AIÜB-33/2008.
(AIÜB-103/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. október 13-án, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend kiegészítése és elfogadása *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám); zárószavazás előkészítése *
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6374. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Gyenge Anikó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Észrevételek *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/6444. szám); általános vita *
Dr. Jeney Petra (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről *
a) A meg nem valósuló kormányzati negyed beruházására fordított sok milliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6052. szám); általános vita *
Dr. Balsai István (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
b) A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6429. szám); általános vita *
Gulyás József (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Iváncsik Imre államtitkár, Honvédelmi Minisztérium) *
Észrevételek *
Gulyás József (SZDSZ) reflexiója *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának megkeresése dr. Eörsi Mátyás úrnak, az Európai ügyek bizottsága elnökének a Házszabály 134/B. §-a szerinti egyeztetési eljárás során folytatott gyakorlata tárgyában (AIÜB/1-2/2008.); állásfoglalás kialakítása *
Hozzászólások, reflexiók *
Szavazás *
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám); általános vita *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" című program elfogadásáról szóló H/6240. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételével kapcsolatos döntés tárgyában (AIÜB/1-5/2008.); állásfoglalás kialakítása *
Szavazás *
Egyebek *
Elnöki bejelentések *
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
2. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám)
(Általános vita)
3. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6374. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/6444. szám)
(Általános vita)
5. Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A meg nem valósuló kormányzati negyed beruházására fordított sok milliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6052. szám)
(Dr. Balsai István, dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6429. szám)
(Gulyás József (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
6. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának megkeresése dr. Eörsi Mátyás úrnak, az Európai ügyek bizottsága elnökének a Házszabály 134/B. §-a szerinti egyeztetési eljárás során folytatott gyakorlata tárgyában
(AIÜB/1-2/2008.)
(Állásfoglalás kialakítása)
7. A Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" című program elfogadásáról szóló H/6240. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételével kapcsolatos döntés tárgyában
(AIÜB/1-5/2008.)
(Állásfoglalás kialakítása)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) távozása után dr. Navracsics Tibornak (Fidesz)
Dr. Balogh László (MSZP) távozása után dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) távozása után Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) távozása után dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Jeney Petra főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gyenge Anikó osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Iváncsik Imre államtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 3 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság mai ülésén megjelentek. Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet.
Megállapítom, hogy az ülésünk a helyettesítésekkel együtt határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Horváth Zsolt helyettesíti Dorkota Lajost, Wiener György Szabó Évát, Bárándy Gergely Simon Gábort, Mátrai Mátra Navracsics Tibort.
A napirend kiegészítése és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre és annak kiegészítésére a kiküldöttekhez képest. Elsőként tárgyalnánk a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése című napirendet. Ezzel a kiegészítéssel kérdezem, hogy a napirendhez van-e valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, akkor szavazás következik.
Aki egyetért a napirenddel, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag fogadtuk el.
Elsőként tárgyaljuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítését. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét, és arra kérem, hogy állásfoglalása előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Képviselőtársaim kézhez kapták a módosító javaslatot, amely tíz pontból áll; valamennyit a kormány nyújtotta be, és kéri annak elfogadását.
Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Horváth István vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője.
Annyit javaslok megfontolásra, hogy az ajánlás 8. pontjában a felvezető szöveg és a benyújtott módosító javaslat szövegének összhangja érdekében a felvezető szöveget úgy kellene megváltoztatni, hogy "a 43. § (1) bekezdésében az Mt. 119. § (3) és (6) bekezdésének", tehát látható, hogy a (3) is változna. Ennyivel ki kellene egészíteni a felvezető szöveget az ajánlásnál.
Egyébként a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ha jól értem, annyi változás lenne, hogy az Mt. 119. § (6) bekezdése elé oda kellene írnunk egy (3) számot is; csak hogy egyszerű legyen a javaslat. Azt gondolom, ezt külön nem kellene kiemelnünk a csomagból, ezt elég egyszerűen át tudjuk látni.
Megnyitom ezzel kapcsolatosan a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, senki; gondolom, a kormány képviselője sem kíván külön reagálni.
Aki egyetért a benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslattal, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett egyet? (0) Ilyen nem volt. Ki tartózkodott? (14) 14 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
Köszönöm szépen, a napirendet lezárom.
Most mégis fogok kérni egy napirendi sorrendcserét, mert az emberi jogi bizottság ülésén még nem fejeződött be a napirend tárgyalása, úgyhogy most a szerzői jogi törvényt vennénk elő, melynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk, úgy is mint első helyen kijelölt bizottság.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét. Ugyanaz a kérésem, aki majd nyilatkozni fog, kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az általános vitára való alkalmasságról kell tehát döntenünk. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e kiegészítést fűzni.
Dr. Gyenge Anikó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. GYENGE ANIKÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Dr. Gyenge Anikó vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai uniós jogi főosztályán osztályvezető. Ha megengedik, csak nagyon röviden bemutatnám az előterjesztést.
A szerzői jogi törvény önök előtt fekvő módosítása közepes terjedelmű módosítás, amely néhány apróság mellett három jelentősebb kérdéskört érint. Ezeknek egy része a közösségi joggal való összhang megteremtését szolgálja, más részük pedig a joggyakorlatban felmerült egyes problémák megoldását szolgálja.
A három fő pillére a módosításnak: a közösjog-kezelési rendszer kisebb terjedelmű átalakítása; a nyilvános haszonkölcsönzési jog bevezetése; az árva művekkel kapcsolatos speciális engedélyezési rendszer bevezetése.
A közösjog-kezelő szervezetek működésével kapcsolatban az utóbbi időben számos probléma merült fel. Ezek közül az előterjesztés kettőt kíván orvosolni: az egyik a közösjog-kezelő szervezetek díjszabásai rendjének részletesebb kialakítása, szabályozása, amelynek célja elsősorban az, hogy a jogosultak és a felhasználók egy transzparens rendszerben, az érdekek egyforma figyelembevételével tudják kialakítani a díjszabásukat. Illetve ezzel kapcsolatban az állami szervek közötti feladatmegosztás is módosul, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól elkerülnek a felügyeleti hatáskörök, és ezeket a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megosztva fogja végezni a hatálybalépést követően.
A nyilvános haszonkölcsönzési joggal kapcsolatban a 2006/115/EK. irányelv átültetésére, illetve a teljes körű harmonizáció elvégzésére kerül sor. Ennek következtében az irodalmi és zeneművek kottában, illetve könyvben való kifejeződései a könyvtárakban való kölcsönzések után a jövőben jogdíjkötelesek lesznek, ami azt jelenti, hogy a szerzők a könyvtári kölcsönzés után jogdíjat fognak kapni. Tekintettel arra, hogy a könyvtárak kultúratámogató funkciója igen erős, és nem kívánjuk veszélyeztetni ennek a jogdíjnak a bevezetésével azt, hogy az emberek továbbra is könyvtárba járjanak, ezért a díj megfizetését az állam átvállalja a kötelezettektől.
A harmadik kérdéskör pedig az árva művek speciális engedélyezése. Árva műről akkor beszélünk, amikor egy szerzői mű még védelem alatt van, de nem tudjuk, hogy hol van a szerzője, illetve nem tudjuk, hogy ki a szerzője. Ha erre nincs egy speciális engedélyezési rendszer, akkor ezek a művek a legtöbb esetben vagy felhasználatlanul maradnak, vagy pedig jogsértő módon használják fel őket. A szerzői jogi törvény módosítása ebben a körben egy olyan engedélyezési rendszert vezet be, amelyben az engedélyező a Magyar Szabadalmi Hivatal lesz, és tekintettel arra, hogy természetesen előfordulhat, hogy a jogosult, akár az engedély tartama alatt, akár később megjelenik, ismertté válik, ezért a tervezet olyan kiegészítő szabályokat is tartalmaz, amelyek figyelemmel vannak az ilyen esetekben felmerülő jogszerű, illetve legitim érdekekre is.
Ezek tehát a fő pillérek. Ezeken kívül kisebb jelentőségű módosítások vannak csak a szövegben.
Kérem a tisztelt bizottságot, az általános vitára bocsátást támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Varga László!
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Elég kimerítő tájékoztatást kaptunk a törvénymódosítás tartalmi elemeiről. Valóban, ez a három nagy csoport található, ebbe a három nagy csoportba sorolható a módosítás.
Azt gondolom, az egyik egy igazgatási kérdés, amely rendet tesz a közösjog-kezelő szervezetek életében, a Szabadalmi Hivatalra róva többletfeladatokat. Szerintem ez a része a törvénymódosításnak mindenképpen kívánatos. A másik két csoportba tartozó ügyeket pedig az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, úgymond, kötelességünk véleményem szerint módosítanunk.
Aki ebben a műfajban kicsit is járatos, tudhatja, hogy nem tegnap indult el ez a módosítási szándék. Ennek megfelelően már tavasszal is a szakmai szervezetekkel, érdekeltekkel komoly párbeszédet folytatott a kormány, s hadd mondjam el, hogy ezeknek a szándékoknak a beépítésére koncentrálva született meg ez a szabályozás. Azt gondolom, ebben akár pártokon felülemelkedve, akár egyhangú döntés is születhet a parlamentben, ami nyilván egy kiérlelt és hosszú munka eredménye.
A magam részéről tehát az általános vitára való alkalmasságot mindenképpen támogatom, és azt gondolom, beszélhetek a frakcióm nevében is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reagálni.
DR. GYENGE ANIKÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki nem? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (14) 14 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Előadót is kell állítanunk mint első helyen kijelölt bizottságnak. Én Varga Lászlót javasolom. (Dr. Varga László: Köszönöm.)
Nem sikerült megismerni az ellenzék álláspontját, de azért megkérdezem, hogy kisebbségi véleményt kívánnak-e előterjeszteni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem hangzott el semmi, akkor nem, köszönöm szépen.
Ennek a napirendnek a tárgyalását is lezárom. Köszönöm szépen.
Következik a Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, melynek általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a kormány képviselőit. A kérésem ugyanaz: aki a kormány álláspontját ismerteti, kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Parancsoljon!
Dr. Jeney Petra (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JENEY PETRA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Jeney Petra vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bel- és igazságügyi és migrációs főosztályának vezetője.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az Amerikai Egyesült Államokba történő vízummentes utazás céljából megteendő magyar vállalások utolsó darabja reményeink szerint. Hazánk számára az Amerikába történő vízummentes utazás régóta külpolitikai prioritás, ez gyakorlatilag 2007 augusztusában vált realitássá, amikor az Egyesült Államok a vízummentesség kérdését egy megerősített biztonsági együttműködés keretében helyezte, és új szempontokat írt elő a vízummentességre törekvő országok számára.
Magyarország 2008. március 17-én egyetértési nyilatkozat aláírásával vállalt politikai kötelezettséget arra, hogy a vízummentességi programban részt vesz. Ezt követően a Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló megállapodást írta alá hazánk, amelyet a 2008. évi XXXV. törvény hirdetett ki. Ezt követően miniszteri levélváltásra került sor az elveszett, illetve ellopott útlevelek adatainak cseréjéről. Ezt követően, 2008. május 15-19. között amerikai delegáció látogatott Magyarországra, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködési képességét, a határőrizetet, a hazai útlevél-kiadási és okmánybiztonságot vizsgálták.
