AIÜB-20/2009.
(AIÜB-138/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. június 8-án, hétfőn, 10.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Herényi Károly (MDF) képviselő "Mire és kire számíthat a Kisebbségi Bizottság?" címmel I/6633. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása *
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítő válasza *
Herényi Károly (független) válasza *
Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő "Mégis indít hivatalból eljárást az ügyészség - de miért épp azok ellen, akik feljelentik a bűnözőket?" címmel I/6790. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása *
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítő válasza *
Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő "Hogyan informálódik az ügyészség, milyen információk alapján tartják fenn a hivatalbóli eljárások mellőzésének gyakorlatát?" címmel I/9474. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása *
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítő válasza *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám); döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám); döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám); módosító javaslatok megvitatása *
a) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9520. szám) *
b) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám) *
c) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám) *
d) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat (T/9257. szám) *
e) A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) *
f) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9397. szám) *
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám); döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám); általános vita *
Dr. Kónya László (Pénzügyminisztérium) válasza *
További észrevételek, reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám); általános vita *
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) válasza *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
a) Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat (T/9797. szám); b) A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9796. szám, új/átdolgozott változat a T/9705. szám helyett) *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Kérdések, észrevételek, reflexiók *
Szavazás a T/9797. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Szavazás a T/9796. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Szavazás a T/9797. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Szavazás a T/9796. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
1. Herényi Károly (MDF) képviselő "Mire és kire számíthat a Kisebbségi Bizottság?" címmel I/6633. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása
(A Házszabály 117. §-ának (4) bekezdése alapján)
2. Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő "Mégis indít hivatalból eljárást az ügyészség - de miért épp azok ellen, akik feljelentik a bűnözőket?" címmel I/6790. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása
(A Házszabály 117. §-ának (4) bekezdése alapján)
3. Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő "Hogyan informálódik az ügyészség, milyen információk alapján tartják fenn a hivatalbóli eljárások mellőzésének gyakorlatát?" címmel I/9474. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása
(A Házszabály 117. §-ának (4) bekezdése alapján)
4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
9. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
10. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám)
(Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
11. Zárószavazások előkészítése:
a) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9520. szám)
b) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám)
c) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám)
d) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat (T/9257. szám)
e) A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám)
f) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9397. szám)
12. Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
13. A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám)
(Általános vita)
14. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám)
(Általános vita)
15. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
a) Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat (T/9797. szám)
(Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa)
b) A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9796. szám, új/átdolgozott változat a T/9705. szám helyett)
(Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész
Herényi Károly képviselő (független)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Palik Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Gordos József osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Barna Péter főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Komáromi Márta főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésünkön megjelent képviselőtársaimat és kedves vendégeinket.
Az ülést megnyitom, és megállapítom, hogy a helyettesítésekkel együtt határozatképesek vagyunk. Az eddig beérkezett helyettesítések rendje a következő: Balogh László helyettesíti Bárándy Gergelyt, Répássy Róbert Mátrai Mártát, Frankné Kovács Szilvia Hajdu Attilát, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, én helyettesítem Wiener Györgyöt, Szakács Imre Vitányi Istvánt, Fülöp István pedig Balsai Istvánt.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs. Aki a napirendet elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.
Herényi Károly (MDF) képviselő "Mire és kire számíthat a Kisebbségi Bizottság?" címmel I/6633. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása
Első napirendi pontként tárgyaljuk a Herényi Károly (MDF) képviselő úr "Mire és kire számíthat a Kisebbségi Bizottság?" címmel I/6633. számon benyújtott interpellációjára adott és adandó legfőbb ügyészi választ. Üdvözlöm külön a napirend tárgyalásánál a legfőbb ügyész urat és munkatársait.
Elöljáróban annyi tájékoztatást szeretnék adni, hogy mint emlékezetes, az Országgyűlés nem fogadta el a legfőbb ügyész úr válaszát erre az interpellációra. Az Országgyűlés elnöke a bizottságunkat jelölte ki a tárgyalásra.
Elsőként a legfőbb ügyész úrnak adok szót, és megkérdezem, szándékozik-e kiegészíteni az Országgyűlés előtt elmondottakat. Parancsoljon, legfőbb ügyész úr!
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítő válasza
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon rövid kiegészítést szeretnék csak tenni, annál is inkább, mert képviselő úr ugyan nem fogadta el a válaszomat, de tulajdonképpen egy dolog miatt nem, mondván, hogy bár az lett volna az ügyészi írásbeli válasz jelzésében, amit én mondtam. Én akkor is elmondtam azt, hogy valóban egy sajnálatosan félreérthető kifejezés talán okozhatott egy ilyen anomáliát, de azt szeretném leszögezni, hogy mi nem a képviselő úrnak mint a bizottság tagjának, nem a bizottságnak válaszoltunk vagy küldtük a jelzést, hozzánk ugyanis a kisebbség ombudsman fordult, mi őt tájékoztattuk arról a jelzésről, amit az MLSZ elnökségéhez címeztünk, hiszen az MLSZ elnöksége, az MLSZ az a jogi személy, akivel mi, hogy úgy mondjam, "perben" álltunk. A képviselő úr tehát sem a többi bizottsági tag nem kapott névre szóló tájékoztatást, és ennélfogva nem egészen vehették volna magukra azt a félreérthetőnek titulált megjegyzést.
Az érdemi dologra térve, azt szeretném elmondani, én akkor is elmondtam a válaszomban, hogy az ügyészségnek nincs másra módja, mint arra, hogy az ilyen jellegű szervezetek működése törvényességének kérdéseit, annak a feltételeinek a biztosítását vizsgálja, tehát gazdaságossági, praktikus dolgokat mi nem vizsgálhatunk. Akkor már ismert volt, hivatkoztam is rá, hogy jelzéssel fordultunk az MLSZ elnökségéhez, amelyben azt indítványoztuk, hogy tegye lehetővé, teremtse meg a szervezeti lehetőségeit annak, hogy ez a Kisebbségi Bizottság működni tudjon. Jeleztem akkor azt is, hogy időközben a Kisebbségi Bizottság akkori elnöke megkeresett, szót váltottunk, és kaptunk is tőle újabb információkat. Jeleztem, hogy ezek ismeretében is az ügyészség vizsgálni fogja, van-e további intézkedésre szükség, illetve szükségesnek mutatkozik-e később utóvizsgálat tartása.
Ez az interpelláció és a válasz november 8-án zajlott le. November 13-án az MLSZ elnökétől megérkezett a korábbi kiadott jelzésünkre a válasz, amely szerint az ügyészi indítványnak megfelelően megtette a Kisebbségi Bizottság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében az intézkedéseket, nevezetesen hogy a Kisebbségi Bizottság üléseinek megtartására biztosítja az MLSZ székházában lévő tanácstermet, jegyzőkönyvvezetőt, technikai felszerelést; az szmsz-ben meghatározottak szerint az MLSZ hivatali adminisztrációja biztosítja a titkárának személyét, valamint további egy munkatársat a titkári feladatok adminisztratív munkájának segítéséhez.
Mindezek után még 2009 májusában a Legfőbb Ügyészség egy utóvizsgálatot is lefolytatott, és megállapította, hogy az MLSZ Kisebbségi Bizottsága a jelzésben és az arra adott válaszban foglaltaknak megfelelően működik. Azóta a Kisebbségi Bizottság beszámolt az elnökségnek a tavalyi munkájáról, az elnökség saját hatáskörében eljárva átalakította a bizottság összetételét, kinevezte a bizottság új elnökét és tagjait, akik a belső szabályzatnak megfelelően megtartották alakuló ülésüket az MLSZ székházában, elfogadták az éves költségvetésüket, érdemi döntéseket hoztak a kisebbségi labdarúgás vonatkozásában. Az MLSZ főtitkára a bekövetkezett személyi változásokra tekintettel új személyt bízott meg a bizottság tevékenységét segítő titkári feladatok ellátására.
Ez az, amit az ügyészség a törvényességi felügyelet körében, a törvényesség biztosítása érdekében megtehetett és megtett, ezeket az eredményeket ez hozta. Tehát úgy gondolom, az ügyészi intézkedésre adott válasz, az utóvizsgálat eredménye arra enged következtetni, hogy valóban, a Legfőbb Ügyészség a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel elősegítette azt, hogy az MLSZ Kisebbségi Bizottsága működtetését megfelelően biztosítsa.
Ezeket tudom kiegészítésként hozzátenni, és kérem a tisztelt bizottságot, szíveskedjék elfogadni a válaszomat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr.
Mielőtt továbbmegyünk, egy mulasztásomat szeretném pótolni. Tisztelettel és szeretettel köszöntöm bizottságunk új tagját, Fülöp István urat, aki Turi-Kovács Béla képviselőtársunk helyébe lépve a bizottságunk tagjává vált. Érezze jól magát nálunk, és jó munkát kívánok! (Fülöp István: Köszönöm szépen.)
A legfőbb ügyész úr kiegészítése után kérdezem, és ezúton köszöntöm interpelláló képviselőtársunkat, Herényi Károly képviselő urat, elfogadja-e az így kiegészített választ. Parancsoljon!
Herényi Károly (független) válasza
HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Bizottság! Legfőbb Ügyész Úr tisztelt Kollégái! Természetesen, amit legfőbb ügyész úr elmondott, az minden formai követelménynek megfelel, ez valóban így történt. Egyetlenegy baj van ebben az ügyben, hogy a tartalmi, a lényegi dolgok sajnos most sem úgy alakulnak, ahogy az elvárható lett volna.
