AIÜB-34/2008.
(AIÜB-104/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. október 20-án, hétfőn, 10.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Plankó Erika szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Szavazás a bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/6218. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/6219. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
Egyeztetési eljárás - A Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról (COM(2008)396; 2008/0130/CNS); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Nagy Gabriella, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám) *
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről *
a) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/6205. szám); általános vita *
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Luczai Zsuzsanna, Önkormányzati Minisztérium) *
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) reflexiói *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
b) A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám); általános vita *
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) reflexiói *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (COM(2008)426; 2008/0140/CNS); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Baranyi Bertold, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről (COM(2008)151; 2008/0062/COD); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Fazekas Judit, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
1. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
2. Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/6218. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/6219. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
- Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám)
a) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/6205. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
b) A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint, dr. Kóka János, Gusztos Péter, dr. Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
8. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS - A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (COM(2008)426;2008/0140/CNS)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
9. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS - A Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról (COM(2008)396;2008/0130/CNS)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
10. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről (COM(2008)151;2008/0062/COD)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP) távozása után dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) távozása után dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) távozása után dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Navracsics Tibornak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) távozása után dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Baranyi Bertold főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Plankó Erika szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Luczai Zsuzsanna szakmai főtanácsadó (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Dr. Szurday Kinga adatvédelmi szakértő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 32 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és a megjelenteket.
Ülésünket megnyitom, és megállapítom, hogy határozatképes a helyettesítésekkel együtt. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Mátrai Márta helyettesíti Kerényi Jánost, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Bárándy Gergely Simon Gábort, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Répássy Róbert Turi-Kovács Bélát, Frankné Kovács Szilvia Hajdu Attilát, én helyettesítem Ipkovich Györgyöt, Csákabonyi Balázs Balogh Lászlót, Navracsics Tibor Szakács Imrét, Gál Zoltán pedig Faragó Pétert helyettesíti.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint, amiben egy sorrendváltoztatást javasolnék. A 4. napirendi pont után a 9-est javaslom tárgyalni, lévén, hogy egy tárcához tartozó indítványokról van szó; aztán 6.-ként tárgyalnánk a költségvetés végrehajtását, a továbbiakban a sorrend változatlan maradna.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, van-e ezzel kapcsolatos észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor szavazás következik. Aki a napirenddel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy ezt egyhangúlag fogadtuk el.
Elsőként tárgyaljuk tehát az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot; itt bizottsági módosító indítvány benyújtásáról kell döntenünk. Az indítvány képviselőtársaim rendelkezésére áll.
Kérdezem először a kormány képviselőjét álláspontjáról, és megkérem, hogy ennek elhangzása előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Parancsoljon!
DR. PLANKÓ ERIKA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Kormányálláspontot, nem szakmai álláspontot tudunk, szeretnénk közölni.
A módosító indítványt támogatjuk. Részletesebben is indokolnám két mondattal, ha szükséges. A módosító indítvány részben tűnhet úgy, hogy koherenciaproblémát rendez, de valójában szorosan összefügg a határon átnyúló igazságügyi együttműködés kérdésével. A külföldön felhasználható közjegyzői okiratok felülhitelesítésének helyszíne megváltozott. Reményeink szerint a közigazgatás korszerűsítése okán egyszerűbb, hatékonyabb ügyintézés áll az állampolgárok számára rendelkezésére, amikor is a közjegyzői okiratok színhelyén, a kamarában lehet a felülhitelesítést végezni. A közjegyzői okiratok külföldön való felhasználhatósága, a hatóságok egymás közti megkeresése érdekében a rendeleti jogalkotás során érzékeltük, hogy bár akkor, amikor a közigazgatási szerven belül folyt a felülhitelesítés, nyilvánvaló volt, hogy a Ket. szabályait kell alkalmazni, az is egyértelmű, hogy abban az esetben, ha köztestület látja el ezt a feladatot, szükséges, hogy erről külön rendelkezzünk, még akkor is, ha egyébként világosnak tűnt, hogy ezt az eljárást kell alkalmazni. A rendelet közigazgatási szintű egyeztetése során úgy gondoltuk, hogy az egyértelmű és világos helyzet az lenne, és ezt szolgálná ez az indítvány is bölcsen, ha ez a rendelkezés megszülethetne.
Szintén egy nyári törvénymódosítás eredményeként, szintén a nemzetközi igazságügyi és bűnügyi együttműködés során is jól használható, világos elektronikus adatbázis jönne létre, ez a végrendeletek országos nyilvántartása. Teljesen egyértelmű, hogy miután itt az érintettek megadják a kellő felhatalmazást a saját adataik kezelésére, miután az egész rendszer erről szól, de egy elektronikus adatbázis több szempontú, más szempontú, alkalmasint külföldi nyomozó hatóságok, bíróságok megkeresése nyomán más módon is tipizálhatják, csoportosíthatják ezeket az adatokat, így a megnyugtató rendezést szolgálná valóban a módosító indítványban írt szöveg, miszerint az adatvédelmi törvényre hivatkozással születhetne meg a rendeleti szabályozás.
Tehát részben koherencia-, részben pedig a törvénybe, törvényjavaslatba illeszkedő érdemi módosítást tartalmaz az indítvány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen; dr. Plankó Erika szakállamtitkár asszonyt hallottuk, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Asszony! Egy kérdést szeretnék feltenni. Kicsit távolról kell kezdenem. A lisszaboni szerződés ratifikálásakor felmerült annak az alkotmányhoz való viszonya és annak a szükségessége, hogy egy alkotmánymódosítás kell a nullum crime sine lege elvének az alkotmányban megfogalmazott szabályai miatt, pontosabban az addigi szabályok miatt; akkor módosítanunk kellett az alkotmányt, emlékeznek rá, bár az az alkotmánymódosítás nem lépett hatályba, mert a lisszaboni szerződéssel együtt lép hatályba.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a most előttünk lévő törvény valamilyen módon érinti-e az alkotmányunk hatályos szabályait, mármint a nullum crime sine lege elvére vonatkozó szabályokat. Mert azért itt a törvényjavaslat tartalmaz jó néhány olyan szabályt, amely első ránézésre akár az alkotmányunknak azzal a tételével ütközhet, hogy csak a magyar jog szerint bűncselekménynek nyilvánított bűncselekmények miatt lehet valakit felelősségre vonni. Mi a helyzet itt ezzel kapcsolatban? Van-e esetleg összeütközés az alkotmány ezen szabálya és a törvényjavaslat e rendelkezései között?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok több jelentkezőt. Akkor államtitkár asszonynak adom meg a szót.
DR. PLANKÓ ERIKA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha nem probléma, az előterjesztés első helyi, házon belüli szakmai felelősének, a büntetőjogi főosztály vezetőjének adnám meg a szót, Rajmon Balázs úrnak.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! A tárgybeli törvényjavaslat 2003-ban született. Tulajdonképpen akkor teremtettük meg a közvetlen bűnügyi, igazságügyi együttműködés lehetőségét, ugyanazokkal a jogintézményekkel, mint amelyeket gyakorlatilag változtatás nélkül jelenleg tartalmaz a törvényjavaslat. A jelenlegi módosítás nem hoz semmiben új helyzetet a hatályos törvényhez képest, nincsenek olyan új bűncselekményi kategóriák, amelyek érintve lennének a módosítás által, amelyek érintenék a kettős büntethetőség kérdését. Ha úgy tetszik, végrehajtási jellegű kérdésre terjed ki, az elkobzás és a vagyonelkobzás végrehajtására.
Tehát az lenne a válaszom, hogy új helyzetet a jelenlegi törvényjavaslat semmiben nem teremt a hatályos szabályozáshoz képest a kettős büntethetőség kérdésében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értem a válaszát, bár ez egy formális válasz, mert ez azt jelenti, hogy 2003-ban még nem merült fel ez a probléma, azóta viszont ismerjük a köztársasági elnök személyében történt változás miatt a köztársasági elnök úr aggályait, és más hasonló tárgyú törvényeknél is ezzel kapcsolatos aggályát már kifejtette a köztársasági elnök.
Itt a vagyonelkobzás és az elkobzás szabályainál akkor ezek szerint előfordulhat az, hogy olyan bűncselekmények miatt kell alkalmaznunk vagyonelkobzást vagy elkobzást, amely például a magyar jog szerint nem is minősül bűncselekménynek? Akkor konkrétan ezt szeretném megkérdezni, hogy az ön megítélése szerint előfordulhat-e ilyen helyzet.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető úré a szó.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt tudom elmondani, hogy a 2003. évi CXXX. törvény alapján ilyenre nem került sor eddig, és elviekben szerintem nem elképzelhető, hogy ilyenre sor kerül. A kettős büntethetőség tekintetében megfelelünk a nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Szavazás következik.
Szavazás a bizottsági módosító javaslat benyújtásáról
Aki egyetért azzal, hogy a módosító javaslatot a bizottságunk benyújtsa, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangúnak tűnik, akkor ezt az indítványt benyújtjuk.
A napirend tárgyalását ezzel lezárom.
Pótlólag még egy bejelentéssel tartozom a szavazás eredményéhez: Kontrát Károly helyettesíti Vitányi Istvánt.
Másodikként az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól kell döntenünk. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Gönczöl Katalin szakállamtitkár asszonyt is. Az ajánlás összesen hét pontból áll.
Az 1. pontban Salamon László képviselő úr indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány ezt a módosító javaslatot nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úré a szó.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A módosító javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolattal függ össze. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanis a hozzátartozók körébe ezt be kívánja vonni külön is, az élettárs mellett és attól függetlenül is.
Az egyik ellenérv az az aggály, amelyet a bejegyzett élettársi kapcsolat kapcsán már több törvénynél kifejtettünk, ezt nem ismétlem meg; alkotmányellenesnek tartjuk, és alkotmánybírósági felülvizsgálat alatt áll ez a passzus. De ettől függetlenül egy további érv, hogy diszkriminatív a hozzátartozó mivolt ily módon történő rendelkezése, ugyanis hátrányosan megkülönbözteti a bejegyzett élettárssal szemben a nem bejegyzett élettársat. Ez világosan tetten érhető a 6. pontban foglalt hozzátartozói minőség utolsó fordulatában, miszerint "hozzátartozó a testvér házastársa és bejegyzett élettársa". Vagyis a testvér házastársa és bejegyzett élettársa hozzátartozó lesz, a testvér élettársa - nem bejegyzett, hanem sima élettársa - nem lesz hozzátartozó. Ez a kétféle élettársi minőség között diszkriminatív megkülönböztetést, negatív diszkriminációt tartalmaz, és semmilyen elfogadható indokát nem látom annak, hogy a bejegyzett élettárs és az élettárs között a hozzátartozói minőség szempontjából bármiféle megkülönböztetésre kerüljön sor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Amit Salamon képviselő úr mond, és ezt már a plenáris ülésen is valóban hangoztatta, én úgy gondolom, hogy itt legalábbis a mondandójának az első felét illetően egy technikai módosításról van szó. Nem most kell azt megtárgyalni, hogy helyes-e, alkotmányos-e a bejegyzett élettársi kapcsolatnak a jogintézménye. Úgy hiszem viszont, hogy hibát követnénk el akkor, ha az egyéb jogágakban nem kerülne sor módosításra, nem kerülne sor a hozzátartozó fogalmának a módosítására, hiszen ez kifejezetten jogbizonytalanságot eredményezne.
Amit Salamon képviselő úr egyébként a bejegyzett élettárs és az élettárs hozzátartozói minőségével kapcsolatban mondott, az viszont átgondolásra érdemes. Úgy gondolom, ebben a formában viszont semmiképpen nem támogatható a módosító javaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ha jól értettem a képviselő úr álláspontját, ezt az indítványt nem támogatja, ellenben a felszólalás során megfontolandó javaslat hangzott el. (Dr. Bárándy Gergely: Így van.) Jó.
Ki kér még szót? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Továbbgondolva, amit Bárándy Gergely mondott, én kifejezetten azzal értek egyet, ha büntetőjogi szempontból élettárs alatt a bejegyzett élettársat is kell érteni. Én tehát nem értek azzal egyet, hogy a bejegyzett élettárs a házastárssal legyen büntetőjogi szempontból egyenrangú; ezt majd a következő, a 2. pontban foglalt Salamon László-féle indítványnál bővebben kifejtem. De itt is a hozzátartozói minőség tekintetében is a bejegyzett élettárs az egy élettárs. Legalább büntetőjogi szempontból tartsuk meg ezt a distinkciót, és ne keverjük össze a házastárssal a bejegyzett élettársat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Senki sem jelentkezik.) Akkor a kormány képviselőjéé a szó.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék tájékoztatásul elmondani, hogy a Btk. 137. §-ának 6. pontja jelenleg sem tartalmazza az élettársat abban a vonatkozásban, ahogy azt képviselő úr felvetette. Az pedig, hogy kizárólag a bejegyzett élettárs kerül beiktatásra, itt pedig a büntető törvénykönyv nem nagyon tud mást tenni, mint alapul veszi a bejegyzett élettársról szóló törvényt, amely megteszi ezt az egyértelmű különbségtételt, s pusztán csak ez kerül leképezésre a Btk.-ban. Tehát hangsúlyozom: nem arról van szó, hogy valamilyen módon történne itt egy tudatos különbségtétel, hanem arról, hogy a hatályos törvény sem tartalmazza e vonatkozásban az élettársat a fogalom ezen részében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. A kormány tehát nem támogatja a javaslatot. Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 nem ellenében az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 2. pont szintén Salamon László képviselő úr indítványa. Kérdezem a kormányt.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja ezt a módosító indítványt, és ennek az az oka, hogy az indokolásban foglaltakkal ellentétben pontosan akkor teremtenénk diszkriminatív helyzetet, ha ezt a módosítást nem tennénk meg. Hiszen akkor valójában nem védenénk azokat, akik a házasság intézménye keretében házasságot kötnek, nem védenénk azokkal szemben, akik mondjuk, egy házasság fennállása alatt egy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek. Ha ezt a módosító indítványt elfogadnánk, akkor a házasságban élőknek ez a védelme megszűnne, illetve nem teremtődne meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék, Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A módosító javaslatomat három érvvel támasztom alá. Kettőt nem fogok kifejteni, csak megjelölöm, mert arról már szó volt: alkotmányellenes, illetve alkotmányjogi sorsa kétséges. A másik a diszkriminatív jelleg.
Harmadikként pedig azt a kérdést kell feltennem, hogy mi az a társadalomra veszélyesség, ami nagyobb egy bejegyzett élettársnál, mint egy élettársnál. És itt fogok vitatkozni a kormány képviselőjével. Házasság fennállása alatt ma büntetőjogi következmények nélkül lehet élettársi kapcsolatot kötni, természetesen; mielőtt jogerőre emelkedne egy bírói ítélet, számtalanszor kerülnek a felek olyan állapotba, hogy már élettársuk van. Ennek büntetőjogi vonzata nincs, tehát ez társadalomra nem oly fokban veszélyes ma sem, hogy a Btk.-ba föl lenne véve egy ilyen tényállás. Nem tudom elfogadni azt, hogy ha egy élettársi kapcsolat bejegyzett élettársi kapcsolattá válnék, akkor olyan minőségi különbség lenne a két helyzet között, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat házasság alatt történő létesítéséhez már büntetőjogi következményt kellene fűzni.