Az önök előtt fekvő megállapodás a negyedik és egyben záró momentuma a magyar fél kötelezettségvállalásainak, és olyan típusú együttműködést teremt meg, amelynek a jogi alapja a magyar jogrendben már ismert a prümi szerződés keretében; gyakorlatilag online DNS- és daktiloszkópiai referenciaadatok cseréjéről van szó. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek referenciaadatok, nem személyes adatok; online valós idejű találatot kap a másik fél, és ezt követően indul meg a jogsegélyeljárás vagy jogsegélykérelem, amelyet a találat fényében indít a másik állam a megkeresett fél irányában.
Amennyiben a Magyar Országgyűlés kihirdeti a jelen törvényjavaslat tárgyát képező megállapodást, reményeink szerint minden akadálya elhárul annak, hogy hazánk a vízummentességi programban részt vehessen, és a magyar állampolgárok vízummentesen utazzanak az Egyesült Államokba.
Figyelmüket köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Gondolom, értelemszerűen a kormány képviselője nem kíván reagálni, úgyhogy szavazás következik.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (0) Ki tartózkodott? (14) 14 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Az 5. napirendi pontunk következik vizsgálóbizottságok tárgyában.
Elsőként a meg nem valósuló kormányzati negyed beruházására fordított sok milliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot tárgyaljuk. Balsai István és Cser-Palkovics András fideszes képviselők önálló indítványáról van szó; úgy látom, az előterjesztők közül Balsai képviselő úr mint bizottsági tagunk is van jelen.
Üdvözlöm a napirend előadói közül Balsai Istvánt. Kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni. Parancsoljon!
Dr. Balsai István (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elsősorban a kormánypárti képviselők figyelmét szeretném arra felhívni, hogy a vizsgálóbizottság elnevezése nem véletlenül került úgy megfogalmazásra, hogy a közpénz - s a többi, az előzményeket nem mondom - elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság legyen az elnevezés elképzelésünk szerint. Önök, akik megszavazták annak idején ennek a kormányzati negyednek a megvalósítását, majd ezt követően tudomásul vették azt is, hogy ebből nem lesz semmi, önök szabtak egy határidőt a kormánynak arra, hogy elszámoljon, tehát jelentse, mi történt a tizenvalahány milliárd forinttal. Nos, önök ugyanúgy tudják, mint én, hogy ez a jelentés egyáltalán nem készült el, hanem három és fél hónapos késéssel a múlt héten valami papírt odavetettek a pénzügyi bizottság albizottságának asztalára; a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mit tartalmaz. A vizsgálóbizottság módot és lehetőséget nyújtana arra, hogy az ott felsorolt kérdések kapcsán - ott meg vannak számozva, nem akarom ezeket felolvasni - alaposan nézzenek utána annak, hogy ezt az elképesztő ötletet az adófizetők pénzéből miért kellett ennyivel támogatni, és mi ennek a konzekvenciája. Nyilván tudják, hogy van egy üres grund, aminek semmiféle jövője nincs, hiszen nem építési terület, természetesen semmiféle rendezési terv nem vonatkozik rá, semmiféle elképzelés, nyilván forgalomképtelen, mint a világon minden ilyen telek.
Erre vonatkozna a vizsgálóbizottság, és azt kérem, támogassák. Ez a szokásos módon fele-fele összetételű bizottság lenne, öt MSZP-s képviselővel és a mostani helyzetnek megfelelően öt úgynevezett ellenzéki képviselővel - beleértve az SZDSZ-t és az MDF-et is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet; gondolom, reagálni sem óhajt, képviselő úr.
Először a tárgysorozatba-vételről döntünk, ha ez megtörtént, utána az általános vitára való alkalmasságról.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Kérdezem tehát először a bizottságtól, ki ért egyet azzal, hogy tárgysorozatba vegyük az indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki azt támogatja, hogy általános vitára is alkalmas, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag vettük tárgysorozatba és általános vitára is alkalmasnak találtuk.
Következőként tárgyaljuk a Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét, illetőleg annak általános vitára való alkalmasságát.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Gulyás József előterjesztő képviselő urat, a kormány képviseletében pedig Iváncsik Imre államtitkár urat.
Megkérdezem először az előterjesztőt, kíván-e kiegészítést fűzni az előterjesztéshez.
Gulyás József (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Nagyon röviden, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Hasonló jellegű ügyben, ahol már nyomozás folyt, illetve büntetőeljárás, állított föl a Magyar Országgyűlés vizsgálóbizottságot. Itt egy példátlanul súlyos ügyről van szó, amelynek esetében van mit tisztáznunk. Ráadásul ennek a vizsgálóbizottságnak a működése sokat segíthet abban, hogy közelebb kerüljünk bizonyos tekintetben a megoldásokhoz, konkrétan hogy a biztonsági szolgálatok, magánnyomozó-irodák tevékenységének törvényességi ellenőrzése mennyiben biztosított hatékonyan Magyarországon, illetve az így keletkező adatainkat, amelyeket ilyen cégek gyűjtenek, hogyan kezelik, hogyan kezelhetik a jövőben. Mind-mind egy sor olyan kérdésre kaphatunk választ, aminek a megoldásával szerintem előbbre léphetünk. Konkrét jogalkotási feladatok is következhetnek a bizottsági munka után.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének álláspontját kérem. Parancsoljon, államtitkár úr!
A kormány álláspontjának ismertetése (Iváncsik Imre államtitkár, Honvédelmi Minisztérium)
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony, és köszönöm a lehetőséget. Örülök annak, hogy Gulyás úr egy korábbi ügyre való hivatkozással indított, én is erre szeretnék majd hivatkozni. A kormány egyértelműen támogatja, mondhatnám úgy is, hogy örömmel üdvözli ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét, ha megvalósul. S mivel a korábbi ügyben sem volt olyan kitétel, amit itt a VIII. pont tartalmaz, ezért majd amikor ennek ideje meg helye lesz, akkor javaslom, hogy szíveskedjenek majd ettől eltekinteni, mert nem hiszem, hogy ezt ilyen szövegszerűen szerepeltetni kellene. Nyilvánvalóan az érvényes törvények, szabályok szerint kell majd eljárni. Az előző ügyben sem szerepelt ilyen korlátozás a vizsgálóbizottság létrehozatalánál.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Gál Zoltánnak adok szót.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen csak egy kérdésem van, és ez a kérdés arra vonatkozik, amit az államtitkár úr is érintett, ez a bizonyos VIII. pont. Egyáltalán hogyan értendő ez? Az adott ügyre vonatkozik-e vagy az adott témára, vagy úgy általában? Szóval ez a mondat így, jelen formájában szinte értelmezhetetlennek tűnik számomra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Támogatjuk a tárgysorozatba-vételét és az általános vitára való alkalmasságát a vizsgálóbizottsági kezdeményezésnek. De természetesen a VIII. ponton nekünk is megakadt a szemünk. Ez úgy szól, hogy "a bizottság megbízatása nem terjed ki az igazságszolgáltatás bármely nyomozati, vádemelési, valamint bírósági szakában lévő ügyre". Az a gondolat, amelyet tartalmaz ez a határozati javaslati pont, egyébként helyes lenne, ha erre nézve megszületett volna az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységére vonatkozó törvény, ha tehát törvény vagy Házszabály zárná ki ezt a párhuzamos vizsgálati lehetőséget.
Egyébként ízlésem szerint, tehát mondjuk, a hatalommegosztásról vallott felfogásom szerint valóban az lenne helyes, ha az igazságszolgáltatás előtt folyamatban lévő ügyben parlamenti vizsgálóbizottság nem vizsgálódhatna, de mivel nincs ilyen tiltás, ezért indifferens ez a pont. Viszont ha benne marad ez a pont, akkor szinte a 32 kérdésből legalább 27-28 kérdésben olyan ügyet akar vizsgálni a vizsgálóbizottság, amely nyomozás alatt áll, tehát büntetőeljárás indult az ügyben. Egyébként ez meg is mutatja, hogy a vizsgálóbizottságnak mi lehet a szerepe: esetleg az igazságszolgáltatás által megállapított tényeket más megvilágításba helyezheti, finoman szólva, de hát nyilván majd a közvélemény eldönti, hogy az igazságszolgáltatásnak hisz vagy egy parlamenti vizsgálóbizottságnak.
Összefoglalva tehát: a VIII. pont jelenleg akadályozná a vizsgálatot, ezért annak az elhagyása valóban indokolt. Hozzáteszem még egyszer, hogy ha egyszer születik majd törvény a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységéről, akkor megfontolandó, hogy ne folytathasson párhuzamos vizsgálatot egy parlamenti vizsgálóbizottság büntetőeljárással.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez régi problémája a Háznak, hogy a vizsgálóbizottság működéséről nincs törvény. Nagyon remélem, hogy ha most újraindulnak a Házszabállyal kapcsolatos tárgyalások, akkor ez a törvény is végre bekerülhet a tisztelt Ház elé. De ez csak egy közbevető megjegyzés volt.
Ki kíván még szólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Újra az előterjesztőt kérdezem, Gulyás képviselő urat.
Gulyás József (SZDSZ) reflexiója
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Nagyon röviden. Magam is úgy ítélem meg, hogy a vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatban volna teendője a jogalkotónak, az Országgyűlésnek.
A VIII. pontot illetően, annak figyelembevételével, ami elhangzott, itt valóban egy dilemma volt. El tudom fogadni, és amennyiben ilyen módosítási igény van, akkor kész vagyok azt támogatni előterjesztőként.
Köszönöm.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most szavazás következik. Aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag egyetértett.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú.
Ezt a napirendet ezzel lezárom. Köszönöm szépen a részvételt.
Következik a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának megkeresése dr. Eörsi Mátyás úrnak, az Európai ügyek bizottsága elnökének a Házszabály 134/B. §-a szerinti egyeztetési eljárás során folytatott gyakorlata tárgyában. Ebben a kérdésben állásfoglalást kell kialakítanunk. Az előterjesztők Navracsics Tibor és Semjén Zsolt képviselő urak voltak. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az érintett bizottság elnökét, Eörsi Mátyás képviselő urat is.
Megkérdezem, az előterjesztők képviseletében kíván-e frakcióvezető úr szólni. Tessék parancsolni!
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): A kiosztott anyagon túlmenően nem, abba minden bele van foglalva, amit el kívántam az ügyben mondani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy állásfoglalás-tervezetet én kiküldtem a bizottság tagjainak. Ehhez képest érkezett egy másik, Salamon képviselő úr jegyzi.
Ezek együttes kezelésével megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mint azt elnök asszony most említette, egy alternatív javaslatot terjesztettünk elő, tudniillik nem osztjuk az elnök asszony állásfoglalás-tervezetében kialakított azon álláspontot, hogy az Európai ügyek bizottságában követett gyakorlat házszabályszerű lenne.
Nagyon röviden az álláspontomat a következőkkel indokolom. A Házszabály 134/B. §-ának (1) bekezdése az a jogszabályhely, amely az álláspontunk jogi alapját képezi. Ez akként rendelkezik, hogy - idézem, a második mondatnak van jelentősége -: "A kormány álláspontjával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása, ha törvény másképp nem rendelkezik, az európai uniós bizottság hatáskörébe tartozik." Ez egyértelműen bizottsági hatáskörről beszél. A Házszabály általános rendelkezése az, hogy a bizottság testületi szervként működik, és a hatáskörébe tartozó ügyekben szótöbbséggel hoz határozatot. A Házszabály 77. § (1) bekezdése ezt teljesen egyértelművé teszi, idézem: "A bizottság a határozatait, ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik, a jelen levő tagjai több mint felének szavazatával hozza." Úgy gondolom, egyébként is evidencia, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben nem a bizottság elnöke hozhat határozatot, hanem a bizottság. Ez a két jogszabályhely erről szól.
Itt egy olyan gyakorlat alakult ki, hogy a bizottsági elnök jegyzőkönyvbe mond egy állásfoglalást. Ez technikailag egy járható út lehet, de e mögött az állásfoglalás mögött mindenképpen a mi véleményünk szerint ott kell lenni a bizottság támogatásának. Tehát az nyilvánvalóan nem elfogadható, hogy a bizottság nevében, adott esetben a bizottság többségi véleményével szemben az elnök fogalmazzon meg állásfoglalást. Ráadásul itt nem kevesebbről van szó, mint az Országgyűlésnek arról az alkotmányos jogáról, hogy mi az állásfoglalása a kormánynak az Unióban kifejtett és a Magyar Köztársaság képviseletében gyakorolt lépéseiről, intézkedéseiről. Tehát amiről itt szó van, az az, hogy a Magyar Köztársaság kormánya képviseli a Magyar Köztársaságot az Unió szerveiben, és e képviseletet illetően állásfoglalásokat fogalmazhat meg az Országgyűlés, ez a bizottság hatáskörébe tartozik nemcsak de facto, hanem de jure is. Ezt odáig vinni, hogy egy személyben egy elnök fogalmazhassa meg ezt a határozatot, önmagában is képtelenség, és az idézett jogszabályhelyekkel is ellentétben áll.
A beadvány egyébként - hogy ne csak a módosító javaslatot indokoljam - arra a kétségtelen paradoxonra mutat rá, hogy ráadásul adott helyzetben egy ellenzéki elnök van abban a helyzetben, hogy a kormányt egymaga saját belátása szerint instruálja, mert az elnök asszony tervezetébe foglalt állásfoglalásból ez következik. Ez egyébként tényleg paradoxon. Megjegyzem, egyébként önmagában ennek nincs ügyrendi jelentősége, valóban, hogy ki az elnök, ki nem az elnök, melyik oldal adja az elnököt; egyébként is kormányoldali volt az elnök, csak az SZDSZ kiválása folytán került ez a pozíció ellenzéki kézbe. Ennek a dolognak adott esetben inkább politikai jelentősége, mintsem ügyrendi jelentősége van; nyilván a beadvány is ebben az összefüggésben mutatott rá a dologra.
Összegészében tehát azt indítványozom és azt kérem a bizottságtól, hogy ne az elnök asszony által elénk terjesztett határozattervezetet fogadja el, hanem a másikat; nincs külön számmal megjelölve, de a nevemmel fémjelzett tervezetet, amely azt mondja ki, hogy ez a bizottsági gyakorlat ellentétes a Házszabály 134/B. § (1) bekezdésének vonatkozó rendelkezésével.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér még szót. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. Akkor Eörsi elnök úrnak adok szót. Tessék!
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök asszony, és köszönöm a bizottságnak, az előterjesztőknek is, hogy napirendre vették ezt az ügyet, mert számunkra fontos az, hogy az ügyrendi bizottság kellő instrukciókat adjon az Európai ügyek bizottsága számára, amely valóban az általános szabályoktól eltérően, speciális szabályokkal dolgozik, amelynek alapja egy törvény az európai ügyekkel kapcsolatos eljárásról.
Ennek a megkeresésnek két érdemi pontja van. Most a másodikat, ha jól értem, mintha Salamon képviselő úr visszavonta volna, de ő nem volt előterjesztő, mert valóban, ez a megkeresés kifogásolja azt, hogy ellenzéki képviselő tölti be ennek a bizottságnak az elnöki posztját. Ez egy politikai vita. Arról szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy Jari Vilén úr, akit meg lehet keresni, mert Finnország Budapestre akkreditált nagykövete, ezt megelőzően az európai ügyek bizottságának elnöke volt a helsinki parlamentben, ellenzéki képviselőként. Ott sokkal erősebb a bizottsági elnöki pozíció, mint Magyarországon. Finnországban a bizottság mandátumot ad a kormány számára, ott ettől nem lehet eltérni, és ott a miniszterelnök telefonon egyeztet a bizottság ellenzéki elnökével, és megállapodnak. De hát ez egy finn diktatúra, amelyet nyilván nem tudunk követni; ez a magyar demokrácia, amely talán ezt nem tudja követni. Úgyhogy én ezt itt lezárnám, mert én jogi problémát nem látok. Ha politikai problémák fölmerülnek a bizottsági elnöki tevékenységemmel kapcsolatban, arra vissza kell térni, de nem az ügyrendi bizottság keretében.
A második pont, amelyben bírálat ért, ez a bizottsági állásfoglalás elfogadásának módja. Itt nem tudok mást tenni, mint a 134/B. §-nak a Salamon képviselő úr által nem említett (10) bekezdésére utalni, amely definiálja a bizottság állásfoglalását, ez úgy hangzik: "Az európai uniós bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvben foglalt elnöki összefoglaló." Hogy miért szerepel ez a törvényben, ne kérdezzenek engem. Ezt a törvényt az előző ciklusban az összes párt konszenzussal hozta meg; szerintem lehetett volna ennél jobb szöveget találni. Ha a parlament erre vissza akar térni, ennek semmi akadálya, de a törvény ma így szól.
Engedjék meg azért, képviselőtársaim, hogy elmondjam, olvasom ebben a két frakcióvezető által jegyzett levélben, hogy "a két párt országgyűlési képviselőcsoportjainak képviselői többszöri jelzése és tiltakozása ellenére" folytatódik ez a gyakorlat. Fontosnak tartom, hogy a bizottság tudjon róla, amikor ezt kézhez vettem, a következő bizottsági ülésen erre rákérdeztem. Szeretnék felolvasni a bizottság számára a június 2-i jegyzőkönyvből: Eörsi Mátyás, a bizottság elnöke: Jó reggelt..., s a többi. "Miután már csak egy ülésünk lesz, szeretném megkérdezni a frakciókat, hogy akár tartalmi kérdésekben vagy eljárási kérdésekben volt-e olyan igény, amelyben a bizottság nem elégítette ki a frakciók igényeit. Ha van ilyen, kérem, akkor még szóljanak, mert akkor vissza tudunk térni erre. ((Nincs jelzés.) Egyéb óhaj, sóhaj, kifogás? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Köszönöm szépen. Ezt azért kérem, mert hallottuk, hogy nincs ilyen, ennek ellenére a bizottság fideszes és KDNP-s tagjai frakcióvezetői szinten fordultak az ügyrendi bizottsághoz, azt állítva, hogy itt többször tiltakozás volt." Szeretném, hogy az ügyrendi bizottság tudjon róla, hogy az Európai ügyek bizottságában ilyen vita sem zajlott le. A Fidesz és a KDNP tagjai, amikor ezt a napirendet fölvetettem, akkor ők azt állították, hogy nincs ilyen vita. Ennek ellenére a két frakció frakcióvezetői azt állítják a levelükben, hogy ez egy régóta tartó vita az Európai ügyek bizottságában; a jegyzőkönyv rögzíti, hogy ez nem így van. De lehet, hogy én tévedek, mert persze olyan pártokról van szó, amelynek vezetői még soha nem hazudtak a magyar népnek, és nem hiszem, hogy pont egy ilyen ügyben találnának okot arra, hogy ne az igazat mondják, tehát valami félreértés lehet a dolog mögött.
Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, harmadikként - ezt a frakcióvezetői levél nem érinti -, a bizottságunknak van egy ügyrendje, és ha az ügyrendet az ügyrendi bizottság átnézné alkotmányos szempontból, azért hálás lennék. Ugyanis mi a bizottságunkban egy olyan tárgyalási rendet alakítottunk ki, amelyet egyébként külföldről importáltam és javasoltam. Ennek az a lényege, hogy amikor a bizottság tagjai a kormány képviselőit kérdezik, utána rögtön megkapják a szót még egyszer, hogy tudjanak rá reflektálni, és nem köröket teszünk. Azonban az ügyrend azt is kimondja, hogy ezt követően a bizottság tagja többet nem kaphat szót. Tehát egyszer szót kap, utána reagálhat még egyet, többet nem kaphat már szót. És úgy érzem, lehetséges, hogy ez házszabályellenes, hogy egy bizottsági tag csak meghatározott számban kaphat szót, nem ahányszor kér. Ha az ügyrendi bizottság arra jutna, hogy ez a szabályozás, amelyről azt gondoltam, hogy a kormányt bírálni kívánó frakcióknak, képviselőknek felettébb hasznos eszköz lehet, ha úgy látják, hogy mégsem az, vagy nincs a Házszabállyal összhangban, akkor nagyon szívesen korrigáljuk e tekintetben az ügyrendünket, hogy minden bizottsági tag annyiszor kaphasson szót, ahányszor csak kíván.
Azt szeretném kérni az ügyrendi bizottságtól, hogy bölcs döntést hozzon, olyat, amelynek alapján az Európai ügyek bizottsága a Házszabály értelmében és természetesen európai tagságunkból fakadó feladatait a lehető legmagasabb szinten tudja ellátni a törvény rendelkezéseivel összhangban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Ami a kérelmet illeti, mármint az ügyrendi bizottsághoz intézett kérelmet, csak azért, mert képviselő úr, Eörsi elnök úr itt a hozzászólásában azt mondta, hogy én visszavontam volna valamit a kérelemből: nem tehettem - ő is hozzátette -, mert nem vagyok előterjesztő, valóban. De amit mondtam, az semmiféle visszavonást nem tartalmaz. A petitum az utolsó bekezdésben szerepel, és az egyetlen dolgot kér a bizottságtól: abban a kérdésben történő állásfoglalást, hogy házszabályszerűen folytatható-e az a gyakorlat, hogy az elnöki összefoglaló nem kerül szavazásra. Ez a petitum, és nem más. Ez az egyik.
Azzal egyetértek, Eörsi képviselő úr, hogy a 134/B. § (10) bekezdését valóban lehetett volna jobban megfogalmazni, de úgy éreztem, a képviselő úr sem vonja kétségbe annak az okfejtésnek a megalapozottságát, hogy a bizottság nevében határozatot csak a bizottság hozhat.
Én azt kérem a bizottságtól, és nem kívánom tovább a türelmüket igénybe venni, mert azt gondolom, ennek érdekében nem hiszem, hogy tovább kell érvelni, azt kérem a bizottságtól, gondolja meg: arról döntünk-e, hogy úgy értelmezzük a Házszabályt, hogy most is meg akár a jövőben is egy személy, a bizottság elnöke fogja az Országgyűlés nevében, akár a bizottsági többséggel ellentétben instruálni a kormányt, olyan kérdésben, hogy mit kövessen a kormány az uniós tárgyalásai során. Ennek a kérdésnek az eldöntése és ennek felelőssége nehezedik a vállunkra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor szavazás következik; előtte a helyettesítési rendben bekövetkezett változást jelentek be: Salamon képviselő úr helyettesíti Rubovszky Györgyöt, Tóth András Csákabonyi Balázst, Navracsics Tibor Répássy Róbertet.
Elsőként Salamon képviselő úr indítványát teszem föl szavazásra. Ki ért egyet a Salamon képviselő úr által benyújtott, az eredeti állásfoglalást módosító, lényegében megváltoztató indítvánnyal? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 13 igen. Ki nem értett egyet? (15) 15 nem ellenében ezt az indítványt nem fogadtuk el.
Most az eredetileg kiküldött állásfoglalás-tervezetet teszem föl szavazásra. Ki ért egyet vele? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (13) 13 nem ellenében ezt fogadtuk el.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm elnök úr részvételét.
Most térjünk vissza a 2. napirendi pontra: az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Rajmon Balázs főosztályvezető urat. Kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni az előterjesztéshez. Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Nagyon röviden csak annyit mondanék, hogy a törvényjavaslat elfogadásához egy európai uniós kerethatározat, illetőleg határozat szolgáltat alapot. Az átültetési határidő az egyik tekintetében 2008. november 24-e, a másik tekintetében pedig 2008. december 16-a; eddigre kell ezeket a szabályokat biztosítani.
A törvényjavaslat tartalmában azt biztosítja, hogy az Európai Unió bármely tagállamában büntetőbíróság által kiszabott elkobzás, illetőleg vagyonelkobzás az Unió bármely másik tagállamában végrehajtható legyen. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon szabnak ki ilyet egy másik államban lakóhellyel vagy vagyonnal rendelkező személlyel szemben, akkor ezt a másik tagállam végrehajtja, és ez fordítva is így fog történni. Hangsúlyozandó, hogy ez a 10 ezer eurót meghaladó értékű ingó, illetőleg ingatlan tárgyakra vonatkozik, ezekre vonatkozik ez a végrehajtás, ezeket a vagyonokat, az ebből származó bevételeket megosztja egymással ez a két érintett tagállam.
Arról szeretném még a bizottságot tájékoztatni, hogy az emberi jogi bizottság ülésén kézhez kaptuk az adatvédelmi biztos úr véleményét is, amelyet most kifejezetten ő juttatott el, tekintettel arra, hogy a tervezet államigazgatási egyeztetésekor még külön adatvédelmi biztos nem volt. Ezt tartalmában vizsgáljuk, illetőleg közben is vizsgáltuk. Az adatvédelmi biztos úr észrevételt tett a törvényjavaslat 1. mellékletének h) pontjára, melyben kifogásolja, hogy szerepel a személyi azonosító, illetőleg szociális biztonsági azonosító. Ezzel kapcsolatban arról szeretném tájékoztatni önöket elöljáróban, hogy a kifogásolt melléklet úgy szerepel ebben, hogy "amennyiben az lehetséges". Pontosan a tervezet európai uniós munkacsoporti tárgyalásakor többek között Magyarország észrevételére került be ez a kitétel, azért, mert arról tájékoztattuk a Bizottságot, hogy Magyarországon ennek a biztosítása, külföldre való továbbítása nem lehetséges. E tekintetben tehát csak arról szeretném tájékoztatni önöket, hogy az adatvédelmi biztosnak van egy ilyen észrevétele, amelyet a mai napon tett meg. Erről természetesen egyeztetünk vele, és azonnal feloldjuk ezt a problémát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Főosztályvezető Úr! Én úgy tudom, és itt van előttem az adatvédelmi biztos úrnak egy levele, hogy nemcsak ezt a mellékletet kifogásolja, hanem a 2003. évi CXXX. törvény 50. § (2) bekezdésének módosításait is, amely a jelenlegi törvényjavaslat 5. § (1) bekezdését, illetőleg (2) bekezdésének több pontját is érinti. Önök ezt nem ismerik? És ha mégis ismerik - bár ön azt mondja, hogy nem ismerik -, akkor erről mi az álláspontjuk?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyet.
Kérem az előterjesztőt, a föltett kérdést megválaszolni szíveskedjék.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Igen, ezt a feljegyzést, mint az előbb említettem, most kaptam meg az emberi jogi bizottság ülésén. Azért csak ezt az egy pontot emeltem ki, mert ezt tekintettem olyan súlyúnak, amire indokoltnak tartottam itt kitérni, nem húzva az időt. Természetesen szívesen válaszolok erre a másik két érintett pontra is. Hangsúlyozom, ez egy előzetes szakmai álláspont, amit én itt tudok ismertetni.
Az 1. pontban az adatvédelmi biztos úr azt kifogásolja - igyekszem röviden felolvasni, talán úgy érthetőbb lesz a kifogása -, hogy "A törvény lehetővé kívánja tenni a büntetőeljárással kapcsolatos közvetlen tájékoztatás kérését és adását, közelebbről meg nem határozott késedelmet nem tűrő okokból is. A célhoz kötöttségre tekintettel helyesebb volna a közvetlen tájékoztatás esetköreit pontosabban meghatározni." Ez az adatvédelmi biztos úr egyik észrevétele.
Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy ez a hatályos törvény a 2003-as hatálybalépése óta alkalmazza a közvetlen tájékoztatás fogalomkörét, és ennek a fogalomkörnek nem lehetséges pontos definíciókkal való kitöltése, hiszen ennek annyi fajtája lehet a nyomozó hatóságok, az ügyészségek, a bíróságok napi együttműködésében, hogy nem lehet minden egyes információt felsorolni, amire ez a közvetlen tájékoztatás vonatkozhat. Tehát ezzel a fajta felvetéssel ez idáig még nem találkoztunk, pontosan azért, mert a napi praktikus ügyvitelben ez felleltározhatatlan. Erre nagyon röviden ezt tudnám mondani.
A második észrevétele pedig a következő volt a biztos úrnak: "A törvény egyik rendelkezése a nyomozó hatóság, az ügyész számára közvetlenül hozzáférhető információk továbbításáról rendelkezik. Értelmezést igényelne, hogy közvetlenül hozzáférhető információ alatt értendő-e a nyomozó hatóság vagy ügyész birtokában, kezelésében lévő információkon kívül más információ is." Erre azt tudnám előzetes szakmai álláspontként mondani, hogy hát természetesen tartozhat ide más is, hiszen egy bűnügyi jogsegély-megkeresés körében, legyen az adott ügy akár rendőrségi, akár ügyészi, akár bírósági szakban, nem állhat az iratokban rendelkezésére a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak minden olyan adat közvetlenül rendelkezésre, nem kezelhet ő mindent közvetlenül, amire a megkeresés érkezik egy másik tagállamtól. Próbálok egy példát mondani, ami lehet, hogy picit sánta, de talán jó lesz. Ha megkeresés érkezik az osztrák nyomozó hatóságtól egy személy vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartási adatok tekintetében, azt a sárvári rendőrség önmagában nem kezeli, hanem belépési joga van a bűnügyi nyilvántartásba, és onnan adatokat kérdezhet le. Ez a szabály tehát ezt kívánja rendezni, ez a praktikumban, a napi gyakorlatban így működik.
Azt remélem, hogy ezekben a kérdésekben minden további nélkül megegyezésre tudunk jutni az adatvédelmi biztos úr szakembereivel.
Ha esetleg bármilyen kérdés felmerül, természetesen szívesen válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik az általános vitára alkalmasságról... (Dr. Turi-Kovács Béla szót kér.) Én kérdeztem, de akkor Turi-Kovács Béla képviselő úré a szó.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Mielőtt a válasz megérkezett, nem tudtam, hogy van-e kérdés, de ezután van. Tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló törvény helyes értelmezése szerint alapjogot érintő kétely van, amely legalábbis egy pontban az előterjesztő szerint is még eldöntetlen, megítélésem szerint ilyen módon nem lehet érdemben dönteni az előterjesztésről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel van-e? (Nincs.) Akkor most újra kérdezem az előterjesztőt, van-e hozzáfűznivalója a megjegyzéshez.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs. Mindössze annyit mondanék, hogy az államigazgatási egyeztetés során természetesen az anyagot megküldtük az országgyűlési biztos úrnak; hangsúlyozom, akkor külön adatvédelmi biztos nem volt. Országgyűlési biztos úr nem tett észrevételt erre az anyagra. Ma felhívta arra a figyelmet, hogy erre természetesen nem az adatvédelmi biztosi jogkörében került sor.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvénytervezetet, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (6) 6 nem. Ki tartózkodott? (7) 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását lezárom.
Utolsóként tárgyaljuk a 7. napirendi pontunkat: a Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" című program elfogadásáról szóló H/6240. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételével kapcsolatos döntés tárgyában, mellyel kapcsolatosan állásfoglalást kell kialakítanunk.
Külön köszöntöm előterjesztőként bizottsági tagunkat, Navracsics Tibor frakcióvezető urat. Kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá. (Dr. Navracsics Tibor jelzi, hogy nem.) Nem kíván.
Megnyitom a vitát. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy kiküldtünk egy állásfoglalás-tervezetet, és ahhoz érkezett egy másik alternatíva a Fidesz-frakció feladásában, úgyhogy mindkettőről és az előterjesztésről is tárgyalunk. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nem kíván senki megszólalni.
Akkor tehát a szavazás következik. Aki a későbbi, a Fidesz-frakciótól érkezett, aláírás nélküli állásfoglalás-tervezetet támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 nem. Ki tartózkodott? (1) Egy tartózkodás mellett a bizottság elvetette.
Most következik a kiküldött állásfoglalás-tervezet. Kérem, jelezze, aki támogatja. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (5) 5 nem. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett ezt elfogadtuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a napirendnek a tárgyalását is lezárom.
Még mielőtt az ülést berekesztem, két bejelentést szeretnék tenni. Az egyik: a múltkor jeleztem, hogy a Fővárosi Ítélőtáblára kaptunk meghívást egy kihelyezett bizottsági ülés tartására. November 12-én 10 órakor lenne ez az ülésünk. Azért szólok jó előre, hogy lehessen tervezni, de a meghívó természetesen menni fog.
A másik: kaptunk az országgyűlési biztos úrtól egy jelentést, az ittas vezetés témakörében folytatott vizsgálatának a jelentését, és külön kérte a bizottságunkat, hogy ezzel foglalkozzunk. Egy későbbi időpontban, nem túl későn napirendre fogjuk ezt tűzni, két-három héten belül. Ezt azért jelzem előre, hogy legyen idő a jelentést átolvasni, és átgondolni, mi a teendő vele.
Terv szerint a mai napon nem lesz már ülés. Úgyhogy a mai ülést berekesztem, mindenkinek további szép napot kívánok. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 57 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea