úgynevezett intervenciós radiológia megjelenésével. Ennek a jelentősége azért fontos, mert a sokszor heroikus végtagmentő műtétek a különböző bypass műtétek helyett sokszor már stentbeültetéssel vagy a kettő kombinációjával nagyon sikeres eredményt tudunk elérni. Ezért csak azokon a helyeken érdemes úgynevezett érgyógyító központokat létrehozni, ahol a diagnosztikának és a gyógyításának minden lehetséges eszköze rendelkezésre áll. Ahogy Acsády professzor úr levelét nézem, elhoztam a bizottságnak, idézzük meg Soltész professzor szellemét (Derültség.), hiszen itt van a kardiológus professzor, Soltész professzor volt az, aki az érsebészetet megteremtette Magyarországon, és egy térképet is csinált, hogy mik azok a központok, tehát már harminc évvel ezelőtt meghatározta, hogy majd mit kell csinálnunk, amiről beszélünk. Szeretném mondani, hogy a legnagyobb gondot ebben a pillanatban a humán erőforrás oldaláról látom, hogy nagyon kevés érsebész van. Annak a lehetőségét kell megteremtenünk, hogy e kevés érsebész mobilitását megteremtsük, hogy egy helyen tudjanak dolgozni. Ez az egyik dolog, ami fontos lenne. A másik: az anyagban sehol sincs, és igen nagy gondot jelent - (Dr. Heintz Tamás felé fordulva:) majd elmondom neked, ha esetleg nem értetted, ha megkérdezed tőlem -, ami nem került szóba, hogy rendkívül drágává teszi a kezelést az úgynevezett cukorbetegség és a cukorbetegség talaján kialakult érszűkület.
40
PÉ 41 (Czinege Imre)
Már Schvarcz alelnök úr felvetette egy évvel ezelőtt vagy talán hamarabb is, messzemenően támogatandó, hogy az úgynevezett diabéteszes ambulancia vagy lábambulancia létrehozása fontos lenne, mert a megfelelő kezeléssel azokat a szövődményeket el tudnánk kerülni, amely hihetetlen mértékben megdrágítja az érbetegek gyógyítását. Tehát egy megfelelő stádiumban végzett helyreállító műtéttel öt éven túli végtagmentés van, ha későn történik ez, akkor a végtag megmentése, az amputáció, a szeptikus szövődmények borzasztó nagy költséget jelentenek.
Én a magam részéről teljesen támogatom azt, hogy az Egészségügyi bizottság foglalkozik ezzel. Szeretném kérni, hogy foglalkozzon még inkább ezzel. Szeretném kérni, hogy figyeljünk oda, hogy megvan-e az elégséges forrás ahhoz, hogy ezeket a terveket megcsináljuk, és szeretném kérni az Egészségügyi bizottság támogatását abban, amit az előbb is hallottunk, hogy ez központokban történjen, hogy hatékony, megfelelő és a tudomány legutolsó lépései szerinti gyógyítás következzék be.
Én a magam részéről azt ajánlom fel az Egészségügyi bizottságnak, hogy ha készen leszek ezzel az anyaggal, akkor azt a bizottság rendelkezésére bocsátom, miniszter úrnak ezt már felajánlottam néhány héttel ezelőtt, remélhetőleg a jövő év első három hónapjában kész vagyok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pesti képviselő úr, Scvarcz Tibor, Havas Szófia a sorrend.
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Mindannyiunk előtt ismert az a szomorú statisztikai adat, hogy Magyarország lakosságának fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg, és az itt előterjesztett szakmai anyag is arról beszélt, hogy a 300 koszorúér-elzáródás okozta haláleset tekintetében a mi adatunk dupla olyan rossz, mint az európai átlag.
Örvendetes, hogy a szakmai anyag, és Czinege képviselőtársam is arról beszél, hogy szakmailag kompetens, magas színvonalú központoknak kell majd ezeket a betegeket ellátni, különös tekintettel itt az érrendszeri betegekre helyezte a hangsúlyt. Hadd mondjam el, hogy nagyon fontos, hogy legyenek megfelelő szakmai központok, azonban a betegeket oda kell irányítani. A kérdés az, hogy azok, akik először találkoznak a beteggel, az alapellátás és a járóbeteg-ellátás orvosai, kellőképpen képzettek-e? Van-e idejük egy tisztességes fizikális vizsgálatot elvégezni?
A mai viszonyok mellett, amikor egyetlenegy családorvosnak öt perc ideje van egy beteg gyógyítására, van-e arra módja, lehetősége, hogy egy normális fizikális vizsgálatot elvégezzen? Azt kell mondanom, hogy nincs. Ma ilyen terhelés mellett, akkor, amikor egy magyar háziorvos dupla annyi beteget lát el, mint az európai társa, teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen terhelés mellett, akár feleolyan hatékony tud lenni. Rendszeresen előfordul, hogy háziorvosi rendelőkben, de igaz ez járóbeteg-szakrendelőkre is, gyakorlatilag nincs tisztességes fizikális vizsgálat, hiszen a szív- és érrendszeri betegségeknél legalább a carotist meghallgassa az alapellátás, illetve a járóbeteg-ellátás orvosa, erre nincs ideje, és gyakorlatilag, ha nem történik meg ezeknek a betegeknek a kiszűrése... (Általános zaj.) Megkérem elnök urat, hogy biztosítsa a csendet.
ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy figyeljük a hozzászólót!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tehát egyrészt fontosnak tartanám az anyagban, vagy a továbbiakban, hogy ne csak a központokra, hanem arra is figyeljünk, hogy a betegek kiszűrése megfelelő szakmai háttérrel megtörténjen.
A másik ilyen kérdés, hogy évről évre - most éppen két évről két évre - nagyszerű szakmai anyagot tesz le a szakma. Ugyanakkor azt látjuk, hogy majdhogynem semmi nem történik. Felteszem a kérdést - és itt most kérdést is megfogalmaznék -, hogy az elmúlt időszakban az egészségügyből történt forráskivonások vajon, segítették vagy gátolták ezeknek a szakmai programoknak a megvalósulását? Itt leírják, hogy a coronaria-őrzőkben mennyi intenzív nővérre, a katéteres laborokban mennyi műtőasztalra és szakszemélyzetre van szükség, milyen ellátás szükséges, milyen humánerőforrás-háttér szükséges az intenzív osztályokon. Felteszem a kérdést, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett, a jelenlegi nővér- és orvoselvándorlás mellett ezek a feltételek teljesíthetők-e?
A harmadik kérdésem pedig közvetlenül a finanszírozásra vonatkozik. A finanszírozási korlátok lehetőséget adnak-e arra, hogy azok az elvárások, amelyeket itt megfogalmaznak a szakmai anyagban, ezek megvalósuljanak?
A legvégén a rehabilitációról is ejtenék néhány szót. Az örvendetes, hogy a rehabilitációs kapacitás növekedett, de megvan-e ehhez a megfelelő szakembergárda? Vajon, a rehabilitációk elvégzik-e azt a feladatot, amit el kell végezni? A gyógyulásnak legalább fele részben, egy szívműtét után a rehabilitációnak legalább akkora jelentősége van - és most hadd udvaroljak a rehabilitációs szakembereknek -, mint magának a műtétnek.
Felteszem a kérdést: vannak-e szakemberek, vannak-e megfelelő szakmai protokollok, tudják-e ezt, van-e megfelelő idő erre, és van-e ehhez megfelelő finanszírozás? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A MOTESZ beszámolójához szeretnék annyit hozzáfűzni, hogy valóban volt egy megtorpanás 2006-ban a minisztérium szemléletében a különféle prevenciós programok vonatkozásában, de a Biztonság és partnerség program meghirdetésével világossá vált, hogy a minisztérium nagyon fontos szerepet szán ezeknek a programoknak, és nemcsak szerepet szán, hanem megfelelő finanszírozást és megfelelő eltökéltséget is mellétett, és elkötelezett ezeknek a programoknak a végrehajtásában.
A központok mellett, amelyek létrejöttek, valóban az alapellátásnak döntő szerepe lenne és van, és ennek megfelelően az alapellátás finanszírozása és egyre inkább a teljesítmény-finanszírozás felé való eltolása gondolom, majd segítségére lesz ennek a programnak, hiszen meg lehet majd ítélni, hogy milyen módon folyik az alapellátásban ez a szűrés és ezeknek a betegeknek a gondozása.
A rehabilitáció vonatkozásában szintén vannak már olyan intézmények, amelyek most az átstrukturálás kapcsán jöttek létre, amelyek kifejezetten kardiovaszkuláris rehabilitációval foglalkoznak. Tehát már nemcsak Füred, hanem más intézmények is foglalkoznak ezeknek a betegeknek a rehabilitációjával.
Czinege képviselő úrnak mondom, hogy a Diabéteszes Lábszövetség most, ezen a népegészségügyi konferencián már bemutatkozott, és a minisztérium képviselőjének tenném fel a kérdést és a kérést, hogy azért nem tudnak továbblépni, mert még mindig nem kaptak BNO-kódot, aminek alapján a teljesítményüket el tudják számolni, és aminek alapján be tudják sorolni ezt a valóban nagyon fontos tevékenységüket. Hiszen teljesen igaza van Czinege Imrének abban, hogy a cukorbetegek gondozása kimerül abban, hogy megnézik a megfelelő vércukorértéket, beállítják az inzulint, és nagyon ritkán történik meg a betegek fizikális vizsgálata és a láb vizsgálata. De vonatkozik ez az összes érrendszeri megbetegedésekre, a perifériás erekre kisebb figyelmet szánnak, és csak akkor történnek már beavatkozások, amikor komoly, trofikus fekélyek jelennek meg a lábakon, és akkor már sokkal drágább ezeknek a kezelése.
Tehát mindenképpen az érrendszeri betegek és az érközpontok mellett ezeknek a "kiegészítő" tevékenységeknek a fontosságára hívnám fel a figyelmet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Következik Havas képviselő asszony, majd Puskás képviselő úr.
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Igyekszem rövid lenni. Egyrészt Pesti Imre képviselő úrhoz kapcsolódnék a rehabilitáció vonatkozásában, mert úgy gondolom, ha van olyan terület, ahol még mindig elégtelen a rehabilitációs ágyak, illetve szakemberek száma, ez pont a kardiológiai rehabilitáció. Az én emlékeim szerint Budapesten összesen egy darab rehabilitációs osztály működik, az is a Bajcsy Kórházban. Ezen kívül még Füreden van. Tehát itt azért elég komoly... (Dr. Czinege Imre: Nagykőrösön is van! - Dr. Schvarcz Tibor: Tatán is!)... tehát mondjuk a 3 milliós központi régióra gyakorlatilag szinte semmi nincs, tehát itt azért komoly fejlesztenivaló van.
Ami pedig az érrendszeri központokat illeti, én az életemnek egy periódusában angiológusként dolgoztam. Szeretném elmondani, hogy az angiológiai szakrendeléseknek pont az a feladata, hogy a diabéteszes lábbal foglalkozzanak, hogy az érbetegekkel foglalkozzanak, bizony-bizony. Én pont úgy gondolnám, hogy ezt minél közelebb kell vinni a betegekhez és nem központokba. Nyilván nagy érsebészeti műtéteket nem sok helyen csinálnak, de az érsebészetbe beletartozik a visszérműtéttől kezdve a nodus haemorrhoidalisnak az operálása is, tehát az is érsebészet. Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül kell speciális központokban - nyilván más kérdés a komoly intervenciós beavatkozást igénylő, mind ér-, mind kardiológiai műtétek, amelyeket valóban érdemes. A többit minél több helyen érdemes végezni a nagy számú betegekre való tekintettel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Néhány dolgot szeretnék kérdezni, folyamatosan menvén a kitűzött célokon, illetve a mögötte megfogalmazottakon. Azt szeretném megkérdezni, hogy az első célból mit sikerült megvalósítani. A jelenlegi helyzetben hogyan tudtuk vagy hogyan tudták mondjuk a munkahelyi étkeztetést egészségesebbé tenni, egyáltalán a magyar társadalom táplálkozását sikerült-e valamelyest befolyásolni? (Dr. Mikola István: A kórházit.) Nyilvánvalóan ez messzemenően anyagi kérdés. Természetesen a kórházi étkeztetésen kívül, mert úgy gondolom, nem a kórházban keletkezik az egészség, hanem valahol előtte, mert a kórházban már a betegséget próbáljuk gyógyítani.
A következő: sürgész lévén (Dr. Mikola István: Ezt vártuk! - Derültség.), nem tagadhatom meg magamat. A 4. és a 6. célok megfogalmazásában, úgy gondolom, az elsősegélynyújtás, az újraélesztés oktatása nagyon lényeges, és benne van a programban. Jutottunk-e tovább azzal, hogy fél évvel ezelőtt egy állásfoglalás született az Egészségügyi bizottság ülése után? A végrehajtásban hol tartunk? Ennek szabályozásával tudunk-e valamit kezdeni, és mondjuk az Országos Mentőszolgálatot elvégzendő feladatként meg tudjuk-e nevezni. Ezt igen, csak ehhez meg tudják-e adni a megfelelő forrásokat, mert ez nyilvánvalóan nem alapfeladat lévén, plusz finanszírozást kíván.
A 6. célban szerepel, a 6. cél a mentőszolgálat, illetve a helyszíni terápia fontosságát emeli ki. Az itt szereplők tekintetében azt szeretném kérdezni, hogy a mentőgépkocsik beszerzésével kapcsolatban láttunk valamelyik táblázatban, talán a 9. táblázatban egy összeállítást. A mentőgépkocsik beszerzésével mi a helyzet? Az idei évre, illetve a tavalyi évre mekkora az előirányzat az új autók beszerzését illetően? Ehhez kapcsolódna az a kérdésem, hogy a helikoptereket béreljük, vagy lízingeljük-e. Úgy látom az anyagban és a költségvetésben is, hogy ez évente 400 millió forint. Meddig tart a szerződés? Bérleményről van szó, vagy lízingről? Tehát valamikor majd a miénk lesz-e?
A haemodinamikai laborok befogadásáról is szó van. A következőt szeretném kérdezni. Úgy tudom, hogy néhány évvel ezelőtt a haemodinamikai labor finanszírozása úgy történt, hogy régiókra osztották a pénzt. Ahol régiókban plusz haemodinamikai labor készült, tehát elkészült, ott a hozzá jutó pénzt megemelték-e időközben? Avagy a régióra jutó pénzt osztották ki és osztották szét a haemodinamikai laborok között? Egyáltalában azt szeretném kérdezni, hogy a teljesítmény volumenkorlát ebben az esetben fenntartható-e? Úgy gondolom, hogy ez a sürgősségi ellátáshoz tartozik vastagon, és ugye, a sürgősségi ellátás és a volumenkorlát messzemenően nem fér össze.
A következő kérdésem szintén ezzel kapcsolatos. A diagnosztikus tevékenységnél hosszú várólisták vannak. Ezt meg lehet-e szüntetni?
A következő kérdés: a miokardiális infarktus ellátásánál ma nyilvánvalóan a PCI a követendő út. Ettől függetlenül természetesen helye van a fibrinolysisnek, úgy gondolom, de nyilván majd Préda professzor úr elmondja erre az autentikus választ. Valószínűleg ebben nem különbözünk. Ennek a finanszírozására megvan-e a fedezet? Például mondjuk adott esetben a prehospitális trombolysisnek helye van, csak pénze nincs a mentőszolgálatnak. Úgy gondolom, ma a XXI. században meg kellene teremteni az anyagi hátteret.
Hogy egy jó dolgot is mondjak - eddig persze jó dolgokat igyekeztem mondani -, a 10. számú mellékletben szerepelnek a 2009-2011 között felújítandó mentőállomások. A nyugat-dunántúli régió, amely közelebbről érint engem, és közelebbről ismerem, jelentem, hogy a sárvári mentőállomást a dolgozók és a város összefogásából rendbe hozta. Tisztelettel, ki lehet venni a programból, és esetleg máshová lehet rakni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt szót adnék Horváth képviselő úrnak, szeretném elmondani, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programjáról tájékozódunk. Persze minden mindennel összefügg, de ez nem az Országos Mentőszolgálat helyzetének az áttekintéséről szóló napirend. A laikus újraélesztés, illetve a laikus elsősegélynyújtás kérdésével kapcsolatban két hét múlva egy külön tájékoztatót tárgyalunk meg. Kérem, képviselő úr, hogy ezt majd ott beszéljük meg. Ezt csak azért említettem, mert azt gondolom, addigra lesz a kezünkben néhány olyan további információ, amely alkalmas lesz arra, hogy mérleget vonjunk. (Jelzésre:) Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, nyilván egy kardiológus elnök helyénvalónak gondolja, hogy épp a reanimációs ügyről van szó. Elnézést kérek, a mentőszolgálat ennek a hivatalos megvalósítója. Köszönöm.
ELNÖK: Igen, így van. De miután két hét múlva ez a kérdés és a bizottsági határozat megvalósítása szerepel a napirenden, azt javaslom, hogy akkor foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.
Horváth Zsolt képviselő úr következik.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy örömmel láttam ebben a programban is, amit már régóta szeretnénk, Kecskemét megyei jogú városból vagyunk vagy a környékéről itt ketten, többször elmondtuk e helyen, hogy ez a bizonyos haemodinamikai labor Kecskeméten azt hiszem, az elmúlt időszakban nem nagyon volt olyan miniszter olyan 8-10 évre visszamenőleg, aki ne ígérte volna meg. Ehhez képest mind a mai napig nem üzemel. Itt is szerepel regionális alközpontként, azt gondolom, a programba illik, helyben a szaktudás meglenne, csak valahogy ez a labor befogadásra sehogy sem kerül.
Újólag szeretnénk megemlíteni, ha másért nem, legalább az utókornak a jegyzőkönyvbe, hogy itt vagyunk, mondjuk, mondjuk, de nem történik semmi.
A másik, amiről egyetlen mondatot szólt Puskás képviselő úr, de ez egy nagyon jól felépített és nagyon szép terv, de a magyar valóság ma még ott tart, hogy ha mondjuk történetesen a háziorvos rendelkezik kellő ismerettel, rendelkezik kellő alapossággal és rászánja az időt és beutalja a betegét a kardiológiára, és kellene egy ultrahangvizsgálatot végezni, három hónapra kap időpontot. Három hónapra! És nem egyedi jelenségről van szó, nem akarok kórházakat mondani, nézzenek utána, cardioecho-ra két-három hónapot várnak a betegek. Elfogadhatatlan, hogy diagnosztikus eljárásra várólista legyen.
Tehát lehet, hogy itt kellene az első lépéseket megtenni, lehet, hogy rossz kórházi gyakorlatról van szó, de még egyszer mondom: nem akarok intézményt mondani, mert nem egyedi a történet. Az ország több területén találkozunk vele, én kérem, hogy itt kezdjük el először az áttekintést, hogy a meglévő eszközöket, a meglévő kapacitásokat teljesítmény-volumenkorlát ide, teljesítmény-volumenkorlát oda, diagnosztikus területen elfogadhatatlan alkalmazni. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Garai képviselő úr!
DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, együtt húzunk ebben az ügyben, már nem tudom, hány éve, lassan beleöregszünk és így megyünk nyugdíjba. Tehát kétségtelenül igaz, hogy ezt már nagyon sok miniszter megígérte, azóta mind bele is bukott az állásába, Székely Tamáshoz még nem mertünk odamenni. (Dr. Mikola István: Például?) Az összes, aki az elmúlt években volt, tehát hadd ne soroljam fel, nagyon hosszú lenne, nem akarom az időt húzni vele. De ha jól emlékszem, egy városi polgármesterek találkozóján még Katona Tamás is megígérte pénzügyminisztériumi államtitkár korában, ő egy hét alatt belebukott. Úgyhogy ez egy nagyon kényes téma, képviselőtársam, de mi ezt felvállalhatjuk, mert minket olyan könnyen leváltani nem lehet. (Dr. Mikola István: Dehogynem!) Igen? Akkor is mondjuk, jó? Köszönöm szépen.
Már lassan idejét veszik, vagy elavulnak ezek a dokumentumok, mert egyik dokumentumból a másikba megy át ez a kecskeméti haemodinamika, de igazából nem haladunk előre, és azt hiszem, ez egy ilyen pártsemleges összefogásnak egyik szép példája lehetne, hogy a betegek érdekében vagy egy régió érdekében összefognak az országgyűlési képviselők. Nem tudom, most mennyit ért az, hogy ketten ehhez hozzászóltunk, de próbálkozunk a későbbiekben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Kiss István úr bevezetőjéből egy dolog megragadt. Azt mondta, hogy kormányzati oldalról is felelősségvállalás és elkötelezettség lenne szükséges. Tehát egy interszektoriális támogatás lenne szükséges. Ez minden népegészségügyi program megvalósításához szükséges.
Ehhez szeretném hozzátenni, és jó lenne, ha az anyagban ez hangsúlyosabban jelenne meg, hogy példaadás is szükséges. Mivel öreg vagyok már, néztem itt az anyag szerkesztőinek, a kiváló tudós embereknek a listáját, és legalább a negyedrésze dohányos, legalábbis amikor még ismertem őket, akkor dohányos volt. Éppen ezért szeretnék erre kitérni, nem akarok ujjal mutogatni, itt is ülnek, de szeretnék erre kitérni, hogy a példaadás nélkül nem megy a dolog. Amikor mi "Az egészséges nemzetért" népegészségügyi programot csináltuk, akkor nagyon élveztük, nagy intellektuális élmény volt, de amikor elkezdtük megvalósítani, akkor kitört a baj, mert azzal kezdődött, hogy az OEP és a minisztérium nem füstölhet. Akkor elkezdtünk egy moratóriummal egy ilyen tiltást életbe léptetni, minden voltam, még apagyilkos is, terrorista, anarchista, diktatórikus vezető, mert azt mondtam, hogy addig, ameddig füstöl az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségbiztosítási Pénztár, addig semmi értelme nincs nekünk például dohányzás elleni propagandát csinálni, amely a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából az első számú rizikófaktor. Látjuk, hogy most már a nőknek is a közel 30 százaléka dohányzik. Elképesztő, amikor egy iskola előtt elmegy az ember, és jönnek ki az általános iskolás gyerekek, és rágyújtanak a kapuban a cigarettára. Az OEP előtt, a kapu előtt dohányoznak az OEP-dolgozók, valószínűleg kiszorítják őket az intézetből most már. Borzasztó rossz reklám! A minisztérium előtt ugyanez van.
Tehát azt javaslom, hogy a példaadás, és elsősorban a mi oldalunkról, a parlament folyosóiról most nem beszélek, nagyon szépek, de bizony, ott is folyik a dohányzás, és közben hiába csinálunk ilyen televíziós, blikkfangos, leszoktató műsorokat, erre csak a pénz megy el. Tehát ha nincs a dolog mögött személyes példaadás az orvosok, az intézményeink, a pedagógusok részéről, akkor vajmi kevés eredményt fogunk elérni.
Én óvakodnék a nagyon populáris jellegű programoktól és fogalmazásoktól, és nem cikizni akarom az anyagot, mert ez tényleg egy szép anyag, a megvalósításánál lesz a probléma. Szép anyagot csinálni egy intellektuális élmény, megvalósítani fájdalmas. De ilyenek, hogy a derékbőségükből összesen 2486 centimétert, azaz 25 métert veszítettek a résztvevők, "köszönöm Zeatax", ez a következő gondolata az embernek, meg ezek a fogyóversenyek, nem tudom, hogy ezeknek van-e értelme. De nem akarom én ezt az anyagot ezzel bántani, egy csomó ilyen dolgot lehet idézni belőle, ami engem nagyon nagy mulatságra késztetett, de a példaadás fontos. Egyetértek, hogy felelősségvállalás, kormányzati, interszektoriális háttér biztosítása, az elkötelezettség a program megvalósítása mellett, de a példaadás és a személyes példaadás még hangsúlyosabban kellene, hogy kiemelkedjék az anyagból, mert egyébként nagyon nehéz lesz bármiben is előrelépnünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Én egyetlen dolgot szeretnék megkérdezni. Azt látom, hogy előrelépés történik ebben a munkában, azonban azt szeretném megkérdezni az itt lévő kollégáktól, hogy a reperfúziós kezelés eredményessége eléri-e az európai minőséget? Az, hogy vajon, akit korszerűen ellátunk, azt valóban eredményesen látjuk el? Ugyanis az előkészítése, az ezzel kapcsolatos munka rendkívül fontos, de ott, a helyszínen dől el, hogy életben marad-e a beteg. Ha a reperfúziós kezelés eredményes, a beteg életben marad. Én erre szeretnék választ kapni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több képviselői jelentkezés, akkor magamnak adnék szót, és utána fogunk rátérni... (Dr. Tóth István jelentkezik.) Tóth István, parancsoljon!
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Nagy Kálmán most kérdezett valamit, aztán itt menet közben majdnem választ kaptunk, de professzor úr autentikusabb ennek a megválaszolására. Tehát a stentnek a PCI-s kezelése mindenféleképpen a randomizált, nagy vizsgálatokban oda-vissza analizálva is egyértelműen hatékony.
Röviden három dolgot szeretnék mondani. A prevencióban elindulás történt, az kétségtelen. Az ellátás vonatkozásában a már meglévő központok, küzdve a saját gondjaikkal és bajaikkal, és szerintem a hatékonyságukat tekintve mindenféleképpen előrelépést mutatnak, én javulást látok abban a vonatkozásban, hogy a járóbeteg-ellátásban a nehézségek ellenére egy kicsit szervezettebb. Tehát az az úgynevezett kapuőr-szerep, amit ebben az esetben a kardiovaszkuláris betegségek esetén nem annyira az alapellátásban, inkább a járóbeteg-szakellátás szintjén látok, ebben mindenféleképpen van előrelépés.
Az ellátás vonatkozásában azok a nehézségek, a TVK-tól kezdve a szakember-ellátásig, a gép-eszköz-műszerpark egyéb vonatkozásaiban, ezek ellenére is mindenféleképpen elmozdulás van az utóbbi néhány évben.
A gondozás vonatkozásában, itt valószínűleg szintén a finanszírozással összefüggő nehézségek miatt megtorpanás van, a korábban kialakult kapcsolatrendszerek miatt ez a tevékenység - legalábbis az én szűkebb területemen, Borsodban mindenféleképpen - az előző évtizedhez képest visszalépést mutat. A rehabilitációról pedig már szó esett, hogy milyen jellegű kapacitásgondokkal, illetőleg irányításbeli gondokkal küzd.
Összességében mondom: a program elindulásával kapcsolatban mindenféleképpen egészségjavulás, illetve egészségnyereség szempontjából úgy gondolom, hogy a szaldó pozitív. Köszönöm szépen.
70
cai 71
ELNÖK: Heintz Tamás képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én dohányzó és elhízott orvosként örömmel olvastam az anyagot "van még remény" jeligére, de engedjék meg, hogy Mikola alelnök úrnak egy apró megjegyzést tegyek. A parlament folyosóján a dohányzórész oly büdös, hogy ott leszoktató kampány folyik. Ott dohányzó ember nem gyújt rá, akinek nem valami nagyon nagy baja van, hogy azonnal rá kell gyújtani, onnan egy átlag bagós, mint amilyen én is vagyok, sikítva menekül, és inkább azt mondja, hogy soha, itt nem. Ez nagyon jó tényleg, hogy csak a dohányosok menjenek be oda - a többség körbe jár, hogy a ruhán ne lehessen érezni otthon, hogy nem kocsmában jártam, hanem a parlamentben. Ezt csak zárójelben mondtam.
Én is visszatérnék dr. Kiss István mondanivalójára. Az 1. oldal vége, 2. oldal eleje rendkívül beszédes - erről már pár szó esett. Hogyan is lehetne ezt megoldani? Miről is szól a mai bizottsági megbeszélés? Arról szól, hogy mit lehet ebben az ügyben tenni. Le van írva világosan, hogy kormányzati akarat és kormányzati program ebben az ügyben nem indult el, tehát ezen kell változtatni. Ezt ne felejtsük elmondani. Alapvetően a miniszterelnöknek, illetve a mindenkori tárcavezetőnek van kötelessége ebben az ügyben, ezt tovább vinni. Ha a bizottság erre pártállástól függetlenül nem hívja fel a figyelmet, vagy ezt nem jelenti ki, akkor sokra nem megyünk, hiszen ez most nem egy kardiológiai konferencia, hanem egy kőkemény politikai beszélgetés, egy bizottsági ülés. Ezért is mondanám javaslatként két képviselőtársamnak, akik közösen küzdenek a Kecskeméten egyszer majd felépítendő alközpont centrumért, hogy egy embert kellene megkérni kettőjüknek, a miniszterelnököt, hátha megígéri. Kérjétek meg együtt. (Dr. Horváth Zsolt: Hárman is...) Megígérte már a miniszterelnök? (Dr. Havas Szófia: Nem figyeltem. Olvastam.) Ilyenkor nem olvasni kell.
A másik az alelnök úrhoz szólna, aki az alapellátásról beszélt. Itt ténylegesen komoly baj van, mert ott sincs helyretéve a történet. Van egy ilyen remek szakmai program, amelyet egyrészt a kormányzat, illetve az egészségpolitika alapvetően nem támogat. Eltelik hat év kormányzás, amely után most egy csőddel takarózunk, hogy ezért nem tudunk továbblépni. Minden, amiről beszélünk, a pénzelvonások közepén van, eközben van egy alapellátásunk, amely megint iszonyatos nagy bajban van. Mielőtt Kökény elnök úr figyelmeztet, hogy ez most nem az alapellátás konferenciája, mint ahogy korábban Puskás is megkapta a magáét, egyet azért tisztázzunk: ezzel az alapellátással nem lehet mit kezdeni. Ez az alapellátás most arra elegendő, hogy jó esetben egy beutalót ír, mert oly túlterhelt, és oly túlterhelt lesz a munkanélküliek áradata miatt, amelyeket most már mindenki bevall, hogy lesz, amelyekről nagyon jól tudjuk, hogy az alapellátásban fognak lecsapódni - táppénz, rokkantbiztosítás és egyéb ügyben -, és ember legyen a talpán az a háziorvos, aki ebben az áradatban majd megtalálja azokat a határeseteket, amelyeket meg kellene találnia, hogy a megfelelő centrumokba odaérjenek.
Ezért is veszélyes rövid távon abban gondolkodni, ami megint elhangzott, ezért reagálok rá, hogy teljesítményalapúvá tegyük az alapellátást. Életveszélyes, és akkor viszont ez a program nem teljesül - a büdzséje az alapellátásnak -, ami nem célunk. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez egy impozáns program, tisztelt képviselőtársaim, a megszületésekor is az volt. Nagyon helyesen mondta Czinege képviselő úr, hogy persze, hogy nemcsak szívprogram, hanem ahogy a címe tartalmazza, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának a programja. Tehát népegészségügy is, és nem is. Népegészségügy is, de ezen túlmenően természetesen a gyógyító, rehabilitációs orvoslás és ellátásfejlesztés kérdéseivel is foglalkozik, és tartalmasan foglalkozik.
Hogy ki mennyire elkötelezett, és a politika hogyan és milyen módon vállalja fel, nyilván a véleményekben az tükröződik, hogy az egymást váltó miniszterek hozzáállása különböző volt. Én a magam részéről azt tapasztalom, hogy a minisztérium jelenlegi vezetése valamennyi meghirdetett nemzeti program iránt elkötelezett. Ez a szív- és érrendszeri programra, a rákprogramra, a sürgősségi programra vagy a "Közös kincsünk a gyermek" programra egyaránt vonatkozik. Az Új Magyarország fejlesztési tervben is - maga az anyag is tartalmazza - vannak bizonyos kapcsolódási lehetőségek, így akár a regionális érközpontok kialakítására a telemedicina területén vagy bizonyos prevenciós tevékenységekre olyan esélyek, lehetőségek, amelyeket jól ki kell aknázni a most folyamatosan megjelenő pályázatok körében. Az persze mindig igaz, hogy a forrás kevesebb, mint amennyi kellene, hogy ezer dolog gúzsba köt bennünket - ez meg különösképpen így van a jelenlegi pénzügyi helyzetben. A célprogram talán annyi esélyt ad - de ez egy nagyon nagy felelőssége a szakpolitikának -, hogy prioráljunk, mondjuk meg, hogy mit igen, és mit kevésbé. Ez az, amiben nagyon sokszor bátortalanok tudunk lenni. Most nem akarom hosszan kinyitni azt a vitát, hogy kell-e az alapellátás finanszírozásában reform, igen, vagy nem. Én a magam részéről annak vagyok a híve, hogy legalább részlegesen el kellene indítani a valamilyen teljesítményhez, akár éppen a prevenciós aktivitáshoz kötött finanszírozást. Tudom, hogy ebben a szakma is megosztott.
Tisztelt Bizottság! Még két megjegyzést hadd tegyek! Napirend előtt is említést tettem az Egészségbiztosítási Felügyelet beszámoltatásával kapcsolatos kérdésről. Miután itt is elhangzottak megjegyzések, szerintem a várólista-előjegyzés helyzetére ebben a beszámoltatásban térjünk vissza, mert ez fontos kérdés. Amikor erre vissza fogunk térni, most már nem a következő két hétben, mert erre nincs lehetőség, de jövő év elején, akkor erről is megfelelő információkat kérjünk. Azt hiszem, fontos látnunk, hogy hogyan alakul a helyzet. Örülök annak, hogy Mikola István alelnök úr a példamutatás fontosságára hívta fel a figyelmet, főleg a dohányzással, a politikusok dohányzásával is összefüggésben (Dr. Mikola István: Ez csak érintőleges volt.), ezért azt szeretném javasolni magunknak, jövő év elején bizottsági kezdeményezésként térjünk vissza - most már sokféle egyeztetést és szakmai véleményeket követve - a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítására és szigorítására. Én most ezt úgy értelmezem, hogy akár a jövő év első félévi munkatervben ezt tételesen szerepeltethetjük. Köszönöm szépen.
Arra kérem az előterjesztőket, hogy reagáljanak, illetve elhangzottak bizonyos kérdések. Ha a szakma részéről röviden meg akarnak szólalni, kérem, jelezzék. Annyit szeretnék tenni, hogy a jegyzőkönyvet természetesen a szokásnak megfelelően az ügy fontosságára felhívva a figyelmet, a miniszter úrnak elküldöm. Kérem szépen, először a tárca részéről szóljanak hozzá. Nemeskéri Mariann főosztályvezető asszony!
Válaszok, reagálások a vitában elhangzottakra
DR. NEMESKÉRI MARIANNA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, hogy a kérdések nagyobb részére dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes válaszoljon. Van néhány olyan elem, amit én szeretnék hozzátenni menetközben, de azt jelezni fogom.
ELNÖK: Tessék, főosztályvezető-helyettes úr!
DR. ENGELBRECHT IMRE (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Megpróbálok a képviselők hozzászólásai szerinti sorrendben válaszolni a kérdésekre.
ELNÖK: Kérem, főosztályvezető-helyettes úr, csak röviden és konkrétan.
DR. ENGELBRECHT IMRE (Egészségügyi Minisztérium): Czinege képviselő úr hangsúlyozta az érsebészet fontosságát, és tájékoztatást kaptunk arról, hogy amennyiben a vizsgálat elkészül, akkor rendelkezésre bocsátja. Kapcsolódik a válaszunk Schvarcz alelnök úr kérdéséhez is, hogy a diabéteszes láb kérdésével a tárcánk komolyan foglalkozik, a bizottság napirenden tartja ezt a fontos kérdést, és megpróbálja a finanszírozásban a megfelelő helyre elhelyezni ezt a nagyon fontos vizsgálatot.
80
PÉ 81 (Engelbrecht Imre)
Pesti Imre képviselő úr finanszírozási korlátokkal kapcsolatos kérdését nagyon fontosnak tartjuk, különösen, ha itt a Puskás képviselő úr által is jelzett akut infarktusellátásra gondolunk, ami, ha át tudták tekinteni az összefoglalónkat, akkor abból az látható, hogy 2003 óta a kezdeti 2 százalékról 40 százalékra emelkedett az akut szívinfarktus-kezelés kapcsán, a PCI-kezelésben részesítettek aránya az összbetegszámhoz képest. Ha ezen elgondolkodunk egy picikét, akkor az a kérdés felmerül, hogy a kórházban kezelt több mint 16 ezer akut infarktusos betegből a másik 10 ezerrel vajon, mi történik. Nagyon fontos lenne a többük által jelzett nyomon követés. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a veszprémi regiszter néhány év óta működik, annak a területnek az egyes PCI-kezelésben részesített betegeinek az adatait, így az időveszteséget vagy időnyereséget is jegyzik, amennyiben országos kiterjesztésre kerülhetne sor, országos regiszter létrehozásával, amelyben nyilván Ofner főigazgató úr nagy segítséget tudna nyújtani, akkor szintén előrelépnénk.
Puskás képviselő úr kérdésére, hogy a helikopterek bérlése és lízingje hogyan áll, ez a nemzetközi közbeszerzéses tender 2006 márciusában zárult eredményesen, nyolc évre kötötték meg a szerződést, amely 2014 márciusáig tart. E szerződés keretében öt gépet biztosít folyamatosan, állandó rendelkezésre állással az osztrák partner. Bérletről van szó, azaz a szerződés lejárta után a gépek nem maradnak nálunk, hanem a szolgáltató viszi. Az öt helikopter éves bérleti díja 800 millió forint a jelenlegi forint/euró árfolyamon. Ez tartalmaz 15 óra repülést gépenként. Ezen öt gép mellett további három saját tulajdonú helikopterrel rendelkezünk, amelyeknek a felújítása az elmúlt két és fél évben történt. Összesen tehát 8 modern helikopterrel rendelkezünk, tehát ezzel biztosítható a két bázis működése.
Puskás képviselő úr jelezte a diagnosztikus katéteres tevékenységnél észlelt hosszabb várakozási időt, és felvetette, hogy a volumenkorlátot jó lenne felülvizsgálni. Ezt a tárca is fontosnak tartja, és meg kellene vizsgálnunk valóban azt, hogy hogyan javítható a rendelkezésre álló források optimálisabb kihasználása.
Puskás képviselő úr azt is kérdezte, hogy a mentőgépkocsi-beszerzés hol tart. Az előző tender, amit 2003-ban írt ki a tárca, az 2007. december 31-éig biztosította a mentőgépkocsik beszerzését. Az új tender előkészítése folyamatban van, ennek a forrásait az első években az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Országos Mentőszolgálat fejlesztésére fordítható, a mentési infrastruktúra fejlesztésére fordítható 11,5 milliárd forint biztosítja. A 11,5 milliárd forintból az első akció-félidőben 7,5 milliárd forint fordítható, ebben jelentős mértékű mentőautó-beszerzés van.
Puskás képviselő úr hozzáfűzését köszönjük miszerint a sárvári mentőállomás felújítása megtörtént, így valóban akkor a tervezett mentőállomás-felújításokból rendelkezésre álló forrást más mentőállomás felújítására tudjuk fordítani. Az új mentőállomások listáját, amit ez a táblázat első része tartalmaz, annak a szempontnak a figyelembevételével alakították ki az Országos Mentőszolgálat szakértői, hogy a célul tűzött 15 perces kiérkezési idő biztosíthatósága megvalósuljon, az esélyegyenlőség fennálljon. Több mint 20 új mentőállomásra van szükség a hat régióban, azért csak hat régióban, mert az EU-s források a közép-magyarországi régió mentési infrastruktúrájának fejlesztésére jelenleg nem tud forrást biztosítani, a közép-magyarországi régió mentési infrastruktúra-fejlesztését más forrásból kell megoldanunk.
A trombolysissel kapcsolatban Puskás képviselő úr jelezte, hogy helyszíni trombózis, nyilván Préda tanár úr majd kimerítő választ fog adni szakmai szempontból. Én annyit szeretnék kiemelni, hogy a '80-as évek közepén, amikor még a Mentőkórház is szakmai bölcsőként működött, a Mentőszolgálat a korábbi, sokkal nehezebben kordában tartható trombolitikus szert kivitte a betegellátásba. Nagyon jó tapasztalatok vannak. Puskás képviselő úr saját megyéjében, illetve a központi régióban számos olyan tanulmány született, ami ennek fontosságát hangsúlyozta. Sajnos, a jelenleg már bólusban beadható szer ára elég jelentős. Ezt is meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehetne az alapbeszerzést, ami az OMSZ-tól kapott felmérés szerint 3-400 millió forintot igényelne, biztosítani.
Havas képviselő asszony valóban felvetette, hogy a főváros kardiológiai rehabilitációja csak a Bajcsy Kórházban lehetséges. Az összefoglaló táblázatunk, amelyik a hét régió és az országos centrumok kardiológiai ágyszámait mutatja, azt jelzi, hogy Közép-Magyarországon 234 ágy van, tehát ezek nagy része Pest megyében lokalizálódik, nyilván felül kell vizsgálni ezt az izolált Bajcsy-Zsilinszky kórházas, néhány ágyszámra kiterjedt kardio-rehabilitáció helyzetét, és meg kell azt vizsgálni, hogy hogyan lehetne a főváros lakosságának, és így a járóbeteg-ellátás keretében véghezvihető rehabilitációs ágyszámot fokozni.
Kiemelendő, hogy azért az országos centrumok jelentős ágyszámot képviselnek, és a közép-dunántúli régió is óriási ágyszámmal, szabad kapacitással rendelkezik.
ELNÖK: Elnézést kérek, azt szeretném kérni a tárca képviselőitől és majd minden más megszólalótól, hogy egy picit tempósabban tegyük, mert a bizottság előtt még számos feladat áll. Köszönöm szépen.
DR. ENGELBRECHT IMRE főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Horváth Zsolt képviselő úr és Garai képviselő úr együttesen hívta fel a figyelmet a kecskeméti haemodinamikai labor fontosságára. Ha a jelenlegi haemodinamikai laborokat bemutató térképre rátekintünk, látható, hogy a dél-alföldi régió a többi régióhoz viszonyítottan hátrányos helyzetben van, mármint a haemodinamikai laborok elhelyezkedése szempontjából, ugyanis a korábban tervezett, és a szakma által indokolt Kecskemét és Gyula még nem rendelkezik ilyen laborral, ezeket mindenképpen mielőbb meg kell valósítani.
Nagy Kálmán képviselő úr a reperfúziós kezelés eredményére kíváncsi. Reméljük, hogy Préda tanár úr mindjárt tud válaszolni. Köszönöm szépen a szót, azt gondolom, hogy a kérdések nagy részére válaszoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető asszony kíván valamit reagálni?
DR. NEMESKÉRI MARIANNA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Igen, egyetlen mondatot szeretnék csak jelezni, hogy a közétkeztetés szóba került, a közétkeztetés egészséges volta. Ma nincs olyan jogszabály, amely a közétkeztetésben dietetikus nővér alkalmazását írná elő, illetve az élelmezésvezetőként alkalmazott személynél sem kötelező, csak a gyermekétkeztetésben a dietetikus alkalmazása. Ezen mondjuk célszerű lenne elgondolkodni és változtatni.
90
cai 91 (Nemeskéri)
Ennek következtében biztos, hogy javulna a közétkeztetésnek az egészséges volta. Sajnos azokban a kórházakban, ahol kiszervezik az élelmezést, ugyanilyen problémát jelent a dietetikus alkalmazása. Ez egy külön megbeszélés tárgya. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Préda professzor úr következik, a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke.
DR. PRÉDA ISTVÁN, a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. A kardiológiai nemzeti fejlesztési terv, ami önállóan készült, becsatlakozott ebbe a nemzeti érprogramba, ennek önálló része.
Azt szeretném mondani, hogy ezt az anyagot két évvel ezelőtt minden érdekeltnek elküldtük. Köszönöm, hogy a bizottság elnöke, Kökény tanár úr ezt írásban akkor megköszönte. Azóta nyilván nem sok minden történt. Azonban szeretném elmondani, hogy egy külön papíron letettem a leglényegesebb elemeket. Azt hiszem, e program egyik fő csapása az akut infarktus, heveny infarktus kezelésének a kérdése. Ebben a kérdéskörben a szakma nagyon komoly eredményeket ért el. 2002-ben Magyarországon bevezettük a PCI-programot, amely jelenleg egész Magyarországot lefedi. Jelenleg a betegek több, mint 60 százaléka katéterterápiás ellátásban részesül. A katéterterápiás kezelés tavalyi 30 napos átlagos halálozása 6,7 százalék, szemben a trombolysis 18,7 százalékos halálozásával. Tehát ez egy nagyon komoly eredmény, világszínvonalú. Ezt többen nemzetközi szinten is elismerték. Azt kell mondani, hogy a prehospitális trombolízisnek csak akkor van lehetősége Magyarországon, ha valamiért 90 percen belül a centrum nem érhető el. Ilyen esetek előfordulhatnak. A mi becslésünk szerint ez körülbelül az esetek 2 százaléka. Erre mindenképpen a megfelelő anyagi fedezetet biztosítani szükséges.
Nem akarom szaporítani a szót, azonban el kell mondani, hogy az elmúlt öt évben 11 beadványban kértük a főhatóságot arra, hogy a volumenkorlát alól az infarktus PCI-kezelését vonja ki azért, mert olyan sok akut esetünk van, heveny infarktus, akut koronáriaszindrómák, hogy ez az összes kezelés több, mint 50 százalékát teszi ki, és ezért növekszik a várólista. Ezt mind ez idáig nem tudta elérni a szakma. Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy támogassa a főhatóság felé, valamint az OEP felé, hogy legalább a heveny koronáriaszindrómát, nevezetesen a heveny miokardiális infarktust vonjuk ki a volumenkorlát alól, mert számos emberéletet mentene meg.
Még egy gondolat. Több képviselő úr szájából elhangzott a rehabilitáció. Nagyon fontosnak tartjuk a rehabilitációt. Külön Kardiológiai Rehabilitációs Társaság van, külön kardiológiai szakvizsga létesül, csak kardiológus szakvizsgával lehet ráépíteni. Ilyen értelemben megindult a képzés Magyarországon.
A másik az, hogy elhangzott, hogy hol vannak rehabilitációs centrumok. Valóban Budapesten csak egy van, a Bajcsy Kórházban, azonban Magyarországon öt ilyen rehabilitációs centrum működik, és jelenleg újabb intézmények szándékoznak speciális, specifikus kardiológiai rehabilitációt végezni.
Összefoglalóan azt szeretném mondani, hogy nagyon fontosnak tartjuk a kardiovaszkuláris programot, ezen belül is a nemzeti kardiológiai fejlesztési tervben leírtakat, amelynek az egyik döntő része az infarktusellátás, a másik nagyon fontos része a szívelégtelenség ellátása, kezdve a szívelégtelenség-ambulanciától egészen a szívtranszplantációig bezárólag. Azt is szeretnénk, ha a bizottság támogatná. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a professzor úr értékes információit. Dr. Ofner Péternek adnék szót egy percre, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatójának. Tessék parancsolni, főigazgató úr!
DR. OFNER PÉTER, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak néhány mondatot szeretnék kiegészítésül hozzátenni a Préda professzor úr által elmondottakhoz. Az egyik az, hogy ne menjenek haza ebből a teremből olyan nagyon depressziósan, amikor szív- és érrendszeri betegségről van szó. Ha volt valamilyen változás a várható életkilátások alakulásában a kilencvenes évek közepétől kezdve, az elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek mortalitásának köszönhető. Ezt a KSH adatai egyértelműen mutatják. Nagyon izgalmas adat, hogy ha valaki ezt tanulmányozta, hogy bizonyos regionális, elég jelentős regionális különbségek is kimutathatók, és a közép-magyarországi régió jelentős mortalitáscsökkenésében a Préda professzor úr által említett PCI-kezelés az akut koronáriaszindróma PCI-kezelésének elterjedtsége és jól megszervezettsége igen komoly szerepet játszott. Ez egyébként a vidéki egyetemi centrumok környékén is jól látható. Ha erre vonatkozóan közvetlen adataink még nincsenek is biztonsággal, de a KSH-adatok ezt a tendenciát bemutatják.
A másik az infarktusregiszter kérdése, amely rendkívül fontos. Nemcsak az intrahospitális adatgyűjtés, hanem a pre- és poszthospitális időszakra vonatkozó adatgyűjtés is, mert bár a 30 napos adatai ismertek és világszínvonalúak, valóban ott, ahol ez megtörténik, nem tudjuk, hogy 60-90 nap múlva, egy év múlva, két év múlva mi történik a betegekkel. Nem tudjuk a prehospitális fázis történéseit, kik azok a betegek, akik nem tudnak eljutni a területről az adott centrumba. Tehát egy epidemiológiai alapú regiszter felállítása okvetlenül szükséges az országos tiszti főorvosi úr megbízásából, mint programgazda, az Országos Kardiológiai Intézetet nevezte meg egy ilyen program kialakítására, amelynek programját elkészítettük. Budapest négy kerületében indulna be egy ilyen típusú regiszter január 1-jével, és amint a módszertana tisztázódik, az országos kiterjesztését szeretnénk javasolni.
Még egy dolgot engedjenek meg, mert a magamfajtának ritkán van lehetősége arra, hogy egészségpolitikusokkal találkozzon. Hadd hívjam fel mindenkinek a figyelmét arra, hogy bár a dohányzás nagyon fontos, az elhízásról itt szó sem esett, pedig legalább olyan nagy kérdés a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában. Azt a tényt, hogy mindenféle politikai döntés, gazdasági és társadalmi jóval nagyobb egészségkihatással bír, mint az egészségügyi ellátás szervezése, a népegészségügyi programok és egyebek, ennek nyilván mindnyájan tudatában vannak, de ebben a körben ezt nem akartam volna elhallgatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. Sok mozaikból csak összerakódik egy kép. Végül, de nem utolsósorban Kiss István következik. Tessék parancsolni!
DR. KISS ISTVÁN, a MOTESZ elnöke: Köszönöm szépen. Majdnem úgy hangzott, hogy az utolsó szó jogán. Visszatérnék arra, amit az elején elmondtam. Azt gondolom, a bizottsági tagok kétfajta anyagot láttak maguk előtt. Az egyik a minisztérium beszámolója, és abból idéztek. Ez nem teljesen fedte le a szív- és érrendszeri nemzeti programról szóló beszámolót, és nem is arról szólt.
A másik, amit én próbáltam röviden összefoglalni, és az erre történő reflexiókat köszönöm, csak szeretném azt a négy dolgot kiemelni, amivel tulajdonképpen a bizottsági tagoknak haza kellene menniük, illetve a bizottságnak valamilyen fajta állásfoglalást, javaslatot kellene tenni, hogy hogyan tovább. Az alapellátásra és a járóbeteg-szakellátásra alapozott érrendszeri központok létrehozása nem a fekvőbeteg-gyógyintézet fejlesztését, hanem pont az alapellátáshoz közel vitt szakmai ellátást jelenti. Ez létkérdés. Most hallottuk az indokot és az okot. Magyarországon a szív- és érrendszeri halálozás csökkentése kettő okhoz köthető: a jól megszervezett haemodinamikai laborokon alapuló infarktusellátásra és a stroke-ellátásra, amely ugyancsak centrumokba szervezetten létezik ma már Magyarországon. A program ennek a mintájára építette fel a szív- és érrendszeri betegségek további ellátását - hipertónia, diabétesz és így tovább.
Azt is elmondtuk, illetve leírtuk, hogy a programhoz szükségesek szakemberek. Kiemelném a képesítés rendszerének az elfogadását, amely volt már a bizottság előtt, a szakképzés, a továbbképzés rendszerében, minél előbb, annál hamarabb lesz. Nem megszüntetni kell a ráépített szakvizsgákat, hanem még képesítéssel kiegészíteni az oktatási rendszerünket, a képzési rendszerünket, hogy minél előbb legyenek az üresen álló geriátriai és rehabilitációs ágyakhoz megfelelő szakemberek. Ezek ma nincsenek. Ez is a program része.
A harmadik - amire kaptunk most utalást Ofner tanár úrtól - a nemzeti regiszterek létrehozása, amely nemcsak az infarktusellátásban hiányzik. A diabétesz, a hipertónia betegség kapcsán mindenfajta regiszter ma hiányzik Magyarországon, nem lehet epidemiológiai adatokra stratégiát tervezni. Ez is egy külön téma, ami alapvető lenne, és benne van a program részeként ebben az egészben. A többit nem is említem, mindenesetre azt szeretném mondani, hogy kell egyfajta olyan, a példamutatáson kívül elkötelezettség és felvállalása ennek a dolognak, ami ezt tovább viheti. Erről nem esett itt szó. Nem azért gondolom, mert ez az információ vagy az egyéb anyagok hiánya lenne, de nem szerepel a fejlesztési tervekben a szív- és érrendszeri program.
100
PÉ 101 (Kiss István)
Márpedig, ha egy koncepció egy fejlesztési programban nem szerepel, akkor az nincs. Én ehhez kérek még egyszer, az utolsó szó jogán segítséget, legalább annyit tegyünk meg, hogy a koncepció bekerül mindenhol írásban, és erre egy nagyon jó példa. Én nagyon megköszönöm a miniszter úrnak és a minisztériumnak is, hogy beterjesztett és novemberben elfogadtatott a kormánnyal az érrendszeri központok regionális fejlesztésére egy olyan programot, amit a szakma a mai napig nem látott, a mai napon viszont megtudott, hogy ez beterjesztésre került. Hogy abban mi van, hogyan van benne, és ez tényleg megvalósul-e, mert jelentés címén, múlt időben szól a címe, holott a jövő megvalósítása kellene hogy legyen, akkor ehhez is segítséget szeretnénk kérni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát azt kérem Kiss István tanár úrtól, hogy a minisztériumi jelentés 3. oldalán szereplő táblázatot nézze meg, ott 5 helyen is szerepel az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Természetesen fontos a párbeszéd, és fontos az, hogy ezek a javaslatok megfelelő szakmai megalapozással jussanak a döntéshozókhoz.
Akkor lezárom ezt a vitát, az értékes konzultációt azzal, hogy a jegyzőkönyvet eljuttatjuk a megjegyzéseinkkel együtt miniszter úrhoz. Köszönöm szépen a vendégeink részvételét.
12 óra 40 perc van. Kedves Képviselőtársaim! Most két okból is tíz perc szünetet tartunk, részben azért, mert az MSZP-frakció kéri, részben pedig azért, mert megvizsgáljuk azt, hogy más bizottságoktól érkezett-e módosító javaslat, amelyet nekünk, mint első helyen kijelölt bizottságnak meg kell majd fontolnunk az egyes egészségügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatban.
Tehát 12 óra 50 perckor folytatjuk a munkát.
(Szünet: 12.41 - 12.55 óráig)
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6645. számú törvényjavaslat
A beérkezett módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Folytatjuk a munkát. Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 6645. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása.
Köszöntöm a szaktárca képviselőit, akik a kormány véleményét fogják tolmácsolni, élükön Koncz József főosztályvezető urat, Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes urat, Nemeskéri Mariann főosztályvezető asszonyt.
Ügyrendi kérdésben kért szót Tukacs István képviselő úr. Tessék parancsolni!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő ajánlásban a módosító indítványok számához képest nagyon nagy arányban szerepelnek nem házszabályszerű jelöléssel módosító javaslatok. Az ügyrendi javaslatom az lenne - erre való tekintettel, hogy a bizottság első lépésként egyben döntsön a nem házszabályszerű jelzést viselő módosító indítványok házszabályszerűségéről és azután folytassa a munkáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez ügyrendi javaslat volt, amely arra irányul, hogy a bizottság foglaljon állást arról hogy a Házszabály szerint túlterjeszkedőnek minősített pontokról - amelyek olyan szakaszt nyitnak meg, amelyet az eredeti javaslat nem érintett - a bizottság ne foglaljon állást, hiszen ez egyébként kötelezettségünk - tehát egyben és egészben.
Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e vélemény. (Dr. Puskás Tivadar jelentkezik.)
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Azt kérdezem, hogy mi volt a jogi állásfoglalás ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ez ügyrendi javaslat. Az első helyen kijelölt bizottságnak erről állást kell foglalni. A Házszabály világosan meghatározza, hogy mi minősül ilyen típusú javaslatnak. Azt gondolom, ilyen szempontból egyértelmű, az ajánlástervezetben pedig pontosan követhető.
Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Azért érdekes a kérdés, mert ha végignézi valaki az ajánlásokat, akkor hál'istennek, minden frakcióból akad olyan módosító indítvány, amellyel kapcsolatban a jogi osztály ezt a megjegyzést tette. Azonban a Házbizottságnak van egy olyan állásfoglalása is, hogy ha az adott kérdésben, még ha nem is megnyitott paragrafusról van szó, de összefüggés mutatható ki a jelenleg nem házszabályszerűnek tűnő módosító javaslat és az adott téma kapcsán, akkor tulajdonképpen pozitívumként bírálandó el. Azt gondolom, miután egyesével kellene minden ilyen jellegű módosító javaslatnál vizsgálni, sokkal egyszerűbb lenne, ha házszabályszerűnek fogadná el a bizottság ezeket a módosító javaslatokat, és mindegyikről tárgyalna. Egy blokkban erről nem lehet dönteni, mert a Házbizottságnak van egy ilyen jellegű állásfoglalása - elő lehet keresni. Ha tudom, hogy ez problémát okoz, akkor elhoztam volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Csáky képviselő úr. Természetesen itt van a Házszabály. E tekintetben a 94 § (3) bekezdés azt fogalmazza meg, hogy ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha e szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges. Egy 1994-es alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás határozza meg azt, hogy a bizottságnak kell először megállapítani, hogy a javaslat a törvényjavaslat érintett részéhez érkezett-e és így tovább. Hogy ezt külön-külön vagy együtt lehet-e megtenni, erre nézve nincs sem ügyrendi bizottsági állásfoglalás, sem pedig házszabályi javaslat. Hogy ezt egyenként kell-e megtenni, a Házszabályban ilyen nincsen.
Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szerintem a megfogalmazásban "a javaslat" kifejezés egy konkrét javaslatot jelent. Ezzel nem nagyon lehet vitatkozni. A magyar nyelvet mindannyian tanultuk. Mind a három helyen "a javaslat" szerepel, nem pedig "a javaslatok" megfogalmazás.
ELNÖK: Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Elnézést, ha jól értettem, akkor Tukacs képviselő úr javaslata ügyrendi volt, erről pedig vita nélkül szokás szavazni, már amennyire ismerem az idevonatkozó szabályokat.
ELNÖK: Annyiban, hogy ugyan a bizottság ügyrendje ezt nem tartalmazza, de az ügyrendben nem érintett kérdésekben a Házszabály az irányadó, és ott az ügyrendi javaslat után van lehetőség frakciónként hozzászólásra. Tehát ilyenkor ezt alkalmazhatjuk, legalábbis az én emlékeim ezt tartalmazzák.
Elhangzott egy ügyrendi javaslat. Én a Házszabályban nem látok arra utalást, hogy ezt külön-külön és minden esetben egyenként kell megtekinteni. Abból a szempontból a Házszabály elsődlegesen világosan fogalmaz, hogy nem megnyitott szakaszra ilyen indítványok nem nyújthatók be. Csak összefüggések értelmezéséről van szó.
Az ügyrendi javaslat arra irányul, hogy erről az egyébként az ajánlástervezetben így megjelölt 1., 3., 39., 41., a 42-54-ig terjedő, az 56-58-ig terjedő, 74., 76., 81. és 88. sorszám alatt érintett pontok tekintetében állapítható ez meg. Ezeket a kérdéseket együttesen fogjuk-e eldönteni itt és most, de miután képviselő úrnak van egy ilyen ügyrendi javaslata, erről tehát szavaznunk kell.
Én pedig megkérdezem akkor a bizottságot, hogy ki támogatja ezt az ügyrendi javaslatot, ki fogadja el? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tehát a bizottság úgy foglalt állást, hogy a jogilag nem házszabályszerű javaslatokkal nem foglalkozunk, nem foglalunk róla állást, illetőleg ez azt jelenti, hogy ezek túlterjeszkedőek.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 2. pontjában az előterjesztők egy technikai pontosításra tesznek javaslatot. Megkérdezem a kormány álláspontját ezzel a kérdéssel kapcsolatban az ajánlás 2. pontjáról.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Tehát a többség támogatta ezt a javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában Mikola István úr és képviselőtársai javaslata szövegpontosító a védőoltás-halasztással kapcsolatban. Megkérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Szintén támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangúnak látom. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 5. pontjában Mikola István úr és képviselőtársai azt javasolják, hogy ne minősüljön mentésnek az életmentő tevékenységhez orvos, orvoscsoport, életmentő orvosi eszköz, gyógyszer szállítása. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Elnök úr, a kormány nem támogatja ezt a módosító indítványt, részben azért, mert nincsenek benne a HBCS-ben ezek a szállítások, amelyek feltüntetésre kerültek, éppen ezért félő, hogy elfogadása esetén ebből finanszírozási problémák származnának vagy adódnának.
ELNÖK: Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Úgy gondolom, hogy a mentés-betegszállítás szétválasztásával a Mentőszolgálatnak az a autópurja, gépkocsipurja, ami volt ilyen jellegű tevékenységre, az megszűnt, úgyhogy gondolom, hogy valamiféle más finanszírozással, de valahogy ezt ki kellene venni, ugyanis ez pillanatnyilag így nem hiszem, hogy releváns dolog, hogy egy sürgősségre felszerelt mentőautóval furikáztatunk team-eket, ami nagyon fontos dolog, meg rögtön kell csinálni, csak ezt más pénzből, máshogyan kell megoldani szerintem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja akkor az ajánlás 5. pontját? (Szavazás.) Tehát a többség nem támogatta.
Az ajánlás 6. pontjában Mikola István úr és képviselőtársai javasolják a mentésnek továbbiakban minősülő ténykedésnél beírni, hogy a szerv sürgős szállítása mellett a szövet, sejt sürgős szállítása is annak minősüljön. Kérdezem a kormány álláspontját ezzel kapcsolatban.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Elnök úr, nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Bocsánatot kérek, biztosan ennek megvan az oka. Én sem támogatom természetesen, ha ezt a Mentőszolgálat büdzséjéből kell csinálni. De valahogy ez is ugyanolyannak minősül, mint a team-szállítás, tehát a végrehajtó team szállítása. Logikailag nem érzem a kapcsolatot a két dolog között, hogy azt sem támogatták és ezt sem. Köszönöm.
ELNÖK: Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Ha jól értelmezem a módosító indítványt, ez többek között például a vérszállításról szól. Azért a vért a taxitól kezdve a világon mindenféle eszközzel lehet szállítani, sehol nincs előírva, hogy mentővel kelljen szállítani, ez pedig olyan feladat lenne - most karikírozom egy sürgésznek -, hogy mondjuk amint megérkezik a rohamkocsi, egy darab zacskós vérrel elrobog valahová, amikor pontosan tudjuk életszerűen, hogy külön vérszállító autókkal, sürgős vérszállító autókkal rendelkezik az OVSZ, ha az intézménynek sürgősen kell, akár taxit is igénybe vesz, tehát azért a Mentőszolgálatnál ezt, mint mentőtevékenységet beírni, ez szerintem erős túlzás.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Igazából nem erről van szó. Arról van szó, hogy a Mentőszolgálat végzi a transzplantációhoz szükséges szervek és szövetek szállítását Magyarországon. Tehát mentés ennek megfelelően. Jelenleg a gyakorlat ez. Tehát nemcsak a szervszállítás, hanem a szövet- és sejtszállítás.
Tehát gyakorlatilag ez olyan, hogy most úgy csináljuk, hogy egy létező tevékenység nem tartozik a Mentőszolgálat feladatai közé. Azt gondolom, hogy ez több, mint irreális.
Az a helyzet, hogy azzal egyetértek, hogy külön költségvetés kell rá, de hogy ez logikailag nem tiszta, ez egyértelmű.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Egyet is tudnék érteni Havas Szófiával, csak akkor nem értem, hogy hasonló jellegű módosítást miért nyújtott be. (Dr. Havas Szófia: Visszavontam.)
A másik kérdésem az, hogy szakmailag teljesen logikus a módosító javaslat...
ELNÖK: Kérem képviselőtársamat, hogy egy picit hangosabban beszéljen, mert a jegyzőkönyvezés így nehéz!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): ... ha és amennyiben, ahogy fél füllel hallottam a tisztelt kormányzati képviselők egymás közötti beszélgetését, hogy nincs gyakorlati jelentősége, mert ilyen jellegű igény nem merül fel, akkor nem tudom, hogy miért nem lehet támogatni. Az megfontolandó, hogy a vért mindenféleképpen ki kell ebből venni... (Dr. Mikola István: Nincs is benne!)... életmentő szövetként azért a vér megfogalmazható, definiálható, úgyhogy ha egy kapcsolódó módosítóval, ha odaírjuk, hogy kivéve a vérkészítményeket, akkor elfogadható-e vagy sem.
ELNÖK: De most erről a módosítóról kell szavaznunk. Ezért megkérdezem képviselőtársaimat, hogy az ajánlás 6. pontját ki támogatja, ki szavaz igennel? (Szavazás.) 10 igen. Tehát nem kapott többséget.
Az ajánlás 7. pontját az előterjesztője visszavonta. Az ajánlás 8. pontját tárgyaljuk most, ez egy technikai pontosítás. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Ki támogatja az ajánlás 8. pontját? (Szavazás.) Többség.
Az ajánlás 9. pontjában Csáky képviselő úr kodifikációs pontosításáról mi a kormány álláspontja?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 10. pontjában Mikola István úr és képviselőtársai véleménye az, hogy maradjon el a törvényjavaslat 8. §-a, jelesül az újrafelhasználás jóváhagyásához kapcsolódó eljárásokért ne kelljen igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, és nem támogatjuk azokat a további módosítókat sem, amelyek az igazgatási szolgáltatási díjak elhagyását a későbbiekben is javasolni fogják. Ennek pedig összefoglalva az az indoka, hogy ezek a tevékenységek már elég régóta igazgatási szolgáltatási díjhoz kapcsolódnak, illetőleg ilyen igazgatási szolgáltatási díjköteles tevékenységnek minősülnek. Ezek egyébként az egészségügyön belüli bevételeknek minősülnek jelen pillanatban is, és az illetéktörvény módosítása értelmében törvényi szintű lábat kell - hogy így fogalmazzak - megteremteni az igazgatási szolgáltatási díjak befizetéséhez, és többek között ezt szolgálja ennek a szakasznak a módosítása is.
Mindezekre tekintettel nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm. Ki támogatja ezt a javaslatot, tehát az ajánlás 10. pontja szerint? (Szavazás.) 9 igen. Köszönöm szépen. Tehát az egyharmad megvan, de nem kapott többséget.
Az ajánlás 11. pontjában Csáky képviselő úr javaslata arra irányul, hogy hogyan szabályozzuk az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi tevékenységben való közreműködését. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Tartalmilag támogatnánk, de a hivatkozás a bekezdésen belül elírást tartalmaz, ezért egy kapcsolódó módosítóval tudnánk támogatni, de ebben a formájában sajnos, nem.
ELNÖK: De most erről kell dönteni. Ezért megkérdezem, hogy ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Megvan a többség. Köszönöm szépen. Tehát a bizottság támogatja Csáky képviselő úr javaslatát.
Az ajánlás 12. pontjáról, a működési nyilvántartás adattartalmára vonatkozó pontosításról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatja.
Az ajánlás 13. és az ezzel összefüggő 21., 38. és 69. számú ajánlási pontok nyelvhelyességi javításokat tartalmaznak. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatta.
Az ajánlás 14. pontjában azt javasoltuk, hogy az egészségügyi tevékenység szüneteltetése alatt ne töröljék a működési nyilvántartásból az egészségügyi dolgozót, ha bejelenti, hogy részt vesz gyakorlati továbbképzésen. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatja a 14-est.
Az ajánlás 15. pontja is igazgatási szolgáltatási díjas, Csáky képviselő úr javaslata, hogy ne kelljen ilyet fizetni a működési nyilvántartásba való bejegyzésért. Kérdezem a kormány álláspontját, Koncz főosztályvezető úr!
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk az előbb elmondott indokok alapján, és még egy apróságot hozzátennék ehhez a módosító indítványhoz: ha nem igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, akkor általános beadványilletéket kell fizetni az ilyen kérelmek esetén. Az igazgatási szolgáltatási díj összege és a beadványilleték összege azonos lenne, így - ha úgy tetszik - az ágazaton belül marad a bevétel, ha pedig illeték, akkor a költségvetésé lenne. Ezért is javasoljuk, hogy az eredeti normaszöveg maradjon. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ha elővennénk az általános vitára alkalmasságról szóló jegyzőkönyvet, ezt a problémát felvetettem akkor is, hogy egyrészt az alkotmányból eredendően a mindenkori kormányoknak kötelessége az egészségügyi ellátást biztosítani a rendszer szervezetén keresztül egyik oldalról. A másik oldalról azt mondják erről a jogszabályok, hogy kötelezik az orvosokat a nyilvántartásba-vételt illetően, illetve ötévenként a kötelező megújítás kapcsán, tehát ez egy államilag ellátott kötelező feladat. Ebben az esetben a pácienstől, tehát az érintettektől, az egészségügyi dolgozóktól szerintem kérdéses, hogy szedhető-e be ezért díj vagy nem szedhető be, hiszen az állam saját kötelező feladatát láttatja el így. Ez a gondolatmenete a módosító javaslatnak.
Azért lenne érdemes megnézni a jegyzőkönyvet, mert akkor én ezt felvetettem, és akkor államtitkár asszony azt mondta, hogy nem vonatkozik a nyilvántartásba-vétel, illetve a megújítás iránti kérelmekre ez a szolgáltatási díj, vagy akkor lehet, hogy ő is az illetékre gondolt, nem tudom. Én ezt úgy értelmeztem akkor, hogy ilyenkor nem kell fizetni, de ha az ember végignézi a törvényjavaslatot, most ilyen jellegű kitételt nem talál, hogy ezekre az esetekre nem vonatkozik.
Tehát úgy érzem, hogy az a tisztességes, hogy ha egyrészt kötelezzük őket, hogy felvetessék magukat, illetve megújítsák, akkor talán ezért ne szedjünk pénzt, mert ha nem köteleznénk, akkor rendben van, akkor szedjünk, de azzal, hogy kötelezővé tesszük, ezzel tisztességtelennek tartom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány kíván-e erre reagálni?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Talán egy mondatban azt lehetne ezzel kapcsolatban elmondani, hogy ez egy meglehetősen régi szabály, az egészségügyi törvény kezdete óta ez az általános szabály. Ebben változások nem történtek, tehát semmilyen új nincsen e vonatkozásban, hanem az illetéktörvény legutóbbi, egy éve történt módosításának az eredményeként kerülnek be ezek a szabályok most törvényi szintre. Az általános szabály az illetéktörvény módosítása alapján az, hogy minden igazgatási szolgáltatási díjköteles tevékenységnek törvényi lába kell hogy legyen, ott kell hogy megjelenjen. Korábban alacsonyabb szintű jogszabályokban is meg lehetett ezeket fogalmazni.
Tulajdonképpen a működési nyilvántartásba való felvétel egy picit hasonlít az olyan tevékenységhez, mint amikor valaki magánvállalkozást akar csinálni, persze, nagyon távoli a párhuzam. Ezt azért mondom, hogy mindkét esetben vagy beadványilletéket kell fizetni vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell az ilyen típusú tevékenységek engedélyeztetéséért fizetni. Itt is ez a helyzet van, és azzal, hogy ez igazgatási szolgáltatási díj, ezzel úgymond az ágazaton belül marad, nem pedig a nagy költségvetésben.
Amit képviselő úr javasolt, azt általában kellene kimondani valamennyi, nemcsak a 113/A § szerinti esetben, hanem valamennyi ilyen típusú eljárás esetén. Ez egy másfajta döntést, vagy egy politikai döntést is igényel. Jelen pillanatban nem ilyen széles körű, tehát a módosítás nem teljes egészében érinti ezt a tevékenységet, ezért egy kicsit felemás lenne, ha támogatnánk.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk! Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 15. pontja szerint? (Szavazás.) 10 igen. Tehát nem kapott többséget.
Az ajánlás 16. pontjában javaslatot tettünk felhatalmazás pontosítására a szakképzés, az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés tekintetében. Hozzáteszem, hogy majd a 17-es is erre irányul. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Ha a 16-os és a 17-es módosító indítványt lehetne együtt tárgyalni, akkor a kormány álláspontja az, hogy tartalmilag elfogadható, de apró szövegezési pontosításokat javasolnánk benne. Ezért ezt így nem fogadnánk el, de egy tartalmában hasonló kapcsolódó módosítót igen.
ELNÖK: Tehát ez a 16-osra is és a 17-esre is vonatkozik, de külön kell szavaznunk. Ki támogatja a 16-ost? (Szavazás.) 13 igen. Többség.
Ki támogatja a 17-est? Egyiket sem támogatta a kormány. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Nyilván van vele dolgunk, de a bizottság mind a kettőt támogatta.
Az ajánlás 18. pontjában Csáky képviselő úr a boncjegyzőkönyv megismerhetőségére vonatkozó javaslatot tesz. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Elnök úr, álláspontunk szerint ez összefügg a 3. pont alatti módosító indítvánnyal, amelynek a Házszabály-ellenességét állapították meg.
ELNÖK: Egy pillanat, de itt ez nincs jelezve, és így erről nem döntöttünk. Tehát ez egyébként az ajánlási tervezetben is a jogi vélemény szerint, amit a Ház jogászai megállapítottak, Házszabály-szerű. Ezért ebben a tekintetben megtárgyaljuk és állást foglalunk. Képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Erre utaltam, amikor az összefüggésekre hívtam fel a figyelmet, úgyhogy ezzel összefüggésben kérem, hogy a bizottság a 3-assal kapcsolatban is revideálja a korábbi álláspontját, mert a kettő összefügg egymással.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az a helyzet, hogy megnézve, a két dolog önállóan is megáll, hiszen itt egy felhatalmazó rendelkezésről van szó, a 3. pontban pedig egy explicit rendelkezésről van szó, ami egy meg nem nyitott törvényhelyre vonatkozik. Tehát itt, ebben a tekintetben ez így nem áll fenn. Tehát ezt el fogjuk tudni bírálni. Ezért megkérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): A kormány álláspontja, figyelemmel a 3. sorszám alatt jelzett módosítóra is, az, hogy nem támogatjuk, és akkor ilyen értelemben a 3-assal kapcsolatban is el kell mondanunk, hogy mi az indoka a nem támogatásnak.
Arról van szó, hogy a boncjegyzőkönyv kivételével javasolja a képviselő úr megismerhetővé tenni az egészségügyi adatokat, információkat a törvényes képviselő számára. De ezek az olyan általános betegjogok körébe tartoznak, mind a zárójelentés, mind a boncjegyzőkönyv és egy csomó egyéb egészségügyi adat, aminek esetén nem látjuk indokoltnak, hogy miért éppen csak ezt az egyet kell kivenni. Ezt a kérdést is általánosan kell megítélni, mert önmagában csak a boncjegyzőkönyv kivétele a megismerhető adatok köréből, az vagy kevés, vagy túl sok. Miután a 3-ashoz kapcsolódik ez a felhatalmazó rendelkezés, és a 3-as hiányában nem lenne anyagi szabály az egészségügyi törvényben a boncjegyzőkönyvre, ezért jogilag sem lenne helyes, hogy anyagi jogszabály rendelkezésének hiányában felhatalmazást adnánk olyanra, amiről nem is tudjuk - törvényi szabályozás hiányában -, hogy mit kell arról írni.
Ezért úgy gondoljuk, hogy a kettő tartalmilag mégiscsak összefügg, és ennek ismeretében javasoljuk, hogy a bizottság foglaljon állást. A kormány az elmondott indokok alapján nem támogatja.
ELNÖK: Világos. Értelmezhető egyébként ez a kiegészítés az egyébiránt meglévő és a törvényjavaslat eredeti szövegében szereplő felhatalmazási körben is, hiszen ennek a kapcsolata az alaprendelkezések módosítása nélkül is megállapítható a felhatalmazással együtt. De nem akarok ebbe most hosszan belemenni. Képviselő úrnak még szót adok.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Abban mindenkor egyetértett a bizottság. hogy a kórboncolások az egészségügyi tevékenység egyik legalapvetőbb indikátorai tulajdonképpen, a "quality controll"-t jelentik. Ha ezt tovább boncolgatjuk, azt is be kell látni, hogy tulajdonképpen egy kórboncolási jegyzőkönyv egy belső anyag az egészségügyi intézmény keretén belül, hiszen ami a hozzátartozókra vonatkozik, csak utalnék az egészségügyi törvénynek azoknak a részeire, amikor a hozzátartozó részére csak akkor teszi lehetővé az egészségügyi adatok megismerhetőségét, ha közegészségügyi, illetve a saját egészségét érintő szempontból fontos.
Az Európai Unióban van egy elfogadott irányelv, ami például a biztosítók esetében nem teszi lehetővé, hogy boncjegyzőkönyvekhez hozzáférjenek. Úgy gondolom, hogy ez alaphangon Magyarországon is érvényes kell hogy legyen. Az a tendencia, hogy a hozzátartozókat kvázi zsarolják a biztosítók, és az ügyintézést csak a boncjegyzőkönyv bemutatásához kötik. Ez az egyik probléma, ami mutatkozik.
A másik probléma, hogy jó egy évvel ezelőtt volt az a kisebb fajta botrány, hogy minden negyedik beteget meggyilkolnak az egészségügyi intézményekben, egy elhíresült egészségügyi miniszternek az ilyen jellegű kijelentése kapcsán. Ezeknek a félreértéseknek az alapját az adja, hogy a boncjegyzőkönyv a laikus számára semmit nem mond. A laikus számára fontos adatok a halotti bizonyítványban szerepelnek.
Nyilvánvalóan nem azt kezdeményezem, hogy egyáltalán ne lehessen hozzáférni, de úgy gondolom, hogy a szakmával egyeztetett módon szabályozni kell, hogy ez az irat hogyan kerüljön ki a rendszerből, ugyanis az egészségügyi intézmények egy védekező mechanizmust indítottak be, és inkább nem boncolnak, hogy ne legyen boncjegyzőkönyv. Ez viszont népegészségügyi szempontból mindenféleképpen káros, ez nem lehet a cél, és ennek a megelőzése érdekében mindenféleképpen ez lenne az irányadó, hogy alaphangon ne kelljen kiadni, és ebben az egyébként megszületendő, halottakkal kapcsolatos rendelkezésben kelljen részletesen szabályozni azt, hogy ki, milyen módon juthat hozzá ezekhez a tulajdonképpen tudományos dokumentumokhoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Messzemenően támogatom ezt, a mindennapi gyakorlat alátámasztja ennek a fontosságát, hogy korlátozott és meghatározott módon lehessen a boncjegyzőkönyvhöz hozzájutni, ugyanis az ezzel kapcsolatos információs anyag olyan, amelyik nem jól értelmezhető kezekbe kerülve - aki nem jól tudja értelmezni ezeket, úgy értve ezt a dolgot -, egészen széles, olyan jellegű hatósági, egyéb jellegű eljárásokat indít el, amelyek tartalmilag megalapozatlanok lehetnek. Azon felül az is igaz, hogy a boncolások száma olyan rendkívül alacsony, amely jelen pillanatban mindenféleképpen, ha ez gátja a boncolások növekedésének, akkor ez egy súlyos hiba lenne. Ezért én mindenféleképpen támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja akkor ezt a javaslatot? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Támogattuk ezt a javaslatot az ajánlás 18. pontja szerint.
Az ajánlás 19. pontjában felhatalmazó rendelkezést módosítunk. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja a 19. pontot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatja.
Az ajánlás 20. pontjában Havas képviselő asszony a felhatalmazás elhagyását javasolja. Kérdezem a kormányt.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 21. pontjáról szavaztunk. A 22. pontját előterjesztője visszavonta. Az ajánlás 23. pontjában Schvarcz Tibor és Havas Szófia a kereskedelmi gyakorlat fogalmának pontosítására tettek javaslatot. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Elnök úr! Ha javasolhatnánk, hogy a 23., 24., 25., 26. és a 27. pont alatt szereplő módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontunkat hadd ismertethessük egyben, tudniillik...
ELNÖK: Csak röviden.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Röviden.
ELNÖK: A 27-es vissza van vonva. Tehát a 23., 24., 25., 26. pont.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Van a 2006/2004-es EK-rendelet, valamint a 2005/29-es irányelv, amelyek a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködésével kapcsolatos szabályokat szabályozzák. Ebből az EK-rendeletből egy közvetlenül adódó jogi norma, hogy az irányelvet át kell ültetni.
130
cai 131 (Koncz József)
Gyakorlatilag ezek a fogalmak, amelyek módosításra kerültek, ezen európai jogi szabályokból következnek. Őszintén szólva, az Egészségügyi Minisztérium is viaskodott, amikor a beteg helyett a fogyasztó került megfogalmazásra például. Ezek a szabályok valamennyi ágazati törvényben az előbb ismertetett európai normák alapján egységesen kerültek be, így az egészségügyi vonatkozó szabályokba is így kell, hogy bekerüljenek. Erre tekintettel nem támogatjuk ezeket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. A 23. pont alattiban a gyógyszerészi gondozás fogalmát szerettük volna pontosítani. Ezt mi fontosnak és támogatandónak tartjuk.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Úgy gondolom, hogy a kiindulópont rossz. Az én ismereteim vagy felfogásom szerint a gyógyszer-kiskereskedelem, ami a gyógyításhoz kapcsolódik, alapvetően egészségügyi tevékenységnek minősül. Gondolom, ebben egyetértünk, ezzel a tárca is egyetért. Az Európai Unióban közismert, hogy az egészségüggyel kapcsolatos törvénykezés, miután hála'istennek, eddig nem tudtak ebben egyetértésre jutni, nemzeti hatáskörben marad. Ebből a szempontból azok a direktívák, amelyek a kereskedelem más részét érintik, és amelyek elég furcsa módon, illetve nem furcsa módon, mert más esetben a fogyasztó fogyasztó, itt viszont egy speciális termékről van szó, erre az esetre nem lehet azt mondani, hogy fogyasztó. Az az indoka a tárcának, hogy ez nemzetközi egyezményeket érint. Ez egy nemzeti hatáskörben szabályozandó kérdés. Igenis a mi megítélésünk szerint lehet így szabályozni, nem szabályellenes, és így kell szabályozni, hogy a két dolgot válasszuk el egymástól, a sima kereskedelmi tevékenységet és a gyógyszerforgalmazást, amelyet speciális áruként a betegellátás részének kellene a továbbiakban is tekinteni.
ELNÖK: Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Mint az egyik előterjesztő, szólnék: mi szigorú szabályként előírjuk a gyógyszerészek számára azt az egészségügyi tevékenységet, miszerint gyógyszerrel kapcsolatos felvilágosítást végezzenek, minden olyan felvilágosító tevékenységet kötelező jelleggel az ügyeletig bezárólag. Én ezt semmilyen módon, semmilyen EU-direktíva alapján nem tudom kereskedelmi tevékenységnek minősíteni, noch dazu jogszabály is ezt egészségügyi tevékenységnek írja elő. Úgy gondolom, hogy teljesen korrektül és pontosan meghatározza, hogy mi az, ami kereskedelmi, és mi az, ami egészségügyi tevékenységnek minősül egy patika életében.
ELNÖK: Köszönöm. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Egy apróságra szeretném felhívni a figyelmet. A nemzetközi irodalom "consumer" szót használ, amely felhasználót jelent, nem pedig fogyasztót. A magyar fordítás ilyen értelemben bizonyos fokig torz. A "consumer" felhasználót jelent, igénybe vevőt, felhasználót, mi pedig fogyasztónak fordítjuk. Dehonesztáló a kifejezés. Akkor, amikor a jogharmonizációk voltak, egy csomó ilyen fordítás bizonyos fokig megváltozott értelemmel töltetett fel a magyar szóhasználatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, eléggé körbejártuk. Külön megnézzük az érintett indítványokat. Az ajánlás 23. pontját a kormány nem támogatta.
Kérdezem, hogy a 23. pontot ki támogatja. (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 24. pontját sem támogatta az előterjesztő. Mikola alelnök úr és több képviselő a kereskedelmi gyakorlat fogalmát javasolja pontosítani, csak más szövegezésben. Az előzőt már támogattuk.
Szavazzunk! Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A többség ezt is támogatta. Ezt majd meg kell oldani - nyilván koherenciában vagy kapcsolódóval, mert két különböző szöveg nem maradhat. (Dr. Mikola István: Az ellenzékit kell futtatni nyilván. - Derültség.) Hát, ez az ellenzék kívánsága - világos. (Derültség. - Dr. Mikola István: Egyszerűen megoldható ez kérdés.)
Az ajánlás 25. pontja Csáky képviselő úr módosító indítványa. A szakmailag indokolt szöveg behelyezését jelenti ide. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapott többséget.
Az ajánlás 26. pontjában a "fogyasztó" helyett "beteg" kifejezést javasolnak, de itt egy fogyasztóvédelmi törvényről van szó. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott többséget.
Az ajánlás 27. pontját visszavonta az előterjesztő, mint erről már megemlékeztünk.
Ezért a 28. pontra térünk át, amely Horváth Zsolt és képviselőtársai javaslata, a gyógyszerészi gondozás fogalmának pontosítására irányul. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr. Az indok az, hogy a "megfelelő képzettséggel rendelkező gyógyszerész" kitételt elég nehezen tudtuk értelmezni, mert nincs ilyen szakképesítés, amely erre vonatkozna. A gyógyszerésznek gyógyszerészi végzettsége van, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Világos! Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapott többséget.
Az ajánlás 29. pontjában Csáky képviselő úr javaslata arra irányul, hogy a gyógyszerészi gondozásért a gyógyszerész külön juttatásban részesüljön. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk törvényi szinten szabályozni ezt a kérdést. A 134/99. kormányrendelet szabályozza a gyógyszerészet keretében a finanszírozási kérdéseket, oda kellene vagy lehetne beépíteni egy ilyen szabályt. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ha oda lehetne, és van ilyen célja a tárcának, akkor kell ez a módosítás, mert a jogalkotási törvény értelmében a rendeletalkotás több, mint a felhatalmazás. Ezt félretéve, a gyógyszerészeti gondozás egy visszatérő téma. Úgy gondolom, szakmailag abban egyetértünk, pláne az 1. napirendi ponthoz kapcsolódóan azok a célkitűzések, amelyek az érrendszeri betegség eliminálását, megelőzését illetően célul tűzettek ki, rosszul kifejezve magam, annak az egyik kiemelkedő terepe lehetne a gyógyszertár. Hogy mi jó hangon mindig azt mondjuk, hogy persze kell, ugyanakkor nem egy rendszerbe foglaltan, nem ellenőrizhető módon, és nem finanszírozott módon, nagyon jól tudjuk, hogy mindennek mi a következménye és az ingyenes egészségügyi ellátásnak. Ha ezért nem jár javadalmazás, akkor tulajdonképpen számon sem kérhető. Ami pedig nem számon kérhető, az pedig semmit nem ér. Játszhatunk itt, és beírhatjuk, hogy gyógyszerészi gondozás, de ha ez nem egy rendszeren belül megfelelően működtetve történik, akkor semmit nem fog érni, ki lehet pipálni, hogy igen, benne van a törvényekben, jaj, de jó, csak nem tudjuk, hogy minek. Úgy gondolom, igenis abban a rendeletben ezt mindenféleképpen javadalmazni kell, méghozzá nyilvánvalóan nem a gyógyszertámogatásra fordított gyógyszerkasszából, hanem egyéb forrásokból kell, egy megfelelő rendszer kell, és ezért kell a törvényi felhatalmazás.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Már a korábbi módosító javaslatnál is az merült fel bennem, hogy egy ilyenfajta tevékenységnek igenis lehet bizonyos fajta jogosítványa, tehát aki azonnal kikerül az egyetemről, az nem végezhet gyógyszerészeti gondozást. A másik dolog, amely ezzel kapcsolatos, az, hogy ha ezért nem jár törvényben meghatározottan külön juttatás, el fog sikkadni, és néhány év múlva nem lesz, gyógyszerészeti gondozás sem lesz. Úgy tudom, hogy a miniszter úr és a Gyógyszerész Kamara között történt ilyen megállapodás, amelyben magát ezt a tevékenységet akceptáltnak, elfogadottnak, szükségesnek és előrevivőnek nevezték. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy csak ezt szentesíti ez a módosító javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Úgy emlékszem, hogy az egészségügyi miniszter 2 milliárd forintot ígért a gyógyszerészi gondozásra. A kormányzat jelenlévő képviselőit szeretném megkérdezni, hogy hol lesz ez szabályozva, mert a költségvetésben nem látjuk. Sehol nem látjuk ezt a támogatást. Egyáltalán milyen szintű jogszabályban kell ezt elrendezni, hogy a gyógyszerészi gondozásért valamiféle ellentételezés jár, méghozzá a kötelező általános egészségbiztosítás keretében, döntően járulékbevételből származó pénzalapból.
140
PÉ 141 (Mikola István)
Akkor hogyan lesz ez kezelve? Azért minket tájékoztassanak erről, mert itt a kormányzat szavahihetősége is kockán forog, hiszen ez a bejelentés elhangzott.
ELNÖK: Kívánnak reagálni? (Dr. Mikola István: Kérem, hogy reagáljanak! Azért vetettem fel.)
DR. HÉJJA MÁRIA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Erről annyit tudok mondani, hogy folytak a kamarával tárgyalások, de olyan konkrét döntés, hogy valamilyen meghatározott tevékenységért egy meghatározott összeg, így ebben a formában nem. Legalábbis tudomásom szerint.
ELNÖK: Miután nem a költségvetés vitája folyik, e tekintetben nem tudjuk a köztisztviselőktől a - ha úgy tetszik - politikai párbeszéd során elhangzott szavakat számon kérni, ezért szavazzunk. Ki támogatja az ajánlás 29. pontját, ki szavaz igennel? (Szavazás.) 10 igen. Nem kapott többséget.
Az ajánlás 30. pontjában Schvarcz képviselő úr javaslatáról - ami egy fogalmi pontosítás - kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot. (Dr. Csáky András jelentkezik.) Szólni kíván, képviselő úr?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Egy kérdésem lenne. Úgy szól maga az eredeti törvényjavaslat, hogy "...a gyógyászati segédeszközök alkalmazására vonatkozó előírások". A segédeszköz alkalmazása az nem tulajdonképpen a használatát jelenti, és az arra vonatkozó tájékoztatást? Csak azért kérdezem, hogy nem párhuzamosságot fogadunk-e el?
ELNÖK: Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Több a használatának a betanítása, ugyanis az alkalmazás az, hogy ha azt mondják a betegnek, hogy alkalmazzon egy sztómazsákot, de hogy azt hogyan kell felhelyezni, alaplappal, milyen sztómazsákot, hogyan, mikor, hogyan kell a bőrfelületet védeni, erre be kell tanítani. Ez mindenképpen egy pontosítás, és egy jobb előírás így, mert az tartalmazza azt, hogy amikor több esetben meg kell ezt a beteggel csinálni, tehát nem egy alkalomra szól. Ezt pontosan be kell tanítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a kormány által támogatott javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatta.
Az ajánlás 31. pontjában Schvarcz Tibor és Havas Szófia a kereskedelmi gyakorlat tilalma alóli kivételek közé beemeli a dohányzásról leszoktató kampányokat. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Van egy európai uniós irányelv, a 2001/83-as, amelyik csak a védőoltásokat veszi ki ebből a körből, és bár azt mondhatjuk, hogy jó lenne, de nincsen rá mód, hogy tudjuk támogatni, hiszen ezek a készítmények lehetnek vénykötelesek is, és abban a pillanatban ellentmondás lenne a hazai jog és az európai jog között. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Szóval európai jogharmonizációs probléma. Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Elnézést, ha jól értem, akkor az előbb ugyan már elhangzott, hogy az egészségügy, mint olyan, saját nemzeti hatáskörben, de ezt most hagyjuk, mert ma már tizenötödször elmondtuk, de felmerült az, hogy a védőoltások vonatkozásában ez megáll. Tehát így az megáll, nehéz nem támogatni, maximum azt tudom elképzelni, hogy egy kapcsolódó módosítóval csak védőoltásra leszűkíteni. Tehát én továbbra is fenntartanám..
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Szólhatunk esetleg ezzel kapcsolatban? Benne van a ma is hatályos jogszabályokban, tehát nem kell ismételten bevenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a védőoltással kapcsolatos kivételt a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Ki támogatja a javaslatot? (Nincs jelzés.) Nincs támogatás.
Az ajánlás 32. pontjában Horváth Zsolt és képviselőtársai a gyógyszer, tápszer tb-támogatásának változtatásával kapcsolatos javaslatot tettek. Kérdezem a kormány álláspontját az ajánlás 32. pontjáról.
DR. HÉJJA MÁRIA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A belistázásnál indokolt tulajdonképpen. Tehát az a) pont eltörlését azért nem támogatjuk, mert a recepteket három hónapra tudja felírni az orvos, és akkor az a beteg, akinek esetlegesen elrendelték a gyógyszert, akkor nem juthatna már hozzá. A másik esetben viszont a betegek az árverseny és az árcsökkentések miatt így tudnak a legjobban hozzájutni a készítményekhez, illetve még a beteg-compliance szempontjából is jelentősége van az előző pontnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen Héjja Mária főosztályvezető asszonynak. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ha jól értelmezem, de nyilvánvalóan az előterjesztő ezt részletezni fogja, itt tulajdonképpen a két kvázi belistázásnak az időpontját szinkronizálja, ugyanis a határozat meghozatalának napját követő naptári negyedév első napja több mint 90 nap, ha jól számolom, adott esetben jóval több lehet. Itt semmi másról nincs szó, minthogy a kettő szinkronba kerüljön, az a)-t nem veszi ki, mert ott van benne, a kettőt ugyanolyan elvek alapján akarja szabályozni, erre irányul a módosító javaslat az én értelmezésem szerint. Ezért mindenféleképpen támogatandónak tartom, mert ha az egyiknél kimondja a 90 napot, akkor a másiknál is az legyen, ne lehessen játszani ezzel a határozat meghozatalát követő naptári negyedév első napjával.
ELNÖK: Előterjesztő? Főosztályvezető asszony? (Dr. Mikola István: Szólt már!)
DR. HÉJJA MÁRIA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. (Dr. Csáky András: Miért?)
ELNÖK: Miért? Ezt elmondta egyébiránt főosztályvezető asszony.
DR. HÉJJA MÁRIA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): A 90 napnak mindenképpen indokoltsága van azért, hogy az a gyógyszer, ami kikerül a támogatásból... (Dr. Mikola István: Nem értjük az indoklást! - Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Szavazzunk! Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 33-as: Béki Gabriella és Bőhm András képviselőtársaink azt javasolják, hogy a belistázás kiterjesztése egy szerényebb mértékben történjen meg. Kérdezem a kormány álláspontját erről.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják a javaslatot. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ez érdekes, mert az általános vita során a kormány képviselője kifejezetten pozitívumként és erényként hozta azt, hogy itt lényegében - értelmetlen is szakmailag, mert fix támogatásról van szó - a paletta szélesedik ezáltal, hogy 75, illetve 40 százalékra emelik. Ha veszi valaki a fáradságot, most vagy a tisztelt képviselőket vezették meg, mert nyilvánvalóan nem saját indíttatásból történő módosításról van szó, ők a paletta szélesítésével indokolják ezt a módosító javaslatot, jóllehet pont a szűkítéséről van szó. Ezzel lényegében a betegek kerülhetnek lehetetlen helyzetbe, mert ha lekerülnek a listáról, lehet, hogy a forgalmazás is megszűnik. Költségvetési vonzata nincsen, ebben egyetértünk, mert fix összegű támogatásról van szó, úgyhogy maradjunk csak ennél a 40-nél és a 75-nél, ne támogassuk, én azt kérem.
150
cai 151
ELNÖK: A kormány tehát támogatja ezt a javaslatot. Csáky képviselő úr elmondta az ellenvéleményét. Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 33. pontja szerint? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Az ajánlás 34. pontjában Havas képviselő asszony következik. Mi a kormány álláspontja?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 35. pontjában és a 80. pontjában a befizetési kötelezettség szabályozásával kapcsolatban módosítaná a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, tehát a kutatásfejlesztési kedvezményekre tesz egy javaslatot Béki Gabriella és Bőhm András. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Elnök úr, nagyon támogatandónak ítélnénk egy ilyen tartalmú módosító indítványt, de mivel ez az E-Alap bevételét csökkenti, ezért nem támogatjuk. Ha más konstrukcióban meg lehetne oldani, más helyzetben, akkor a tárca is jobban mellé tudna állni, de az E-Alap bevételének a csökkentésével jelen pillanatban nem tud egyetérteni.
ELNÖK: Tehát itt a 35. és a 80. pontról szavazunk. Ki támogatja ezt az ajánlási pontot? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Az ajánlás 36. és 62. pontjáról kérdezem a kormány álláspontját. Hasonló javaslatról van szó. Egy kicsit más a konstrukció. Szanyi Tibor és Podolák György képviselő urak javaslatáról mi a kormány álláspontja?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Az előző indokok alapján nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nincs támogatás. Egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 37. és 61. pontjában Pettkó András képviselő úr hasonló tárgyú javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Az elmondott indokok alapján nem támogatjuk ezt sem.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Senki.
A 38. pontról szavaztunk.
Most a 40. pont következik. Horváth Zsolt és képviselőtársai javasolják, hogy a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés szabályaitól való eltérés esetén előírt továbbképzés legyen térítésmentes. Kérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr. A 17/2007. kormányrendelet legutóbbi módosítása értelmében a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés témakörébe tartozik ez a kérdés. A korábbi szankcióhoz képest, amely visszafizetésre kötelezte volna az országos átlagot túllépő gyógyszerrendelés esetén az orvost, ahelyett egy továbbképzési rendszer került be, amely továbbképzésért kreditpontot is fognak kapni az orvosok. Figyelemmel arra, hogy egyébként ezek a pontgyűjtő tanfolyamok térítésdíjasok, ezért ebből a rendszerből kilógna, ha ez térítésmentes lenne.
Szeretném elmondani, hogy a jogszabály a kormányrendelet értelmében ezeket a képzéseket az OEP, illetve az OALI szervezi. Tehát itt nem arról van szó, hogy esetleg magáncégek jelentős haszonnal szerveznék ezeket a továbbképzéseket. A rendelkezés célja nem elsődlegesen a szankció, illetve a megbüntetése a jogszabály szabályai szerint nem hatékonyan és nem minőségi gyógyszert rendelő orvosoknak, hanem ahhoz való hozzásegítése, hogy megfelelő információval rendelkezzenek a gyógyszerrendeléshez. Mindezekre tekintettel nem támogatja a kormány a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Úgy érzem, gyakorlatilag visszahozták ezt a törvényt. Praktikusan nem történt semmi. Ugyanúgy megbüntetik azokat az orvosokat, méghozzá kétszeresen. Először is a munkájukból kimaradnak, másodszor meg még fizetni is kell nekik érte. Tehát duplán. Ez semmiféleképpen nem rendszerbarát megoldás. Ez az egyik.
A másik az, hogy el tudom képzelni azokat az orvosokat, akik a gyógyszerrendelést oktatják más orvosoknak, és megmagyarázzák, hogy melyik a kevésbé hatékony és miért. Erre a dologra befizetek szakmailag, és végignézem, hogy ezt valaki hogy és milyen formában csinálja meg. Ezt valaki sok pénzért csinálhatja meg, de önkéntesen, szakmailag megalapozottan nem, már aki oktat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nincs előttem a korbácsrendelet. Egy ilyen aktusra közigazgatási határozat formájában kötelezik az orvost?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Igen. Jogorvoslattal, fellebbezéssel.
ELNÖK: Megkérdezem, hogy ki támogatja az ajánlás 40. pontjában foglaltakat. (Szavazás.) Nincs többség. Köszönöm szépen.
Most az előbbi ügyrendi döntés szerint az ajánlás 55. pontja következik, amely összefügg a 84. ponttal is. Horváth Zsolt és képviselőtársai a törvény 43. §-ának elhagyására tesznek javaslatot, amely a nem tb-támogatott gyógyszerek ármeghatározására vonatkozik. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr. E kérdéskörben egy maximált ár van, amit a patikák nem léphetnek túl. Amennyiben ez eltörlésre kerülne, akkor a patikák ezt a maximált árat is jóval meghaladó árképzést alakíthatnának ki, amely adott esetben a beteg érdekei ellen hatna, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nincs többsége.
Az ajánlás 59. pontjában felhatalmazó rendelkezés pontosítására tesz javaslatot Schvarcz Tibor és Havas Szófia. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Most a 60. pont következik. Mikola István és képviselőtársai a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazáshoz tárgyi feltételként az elektronikus információs rendszert írnák elő. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt. Hogy nem támogatjuk a módosító indítványt, ez összefüggésben van a törvény 77. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezéssel, amely a személyi, tárgyi és a készletezésre vonatkozó szabályok meghatározására ad felhatalmazást. Ehhez kapcsolódik az igazgatási, szolgáltatási díj megállapítására vonatkozó felhatalmazás, és a kettőnek összhangban kell lenni, ezért egyfajta jogi, logikai összhang megőrzése miatt nem támogatjuk. (Dr. Heintz Tamás: Jogi logika... - Derültség a Fidesz soraiból.)
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen szavazat. Nincs többsége.
Most az ajánlás 64. pontja következik. Perjési Klára képviselő asszony javaslatáról mi a kormány álláspontja?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt. Kormányzati szinten kell szabályozni ezeket a kérdéseket. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki.
Az ajánlás 65. pontjában Béki Gabriella és Bőhm András képviselőtársaink a RET feladatkörének módosítására tesznek javaslatot. Kormányálláspontot kérek!
160
PÉ 161
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság is támogatta. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Csak kérdezném, mert ha emlékeim nem csalnak, az előterjesztők a módosítást azzal indokolják, hogy az AB-határozattal hozzák összhangba. Nekem az az érzésem, hogy nem hozzák az AB-határozattal összhangba, hiszen pont az AB-határozat lényege az, hogy a RET-ek legitimációját bizonyos fokig érintve, nincs döntési jogosítványuk, tehát itt pedig abba az irányba megy el. Félelmeim vannak, hogy itt rossz irányba meg az egész.
ELNÖK: Köszönöm. Támogattuk. Viszont kihagytuk az ajánlás 63-as és ezzel összefüggő 85-ös pontját. Kérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja? Kodifikációs pontosításról van szó. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Most viszont az ajánlás 65. pontjáról szavaztunk és támogattuk. Az ajánlás 66. pontjában Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony javaslata, hogy a kapacitásfelosztás-módosításról szóló döntéseknél a főváros is szerepeljen az előnyben részesíthető ellátók között. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Ebben a formájában nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelzés.) Senki. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 67. pontjában Béki Gabriella és Bőhm András javaslata arra vonatkozik, hogy a kapacitásmódosítást a törvénytervezetben felsorolt szempontok értékelése alapján kell meghatározni. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Sajnos, nyelvtanilag hibás a módosító indítvány, mert ugyan itt nincs feltüntetve, de a felvezető mondatot követő felsorolás tárgyi ragozásban szerepel, és ezzel a felvezető mondattal nem lenne értelmezhető, ezért ezt így nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Akkor, ha jól értelmezem, mert azért az, hogy valamit figyelembe kell venni, vagy aszerint kell, az különálló dolog jogilag is, és lényeges különálló dolog. Nem tudom, a hölgy rázza a fejét, én úgy értelmezem, ha figyelembe kell venni, azért az egy enyhébb dolog, tehát ha nyelvtanilag helyrerakják, akkor rendben van?
ELNÖK: Tehát ha jól értem, az előterjesztő tárcának nyelvi és nem tartalmi kifogásai vannak, tartalmilag egyetért. De azért megkérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Többség.
Az ajánlás 68. pontjában kodifikációs pontosításról van szó. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 70. pontjában kodifikációs pontosításról van szó. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség.
Az ajánlás 71. pontjában az ellátási terület módosítására vonatkozó megállapodást a miniszternek ne kelljen megküldeni, mert nincs teendője. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 72. pontjában Béki Gabriella képviselő asszony Bőhm Andrással együtt javaslatot tesznek a szomszédos régiókra vonatkozó szabályozás kiegészítésére. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Így együtt a két pont módosítását nem támogatjuk, egy kapcsolódó módosító indítvány keretében elképzelhetőnek tartanánk a 6. § (1) bekezdésében jelzett rész módosítását. Ami az alapvető gond a tárgyalt pont (5) bekezdése alatt jelzett szöveggel, hogy ez egy olyan fogalmat tesz be, amit nagyon nehéz lenne bizonyítani. Ezért ezt a pontot nem tudjuk támogatni, egy kapcsolódó módosítóval igen.
ELNÖK: Tehát a 72. pontot ebben a formában nem támogatják. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nincs többsége.
Az ajánlás 73. pontjában felhatalmazás módosításáról van szó. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Bocsánat, kérdésem lenne.
ELNÖK: Csáky képviselő úr, tessék!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ez a "valamint a kapacitások más szolgáltatóknak történő", ugyanis előtte kimondja azt, hogy átcsoportosítási eljárás, újraosztási eljárás, ez milyen pályázatra, új kapacitások pályázatára, vagy mire vonatkozik? Tehát mi áll ennek a hátterében? Ez így értelmezhetetlen. Ha ott van benne, hogy azt hogyan lehet átcsoportosítani, akkor mit pályáztat?
ELNÖK: Schlammadinger főosztályvezető-helyettes úr!
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Az Eftv. mostani módosítása tartalmaz egy pályázati rendszert, arról az esetkörről van szó, amikor a finanszírozási szerződéssel bíró egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosító megítélése szerint nem teljesít azon a szinten, amelyen az éppen aktuális finanszírozási protokoll vagy szakmai protokoll szerint teljesítenie kell. Erre az esetre nyit meg egy kapacitásátadási lehetőséget, elsősorban az 1. számú melléklet szerinti szolgáltatókhoz. Amennyiben azonban ilyen nem áll rendelkezésre, akkor ezeket a felszabaduló kapacitásokat pályáztatja ki.
Tehát ez a módosítás más részeivel való összhangot és felhatalmazást teremti meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzunk! Ki támogatja az ajánlás 73. pontját? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 75. pontjában Mikola István alelnök úr és képviselőtársai az adatkezelésre tesznek módosítási javaslatot. Kérdezem a kormány álláspontját az ajánlás 75. pontjáról.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk az adatkezelés időtartamának a meghosszabbítását. Ezek tipikusan közigazgatási szervek, amelyek ezeket az adatokat kezelnék. A mondat további részében egyébként benne van, illetőleg a bekezdés további részében, hogy amennyiben még egy bírósági eljárás indokolt, tovább lehet kezelni ezeket az adatokat. Az adatvédelmi szabályzat alapján pontosan meg kell határozni, hogy milyen időtartamig, illetőleg mely célig kell ezeket az adatokat kezelni. Amennyiben a bírósági eljárás miatt hosszabb adatkezelési idő igénye merül fel, akkor a következő mondatban foglalt szabályok alapján erre mód és lehetőség van. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 10 igen. Nem kapott többséget.
Az ajánlás 77. pontjában Horváth Zsolt és képviselőtársai javasolják a 69. § elhagyását. Ez is egy igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos kérdés, ha jól látom. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A bizottsági ülés elején az összes igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos indokunkat elmondtuk, hogy miért nem.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 10 igen. Tehát nem kapott támogatást.
Képviselőtársaim! A 78. pontról tévesen szerepel a túlterjeszkedés, erről egyébként a jogi főosztály írásban is tájékoztatott. Nem is olvastam fel azoknál a pontoknál, ahol az ügyrendi indítvány után megállapítottuk, hogy nem foglalkozunk vele. A 78. pontról, a nyelvhelyességi pontosítóról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 79. pontjában Tatai-Tóth képviselő úr azt javasolta, hogy maradjon el az a szakasz, amelyben a tervezet doktori címet adna a gyógyszerészeknek. Kérdezem a kormány álláspontját.
170
cai 171
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki nem támogatja. (Dr. Mikola István: Mi a baja Tatai-Tóth Andrásnak? - Derültség. - Dr. Heintz Tamás: Nem doktor.)
Az ajánlás 82. pontjában a zárórendelkezések körében Csáky képviselő úr az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi tevékenységben való közreműködésének szabályozásával kapcsolatos javaslatáról mi a kormány álláspontja?
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): A 11. ponttal összefügg ez a kérdés, amely pontnál nem támogattuk az elírás miatt. Ezért nem támogatjuk itt sem.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök úr, visszavonom, mert ez vagylagosan volt leírva. Vagy ennek kell tovább mennie, hogy hatályon kívül helyezik, vagy ott kell szabályozni. Abban egyetértek, hogy ott szabályozzuk, ezért visszavonom a 82. pontot.
ELNÖK: Az ajánlás 82. pontját Csáky András képviselő úr visszavonta.
Az ajánlás 83. pontjában arra tettünk javaslatot, hogy bizonyos hatályt vesztő rendelkezéseket pontosítsunk. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök úr, szeretném megkérdezni, hogy ez miről szól pontosan. Mit céloz ez a módosítás? Ez az indoklásból számomra nem derült ki. Nem tudtam utánanézni ennek az idézett törvénynek.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk. Azért támogatjuk, mert ez egy kodifikációs hiba. Az Áht., az államháztartási törvény szabályai időközben módosultak, de nem lett korrekten átvezetve ebben a törvényben, és ezt a kodifikációs hibát javasolja javítani a módosító indítvány.
ELNÖK: Kodifikációs hiba pontosításáról van szó. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 86. pontjában a kémiai biztonsági törvénnyel kapcsolatos pontosítás szerepelne. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 87. pontjában a kábítószernek vagy pszichotrop anyagnak minősülő anyagok jegyzéke egészülne ki a javaslat szerint. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazunk. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 89. pontjában Horváth Zsolt és képviselőtársai az egyébiránt 1. számú megnyitott mellékletben újból szerepeltetnék az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet és a Svábhegyi Gyermekkórházat. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. (Dr. Mikola István: Jé! - Dr. Heintz Tamás: Furcsálljuk! - Derültség.)
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen szavazat. (Dr. Mikola István: Pedig már reménykedtünk.) Szimbolikus volt.
Az ajánlás 90. pontjában Csáky képviselő úr a patológia és kórszövettan szakmacsoportok közé felveszi a molekuláris patológiát. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
Tisztelt Bizottság! A végére értünk. Bejelentem, hogy pillanatnyilag nem tudunk olyan javaslatról, amely az önkormányzati bizottságtól vagy a költségvetési bizottságtól érkezett volna. Amennyiben ilyen érkezik, azt a hétfői amúgy is összehívott bizottsági ülésen meg fogjuk beszélni. (Jelzésre:) Mikola képviselő úr kért szót.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Ügyrendi megjegyzésem lenne. Szeretném felolvasni az Alkotmányügyi bizottság 1994. december 13-i állásfoglalását. "A Házszabály 94. §-a (3) bekezdésének alkalmazása során a bizottság először azt állapítja meg, hogy a módosító javaslat a törvényjavaslattal érintett részekhez érkezett-e. Ha nem, azt kell megállapítani, hogy a módosító javaslat összefügg-e a törvényjavaslat által módosított részekkel. Erről a bizottság az előterjesztő és a módosító javaslat beterjesztője állásfoglalásának ismeretében esetenként dönt".
Szeretném, ha ez jegyzőkönyvbe kerülne. Meg fogjuk támadni a mai döntést ezzel kapcsolatban - a csoportos kiemelésre gondolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Alkotmányügyi és ügyrendi bizottság illetékes ebben a kérdésben.
Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy miután kiderült, hogy a jogi osztály az elnök úr módosítását is besorolta a túlterjeszkedő módosítások közé, és miután az elnök úr vagy Tukacs képviselő úr javaslatára blokkban döntött a bizottsági többség arról, hogy azokról nem tárgyalunk, tulajdonképpen, ha ragaszkodni akar a bizottság a saját maga által elfogadott döntéshez, arról sem lett volna szabad dönteni.
ELNÖK: Azzal a pontosítással, hogy felolvastam sorszám szerint azokat az indítványokat ajánlási pontszám szerint, amelyek érintettek e tekintetben. Miután a jogi főosztály technikai tévedésről értesített, ezt nem olvastam fel. A jegyzőkönyvben ez megtekinthető. Tehát azt gondolom, ebben szabályszerűen jártunk el. Az alkotmányügyi bizottság saját állásfoglalásának az értelmezése pedig, azt gondolom, a saját hatáskörébe fog tartozni. Ha az alelnök úr ezt kezdeményezi, az alkotmányügyi bizottság nyilván ezt a kérdést majd meg fogja vizsgálni.
Az "egyebek" keretében van-e bejelentés? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 18 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezetők: Pavlánszky Éva és Vicai Erika