AIÜB-36/2009.
(AIÜB-154/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. november 16-án, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirendi javaslat módosítása, a napirend elfogadása *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9057. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/4190. szám, új/átdolgozott változat a T/4119. szám helyett); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
Zárószavazások előkészítése *
a) Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám) *
b) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10077. szám) *
A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat (T/11075. szám); A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/11076. szám); Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról szóló, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/11077. szám); együttes általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
További észrevételek, válaszok, reflexiók *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11199. szám) *
Göndör István (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre, IRM) *
Hozzászólások *
Göndör István (MSZP) válasza *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
b) Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló 2009. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11200. szám) *
Göndör István (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre, IRM) *
Göndör István (MSZP) válasza *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
A Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2009. október 15-ei ülésén történtek tárgyában (AIÜB-1/6/2009.); állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban *
Hozzászólások *
Szavazás az eseti állásfoglalás elfogadásáról *
A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2007. február-2009. február) szóló beszámoló (J/10808. szám); általános vita *
Németh Erika (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
1. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Egyes munkaügyi tárgyú törvényeknek az előzetes letartóztatás miatti távolléttel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10945. szám)
(Tukacs István, dr. Balogh László és Balogh József (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
3. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9057. szám)
(Dr. Magyar Bálint (SZDSZ), dr. Csapody Miklós (MDF), dr. Világosi Gábor (SZDSZ) és Karsai Péter (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/4190. szám, új/átdolgozott változat a T/4119. szám helyett)
(Tóbiás József és Puch László (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat (T/11075. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/11076. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról szóló, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/11077. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
9. Zárószavazások előkészítése:
a) Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám)
b) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10077. szám)
(Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és dr. Kökény Mihály (MSZP) képviselők önálló indítványa)
10. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11199. szám)
(Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa)
b) Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló 2009. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11200. szám)
(Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa)
11. Dr. Katona Béla úrnak, az Országgyűlés elnökének OE/84/3/2009. számú megkeresése a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. és 6/B. §-ainak értelmezése tárgyában
(Állásfoglalás kialakítása)
12. A Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2009. október 15-ei ülésén történtek tárgyában
(AIÜB-1/6/2009.)
(Állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
13. A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2007. február-2009. február) szóló beszámoló (J/10808. szám)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) távolléte idejére dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) dr. Dorkota Lajosnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Berta Zsolt osztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Göndör István országgyűlési képviselő (MSZP)
Németh Erika főigazgató (Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály)
Dr. Petrovics Zoltán (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 30 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
A mai ülést megnyitom, és megállapítom, hogy az határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, Frankné Kovács Szilvia Szili Katalint, Répássy Róbert Navracsics Tibort, én pedig Bárándy Gergelyt helyettesítem; Szakács Imre helyettesíti Vitányi Istvánt, Balogh László Varga Lászlót, Hajdu Attila Simon Gábort, Mátrai Márta pedig Horváth Zsoltot helyettesíti.
A napirendi javaslat módosítása, a napirend elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek alapján, azzal, hogy a 2. és 11. napirendi pontot levenni javasolom. A 2. napirendi pontot átdolgozásra visszakérték az előterjesztők; a 11-essel kapcsolatos megkeresés alapja pedig egy olyan törvényjavaslat, amely időközben elkészült és benyújtásra került, úgyhogy erről nem kell állást foglalnunk. E két napirendi pont kivételével a meghívóban szereplő napirendre teszek javaslatot.
Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki a napirendet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Elsőként tárgyaljuk a szabálysértésekről szóló törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló törvény módosításáról szóló 10873. számú törvényjavaslatot, amelynek kapcsolódó módosító indítványairól kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Papp Imre szakállamtitkár urat.
Az ajánlás, úgy látom, összesen három pontból áll. Az 1-esről, amely összefügg a 2. ponttal is, kérdezem államtitkár úr, illetőleg a tárca álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nem támogatjuk; és itt kormányálláspont van, tehát a kormány döntött már róla.
ELNÖK: Köszönjük. A kormány tehát nem támogatja. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Szavazás következik. Ki támogatja az 1. indítványt? (Szavazás.) Úgy látom, hogy túlnyomó többség, elfogadtuk.
A 3. indítványról kérdezem az államtitkár urat.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk azt is. (Sic!)
ELNÖK: Ezt támogatja. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Ki ért egyet a javaslattal? (Szavazás.) 15 igen, ez többség, elfogadtuk.
4. pont, államtitkár úr?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Kérdés, észrevétel nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel, ez többség, elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet Magyar Bálint és képviselőtársai nyújtottak be. Módosító javaslatokat kell megtárgyalnunk, 1-5. pontok alatt.
Üdvözlöm a kormány képviseletében - ugye? -, majd nyilatkozattételkor kérem, hogy nevét és beosztását legyen szíves bemondani.
Megállapítom, hogy az előterjesztők részéről senki nincs jelen, ez azonban nem akadálya a tárgyalásnak.
Kérdezem az 1. pontról a kormány álláspontját, amely összefügg a 2., 3., 4., 5. pontokkal, tehát egy szavazással fogunk majd dönteni róla. Göndör István és Wiener György indítványairól van szó. Kérdezem a kormány álláspontját. Parancsoljon!
BERTA ZSOLT (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Berta Zsolt vagyok, az Önkormányzati Minisztérium választásjogi osztályának a vezetője.
Kormányálláspontot még nem tudok mondani a kérdésben. A törvényjavaslatnak a B1-verziójához pedig annyit tennék hozzá, hogy bizonyos technikai jellegű pontosításokkal, illetőleg a választási eljárási törvénynek a szövegbe való beépítésével, módosításával is elfogadható csak a törvényjavaslat.
Köszönöm.
ELNÖK: Akkor értsem úgy, hogy támogatják a javaslatokat? (Berta Zsolt bólint.) Jó, köszönöm szépen.
Megnyitom a vitát. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Nem az új választási rendszer érdeméről szeretnék hozzászólni, hanem arról, hogy eléggé kellemetlenül érzem magam mint az alkotmányügyi bizottság tagja, mert egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely teljesen tárgyalhatatlan és az Országgyűlés Házszabályával ellentétes.
Tudom, hogy erről már döntött az alkotmányügyi bizottság egy régi, tavaszi ülésszaki ülésén, de én még olyannal nem találkoztam, hogy az házszabályszerű és tárgyalásra alkalmas javaslat lett volna, amelyben elejétől végig komplett törvényjavaslatok alternatívaként szerepeltek volna. Alternatív törvényjavaslatokként ezek benyújthatók, de nem így. Mondom, én nem a dolog érdeméhez szeretnék hozzászólni, hanem szerintem ez tárgyalhatatlan, tárgyalásra alkalmatlan ez a javaslat. De az önök felelőssége; egyrészt az önök képviselői nyújtották be, másrészt önök nyújtottak be hozzá módosító indítványokat, az önök kormánya alakít ki róla álláspontot. Én tehát nem vállalom ezért a felelősséget, mert ez teljesen komolytalanná teszi az Országgyűlés munkáját, ha maga az előterjesztő sem tudja eldönteni, hogy mi az álláspontja egy szabályozást illetően: most akkor az A az álláspontja-e, a B az álláspontja-e, vagy a B-nek valamilyen variációja? Ez így komolytalan.
ELNÖK: Köszönöm. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úr fejtegetéseire a következőkben reflektálnék.
Először is ezt a törvényjavaslatot SZDSZ-es és MDF-es képviselők nyújtották be; az MDF-esek akkor még frakciót alkottak, később a frakciójuk megszűnt, de ez nem változtat a dolgok lényegén.
Éppen azért nyújtottuk be Göndör István képviselőtársammal a módosító indítványokat, hogy az Országgyűlés a három alternatíva közül valamelyikről tudjon a részletes vitában tárgyalni. Rögtön hozzá kell tennem, hogy a választási rendszer tényleges működését tekintve, a mandátumelosztás végeredményét nézve a három verzió közel azonos eredményt hozna, a B és C mindenképpen. A B-változatot azért emeltük ki a módosító indítványban, hogy ezáltal - mint előbb már említettem - egy házszabályszerű javaslat tárgyalására nyíljon lehetőség.
Egyébként nem zárja ki a Házszabály önmagában azt, és a jogalkotásról szóló törvény sem, hogy ilyen javaslatot beterjesszenek. A beterjesztők, akik egyébként nincsenek jelen, célja feltehetően az volt - persze én csak feltételezéseket tudok megfogalmazni az álláspontjukról, elolvasva az indoklást -, hogy többféle verzió közül választhasson a parlament, hogy ne az legyen az ellenérv, hogy ezt a változatot nem támogatjuk, ezért nyújtottak be hármat, hogy legyen egyfajta választási lehetőség.
Érdemben kellene természetesen erről tárgyalnunk.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki felszólalni? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nem. Akkor a vitát lezárom.
Kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reagálni.
BERTA ZSOLT (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm, nem.
ELNÖK: Nem kíván; akkor szavazás következik. Aki támogatja a benyújtott módosító javaslatokat az ajánlás 1-5. pontjai szerint, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás mellett a javaslatokat elfogadtuk.
Képviselőtársaim előtt fekszik egy bizottsági módosító javaslat is. Ugyanaz indokolja, ami az ajánlásban szereplő indítványokat. Kérdezem erről a kormány álláspontját.
BERTA ZSOLT (Önkormányzati Minisztérium): Ugyanaz az álláspontunk, mint az előzőekben.
ELNÖK: Köszönöm, tehát támogatja. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Nincs, akkor szavazás következik. Aki támogatja, hogy a bizottság ezt a módosító javaslatot benyújtsa, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás mellett a bizottság ezt az indítványt benyújtja.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat bizottsági módosító javaslatáról történő döntés.
Az előterjesztő nincs jelen; viszont jelen van a kormány képviseletében Papp Imre szakállamtitkár úr. Kérdezem, a bizottsági módosító javaslattal kapcsolatban kíván-e véleményt mondani. Tessék!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja a módosító javaslat benyújtását. Kérdezem, kinek van ehhez észrevétele. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm. Csak a bizottság tájékoztatására szeretném elmondani, hogy önálló törvényjavaslatot nyújtottunk be, amely hasonló tárgykörben szabályozást javasol. Ezért itt sem látjuk szükségesnek a magunk részéről, hogy ebben állást foglaljunk. A mi álláspontunk abban az önálló törvényjavaslatban található.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen; és ezek szerint az eltér ettől. (Dr. Répássy Róbert: Eltér, igen.) Ezért, jó.
Van-e még észrevétel? (Nincs.) Nincs, szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy ezt a módosító javaslatot a bizottságunk benyújtsa, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás mellett az indítványt benyújtjuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a Ptké.-ről szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk. (Jelzésre:) Valami a beléptetésnél fönnakadást okoz, úgyhogy még nem ért föl a tárca képviselője. Ezért azt javaslom, hogy a zárószavazások előkészítését kíséreljük meg.
a) Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám)
Ha nincs kifogás, a 9. napirendi pontra térünk rá, elsőként az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítésére. Az ajánlás hat pontból áll, valamennyit az előterjesztő nyújtotta be.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál a kormány képviselőjét, s kérem, a nyilatkozattétel előtt szíveskedjen a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára bemondani.
Kérdezem, hogy az 1-6. pontokban szereplő indítványokkal kapcsolatban van-e szóbeli kiegészítésük.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Burik Mária főosztályvezető-helyettes vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályáról; kollégám pedig dr. Petrovics Zoltán úr.
Szóbeli kiegészítést nem kívánunk tenni a módosító javaslathoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs.) Úgy látom, nincs; a vitát lezárom.
Megkérdezem, van-e kifogás az ellen, hogy az 1-6. indítványokat egy szavazással döntsük el. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki egyetért az ajánlásban szereplő, az előterjesztő által a zárószavazás előkészítése körében tett módosító javaslatokkal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás mellett a javaslatsort elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek ajánlását az előterjesztők, Vidorné Szabó Györgyi, illetve Kökény Mihály készítették el. Megállapítom, hogy a tárca képviseletében és az előterjesztők képviseletében senki nincs jelen, ettől még azonban a bizottságunk megtárgyalhatja.
Az 1-4. pontokban valamennyi az előterjesztő által tett javaslat. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs.) Nincs. Szavazás következik, ha nincs kifogás, akkor egy szavazással. (Nincs ellenvetés.) Aki támogatja a benyújtott indítványokat, kérem, jelezze. (Szavazás. - Nincs ilyen.) Egyetértő szavazatot nem látok, egyharmadot sem kapott, így a javaslatokat elvetettük.
Ebből még külön szavazásra javaslom a 3. sorszámmal jelzett, Soltész Miklós által benyújtott javaslatot. Ezzel kapcsolatban van-e észrevétel? (Nincs.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 11 támogató; ez kisebbség ugyan, de egyharmadot kapott, a javaslatot így vetettük el.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Most visszatérhetünk az 5., 6., 7. és 8. napirendi pontokra.
Üdvözlöm az 5. napirendi pont, a Ptké. általános vitára alkalmasságáról szóló napirendi pont tárgyalásánál Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében. Általános vitára alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, kívánja-e indokolni a javaslatot. Parancsoljon!
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Mindössze néhány szóval szeretném bevezetni ennek a napirendi pontnak a megtárgyalását.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy csakúgy, mint 1959-ben az 1959. évi IV. törvény esetében, nem maga a Ptk. rendelkezik a Ptk. hatálybalépéséről, hanem egy külön törvény, a Ptké., amely a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza, és ez a törvénykönyv tartalmazza az új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket, módosító rendelkezéseket, felhatalmazó rendelkezéseket is, abban a sorrendben, ahogy ez a most hatályos Ptké. esetében is van, tehát követve a Ptk. felépítését.
Röviden ennyit kívántam mondani. Kérem a tisztelt bizottságot, találja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy a polgári törvénykönyvet sem támogattuk, furcsa lenne, ha a polgári törvénykönyv hatálybalépését szolgáló Ptké.-t támogatnánk. De ezen túlmenően indokolt tisztázni ezt a bizonyos hatálybalépési időpontot.
Elsősorban a tárca képviselőjétől szeretném megkérdezni - nem is tudom, hogyan kell megkérdeznem... -, figyelembe vették-e, illetve milyen mértékben vették figyelembe a legfőbb jogalkalmazó szervek véleményét, lévén, hogy most már nemcsak a törvény-előkészítő szakaszban, hanem a nyilvánosság előtt is kifejezték azt az álláspontjukat, nevezetesen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, illetve az Ügyvédi Kamara elnöke is kifejtette azt az álláspontját, hogy 2011. január 1-je előtt nem tudnak felkészülni ezek a jogalkalmazó szervek a törvény hatálybalépésére, egyrészt. Másrészt pedig a törvény-előkészítés szakaszában a Legfelsőbb Bíróság, ha jól emlékszem, polgári kollégiumának vezetője állást foglalt a törvényről; egy írásbeli kérdésemre megküldte a miniszter úr ezt az állásfoglalást, pontosabban az erre vonatkozó részét. Abban nemcsak a 2010-es hatálybalépés ellen foglalt állást már ez év tavaszán a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője, hanem az eltérő hatályba léptetési időpontokat is kifogásolták. Tehát adódik a kérdés, hogy mégis mi indokolja, milyen szakmai érvek indokolják ezt a nagy sietséget, egyrészt.
Másrészt alkotmányossági szempontból mit gondolnak erről? Azt tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság eddig több jogszabálynál, elsősorban törvényeknél kifogásolta azt, hogy nem biztosított a jogalkotó kellő felkészülési időt a törvény végrehajtására vagy a törvény hatálybalépésére. Persze az Alkotmánybíróság minden egyes törvénynél ezt külön-külön vizsgálta meg, és nem lehet egy általános szabályt mondani, de azért ez a törvény terjedelménél fogva a legterjedelmesebb jogszabálya a magyar jogrendszernek. Tehát itt ez a rövid hatályba léptetési idő mindenképpen alkotmányosan vizsgálandó.
Én azt gondolom erről, hogy bőven alkotmányosan aggályos egy ilyen hatályba léptetési módszer a május 1-jét tekintve. De kíváncsi vagyok a tárca álláspontjára, mert szerintem ez kulcskérdés, részben az alkotmányossági, részben pedig a szakmai indokok kapcsán ennél a hatálybalépésnél.
ELNÖK: Köszönöm. Salamon László képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Én is azzal kezdem, amivel Répássy képviselő úr, hogy nem tudunk támogatni egy olyan hatályba léptetést és végrehajtást szabályozó törvényt, amely egy olyan törvénynek a megvalósítására törekszik, amellyel alapvetően nem tudtunk egyetérteni.
Az új polgári törvénykönyv álláspontunk szerint alkalmatlan arra, hogy a magyar magánjogi kérdéseket rendezze és szabályozza. Ebből az álláspontunkból következik, hogy nem tudjuk támogatni azt, hogy a jogrendszer ehhez a törvényhez legyen igazítva. Ezért nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Egyébiránt pedig a hatályba léptetéssel kapcsolatos rendelkezések ettől függetlenül nem felelnek meg a jogállamiság követelményének. Az a néhány hónap, mert a tervezetben szereplő 2010. május 1-jei határidőig még hátravan, nem alkalmas arra, hogy a jogkereső közönség vagy a jogalkalmazók ezt a törvényt megismerjék, illetőleg alkalmazására fel tudjanak készülni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Én úgy gondolom, minden lehetőség adott volt eddig is a jogalkalmazó szervek számára, hogy figyelemmel kísérjék a több év óta előkészítés alatt álló és már elfogadott törvény szövegét. A tartalma megismerhető volt nemcsak ezeknek a szervezeteknek a számára, hanem állampolgárok számára is.
Én úgy gondolom, ez a fokozatos hatályba léptetés, amelyet a kormány egyébként a határozatában meg is célzott, segítséget fog nyújtani a jogalkalmazó szervezeteknek és az állampolgároknak is egyaránt abban, hogy megfelelő időben és megfelelő módon rálátást kapjanak és szerezhessenek a törvény tartalmát illetően. Nem véletlen, hogy bizonyos kérdésekben hosszabb felkészülési időt tesz lehetővé a törvényjavaslat, hiszen vannak olyan kérdéskörök, amelyben igenis szerintünk is indokolt a hosszabb felkészülési idő. Azonban az állampolgárokat általánosan érintő szabályok, mint például a cselekvőképességet érintő szabály, a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos szabályok alapvetően jogbővítő szabályoknak fogadhatók el, s éppen ezért azt gondolom, az állampolgároknak is, a jogalkalmazóknak is egyértelműen az az érdeke, hogy az minél előbb hatályba lépjen.
Egyébként nagyon sok olyan jogintézmény szabályozását tartalmazza a törvénykönyv, amely például már a bírói jogalkalmazás során több év óta alkalmazást nyert. Itt csak utalni szeretnék a faktoring- és a lízingszerződési típusokra, amelyeket gyakorlatilag a törvényjavaslat és a törvényalkotó a bírói gyakorlatnak megfelelően ültetett át a szabályozásba. Éppen ezért úgy gondolom, ezeknek a többéves megismerése erre a körülményre tekintettel nem indokolt.
A szocialista frakció támogatja a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak felhívnám a figyelmet, hogy a törvény ki sincs hirdetve. Tehát azt elvárni senkitől sem lehet, hogy tervezeteket vizsgálgasson, felkészülve egy vagy megszülető, vagy meg nem születő törvényre, amely tervezetek különben az utolsó pillanatig érdemben is lényegesen változtak. Ez az egyik.
A másik pedig, hogy egy akkora joganyagról van szó, amely a joghallgatók egyetemi tanulmányainak több mint felét teszi ki. Ha szigorúan a polgári jogról beszélünk, az két év általában az egyetemeken - már amelyiknek nem több -, de azért ide beinvolválódik a családjog is, ami egy másik félév, és a kapcsolódó jogágak, anyakönyvi eljárástól ezer minden, ami közigazgatásjog és egyéb területen összefügg ezzel a kérdéssel. Azt mondom, gyakorlatilag, ha ez a törvény alkalmazásra kerül, akkor ez az alkalmazás olyan felkészülést kíván, amire a jogi oktatás bőven két évet meghaladó időt szán.
ELNÖK: Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Salamon László álláspontja szerint a tananyagnak majdnem a felét teszi ki... (Dr. Salamon László: Több mint a felét!), több mint a felét - erről szerintem szó nincs. Hiszen ha megnézzük, hány tantárgyat kell egy joghallgatónak elsajátítania négy és fél év alatt, akkor világosan láthatjuk, hogy emellett még olyan hatalmas kódexekkel kell megismerkednie, mint a büntetőeljárási törvény, a Pp., aztán meg kell ismerkednie a büntetőeljárás mellett, a polgári eljárás mellett magával a büntető törvénykönyvvel is, és ott van azért a közigazgatási jognak a különös része, amelyik egy hatalmas telefonkönyv; ott van az egyetemes jogtörténet, ott van a római jog... - nem akarom ezt tovább folytatni. Tehát világosan látható, hogy ez az érv, hogy ez több mint fele, akkor sem állja meg a helyét, ha összeszámoljuk pontosan a paragrafusokat. (Közbeszólások a Fidesz-KDNP oldaláról.)
De nem ez a dolognak a lényege. A dolognak az a lényege, hogy itt nem joghallgatókról van szó, akik most ismerkednek a jogtudományokkal és az államtudományokkal, hanem olyan jogalkalmazókról, akik évtizede vagy több évtizede ilyen kérdéskörökkel foglalkoznak. Tehát meg tudják azonnal állapítani, melyek azok a szabályok, amelyek ugyanazok maradtak, legfeljebb egy kicsit más megfogalmazásban, melyek a teljesen új szabályok, melyek a teljesen új jogintézmények.
Egyébként a szakma figyelemmel kísérte a Ptk. előkészítésének folyamatát, figyelemmel kísérte azt a vitát, amely a parlamentben lezajlott. Nyilvánvaló, hogy mindenki a maga területére vonatkozó változásokat, függetlenül attól, hogy az majd hatályba lép vagy nem lép hatályba, nyomon követte, tehát van erről ismerete. Emellett pedig van téli szünet, van lehetőség arra, hogy valaki képzésben vegyen részt. (Dr. Répássy Róbert: Téli szünet! - Derültség a Fidesz-KDNP oldalán.) Az, hogy mennyi idő kell a felkészüléshez, teljes mértékben szubjektív, tehát nem lehetséges...
ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, kénytelen vagyok leállítani. A megjegyzéseket mindenki elmondhatja, parlamentáris rendszerben, amikor szót kér és meg is kapja.
Folytassa, képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tehát az a megítélésem, hogy a felkészülési idő, amely most öt hónap, nem látszik rövidnek. A Ptké.-nél természetesen más lesz a helyzet.
Egyébként pedig rövidesen ki lesz hirdetve, mert az alkotmány alapján a visszaküldött törvényjavaslat, illetőleg elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében a köztársasági elnök, ha a parlament azt ismételten elfogadja, akkor a 62. és a 63/2003. AB-határozatokat is figyelembe véve, de az alkotmány szövege alapján is köteles a megküldéstől számított öt napon belül aláírni; ez meg fog történni. Ezen a héten nagyon nagy valószínűséggel a Magyar Közlönyben, illetőleg elektronikus változatában meg fog jelenni a törvény. És aki eddig nem kezdte meg a felkészülést, az a felkészülést azonnal elkezdheti. Ha olyan véleményeket hall, mint amit Salamon László képviselőtársam most elmondott, hogy esetleg ez mégsem lép hatályba, akkor is meg fogja ezt tenni, mert egyáltalán nem kizárt, hogy ez mégis törvény lesz.
Egyébként nem szakmai vita folyt erről a kérdésről - bár én nem értek a polgári joghoz közelebbről, de a politikai folyamatokat tudom értékelni -, hanem politikai vita. A dolognak az volt a lényege, amit már sokszor elmondtunk, most én meg fogom ezt ismételni: az ellenzék nem kívánja azt, hogy ehhez a kormányzathoz egy komoly, nagy kódex neve fűződjön, amiről esetleg egy húsz-harminc-negyven év múlva is pozitívan lehet megemlékezni.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, elnézést kérünk, hogy mosolyra fakasztott bennünket Wiener György, de akkor most megismétlem a jegyzőkönyv számára is.
Én Wiener Györgyöt, az ő tudását maximálisan tisztelem, és tényleg politikai ellenfelemként is adok a véleményére. De azért az mérhetetlen cinizmus, hogy azt mondja Wiener György, hogy majd a téli szünetben felkészülnek a jogalkalmazók erre a törvényre, meg a szabadságokat is ki lehetne venni addig - persze az más kérdés, hogy addig leáll az egész igazságszolgáltatás, amíg felkészülnek -, meg hétvégén is tanulhatnak... Akkor én visszakérdezek. Ön azt mondja, hogy az az ellenzéknek a problémája ezzel a törvénnyel, hogy ne fűződhessen ennek a kormánynak a nevéhez. De hadd kérdezzem már meg, hogy ezen a szemponton kívül van más ok arra, hogy 2010. május 1-jén lép hatályba ez a törvény? Vagy inkább hagyjunk már a jogalkalmazóknak egy hosszabb felkészülési időt, tényleg ne a téli szünetben tanulják már meg ezt a törvényt, meg ne a szabadságuk alatt. Nem lehetne, hogy mondjuk, egy rendes felkészítő tanfolyamot tudjanak szervezni, továbbképzéseket tudjanak szervezni, és a többi, és a többi? Ez nem bonyolítható le öt hónap alatt!
Wiener György tudja, hogy alkotmányossági szempontokról beszélünk. Ezt nem lehet ilyen cinikus érvvel elintézni, hogy majd a téli szünetben felkészülnek! Kérem tehát, hogy azért vegyük komolyan ezt az alkotmányossági szempontot.
Az pedig egy teljesen reális következménye lehet egy ilyen erőltetett, gyorsított hatályba léptetésnek, hogy a köztársasági elnök igenis vagy megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, vagy esetleg előzetes normakontrollt kér. Ez egy teljesen reális következmény lehet, azért, mert láthatóan a parlamenti relatív többség nem hajlandó figyelembe venni azt, hogy a jogalkalmazók egyértelműen kijelentették, hogy nem tudnak 2011. január 1-je előtt felkészülni. Lehet rájuk kényszeríteni egy ilyen megoldást, de lehetne akár, ha az alkotmányos szempontok szerint és a törvényhozás mint hatalmi ág figyelembe venné például a bírói hatalmi ágnak a véleményét ebben a kérdésben.
ELNÖK: Wiener György újra.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úr másodszor emleget velem kapcsolatban cinizmust; ezt először 2000-ben tette (Derültség.), amikor a pártingatlanokról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk a parlamentben. De meg kell jegyeznem, előfordul, hogy én is cinikus vagyok egyes kérdésekben, de akkor nagyon vigyázok arra, hogy az ne kerüljön jegyzőkönyvbe. Ennek következtében semmiféle cinizmus a megközelítésemben nem volt, hanem valóban abból indultam ki, hogy akik ilyen kérdéskörökkel foglalkoznak, akár mint bírák, akár mint ügyvédek, azok már régóta figyelemmel kísérik ezt a területet.
Ami pedig a felkészülést, a képzést és a továbbképzést illeti, az mindig elvesz valamit a szabadidőből, akkor is, ha május 1-je a hatálybalépés napja, meg akkor is, ha 2011. január 1-je. Azt elismerem, ezt említettem is, hogy mindig szubjektív megítélés kérdése az, hogy mennyi a felkészülési idő. Valóban, volt olyan, hogy hosszú évek teltek el, amíg egy ilyen nagy kódex elfogadása és hatálybalépése között fel lehetett készülni, például a német BGB esetében ez valóban három év volt, de az még a XIX. század végén volt, sokkal lassabb történelmi változások idején; most felgyorsult a történelem, ezt mindnyájan látjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Salamon László, utána Répássy alelnök úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nem lehet nem figyelembe venni azt, hogy ezzel a törvénnyel a bíráknak és az ügyvédeknek a szakmai ismerete, amivel évtizedekig - kinek-kinek kora szerint - együtt éltek, elavulttá válik 70-80 százalékban. Újra kell tanulniuk, a polgári joggal foglalkozóknak tulajdonképpen újra kell tanulni a jogot, mert természetesen nyilvánvaló, hogy egy jogásznak megvannak már az '59. évi IV. törvény, a most hatályos polgári törvénykönyv alapján is azok az alapismeretei, amelyek megkönnyítik a felkészítést, de konkrét jogi kérdések eldöntése, bírói ítéletek hozatala egy jogszabály tüzetes és pontos ismeretét kívánja. Ez a törvény pedig, mint ezt a vitában számtalanszor hallottuk mindkét oldalról, újraalakítja a magyar magánjog világát. Számos alapelvi szintű kérdésben, számos alapintézmény tekintetében merőben új kodifikáció, részletszabályait tekintve pedig teljesen új.
Tehát az az igazság, hogy a tudása a jogásztársadalomnak 70-80 százalékban, a polgári joggal foglalkozóknak elavulttá válik az új polgári törvénykönyvvel, ezzel a magánjogi kódexszel. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni! Ki lehet kényszeríteni egy hatályba léptetést; tömegesen lesznek hibás ítéletek, amelyeknek az emberek fogják meginni a levét.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én Wiener Györgynek a hatálybalépésre vonatkozó szavaihoz szeretném azt hozzáfűzni, ő a BGB-t említette, és hogy az egy XIX. századi példa - de van XX. századi példa is. Ha jól emlékszem, Hollandiában úgy léptették hatályba a polgári törvénykönyvet, az ottani új polgári törvénykönyvet, hogy fejezetenként léptették hatályba, és fejezetenként talán két-két éves várakozási idővel. Tehát mondjuk úgy, XX. százai jogállamoknak vagy nagy múltú jogállamoknak is megvan az a szokása, hogy ilyen törvényeket hosszabb hatályba léptetési idővel léptetnek életbe.
ELNÖK: Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Én az előző hozzászólásomban próbáltam felvázolni, hogy az előterjesztő miért választotta ezt a fokozatos hatályba léptetést. Azt gondolom, ez önmagában akceptálja már azokat a problémákat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim az előbb felsoroltak. Úgyhogy ezeket nem ismételném meg.
A felkészítési időszakkal és a felkészítő tanfolyamokkal kapcsolatban, ha képviselőtársaim megnézik a költségvetési törvény vonatkozó pontjait, látni fogják, hogy jelentős összeget biztosít a kormány a felkészülésre. Azt gondolom, hogy ha megvan az erre vonatkozó szándék, és megvan annak az anyagi fedezete, akkor semmilyen körülmény nem teszi lehetetlenné a felkészülési időszak eredményes elteltét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy mondat a hatályba léptetés módjához, mert Frankné Kovács Szilvia ezt pozitívumként emelte ki. Most éppen a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője éppen azt kifogásolta, hogy bizonyos értelemben szubjektív az, hogy egyes könyvekből miért pont azok a részek lépnek később hatályba. Logikusabb lenne, ha akkor már könyvenként térne el a hatálybalépés. De az a módszer, hogy lennének olyan fejezetek, olyan könyvek, amelyekben bizonyos szabályok csak később lépnek hatályba, ez szakmailag nem jó megoldás.
Én tehát nemcsak az alkotmányossági szempontot, hanem a szakmai szempontot is hangsúlyozom. Hogy akkor inkább válasszák ki azt a könyvet, amelynek később kellene hatályba lépnie; lehet ez akár, mondjuk, a családjogi könyv, mert úgy tűnik, hogy talán ott van a legtöbb újdonság a törvényben. De az semmiképpen nem jó, hogy könyveken belül egyes szabályok lépnek később hatályba.
ELNÖK: Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Nagyon röviden, én azt gondolom, hogy ha valaki a parlamenti vitát figyelemmel kísérte és részt vett benne, akkor pontosan tudja, hogy ez miért nem úgy történt, ahogy Répássy alelnök úr az előbb elmondta. Hiszen a cselekvőképességet érintő szabályok későbbi hatályba léptetése eleve magának a jogintézménynek a létét kérdőjelezné meg. Azt hiszem, egy ilyen kardinális kérdésben, amelyben a kizáró gondnokság alá helyezési lehetőség és az általános kizárás megszűnik, azzal nem várhatunk. Ellenben várhatunk, sőt kell is várnunk arra, hogy a jelenlegi gondnokság alá helyezési szabályok szerint működő kapcsolatrendszereket felülvizsgálják. És nem véletlen, hogy pontosan a könyvön belül ezeknek az ügycsoportoknak a hatályba léptetése 2015, és nem véletlen az sem, éppen ezen indokok alapján, hogy az általános rész, tehát a könyvnek a nagyobb része, ami kifejezetten előnyös, és ez más megközelítést tartalmaz, mint a jelenleg hatályos, annak pedig ez év május 1-je.
Azt gondolom, ha ezt logikusan végiggondoljuk, akkor mindazon ügyek esetében, a tömegesen előforduló szerződések esetében is szükséges a későbbi hatályba léptetés, és szükséges pontosan azon indokok alapján, amelyet Répássy alelnök úr az előbb számon kért az előterjesztőtől, pontosan ezért szükséges az, hogy kiemeljük, és egy más, egy későbbi hatálybalépési időpontot jelöljünk meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek, de ígérem, hogy a 6., 7., 8. napirendi pontnál viszonylag kevesebbet fogunk vitázni, mert azok olyan mértékben összefüggnek a polgári törvénykönyvvel, mármint a hatálybalépésével, hogy erre nincs szükség.
Itt azért arra felhívnám a figyelmet, ha már a cselekvőképességi szabályokat érintette Frank Szilvia, hogy van egy olyan probléma, amelyet érdemes lenne megvizsgálni: ez pedig a választójog kérdése. Ugyanis a választójog alkotmányban foglalt szabályozása, ugye, a cselekvőképesség szabályaival függ össze, és éppen ezért indokolt lenne megnézni, nehogy éppen május 1-jén egy olyan..., pontosabban az korábban lépne hatályba, tehát ebben a május 1-jei hatálybalépés benne van; tehát itt a választójoggal való összefüggés miatt nyilván egy magasabb alkotmányos szabályt nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a cselekvőképesség szabályait szabályozzák. Bár az az alkotmányos szabály nem a cselekvőképességről szól, hanem a választójogról, de mégis azokat a kategóriákat használja, amelyeket eddig ismertünk.
Nem tudom tehát, ez kinek a feladata, de valaki vegye figyelembe, hogy az alkotmányban a cselekvőképességről választójogi következmények kerülnek megemlítésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Előterjesztő!
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Ha megengedik, akkor azt a módszert választanám a felmerült kérdések megválaszolására, hogy megosztanám a tisztelt bizottsággal azokat a szempontokat, amelyeket vizsgáltunk akkor, amikor előkészítettük a törvényt, és előkészítettük azt a döntést, hogy mikor lépjen hatályba az új polgári törvénykönyv.
Számos szempont szól amellett, hogy minél előbb hatályba lépjen. Ilyen szempont például az, hogy vannak jogbővítő rendelkezései a polgári törvénykönyvnek, amelyek minél előbb hatályba lépnek, annál jobb. Ilyenek például a gondnokságra vonatkozó rendelkezések, de ilyenek a fogyasztóvédelmet szolgáló és a jelenleg hatályoshoz képest bővülő rendelkezések, vagy a természetvédelem, környezetvédelem területén a sérelemdíjra vonatkozó szabályok.
Ugyanakkor vannak olyan rendelkezések, amelyek radikálisan újat hoznak, előzmény nélkül hoznak újat a polgári törvénykönyvbe. Gondolok a bizalmi vagyonkezelés intézményére vagy a szerződésátruházás jogintézményére. Ezek az érvek nyilván amellett szólnak, hogy hosszabb legyen a felkészülési idő.
Fölmerült az az elhangzottak során, hogy bizonyos hagyományokra épít a polgári törvénykönyv. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy körülbelül - nehéz itt pontos számokat mondani, de mintegy - 60-65 százaléka az új polgári törvénykönyvnek megegyezik azokkal a szabályokkal, amelyeket a jelenleg hatályos Ptk. tartalmaz. Ezekhez még hozzájönnek azok a rendelkezések is, amelyek eddig nem jelentek meg a hatályos kódexben, de BH-kban, bírósági gyakorlatban igen, és most kodifikáltan kapcsolódnak, immáron a normaszövegben megjelennek, de ismertek a jogalkalmazók előtt. Ez egy nagyon nagy része a törvénykönyvnek; ez megint csak amellett szól, hogy egy rövidebb felkészülési idő is elegendő.
Hozzá kell tennünk azt is, hogy ahol az állampolgárok széles körét érintő ügyekről van szó, ott megint csak a hosszabb idő mellett hozhatók fel inkább érvek, hogy minél több idő rendelkezésükre álljon az állampolgároknak, a vállalkozásoknak, hogy megismerjék a rendelkezéseket.
Ugyanakkor az is egy szempont, hogy körülbelül másfél éve fönt van a minisztérium honlapján, illetve a parlament honlapján a polgári törvénykönyv, nyomon lehet követni a változásokat. A változások viszonylag kisebb részeket érintenek, ezalatt a nagyobb részek, amelyeknél nem került sor módosításokra, zavartalanul tanulmányozhatók, nyomon követhetők.
Nyilván külön elbírálást igényelnek azok a rendelkezések, amelyek megvalósításához valamilyen speciális technikai szabályra van szükség. Például új nyilvántartások létrehozására, a zálogjogi nyilvántartás megújítására gondolok, vagy a házassági-élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására, vagy az általános meghatalmazások nyilvántartására, vagy az alapítványok elektronikus nyilvántartására. Itt lehetővé kell tenni azt, hogy ezek a nyilvántartások megszülessenek.
Maga a felkészülés már jó ideje folyik, de többször említették a képviselő hölgyek és urak a Legfelsőbb Bíróság elnökének ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Bíróképző Akadémia, amelyet a Legfelsőbb Bíróság, illetve az OIT üzemeltet, már több mint egy éve folyamatosan megtartja nagy részvétel mellett, több száz bíró bevonásával azokat a képzéseket, ahol az egyes szakterülettel foglalkozó bírók megismerkedhetnek az új szabályokkal.
S akkor egy újabb szempontot is behoznék ide, az előbb említettem az egyes szakterületeket. Viszonylag kevesen vannak a bírák között is, az ügyészek, ügyvédek között is vagy a közjegyzők között is azok, akiknek a Ptk. teljes egészét kell azonos mélységben ismerniük. Természetesen valamennyi rendelkezés ismerete fontos, de szakosodás van, és ugyan az összefüggések miatt valamennyi rendelkezést meg kell ismerni, de azt a területet, amelyikkel valaki különösen foglalkozik, a családjog területét, az öröklési jog területét, és így tovább, vagy éppen a gazdasági jog területét, nyilván azt kell mélyebben megismernie és tanulmányoznia.
Felmerült szempontként az is, hogy az egyetemi ifjúság számára nehézségeket jelent az új polgári törvénykönyv elsajátítása. Itt azért azt is figyelembe kell venni, hogy számukra ez azt jelenti, hogy - elnézést a kifejezésért - a nulláról indulva kell megtanulniuk a törvénykönyvet, amíg a szakma, bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők, jogtanácsosok, ismerve a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvet, annak a rendelkezéseire építve tudják feltárni azt, hogy mi az az egy vagy két új gondolat, ami egy adott paragrafuson belül különösen fontos, megtanulandó, megjegyzendő, hiszen újdonság a korábbihoz képest.
Szó esett arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője utalt arra, hogy lehetőség szerint ne sok részletben lépjen hatályba a polgári törvénykönyv. Beszéltünk erről, megvitattuk ezt a témát vele is. Ő ez alatt elsősorban azt értette, hogy ne legyen öt-hat különböző hatálybalépési dátum és azokhoz kapcsolódóan kicsi részek a polgári törvénykönyvből, hanem szűküljön egy-két hatálybalépési dátumra, és lehetőség szerint olyan egységek lépjenek hatályba, amelyek önmagukban megállnak, és nem kell külön értelmezni azt, hogy ha ez ekkor hatályba lép, akkor egy hatályba nem lépő rendelkezéssel való viszonya vagy a most hatályos polgári törvénykönyvvel való viszonya hogyan alakul. Ezzel ellentmondásos a holland példa, ahol épp arról volt szó, hogy külön-külön könyvenként és többévnyi eltéréssel lépett hatályba. Ez már felmerült az előkészítésnek egy nagyon korai szakaszában, és a Vékás Lajos által vezetett szakértői bizottságnak az volt az egyértelmű álláspontja, hogy ezt a módszert nem szabad követni, tehát nem megfelelő módszer az, hogy két-három évente lépnek hatályba a különböző könyvek egymást követően.
Azt hiszem, valamennyi felmerült kérdésre többé-kevésbé sikerült kitérnem, és ezzel sikerült megosztani önökkel azokat a szempontokat, amelyeket az előkészítés során mérlegeltünk a hatálybalépés időpontjával kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr nem kapott választ egy kérdésére, úgyhogy neki még szót adok.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Szeretném egy kicsit sarkítva föltenni: akkor az igazságügyi tárcának az a határozott véleménye, hogy nem merül fel alkotmányossági aggály a 2010. május 1-jei életbe léptetéssel kapcsolatban?
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárcának az az álláspontja, hogy két időpontot kell figyelembe venni: egy 2010. május 1-jei és egy 2011. január 1-jei időpontot. És az előterjesztés tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek esetében a tárcának az a véleménye - és ehhez az előterjesztő kormány is csatlakozott -, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeknél a 2011. január 1-jei hatálybalépés indokolt, eltérően a fő szabály szerinti 2010. május 1-jei hatálybalépési időponttól.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Szavazás következik. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem szépen, jelezze - azzal, hogy Dorkota Lajos Fülöp Istvánt, Hajdu Attila pedig Simon Gábort helyettesíti.
Tehát aki az indítványt alkalmasnak tartja általános vitára, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás.) 12 ellenében az indítvány általános vitára alkalmas. Köszönöm szépen.
Bizottsági előadót is kell állítanunk. Ha Szép Béla személye ellen nincs kifogás, akkor őt javasolnám. (Nincs ellenvetés.) Kérdezem, kisebbségi előadót kívánnak-e állítani. (Dr. Répássy Róbert: Elmondjuk majd a hozzászólásokban.) Jó.
Következik a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat, ugyancsak általános vitára alkalmasságról kell dönteni.
A kormány előterjesztője változatlanul az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Simkó Ágnes asszony. Parancsoljon!
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Mindössze két gondolattal hívnám föl a figyelmet ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi szabályozáshoz képest olyan szabályokkal egészítené ki a jogrendszert, amelyek egyrészt a gondnok önálló eljárásra való feljogosítására vonatkoznának. Ezek a rendelkezések a Ptk.-ban találhatók. A rendszeresen ismétlődő ügycsoportokban, illetve a kommunikációképtelen állapotban lévő személyek esetében szükséges a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása; ez lenne az egyik területe ennek a törvényjavaslatnak. A másik területe pedig a támogatóra vonatkozó, a támogató és a hivatásos támogató kinevezésének, visszahívásának, felmentésének szabályozása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, amit most elmondok, azt szíveskedjenek a 7. és 8. napirendi pontra is érteni, és akkor ott már nem fogom megismételni a felszólalásomat.
Álláspontunkat az új Ptk.-val kapcsolatos álláspont határozza meg. Nem támogattuk az új polgári törvénykönyvet, nem tudjuk támogatni az ehhez kapcsolódó jogi megoldásokat sem, és a hatályba léptetéssel kapcsolatos megoldást alkotmányellenesnek tartjuk. Úgyhogy nem fogjuk támogatni sem a 6., sem a 7., sem a 8. napirendi pontban szereplő törvényeket.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kér még szót? Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Folytatva Salamon László képviselőtársam gondolatmenetét, akkor én is, ha megengedi a tisztelt bizottság, mind a három törvényjavaslattal kapcsolatban elmondom, hogy az MSZP frakciója támogatja ezeket a törvényjavaslatokat. Hiszen ezek töltik meg tartalommal és részletszabályokkal a polgári törvénykönyv már elfogadott téziseit, és ez nélkülözhetetlen a jogszabály alkalmazásához, a magánjogi kódex alkalmazásához. Éppen ezért támogatjuk mind a három törvényjavaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Van-e az ellen kifogás, lévén, hogy itt most már két fölszólaló is a 6., 7., 8. napirendi pontokról összefoglalóan beszél, hogy együttesen tárgyaljuk a három napirendi pontot? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs kifogás; akkor ezt így tegyük a továbbiakban!
Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Akkor én most megkérdezném azt, amit az előző vitánál felvetettem, hogy vizsgálták-e a választójoggal való összefüggését a cselekvőképesség megváltozott szabályainak. A választási törvényünk ugyanis egy módosítás következtében a "Választói jog" című fejezetben egyetlen rendelkezést tartalmaz, azt, hogy az önkéntes akaraton alapul az, hogy valaki gyakorolja a választójogát. Egyébként a választójogi jogosultságnak a szabályai az alkotmányban vannak; az alkotmány felsorolja, hogy ki az, akinek nincs választójoga. Tehát eléggé lyukas a szabályozás ilyen értelemben, hogy a választási törvény nem tartalmazza, bár az én megítélésem szerint nem tudna mást tenni a választási törvény, mint hogy az alkotmányt megismétli ebben a tekintetben. De a lényeg az, hogy ez egy nagyon fontos szabálya a választási törvénynek, hogy az önálló akaratán, nem emlékszem pontosan a kifejezésre, de a szabad elhatározásán alapul a választópolgárnak.
Ezért indokolt lenne megvizsgálni, hogy ebben a tekintetben nincs-e alkotmányossági aggály vagy koherenciazavar - ahogyan mondhatnánk - a cselekvőképesség szabályai és a választójogi szabályok között.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
Előterjesztő!
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Vizsgáltuk ezt a kérdést, és nincs alkotmányossági probléma ezzel kapcsolatban. Jelenleg a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kategóriára utal a rendelkezés. Ebből a cselekvőképtelen kategória - kivéve a kora miatt cselekvőképtelent, de az természetesen a választójog szempontjából közömbös -, ez a kategória megszűnik. De ez csak azt jelenti, hogy ugyanazon a halmazon belül változnak a szabályok, a halmaz maga teljes egészében megmarad. Hiszen aki eddig cselekvőképtelen volt, elméletileg azok esetében a korlátozottan cselekvőképesség kerül megállapításra, egészen addig, amíg felülvizsgálatukra sor nem kerül. Tehát itt érdemi változásra nem kerül sor ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Alelnök úr?
További észrevételek, válaszok, reflexiók
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azért ezzel vitatkoznék. Mert ugye, ez akkor azt jelenti, hogy az alkotmány szerint aki cselekvőképtelen, annak nincs választójoga; az alacsonyabb szintű szabályok szerint pedig mégiscsak választójoga lehet, amennyiben átminősítik korlátozottan cselekvőképessé. Én tehát így gondolom. Az alkotmányos rendelkezés egyértelmű. Attól, hogy a cselekvőképtelenség fogalmát a polgári törvénykönyv kiüresíti, attól még az alkotmány egyértelművé teszi ezt a rendelkezést szerintem.
ELNÖK: Köszönöm. Még valaki? Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Itt semmilyen jogi probléma nem áll fenn. Tudniillik a mai alkotmányos szabályozás azt mondja ki, hogy nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt áll. Tehát bírói ítéleten alapul a választójogból való kizárás, és nemcsak azt zárják ki ezáltal a választójogból, aki cselekvőképtelen, hanem azt is, aki korlátozottan cselekvőképes. Ennek következtében itt semmiféle új jogi helyzet nem áll elő.
ELNÖK: Köszönöm. Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak arra szeretném emlékeztetni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy a köztársasági elnök úr, aki maga is polgári jogász, szaktekintély a szakmában, ezt mondhatjuk, ő sem találta ezt alkotmányellenesnek, hiszen akkor nyilvánvalóan nem ezt a megoldást alkalmazta volna, hogy visszaküldi a parlamentnek, és nem is jelezte az átiratában sem, hogy alkotmányossági aggályok e tekintetben fölmerülnének.
Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ezt már sokszor hallottam, de a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályokat sem találta alkotmányellenesnek Sólyom László, mégis az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta egy részét. (Frankné dr. Kovács Szilvia: De ezt nem!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk a vitát? (Nincs ellenvetés.) Igen. Előterjesztő kíván-e még reflektálni? (Sáriné dr. Simkó Ágnes jelzi, hogy nem.) Nem.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Szavazás következik, akkor a 6., 7., 8. napirendi pontról együttesen szavaznánk. Kívánja-e valaki valamelyiket kikérni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Aki a 6., 7., 8. napirendi pontban szereplő előterjesztéseket általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás.) 12 ellenében a javaslatok általános vitára alkalmasak.
A 6. napirendi pontnál ugyancsak Szép Bélát javaslom bizottsági előadónak, a 7. és 8. pontoknál pedig Szabó Évát, ha nincs ez ellen kifogás. (Nincs.) Akkor a bizottság többségi álláspontját ők mondják el.
Köszönöm szépen, a napirendi pontokat lezártuk.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita
Következik a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat, amelynek tárgysorozatba-vételéről és általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk; ez a 10. napirendi pontunk.
Üdvözlöm Göndör István képviselő urat, az MSZP képviselőjét, aki az önálló indítvány előterjesztője. Kérdezem, van-e kiegészítenivalója. Parancsoljon!
Göndör István (MSZP) szóbeli kiegészítése
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Először is elnézést kérek, hogy ingujjban ültem ide, de szörnyű meleg van ebben a teremben.
Kérem a támogatásukat. Számomra egyszerűen érdekes, hogy eddig nem kerültek be azok az emberek, akik a villamosenergia- vagy gázszolgáltatás területén a veszélyes helyzetekben a kikapcsolást és minden más tevékenységet végeznek. Őket napjainkban egyre több atrocitás éri. Úgy érzem, az a lista, amelyet tartalmaz a büntető törvénykönyv, hogy kik a közfeladatot ellátó személyek, abba ők beleférnek.
Kérem önöket, hogy támogassák az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormány álláspontját, Papp Imre államtitkár urat.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre, IRM)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szocialista képviselőcsoport is támogatja a javaslatot. Hiszen nem vitás, hogy ezek a foglalkozási körök, az ebben résztvevők fokozott büntetőjogi védelmet érdemelnének.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én a tárgysorozatba-vételt támogatom, de azt előre szeretném jelezni, hogy ebben a széles megfogalmazásban nem értek egyet azzal, hogy ezek mind közfeladatot ellátó személyek legyenek. Ugye, itt az van a törvényjavaslatban, hogy "a felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását és leolvasását végző személyek". Nos, azt tudni kell, hogy például gázóra-leolvasók esetében ki szokták adni alvállalkozásba, hogy kik olvassák le a gázórát. Szerintem nem ugyanaz az energiaellátás biztonságát felügyelő személyeknek a szerepe; ők valóban közfeladatot látnak el, és szerintem más az a személy, aki például vállalkozási alapon vagy megbízási alapon leolvassa a gázórákat. Úgyhogy itt azért indokolt lenne szűkíteni ezt a fogalmat.
Én tudom egyébként, hogy Göndör Istvánnak az eredeti szándéka pontosan a leolvasókkal szembeni atrocitások miatt került benyújtásra, de azért gondoljuk végig, hogy valóban közfeladatot látnak-e el a leolvasók. Én nem gondolom, hogy ők közfeladatot látnak el. Azt gondolom, hogy akik az energiaellátás biztonságát szavatolják, azok közfeladatot látnak el.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Nyitott vagyok módosító indítványra. A plenáris vitában szívesen vitatkozom Répássy úrral erről a kérdésről.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazás következik. Aki tárgysorozatba veszi az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Egyhangú az egyetértés.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Aki általános vitára is alkalmasnak tartja, annak a szavazatát kérem. (Szavazás.) 17, ez azt jelenti, hogy általános vitára is alkalmasnak tartottuk.
Következik az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, ugyancsak Göndör István képviselő úr előterjesztésében. Ennek az indítványnak is a tárgysorozatba-vételéről és általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Parancsoljon, képviselő úr!
Göndör István (MSZP) szóbeli kiegészítése
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Önök is emlékeznek arra, hogy a pótlékok számításának a vetítési alapja a korábbi alapdíj helyett a tiszteletdíj lett. A képviselők 80 százalékánál ez nem okozott problémát, de azoknál, akiknek több tisztsége van vagy több bizottsági tagsága, ebben az esetben 220-280 százalékos pótlékok alakultak ki. A javaslatom ezért az, hogy vetítési alapként legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a 170 százalékos egy bizottsági tagság, a 190 százalékos felemelt bizottsági tagság még belefér, de mindenkinél, aki mondjuk, jegyzői tisztség mellett még bizottsági tag vagy netán házalelnök, ott is legfeljebb a kétszeres vehető figyelembe, nem pedig a 2,8-szeres.
Kérem önöket, hogy támogassák ezt. Sajnálom, hogy a sajtó rettentően nem érti vagy félre akarja érteni ezt az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hát, nem is olyan nagyon egyszerű végigszámolni, úgyhogy ez nem csoda.
Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Képviselőcsoportunk és munkacsoportunk áttekintette a törvényjavaslatot, és megállapította, hogy ez szükséges módosítás. Ugyanis egy téves indítvány folytán valóban aránytalanságok alakultak ki a korábbi törvénymódosítás nyomán, és éppen ezért a nettó jövedelem jelentős eltérését meg kell akadályozni. Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat, ezért ennek elfogadását javasoljuk, tárgysorozatba-vételét és egyben általános vitára alkalmasságát is.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját is kérem szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre, IRM)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Ugyanaz az álláspontunk, mint a múltkor volt: a kormány nem kíván ezekbe az ügyekbe beleszólni. Jogilag természetesen támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kér még szót? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A szavazatunkkal a tárgysorozatba-vételét támogatjuk, általános vitára alkalmasnak tartjuk. A délutáni szavazáson, amennyiben nem lesz módosító indítvány, addig eldöntjük; várhatóan támogatni fogjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Engedjenek meg nekem egy bővített mondatot, hogy tényleg tudjon mindenki érvelni, mert a sajtó ma nagyon érdeklődik. Egy olyan képviselő, akinek eddig 300-310 ezer forint volt a költségtérítése, most a bruttója igaz, hogy 620 ezer, de ebből tessék levonni az 55,5 százalék adót és járulékokat. Tehát egyértelműen világos, hogy minden olyan képviselő, aki nem gyűjt számlákat, ha csak a 10 százalékos költséghányadot választja, rosszabbul jár, mint ma.
Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki tárgysorozatba veszi az indítványt, kérem szépen a szavazatát. (Szavazás.) Egyhangú az egyetértés.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Aki általános vitára is alkalmasnak tartja a javaslatot? (Szavazás.) Ez is egyhangú, köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását befejeztük. Alelnök urat és előterjesztő urat a házbizottsági ülésre elbocsátjuk. (Dr. Répássy Róbert és Göndör István távozik a teremből.)
Következik a Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2009. október 15-ei ülésén történtek tárgyában, mellyel kapcsolatban állásfoglalást kell kialakítanunk; ez ott van képviselőtársaim előtt, a megkereséssel, illetve a jegyzőkönyvkivonattal együtt.
Ehhez külön indokolást nem fűznék, mert azt gondolom, az állásfoglalás-tervezetben, ami eseti jellegű, részletesen megfogalmaztuk és levezettük, hogy mi ebben a javasolt álláspont.
Megnyitom a vitát. Tessék, Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Navracsics Tibor frakcióvezető úr beadványa nagyon részletes és alapos okfejtéssel támasztja alá a kérelem megalapozottságát. Ehhez sok hozzátennivalónk nincs. Annyit azonban röviden szeretnék a kifejtett álláspont erősítéseként elmondani, hogy a Házszabály a beszédjognak azt a fajta korlátozását, amelyet itt szocialista szótöbbséggel ebben a bizottságban elfogadtak, nem ismeri.
A Házszabály 75. §-ának (3) bekezdése beszél a bizottsági felszólalások korlátozásáról. Úgy szól a rendelkezés: a bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként azonos időtartamra korlátozhatja. Ebből a mondatból világosan kitűnik, hogy korlátozásról és nem a hozzászólás kizárásáról van szó. Tehát valamilyen hozzászólási keretet minden képviselőcsoportnak kell adni, mégpedig ez a korlátozás azonos időtartamú lehet. Itt pedig az történik, hogy egyáltalán a bizottság tagjai nem kapnak szót, nem tehetnek föl kérdést, holott ez a meghallgatás műfajához elszakíthatatlanul hozzátartozik.
Ami az általános, a plenáris ülésen alkalmazható időkorlátozások adaptációját jelenti, mert voltaképpen, bár ez egy speciális szabály, hozzá kell tennem, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az általános szabályokat beemelő generális rendelkezés folytán ez is alkalmazható lenne, akkor is a generális szabályok sem teszik lehetővé a beszédjog kizárását és a hozzászólások kizárását. Az időkeretes tárgyalás menetében a Házszabály pontosan meghatározza azt, hogy a felszólalási időkeretet hogyan és miként kell megosztani a kormányoldal és az ellenzéki oldal között, hová számítanak a függetlenek, hová számít a kormány képviselőjének a hozzászólása, illetőleg az egyes frakciók között kormány-, illetve ellenzéki oldalon belül hogyan kerül sor a felszólalásra. Itt viszont semmiféle felszólalási lehetőség nem volt.
A másikfajta korlátozás pedig, amely a Házszabályban viszonylag újként ebben a ciklusban jelent meg vagy került legalábbis szabályozásra, az pedig a képviselők hozzászólási lehetőségének szabja meg az időtartamát. Bár hozzáteszem, ez utóbbi tekintetében egészen biztos, hogy nem lehet arról beszélni, hogy ezek a szabályok a bizottsági ülés során alkalmazhatók lennének, hiszen az akkori egyeztetés során világos volt az, hogy külön szabályokat vetettünk föl a bizottsági hozzászólások korlátozására, ebben azonban konszenzus hiányában nem jött létre megállapodás. Így a bizottsági felszólalások képviselőkre vonatkoztatott időkeretes korlátozását tulajdonképpen mellőztük, vagyis e tekintetben nincs lehetőség ilyen korlátozást megtenni.
A lényeg azonban az, hogy akármelyik korlátozási fajtát tekintjük, amelyet a Házszabály intézményesít, azok egyike sem felel meg annak, ami itt történt. És az, hogy egy bizottságban a meghallgatás során még kérdést sem lehet föltenni, ez a parlamentarizmus alapelveivel merőben összeegyeztethetetlen.
Az előadottakra tekintettel ezt a tervezetet nem tudjuk támogatni, és kérjük, hogy azt a bizottság utasítsa el, ezzel ellentétben állapítsa meg a házszabálysértést úgy és azon okoknál fogva, ahogy azt Navracsics Tibor frakcióvezető úr beadványa tartalmazza.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az állásfoglalás előterjesztőjeként képviselőtársaim engedjenek meg egyetlen mondatot.
Ami az állásfoglalás tartalmának az alapját képezi, az az, hogy mint a jegyzőkönyv kivonatából is kiderül, a levezető elnök indokolta, hogy miért javasol a bizottságnak egy olyan tárgyalási rendet, ami az időkeret letelte után külön hozzászólást nem tesz lehetővé, azaz a tájékoztató meghallgatására szorítkozik. Erről a tárgyalási rendről, eljárási rendről a bizottság szavazott, és az elnök úr amikor ezt betartotta, nem tett egyebet, mint a megszavazott tárgyalási rendet tartotta be.
Egyébként pedig konkrét tételes házszabálysértés ebben az ügyben nem történt, nem is történhetett, hiszen olyan szabály a Házszabályban nincs, amely arról rendelkezne, milyen eljárási rendben kell a bizottsági ülésen a napirendek tárgyalását lefolytatni. Ezt az általános szabályok keretei között kell tenni. Úgyhogy ezért ez az álláspont az, amit én javasolok a bizottságnak elfogadásra.
Ki kér még szót? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyet.
Szavazás az eseti állásfoglalás elfogadásáról
Aki az eseti állásfoglalást elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 10 ellenében az eseti állásfoglalást elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását lezártuk.
Utolsó napirendi pontként a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk. A napirendi pont előadója a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter képviseletében Németh Erika, ha ő lesz - a bólintásból arra következtetek, hogy igen. Parancsoljon, ha kívánja kiegészíteni a jelentést.
Németh Erika (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A kormány hetedik alkalommal nyújtotta be a kisebbségek helyzetéről szóló kétéves jelentést. Úgy gondolom, nem tennék kiegészítést, hiszen a beszámolóban minden lényegi kérdés szerepel. Amennyiben van kérdésük, állok rendelkezésre.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Szavazás következik. Aki a beszámoló jelentést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a jelentés általános vitára alkalmas. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását és a bizottság ülését bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 52 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea