EB-16/2007.
(EB/36/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 9 óra 6 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Tájékoztató a generikus program teljesítéséről, a generikumok használatának ösztönzéséről és ennek eredményeiről*
Dr. Szepezdi Zsuzsanna (Egészségügyi Minisztérium) tájékoztatója*
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2936. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2937. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám)*
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Garai István (MSZP) megérkezéséig dr. Czinege Imrének (MSZP)
Papp József (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) távozása után dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Csáky Andrásnak (MDF)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) távozása után dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ) megérkezéséig dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Rapi Katalin szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Juhász Ferenc főigazgató (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Csák Andrea főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Molnár Márk főosztályvezető (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Bogsch Erik elnök (Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége)
Fejes László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 6 perc)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait és a meghívott vendégeket. Megállapítom, hogy az Egészségügyi bizottság határozatképes. Az ülést megnyitom.
Most szokatlan helyen vagyunk, mert a szokásos tanácstermünket átépítik, a beépített szekrények cseréje zajlik. Remélhetőleg a jövő héten már a megszokott helyen tudjuk az ülést lebonyolítani.
Napirend előtt, tisztelt bizottság, ismételten emlékeztetném a bizottságot arra, hogy jövő héten, szerdán az egészségügy emberierőforrás-helyzetéről a már tervezett és meghirdetett nyílt napra sor kerülne a Felsőházi teremben. Képviselőtársaim a múlt ülésen a tervezett programot, meghívót már megkapták. Az egészségügy különböző szakmai és civil szervezetei részéről több száz jelentkező és érdeklődő jelezte részvételi szándékát. (Béki Gabriella megérkezik az ülésre.) Úgyhogy erre fölhívom a képviselőtársaim figyelmét. A nyílt napra tehát június 6-án szerdán 10 órai kezdettel kerülne sor.
A jövő héten ugyanakkor a ma tárgyalt törvényekhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokkal is foglalkozni kell. Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a bizottsági elnöki értekezleten abban maradtunk, hogy ezeknek a törvényeknek a részletes vitájára várhatóan a hétfő esti időszakban, tehát június 4-én kerül sor, ezért nem lesz annak akadálya, hogy június 5-én várhatóan 11 órától, tehát a keddi ülésnapon kerüljön sor a kapcsolódó indítványok megvitatására. Tehát eszerint alakulna a jövő heti program. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt tervezzék. Ha valami oknál fogva, amit nem szeretnék, módosulás lenne, akkor hétvégén az elektronikus futárpostából erről értesülni fognak.
Tájékoztatom továbbá a bizottságot, hogy az Ellenőrzési albizottság a múlt héten az emberi jogi albizottsággal együttesen az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben kihelyezett ülést tartott. A jegyzőkönyv elkészült, képviselőtársaim rendelkezésére is áll. Az albizottság elnöke ajánlást tett felénk, ami úgy hangzik, hogy "Javasoljuk, hogy a bizottság tekintse át újra az OPNI megszüntetésével kapcsolatos egészségügyi, szakmai és emberi jogi problémák ügyét, tegye meg a szükséges lépéseket a kormányzat felé. Az ülésen felvett jegyzőkönyvet megküldjük." Ez a jegyzőkönyv rendelkezésre áll.
A tisztelt bizottságnak azt javaslom, hogy a jegyzőkönyvből elég kimerítően lehet sok mindenről tájékozódni. Én személy szerint nem látom most annak a szükségességét, hogy a bizottság azonnal foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Akkor lehet erre visszatérni, ha érdemi és új információ keletkezik ebben az ügyben. A dolog előrehaladását nyilvánvalóan figyelemmel fogjuk kísérni, de a következő időszak munkatervének a tervezésénél tudunk erre visszatérni. Azt gondolom, hogy ennek megfelelően készítjük el a következő időszak munkaterveit, ez a bizottság számára a javaslatom.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, napirend előtt van-e észrevétel. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretném felhívni az önök és a sajtó figyelmét arra, hogy holnap és pénteken a Parlament Delegációs termében a European Health Academy negyedik konferenciáját tartja Budapesten. Ezt egy cseh alapítvány indította, és benne részt vesznek az Európai Parlament képviselőin kívül most már az újonnan csatlakozott tagországok parlamenti képviselői is, illetve a jelenleg kandidáns országok parlamenti képviselői, ahol az egészségügyi reform tapasztalatait értékeljük. Ebben az évben Magyarország a házigazda. Először Prágában, Tallinnban, majd Máltán volt ez a rendezvény. A korábbi bizottsági tagok közül Frajna Imre és Selmeczi Gabriella vettek részt az első, alakuló ülésen.
A meghívottak, illetve részvevők között számos ország egészségügyi bizottságának elnöke, Csehországból az egészségügyi miniszter, miniszterhelyettesek vesznek részt, tehát nagyon rangos tanácskozás lesz. Csütörtökön 10.30-kor kezdődik, pénteken pedig 9 órakor. A konferencia nyelve angol. Pénteken a Gobelin teremben sajtótájékoztatót fogunk tartani.
Figyelmébe szeretném ajánlani a bizottság tagjainak, hogy csütörtökön Armin Fiedler tart tájékoztatót az egészségügyi reformról, illetve a részvevő országok parlamenti országok parlamenti képviselői, bizottsági elnökei beszámolnak az országukban folyó egészségügyi reform tapasztalatairól, így pénteken a holland egészségügyi reform tapasztalatairól is lehet hallani majd; valamint az Európai Parlament előtt álló megoldatlan feladatok közül John Bowis volt angol egészségügyi miniszter, aki a betegmobilitás előadója, tart egy előadást a mentális problémákról és a diabetesről mint az EU előtt álló feladatokról, és lesz még egy tájékoztató pénteken.
Kérem a bizottság tagjait, akiket érdekel, és a sajtó tisztelt munkatársait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a konferencián.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A részletes programot időpontokkal együtt az alelnök úrtól meg lehet kapni.
Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szeretnék visszatérni elnök úrnak a napirend előtti bevezetőjében elmondott, prejudikációkkal terhelt megállapításaira, illetve javaslatára. Valóban, az egészségügyi bizottsági albizottság és az emberi jogi, kisebbségi bizottsági albizottság a múlt héten az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet épületében tartott ülést - elnök úr sajnos nem vett részt rajta, de az albizottság szocialista tagjai sem vettek részt rajta.
Az elmondottakkal ellentétben én úgy látom, hogy érdemi és új információk vannak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet megszüntetésével kapcsolatban, amit nemcsak jómagam, hanem az illetékes ombudsman is kifejtett ott az ülésen - a jegyzőkönyvben olvasható -; a betegek elhelyezésének bizonytalanságaira, emberi jogi sérelmekre, alkotmányossági aggályokra gondolok. Feltétlenül fontosnak tartom, hogy a bizottság térjen vissza erre a kérdésre, nem majd valamikor a jövőben, hanem a legközelebbi lehetőséget kihasználva.
Elnök urat pedig megkérem, ne prejudikálja a bevezetőjében az albizottság kérését, hanem szavaztassa meg. Egyáltalán helytelennek tartom azt a megközelítést, miszerint az elnök elmondja, hogy nem látja szükségét, annak ellenére, hogy nem volt ott ezen az albizottsági ülésen. Kérem tehát az elnök urat, hogy szavaztassa meg, hiszen itt egy történelmi folyamat zajlik; állást kell hogy foglaljon az egészségügyi bizottságban ülő minden szakember, szakpolitikus ebben a kérdésben. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet megszüntetésével kapcsolatban érdemi és új információk tömege keletkezik naponta.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván senki.
Szavazás előtt annyit szeretnék mondani, hogy alelnök úr is elmondta a véleményét, alelnök úr ott volt; én elolvastam a jegyzőkönyvet és tájékozódtam, én is elmondtam a véleményemet. Ezt én nem tekintem prejudikációnak.
Akkor szavazzunk! Alelnök úr azt javasolta, hogy még a tavaszi ülésszakon az OPNI ügyével foglalkozzunk. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy a lehető legkorábbi időpontban, ez tehát azt jelenti, hogy még június 20-a előtt erre a napirendre kerüljön sor. Ki támogatja Mikola alelnök úr javaslatát, ki szavaz igennel? (Szavazás.) Ez kisebbség; megállapítom, hogy a bizottság ezt nem támogatta.
Tisztelt Bizottság! A napirendre az írásban kiküldött meghívó szerint teszek javaslatot, annak megfelelően, hogy a múltkori ülésen nem tudtunk sort keríteni a generikus programról szóló tájékoztatóra, tehát ma ezzel kezdenénk, képviselőtársaink megkapták; ezt követően pedig a törvényekhez benyújtott... (Jelzésre:) Csáky képviselő úr, tessék, parancsoljon! A napirendhez?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én még napirend előtt szerettem volna, csak megvártam a szavazást.
ELNÖK: Elnézést, tessék parancsolni!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Gondolom, a többi képviselőtársam is kapott a mai postával a szakgyógyszerész-kérdéssel kapcsolatban az illetékes intézet vezető professzorától egy levelet. Bontsa ki mindeni, nagyon érdekes, tanulságos és aktuális, kapcsolódik tulajdonképpen a mostani témánkhoz.
Arra kérem elnök urat - gondolom, elnök úr is, a bizottság is megkapta a levelet -, hogy ezzel kapcsolatban, miután egy folyamatban lévő ügyről van szó, a szakgyógyszerészképzésről, a jövő heti vagy azt követő heti napirendre vegyük fel, és kérjünk tájékoztatást ebben az ügyben a tárcától.
Ez lenne a kérésem, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Sajnos én nem kaptam meg, és a bizottság titkársága sem kapta meg ez idáig, tehát ez alapján tudok majd erre javaslatot tenni. Képviselő úrnak azt javaslom, hogy van néhány olyan kötelezettségünk, amelyet részben elvállaltunk, az élelmiszer-biztonságtól kezdve uniós ügyekig, ennek tükrében térjünk erre vissza; megnézem a javaslatot, nem tudok most erre reagálni. De természetesen a bejelentést tudomásul vesszük.
A napirendre tehát az írásban kiküldött javaslat szerint teszem meg az ajánlást. Ki támogatja a napirendi ajánlást az írásos javaslat szerint? (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a bizottság támogatta a napirendi ajánlást.
Soron következik tehát a generikus program teljesítéséről szóló tájékoztató. Ezt írásban képviselőtársaim megkapták. Az Egészségügyi Minisztérium részéről itt van Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető asszony; gondolom, röviden szóban ezt kiegészíti. Ezt követően egy rövid konzultációt tudunk erről folytatni.
Jelzem képviselőtársaimnak, hogy körünkben van és előzetesen kérte, hogy majd röviden szólhasson a magyar gyógyszergyártók egyesületének elnöke, Bogsch Erik vezérigazgató úr; s ezt követően természetesen meghallgatjuk a képviselői észrevételeket is.
Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető asszonyé a szó. Tessék parancsolni!
Dr. Szepezdi Zsuzsanna (Egészségügyi Minisztérium) tájékoztatója
DR. SZEPEZDI ZSUZSANNA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! A tárca által összeállított tájékoztató anyagot csak röviden szeretném kiegészíteni, illetve néhány nagyon fontos elemet szeretnék kiemelni ebből az anyagból. Méghozzá a legelső és szerintem a legfontosabb kiemelendő gondolat az, hogy generikus programról bár nagyon régóta, évek óta beszélünk, mégis úgy tűnik, hogy a generikus programot egyszerűen csak a gyógyszer-helyettesíthetőséggel azonosítják vagy tesznek tulajdonképpen egyenlőségjelet a helyettesíthetőség és a generikus program között.
Márpedig a generikus program ennél jóval többet jelent, kezdve attól, hogy a gyógyszer forgalomba kerül. A gyógyszer forgalomba kerülését, mint tudjuk, uniós szabályok határozzák meg. A 2001/83-as uniós irányelv az alapja a forgalomba hozatali eljárásnak, ez az az irányelv, amely teljesen átvételre került a magyar jogszabályokba, és ez alapján kerülnek törzskönyvezésre, illetve forgalomba hozatalra a gyógyszerkészítmények. E szerint az irányelv szerint már az eljárásban a generikus készítmények bizonyos könnyített eljáráson mennek keresztül, azaz bizonyos dokumentációkat, amiket az originális készítmény törzskönyvezése során megkövetel a törzskönyvező hatóság, ezeket nem kell benyújtani a törzskönyvezési eljárás során.
További eleme, és a generikus program céljaival összeegyeztethető az, hogy már a törzskönyvezési kérelmet be lehet nyújtani még a szabadalom lejárta előtt; természetesen a forgalomba hozatalnak a szabadalom lejártát meg kell várnia.
A második lépés a támogatásba kerülés. Itt is a generikus készítményeknél egy egyszerűsített eljáráson kell keresztülmennie és megfelelnie a generikus készítménynek. Ez az egyszerűsített eljárás mind a benyújtandó dokumentációban, mind pedig maga az eljárás határidejében is egy rövidebb, egyszerűbb eljárás.
A támogatási rendszer megváltoztatásával egyidejűleg lényeges változások történtek a támogatási rendszeren belül is és a támogatásba való bekerülés és kikerülés során is.
Következő lépés, ha már egy készítmény törzskönyvezett, és az orvosok rendelhetik, itt valóban a helyettesíthetőség nagyon fontos, és ki kell emelnünk egyrészt az orvos részéről a helyettesíthetőséget, illetve a gyógyszertárban a gyógyszerész részéről is. A törvény nagyon fontos változásokat hozott, mivel törvényi szintre emelte a tájékoztatási kötelezettséget, miszerint az orvos köteles a beteget már a rendelés során is tájékoztatni az esetleges olcsóbb, alacsonyabb térítési díjú készítményekről, és ugyancsak amennyiben az orvos nem zárja ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész számára is ez a tájékoztatási kötelezettség fennáll.
A gazdaságossági törvény és a végrehajtási rendeletek további lényeges változásokat hoztak, amelyek összeegyeztethetők a generikus program céljával. Eszerint változtak például a fixesítési eljárás gyakoriságai, a delistázással kapcsolatos nagyon fontos változások, és az árlicit, ami nagyon lényeges változásokat hozott. Ezek a változások már mindenképpen érezhetők, és érzik a betegek is, ha csak azt nézik, hogy milyen térítési díjat kell fizetni bizonyos gyógyszerek esetében.
A fixesítési eljárásokkal, amelyek bizonyos esetekben áprilisban már nagyon lényeges árcsökkentéseket hoztak, ugyancsak májustól, júniustól, sőt júliustól is további árcsökkentéseket realizáltak ezekkel az eljárásokkal, úgyhogy az az elvárás, ami szerint a betegterhek legalább 30-40 milliárd forinttal csökkenthetők lesznek, úgy tűnik, hogy tartható lesz, és még további megtakarításokat is el lehet érni. Mindenesetre mivel még csak kezdeti adatok állnak rendelkezésre, igazán az első félév kiváltási adatai alapján lehet majd érdemben következtetni arra, hogy milyen változások, milyen átrendeződések zajlanak le a gyógyszerpiacon belül az originális-generikus viszonylatban, és a térítési díjak, a betegterhek is hogyan növekednek. Úgyhogy meg kell várnunk körülbelül egy fél év elteltét, amíg majd olyan adatokat tudunk prezentálni, amelyek statisztikailag reprezentatívnak tekinthetők lesznek.
Köszönöm szépen. Ezt tartanám fontosnak kiemelni, és a kérdéseket várjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt van Molnár Márk úr, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi főosztályvezetője, őt is köszöntöm, ha majd van olyan kérdés, akkor nyilván részt vesz a vitában.
Megkérdezem képviselőtársaimat, kérdést és észrevételt együttesen kezelve, hogy ki kíván hozzászólni. (Dr. Schvarcz Tibor jelentkezik.) Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kérdésem és észrevételem lenne az anyaggal kapcsolatosan. Azt szeretném megkérdezni, hogy mekkora Magyarországon a generikumok részesedése a gyógyszerpiacból. Ha összehasonlítjuk nemzetközi vonatkozásában a magyarországi generikumárakat a külföldi generikumárakkal, akkor azt látjuk, hogy nálunk lényegesen nem olcsóbb egy generikus készítmény az innovatív készítménynél. Mi ennek az oka? Számos országban, ahol sikeres generikus program van, ott lényegesen olcsóbbak a generikumok. Milyen változás várható ebben? Lesz-e ebben változás?
A 16. oldalon van egy számsor, amit szeretnék, ha értelmeznének. A gyógyszerkassza 2007-ben 3000 milliárd lehet, így a befizetést 30 milliárdra taksálják, majd a következő mondatban a kassza 260-270 milliárd lett, tehát akkor a befizetés ott valahol nem stimmel. Tehát ezt az ellentmondást, ha feloldanák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Áttekinthető, jó anyagot kaptunk, azonban néhány kérdés fölmerül mindenféleképpen. Itt a fixesítés kapcsán alapvetően az anyag a hatóanyag-alapú fixesítésről beszél, a terápiásról csak érintőlegesen, a delistázás kapcsán érinti, hogy ott ez, azt hiszem, a gyógyszerelés szempontjából érdekes. A delistázással kapcsolatban is csak adatokat közöl, azt hiszem, a 14. oldalon, hogy hány termék kerül vagy került július 1-jétől delistázásra. Ezek a termékek a forgalom hány százalékát teszik ki? Ha terápiás alapú fixesítés kapcsán kerül sor a delistázásra, az azt jelenti, hogy egész hatóanyagok kerülhetnek ki a palettáról? Ennek a kockázatait nem látják? Illetve mi értelme van a delistázásnak akkor, amikor fix a támogatás? Ez nehezen értelmezhető ebből a szempontból.
A másik gond gyakorlati szempontból, a felhasználók, illetve a gyógyszerészek vetik föl, hogy a negyedévenkénti fixesítések egymásba csak tolódnak lényegében, tehát összekeverednek az árak és a támogatások. Mire beállnának egy új árszínvonalra, akkor már jön megint a következő. Nem érzenek-e ezzel kapcsolatban zavart?
A harmadik, amit szeretnék megkérdezni, ez a vényfelíró szoftver játék. Ezt valamikor valaki hitelesítette, vagy minek az alapján használják ezt? Mintha ez a jogszabály mintha tenne említés ezzel kapcsolatban, hogy folyamatban van, de ha valamit használnak, akkor talán előbb jobb lenne a jogszabályt és annak a feltételeit meghatározni. Tehát mikor kerül ez hitelesítésre? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Magam úgy értékelem, hogy ez az anyag áttekinthető, jó, és szükséges információkat tartalmaz. Néhány kérdés felvetődött, amit képviselőtársaim mondtak, nem ismétlem.
Úgy gondolom és úgy vélem, hogy a múlt év decemberében hozott gyógyszer-gazdaságossági törvényhez jól illik ez a generikus program, miszerint ahhoz, hogy ne lépjük túl a gyógyszerkasszát, abban megvan a gyógyszergyártók, a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszerfelíró orvosok és a betegek felelőssége is. Én ebben az anyagban értékelem a nemzetközi összehasonlítást, és azt, hogy törekszik arra, hogy transzparens legyen a generikus gyógyszerek befogadása.
Még egy értékes gondolat, és abba is hagyom, hogy ez az anyag azt mondja ki, hogy nincs kibékíthetetlen ellentét az innovatív gyógyszergyártók és a generikusok között, mert valahogy a generikusok támogatásával nyert összeg segíti az innovatívakat is. Tehát szeretném, ha ilyen szempontból néznénk a generikus készítményeket. Várom a kérdésekre a választ, mert én is megfogalmaztam azt, amit Schvarcz képviselő úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Egy általános kérdést szeretnék föltenni. Generikus program kell, ezt mindjárt bevezetésképpen megjegyzem. Milyen hatással van számításaik szerint - vagy egyáltalán gondolkoztak-e ezen - a magyarországi gyógyszerkincs, a magyarországi gyógyszerpaletta összetételére ez a generikus program? Arra gondolok, hogy a magyarországi gyógyszerkincs közeledik az európai szinthez, vagy pedig inkább az elszegényedésre és az attól való távolodásra lehetett-e számítani, és itt elsősorban az innovatív készítmények befogadására, az erre vonatkozó hatására szeretnék rákérdezni, érdeklődni.
A másik kérdésem, hogy a magyarországi gyógyszergyártókra milyen következményekkel jár ez a típusú generikus program, ezzel a fixesítési technikával.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok több jelentkezést, úgyhogy azt a megoldást javaslom... - igen, van? Puskás képviselő úr, csak olyan szerényen tette, hogy nem érzékeltem. Tessék parancsolni!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Nekem nagyon egyszerű, csöndes kérdéseim lennének, és természetesen nagyon rövid, szokás szerint.
Az egyik kérdésem, hogy milyen arányú a generikus és innovatív gyógyszerek részesedése a magyar gyógyszerpiacon.
A másik pedig a vényfelíró szoftverrel kapcsolatos: mikor lesz? A meglévő szoftverekhez hogyan kapcsolódik? És ha diszkrepancia van a beteg igénye, az orvos igénye és a szoftver között, akkor ennek milyen megoldása van? Magyarul, ha más gyógyszert kíván használni a gyógyításra az orvos, akkor ez a betegre milyen kihatással lesz anyagilag?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon alaposan körülnézek - tényleg nem látok több jelentkezőt.
Az a javaslatom, hogy mint ahogy jeleztem, adjunk szót a magyar gyógyszergyártók egyesülete elnökének, a Richter Rt. vezérigazgatójának, annál is inkább, hiszen nagy generikusgyártó, hallgassuk meg a véleményét, álláspontját. S utána adjunk lehetőséget a válaszadásra a szaktárca és az OEP részéről.
Tessék parancsolni, elnök úr!
DR. BOGSCH ERIK elnök (Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége): Köszönöm szépen a lehetőséget. Ha megengedik, őszintén fogok beszélni. Elindult egy párbeszéd az Egészségügyi Minisztérium és az OEP képviselőivel, és mi szeretnénk, ha ez fölgyorsulna, mert rendkívül sok negatív hatás érte a magyar gyógyszergyártókat, anélkül, hogy ez a kasszával kapcsolatban jelentős megtakarítást hozott volna. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy ha jól láttam, körülbelül 30 százalék körül van a generikum részesedése, ez azt jelenti, hogy változatlanul 70 százalék, ami az egyéb, lényegében szabadalommal védett készítmény, amelyeknek monopolára van, tehát a kasszával kapcsolatos kérdések elsősorban ott dőlnek el, és ebben mi nem láttunk jelentős előrehaladást. Ezzel tehát mindenképpen foglalkozni kellene. Itt különösen a szerkezetre szeretnék utalni, mert éppen a vényfelíró programmal kapcsolatban az orvosnak esetleg sokkal egyszerűbb egy eredeti készítményt fölírni, mert akkor nem fogják piszkálni, míg ha egy nem validált szoftverből ír készítményt, akkor esetleg ellenőrzésnek lesz kitéve. Mi tehát úgy gondoljuk, hogy ez a szoftverkérdés igenis kulcskérdés. Elég sok megjegyzést is tettünk az OEP felé, és erre sajnos mind a mai napig nem kaptunk megnyugtató válaszokat, illetve olyan válaszokat kaptunk, amelyek éppen a zűrzavaros helyzetből adódóan számunkra nem teljesen elfogadhatóak.
Azt is szeretném jelezni, hogy mi úgy gondoljuk, az árcsökkenések természetesen érthetőek. Nem igaz az a megállapítás, hogy a magyarországi gyógyszerárak, a generikus árak lényegesen magasabbak vagy egyáltalán magasabbak lennének, mint az Európai Unió más országaiban. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy szó sincs arról, hogy a Magyarországon működő cégek a gyógyszertámogatáson keresztül szeretnének valamifajta iparpolitikai támogatást, de nem szeretnének indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülni, mint a világ bármelyik országában, jelenleg pedig ez a helyzet.
Utalnék itt a korlát kérdésére. Mi változatlanul úgy gondoljuk, hogy az ellátás biztonsága érdekében a 3 százalékos korlátot célszerű lenne fönntartani, és semmi nem indikálja azt, hogy ez az 1 százalék olyan lényeges változást hozott volna.
Szeretném fölhívni a figyelmet arra is, mi változatlanul úgy gondoljuk, hogy a közgyógy kérdése egy alapvető dolog, hiszen július 1-jével új közgyógyellátási rendszer lesz. Annak alapján bármilyen készítményt föl lehet írni, semmiféle irányítás ilyen szempontból nincs. Ez egy újabb olyan jelentős gyógyszerkiáramlást jelenthet, ami újra fölborítja a kasszát, ami most ezek szerint, legalábbis az itt előadott számok szerint rendben van, hiszen 260-270 milliárdos kiáramlást jeleznek. Természetesen fölmerül a kérdés, hogy akkor miért kell a magyar gyógyszergyártóknak 12 százalékot befizetni termelői adóként, ha a költségvetés keretein belül vagyunk. Ezt már csak azért is szeretném jelezni, mert jelenleg a Magyarországon működő cégek befizették a 12 százalékot, míg akinek a törzskönyve külföldön van, azok kaptak egy fölszólítást, de semmiféle szankcionálási lehetőség nincs, hogy behajtsák azt a 12 százalékot például indiai vagy más cégektől; pláne, ha mondjuk, magyar nyelven kapják meg a felszólítást Indiában, akkor nem biztos, hogy ez igazán sikeres lesz.
A másik kérdés pedig, hogy jelenleg rendkívül erős a forint, ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen körülbelül 10 százalékkal erősödött a forint az elmúlt időszakhoz képest, tehát az importkészítményeknél ez a 12 százalék simán kigazdálkodható pusztán a forint erősödéséből adódóan. De ha egyszer véletlenül megfordulna ez a tendencia, akkor bizony mégsem ártana, ha lennének megbízható szállítók, márpedig a MAGYOSZ tagvállalatai azok. Mi tehát úgy gondoljuk, hogy itt lenne a lehetőség, és sürgősen szükséges lenne néhány jogszabálynak, néhány rendeletnek a módosítása. Mi ezt szeretnénk, ha ebben az irányban, egy konstruktívabb légkörben és eredményesebben folynának a tárgyalások.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr gondolatait és szavait.
Arra kérem a szaktárca és az OEP illetékeseit, hogy a MAGYOSZ elnökének gondolataira is reagáljanak. Megadom a szót, főosztályvezető asszony, tessék parancsolni!
DR. SZEPEZDI ZSUZSANNA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én általánosságban szeretnék válaszolni; úgy gondolom, adatokat egyrészt tartalmaz ez az összeállítás is, akár a generikusok részesedésére vonatkozóan is található a 12. oldalon egy táblázat. Mint Bogsch úr is említette, a generikusok részesedése DOT-ban, tehát egységnyi adagban számolva, az értékben látható, hogy a 2004-es számítások szerint 30 százalék alatti a generikus készítmények részesedése, egységnyi hatóanyagot tekintve pedig 40 százalék alatti volt, viszont most valóban úgy tűnik, hogy elindult egy átrendeződés a generikus készítmények felhasználása irányában. Mint említettem, statisztikailag reprezentatív adatokra még várnunk kell, hogy biztonsággal következtethessünk és pozitív eredményekről számolhassunk be. Mindenesetre egy-két készítménynél, ahol vannak generikusok, már végeztünk előzetes számításokat, ilyenek voltak a torvastatin, az amlodipin, és ezeknél egyértelműen látható, hogy megindult egy átterelődés az originális készítményektől a generikus készítmények felhasználásának irányába.
Nagyon sokszor elhangzott a vényíró szoftver. Mint említettük, ennek a miniszteri rendelete tulajdonképpen elkészült, szakmapolitikai egyeztetésen is túl van, úgyhogy elindul az államigazgatási egyeztetés hamarosan. A szoftverre vonatkozó jogszabály kialakításánál természetesen megkérdeztünk rendszergazdákat, háziorvosi rendszergazdákat is, hogy elkerüljük azt, hogy nem illeszkednek ezekkel a most használt programokkal. Azt mondhatjuk, hogy úgy tűnik, hogy a most használt és megfelelő szoftverekkel illeszkedő lesz ez a szoftver is, ami nagyon fontos. A lényeg az, hogy egy olyan adattörzset - mindenki ugyanazt az adattörzset használja - és ezeket az adatokat, illetve a készítményeket egységesen rendezze, és mint tudjuk, különböző színekkel jelöli a szoftver. Tehát egységesen rendezze a használt vényíró szoftver mindenkinél, minden felhasználónál a készítményeket, ami egy ajánló. Még egyszer elmondanám, hogy természetesen ez csak ajánl, és felhívja a figyelmet arra, hogy esetleg van másik, akár olcsóbb térítési díjú, vagy pedig más készítmény, ami a beteg számára alacsonyabb támogatású vagy térítési díjú. Úgyhogy még egyszer kiemelném, ez egy ajánló szoftver lesz.
Azonban ott van a garancia, a kormányrendelet, ami majd azt teszi lehetővé, hogy vizsgáljuk az orvosoknak a vényfelírási szokásait. Úgyhogy itt majd lehetőség nyílik arra, és most már megindultak az OEP-nél a kezdeti számítások, hogy összehasonlíthassuk azt, hogy a különböző orvosok különböző területeken hogyan írnak, milyen arányban, milyen gyógyszereket, akár originális, generikus viszonylatban is.
Az innovatív és a generikus készítményeknél úgy gondolom, hogy a gyógyszerkincset tekintve maga ez a program nem nagyon befolyásolja a törzskönyvezési eljárásokat, a forgalomba hozatali eljárásokat. Ezeknek nagyon nagy része, a gyógyszerek nagy része most már nem nemzeti eljárás, hanem közösségi eljárás keretében kerül regisztrálásra. Ezek az MAT eljárások, a decentralizált eljárások és a centralizált eljárások. Ez utóbbiak szinte 90 vagy nagyobb százalékban originális készítményeket érintenek. A program vagy akár a támogatási rendszer megváltozása maga a regisztrálások arányában nem okozott semmilyen változást.
A forgalomba hozatali engedélyekkel és a befizetésekkel kapcsolatosan csak egy gondolat, hogy mindenképpen a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az Unión belül letelepedettnek kell lennie. Úgyhogy amennyiben Indiába ment magyarul egy levél, az valószínűleg egy nagyon nagy hiba lehetett, de úgy gondolom, hogy ezt azóta korrigálhatták, és tudomásom szerint angol nyelven mentek ki ezek a levelek az Egészségbiztosítási Pénztárból. Talán a mellékletben volt valami. Úgy gondolom, hogy ez az első ilyen jellegű feladat volt, és amikor a következő befizetési kötelezettségek időszerűek lesznek, azt hiszem, hogy ezek már mindenképpen sokkal jobb formátumban és érthetőbben, és sokkal kevesebb hibával, azt nem merem megkockáztatni, hogy hibátlanul fognak kimenni, de mindenképpen azt hiszem, hogy sokkal jobb minőségben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár főosztályvezető úr, tessék, parancsoljon!
DR. MOLNÁR MÁRK (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Néhány gondolattal egészíteném csak ki a főosztályvezető asszony által elmondottakat. Ami nagyon fontos szerintem, hogy a generikumok részesedéséről beszélünk általában, és a táblázat nagyon szemléletesen mutatja, hogy viszonylag jó arányban használunk generikus készítményeket mind értékben, mind volumenben. Azt gondolom, hogy sokkal relevánsabb kérdés, hogy az árakat összehasonlítsuk nemzetközi viszonylatban, és ezzel kapcsolatban hangzott el kérdés is, illetve Bogsch úr is tett ilyen irányú megjegyzést.
Azt gondolom, azért fontos ez, hogy láthatjuk, hogy számos országban nemzetközi viszonylatban jóval alacsonyabb a generikumok aránya, mégis jóval alacsonyabb áron kapják meg mind a finanszírozók, mind a betegek ezeket a készítményeket. Itt egy picit ellent kell hogy mondjak Bogsch úrnak, hiszen magában az anyagban is szerepel néhány olyan hatóanyag, ami 8-10 milliárdos piac egyenként is. Adott esetben talán az amlodipinre szerepelnek konkrét árak az anyagban, fele annyiért veszik meg Angliában. A simvastatin talán német példaként szerepel, ahol kevesebb, mint feléért vásárolják ezeket. Tehát azt gondolom, hogy igenis ki lehet jelenteni azt, hogy alacsonyabb árszínvonal van ezekben az országokban, annak ellenére, hogy alacsonyabb a piaci részesedése a generikumoknak, tehát sokkal inkább az árra kellene fókuszálni, azt gondolom, annak ellenére, hogy nyilván a piaci részesedés növekedése együtt kell hogy járjon az árak csökkenésével is.
A kasszával kapcsolatban hangzott el kérdés, hogy némileg ellentmondásosak a számok. Azt azért mindenképpen el kell mondani, hogy nagyon nehéz így május végén megbecsülni azt, hogy hogyan fog alakulni a kassza. Ha jelenleg úgy néz ki, hogy trendszerűen stabilizálódni látszanak a havi kifizetéseink, akkor a 310 milliárd körüli végösszeg reálisnak tűnik. A gyártói befizetések nyilván jelentős mértékben függenek azoktól a kedvezményektől, amelyeket a gyógyszer-gazdaságossági törvény lehetővé tesz. Tehát valahol 30 milliárd forint környékén, 30-40 milliárd forint környékén várható. Nagyon nehezen becsülhető ez az érték. Tehát valahol ez a 270-280 milliárd nagyjából az előirányzatunk összegének felel meg.
A terápiás fixcsoportok képzésével kapcsolatban hangzott el kérdés, illetve ezzel összefüggésben a delistázással. Azt gondolom, hogy ha a terápiás fixcsoportot számszakilag hasonlítjuk a hatóanyag-fixcsoportokhoz, akkor jóval kevesebb ilyen csoportot képzett az egészségbiztosító. Minden egyes alkalommal a szakmai kollégiumok véleményét kikérve próbált meg szakmailag adekvát módon azonos terápiás célra szolgáló hatóanyagokat egy csoportba sorolni.
Azt mindenképpen el kell mondani, hogy a terápiás csoportokban a referenciatámogatás számítása sokkal összetettebb, mint a hatóanyagcsoportokban. Itt nem arról van szó, hogy a legolcsóbb készítményhez adunk egy támogatást, hanem itt a forgalmi részesedésekkel súlyozva valamiféle átlagáras módszerrel határozunk meg egy irányadó mértéket, illetve irányadó összeget, és ez alapján biztosítjuk a készítmények támogatását. A delistázási határ is jóval enyhébb, hiszen ugyan 50 százalékra csökkent 300-ról, viszont nem a legolcsóbb készítményhez, nem is a referenciatámogatáshoz képest 50 százalék, hanem a teljes csoport átlagárához képest 50 százalékkal drágább készítmények esnek ki. Tehát jóval nehezebb egy ilyen csoportból kiesni, mint egy hatóanyag-fixcsoport esetében.
Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a delistázásnak vajon miért nem lehet. Azt gondolom, hogy a delistázás, ha szakmai szempontok alapján képezünk csoportokat, akkor csak és kizárólag a betegek érdekeit szolgálja, hiszen ha azt mondjuk, hogy megközelítőleg azonos hatásosságú szerekről beszélünk, és fix támogatást biztosítunk ezekhez, akkor nyilván a betegek kerülnek hátrányos helyzetbe, ha azonos egészségnyereséget biztosító készítmények jóval drágábbak a betegek számára, és a finanszírozó azt mondja, hogy neki ugyanannyit érnek ezek a készítmények. Tehát ilyen értelemben egyrészt a versenyt nyilván serkenti, másrészt a betegek védelmére szolgálhat egy ilyen szabályozási eszköz.
A hatóanyagok kiesése, illetve a gyógyszerkincs alakulása tekintetében volt kérdés. Mindenképpen el kell mondani, hogy az első fixesítésnél, ahol igen jelentős számú árcsökkentés volt, 24 vagy 25 darab készítmény került ki terápiás fixcsoportba. Ez nem 24 hatóanyagot jelent, hanem 24 készítményt. Ez körülbelül 5 vagy 6 hatóanyagnak az összes kiszerelése. Végül az utólagos árcsökkentése hatására legjobb emlékeim szerint talán két hatóanyag került ki a támogatásból, az összes többinek valamelyik kiszerelése, valamelyik hatáserőssége árat tudott csökkenteni és bent maradt a támogatásban. A kieső hatóanyagok igen elenyésző forgalmi hányadot képeztek, tehát azt lehet mondani, hogy az 50 százalék, illetve a számítási metódus inkább érdekeltség az árcsökkentésre, mint hatóanyagok elvesztését eredményezi.
A negyedéves fixesítés. Azt gondolom, hogy ha az árcsökkentések folyamatosak, akkor a fixesítés pusztán a támogatási rendszerbe való beépülése ezeknek az árcsökkentéseknek, tehát mindenképpen célszerű. Úgy tűnik két licit lezárásával, hogy hatékony megoldás lehet mind a betegek terheinek csökkentésére, mind a finanszírozó kiadásainak csökkentésére.
A gyógyszerkincs alakulásához én annyit tennék még hozzá, hogy azt gondolom, hogy ha stratégiai szempontból a generikus készítmények piacán tudunk megtakarítani, akkor pont ebből lehet innovatív készítmények befogadását finanszírozni. Tehát ha ezen a piacon hatékonyan tudunk gazdálkodni a forrásainkkal, akkor ez pont a gyógyszerkincs növelését teszi lehetővé, hiszen most azt csináljuk, hogy van egy előirányzatuk, ha elköltjük, jóval drágábban vásárolunk azonos hatóanyag-tartalmú készítményeket, és cserébe a befogadást késleltetve próbálunk meg a kassza betartása érdekében dolgozni. Tehát azt gondolom, hogy az átcsoportosítás pont lehetővé tudja tenni azt, hogy a másik oldalon tudjunk finanszírozni új és valóban költséghatékony készítményeket.
A magyar gyógyszergyártókkal kapcsolatban végeztünk egy kimutatást, hogy az árcsökkentések kit milyen mértékben érintettek. Nagyjából azt az eredményt kaptuk, hogy teljesen semleges volt olyan szempontból a beavatkozás, hogy milyen gyógyszergyártóról beszélünk.
Tehát számszakilag körülbelül ugyanannyi árcsökkentést adtak le a generikusok, a magyar gyógyszergyártók, illetve az innovatív gyógyszergyártók egyaránt, és ezeknek az árcsökkentéseknek a mértéke is nagyjából egységes. Tehát ilyen szempontból diszkriminatívnak semmiképpen nem volt mondható, és ez volt a cél tulajdonképpen, hiszen itt egy finanszírozási rendszerről beszélünk, tehát egységes elveket alkalmazva határozzuk meg a készítmények támogatását.
Indiába nem küldtünk levelet, ezt megnyugtatásképpen szeretném mondani. Valóban, ahogy főosztályvezető asszony mondta, minden külföldi forgalombahozatali-engedélyjogosultnak kell hogy legyen az EU-n belül székhelye, értelemszerűen ide postáztuk ezeket a leveleket. Ezek a levelek angolul íródtak. A táblázatok fejlécei valóban magyar terminológiát tartalmaztak, ezeket a következő alkalommal már korrigáltuk. Igen bonyolult kifejezések voltak a gyógyszer-gazdaságossági törvényben, melyek problémát okoztak a fordítás szempontjából.
A 12 százalékkal kapcsolatban: körülbelül 80 százalékban befizetésre kerültek ezek az összegek, tehát a külföldiek is fizettek, és a szankció tekintetében pedig az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazandó. Tehát értelemszerűen ugyanúgy behajtható európai uniós székhelyű cégek esetében is ez a befizetési kötelezettség, mint a hazaiak esetében.
Még a vényíró programról szólnék egy rövid mondatot. Nagyon fontos azt látni, hogy a vényíró azonos hatóanyag-tartalmú készítmények között állít fel ár alapján sorrendet, és ez alapján színez. S ahogy főosztályvezető asszony is mondta, az, hogy milyen hatóanyagot választ az orvos, az az érdekeltségi rendszerben, illetve az értékelési rendszerben fog szankcióra vagy értékelésre kerülni. Ez tehát tulajdonképpen két dolog, és elsősorban a betegterhek csökkentését szolgálja. Ilyen értelemben az, hogy versenykorlátozó, azt gondolom, nehezen kijelenthető, hiszen gyakorlatilag ugyanazt olcsóbban tudja a beteg megvenni, és erről információt adunk az orvosnak, betegnek egyaránt. A betegeknek szóló verziókban természetesen csak az azonos hatóanyag-tartalmú készítmények jelennek meg. Ez a nemzetközi gyakorlatban is igen gyakran használt eszköz, és azt gondolom, hatékonynak bizonyult az elmúlt hetekben, legalábbis ezt jól mutatja a forgalom alakulása az egyes készítmények körében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat és észrevételeket.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hasznos volt ez a konzultáció. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a generikus program folytatása és ösztönzése közérdek. Ugyanakkor azt azonban fontosnak tartom, hogy ez a párbeszéd, amely nem mindig volt - különböző okok miatt - jellemző, az folyamatos legyen, hiszen ahogy hallottuk, vannak közös érdekek, és biztos, hogy kisebb pontokon a tapasztalatok alapján miniszteri rendeletek módosítása itt-ott-amott indokolt lehet; erről tudom, hogy folynak egyeztetések és konzultációk. Én tehát ezt a párbeszédet kérem a gyógyszerpiac szereplői, a szaktárca és az OEP között. Látom erre természetesen a készséget, de azt gondolom, ezt itt megerősíthetjük.
Ami pedig ezt a minősített számítógépes programot illeti, azt gondolom, azt kell látnunk, hogy ez egy eszköz. Nem a háziorvosok mumusa, hanem egy eszköz. Azt hiszem, itt a főosztályvezető asszony ezt most jól értelmezte, de talán ennek megfelelő kommunikáció kellene a szakma és a közvélemény irányába is, mert nem így fogják fel, és nem így van elterjedve. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a minősítése még nem történt meg ennek teljes egészében. Ez az Egészségbiztosítási Felügyelet dolga, hogy az összes korrekció, tesztelés befejezése után a minősítés megtörténjen, és akkor ez így használható legyen. A bizottság kihelyezett ülésén az érdeklődő kollégák már tájékozódhattak erről. Azt gondolom, tovább kell menni ebbe az irányba, de sem alul-, sem túlértékelni nem szabad ezt az eszközt.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, időről időre érdemes erre a kérdésre visszatérni. Nagyon szépen köszönöm a főosztályvezető asszony és úr részvételét, és köszönöm, hogy a MAGYOSZ elnöke is megtisztelt bennünket. Természetesen a további napirendeknél is szívesen látjuk.
Köszönöm szépen, ezzel lezárom ezt a napirendi pontot.
Tisztelt Bizottság! Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/2936. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalása, az ezekről történő szavazás. Az ajánlás a képviselőtársaink rendelkezésére áll. Első helyen kijelölt bizottságként természetesen valamennyi ajánlási pontról állást fogunk foglalni. Az összetartozó ajánlási pontokat együttesen tárgyaljuk, és együttesen szavazunk erről.
A szaktárcát Rapi Katalin szakállamtitkár asszony, Horváth István főosztályvezető-helyettes úr képviseli, itt van Schlammadinger főosztályvezető úr is. Ők fogják mondani, hogy mi a kormány álláspontja az egyes pontokkal kapcsolatban. El is kezdenénk.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 1. pontjában Mikola István úr és képviselőtársai azt kezdeményezik, hogy az adatváltozás bejelentése az adott adatot nyilvántartó szerv feladata legyen az alapnyilvántartást vezető szerv felé. Kérdezem a kormány álláspontját erről az ajánlási pontról.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt nem támogatja. Kérjük a rövid indokolást, miután a képviselők ezt szokták kérni, hogy egy rövid mondatban indokolják meg, miért nem támogatják. Tessék parancsolni!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Azért nem, mert az alapnyilvántartásba bekerül az alapnyilvántartásban szereplő személy lakóhelye, és az azzal kapcsolatos változások bejelentésére is vonatkozik ez a szabály, amit a törvényjavaslat az érintett személy kötelezettségévé tesz. Továbbra is úgy látjuk indokoltnak, hogy a nyilvántartás felé ezt ő jelezze.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja a javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen, tehát egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 2. pontjában azt kezdeményeztük képviselőtársainkkal, hogy a működési nyilvántartás meghosszabbításánál ezt a "legfeljebb két évvel" kifejezést hagyjuk el. Életszerűbb, hogy "annak időtartamával" hosszabbíthassuk meg ezt az időszakot; most nem szeretném az élethelyzeteket fölsorolni.
Kérdezem a kormány álláspontját erről az indítványról. Horváth úr?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány így, ebben a formában nem támogatja. A két év valóban kevésnek bizonyul, de egy határidőt mindenképpen szükségesnek tartunk megállapítani. Tehát kapcsolódóval elképzelhető.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja; ez az indítvány van itt, tehát nyilván ezt tudjuk tárgyalni, erről kell szavazni. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 3. pontjában Csáky András képviselőtársunk javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Ki támogatja a bizottság tagjai közül? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 4. pontjában Béki Gabriella képviselőtársunk több ponttal kívánja kiegészíteni a törvényjavaslatot, ez mind a szakképzés ügyére vonatkozik. Erre a módosító indítványra is tekintettel a 4., 5., 6., 7., 8., 9. pontról együttesen tárgyalunk és szavazunk az összefüggésekre való tekintettel. Kérdezem a kormány álláspontját erről a módosító indítványról, illetve az összesen hat ajánlási pontról.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány mindegyiket támogatja.
ELNÖK: Vojnik Mária képviselő asszonyé a szó.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! A felsorolt ajánlási pontokra nézve a szocialista munkacsoport úgy döntött, hogy nem támogatja ezeket az indítványokat. Nem azért, mert nem gondoljuk, hogy szükséges a szakképzés rendszerének áttekintése, hanem pontosan azért, mert azt gondoljuk, hogy jelenleg egy egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza ezeket, a bizottság pedig elhatározta, hogy a szakképzések rendszerét és a humánerőforrás-utánpótlás rendszerét áttekinti, és egy koherens szabályozásra kéri a kormányt. Mi azt javasoljuk, és arra tettünk javaslatot a tárcának is, hogy ezt az egyeztetést folytassuk le, várjuk meg a napirendre kerülő nyílt tanácskozást is, és az összes megszerzett tapasztalatokat, az érintett testületekkel egyeztetett véleményt is beépítve teremtsük meg ennek a szabályozásnak a valóságos és előremutató törvényi és egyéb jogszabályi feltételeit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt mondanám, hogy vannak ennek az indítványnak olyan pontjai, amelyeket egyébiránt érdemes majd megfontolni, például a különböző arra alkalmas szakmai, tudományos szervezetek jogosítványaival kapcsolatos kérdések, elismerés, minősítés kérdése. Ugyanakkor, hogy egy picit még konkretizáljam azt, amit képviselőtársam mondott, számomra is aggályos az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsnak a bizonyos hatósági jogosítványokkal való felruházása. Úgyhogy azt gondolom, hogy ebben mindenképpen indokoltak konzultációk.
Kíván-e képviselőtársaim közül valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Egy. Köszönöm szépen. Tehát akkor a 4., 5., 6., 7., 8., 9. pontról együttesen eszerint foglaltunk állást.
Az ajánlás 10. pontjában Mikola István képviselő úr és képviselőtársai azt a javaslatot teszik, hogy a vizitdíj-visszaigénylési eljárást ne jegyző, hanem az egészségbiztosítási szerv folytassa le. Kérdezem a kormány álláspontját ezzel kapcsolatban. Egyébként ez tartalmilag összefügg a 33. ponttal, tehát itt is együttesen tárgyalunk és szavazunk.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot, azért nem, mert a hatályos törvény szerint a jegyzőnél igényelhető vissza a 20. alkalom után befizetett vizitdíj, aminek az a célja, hogy a lakossághoz legközelebb található szervnél megtörténhessen ez, és ne kelljen a megyei egészségbiztosítási pénztárakig beutaznia a lakosságnak, vagy júliustól a regionális pénztárakba.
ELNÖK: Mikola alelnök úr?
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Nincs ennél jobb magyarázat? Valamilyen általunk is értelmezhető magyarázat?
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Amikor ezzel a kérdéssel a törvény előkészítése kapcsán foglalkoztunk, és sok egyeztetést lefolytattunk más minisztériumokkal is, akkor a jegyzőt azért találtuk a legjobb megoldásnak, mert a vizitdíjmentesség kapcsán is ott van az összes olyan információ, amely a mentességi körre vonatkozik, a szociálisan rászorulók és egyéb, lakosság közeli, helyben ismeri ezeket a csoportokat, és a nyilvántartás is ott van. Tehát azt mondtuk, és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is elfogadta ezt az érvünket, hogy ugyan nagyon nagy feladatot rótt rájuk, de végül is szakmailag ebben meg tudtunk egyezni, hogy nemcsak lakossághoz közel van, hanem a legtöbb információ és kész információ áll rendelkezésre. Tehát ott van helyben a nyilvántartás a mentességi körre név szerint, hogy ki milyen segélyben és szociális ellátásban részesül, és ez kapcsolatban van a vizitdíjmentességgel. Tehát e mögött szakmai tartalom is volt.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Azt szeretném még megkérdezni, hogy ezek szerint az, hogy a vizitdíj visszaigényelhető, egy szociális jellegű intézkedés, ami összefügg a mentességgel?
ELNÖK: Államtitkár asszony?
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Van olyan része, amely szociális jellegű okból került megállapításra, és van, ami alanyi jogon.
ELNÖK: Ki támogatja Mikola István és képviselőtársai javaslatát az ajánlás 10. és 33. pontja szerint? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 9 igen. Tehát az egyharmadot megkapta, de a bizottság többsége nem támogatta.
Az ajánlás 11. és 12. pontjában Csáky András képviselő úr javaslata szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének kinevezése ne legyen hat évben rögzítve, illetőleg az elnök és helyettese is visszahívható legyen. Kérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert indokoltnak tartjuk a hat év megállapítását jogszabályban, mint ahogy ezt bármely más ilyen hivatalvezető számára megállapítja a törvény kormányhivatalnál.
ELNÖK: Képviselő úr?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Itt nem a hat év a lényeg alapvetően. A lényeg az, hogy egy kormányzati szervről van szó, egy fajsúlyos terület felügyeletét látja el, és az egész kormányzati átalakítás kapcsán ezek a pozíciók mindig az éppen aktuális kormányzáshoz kapcsolódnak. Itt tulajdonképpen a 12. ajánlási pont, ami az érdekes ebből a szempontból, hogy ha kormányváltás történik vagy miniszterváltás történik, akkor ne legyen lehetőség ezen a poszton ezt végrehajtani. Ez illeszkedik tulajdonképpen abba a struktúrába, amit a kormány az egész közigazgatás átalakítása kapcsán megvalósított. Tehát itt ebből a szempontból a hat év csak azért került ki, mert az egy bebetonozás, de itt a visszahívással van összefüggésben ez a kettő. Ez a lényege a módosításnak.
ELNÖK: Köszönöm. Ki támogatja Csáky képviselő úr javaslatait? (Szavazás.) 10 igen. Egyharmadot megkapta.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 13. pontjában Schvarcz Tibor és képviselőtársai javaslata szerint a felügyeletnek továbbra is legyen joga az egészségbiztosítót felszólítani finanszírozási szerződés felfüggesztésére. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 13. A többség támogatja ezt a javaslatot.
Az ajánlás 14. pontjában Heintz Tamás képviselő úr javasolja, hogy a kormány ne kapjon felhatalmazást a felügyelet eljárásával kapcsolatos szabályok megalkotására. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, tekintettel arra, hogy szükség van erre a rendeletre, és ahhoz felhatalmazást kell hogy adjon a törvény.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 14. pontja szerint? (Szavazás.) 8. Köszönöm szépen. De az egyharmad megvan.
Az ajánlás 15. pontjában Csáky András képviselő úr javaslata az előjegyzés elhagyásával kapcsolatos. Ez a 35., 37. ajánlási ponttal is összefüggő pont. Kérdezem a kormány álláspontját erről.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Rövid indokolást kérünk.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A törvényjavaslat különbséget tesz a várólista és az előjegyzés között. Az előjegyzést a munkarend és egyéb szakmai feltételek tekintetében rendeli alkalmazni, és 30 napos kifutási időt hagy az előjegyzésre felvettek tekintetében. A kormány szükségesnek tartja továbbra is ezt a megkülönböztetést a várólistától, ezért nem támogatjuk azt, hogy elhagyjuk a törvényjavaslatból.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Úgy gondolom, a bizottság tagjai tudják, hogy miről van szó, az általános vita már lezajlott. A miniszter asszony vagy az államtitkár úr volt ott - azt hiszem, a miniszter asszony - az általános vitánál, leszögezte, hogy ha a 30 napot túllépi, akkor automatikusan várólistát kell alkalmazni. Én úgy gondolom, többen, mindkét oldalról bebizonyítottuk ennek a képtelenségét, azt, hogy ez alkalmazhatatlan, és mind a szolgáltatók, mind a betegek számára követhetetlen. Szakmailag abszolút elegendő egy darab listát fenntartani; azon lehet vitatkozni, hogy ezt most várólistának nevezzük vagy előjegyzési listának, ez teljesen mindegy. De a kettő együtt csak zavarokat és káoszt okoz. Arra mindenképpen jó, hogy az éppen felügyelő hatóság kénye-kedve szerint alkalmazza ezeket. Ezek teljesen felesleges paragrafusok, ezt megfontolásra ajánlom. De olvastam, hogy a másik oldalról is vannak ilyen hasonló kezdeményezések.
ELNÖK: Igen, van egy hasonló javaslatsor, de egyébként ez egy olyan elem, amelyet a másik javaslatsor nem tartalmaz. Mert most a 15., 35., 37. pontról tudunk állást foglalni, amelyet a kormány nem támogat.
Ki támogatja Csáky András képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja, úgy látom, egyhangúlag.
Az ajánlás 16. pontja Schvarcz Tibor és képviselőtársainak hasonló összefüggéseket bemutató indítványa, mely a 36., 44. és 51. ajánlási pontot is magába foglalja. Kérdezem a kormány álláspontját erről a pontról.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány ezt sem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatja. Gondolom, ez ügyben majd indokolt lehet egy kapcsolódó indítvány megfogalmazása a következő hétre.
Az ajánlás 17. pontjában Béki Gabriella képviselő asszony jogtechnikai pontosítást tesz. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja a 17. pontot. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 18. pontjában pontosító javaslatot tett Béki Gabriella képviselő asszony. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Csáky képviselő úr?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Logikailag szerintem abszurd a módosítás. Ugyanis a vizitdíj megfizetése teremti meg a lehetőségét annak, hogy egészségügyi szolgáltatást valaki igénybe vegyen. Tehát a gyakorlatban olyan szituáció nem adódhat, hogy valaki meghaljon, mielőtt... Tehát vagy az van, hogy a vizitdíj kifizetése és a rendelő közötti úton valaki meghal, akkor visszajár neki a vizitdíj, de miután utána már nincs alany, aki ezt visszaigényelhesse... - számomra abszurd maga a megközelítés. Ez jogilag nonszensz.
A kórházi napidíj rendben van, az a törvényben benne van egyébként is, de vizitdíjjal kapcsolatban nem lehet ilyet elképzelni a gyakorlatban. Mert amíg nincs kifizetve a vizitdíj, addig nincs egészségügyi szolgáltatás.
ELNÖK: Igen életszerű álláspont, amelyet képviselő úr megfogalmazott. Kérdezem, mi a kormány álláspontja ezzel összefüggésben.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A hatályos jogszabályok vizitdíj esetében is ismerik az utólagos fizetés lehetőségét. Amikor az azonnali ellátás szüksége áll fenn, és az ellátás során kiderül, hogy ez nem olyan sürgősségi eset, ami mentesül a vizitdíjfizetés alól, akkor utólag kell a vizitdíjat kifizetni. (Dr. Vojnik Mária közbeszól.)
ELNÖK: Képviselő asszony, halljuk valamennyien!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, tisztelettel, csak egy ellentmondásra hívtam fel a figyelmet, miszerint ha valaki sürgősséggel került egy ellátóhelyre, ahol megállapították, hogy nincs sürgősség, majd mégiscsak el lehet engedni a vizitdíjat, mert az illető beteg elhalálozott, ez azért visszamenőleg legalábbis felveti annak a lehetőségét, hogy a sürgősség valóban indokolt volt. (Derültség.)
ELNÖK: Igen. Az ajánlás 18. pontját tehát a kormány támogatja. Ki támogatja ezt a pontot? (Szavazás.) 3 igen, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 19. pontját Mikola István és képviselőtársai jegyzik. A lényege, hogy hajléktalanok kapjanak mentességet. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja. Ugyanis a hajléktalan személyek a hatályos jogszabályok alapján is kapnak mentességet, ha a hajléktalanszolgálaton keresztül veszik igénybe az egészségügyi ellátást.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): És ha nem, de mégis hajléktalan?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Abban az esetben nem kapnak.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): És akkor fizeti a vizitdíjat? Vagy hogyan lesz ellátva? Rákényszerítjük őt, hogy a szolgálaton keresztül vegye igénybe? Ez egy szerencsétlen élethelyzet a hajléktalanok élethelyzete, azt sem tudja, hogy szolgálat van vagy milyen szolgálat.
ELNÖK: Béki Gabriella képviselő asszony?
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Én ezt a javaslatot azért tartom megfontolandónak, mert lehet, hogy a szolgálaton keresztül kezdi az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét a hajléktalan, de ha kórházba van utalva, valószínűleg nem a szolgálat által működtetett kórház fogja ellátni, ott pedig jelentkezik a napidíj-fizetési kötelezettsége, amit ugyancsak nem tud fizetni.
ELNÖK: Mikola alelnök úr?
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelettel kérem a bizottságot, ez egy olyan szerencsétlen élethelyzet, amibe beletartozik a teljes tájékozatlanság, a külvilággal való nehéz kapcsolattartás, ennek a képességnek a hiánya. Szerintem a jogalkotó ujjáról nem esik le az aranygyűrű, ha ezt a javaslatot elfogadja, és a hajléktalanok mintegy alanyi jogon mentesülnek a vizitdíjfizetés kötelezettsége alól.
Szerencsétlen élethelyzetről van szó, azt hiszem, ez nem is politikai kérdés, és most sajnos egyre többen vannak. Kérem szépen, hogy gondolják végig ezt.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elméletileg teljesen egyetértek az előterjesztővel, csak analógiaként mondom, hogy ez egy rokkantak országa, ha például a parkolóhelyeket nézzük. Egy ilyen generális lehetőségnek a megadása kapcsán sajnos fennáll a veszélye annak, hogy bizony ezzel vissza lehet élni. A törvényalkotó szándéka eredetileg az volt, hogy valamilyen módon regisztrált állapotba kerüljenek a hajléktalanok, és attól a pillanattól kezdve, gondolom, ha már valamilyen módon regisztrálták őket, erről megfelelő dokumentációjuk van, akkor érvényes rájuk a mentesség. Nekem a félelmem ott van, hogy ezzel egy olyan kaput nyitunk meg, ami a szolgáltatók szempontjából is lehetetlen helyzetet hoz létre, hiszen beállít valaki, és azt mondja, hogy hajléktalan vagyok. Ezt azért meggondolásra ajánlanám. Én ettől félek, megmondom őszintén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzottak az érvek pró és kontra, szavazzunk! Ki támogatja az ajánlás 19. pontját? (Szavazás.) 9 igen. A bizottság tehát nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 20. pontja szerint Filló Pál képviselő úr a mentességi kört bővítené üzemi balesettel, foglalkozási betegséggel kapcsolatos ellátásra, illetve a munkavállaláshoz szükséges orvosi vizsgálatra. Kérdezem a kormány véleményét erről.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot. Ugyanis amilyen vizsgálatokra itt utal a javaslat, azok nem is E-Alapból finanszírozottak, a munkaalkalmassági vizsgálat meg a szűrés, ezért ott nincs vizitdíj-fizetési kötelezettség.
A másik pontja a javaslatnak az üzemi balesetekkel kapcsolatos, ahol a munkáltatót a munkavállaló irányában kártalanítási felelősség terheli a munkajogi szabályok alapján, tehát a munkavállalót nem terheli ténylegesen a 300 forint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 20. pontja szerint? (Nincs jelzés.) Nem támogatja senki.
Az ajánlás 21. pontjában Jauernik képviselő úr a mentességi kört bővíti a nem hivatásos tűzoltók tekintetében. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ebben a formában nem, ami azt jelenti, hogy ezek szerint itt van egy gondolkodás. Ki támogatja a javaslatot? (Nincs jelzés.) Nem támogatjuk.
Az ajánlás 22. pontjában Göndör István, Jauernik István és Vidorné Szabó Györgyi javaslata a hadirokkantak mentességét ajánlja figyelmünkbe. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot. (Elnök: Mert?) Azért, mert a hadirokkantak, hadigondozottak ellátásával kapcsolatos térítésekre a közalapítvány rendelkezik forrással, így lehetőség van arra, hogy az általuk befizetett vizitdíjat is megtérítse utána számukra. (Dr. Puskás Tivadar jelentkezik.)
ELNÖK: Puskás képviselő úr?
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Bocsánat, tájékozatlan vagyok. Hány darab hadirokkant van? (Közbeszólás: 4000.) Köszönöm.
ELNÖK: 4000 körül van. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 9, tehát egyharmad.
Az ajánlás 23., 28. és 30. pontjában Mikola István, Horváth Zsolt, Heintz Tamás, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselőtársaink a mentességi kört bővítenék a 18 év feletti, de középfokú tanulmányait be nem fejezett fiatalok tekintetében. Kérdezem a kormány álláspontját erről.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja. A 23. javaslat az iskola-egészségügyi ellátásra vonatkozik, ezt továbbra is indokoltnak tartjuk csak erre a körre fenntartani. A további pontok pedig a 18 éven aluliak fizetési kötelezettségére vonatkoztak, ha jól látom, ott pedig szintén úgy gondolja a kormány, hogy indokolt a beutalástól eltérés és az indokolatlan ügyelet igénybevétele esetére a 18 éven aluliak számára a vizitdíj-fizetési kötelezettséget előírni.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): A kormány képviselőjétől szeretném kérdezni, hogy minden oktatási intézményben rendelkezésre áll-e folyamatosan iskola-egészségügy, mert itt az alapvető kérdés az, hogy az én tapasztalataim szerint ez nem mindenhol biztosított. Ettől a pillanattól kezdve azok, akik ezen a területen laknak vagy tanulnak, hátrányba kerülnek. Tehát itt egy ilyen diszkriminációs jellegű probléma is fennáll.
ELNÖK: Államtitkár asszony?
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Elméletben rendelkezésre kell állni, de kétségtelen, tisztában vagyunk azzal, hogy az iskolaorvosság területén van hiányszakmának tekintendő és van néhány ellátatlan vagy helyettesítéssel ellátott és úgy megszervezett szolgáltatás. (Dr. Vojnik Mária jelentkezik.)
ELNÖK: Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, én kompromisszumos javaslatot szeretnék tenni. Ha nem szavazzuk az összefüggéseket egyszerre, tehát ha elnök úr megtenné, hogy külön-külön szavaztatna ezekről az indítványokról, akkor én részben szakállamtitkár asszony által elmondottakkal kapcsolatban azt gondolom, hogy indokolt fenntartani ezt az indítványt, még ha módosítóval pontosítani fogjuk is, mert azokon a területeken is indokolt fenntartani a vizitdíjmentességet, ahol nincs iskola-egészségügyi ellátás, a többi indítványt azonban mi sem támogatjuk.
ELNÖK: Jó, akkor ennek helyt adnék, és külön szavazunk az ajánlás 23. pontjáról. Kérdezem akkor képviselőtársaim véleményét. A kormány egyiket se támogatja. Ki támogatja az ajánlás 23. pontját? (Szavazás.) Támogatja a bizottság többsége.
Az ajánlás 28. pontja szerint kérdezem, hogy ki támogatja ezt a pontot? (Szavazás.) 9.
Ki támogatja az ajánlás 30. pontját? (Szavazás.) 10. A többség nem támogatta.
Az ajánlás 24. pontjában Mikola István és képviselőtársai a mentességi kört a kábítószer-függőség miatt gyógyító kezelés alatt állókra is kiterjeszti. Kérdezem a kormány álláspontját erről.
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Jelen formában nem tudja támogatni kormány. Ez a kormány álláspontja. (Dr. Spiák Ibolya jelentkezik.)
ELNÖK: Spiák Ibolya képviselő asszony?
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szeretném, ha támogatnák ezt a módosító indítványt. A vizitdíj bevezetése óta a drogambulanciák forgalma felére, harmadára csökkent, mert a vizitdíj befizetését nem tudják teljesíteni ezek a betegek. Mint tudjuk, ez egy rejtőzködő populáció, és bizony mindenféle megkereső programokkal nagyon sok pénzt fordítunk arra, hogy egyáltalán megtaláljuk őket, ha elértük őket, akkor pedig rávesszük, hogy gyógyítsák magukat és megkeressék ezeket az intézményeket. Nem tudom, hogy az a pár száz forint megéri-e, hogy ezek a betegek újra nemet mondanak a gyógyításra és visszakerülnek az utcára, újra megkereshetjük őket, és erre újabb anyagi erőforrásokat kell fordítani. Nagyon gondolnám, hogy támogatni kellene, hogy gyógyítsuk őket.
ELNÖK: Szeretném, ha a tárca elmondaná, hogy tulajdonképpen van-e olyan megoldás, amelyen a szaktárca vagy a kormány gondolkodik e tekintetben. Államtitkár asszony?
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Természetesen, amikor ezt a módosító indítványt néztük, nagyon sok pró és kontra elhangzott. Mi is megnéztük a drogambulanciák forgalmát, a metadonprogramban részt vevőket, és nagyon sok egyéb kérdést. Formai problémánk is volt, a kábítószer-függőség kifejezést nem használjuk szakmailag, tehát ez volt az egyik formai ellenvetése a kormánynak. Általában az addiktológiai ellátást szoktuk használni. Ez volt az egyik. De az elhangzott pró és kontrák után és a többi tárca véleményét is figyelembe véve a kormány álláspontja az, hogy nem támogatja ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Alelnök úr, Mikola István!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Indokolást nem hallottunk. Azért szeretném megjegyezni államtitkár asszony felé, hogy a függőség egy szakmai kategória, és ha a jog nem alkalmazza, ez a jog baja. A kábítószer-függőség, dependencia, ez a szakmának egy elfogadott, nemzetközileg ismert kifejezése.
Szeretném jegyzőkönyvben is kérdezni, ezt kénytelenek leszünk szóvá tenni, hogy miért nem támogatja tulajdonképpen ezt a tárca? Mi a kifogása ellene? Megint ebben a szerencsétlen élethelyzetben kezelést vállaló, kezelés alatt álló betegek, ismerjük, rengetegféle zavar, szorongás, mindenféle szerencsétlen helyzetek vannak, nem alkalmasak arra, hogy vizitdíjban gondolkozzanak.
Mi volt a tárcánál a vitának az érdemi része, ami miatt a tárca elutasítja ezt a javaslatot? Azért szeretném ezt tudni, mert erre nem kaptunk választ.
ELNÖK: Van-e más észrevétel? Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, csak nagyon röviden. Nem vonja azt senki kétségbe, hogy a kábítószerfüggőket a legkisebb pénzfizetés is visszatartja, mert a legkisebb pénzt is kábítószerre akarják költeni (Dr. Mikola István: Az más!), ez nem lehet kérdés.
Az egy másik kérdés, és erre javasoljuk, hogy készítsünk egy kapcsolódó módosító indítványt, mert ezen az oldalon azonban az ellátóknál egy valóságos bevételkiesés így is keletkezik. Inkább azt vizsgáljuk meg, hogy ezt a kiesett bevételt milyen oldalon vagy forrásokból tudnánk kipótolni. Úgyhogy ezt kicsit komplexebb módon, talán az ifjúsági és szociális bizottság tagjainak a bevonásával is picit jobban helyre tudnánk tenni. Nem az alapgondolatot utasítjuk el, hanem azt gondoljuk, hogy nem lehet baj, ha ezt kicsit pontosítjuk, mert még azt is el kellene gondolni, hogy az ellátóhelyekhez ezt a többletbevételt azért mégiscsak valahogy oda kellene tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Spiák Ibolya, tessék!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Vojnik képviselő asszony, ennek ellentmond az a gyakorlat, hogy a gondozók finanszírozását éppen most nyirbálták meg, ugyanis a gondozók fix díját 50 százalékban csökkentették. Én tehát úgy gondolom, nem a vizitdíjat kellene pótolni, hanem mondjuk, a gondozóknak a 100 százalékos fix támogatását kellene visszaadni, és mindjárt jobb helyzetbe kerülnének a drogambulanciák is.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Ez is lehet egy kapcsolódó módosító indítvány!
ELNÖK: Alelnök úr kérdésére kérem a kormány véleményét, illetőleg válaszát. Államtitkár asszony?
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Azt tudom megismételni, hogy számos ellenérv és mellette szóló érv hangzott el, amikor ennek a módosító indítványnak a vitáját tárgyaltuk, nemcsak az EüM részéről, hanem más tárcák részéről is. Mi is ugyanezeket az érveket és ellenérveket elmondtuk, és végül is a kormányálláspont, amelyet itt ma képviselnem kell, az az, hogy a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az ajánlás 24. pontját? (Szavazás.) 13 igen. Ki szavaz nemmel? (Senki.) Ki tartózkodik? (10) 10 tartózkodás mellett a bizottság többsége támogatta az indítványt.
Az ajánlás 25. pontjában Vidorné Szabó Györgyi javaslata arra irányul, hogy ha az orvos előírja a megjelenési kötelezettséget külön jogszabály szerint, akkor ne kelljen vizitdíjat fizetni, illetve napidíjat fizetni. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, tekintettel arra, hogy szakmailag indokolatlannak tartja.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 9 igen. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 26. pontja is hasonló, de itt nem szerepel az, hogy külön jogszabályt kell erről alkotni, hanem általában, ha az orvos előírja a megjelenési kötelezettséget, akkor mentesüljön a beteg a díjfizetési kötelezettség alól.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány ezt sem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 27. pontjában Vidorné Szabó Györgyi javaslata szerepel: a 18 év alattiak esetében 300 forintnál ne legyen nagyobb, ha egyébként valami oknál fogva emelt összegű vizitdíjról van szó - ez a dolog lényege, ha jól értelmezem. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, annak érdekében, hogy egységes legyen a rendszer az emelt összegű vizitdíjak tekintetében.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 27. pontja szerint? (Szavazás.) Senki nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 28. pontjáról szavaztunk.
Az ajánlás 29. pontjában Vidorné Szabó Györgyi javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját: 18 év alattiak semmilyen esetben se fizessenek emelt összegű vizitdíjat.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja. Fenntartjuk a benyújtott törvényjavaslatban szereplő szabályozás szükségességét.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 29. pontja szerint? (Szavazás.) 1 igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 30. pontjáról szavaztunk.
A 31. pontban Vojnik Mária és képviselőtársai javaslatának a lényege, hogy a 18 év alattiak ne fizessenek emelt összegű vizitdíjat indokolatlan ügyeleti ellátás igénybevétele esetén sem, abból kiindulva, hogy egyáltalán lehet-e különbséget tenni az indokolatlan házhoz hívás és az indokolatlan bevitel között. Kérdezem a kormány véleményét erről; itt összefüggés van a 46. ponttal, együtt tárgyalunk és együtt szavazunk erről a két pontról.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert szakmailag indokoltnak tartja, hogy az ügyelet indokolatlan igénybevétele esetére is vonatkozzon a 18 éven aluliak emelt összegű vizitdíj-fizetési kötelezettsége.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 14 igen, a bizottság többsége tehát támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 32. pontjában hasonló javaslatot tevő Mikola István és képviselőtársai javaslatáról kérdezem a kormány véleményét; gondolom, ugyanez.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány ezt sem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Többek: Ez szó szerint ugyanaz.) Támogatjuk, mert ugyanaz a szöveg volt.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 34. pontjában Csáky András képviselő úr javaslata arról szól, hogy az egészségügyi dolgozóknak nyújtott mentesség ne minősüljön adó- és járulékköteles természetbeni juttatásnak. Mi a kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási törvénynek nem feladata az adókérdések rendezése.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Úgy látszik, hogy az előterjesztő nem olvasta az indoklást - ezzel tisztában vagyok én is. De alapvetően ezzel egy úgynevezett koherenciazavart idézünk elő, ami lehetőséget teremt az alkotmányügyi bizottság számára, hogy hozzányúljon az adójogszabályhoz, és beleillessze ezt az egy pontot.
Én hihetetlenül cinikusnak tartom, hogy az egyik oldalon azt mondjuk, hogy az egészségügyi dolgozók a saját intézményükben nem fizetnek, ugyanakkor a munkáltatók meg könyörögnek, hogy ne vegyék ezt igénybe. Igaz, miniszter asszony erre azt írta a Magyar Orvosi Kamarának, hogy ne jelentsék be az ellátást az OEP-nek, és akkor ilyen jellegű probléma nincs. Merthogy ez majdnem 50 százalék adó meg tb-járulék, úgyhogy ez megalázó.
Ha ezt így elfogadjuk, koherenciazavar alakul ki, és az alkotmányügyi bizottság meg tudja nyitni ezt a törvényt. Ha én ezt itt most megnyitom, akkor ez lett volna a gond, hogy nem házszabályszerű, mert nem nyitották meg az adójogszabályt. De ezt elfogadva kialakul az a jogi helyzet, hogy az alkotmányügyi bizottság hozzányúlhat az adójogszabályhoz, és beillesztheti ezt az egy mondatot a megfelelő paragrafushoz. Kérem, hogy ezt gondoljuk végig.
ELNÖK: Vojnik Mária képviselő asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnézést, de sajnálom, hogy a kormány képviselője nem mondta el azt, amit miniszter asszony ebben az ügyben már egyébként elmondott, hogy tudniillik van egy olyan kafetéria-rendszerben működtethető, a dolgozóknak adómentesen nyújtható szolgáltatás, amelyikbe be lehet venni ezt a vizitdíjmentességet is.
Úgyhogy én most akkor ezt így elmondom, hogy ez a lehetőség minden munkáltatónak a rendelkezésére áll.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Kérdezem, hogy erről a munkáltatók miért nem tudnak. Miért nincs ez a jogszabályban, miért nincs egyértelműen a jogszabályba beépítve? Nem véletlen, hogy a munkáltatók vonakodnak attól, hogy...
ELNÖK: Van, aki tudja, de van, aki nem. Vojnik Mária képviselő asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak annyiban szeretnék reagálni, hogy ezt a kérdést mi is feltettük miniszter asszonynak, aki azt ígérte - tegnap találkozott a Kórházszövetség képviselőivel, akik a munkáltatókat is reprezentálták ezen a tárgyaláson -, hogy részletesen elmondja és ezt a lehetőséget felkínálja a számukra. Innentől a jövőben meghagyom a kormánynak, hogy a kormány álláspontját képviselje. Elnézést kérek a bizottságtól.
ELNÖK: A kormánypárti képviselőknek van ilyen dolga. Kíván-e a kormány képviselője még valamit mondani ehhez? (Nincs jelzés.) Nem. Akkor szavazzunk! Ki támogatja az ajánlás 34. pontját Csáky képviselő úr javaslata szerint? (Szavazás.) 9, tehát a bizottság többsége nem támogatta.
Az ajánlás 38. pontjában Molnár Lajos és Béki Gabriella indítványa van, illetőleg pontosabban azt hiszem, hogy ez két indítvány, de ugyanaz. (Dr. Mikola István: Ez a mi Lajosunk? - Derültség.) Arról szól, hogy az egészségbiztosító szerződést köthessen nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató szakorvosával szakellátás társadalombiztosítási támogatással történő nyújtására. Kérdezem a kormány álláspontját ez ügyben.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja. (Béki Gabriella: Indokolás?)
ELNÖK: Indokolás, tessék! Rapi Katalin szakállamtitkár asszony, mert képviselő asszony indokolást kért, és természetesen jogos.
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A módosító indítványok közül volt néhány, amely a kormányálláspont kialakítása kapcsán komoly dilemmát okozott nekünk is. Ez az egyik közülük, és az előző pedig az addiktológiai ellátás volt. Arra van felhatalmazásom, hogy a kormány álláspontja nem. Megvoltak ott is a prók és a kontrák, ennél többet nem tudok róla most mondani.
ELNÖK: Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (MSZP): Én csak azt szeretném a bizottság figyelmébe ajánlani, hogy ez a szektorsemleges finanszírozás szempontjából egy régi probléma, amit egyszer már meg kellene oldani.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nagyokat mosolygok itt szegény kormányon. Azért legalább egy prót meg egy kontrát tessék mondani azon kívül, hogy pró és kontra érvek hangzottak el. Értelmezhetetlen a módosító javaslat mindaddig, amíg volumenkorlátról beszélünk, meg kapacitásszabályozásról beszélünk, mert attól a pillanattól kezdve kezelhetetlen az egész kérdéskör, és bizony komoly aggályokra adna okot, ha befogadnának egy ilyen módosítást a jelenlegi viszonyok között. Ha szabad a pálya, akkor elméletileg teljesen egyértelmű, de a mostani viszonyok között ez életveszélyes.
ELNÖK: Akkor államtitkár asszony válaszol.
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Kértek egy prót és egy kontrát. Az egyik elhangzott, az egyik érv, ami azonos volt velünk. A másik pedig az, hogy a járóbeteg-szakellátást egységesen most fogjuk áttekinteni, és úgy gondoltuk, hogy azután lehet meghozni olyan jellegű döntést, hogy a szektorsemleges finanszírozás milyen mértékben képes az új elképzelésben megjelenni. Elnézést, a kormány részéről a PM is itt van.
ELNÖK: Fejes László főosztályvezető-helyettes úr, Pénzügyminisztérium. Tessék!
FEJES LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Azt hiszem, mindenki számára érzékelhető, hogy egy ilyen szabállyal rendkívül lényegesen megváltoznának az egészségbiztosítás szolgáltatási szerződési kapcsolatai. Gyakorlatilag annulálódnának azok a szerződések, amelyek most nagy kínnal-keservvel, sok egyeztetéssel, önkormányzati törvényben meghatározottan léteznek. Tehát azt gondolom, hogy erre tekintettel most ebben a törvényben nem lenne támogatható ennek az áttekintése. Egészen más végiggondolás keretében lehet a megfelelő válaszokat megtalálni erre a kérdésre.
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Még annyi kiegészítés, hogy egyébként elvben hosszú távon a tárca egyértelműen ezt az irányt pozitív iránynak tartja. (Dr. Nyul István jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyul István képviselő úr?
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Itt az addiktológiai ellátás vetődött föl példaképpen, de az üzemorvosi ellátás ugyanebbe a körbe tartozik, mert OEP-pel szerződésben lévő szakorvosokról van szó, ugyanakkor ha ezt a finanszírozott kört kinyitjuk, sokkal szélesebb lenne az ellátandó lehetőség. Meg kell mondjam azt, hogy az üzemorvosok részéről nagyon nagy az igény erre egyébként.
ELNÖK: Jó, azt gondolom, hogy megvitattuk ezt az indítványt. Kérdezem, hogy ki támogatja az ajánlás 38. pontját. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 1. Tehát a bizottság egyharmada sem támogatta.
Az ajánlás 39. pontjában Mikola István és képviselőtársai javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját, tehát hogy az ellátás szakmai színvonalában ne legyen különbség, ha a biztosított pluszban külön térítés mellett komfortosabb elhelyezést, étkezést kap.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egyhangú. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúan támogatta a képviselő úrék javaslatát.
Az ajánlás 40. pontjáról kérdezem a kormány álláspontját, amely szerint Béki Gabriella képviselő asszony indítványának megfelelően nem csupán a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, hanem a hozzátartozó szakorvosi ellátására is legyen jogosult a pro famíliára jogosult orvos.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: KI támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyhangúan támogatja
Az ajánlás 41. pontjában Molnár Lajos, továbbá Béki Gabriella javaslata hasonló tulajdonképpen a már tárgyalt indítványhoz. Kérdezem a kormány álláspontját. Itt is a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató szakorvosával történő ellátásról, tehát t-támogatásról van szó.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány ezt sem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 1, tehát egyharmad sem.
Az ajánlás 42. pontjában Molnár képviselő úr javaslata, hogy az egészségügyi szolgáltató a beszedett vizitdíj, kórházi napidíj összegének legalább 50 százalékát az általa foglalkoztatott dolgozók többletjuttatására köteles fordítani.
Az az igazság, hogy itt azt jelzi a jogi apparátus, bár bevallom őszintén, itt el kell mondanom a bizottság előtt is, és a bizottság titkárságát kérem, hogy a jogi főosztállyal meg kell beszélni, mert más esetekben, amikor nekem határozottan az érzésem a túlterjeszkedésnél, ezt nem jelzik, máskor meg jelzik, tehát nem konzekvens az álláspont. De itt jelzik, és ilyenkor nekem kötelességem majd arról is szavaztatni, hogy a javaslat házszabályszerű-e, igen vagy nem. De kérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja, mert véleményünk szerint pontosításra szorul.
ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Dr. Czinege Imre jelentkezik.) Czinege képviselő úr?
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Itt arról van szó, hogy a szakrendelőben dolgozó kollégáknak a vizitdíjból nincs semmiféle juttatás. Tehát ha pontosabban fogalmaznánk meg, akkor igazságosabb lenne, mert a körzeti orvosnál, családorvosnál a vizitdíjban részesül, a szakrendelésben fizetett vizitdíjból meg nem részesül. Tehát valahogy itt erre szolgál ez a módosítás, úgyhogy ezt kellene valahogy kibogozni valóban, hogy legyen belőle pénze a szakellátást nyújtó, szakrendelőben dolgozó orvosnak is.
ELNÖK: Tapasztalatom az, hogy ilyen is van és olyan is van természetesen. Nyilván az lenne a cél, hogy ha van ez a többletbevétel, akkor nyilván a foglalkoztatottak is kapjanak, bár nem minden háziorvos ad az asszisztensének se, azért azt hozzá kell tenni, hogy ott se egyértelmű a helyzet. (Dr. Mikola István jelentkezik.)
Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Nekem az a véleményem, hogy ezt a menedzsmentre kell bízni. Ha épeszű a menedzsment és meg akarja tartani a dolgozóit, akkor az egyéb speciális maradványérdekeltségi rendszerében ezt a dolgozók javára érvényesítheti. Én nem látok ebben gondot. Nem tudom, miért kell a törvény erejével ebbe beleszólni.
ELNÖK: Spiák képviselő asszony!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Csak egy gyakorlati megjegyzés. A szakrendelő intézetben igen nehéz meghatározni, hogy akkor kinek jár az a vizitdíj. Ha szakrendelőbe jön a beteg, egy napon csak egyszer kell vizitdíjat fizetnie, és nemcsak egy szakrendelést látogat meg, hanem ha jól szervezi a dolgát, akkor akár hármat is, és akkor nem tudjuk, hogy azt a 300 forintot akkor most kinek is adjuk, az egyik szakrendelésnek, a másik szakrendelésnek vagy a harmadiknak. Ez csak egy gyakorlati megjegyzés volt; persze megoldható a helyzet, de ez problémát okoz, a menedzsmentnek is.
ELNÖK: Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Alelnök úrral polemizálnék, azért vidéken nem olyan egyszerű a helyzet. Eleve nem az a kérdés, hogy megtartani - sorozatban bocsátanak el embereket. Nyilvánvalóan jelen formájában nehezen értelmezhető a módosítás, egy kapcsolódóval igen. Én úgy gondolom, hogy a benne dolgozók részesüljenek ebből valamilyen módon, és erre legyen garancia. A fekvőbeteg-intézményekben a kórházi napidíjból sem részesül ott senki, úgyhogy ezt azért megfontolandónak tartanám, hogy tartsuk életben legalább.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az a javaslatom, hogy első körben arról szavazzunk, mert a 43. pontnál, amely hasonló, de külön szerepel itt, ugyancsak itt van a túlterjeszkedés kérdése, tehát a házszabályszerűségről szavazzunk most. Ki az, aki a javaslatot az ajánlás 42. és 43. pontjában házszabályszerűnek tartja? Ki szavaz tehát a házszabályszerűségre? (Béki Gabriella: A 43-ast visszavonom.) A 43. pontot visszavonja a képviselő asszony, úgyhogy akkor most csak a 42. pont házszabályszerűségéről szavazunk. (Szavazás.) A többség házszabályszerűnek tartja.
A 42. pontról kérdezem a bizottság véleményét. Ki támogatja az ajánlás 42. pontját Molnár Lajos képviselő úr javaslata szerint? (Szavazás.) 10 igen. A bizottság tehát nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 45. pontjában Molnár képviselő úr és Béki Gabriella képviselő asszony felhatalmazást adna a kormánynak a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal köthető szerződések részletes szabályainak megállapítására. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert ahogy látom, ez a korábbiakhoz kapcsolódik, ami a szerződésre vonatkozik.
ELNÖK: Igen, ezt a vitát lefolytattuk. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 1 igen, tehát a bizottság nem támogatja, egyharmados arányban sem.
Az ajánlás 47. pontjában Béki Gabriella képviselő asszony igen sok ponton a záró rendelkezéseket kívánja módosítani. Kérdezem a kormány álláspontját ez ügyben.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány álláspontja, tekintettel arra, hogy számos ponton kapcsolódik más módosító javaslatokhoz, ebben a formában nem támogatja. Kapcsolódó módosító javaslattal azonban szükségesnek tartjuk elkülöníteni a technikai jellegű módosításokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatja senki sem az ajánlás 47. pontját.
Az ajánlás 48. pontjában Schvarcz képviselő úrék javaslata a felügyelet hatáskörének megtartására irányul. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja ezt a javaslatot. Ugyanis ez egy olyan hatáskörhöz kapcsolódik, amelyik a várólistákkal kapcsolatos biztosítói döntéssel szemben panasz elbírálására vonatkozik, azonban ezt a panaszt nem teszi lehetővé jogszabály. Amikor készült a felügyeletről szóló törvény, akkor az egészségbiztosítási törvényről szóló módosító törvény tartalmazott ilyen rendelkezést, de az később a jogalkotás folyamán kikerült belőle. Így ez a hatáskör szükségtelen. Más hatáskörében pedig a felügyelet elbírálhatja az egészségbiztosítással kapcsolatos panaszokat.
ELNÖK: Az ajánlás 48. pontját ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen, a bizottság többsége támogatja.
Az ajánlás 49. pontjában Filló képviselő úrnak a munkaegészségüggyel kapcsolatos javaslatáról mi a kormány álláspontja?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, ugyanis indokoltnak tartjuk, hogy a munkaalkalmassági és egyéb szűrővizsgálatokkal kapcsolatos szakellátásokat ugyanaz fizesse, aki fizeti magát a munkaalkalmassági vizsgálatot.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot az ajánlás 49. pontjában? (Szavazás.) Senki, a bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlás 50. pontjában Schvarcz képviselő úr javaslata megint csak egy felügyeleti hatáskör megtartására irányul. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, ugyanis itt a Felügyeleti Tanács hatáskörébe vannak rendelve olyan feladatok, amelyek a felügyelettől kapott információink szerint a mindennapi rutinmunkát megnehezítik, és nem olyan jelentőségűek, amiben szükségesnek látná a kormány a Felügyeleti Tanács hozzájárulását.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 13 igen, tehát a bizottság támogatja az ajánlás 50. pontját.
Az ajánlás 52. pontjában Filló képviselő úr kibővítené az üzemi baleset miatt térítésmentesen járó szolgáltatások körét. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, mivel indokolatlannak tartja, és a törvényjavaslat csak egy kodifikációs hiba pontosítására irányult, amivel kapcsolatos ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 53. pontjában Schvarcz képviselő úrék a felügyelet tekintetében az elnökhelyettesre vonatkozó szabályok elhagyását kezdeményezik. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot, ugyanis a felügyelet elnökhelyettesére vonatkozó szabályok kerülnek csak most megállapításra. De ettől függetlenül az elnökhelyettes pozíciójára vonatkozó ezen átmeneti szabályt szükségesnek tartjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 13 igen, a bizottság többsége támogatta ezt a javaslatot.
A szavazás végére értünk. Tisztelt Bizottság! Két órája ülünk együtt, ezért 15 perc szünetet tartunk. Utána körülbelül egyórányi munka van hátra.
(Szünet 10 óra 58 perctől 11 óra 14 percig.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Foglaljunk helyet! Folytatjuk a munkát. Több képviselőtársam azt kérte, hogy vegyük pörgősebbre, de ez képviselőtársaimtól függ, rajtam nem múlik.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2937. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Ezért most soron következik a 2937. számú törvényjavaslat, amely az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szól, és ott is első helyen kijelölt bizottságként minden ajánlási pontról állást kell foglalnunk, de itt kisebb az ajánlások száma.
Rapi Katalin, Schlammadinger József a tárca képviseletében.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 1. pontjában Mikola István képviselő úr a fogalmi rendszert pontosítaná. Kérdezem a tárca képviselőjét, Schlammadinger főosztályvezető urat vagy Rapi Katalint, hogy támogatja-e az indítványt. Tessék parancsolni!
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Az 1. ajánlási pontjában foglaltat nem támogatja a kormány, figyelemmel az irányelv hatályára, amely alapján a szabályozás készült, amely kizárólag alkalmazotti körben végzett munkavégzés esetében ad lehetőséget az ilyen típusú szabályozásra. Ezzel együtt természetesen az egészségügyi ügyelet fogalma épül kizárólag az alkalmazotti szféra világára, ez nem azt jelenti, hogy ügyeletet más típusú jogviszonyban nem lehet elvégezni, csak a fogalom-meghatározás szempontjából volt lényeges ez a szűkítés.
ELNÖK: Köszönöm. Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 1. pontja szerint? (Szavazás.) 7, tehát a többség nem támogatta.
Az ajánlás 2. pontjában Csáky képviselő úr szintén az ügyelet fogalmát kívánja módosítani. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Az indokaink ugyanazok, ezt sem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 7 igen volt. Ki az, aki nem támogatta a javaslatot? (Szavazás.) 13. Akkor megvan az egyharmad.
Az ajánlás 3. pontjában, amely a 6. ponttal is összefügg, Csáky képviselő úr a készenléti szolgálat fogalmát kívánja meghatározni. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, egyebekben azért nem, mert a 7. pontban foglaltat, a Mikola alelnök úr által benyújtottat viszont igen. Itt valóban egy helyen a mi normaszövegünkben is megjelenik a készenléti szolgálat fogalma, egyébként a munka világában egyelőre nincs, de azt gondoljuk, ne itt kezdjük bevezetni ennél az ágazati törvénynél.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök úr, én kezdeményezem, a 6. pontnál teljesen különálló ettől a dologtól a 7-es, de itt a 3-as kapcsán mondta, hogy a 3-as, 6-os, a 6-os egy különálló, annak más a logikája. Tehát mindenféleképpen külön kezeljük.
ELNÖK: Jó, lehet külön-külön szavazni. A szerkesztők jelezték a tartalmi összefüggést, én is látom, de ha képviselő úr indítványának ez a lényege, akkor tessék. A 3. pontot ki támogatja? (Szavazás.) 1. Az ajánlás 6. pontját? (Szavazás.) Egyharmad sem.
Az ajánlás 4. és 11. pontjában Mikola István és képviselőtársai főállású ügyeletes orvos fogalmának a meghatározását ajánlják. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja. Szintén egy új fogalom lenne, ami több problémát fölvet. Az egyik, hogy miért csak főállású ügyeletes orvosról beszélünk. Innentől kezdve a törvényjavaslat maga egységesen az ügyeleti tevékenységet az egészségügyi dolgozók körében kezeli, tehát ez egyfajta priorálása lenne az ügyeleti tevékenység orvosként történő végzésének.
További számos egyéb probléma fölmerül. Ha a főállású ügyeletes orvost ügyeleti díjon szponzorálom, díjazom munkadíj szempontjából, akkor ez alámegy a közalkalmazotti törvényben meghatározott illetményminimumoknak, ha viszont a normál, tehát a Kjt. szerinti illetményt kapja, akkor viszont az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet kezdem el sérteni, hiszen nyilvánvalóan eltérő munkaintenzitással dolgozik egy főállású ügyeletes orvos, mint ahogy teszi ezt egyébként egy normál esetben, normál munkaidőben a közalkalmazottként tevékenykedő kollégája.
ELNÖK: Mikola alelnök úr, tessék!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Lehet, hogy a megfogalmazás nem teljesen jó, de nekünk a célunk az volt, hogy legyen lehetőség főállásban ügyeletes orvosi tevékenységet végezni, nem kizárva természetesen a jelenlegi ügyeleti rendszert. Azt azonban nagyon megfontolandónak tartom, hogy itt a munkaintenzitásban különbséget tegyünk, hiszen vannak olyan ügyeletek, amik sokkal nagyobb terhelést jelentenek, mint a napi munka. Tehát ezzel vigyázni kell. A kérdésem az lenne, hogy akkor most rosszul fogalmaztuk ezt? Ezzel kizárjuk a főállású ügyeletessel az intézményben dolgozó, mondjuk közalkalmazotti jogállásban lévő ügyeletes orvosnak a fogalmát? Mert nem ezt szándékoztunk tenni.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A törvényjavaslat kizárólag készenléti tevékenységként ad arra lehetőséget, hogy kizárólag ügyeleti tevékenységre lehessen szerződést kötni. Ez a képviselő úr által benyújtott 4-es ajánlási pont szerinti javaslat gyakorlatilag kiterjeszti ezt a lehetőséget bármilyen típusú munkavégzésre, nemcsak a készenléti jellegűre, tehát magyarán a mi javaslatunk kizárja ennek a lehetőségét, a képviselő úr javaslata pedig megteremti ennek a lehetőségét, tehát két szélsőségen mozog a két javaslat.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tudom, hogy rövidségre kell törekednünk, csak a tisztelt bizottságnak azt szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy több száz szakorvos veszíti el az állását pillanatnyilag. Nagy luxus lenne az ország számára, hogy ha az ő szaktudásukat valamilyen módon legalább az átmeneti időszakban nem tudnánk hasznosítani. Külföldön ismert a főállású ügyeletes orvosnak a fogalma, ahol az ügyeleti díjazások azt is lehetővé teszik, hogy ebből egzisztenciális biztonságot teremthet, ismétlem, ha átmenetileg is, magának. Tehát én szorgalmaznám, be kell hozni azt a lehetőséget, hogy az állásukat végzett több száz kiváló szakorvos a tudását valahol a rendszerben hasznosíthassa. Ez van az egyik oldalról. Az egzisztenciális kérdések oldaláról. A másik pedig, a kórházakban az új szabályozás keretében nagyon megnehezül az ügyeleti ellátás, azt is mondhatom, hogy ellehetetlenül. Nehogy visszajöjjön az a régi világ, amikor majd a fül-orr-gégész fog a kardiogénsokkos beteggel foglalkozni, mert összevont ügyeletek lesznek. Ez egy olyan minőségi változást jelent a magyar egészségügyben, ami évtizedekre veti vissza az ellátást. Tehát ezt a főállású ügyeletes orvos fogalmat, mint lehetőséget nem a készenlétre, hanem a tényleges ügyeleti rendszerre gondolva fogalmaztuk meg egy ilyen módosító javaslatban. Köszönöm szépen.
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Miután én voltam a vezérszónok, direkt szóltam arról, hogy van úgynevezett készenléti ügyeleti szolgálat. A készenléti ügyeleti szolgálat azt jelenti, hogy az orvosok szerződhetnek ügyeleti szolgálat elvégzésére. Szerintem benne van a törvényben. Lehet, hogy rosszul értelmeztem, szeretném kérdezni.
ELNÖK: A kormány álláspontját kérdezem.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A törvényjavaslat alapján kizárólag készenléti jellegű munkakörben lehet ügyeleti tevékenységet főállású orvosként ellátni, ez a javaslat tekintettel a két módosító indítvány egybeolvasására, egyértelmű, hogy ez bármilyen főállású tevékenységre kiegészíti, amennyiben a tevékenység ügyeleti jellegű, tehát ez nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint amiről a törvényjavaslat szól, de esetleg államtitkár asszony még szól hozzá.
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Természetesen, amikor ezen a megoldáson gondolkodtunk, tudjuk azt, hogy nagyon sok országban főállású ügyeletből élnek meg orvosok, például Németországban is. Ő úgy dönt, hogy ügyel hatot, és az az ő jövedelme. Azt is figyelembe vettük, hogy most az átrendeződéskor sok kollégának megoldást jelent az, hogy esetleg nem közalkalmazotti státusban, hanem csak ügyeletre szerződve dolgozhasson. Erre a törvény lehetőséget ad. Csak nem főállású közalkalmazotti jogviszonyban, hanem más jogviszonyban. De ez a lehetőség adott és nem szeretnénk azt, hogy főállású közalkalmazott csak ügyeljen.
ELNÖK: Világos. Tehát az eltérő jogviszonyokról van szó. Kérdezem, hogy a 4-es és a 11-es pontról ki szavaz igennel? (Szavazás.) Kilenc. Az egyharmad megvan. Az ajánlás 5. pontjában Béki Gabriella képviselő asszony szövegpontosító javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Az előbb, mikor kértem, hogy válasszuk ketté a 3-ast és a 6-ost, a szavazásra gondoltam. Kérem, hogy külön tárgyaljunk a 6-osról, ugyanis az eredeti szöveg a törvényben így van, "az egészségügyi tevékenység együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni". Ez az európai bírósági döntésekkel ellentétes. Tehát amikor javaslatot tettem és ez az általános vitában nyilvánvalóvá vált, a miniszter asszony kifejtette, hogy ez a rész a készenléti szolgálatra vonatkozik, viszont ez a szövegből nem derül ki önmagában. Tehát maga a módosítás arra irányul, hogy ne menjünk szembe az Európai Bíróság döntésével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány véleményét, hogy Csáky András észrevételéhez kíván-e valamit hozzáfűzni.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Csáky képviselő úr véleménye kapcsán megjegyezzük, hogy pontosan ezért került be az 5. pontba az a beszúrás, amelyet Béki képviselő asszony beletett a normaszövegbe, hogy egyértelművé váljon az, hogy itt a különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartam meghatározásáról van szó. Ez természetesen független attól, hogy az illető milyen típusú munkajogi jogviszonyban vagy adott esetben azon a körön kívül eső jogviszonyban tölti el ezt az időt, hiszen itt magáról az egészségügyi tevékenység végzéséről van szó és annak a felső abszolút korlátjáról a jogcímtől teljesen függetlenül. Tehát ezt a készenléti szolgálatra leszűkíteni nem szerencsés, azt gondoljuk. Egyebekben pedig az előző pontnál, a 2. pontnál jeleztük vagy az 1. pontnál a készenléti szolgálat nem létével kapcsolatos fenntartásainkat.
ELNÖK: Világos. Azt kérte a képviselő úr, hogy szavazzunk a 6. pontról. (Közbeszólás: Szavaztunk.) Jó, rendben van.
Az ajánlás 7. pontjáról kérdezem a kormány álláspontját, amelyben Mikola képviselő úr kívánja a fogalmi pontosítást megtenni.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Támogatja a kormány a javaslatot.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 8. pontjában a képviselő asszony pontosító javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Ez valóban csak szövegpontosító, támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság ezt is támogatja.
Az ajánlás 9. pontjában Mikola képviselő úr szerint a rendes munkaidő terhére elrendelhető ügyelet mértékét a kollektív szerződésben kell megállapítani, erre javaslatot tesz. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A javaslatot a kormány nem támogatja, egyszerűen csak azért, mert a kollektív szerződés léte pillanatnyilag atipikus az egészségügyben. Tehát egy olyan hátsó feltételt vagy szempontot behívni a rendelkezés alkalmazásához, inkább szűkíti a rendelkezés eredeti tartalmát, hiszen így egy szabad megállapodást tesz lehetővé, míg a kollektív szerződésre való utalás esetleg kizárná a megállapodás lehetőségét azokban az esetekben, ahol nincs kollektív szerződés, és az egészségügy tipikusan ilyen.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9. Egyharmad.
Az ajánlás 10. pontjában, amely összefügg a 12. ponttal, Béki Gabriella képviselő asszony javaslata a rendes munkaidő terhére végzett ügyeletre és az illetmény szabályozására vonatkozik.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A javaslatot így nem támogatja a kormány. Az eltérési lehetőségekről az ügyeleti díjról szóló külön szakasz rendelkezik, tehát ezen keresztül ez a módosító javaslat, ami céljában egyértelmű és számunkra irányadó, mindenképpen szövegpontosító javaslatot igényel majd.
ELNÖK: Ebben a formában nem támogatja a kormány. Ki támogatja az ajánlás 10., 12. pontja szerinti javaslatot? (Szavazás.) 7.
Az ajánlás 13. pontjában képviselőtársaim Mikola István és képviselőtársai javaslata az egészségügyi ügyelet díjazásának az emelésére vonatkozik, illetőleg a megkülönböztetések megszüntetésére. Kérdezem a kormány álláspontját az ajánlás 13. pontjától.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja, bár nyilván az ügyeletidíj-mértékek tisztes összeget jelentenének az egészségügyi dolgozók megfelelő finanszírozására. Mindenképpen itt több szempontot kell megfontolás alá venni. Nyilvánvalóan egy ilyen magas mértékű ügyeletidíj-eltérés a törvényjavaslatban meghatározott mértéktől egyértelműen azt a fajta rugalmasságát venné el a törvényjavaslatnak, amelyet megcélzott, hogy lehetőség szerint mód legyen arra, munkáltatói mérlegelés, hogy az ügyelet, a műszakszervezés, illetve az egészségügyi ügyelet ellátásának más formái között válasszon. Egyértelműen az ügyeleti ellátás irányába nyomja a hangsúlyt. Beszéltünk mi már az általános vitában az ügyeleti pontok számának lehetséges csökkentéséről és más olyan jogalkotói célokról, amelyek e tekintetben a rugalmas ellátásszervezés miatt megfogalmazódtak a törvényjavaslatban. Ez nyilvánvalóan ennek a javaslatnak elfogadása esetén nem teljesülhet.
Természetesen nem hallgathatjuk el ennek a finanszírozási aggályait is, hiszen egy-egy százaléknyi ügyeletidíjmérték-emelés pontosan számít, tehát pontos számításaink vannak, hogy ennek az E-alap szempontjából milyen mértékű költségvetési kihatásai lehetnek. Tehát számos oka van, jogpolitikai, egészségpolitikai okai, amelyek miatt a kormány nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Itt ezt a huszonkettes csapdájának látom. Az előbb, amikor a főállású ügyeletes nem közalkalmazotti jogállásban dolgozó, de egyedüli tevékenységként "főállásban" ügyeleti szolgálatot ellátó orvos szerepének a fontosságáról beszéltünk, akkor úgy éreztem, hogy egyetértünk abban, hogy erre valahol szükség van, nemcsak a kollégák egzisztenciális biztonsága, hanem az intézményekben a folyamatos minőségi ügyeleti rendszer fenntartása érdekében.
Most szeretném megjegyezni, hogy ha ehhez nem rendelünk normális, a megélhetést biztosító díjazást, akkor itt senki nem fog szerződést kötni egy kórházzal külső ember azért, hogy havonta hat ügyeletet ellásson, hiszen a hat ügyeletből annyi pénzt sem fog összeszedni, amennyi a minimális megélhetéshez... Minimálbér nagyságrendű pénzt nem fog összeszedni, ami a minimális... Megvárom, míg a kormányzati képviselők is figyelnek, de reményeim szerint ezzel a ponttal fognak elfoglalva. Tehát annyi pénzt sem tudnak összeszedni, amiből a minimális megélhetésük biztosított.
Szeretném azt is megjegyezni, és Rapi Katalin államtitkár asszony az előbb utalt rá, hogy Európában az európai szabályozás mellett elterjedt gyakorlat az, mivel nagyon nagy gond van az ügyeleti ellátás biztosításával, hogy külföldről vadásznak embereket az ügyeleti szolgálat ellátására. Most kialakult egy olyan európai gyakorlat, amit nem feltétlenül kellene nekünk Magyarországon lemásolni, nem kellene olyan helyzetet teremteni, ahol már jogszabályilag megnyitjuk azt a lehetőséget, hogy az orvos ügyeletet vállaljon egy intézetben, és ebből megélhessen, ugyanakkor forrásokat nem rendelünk hozzá.
Mi is csináltunk számításokat. Ez a 300 százalékos díjtétel körülbelül 35-40 milliárd forint pluszforrást igényelne, talán kicsit több, mint a fagykár, ami most bekövetkezett, ugyanakkor az intézményben a minőségi munka szempontjából szerintem létkérdés, hiszen a jelenlegi szabályozás alapján, és Rapi Katalin ezt nyilván jól tudja, a nagy kórházakban nem lehet biztosítani az ügyeleti szolgálatnak a minőségi gyógyítást is feltételező ellátását. Ehhez forrást kell rendelni.
Tehát én úgy látom, és be is fejeztem, hogy most megpróbálunk az európai direktívák mentén valami új magyarországi ügyeleti rendet foganatosítani, amihez megint nem rendeljük hozzá azokat a forrásokat, amelyek az egész rendszert alkalmazhatóvá és működtethetővé tennék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Az orvosképzésben kiemelt jelentősége van az ügyeleti szolgálatnak. Gondoljunk arra, hogy az ügyeleti szolgálat egészen másfajta készségeket igényel, mint a napi szolgálat, sokkal nagyobb felelősséget, sokkal mélyebb ismereteket egy adott területre. Éppen ezért erre felkészíteni az orvosokat egy folyamat eredményeként lehet. Kevés ügyelet rossz orvost eredményez. Azért mindenféleképpen támogatom, mert ez önmagában csökkentheti az orvosképzés színvonalát, ugyanakkor ennek az ellentettje pedig mindenféleképpen növeli az orvos egyéni felelősségét, rálátását egy egész intézmény működésére, amelyért felelős. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányzat kíván reagálni? Rapi Katalin!
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Az első, amit szeretnék elmondani az, hogy a törvénybe azért került be ez a rész, mert az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ahol volt eddig rendeletben szabályozva, az nem megfelelő hely, tehát törvényi szintre kell emelni. Itt az történt, hogy az eddigi rendeletből, amely szabályozta az ügyeleti díjat, beemeltük törvényi szintre, változatlan tartalommal. Ez az egyik, amiért itt megjelenik.
A másik az, hogy ez minimum, tehát ez nem annyi, amennyit fognak fizetni. Azt gondolom, hogy az itt ülő képviselők is tudják, hogy szakmánként és területenként mennyire eltérő ügyeleti díjat alkudnak ki, főleg hiányszakmában, aneszteziológiában vannak egészen magas összegek. Azt gondoljuk, hogy a minimumot állapítsa csak meg a törvény, mert intézményvezetőként legyen meg az a lehetőség, hogy a helyi viszonyokhoz képest alku tárgyaként állapodjanak meg. Tehát nem igazán támogatjuk azt, hogy a törvényi minimum felett olyan minimumot állapítsunk meg, mert itt az a javaslat, hogy a minimum ennyi legyen, amely lehetetlen helyzetbe hozza a szolgáltatókat, és nem adja meg sem a szolgáltatónak, sem az orvosnak ezt az alkulehetőséget.
Még arra szeretnék reagálni, hogy nemcsak az az egyik ok, hogy igen eltérőek már ma is az ügyeleti díjak nemcsak földrajzilag és szakmánként, hanem egyéb szempontból is, hanem arra is, hogy azt mondta alelnök úr, hogy nagy kórházakban gond az ügyeleti ellátás. Hát kis kórházakban még nagyobb gond, ezt mindketten pontosan tudjuk. Egyértelmű, hogy a probléma nagysága és a helyi specialitások sokkal jobban tudnak érvényesülni egy minimumszabály mellett, mintha egy generális szabályt alkalmaznánk.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Bocsánat, de én úgy gondolom, hogy az ügyeleti munka többletmunka. A többletmunkát még kisebb bérrel is fizetjük és ezt törvénybe tesszük, akkor ez rettenetesen nagy hiba. Úgy hiszem, ma arra megy a világ, hogy egyre inkább csökken az ügyeleti ellátók száma. Hiszen a sürgősségi diszciplínát ellátók elsősorban az ellátói ennek.
Hallottam, hogy 1 százalék növelése mennyi pénzt igényel. Én ezt elhiszem, de arról van szó, hogy a jelenlegi struktúrában, és most arról beszélünk, hogy megyünk arrafelé, hogy az ügyeletesek számát csökkentjük, hát akkor legalább a pénzüket emeljük.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk! Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc. A 14. pontban Schvarcz Tibor, Vojnik Mária és képviselőtársai szintén az ügyelet díjazásának emelését javasolják. Itt megmaradna a differenciált ügyelet, de a minimumértékek magasabbak lennének. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A kormány álláspontja ennél a javaslatnál is ugyanaz, mint az előzőnél, tehát nem támogat ügyeletidíjmérték-emelést.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta. A 15. pontban Nagy Kálmán képviselő úr javaslata a készenléti díj mértékének emelésére irányul.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Egységesen döntött a kormány a díjmérték emelésének a nem támogatásáról. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc, a többség nem támogatta. A 16. pontban Béki Gabriella jogtechnikai pontosítást javasol.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Soron következik az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Az 1-es pontban Gúr Nándor és képviselőtársai módosító javaslatáról mi a kormány álláspontja?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Többség. A 2. pontban Vas János képviselő úr javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egy. Egyharmad sem. A 3. pontban Bernáth Ildikó és képviselőtársai javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Hét igen. Nincs többség. Kiss Ferenc képviselő úr a 4. pontban tesz javaslatot.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk, ismereteink szerint a foglalkoztatási bizottság fog ebben a tárgykörben benyújtani kapcsolódó módosító javaslatot.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nincs támogatás. Az 5. pontban Gúr Nándor és képviselőtársai kiegészítése érinti az egészségügyet.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Többség. A 6. pontban Bernáth Ildikó és képviselőtársai javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, egyharmad megvan. A 7. és 9. pontban Bernáth Ildikó képviselő asszony külön törvényt javasol az egészségügyi tevékenységre vonatkozó részletes szabályozással összefüggésben.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen. A 8. pontban Bernáth Ildikó tesz javaslatot.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Részben az előző ponttal is összefüggő indoka az, hogy speciális szabályok szükségesek ahhoz, hogy például egy kollégiumban vagy az egészségügyben meghatározott területeken meg lehessen állapítani azt, hogy milyen esetekben milyen feltételekkel lehessen ügyeletet elrendelni. Ezek olyan szakmai, specifikus, aprólékos szabályok, amelyek nem törvényi szabályozást igényelnek.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen. A 10. pontban Gúr Nándor képviselő úr javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. A 11. pontban Bernáth Ildikó és képviselőtársai javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. E tekintetben szakmai álláspontot mondok, mert jelenleg készül egy kiegészítő előterjesztés, amely az úgynevezett opt-out szabályra vonatkozóan kormányzati döntést fog pluszban előkészíteni. Tehát erről valószínűleg a kormány a jövő héten dönt.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen. A 12. pontban Gúr Nándor és képviselőtársai javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Többségi támogatás van.
Az ajánlás 13. pontjában Vas János képviselő úr kiegészítéséről mi a kormány álláspontja?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, figyelemmel arra, hogy abból indul ki, hogy a munkáltatók többsége egy munkavállalót foglalkoztat, és az általánoshoz képest megfordítja a szabályozás rendjét.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Nincs jelzés.) Nincs támogatás.
Az ajánlás 14. és összefüggő 15. pontjában a pihenőidővel kapcsolatos javaslatról mi a kormány álláspontja?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk, pontosító szabályok.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az ajánlás 16. pontjában Bernáth Ildikó, Kontur Pál és Ékes József képviselők a 8. § elhagyását indítványozzák.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja ezt az indítványt. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 9, tehát a bizottság többsége nem támogatja.
Az ajánlás 17. és 19. pontjában Vas János képviselő úr az írásos megállapodás mértékét, felső határát kívánja befolyásolni, illetőleg erre irányul a kezdeményezés.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 1.
Végül az ajánlás 18. pontjában Gúr Nándor képviselő úr ugyanehhez a szakaszhoz tett javaslatot más megfogalmazásban. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a javaslatot támogatjuk, hiszen egyértelműen így szabályozza le a 127/A. §, hogy a 200 óra felett plusz 100 óra éves rendkívüli munkavégzést lehet elrendelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja a javaslatot.
Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony. Ezeket az indítványokat is megbeszéltük.
Most soron következik a rehabilitációs járadékról szóló 2913. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalásra. Tisztelt Bizottság! Itt csak a feladatkörünkbe tartozó indítványokkal foglalkozunk, ami nem nagy számú.
Tisztelt Bizottság! Ennél a napirendi pontnál a szociális és munkaügyi tárcát Juhász Ferenc főigazgató úr, illetve Csák Andrea főosztályvezető-helyettes asszony képviseli, és dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszony.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ha bárkinek olyan indítványa van majd, hogy még más módosítókról szavazzunk, de az én kezdeményezésem erre nem irányul, akkor szíveskedjenek ezt jelezni.
Az ajánlás 2. pontja összefügg a 3. ponttal, Borsos József és képviselőtársai indítványáról van szó, amely a munkaképesség, illetőleg a rehabilitáció definíciójára irányul. Kérdezem ezzel kapcsolatban a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Miért?
DR. JUHÁSZ FERENC (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kialakítandó rehabilitációs ellátórendszer a szakmai munkaképesség megállapítására és annak rehabilitációjára épül. Tehát a munkaképességet a jelenlegi foglalkozás vonatkozásában, a képzettséghez csatlakozó munkakörök és foglalkozások vonatkozásában, ha ezekben nem lehetséges a rehabilitáció, akkor pedig az egyéb foglalkozások, javasolt foglalkozások vonatkozásában állapítja meg. A javaslatunknak az a lényege, hogy szűnjön meg a parttalan, a foglalkozás, a munka feladatait, a munka körülményeit figyelembe nem vevő úgynevezett általános munkaképesség-csökkenés használata.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja az ajánlás 2. és 3. pontját? (Szavazás.) 9, tehát egyharmad támogatja, a többség nem támogatta.
Az ajánlás 4. pontjában Farkas Imre és képviselőtársai a megfelelő munkahely fogalmát vezetnék be. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja, kapcsolódó módosító indítvánnyal pontosítva valószínűleg igen.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság véleményét. Ki támogatja ezt az indítványt az ajánlás 4. pontja szerint? (Szavazás.) 9.
Az ajánlás 6. pontjában Ékes József és képviselőtársai a rehabilitációs járadékra jogosultság szabályait egészítik ki. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatják. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9.
Az ajánlás 9. pontjában Béki Gabriella és Borsos József képviselő a rehabilitációs járadékkal összefüggő (1) bekezdés elhagyását javasolják. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 11. és az ezzel összefüggő 48. pontjában Iván László és képviselőtársai az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet feladataival kapcsolatban tesznek javaslatot, illetőleg egy mellékletet is beépítenének a törvényjavaslatba. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Tudhatjuk, hogy miért? Röviden.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet feladatai olyan részletszabályokat tartalmaznak, amelyek nem igényelnek törvényi szintet. A törvényi szintet igénylő szabályokkal a komplex minősítésre vonatkozó alaprendelkezések benne vannak a törvényjavaslatban.
ELNÖK: Ki támogatja az ajánlás 11. és 48. pontját? (Szavazás.) 9. A többség nem támogatja.
Az ajánlás 12. és 49. pontját egy hasonló rendszerben kezdeményezik képviselőtársaink, csak itt komplex rehabilitációs szakértőrendszernek nevezik, és szintén mellékletet ajánlanak. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja ezt a javaslatot. Ki támogatja az Iván képviselő úrék indítványát. (Szavazás.) 9 támogatja.
Az ajánlás 19. pontjában Kékesi Tibor képviselő úr javaslatáról mi a kormány álláspontja.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Az ezzel ellentétes irányút megszavaztunk, ha jól értelmezem. Ki támogatja a 19. pontot? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs támogatottsága.
Az ajánlás 23. pontjában Vidorné dr. Szabó Györgyi és képviselőtársai a rehabilitációs járadék igénybejelentésével kapcsolatosan a tervezetet módosítanák. Kérdezem a főosztályvezető-helyettes asszonyt, Csák Andreát. (Dr. Spiák Ibolya távozik az ülésről.)
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem tudjuk támogatni, kapcsolódó módosító indítvánnyal igen.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 8, egyharmad megvan.
A 44. indítványt ajánlom még a figyelmükbe, Ékes képviselő úr és képviselőtársai a rehabilitációs járadékban részesülők felmondásával kapcsolatos szabályt pontosítanák. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. (Dr. Mikola István: Miért?)
ELNÖK: Igen, Burik Mária?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Alapvetően a törvényjavaslatban szereplő szabály eleve a hosszabb, a teljes keresőképtelenség idejére biztosít felmondási védelmet az általános munkajogi szabályokhoz képest, amelyek időben korlátozzák a védelmet. Tehát jelen esetben a keresőképtelenség teljes időtartama felmondási tilalom alá esik, tehát ez alatt nem lehet rendes felmondással megszüntetni az érintett munkavállaló munkaviszonyát. Ezt követően szintén van egy további védettség, mivel a munkáltatónak ebben a különleges esetben meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan munkakör, amelynek ellátására a megváltozott egészségi állapotú munkavállaló alkalmas, és csak azt követően lehet megszüntetni a jogviszonyát. Tehát a védettség ebben a formában is sokkal erősebben van biztosítva, mint az alapesetben.
Másik oldalról a törvényjavaslatban jelenleg szereplő szabállyal az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértett, az új javaslatról pedig a véleményét nem ismerjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy mi a bizottság véleménye erről az indítványról. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 7, megvan az egyharmad.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amelyről tárgyalni és szavazni kívánnak, de nem tárgyaltuk. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen jelentkezés. Köszönöm szépen.
Egyebekben van-e bejelentenivaló? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor arra hívom fel ismételten a figyelmet, hogy jövő héten előzetes információim szerint hétfő este kerül sor a részletes vitákra a ma tárgyalt törvényjavaslatoknál, és akkor nincs akadálya annak, hogy kedden 11 órai kezdettel a kiegészítő ajánlásokat szemügyre vegyük. Szerdán kerülne sor az emberi erőforrás nyílt napra június 6-án, amit előzetesen terveztünk.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 10 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika, Lajtai Szilvia és Prin Andrea