Jogkövetkezményei mind a két kapcsolatnak vannak. Ha tehát azt mondaná a kormány, hogy egy házassággal szemben a bejegyzett élettársi kapcsolat védelme azért is szükséges, mert kerülendőnek tartjuk azt a helyzetet, hogy a házasság mellett, amihez adott jogkövetkezmények hárulnak, emellett egy bejegyzett élettársi kapcsolat legyen büntetlenül megvalósítható, mivel ahhoz is jogkövetkezmények hárulnak, és a jogkövetkezmények ütközése nyilván nemkívánatos, akkor e logika alapján fel kell tenni a kérdést, hogy miért nem bűncselekmény, ha házasság fennállása alatt nem bejegyzett, hanem sima élettársi kapcsolatot kötnek - annak is vannak jogkövetkezményei! Arról nem is beszélve, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény eleve érvénytelennek nyilvánítja az újabb bejegyzett élettársi kapcsolat kötését, vagyis az élettársi bigámiát - hadd fogalmazzam meg így -, és természetesen eleve érvénytelennek nyilvánítja a házasság alatt kötött bejegyzett élettársi kapcsolatot. Tehát azt lehet mondani, hogy a jogkövetkezmények felszámolását és rendezését illetően a családjogi törvény, potenciálisan az új Ptk. majd ezeket a kérdéseket rendezi. Akkor minek kriminalizálnunk? Ellene vagyok annak, hogy fölöslegesen új bűncselekményeket állapítsunk meg.
Egyébként ez a megoldás ugyanazt a problémát veti fel, amit Répássy képviselő úr mond, hogy a házasság rangjára akarja büntetőjogi szinten emelni a bejegyzett élettársi kapcsolatot, szemben a normál élettársi kapcsolattal. Nyilvánvalóan ez a mi elképzeléseinkkel semmiféleképpen nem egyeztethető össze.
A lényeg tehát itt most a harmadik érvet illetően az, hogy vitatom a társadalmi veszélyesség olyan fokát, amely büntetőjogi üldözést tenne indokolttá. Magyarán, egyszerűen mondva: miért lenne ez bűncselekmény? Nem indokolt számomra, nem fogadható el, a jogkövetkezményeket más jogágak rendezik.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szerintem ez egy nagyon fontos szabály, ahova érkeztünk. Ez a kormányjavaslat ezen a ponton azt jelenti, hogy a bigámia tilalmának az évszázados, sőt bizonyos szempontból évezredes szabályai közé vagy ezt kitágítva a házasság mellé a bejegyzett élettársi kapcsolatot egyenrangú védett értékként kívánja beemelni a kormány. Én, függetlenül attól, hogy alkotmányos aggályok megfogalmazódtak a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásával kapcsolatban, ezektől az alkotmányos aggályoktól függetlenül is azt gondolom, hogy ez az a Rubikon, amelyet nem kellene átlépni. Tehát nem kellene azt átlépni, hogy a bigámia szabályai között a házastárs és a bejegyzett élettárs egyenrangú legyen. Mert ez mutatja jól azt, hogy a kormány által korábban elfogadtatott új családi jogállás, a bejegyzett élettársi kapcsolat, amely egy önálló és új családi jogállás volt, ez most itt, ebben a pillanatban - még egyszer mondom - a hagyományos, évszázados bigámia fogalmában egyesül, és itt a házassággal azonos jogállássá válik. Én ez ellen tiltakozom.
Tehát én azt gondolom, hogy a bejegyzett élettárs az élettárs, továbbra is élettársként tekintek rá; nem vagyok hajlandó semmiképpen elfogadni azt, hogy a bigámia tilalma vonatkozzon erre. Nem azért, mintha ez olyan nagyon gyakorlati probléma lenne, de abban teljesen igaza van Salamon Lászlónak, hogy mi különbözteti meg az élettársat a bejegyzett élettárstól a büntetőjogi szempontból.
Kérem tehát, hogy legalább ezt a Rubikont ne lépjük át, fogadjuk el Salamon László javaslatát, ne kerüljön be a bigámiatilalom védelme alá a bejegyzett élettársi kapcsolat. A bigámia elleni védelem évszázadokon át a házasság intézményét védte, maradjon továbbra is ez a védelem a házasság intézményének megtartva.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy jórészt, ahogy főosztályvezető úr is elmondta, részben éppen a házasság intézményét védi ez a jogintézmény, ez a bűncselekmény. Továbbra sem új bűncselekmény egyébként, hanem egy régi bűncselekménynek a törvényi tényállása egészül ki egy újabb elemmel.
Úgy gondolom, hogy ha igaz lenne az, amit Salamon képviselő úr és Répássy képviselő úr mond, hogy tulajdonképpen az élettársi viszony és a bejegyzett élettársi viszony majdnem ugyanaz, és különbséget nem kellene tenni, akkor nem tudom belátni, miért ellenzik ennyire a bejegyzett élettársi kapcsolatnak egyáltalán a létét. De mondom, ez persze egy másik téma, meg az alkotmányossága is e vonatkozásban ugyanúgy egy másik téma, mint az előző ajánlási pont vonatkozásában. Tehát nem ide tartozó kérdés.
Nekem szilárd meggyőződésem, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat az élettársi kapcsolathoz képest minőségileg - hangsúlyozom: minőségileg - más státus. Speciális családi jogi, polgári jogi viszonyokat fűz a jogszabály a bejegyzett élettársi kapcsolathoz. Ilyenformán tehát indokolt az, hogy jelen esetben, részben éppen a házasság védelme céljából, a kettős házasságra vonatkozó bűncselekménynek a törvényi tényállása között, illetve azzal együtt legyen ez kezelhető. Itt egyébként jól látszik és abszolút világosan fogalmaz a jogszabály az (1) bekezdés második fordulatában: aki házassági kötelékben lévő személlyel köt házasságot vagy ilyen személlyel lép bejegyzett élettársi kapcsolatra, bűntettet követ el. Úgy hiszem, ez már valóban nem technikai módosítás, azonban annál indokoltabb. Ezért nekem az az álláspontom, hogy Salamon képviselő úr módosító javaslatát támogatni nem szabad.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ez a módosítás akkor lenne indokolt, ha elfogadnánk azt, hogy a házasság alatt létesített élettársi kapcsolat is bűncselekmény. És akkor abba az irányba mozdultunk el, ami egyébként az 1894-es házassági törvény - talán nem mindenki hallott róla - és az az alapján kialakított, Csemegi-kódexbe felvett büntetőjogi szabályozás, amelynek a lényege az, hogy aki házassági hűséget sértő magatartást követ el, az bűncselekménynek minősül, ha az a magatartás a házasság felbontásához vezetett - mondta annak idején a büntető törvénykönyv. Én nem tudom, ebbe az irányba akar-e haladni a tisztelt kormánytöbbség, de rá kell mutatnom, hogy ha egyszer a bejegyzett élettársi kapcsolat olyan fokban veszélyes a társadalomra, hogy büntetni kellene, akkor ebből az következik logikusan, hogy az élettársi kapcsolat is olyan. Egy papír, egy papíron nem múlhat egy magatartás társadalmi veszélyessége!
Akarják-e ilyen eszközökkel védeni a házasság intézményét? Ezt a kérdést kell megválaszolniuk, amikor a módosító indítványról döntenek. Az én módosító javaslatom ahhoz a logikához illeszkedik, hogy jelen korunkban ilyen eszközökkel a házasságot már nem biztos, hogy szerencsés védeni, büntetőjogi eszközökkel, a kapcsolatlétesítés ellen. Mert kérem: kapcsolat - kapcsolat. Akár bejegyzett élettársi kapcsolat, akár élettársi kapcsolat, sőt a házasság megromlása szempontjából az élettársi kapcsolat nélküli kapcsolat is sújtja és veszélyezteti a házasságot, aligha lehet vitatni. Azonban egy jó fél évszázada lemondtunk vagy lemondtak arról, hogy ennek büntetőjogi üldözésére kerüljön sor. De ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot büntetni rendelik, akkor még egyszer mondom, ebbe az irányba indulunk el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy rövid megjegyzés, de ez már elhangzott a vitában: egyszerűsítené és megoldaná a problémát, ha az élettársi kapcsolat mellett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szólna egy értelmező rendelkezés, és azt az élettárssal azonosítaná, mondom, büntetőjogi szempontból. Mert ebben az esetben akkor világos, hogy amiről Bárándy Gergely beszélt, hogy védi úgymond a házasság intézményét is ez a szabály, akkor ez elesne, mert hiszen az élettárs és a bejegyzett élettárs ugyanaz lenne. Tehát mindazok a szabályok, amelyek büntetőjogi szempontból az élettársakra vonatkoznak, azok a bejegyzett élettársra is vonatkoznának, a házastársra vonatkozó szabályok meg a házastársakra vonatkoznának.
Ha végiggondolják egyébként, ha jól emlékszem, a büntetőjogban egyébként a házassághoz fűződik még néhány jogkövetkezmény; gondoljanak például arra, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél van a házasságkötésnek bizonyos relevanciája. Most ezzel az erővel ott akkor végig kellene vezetni, és azt kellene mondani, hogy persze, aki bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, na, majd az is büntethetőséget kizáró ok. De ez egy butaság. Tehát ebbe az irányba ne menjünk el, könyörgök, a bejegyzett élettársat semmiképpen se azonosítsuk, legalább büntetőjogi szempontból ne azonosítsuk a házastárssal!
Egyébként annyiban a kormány előterjesztését jogdogmatikailag megértem, hogy a bigámia valójában egy intellektuális okirat-hamisítás, és ilyen értelemben az, hogy az anyakönyvvezető előtt valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz egy bejegyzett élettárs vagy egy arra készülő, azzal természetesen elköveti az intellektuális okirat-hamisítást. De valószínű, hogy ez egyébként enélkül is büntetendő lenne. Aki tehát - bocsánat a profán kifejezésért - átveri az anyakönyvvezetőt, az egyébként is büntetendő, függetlenül attól, hogy a bigámia szabályait hogyan határozzuk meg. Van tehát annak szankciója, büntetőjogi szankciója van annak, ha az anyakönyvvezető előtt valaki azt nyilatkozza, hogy neki nincs házastársa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én úgy gondolom, az érvelés több okból is hibás. Egy dologra szeretném képviselőtársaim figyelmét fölhívni, hogy az élettársi kapcsolatot nem kötjük, hanem azt fenntartjuk. (Szórványos derültség az ellenzéki képviselők között.) Tehát az élettársi kapcsolat létrejöttéhez semmilyen jogi aktus nem fűződik. Ezt lehet megmosolyogni, de a tény szempontjából azt gondolom, nagyon lényeges különbség, hogy itt jogi aktusról nem beszélhetünk. Két embernek a szabad döntése és egyébként a lehetősége és a szándéka dönti el, hogy létesít-e élettársi kapcsolatot vagy sem. Ezzel szemben a bejegyzett élettársi kapcsolat nyilvánvalóan egy jogi aktus eredményeként jöhet létre, és itt alapvetően teljesen más a megközelítése a két jogintézménynek, és ennek érzésem szerint meg kell jelenni a büntetőjogi szabályok keretén belül is.
Azt meg tényleg nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy csaknem egymillió ember él valamilyen módon élettársi kapcsolatban ma Magyarországon. Tehát az az érvelés, amelyet Répássy képviselőtársam mondott, hogy ez úgysem lesz aktuális, mert tulajdonképpen az életben talán annyiszor nem fogunk ezzel találkozni, én úgy gondolom, hogy igen, és éppen ezért azt hiszem, felelős és átgondolt döntés szükséges e kérdés megoldásához.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Először is hadd kezdjem azzal, az, hogy valami egy törvényi tényállásban szerepel, nem a két fogalomnak az azonosítása. Nagyon sok olyan büntető törvénykönyvben szereplő törvényi tényállás van, ahol különböző magatartásokat, különböző, ha úgy tetszik, intézményeket foglalnak valami miatt, az összefüggésük miatt egy törvényi tényállásba; ez még csak utalásszerűen sem jelentheti azt, hogy azonos ez a kettő.
Másrészt utalok arra nagyon röviden - hiszen Frankné Kovács Szilvia képviselőtársam elmondta -, hogy nagyon nem azonos az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolat. Hadd fogalmazzak úgy, hasonlatosan - és jogászok vagyunk, értjük a párhuzamot -, mint ha a tulajdonjogot a birtokviszonnyal azonosítanánk. Ugyanúgy az élettársi kapcsolat egy élethelyzet, aminek igazából definíciója sincs; míg a bejegyzett élettársi kapcsolat egy jogintézmény - ezt a kettőt egy lapon említeni, úgy hiszem, nem lehet. Nem véletlenül került bevezetésre ez az új fogalom.
Ugyanakkor - és erre nagyon sokszor hivatkoznak ellenzéki képviselőtársaim, hogy mi, milyen fogalomrendszer okozna jogbizonytalanságot - ha az élettársi kapcsolatot vennénk alapul akár, mondjuk, egy ilyen bűncselekménynél - vagy, egyébként zárójelben mondom, a hozzátartozó fogalmánál is, ott kevesebb bajt okozna, de itt annál többet -, akkor abszolút nem lehetne a jogbiztonság elveinek megfelelően alkalmazni ezt a jogszabályt, hiszen igazából nem lehet azt megmondani, hogy mi az az élettárs. Mert van, aki kikéri magának három hónap vagy egy év együttélés után is, hogy ő élettárs lenne; élettársnak minősítünk-e valakit, aki alkalmilag él együtt egy másik emberrel - kit nevezünk élettársnak? A bejegyzett élettársi kapcsolat viszont egy jogintézmény, tiszta viszonyokat teremt; úgy gondolom, egész nyugodtan bele lehet foglalni a nevezett bűncselekmény törvényi tényállásába, minden aggály nélkül.
Ha viszont eljutunk odáig, hogy az élettársi kapcsolatot minősítjük ilyennek, akkor pontosan a bizonytalansága miatt gyakorlatilag eljutunk oda, hogy a házasságtörést fogjuk szankcionálni. Úgy gondolom, ez a mai viszonyok mellett, az európai és a magyarországi jogfejlődést figyelembe véve anakronisztikus lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Az egyik észrevételem arra a korábban elhangzott felszólalásra, hogy kötjük vagy - létrejön? nem is tudom... (Többek: Fenntartjuk.) - fenntartjuk... az egyik vagy másik jogi pozíciót, azt gondolom, ez különösen büntetőjogi szempontból édes mindegy. Ami különbség egyáltalán adódhat, az valóban olyasmi, amit Répássy képviselő úr mond az okirat-hamisítás tekintetében, bár akkor a védett jogi tárgy nem a házasság, ott egy más védett jogi tárgyról van akkor szó, a közrend? - ha jól emlékszem a büntetőjogi ismereteimből - jogi tárgyáról. Ez az egyik.
A másik pedig: ahhoz, hogy egy élettársi viszonyt fent lehessen tartani, ahhoz létre kell jönnie. És a jog ismeri a kifejezett aktusok útján való jogviszony-létesítést és a ráutaló magatartással történő jogviszony-létesítést is, és az élettársi kapcsolatnál ezt elismeri.
S amit Bárándy képviselő úr mond, hogy jogintézmény, nem jogintézmény: én akadémikusnak tartom ezt a megkülönböztetést, mert azt a képviselő úr sem vitatja, hogy az élettárs, így simán, jogi fogalom. A büntetőbíróságon nap nap után előfordul, hogy valaki a tanúvallomását azzal a hivatkozással kívánja megtagadni, hogy ő élettárs. Benne is van a törvényben: hozzátartozó a sima élettárs is. Tehát a képviselő úr által fölvetett probléma, hogy nehéz meghatározni, valaki élettárs-e vagy nem, ezzel a jog számot vet más viszonyokban. Maga a büntetőjog, pontosabban a büntetőeljárás-jog is. És számtalan példát tudok mondani, hogy az élettársi viszonynak vannak jogkövetkezményei, erről beszéltünk. A különbség az, hogy mások a jogkövetkezményei a bejegyzett élettársi viszonynak; azt családjogi, polgári jogi és vagyonjogi téren valóban a házassággal hozza egy tekintet alá - ez az, amiért alkotmányellenesnek tartjuk egyébként. De ettől függetlenül jogkövetkezményei ennek is és annak is vannak. De valójában az egyszerű emberi élethelyzet szempontjából a különbség egy papír. Az a papír, amelynek a jelentéktelenségét - és most nem a magam véleményét mondom, hanem azoknak a véleményét, akik nem akarnak házasságot kötni, azok szokták ezt az érvelést használni, hogy nem a papír teszi az emberi kapcsolatot.
Engedjék meg, hogy én most kölcsönvegyem ezt az érvet, hogy nem a papír teszi az emberi kapcsolatot, és azt mondjam, hogy büntetőjogi megítélés szempontjából egy papír nem lehet döntő, vagy nem lehet indokolt ok arra, hogy egy magatartást bűncselekménnyé nyilvánítson. Mind a két viszony olyan viszony, legyen a bejegyzett élettársi viszonyról szó, legyen az egyszerű élettársi viszonyról szó, amely egy már fennálló házasság fennmaradását nem segíti elő, hanem nyilvánvalóan az ellen hat, azzal összeegyeztethetetlen valahol. Mind a két viszonynak vannak jogkövetkezményei; nem látom be, s eddig még nem hallottam olyan érvet, ami azt magyarázná, hogy a kétféle magatartás között büntetőjogi szempontból szabad különbséget tenni.
Az előbbi hozzászólásomban már kifejtettem, hogy én sem azt gondolom, hogy az 1894-es rendezés alapjaihoz kellene büntetőjogi vonatkozásban visszatérni. De képviselő úr, igen, igaza van, bár nem ebben az összefüggésben említette ezt meg, de valóban, ez a törvényjavaslat, ahogy az előző hozzászólásomban elmondtam, ebbe az irányba viheti ezt a dolgot. Ha elmossuk a különbséget a házasság és az élettársi kapcsolat között, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ami egy papírral különbözik a nem bejegyzett élettársi kapcsolattól, bűncselekménnyé nyilvánítjuk, akkor nyilvánvalóan adódhat egy kérdésfeltevés, hogy hát a sima élettársi kapcsolat létesítése az miért nem bűncselekmény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm, tényleg csak két mondat, tisztelt elnök asszony, mert részben a most elmondottakra már a korábbi hozzászólásaimban kifejtettem az álláspontom; most két megjegyzést tennék.
Az egyik, hogy a büntetőeljárás-jogban, ahol valóban, az élettárs fogalma szerepel például a tanúkénti vallomás megtagadása okaként, ez igaz, csak ne felejtsük el, azt, hogy ki élettárs vagy ki nem, ebben az élethelyzetben az illető fogja eldönteni, az élettárs vagy a barátnő vagy a barát fogja eldönteni, hogy ő magát annak minősíti-e vagy nem. Úgy gondolom, életszerűtlen az a kívánalom, mondjuk, hogy ha valakit büntetőeljárás alá vonnak e miatt a magatartás miatt, akkor ő majd azt fogja mondani, hogy igen, kérem, én élettárs vagyok, és emiatt elkövettem a bűncselekményt. Tehát errefelé elmenni meglehetősen furcsa irány lenne.
A másik mondat, amit szeretnék hozzátenni, hogy Salamon képviselő úr nyilván nem ezt az irányt tartja helyesnek, de ha már papírról beszélünk és csak egy papírról, akkor ez igaz a házasságra is, hogy csak egy papír. Ami számomra több annál személy szerint, mint hogy az egy papír lenne, és adott esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat is sokkal másabb annak, aki ezt köti, mint hogy az csak egy papír lenne. Ilyenformán azt gondolom, hogy ennek a logikának a mentén nem kellene odáig eljutni, hogy a kettős házasság intézményét, mármint annak a büntethetőségét eleve kizárjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak egy rövid kérdésem lenne Salamon képviselő úrhoz, bár Bárándy képviselő úr érintette: a házasság és az élettársi kapcsolat között nem egy papírbéli különbség van? (Dr. Répássy Róbert: Nem.) Milyen más különbség van, jogi értelemben? (Dr. Répássy Róbert: Lehet, hogy ezt nem fogja megérteni, de nem.) Örülnék, ha megmagyarázná, képviselő úr.
ELNÖK: Kér-e még szót valaki? Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Megszólíttattam: nem. A válaszom: nem. (Dr. Gál Zoltán: Köszönöm. Bár szeretném hallani a magyarázatot.) A házasság intézményéről, rendeltetéséről vallott értékfelfogásunkat látjuk tükrözni a jelenlegi hatályos törvényes rendben, amíg ez meg nem változik. És az alkotmányban, képviselő úr. (Közbeszólások.) Most ezekről az értékekről alkotott véleményünket... (Folyamatos közbeszólások.)
ELNÖK: Nagyon szépen kérem, tartsuk be a parlamentáris formákat! Akinél a szó van, az szóljon.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): ...ezeknek az értékalapoknak a kifejtése talán lehet, hogy meghaladja ennek a bizottsági ülésnek a kereteit, de más helyzetekben is nagyon szívesen állok képviselő úr rendelkezésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Én csak pontosítani szeretném a kérdésemet Salamon képviselő úr felé: jogi értelemben hangsúlyoztam. Hogy a házasság évezredes történelmi fejlődése meg a mögötte lévő különböző ideológiák és vagyoni viszonyok hogyan alakították a házasság intézményét az európai kultúrában, ez más kérdés. Én csak azt kérdeztem, hogy amit Salamon képviselő úr eddig itt az élettársi kapcsolatokról elmondott, és végül arra a konklúzióra jutott, hogy az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat között nincs semmifajta különbség, csak egy papír, ahogy fogalmazott, erre merészkedtem megkérdezni, hogy jogi értelemben a házasság és az élettársi kapcsolat között akkor van-e papírbéli különbség vagy nincs. Én azt hiszem, hogy van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Gál képviselő úrnak: abba természetesen én sem megyek bele, hogy a házasság milyen értékrendbeli különbséget jelent, mondjuk, az élettársi kapcsolathoz képest, de a jogi értelemben az egy lényeges különbség, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya a házasság intézményét védi, ellenben az élettársi kapcsolat intézményét nem védi. Ez egy lényeges különbség, ez egy alkotmányos alap a házasság megítélésénél.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak egyetlenegy mondat, aztán be is fejezem. Javaslom képviselőtársaimnak, tekintsék meg azt a rövid iratot, amelyik napirenden fog még ma itt szerepelni, és amely az európai uniós irányelvvel kapcsolatos álláspontot tartalmazza az egyenlő elbánás kérdésében. És akkor talán észreveszik, hogy a világ, tetszik vagy nem tetszik, de egyfajta változáson megy keresztül, amire, megint csak azt tudom mondani, tetszik vagy nem tetszik, de valamilyen módon az államnak reagálnia kell. Ez egyfajta reagálás.
Én nem értek egyet azzal a logikával, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatnak ez a büntetőjogi védelme a házasság intézményét védi - nem! A házasság intézménye védelmének megvannak a szabályai. Itt arról van szó, hogy véd egy olyan kapcsolatot, amely egyre gyakoribb a mai társadalmakban, nálunk is, más országokban is, és erre a helyzetre reagál büntetőjogilag. Ez nem jelent se többet, se kevesebbet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Gál képviselő úr az előbb a saját kérdését úgy válaszolta meg, hogy van különbség jogi értelemben is az élettársi és a házastársi kapcsolat között. Teljesen egyetértünk. Nem egészen értem, hogy mi a vita tárgya köztünk. Egy olyan aspektusát veti föl a képviselő úr a kérdésnek, amiben egyetértünk. Tudniillik azt sem vitatja senki, hogy az élettársi kapcsolat egy olyan társadalmi valóság, amit a jognak is természetesen tudomásul kell venni.
Tény és való, hogy mindazok a személyek, akik nem kívánnak házasságot kötni, mert megelégednek az élettársi kapcsolattal, különböző megfontolások okán fontosnak tartják azt a szabadságukat, hogy ne éljenek a házasságkötés lehetőségével. Az, hogy a regisztrált élettársi kapcsolattal hogyan fognak élni, ezt én már kifejtettem: véleményem szerint azonos nemű párokon kívül senki más nem fog élni a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségével, mivel a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai gyakorlatilag azonosak a házasságkötés szabályaival. Tehát azok a személyek, akik eddig nem kívántak házasságot kötni, különneműek, azok nem fognak a jövőben sem bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni. Ezt csak azért mondom, nehogy olyan interpretációja legyen bármiféle véleménynek, amely a különnemű élettársakkal szemben az egyenlő bánásmód kezelését bármiféle értelemben kérdőjelesnek tartja. És a másik, hogy a házasság intézményének a védelmében pedig a bigámia szabályai és annak büntetőjogi tilalma is egyértelműen fönnáll, és fönnáll jelenleg is.
A kérdés az, képviselő úr, azt nem értjük, hogy ha egyszer a bejegyzett élettársi kapcsolat nem azonos a házassággal, mert jogilag, képviselő úr azt mondta, hogy nem azonos, akkor miért kapjon azonos büntetőjogi védelmet a házassággal, és főleg a házassággal szemben, de akár egymással szemben is. És még mindig nem sikerült engem arról meggyőzni, hogy az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolat között milyen olyan különbség van, amely az egyiknek büntetőjogi védelmet biztosít, a másiknak nem. Ez ennek a javaslatnak egymással szemben a diszkriminatív eleme, ami mögött persze az is ott van, hogy új bűncselekményt kreálunk, amikor volna elég magatartás más, amit ebben az országban bűncselekménnyé kellene nyilvánítani, mondjuk, a színesfémlopás szigorúbb megítélésére gondolok, legalábbis tehát szigorítási szempontból lenne mit változtatni a büntető törvénykönyvön. Ehelyett olyan magatartásokat, amelyeknek tartalmilag a bűncselekményi megítélése szükségességéről nem vagyunk meggyőződve, olyan magatartásokat erőltetnek a büntető törvénykönyvbe felvenni.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reagálni.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak annyit szeretnék mondani, természetesen nem ehhez a vitához hozzászólva, hogy a büntető jogág úgynevezett követő jogág bizonyos esetekben. Itt is ez nyilvánul meg. Tehát ezt a kérdést, ennyit szeretnék mondani, nem a büntetőjogi szabályozás dönti vagy döntötte el. Ezt eldöntötte a bejegyzett élettársakról szóló törvény; a büntetőjognak nincs más lehetősége, ha jogtiszta megoldást akar alkalmazni, mint hogy követi ezt. Ezt célozza ez a törvényjavaslat.
Annyit szeretnék csak mondani, hogy ismereteim szerint a színesfém kapcsán a kormány a héten tárgyalja egyébként a Btk. szigorítását. Ezt csak tájékoztatásul jeleztem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ne haragudjon, de muszáj válaszolnom vagy megjegyzést tennem arra, hogy a büntetőjog az követő jogág. Ez igaz, de a jogalkotónak a felelőssége azt eldönteni, hogy egy magatartást büntetni rendel vagy sem. Adott esetben lehet, hogy nem büntetőjogi szankciót, hanem szabálysértési szankciót is lehet alkalmazni. Az tehát pontosan egy jogalkotási vagy törvényhozói mérlegelés kérdése, hogy bizonyos jogi változásoknak milyen leképezése van a büntetőjog vagy a szabálysértési jog területén.
Annyiban tehát elhárítom az ön állítását, hogy nem automatikusan kell követnie a büntetőjogi szankcionálásnak a más jogágak szabályait.
ELNÖK: Köszönöm. Lezárhatjuk a vitát? (Nincs ellenvetés.) Akkor szavazás következik. A helyettesítési rendben változások történtek: Vitányi István helyettesíti Navracsics Tibort, Balsai István Szakács Imrét és Bárándy Gergely Varga Lászlót.
A kormány tehát nem támogatta a 2. pontban lévő indítványt. Kérdezem, ki ért egyet a javaslattal. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem értett egyet? (14) 14 nem ellenében az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 3. pont Bárándy Gergely indítványa. A kormányt kérdezem.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a 3. indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (0) Olyan nem volt. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 4. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki ért egyet a javaslattal? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem értett egyet? (14) 14 nem ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
A következő, az 5. pont Bárándy Gergely indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság túlnyomó többsége támogatja. Köszönöm.
A 6. pont szintén Bárándy Gergely indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk, köszönöm.
A 7. pont szintén Bárándy Gergely indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pontunk következik: a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Avarkeszi Dezső államtitkár urat. Harminc pontból áll az ajánlásunk.
Az 1. pont Hankó Faragó Miklós javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja, összefüggéseivel együtt. Azt szeretném jelezni, hogy a 6. és 8. pont megegyezik Pettkó András javaslataival, amelyet majd támogatni kívánunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tehát az 1. pontról nyitom meg a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Ha jól értettem, a kormány nem támogatja ezt az indítványt. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatja az indítványt? (14) 14 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 3. pont következik, Herényi Károly javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan...
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Elnézést, elnök asszony, 15 igen volt az egész szavazáskor, ha jól gondolom.
ELNÖK: Én egy kezet hiányoltam, de akkor ezt most megismételjük. A 2. pont összefüggés miatt kimaradt. Most tehát a 3-asról szavazunk, Herényi Károly indítványáról. Aki tehát támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
Az 5. pont következik, Pettkó András javaslata. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Összefüggésével együtt támogatjuk.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja. Bárándy Gergely kért szót. Tessék!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja Pettkó András képviselő úrnak az 5. ajánlási pontban meghatározott javaslatát, ahogy egyébként és azonos okból Hankó Faragó Miklósnak a hasonló tartalmú javaslatát és a korábbi ajánlási pontokban szerepelt és nem támogatott javaslatokat. Mi úgy gondoljuk ugyanis, semmi nem indokolja azt, hogy a megjelölt két bűncselekménnyel összefüggésben ne legyen büntethető a javaslat tartalma szerint az előkészületi magatartás. Egyébként ez igaz minden, az ajánlási pontok között szereplő előkészületi magatartásra. Tehát az MSZP frakciója az ezek elhagyására irányuló módosító javaslatokat, ezt az 5. pontot is beleértve, nem tudja támogatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nekem csak kérésem van: ha röviden megvilágítaná a kormány képviselője a Hankó Faragó Miklós ez irányú és Pettkó András ez irányú javaslatai közti különbséget. Mert ezt most pillanatnyilag nem látom át. (Többek: Nincs különbség.)
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Bárándy Gergely képviselő úr észrevételeivel kapcsolatban: mi sem értünk egyet valamennyi elemével a két módosító javaslat indoklásának. Ugyanakkor azzal egyetértünk, hogy mindkét bűncselekmény előkészülete meglehetősen nehezen bizonyítható, és ezért támogattuk.
Azt viszont, talán Salamon képviselő úr nem figyelt, amikor az 1. pontnál elmondtam, hogy azt a csomagot nem támogatjuk, ott jeleztem már, hogy Hankó Faragó képviselő úr módosító indítványának az a két eleme és Pettkó úr két módosító indítványa azonos, ezért jeleztem ezt az 1. pontnál.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem akarom nagyon húzni az időt, de a 7. pontban megfogalmazott módosító indítvány elég érdekes, ugyanis a kényszervallatás nevű bűncselekménynek az előkészületi cselekményét akarja Pettkó András elhagyni. Azt mondja Avarkeszi államtitkár úr, hogy ez nehezen bizonyítható; ebben sok igazsága van az államtitkár úrnak. De én már csak úgy gondolom, jogdogmatikai szempontból sem lenne helyes, ha a kényszervallatásra irányuló előkészület elmaradna.
Szerintem a kényszervallatásra irányuló előkészület a gyakorlatban előfordulhat, és ennek a bűncselekménynek az előkészületi szakaszát... (Közbeszólások.) Szívesen elmondom majd jegyzőkönyvön kívül ügyvédi tapasztalataim, védői tapasztalataim alapján, hogy hogyan lehet kényszervallatásra irányuló előkészületet elkövetni, de ezt jegyzőkönyvön kívül mondom el. Én azt javaslom, hogy ez maradjon bent, tehát én nem támogatom Pettkó András indítványát. Ebben a tekintetben egyetértek Bárándy Gergellyel, de nem ezzel, a párhuzamos indoklás alapján jutottam el oda, hogy nem szabad törölni a törvényjavaslatból ezt a két rendelkezést.
Őszintén szólva nem tudom felidézni, hogy a 226. §, tehát az 5. pontban megfogalmazott módosító indítvány melyik bűncselekménynek az előkészületének utal, mert így nem emlékszem, hogy a 226. § mit tartalmaz. (Közbeszólás: Bántalmazás hivatalos eljárásban.) Bántalmazás hivatalos eljárásban...
Tehát itt lényegében két, hivatalos személy által elkövethető bűncselekménynek az előkészületét hagyná el Pettkó András. Én azt gondolom, jogdogmatikai szempontból fontos ennek a megtartása.
ELNÖK: Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Remélem, hogy a mostani felszólalásomban egy óriásit tévedek, hadd kezdjem ezzel, és Répássy alelnök úr hozzászólásából nagyon rosszul veszem ki én azt az irányt és nagyon rosszul értem, hogy azoknak a magatartásoknak az előkészületi elkövetési módját nem kívánja kivenni az előterjesztésből, amelyet hivatalos személyek követnek el, és azokat pedig, amelyeket nem hivatalos személyek, hanem adott esetben hivatalos személy sérelmére követnek el, hadd fogalmazzak egyenesen és egyértelműen: az utcai rendbontók, a demonstrálókból lett rendbontók, azokat pedig elhagyni kívánja. Én nagyon remélem, hogy ez az irány, amely felsejlett most bennem a felszólalás alapján, ebben nincs igazam.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még szerencse, hogy Bárándy Gergely nem velem, hanem a kormánnyal vitatkozik. Mert a kormány viszont támogatja ezt a módosító indítványt. (Dr. Bárándy Gergely: Más érvek alapján. Hadd mondjam most én ezt a párhuzamosságot.) Én tudom, és egyébként nem akarok kibújni a válasz alól. Én azt gondolom, hogy a hivatalos személynek fokozottabb a felelőssége, és ugyanígy a büntetőjogi felelősségét is fokozottabban kell megjeleníteni. Én tehát, ha úgy tetszik, komolyan azt gondolom, hogy a hivatalos személy által egyébként formailag ugyanaz a tettlegesség, a hivatalos személy által elkövetett ugyanolyan tettlegesség súlyosabb büntetőjogi megítélés alá essen. Igen, én ezt gondolom, de lehet, hogy ebben közöttünk van értékrendbeli, vagy mondjuk, büntetőjogi szempontból értékelésbeli különbség. Szerintem a hivatalos eljárásban történő bántalmazást ma Magyarországon nagyon enyhén büntetik. Vannak olyan országok, ahol sokkal súlyosabban büntetik a hivatalos eljárás során elkövetett bántalmazást.
ELNÖK: Köszönöm. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Mielőtt még valóban félresiklanánk, és félreérthető lenne, amit én mondok, a magam részéről támogatom azt, hogy a kényszervallatás előkészülete bekerüljön és a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménynek is az előkészülete bekerüljön a hatályos jogszabályok közé. Tehát egyetértek azzal, hogy fokozottabb felelőssége van, de hadd tegyem mellé, és ez nagyon fontos, amire szintén ezer európai példa van, hogy ugyanakkor, mivel közfeladatot látnak el, és a mi védelmünket biztosítják, fokozottabb védelem is illeti meg őket, és ezért, ha úgy tetszik, a másik oldalon is indokolt - idézőjelbe téve: "a másik oldalon" is indokolt - az előkészületi magatartás pönalizálása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk a vitát erről az indítványról? (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, igen.
Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ilyen nem volt. Aki nem támogatja? (Látható többség.) Úgy látom, ebben egyhangúak vagyunk; egyharmadot sem kapott.
A 10. pont következik, Gál Zoltán, Bárándy Gergely, Balogh László indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tényleg egy mondat: ez vonatkozik mind a 10., 11., 15., 17., 22. és 24. ajánlási pontokban megfogalmazott javaslatra, amit két képviselőtársammal közösen nyújtottunk be. Szeretném jelezni, hogy az esetleges kapcsolódó módosító indítványok érdemi megtárgyalására a legnagyobb nyitottságot fogjuk tanúsítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): De azt jól értem, elnök asszony, hogy annak ellenére, hogy Bárándy Gergely most több javaslatot indokolt, de egyenként szavazunk róluk, ugye?
ELNÖK: Igen.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kivéve ott, ahol az összefüggés folytán nem kell szavaznunk, de egyébként igen. Van-e még észrevétel? (Nincs.)
Aki tehát az indítvánnyal egyetért, amelyet a kormány is támogat, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, túlnyomó többséggel elfogadtuk.
A 11. pont következik, összefüggésben a 15-össel, Bárándy Gergely indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyiket sem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja. Répássy alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Jól éreztem én, ezért akartam, hogy külön szavazzunk róla, mert én támogatom Bárándy Gergely javaslatát. Hiszen ő arra hivatkozik, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy legutóbbi döntésében - már nem emlékszem, milyen formájú döntés volt - értelmezte az úgynevezett tojásdobálásnak a magatartását, és kimondta, hogy ez bűncselekmény, mégpedig meghatározta, hogy milyen bűncselekmény: a tettleges becsületsértésre utalt, ha jól emlékszem. S ezzel egyet is értek a magam részéről.
Arra azért viszont felhívom Bárándy Gergely figyelmét, és valószínűleg a kormány ezért nem támogatja, mert az eredeti értelmező rendelkezés tágabb értelmezést adna ennek a bizonyos erőszakos magatartásnak. Tehát nem pusztán tettleges becsületsértésnek minősülne, hanem még ezen túlmenő, esetleges súlyosabb bűncselekménynek is minősülhetne.
Én tehát a Legfelsőbb Bíróság álláspontjával értek egyet; úgy érzem, hogy ennél súlyosabb minősítés nem szükséges egy ilyen cselekménynél. Annak örülök, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezt értelmezte, de azért azt szögezzük le, hogy az eredeti szabály alapján ennél sokkal messzebbmenő következtetést lehetne levonni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely?
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Hadd hangsúlyozzam, én azért nyújtottam be ezt a módosító javaslatot, mert az én jogértelmezésem kifejezetten az, hogy azonos a Legfelsőbb Bíróság álláspontja azzal a rendelkezéssel, amelyet itt az előterjesztő értelmező rendelkezésként megszavazni kíván. De ha azt látom és azt érzékelem, hogy akár az ellenzék tagjaiban, akár a jogalkalmazó szemében vagy a jogalkalmazó értelmezésében ez másként kerül értelmezésre, akkor nagyon komolyan el fogok azon gondolkodni, hogy visszavonom ezt a javaslatot. Egyelőre nyilván értelemszerűen a saját javaslatomat támogatni fogom.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én már előre bejelentem, hogy ebben az esetben én fenntartom Bárándy Gergely javaslatát. (Derültség.) Szerintem helyes ez a javaslat, és inkább a jogalkotói értelmezést tartom irányadónak, mintsem hogy a jogalkalmazó egy eltúlzott értelmezést adjon az erőszakos magatartásnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még szót valaki? Államtitkár úr!
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Azzal kapcsolatban nincs vitánk az indítvány benyújtójával, hogy a bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy az erőszak és az erőszakos magatartás nem egymásnak megfeleltethető fogalmak. Ezt egyébként a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza. Ugyanakkor amiért mégis szükségesnek tartottuk ezt a két elemet betenni a büntető törvénykönyvbe, az a szándékunk, hogy ne csak a bírói gyakorlat, hanem a vádhatósági gyakorlat is egységes legyen, és ezért nem támogatjuk képviselő úrnak a módosító javaslatait.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem támogatja az indítványt. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (11) 11 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
A 12. pont Hankó Faragó Miklós indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ez a magatartás a jelenlegi szabályozás értelmében többek között a közérdekű üzem működésének megzavarását megvalósító bűncselekmény egyik esete lehet, a színesfémlopásnak és más ilyen fém és vas eltulajdonításának, hiszen a vasút biztonságát alapvetően sérti. Megmondom őszintén, nagyon meglep, hogy most terjesztenek elő büntetésenyhítési javaslatot - ha jól értelmezem. Mert azt javasolja a képviselő úr, hogy szállítsák le a törvényben szereplő büntetési tételeket. Én ezzel nem értek egyet, ha nem értettem félre most éppen a javaslatot, de úgy látom, hogy a szigorú büntetésből enyhébb büntetésekre tesz javaslatot a képviselő úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Salamon László képviselőtársammal most vitába fogok szállni, mert Hankó Faragó Miklós tettarányos büntetéssel indokolja, azt mondja, hogy azért mégis vizsgáljuk meg, hogy ezek a tettek milyen mértékű büntetést érdemelnek.
Egyetlen kérdést szeretnék föltenni, az előterjesztők biztosan tudják, én nem vagyok naprakész: ha elfogadnánk a módosító indítványt, akkor nem a jelenlegi hatályos állapot áll be, vagy a jelenlegi hatályosnál azért szigorúbb még így is, a módosító indítvány után a fennmaradó szöveg? Mert ha a jelenlegi hatályos szöveg marad, akkor meg nem egészen értem, hogy mi szükség lenne erre a módosításra. Mert ha a törvényjavaslat nem nyúl hozzá a 260. §-hoz, és marad a jelenlegi hatályos szöveg, akkor ezek szerint nem csináltunk semmit egy ilyen törvénymódosítással. De ha a törvénymódosítás azért szigorít, csak nem olyan mértékben szigorít, mint az eredeti kormány-előterjesztés, akkor szerintem indokolt, pontosabban az a szempont, amelyet Salamon László mondott, hogy azért lehet, hogy fel kellene emelni ezeket a büntetési tételeket, akkor ez jogos lehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nekem megütötte a fülemet egy olyan, a főosztályvezető úr szájából elhangzott tájékoztatás, hogy a kormány most tárgyalja a színesfémlopásokkal kapcsolatos előterjesztést. Nos, mi is úgy gondoljuk, a magam részéről bizonyosan, hogy szükség van a színesfémlopások elleni hatékonyabb fellépésre, és adott esetben ez a jogszabály szolgálhatja ezeket az érdekeket.
Nem tudok éppen ezért a magam részéről egyelőre megalapozott álláspontot kialakítani addig, amíg nem ismerem a kormánynak ezt az előterjesztését. Lehetséges, hogy egy sokkal hatékonyabb megoldást tudott kidolgozni arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az ilyen jelenségekkel szemben fellépni. Éppen ezért a magam részéről a javaslattal kapcsolatban tartózkodni fogok.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Miből kell kiindulni a büntetési tételek módosításánál? Elsősorban a cselekmény társadalmi veszélyességéből, és ezt mindig egy aktuális helyzetre kell konkretizálni. Pillanatnyilag az én szerény véleményem szerint semmi sem indokolja a Hankó Faragó Miklós-féle módosító javaslatnak az ilyetén történő megszavazását, hiszen e tekintetben nem szabad enyhíteni a büntetési tételeket. Sőt összefüggésben éppen a színesfémlopásokkal meg a közüzemek működésének megzavarásával, ami rendkívül súlyos a társadalomra nézve, és beláthatatlan károkat okoz, indokolt, hogy ezt a módosító javaslatot ne támogassuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk? Államtitkár úr válaszol a kérdésre.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem tudok válaszolni a kérdésre teljes precizitással, ugyanis itt nem egyszerűen szigorításról van szó, hanem új tényállási elemek minősítő körülményként való beterjesztéséről, tehát ami eddig nem volt. Ebből a szempontból természetesen szigorításról van szó.
És elnézést, az elején azt elfelejtettem hozzátenni, hogy oly módon támogatható részünkről ez az indítvány, hogy éppen a koherencia megteremtése érdekében kapcsolódó módosító javaslatot kell majd még benyújtani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nekem csak egy dolog nem tetszik a (4) bekezdésében ennek a tényállásnak: a vagyoni hátrány mértéke az, ami a minősítő körülmény. Márpedig elgondolkodtató, hogy egy ilyen közérdekű üzem megzavarásánál nem annyira a vagyoni hátrány számít, mert tudjuk jól, hogy még akár kis értékű fém eltulajdonítása is egyébként óriási veszélyhelyzetet okozhat. Tudom, hogy az alaptényállásban is az van, hogy aki jelentős mértékben megzavarja a közérdekű üzem működését, de lehet, hogy inkább itt kellett volna valami újabb minősítő körülményt találni. (Jelzésre:) A 2-3-asban más szempont van, az egyikben a csoportos, fegyveres, felfegyverkezve, a másik pedig a bűnszövetség. Ezek mind fontos szempontok, csak én azt akartam mondani, hogy szerintem a közérdekű üzem megzavarásában, az azzal keletkező veszélyhelyzetben nem tudom, lehet-e különbségeket tenni, tehát minősítő körülményként lehet különbséget tenni, de nem mindegy, hogy ez a veszélyhelyzet milyen. Tehát mondjuk, például csak a vagyoni kár tekintetében áll fönn ez a veszélyhelyzet, vagy akár életveszélyt okozó, életveszélyes helyzetet előidéző lopásról van szó.
Összefoglalva, ha már itt tartunk, hogy minősítő körülményekben próbáljuk differenciálni ezt a bűncselekményt, akkor jó lett volna inkább az esetleges bekövetkező veszélyre való tekintettel differenciálni és úgy minősíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak azt szeretném elmondani, hogy ez a (4) bekezdés, ez a minősítő eset eddig is benne volt a büntető törvénykönyvben. Tehát itt nem volt változás, csak szigorítani akartunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát támogatja az indítványt. Szavazás következik. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (5) 5 nem. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott. Köszönöm szépen.
A 13-asról már döntöttünk.
A 14. pont következik, Gál Zoltán, Bárándy Gergely, Balogh László indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Aki támogatja a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 15-ösről döntöttünk a 11. ponttal összefüggésben.
A 16. pont Hankó Faragó Miklós indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 17. pont következik, amely összefügg a 22-essel, Gál Zoltán, Bárándy Gergely és Balogh László indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
A 18. pont Herényi Károly indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 19. és 20. pontokat már elbíráltuk.
A 21. pont következik, Gál Zoltán, Bárándy Gergely, Balogh László indítványa. Kormány?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 22-est már elbíráltuk.
A 23. pont Herényi Károly indítványa. A kormányt kérdezem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 ellenében nem támogattuk, de egyharmadot kapott.
A 24. pont következik, Gál Zoltán, Bárándy Gergely, Balogh László indítványa. Kormány?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Répássy alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ez egy lényeges pont, ez a módosító indítvány megváltoztatná a kormány eredeti elképzelése szerinti azon tilalmat, tehát szabálysértéssé minősítést, mely szerint aki nyilvános rendezvényen olyan csoportban vesz részt, amely lényegében félelemkeltő, tehát a félelemkeltő rendezvényen való részvételt megváltoztatja ez a módosító indítvány. De véleményem szerint továbbra sem alkotmányos korlátozást akar, mert azt tekinti a szabálysértéssé minősítés alapjául, hogy mi a célja ennek a csoportnak. Változatlanul fenntartom azt az álláspontomat, hogy a gyülekezés célját kizárólag csak a gyülekezési törvény korlátozhatja, mégpedig a gyülekezési törvényben meghatározott tilalmak szerint, azaz nem valósíthat meg a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt, bűncselekményre felhívást vagy nem járhat mások jogainak és szabadságának a sérelmével. Tehát minden, ami ezen túlmenő cél, nem tekinthető szankcionálás alapjául, mert az alkotmányellenesen korlátozza a gyülekezési jogot. Nekem ez az álláspontom.
Az meg egyébként csak most ütötte meg a szememet, hogy még bonyolultabb ez a megfogalmazás, mert azt mondja, hogy "nyilvános helyen rendezvényen olyan csoportban vesz részt", tehát a nyilvános rendezvényen belül van egy csoport, ha jól értem a szöveget, és annak a csoportnak az a célja. Ami azt jelenti, hogy maga a rendezvény lehet, hogy teljesen békés, és azon belül van, mondjuk, három ember - mert legalább annyi kell a csoporthoz -, akinek az a célja, hogy másokat megfélemlítsen, és ez már szabálysértéssé minősülne. Hát, kedves képviselőtársaim, aki végre fogja tudni hajtani ezt a jogszabályt, annak én állami kitüntetést javaslok, mert ha egy százezres rendezvényben három embernek az lesz a célja, hogy "olyan jelszavakat használ, amely a lakosság egyes csoportjait megfélemlíti", majd kíváncsi leszek arra a rendőrre, aki ki fogja azt a három embert onnan emelni.
Ez tehát egy alkalmatlan eszköz arra, hogy mondjuk, a rasszista rendezvényeket vagy rasszista jelszavakat használókat büntesse. Azon túl, hogy az én megítélésem szerint ez nem alkotmányos. Úgyhogy kérem, fontolják meg, egyáltalán szükség van-e erre a szabályra. Egyébként az előbb Herényi Károly 23. pontban foglalt módosító indítványa elhagyná ezt az egész új tényállási elemet, és csak az eredeti garázdaság magatartása maradna szabálysértés. Én ezt tartom helyesnek és egyedül alkotmányosnak ebben a pillanatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Most egy picit sajnálom, hogy nem vagyok jogalkalmazó, mert akkor ezek szerint aspirálhatnék valamilyen állami kitüntetésre. Úgy hiszem, ezt a jogszabályt egyébként ragyogóan lehet alkalmazni. Nem egy olyan jogszabály van, amelynek az alkalmazása valóban nem egy, ha úgy fogalmazhatok, jogi szakmunkát kíván meg, nem egyértelmű, és nem lehet futószalagon elintézni, mint egyébként nagyon sok más törvényi tényállás esetén a megvalósult magatartást tekintve igen. Ez is azok közé tartozik, mint egy becsületsértés, mint a közösség elleni izgatás, ahol valóban mérlegelnie kell a jogalkalmazónak. De hát már elnézést, azért tanulnak öt évig plusz három, plusz egy szakvizsga, hogy meg tudják oldani ezeket a feladatokat.
Úgy gondolom, és azért is nyújtottunk be ehhez a szakaszhoz módosító indítványt, mert semmiképp sem javasoljuk az itt leírt cselekmény igen komoly fokú társadalomra veszélyessége miatt azt, hogy Herényi képviselő úr javaslatát támogassuk, nevezetesen is, hogy az egész bekezdést, illetve nem is a bekezdést, hanem az egész szakaszt elhagyni javasolja. Mi úgy gondoljuk, hogy erre szükség van, hangsúlyozom, a cselekmény társadalomra veszélyessége miatt; egyébként valóban az alkalmazhatóságának a körét a módosító javaslat picit szűkíti, hiszen célzatos magatartássá, tehát egyenes szándékkal elkövethető magatartássá teszi, egyébként reagálva a társadalmi szervezetek aggályaira vagy éppen Balog Zoltán elnök úr megjegyzéseire, miszerint is a busójárást ne lehessen e törvényi tényállás keretében kezelni.
Azt gondolom, módosításokkal nemhogy lehet, hanem kell támogatni ezt a javaslatot. És itt is külön kiemelem és hangsúlyozom azt, hogy nyitottak vagyunk a kapcsolódó módosító indítványoknak a befogadására. Ha alelnök úr tud egy ennél jobb szövegezést, akkor kérem, ne titkolja el előlünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tudok ennél jobbat, Herényi Károly megfogalmazta: maradjon el ez az egész rendelkezés - az mindenképpen jobb. (Dr. Bárándy Gergely: Jobbat! Nem elhagyást!)
Arra még azért hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ennek a megfogalmazásnak még mindig az a baja, hogy olyan bizonytalan jogfogalmakat használ, amelyek máshol nincsenek definiálva. Például az "alakzat". Kedves képviselőtársaim, hol van ez definiálva, hogy mit tekintünk alakzatnak? Tehát ennek a csoportnak az a célja, hogy "különösen alakzatával a lakosság egyes csoportjait megfélemlítse". Ezt így kell olvasni mint elkövetési magatartást. Hol fogják azt definiálni, hogy mi az alakzata? Mondjuk, három ember milyen alakzatban van például? Mert az már egy csoport, három ember. (Közbeszólás: Ék.) Ék alakzatban például, igen...
Aztán a másik ez a bizonyos szimbólum. Emlékezetem szerint éppen most egyébként a magyar büntető törvénykönyvben meglévő önkényuralmi jelképek használatát "megfúrta" az emberi jogi bíróság. Könyörgök, ha még azokat a szimbólumokat sem lehet tiltani, amelyik egyébként önkényuralmi rendszerre utal, legalábbis azoknak egy részét nem lehet tiltani és nem lehet büntetni, akkor hogyan lehet az alkotmányos, hogy bizonyos szimbólumok használata az meg szabálysértési felelősséget von maga után?! Gondolják végig: ha az önkényuralmi jelkép használata nevű büntetőjogi tényállást is egészen megszorítóan kell értelmezni, akkor hogyan lehet, hogy itt egy ilyen szabadon engedett fogalom, hogy bizonyos szimbólumok használata az már félelmet kelt, ergo szabálysértéssé minősíthető. Ez hogyan lesz így alkotmányos? Mert ha az lenne benne, hogy "önkényuralmi jelképek használata", az még talán, az egy világos büntetőjogi kategóriára utal. De megjegyzem, az már önmagában is bűncselekmény, tehát azt meg azért nem érdemes szabálysértéssé minősíteni.
Szóval ez több sebből vérzik. Továbbra is úgy érzem, hogy ez nem alkotmányos, illetve alkotmányosan aggályos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én is azt szeretném elmondani, hogy ez teljesen bizonyosan alkotmányellenes rendelkezés, legalább három okból. Az egyik, amit már elmondtak képviselőtársaim, hogy a gyülekezési jogot kőkeményen korlátozza egy feles törvénnyel, azáltal, hogy szankcionál olyan magatartásokat, amelyeket a gyülekezési jogról szóló törvény egyébként megengedne.
A másik a határozatlan jogfogalmak. Nyilvánvalóan sérti az alkotmány 2. §-ában foglalt azon tételt, hogy Magyarország független demokratikus jogállam. A jogállamnak elmaradhatatlan eleme a jogbiztonság, jogbiztonság pedig csak határozott jogfogalmakkal érvényesül.
A harmadik pedig, hogy olyan magatartásért tesz demonstrációban résztvevőket felelőssé, amelyeket a demonstrációban résztvevők előre nem is láthatnak és nem befolyásolhatnak. Azt mondja, hogy "olyan csoportban vesz részt". Hát ott van a demonstrációban fizikai jelenléttel, rögtön elhangzik valami, mondjuk, félelmet keltő bekiabálás, és megvalósult a bűncselekmény valamennyi szereplő jelenlétével. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mit lehet tenni, hogy ilyen bűncselekményt biztosan ne kövessen el egy állampolgár: azt, hogy semmiféle demonstráción ne vegyen részt. Ez a törvény erről szól.
Előre megmondom, mi lesz: a kormánytöbbség meg fogja szavazni, az Alkotmánybíróság pedig meg fogja semmisíteni. Ne haragudjanak, ennek nincs értelme! Ennyit azért adjunk már magunkra!
ELNÖK: Gál Zoltán!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak nagyon röviden: azt, hogy mi lesz alkotmányos vagy az Alkotmánybíróság által megállapítottan alkotmányellenes, ezt bízzuk a jövőre. Mi, politikusok, ha valami nem tetszik nekünk, akkor gyomorból mindig mondjuk, hogy alkotmányellenes, aztán az Alkotmánybíróság vagy hasonló véleményen van, vagy nincs. Én ezt egy rossz szokásnak tartom, mert valahol az alkotmányosság védelme szándékával inkább az alkotmányosságnak egyfajta koptatását jelenti; de ezt csak úgy mellékesen jegyzem meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk mindnyájan, hogy miről van szó. Ez a törvényi tényállás majd büntetni kívánja azt, hogyha valakik, két-háromszáz ember alakzatban - azt, hogy "alakzat", ezt a magyar nyelv nagyon jól tudja, hogy nagyjából mit jelent, és a jogalkalmazók is tudják - fölvonul egy falusi utcán, és olyan jelszavakat kiabál, amely egyértelműen romaellenes: ezt büntetni rendeli. Ez van mögötte. Nem az van mögötte, hogy százezres tömegben három ember hülyeségeket kiabál. Ezt tegyük teljesen világossá! Azt kell eldönteni, hogy ezek a jelenségek, amire ez a törvény reagálni kíván, vannak-e olyanok, hordoznak-e olyan konfliktusforrásokat, amire a jog ilyen módon reagáljon vagy ne reagáljon.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Részben csatlakozva Gál képviselő úrhoz, azért őszintén szólva, nem tudom, hogyan fogalmazzam szépen, erős csúsztatásnak érzem, hogy ez a jogszabály azt célozná, hogy demonstráción valaki ne vegyen részt. Pontosan tudjuk mindahányan, hogy arról szól, hogy félkatonai szervezetek ne félemlíthessenek meg büntetlenül társadalmi csoportokat ott, ahol fölvonulnak. Azt gondolom, ez egyértelműen kiolvasható ebből a törvényszövegből. Persze, félremagyarázni lehet, de úgy hiszem, hogy ezeket a fogalmakat a bíróságnak, a jogalkalmazónak kell majd tisztázni. Nem gondolom, hogy bárki majd ezen a nyomvonalon indulna el, mint amelyen ellenzéki képviselőtársaim teszik. Pontosan érthető a jogszabályból, egyértelműen lekövethető, hogy mi a jogalkotónak a szándéka.
S még egy dolog, amit tényleg számtalanszor elmondtam már: a jogértelmezésnek nem egyetlenegy formája létezik, a nyelvtani jogértelmezés. Tudnék sorolni körülbelül ötöt-nyolcat, a rendszertani értelmezést, a történeti értelmezést, a teleologikus értelmezést, ami éppen a jogalkotó akaratát kutatja. Egyértelműen lehet látni és lehet majd azonosítani, hogy ez a törvényi tényállás miért és mire született meg. És persze lehet a szavakon lovagolni! Bocsánat, hogy ezt mondom, és jogászként is ezt mondom: nem csak a nyelvtani jogértelmezés létezik.
És amit Gál képviselőtársam elmondott: egyértelműek a fogalmak. A magyar nyelvnek nem kell minden szavát megmagyarázni. Azt, hogy mi az alakzat, pontosan tudja a jogalkalmazó is, én is és más is. Lehet definiálni, meg lehet találni a magyar értelmező kéziszótárban, és onnan le lehet vonni a következtetést, hogy mit nevezünk alakzatnak. És ugyanúgy, ahogy számtalan jogi fogalmat egyébként nem magyaráz a Btk. értelmező rendelkezése, mert megjegyzem, akkor szokott magyarázni, ha az az általános társadalmi felfogástól eltérően kerül alkalmazásra, olyan terminus technikusszá válik a büntetőjogban vagy más jogágban, ami nem a hétköznapi módon értendő a jogalkalmazó számára, hanem speciális módon értendő, ezeket szokta általában magyarázni a jogalkotó. De elnézést kérek, a "tolvaj" szó egyetlen helyen szerepel a büntető törvénykönyvben, a rablás (2) bekezdésénél, aztán évtizedek óta senkinek semmi problémája vele, mert mindenki tudja, hogy mi az a tolvaj, nem merült föl még az, hogy értelmező rendelkezés keretében ezt magyarázni kellene. Az alakzat semmivel sem kevésbé egyértelmű kifejezés. Ha ellenzéki képviselőtársaimnak problémája van vele, akkor a magyar nyelv értelmező szótárából el lehet olvasni.
Köszönöm. (Dr. Salamon László: És a színesfém?)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy képviselő úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem tudom, érdemes-e itt a vitát folytatni, mert ha már belecsúszunk abba, hogy konkrétan megnevezik azt, hogy mit akarnak szankcionálni, és aki ezzel szembemegy, az biztos azt akarja, hogy vonulhassanak ezek a szervezetek, akkor ez már egy irracionális vita. Én továbbra is a racionális mederben akarom tartani, mert szerintem ezzel az egész dologgal két probléma lehet. Az egyik tényleg egy alkotmányossági probléma, és Gál Zoltánnak a figyelmét felhívom arra, hogy ha úgy teszem fel a kérdést, hogy az itt szankcionálni kívánt véleményt lehet-e szankcionálni, akkor valószínűleg ön is azt mondaná alkotmányos szempontból, hogy nem lehet szankcionálni. Ha tehát valakinek az a célja, hogy a lakosság egyes csoportjait megfélemlítse és ilyen véleményt nyilvánítson, ezt pillanatnyilag - ismerjük a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogalkotási problémát - nem lehet szankcionálni.
Tehát a gyülekezést, de azt hiszem, ezt nemcsak én teszem, hanem a jogirodalom úgy fogja föl, hogy ez egy kollektív véleménynyilvánítás. Egyébként úgy is szól a gyülekezési törvény, hogy összegyűlnek az emberek, és ott közösen véleményt nyilvánítanak. Tehát ez a gyülekezési jog gyakorlása. A gyülekezés egy kollektív véleménynyilvánítás. És ha úgy teszem föl a kérdést, hogy lehet-e ilyen véleményeket megfogalmazni, bár nemkívánatosak ezek és elutasítandók, de ettől még jogilag nem lehet szankcionálni. Éppen ezért gondolom, hogy ennek a kollektív formáját sem lehet, tehát a kollektív véleménynyilvánítást sem lehet szankcionálni.
Bárándy Gergelynek arra a felvetésére pedig, hogy tudok-e jobbat: én mindig hivatkozom rá, hogy ott van az egyesülési törvényben az a megfogalmazás, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem jelenthet bűncselekményre felhívást, nem járhat mások jogának vagy szabadságának a sérelmével. Ez az utóbbi ugyan egy nagyon gumifogalom, hogy nem járhat mások jogának vagy szabadságának a sérelmével, de érdekes, ha azt írnánk le ide, hogy aki olyan gyülekezésben vagy olyan rendezvényen vesz részt, amely mások jogának vagy szabadságának a sérelmével jár, és ezt tekintjük a szankcionálás alapjául, akkor már alkotmányjogilag nehezen lehetne támadni, hiszen a kétharmados gyülekezési törvény megmondja, hogy ilyen gyülekezés tilos, és aki ilyenben vesz részt, annak lehet szabálysértési szankciója. Az más kérdés, hogy lehet, hogy az Alkotmánybíróság még ezek után is azt mondaná, hogy nem elég tiszta ez a jogfogalom, tehát a jogbiztonságot sértheti, hogy mások jogának vagy szabadságának a sérelmével jár, ez mindenképpen jogalkalmazási vagy értelmezési kérdés szerintem. Én ezért szoktam biztatni a rendőrséget arra, hogy oszlasson fel egy ilyen rasszista rendezvényt, és aztán majd a bíróságon a feloszlatott rendezvény szervezői majd el fognak vitatkozni azon, hogy jogszerűen oszlatták-e fel vagy sem. De oszlasson fel egy ilyen rendezvényt a rendőrség, és utána a bíróság el fogja dönteni... (Dr. Faragó Péter: Morvai Krisztina meg a Balog Zoltán! Elnézést kérek!) Nagyon érdekes volt, Faragó úr - örülök, hogy megérkezett Faragó Péter úr, köszönjük szépen. (Dr. Faragó Péter: Általában itt szoktam lenni.) Igen értékes hozzászólás volt.
Tehát például a Magyar Gárdának egy nyíltan rasszista rendezvényét a gyülekezési törvénynek azon szabálya alapján, hogy mások jogát vagy szabadságát sérti, és azt mondja a törvény egyébként, hogy ebben az esetben köteles feloszlatni a rendőrség a rendezvényt, na, kíváncsi vagyok, hogy ha egy ilyen feloszlatás történne, és a bíróság utána értelmezné ezt a törvényi tiltást, akkor jutnánk közelebb ahhoz, hogy mit jelenthet ez.
De szabálysértésként én el tudom azt fogadni, hogy amit a gyülekezési törvény meghatároz korlátként, és azt mondja, hogy ez már nem a békés gyülekezés joga, akkor azt tegyük szabálysértés alapjául. Ezek a megfogalmazások azonban nem erre utalnak, hanem a gyülekezés célját akarják szankcionálni, a gyülekezés célja pedig ilyen értelemben szerintem nem szankcionálható. A gyülekezés megjelenési formája, tehát a gyülekezési jog gyakorlásának a módja szankcionálható. Az szankcionálható, a gyülekezési jog gyakorlásának módja benne van a gyülekezési törvényben, hogy mi az, amire nem terjed ki a békés gyülekezés joga.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még? Nincs, akkor államtitkár úré a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Kellemetlen meglepetés volt számomra, hogy Répássy alelnök úr utolsó mondataiban visszatért a legelső gondolataihoz, ugyanis közben, mint ahogy el is mondta, rájött, hogy nem arról van szó. Mert akkor vette észre, hogy nem a gyülekezési jog korlátozásáról van szó (Dr. Répássy Róbert ingatja a fejét.), mert a gyülekezési jog korlátlan, ebből a szempontból, viszont a csoportban, az olyan csoportban való részvétel, aminek a célja, tehát nem a gyülekezés célját kívánja szankcionálni, hanem ha valaki olyan csoportban vesz részt, aminek a módosító indítvány szerint az a célja, hogy a lakosság egyes csoportjait megfélemlítse. Tehát nyilván sem az eredeti törvényjavaslat, sem ez a módosító indítvány nem a gyülekezési jogot kívánja korlátozni, hanem az olyan csoportoknak a tevékenységét, amelyeknek kifejezetten az a célja, hogy másokban félelmet keltsenek.
Nyilván nincs itt szó arról sem, hogy bárki a véleménynyilvánítást kívánná korlátozni; nincs benne sem az eredeti törvényjavaslatban, sem pedig a módosító indítványban, hogy itt a véleményt kellene korlátozni. Én úgy gondolom, ez a módosító indítvány elfogadható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik; a kormány támogatja tehát az indítványt. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem ért egyet? (13) 13 nem. Ki tartózkodott? (0) Ilyet nem látok; az indítványt elfogadtuk. (Dr. Hankó Faragó Miklós megérkezik az ülésre.)
A 25. pont Herényi Károly indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kér-e valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (14) 14 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 26. pont Bárándy Gergely indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 18 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (7) 7 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 27. pont ugyancsak Bárándy Gergely indítványa. Kormány?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 28. pont ugyancsak Bárándy Gergely indítványa. Kormány?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 29. pont ugyancsak Bárándy Gergely indítványa. Kormány?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 30. pont ugyancsak Bárándy Gergely indítványa. Kormány?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (14) 14 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm a közreműködést.
Következik a 4. napirendi pontunk: az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Egyetlenegy ilyet látok.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét, és kérem, hogy az álláspontja ismertetése előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pontban szereplő, Bárándy Gergely indítványáról kérem a kormány álláspontját. Tessék!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.
A kormány a javaslatot támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki ért egyet az indítvánnyal? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk, és a napirend tárgyalásával is végeztünk.
Köszönöm szépen.
Egyeztetési eljárás - A Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról (COM(2008)396; 2008/0130/CNS); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján
Az előzetes megbeszélésnek megfelelően most a 9. napirendi pontunk következik. Egyeztetési eljárás során bizottsági véleményt kell készítenünk "a Tanács rendelete az európai zártkörű társaság statútumáról" című napirend keretében. Képviselőtársaim előtt van a bizottság által benyújtandó vélemény.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét, és kérem, hogy álláspontját nevének és beosztásának bemondása után szíveskedjék megtenni. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Nagy Gabriella, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.
Röviden ismertetném, hogy az európai zártkörűen működő részvénytársaság statútumáról szóló rendelettervezet egy új társasági formát hozna létre, amely az európai részvénytársasággal szemben zártkörűen működne - tehát a részvényei nem kerülhetnének nyilvános forgalomba - és korlátolt felelősséggel. A fő célközönség a kis- és középvállalkozások lennének. Éppen ezért a Bizottság szabályozása az egyszerűséget, a rugalmasságot és a minden tagállamban egyforma szabályozást kívánja elérni, s ezáltal kívánja a kkv-k mobilitását elősegíteni és támogatni.
A kormány alapvetően támogatni javasolja a rendelettervezetet. Egyes kisebb pontok kapcsán még vannak fenntartásaink, de úgy látjuk, hogy ezt az egyeztetések folyamán kezelni lehet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Szavazás következik. Aki egyetért a bizottság által benyújtandó véleménnyel, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Most visszatérünk az 5. pont alatt jelzett napirendre: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megtárgyalására és egy bizottsági módosító indítvány benyújtására.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőit, és kérem, hogy a véleményük elhangzása előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára a megszólaló szíveskedjék bemondani.
Az 1. pontban Szabó Lajos képviselő úr indítványáról tárgyalunk. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel üdvözlöm az elnök asszonyt és a bizottságot. Dr. Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormány nem támogatja az 1. pontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a kormány tehát nem támogatja az indítványt. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem. Ki tartózkodott? (1) Egy tartózkodás mellett elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 2. pontban Balog Zoltán és Szászfalvi László indítványáról kérdezem a kormányt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem. Ki tartózkodott? (0) Ilyen nem volt; az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 3. pont Balog Zoltán, Szászfalvi László, Semjén Zsolt indítványa. A kormányt kérdezem.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány ezt sem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (16) 16 nem ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
A bizottsági módosító indítványról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: Ezt támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ahhoz kérem még a bizottság egyetértését egy szavazással, hogy az ugyanebben a tárgyban korábban benyújtott, 6133/14. számú indítványunk helyett nyújthassuk be a most elfogadott javaslatunkat. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (10) 10 tartózkodás mellett ezt a cserét is elfogadtuk.
Lezárom ennek a napirendnek a tárgyalását. Köszönöm a részvételt.
Zárószavazás előkészítése keretében tárgyaljuk az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslatot.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét. Kérem, hogy álláspontja ismertetése előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Egyetlen zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtanánk be mint bizottság. Kérdezem a kormány álláspontját, parancsoljon!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes vagyok, és támogatjuk a javaslatot. A javaslat benyújtása azért is indokolt, mert ha nem kerül október hónapban kihirdetésre a jogszabály, akkor gyakorlatilag egy végrehajthatatlan és kezelhetetlen helyzetet eredményezne, mert olyan rendelkezések, a 22-26. §-ban megfogalmazott rendelkezések, mielőtt a törvény hatályba lépne, az előtt hatályon kívül helyeződnének. Ezért kénytelenek vagyunk, illetve ezért is javasoltunk egy ilyen típusú módosító indítványt benyújtani. És mindez a tárgyalás elhúzódása miatt van, mert eredetileg a tavaszi időpontban próbáltuk a törvényt hatályba léptetni, csak időközben ez elhúzódott. Ezért kérem a bizottságot, hogy támogassa ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs.) Szavazás következik. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem értett egyet? (0) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett elfogadtuk, és ezzel a napirend tárgyalását is lezártuk. Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Most képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről kell döntenünk, kettő ilyenünk van. Az egyik a választási eljárásról szóló '97. évi C. törvény módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében című törvényjavaslat, amelynek tárgysorozatba-vételéről és általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Sándor Klára és Magyar Bálint képviselőtársaimat, valamint a kormány képviselőjét is. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy valamelyikük kíván-e szóbeli kiegészítést fűzni az indítványhoz. Sándor Kláráé a szó.
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni, hiszen tavaly bőségesen beszéltünk ugyanerről a törvényről. Csak annyit szeretnék mondani, hogy azért tartjuk továbbra is indokoltnak, mert Magyarország helyzete nem javult, hanem romlott az utóbbi egy évben a nemzetközi viszonyításokhoz képest, s közben megszületett egy európai uniós döntés, amelyet az Európai Unió Parlamentje nagy többséggel hozott. Ebben a tagállamoknak kifejezetten javasolják a kvóta alkalmazását azokban az esetekben, amikor másképpen nem lehet a nemek közötti esélyegyenlőséget biztosítani. Magyarországra messzemenően vonatkozik ez a javaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztők! Ahogy írják az előterjesztésben az előterjesztők, lényegében a T/3066. számú törvényjavaslat egységes javaslatát nyújtották be, tehát azt a javaslatot, amiről az Országgyűlés már egyszer szavazott és amelyet elutasított. Úgyhogy megítélésem szerint, mivel ez, ha jól emlékszem, körülbelül egy évvel ezelőtt történt, én nem tudok arról, hogy a képviselőcsoportunkban lényeges megváltoztak volna az álláspontok. Egyébként akkor a képviselőcsoportunk lelkiismereti szavazás alapján döntött, mivel nem alakult ki egységes álláspont. Én tehát szükségtelennek tartom, hogy ugyanazt az előterjesztést, amelyet egyszer elutasított az Országgyűlés, most újból megtárgyalja. Ha lenne valami nóvum az előterjesztésben; én úgy emlékszem, a nyilatkozatokból úgy tűnt nekem, hogy egy rövidebb, fokozatos bevezetésre tért volna át a két előterjesztő, de végül is nem ezt terjesztették elénk, hanem azt a javaslatot, amelyet teljesen elutasított a parlamentet. Még az egyszerű többséget sem kapta meg egyébként, nemhogy kétharmados többséget.
Ezért én szükségtelennek tartom, hogy az Országgyűlés ebben a formájában még egyszer lefolytassa a vitát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úr álláspontjával ellentétben véleményem szerint célszerű lenne, ha az Országgyűlés erről a témakörről ismételten vitatkozna. Történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen nagy horderejű változások azonnali bevezetésének az esélye általában csekély, de ha több alkalommal nekifognak egy ilyen jelentős átalakításnak (Derültség.), akkor az talán már eredményre vezethet. Tehát mindenkinek volt egy éve, hogy ezt a témakört megfontolja.
Véleményem szerint az előterjesztés tárgysorozatba-vétele támogatandó, az előterjesztés általános vitára alkalmas, és abban bízom, hogy a mostani zárószavazásnál sokkal többen fogják támogatni, mint korábban, és azt sem zárnám ki, hogy esetleg megkapja a kétharmados többséget.
Ez a változtatás kétségtelenül sokak érzékenységét sérti. A férfiakét azért, mert a státusukat nem érzik teljes mértékben biztonságban, pedig nem ez fenyegeti a férfi politikusok státusát; a nők egy részének pedig az a véleménye, hogy ők enélkül is kiválóan szerepelnek, ami jórészt igaz, de lehetővé kell tenni, hogy más nők is kiválóan tudjanak szerepelni.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja változatlan. (Közbeszólás: De nem emlékszünk rá! - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, bizottsági ülés van, a magántanácskozmányokat majd egy más alkalommal folytassák el.
Mátrai Márta képviselő asszonyé a szó.
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Én nagyra értékelem az előterjesztők munkáját, hogy ismét letették a parlament asztalára, illetőleg a bizottság asztalára ezt a javaslatot. De engedjék meg, hogy megfogalmazzam az aggályaimat ezzel kapcsolatban.
Ezt teszem azért, mivel ha elolvassuk a Magyar Köztársaság alkotmányának 66. §-ának (1) bekezdését, az deklarálja az esélyegyenlőséget politikai, gazdasági s a többi értelemben. Én azt gondolom, hogy van egy olyan alkotmányos jogszabályunk, tehát törvényünk, amely sokkal magasabb szintű jogforrás, mint az előttünk lévő törvénytervezet, -javaslat. Az előző beterjesztést, amelyet képviselő asszony és képviselő úr letett az asztalra, széles körű egyeztetés előzte meg, és valamennyien tudjuk ennek az egyeztetés utáni következményét, illetőleg eredményét a magyar parlamentben. Ők is írják, hiszen az általános indokolásban szerepel, hogy 2007. május 15-én benyújtották, aztán a zárószavazás eredményét mindenki ismeri.
Én azt gondolom erről az előterjesztésről, hogy sokkal komolyabb ez a kérdés annál, mint hogy ismét azzal szembesüljünk a szavazásokat követően, mint ahogy az az előző szavazásnál történt, és mintegy a megmosolygás tárgyává tegyük a képviselőknek azt az álláspontját, amely aztán végül is a parlament által nem kerül támogatásra.
Úgy gondolom továbbra is, hogy a parlamentben a képviselő hölgyek, akik itt dolgoznak, sokkal inkább a tudásuk, a munkájuk, a tapasztalatuk, a szakmai elismertségük alapján kell hogy jelen legyenek. S ha kvótákat írunk elő, és ezeket a kvótákat megpróbáljuk betartatni, hát én nem tudom... Azt gondolom, a Magyar Köztársaság alkotmánya lehetőséget teremt arra, hogy a képviselő hölgyek jelen legyenek a törvényhozásban, munkájuk, szakmai tudásuk, végzettségük alapján kifejthessék azt a tevékenységet, amely elismerésre kerül.
Jelen állapotában tehát én ezt nem tartom támogatásra alkalmasnak. Ha leteszünk egy másik javaslatot az asztalra, amely sokkal szélesebb körű politikai támogatottságot élvez, és más tartalommal, mint ami itt megjelent, akkor megfontolásra alkalmas lehet, de jelen szövegszerű megfogalmazásában nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány álláspontját, hogy mi a véleménye az előterjesztésről. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Luczai Zsuzsanna, Önkormányzati Minisztérium)
DR. LUCZAI ZSUZSANNA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm a szót. Dr. Luczai Zsuzsanna vagyok, az Önkormányzati Minisztérium szakmai főtanácsadója.
Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az ügyben a kormány még nem alakította ki álláspontját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárhatjuk? (Nincs ellenvetés.) Köszönöm.
Az előterjesztőké a szó.
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) reflexiói
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Engedjék meg, kedves képviselőtársaim, tisztelt bizottság, hogy néhány észrevételt tegyek.
Az egyik, hogy tudtommal a kormány kialakította az álláspontját, és ezt az előző szavazásnál közölte. Én kíváncsi vagyok arra, hogy a kormány milyen alapon és milyen felhatalmazás alapján változtatta meg ezt az álláspontját. Lehetséges, hogy a nők száma, aránya oly mértékben növekedett a döntéshozatali pozíciókban, hogy a kormány szerint erre a szabályozásra nincs szükség, de a legutóbbi szavazáson, a tisztelt kormány képviselőinek figyelmét fölhívnám arra, hogy a szavazás előtt, igaz, hogy csak egy perccel, de közölték, hogy a kormány támogatja az előterjesztést, pont ebben a formájában, ahogy be van nyújtva. Tehát elég nehéz arra valamilyen választ adni, hogy mi történt a kormány álláspontjában. Úgyhogy én azért úgy tekintem, miután magán a szavazáson a kormány egészére és az egész kormány döntése után alakult ki ez a vélemény, mérvadónak azt a véleményt tekintem. Megkérem a minisztériumot, hogy egyeztessen a miniszterelnök úrral és a kormány többi képviselőjével, hogy vajon ez a felhatalmazás él-e, hogy ebben a vonatkozásban megváltoztassák a véleményüket.
A másik megjegyzésem pedig az lenne, hogy most már körülbelül 70 százalékos támogatást élvez a társadalomban, pártpreferenciáktól függetlenül az az igény, hogy a választójogi törvény olyan típusú módosítására kell sort keríteni, ami a nőknek az esélyegyenlőséget ezen a téren biztosítja. Hangsúlyoznám itt, hogy pártpreferenciáktól függetlenül nagyjából ez az arány érvényesül.
A legutóbbi szavazásnál és az azt kísérő nyilatkozatokban világos volt számunkra is, hogy a parlamenti pártok elnökei közül a többség támogatta ezt a javaslatot. A két nagy párt a parlamentben elnöke révén, mind a Fidesz, mind pedig az MSZP elnökei támogatták ezt a javaslatot. Én remélem, hogy a Fidesz képviselői sort tudnak keríteni arra, hogy akár az európai parlamenti képviselőikkel tárgyaljanak erről, akik feltehetően megszavazták az Európai Parlamentben az esélyegyenlőségi bizottság jelentését ezzel az ajánlással egyetemben, másrészt pedig pártelnöküket nem hagyják újra cserben, és esetleg támogatják ezt a javaslatot.
Mindenesetre a benyújtást az indokolja, hogy a helyzetben semmilyen változás nem történt. Az azóta bekövetkezett, a nemzetközi téren bekövetkezett különböző választások pedig azt mutatják, hogy Magyarország fokozatosan csúszik hátrébb, az egyébként most is szégyenletesnek tartott pozícióról még lejjebb is ezen a téren.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett egyet? (4) 4 nem. Ki tartózkodott? (8) 8 tartózkodás mellett tárgysorozatba vettük.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (4) 4 nem. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartottuk.
S ezzel ezt a napirendet lezártuk.
Következik a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat, a tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Az előterjesztők köre kicsit szélesebb az eddiginél, de képviseletükben jelen vannak képviselőtársaink. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Gönczöl Katalin szakállamtitkár asszonyt.
Először az előterjesztőket kérdezem, kívánnak-e kiegészítést fűzni az előterjesztéshez. Sándor Kláráé a szó.
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Egy olyan súlyú ügyhöz érkeztünk itt ezzel a javaslattal is, amelyet nagyon régen görget maga előtt a Magyar Országgyűlés, és azt gondolom, szintén egyezség van, legalábbis ezt remélem, a magyar politikai erők között abban, hogy valahogy nagyon sürgősen megoldást kellene találni erre a problémára.
Egyébként ha máshonnan nem tudnánk, hogy nagyon nagy baj van, akkor onnan, hogy az ENSZ CEDAW bizottsága, a nők esélyegyenlőségét ellenőrző bizottsága rendszeresen és minden alkalommal és első helyen emiatt marasztalja el az országot, és a magyar parlament 2003-ban hozott egy olyan, önmagára nézve kötelezőnek gondolt határozatot, hogy 2004. március végéig vagy áprilisáig meg kell oldania ezt a problémát, egy tervezetet kell előterjesztenie. 2004. április 16-án meg is született, pontosabban be is terjesztette a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló javaslatot; ez egyébként elég széles körben, a problémával foglalkozó civil szervezetek támogatását is élvezte. De 2004 szeptemberében a kormány átdolgozása visszakérte ezt a javaslatot, és több mint egy évvel később, 2005 novemberében született meg a ma is hatályos törvény.
A civil szervezetek, amelyek egészen testközelből foglalkoznak ezzel a problémával, bántalmazottakat segítenek, előre jelezték, hogy nagy valószínűséggel nem fog működni ez a törvény. Akkor a kormány azt kérte, hogy egy kis türelmi időt adjanak, és nézzék meg, hogy a valóságban működik vagy nem.
Most, amikor kétéves lett ez a törvény, az említett civil szervezetek írtak egy olyan levelet az Igazságügyi Minisztériumnak, a miniszter úrnak, amelyben jelzik, hogy tapasztalataik szerint nagyon nagy hiányosságok vannak ennek a törvénynek az alkalmazhatóságával. Ezért azt gondoljuk vagy azt gondoltuk, hogy az ő tapasztalataikat és egyébként a kormány 2004-ben beterjesztett javaslatát is alapul véve dolgozunk ki egy olyan törvénytervezetet, amely nagyon közel áll ahhoz az osztrák törvényhez, amely a valóságban most működik és európai példának számít.
A lényege a javaslatnak az, hogy a távoltartás elrendelésében ne történhessen az, ami most. Elmondom, mik a legfőbb problémák. Most az azonnali biztonság helyett, amelyet a távoltartás mint jogintézmény kellene hogy garantáljon, előfordul, hogy hat hónap múlva rendelik el a bíróságok a távoltartást. Hat hónap alatt, mondjuk, 25-26 hét telik el, és átlagosan minden héten egyvalaki meghal ilyen párkapcsolati erőszak következtében. Ez bizony elég sok. És ha arra gondolunk, hogy a bántalmazott fél azt szeretné, ha azonnali biztonságba kerülne, és ehhez neki feljelentést kell tenni, s a többi, s a többi, és végig kell mennie egy olyan jogi procedúrán, ahol ma nincs meghatározva, hogy a bíróságnak mi az a maximum idő, ameddig a döntést meghozhatja, akkor beleélhetjük magunkat annak a bántalmazottnak a helyzetébe, aki teljesen, tökéletesen kiszolgáltatott helyzetben van.
Jelentős problémák vannak még a törvénnyel. Én most itt nagyon részletesen nem szeretném ezeket ismertetni, mert majd nyilván az általános vita során, amikor a bizottság általános vitában tárgyalja ezt a törvényjavaslatot, akkor megteszem. Nagyon sok szempontból a civilek leveléből kiderül, hogy milyen okok miatt nem működik ez a törvény. Mi mindazokra a kérdésekre próbáltunk választ találni, illetve mindazokat a javaslatokat próbáltuk beépíteni, amelyeket ők megtettek. S egyébként a mi javaslatunkból - ezt az Igazságügyi Minisztériummal való egyeztetés után megbeszéltük - azt a részt, amelyet ők nehezményeznek, és azt mondták, hogy ez a magyar törvényi rendbe nem jól illeszkedik bele, azt természetesen módosító javaslatokkal ki fogjuk venni. Ez az, hogy polgári peres eljárásban is lehet ilyenkor intézkedni; ezt a részt kivesszük, ezt megígérjük. Mi is úgy gondoljuk jónak természetesen, ha a jogrendbe beilleszkedik ez a törvényjavaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérem szépen először.
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Asszony! Előterjesztők! Hölgyeim és Uraim! Megbeszéltük és áttekintettük ezt a javaslatot. Ugyanakkor és egyidejűleg a civilek levelével együtt, annak kézhezvétele után a problémával foglalkoztunk, de magunktól is megtettük volna.
A 2006. július 1-je óta a büntetőeljárásban alkalmazott távoltartás, mint látható, nem működik. Száz esetben alkalmazták, és a hatékonyságvizsgálat ugyan még nem fejeződött be, de ha ennyi esetben alkalmazták, és ismerve a családon belüli erőszak jelenségének nagyságát, méretét, látenciáját s a többi, veszélyességét, akkor belátható, hogy egyértelműen át kell gondolni az intézményt. Az intézménynek, amely most létrehozandó, helye van önálló törvényben, a szakma is így gondolja; ez még a tárca álláspontja, nem a kormányé. Ennek az intézményrendszernek preventív jellegű, krízist megszakító, bántalmazás, sanyargatás folyamatát megszakító, krízisbe beavatkozó, azonnali segítséget is nyújtó, kényszerelemeket is tartalmazó intézkedéssornak kell lennie, amelynek minden körülmények között a szituációhoz és a veszélyhez arányosnak kell lennie, alkotmányosan megoldott intézményt kell felállítani, és a jogbiztonság követelményének meg kell felelni.
Úgyhogy ennek megfelelően a magam részéről, illetve természetesen a tárca nevében támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Azt a helyzetértékelést, mely szerint a jelenleg létező távoltartási intézkedés nem váltotta be a jogalkotói reményeket, magam is elfogadom, és úgy gondolom, ez egy fontos kiindulási pont. De ezzel a jogi megoldással, ahogyan az előterjesztők ezt kívánják kezelni, ezzel már akkor sem értettünk egyet, amikor az előző ciklusban beterjesztették, tehát ezzel az önálló jogintézményként való szabályozással.
Én változatlanul csak a büntetőeljárás kényszerintézkedéseként tudom elfogadni a távoltartás intézményét. Azzal egyetértek, hogy lehet gyorsítani és lehet szigorú határidőkhöz kötni, van is a tervezetben ilyen szabály. Én tehát inkább azt javasolnám, hogy ha a távoltartás intézményét szeretnénk felülvizsgálni, akkor mindenképpen a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálatára kerüljön sor, és ne erre az önálló szabályozásra. Ez a törvényjavaslat számos olyan fogalmat használ, teljesen... - elnézést, nem az előterjesztőket minősíti, inkább csak azt kell mondjam, hogy zavaros jogi fogalmakat használ. Kezdve attól, hogy például az egyik bántalmazói kategóriát úgy hívják, hogy "a belsőséges kapcsolat kialakítására törekvő, de a másik fél részéről elutasított személy" - hát nagyon szubjektív ez a megfogalmazás, és nem tudom, hogyan fogják tudni ezt majd a jogalkalmazók alkalmazni.
Az egész probléma abból keletkezik, hogy mindazok a magatartások, amelyek a családon belüli erőszak megjelenési formái, azok egyébként büntetőjogilag szankcionálandó, tehát büntetendő cselekmények, vagy szabálysértési, vagy büntetőjogi szabályai vannak. A legutóbbi törvénymódosításnál például a zaklatás tényállásában ezt próbálták még tovább kiegészíteni újabb törvényi tényállásokkal. Tehát ha nincs lefedve teljesen - látom, hogy államtitkár asszony rázta a fejét - ez a lehetséges magatartási kör, akkor viszont nem ebben a külön törvényben kell szabályozni, hanem vagy a büntető törvénykönyvben, vagy pedig a szabálysértési törvényben kell azokat az esetleges, lehetséges tényállásokat még kiszélesíteni.
Összefoglalva tehát: szerintem a probléma abban az értelemben létezik, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a távoltartás büntetőeljárási szabálya, de ez a kezelési mód nem alkalmas arra, hogy ezt orvosoljuk. Én javaslom, hogy vonják vissza az előterjesztők, és esetleg az Igazságügyi Minisztériummal próbálják egy olyan átdolgozás után visszahozni elénk, amelyben a büntetőeljárási és esetleg büntetőjogi jogszabályok felülvizsgálata történjen meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely! (Dr. Répássy Róbert távozik az ülésről.)
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! A Magyar Szocialista Párt álláspontja kapcsán ebben a témában két részre szeretném osztani a mondandóm. Először is, hiszen szavazunk a tárgysorozatba-vételről, másodsorban pedig az általános vitát is most a bizottsági keretek között lefolytatjuk, ilyenformán két részre osztom.
A tárgysorozatba-vétel vonatkozásában frakciónk jó szívvel és feltétel nélkül tudja támogatni a javaslatot, hiszen mi is úgy gondoljuk, hogy az a társadalmi cél, amelyet ez a módosító javaslat megfogalmaz és célul tűz maga elé, feltétlen támogatás igényel és fog is élvezni a mi képviselőcsoportunk részéről. Hiszen ezzel a problémával foglalkozni kell; tényleg nagyon súlyos helyzet állt elő a magyar társadalomban. Olyannyira, hogy a mi képviselőcsoportunk a kormánnyal szoros együttműködésben egyébként elkészített - és ez a javaslat gyakorlatilag szintén olyan állapotban van, hogy akár benyújtásra is kész - ugyanebben a témában egy javaslatot. Mindazonáltal szerencsésebbnek és jobbnak tartanánk azt, ha a mi elképzeléseink ennek a javaslatnak, ennek a benyújtott javaslatnak a keretei között tudnának megvalósulni.
Répássy képviselő úr elmondta a problémáit, aggályait a javaslattal kapcsolatban. Ezeket az aggályokat részben mi is osztjuk. Ebből kifolyólag úgy tudjuk támogatni a benyújtott törvényjavaslatot, ha az előterjesztők készek arra, hogy akár jelentős módosításokat tartalmazó módosító javaslatokat is befogadjanak a javaslat keretei közé. Természetesen azt, hogy ezek mik lesznek és milyen irányúak, nem feltétlenül most, a bizottsági ülésen kell megvitatni, hanem egy ennél szűkebb körű és informális tárgyalás keretében.
Összefoglalva tehát: a tárgysorozatba-vételt támogatjuk. Az általános vitára alkalmasság megállapítását is támogatjuk, azzal, hogy a végszavazáskor csak akkor tudjuk elfogadni a javaslatot, ha jelentős módosítások megtörténnek ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Visszaemlékszem a megelőző törvény vitájára (Dr. Gál Zoltán: Mi is.) - Gál képviselő úr is, ennek örülök, akkor már ketten biztosan vagyunk, de szerintem többen is. Igen sokféle fenntartást hangoztattunk az akkori vitában is.
Én azt gondolom, hasonlóan Répássy képviselőtársamhoz, hogy a jelzés, hogy nem váltotta be a törvényjavaslat a hozzáfűzött reményeket, nyilvánvaló, és hadd tegyem hozzá, nem is lep meg minket. Hiszen nekünk, mint előbb is mondottam, voltak kétségeink a törvény értelmét illetően. A jelenlegi helyzetben a mi helyzetünket, az Országgyűlés, a bizottság helyzetét ott látom problematikusnak, hogy nincs valóságos leltár előttünk a problémakörről. Kétségtelen, hogy az előadók képviselője általánosságban utalt problémákra, Gönczöl Katalin mondott egy statisztikai adatot, amiből azt a következtetést vonja le, hogy a törvény nem úgy működik. Én azért érzem megalapozottnak azt, hogy a törvény nem működhet megfelelően, mert semmi visszajelzésünk nincs. Mi nem hallunk ennek a törvénynek a működéséről, és nem tudunk róla semmit, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban. Mik azok a problémák, amire az előterjesztő csak utal, amire Bárándy képviselő úr is csak utal, amikor azt mondja, hogy jó néhány módosító javaslatot kell elfogadni? Én nem tudom, hogy mik ezek. Úgy belemenni egy általános vitába, hogy nincs világos képünk egy nem egészen - vagy valamivel több mint - kétesztendős jogintézmény működéséről, kontraproduktívnak érzem. Miről fogunk akkor vitatkozni?
Azt gondolom tehát, látnunk kellene, pontosan, precízen egy leltárt erről a dologról. Merthogy a magyar társadalomban is számtalanszor találkozunk az erőszak jeleivel vagy olyan kétségbeejtő tragédiával, mint ami a hétvégén történt, ami, gondolom, mindenkit megrázott; egyéni tragédiáról van szó, de ilyenek is feltételezhetően tükröznek emberi együttélési problémákat, konfliktuskezelési problémákat; azt, hogy nem találnak az emberek megoldást bizonyos kérdésekre, és irracionális és tragikus események következnek be. Tehát nyilvánvalóan adva van egy problémahelyzet, amivel foglalkoznia kell az Országgyűlésnek. Hadd tegyem hozzá, hogy azért ennek abba az irányba kellene mutatni, hogy hogyan tudunk olyan törvényi szabályozást találni, vagy hogyan tudjuk törvényi szabályozással azt előmozdítani, hogy az emberek közötti tolerancia, a megértés, az együttműködési készség, helyzetek kölcsönös elfogadása és az ahhoz való alkalmazkodás történjen meg. Mert azt gondolom, hogy amikor családon belüli erőszak robban ki, akkor ezek a magatartások, ezek a megoldáskeresések, konfliktusmegoldások futnak zátonyra és okoznak tragédiákat. Nem tudom egyébként, hogy azok az irányok, amelyeket a 2006-os törvény kijelölt, vagy amit ez a javaslat tartalmaz, ezeket a konfliktusokat meg tudja-e oldani, meg lehet-e egy olyan borzalmas családirtást akadályozni távolságtartó intézménnyel, amivel sajnos elég gyakran találkozunk a sajtó hasábjain, és kétségbeeséssel vagy végtelen szomorúsággal tölt el minden olvasót vagy mindenkit, aki ilyen hírről értesül.
Ezért nem érzem magam abban a helyzetben, hogy akár egy általános vitára alkalmasságot támogassak, mert úgy érzem, egyáltalán nincs rálátásom erre a problémakörre. Én inkább azt a javaslatot szeretném megtenni, azt mondta a kormány tisztelt képviselője, hogy folyamatban van a hatásvizsgálat. Jussunk mielőbb a végére, és szeretnék látni egy részletes, alapos, az intézmény működési állapotát és a most hatályos jogszabály alkalmazásában fölmerülő problémákat elemző kimutatást.
ELNÖK: Elnézést kérek, képviselő úr, arra kérném szépen, minden megszólalóval együtt, hogy tíz perc múlva kezdődik a plenáris ülés.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azonnal befejezem, elnök asszony. És természetesen ezek a kérdések nemcsak jogi kérdések; gondolom, ezzel egyetértünk: pszichológiai, szociológiai, olyan kérdések, amelyekre szintén ki kellene térnie egy anyagnak. Én tehát egy ilyen anyag ismeretében érezném magam abba a helyzetbe hozottnak, hogy a hogyan továbbra határozott állásfoglalást tudjak kialakítani. Ami itt elhangzott, meg az, hogy olvasok egy törvényjavaslatot különböző megoldási javaslatokkal, természetesen arra éppen alkalmas lehet, hogy na, akkor most vitatkozzunk, a vita kedvéért, de nincs értelme - ebben az ügyben nem szabad a vita kedvéért vitatkozni.
Azt kérem tehát, hogy lássuk ezt a helyzetet, lássuk ezt az anyagot, ezt a leltárt. Addig pedig, úgy gondolom, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek a javaslatnak a minőségéről, már olyan értelemben vett minőségéről, hogy mennyire produktív, mennyire hatékony, mennyire alkalmas a problémák megoldására, pozitív értelemben állást tudjunk foglalni.
Köszönöm a türelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Újra felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy még két napirendünk van ezen kívül, és a plenáris ülés azonnal kezdődik. Úgyhogy mindenkitől önmérsékletet kérnék szépen.
Az előterjesztőké a szó.
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) reflexiói
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony, rövid leszek. Azért gondoljuk, hogy önálló szabályozásban van szükség erre, nemcsak azért, mert ez a probléma súlyára hívja föl a figyelmet, egy olyan probléma súlyára, ami mellett hajlamosak vagyunk a hétköznapokban elmenni. Hanem azért is, mert itt nem ugyanarról a fajta erőszakról van szó, mint az erőszak más eseteiben: itt egy szociálpszichológiai, intézményesített szociálpszichológiai jelenségről van szó, amit egyébként nők elleni erőszaknak szoktak hívni, és nagyon sokféle megnyilvánulása van, nemcsak a fizikai, és arról a fajta patriarchális gondolkodásról, amely birtokának, saját tulajdonának tekinti a nőt. Spanyolországtól Svédországig azért alkottak önálló szabályozásokat, hogy erre fölhívják a figyelmet. Azt gondoljuk, hogy nekünk is ezt kellene tennünk, nem utolsósorban azért, mert az ügyészség és a bíróság, ügyészek, bírák figyelmét is föl kell arra hívni, hogy itt valami olyan probléma van, amivel ők korábban találkoztak ugyan, de nem biztos, hogy úgy kezelték, mint ahogy az elvárható lett volna.
Azért örülök annak, amit Bárándy képviselő úr mondott, mert ezzel is időt takarítunk meg, és mindent, amivel időt takarítunk meg, azt természetesen mi támogatjuk. Mindent, amivel előreléphetünk, azt támogatjuk, tehát akár jelentős módosulásokkal is, de azt szeretnénk, ha minél előbb és mindenképpen sokkal hatékonyabb törvény lenne, mint a jelenleg érvényes.
Salamon képviselő úrnak pedig azt szeretném mondani, hogy az Unióban most lett nemrég vége annak a kampánynak, egy fél éve annak a másfél éves kampánynak, amely kifejezetten a nők elleni erőszakkal foglalkozott. Hihetetlen mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre, ezek nagy része magyarul is elérhető, és vannak speciálisan a magyar helyzetre vonatkozó adatok. 1998 óta ugyan sajnos reprezentatív felmérés nem készült ebben az ügyben, viszont azt nagyjából tudjuk, hogy körülbelül minden negyvenedik megverés után fordulnak rendőrhöz; az első eset, amikor külső segítségért kiált valaki, az körülbelül a negyvenedik verés szokott lenni a szakemberek tapasztalatai szerint. Én azt gondolom, ez elég súlyú ahhoz, így egymagában is, hogy lépjünk és minél gyorsabban.
Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki egyetért az indítvány tárgysorozatba-vételével, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem értett egyet vele? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (10) 10 tartózkodás mellett az indítványt tárgysorozatba vettük.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára is alkalmasnak tartja az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (2) 2 nem. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találtuk.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen a közreműködést.
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (COM(2008)426; 2008/0140/CNS); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján
Rátérünk az egyeztetési eljárásokra: "a Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról" szóló bizottsági véleményt kell megtárgyalnunk.
Üdvözlöm a napirendnél a kormány képviselőit. Először önöké a szó, csak kérem, hogy az időre tekintettel nagyon röviden tájékoztassanak bennünket.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Baranyi Bertold, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Baranyi Bertold vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormány üdvözli és támogatja az irányelvben való gondolkodását a Bizottságnak és a kiterjesztését az egyenlő bánásmód követelményének közösségi szinten. Nem is tehet mást, hiszen Magyarország horizontális megközelítést alkalmaz ebből a szempontból. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az Unió a saját hatáskörei között maradjon, általános vizsgálati fenntartást nyújtottunk be a Bizottságnál, annak érdekében, hogy a részletes szöveg is megfeleljen ezeknek a követelményeknek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Kérdésem van igazán. Én úgy látom, hogy a javaslat hátterének definíciója, tehát az ott leírt megkülönböztetési témakörök és a cím eltér egymástól. Kérdésem: mi az eltérés oka? Miért nem a teljes felsorolást tartalmazza a cím? Onnan két tétel kimaradt, nem tudom az okát, erre szeretnék információt kapni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés van-e? (Nincs.) Az előterjesztőt kérdezem.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a kérdést. Arra tekintettel nem szerepel a címben, hogy a Tanács 2000/43/EK. irányelve horizontális jelleggel szabályozza a faji és etnikai megkülönböztetésről szóló szabályokat. Ez az indoka a különbségnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel van-e? (Nincs.) Nincs, szavazás következik.
Aki a bizottsági vélemény benyújtásával egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, túlnyomó többséggel elfogadtuk.
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről (COM(2008)151; 2008/0062/COD); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján
Következik egy másik egyeztetési eljárásban való véleményalkotásunk: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét, és véleménye előtt kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Önöké a szó.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Fazekas Judit, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Fazekas Judit vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára. Kolléganőm pedig dr. Szurday Kinga, aki adatvédelmi szakértő az alkotmányügyi főosztályon. Csak néhány szóban szeretném összefoglalni az irányelvtervezetet.
A közlekedésbiztonság javítását célzó tervezetről van szó, amelynek alapvető céljait, tehát hogy a közlekedésbiztonságot sértő súlyos bűncselekmények miatt kiszabott szankciók végrehajtását, amennyire csak lehet, az uniós együttműködéssel megkönnyítsük, a magyar kormány teljes mértékben támogatja, és egyezik azzal az iránnyal, amelyet egyébként a magyar kormány és kormányprogram is követ.
A legsúlyosabb bűncselekmények itt az ittas járművezetés, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a piros jelzésen való áthaladás és a sebességkorlátozás túllépése. Azt azonban az irányelvtervezet tárgyalása során nagyon fontosnak tartjuk, hogy olyan jogalapon szülessen meg ez az irányelv és olyan intézkedéseket hozzon, amelyek egyeznek az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amelyek e tárgykörben, illetőleg az első pilléres, illetve harmadik pilléres együttműködés közötti határvonalak megállapítására vonatkoznak, és ezért az irányelvtervezet tárgyalása során ezeket a szempontokat nagyon fontosnak tartjuk, és követjük az eddigi ítélkezési gyakorlatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Hankó Faragó Miklós alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az ilyen típusú ügyekhez viszonylag ritkán szoktunk hozzászólni, de én fontosnak tartom, hogy a jegyzőkönyv rögzítse, hogy annak idején, amikor az objektív felelősség rendszerének bevezetése napirenden volt a Magyar Országgyűlésben, és nagyon sokat vitatkoztunk ebben a kérdésben, felmerült, hogy a magyar KRESZ rendkívüli módon elavult és idejétmúlt. Bár sok módosításon esett át, messze nem alkalmas arra, hogy az európai elvárásoknak megfeleljen. Én tehát fontosnak tartanám, hogy a kormányzat célul tűzze ki azt is, hogy új KRESZ-t alkot, erre vonatkozóan számos előkészítő munka folyt.
Egyetértek a bizottság véleményének tervezetével, hogy itt jogi szempontokat és nemcsak célszerűségi, szükségességi szempontokat is figyelembe kell venni. Például csak egy apróság, hogy 14 európai uniós tagállamban nem tilos alkoholt fogyasztani vezetést közvetlenül megelőzően vagy alkoholos befolyásoltság alatt vezetni bizonyos szintig. Van olyan ország, ahol a magyar bűncselekményi értékhatárt elérő szintig lehet anélkül alkoholt fogyasztani, hogy bárki bármilyen szabályt megsértene. Vagy szeretnék utalni arra, hogy például a vasúti átjáróban való áthaladás jelenlegi magyar hatályos szabályozása a sebességkorlátozás tekintetében nem egyezik az európai közlekedési egyezmény rendelkezéseivel. Vagy vannak országok, ahol van objektív felelősség, és vannak országok, ahol nincs objektív felelősség.
Önmagában véve az ilyen típusú szabályozásnak az egyoldalú átvétele vagy a végrehajtás lehetővé tétele veszélyeket is rejt magában, mert az egységes jogalkalmazás és joggyakorlat a legfontosabb szempont lenne. Ahhoz, hogy Európában mindenki kulturáltan, normálisan közlekedjen, nagyon nagy szükség lenne arra, hogy olyan szabályok legyenek, amelyeket könnyű egységesen követni, mert nagyon eltérőek ezek a szabályok.
Nem szeretném javasolni azt, hogy a véleménytervezethez bármit írásban hozzáfűzzünk, de azt fontosnak tartottam, hogy ez elhangozzon és a jegyzőkönyvben szerepeljen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.
Aki egyetért a bizottsági vélemény beadásával, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
S ezzel a napirend és a bizottság ülésének is a végére értünk. Köszönöm szépen a részvételt, a viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 5 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea