AIÜB-29/2008.
(AIÜB-99/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. szeptember 24-én, szerdán, 10.00 órakor
az Országház földszint 1., illetve főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az ülés napirendjének megállapítása; ügyrendi vita *
Az országgyűlési biztosnak javasolt személy meghallgatása *
Dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt bemutatkozása *
Dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt válaszai *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) ügyrendi bejelentése *
Dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszter meghallgatása az utóbbi napokban nyilvánosságra került adatvédelmi és titkos megfigyelési ügyek tárgyában *
Az elnök tájékoztatója a meghallgatás tárgyában *
Dr. Hankó Faragó Miklós ügyrendi felvetése *
Szavazás zárt ülés elrendeléséről *
A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat (T/6147. szám); általános vita *
Zala Mihály elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet) szóbeli kiegészítése *
Zala Mihály elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/6218. szám); általános vita *
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám); általános vita *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/6219. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Dr. Géczi József Alajos, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének javaslata a képviselői jogállást érintő bizottsági önálló indítványok tárgyalásának elhalasztására *
Szavazás a napirend módosításáról *
Az elnök bejelentése a további napirendi pontok tárgyalásának elhalasztásáról *
1. Az országgyűlési biztosnak javasolt személy meghallgatása
(Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (3) bekezdése alapján
Dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt
2. Dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszter meghallgatása az utóbbi napokban nyilvánosságra került adatvédelmi és tikos megfigyelési ügyek tárgyában - zárt ülés
3. A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat (T/6147. szám)
(Általános vita)
4. Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/6218. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/6219. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. a) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6253. szám, új változat a T/5987. szám helyett)
(A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
b) Az országgyűlési képviselők jogállásáról, valamint juttatásairól szóló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6252. szám, új változat a T/5986. szám helyett)
(A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
c) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6251. szám, új változat a H/5985. szám helyett)
(A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Együttes általános vita)
8. Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A meg nem valósuló kormányzati negyed beruházására fordított sok milliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6052. szám)
(Dr. Balsai István, dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6045. szám)
(Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) távozása után Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP), valamint dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Salamon László (KDNP) dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Zala Mihály elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet)
Dr. Géczi József Alajos, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
(Az ülés helyszíne az Országház földszint 1. számú tanácsterme)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm a bizottság ülésén képviselőtársaimat, munkatársainkat és kedves vendégeinket. Külön tisztelettel köszöntöm dr. Jóri András ügyvéd urat, aki adatvédelmibiztos-jelöltként vesz részt az ülésünkön.
Megállapítom, hogy az ülésünk határozatképes. A helyettesítés rendjét ismertetem: Frankné Kovács Szilvia helyettesíti Balogh Lászlót, Rubovszky György Salamon Lászlót, Szabó Éva Szép Bélát, én helyettesítem Csákabonyi Balázst, Gál Zoltán Faragó Pétert, Wiener György Simon Gábort, Varga László pedig Ipkovich Györgyöt.
Az ülés napirendjének megállapítása; ügyrendi vita
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, a bizottság támogatja-e az írásban kiküldött napirendet.
A napirendi javaslathoz Répássy alelnök úrnak van észrevétele szavazás előtt.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, elnök asszony, nem észrevételem, hanem indítványom van a napirendi javaslathoz.
Tisztelettel azt indítványozom, hogy a napirendi pontok úgy kövessék egymást, hogy elsőként az országgyűlési biztosnak javasolt személy meghallgatására kerüljön sor, ezt követően a 3. napirendi ponttól kezdve az összes napirendi pontot tárgyaljuk meg, tehát ezt a sorrendet javaslom: 1., 3., 4., 5., 6,. 7. és 8. napirendi pont.
A 2. napirendi ponttal kapcsolatban, tehát Szilvásy György tárca nélküli miniszter meghallgatása az utóbbi napokról, ezzel kapcsolatban azt indítványozom, hogy erre a napirendi pontra ne kerüljön sor, vegye le a bizottság a napirendjéről, és helyette tárgyaljon a bizottság a H/6240. számú határozati javaslatról, a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól". (Derültség. - Közbeszólás az MSZP-frakcióból: Nem rossz!) Elég nevetséges ez a program, én belátom (Zaj, derültség.), de azért a szocialista képviselők nevetését azzal váltanám föl, hogy azért mégiscsak a saját pártelnökük írta ezt a programot, annyira azért ne nevessenek rajta.
Azt javaslom tehát, elnök asszony, hogy a hétfői napon napirendről levett tárgysorozatba-vételt vegyük napirendre, a Megegyezés program kerüljön megtárgyalásra. Már csak azért is, mert a Megegyezés javaslatnak a tárgysorozatba-vételéről a bizottságunk köteles dönteni, szemben a 2. napirendnek javasolt Szilvásy György meghallgatásával, amivel kapcsolatban bizottságunknak sem feladat-, sem hatásköre nincs. A titkosszolgálati információk értékelése nem tartozik az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság hatáskörébe, és tudtommal a hatáskörrel rendelkező bizottság már megtette ezt az értékelést.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indítványt. Ügyrendi indítványról lévén szó, frakciónként egy megszólalásra van lehetőség. Kérdezem, ki kér szót. (Dr. Kontrát Károly és dr. Balsai István jelentkezik.) A Fidesznek el kellene dönteni, hogy melyikük kér szót. Kontrát Károly, tessék!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz részéről támogatjuk Répássy Róbert alelnök úr javaslatát, különös tekintettel arra, hogy az elnök asszony által előterjesztett javaslat, amely Szilvásy György tárca nélküli miniszter meghallgatására vonatkozik, semmilyen módon nem tartozik az alkotmányügyi bizottság feladat- és hatáskörébe, szemben azzal a javaslattal, amelyet Répássy alelnök úr javasolt: arról viszont nekünk tárgyalnunk kell. Ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja Répássy alelnök úr javaslatát, és kérem a bizottságot, hogy ezt fogadják el.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Tóth András, tessék!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Ezt a vitát lényegében hétfőn már lefolytattuk, azzal a különbséggel, hogy hétfőn Répássy alelnök úr egyáltalán nem kifogásolta a miniszter úr meghallgatását. (Közbeszólások a Fidesz részéről: Dehogynem!) Ott a vita arról szólt - tessenek megnézni a jegyzőkönyvet! -, csak arról szólt a vita, hogy zárt ülésen vagy nyílt ülésen. Elhangzott tételesen az, hogy semmi kifogása nincs a Fidesznek a miniszter úr meghallgatásával kapcsolatban. Érdeklődött alelnök úr, ebből következően én nem tudom, mi történt az elmúlt két nap alatt, de azt hiszem, a hétfői álláspont ebből a szempontból számunkra szimpatikusabb és elfogadható. Ennek megfelelően nem értem a módosító indítványt.
Ami a módosításnak a másik eleme, hogy a Megegyezés című dokumentumnak a vitáját most tűzze napirendre a bizottság, itt meg azt nem értem, hogy hétfőn képviselőtársam, Wiener úr kifejtette, milyen alkotmányos és egyéb kérdések vizsgálata szükségeltetik ehhez. Miután itt a parlament e két nap alatt ülésezett, azt gondolom, ennek a vizsgálatnak a lefolytatására ez a két nap nem volt elegendő. Egyébként október 15-i határidővel a bizottság meg tudja tenni ennek a napirendi pontnak a vitára tűzését.
Ebből adódóan nem látok érdemi okot arra, hogy az elnök asszony által kiküldött napirendi javaslatot módosítsa az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, és azt javasolom, hogy az eredeti javaslatot fogadja el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Nagyon sajnálom, hogy ez a meghallgatás rögtön egy ügyrendi vitába torkollott. A tisztelt vendégek előtt is kissé kellemetlenül érzem magam, mert nem biztos, hogy ez hozzátartozik a bizottság elegáns tevékenységéhez.
A bizottság hatáskörére vonatkozóan egyetértek Répássy Róbert alelnök úr észrevételével, csak az a helyzet, hogy egyelőre még nem tudjuk, mi az, amit Szilvásy György miniszter úr el akar nekünk mondani. Amíg nem hallgatjuk meg, hogy mit kíván tájékoztatásul elmondani, addig nem biztos, hogy van értelme egyértelműen kijelenteni, márpedig semmilyen információ semmilyen szempontból nem tartozhat a hatáskörünkbe. Ezt csak a későbbiek során fogjuk meglátni.
A Megegyezés című írásmű határozati javaslat formában történő megtárgyalását a bizottságunk részéről meg egész egyszerűen komolytalannak gondolom, mert egy országgyűlési határozati javaslat ilyen formát nem ölthet. Véleményem szerint méltatlan, hogy ez a Magyar Közlönyben kihirdetett országgyűlési határozati javaslatként megjelenjen, és nem hiszen, hogy ehhez az alkotmányügyi bizottságnak bármilyen módon hozzá kellene járulnia. Ez nem egy országgyűlési határozati javaslati forma, hanem egy teljesen más jellegű írásmű, függetlenül attól, hogy a tartalmáról ki mit gondol. A határozati forma így önmagában véleményem szerint nem felel meg a minimális követelményeknek, ezért azt javaslom, hogy ezt ne tárgyaljuk meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky György képviselő úr!
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Bizottság! Én csatlakozom a Répássy Róbert által előterjesztett ügyrendi indítványhoz és támogatom, hogy Szilvásy György miniszter urat ne hallgassa meg az alkotmányügyi bizottság.
A Megegyezés című program tárgyalásával kapcsolatban pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy figyelni kell a közszolgálati televízió politikai híreit. Minden szocialista képviselő következetesen arról beszél, hogy a miniszterelnöknek van programja, merthogy ezt előterjesztette. Én egyszer már előadtam és ezt változatlanul fenntartom, hogy a parlament funkciói közül az egyik legfontosabb a kormány ellenőrzése. Ha tudjuk, hogy mit akar csinálni a miniszterelnök, akkor annak a megtárgyalása nyilvánvalóan a parlament fontos funkciói közé tartozik, ezért ennek a megtárgyalása megítélésem szerint feltétlenül szükséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Minden frakció részéről megszólalt valaki. Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e reflektálni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak megismételni tudom azt, hogy bizottságunknak a nemzetbiztonsági törvény értelmében nem feladata a második napirendben meghatározott információk értékelése, ez kizárólag a nemzetbiztonsági bizottság feladata, amely egyébként ezt a tegnapi napon meg is tette.
Másrészt a Megegyezés című program országgyűlési határozati javaslatával kapcsolatban szeretném megerősíteni, hogy azokat a kifogásokat, amelyeket kormánypárti és SZDSZ-es képviselőtársaim elmondtak, éppen a tárgysorozatba-vétel vitája során kell megfontolni, márpedig a bizottság feladata a tárgysorozatba-vétel lenne és nem ennek a dokumentumnak az értékelése.
Az indítványomat fenntartom. Kérem elnök asszonyt, vegye figyelembe, hogy az indítványom két részből állt, és kérem, hogy a két részt külön fontolja meg a bizottság. Azt kérem, hogy a tárgyalás sorrendjéről is és a második napirendre vonatkozó cseréről is döntsön a tisztelt bizottság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ezt a vitát a hétfői bizottsági ülésen már lefolytattuk. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert akkor megindokoltam a napirendre vételt. Ezt a vitát lefolytathatjuk még kétszer-háromszor, csak nem biztos, hogy előbbre jutunk vele.
Ki ért egyet azzal, hogy a másodikként jelzett napirendet a bizottság ne tárgyalja, helyette viszont tárgyalja a H/6240. számú országgyűlési határozati javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 13 igen szavazattal, 16 nem ellenében, ellenszavazat nélkül elvetette az indítványt.
A második javaslata az volt képviselő úrnak, hogy a sorrenden változtassunk, és utolsóként tárgyaljuk ezt a napirendet. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) Ugyanaz a 13 igen. Ki nem értett vele egyet? (15) 15 nem. Ki tartózkodott? (1) 1 tartózkodás mellett ezt az indítványt is elvetettük.
Úgyhogy most a napirend egészéről fogunk szavazni. Aki elfogadja a nem módosított napirendet, kérem, jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem fogadta el? (13) 13 nem ellenében a napirendet elfogadtuk.
Az országgyűlési biztosnak javasolt személy meghallgatása
Elsőként tárgyalja a bizottságunk az országgyűlési biztosnak javasolt személy meghallgatása című napirendet. Ismételten üdvözlöm a napirend tárgyalásakor dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt urat.
Mint az ismert, 2007 decemberében az előző adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila mandátuma lejárt. A köztársasági elnök úr a nyáron javaslatot tett Jóri András személyében az új adatvédelmibiztos-jelöltre.
Mint ismeretes, a Házszabály alapján bizottságunknak meghallgatási kötelezettsége van. Ehhez a meghallgatáshoz segédanyagként mindenki rendelkezésére áll a köztársasági elnök úr átirata, az önéletrajz, valamint az Országgyűlés Könyvtára által rendelkezésre bocsátott összeállítás a jelölt úr életrajzáról, tudományos munkásságáról és publikációiról, sajtómegjelenéseiről.
Mindezek után egy bemutatkozó felszólalásra megadom a szót dr. Jóri Andrásnak. Parancsoljon!
Dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt bemutatkozása
DR. JÓRI ANDRÁS adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy adatvédelmibiztos-jelöltként ismertethetem elképzeléseimet az alkotmányügyi bizottság ülésén.
Szóbeli bemutatkozásomat két részre osztottam: az elsőben eddigi, az adatvédelem és az információszabadság terén végzett tevékenységemet ismertetem, a másodikban pedig az adatvédelem és az információszabadság jogterülete előtt álló főbb kihívásokról beszélnék, illetőleg arról, hogy a magyar adatvédelmi biztos tevékenysége miképpen felelhet ezekre a kihívásokra.
Elsőként néhány szót magamról, eddigi tevékenységemről az adatvédelmi jog terén. Ami engem ehhez a jogterülethez vonzott, az az információs társadalom jogi kérdései iránti érdeklődés volt. A kilencvenes évek második felében, pályám kezdetén volt az az időszak, amikor az internet széles körű alkalmazásba került, és számos jogi probléma fölvetődött ezzel kapcsolatban. Ezeknek a problémáknak a lényege talán úgy fogható vagy fogalmazható meg, hogy az új technológia megváltoztatja a szabályozás kereteit, lehetőségeit, a jogalkotó pedig mindig arra törekszik, hogy megpróbálja kontroll alá vonni ezt az új technológiát, akár módosítani is; tehát létrejön egy nagyon érdekes kölcsönhatás jog és technológia között. Ennek egyik elsődleges terepe az adatvédelmi jog, ezért választottam első munkahelyemül az adatvédelmi biztos irodáját. Itt mind adatvédelmi, mind információszabadság-ügyekkel foglalkoztam, akkoriban még nem volt a specializáció olyan maga szintű, mint ma. Ha ki kellene emelni egy olyan ügyet, amelyet a legfontosabbnak tartok ebből az időszakból, akkor az az internetes adatkezelésekkel kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás volt, amelynek előkészítésében volt szerencsém részt venni.
A jogi szakvizsga letételét követően ügyvédként dolgozom, immár nyolcadik éve, szintén specializálódva az informatikajogi tanácsadásra, melynek kiemelt terepe az adatvédelmi jogi tanácsadás, de ezen túlmenően az elektronikus kereskedelem, az ehhez kapcsolódó szerzői jogi, adatbázisjogi, védjegyjogi, szerződésjogi kérdések tartoznak ide. Kiemelem még tevékenységemet az Internetszolgáltatók Tanácsa melletti jogi tanácsadó testületben: ez a ".hu" magyar internetes domain alatti viták rendezésére hivatott testület, ahol szintén számos adatvédelmi jogi, védjegyjogi s a többi ügy merül fel egy nagyon érdekes, új perspektívában.
Az ügyvédi működés mellett tevékenységem második területe a tudományos tevékenység. Ennek fő terepe a Pécsi Tudományegyetem, ahol működik egy informatikai és kommunikációs jogi tanszék, korábban informatikai jogi műhely. Ők szerveznek egy infokommunikációs szakjogászképzést, például ahol előadok, illetve több publikációt jegyzek az ottani kollégákkal. A publikációim közül szeretném kiemelni az Adatvédelmi kézikönyv című munkát. Ez egy teljes igényű kommentárja az adatvédelmi törvénynek, 2005-ben jelent meg, az addigi adatvédelmi biztosi gyakorlatot, alkotmánybírósági és bírósági gyakorlatot dolgozza fel.
Röviden ennyit a tevékenységemről a leadott életrajzon túl.
Most pedig ismertetném elképzeléseimet egy lehetséges adatvédelmi biztosi működésről, illetőleg először talán arról egy-két mondatot, hogy milyen kihívásokkal szembesül manapság az adatvédelmi jog.
Amikor ez a jogterület kialakult, az 1970-es évekre tehető ez - '70-ben fogadták el Németországban az első adatvédelmi törvényt -, akkor a fő ellenség a Nagy Testvér volt. Kevés nagy állami adatbázis volt, ezeknek a transzparenciáját szerette volna megteremteni a jogalkotó. Mára lehet látni, hogy a helyzet alapvetően megváltozott: nagyon erősen az informatikához kötött ez a jogterület, tehát az informatika korszakainak a változása is magával hozza azt, hogy mások a veszélyek, mások a kihívások, amelyekre reagálni kell. Manapság azt mondja erre a szakirodalom sok helyen, hogy a Nagy Testvérek helyett vagy mellett felnőttek a Kis Testvérek, tehát az állam helyett már a gazdasági szereplők rendelkeznek nagy számítástechnikai kapacitással - különösen lehet itt gondolni új internetes szolgáltatásokra -, globálisan akár egyes államok lehetőségeinél is nagyobb lehetőségük van az adatgyűjtésre. Ráadásul új, az egyszerű felhasználó számára átláthatatlan technológiákat használnak. Itt is fölmerül az a probléma, amelyet említettem a legelején, hogy maga a technológia, az, hogy ez milyen közeget, környezetet hoz létre, megadja a szabályozás kereteit, méghozzá erősen csökkentheti azokat. Lehetséges, hogy a hetvenes években megfogalmazott deklarációk, alapelvek nem érvényesíthetők tovább ebben a közegben, illetve új módokon érvényesíthetők.
Milyen tanulsággal járhat mindez az adatvédelmi biztos számára, a magyar adatvédelmi biztos számára? Ezzel szeretném zárni ezt a szóbeli bemutatkozást. Előrebocsátom, hogy a válaszoknak van egy olyan szintje, amely jogalkotási szint, és erről most nem szeretnék beszélni. Van ugyan a biztosnak lehetősége jogszabály-kezdeményezésre, és vannak ilyen gondolataim, de ezeket kérdésre mondanám el legfeljebb; itt most elsősorban arra összpontosítanék, hogy az adatvédelmi biztosi gyakorlatban miképpen lehet megtalálni a válaszokat ezekre a kérdésekre. Négy pontot gyűjtöttem össze, amelyek egy lehetséges adatvédelmi biztosi működés kereteit adják, egy egészen konkrét kérdéstől haladnék az absztraktabb, az általánosabb elvárások felé.
Az 1. pont az adatvédelmi törvény egy meghatározott intézményével kapcsolatos: ez az előzetes ellenőrzés nevű intézmény, amelyet a biztos fontos adatkezelések esetén végezhet, sőt köteles végezni bizonyos esetekben. Ez az intézmény alkalmas arra, hogy akár az adatvédelmi törvény szabályainak az informatikai szinten való megfelelőségét is vizsgálja az adatvédelmi biztos. Én úgy gondolom, mindenképpen érdemes lenne egy módszertan kidolgozása után kísérletet tenni arra, hogy valóban tudjon a biztos ilyen vizsgálatokat is végezni, hogy ilyen tartalommal töltsük meg ezt az intézményt.
A 2. pont, amit fontosnak tartok - és itt már kicsit a technológiai kihívások felől az általános, az ombudsmani működéssel kapcsolatos elvárások felé mozdulnék el -, hogy mondjuk, az új technológiáknál is, de egyébként más esetekben is nagyon lényeges, hogy a jogsérelem megelőzhető úgy, ha a biztos elébe megy a problémáknak, hivatalból indít vizsgálatot, követ bizonyos témákat folyamatosan, és vannak olyan kompetens szakértői, akik meghatározott területeken rendelkezésére tudnak állni az állami, illetve magán-adatkezelők számára konzultációval, illetve akik kiépítik maguknak egy adott területen a kompetenciát. Azt gondolom tehát, hogy a hivatalból indított vizsgálatokkal megelőzhető számos jogsérelem, és így segíthető az adatvédelmi biztosi működés. Talán egy vagy két kulcsszóval úgy lehetne ezt leírni, hogy a reaktív helyett egy proaktív adatvédelmi biztosi működés szükségessége.
A 3. követelmény, és ez már végképp nemcsak a technológiai kihívásokhoz köthető, hanem egy általános követelmény, méghozzá egy elég régi fejleményhez köthető, hiszen a '92-es adatvédelmi törvény egy nagy, úttörő jellegű újdonsága volt, hogy együtt kezelte a nyilvánosság-bizalmasság, nyilvánosság-titkosság kérdését, tehát egyszerre szól az adatvédelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, ami az akkori Európában egy egyedülálló dolog volt.
Azt gondolom, hogy ezt az elvet a hivatal hétköznapi működésében is érvényesíteni kell. Az említett specializáció miatt a két terület egy kicsit elvált egymástól. A hivatalban dolgozó minden köztisztviselőtől elvárható, hogy mind a két területet ismerje, illetve amikor előkészít egy állásfoglalást, akkor mind a két terület szabályozására és gyakorlatára tekintettel legyen.
A 4. pont: nem szabad elfelejteni, hogy egy majd' másfél évtizedes történetről van szó, számos jogeset halmozódott fel, egy döntéshalmaz, amelyekre minden esetben tudatosan reflektálnia kell az adatvédelmi biztosnak. Nem feltétlenül úgy, hogy követi a korábbi döntéseket - persze ez a kívánatos és ha lehetséges, akkor ezt kell tenni -, mert ha azt nem lehet megtenni, akkor el kell térni a korábbi döntésektől, az eltérést viszont meg kell indokolni és reflektáltan kell megtenni. Úgy fogalmaznék tehát, hogy dogmatikailag, a fogalomrendszer szintjén és tartalmilag is következetes jogalkalmazást kell az adatvédelmi biztosnak követnie, hiszen a működése ezzel szolgálhatja a jogbiztonságot.
Ez a négy pont összegzi az elképzeléseimet egy lehetséges adatvédelmi biztosi működésről. Köszönöm a figyelmüket és igyekszem válaszolni a felmerülő kérdésekre.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jelölt úr. Megnyitom a vitát. Azt javaslom, hogy a kérdések és a megjegyzések együtt hangozzanak el. Ki kér szót? Répássy Róbert alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Adatvédelmibiztos-jelölt Úr! Tisztában vagyok a kérdésem kényes jellegével, ezért tudomásul veszem, ha nem válaszol rá. Ön szerint törvényes-e a titkosszolgálatok által lehallgatott telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozatala különböző sajtóorgánumokban azelőtt, hogy bármilyen jogi eljárás - például büntetőeljárás - megtörtént volna? Mondom, tisztában vagyok a kérdésem kényes jellegével, egyébként pedig jogászként itt a teremben mindannyian tudjuk a választ, ettől függetlenül kíváncsi vagyok a véleményére. Azt se bánom, ha egy kicsit kitágítjuk a problémát. Ön szerint helyes-e az, hogy Magyarországon a telefonbeszélgetések lehallgatása, vagy mondjuk úgy, hogy a titkos adatgyűjtések engedélyezése két kézben van, részben az igazságügy-miniszter engedélyéhez kötött, részben pedig bírói engedélyhez? Európa számos országában a politikától, a végrehajtó hatalomtól független bírósági engedélyhez kötött a lehallgatás. Ön szerint nálunk is kívánatos lenne-e ez a gyakorlat? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én nem fogok kényes kérdést feltenni, de elmondom, hogy mit nem fogok feltenni. Azt a kérdést nem fogom feltenni, hogy mennyire felelt meg az adatvédelmi jognak és az alkotmányosság követelményeinek, valamint az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó szabályoknak az a 2006 előtti ügyészségi gyakorlat, melynek során az ügyészség részéről - elsősorban a Legfőbb Ügyészségről van szó, de más ügyészi szervekről is - folyamatban lévő büntetőügyekről államtitkokat szivárogtattak ki a jobboldaltól nem távol álló sajtó részére. Ezt a kérdést nem fogom feltenni, mert a válasz teljesen egyértelmű.
Egyéb kérdést sem fogok feltenni, tudniillik a frakcióülésen ez már megtörtént. Jóri András megfelelő választ adott arra a kérdésre, amelyet adatvédelmi szakmai területen feltettem. Mindezek alapján, valamint különös tekintettel arra, hogy a jelölt nemcsak a jogban járatos, hanem az informatikai berendezések működését is jól ismeri, az informatika területének beható, átfogó ismeretével ki tudja bővíteni a tevékenységi területét, a Magyar Szocialista Párt nevében azt javaslom, hogy - különös tekintettel erre a tényezőre, valamint az érintett személy szakmai munkásságának és tudományos tevékenységének egyéb vonatkozásaira - az Országgyűlés plenáris ülése Jóri András doktort válassza meg adatvédelmi biztosnak. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Most szóban is megismerhettük az elképzeléseit és eddigi életútját, de természetesen írásbeli tájékoztatót is kaptunk, amely alapján sokkal terjedelmesebben, részletekbe menően is tisztában lehetünk azzal, hogy milyen elképzelései vannak, illetve hogy eddig milyen munkássága volt ezen a területen. Egyértelműen meg tudom fogalmazni a frakciónk álláspontjaként, hogy az ön felkészültségét megfelelőnek tartjuk. Meggyőző volt az, amit írásban megkaptunk, és az is meggyőző volt, amit szóban mondott el.
A frakció végleges álláspontját még nem alakította ki arra vonatkozóan, hogy a szavazás során milyen szavazatot fog leadni. Azt változatlanul sajnálatosnak tartjuk, hogy a köztársasági elnök úr nem egyeztetett előzetesen a parlamenti frakciókkal, de ez természetesen nem a jelöltnek szól és nem az ő felkészültségét érinti.
Amit szeretnék kérdezni, az arra a félmondatra vonatkozó rész volt, amit a szóbeli ismertetés során az elképzeléseire vonatkozóan megemlített. Azt mondta, hogy az 1992-es adatvédelmi törvény - illetve egyes különböző szintű jogszabályok - minden bizonnyal módosításra szorul. Szeretném megkérdezni, hogy jelentős vagy kisebb jelentőségű módosításra gondol-e. Ha erről van konkrét elképzelése, néhány mondat erejéig szívesen hallanék erről is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András képviselő úr!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jelölt Úr! A mai bizottsági ülés 3. napirendi pontján szerepel a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslat. Tudom, hogy ön már nem vesz részt a bizottsági ülésnek ezen a vitaszakaszán, mégis érdekelne, hogy ezt a törvényjavaslatot ön előrelépésnek tekinti-e, illetve ha az ezzel kapcsolatos egyéb véleményét is megosztaná velünk, azt megköszönném. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megkérem jelölt urat a válaszadásra.
Dr. Jóri András adatvédelmibiztos-jelölt válaszai
DR. JÓRI ANDRÁS adatvédelmibiztos-jelölt: Répássy alelnök úr azt mondta, hogy nem muszáj a kérdésére válaszolni, absztrakt módon mégis válaszolnék rá. Érdekes az a kérdés, hogy a titkos lehallgatás engedélyezési módja különböző az egyes európai országokban. Azt gondolom, egy adatvédelmi biztosnak lehet erről álláspontja. Nyilván meg kell nézni, hogy Európában mi hogy történik. Megmondom őszintén, hogy ezzel eddig nem foglalkoztam, de akár képviselői indítványra, akár abban az esetben, ha ezen a területen problémát érzékelek, megvizsgálom az európai gyakorlatot, és ha van "legjobb gyakorlat" Európában, akkor javaslatot teszek ennek a kodifikálására.
Wiener György képviselő úr nem tett fel kérdést, de köszönöm szépen az általa elmondottakat.
Hankó Faragó Miklós alelnök úr azt kérte, hogy röviden ismertessem az 1992-es törvény módosításával kapcsolatos elképzeléseim. Két dolgot említenék, a törvény fogalomrendszerét, illetve szankciórendszerét. A fogalomrendszert illetően a személyes adat fogalma, amire az egész adatvédelem épül, elég differenciálatlan a magyar adatvédelmi törvényben. Vannak olyan európai adatvédelmi törvények, amelyek ezt sokkal differenciáltabban szabályozzák, van bennük közvetlen személyes adat meg közvetett személyes adat, másként minősül egy betegség vagy egy ujjlenyomat, mint adat, mint egy rendszám, és ezeket különböző szigorúsággal szabályozzák az egyes törvények. A magyar adatvédelmi törvényben ez korrekcióra szorulhatna. Másrészt van egy olyan dinamikája a fejlődésnek, hogy a korán követett teljesen ombudsman jellegű modellből, a kicsit közigazgatási hatósági modellből átkerültek elemek az adatvédelmi biztosra vonatkozó szabályozási elemek közé.
Például most a biztos határozattal megsemmisíthet és zárolhat adatbázist. Ezekre igazából nem sok esetben, szerintem egypár esetben ha egyáltalán sor került eddig, aminek az oka az, hogy ha meggondolják, ezek nagyon szigorú szankciók: egy kis jogsértés miatt egyből azt tudja tenni, hogy megsemmisíti az adatbázist. Lehet, hogy meg kellene gondolni ezen a területen is, egyébként más adatvédelmi jellegű és kisebb súlyú jogsértések esetén, mondjuk, spamküldés esetén az NHH-nak van egy bírságolási jogköre; lehet, hogy az adatvédelmi biztosnál ezt a hatósági jellegű szankciót érdemes lenne bevezetni. Sokkal jobban skálázható, mint mondjuk, egy adatbázis megsemmisítése.
Tóth András képviselő úr kérdése volt, hogy mi a véleményem a titoktörvényről. Amikor elolvastam, most az első dolog, ami eszembe jut, amit megjegyeztem róla, hogy van benne egy nagyon szerencsés módosítás az adatvédelmi törvény 26. §-ára vonatkozóan, amely szakasz az adatvédelmi biztos titokfelügyeleti jogkörét szabályozza. Ez mindig vitakérdés volt. A helyzet az, hogy van egy minősített adat, az adatvédelmi biztos indokolatlannak találja a minősítést, és felszólítja a titokgazdát, hogy szüntesse azt meg, a titokgazda pedig a bírósághoz fordulhat - körülbelül ennyi van a hatályos törvényben. Nem egyértelmű, vitatott a szakemberek között, mi történik, ha a titokgazda nem fordul a bírósághoz, és nem is reagál semmiképpen erre a felszólításra. Személyes véleményem szerint az történik, hogy nem szűnik meg a minősítés egyébként a hatályos szabályozás szerint. Itt nagyon lényeges, hogy most egy egyértelmű tétel lép be, tehát a 61. napon megszűnik a minősítés. Ez egyébként nyilván nagy felelősség az adatvédelmi biztoson, ha ilyen felszólítással él, de előrelépés, hogy egyértelmű szabályozás lesz ezentúl.
Azt hiszem, ennyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen a jelölt úr nincs eltiltva a bizottság további részéről, úgyhogy ha részt akar venni a napirend tárgyalásán, természetesen szívesen látjuk.
Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Azt szeretném jelezni a biztosjelölt úrnak, hogy a képviselőcsoportunk a hétfői frakcióülésén fogja önt meghallgatni, megkérdezni. Úgy hiszem, az erre vonatkozó meghívónkat hétfőn 11 órára megkapta a jelölt úr. (Dr. Jóri András: Igen.) Ott fogjuk kialakítani az álláspontunkat, de előzetesen a bizottságban támogatjuk az adatvédelmi biztossá választását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalunk következik: a Házszabály 132. § (3) bekezdése alapján véleményeznie kell a bizottságnak a jelöltet. Kérdezem ezért a bizottság tagjait, ki támogatja a jelölt adatvédelmi biztossá választását. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangúnak tűnik.
Az állásfoglalásunkat írásban fogom eljuttatni az Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen a napirendnél a részvételüket. Ennek a napirendnek a tárgyalását lezártuk.
Az ülésünk az I. emelet 58. számú bizottsági teremben fog folytatódni.
Répássy alelnök úr kért szót.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) ügyrendi bejelentése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Egy ügyrendi természetű bejelentést szeretnék tenni. A továbbiakban a képviselőink nem vesznek részt a bizottság további napirendjeinek tárgyalásán, tiltakozásul az ellen, hogy az alkotmányügyi bizottságot a kormány a titkosszolgálati játszmákhoz és a titkosszolgálatok politikába való belekeveréséhez felhasználja. (Folyamatos zaj.) Méltatlan az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságához, hogy pontosan ez a testület az, amely ilyen durva alkotmánysértő magatartáshoz asszisztál. Mi ehhez nem kívánunk asszisztálni. Az, hogy a szocialista frakció ehhez asszisztál, ez nem jelent újdonságot számunkra. (Közbeszólások az MSZP-frakció részéről.)
Köszönjük szépen.
ELNÖK: Tehát a bizottsági ülés az I. emelet 58. teremben folytatódik, és visszautasítom Répássy alelnök úr összes mondandóját.
(Szünet: 10.44-től 11.05-ig)
(A bizottság az Országház főemelet 58. számú tanácstermében folytatja az ülést.)
Az elnök tájékoztatója a meghallgatás tárgyában
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát.
Újfent szeretném elmondani, hogy a Répássy alelnök úr által kifogásolt napirendi pontot miért vettem napirendre. A napirendi pont címe: "Dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszter úr meghallgatása az utóbbi napokban nyilvánosságra került adatvédelmi és titkos megfigyelési ügyek tárgyában." Alelnök úr kifogása az volt, hogy ez nem tartozik a bizottság feladatkörébe. Úgy vélem, ahhoz, hogy világosan láthassa az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, hogy egy szappanoperáról, néhány hivatalnok hivatali kötelezettségszegéséről vagy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét alapjaiban érintő ügyről van-e szó, a bizottságnak információkkal kell rendelkeznie. De információkkal kell rendelkeznie azért is, mert az erről szóló törvények közül az adatvédelemről szóló törvény kifejezetten a bizottság feladatkörébe tartozó törvény, és azt is szeretnénk megtudni a mai ülésen, hogy felelős-e a kialakult helyzetért a jogalkotás, van-e a jogrendszerben olyan szabály, amely lehetővé teszi, hogy ilyen visszaéléseket el lehessen követni. Úgy gondolom, ez elégséges indok ahhoz, hogy az alkotmányügyi bizottság ezzel a kérdéssel foglalkozzon.
Tisztelettel köszöntöm a 2. napirendi pontunk tárgyalásakor dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszter urat, akinek egy kis türelmét kérem, mivel Hankó Faragó Miklós alelnök úr ügyrendi kérdésben kér szót.
Dr. Hankó Faragó Miklós ügyrendi felvetése
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! A korábbi napirendi pontra vonatkozó vita kapcsán is elmondtam - nagyjából hasonlóan, ahogy elnök asszony az imént ismertette -, én is úgy gondolom, győződjünk meg arról, hogy miniszter úr mit kíván a bizottság számára elmondani, és utána döntsünk arról, hogy ebből bármi is a hatáskörünkbe tartozik-e vagy sem.
A bizottsági ülés 2. napirendi pontja előtt a bizottság munkatársai kiosztották azt a betekintési engedélyt, amely a minősített adatokba való betekintés jogosultságát jelenti, és ezt kellene mindannyiunknak aláírni. Én viszont nagyon határozottan szeretném kijelenteni, hogy semmilyen adatba nem kívánok betekinteni, viszont úgy gondolom, képviselői kötelességem, hogy a bizottsági ülésen részt vegyek, ezért a bizottsági ülésen való részvételt - még akkor is, ha zárt ülésről van szó - indokoltnak tartom.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény 2. § (1) bekezdés 8. pontja fogalmazza meg a betekintési engedély fogalmát. Az azonban, amit most teszünk, nem az. Fontosnak tartom kijelenteni, hogy nem kívánok betekinteni ilyen típusú iratokba, ez az engedély pedig tipikusan erről szól. Attól a pillanattól kezdve, hogy ezt valaki aláírja, elvileg ezekbe az iratokba tekint be. Nem túl rég járt le a C-típusú vizsgálatomra vonatkozó engedély, és nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy a titokvédelemnek e tekintetben milyenek a következményei, de azt nagyon fontosnak tartom - a képviselői függetlenségem szempontjából is -, hogy ne kelljen azt nyilatkozom, hogy ilyen iratokba betekintettem. Mert ha ezt megteszem, akkor innentől kezdve senki kívülálló nem tudhatja, hogy valóban betekintek-e valamibe, vagy csak a miniszter úr által előadottakat és a vitát hallgatom meg.
Abban az esetben tudok itt maradni a vitán, ha ezt a betekintési engedélyt nem kell aláírnom, mert nem kívánok betekinteni. Nem kívánok olyan jogosultságot szerezni ennek az ügynek a kapcsán, hogy ezen iratokba betekinthessek. Ha ez elfogadható, akkor nagyon szívesen részt veszek a bizottság ülésén, de ha nem, akkor meg kell fontolnom, hogy itt tudok-e maradni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez nem ügyrendi természetű kérdés volt, és még idő előtti is, hiszen még nem döntöttünk az ülés zárttá vagy nyílttá tételéről.
Úgyhogy újólag, ismételten köszöntöm miniszter urat, és kérem, abban a tekintetben szíveskedjék nyilatkozni, hogy zárt ülés megtartását kívánja-e, vagy folytathatjuk az ülést nyilvánosan. A Házszabály és az idevonatkozó törvényi rendelkezések alapján várom a válaszát. Parancsoljon!
DR. SZILVÁSY GYÖRGY tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A mondanivalóm részben államtitokkörbe tartozó kérdéseket érint, részben pedig olyan, ami nem nyilvános. Ezért én szeretném kérni a zárt ülés megtartását.
Szavazás zárt ülés elrendeléséről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tehát a szavazás következik arról, hogy az ülés zárt ülés lesz a továbbiakban. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen, és egyéb szavazat nincs, sajnálatos módon a bizottság ellenzéki tagjai az ülésen nem óhajtanak részt venni.
Elrendelem tehát a zárt ülés tartását, és megkérem a sajtó tisztelt képviselőit és mindazokat, akik a zárt ülésen nem vehetnek részt, hogy a termet hagyják el. Köszönöm szépen.
(A bizottság 11.11 órától 12.17 óráig zárt ülésen folytatja munkáját.)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvános ülésen folytatjuk a munkát.
A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat (T/6147. szám); általános vita
3. napirendi pontunk a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat, melynek az általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Üdvözlöm a minisztérium képviselőjét, és megkérem, hogy véleményének elmondása előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjen bemondani.
Zala Mihály elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet) szóbeli kiegészítése
ZALA MIHÁLY elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet): Zala Mihály vagyok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke. A jelenleg hatályos két titokvédelmi törvényünk - az 1995. LXV. törvény, amely az állami szolgálati titokról szól és méltán nevezhetjük nemzeti minősített adatokat szabályozó törvénynek, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvény, amely az EU- és a NATO-titkok magyarországi védelmét szabályozza - megszületése óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a NATO-tagságból és az időközbeni EU-integrációból származó kötelezettségek tették szükségessé a törvény átfogó vizsgálatát. Jelenleg eltérő normák vonatkoznak a nemzeti és a külföldi minősített adatokra. Kijelenthető, hogy a nemzeti minősített adatainkat kevésbé védjük, mint a külföldi adatokat. Úgy gondoljuk, szükség van arra, hogy az adatok kezelését egy szintre emeljük.
A törvénytervezet a legmesszebbmenőkig harmonizál az Európai Bizottság és az Európa Tanács ez irányú szabályozásaival. A javaslat elsődleges célja a magasan minősített adatok arányának radikális csökkentése és ezáltal a kevesebb darabszámú magasan minősített adat hatékonyabb védelme, nem utolsósorban a jelenlegi magas költségráfordítások csökkentése. Az eddig alkalmazott számos garanciális elemmel körülbástyázott minősítési eljárás a jövőben is megmaradna, azonban továbbfejlesztésképpen az európai országok gyakorlatát követve úgynevezett K központú minősítési rendszer kerülne bevezetésre. Ezzel egyidejűleg az államtitokköri és a szolgálati titokköri jegyzék megszűnne.
A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest új eleme a tervezetnek, hogy a jövőben bárki kérheti a minősítőtől a minősítés felülvizsgálatát. Amennyiben ez a kérelmező megítélése szerint nem vezet eredményre, bírósághoz is fordulhat ennek felülvizsgálata érdekében, a bíróság pedig a minősítés kérdésében kétfokú eljárásban érdemben dönthetne.
A javaslat bevezeti az EU iparbiztonsági ellenőrzést is. Ennek az a lényege, hogy a NATO minősített beszállítói körhöz hasonlóan az Európai Unió is immár közel három éve rendelkezik hasonló minősített beszállítói szabályozással. Magyarországon ez a jogintézmény még nem került bevezetésre, ez a törvény lenne erre hivatott. Ennek hiányában a magyar cégek minősített európai beszállításon egyelőre nem vehetnek részt.
A javaslat tartalmazza a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi szankcionálását is. Elmondható, hogy az ehhez kapcsolódó Btk.-módosítás értelmében gondatlan elkövetéssel csak a titoktartásra hivatalból kötelezett lenne szankcionálható, civil személynél csak a szándékos elkövetés kerülne büntetésre.
Kiemelném, hogy a minősített adat védelmére kötelezett személy esetén a büntetés lényegesen magasabb arányú lenne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Tóth András képviselő úr!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Áttanulmányoztuk a bizottság napirendjén lévő törvényjavaslatot, és amit Zala elnök úr elmondott, azokat is értékelve úgy látjuk, hogy a javaslat általános vitára alkalmas.
Alkalmas egyrészt azért, mert azt hiszem, az indokoltsága nehezen vonható kétségbe. Itt egy jogalkotási hátrány van, és ezt a jogalkotási időbeli hátrányt az Országgyűlésnek pótolnia kellene, tehát meg kellene hozni a szükséges törvényt. Valóban, itt egy európai uniós normákhoz való illesztéséről van szó a magyarországi titokvédelemnek, és teljesen egyetértek azzal a törekvéssel is, hogy ennek az eljárásnak a során olyan normát kell alkotni a Magyar Országgyűlésnek, amely nem tesz különbséget hazai titok és külföldi eredetű titok között védelem tekintetében vagy egyéb vonatkozásban. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, ezek vitathatatlanul erényei ennek a törvényjavaslatnak, és ezek az erényei támogathatók is.
Ugyanakkor, miközben tudom, hogy általános vitára való alkalmasság kérdéséről van szó, van néhány olyan elem, amelyet érdemes a parlamenti jogalkotási folyamatban áttekinteni. Elsősorban a finomító, pontosító elemekre gondolok, amelyek a törvényjavaslatot álláspontunk szerint jobbá tehetik. Mert jelenleg akár az értelmező rendelkezésektől kezdve a legkülönbözőbb fogalomhasználaton át a részletszabályokig vannak olyanok, amelyek legalábbis arra alkalmasak, hogy ezekről külön beszéljünk, és amelyek vonatkozásában azt gondolom, ha a kormány nyitottan viszonyul a képviselői indítványokhoz, akkor a törvényjavaslat jobbá is tehető.
Továbbra is azt gondolom, részletszabályok keretében érdemes végiggondolni, hogy néhány esetben, értve persze a törvény előkészítőinek gondolatait, törekvéseit, én érzékelek időnként túlterjeszkedést benne, eljárási módok vonatkozásában is, akár a felügyelet kompetenciáját, tevékenységét illetően is. De én azt gondolom, ezek súlya nem olyan, ami az általános vitára való alkalmasság problémáját feszegetné, hanem olyanok, amelyek részben az általános vitában, részben a módosító indítványok kialakításakor és megvitatásakor elfogadhatók.
Sajátos az a megoldás, én most találkoztam vele először, hogy külön kigyűjti a törvény a kétharmados, azaz minősített támogatást igénylő normaelemeket, tehát a 34-36-ig vagy 33-34-ig terjedőket. A kérdés az, ismerve a parlamentben az erőviszonyokat, hogy ha ezek a kétharmados normák nem tudnak elfogadtatni, magyarul az Országgyűlés nem fogadja el, akkor a visszamaradó, "csonka" törvényi rész mire alkalmas vagy mire nem alkalmas. Illetve ennek van egy alkérdése: ebben az esetben azokat a követelményeket és azokat a törvényhozási szükségleteket, amelyeket teljesítenünk kell, hogyan tudjuk teljesíteni, van-e erre esetleg a törvény előterjesztőinek javaslata. Természetesen a magunk részéről abból indulunk ki, hogy ez egy jól előkészített törvényjavaslat, szükséges törvényjavaslat, a törvényjavaslat módosításokkal még jobbá tehető, úgyhogy én remélem, hogy a kétharmadosság kérdésében nem lesz vita. De az ördög nem alszik; ha ilyen eset mégis bekövetkezne, arra milyen forgatókönyvet tudunk kialakítani?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem csak egy kérdésem lenne. Elhangzott tegnap a Honvédelmi és rendészeti bizottságban egy olyan megjegyzés, hogy e törvény elfogadása nélkül megnehezülne, sőt egyenesen lehetetlenné válna 2011-ben, amikor Magyarország soros elnöke lesz az Európai Uniónak, hogy ezt a tisztséget egyáltalán ellássuk. Ezt a megállapítást az előterjesztők igaznak tartják?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor az előterjesztőé a szó.
Zala Mihály elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet) válaszai
ZALA MIHÁLY elnök (Nemzeti Biztonsági Felügyelet): Természetesen mi is arra építünk és abból indulunk ki, hogy a törvény kétharmados támogatottsága meglesz.
Tudni kell, hogy a törvénytervezet vagy esetlegesen törvény nyolc kétharmados törvényt érint; bár ezek jobbára technikai jellegű módosulások, mégis érinti ezeket, ezért kétharmados többséget igényelnek. Vannak dolgok, amelyek adott esetben feles szabályozással is módosíthatók, de ami az integrációs elmaradásokat illeti, például azok zöme sajnos nem kezelhető feles módon. Azt, hogy feles módon mit lehet ebből kihozni, nyilván meg kell vizsgálni, és meg kell nézni, mit lehet vele elérni. Ezt majd, ha úgy alakul a helyzet, meg fogjuk tenni.
Az európai uniós elnökséggel kapcsolatosan jelenleg több elmaradásunk van. Olyan elmaradásaink vannak, miszerint a csatlakozásig a közösségi joganyagot a leendő tagállamnak magáévá kell tennie, azt be kell fogadnia. Időközben, legalábbis a mi területünkön látjuk azokat a pontokat, amelyeket nem tudtunk befogadni, illetve nem került még erre sor. Ebben számos dolog van, például különböző minősítések, az Eurojustnak, az Europolnak a minősítései, az általam a kiegészítésben említett minősített beszállítói rendszer jogintézménye. Szükség lenne a nemzeti titokvédelem terén is módosulásokra, például olyan módosulásra, mint a nemzeti személybiztonsági tanúsítvány bevezetése. Jelenleg ahányszor valaki új bizalmi pozícióba kerül, annyiszor újból és újból kell C típusú ellenőrzést végezni a számára. A helyzet az, hogy a két integrációs szervezetben öt és tíz évekre adnak ki ilyen tanúsítványokat, amelynek birtokában nincs arra szükség, hogy menet közben újabb ellenőrzésre kerüljön sor. Ennek hiányában viszont nem tudunk például kétoldalú titokvédelmi megállapodásokat kötni, sem tagállamokkal, sem a két integráción kívül, ami mondjuk, annyiban kínos, hogy mindkét integrációban ez egy igen masszív elvárás.
Ami az elnökséget illeti, én úgy gondolom, joggal számíthatunk arra, hogy az elnökséget megelőzően egy EU-s titokvédelmi ellenőrzésre kerüljön sor. S míg bár maga az iparbiztonság kérdése, mindamellett, hogy ezt a jogintézményt még nem teremtettük meg, ez még talán nem esik olyan súllyal a latba, ez inkább nekünk fáj; tehát ők gondolhatják úgy, hogy ha Magyarországnak ez a jogintézmény, illetve ezen keresztül ez a lehetőség nem hiányzik, az természetesen az országnak az ügye. De a különböző minősítések megfeleltetése, az ellenőrzöttségek kapcsán jelenleg az Európai Unióban a különböző titokvédelmi szintekhez, az egyes titokvédelmi szinthez kötődő biztonsági ellenőrzések szükségeltetnek. A nemzeti körben ez megint csak nem létezik, egyedül az államtitokhoz szükséges a C típusú, az alatta meghúzódó másik három minősítéshez nem.
Vannak természetesen, elsősorban a Külügyminisztériumnak olyan feladatai, itt elsősorban az összeköttetési rendszerekre gondolok, amelyeknek a részleteibe nyílt ülés keretein belül nem szeretnék belebocsátkozni. De ott vannak olyan problémáink emiatt, amivel nem biztos, hogy előre tudunk lépni.
Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Határozathozatal következik. Ki ért egyet a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 16 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
Az 5. napirenddel folytatjuk a munkát, amelynek címe: a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm Avarkeszi Dezső államtitkár urat, Gönczöl Katalin szakállamtitkár asszonyt és munkatársaikat. Megadom a szót államtitkár úrnak, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagy örömmel jöttem ebbe a bizottságba, s nemcsak azért, mert kicsit haza is jöttem, hanem azért is, mert egy igen fontos törvényjavaslat tárgyalását kezdjük meg az alkotmányügyi bizottság előtt. Nagyon röviden szeretném ismertetni a legfontosabb célokat, valamint a javaslat legfontosabb rendelkezéseit.
A javaslat elsődleges célja a közrend védelme érdekében az, hogy a közelmúltban tapasztalt, a gyülekezési jogot, valamint további alapjogokat érintő jogellenes cselekményekkel kapcsolatban olyan változtatásokat tudjunk elérni, amelyek olyan jogkövetkezményeket helyeznek kilátásba, amelyek alkalmasak ezeknek a jogsértő magatartásoknak a visszaszorítására. Ennek érdekében a javaslat elsősorban a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény módosítására irányul.
A Btk. módosítása során a javaslatunk részben érinti a közérdekű üzem működésének megzavarását büntetni rendelő törvényi tényállást azzal, hogy átalakítja a minősített esetek körét. A jelenleg hatályos törvény szerint ha valaki csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követ el ilyen jellegű cselekményt, akkor csak az alapeset szerint büntetendő. A javaslat szerint ezeknél a minősítő eseteknél szigorúbb büntetést írna elő a törvény. Szeretném megjegyezni, hogy a közelmúltban számos esetben az Országgyűlés is vagy törvényjavaslat, vagy interpellációk, azonnali kérdések kapcsán sűrűn foglalkozott a színesfémekkel kapcsolatos visszaélésekkel. Ez az egyik olyan törvényi tényállás, amely ebben a kérdésben már jelenleg is megoldást nyújt. Ezeket a bűncselekményeket a tapasztalatok szerint javarészt vagy csoportosan, vagy bűnszövetségben követik el. A csoportos elkövetésről már szóltam, s arról is szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a javaslat szerint a bűnszövetségben való elkövetést is szigorúbban kívánja büntetni a javaslat.
A másik Btk.-beli módosítás, amelyről külön szeretnék szólni, a garázdaság tényállása. A garázdaságnak jelenleg is vannak minősített esetei. Ugyanakkor két jelenlegi minősített eset, a csoportos elkövetés, illetve a köznyugalmat súlyosan megzavaró elkövetés nagyon sűrűn együttesen szerepel, és az elmúlt két évben rendkívül sok esetben tapasztalhattuk, hogy nyilvános rendezvényeken követik el ezt a bűncselekményt, ezért egyrészt a nyilvános rendezvényen történő elkövetést, másrészt a csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavaró módon elkövetett garázdaságot súlyosabban kívánja szankcionálni a javaslat.
Ezzel kapcsolatban arról is szeretnék szólni, hogy a joggyakorlatban némi értelmezési probléma merült fel az erőszakos magatartásnak való minősülés kérdésében. Azt szeretnénk elérni a javaslattal, hogy teljesen egyértelmű legyen a jogalkalmazó számára: erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás akkor is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.
A harmadik elem, amit szeretnék megemlíteni, a Btk. jelenlegi 174/B. §-ában foglalt bűncselekmény, amely a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak megnevezést használja. Itt már magának a bűncselekménynek a megnevezését is szeretnénk megváltoztatni közösség tagja elleni erőszakra, amely a lakosság egyes csoportjai elleni erőszakot is magába foglalná, tehát nemcsak a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszakot kívánjuk büntetni.
A következő fontos elem az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése elnevezésű tényállás újrafogalmazása. Egy következő alkotmányos jog védelmét is be kívánjuk iktatni a büntető törvénykönyvbe, és ez a választási gyűlésen való részvétel jogának a megsértése. Ezenkívül egy értelmező rendelkezéssel - amely a garázdaságnál és a rendbontásnál is irányadó - a nyilvános rendezvény fogalmát is módosítanánk. Szeretném megjegyezni, hogy az eddigi joggyakorlatban - talán azért, mert a hivatali bűncselekmények között szerepelt ez a bűncselekményfajta - a jogalkalmazó úgy érezte, ezt csak hivatalos személy követheti el, habár általános alanyként eddig is az "aki" szerepelt. Szeretnénk világossá tenni, hogy ezt a bűncselekményt nemcsak hivatalos személy, hanem bárki elkövetheti, s ezt a büntető törvénykönyvbe való áthelyezéssel is szeretnénk nyomatékossá tenni. Itt jegyzem meg, hogy ha valaki nem erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz valakit ilyen jogainak az érvényesítésében, akkor ez ennek a cselekményfajtának a szabálysértési alakzatába tartozik.
Számos olyan bűncselekmény van, amelynek az előkészületét a büntető törvénykönyv jelenleg nem rendeli büntetni és ezen változtatni szeretnénk. Ilyen például a súlyos testi sértés, a közösség tagja elleni erőszak, a hivatalos személy elleni erőszak vagy a közérdekű üzem működésének megzavarása.
Nem egy esetben előfordult az utóbbi időben, hogy képviselőknek, más közéleti személyiségeknek vagy pártirodáknak gyanús küldeményeket küldtek, amelyekről szerencsére valamennyi esetben kiderült, hogy az egészségre károsító anyagokat nem tartalmaztak, de riadalomkeltésre természetesen alkalmasak voltak. Ezekkel a cselekményekkel nem igazán tudott mit kezdeni a jogalkalmazó, ezért javasoljuk módosítani a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés törvényi tényállását.
A szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban megemlíteném, hogy a garázdaság szabálysértésére egy új cselekmény büntetését szeretnénk megjeleníteni. Nevezetesen azt, hogy ha valaki nyilvános rendezvényen - azaz bárki számára azonos feltételek mellett nyitva álló helyen - olyan csoportban vesz részt, amelynek a megjelenése, például a csoport vezetője által használt vezényszavak, a csoport tagjai által alkotott formáció másban vagy másokban félelmet kelt. Azt hiszem nem kell különösebb magyarázat arra, hogy milyen cselekmények, milyen magatartások - amelyek az utóbbi időben országszerte megjelentek - szankcionálását javasoljuk.
A szabálysértési kérdésekkel kapcsolatban nagyon fontos eleme a javaslatnak az, hogy a kiszabott pénzbírság önkéntes megfizetését szeretnénk elősegíteni azzal, hogy ennek elmulasztása esetére különböző eljárásokat, szankciókat kívánunk bevezetni. Ilyen a jelzálogjog bevezetése, ezzel függ össze részben a szabálysértések nyilvántartásának vezetése is. Bár ez utóbbi nemcsak ezzel függ össze, hanem például azzal is, hogy bizonyos engedélyek kiadásánál feltétel az is, hogy valakit az adott cselekménnyel összefüggésbe hozható szabálysértési eljárásban korábban ne büntessenek. És eddig nem voltak végrehajthatók ezek a szabályok, hiszen nem volt és jelenleg sincs szabálysértési nyilvántartás. Egyébként ez a része a törvényjavaslatnak csak 2010. január 1-jétől lépne hatályba, hiszen erre a kellő felkészülést, a nyilvántartás létrehozását meg kell oldanunk.
Az elmúlt időszakban számos esetben vagy támadások értek bíróságot, más hatóságot, vagy ezek eljárását próbálták lehetetlenné tenni. Ezért részben a Btk. kiegészülne egy új rendelkezéssel, a hatóság eljárásának megzavarása rendelkezéssel. Másrészt viszont az ezen ügyek megfelelő kezelésére a bírósági szervezeti törvényt és a polgári perrendtartásról szóló törvényt kívánjuk módosítani.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Lehet, hogy kicsit hosszabb voltam a kelleténél, de tényleg úgy gondolom, hogy nagyon fontos törvényjavaslatról van szó, és ezért gondoltam, hogy kicsit részletesebben ismertetem. Természetesen amennyiben van kérdésük, akár szakállamtitkár asszony, akár főosztályvezető úr segítségével szívesen válaszolunk ezekre.
Köszönöm szépen figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Bárándy Gergely jelezte - tessék, képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Hadd kezdjem azzal, hogy különösen sajnálom - utalva államtitkár úr szavaira is egyébként, hiszen egy különösen jelentős törvénymódosító javaslatról van szó -, tehát különösen sajnálom, hogy az ellenzék nem vesz részt ezen a vitán, és nem tudja kifejteni itt, a szakmai vitában, a bizottság előtt azon álláspontjait, amelyeknek egy részét egyébként a sajtóban már megfogalmazta, csak sajnos olyan általánosságokkal, amelyekkel, azt gondolom, egy szakmai vita során nem tudunk mit kezdeni - így egyedül biztosan nem. Mindegy...
Onnan kezdem, hogy közösen fogalmaztuk meg annak idején azt az igényt, azt az álláspontot az ellenzéki pártokkal együtt, hogy szükséges a rendbontók elleni hatékonyabb fellépés. Ennek a megteremtésére a kezdeményezésemre egy ötpárti egyeztetés indult el, és viszonylag jól is haladtak a megbeszélések; részt vett rajta egyébként szakállamtitkár asszony is és Papp Imre szakállamtitkár úr is, szintén a pártok közös kérésére. Formális eredménye ennek nem született, de egyetérteni látszottunk bizonyos irányokban és bizonyos kérdésekben. És azért tartom szükségesnek ezt elöljáróban elmondani, mert ezek az irányok - talán Hankó Faragó alelnök úr meg tud erősíteni -, persze mást is tartalmaz ez a törvény, de ezek az irányok azért valahol fölfedezhetők a törvényben, még ha formális egyetértés nem is született közöttünk.
A törekvéseinknek két iránya volt: egyrészt a gyülekezési törvény módosítása, másrészt pedig a büntető törvénykönyv, illetve a szabálysértési törvénykönyv módosítása. Hiszen úgy ítéltük meg, és ezt a véleményem a továbbiakban is tartom, hogy igazán együtt lennének hatékonyak a probléma kezelésére, illetve együtt hatékonyabbak lennének, mint így külön-külön. Aztán a megbeszélések során, ami talán másfél-két hónapot vett igénybe, az ellenzék pártjai a mai napig nem nyilvánítottak véleményt a gyülekezési törvény módosításának beterjesztett javaslatáról. Ugyanúgy, ahogy egyébként az abban foglalt büntetőjogi, illetve szabálysértési módosítási tervezetekről sem. Jó lett volna, ha ezt a mai ülésen esetleg meg tudják tenni, indokát tudják adni annak, hogy ez miért történt így.
A gyülekezési törvényhez evidens és tudvalevő, hogy kétharmados támogatás szükséges. Ezért úgy vélem, helyesen gondoltuk azt, hogy újabb egyeztetések nélkül nem érdemes ezt beterjeszteni, nem érdemes egy ilyen törvényjavaslattal előállni. Én nagyon remélem, hogy házelnök asszonynak az a kezdeményezése, amelyik a gyülekezési törvény módosítására irányul, eredményesebb lesz, mint az, amit én kezdeményeztem.
Hadd emeljem még ki elöljáróban, szintén jó lett volna választ kapni a Fidesztől arra, hogy akkor most melyik álláspont az, amelyet képvisel: azt, amelyet Rogán Antal fogalmaz meg, aki kifejezetten azt mondja, hogy még azokat is büntetni kellene és meg kellene tiltani a gyülekezési törvényben, aki úgy megy ki tüntetni, hogy az arcát eltakarja - ez egyébként a mi álláspontunkkal egyezik és nyilván az ehhez kapcsolódó büntetőjogi módosításokkal -, avagy pedig továbbra is elzárkózik, képviselőtársuk javaslata ellenére, a probléma megoldásától.
Marad tehát a szabályozásnak a másik lába, a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvénykönyv módosítása. E módosításokat, amit államtitkár úr részletezett, én értelemszerűen nem kívánom ezt ismét megtenni, hogy tartalmilag ez mit takar: azt gondolom, hogy három jól elhatárolható csoportba lehet osztani. Egyrészt lehetővé tennék vagy lehetővé teszik ezek a szabályok, amennyiben az Országgyűlés ezt elfogadja, hogy a cselekmény súlyához mért szankciót kapjon az elkövető. Tudom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége is és más ellenzéki pártok is azt fogalmazták meg, amely véleménnyel egyébként mi is egyetértünk, hogy a jogalkalmazás lehetne konzekvensebb, és lehetne a törvényeket egy picit másként értelmezni a kialakult szituációra tekintettel. Messzemenőkig egyetértek fele; de ugyanakkor azt is látni kell, hogy bizonyos új élethelyzetek kezelésére nem létezik jogszabály, nem léteznek törvények. Ez a javaslat, úgy érzem és úgy hiszem, ezeket a hiátusokat pótolja, és valóban lehetőséget biztosít a jogalkalmazás számára ahhoz, hogy valóban társadalomra veszélyes cselekményeket most már a jogi szabályozás meglétével szankcionálni tudjon. Nem lehet úgy számon kérni a hatóságok hatékony munkáját, hogy közben nincs megfelelő jogszabályi háttér biztosítva. Ez a javaslat a frakciónk álláspontja szerint ezt a célt szolgálja részben. Kiemelem, hogy elsősorban és ehhez a körhöz kötődően a büntetés céljai közül a speciális és generális prevenció az, ami előtérbe kell hogy kerüljön, és amit céloz ez a javaslat, az én meglátásom szerint nagyon helyesen.
A második: részben már ehhez a gondolatkörhöz kötöttem, hogy büntetni rendel az utóbbi időben, hadd fogalmazzak úgy, divatossá vált bűncselekményeket - bocsánat, rosszul fogalmaztam: divatossá vált, társadalomra veszélyes cselekményeket, amelyek ezeddig nem bűncselekmények. Ezt ez a javaslat szintén megoldja.
A másik, amire államtitkár úr is utalt, és én picit a populárisabb formájában fogalmazom meg ezt az értelmező rendelkezést, ami gyakorlatilag a tojásdobálásról szól. Valóban, fölmerül a kérdés, hogy a bírói gyakorlat néhány hónappal ezelőttig egységesen azt mondta, hogy ez a cselekmény mind a garázdaság vonatkozásában a törvényi tényállásban megfogalmazott erőszakelem, mind pedig a becsületsértés során megfogalmazott tettleges becsületsértés kategóriájába beleértendő, tehát más szóval: tilalmazott magatartás.
Az utóbbi időben azonban született olyan ügyészségi állásfoglalás, illetve határozat, amely szerint ez nem az. A bíróság ugyanakkor - egyelőre csak a Pesti Központi Kerületi Bíróság - kimondta, hogy ez mégiscsak az, de egyfajta jogbizonytalanság érzékelhető ebben a kérdésben.
Meglátásom szerint szerencsés volna, ha a Legfőbb Ügyészség a törvényjavaslat vitája során megfogalmazna egy utasítást, amit a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenne, miszerint ezt úgy kell megítélni, ahogy a törvényjavaslatban és az összes büntető Btk.-kommentárban szerepel. De talán még jobb lenne, ha a Legfelsőbb Bíróság - amire illő és nagy tisztelettel tettem is egy javaslatot a bíróság elnökének - jogegységi döntést hozna ebben a kérdésben és tisztázná, hiszen ez alapvetően a jogalkalmazás kompetenciájába tartozó kérdés. De ha a jogalkalmazás erre nem válaszol és nem egyértelműsíti a helyzetet, akkor a jogalkotó nem tehet mást, mint hogy ezt az ő eszközrendszerével, magyarán jogalkotási móddal megteszi. Én nagyon szívesen nyújtanék be olyan módosító javaslatot, amelyik ezt a bekezdést kiveszi a törvényből, de ezt csak akkor teszem meg, ha az általam említett legfőbb ügyészi állásfoglalás, utasítás ezt tartalmazza, vagy ebben a témában születik jogegységi döntés.
A javaslat másik része - amely alatt a Btk. módosítására vonatkozó részeket értem - valóban a bírósági eljárások biztonságát, a bírósági döntések félelem- és befolyásmentes meghozatalát igyekszik megteremteni, szilárdabb alapokra helyezni. Az utóbbi időben több olyan esettel találkoztunk, amely nemcsak hogy felháborító volt - mert az egy dolog -, de az elszaporodottsága miatt már a jogalkalmazói hatalmi ág működését is befolyásolni kezdi. S ez nem most kezdődött, hanem akkor, amikor a bírókat leköpték - két ilyen alkalom is volt -, aztán folytatódott azzal, amikor a széket vágták hozzá, majd azzal, hogy a társadalom egyes csoportjai úgy gondolták, az ő kompetenciájukba tartozik eldönteni, hogy ki vehessen részt egy bírósági tárgyaláson és ki nem. Ez már önmagában azt a rossz érzést keletkezteti az emberben, hogy ezzel valamiféle befolyást kívánnak gyakorolni a bíróság működésére. Sajnos előfordult olyan is, amikor a bíró az ügy továbbviteléről lemondott - legalábbis vizsgálandó, hogy szerencsésen járt-e el, de az ő meglátása szerint lemondani kényszerült - egy frekventált ügyben. Mindezek egy jogállamban tűrhetetlenek, ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a bíróságok befolyás- és félelemmentes eljárását szavatolni tudjuk. Ezt azonban csak részben kell büntetőjogi eszközökkel megtenni. A javaslat, amely a Btk.-t módosítja e témakörben, csak egyetlenegy tényállást tartalmaz, több tényállás pedig alapvetően a bíróságok igazgatásához kötődő jogszabályi változások mentén képzeli el ennek a helyzetnek a kezelését. Ezt az arányt nagyon helyesnek tartom, mert elsősorban nem büntetőjogi, hanem igazgatási kérdésről van szó, de nem árt, ha a kirívóan súlyos eseteket büntetőjogi szankcióval is sújtjuk. A dolog komolyságát emelném ki azzal, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is többször foglalkozott ezekkel az esetekkel, és nagyon sokszor tanácstalanul áll a megoldást illetően. Nos, itt szerepel egy megoldási javaslat.
A bevezetőmben említettem, hogy kiemelten nagy jelentőségű törvényről van szó. Ismertek előttünk azok a vélemények, amelyeket részben az ellenzék pártjai fogalmaztak meg - amelyekről sajnos csak a sajtón keresztül értesültünk -, és ismertek előttünk azok a vélemények is, amelyeket társadalmi szervezetek fogalmaztak meg a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezekben felvetettek bizonyos alkotmányossági aggályokat egyes szakaszokat illetően. Tekintettel a javaslat jelentőségére, frakciónk nem tartja kizártnak, hogy ezt a javaslatot módosító, pontosító javaslatokkal tovább javítja, és a legnagyobb nyitottsággal állunk hozzá az ellenzéki pártok részéről benyújtandó bármiféle módosító javaslathoz. Jó lett volna, ha ezt már most tudjuk tárgyalni, de talán még a plenáris ülés sem késő rá, bár megjegyzem, hogy a plenáris ülés lezárása után már nincs lehetőség módosító javaslatok benyújtására, ezért ezt a szakaszt kár volt kihagyni. A lényeg az, hogy tényleg nyitottan állunk hozzá.
Az általam elmondottak alapján a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja a javaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért remélem, hogy kormánypárti képviselők is nyújthatnak be jobbító javaslatot a törvényjavaslathoz, ha az élet úgy hozza. Most pedig Hankó Faragó Miklós alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ebben a formájában a T/6218. számú törvényjavaslatot mi általános vitára nem tudjuk támogatni. Nagyon szeretnék az idővel takarékoskodni, ezért nem fogok minden olyanra kimerítően kitérni, amit aggályosnak tartunk. Úgy gondoljuk, megint abba a hibába esünk, amelybe már többször is beleestünk - és ez várhatóan később is elő fog fordulni -, hogy egyértelműen jogalkotással próbálunk megoldani olyan dolgokat, amelyek nem feltétlenül jogalkotási lépéseket igényelnek. A közvélemény felé persze nagyon jól lehet eladni azt, hogy mely büntetőjogi tényállásokat szigorítjuk, csak éppen érdemben az égvilágon semmi nem fog történni ettől. Hadd mondjak egy példát. Bocsánatot kérek az előterjesztőtől és a bizottság tagjaitól is, hogy nem sorrendben haladok, ez azért van, mert a gondolataim nem feltétlenül ilyen módon rendezettek.
A 3. § tartalmazza a 174/C. § módosítását. Érdemben nem történik más, mint az, hogy a választási gyűlésen való részvétellel egészül ki a tényállás. Ez jelenleg a 228/A. § eredeti formájában. Hétfőn megkérdeztem a legfőbb ügyész úrtól, hogy hány esetben alkalmazták ezt a tényállást, amely - csak a bizottság tagjai kedvéért mondom - úgy szól, hogy "aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz". Nos, az elmúlt években, mégpedig tavaly egyetlenegy alkalommal. Számomra nem indok az, hogy a hivatali bűncselekmények közül átkerül a közrend elleni bűncselekményekhez, mert az "aki mást" mindenkire vonatkozik. Emlékezetem szerint az összes hivatali bűncselekmény esetében ott van a hivatalos személy tényállási elemként, tehát tulajdonképpen a mai napig kellene alkalmazni.
Hat darab eljárás fog indulni vagy indult az elmúlt szombaton történtek kapcsán: egy önkényuralmi jelkép viselése, két garázdaság és három hivatalos személy elleni erőszak. Teljesen fölösleges törvényt módosítanunk, ha a hatóságnak az az álláspontja, hogy ennyi történt szombaton este vagy éjszaka Budapesten, és semmi más! Nem változtatunk a helyzeten.
A törvényjavaslat meglehetősen sok szigorítást tartalmaz. Ha én jól számoltam, nyolc esetben az előkészületet is most már büntetni rendelné. Például a testi sértésnél, bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás, hivatalos személy elleni erőszak. Maradjunk ez utóbbi három esetnél.
Igen komoly látencia van szerintem ma Magyarországon e cselekményekkel kapcsolatban. Semmi az égvilágon nem fog megváltozni, ha az ügyészség nem képes felderíteni a nyomozó hatóságok körében elkövetett ilyen jellegű cselekményeket. Vannak. Minden egyes független vizsgálat megállapítja, hogy nagy számban vannak. Tessenek megnézni azokat az eljárásokat, amelyek ezeknek a bűncselekményeknek a kapcsán indulnak: hány feljelentés történik és hány jogerősen befejezett marasztaló ítélet születik? Hát egy kezemet elég fölemelni és mozgatni az ujjaimat sokszor, hogy bőven meg tudjam mutatni, egy évben hány ilyen eljárás fejeződik be eredményesen. Márpedig igaz, bizonyosan igaz, mert minden létező védői, független szervezet, Amnesty Internationaltől kezdve bárki ha vizsgálódik ebben az ügyben, meg tudja állapítani, hogy igenis vannak radiátorhoz láncolások és egyebek. De attól, hogy az előkészületet büntetni rendeljük, semmi az égvilágon nem fog változni. Elvileg a közvélemény számára kicsit lehet, hogy szimpatikusabb lesz a dolog, de szerintem nem történik érdemben semmi.
Közérdekű üzem működésének megzavarása. Ugyanez a problémám vele. Most ennél a törvényi tényállásnál is az előkészület bűncselekmény lesz. Tudomásom szerint ez eddig nem volt, ugye, ha jól gondolom. (Dr. Rajmon Balázs: Így van.) Igen. És az államtitkár úr a színesfémlopásokat említette, joggal, mindenkit irritál a dolog. Mindannyiunkat. Nem tudom, hányszor foglalkoztunk már vele, ellenzéki kollégák a Btk. törvényi tényállás súlyosítását szintén behozták már. De megint csak értelmetlen a dolog, ha nincs eredményes nyomozás. Töredékét derítik fel a nyomozó hatóságok az ilyen cselekményeknek. Nem szeretnék rossz számokat mondani, de én 20 százalék alatti felderítettségről tudok, ami rendőri forrásokból, tehát nem másoktól, hanem a hatóságtól eredő statisztikai adat. Teljesen mindegy, milyen fenyegetettséggel büntetjük, ha bízhat abban az elkövető, hogy jó eséllyel nem fogják meg, és ha netán elfogják, akkor is évek múlva fogják felelősségre vonni. Mindannyian pontosan tudjuk ebben a körben, nem hiszem, hogy kell, de ismét mondom, a mai napirend kapcsán egy korábbi napirendi pontnál már kénytelen voltam ezt megemlíteni, hogy a gyors és elkerülhetetlen eljárás, mindannyian tudjuk, tanultuk és tudjuk a gyakorlatból is, hogy csak ez vezet eredményre.
A törvényjavaslatnak van olyan szakasza, amelyről úgy gondoljuk, hogy jó eséllyel fenyegeti az a veszély, hogy alkotmánysértő lehet. Ez a 8. és a 10. § véleményünk szerint. A közveszéllyel fenyegetés nagyjából a rémhírterjesztésnek egy új változata. Nagyon-nagyon könnyen lesz elkövethető, ha ez a tényállás így valósul meg, és én félek, hogy esetleg átesünk a ló másik oldalára, és olyan magatartást fog a javaslat - tételezzük fel, hogy így lépne hatályba - szankcionálni, amely nem feltétlenül biztos, hogy eléri a büntetőjogi szankció szükségességét és igényét.
A szabálysértésre vonatkozó rész igen terjedelmes módosítás. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem megoldás, véleményünk szerint új szabálysértési törvény kellene. Indokolt lenne, szükséges lehet, egyetértenénk vele, legyen. Lehet, hogy végig kell gondolni a bűntett, vétség, kihágás lehetséges visszahozatalát, nem tartom kizártnak. Ha pönalizálni szeretnénk ilyen csekély súlyú cselekményeket, akkor lehet, hogy ezt kellene megtennünk. De így most, ebbe a törvénybe most így belenyúlni, azt gondolom, nem helyes.
Ha én jól olvastam - és ha felületes voltam, ezért elnézést kérek -, a közérdekű munka elmaradna belőle, ha jól tudom, a szabálysértési törvényből. Ugye, jól gondolom, államtitkár úr? (Dr. Avarkeszi Dezső: Igen.) Jól. Majd megkapom a választ, de ha igen, akkor ezt megint aggályosnak tartom. Tipikusan a szegényeket fogja sújtani majd, ha ez így lépne hatályba, és véleményem szerint ez nem lehet igény és nem lehet kívánalom.
A törvényjavaslat 26. §-a szerint, ha nem fizeti be valaki a pénzbírságot és egyéb pénzösszeget 30 napon belül, akkor, ha jól emlékszem, a nyilvánosságra hozatal a (2) bekezdésben van, de például a 30 ezer forintot elérő bírság esetén jelzálogjogot lehet feljegyezni. A nyilvános közzététel véleményem szerint megint aránytalan, és az egész nyilvántartásra vonatkozóan azt gondolom, hogy csak egy új szabálysértési törvény kapcsán lehet fölvetni ennek az igényét. És nagyon indokoltnak tartanám, hogy megtaláljuk az arányosságot. Egy viszonylag súlyos bűncselekmény kapcsán nem kerül nyilvánosságra az illető neve; ha olyan jellegű ügyről van szó, akkor az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerint anonimizált formában az ügy esetleg igen, de az elkövetői nem. Ha mi ezt most így fogadjuk el, akkor a szabálysértés elkövetőjét nagyon erőteljesen sújtjuk a nyilvánosságra kerüléssel. És egy másik dolog, ennek kapcsán is és magának a nyilvántartási rendszernek a kiépítése kapcsán is szeretném azt megemlíteni: ez arra lesz majd alkalmas, hogy mostantól kezdve a munkáltatók a pályázatok kiírásánál, mondjuk, ezt is igényként fogalmazzák meg, hogy ne szerepeljen valaki szabálysértési nyilvántartásban, és emiatt igen komoly joghátrány, hátrányos megkülönböztetés érhet valakit, ha szerepel ebben a nyilvántartásban. Márpedig mindannyian tudjuk, hogy apróbb szabálytalanságot nagyon könnyű egyszerű, kisebb figyelmetlenséggel is elkövetni, és nem gondolom, hogy feltétlenül arányban áll ezzel a következménnyel.
A 35. §-sal kapcsolatban ugyanaz a problémám, ami már nem először kerül elő. Csak hogy pontosan idézzem: "aki nyilvános rendezvényen olyan csoportban vesz részt, amelynek megjelenése, így különösen alakzata..."
ELNÖK: Elnézést kérek, képviselő úr, az általános vitára való alkalmasságról szeretnénk dönteni. Elég régóta tart a bizottsági ülés. Én arra kérem, kicsit fogjuk össze a mondandónkat, mert még két napirendet meg kell tárgyalnunk.
Köszönöm.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Én szívesen lerövidítem a mondandómat, elnök asszony, de nem hiszem, hogy sokkal hosszabb voltam, mint akár az előterjesztő, akár az előttem megszólaló.
Szóval, itt is a "vezényszavak" és az "alakzat" kifejezés szerintem sérti a normavilágosság követelményét, és erről az Alkotmánybíróság korábban döntött.
Én itt most szívesen megállok, a további indokolástól eltekintek. Ebben a formájában nem fogjuk tudni támogatni, alapvető változtatásokon kell átesnie a törvényjavaslatnak ahhoz, hogy egyet tudjunk vele érteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, az előterjesztőt kérem, hogy röviden reagáljon.
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Megkísérlek válaszolni az elhangzottakra, és esetleg ha kollégáim súlyos hiányosságot fedeznek föl válaszomban, akkor majd kiegészítenek.
Bárándy Gergely hozzászólásával kapcsolatban: részben egyetértésemről tudom biztosítani véleményével kapcsolatban. Szeretném tájékoztatni arról, szóba került az ötpárti tárgyalás a gyülekezési jogról: Világosi Gábor alelnök úr tájékoztatott engem a héten arról, hogy a közeljövőben házelnök asszony megbízásából összehívja az ötpártit, és újból megpróbálunk nekiveselkedni a gyülekezési törvény módosításának.
A konzekvensebb jogalkalmazás kérdése - s itt már elkezdem a választ Hankó Faragó alelnök úrnak is. Én is úgy látom, hogy vannak olyan tényállások, amelyekkel kapcsolatban a jogalkalmazó viselkedhetne másképp, folytathatna más gyakorlatot. A jogalkalmazó ilyen kérdéseknél értelemszerűen a bíróság, az ügyészség, a rendőrség. A rendőrségre a kormánynak, az IRM-nek van ráhatása, és ezt a ráhatást nyilván igyekszünk is gyakorolni. De ha az ügyészség kialakít egy gyakorlatot, akkor azzal a gyakorlattal adott tényállásoknál megakadályozhatja azt, hogy bíróság elé kerüljön az ügy, mert nem emel vádat. Ezekben a tényállásokban a rendőrség nem fog olyan gyakorlatot követni, amely ellentétes az ügyészi gyakorlattal, illetve az ügyészség se fog vádat emelni, ha tudja, hogy a bíróság gyakorlata miatt teljesen esélytelen az ügy. Amint említettem, a kormánynak kizárólag a rendőrségre van ráhatása. Az viszont szilárd meggyőződésem, hogy ha a jogalkotó nem ért egyet a bíróság, illetve a tőle független ügyészség gyakorlatával, akkor egyetlen lehetősége van, az, hogy a jogalkotásban lép, tehát azokat a szabályokat módosítja, amelyekkel hatni tud a jogalkalmazásra.
Az alkotmányos aggályok vonatkozásában teljes mértékben egyetértek Bárándy képviselő úrral, és nemcsak az MSZP-frakció, hanem a kormány is megpróbál maximális nyitottsággal hozzáállni az esetleges módosító indítványokhoz. Tényleg próbáljuk meg együtt jobbá tenni a törvényjavaslatot! Elnök asszonynak igaza van abban, hogy nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti képviselők is adhatnak be módosító indítványt. Várjuk is ezeket annak érdekében, hogy együtt próbáljunk jobb megoldásokat találni.
Alelnök úr felvetéseire megpróbálok egyenként válaszolni. A választási gyűléssel kiegészített eddigi jogot védő rendelkezések a Btk.-ban vannak. Ezzel a tényállással kapcsolatban valóban csak egy eljárás indult. Én is úgy gondolom, mint alelnök úr, hogy a törvény eddigi megfogalmazása szerint is bárki elkövetheti ezt a bűncselekményt, de tisztelt alelnök úr, ha viszont az ügyészség és a bíróság nem így gondolja, akkor szerintem helyes, ha a jogalkotó megpróbálja megváltoztatni a szabályokat, hogy azok teljesen egyértelműek legyenek, részben azzal, hogy a választási gyűléseken való részvétel jogát is védeni akarjuk, másrészt pedig azzal, hogy rendszertanilag máshol helyezzük el, hogy még csak fel se merülhessen, ezt csak hivatalos személy követheti el.
Bár egyetértek alelnök úrral abban, hogy az előkészületek kapcsán nagyon komoly a látencia, de azért is kívánjuk büntetni rendelni bizonyos esetekben az előkészületeket, hogy ezzel is a jogmegelőzést szolgáljuk. Másrészt meg azért is, mert bizonyos egyensúlyokat be kell tartani, és amikor a hivatalos személy rovására elkövetett bűncselekményeknél szigorítunk, akkor joggal elvárható, hogy az általuk elkövetett bűncselekményeknél is szigorítsunk.
Valóban alacsony a felderítési arány a közérdekű üzem megzavarásával kapcsolatos bűncselekmények esetében, s most kifejezetten a színesfémmel kapcsolatos kérdésekre gondolok. De szeretném tájékoztatni alelnök urat és a bizottságot, hogy egy intézkedési terv alapján e hónap elején volt olyan országos akció, melynek során bűncselekményeket sikerült feltárni, több tonna színesfém lefoglalására került sor és büntetőeljárások indultak ilyen ügyekben. Másrészt folyamatban van azon háttérjogszabályok előkészítése, amelyek a kereskedelmet kívánják szigorúbban szabályozni az engedélyezés, a szakhatóságok oldaláról.
Alelnök úr ezekkel a bizonyos fehérporos dolgokkal kapcsolatban is megfogalmazott alkotmányos aggályt. Én azon "szerencsés" képviselők közé tartozom, akik az elsők között kaptak ilyet. Nem szeretném megjátszani a westernhőst, de az ember ilyenkor elsősorban a családja és a rokonai miatt aggódik, és higgye el, hogy nagyon komoly félelmet tud kelteni egy ilyen küldemény, ezenkívül súlyos anyagi kihatása van az ilyen ügyek vizsgálatának, illetve felderítésének. Jogosnak tartom, hogy megpróbálunk szankciót találni rá.
Lehet, hogy a szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban az igazi megoldás egy új törvény lenne, de erre most nem látok lehetőséget. Azt hiszem itt fokozottabban érvényesül az - noha most nem térnék ki a részletekre -, hogy próbáljunk közös megoldásokat találni arra, hogy hol kell módosítani, illetve hogy az alkotmányossági aggályokat hol tudjuk módosító indítvánnyal elhárítani. Ebben kérem alelnök úr segítségét is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakállamtitkár asszonynak adom meg a szót.
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szeretném eloszlatni azt a kételyt, hogy a szegények devianciája a szabálysértés. A deviancia túlnyomó része a tehetős és még tehetősebb embereké. 4 milliárd forint büntetést szabnak ki évente, amiből 2,5 milliárdot sikerül is behajtani. Ennek a hatékonyságát növelni próbáljuk. Itt a meg nem fizetett pénzbírságról van szó, s ha megvárjuk vele a szerteágazó szabálysértési törvény átfogó reformját - ami legalább annyi időbe kerül, mint a Ptk. reformja -, akkor a nagyon távoli jövőbe visz az út.
A másik: a nyilvántartás stigmatizáló hatású, és hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Akkor mihez vezet az OTP-ben vagy a többi banknál alkalmazott rosszadós nyilvántartás? Nem hiszem, hogy ebből nagyobb hátrány származik. Megfontolásra ajánlom, hogy nem lehetne-e érvényt szerezni annak, amit kiszabunk, és akkor következmény lenne, nemcsak szankció. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 16 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen államtitkár úr és szakállamtitkár asszony közreműködését.
Következő napirendi pontunk az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm Rajmon Balázs főosztályvezető urat, és kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat szakmai elmaradásokat igyekszik pótolni elsősorban a büntető törvénykönyvben, illetve a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben. Ezek közül kettőt emelnék ki. 2009. január 1-jével hatályba lép a bejegyzett élettársakkal kapcsolatos szabályozás, az ehhez szükséges Btk.-módosításokat meg kell tenni, különösen a hozzátartozói kört, valamint a kettős házasság 192. § szerinti tényállását illetően. A másik, amit kiemelnék: az Alkotmánybíróság 2001-ben hozott egy határozatot a fogva tartottak sajtó útján történő nyilatkozattétele kapcsán. Itt van a jogalkotónak egy elmaradása, amelyet ez a törvényjavaslat megpróbál pótolni, és az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a fogva tartottak tekintetében a nyilatkozattétel közzétételének az engedélyezésére vonatkozó elsősorban eljárási és ehhez tartozó garanciális szabályait megteremti a bv-kódexben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Bárándy Gergely képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Mindössze két mondatban foglalnám össze képviselőcsoportunk álláspontját e törvényjavaslattal kapcsolatban. Először megjegyzem, hogy Salamon képviselő úr örülne, ha itt lenne, mert ő szokta kifogásolni azt, hogy salátatörvényeket nyújt be a kormány. Nos ez a javaslat nem lett része a közrend védelme érdekében benyújtott törvényjavaslatnak. Egyébként - ahogy főosztályvezető úr is elővezette - valóban szinte technikai jellegű módosításokat tartalmaz. Azt gondolom, hogy szakmailag megfelelően megfogalmazásra került mind a normaszöveg, mind az indokolás, ezért képviselőcsoportunk általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós, tessék!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Ha maradok a kétmondatos verziónál, akkor a törvényjavaslatot általános vitára mi is alkalmasnak tartjuk. Az első felével teljesen egyetértünk, a második felével egyáltalán nem értünk egyet. Új bv-törvény kellene véleményünk szerint, csak azon keretek között lehetne ezt rendezni. Ráadásul ez egy nagyon könnyen kijátszható szabály, egyszerűen csak a védővel való érintkezést kell felhasználni, és ez az összes rendelkezés igazából értelmét veszíti. Tehát nem is lehet elérni azt a célt, amelyet szerintem szeretne kitűzni maga elé a javaslat. De a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk, ezt a részét tartjuk feltétlenül átalakítandónak.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor megkérdezem, ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 16 igennel alkalmas.
Utolsóként tárgyaljuk az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásakor Gadó Gábor szakállamtitkár urat, a napirend előterjesztőjét. Megkérdezem, van-e kiegészítenivalója.
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid kiegészítést tennék. Arra szeretnék utalni, hogy mi változott és mi nem változott 2007 ősze óta, amikor a parlament tárgyalta és elfogadta a gyűlöletbeszéd tárgyában született első törvényjavaslatot.
Nem változott a hatályos szabályozás és nem változott a bírói gyakorlat. Tehát az az értelmezési probléma változatlanul fönnáll, vajon megengedhető-e perjogi szempontból, hogy keresetet indítson az az ember, aki emberi méltóságában érzi sértve magát, ha azt a csoportot érte támadás, amelyhez ő tartozónak vallja magát. Nem változott maga a probléma sem, tehát a társadalmi probléma, és nem változott a kormány álláspontja sem.
Ami változott, az az, hogy az Alkotmánybíróság határozata ez év június végén megszületett, és innentől kezdve egzaktabbá váltak azok az alkotmányossági kritériumok, amelyek mellett az alkotmányos követelmények teljesítésének esélyével születhet egy új törvényjavaslat. Ehhez képest a beterjesztett törvényjavaslat részint eljárásjogi, részint tartalmi szempontból is változott a korábbi változatokhoz képest. Egyrészt biztosítja, hogy egy gyors, koncentrált polgári peres eljárásra kerüljön sor, jogvesztő határidővel, kötelező egyesítési szabály kimondásával, eleget téve mind az Alkotmánybíróság, mind a köztársasági elnök úr kívánalmának, nevezetesen, hogy a jogbiztonság ne sérülhessen az eljárás elhúzódó volta, a bíróság előtt induló eljárások nagy száma miatt.
A tartalmi-érdemi kérdések közül a legfontosabbat emelném ki, nevezetesen, hogy a benyújtott javaslat különbséget tesz az adott csoportot ért sérelem, amely önmagában nem jelent jogsérelmet, és a csoportot ért sérelem miatt a magát a csoporthoz tartozónak valló személy személyhez fűződő jogaiban bekövetkező jogsérelem között. Míg az Alkotmánybíróság által alkotmánysértőnek kimondott törvényjavaslat egy megdönthetetlen vélelmet állított föl, a csoport sérelmét azonosította szükségképpen az egyén jogsérelmével, most a tervezet megadja a lehetőséget arra, hogy a polgári perben a gyűlölködő vagy gyalázkodó megnyilvánulást tevő személy bizonyítsa azt, hogy a csoportot ért sérelem nem volt olyan súlyú, nem olyan módon történt, amely alkalmas volt arra, hogy figyelembe véve az Alkotmánybíróság határozatában foglalt szempontokat is, elérje azt a fokot, hogy az egyéni jogsérelemként is megállapítást nyerjen.
Figyelemmel arra, hogy egy önálló törvényjavaslat került benyújtásra, ez nyilván azzal a következménnyel jár, hogy a parlament által tárgyalt új polgári törvénykönyv tervezetében a gyűlöletbeszédre vonatkozó paragrafust módosító javaslattal szükséges kivenni a tervezetből.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós, utána Bárándy Gergely.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A törvényjavaslatot tudjuk támogatni. Nagyon röviden három észrevétel.
Az egyik az, hogy egyértelműen látjuk a törekvést a kormány javaslatában, hogy az Ab-döntések figyelembevételével próbáljon a helyzeten változtatni, és úgy gondolom, hogy alapvetően jó irányban. Egyetértünk azzal, hogy a polgári jog eszközeivel, és nem más, esetleg büntetőjogi eszközökkel. Azt az egyet nem értem, hogy miért nem a polgári törvénykönyvet módosítjuk, és miért önálló törvényt léptetünk hatályba - ez talán indokolt lenne.
De egyébként reméljük, hogy az alkotmánybírósági próbát is kiállja, örülnénk neki, és tudjuk támogatni a javaslatot, esetleg kicsit átváltoztatott formában.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Bár ingerenciám lenne rá, hogy erről órákig beszéljek (Derültség.), de önmérsékletet gyakorlok, és egy mondatban fogalmazom meg az álláspontom.
Azt gondolom, hogy valóban, ez a törvényjavaslat figyelembe veszi az Alkotmánybíróság által megfogalmazott kritikákat, ennek alapján került megfogalmazásra. Messzemenőkig támogatni tudom a magam részéről, de fönntartva azt továbbra is és hangsúlyozva, hogy mind én, és tudomásom szerint ebben nem változott frakciónk álláspontja sem, szükségesnek tartjuk a témában a büntetőjogi szabályozás megalkotását is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is, és remélem, lesz még alkalom arra, hogy Bárándy képviselő úr néhány órában kifejtse az álláspontját. (Dr. Hankó Faragó Miklós kimegy a teremből.) Elnézést is kérek a bizottságtól a sürgetésért, de két órakor jó néhány bizottsági tagnak közfeladatok ellátására más helyszínen kell lennie, úgyhogy ezért is kezdtem el ilyen udvariatlan módon a képviselőket arra kérni, hogy röviden fogalmazzanak.
Van-e még valaki, aki szólni kíván? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Akkor az előterjesztőt kérdezem, kíván-e reflektálni.
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Hankó Faragó úrnak volt egy kérdése, hogy miért nem a Ptk.-ban kerül sor ennek a javaslatnak a megfogalmazására. Ennek két indoka van.
Az első indok, hogy mint olvasható, itt az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok egyaránt jelen vannak. Tehát tulajdonképpen az is egy indokolt kérdés lenne, hogy esetleg miért nem a Pp.-ben szerepel.
A másik pedig, ami szerintem nem titok, hogy a Ptk.-javaslat majd' 1200 paragrafusának az aláírását, kihirdetését és adott esetben a hatálybalépését óhatatlanul kockáztatja egy olyan javaslat, amelynek az alkotmányosságáról csak akkor lehetünk meggyőződve, ha az Alkotmánybíróság az elfogadását követően ezt a javaslatot is megtárgyalta és helyben hagyta, hiszen biztosak lehetünk benne - és ez valószínűleg helyes is -, hogy ez a javaslat is, még a sikeres parlamenti tárgyalást is feltételezve, az Alkotmánybíróság elé kerül. (Dr. Hankó Faragó Miklós visszatér a terembe.) És csak annak a döntése után látunk majd véglegesen és tisztán.
Tehát itt felelnék arra, hogy leginkább azért nem a Ptk.-ban van ez a javaslat, hiszen bízunk benne, hogy 2010. január 1-jén hatályba lép az új polgári törvénykönyv.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Most következne a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság három előterjesztése, amelyről az a hírem, hogy elnök úr van egy bejelentenivalója, úgyhogy elnök úré a szó.
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nem elsősorban azért, mert az utóbbi egy órában a légkör a rövidítés irányában kezdett erősödni (Derültség.), hanem déltájban hoztam meg ezt a döntésemet, hogy a mai napon a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság által egyhangúlag, konszenzussal beadott módosító javaslatot, amely a képviselői jogállást érintené, mégpedig egy picit az alkotmányt, egy picit a Házszabályt, nagyobb körben pedig a képviselői jogállásról szóló törvényt, ezeket a mostani nap hangulatában, a csonka bizottsági ülést látva, arra hivatkozva, hogy itt konszenzusos bizottsági javaslatról van szó, ezért nem szeretném, ha az ellenzék a rossz hangulatában ezt az ügyet is úgy értené, hogy itt is valami nélkülük való döntés lenne, ezért azt kérem a tisztelt bizottságtól, hogy napolja el ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, abban a reményben, hogy ebben az egyéb viharok ellenére a konszenzus fent fog maradni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudunk mást tenni, mint a kérésnek eleget tenni, úgyhogy leveszem a napirendről ennek a kérdésnek a tárgyalását. (Dr. Géczi József Alajos: Köszönöm szépen.)
Szavazás a napirend módosításáról
Mivel azonban a napirend el van fogadva, arra kérem a bizottságot, hogy szavazatával ezt erősítse meg. (Szavazás - Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
Az elnök bejelentése a további napirendi pontok tárgyalásának elhalasztásáról
A 8. napirendről előterjesztő hiányában nem tudunk tárgyalni, annál is inkább, mert az egyik előterjesztő telefonon jelezte, szeretné, ha ezt elhalasztanánk. Ezért most ennek a tárgyalására sem kerül sor.
Holnap 10 órára összehívom a bizottság ülését ugyanebbe a terembe. Tekintettel a javaslatokra, újra Szilvásy miniszter urat fogjuk zárt ülésen meghallgatni.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Egyedül vagy a Nemzetbiztonsági bizottsággal együtt?
ELNÖK: A Nemzetbiztonsági bizottsággal együtt.
Köszönöm szépen a jelenlétet, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 41 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea és Soós Ferenc