EB-14/2007.
(EB-34/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. május 16-án, szerdán, 10.00 órakor
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár székháza
földszinti tárgyalótermében
megtartott kihelyezett üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
Tájékoztató az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi első négy hónapjának mérlegéről, a bevételi és kiadási előirányzatok teljesüléséről kasszánkénti alábontásban *
Kérdések *
Major Zoltán válaszai *
Dr. Székely Tamás válaszai *
Dr. Lelkes Ildikó válaszai *
Dr. Székely Tamás válaszának folytatása *
Hozzászólások *
Hozzászólások a meghívottak részéről *
Bidló Judit hozzászólása *
Dr. Tóth Zoltán hozzászólása *
Tájékoztató az európai egészségbiztosítási kártya magyarországi bevezetésének előkészítéséről és lehetőségeiről *
Katona Zoltán szóbeli tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Katona Zoltán válaszai *
Elnöki zárszó *
1. Tájékoztató az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi első négy hónapjának mérlegéről, a bevételi és kiadási előirányzatok teljesüléséről kasszánkénti alábontásban
2. Tájékoztató az európai egészségbiztosítási kártya magyarországi bevezetésének előkészítéséről és lehetőségeiről
3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyebek
5. Fakultatív program: a gyógyszerfelírási szoftver működésének megtekintése
Elnököl: Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kökény Mihály (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Czinege Imre (MSZP) Dr. Garai István (MSZP)
Papp József (MSZP) Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Csáky Andrásnak (MDF)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Major Zoltán főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Székely Tamás főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Katona Zoltán számítástechnikai főosztályvezető (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Lelkes Ildikó (Egészségügyi Minisztérium)
Bidló Judit (Innovatív Gyógyszergyártók)
Dr. Tóth Zoltán (Orvostechnikai Szövetség)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 16 perc)
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! (Az elnök megérkezését az ellenzék soraiból taps köszönti.) Elnézést a késésért, de 9 óra előtt 10 perccel elindultam a Klinikáktól és most értem ide kocsival. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a mai bizottsági ülésünket. A mai ülés napirendi pontjait írásban megkapták. A 3. napirendi ponthoz, a költségvetéshez nem érkezett olyan módosító javaslat, amit meg kellene tárgyalni, így ezt a napirendi pontot levesszük a bizottság napirendjéről.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendi javaslatot ezzel a változtatással. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. A bizottságunk elfogadta a mai ülésünk napirendjét.
Soron következik az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi első négy hónapjának mérlegéről, a bevételi és kiadási előirányzatok teljesüléséről kasszánkénti alábontásban című tájékoztató. Felkérem a főigazgató urat a tájékoztató megtartására.
Major Zoltán kiegészítése
MAJOR ZOLTÁN (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): (Előadását projektor segítségével tartja meg.) Tisztelt Bizottság! Tisztelt Alelnök Úr. Szeretettel köszöntöm önöket. Szeretném kezdeni az E-Alap egyenlegének áttekintésével. Ha megnézzük az E-Alapot és az E-Alap bevételi és kivételi oldalát, akkor látható, hogy folyamatosan, évek óta sorozatosan gyakorlatilag negatív deficittel zárt. Idén is 1637,8 milliárdos bevétel mellett, valamint 1665,3 milliárdos kiadás mellett 27,5 milliárdos deficit van betervezve. Ehhez képest, ha megnézzük az E-Alap első négy havi egyenlegét, azt látjuk, hogy a bevételi oldalon 102,6 százalékon áll, illetve kiadási oldalon 96,6 százalékon áll. Összességében ennek eredményeképpen az egyenleg - azt tudom mondani, a történelem során először - plusz 23,9 milliárd, ami különösen fontos akkor, hogy ha összehasonlítjuk a múlt év azonos időszakával, amikor -61 milliárd forint volt az egyenleg. Ezeket a sorokat természetesen részleteiben is be fogom mutatni.
Az E-Alap egyenlegének alakulása tekintetében ezen a dián láthatjuk a tavalyi egyenleget. Lehet látni, hogy tavaly egyetlen egy hónap kivételével folyamatosan negatívban volt, ehhez képest az idén az első négy hónapban egy hónap volt, amikor negatív egyenlegünk volt, azon kívül a másik három hónapban pozitív egyenleggel zárt az alap.
Most pedig szeretnék áttérni a bevételekre. A bevételek oldalán, amit ki szeretnék emelni, az a járulékbevételek. A járulékbevételeknél láthatunk +30 milliárdos teljesítést az előirányzathoz képest, és gyakorlatilag ez az, ami nagyrészt meghatározza az E-Alap jelenlegi pozitív egyenlegét. A 3. sorban látható az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek. Itt jellemzően a gyógyszergyártói befizetések fognak megjelenni, amelyek áprilistól indultak és természetesen, mivel az előirányzat 1/12-eddel van meghatározva, itt jelenleg egy hiány mutatkozik, azonban az év során ez a hiány csökkenni fog.
Összességében, ha megnézzük a bevételi főösszeget, ha megnézzük, 559,9 milliárdos I-IV. havi teljesítés áll szemben az 545,9 milliárdos előirányzattal. Ehhez képest van egy 14 milliárdos többlet.
Ha megnézzük az E-Alap bevételeinek alakulását, láthatjuk azt, hogy január volt az a hónap, ahol a járulékbevételek nagyon jelentősen voltak. Januárban kapjuk meg a decemberi fizetések, illetve illetmények utáni járulékot és a december végi kifizetések eredményeképpen, amikről tudjuk, hogy december végén, karácsony környékén történik meg a versenyszektorban, meg a foglalkoztatotti szférában a különböző jutalmak kifizetése, gyakorlatilag erre vezethető vissza, hogy január lényegesen meghaladja az előirányzatot. Ehhez képest a többi hónap picit alatta marad, ami minden évben gyakorlatilag minden évben ugyanígy jelentkezik. Várakozásaink szerint az előirányzat teljesíthető lesz éves szinten, ugyanis az év végén mindig az év végi szezonalitásnak köszönhetően a bevételek növekedni fognak.
A kiadások oldalán először egy áttekintést szeretnék adni. Ami látható, hogy összességében a kiadási főösszeg oldalon van egy 19 milliárd forintos megtakarítás. Ez azonban sok szempontból egy ideiglenes megtakarítás, hiszen itt is a szezonalitás eredményeképpen és különböző tételek eredményeképpen van ez, amelyeknek a kifizetései később fognak megtörténni. Gondolok itt elsősorban a struktúraátalakításra a félretett 27,5 milliárdos összegnek a kifizetésével, amelyiknek a második negyedévtől történik meg a kifizetése. Tehát emiatt van itt egy jelenleg technikainak mondható kiadási megtakarítás, ez a következő hónapokban rendeződni fog.
A természetbeni és pénzbeli ellátások, valamint egyéb kiadások alakulásánál egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Azt lehet látni a havi kiadásokból, hogy gyakorlatilag minden hónapban - egy kivétel - az egytizenketteddel meghatározott előirányzat alatt voltunk, de ami fontos, az az, hogy januárban lehet látni, hogy túlléptük, és a januári túllépés gyakorlatilag egy tételre vezethető vissza, éspedig arra, hogy tudjuk, január első két hetében volt a gyógyszertámogatások csökkenése előtt egy nagyobb felvásárlás, és látható, hogy ennek eredményeképpen a januári gyógyszerkiadásunk 37,3 milliárd forint volt. Azt kell mondjam, ez volt a legmagasabb összeg az OEP történetében. A pozitív dolog viszont az, hogy ez utána beállt egy olyan 25-26 milliárd körüli összegre.
A gyógyító-megelőző ellátásokat szeretném most részletesebben bemutatni. A gyógyító-megelőző ellátások körében, hogyha megnézzük, összességében az első négy hónap után van egy mínusz 15 milliárdos megtakarítás, de ahogy említettem, és ahogy látni is lehet, ennek az egyik fő oka az összevont szakellátásban jelentkező különbség, amely, mint ahogy korábban is mondtam, a 27,5 milliárdos struktúraátalakítással kapcsolatos működési, illetve pályázati összegekkel hozható kapcsolatba. Ezen kívül pedig természetesen a gyógyító-megelőző ellátásokban is van mindig egy szezonalitás, a II. félévnek a kiadása mindig erősebb, mint az I. félévé, és ahogy az intézmények beállítják a finanszírozásukban a szezonalitást, azt természetesen az OEP finanszírozása is leköveti.
Szeretném röviden bemutatni még a gyógyító-megelőző ellátások kiadásának a havi alakulását. A márciusi magasabb kifizetés annak tudható be, hogy márciusban fizettünk ki háromhavi kiegészítő díjat, tehát az első három havi kiegészítő díjat, aminek a kifizetése a II. negyedévben is meg fog történni természetesen. De lehet látni, hogy az első négy hónapban összességében az előirányzat alatt vagyunk.
Itt egy rövid zárójelet szeretnék tenni, és szeretnék bemutatni néhány oldalon egy pár olyan tényt, amely a reform eredményeképpen bevezetett intézkedéseknek a finanszírozási hatását elemzi. A legelső diámon a háziorvosi szolgáltatók havi bevételeinek az alakulása szerepel, amit természetesen a vizitdíj tekintetében szeretnék bemutatni. Hogyha ezt áttekintjük, akkor láthatjuk azt, hogy 2004-től - az első két vertikum a 2004-es háziorvosi kifizetés - 2006., illetve 2007 áprilisáig mutatjuk be. Látszik, hogy volt egy folyamatos növekedés, de egy nagyon enyhe növekedés, és ehhez képest amit most el lehet mondani, az az, hogy az első vizitdíjas hónap után gyakorlatilag megjelent egy, úgy gondolom, jelentősnek mondható pluszbevétel a háziorvosoknál. Ebben az esetben azt tudom mondani, hogy áprilisban vizitdíj nélkül 630 ezer forint lett volna az átlagos háziorvosi finanszírozás, vizitdíjjal együtt ez 820 ezer forintra növekedett, tehát látni lehet, hogy itt egy jelentős, egy közel 200 ezer forintos átlagos finanszírozásnövekedés történt. A gyermekpraxisokban ugyancsak, lehet látni, hogy 660-ról 805 ezer forintra, a vegyes praxisokban pedig 730-ról 930 ezer forintra emelkedett ez az összeg.
Úgy gondolom, elmondható tehát, hogy a vizitdíjnak legalábbis az az eleme, amely a háziorvosoknak a finanszírozási pozíciójának a javulását eredményezi, az gyakorlatilag megvalósul. Illetve ami még megvalósul a vizitdíj hatásaként, azt a járóbeteg-szakellátásban mutatjuk be az esetszámok alakulását a vizitdíj előtti és a vizitdíj utáni időszak kapcsán. Látni lehet tehát, hogy míg korábban, a vizitdíj előtt, 2006-hoz képest 2007-ben összességében gyakorlatilag a 2006-os szinten alakult az esetszám, és ahhoz képest 2007-ben, a vizitdíj bevezetése után történt egy csökkenés, amely csökkenés átlagosan közel 20 százalékos.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény kapcsán szeretnék még bemutatni néhány finanszírozási változást. Amit szeretnék bemutatni, az az, hogy hogyan alakult át az aktív járó- és krónikuskasszákban történő kifizetés, illetve hogyan fog az átalakulni az év második felében, a III., illetve a IV. negyedévben. Az első diámon azt lehet látni, hogy az ágyszámok csökkenésével arányosan a III., illetve a IV. negyedévben gyakorlatilag csökkenni fog a finanszírozás, amit azonban nagyon fontos azonnal elmondani, az az, hogy ez a csökkenés azt is eredményezi, hogy az egy ágyra, tehát az egy egységre jutó finanszírozás növekedik. Hogyha megnézzük az egy ágyra jutó finanszírozást, akkor láthatjuk, hogy az I. félévben ez 466 ezer forintról 560 ezer forintra emelkedik, tehát közel 100 ezer forintos havi finanszírozási emelkedés történik az egy ágyra jutó finanszírozás kapcsán. Ugyanakkor tudjuk, hogy a reformnak célja volt a járóbeteg-szakellátás, illetve a krónikus fekvőbeteg-szakellátás, valamint a rehabilitáció preferálása. Ez, összehasonlítva 2006-tal, úgy gondolom, megvalósult, látható a dián, hogy a tervezett összegek szerint a III., illetve IV. negyedévben 14 milliárd lesz a kifizetés negyedévente, összehasonlítva az I. és II. negyedéves 9,6, illetve 9,4 milliárddal. Itt összességében azt tudom mondani, hogy az aktív ellátásból átcsoportosítottunk 7,6 milliárd forintot, ami gyakorlatilag a krónikus, illetve a rehabilitációs finanszírozásban jelenik meg. És itt is azt lehet látni, hogy ugyanakkor az alapdíjemelések hatásaként is az egy ágyra jutó finanszírozás ugyancsak emelkedik egy közel 8 százalékos összeggel: a 159 ezer forint/hóról megnövekedik 172 ezer forint/hóra.
És hasonlóan járóbeteg-szakellátásban lehet látni, hogy a 3., illetve 4. negyedévben lesz egy finanszírozási kondíciójavulás. Itt a járóbeteg-szakellátásban közel 10 milliárd forintos átcsoportosítás történt a 3., illetve 4. negyedévre, a második félévre. És ennek eredményeképpen, amit ugyancsak szeretnék elmondani, az egy órára jutó finanszírozás is jelentősen növekedik, közel 28 százalékkal, tehát 4900 forintból 6300 forintra.
A gyógyszertámogatásban összességében van egy 7,4 milliárd forintos finanszírozási elmaradás. De amit itt látni kell, az az, hogy a gyógyszertámogatás kiadásait, ahol a költségvetési sorok eredményeképpen 114 százalék mutatkozik, ezt együtt kell értelmezni a gyógyszertámogatási kiadási tartalékkal. Ez az a tartalék, amelyikkel a költségvetési törvényben szereplő 287 milliárd forinttal túl lehet finanszírozni a gyógyszerkasszát éves szinten 54 milliárd forinttal. Tehát, hogy ha a kettőt együtt értelmezzük, akkor láthatjuk azt, hogy közel 5 milliárd forinttal az előirányzat alatt vagyunk. És ami nagyon fontos, itt lehet látni a havi kiadásokat 2006-ban és 2007-ben. Lehet látni azt, hogy míg 2006-ban, ha egy trendvonalat rárakunk a kiadásokra, akkor egy nagyon erőteljes pozitív trend jelentkezik. Láttuk tavaly, hogy a kiadások gyakorlatilag az infláció háromszorosával emelkedtek. A gyógyszerkassza volt az, amelyiket korábban nem nagyon tudott az OEP betartani. Ehhez képest lehet látni, hogy most az első négy hónapban egy jelentős csökkenés van, gyakorlatilag most azt tudjuk mondani, hogy a gyógyszerkassza ugyancsak hosszú évek után először az idén betartható lesz a kereteken belül. Az első hónapnak a magasabb értéke az első kétheti felvásárlásnak köszönhető.
Amire itt még szeretnék kitérni, az a gyógyszer-gazdaságossági törvény végrehajtása eredményeképpen az első fixesítés tapasztalatai. Ahol láthatjuk azt, hogy a referencia feletti készítmények forgalmának megtörtént egy jelentős csökkenése, és ami nagyon fontos, amit elmondhatunk itt, hogy egyrészt április 1-je és december 31. között látunk egy közel 15 milliárd forintos megtakarítást a kasszának, de ezen túl, ugyanezen időszakban látunk egy közel 10 milliárd forintos betegteher-megtakarítást az első fixesítés eredményeképpen.
Számokban a fixesítés. Gyakorlatilag április 1-jéig 783 darab ágycsökkenés történt meg. Április 1-je óta további 500 van még folyamatban. Ezen belül a magas tértidíjú készítmények közül április 1-jétől 77, június 1-jétől 26 készítményt zártunk ki a támogatásból, de ezek természetesen olyan készítmények, ahol az OGYI által egyenértékűnek nyilvánított helyettesítők léteznek, illetve a betegterhek csökkenése normatív jogcímen: 918 készítmény tértidíja csökkent, 146 nem változott, illetve egyéb jogcímen 312 készítmény térítési díja csökkent, 52 növekedett és 362 nem változik.
Amit még szeretnék bemutatni, azok a népbetegségeknek titulált betegségekre való különböző készítmények, vérnyomáscsökkentők, antidiabetikumok, illetve koleszterincsökkentők. Nagyon fontos itt azt látni, hogy ha megnézzük a térítési díj csökkenést, az ezekben a példákban nagyon jelentős. 22-től 45 százalékig. Ez az, ami visszavezethető arra, hogy a betegterhek csökkenésében megvalósult egy közel 10 milliárdos csökkenés.
A gyógyászati segédeszközök tekintetében a gyógyászati segédeszköz-előirányzat az, amit a legfeszítettebbnek látunk az idei évben. Az első négy hónap után van egy 1,6 milliárdos túllépésünk a kasszában és gyakorlatilag mind a kötszertámogatásban, mind az egyéb gyógyászati segédeszköz-támogatásban ez a túllépés érzékelhető. Szeretném bemutatni a kasszát érintő jogszabályváltozásokat. Amelyek közül a novemberi közgyógy-árlicit közismert, a decemberi támogatásváltozás ugyancsak, márciusban történt meg a promóció szabályozásának a kihirdetése, illetve ami a legfontosabb, a 2007 áprilisi transzparens befogadás kihirdetése miniszteri rendeletben, amelynek eredményeképpen már április hónap folyamán 306 termék törlése történt meg a forgalmazók kérésére. 36 termék ára csökkent. Itt a csökkenés 1 százaléktól 38 százalékig valósult meg. És ez a transzparens befogadási rendelet az, amelyik megteremti a gyógyszerhez hasonló befogadási eljárásoknak a lefolytatását, és el tudom mondani, hogy jelenleg több száz befogadási kérelem van nálunk folyamatban. A gyógyászati segédeszköz-támogatások tekintetében, ahogy elmondtam, érzékelünk egy feszültséget a kasszában, gyakorlatilag március kivételével mindegyik hónapban valamivel felette vagyunk. A jó dolog az, hogy februártól áprilisig most már egy picivel volt felette. Januárban volt egy áthúzódó hatása decemberről +800 millió forint és azért van egy 4,1 milliárdos kasszakiáramlás.
Pénzbeli ellátások. Itt összességében van egy 4,1 milliárd forintos megtakarítást, itt az oroszlánrészt a táppénzkiadás adja. Azt el tudom mondani, hogy ha megnézzük a táppénzkiadások alakulását, gyakorlatilag január kivételével minden hónapban kisebb volt a táppénzkiadás, és erre készítettünk egy elemzést is, amelynek eredményeképpen megállapítottuk, hogy ez a kiadáscsökkenés összhangban van azzal, amit láttunk a keresőképtelen esetek számának alakulásával. Ez 15 százalékkal csökkent az első négy hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennek eredményeképpen tehát látható az, hogy alatta vagyunk. És a prognózisunk megint az, hogy a kasszát be fogjuk tudni tartani.
Gyakorlatilag ennyit szerettem volna összefoglalóan mondani. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most kérdések következnek, utána pedig hozzászólások. Van kérelem, hogy a hallgatóság köréből is szeretnének hozzászólni, erről majd szavaz a bizottság, hogy adjunk-e szót vagy sem. Ki kíván kérdezni? Csáky András, parancsoljon!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Igazgató Úr! A gyógyszerkassza alakulása kapcsán a betegterhek csökkenéséről gyönyörű szép ábrákat mutattak be. Van-e ábrája, be tudja-e mutatni, hogy a támogatás csökkenése mennyiben változtatta a betegterheket? Mert úgy gondolom, az a korrekt, ha szembeállítjuk. Ha bár ez egy jó kommunikációs fogás, hogy a negatívumokat elhallgatjuk. A másik az összevont kassza kapcsán nehezen értelmezhető a megtakarítás a volumenkorlátok ismerete nélkül. Tehát a tárcával együttesen kellett volna összeállítani ezt az anyagot, hogy lehessen látni, hogy alakulnak a különböző kapacitási lehetőségek az intézmények előtt, illetve mennyiben használják ki, mennyiben lépik túl, még ha a saját kárukra is, a korlátot. Van-e ilyen jellegű adatuk? Mert az hitelesítené a prezentációt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Puskás képviselő úr, utána Perjési képviselő asszony következik.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A főigazgató úrtól egy-két egyszerű dolgot szeretnék megkérdezni a háziorvosi ellátással kapcsolatban. Van-e arról információja - nyilvánvalóan van, és kérem, ossza meg velünk -, hogy az egy praxisra jutó támogatások értéke hogy alakult az évek során, ez '93-tól indult. Először a nominális, aztán a reálértéke hogy alakult a háziorvosi praxisok támogatásának? Várható-e valamiféle eszköztámogatási módszer ebben az esztendőben, miután ez tavaly megszűnt? Aztán az ágyfinanszírozással kapcsolatban nem értettem pontosan - illetve értettem -, hogy az egy ágyra jutó pénzösszeg megnőtt. Kérdezem, hogy betegre vetítve kiszámolták-e, hogy az egy betegre, illetve az egy esetre jutó pénzösszeg változott-e. Mert én úgy gondolom, hogy ha az ágyat megszüntetjük, az osztásból kivesszük, akkor teljesen egyértelmű a matematikai eredmény, amely most látható volt. Tehát az egy esetre eső finanszírozás hogy változott, változott-e? A sürgősségi ellátással kapcsolatban az infarktusos betegek TCI-kezelésénél TVK van, avagy nincs? Félek, hogy még mindig van, és szeretnénk, ha megszűnne a sürgősségi ellátásnál. Aztán a betegszállítások finanszírozásának az alakulásával kapcsolatban tud-e valamit mondani? És még egy gonoszkodó hozzászólásom, kérdésem van: a táppénzcsökkenés okát tudják-e. Kevesebb lett esetleg a dolgozó, és akkor nyilvánvaló, hogy kevesebb dolgozó kevesebb ideig beteg, illetve gyógyultabbak... (Közbeszólásra:) ...egészségesebbek, gyógyultabbak vagyunk-e? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési képviselő asszony, utána Béki Gabriella következik.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Főigazgató Úr! Tisztelt Képviselők! Két kérdésem van. Az egyik, hogy az elmúlt negyedévre nézve vizsgálták-e, hogy az ágyak száma, a betegforgalmi adatok és a teljesítményvolumen-korlát milyen összefüggést mutat, le lehet-e ebből valamit vonni, és ez hogy hat vissza a nagyobb fekvőbeteg-intézmények finanszírozására?
A másik, hogy ugyan nagyon rövid idő telt csak el még, a tendencia érezhetően jó. Mégis azt látjuk itt, hogy hiába emelkedett a járóbeteg-szakorvosi órák díja vagy éppen a praxisok havi költsége - nagyon jó, hogy ez most emelkedik -, de ha belegondolunk, hogy ebből mi mindent kell kifizetni, akkor az már mindjárt nem olyan nagyon szép. A kérdésem az, hogy ha ez a tendenciát sikerül tartani, és sikerül racionalizálni, hogy minden dologra egyformán jusson az Egészségügyi Alap pénzéből, akkor belátható időn belül mikorra teszi azt, hogy ezek a praxisdíjak vagy a szakorvosi díjak, amelyekben az asszisztensnek és mindennek a díja benne van, megközelítik az európai díjakat. Köszönöm.
ELNÖK: Béki Gabriella, utána Spiák képviselő asszony következik.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy ezek a számok az egészségbiztosítási kasszával való gazdálkodás szempontjából abszolút reményt keltőek és biztatóak, de engem is az érdekel, hogy ezzel párhuzamosan a lakossági terhek hogyan alakultak, hogyan növekedtek. A kérdést egészen konkrétan a gyógyászati segédeszközökre irányulóan szeretnék feltenni, mert ezzel kapcsolatban az a háttér-információm, hogy egyes gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférés vonatkozásában nem néhány százalékos, hanem többszörös betegteher-növekedés jelentkezett. Nem tudom, hogy erre vonatkozóan vannak-e adatok, információk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Spiák Ibolya!
DR. SPIÁK IBOLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Három kérdésem volna. Az első az akut miokardiális infarktus ellátásával kapcsolatos. Szeretném megkérdezni, hogy az akut infarktus ellátásának, illetve a fenyegető miokádiás infarktus ellátásának van-e TVK-ja. A következő kérdésem a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos: tervezik-e a háziorvosi praxishoz hasonlóan a járóbeteg-szakellátás finanszírozásában esetleg megnevezni, nevesíteni az eszköztámogatást, illetve lesz-e lehetőségük az amortizáció elszámolására? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Dr. Garai István jelentkezik.) Garai képviselő úr!
DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Makrogazdasági szempontból nyilván egyértelmű, hogy a kiadások exponenciális növekedése is egyfajta tendencia, amelynek szemtanúi voltunk az elmúlt időszakban, az hosszabb távon nem tartható, és ha erről az oldalról nézzük, akkor bizonyos pozitív eredményeket lehet látni. Másrészt nyilvánvaló, hogy egyfajta megtakarítás történhet ésszerű költségcsökkenéssel, ésszerű struktúraváltással, de bizonytalan és meghatározhatatlan százalékokban talán más területen való pénzhiányból is, ami már nem biztos, hogy szimpatikus egy gyakorló orvos számára. Na mindegy, a kérdésem lényege az - részben csatlakozva képviselő asszonyhoz -, hogy nem elszabadítva a költségeket, de azért bizonyos forrásoknak a felszabadulását vagy egy lélegzetvételnyi időnek a feltűnését fel tudjuk-e használni olyan régóta, évek óta húzódó, népegészségügyi szempontból, prevenciós szempontból, hosszabb távon közgazdasági és gazdasági szempontból is nagyon lényeges lépések megtételéhez - olyanra gondolok, mint a daganatdiagnosztika, a PET/CT és egyéb finanszírozás, a hemodinamikai finanszírozásról nem beszélve -, ami több száz vagy több ezer embernek az életét mentheti meg, illetve munkaképességét állíthatja vissza rövid időn belül és teljes mértékben. Az volna tehát a kérdésem, hogy ez a fajta struktúraváltás, ami folyamatban van, lehetőséget ad-e a források átcsoportosításával ilyen kérdések megoldására.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? Amennyiben... (Dr. Puskás Tivadar jelentkezik.) Puskás képviselő úr második körben?
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Tisztelettel, szabad kérdezni, elnök úr?
ELNÖK: Igen.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Tegnap nagyon jól előrehaladtunk a megegyezés területén az orvosi ügyeletek pénzét illetően. Forrásoldalról, úgy nézem, van maradék ebben a rendszerben. A tegnap induló törvénytervezet-tárgyalás kapcsán biztat-e bennünket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy nyugodtan próbáljuk a politikai egyezség keretében az ügyeletre jutó összeg emelését a minden oldalról megcélzott nagyságúra - itt elhangzottak ilyen 150 százalékok, 300 százalékok - eljutni és kihegyezni? Magyarul: az ügyeleti időnek a díjazásában a többletmunkának megfelelő díjazás forrását tudja-e biztosítani az OEP?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés van-e? (Dr. Vojnik Mária jelentkezik.) Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Azok a számok, amelyek előttünk vannak, azok az Egészségbiztosítási Pénztár makroszámai, de a dolgok igazán mindig a finom részletekben rejtőznek el. Én azt szeretném megkérdezni, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár az intézményi struktúra átalakításával párhuzamosan követi-e, figyel-e arra, illetve milyen adatgyűjtést alkalmaz a tervezhető és nem tervezhető beavatkozások számának és költségének a követésére. Hiszen azt látjuk, hogy a kapacitások változásával azért csak a tervezhető beavatkozások egy részére van igazából ráhatásunk. Vannak azonban olyan kórformák, megbetegedések, amelyek nem tervezhetők.
Akár a balesetekről beszélek, akár az akut szívérrendszeri megbetegedésekről, és még jó néhány szóba jön. És kérdésként is és részben hozzászólásként is felvetem, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dolgozzon ki egy megfigyelési módszert. Kapjanak az országgyűlési képviselők egy tájékoztatást, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár kiadásaiban a tervezhető és nem tervezhető beavatkozásokra mikor hova és mennyit költünk. Ezzel nemcsak a nem tervezhető sürgősségi ellátások megbízható és biztonságos finanszírozásáról szólnak, hanem akár már a jövő évi költségvetés és a megtervezhető kapacitásátalakítások szempontjából is nagyon fontos lenne számunkra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést. Vojnik képviselő asszony juttatta eszembe. Főigazgató úr! Beszélő viszonyban vannak az APEH-hal? Miért az állampolgárokat, a vállalkozókat vegzálják olyan adatokért, amelyek az APEH-nél rendelkezésre állnak a járulékfizetéssel kapcsolatosan. És tényleg, milyen ez az informatikai kapcsolat? Képes-e arra, hogy a későbbiek folyamán folyamatosan kövesse ezt az egészet. A különböző nyomtatványok alapján az APEH-nál rendelkezésre állnak visszamenőlegesen is. Illetve mi az oka, hogy az OEP-nek nincsenek meg ezek az adatok? Mi lett ezekkel az adatokkal?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amíg gondolkodnak, ha megengedik, én is kérdeznék. Az áralkuban a gyógyszerek vonatkozásában mindig az olcsóbbat kell negyedévente. Meddig lehet ezt és meddig tartható, hogy olcsóbbat kérünk? A gyógyászati segédeszköz-kassza vonatkozásában említette, hogy feszített. Visszakérdeznék: mennyire feszített a kassza olyan tekintetben, hogy lényeges csökkenést szenvedett el és a legutóbbi bizottsági ülésünkön megállapítottuk, hogy a gyógyászati segédeszköz-kasszának a volta, nagysága nem biztos, hogy elegendő az igényekhez képest. Kellene ezen valamit változtatni.
Az ügyelet vonatkozásában először szerintem a parlamentben kellene a jogszabályról megegyezni és utána lehetne pénzt keresni hozzá vagy a kettőt együtt, de egyelőre még a tárgyalási szakban vagyunk.
A másik, nekem is az APEH felé lenne egy kérdésem. Korábban feszegettük még néhány bizottsági üléssel ezelőtt, hogy az APEH mennyire ad pontos adatokat és mennyire jó ez a járulékbegyűjtés és mennyire jó az APEH és az OEP közötti kapcsolat ilyen tekintetben.
És még egy kérdés: a sávos befizetés még mindig nem dőlt el, hogy adó vagy nem adó. Ezzel kapcsolatban milyen kapcsolatban vannak az APEH-hel? Köszönöm szépen. Nyul doktor!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Csak egy rövid kérdésem lenne. A vizitdíjjal kapcsolatosan volt egy adat, hogy ez betegteherként jelentkezik, ez olyan 28 milliárd forintra tehető. Egy másik adat is volt az OEP gyógyszerkiadását illetően, emlékszem annak idején 300 milliárdos tétel volt, és ezzel együtt megbecsülték azt is, hogy különböző betegeknél hasonló kiadást jelent, 5-600 milliárdba kerül Magyarország gyógyszerfogyasztása a beteg- és az OEP-támogatással együtt. Elképzelhető-e az, hogy esetleg egy év múlva tudunk-e becsülni adatot a betegteheroldalról egyrészt a vizitdíjat illetően, illetőleg a gyógyszerkiadásokat illetően? Szépek ezek az adatok, de hogy hogyan alakul a támogatás mértéke és ezzel párhuzamosan a tényleges betegköltség hogy alakul, ez lenne igazán egy jó adat. Ebbe az irányba kellene mozdulnunk, hogy van-e erre lehetőség. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a lehetőséget a főigazgató úrnak, illetve az OEP vezetésének.
MAJOR ZOLTÁN (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen. A betegterhek csökkenésével kapcsolatosan Csáky képviselő úr is és többen is kérdeztek, hogy a támogatás csökkenése mekkora volt. Amit látunk, az az, hogy a januári változtatások eredményeképpen a betegterhek növekedése gyógyszeroldalon közel 40 és 50 milliárd forint között volt összességében. Amit ugyancsak látunk, az az, hogy az első négy hónap után ezzel szemben áll egy közel 10 milliárd forintos betegteher-csökkenés. Tehát, ha így nézzük, ezzel durván olyan 30-40 között van. És amit ugyancsak látunk és van egy fakultatív napirendi pont, ahol a gyógyszerajánló szoftvert mutatjuk be, tehát amiről ugyancsak készítettünk elemzéseket, hogy abban az esetben, ha az OGYI által azonos hatóanyagúnak nyilvánított készítmények közül az olcsóbbikat választják a betegek, akkor közel 36 milliárd forintos betegteher-csökkenés érthető el. Tehát az első négy hónap után, plusz a szoftver eredményeképpen felajánlott választási lehetőséggel úgy látom, hogy az a januári betegteher-növekedés, ami megvalósult az akkori támogatások átrendezésével, az gyakorlatilag a szoftver használatával és a folyamatos fixesítés eredményeképpen lehetővé teszi, hogy a terhek ne növekedjenek. Természetesen a pontos tényszámokat folyamatosan mérjük és mérni fogjuk, hiszen szeretnénk látni, hogy mennyire valósul meg ennek a betartása. Illetve itt szeretnék arra utalni, hogy van egy olyan jogszabály is, amelyik a gyógyszerösztönzésről szól. Ennek meg fog jelenni jövő évtől kezdve egy olyan ösztönző eleme, hogy az orvosok mindenképpen az azonos hatóanyagú készítmények közül az olcsóbbat írják fel.
A háziorvosi ellátás tekintetében az egy praxisra jutó támogatások. A '90-es évek támogatásait nem tudom fejből, de a képviselő úrnak természetesen oda fogjuk adni. Amit látunk, hogy az utóbbi néhány évben nomimálisan ezek valóban emelkedtek, de alig emelkedtek. Az emelkedés, ami megtörtént a háziorvosi finanszírozásban, az gyakorlatilag a vizitdíj bevezetése kapcsán történt meg, ahogy bemutattam, átlagosan országos szinten egy háziorvosnál közel 200 ezer forinttal nőtt a finanszírozás, ami gyakorlatilag 30 százalékos finanszírozásnövekedés.
Az eszköztámogatás visszaállításával kapcsolatosan úgy gondolom, hogy ez jelenleg nincs napirenden. Ez gyakorlatilag az idei évtől szűnt meg. Úgy szűnt meg, hogy ahol kifutó szerződések vannak, azt tovább finanszírozzuk. Ez összhangban van azzal, hogy az OEP mindenhol a működést finanszírozza és nem az amortizációt, egy másik kérdésre is reagálva, és nem a beruházásokat.
Ami az ágyfinanszírozást illeti, hogy az egy betegre jutó összeg növekedett-e, ezt folyamatosan nézzük az esetszámok eredményeképpen. Azt látni kell, hogy itt volt egy átrendezés a kasszában. Azt szeretnénk elérni, hogy minél inkább a betegellátás az aktívból átkerüljön a krónikusba, illetve a járóbeteg-szakellátásba. És történt egy tízmilliárdos, illetve egy nyolcmilliárdos finanszírozásnövekedés. Tehát a járónál és a krónikusnál meg fog valósulni. És ugyancsak többen kérdezték a járóbeteg-szakellátással kapcsolatosan azt, hogy milyen rendszerszerű változások várhatóak. Erre azt tudom mondani, hogy most beindult a munka a minisztériumban az ÁNTSZ-szel közösen, természetesen az OEP részvételével, ahol az egész járóbeteg-szakellátásnak az áttekintése történik. Az egész járóbeteg-szakellátásra egy ilyen rendszerszerű áttekintés a lakossági adatok alapján pontosan azért, hogy csökkentsük az ellátásban az egyenlőtlenségeket.
51 mse (Major)
Illetve azért, hogy a finanszírozásban is áttekintsük, és megnézzük, hogy hol van szükség a finanszírozás javítására.
A sürgősségi ellátásnak van-e TVK-ja? Gyakorlatilag a sürgősségnek mint olyannak nincs TVK-ja, de az intézmények összességében valóban van egy TVK-ja, és mint ilyen létezik a TVK a rendszerben. Azt viszont szeretném elmondani - volt erre nézve egy másik kérdés is -, hogy az esetszámot tekintve azt tudom mondani, hogy a volumenkorlát hatása a tavalyi évben gyakorlatilag egy 5 ezer forintos finanszírozáscsökkenést jelentett. Tehát miközben átlagosan a pont/forint érték 1,36, illetve a díja 136 ezer forint volt, ahhoz képest hogyha átlagosan, esetszámra visszaosztottuk, akkor az 131 ezer forintra jött ki, és ez egy olyan különbség, amely nemcsak 2006-ban volt ennyi, hanem korábban is, 2004-től kezdve, amióta létezik a TVK intézménye, visszamenőlegesen megnéztük az eredményt, tehát gyakorlatilag abszolút értékben ugyannyi volt, ami azt jelenti, hogy százalékosan még csökkent is.
A táppénzcsökkenés okával kapcsolatosan annyit tudok mondani, hogy mint említettem, a táppénzcsökkenésnél volt egy 15 százalékos esetszámcsökkenés, tehát annyival kevesebb ember ment el táppénzre az idei évben. Gyakorlatilag ennek tudjuk azt be, hogy a táppénzkiadásokban is volt egy csökkenés.
Perjési képviselő asszonynak az ágyak számával, illetve a betegforgalmi adatok és a finanszírozás monitorozásával kapcsolatosan azt tudom elmondani, hogy valóban azt tervezzük, hogy most, hogy beindult az új ellátóstruktúra, az első három hónap tapasztalatait figyelembe fogjuk venni. Az első három hónapban folyamatosan nézzük a betegforgalmi adatokat, nézzük azt, hogy a jelenlegi területi ellátási kötelezettséghez képest hogyan alakulnak, és ennek figyelembevételével meg fogjuk tenni a javaslatainkat a finanszírozás átalakítására.
Van egy tartalékábrám, amit szeretnék bemutatni, amely gyakorlatilag az intézmények összbevételének a változását mutatja a finanszírozás átalakulása kapcsán. Azt lehet látni, hogy közel 120 intézménynek a finanszírozási pozíciója javult az új ellátóstruktúra kialakításával kapcsolatosan, és a 120 és 180 közöttieknél, tehát gyakorlatilag 60 intézménynek romlott a finanszírozása, természetesen összhangban azzal, ahogy az ágyszámok változtak. Mindenképpen azt tervezzük, hogy ezt folyamatosan monitorozzuk, és folyamatosan nézni fogjuk, hogy van-e szükség ebben változtatásra, s amint mondtam, az első három hónap tapasztalatai alapján meg fogjuk tenni a javaslatainkat.
A járóbeteg-szakorvosi órák emelkednek. Ahogy Perjési képviselő asszonynak mondtam, az egész járóbeteg-szakellátást rendszerszerűen tervezzük átnézni, és arra a kérdésre, hogy a díjak mikor növekednek az európai uniós szintre, arra természetesen szeretnék (Dr. Perjési Klára: A közeljövőben!) pozitív választ adni, de a kiadásban, ami most megvalósult, az egy 10 milliárdos átcsoportosítás, pontosan azért, hogy a járóbeteg-szakellátásnak a preferálását kifejezzük a rendszerben.
A GYSE tekintetében Béki Gabriella képviselő asszony kérdésére a lakossági terhek vonatkozásában azt tudom mondani, hogy amint látni lehet, a tavalyi évben a gyógyászati segédeszközök kapcsán az összkiadás 48 milliárd forint volt, az idei évben pedig 35 milliárd forint az előirányzat, tehát itt a költségvetés elfogadása kapcsán történt egy jelentős átrendeződés. Viszont amit itt hangsúlyozni szeretnék, az az, hogy áprilistól jelent meg annak a lehetősége, a transzparenciarendelet kihirdetésével egyidejűleg, hogy beinduljon egy folyamatos árcsökkentési folyamat, illetve megjelenjen az új termékeknek a befogadása. Mi tehát itt arra számolunk, hogy miközben a GYSE-ben volt egy, azt tudom mondani, korábbi, elég merev finanszírozási rendszer, és nagyon sokat szólt a sajtó arról, hogy a lúdtalpbetét miért finanszírozzuk mi például háromszor annyival, mint amennyiért a szabad forgalomban meg lehet venni, azt látjuk, hogy itt várható a finanszírozásban, illetve az árakban egy csökkenés, mindenképpen ezt várjuk, és mint láttuk, az első hónap alapján már most is 1-38 százalékos határok között történtek ajánlattételek. Ezzel párhuzamosan természetesen a betegterhek is csökkenése is meg fog valósulni. Úgy gondolom, hogy hasonlóan a gyógyszerhez, vagy arra rímelve, itt is megvalósul majd egy betegteher-csökkenés. Összességében azonban azt látom, hogy az első négy hónap után előirányzathoz képest a kasszában valóban van egy 1,6 milliárdos hiányunk, és ha a folyamatok így mennek tovább, akkor összességében a kasszába mindenképpen szükség lehet pótforrások bevonására.
Az infarktusra vonatkozó kérdést Székely Tamás úr tudja megválaszolni.
A járóbeteg-szakellátásnál, ahogy mondtam, az eszköztámogatás vonatkozásában - összhangban azzal, amit korábban mondtam - mi a működést finanszírozzuk, tehát nem látom annak a lehetőségét jelenleg, hogy itt eszköztámogatás legyen. Viszont ahogy említettem, mindenképpen át szeretnénk tekinteni az egész rendszert, és a minisztérium vezényletével erre beindult egy munka.
Garai képviselő úr kérdésére, amely szerint nem elszabadítva a költségeket fel tudjuk-e használni népegészségügyi programoknak a finanszírozására, azt mondhatom, hogy azt gondolom, igen. Azt gondolom tehát, hogy akkor, amikor tényleg megtörténik a járóbeteg-szakellátásnak a preferálása, akkor ez megvalósul. A PET/CT esetében, amire konkrétan rákérdezett, az idei évben a finanszírozása 1,4 milliárd forint a tavalyi évhez képest az emlékeim szerint, biztos, hogy több mint 1 milliárd forinttal növekedett, gyakorlatilag szinte a duplájára növekedett. Úgy gondolom, hogy erre meglesz a lehetőség.
A hemodinamika vonatkozásában ezt áttekintettük, és ott azt látjuk, hogy az országban az összes hemodinamika-kapacitás már most is meghaladja gyakorlatilag az igényeket, erre készítettünk egy felmérést. Tehát a hemodinamika finanszírozásának a tekintetében, legalábbis a kapacitások tekintetében, úgy gondolom - és egyébként a szakmai kollégium is azt mondja, amit mi -, hogy nem várható pluszkapacitások megjelenése, viszont a finanszírozásban, ahogy mondtam, a járóbeteg-szakellátásnak a teljes áttekintésével történhetnek preferálások, természetesen a költségvetési keretek figyelembevételével.
Az orvosi ügyeletekre visszatérve Puskás képviselő úr kérdésére, hogy forrásoldalról, hogyha van maradék, akkor az mennyire használható fel, azt tudom mondani, hogy ebben a tekintetben globálisan felvettük a kapcsolatot a Pénzügyminisztériummal, és a közös álláspont az, hogy megvárjuk a II. félévet, megvárjuk, hogy lássuk, hogy a jelenlegi pozitív tendencia mennyire folytatódik, és ennek a függvényében, valamint természetesen a kasszák állásának a figyelembevételével fogjuk megtenni a javaslatokat arra, hogy történjen-e meg a pluszforrások bizonyos fokú felhasználása különböző prioritásokra.
Vojnik Mária képviselő asszony kérdésére, hogy az OEP figyeli-e a tervezhető ellátásokat, illetve a nem tervezhető beavatkozásokat, azt mondhatom, hogy igen, ezeket folyamatosan figyeljük. Most, amikor megtörtént a finanszírozási struktúrában az átalakítás, gyakorlatilag most is ennek a figyelembevételével zajlott le az egész folyamat, és ezt folyamatosan nézzük ezután is. Mindenképpen szeretnénk tehát biztosítani azt, hogy a nem tervezhető beavatkozásokra a finanszírozás megmaradjon, illetve pozitív irányba változzon, és természetesen az a javaslat gyakorlatilag nyitott ajtókon kopogtat, képviselő asszony, hogy dolgozzunk ki egy megfigyelési módszert. Ezeket folyamatosan nézzük, és különösen most, hogy felállt az új ellátórendszer, az április 1-jétől kihirdetett miniszteri határozatokkal összhangban, ahogy említettem, külön elkezdtük ezeket nézni a betegforgalmi adatok figyelembevételével, illetve ezen belül arra figyelünk, hogy mi az, ami járóban látható el, mi az, ami pedig nem tervezhető ellátás, hogy annak a finanszírozását mindenképpen biztosíthassuk.
Volt néhány kérdés az APEH-hel kapcsolatban. Itt van egy örökségünk, azt tudom mondani, amelyik nagyon sok fejfájást okoz nekünk. Itt két részre kell bontanom a problémát. Amit látunk, az az, hogy most a jelentési folyamat tökéletesen működik. Azt tudom mondani, hogy áttekintettem a tavalyi évet, akkor is már jól működött. Jelenteni 1998 óta kell és 1998 után, amikor elkezdték a jogviszonyt jelenteni a foglalkoztatók, akkor ott alakulhattak ki a jelentésekben olyan hiányosságok, amelyeknek most isszuk a levét. Viszont, ami a pozitívum ebben, az az, hogy azt látjuk, hogy az a korábban hangoztatott szám, ami 1,1 millió potyautasról szólt, az gyakorlatilag annak eredményeképpen, hogy csak 100 ezer levelet küldtünk ki eddig, gyakorlatilag beindított egy olyan lavinát, amelynek eredményeképpen egy hónap után ez a szám 500 ezerre csökkent, most valahol 550 ezer körül van. Látjuk azt, hogy az új bejelentések zajlanak. Az APEH-hez az idei évtől kell jelenteni, korábban az OEP-hez történt meg a jelentés. Ami ugyancsak beindult, az az, hogy ebben a számban a tényleges potyautasok elkezdtek bejelentkezni. Tervben volt az és próbáltunk adatokat szerezni, de még nem sikerült az APEH-től a pontos adatokat megkapnunk, de amit látunk és amit most már az APEH-es munkatársakkal való beszélgetésben érzékelünk, az az, hogy áprilisban megtörtént egy nagyobb fajta bejelentkezési hullám is, amire, reméljük, hogy amikor megkapjuk az APEH-től a bevételeket, akkor ebben is meg fog jelenni.
Tehát azon kívül, hogy a jelentési anomáliákat tisztázzuk, azon kívül az a várakozásunk, hogy a járulékoldalról is meg fog történni egy pozitív elmozdulás. És arra a konkrét kérdésre, hogy természetesen miért az állampolgárokhoz fordultunk, itt azt kell mondjam, hogy pontosan a jelentési kötelezettség 1998 körüli beindulásának eredményeképpen, amikor láttuk, hogy ott valóban lehetnek a jelentési folyamatokban anomáliák, gyakorlatilag mi azzal szembesültünk, hogy ott van XY, akiről nem tudjuk, hogy hová forduljon. Ezért is dolgoztunk ki egy olyan folyamatot, ahol mi kiküldünk egy levelet, amiben gyakorlatilag segítséget kérünk az állampolgároktól azzal, hogy neki semmi más dolga nincsen, mint gyakorlatilag postafordultával egy adateltérési nyilatkozatot, amit csatolunk a levélhez, kitölteni. Mi az állampolgárok részére elvégezzük a munkát, amelynek eredményeképpen letisztázzuk, hogy van jogviszonya és ennek eredményéről természetesen értesítjük a polgárokat. Tehát próbáljuk úgy megvalósítani, hogy a polgároknak minimális utánajárásába kerüljön, de ahogy mondtam, itt valóban beindult az a pozitív folyamat, hogy ott, ahol egy embernek is küldtünk levelet, ott a foglalkoztatók áttekintették az egészet és bizony az APEH-től tudjuk, hogy ez most megjelent és április hónaptól egyre többen megjelennek a rendszerben. És ahogy mondtam, az 1,1 milliós szám jelenleg 550 és 560 ezer körül van.
Schvarcz alelnök úr kérdése, hogy a GYSE-nél mennyire feszített a kassza. Ahogy említettem, valóban azt látjuk, hogy a tavalyihoz képest van egy 13 milliárd forintos csökkenés, és most mi látunk a jelenlegi kasszában a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve egy 3-4 milliárdos feszültséget. De ahogy mondtam, itt a transzparenciarendeletnek a végrehajtása az új befogadások, illetve az árcsökkentések eredményeképpen fogjuk tudni pontosan megmondani, hogy ez hogyan alakul át. Az APEH-es kérdésre ugyanaz a válaszom, amit a Csáky képviselő úrnak mondtam.
Azzal kapcsolatosan, hogy a sávos befizetés adó-e: a minisztériumi álláspont, hogy ez gyakorlatilag egy befizetés és mi gyakorlatilag ezt az álláspontot képviseljük.
Végül pedig Nyul képviselő úr kérdésére, hogy tudjuk-e becsülni a betegterhek növekedését. Gyakorlatilag a betegteheroldalon a vizitdíjnál tudjuk, hogy a maximális teher, ami megjelenik az a 20-szor 300 forint, illetve napidíjban ugyancsak. Gyógyszeroldalról, ahogy mondtam, látjuk azt, hogy az első néhány hónap után már van betegteheroldalon egy tízmilliárdos összcsökkenés, illetve ahogy mondtam, a gyógyszerajánló szoftver használatával ez további 30 és 40 milliárd forint közötti összeg. Tehát gyógyszeroldalon, úgy gondolom, hogy megvan a potenciál a rendszerben arra, hogy ne legyen gyakorlatilag betegteher-növekedés. A vizitdíj tekintetében pedig 3-szor 6 ezer forint, a 18 ezer forint az, ami él.
Az infarktustémát átadnám Székely Tamás úrnak.
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Néhány kiegészítést tennék még az eddig elhangzottakhoz. Hogyan változott a háziorvosi finanszírozás, illetve annak a reálértéke. 2002-ben 450 ezer forint volt az átlagos egy praxisra jutó díj, mostanra ez 750 ezer forint, illetve plusz a vizitdíj, tehát öt év alatt a 450 ezerhez képest megduplikálódott, tehát itt minimálisan reálértéktartásról beszélhetünk.
A táppénzzel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy esetleg a foglalkoztatottak száma. Nem változott a biztosítottak száma, nem csökkent a biztosítottak száma, viszont a keresőképtelen esetek száma 2006-ban 813 ezer fő volt időarányosan, 2007-ben 718 ezer fő volt. Az egy napra jutó táppénzes napoknak a száma csökkent jelentősen.
A gyógyszerkasszával, illetve a betegterhekkel kapcsolatban nagyon nehéz természetesen az összehasonlítás. Csináltunk március-március vonatkozásában egy összehasonlítást. Azért március, mert januárban volt egy felvásárlás, februárban kvázi felélték a tartalékukat, és akkor azokat tudjuk mondani és azért mondom, hogy nagyon nehéz a betegterhek alakulását nézni, mert a tavalyi év márciusában 28,9 millió doboz gyógyszer fogyott, idén 22 milliárd doboz fogyott. A tb-támogatás tavaly márciusban 32 milliárd volt, most 25 milliárd forint volt, és jelentősen csökkent a taj-számok, tehát, akik gyógyszert váltottak ki, illetve az egy taj-ra jutó dobozszám is a 2006-os 7-ről, most 6,25-re változott. Tehát az egy hónapban kiváltott gyógyszerek száma. Nyilvánvalóan azok a számok, amiket főigazgató úr mondott, ez a durván 40-50 milliárdos betegteher akkor lett volna igaz, ha azonos mennyiségű gyógyszert és praktikusan azonos struktúrában váltanak ki a betegek. Szerencsére a mennyiség csökkent és a struktúra is változott. Ha megnézzük egyébként, a legnagyobb visszaesés az "Eü"-ponton, tehát az "Eü"-százon történt gyógyszerkiváltásoknál történt. És itt azért elmondanám, hogy az a 300 forintos betegtérítési díj a gyógyszereknek az esetenként extrém magas árához képest eredményezi nekünk ezt a viszonylag nagy megtakarítást. És itt azért a dobozonkénti 300 forint kétségkívül betegteher-növekedés, de nem olyan extrém mértékű vagy nem éri el azt a mértéket, amikor a normatív támogatási mérték csökkent.
Az infarktussal, illetve a sürgősséggel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy országos átlagban a nem tervezhető ellátásoknak az aránya durván 42 százalék. Ez a 42 százalék két oldalról is jött, és a két oldal gyakorlatilag teljesen alátámasztja egymást. Egyrészt az intézményi jelentéseket, amelyekben feltüntetik, hogy normál vagy sürgős felvétel, tehát az intézmények által jelentett adatokat egy az egyben elfogadtuk - ez körülbelül 38 százalék volt. Másrészt végignéztük a teljes HBCS-listát, és itt, hogy úgy mondjam, olyan értelemben engedékenyek voltunk, hogy azoknál az eseteknél, amelyeknél valóban felvetődhet a sürgősség egyáltalán, azt inkább sürgős esetnek számoltuk, mint nem sürgősnek. Így jött ki durván ez a 42 százalékos, általunk nem tervezhető ellátásnak nevezett ellátási kör. Ezen belül az akut infarktusos esetek száma nem éri el az 1 százalékot sem. Úgy gondolom tehát, hogy aki azt állítja, hogy az infarktusos betegeket azért nem tudja ellátni, mert nincs elég TVK-ja, az, azt mondom, csúsztat egy picit (Derültség.), hogy finoman fogalmazzak, mert nem valószínű, hogy az általunk kiközölt TVK-nak a mintegy 1 százalékát kitöltő esetszámot nem bírja ellátni.
Egyebekben ezeknek a nem tervezhető ellátásoknak a betartását jogszabály is előírja nekünk, ugyanis április 1-jétől a TVK-t úgy határoztuk meg, hogy az onkológia, a kardiológia, a traumatológia, a gyermekgyógyászat vonatkozásában úgynevezett dedikált TVK-kat adtunk ki, aminek az a lényege, hogy minimálisan annyi esetszámot el kell látni - ez az esetszám az előző években ellátott esetek átlagadatai alapján került meghatározásra. Itt mondanám el azt, hogy az intézmények részéről csak olyan megkeresés érkezett, hogy ezeket az ellátási TVK-kat ebben a négy dedikált csoportban csökkentsük már le, mert nem fogják tudni teljesíteni az általunk előírt mennyiséget. Úgy gondolom, ez is egy bizonyíték arra, hogy itt valamiféle csúsztatás van a rendszerben. Egyébként a finanszírozási kormányrendelet a TVK-ellenőrző bizottság kötelezettségévé teszi azt, hogy ezeknek a dedikált TVK-knak a felhasználását figyelemmel kísérje negyedévente, és a tényleges igénybevétel figyelembevételével onnan, ahol nem használták ki, el kell venni TVK-t, és ahol többet csináltak a tervezhető ellátások terhére, oda pluszban oda kellene adni ezeket a TVK-kat. Természetesen amint meglesznek ezzel kapcsolatban az adataink, ezt a TVK-ellenőrző bizottság ezt a munkát el fogja végezni.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): A traumáról mondjál valamit még, tehát hogy hogyan alakulnak a traumák, ha tudtok adatot!
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Egy kis türelmet, mindjárt megnézzük.
ELNÖK: Addig a minisztérium képviselője adna választ, ezt majd a következő körben.
DR. LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Igen, addig én reagálnék röviden, mert Csáky képviselő úr a tárcát is megszólította a TVK ismeretével kapcsolatosan. Elmondanám, hogy az idei évben talán minden eddiginél transzparensebb módon határoztuk meg az intézményi TVK-kat. A 43/1999-es kormányrendelet részletesen tartalmazza a TVK kialakításának a menetét, és ezen felül egy új melléklettel bővült ki a 43-as kormányrendelet, a 25. számú melléklettel, amely tételesen tartalmazza azokat a súlyszámokat is, amelyek felhasználhatóak az év második felében nem csupán az aktív fekvőbeteg-szakellátásban, hanem a járóbeteg-szakellátásban és a CT/MR-ben is, a pontos súlyszámokat a tisztelt képviselők megtalálják.
Az előadás folyamán makroszinten, globális szinten hangzott el az elemzése annak, hogy az időarányos előirányzatokhoz képest hogyan áll a teljesítés. Valóban, a TVK intézményi szinten azonban fontos eleme annak, hogy intézményi szinten a bevétel-kiadás egyenleg hogyan mozoghat. Ahogy a főigazgató-helyettes úr is megemlítette, a TVK-k adekvátságát intézményi szinten folyamatosan monitorozzuk, háromhavonta felülvizsgálatra kerülhet az, hogy megfelelőképpen vannak-e kihasználva, kialakítva, és nemcsak a betegellátás szempontjából, hanem az intézmények gazdasági helyzete szempontjából is fontos feladata a tárcának az, hogy vizsgálja, hogy ezek a keretek milyen mértékben teszik lehetővé az intézmények megfelelő működését, tehát az év folyamán ezt is vizsgálni fogjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Székely Tamásnak van még egy kiegészítése.
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Egy pillanat, még keresgetem! (Dr. Csáky András jelentkezik.)
ELNÖK: Addig, Csáky András, parancsolj!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Amíg keresgél a főigazgató-helyettes úr. A tisztelt tárca képviselője által elmondottak kapcsán azért megkérdezném, hogy ha az egyik oldalról azt mondják, hogy a járóbeteg-ellátás vonatkozásában az átalakítás most folyik, most osztogatják, akkor hogy tudja a II. félévre meghatározni nem a súlyszámot, gondolom, ez egy lapszus volt, hanem a német pontszámot? Ez önmagában ellentmondó, de nem csak ez.
Ha a főigazgató-helyettes úr tud figyelni, miközben keresgél (Dr. Székely Tamás: Bocsánat!), akkor az infarktusos eset kapcsán azért tegyünk tisztába valamit! Hihetetlen mód el tud menni egymás mellett két dolog. Az adott esetek kapcsán nem arról volt szó, hogy van-e TVK-ja, vagy nincs TVK-ja, hanem arra adjon a főigazgató-helyettes úr választ, hogy az infarktus kezelését, alapvetően a kellő időben megadott lízist mint kezelési formát minden belgyógyászati osztályon finanszírozza-e az OEP, vagy pedig úgy van, ahogy én tudom, hogy megvannak a kijelölt, ezzel kapcsolatos, megfelelő profillal rendelkező osztályok, és csak ott finanszírozza a leghatásosabb beavatkozást az OEP? Ez utóbbi esetében is arról volt szó, hogy az adott kórházban kvázi nem finanszírozza ezt a hbcs.-t vagy ezt a kódszámot az OEP, és az már nyilvánvalóan egy morális sík, hogy ő mindezek ellenére, ha rendelkezésre áll az a gyógyszer, beadja-e vagy sem, és ezzel lenyeli a veszteséget, de itt erről szól a történet, nem arról, hogy van-e TVK-ja, vagy nincs TVK-ja, hanem arról, hogy az adott beavatkozást az adott helyen nem finanszírozza az OEP. Kérem, hogy ezt erősítse meg. (Dr. Vojnik Mária: Hát ha nem alkalmas rá? Vagy alkalmas?!) Bocsánat, itt nem arról volt szó, hogy alkalmas vagy nem alkalmas, hanem egy kommunikációról volt szó: a miniszter asszony kiállt, és azt mondta, hogy hazudik a kórház, mert mindent finanszíroz az OEP az infarktusellátás kapcsán, és ez nem így van, kérem! Tegyük már tisztába ezeket a dolgokat! Elhiszem, hogy a miniszter asszonynak nehéz átlátni ezt a helyzetet, mert az elég bonyolult.
ELNÖK: Kérem, tartsuk be a parlamentáris kereteket. Válaszadásra megadom a lehetőséget Székely Tamásnak. Parancsoljon!
Dr. Székely Tamás válaszának folytatása
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Kétségkívül igaz, lízisben nem mindenhol finanszírozunk minden hbcs.-t, de kétségkívül úgy van, hogy ez egy kőkemény szakmai szabály, amely arról szól, hogy minimálisan rendelkezésre kell hogy álljon az a diagnosztika, amellyel egészen biztosan megállapítható, hogy infarktusa van a betegnek. Másfelől pedig a lízissel kapcsolatos bármilyen szövődmény ellátására alkalmas kell hogy legyen a beteg. Tehát ha ez a két feltétel teljesül, a szakmai kollégium véleménye alapján természetesen ezekbe az osztályokba...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): A miniszter asszonyt tájékoztassák majd erről, jó?!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben a kérdésekre történő válaszadások befejeződtek, úgy megadom a lehetőséget a hozzászólásokra. A hallgatóság részéről két hozzászólási kérelem merült fel. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy szót adunk-e külsősöknek, vagy nem. Ki van amellett, hogy külsősök szót kapjanak? (Szavazás. - Dr. Vojnik Mária: Röviden! - Közbeszólás: 2 percben!), röviden, rendben van. Akkor először a képviselői hozzászólásokra adnék lehetőséget, utána pedig a Nemzetközi Innovatív Gyógyszergyártók részéről és a gyógyászati segédeszközök kapcsán lenne egy hozzászólás. Képviselőtársaim? (Béki Gabriella jelentkezik.) Béki Gabriella, parancsolj!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Csak egy nagyon rövid észrevételem van. A lakossági adatgyűjtéssel kapcsolatosan hozzám is sok panasz érkezett, ismerem a levelet, és ezért, mert szóba jött, nem állom meg, hogy három kritikai észrevételt ne tegyek ezzel a levéllel kapcsolatban.
A lakosságnak szóló levelet szerencsés érthető, nem jogban jártas, egyszerű emberek számára is érthető nyelven megírni - ez nem ilyen levél volt sajnos. A második észrevételem, hogy az a telefonszám, amelyen felvilágosítást lehetett volna kérni - személyesen kipróbáltam -, használhatatlan volt, reggeltől estig foglalt. A harmadik észrevételem, hogy sajnálatos módon nem volt ott a levél mellett az az adatlap, amelyet egy egyszerű kitöltés után postafordultával vissza lehetett volna küldeni, rövidre zárva a dolgot. Szóval nekem személy szerint is sok bosszúságot okozott az a levél, amelyet százezres példányszámban kiküldött az OEP.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra kért lehetőséget Vojnik Mária, Csáky András és Garai István. Vojnik Máriának adom meg a szót, parancsoljon!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azért jöttünk az OEP-be, hogy itt a helyszínen tájékozódjunk arról, hogy arról, hogy az a mintegy 1500 milliárd forint, amit a járulékfizetők, a munkáltatók, munkavállalók, vállalkozók fizetnek, illetve, amit a költségvetés ebbe a pénztárba betesz, azok jó helyre mennek-e, milyen ellátásokat finanszírozunk belőle. Mire van pénzünk és mire kellene még. Mert a képviselőknek erről is kell tájékoztatást kapni, hogy aztán amikor arról beszélünk, hogy elég-e ez a pénz és hogyan kellene a forrásokat bővíteni vagy a szolgáltatásokat megtervezni, hogy a legszükségesebbeket biztosítsuk mindenki számára, akkor pontosan mivel kell szembenézni.
Én szeretném megköszönni, mert szerintem nagyon informatív volt a bevételeknek és a kiadásoknak ez a bemutatása. De amiről itt is és most is újra beszélnünk kell, hogy alkalmas-e az Egészségbiztosítási Pénztár arra, hogy minden biztosított számára megkülönböztetés nélkül azonos módon hozzáférhető, azonos színvonalú szolgáltatásokat vásároljon. Erről persze ezek az adatok csak kevésbé informáltak bennünket. Nem is gondolom, hogy ez volt a célja, hiszen most ezekről a pénzügyi adatokról kellett beszélni, de azért mégis csak mindig, ahányszor ezekről a pénzekről beszélünk, ezeket akarjuk mögötte biztonságosan tudni, hogy a befizetett járulékokért minden biztosított a társadalombiztosítás szolidarisztikus rendszerében, ebben az általunk létrehozott nemzeti kockázatközösségben hozzáfér-e a megfelelő színvonalú ellátásokhoz. Ezt azért gondoltam fontosnak, mert nem kerülhetjük meg, hogy akkor ebből a pénzből a megvásárolható szolgáltatásokban egy világos prioritási sort képezzünk.
Sokszor elmondtam már és néha persze úgy érzem, hogy erre mindenki könnyen rábólint, de nem olyan nagyon könnyű ez a dolog, ezért kérdeztem a sürgősségi betegellátások rendszerét és köszönöm szépen a válaszokat. És azért kérem a főigazgató-helyettes urat, hogy a nem tervezhető ellátásoknak egy sajátos körét majd szíveskedjenek még adatokkal tájékoztatásul nyújtani. Mert miközben látjuk, hogy azért az infarktusos betegek ellátásában nem a TVK lesz az abszolút korlát, hanem az, hogy az ország minden területén találunk-e egy olyan jó színvonalú szolgáltatóhelyet, vagyis magyarul kórházat, ahol a Csáky András képviselőtársam által elmondottakat is magában foglaló gyors, korszerű, a szakma szabályai szerinti ellátást maradéktalanul megkaphatja, ahol a lízis a szükséges ott lízist, ahol a stentet, ott a stentet és így tovább. És persze, hogy nincs közöttünk semmilyen ellentmondás abban, hogy csak ott lehessen ezt a szolgáltatást nyújtani és az OEP csak ott vásárolja meg, ahol egyébként ez biztonságosan nyújtható a betegnek. De a probléma abban van, hogy abban kell még lépnünk, hogy ez mindenhol az ország bármelyik részében hozzáférhető legyen. És a balesetre meg azért kérdeztem rá, mert a balesetek számának, súlyosságának és a költségeinek a változása egyáltalán nem közömbös, hogy az egyéb tervezhető és nem tervezhető ellátásokra mennyi pénzünk marad. Mert csak azt látjuk, ahogy egy régi tévéreklámban volt, hogy önök csak törik magukat. Tehát hogy igazából elképesztő pénzeket fizetünk ki ezekre és nem kérdés, én nem vonom kétségbe, nehogy valaki félreértse, hogy ezeket a betegeket el kell látni, de azt látjuk, hogy a baleseti káresemények egyre jelentősebbek az Egészségbiztosítási Pénztár kiadási oldalán. Vagyis erről beszélnünk kell. És hát amikor ezekről a kapacitásokról, amelyek most rendelkezésünkre állnak, akkor azért azt is látni kell, hogy az ügyeleti ellátásban nem történhet meg, hogy bár nincsen volumenkorlát a sürgősségi esetekre, de az a korlát, hogy az egész egészségügyi intézményre létezik egyfajta finanszírozási korlát, az bizony megfontolásra kényszeríti az adott egészségügyi szolgáltatót, hogy mennyi és milyen ellátásokat legyen képes nyújtani, mert nemcsak a sürgősségi ellátásokhoz van joga a biztosítottnak.
Ezért most, hogy már a pénzeket láttuk, legközelebb azt indítványozom, hogy azt is nézzük folyamatosan, hogy a bizonyos ellátásoknál milyen szakmai protokollokból mit áll az Egészségbiztosítási Pénztár, hogy képez és képez-e finanszírozási protokollokat, milyen indikátorokat használ arra nézve, hogy milyen szolgáltatást nyújtottak, milyen minőségben az adott intézmények és azt is, hogy hogyan működik a szolgáltatás vásárlója együtt azokkal a társszervekkel, akiknek egyébként még delegáltunk olyan feladatot, hogy az ellátások minősége fölött őrködjenek, mint például a Biztosítási Felügyelet és az ÁNTSZ, hogy másokat ne említsek. Vagyis úgy gondolom, hogy az összefüggések nemcsak a kiadások és bevételek tételei között kell, hogy létezzenek, hanem a szakma és a finanszírozás között. Mert mi természetesen mégis csak jó, hogy ha a szakmát is, ami a betegeknek nyújtott ellátásokat jelenti, azt is árgus szemekkel figyeljük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Csáky Andrásnak.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Csak zárójelben az elején, Garai képviselő úr itt a PET/CT-re rákérdezett a kérdések folyamán. Én bízom benne, hogy az indikációs lista elkészült már és ez itt kapcsolódik a témához, hogy a meglévő erőforrások hatékony felhasználása milyen. És ezért Vojnik képviselő asszonnyal valóban egyetértünk, hogy megfelelő színvonalon kell, csak úgy gondolom, hogy jelenleg a rendszer abba az irányba ment el, hogy sokkal könnyebb ellenőrizni azt, hogy a feltételek rendelkezésre állnak-e vagy sem és ha nem, akkor azt mondani, hogy itt márpedig nem. Abban egyetértünk, hogy ezek az átalakítások mindenfajta olyan morbiditási-mortalitási megalapozottságot nélkülöznek, amely meghatározhatná a valós területi szükségleteket, hogy ha ezek meg vannak határozva, akkor az egészségpolitikának és ezen keresztül a finanszírozónak is alapvető kötelessége, hogy a feltételeket ott biztosítsa. Most a gondolkodásmechanizmus ezzel ellentétes. Nem érdekli, hogy ott van-e szükség vagy nincs rá, ha nem tudja a feltételeket ott helyben biztosítani, akkor megszünteti. Ezen kell sürgősen változtatni.
És azért abban, gondolom, egyetértünk, bár nekem is az egyik szemem sír, a másik nevet, kár, hogy az Államreform Bizottság bizonyos tagjai nincsenek itt, de azért alaposan cáfolódik az az alapállítás, hogy az egészségügy egy feneketlen zsák és milyen jó lenne, hogy ha ezt a feneketlen zsákot üzleti biztosítók foltoznák be. Igaztalan az az állítás, hogy egy nemzeti kockázatközösségen belül nem kontrollálhatók a költségek. Ebből a szempontból mondjuk nevetett az egyik szemem.
Ami miatt viszont folyamatosan sír, és hát Egészségügyi bizottságban vagyunk, ezek a költségek hihetetlenül alacsonyak. Szóval itt, amit főigazgató úr is mondott, a szakorvosi 4600 forint, kérem, a mosógépszerelő a küszöbömet nem lépi át azért, hogy ha én úgy abstart mondjuk hétezer forintot nem fizetek. És utána az óradíja 15 ezer forintnál kezdődik - egy vidéki mosógépszerelőnek, de folytathatnám a többi szakmával.
Az értékrendekkel tehát hihetetlen nagy gond van. Nekünk az lenne a feladatunk, és ebből a szempontból a jogosultságnak az ellenőrzése nagyon jó, nagyon jól, és nyilvánvalóan ezzel összefüggésben alakulnak a pozitív bevételi szaldók, ezt mindenféleképpen erősíteni kell, és meg kell akadályozni - ez a másik ,- hogy a politika elvigye, hogy belenyúljon a kasszába. Mert az elmúlt években, ha az emlékeim nem csalnak, 2004 és 2005, 2006 talán már nem, de 2004 és 2005 szufficites volt, az biztos, 2004 és 2005 biztos, az egyik 1,7 milliárd, a másik 10 milliárd fölött volt, szufficites volt a közvetlen gyógyító-megelőző ellátás. (Dr. Székely Tamásnak:) Tessék!
DR. SZÉKELY TAMÁS főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Bocsánat, azért ráztam a fejem, mert a képviselő úr most azt mondta, hogy a gyógyító-megelőző ellátás (Dr. Csáky András: Igen, igen!), én meg az E-Alapra gondoltam.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nem az E-Alap, csak a közvetlen gyógyító-megelőző! Ne babrálja! Ne babrálják ezeket a megtakarításokat most! Adják vissza azoknak, akik gyógyítanak! Én nem hiszem, hogy van a demokratikus világnak még egy olyan országa, ahol ilyen alacsony költségekkel ilyen minőséget érnek el, mert ez a másik dolog, ami mérhetetlenül bosszant, hogy a politika adatokkal vagdalkozik, csak arra utalok, amit a legújabban a miniszterelnök úr is és a miniszter asszony is mond a boncolási diagnózisok és a klinikai diagnózisok kapcsán. Milyen alapon? Milyen számítások alapján? Az OEP-nek sincs ilyen adata, tudjuk jól, a halottvizsgálati bizonyítványokon ilyen adat nincsen, és, kérem, ez egy szakma; egy szakma, és nem politikai kérdés. A halál közvetlen oka, az alapbetegség, a mellékleletek, milyen indikátorok alapján mérik ezeket, hány százalékos boncolási ráta alapján? Ezzel verik szét az alapját a gyógyításnak, mert a gyógyítás alapja a bizalom, és a beteg vagy bízik az egészségügyi szolgáltatóban, vagy nem bízik benne. Nagyon jó lenne, hogyha ezt a részt nem arra használnák, hogy egymást nyírjuk, habár nem minket nyírnak, nem az ellenzéket nyírják, saját maguk alatt vágják a fát, és a betegeket hozzák lehetetlen helyzetbe. A beteg azért megy az egészségügyi szolgáltatóhoz, mert segítséget vár, és akkor azt hallja este a tévében, tegnap este is, hogy halálgyárak, hogy több mint 20 százalékos eltérés van a boncolás kapcsán. Hihetetlen felelősség ez. Kérem a kormánypárti képviselőket, vegyék már rá a saját politikusaikat, hogy hagyják abba ezt a demagóg kommunikációt.
Továbblépve: a gyógyászati segédeszköz kapcsán azért mondjuk ki, hogy egyik évről a másikra 50 százalékkal csökkent a kassza nagysága! Hihetetlen! A tavalyi évhez képest az idei évre beállított költségvetési támogatás 50 százalékkal alacsonyabb... (Közbeszólások.) Bocsánat, 50-ről 35 milliárdra ment le. Az eredeti előirányzathoz képest, jó, akkor maradjunk annyiban, hogy drasztikusan csökkent. A feszültségeket itt mindenképpen ez okozza. És maga a támogatási rendszer is nagyon furcsa. Akkor, amikor mondjuk egy kerekes székes beteg jön hozzám azzal, hogy lejárt a kihordási ideje, de neki nagyon jó a szék, csak a kerekét, a jobb elsőt kellene kicserélni, mert az romlott el, és akkor közölték vele, hogy azt nem lehet, vagy kap egy teljesen újat, vagy pedig ezzel. Ez egy élő, napi élő példa, és, gondolom, mások is tudnának ilyen példát. Ezekkel is kellene foglalkozni, mert itt is hihetetlen pénzek mennek ki abból a nagyon kevésből.
Összefoglalva: impozánsak az adatok, de azért szögezzük le, hogy hihetetlen kevés pénzről van szó úgy en bloc, amit az egészségügyre fordít Magyarország, és köszönöm, mert azért ez keményen cáfolja azokat az indokokat, amelyek alapján a több-biztosítós üzleti modellt akarják erőltetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Garai István!
DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Puskás képviselőtársamnak segítek a válasz megadásában annyiban, hogy rendelkezésemre állnak az elmúlt 4-5 év háziorvosi finanszírozási adatai. Kétségtelenül igaz, hogy volt egy minimális emelkedés a különböző járulékos, kiegészítő és egyéb díjazásokban, de az alapvető összeg, ami a finanszírozás 80-90 százalékát jelenti, az úgynevezett pontrendszer, fejpénz - és még sok egyéb megfogalmazása van ennek a pénzösszegnek -, az nem emelkedett, tehát a pontérték semmit nem emelkedett az elmúlt 4-5 évben. Igaz, hogy ezen a téren a vizitdíjjal egy elég jelentős emelkedés történt, ami a praxisok szempontjából biztos előnyös, de azt végül is be kell ismerni, hogy ezt a betegek saját zsebből fizetik, ez ennek a másik oldala.
A főigazgató úr mondta, hogy az OEP a működést finanszírozza. Kormányzati ciklusoktól függetlenül nyögjük ezt a házasságot, a tulajdonos és a finanszírozó kényszerházasságát. Nem tudom, van-e még Magyarországon olyan egészségügyi intézmény, amelynek a finanszírozásába mondjuk a tulajdonos önkormányzatok nem vesznek részt, tudomásom szerint - nagyon sok intézményt ismerek - 5-10-15 százalékos önkormányzati finanszírozásuk van benne. Ugyanakkor az amortizációval is hosszú évek óta kínlódunk, kormányzati ciklusoktól teljesen függetlenül. És nagyszerűen mutogathat a másikra akár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, akár a tulajdonos, és akkor gyakorlatilag a klasszikus mondás jön ki, hogy innen is járna, onnan is járna, csak éppen nem jut, mert a kassza bizonyos értelemben annyi, amennyi.
Szó volt itt a különböző viszonyszámokról. Ez egyébként egy nagyon korrekt, jó tájékoztatás, rengeteg jó dolgot tudtunk meg összefoglalva, amelyekből komoly következtetéseket lehet levonni, és ez az egy ágyra jutó finanszírozás önmagában egy jól hangzó szám, mert olyan szépen emelkedik. De hogyha mindjárt mellé tesszük, hogy ebből az ágyból mennyi van, akkor az látjuk, hogy abból már kevesebb van, és azért az en bloc rendelkezésre álló összeg valahol ennek a viszonyából, szorzatából adódik, és akkor már nem biztos, hogy olyan jók az eredmények. Mert akkor mondhatnánk azt, hogy a duplájára lehetne növelni a teljesítményt, hogyha különböző deriváltakat használnánk, mondjuk az egy négyzetméterre eső finanszírozást, és hogyha emeletes ágyakat tolnánk be, akkor mindjárt a duplájára növekedhetne az egészségügyi intézmények hatékonysága. Ezt csak azért mondtam, hogy nem ezen múlik a dolog, nem az ágyszámokon, az ágylábakon, az ágykihasználtságon múlik - erről rengeteget beszéltünk az elmúlt években -, hanem van Magyarországon egy populáció, vagy egy mortalitási mutató, ami azt jelenti, hogy ennyi meg annyi ilyen meg olyan beteg van Magyarországon, ilyen és ennyi betegségnek a meggyógyítása a mai viszonyok között ennyibe meg annyiba kerül, és erre most vagy jut annyi, vagy nem jut. Ha pont annyi jut, akkor az nagyszerű, akkor tökéletesen finanszírozzuk a magyar emberek egészségügyi ellátását, nyilván a megfelelő szakmai kritériumoknak megfelelően, amiről Vojnik képviselő asszony beszélt, ha meg nem jut annyi, akkor nyilván különböző deriváltakat és viszonyszámokat képezünk, hogy a bizonyos értelemben jó tendenciákat megpróbáljuk kiemelni, amelyek egyébként szerintem is léteznek.
A hemodinamikával kapcsolatosan annyi ellentmondással élnék, hogy én is felvettem a kapcsolatot különböző szakmai szervezetekkel. Az írott és elektronikus sajtóban rengeteg olyan cikket és közleményt olvastam, hogy nem biztos, hogy a kapacitások teljes mértékig fedik a szükségleteket. Mint gyakorló orvos nem akarok - nem egy eset kapcsán, több eset kapcsán - elmozdulni a demagógia irányába, de van egy olyan érzésem, mint egy eset kapcsán, hogy azért a kapacitások nem mindenben elégítik ki a követelményeket, vagy ha országosan igen, de bizonyos területi ellátási anomáliák vannak. Tehát nem biztos, hogy a megfelelő színvonalú ellátás területileg mindenhol és minden időpontban hozzáférhető.
És még egy dolgot hadd említsek meg, amellyel kapcsolatban aggályaim vannak! Nagyon örülök annak, hogy a TVK bizonyos értelemben felülvizsgálatra kerül, már csak azért is, mert a Bács megyei kórházak, intézmények legújabb számai alapján - remélem, a legeslegújabb számok már jobbak, a főigazgató-helyettes úrral majd szeretnék ezzel kapcsolatban konzultálni, és ő ezt a lehetőséget biztosította is a számomra - azt mondhatom, hogy nagyon nehéz olyan intézményt találni, amely abba a 121-be beleesik, és jobb kondíciókba került az új finanszírozással kapcsolatosan. Persze mindjárt feltehetném a kérdést, hogy mi lesz azzal a 60-nal, amely rosszabbul járt, amely eddig is csak vegetált. Volt egy olyan mozzanat, amikor megráztuk a fát az ágyszám-csökkentéssel, aki még rajta maradt, az lóg, úgyhogy most még egy kicsit átvariáljuk a TVK-t, és akkor még 60-an le fognak hullani erről a fáról? Hogy fogjuk ezt szakmailag és szakmapolitikailag felvállalni?
Ugyanakkor azt mondom, hogy ezt nyilvánvalóan felül kell vizsgálni, de a kérdésem az, hogy ebben a finanszírozási szituációban, amikor mindenki a túléléséért küzd - tehát mondhatnám azt, hogy egy bizonyos szempontból, egy hosszabb tendencia szempontjából nem egy adekvát helyzetben vagyunk -, az intézmények adekvát válaszokat adnak-e ezekre a kihívásokra? Szerintem nem.
Inadekvát intézményi túlélési technikákból levont következtetések nem biztos, hogy előremozdítanak bennünket. A kérdés a következő: rengeteget halljuk azt, hogy nem látnak el betegeket. Egy önkormányzat bevállalja ezeket a plusz szolgáltatásokat és adott intézménynek nagyobb teljesítménye van, mert többet meg tud tenni. Míg a másik ugyanezt nem tudja megtenni és virtuálisan és valóságosan is kisebb lesz a teljesítménye, rá már nyugodtan lehet azt mondani, hogy no lám, nem is teljesített annyit. Nem azért nem teljesített annyit, mert nem tudta volna vagy nem lett volna meg a reális szakmai igénye rá, hanem egyszerűen nem tudták bevállalni a többletköltségeket. Tehát én óva intenék attól, hogy ezeket a változásokat ne kellő kritikával kezeljük. Egyébként annak örülök, hogy ezeket a TVK-dolgokat felül fogják vizsgálni. Remélem, hogy úgy, ahogy itt ezt mindannyian gondoljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Nyul Istvánnak.
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek. Nagyon imponáló dolgokkal találkoztunk ma délelőtt és az is megállapítható valahol, hogy elindult a betegek részéről egy kicsit egészségtudatos, egészségtudat melletti költségtudatos magatartás is, bár talán szerencsésebb lett volna és talán lesz rá mód, hogy egy félév vagy egy év múlva is értékeljük ezeket az adatokat, hiszen a tényleges változások az év második felétől éreztetik igazán a hatásukat a kapacitásváltozások tekintetében mindenképpen. Nagyon érdekes lenne számomra a gyerekgyógyászati fekvőbeteg intézményeknek a reális helyzetét akkor megnézni, mert e pillanatban a Gyermekgyógyászati Kollégiumnak a véleménye az, hogy a fekvőbeteg gyógyintézetek alulfinanszírozottak. Én nem tudom, hogy a változtatást követően ilyen lesz-e a vélemény, de ha az egynapos ellátásokat és a járóbeteg-szakellátást is hozzávesszük, nem biztos, hogy nem jó irányú változás történik itt.
Egy másik dolog például, a dél-dunántúli régióban már most mutatkozik, hogy a krónikus ágyakat illetően túlosztásra került sor, úgy tűnik, hogy ott nem történik úgy az ágyak kihasználása, amilyen mértékben kívánatos lenne. Azt hiszem, hogy mindenképpen érdemes lesz az év második felében egy hasonló értékelést tartani. Ezek még közelebb viszik az embert a tényleges és kívánt változásokhoz.
Az is megfogalmazható mindannyiunk által, hogy a finanszírozás olyan, amilyen, kétségtelen, javítani kell és ebben azt hiszem, egybehangzó a bizottság véleménye. Azonban mindemellett megállapítható az is, ami évek óta így van, hogy a járadékbefizetések hosszú évek óta nem fedezik a tényleges kiadásokat a magyar egészségügyben. A költségvetésben minden évben több száz milliárddal kell megtámogatni ahhoz, hogy működőképes legyen. Tehát én úgy gondolom, hogy nem a járadékot faragja itt meg senki, hanem a költségvetésnek kell még nagyon komoly forrásokat mellétenni ahhoz, hogy működőképes legyen.
Azért az is egy érdekes kérdés, hogy ha a gyógyászati segédeszközökről beszélünk, hogy évek óta szeretnénk, ha a kölcsönzés mint olyan működőképes lenne, és az előbb említett példa esetében egy kölcsönözhető székkel vagy egyéb eszközzel talán sokkal könnyebben gazdálkodhatna a gyógyászati segédeszköz ellátórendszere is, és ezt is életbe kéne léptetni. Nem tudom, hogy ez miért késik és miért nem sikerült eddig bevezetni, pedig minden szándék megvolt, hogy működön. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás Tivadar.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Garai képviselő úrnak köszönöm szépen a kiegészítést. Nekem is a családi kasszából vagy nagyjából, amennyire rálátásom van a praxispénzre, körülbelül ezek az elképzeléseim voltak az utóbbi néhány évet illetően. Kapcsolódnék Csáky képviselő úrhoz, és valamelyest Vojnik képviselő asszonyhoz. Az a helyzet, hogy a magyar egészségügy gazdálkodásának összegét láthattuk és ez egy nagyon kis pénzt. A nagyon kis pénzből a közös kockázatvállalással úgy gondolom ez a biztosítási rendszer azzal a ráfordítással, amit ma az OEP a saját működésének ráfordítására tesz, a maximumot hozza ki. Úgyhogy nem tudom, hogy a több biztosító megváltaná-e ezt az egészet. Ebbe a rendszerbe pénz kell. Ekkora kis pénzből ilyen hatékonyan dolgozni, nem sok országban látunk egészségügyet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Kényelmes, meg kényelmetlen helyzetben is vagyok egy kicsit, hiszen 12 évig voltam az egészségpénztár ellenőrző főorvosa. Gyakorlatilag a kezdetektől végigkísérhettem, amikor 1989. január 1-jével a TB-Alap levált az állami költségvetésről. '90. január 1-jével az egészségügy is a tb-alapok részévé vált és gyakorlatilag a szemem láttára épült le az egész egészségügyi ellátórendszer, csökkent le az orvosi szakma presztízse a végtelenségig. Hovatovább az elmúlt években kezelhetetlenné vált az Egészségbiztosítási Alap finanszírozása, de állandó deficittel küzdött, aminek, valljuk be, több oka is volt.
Itt felmerült Csáky képviselő úr részéről, hogy miért személyeket nyaggat az OEP. Emlékszem, amikor átkerült az egészségpénztártól a járulék-nyilvántartás az APEH rendszerébe és attól kezdve már nem személyre szólóan tartották nyilván az egyes járulékfizetőket, hanem a vállalkozók létszámot adtak meg. És attól kezdve szétesett az egész rendszer, rendkívül sokan visszaéltek ezzel a dologgal. A másik, ami nagyon kedvezőtlenül hatott az egészre, hogy évente változtak az egészségügyi miniszterek és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatói is. Minden esetre azok a törvények, amelyeket meghozott a parlament az elmúlt évben hozzájárultak, és ez a beszámoló azt mutatja, hogy legalábbis a deficit kezelésében valami elindult.
Ami számomra továbbra sem látható, hogy 1990-ben került az egészségügy az egészségpénztárhoz, és az egészségügyi ellátórendszernek az integrálását ez a rendszer máig sem tudta elvégezni. Tehát továbbra is a klasszikus társadalombiztosítási feladatok az elsők, a gyógyszer, a táppénz, a nyugdíj. És ha megnézzük a beszámolónál is, a természetbeni ellátásoknál a gyógyító-megelőző ellátások az egyik, azon belül a harmadik az összevont szakellátást. Tulajdonképpen erről az összevont szakellátásról, ami egyetlen egy címszó alatt szerepel, arról beszélünk mindannyian, mert azért ennek a bizottságnak a zöme orvos, és az embereknek a legmélyebb lelki és fizikai valójába beavatkozásáról van szó, amikor egészségügyi ellátásról beszélünk. Tehát nem tudom, hogy a továbbiakban ezt a bizonyos összevont szakellátást lehetne-e legalább járó- és fekvőbetegre szétbontani részletezve. Sőt ahogy itt elhangzott, vannak a dedikált csoportok és a többiről is jó lenne valamit látni.
Amit kérnék a jövőre nézve még, hogy ez a bizonyos TVK ellenőrző bizottság, ha negyedévente vizsgálja, kaphat-e a bizottság erről a jelentésről valamilyen tájékoztatót, tehát folyamatosan képben lehetünk-e. Akár, ha e-mailen is megkaphatnánk ezeket az anyagokat, az jó lenne.
A következő inkább messzebbre mutat és elnézést kérek a főigazgató úrtól. Éppen mint a volt dolgozójuk, de azt hiszem, még mindig nyilvántartásban vagyok a képviselőség miatt, hogy nincs meg az ügyfélszolgálati rendszere ennek a szervezetnek. Az embereknek annyi gondja, problémája van, 0-tól x éves korig kellene foglalkozni az emberekkel, tehát a teljes magyar társadalommal. Nagyon jól vagy nem jól, most már nem tudom, kiépült nyolc-tíz éve a munkaügyi rendszer minden kistelepülésen is. Teljes hálózattal, rendkívül jó infrastruktúrával és viszonylag egy szűk rétegét érinti a magyar lakosságnak. Ezzel szemben a '89-ben deklarált elv, hogy levinni a lehető legközelebb a biztosítottakhoz a szolgáltatást, az, ha jól tudom, ma csak a megyeszékhelyeken van, és van még valamennyi kirendeltség, tehát az embereknek, akár kicsik, akár nagyok, akár babát várnak, bármi gondjuk van, bizony be kell buszozniuk, be kell vonatozniuk, és ezekre az intézményekre keményen a köztisztviselőkre vonatkozó ügyfélszolgálati rend vonatkozik, meg van határozva, mikor nyitják a kapukat, mikor van ügyfélszolgálati szünet. Az az én kérdésem - most biztos nem ez a legfontosabb gondjuk, de ez okozhatná a legelemibb életminőség-javulást az emberek életében az egészségügy mellett -, hogy foglalkoznak-e a hálózat építésével, és ezeket a bizonyos ügyfélszolgálatokat hogy kívánják, éppen a sok-sok megválaszolandó kérdés miatt a lehető legközelebb vinni az emberekhez, és mielőbb megoldani ezt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két kültag jelentkezőnk volt: Tóth Zoltán és Bidló Judit. Nagyon rövid időre, 2-2 percre megadnám a hozzászólási lehetőséget. Tessék parancsolni, először a hölgy, Bidló Judit, utána pedig Tóth Zoltán következik.
Hozzászólások a meghívottak részéről
BIDLÓ JUDIT (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr, és tényleg nagyon rövid leszek. Két témát szeretnék érinteni. Az egyik kapcsán nagyon sokat gondolkodtunk, hogy szóvá tegyük-e, de azt gondolom, kénytelen vagyok árnyalni egy kicsit a fixesítéssel kapcsolatban elhangzott dolgokat. A különös problémánk az, hogy jelenleg a fixesítés nem kizárólag úgy zajlik, hogy csak azonos hatóanyagú készítmények kerülhetnek egy fixcsoportba, hanem eltérő hatóanyagú készítmények is úgynevezett terápiás fixcsoportba kerülhetnek, aminek a következtében június 1-jétől komplett hatóanyagok fognak delistázódni. Ennek a hatásait tehát június 1-jétől fogjuk majd látni a betegek kapcsán. Ez természetesen egy nagyon jelentős térítésidíj-emelkedést fog jelenteni nekik, amikor nem tudnak ugyanolyan hatóanyagú, olcsóbb készítményt választani a betegek. Amit külön fontos kiemelni, az az, hogy az orvosi ösztönző rendszer is erre a rendszerre épül, tehát nem azonos hatóanyagú készítmények közül kell választania az orvosnak az olcsóbb terápiák közül, hanem eltérő hatóanyagú készítmények közül, amelyek azonos hatástani csoportba tartoznak, azonban sok esetben az a helyzet, hogy ha valaki egy korszerűbb, magasabb napi terápiás költségű hatóanyagot szeretne felírni, akkor ebben az esetben büntetést fog majd kapni. Ez volt a hozzászólásom első része.
Az észrevételem második része a gyógyszergyártói befizetéssel kapcsolatos kérdés. Azt említette a főigazgató úr az egyik ábránál, amelyen az volt feltüntetve, hogy az I-IV. hónap előirányzata az egyéb bevételek terén 25 milliárd forint volt, hogy annak a legnagyobb részét a gyógyszergyártói befizetések teszik ki. Reméljük, hogy ez nem így van, és hogy nem ennyi volt az előirányzat az I-IV. hónapra, mert azt gondoljuk, hogy az ennél jóval kevesebb. Ezzel kapcsolatban viszont azt szeretnénk megkérdezni, hogy van-e információjuk - és ez szintén az APEH-hal való kapcsolattartásra utal - arról, hogy az első befizetés után, ami április 20-ával volt vagy lett volna esedékes a gyógyszergyártók részére, mennyi pénz folyt be, és ez hogyan aránylik ahhoz, amennyinek be kellett volna folynia az E-Alapba és közvetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, de itt hozzászólásról volt szó, nem kérdésről. Tóth úrnak adom meg a lehetőséget.
DR. TÓTH ZOLTÁN (Orvostechnikai Szövetség): Köszönöm szépen a lehetőséget. Az Orvostechnikai Szövetséget képviselem, és én is két dolgot vetnék fel röviden. Az egyik dologról nem volt szó: ez a kinnlévőségek, lejárt szállítók állománya a kórházaknál. Az az ágazat, amelyet én képviselek, 70 milliárdot szállít be évente. Önök tudják, zömmel orvosok, hogy egy csomó eszközt szállítunk. Ez az állomány az utóbbi 2-3 hónapban - itt mindig egyhavi meg kéthavi fizetések vannak, ez egy folyamat - körülbelül a duplájára ugrott, tehát az olyan 3 milliárd helyett 6-7 milliárdra. De valamikor ezt ki kell fizetni, és hogyha ez nem tudják kifizetni, akkor ebből csőd lesz mind a vállalkozóknál, mind a kórházaknál. Ebben az ügyben kérnénk majd segítséget. Le fogjuk írni a tapasztalatainkat, és azokat eljuttatjuk mind a minisztériumnak, mind az OEP-nek, ha igénylik.
A másik kérdés már többször szerepelt, a gyógyászati segédeszköz-ellátás. A főigazgató úr kitűnő - és ezt nem udvariasságból mondom, ténylegesen így gondolom - prezentációját egy ponton vitatnom kell. Főigazgató úr, gondoljunk bele - és itt ez a legnagyobb probléma -, hogy bizonyos termékcsoportokban 85 százalékról 50 százalékra csökkentettük a támogatást! Ahhoz, hogy árcsökkentéssel ugyanannyi legyen a támogatás, 100 forint helyett 30 forint árnak kellene lennie, akkor lenne 15 forint, ami egy fizikai lehetetlenség, egy olyan világban, ahol négy és fél éve nem volt áremelés. Egy 10-20 százalékos árcsökkentést el lehet érni, de csak bizonyos területeken, tehát a betegterhek bizonyos területeken, ott, ahol 85-ről 70 százalékra csökkent a támogatás, kétszeres lett, ahol pedig 85-ról 50 százalékra csökkent a támogatás, ott 3,3-szeres lett a betegteher. Mi a probléma, tisztelt bizottság? Az, hogy ez körülbelül 200 embert érint, aki lábszárfekélyes, súlyos inkontinens, dekubituszos, s a többi - ezt külön kérjük megvizsgálni -, és ennél a rétegnél az ellátás 80 százalékról 60 százalékra esett, és a betegterhek a 2-3-szorosára nőttek. Ez tehát egy olyan szingualitás, amivel foglalkozni kell, mert súlyos a helyzet, itt korrekcióra van szükség. Erről is fogunk írásbeli tájékoztatást adni, és kérjük ennek a gyors megvizsgálását, mert drámai helyzet van a szociális otthonokban és más területeken.
Végül a költségvetéshez annyit, az elhangzottakkal egyetértve, hogy mi már, de nem csak mi - bocsánat a szerénytelenségért! -, emlékeznek Vojnik képviselő asszony indítványára, aki most nincs itt, de az ő neve alatt ment, a bizottsági is javasolta, hogy azt a 35 milliárdot 38-ra emeljék, ami plusz 3 milliárd, emlékszik mindenki, és ami ritka, a költségvetési bizottság is megszavazta. Csak azért nem fogadta el a parlament, mert azt mondták, hogy oldják meg az E-Alapon belül. Mindenki tudta, már elnézést kérek, hogy ez 38 alatt nem teljesíthető azokkal az intézkedésekkel sem, amelyek súlyosak, amelyeket korrigálni kell. Ez 40-42 lenne, ha az előbb említett 200 ezer ember problémáját meg akarnánk oldani. Ez a reális.
Utolsóként arra hívom fel a figyelmet, hogy egy dologról nem esett itt szó: a közgyógyról. Gondolják meg, hogy ha egy támogatási csoportban az egyharmad közgyógyos, és 85 százalékról leviszem 50 százalékra, akkor megnő a közgyógy, mert azt ki kell fizetni. Tehát nem nyerünk ám annyit! Egyébként az 50 milliárdot jól mondta Csáky képviselő úr; azért 50 milliárddal kell számolni a bázist, mert az áfa megnövekedett, és akkor pont 30 százalékos a csökkenés, 5 milliárd volt körülbelül a közgyógy, ebben az évben 8 milliárd lesz, mert ahol a támogatást csökkentettük, ott a közgyógyot a PM-nek kell kifizetnie a másik kasszából.
Tehát ezen a két területen - kinnlévőségek, kórházak, és a GYSE-n belüli támogatási arányoknál az inkóban és a kötszerben - túllőttünk a célon, azt hiszem. Vissza kellett fogni, de így nem lehet, mert 200 ezer ember drámai helyzetben van. Ebben kérünk sürgős intézkedést. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát.
Megköszönöm az OEP vezetésének és a főigazgató úrnak ezt a tényleg imponáló prezentációt. Kétségtelen, hogy pozitív folyamatok indultak el az elmúlt intézkedések kapcsán, de annak mindenképpen szeretnénk hangot adni, hogy ezt az egész jelenséget monitorozni kell. A II. félévben mindenképpen vissza kívánunk erre térni, és amennyiben ismét visszaélhetünk a vendégszeretetükkel, akkor nagyon szívesen eljövünk, és megnézzük, hogy a II. félévben hogyan alakulnak az OEP kiadásai és bevételei.
Szükség van finomhangolásra - ezt már többször elmondtuk -, hiszen a területi ellátási kötelezettség, a struktúraváltozás, a bevételi és a kiadási oldal alakulása bizonyos területeken feszültségeket eredményez, bizonyos területeken pedig túlkapacitásokat vannak. Tehát ezeket, a TVK-értékeléssel és a TVK-átcsoportosítással együtt mindenképpen meg kellene csinálni, és ezekre mi mindenképpen figyelni szeretnénk.
Forrásátcsoportosításra is kell hogy legyen lehetőség a II. félévben, hiszen feszített az ügyeleti kassza, feszített a gyógyászati segédeszköz-kassza, és higgyék el, hogy amikor meghoztuk ezeket az intézkedéseket, akkor nekünk az volt a célunk, hogy jobb ellátás legyen, hogy minőségében is jobb ellátás legyen, és ennek érdekében azért a protokolloknak, az indikátoroknak a szerepét mindenképpen növelni kell a jövőben.
Nem szeretnénk, ha növekednének a betegterhek - ez a másik célunk.
Teljesen egyetértek azzal, maximálisan egyetértek azzal, hogy a diagnosztikus eltérések vonatkozásában abba kell hagyni a kommunikációt, hiszen patológusként Csáky Andrással legalább tízféle halálokot tudunk megállapítani, és ezekben az eltérésekben nem szabad ilyen felületes módon kommunikálni, hiszen a betegek és a szakmai szempontjából is nagyon veszélyes, hogy ekkora az eltérés. Folyamatosan értékelni kellene a TVK-t. Itt a vitában és a hozzászólásokban azért politikusok révén voltak már áthallások a jövő előttünk álló nagy feladata vonatkozásában, hogy ez a biztosító képes-e vagy a több biztosító képesebb-e ezeket a dolgokat megoldani. Mi mindenképpen ezt a biztosítót támogatnánk és az egy kockázatközösségi elvet és íme-íme, lám-lám, ha a biztosító összekapja magát és valódi szolgáltatásvásárló funkciót mutat, megteremti a feltételeket az értékeléshez, az indikátorokat, a protokollokat megköveteli, ellenőriz, büntet, akkor alkalmas arra, hogy akár még a kasszát is betartsa. Itt a PM képviselői itt ülnek és szeretnénk mondani, hogy az egészségügy nem egy feneketlen zsák. Érdemes az egészségügyre költeni és az sem igaz, hogy megoldódik minden, hogy ha több pénzt adunk a rendszerbe. Azért több támadásponton kell a rendszert átalakítani és állandóan figyelni és állandóan vissza-visszatérni a problémákra. Nem tudom, hogy kívánnak-e reagálni az elhangzottakra. (Nem kívánnak.) Megköszönöm az aktív részvéttelt és ezt a napirendi pontot lezárnám. Tíz perc technikai szünet után folytatjuk. Köszönöm szépen.
(Szünet: 12.14 órától 12.24 óráig)
ELNÖK: Folytatjuk a munkánkat. Megadom a szót Katona Zoltánnak.
Katona Zoltán szóbeli tájékoztatója
KATONA ZOLTÁN (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): (Előadását projektor segítségével tartja meg.) Tisztelt Alelnök Úr! Bizottsági Tagok! Kedves Vendégeink! A követező percekben szeretnék egy átfogó, ugyanakkor tömör tájékoztatót adni az európai egészségbiztosítási kártyát illetően, továbbá az elektronikus európai egészségbiztosítási kártya lehetőségei vonatkozásában. Az egészségbiztosítási ágazatban a kártyák a taj-számot igazoló okmányra vezethetőek vissza. Ez a köznyelvben elterjedt szóhasználatban a taj-kártya. A taj-kártyáról annyit érdemes tudni, hogy e mögött egy erős és biztonságos adatbázis áll, amelynek alapján ennek a kiállítása történik. Ugyanakkor ennek a kártyának nincs az azonosítási funkción túl más jelentősége, azaz jogviszonyt nem keletkeztet, így aztán nem is szükséges, hogy legyen lejárati dátuma.
Napjainkban háromféle kártyát is kiállít az Egészségbiztosítási Pénztár. Ezek közül az egyik természetesen a taj-kártya, ezt követően van a közgyógyellátási igazolvány, amelyről azt érdemes tudni, hogy az azonosítási funkción túl a jogosultságot is igazolja, a harmadik pedig az előadás tárgya, az európai egészségbiztosítási kártya. Az európai egészségbiztosítási kártya az azonosítási funkción túl jogviszony-igazolásra ugyancsak alkalmas. A jövőképünk pedig az egységes, egy darab kártyán megvalósítandó elektronikus európai egészségbiztosítási kártya, amely ötvözi az előzőek valamennyi előnyös tulajdonságát, ugyanakkor nem rendelkezik azok hátrányos jellemzőivel, mint hogy például egy off-line bizonylatnál, dokumentumnál nincs arra lehetőség, hogy ellenőrizzük az adott pillanatban, azaz az igénybevételkor a jogosultságot.
Az európai egészségbiztosítási kártya funkcionális tartalma két fő részre oszlik: az egyik az előzőeknek megfelelően, hogy jogosultságot lehet vele igazolni, a másik pedig, hogy egy fizetési kötelezettségvállalás, azaz az Európai Unión belül az intézmények közötti elszámolást teszi lehetővé, mégpedig oly módon, hogy a magyar szolgáltatóval EU-állampolgár esetében, míg EU-állampolgár külföldi biztosítójával egyrészt az EU-állampolgár magyarországi ellátásának tekintetében, másrészt ha magyar állampolgár az Unió területén vesz igénybe ellátást.
Az európai egészségbiztosítási kártya kiállítását 2005 októberétől végezzük. Fontos jellemző, hogy ezen időponttól mintegy félmillió kártyát állítottunk ki, és az éves tipikus kibocsátott mennyiség 350 ezer darab kártya.
Lehetőségeink szerint maximálisan ügyfélbarát módon igyekeztünk kialakítani az EU-kártya kibocsátást, ennek megfelelően az összes helyszínünkön, tehát mintegy 35 helyszínünkön állunk az ügyfelek rendelkezésére ezzel a szolgáltatással, ahol egyébként 10 percnél hosszabb időtartamot tipikusan nem vesz igénybe ennek az ügyintézése.
A kártya egyéves időtartamú, azaz ezen időtartamon belül jogosít csak Európai Unión belüli felhasználásra. Itt jelentkezik az off-line adathordozók hátránya: nyilván nem kontrollálható az igénybevétel pillanatában az, hogy a jogosultság még fennáll-e, hiszen a gyakorlatban könnyen előfordulhat, hogy közben például az alany foglalkoztatási jogviszonya megszűnt. Tervezzük az OEP elektronikus szolgáltatásainak a bővítését rövidesen egy olyan új funkcióval gazdagítani, amelynek során ügyfeleink elektronikus úton igényelhetik tőlünk az európai egészségbiztosítási kártyát, ami további könnyebbséget fog jelenteni az ügyfeleink számára, és meglátásunk szerint az apparátusnak is hatékonyabb működést fog lehetővé tenni.
Az európai egészségbiztosítási kártya az Európai Unió által viszonylag szoros keretek közé szorítottan pontosan definiált adattartalommal és dizájnnal bír, ennek megfelelő természetesen a magyar kártya is. Van egy úgynevezett EU-s oldala, és van egy úgynevezett nemzeti oldala. A nemzeti oldallal viszonylag szabadon lehet gazdálkodni, míg az EU-s oldalára az vonatkozik, amit az imént elmondtam.
A prezentációban szereplő oszlopdiagram azt kívánja szemléltetni, hogy hogyan oszlik el terület szerint a kártyakiadás. Az önmagában nyilván semmiféle meglepetést nem tartalmaz, hogy a fővárosi pénztár területét illetően volt messzemenően a legtöbb kiadás, viszont figyelmet érdemel, hogy bizonyos határ menti megyéinkben a megye méretét egyébként meghazudtoló módon nagyobb mennyiségben igényeltek az állampolgárok ilyen kártyát.
Az elektronikus európai egészségbiztosítási kártya vonatkozásában nagyon alaposan meg kellett vizsgáljuk azokat a jogi determinációkat, amelyeknek meg kell tudni felelni ilyen jellegű kártyák kibocsátása során, és azt tapasztaltuk, hogy az Európai Unió e tekintetben is nagyon sokféle, szerteágazó szabályzatot alkotott. Ezek között vannak közösségi rendeletek, európai tanácsi határozatok, illetve Európai Bizottság által kiadott kommünikék. Ezeket tanulmányozva az jelenthető ki, hogy már rövid távon is fel kell arra készülni, hogy az európai egészségbiztosítási kártyát egy olyan elektronikus európai egészségbiztosítási kártyává kell tudni átalakítani, amely elektronikus kulcsként szolgál, ezáltal a nemzeti társadalombiztosítási rendszereket össze tudja kapcsolni és egymással hatékony kapcsolatot képes létesíteni. Ezzel összefüggésben nagyon fontos tudnivaló, hogy az Európai Uniónak az elektronikus szabványaiknak a megalkotása jelenleg van folyamatban, tehát amint ezek véget érnek és kibocsátásra kerülnek ennek megfelelő szabványok, úgy, abban az esetben már konkrétan magyar elektronikus európai egészségbiztosítási kártya előkészítése is megtörténhet. Nézzük, hogy milyen igények merülnek fel.
Mire is szeretnénk használni ezt a bizonyos elektronikus európai egészségbiztosítási kártyát? Vannak alapigényeink. Ezek nyilván az ágazat jellegéből adódnak. Szeretnénk megbízható módon azonosítani a pácienseket. Ezt követően szeretnénk az ő egészségügyi ellátásra való jogosultságukról meggyőződni, továbbá az egészségügyi adatok megbízható továbbítása során is nagy szükség lenne, hiszen a magyar hatályos adatvédelemmel összefüggő szabályozás külön kitér az egészségügyi adatra, mint személyes adatokon belüli különlegesként definiált adatkörre, amely a legmagasabb szintű védelmet élvezi.
Vannak ezzel összefüggésben olyan további lehetőségek, amelyek az ágazatunkon túl mutató alkalmazásra is nagyon jó alkalmat tudnak teremteni. A kormányzati portálon elérhető ügyfélkapu mára egy szolgáltatásrendszerré nőtte ki magát, az ügyfélkapu-hozzáféréssel rendelkező állampolgárok nagyon sokféle elektronikus szolgáltatást képesek igénybe venni. De ennek során fő probléma mindig az ő hiteles azonosításuk. Ez jelen pillanatban megvalósul és a jogszabályokkal messzemenően összhangban valósul meg, azonban amennyiben ez ilyen elektronikus adathordozóval lenne megtámogatott, akkor annak a biztonsági szintje egy minőségi ugrást tenne lehetővé. Ezt követően további lehetőség lenne, hogy esetleg fizetési funkciókra lehetne alkalmazni ezt a bizonyos kártyát. Itt nem nagy összegű kifizetésekről kell gondolkodni természetesen. Tipikusan a kisebb összegű vizitdíjat és napidíjat említjük példaként. Továbbá a saját adatokról történő rendelkezés, tehát az információs önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazása is felmerül mint lehetőség.
Nézzük milyen eszközök képesek szolgálni egy ilyen követelményrendszert. Természetesen kellenek olyan központi informatikai rendszerek, amelyek mögött hiteles és valós adattartalommal bíró nyilvántartások vannak. A konkrét elektronikus kártyán megvalósított eszközök a nemzeti azonosító, az európai azonosító, illetve közgyógyellátási azonosító lehetnének. Az adatokról történő rendelkezés és a megbízható továbbítás kapcsán merül fel az aláírás és a titkosítás mint megoldási lehetőség. Semmiképpen nem szabad elfeledkezni arról, hogy hiába építünk egy remek központi rendszert, hiába valósítjuk meg a chipkártyát és disztributáljuk a polgárokhoz, az anélkül nem fog működni, ha az intézményrendszer vonatkozásában nem gondoskodunk a végponti infrastruktúra megfelelő felkészítéséről, és mindezek után egy átfogó biztonság, ami a jogi megalapozáson túl a gyakorlati felmerülő kérdésekre is tud választ adni.
Az eddigiek alapján az OEP szakemberei elkészítettek egy olyan projektjavaslatot, amely öt részprojektre bontja ezeket a lépéseket és ezen keresztül kínál megoldási lehetőséget. Azért kellett öt részprojektre bontani, mert ennél nagyobb méretű projektekre nincs lehetőség, pontosabban ez egy determináció szintén a részünkről. Ugyanis, ha átlép egy bizonyos összeghatárt egy projekt az európai uniós támogatások igénybevétele során, akkor ott olyan különleges mechanizmusok indulnak be, amely a dolog jelentős késedelmét képes okozni. Itt az Európai Unió tekintetében félévekről, évekről lehet beszélni, amely késedelmet egyáltalán nem biztos, hogy el kellene szenvednie Magyarországnak. Ezek a részprojektek az első kompenciaközpont néven illetettek, amely pontosan az előbb is említett központi informatikai rendszernek a felépítése, annak a biztonsági alrendszerével egyetemben. A második a nyilvántartási rendszerek fejlesztése és nehogy félreértés essék, itt nemcsak magunkról van szó, itt arról van szó, hogy egészségbiztosítási ellátások igénybevétele során jogosultakról beszélünk, akiknek egy részhalmaza biztosított, tehát a vonatkozásban az APEH-től érkezhetnek az adatok. Az összes többi tekintetben pedig gondoskodni kell az adatszolgáltatókkal megbízható, hiteles adatkapcsolat megvalósításáról. A nyilvántartások fejlesztésébe mindezt mi beleértjük.
A harmadik részprojekt javaslatunk maga konkrétan a chipkártya megtervezése és megvalósítása, amely hordozza az eddigiekben ismertetett funkciókat. Itt beleértjük és nagyon fontos kérdéssé tud válni a gyakorlatban a disztribúció, tehát, hogy hol hogyan történik meg ennek a megvalósítása és az végeredményben hogyan jut el az ügyfélig.
A negyedik részprojektünk a szolgáltatói végpontok megfelelő felkészítése. Az ő támogatásuk annak érdekében, hogy ez valóban egy működőképes rendszer legyen, míg az ötödik kártya az alkalmazással kapcsolatos fejlesztés, annak a kommunikációbiztonsági illesztésének a specifikációja, amely szabványalkotás.
Látszik, hogy ezek nem soros projektek. Ezek egy részét lehet végezni párhuzamosan is, sőt azt gondoljuk, hogy az első két pont tekintetében mindenképpen meg kellene kezdeni a lehető leghamarabb ezeknek a projekteknek a végrehajtását, ti. erre épül a többi lépcső. E nélkül nem lesz megvalósítható a chipkártya. Az OEP-nek az a javaslata, hogy az első két pont vonatkozásában kapjon támogatást ezen feladatok végrehajtása.
Lehetséges forrásokat is meg tudunk említeni. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően az első négy pontot az elektronikus közigazgatás operatív programba illeszkedőnek látjuk és itt e vonatkozásban széles körű egyeztetést folytatunk elsősorban a Miniszterelnöki Hivatal elektronikus kormányzati központ vezetőivel, illetve szakembereivel, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőivel és szakembereivel.
Szeretném bemutatni, hogy mindez, ha megvalósul mire is lehet jó. Egy gyakorlati példát mutatok a következőkben. Ez maga az on-line jogosultság ellenőrzés, amelyről ma már szó volt. Mégpedig az egészségügyi szolgáltatók számára OEP által megvalósított on-line jogosultság ellenőrzéséről szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Ez 2007. április 1-jétől kezdődött. És két eltérő megoldást alakított ki az OEP, amelyek közül az egészségügyi szolgáltatók kiválaszthatják a számukra kedvezőbbet, de akár mindkettőt is alkalmazhatják adottságaik függvényében. A kétféle megoldás közös jellemzője, hogy szabványos megoldásokon alapul, platformfüggetlen. Ez egy nagyon fontos követelmény.
Az egészségügyi szolgáltatóknál tapasztalt igen heterogén informatikai infrastruktúra kikövetelte azt, hogy ne legyen semmilyen platformhoz, gyártóhoz kötve az OEP által biztosított szolgáltatás. Legyen interneten elérhető, azaz ne kelljen csak emiatt dedikált adatkapcsolatokat beszerezni és finanszírozni folyamatosan. Egyszerű és gyors legyen. Tehát nem lehet arról beszélni, hogy az egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazott több tízezer dolgozó egy hosszú távú képzést követően váljon alkalmassá arra, hogy on-line jogviszony-ellenőrzést végezzen. Ennek teljesen természetesnek, mondhatnám, magától értetődőnek kell lennie a megvalósított rendszer felhasználásával, és természetesen megbízhatónak és biztonságosnak is kell lennie mindezek mellett.
Az OEP által kidolgozott rendszer egyrészt támogatja azokat az egészségügyi szolgáltatókat, ahol már van helyi informatikai megoldás az ügyvitel támogatására, azzal támogatja, hogy kibocsátottunk egy olyan fejlesztőkészlet-specifikációt, amellyel a saját rendszerüket illeszthetik a mi központi szolgáltatásunkhoz. Ez azzal az eredménnyel fog járni, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak, a személyzetnek nem kell betanulnia, nem kell megismernie az új szolgáltatás igénybevételének a szabályát, azt az informatikai rendszer a háttérben önműködően elvégzi, és csak annak az eredményéről tájékoztatja. Nagyon kedvező tapasztalatokat szereztünk itt mind az egészségügyi szolgáltatókkal, mind az ő részükre informatikai alkalmazást fejlesztőkkel. A nagyon jó együttműködésnek köszönhető, hogy lényegében valamennyi szoftverfejlesztő ház integrálta ezt a funkcionalitást a maga ügyvitelt támogató rendszerében. Egyébként az OEP honlapján folyamatosan frissítve közzé is teszünk egy olyan listát, amelyen az erről egyébként cégszerűen nyilatkozó fejlesztők adatait publikáljuk, abból látható, hogy bizony számosan vannak, akik ezt beintegrálták a rendszerükbe. És van egy másik megoldási lehetőség is, hiszen arra is fel kellett készüljünk, hogy ha nem lesz helyi informatikai rendszer, nincsen olyan szoftvermegoldás, akkor vajon mi történjék. Akkor az tud történni, hogy egy teljesen szabványos, szintén csak tetszőleges platformú személyi számítógépen a webböngésző program segítségével internetes szolgáltatást nyújtunk a számukra, ehhez tehát nála egy számítógép és egy internet-összeköttetésre van szükség, semmi más beruházást nem igényel a részükről.
Két tipikus képernyőt szeretnék megmutatni. A dolog egyszerűségét jelzi, hogy - mint az itt látható - a kizárólag taj-szám alapján történő jogviszony-ellenőrzés egy taj-szám beütése és az Enter benyomása, így működik a rendszer. Ennél egyszerűbbre ma még nem tudtuk redukálni a működést. Illetve lehetőség van a természetes azonosítók alapján történő jogosultságellenőrzésre is, aminek ott van jelentősége, hogy ezzel egyúttal kiváltottuk az úgynevezett taj-autorizációs szolgáltatást is, tehát mindezt ez a rendszer megvalósítja, elvégzi az adatok összetartozásának a vizsgálatát is, amennyiben természetes azonosítóknak megfelelően történik a lekérdezés.
Szeretnék ezzel kapcsolatban néhány gyakorlati adatot és tapasztalatot megosztani még önökkel. A lekérdezések száma a 2,5 milliót meghaladó a rendszer április 1-jei indulása óta. Munkanapokon a tipikus lekérdezésszám 120 ezer darab körül van, és közel 450 egészségügyi szolgáltató végzi az on-line jogviszony-ellenőrzést, amelyekből már mintegy 150 csatlakozott a rendszerhez.
Két ábra került még beszerkesztésre a prezentációba. Az egyik azt mutatja, hogy mennyi idő alatt válaszol az OEP rendszere a kérésekre - itt csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy ezredmásodperc a mértékegység. A nagy kiugrásnak borzasztó egyszerű magyarázata van: aznap éltük túl az első túlterheléses támadást. A jobb oldali ábra pedig egy munkanapon belüli terheléseloszlást mutat, aminek pedig ott van jelentősége, hogy tisztán látszik, hogy reggel 8 óra és 11 óra, tehát dél között megtörténik az ellenőrzések túlnyomó többsége, tehát erre az időszakra összpontosul a lekérdezés.
Van egy másik vonzata is a jogviszony-ellenőrzésnek, tudniillik amikor maga az állampolgár szeretné lekérdezni, hogy ő vajon rendelkezik-e jogviszonnyal az OEP nyilvántartása szerint. Ez a szolgáltatásunk 2006. április 1-jétől működik, tehát több mint egy éve elérhető. Ez szintén egy ügyfélkapu-integrált szolgáltatás, amelynek a segítségével a '98 január végét követő időponttól valamennyi, hozzánk bejelentett jogviszonyát megmutatjuk a számára. Ezzel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy ez az immár több mint egy éve működő szolgáltatás lehetőséget ad arra, hogy a törvényeknek megfelelő eljárás keretében erre helyesbítést kérjen, tehát azt tudja mondani az állampolgár, hogy ezek az adatok az én ismereteimmel ellentétesek, kedves OEP, itt és itt, légy szíves, ezt vizsgáld meg. Erre eddig is volt módja. Itt az a probléma, hogy ügyfélkapu-hozzáféréssel a magyar állampolgárok döntő többsége nyilván nem rendelkezik, és ezért lenne nagyon fontos, hogyha kapnának egy olyan eszközt a kezükbe, amely ezt automatikusan megvalósítja - visszautalva itt az elektronikus európai egészségbiztosítási kártyára.
A kiosztott, részletes anyagban ezen túl található ismertetés még két olyan OEP-es kezdeményezésről, illetve részvételről, amelyek szintén az ezzel összefüggő tevékenységeknek a gyakorlati próbáját tartalmazzák. Az egyik egy úgynevezett Medcard nevű, nemzetközi szintű projektben történő részvétel, ahol a modellezés, a tapasztalatok szerzése volt a cél egy elektronikus európai egészségbiztosítási kártya vonatkozásában, a másik pedig egy hazai mintaprojekt: Magyarország három dunántúli régiójában folytatott az OEP ilyen irányú kísérletet, ahol az ügyfelek kaptak ilyen azonosítókat, kártyát, az egészségügyi ellátásukban részt vevő háziorvosok és intézmények kaptak olyan infrastruktúrát és komplett informatikai megoldást, beleértve a szoftvert is, amelynek a segítségével ezt kezelni, feldolgozni tudták, és természetesen a központban történt meg mindennek az összegyűjtése, és utána a tapasztalatok levonása.
Mindebből következően azt gondoljuk, hogy immár nemcsak elméleti tudással, hanem gyakorlati tapasztalatokkal, ismeretekkel is rendelkezünk a tekintetben, hogy hogyan kell egy ilyen rendszert megvalósítani. Ennek megfelelően elkészítettük az elektronikus európai egészségbiztosítási kártyával, annak a bevezetésével összefüggésben kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányt, és azt gondoljuk, hogy az OEP messzemenően képes segítséget nyújtani abban, hogy egy ilyen irányú döntés esetén az Magyarországon megvalósításra kerüljön.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a nagyon részletes és mindenre kiterjedő bemutatást. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése, illetve maradjunk abban, hogy a kérdéseket és a hozzászólásokat egyben meg lehet tenni! Parancsoljatok! (Dr. Csáky András jelentkezik.)
Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tényleg imponáló volt a prezentáció és az anyag is, amelyet kaptunk. Néhány kérdésem lenne.
Az állampolgárnak egy ilyen kártya mennyi pénzbe kerül?
Elhangzott itt - nem tudom, lehet, hogy rosszul értelmeztem -, hogy a jogviszony pillanatnyi állapotát illetően nem hiteles, mert itt mondta, hogy lehet, hogy közben megszűnt a munkaviszonya az adott állampolgárnak, viszont ha az emlékeim nem csalnak, akkor a munkaviszony megszűnését követően az előzetes biztosítási jogviszonytól függően minimum 45 nap a fennmaradás. Tehát akkor ezeknek az adatoknak a frissítése ilyen hosszú időszakot venne igénybe?
A harmadik kérdés pedig arra vonatkozik, amiről már korábban, a bizottságban is nagyon sokat polemizáltunk, hogy van-e folyamatos konzultáció, főleg az egészségügyi adatokat illetően az adatvédelmi biztossal, hogy az adatvédelmi törvénynek megfelelőek-e ezek az elképzelések. És, ha jól emlékszem, jó egy évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és akkor még úgy tűnt, hogy olyan antagonisztikus ellentétek vannak az adatvédelmi törvény és az elképzelt megvalósítás között, amelyet nehéz feloldani, a kérdésem, hogy ezen a téren sikerült-e előrelépni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Dr. Perjési Klára jelentkezik.) Perjési Klára!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen. Engem az a tábla érdekelne, amelyen az alapigények és a további lehetőségek vannak vázolva. Az egészségügyi adatok megbízható továbbítása, hozzáférhetővé tételének a koordinálása vagy a saját adatok lekérdezése, adatról rendelkezés, az a Telemedicinával is összefüggésben van? Tehát használható-e arra, illetve konkrét egészségügyi vizsgálatokról is szerezhet-e a beteg információt, a saját dolgairól? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, én azt szeretném megkérdezni, hogy tesz-e valamit az OEP annak érdekében, amivel mi a központi költségvetésnél próbálkoztunk, hogy a háziorvosi rendszer ADSL-ellátottsága milyen. Ez a sine qua nonja ennek a kérdésnek, hiszen ha a rendelőben ott van egy ADSL-hozzáférés, akkor az OEP adatbázisára rá tud kapcsolódni, illetve akkor a háziorvos a szolgáltatókkal, tehát a kórházzal, a laboratóriummal szintén tud kapcsolatot teremteni, amivel a felesleges betegmozgatást is el lehetne kerülni.
További kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót Katona úrnak.
KATONA ZOLTÁN (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen a kérdéseket. Az egyik, hogy mennyibe kerül. Válasszuk ketté. Jelenleg plasztik alapon állítunk ki európai egészségbiztosítási kártyát, ennek is tudhatóak a költségei és természetesen egy más nagyságrendű költségvetést igényel, amennyiben elektronikus alapon kívánjuk mindezt kiállítani. Jelenleg a plasztik alapú egészségbiztosítási kártya komplett, közvetlen költsége mintegy bruttó 50 forintra tehető. Az elektronikus egészségbiztosítási kártya esetében azért nem érdemes most ilyen egy kártyára vetített számot mondani, hiszen számtalan kérdés tisztázandó, amelyek nagy része jogi jellegű, például adatvédelmi kérdések merülnek fel és attól nagymértékben függhet a majdani megvalósítás. Azt azonban technológiailag lehet tudni, hogy a már említett Miniszterelnöki Hivatal elektronikus kormányzati központ szakembereivel egyetértésben elképzelhetőnek tartjuk, hogy amennyiben úgy lehet kielégíteni jelenleg hatályos adatvédelmi követelményeket, akkor egymástól szeparált módon kerüljenek tárolásra azok az információk, amelyek a kártyára szántak. Tehát ily módon lehetővé válna azt biztosítani, hogy például az ügyfélkapu-azonosítás, illetve az egészségbiztosítási ágazat által használt azonosítók ne legyenek egyetlen helyről elérhetőek. Vannak műszaki megoldások, és az adatvédelmi biztos hivatalával egyébként az intézmények szintén a MEH EKK-val kezdeményeznek egyeztetést.
A hitelesség vonatkozásában nyilván én voltam pontatlan. Ez ott merül fel, hogy ha kiállítok egy plasztiklapot, akkor azt követően elvesztem a kontrollt felette, hogy ki mikor használja fel. Tehát nem arról van szó, hogy bármiféle késedelem történne az OEP adatai frissítése vonatkozásában, hanem arról van szó, ha ma van jogviszonya az azt igénylőnek, akkor én azt ki fogom állítani egy év határozott időtartamra. Lehet, hogy neki holnap megszűnik a jogviszonya, és utána még meghatározott ideig jogosult ellátásra, na de azt követően nem. Pont ez a nagy hátránya mindenféle ilyen off-line jellegű bizonylatnak, nem kontrollálható, hogy az adott pillanatban, tehát az igénybevétel időpontjában valóban fennállt-e még az arra irányuló jogosultság.
Az adatvédelmi törvénnyel összefüggésben azt gondolom, hogy reagáltam. Van számos műszaki megoldás, ami ezt képes kiszolgálni. Itt tulajdonképpen arról beszélünk, hogy milyen többletköltségek árán lehet kielégíteni az adatvédelmi igényeket.
Pontosan erről szól az egészségügyi adatok megbízható továbbítása, egészen pontosan Telemedicina és kapcsolódó feladatok ellátása, hiszen ez teljességgel megoldatlan. Volt rá többféle kísérlet már, ezek teljes sikert még nem hozhattak. Ez a fajta megoldás képes lenne szolgálni, hogy ez valóban megnyugtató módon rendeződjön és ezzel azt gondolom, hogy magára az E-Alapra is közvetlen hatással tudna lenni.
Háziorvosi szolgálatok tekintetében pedig azt kell tudni, hogy az OEP-nek az az érdeke, hogy egy működő rendszer legyen, amibe mi mindig beleértjük a végpontokat is. Nyilván az erőforrások végesek, ezért a megoldáskeresés kapcsán a társadalmi operatív programok keretében igyekszünk majd arra megoldást biztosítani, hogy a végpontokon és ebbe természetesen beleértjük a háziorvosi szolgálatokat is.
ELNÖK: Csáky András kíván még kérdezni.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Akkor valószínűleg félreértettem, mert maga a kártya, ahogy a prezentációból elhangzott, az ügyfélkapun keresztül az OEP adatbázisához való csatlakozást teszi lehetővé. (Katona Zoltán: Is!) Is. Ez nekem elég. Ettől a pillanattól kezdve az OEP tény és való, hogy egy évben egyszer állítja ki, de az adott pillanatban a jogosultság ellenőrizhető a központi adatbázisban. Tehát a kettő nem mond ellent egymásnak.
KATONA ZOLTÁN (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Ez így van, az elektronikusnál az on-line megvalósul.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést. Nem merült-e fel, hogy most az adatbázisnak a rendbetétele kapcsán egy felmenő rendszerben és itt van jelentősége az alelnök úrnak a kérdése kapcsán, hogy az alapellátó egységekkel kezdve, illetve egy életkori felmenő rendszerben bevezetni ezt az egészet, hogy mondjuk az újszülöttekre. Mert ha az alapellátásban, főleg a gyerek alapellátásban és a gyerekgyógyászati pontokon telepítem először, az egy jól mérhető és viszonylag nem nagy volumenű telepítést tesz szükségessé és így fokozatosan kiterjesztve, szerintem optimális lenne most, amikor ezeket az adatbázisokat rendbe rakják, egyből elkezdeni ezt és átugorni bizonyos lépéseket. Mi ennek az akadálya? Illetve egy ilyen bevezetésnek mekkora a költségvonzata, mi az, amiért kellene lobbizni vagy küzdeni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, ezt a napirendi pontot lezárom. Megköszönöm az OEP vezetőségének még egyszer a lehetőséget, hogy itt lehettünk. Egyebekben van-e valakinek valami hozzáfűznivalója? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen.
A mai ülést bezárom. Fakultatív programként a bizottság tagjai, amennyiben igénylik, a gyógyszerfelírási szoftver működését megtekintenék. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 57 perc)
|
|
Dr. Schvarcz Tibor |
Jegyzőkönyvvezetők: Molnár Emese és Lajtai Szilvia