Amikor a kisebbségi ombudsman vizsgálatot folytatott az MLSZ-ben, akkor ennek a vizsgálatnak két iránya volt. Az egyik a Kisebbségi Bizottság működésének feltételeit vizsgálta, a tárgyi feltételeit és a formai feltételeket, hogy ezek mennyire biztosítottak, és hogy az a cél, ami miatt ez a Kisebbségi Bizottság létrejött, mennyire valósul meg. Ahogy én az interpellációban elmondtam, az előző MLSZ-elnökséggel a kapcsolatunk kifogástalan volt, és azt hiszem, a megfelelő célok elérését a lehető legeredményesebb módon szolgálta. Az új elnökséggel való kapcsolatról nem volt elmondható ugyanez. S ahogy legfőbb ügyész úr jelezte, az az elnöke a Kisebbségi Bizottságnak, nevezetesen Benkő László, aki egyébként az MLSZ elnöke is volt a legsikeresebb időszakok egyikében, már nem ő ennek a bizottságnak az elnöke, sőt már mi sem vagyunk tagjai ennek a bizottságnak, úgyhogy már csak külső szemlélői vagyunk ezeknek az eseményeknek és folyamatoknak, és attól tartok, hogy ez a váltás nem jó irányba viszi a kisebbségi labdarúgás ügyét, ami természetesen sokkal többet jelent, mint a kisebbségi labdarúgás.
Úgyhogy a törvényi kötelezettségeknek és a törvényi előírásoknak a legfőbb ügyész úr és a Legfőbb Ügyészség eleget tett, ezért én ezt a választ ilyen indokokra való hivatkozással elfogadom. De ez természetesen nem megoldása a tartalmi kérdéseknek, ez viszont nyilván nem a Legfőbb Ügyészség feladata.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársunk tehát a választ elfogadta. Kérdezem a bizottságot, van-e valakinek kiegészítenivalója, kérdése, észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Legfőbb ügyész urat kérdezem, kíván-e reagálni.
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, csak annyit, hogy köszönöm Herényi képviselő úrnak azt, hogy így nyilatkozott, ahogy. Erről van szó: az ügyészség megtette, amit a törvény értelmében megtehet. Utaltam rá az előbb is, hogy mi sajnos nem tudunk beleavatkozni..., nem sajnos: nem tudunk beleavatkozni abba, hogy tartalmilag hogyan működnek ezek a dolgok, hogy ott milyen személyi villongások vannak. Az alapszabályszerű működés elősegítése a mi dolgunk. Gazdaságossági, praktikus szempontokat mi nem vizsgálhatunk. Régen volt az, amikor az ügyészség a törvényesség legfőbb őre volt, és akkor mindenfélét vizsgált - hála isten, azon már túl vagyunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. A szavazás előtt ismertetem az azóta érkezett helyettesítéseket: Salamon László helyettesíti Rubovszky Györgyöt, Kontrát Károly Horváth Zsoltot, Tóth András Gál Zoltánt, Szép Béla Simon Gábort, Ipkovich György pedig Varga Lászlót.
Szavazás előtt ügyrendi javaslata van alelnök úrnak. Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ügyrendi természetű hozzászólásom van, mégpedig az, hogy elnök asszony, ha jól emlékszem, többféle választ is adhat a bizottság, és akkor ezekről külön-külön szavazunk.
Az elmúlt alkalommal félreértésre adott okot, hogy mi azt javasoltuk, hogy olyan döntés szülessen, hogy az Országgyűlésnek már eleve el kellett volna fogadnia a választ, és utána a parlamentben is ehhez a döntéshez ragaszkodtunk, és úgy tűnt, mintha nem fogadnánk el az ügyész válaszát. De a valóság az, hogy itt alternatív megoldások vannak, és majd a szavazásból kiderül, hogy mi az álláspontunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Akkor erről most ügyrendi vitát nem kell kezdeményeznünk, mert a Házszabály világos szabályokat tartalmaz arra, hogy a szavazásnak hogyan kell történni. A Házszabályunk szerint, ahogyan alelnök úr helyesen mondta, háromféle válasz adható, illetve ajánlás tehető az Országgyűlésnek. Az első: utólag helyesnek ítéli a bizottság az interpellációra adott választ; a második: elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ; végül a harmadik: megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri.
Ebben a sorrendben fogom föltenni szavazásra a kérdéseket; gondolom, alelnök úr is erre gondolt. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Jó.
Elsőként tehát az jelezze az egyetértését, aki egyetért azzal a változattal, hogy utólag helyesnek ítéli a bizottság az interpellációra adott választ. Aki ezzel ért egyet, kérem, jelezze. (Szavazás.) 10 igen, ez kisebbség.
Most az tegye föl a kezét, aki elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ. (Szavazás.) Ez pedig egyhangú.
Ennek megfelelően a harmadik kérdést nem teszem föl, a bizottság elfogadta a választ.
Köszönöm szépen, köszönöm képviselő úrnak is a közreműködését.
Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő "Mégis indít hivatalból eljárást az ügyészség - de miért épp azok ellen, akik feljelentik a bűnözőket?" címmel I/6790. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: ez a Gusztos Péter képviselő úr által föltett, "Mégis indít hivatalból eljárást az ügyészség - de miért épp azok ellen, akik feljelentik a bűnözőket?" címmel benyújtott interpelláció tárgyalása. A tárgyalásra ugyanazon okból kerül sor, mint az 1. napirendi pontunk esetében. Képviselő úr nincs jelen a teremben, de ez a Házszabály, illetőleg az idevonatkozó bizottsági állásfoglalás értelmében nem akadálya a napirend megtárgyalásának.
Elsőként ismét legfőbb ügyész úrnak adom meg a szót, és megkérdezem, kívánja-e kiegészíteni az Országgyűlés előtt elmondottakat. Parancsoljon!
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítő válasza
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök asszony. Szintén nagyon röviden szeretnék szólni. Bizonyára talán még emlékezetes is az interpelláció története. Gyakorlatilag a képviselő úr azt kifogásolta, illetve az volt a kérdés, hogy mégis indítunk hivatalból eljárást, pont azok ellen, akik a bűnözőket le akarják leplezni. Az el nem fogadás indoka az volt, hogy "elismertem", mármint én, hogy "az ügyészség instrukciója alapján" került sor a gyanúsítotti kihallgatásra, illetve hogy "a rabosítás remélhetőleg nem okozott maradandó sérelmeket" az újságírónak. És a kérdésből kiderülően az volt az alapkérdés, hogy az ügyészség hivatalból indított eljárást. Szeretném leszögezni, ott is igyekeztem érthetően elmondani, hogy az ügyészség nem indított hivatalból eljárást.
Polgár Géza újságíró - most már talán kimondhatom a nevét, mert annyira publikus volt - tett feljelentést a rendőrségen ebben az ügyben. Amint jogászok előtt ismert, nem személyek ellen, hanem bűncselekmény miatt rendelünk el nyomozást, rendelt el a rendőrség ebben az ügyben nyomozást, és ennek az ügynek egyik szereplője volt maga a feljelentő, az újságíró. Felmerült a felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és a vesztegetés bűncselekménye. Miután a törvény lehetőséget ad az ilyen önfeljelentés, önfeltárás esetén az utóbbinál a bűncselekmény formai elkövetőjének mentességére, ezt az ügyészség is akceptálta - ezt elmondtam -, emiatt az eljárást nem folytatta. Folyt viszont az okirat-hamisítás miatt, emiatt őt gyanúsítottként kellett kihallgatni, mert csak így lehetett ezt a bizonyítékot, nevezetesen a gyanúsított vallomását, amely kiterjedt az okokra, célokra, motívumokra, is beszerezni. Ennek a végeredménye lett aztán az, hogy az ügyészség társadalomra veszélyesség hiányában, mert a cselekmény nem bűncselekmény címen végül is megszüntette az eljárásnak ezt a részét is.
Szeretném elmondani, nekem nem kell "elismernem", hogy az ügyészség adott instrukciót, mert semmiféle bevallanivalóm nem volt. Ez tény: az ügyészségnek van ilyen joga, hogy instrukciót adhat. Adott is instrukciót. Megjegyzem, hogy 2008 tavaszán, márciusában adta azt az instrukciót, hogy az újságíró gyanúsítotti kihallgatása nem elkerülhető. Eltelt fél év, és novemberben került sor az újságíró gyanúsítotti kihallgatására, addig a rendőrségnek esze ágában sem volt, nem is volt rá oka, hogy a felettesén keresztül a felettes ügyészhez forduljon, merthogy ezt az utasítást nem akarja végrehajtani, erre ugyanis a törvény feljogosítja. De nyilvánvalóan a nyomozó hatóság is tudatában volt annak, hogy ez egy helyes instrukció, nem lehet elkerülni a gyanúsítotti kihallgatást. Ez megtörtént. A végeredmény az lett, amit mondtam.
Egy dologgal tartozom még, ez a bizonyos "rabosítás". Ezt a kifejezést én nagyon nem szeretem, nem is tudom, honnan ered, ugyanis nem rabokkal követik ezt el. Ez egy jogszabályon alapuló kötelezettsége minden nyomozó hatóságnak. Megjegyzem, elmondtam az Országgyűlésben is, hogy én még a korábbi beosztásomban is ezt kezdettől opponáltam, legalábbis ilyen széles körben, értelmét sem látom. Valóban van egy ilyen dehonesztáló, megalázó érzést kiváltó jellege is. És elmondtam azt is, hogy már az elmúlt év tavaszán a Legfőbb Ügyészség írásban is kifejtette ezt a véleményét, hogy változtatni kellene ezen. Ez tehát jogszabály kérdése volt. Nem olyan régen, az interpelláció lezajlása után röviddel született meg az az alkotmánybírósági határozat, amely az úgynevezett rabosításnak a lehetőségeit nagyon szűkre szabta, hála istennek. S még annyit tennék hozzá, hogy természetesen a jogszabály értelmében a - idézőjelben - "rabosított" újságíró esetében, mint minden más olyan "rabosított" személy esetében, akinek az ügyében a nyomozás megszüntetésére kerül sor, ebben az esetben is azonnal törölték a bűnügyi nyilvántartásból mindazt, amit akkor rögzítettek.
Ezt tudom hozzátenni, és kérem, ezek alapján szíveskedjenek a választ elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem tudjuk megkérdezni az interpelláló képviselőt, hogy mi a véleménye a kiegészített válaszról, úgyhogy a vitát megnyitom. Van-e valakinek észrevétele, megjegyzése? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Akkor szavazás következik, ugyanabban a sorrendben, ahogy az előzőben volt.
Aki azzal ért egyet, hogy a bizottság utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ, kérem, jelezze. (Szavazás.) 10 igen, ez kisebbség.
Aki azzal ért egyet, hogy a bizottság elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, az tegye föl a kezét. (Szavazás.) Ezt újólag egyhangúlag fogadtuk el.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot is befejeztük.
Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő "Hogyan informálódik az ügyészség, milyen információk alapján tartják fenn a hivatalbóli eljárások mellőzésének gyakorlatát?" címmel I/9474. számon benyújtott interpellációjának tárgyalása
Következik a harmadik, ugyancsak Gusztos Péter képviselő úr által benyújtott interpelláció, a "Hogyan informálódik az ügyészség, milyen információk alapján tartják fenn a hivatalbóli eljárások mellőzésének gyakorlatát?" című interpellációra adott válasszal kapcsolatos napirendi pontunk. Képviselő úr még mindig nem érkezett meg, úgyhogy őt nem tudjuk ebben a napirendben megkérdezni.
Elsőként ismét legfőbb ügyész úrnak adok szót, ha kiegészítenivalója van. Parancsoljon!
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítő válasza
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök asszony. Erre kellene mondanom, hogy a legkevesebb mondanivalóm itt van, hiszen ez a november 18-án egy teljesen hasonló témában lezajlott interpellációs eseménynek a teljesen megfelelő utóélete. Emlékeztetném a tisztelt bizottságot, hogy pontosan ugyanilyen kérdésben szavazott le egyszer az Országgyűlés, utána ez a bizottság egyhangúlag elfogadta, olyan egyhangúsággal, ahogy itt Répássy alelnök úr az előbb említette, tehát végül is egyhangúlag elfogadta a válaszomat, és az Országgyűlés is ezt a beszámolót tudomásul vette.
Ezek után jött ez az interpelláció, lényegében ugyanazon kérdésre. Meg kell vallanom, eszembe nem jutott volna, hogy előfordul, hogy ebben leszavazzák a válaszomat, mégis ez történt.
Megjegyzem, hogy amivel a képviselő úr az el nem fogadást indokolta, nem egészen tudom hova tenni, mert végül is azt mondta, azért nem fogadja el a válaszomat, mert a rendőrség nem egy alkalommal tud hivatalból eljárást indítani újsághírek alapján, és hozzáteszi, hogy egy aznapi adat szerint az elmúlt öt évben hatvanszor utasította el az ügyészség a vádemelést a rendőrségi nyomozások során. A másik pedig, amit felidéz az elutasítás indokaként, egy oknyomozó újságíró esete, akiről az előbb volt szó. Erre azt szeretném elmondani, hogy az igaz, hogy a rendőrség nem egy alkalommal tud hivatalból eljárást indítani, ugyanis a rendőrségre vonatkozó szabály más, mint az ügyészségre vonatkozó szabály a nyomozás elrendelését illetően. Ezt kifejtettem már, többször én nem szeretném önöket ezzel fárasztani.
Ezekben az ügyekben, amelyeket a képviselő úr emlegetett, egyébként rendőrségi nyomozásnak van helye, az ügyész csak annyiban játszik szerepet, mint minden bűnügyben, miszerint az ügyész felügyeli a nyomozást, de a nyomozás elrendelése alapvetően a rendőrség dolga, és a rendőrség teszi is a dolgát, amikor hivatalból eljárást indíthat. A legutóbbi itteni vitán én elmondtam, hogy a rendőrségnek van egy erre hivatott szolgálata, aki figyeli ezeket, és ha bűncselekmény gyanúját látja, akkor eljárást kezdeményez. Elmondtam azt is, hogy az ügyészség és a rendőrség között egy olyan megállapodás született, hogy ha ügyészségi kizárólagos nyomozásra tartozó bűncselekmény gyanúját látja ez a sajtó-, tévéfigyelő szolgálat, akkor az ügyészséget értesítik, és ez is megtörténik.
Az nem tartozik az ügyhöz, nem is értem, miért hangzott el ott a képviselői válaszban, hogy az elmúlt öt évben hatvanszor utasítottuk el a vádemelést rendőrségi nyomozások után, mármint ilyen jellegű ügyekben, ilyen izgatásnak indított ügyekben. Nem tartozik a tárgyhoz egyébként, de elmondom, ha már szóba jött - azóta is szóba jött az Országgyűlésben. Én megvizsgáltattam: valóban, az elmúlt öt évben körülbelül hatvan ilyen ügyben indult eljárás a rendőrségen. Mindegyik ügyet megnézettem, és tíz olyan ügy volt, ahol az ügyészség instrukciója alapján meg kellett szüntetni a nyomozást, utólag is vállalhatóan, okkal; a többi esetben, hat vagy hét esetben vádemelésre került sor - ezt elmondtam akkor az Országgyűlésben, akkor pontosabban tudtam a számokat -; a többi ügyben pedig maga a rendőrség, mindenféle ügyészi instrukció nélkül látta, hogy bűncselekmény vagy bizonyíték hiánya miatt meg kell szüntetni az eljárást.
A másik hivatkozás az oknyomozó újságíró esete, az ezzel kapcsolatos álláspontomat az imént elmondtam.
Más kiegészítést nagyon nem is tudnék tenni, mint hogy kérem a tisztelt bizottságtól, hogy a saját legutóbbi álláspontjának megfelelően bírálja el az erre az interpellációra adott válaszomat és a mostani kiegészítést is.
Köszönöm a figyelmet, és kérem a kedvező döntésüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urat nem tudjuk nyilatkoztatni a kiegészítésről, és az álláspontját nem ismerhetjük meg, úgyhogy újra csak a vitát nyitom meg.
Salamon képviselő úr, parancsoljon!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Legfőbb ügyész úr visszahivatkozott egy korábbi interpellációval kapcsolatos parlamenti állásfoglalásra. Gyakorlatilag új, érdemi kiegészítést a korábban elmondottakhoz nem fűzött.
Én azt gondolom, a bizottság akkor tudja megőrizni e kérdés kezelésének a komolyságát, ha nem azt a döntést hozza meg, mint a két korábbi interpellációval kapcsolatban itt most, hogy az ülésen elhangzottakra tekintettel hagyja jóvá vagy fogadja el a legfőbb ügyészi választ, hanem az első fordulatot szavazza meg, a parlamentben elhangzottak alapján felülbírálva mintegy érdemben az ottani állásfoglalást, és a korábbi parlamenti állásfoglalás logikáját követve, a következetes álláspontnak megfelelően fogadja el a legfőbb ügyészi választ, mint olyat, amit eredetileg is el kellett volna fogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A magam részéről én is hasonló véleményt akartam megfogalmazni, de azért ennél kicsit bővebben vagy más összefüggésben.
Én azt gondolom, hogy ami itt zajlik, az egy felesleges vegzatúra, felesleges, mondjuk úgy, hogy formalizált eljárás. Látjuk, hogy az történik, hogy a legfőbb ügyészt leszavazta az Országgyűlés többsége, majd utána a legfőbb ügyész a bizottságunkban kifejti jogilag és tartalmilag ugyanazt az álláspontját, amit a parlamentben elmondott, és ezek után a bizottság jóváhagyja ezt a választ. Én ezt egy felesleges és szükségtelen vegzatúrának tartom. Ezért persze nem azok a felelősek, akik kezdettől fogva elutasították ezt az eljárást, hanem azok, akik ilyen okból és ilyen tartalommal leszavazzák a legfőbb ügyészt.
Anélkül, hogy itt most különösebb vitát gerjesztenék, de amennyiben a legfőbb ügyész úr itt ebben a körben hajlandó erre válaszolni, én arra is kíváncsi lennék, mert ezeket én egy folyamat részének tartom, mit gondol arról az információról, amely, ha jól emlékszem, szombaton megjelent egy napilapban, amely napilap olyannyira közel áll a nagyobbik kormánypárthoz, hogy azt a kérdést kell feltennem, vajon ennyire jól értesült ez a napilap, vagy ennyire akarja, hogy a legfőbb ügyész távozzon, tehát a kettő között lehet dönteni. Ebben az egész eljárásban, ami itt történik, hogy sorozatosan leszavazza az MSZP és az SZDSZ a legfőbb ügyészt, úgy gondolom, egy lemondásra való kényszerítésnek az első lépéseit látjuk ebben. Szerencsére egyébként ez a korábbi legfőbb ügyész esetén sem vezetett célra, én nagyon bízom benne, hogy most sem vezet célra. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek ilyen értelemben nem tartozik felelősséggel; hangsúlyozom, hogy ilyen értelemben, amit most tárgyalunk, ez a legfőbb ügyész pozíciójától és az ügyészség alkotmányos jogállásától idegen, és nem összeegyeztethető.
Nyomatékosan aláhúzom azt, amit Salamon László mondott: ebben az ügyben még inkább igaz, hogy eleve el kellett volna fogadnia az Országgyűlésnek a választ. Azt, hogy ez nem történt meg, én egy politikai tevékenységnek tudom be, amire egyébként a parlament többségének joga van, tehát szögezzük le: a parlamenti képviselők mégiscsak politikai felelősséget viselnek, úgyhogy nem feltétlenül kell ezt számon kérni. De azért a képviselők és az Országgyűlés is a jogaikat, jelen esetben az interpellációs jogot rendeltetésszerűen kell hogy gyakorolják; egy alkotmányos jogállamban mindenki, különösen az alkotmányos szereplők rendeltetésszerűen gyakorolják a jogaikat. Annak semmi értelme nincs, hogy leszavazzák a legfőbb ügyészt, majd a legfőbb ügyész úr itt a bizottságban, ahogy mondtam, egy formális eljárásnak van kitéve, utána pedig a parlament elfogadja ezt a bizottsági jelentést. Ennek így semmi értelme nincs, és ez így nem rendeltetésszerű joggyakorlás, ebben biztos vagyok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom az elnöklést, mert szót kérek.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót, elnök asszony.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm szépen. Két megjegyzésem van az elhangzottakhoz, amiket képviselőtársaim mondottak.
Az egyik az, hogy egy parlamentáris demokráciában a Házszabály adta keretek között az egy természetes rendje az interpellációk tárgyalásának, hogy amennyiben az Országgyűlés többsége az arra adott választ nem fogadja el, akkor azt a bizottságban, még a jelenlegi parlamenti viszonyokat tekintve nyugodt szívvel mondhatom, nyugodtabb körülmények között és körültekintőbben megtárgyalhatja, és juthat arra az álláspontra, akár arra, hogy az eredeti válasz is helyes volt, akár arra, hogy a kiegészítésekkel helyes, és akár arra, hogy azzal sem. Ezt kétségbe vonni egy demokratának, azt gondolom, nem lehet.
Én nem tartom formálisnak a Házszabálynak ezt a rendelkezését, hiszen a három interpellációra szánt idő jóval bővebb, mint a parlamentben rendelkezésre álló időkeretek. Ilyenképpen egészen biztos, hogy olyan szempontok merülnek föl egy ilyen bizottsági tárgyalásnál, amelyek az alapügyben nem merültek föl, mint ahogy hallgatva legfőbb ügyész úr kiegészítését, aki maga is kiegészítenivalót talált az ott elmondottakhoz képest, azt gondolom, nem fölösleges és nem formális erre egy napirendet szánni.
A másik: az a sugallat, amelyet alelnök úr a Népszavában megjelent tudósítással kapcsolatban megfogalmazott, azt pedig határozottan visszautasítom. Sem érdeke, sem szándéka a nagyobbik kormánypártnak..., a kormánypártnak (Dr. Répássy Róbert: Ez egy csapda volt. - Szórványos derültség.) a közjogi méltóságoknak bármilyen tekintetű vegzálása, idegesítése, még kevésbé elmozdítása. Úgyhogy én nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy a politikai viharok közepette is kíméljük meg ezt a termet az ilyesfajta megjegyzésektől.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szinte rendre utasított elnök asszony, de mégis visszaadom az elnöklést. (Derültség.)
(Az ülés vezetését dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Csak szelíden. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én csak a döntés előtt arra szeretnék hivatkozni, hogy a legfőbb ügyész úr érdemben nem egészítette ki azt, amit elmondott a parlamentben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Legfőbb ügyész urat kérdezem.
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm. Tulajdonképpen mondanivalóm nincs az érdemi részhez. Egyet szeretnék megjegyezni, hogy bennem természetesen fel sem merül, hogy interpellációra ne kellene válaszolni, illetve hogy ne kelljen eljönnöm a bizottság elé.
Elnök asszonnyal abban is egyetértek, ezt el is mondtam valahol, hogy tulajdonképpen annyi haszna van egy ilyen leszavazás utáni vitának, hogy itt el lehet mondani azt, amit négy perc alatt a parlamentben nem lehet elmondani. S attól tartok, a múltkor akaratlanul a válaszomban megbántottam Gusztos képviselő urat, amikor azt mondtam, hogy sajnálom, hogy nem volt itt a múltkori bizottsági ülésen, mert itt módom volt bőven kifejteni, amivel a képviselő hölgyeket, urakat sikerült, azt hiszem, okkal meggyőznöm. Ennyi haszna tényleg van.
Amit még szeretnék hozzátenni: lehet, hogy kívülről úgy tűnik, hogy ez vegzálás, de nem, én nem tekintem annak. Én kutya kötelességemnek tartom a parlament előtt, a parlament bizottsága előtt megjelenni, válaszolni. Azt megfogadtam annak idején, hogy én mindig megyek. Két és fél év alatt egyetlenegy alkalommal nem tudtam ott lenni a parlamentben, amikor kellett volna, de ez halaszthatatlan külföldi utam miatt történt; és azt mások előtt megfogadtam, hogy sohasem fogok hazudni a parlament előtt, eddig még ezt is sikerült betartanom.
Köszönöm, csak ennyi megjegyzésem lett volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, a már ismert rendben.
Aki utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ, az kérem, jelezze. (Szavazás.) 10 igen, ez kisebbség.
Aki a kiegészítéssel fogadja el a választ? (Szavazás.) Ez jól látható többség, de megszámoljuk. Ez 16 igen. Ki nem fogadja el? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett elfogadtuk a választ.
Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. Fél perc technikai szünet után folytatjuk a bizottság ülését. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. 4. napirendi pontként tárgyaljuk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló EK-irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot; bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról kell döntenünk, első helyi bizottságként. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Papp Imre államtitkár urat és munkatársait.
Három irat van előttünk ezzel összefüggésben, ez összesen hét bizottsági módosító indítványt jelent.
Az első, a kétlapos van most a kezemben, amely hat pontból áll. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e ehhez kiegészítést fűzni. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök asszony.
ELNÖK: Az előterjesztő külön kiegészítést nem fűz hozzá; ez a közbeszerzési törvénnyel összefüggő pontosításokat, módosításokat, illetőleg jogharmonizációt jelenti.
Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Aki az indítványt benyújtásra alkalmasnak tartja és elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatta? (0) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A második irat 1-7. pontokból áll; ez a körülbelül tizenöt oldalnyi. Erről kérdezem az előterjesztőt, van-e kiegészítenivalója.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs, elnök asszony. Támogatjuk.
ELNÖK: Nincs kiegészítés. Megnyitom a vitát. Kinek van észrevétele, megjegyzése? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki az indítványcsokrot elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett ezt is elfogadtuk.
S végül a harmadik irat 1-19. pontokból áll. Kérdezem az előterjesztőt, kívánja-e kiegészíteni.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs kiegészítésünk. Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Szavazás következik. Aki a benyújtást támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett a benyújtás mellett döntöttünk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendet lezártuk.
Az 5. napirendi pontunk következik: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan ugyancsak bizottsági módosító indítványok benyújtásáról való döntés. Két ilyen van; az előterjesztő változatlan. Kérdezem az előterjesztőt, bármelyikhez van-e kiegészítenivalója.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs, köszönöm.
ELNÖK: Kérdése, észrevétele, megjegyzése van-e valakinek? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Elsőként azt teszem föl szavazásra, amelyik a törvényjavaslat (4) bekezdését módosítja, illetve az azt követő jogszabályhelyeket. Aki ezt elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Aki a másik indítvánnyal, a hárompontossal egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem fogadja el? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm.
Következik a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása. Ha jól látom, összesen három pontból áll az ajánlás, egyenként fogunk haladni. Az előterjesztő változatlan.
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványáról kérdezem az előterjesztőt.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így egyharmadot sem, elvetettük.
A 2. pontban jelzett indítványról kérdezem az előterjesztőt.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja az előterjesztő. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
3. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így egyharmadot sem, elvetettük.
Köszönöm szépen.
Következik a 7. napirendi pontunk: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak elbírálása. Az előterjesztő személyében nincs változás.
Az ajánlás 16 pontból áll. Az 1-esről kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A vita megnyitását akkor fogom bejelenteni, ha látok jelentkezőt vagy felszólalási szándékot; ehhez egy pici szünetet mindig fogok tartani a szavazás elrendelése előtt.
Tehát az 1. pontot az előterjesztő támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett elfogadtuk.
2. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen, ez többség. Ki nem támogatta? (8) 8 ellenében elfogadtuk; tartózkodás nem volt.
3. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatta? (14) 14 ellenében nem fogadtuk el, de egyharmadot kapott.
4. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatta? (14) 14 ellenében nem fogadtuk el, de egyharmadot kapott; tartózkodás nem volt.
5. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Répássy alelnök úr szót kér. Tessék!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez a második olyan javaslat Balogh László és Bárándy Gergely előterjesztésében, amely jelentősen szűkíteni akarja azon visszaesőknek a körét, akikkel szemben a kormány eredeti javaslatában szigorúbb szabályok kerültek volna bevezetésre. Szeretném megtudni, a kormány miért támogatja ezt a saját koncepciójától eltérő, lényegesen eltérő szűkítést. Ez arra szűkítené, hogy a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel - mondja a kormány előterjesztése -, ha az elkövető többszörös visszaeső, ezt a Bárándy-Balogh László-féle javaslat csak az erőszakos többszörös visszaesőkre szűkíti. Ezt hibás iránynak tartom, és az eredeti kormányjavaslat ebben a tekintetben, tehát a bűnismétlők vonatkozásában a nagyobb szigor indokolt. Miért lépett vissza a kormány ettől a koncepciótól?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb észrevétel? (Nincs.) Előterjesztő?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alelnök úr kérdésére: a kormány változatlanul szigorítani kíván, ennek a mértéke a vita tárgya. A javaslat arányossági szempontból került megfogalmazásra, ezért támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik; a kormány támogatja az 5. pontot, amely összefügg a 14-essel. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (8) 8 ellenében, tartózkodás nélkül az indítványt elfogadtuk.
A 6., 7. és 8. pontokat a 4. pontokkal összefüggésben már elbíráltuk.
A 9. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
10. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatta? (14) 14 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
11. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
12. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
A 13. pont összefügg a 15. és 16. pontokkal. Előterjesztő?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
A 8. napirendi pontunk következik: a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Turi András szakállamtitkár urat és munkatársát. Az ajánlás 26 pontból áll, és elég sok összefüggés van.
Az 1. pont összefügg a 2. és 6. pontokkal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Jelenleg az ügyben nincs kormányálláspont, tehát csak a minisztérium álláspontját tudnám közölni; nem tudom, erre kíváncsiak-e egyáltalán.
ELNÖK: Az előterjesztő a kormány nevében a minisztérium, úgyhogy kérjük szépen a minisztérium álláspontját. (Dr. Turi András és munkatársa az ajánlást tanulmányozzák.) Azt javaslom, hogy amíg a tárca fölkészül, addig cseréljünk egy napirendet.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm.
ELNÖK: Akkor most a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása következik. Az ajánlás nyolc pontból áll.
Kérdezem az előterjesztő álláspontját az 1. pontról, amelyhez egy megjegyzést fűzött az ajánlás készítője: a módosító indítvány megegyezik a T/9400/11. számú ajánlás 2. pontjában foglalt javaslattal. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ezúttal is támogatja, a másik ajánlás kapcsán is támogatta a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Már csak a magam okulására kérdezem, hogy akkor miért volt szükséges benyújtani.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ahogy én látom, ez egy olyan módosító javaslat volt, amely részben tartalmilag összefüggően, egy szakaszon belül több módosítást is tartalmazott, és a kapcsolódó módosító javaslat az egészet ismételte meg együtt. Tehát tulajdonképpen egy ilyen ismétlésről van szó.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. Tehát az 1. pontot a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (4) 4 tartózkodás mellett elfogadtuk.
2. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja, ezzel a 3. és a 6. pontokat is. Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
4. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
5. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
7. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (14) 14 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
8. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend végére értünk.
A 10. napirendi pontunk következik: a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm a kormány képviselőjét, és kérem, hogy nyilatkozata előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Az ajánlás összesen kilenc pontról áll.
Az 1. pontról kérdezem a kormány álláspontját. Tessék!
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Dr. Páva Hanna vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyatékosságügyi és rehabilitációs főosztályán főosztályvezető.
Nincs még kormányálláspont, csak tárcaálláspontot tudok képviselni.
Az 1. pontot nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja, a tárca nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs olyan, szavazatot nem kapott, így egyharmadot sem, elvetettük.
2. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
3. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Most már 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
4. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
5. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a tárca. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
6. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
7. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
8. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a tárca. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
9. pont?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (6) 6 nem. Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
Ezzel a napirend tárgyalását is befejeztük. Köszönöm szépen.
Megkérdezem a tárcát, visszatérhetünk-e a 8. napirendi pontunkhoz. (Jelzésre:) Igen, akkor tessék helyet foglalni.
Akkor most következik a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása.
Az 1. pontként az Ecsődi László és képviselőtársai által benyújtott indítvány, amely összefügg a 2. és 6. pontokkal. Kérdezem a tárca álláspontját.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
3. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatják. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
4. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
5. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja, de van egy megjegyzés, hogy túlterjeszkedés állhat fenn, de ebben nem nekünk kell dönteni, hanem az első helyen kijelölt honvédelmi bizottságnak, csak jelzem.
A tárca tehát támogatja az indítványt. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 7. pont következik.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így egyharmadot sem, elvetettük.
8. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
9. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
10. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
11. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
12. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
13. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
14. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 16. pont összefügg a 18-assal.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében, tartózkodás nélkül elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 19. pont következik, a sportbizottság indítványa.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
20. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Szavazatot nem kapott, így egyharmadot sem, elvetettük.
21. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
22. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
23. pont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 24. pont összefügg a 25-26. pontokkal.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Zárószavazások előkészítése következik, elsőként a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat záróvitájához benyújtott indítvány. Üdvözlöm az előterjesztő képviselőit, a megszólalót arra kérem, hogy a véleménye közlése előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Tíz pontból áll az előterjesztő javaslata. Kérdezem, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e hozzáfűzni.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Barna Péter vagyok, főosztályvezető a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban, a közlekedési szabályozási főosztályt vezetem.
Nem kívánok kiegészítést tenni.
ELNÖK: Kiegészítés tehát nincs hozzá. Megnyitom a vitát, ki kér szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.
Kívánja-e valaki az egyenkénti szavazást? (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Az 1-10. pontokról egy szavazással fogunk dönteni. Aki az indítványokkal egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a b) pontban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos zárószavazást előkészítő indítvány. Két pontból áll, mindkettő az előterjesztőé.
Üdvözlöm a tárca képviselőjét, és kérem, hogy nyilatkozata előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Kérdezem, van-e kiegészítése a kétpontos indítványhoz. Parancsoljon!
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Turcsán Katalin vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és gazdasági kodifikációs főosztályának helyettes vezetője.
Kiegészítést nem kívánok tenni. Támogatjuk a módosító indítványokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Aki az indítványokkal - ha nincs kifogás az együttes szavazás ellen (Nincs.) - egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
Következik a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Az előterjesztő tárca személyében nem következett be változás.
Az ajánlás 33 pontból áll, valamennyi az előterjesztő javaslata. Úgy is el lehet különíteni, hogy három nagy csomagból áll a 33 pont; ha erre van valakinek javaslata, így is tárgyalhatjuk - az előterjesztőt mindenesetre az egészről kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Igyekeztünk adatvédelmi szempontból még egyszer áttekinteni a szöveget, és az adatvédelmi biztos által megfogalmazottak szerint továbbpontosítottuk az egyes fogalmakat. Látható, a nagy részre technikai típusú; ugyanakkor azt gondolom, ebben a műfajban egyáltalán nem mellékes, hogy ezeket a bizottság támogassa.
Kérjük a támogatásukat ehhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kifogás az egyben szavazással szemben? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki a teljes ajánlást 1-33. pontig elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
d) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat (T/9257. szám)
Következik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítése, amelynek keretében bizottsági módosító indítványt kellene benyújtanunk, amely 34 pontból áll; mondhatnám, hogy ezek teljes egészében nyelvhelyességi, helyesírási és egyéb sajtóhibát korrigáló indítványok.
Kérdezem a tárca képviselőjét, mi az álláspontja az indítvánnyal kapcsolatban. Parancsoljon! Kérem, hogy a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Gordos József vagyok, Pénzügyminisztérium, pénzügyi szolgáltatások főosztály, biztosítási szolgáltatási osztály vezetője.
Támogatjuk az indítványokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Szavazás következik. Aki egyetért az indítványsorral, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett elfogadtuk, az indítványt benyújtjuk.
Köszönöm szépen.
Következik a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítése. A kérésem ugyanaz a megszólaló kormányképviselőkhöz, hogy a nevüket és beosztásukat a jegyzőkönyv számára szíveskedjenek bemondani.
Kilenc pontból áll a záróvitát előkészítő indítvány, abban egy olyan módosításra merült fel igény, hogy a 2. oldalon az 5. pontban a (3) bekezdéshez egy olyan kétszavas kiegészítés járulna még, amivel úgy szólna a (3) bekezdés, hogy "a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedély visszavonásával, illetve módosításával". Ezzel együtt kérdezem a tárca álláspontját. Parancsoljon!
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Sepsi Tibor vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, a kormányiroda vezetője. Kollégám Komáromi Márta főosztályvezető-helyettes, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részéről.
A módosító indítványban foglaltakkal az elnök asszony által elmondott kiegészítéssel együtt a kormány egyetért.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A feladatunk tehát arról dönteni, hogy a bizottság ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatsort benyújtja-e. Jelentkezőt nem látok.
Aki úgy dönt, hogy nyújtsuk be, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett a bizottságunk az indítványt benyújtja.
Köszönöm szépen.
Következik a közúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Egyetlen pontból áll. Ezzel kapcsolatban kérdezem a tárca álláspontját.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A tárca, illetőleg a kormány támogatja, szükségesnek és indokoltnak tartja ezeket a módosításokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelentkezőt nem látok a vitára.
Szavazás következik. Aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
Ezzel ezt a napirendet is befejeztük.
Következik az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági módosító indítványainak benyújtásáról szóló döntés. Három bizottsági módosító javaslatunk lenne.
Annyit fűzök hozzá tájékoztatásul, hogy emlékezetes, a legutóbbi ülésünkön az erről való döntést elhalasztottuk, mert bizonytalanság alakult ki az egyik indítvánnyal kapcsolatosan. Akkor megkerestük a Magyar Ügyvédi Kamarát, hogy nyilatkozzon a véleménye tekintetében. Ez a vélemény megérkezett, a kamara elnöke - amennyire jól vagyok informálva - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez címzett levelében ennek az indítványnak az elfogadását ajánlotta.
Ennek előrebocsátása után kérdezem a tárcát a véleményéről. Parancsoljon!
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Több módosító javaslat tervezetéről van szó. Az egyik egy pici kiegészítés, ezt a felfüggesztés jogkövetkezményeire vonatkozóan a tárca támogatja és a kormány is.
A 2. módosító javaslat az ügyvédi továbbképzéssel kapcsolatos részletes szabályok beiktatása az ügyvédi törvénybe. Ezt a módosítást is támogatja a kormány.
A 3. módosító javaslat, amelynek kapcsán az előző ülésen még csak tárcaálláspontot tudtam mondani, most már kormányálláspontot is: itt több módosításról lenne szó, nyilvántartásokról szóló szabályozás kiegészítése, illetve ügyvédjelölt foglalkoztatása - ezt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Tehát ha jól értem, az 1. pontot igen, a 2. pontot igen, a 3. pontot... (Jelzésre:) Bocsánat, összekeveredtek a papírjaim; egy másodperc türelmet kérek. Megpróbálom kibogozni a számos papír között.
Tehát a törvényjavaslat 26. §-ához benyújtandó bizottsági módosító indítványt támogatja a kormány.
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így van, ezt támogatja a kormány.
ELNÖK: Igen. Kérdezem a bizottságot, ki ért egyet azzal, hogy a bizottságunk ezt benyújtsa. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás mellett úgy döntöttünk, hogy ezt benyújtjuk.
A következő: az új 30. §-sal történt kiegészítést, ha jól értettem, a kormány nem támogatja.
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Amelyik úgy kezdődik, hogy új 36. §-sal egészül ki...?
ELNÖK: Igen.
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így van, ezt nem támogatja.
ELNÖK: Ezt nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, akkor ezt nem nyújtjuk be.
A harmadik pedig a 39. §, amelyet támogat a kormány?
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány azt a módosítást támogatja még, amelyik az ügyvédi továbbképzésre vonatkozó szabályozás, amely tehát úgy kezdődik, hogy a törvényjavaslat 16. § (2) bekezdése helyébe mi lép. A legnagyobb változás a 18/A. §-sal való kiegészítése lenne. Az összes többi a hozzáigazítása az ügyvédi törvénynek az új 18/A. §-hoz.
ELNÖK: Arra kérem, olvassa fel nekem azt, amit a tárca támogat - mert itt most már legalább négyféle szöveg van.
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A módosító javaslat úgy kezdődik, hogy "A törvényjavaslat 16. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép. Az ügyvédi törvény 12/A. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki." Ott az f) pont lesz az új, az ügyvédi tevékenység...
ELNÖK: És akkor ez lesz az az új pont, hogy "az ügyvédi tevékenység szüneteltetése a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt" és "a szüneteltetés megszüntetése".
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így van, igen.
ELNÖK: Tehát ez az, amit támogat a kormány.
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, én változatlanul fenntartom azt az álláspontomat, hogy egy önálló ügyvéditörvény-módosítással lehet ezt az új intézményt, a továbbképzési kötelezettséget bevezetni. Enyhén szólva nem túlságosan tudjuk ezt áttekinteni ilyen körülmények között, hogy bizottsági módosító indítványként egy másik törvénybe vigyük be ezeket a módosításokat.
Részben nem értek tartalmilag egyet ezekkel a kérdésekkel. A múltkor kifejtettem azt az álláspontomat, hogy szerintem az, hogy a továbbképzés elmulasztása miatt az ügyvédi tevékenységét leszüneteltetik, ez lényegében azt jelenti, hogy elveszíti az ügyvédi tevékenység folytatásához való jogát. Én ezzel nem értek egyet tartalmilag sem. De úgy gondolom, nem itt kellene, nem ilyen formában, elsősorban formai kifogásom van: nem javaslom, hogy ilyen módosító indítványt nyújtsunk be.
Értem, hogy az ügyvédi kamara nyilván megfontolta, hogy módosítani kívánja ezeket a törvényeket, de szerintem ezt egy önálló törvénymódosító javaslat formájában lehet kibeszélni, végiggondolni és alaposan megvizsgálni. Most nem javaslom, hogy bizottsági módosító indítvány formájában történjen ez meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Anélkül, hogy még külön átadnám a szót alelnök úrnak, csak annyit fűznék hozzá, hogy ebben alelnök úrral messze egyetértek.
Van-e még észrevétel? (Nincs.)
Aki támogatja ennek az indítványnak a benyújtását, kérem, jelezze. (Szavazás.) 4 igen. Ki nem támogatta? (8) 8 nem. Ki tartózkodott? (4) 4 tartózkodás mellett az indítványt elvetettük.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendi pont tárgyalását lezártuk.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám); általános vita
Következik a vagyonadóról szóló törvényjavaslat. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a Pénzügyminisztérium képviselőit. Elsőként megkérdezem, van-e szóbeli kiegészítésük a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Dr. Kónya László főosztályvezető vagyok, Pénzügyminisztérium.
Köszönöm, elnök asszony, szerintem nincs kiegészítés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Ennek a javaslatnak a vitája a közvélemény előtt ismert, úgyhogy nem lesz újdonság, hogy nem támogatjuk a törvény elfogadását.
Bennem egyetlen kérdés merül föl, amit mindenféleképpen szeretnék megkérdezni az előterjesztőtől. Ez a javaslat a vagyonadóról szól. A kormány azt javasolja, hogy bizonyos vagyontárgyakat, amelyek eddig nem voltak - idézőjelben - "megadóztatva", azokat adó terhelje. Azt szeretném megkérdezni, hogy miért pont ezekkel a vagyontárgyakkal kezdi a vagyonadó bevezetését a kormány. Szerintem az triviális, hogy nem az ingatlan a legnagyobb vagyon, hanem az üzleti vagyon a legnagyobb vagyon Magyarországon. Mi annak az értelme, hogy ha mondjuk, valakinek az összes vagyona egy darab, 32 millió forintot érő ingatlan, az fog vagyonadót fizetni, akinek meg van egy 4 milliárdos vállalkozása, az nem fizet vagyonadót? Az üzletrész az nem vagyon? Az üzleti vagyon miért kerül ki ebből a körből? Nem is értem! Az ingatlant egy statikus állapotában adóztatná meg az állam, tehát nem a haszonszerzését adóztatná meg, mert a haszonszerzést most is megadóztatja az állam, az ingatlan hasznainak szedését, a jövedelemszerzést. Egy statikus vagyontárgyat adóztat. Ennek a filozófiának az alapján nyugodtan az üzleti vagyon is megadóztatható. Az üzleti vagyon jóval nagyobb vagyon ma Magyarországon, mint az ingatlanok.
Ezt úgy is kérdezem szocialista képviselőtársaimtól, mint baloldali gondolatot, hogy miért a sokaknál egyetlen vagyontárgynak számító ingatlannal kezdődik ez az adóztatás - ha már úgy gondolják, hogy vagyon kell adóztatni. Például fel vannak itt sorolva az adózásnak olyan tárgyai, bizonyos luxus élvezeti cikkek, luxusjárművek, s a többi, amelyek egy cégnél esetleg tucatszámra fordulnak elő. Aki hall ilyen történeteket, az tudja, hogy jachtokat például nemcsak magánszemélyek vásárolnak; az Adrián lévő jachtok nagy része céges vagyon része. Cégek veszik, és azt "játsszák el", hogy ott különféle csapatépítő tréningeket tartanak, az Adrián. Hát ne vicceljünk már ezzel!
Szerintem az üzleti vagyonban is van jó néhány olyan luxusvagyontárgy, amely megadóztatható e filozófia alapján, de önmagában az üzletrésznek vagy az üzleti vagyonnak a megadóztatása miért maradt ki a vagyonadó köréből? Ez a kérdésem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
Dr. Kónya László (Pénzügyminisztérium) válasza
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a vagyonadó néven futó törvényjavaslat valójában négy tárgyi adót tartalmaz; a neve azért vagyonadó, mert négy különböző tárgyi adó van benne összefoglalva. Tehát nem klasszikus, úgynevezett személyi vagyonadót tartalmaz ez a javaslat. Ezek közül az első a lakó- és üdülőépületek utáni adó, a mások a vízi járművek, a harmadik a légi, a negyedik pedig a nagyobb értékű, nagy teljesítményű gépjárművek adója. Az adó alanya ezen adótárgyak esetében lehet magánszemély vagy vállalkozás, tehát nemcsak a magánszemélyekre terjed ki itt az adó.
Ezek a tárgyak azok a tárgyak, amelyek a nemzetközi gyakorlatban is általában mint tárgyi adók működnek. Ingatlanadó Magyarországon is van a helyi adók keretében szabályozva, de ez az önkormányzatok diszkrecionális joga, hogy működtetik-e ezeket az adónemeket. A kormány úgy gondolta, hogy a nagyobb értékű, tehát az átlagosnál körülbelül háromszor értékesebb lakások esetében mindenképpen legyen adóztatás; természetesen az esetleges kétszeres adóterhelés kizárását megoldja a törvényjavaslat.
Tehát nem egy személyi nettó vagyonadó fekszik előttünk, hanem tulajdonképpen egy olyan, négy adónemet tartalmazó adótörvény-javaslat, amely olyan tárgyakat emel be az adózatás körébe, amelyek jellemzően máshol is adótárgyak.
Alelnök úr említett a cégek esetében például adriai vitorlásokat. Ez a törvényjavaslat nemcsak a magánszemélyeket, hanem minden olyan szervezetet vagy személyt, aki vagy amely ilyen vagyontárggyal rendelkezik, megadóztat, de természetesen azok a kereskedelmi célú hajók, amelyeket vagy áruszállításra, vagy pedig személyszállításra használnak, tehát erre külön tevékenységi engedéllyel rendelkeznek, azok ez alól mentesülnek. Úgy gondolom, ebbe a körbe azonban nem tartozik bele az a hajó, amit tetszett említeni, hogy ilyen csapatépítő tréningre használják. Ezek tehát az úgynevezett működési engedéllyel rendelkező hajók, és ugyanez a helyzet egyébként a légi járművek esetében is, azok mentesülnek.
Tehát úgy lehet tekinteni, hogy azokat az adótárgyakat vonná a törvényjavaslat az adóztatás körébe, mely jellegénél fogva kifejez egy bizonyos vagyoni helyzetet. De el kell mondani, hogy nem vagyonadóról van szó, tehát ezért nem igazán értelmezhető az a kérdés, hogy a magánszemélynek miért csak az ingatlanvagyonára terjed ki. Ez tehát egy tárgyi adóként van szabályozva vagy lenne szabályozva a javaslat szerint.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? Répássy alelnök úr!
További észrevételek, reflexiók
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annyi észrevételem van még, hogy ez megerősített abban, hogy nem is szándéka a kormánynak a valódi nagy vagyonokat megadóztatni, hanem kizárólag, mondjuk úgy, a felszínt karcolják azok a javaslatok, amit tesznek. És ráadásul összehasonlíthatatlan az adózó élethelyzete, amikor a saját maga által lakott ingatlan az egyetlen vagyontárgya vagy az a legértékesebb vagyontárgya, ha azt adóztatják meg, ez összehasonlíthatatlan annak a helyzetével, akinek a lakóházán kívül még egyébként számtalan üzleti vagyonrésze van - az nem fog vagyonadót fizetni. Én ezt nem értem, hogy egyáltalán ez hogyan nem merült fel. Illetve értem én, csak most nem akarok politikai vitát folytatni ebből. De a lényeg az, hogy azért nézzük már meg, hogy az igazán nagy vagyonok üzletrészekben, esetleg különböző bizonytalan befektetésekben vannak-e, vagy pedig ezekben az ingatlanokban van-e a nagy vagyon.
Szerintem a nagyobb adózható vagyontárgyak vagy vagyonelemek inkább üzleti vagyonként funkcionálnak. És hangsúlyozom, hogy a logikája ugyanaz, hogy egy statikus állapotban adóztatják a vagyontárgyat. A jogban evidencia, hogy az üzletrész is egy vagyonelem, vagyontárgy. Ha az ingatlant mindenféle jövedelemszerző cél nélkül hasznosítja valaki, tehát saját lakását hasznosítja, akkor kell fizetnie adót, ilyen vagyonadót; valakinek az üzletrészénél nyilván a nyereségadót ott is be kell fizetni, de ugyanez a helyzet az ingatlannál is, hogy ha valaki az ingatlant hasznosítaná, azért külön adót kell fizetnie. Tehát filozófiailag sem értem, hogyan maradhatott ki ebből az üzleti vagyon.
Más kérdés egyébként, helyes-e az, hogy Magyarországon az üzleti vagyont megadóztatják, nem tudom, más országokban szoktak-e üzleti vagyont adóztatni, de azért gondoljunk bele, hogy a közteherviselés igazságossá tétele szempontjából mit jelent az, hogy az üzletrészek nem adóznak, semmilyen módon nem adóznak. És ezek az üzleti vagyonok néha tárgyiasulnak is, tehát egy gyár, egy üzem vagy valami, egy irodaház azok tárgyiasult vagyonok. Tudom, hogy ezek mint ingatlanok adóznak, de azért jól tudjuk, hogy ez önmagában nem tükrözi az ingatlan értékét. Például egy gyárnak az ingatlanértéke nem ugyanannyi, mint maga a működő gyár. Úgyhogy ez egy óriási különbség.
Nem akarok tanácsokat adni a baloldali pártoknak, hogyan és mit kellene adóztatni, de ez, amit itt megadóztatnak, a jéghegy csúcsa; a valódi vagyonok, valódi vagyonelemek nincsenek adóztatva. A vagyonadó nem a valódi vagyon megadóztatásáról szól. Ezért sem támogatom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.
Az előterjesztőé újra a szó.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Csak megismételni tudom, hogy itt nem igazi vagyonadóról van szó, hanem négy tárgyi adóról. Most csak arra az összefüggésre szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ezek az adótárgyak jellemzően minden, vagy inkább úgy mondanám, több országban adózik az ingatlan. Biztos, hogy lámpással kellene keresni, van-e olyan ország, ahol az ingatlanokat, különösen a lakóingatlanokat nem adóztatják. S mint említettem, Magyarországon a helyi adók körében ez bizonyos értelemben diszkrecionális, hiszen az önkormányzat dönti el, hogy működteti-e. A kormány által benyújtott törvényjavaslat a lakóingatlanokat egy bizonyos érték fölött - és ez olyan érték, amely háromszorosa a mai átlagos lakásértéknek, mert az 10 millió forint országosan - kívánja tárgyi adóban, tehát egy ingatlanadóban adóztatás alá vonni.
Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (2) 2 ellenében általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, ennek is az általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e hozzá kiegészítést fűzni.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A javaslathoz nem kívánok kiegészítést fűzni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdés, észrevétel, megjegyzés van-e? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azzal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy ez a szuperbruttósítás, amit így hívnak - ez a fogalom ment át a köztudatba -, nem fogja-e azt eredményezni, hogy lényegében olyan jövedelmeket is a személyi jövedelemadó alá vonnak, amely más közterhet visel. Nem feltétlenül mondom azt, hogy kétszer adóztatják, de még az is előfordulhat, de mindenesetre közterheket vonnak be a bruttó jövedelembe. Ezeket a közterheket jelen pillanatban le lehet vonni, legalábbis külön kezeli az adótörvény, semmiképpen sem tekinti bevételnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés, megjegyzés? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Előterjesztő?
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) válasza
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! A benyújtott törvényjavaslat a jövedelemadóztatás, pontosan az szja esetében az összevont adóba tartozó jövedelmeknél alkalmazza az úgynevezett cseh modell szerinti adóalap-számítást. Ez tulajdonképpen annyiban más, mint a valódi szuperbruttó, hogy itt valójában a foglalkoztató, illetve a kifizető nem bocsátja a magánszemély rendelkezésére a járulék-, illetve egészségügyi hozzájárulás-fizetésre szolgáló összeget, amelyet egyébként másik mozzanattal le is vonna, hanem lényegében ez a számítási módszer az általános járulék-, illetve egészségügyi hozzájárulás-mértékkel a jövedelem összegét kiegészíti, ezzel képez adóalapot, és erre az adóalapra kell alkalmazni az adómértékre vonatkozó rendelkezéseket. A köznyelvben ezeket a rendelkezéseket mondják úgy, hogy adótábla.
Az, hogy a jövedelemadóztatás rendszerében az adóalap megállapításánál különböző korrekciós tényezőket alkalmaz a jogalkotó, egyáltalán nem szokatlan. Az valóban igaz, hogy az szja-törvény rendszerében eddig ilyenre viszonylag ritkábban került sor, bár azért nem példa nélküli. Például az érdek-képviseleti tagdíj mint csökkentő tétel levonható az adóalapból. Korábbi szabályozásban nagyon sokáig, úgy tudom, 2003-ig például voltak adóalap-csökkentő tényezők, gyakorlatilag ezek is levonást jelentettek.
Kétszeres adóztatás. Tulajdonképpen, ha úgy vesszük, bizonyos bevételek esetében olyasmi, hogy ugyanarra az adóalapra vagy nagyon hasonló adóalapokra többfajta közterhet kell fizetni, az természetesen az eddigiekben is megesett. Hiszen a magánszemély bruttó bére az szja-fizetési kötelezettségnek az alapja is egyes főszabályként, és természetesen úgynevezett egyéni járulékokat, a társadalombiztosítási járulékokat is ez alapján kell levonnia a foglalkoztatónak. Ez nem jelenti azt, hogy ebből adódóan valamiféle alkotmányossági aggály merülne fel. Tulajdonképpen az, hogy ugyanazon adóalap után többfajta közterhet is kell fizetni, általában bevett gyakorlat.
Az valóban aggályos lenne, ha egy olyasmi adóztatás történne, amikor lényegében meg nem szerzett jövedelemnek az adóztatásáról lenne szó, tehát bármilyen módon is ki lehetne mutatni azt, hogy itt az adóztatás meg nem szerzett jövedelemhez kapcsolódna. Azt azonban meg kell említeni, hogy ez a törvényjavaslat olyan típusú adóztatást, amikor a magánszemély ne szerezne jövedelmet, nem tartalmaz, tehát mindenképpen tényleges jövedelemszerzésről kell ahhoz beszéljünk, hogy belépjen ez az adóalap-módosítási módszer. Tehát ilyen módon sem lehet azt mondani, hogy valamiféle módon egyfajta alkotmányossági aggály merülhetne fel.
Miután ennek a módszernek a lényege, ennek az úgynevezett cseh modellnek vagy kvázi szuperbruttónak a lényege, hogy a számításnál azokat a társadalmi költségeket is figyelembe veszi, amibe a magánszemély foglalkoztatása kerül, tehát a számítási módszerben ez szerepet játszik, ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy nem a jövedelem adóztatása történne meg, hiszen mint említettem, ahhoz, hogy az adóztatás megtörténjen, jövedelemszerzésre van szükség; ez az első kiindulópont. A második lényeges mozzanat, amire fel kell hívni a figyelmet, hogy ezzel a módszerrel is az adó mértéke minden esetben arányos a megszerzett jövedelemmel. Tehát a jövedelem megszerzéséhez kapcsolódik, és ez a jövedelemadóztatás a jövedelemmel arányos.
Úgy ítéljük meg tehát, hogy alkotmányossági követelmények ezzel az adószámítási módszerrel nem sérülnek. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több észrevétel, akkor szavazás következik.
Aki a javaslat általános vitára alkalmasságát támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (2) 2 ellenében általános vitára alkalmasnak találtuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita
Következik: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitára alkalmasságáról. Göndör István képviselőtársunk nyújtott be két törvényjavaslatot: egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről, illetve az alkotmány módosításáról. Az előterjesztő nincs jelen, ez azonban nem akadálya a tárgyalásunknak, illetőleg a döntésnek.
A kormány képviseletében Papp Imre államtitkár úr van jelen. Kérdezem, mi a kormány álláspontja a benyújtott indítványokról; a kettőről együttesen kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Mind a kettőt támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Alelnök úr!
Kérdések, észrevételek, reflexiók
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Az alkotmány módosításával kapcsolatban lenne egy megjegyzésem. Az alkotmány 20. § (4) bekezdésének második mondatát érdemes lenne kiegészíteni azzal a beszúrással, hogy "a képviselői javadalmazásról" szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, lévén, hogy az alkotmányban emlékezetem szerint más javadalmazásról is szó van, és világossá kellene tenni ezt a különbségtételt. Egyébként is értelmesebb szerintem a mondat; ez csak egy stilisztikai megjegyzés.
Egyébként a magam részéről általános vitára alkalmasnak tartom mind a két javaslatot, azzal, hogy valószínűleg módosító indítványokat fogunk benyújtani. Célszerűbb lenne ezt az alkotmánymódosításra vonatkozó indítványt, ha egyetértenek velem, majd bizottsági módosító indítványként benyújtani, és lehet, hogy más esetben is így kellene eljárni, mert mégiscsak kétharmados törvényekről szól.
Maga a javaslat konstrukciója szerintem egy lehetséges megoldás, tehát ez egy járható út. Azt azonban nem gondolom, hogy ez kiváltaná azt a bizonyos népszavazási kezdeményezést, amely úgy szól, hogy az országgyűlési képviselők csak a bizonylattal alátámasztott költségeik után kapjanak költségtérítést, lévén, hogy ez nem ez a konstrukció. Ez a konstrukció, amelyet Göndör István javasol, úgy néz ki, hogy az országgyűlési képviselők egyébként nem költségtérítés címén, hanem más címen kapnak bizonyos juttatásokat, és ez az egész összeg személyi jövedelemadó alá esik, amellyel szemben bizonyos elszámolási lehetőség van. De ez nem ugyanaz, mint amit az említett népszavazás kezdeményez. Ezt csak azért jelzem, mert lehet, hogy az Alkotmánybíróság figyelembe veszi majd a népszavazással szemben benyújtott jogorvoslatok elbírálása során ezt a kezdeményezést, de azért szögezzük le, hogy szerintem ez nem váltja ki azt a népszavazási kezdeményezést. Majd meglátjuk persze, hogy az Alkotmánybíróság hogyan dönt; elég rugalmasan döntött korábban ilyen esetben az Alkotmánybíróság. Csak lássuk be, hogy ez nem elszámolás; ez arról szól, hogy jövedelemadó-kötelessé válik az országgyűlési képviselők minden bevétele, amellyel szemben választhatnak tételes költségelszámolás vagy költséghányados elszámolás között. Ezért mondom, hogy ez az irány egy járható irány, de nem mondanám tökéletesnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Képviselő úrnak volt egy olyan indítványa, amiről azt gondolom, hogy most nem ártana döntést hoznunk, miután döntöttünk a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről, illetőleg az általános vitára alkalmasságáról. Nevezetesen az a javaslata, hogy az ezzel a törvényjavaslattal, illetve ezekkel a törvényjavaslatokkal kapcsolatos módosító javaslatokat bizottsági indítványként nyújtsuk be. Ha a bizottság ezzel egyetért, azt a javaslatot, amelyet alelnök úr tett, el is készítenénk, és a következő ülésünkön be is hoznánk, azzal a megjegyzéssel, hogy ha itt a második mondatban az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényt akarjuk fölhívni, akkor talán indokolt a törvény létező címét teljes egészében beidézni, tehát hogy nemcsak a képviselők javadalmazásáról szóló, hanem az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. De ez csak apróság; inkább az elvi egyetértését kérem a bizottságnak ahhoz, hogy a módosító javaslatokat bizottságunk nyújtaná be, és erről konzultálnánk a benyújtó képviselő úrral is. Azt gondolom, ez így helyes lenne.
Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Egyetértek, elnök asszony. De ennek kapcsán hadd vessek fel egy másik problémát is, amelyet kizárólag jogtechnikai szempontból érdemes megvizsgálni. Göndör István javaslata módosítaná az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény címét. Arra volt példa, hogy egy parlamenti vita során megváltozott az előterjesztéshez képest az elfogadott törvényjavaslat címe, de az, hogy egy huszonegy évvel ezelőtt elfogadott törvény címe megváltozzon, nem tudom, van-e ilyen gyakorlat; én nem találkoztam eddig ilyennel.
Abban az értelemben logikus, amit Göndör István javasol, hogy ha megváltozik az alkotmányban ennek a törvénynek az elnevezése, akkor meg kell változtatni, csak az a kérdés, hogy ilyen precedenst teremthetünk-e, hogy megváltoztatjuk egy húszéves törvénynek a címét. Mert akkor innentől kezdve bármilyen törvényt, anélkül, hogy tartalmilag megváltozna, meg lehetne a címében változtatni.
Emlékeznek erre a vitára, képviselőtársaim, Horváth János professzor úr rendszeresen szokott az 1949. évi XX. törvényhez például benyújtani módosító javaslatot, hogy csak a címét akarja megváltoztatni, és ezáltal egy új sorszámot kapna. Ez mindig beleütközött a jogalkotás rendjébe, vagy nem is tudom, mibe, a kodifikációs szabályokba. Szerintem ha ezt a precedenst így elfogadjuk, ez széles távlatokat nyit arra, hogyan lehet utólag megváltoztatni törvényeknek a címét.
Javaslom, hogy ezt gondoljuk át. Természetesen, mondom, amit Göndör István javasol, az egy logikus lépés, csak kérdés, hogy ezt nem úgy kellene-e megtenni, hogy egy új törvényt kell alkotni, amelynek új címe és új sorszáma van. Ezen gondolkodjon még el mindenki, azt javaslom; nyilván a mostani javaslat most nem ez.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valóban, nem a mai tárgyalásunk döntési helyzete ez a felvetés - érdemes rajta elvileg is elgondolkodni. Úgyhogy ha a bizottságunk és a Ház is úgy dönt, hogy napirendjére veszi, merthogy tárgysorozatba-vételre és általános vitára alkalmasnak tartottuk, akkor erről bőven fogunk tudni véleményt cserélni a parlamenti vitában is.
Nem láttam olyan ellenkezést senki részéről, ami annak mondott volna ellent, hogy a bizottság nyújtson be módosító javaslatokat, úgyhogy erről külön szavazást most nem kérek; viszont a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről igen - a két javaslatról külön-külön szavazunk.
Szavazás a T/9797. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
Aki tárgysorozatba kívánja venni az egyes képviselői juttatásokkal kapcsolatos indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag tárgysorozatba vettük.
Szavazás a T/9796. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
Most pedig az alkotmánymódosítás tárgysorozatba-vétele tekintetében kérek szavazást. Ki ért vele egyet? (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag egyetértettünk a tárgysorozatba-vétellel.
Szavazás a T/9797. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Aki pedig általános vitára alkalmasnak tartja a képviselői javadalmazásról szóló törvény módosítását, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ezt is egyhangúlag fogadtuk el.
Szavazás a T/9796. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ugyanez a kérdés az alkotmánymódosítás tekintetében. Aki tehát általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy ezzel is egyhangúlag értettünk egyet.
Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
A bizottság ülését bezárom. Köszönöm szépen a részvételt. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 48 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea