AIÜB-15/2008.
(AIÜB-85/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. május 5-én, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend kiegészítése és elfogadása *
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5396. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5615. szám, új változat a T/5606. szám helyett); általános vita *
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5394. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5499. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5011. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Pettkó András (MDF) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Pettkó András (MDF) reflexiója *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat (T/5312. szám) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5489. szám); általános vita *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
- Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
- Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Dr. Rubovszky György (KDNP) reflexiója; ügyrendi javaslat a döntés elhalasztására *
Szavazás a döntés elhalasztásáról *
1. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5396. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5615. szám, új változat a T/5606. szám helyett)
(Általános vita)
3. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5394. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
4. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5499. szám)
(Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), Velkey Gábor (SZDSZ) és dr. Szili Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5011. szám)
(Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. Zárószavazás előkészítése
- A humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat (T/5312. szám)
7. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5489. szám)
(Dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Pettkó András képviselő (MDF)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 33 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és megjelent vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Horváth Zsolt helyettesíti Dorkota Lajost, Mátrai Márta Kerényi Jánost, Faragó Péter Csákabonyi Balázst, Szakács Imre pedig Navracsics Tibort. Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.
A napirend kiegészítése és elfogadása
A kiküldött napirendi javaslathoz képest egy ponttal javaslom kiegészíteni a napirendet: zárószavazás előkészítésére van szükség, a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslatot javaslom fölvenni. Kérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyen nem látok. Akkor kérem, aki a napirendet így kiegészítve elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendjét.
Az 1. napirendi pont tárgyalása következik: az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5396. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Két pontból áll a kiegészítő ajánlás tervezete. Üdvözlöm Tordai Csaba államtitkár urat, aki a kormányt képviseli.
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Kérem, aki támogatja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 2. pontban Tóth András és Wiener György indítványa szerepel. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt is támogatja. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen.
Soron következik a 2. napirendi pont: a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5615. számon, új változatban a T/5606. szám helyett kaptunk kézhez. Az általános vitára kerül sor.
Ennél a napirendnél is államtitkár úr képviseli a kormányt. Kérem, mondja el rövid szóbeli kiegészítését.
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kormányzati szerkezetátalakításhoz szükséges módosításokat tartalmazza. Részben létrehozza a három új minisztériumot: a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, illetve az Önkormányzati Minisztériumot; rendelkezik az ezzel összefüggő költségvetési, illetve egyéb jogutódlási kérdésekről; valamint a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszternek fejezetgazdai jogosítványokat biztosít az ismételten önálló fejezetté váló Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal felett; valamint a hatékonyabb kormányzati munkavégzés érdekében lehetővé teszi, hogy egy minisztériumban két államtitkár is működjön, mindezt azonban úgy teszi, hogy az államtitkárok összesített száma a kormányzaton belül ne változzon.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Általában az a szokás, hogy az ellenzék nem nagyon szokott beleszólni a kormány szervezetalakítási döntéseibe, azonban itt olyan szempontok is felmerülnek, amelyek nem pusztán szervezetalakítási kérdések, hanem részben takarékossági, részben pedig a kormány által javasolt struktúrával kapcsolatosak, mármint az állami vezetői szintekkel kapcsolatosak. Így az egyik probléma pontosan az, amiről beszélt államtitkár úr előbbi mondataiban, hogy a minisztériumokban lehet-e több államtitkár vagy sem. Jelenleg egy államtitkárt engedélyezett a törvény, viszont több szakállamtitkárt is lehetett kinevezni a minisztériumokban. A mi álláspontunk szerint az államtitkárok számának emelése nem szükséges, nem szerencsés. Hozzáteszem, önmagában azzal nem is lenne baj, ha a különböző szakágakra különböző államtitkárokat neveznek ki, tehát például egy Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban logikus, hogy igazságügyi és rendészeti államtitkár is legyen. Azonban ezt csak azzal együtt tudnánk elképzelni, ha a szakállamtitkárok nem államtitkári rangban lennének, hanem alacsonyabb, például a korábbi rendnek megfelelő helyettes államtitkári rangban. Illetve még mindig probléma a közigazgatási államtitkári tisztség megszüntetése. Ezen a ponton mi tehát nem tudjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot, és ez a mi értékítéletünk szerint nem szorosan függ össze a kormány szervezetalakítási szabadságával.
Az sem szervezetalakítási kérdés, hogy a minisztériumok létszámát a kormány eredeti programjához képest, az eredeti vállalásához képest mennyivel növeli meg. A kormány azzal az ígérettel indította a munkáját 2006-ban, hogy kevesebb minisztériumra lesz szükség, kevesebb miniszterre, állami vezetőre lesz szükség. Most szerintünk nem helyes az az út, hogy miközben kisebbségi kormány alakul, aközben a minisztériumok száma meg éppen növekszik, jelentősen növekszik.
Összefoglalva: ebből a két okból mi nem támogatjuk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, és ez tényleg túlmegy azon, hogy általában a kormány munkamegosztásába nem kíván az ellenzék beleszólni. Szerintünk ez már nem munkamegosztási kérdés, hanem egyrészt egy politikai programtól, kormányprogramtól való eltérés, másrészt pedig egy indokolatlan közigazgatási modellnek vagy egy szakmailag nem bevált közigazgatási modellnek a további, rosszabb irányba történő módosítása az, hogy az államtitkárok számát megnöveli a törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky képviselő úr kért szót.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Kereszténydemokrata Néppárt sem támogatja a törvényjavaslatot. Mi egyvalamivel szeretnénk ezt az indoklást kiegészíteni. Nem annyira tartalmi kérdés az, ami minket a nemleges álláspontra irányított, hanem az, hogy való igaz, ezt általában minden esetben a kormányok döntik el, hogy hogyan kívánnak dolgozni, de azért nézzük meg az időpontot: ez általában egy választás követően, az alakulóülésen történik. Akkor a választáskor kiderül, hogy az adott kormánynak a társadalmi támogatottsága meghaladja az 50 százalékot, azonkívül parlamenti többsége is van. Ez egy olyan, időközben behozott törvényjavaslat, ahol a mi meggyőződésünk az, hogy a jelenleg kormányzó pártnak nincs meg a társadalmi támogatottsága, nincs többsége, és most, az elmúlt hetekben történtekre tekintettel még a parlamenti többsége sincs meg.
Mi tehát arra az álláspontra helyezkedünk, amelyet Semjén Zsolt elnök úr is elmondott annak idején a köztársasági elnök úrnál, illetve már két frakcióvezető úr is kérte az Országgyűlésben, hogy ezt az egész átalakítást egy bizalmi szavazásnak kellene megelőznie; lássuk, hogy milyenek az erőviszonyok, és akkor lehet szabad kezet vagy támogatást adni ahhoz, hogy milyen keretek között tevékenykedjenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reagálni. (Dr. Tordai Csaba jelzésére:) Nem, köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
A határozathozatal következik. Kérdezem, ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, 16 igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (13) 13 nem. Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5394. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Illetve ilyen nem volt, de kiosztásra került egy tervezet bizottsági módosító javaslat benyújtására. A tervezet három pontból áll.
Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket arról, hogy a kormány támogatja-e a három pont elfogadását.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Bots Dénes vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogi főosztályának vezetője.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az általános vita lezárása után derült ki, hogy a törvényjavaslatban sajnos elírás van, ezt szeretnénk javítani annak érdekében, hogy ne jelenjen úgy meg az Országgyűlés által gondozott törvény, hogy abban hibát lehessen találni. Ez a cél. Ezeket a módosító javaslatokat, miután lezárult az általános vita, már csak bizottság nyújthatja be, és erre kérjük a tisztelt alkotmányügyi bizottságot, hogy szíveskedjen ezt megtenni. Ha szükséges, szívesen elmondom, hogy melyiknél mi a hiba, de azt hiszem, teljesen egyértelműen jelzik, hogy ezek valóban ilyen hibák, és miután nem érkezett hozzá módosító javaslat, ezért koherencia-módosítójavaslattal nem lehet kiküszöbölni a Házszabály szerint, ezért kérjük a tisztelt bizottságot, hogy szíveskedjen beadni ezeket a módosítókat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány egyetért a módosító javaslatok benyújtásával. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Az 1. pontban szereplő módosító indítvány benyújtásával ki ért egyet? Kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel úgy döntött, hogy benyújtja.
A 2. pontban szereplő indítványról kérek szavazást. (Szavazás.) A bizottság úgy döntött, hogy benyújtja.
Végül kérdezem, ki ért egyet a 3. pontban szereplő javaslat benyújtásával. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság úgy döntött, hogy ezt a módosító indítványt is benyújtja.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Soron következik a 4. napirendi pont tárgyalása: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat, melyet Tóbiás József, Ékes József, dr. Nagy Andor, Katona Kálmán, Velkey Gábor és dr. Szili Katalin képviselők nyújtottak be; H/5499. számon kaptuk kézhez. A módosító javaslat megvitatására kerül sor.
Orosz Sándor képviselő úr módosító javaslata szerepel az ajánlás tervezetében. Az előterjesztők nem vesznek részt a bizottsági ülésen, de Tóbiás József képviselő úr az előterjesztők nevében arról tájékoztatott, hogy ezt a módosító indítványt az előterjesztők támogatják.
Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Kérem, aki egyetért a módosító indítvánnyal kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel úgy döntött, hogy támogatja ezt az indítványt.
Soron következik az 5. napirendi pont tárgyalása: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5011. számon kaptunk kézhez. Pettkó András képviselő úr önálló indítványa, az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként járunk el.
Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak; kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítését mondja el.
Pettkó András (MDF) szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány héttel ezelőtt itt a bizottság keretein belül már lefolytattuk ennek a törvénynek egy hosszabb vitáját. Annyit tudok hozzátenni a múltkori vitához, hogy azóta én több önkormányzattal, magának a rendszernek a kezelőivel is beszéltem, tájékozódtam, utánakérdeztem. Szilárd meggyőződésem, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása esetén, amiről minden parlamenti párt beszél, az olcsóbb, hatékonyabb állam elérése, és hogy Magyarországon minél többen használják a XXI. század technikáját, az informatikát, ebbe az irányba tudna elindulni. Ma, ha valaki ügyfélkapukulcsot kér, akkor bemegy az önkormányzathoz, és automatikusan megkapja, abban az esetben, ha az azonosítása megtörtént. Ez a verzió meg tudna maradni, plusz egy olyan módosítást írtunk be a szövegbe, hogy abban az esetben, ha valaki meghosszabbítja az okmányait, magyarul az azonosítás megtörténik, akkor automatikusan kapja meg a kulcsokat. Ha hazamegy, 30 napja van eldönteni, hogy a kulcsot beélesíti-e vagy nem, tehát a rendszerben semmiféle plusz változást nem okozna.
Kérem képviselőtársaimat, támogassák ezt a modernizációt szolgáló törvénymódosítást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem Papp Imre szakállamtitkár urat, tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja a javaslat általános vitára bocsátását.
A javaslat céljaival egyetértünk, és magunk is dolgozunk azon, hogy a Ket.-nek az elektronikus ügyintézésre vonatkozó fejezetét megújítsuk. A tárcánk februárban kapta meg ezt a feladatot, tehát a munkát megkezdtük és végezzük. A meglátásunk szerint azonban nem pusztán ennek a rendelkezésnek a módosítása szükséges, hanem máshoz is hozzá kellene nyúlni.
A másik, amit még nem látunk át, hogy jelen pillanatban 600 ezer ügyfélkaput használó van, ugyanakkor ez a módosítás olyan mértékben terjesztené ki az ügyfélkapuhoz jutók, illetve azt használók körét, hogy át kellene tekinteni, ehhez kell-e valamilyen fejlesztés. A mi szakértőink azt mondják, hogy kell, tehát ha 600 ezer helyett 6 millióra fut föl ez a rendszer, akkor az egy más ügy. Mi azt szeretnénk mondani a javaslat helyett, hogy az ügyintézésnél felajánlásra kerüljön ez a lehetőség, hogy elkészítsék számára az ügyfélkaput, ügyfél-azonosítót, és ne az a kötelezés jelenjen meg, amely itt a képviselő úr kezdeményezésében megfogalmazásra került.
Összességében a kormány nem támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni vagy az előterjesztőtől, vagy államtitkár úrtól, hogy az az utóbb elmondott változat, amelyet a kormány már viszont támogatna, tehát hogy felajánlják az ügyfélkapukulcsot, ez módosító indítvánnyal megoldható-e, vagyis módosítható-e így az előterjesztés, vagy pedig jogtechnikailag sem oldható meg. Mert ha módosítható, akkor megítélésem szerint a tárgysorozatba-vételnek nincs akadálya. (Közbeszólások: Az már megtörtént.) Bocsánat, akkor az általános vitára való alkalmasságot mindenképpen támogatnánk, ha módosító indítvánnyal ez megoldható. Ez lenne a lényege a kérdésemnek.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? Tóth András képviselő úr!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Az MSZP-frakciónak az az álláspontja, hogy miután maga a javaslat abba az irányba mutat, hogy az elektronikus ügymenet feltételeinek javítását és az ahhoz való hozzáférést szolgálja, támogatjuk az általános vitára való alkalmasságát. Mi nem tartunk attól, hogy ennek itt robbanásszerű hatása lenne. Én azt gondolom, inkább azt a lehetőséget adja meg, hogy valóban, az ügyfél találkozik a lehetőséggel, és ennek alapján egyébként szuverén módon eldöntheti, hogy az automatikusan neki járó lehetőséggel él vagy nem él. De ettől függetlenül azt gondoljuk, a javaslat értelmes és támogatható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Ipkovich képviselő úr!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Most elsődlegesen mint a megyei jogú városok informatikai bizottságának elnöke szólnék hozzá, és a magam részéről támogatom az indítványt, mert kicsit felgyorsítaná azt a folyamatot, ami az elektronikus ügyintézés kapcsán már elég régóta húzódik. Kicsit munkára késztetné az illetékes tárcákat, és ez nem hátránya ennek a javaslatnak, úgyhogy ebből a szempontból is támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Először megadom a szót Pettkó képviselő úrnak.
Pettkó András (MDF) reflexiója
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben a Ház elé tud majd kerülni a törvényjavaslat - és remélem, oda tud kerülni -, akkor természetesen a módosító javaslatokkal javíthatjuk ezt a képviselői elképzelést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr kíván-e reagálni?
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiója
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Biztosan kell hozzá módosító javaslat, mint jeleztem, tehát más bekezdést is érinteni kell.
S amit alelnök úr kérdezett, nyilván ennek az (5) bekezdésnek is az átfogó módosítását igényli, hiszen jelen pillanatban a hangsúly az automatikusságon van, hiszen azt mondja a szöveg, hogy automatikusan jár, annak is, aki nem kéri. Ez nem megy. A fél rendelkezési jogát súlyosan sérti ez a megoldás.
Mint mondottam, a javaslat céljaival egyetértünk, nincs kifogásunk. Ugyanakkor ez annak a tipikus esete, amikor egy rendszerbe belenyúlunk egyetlen ponton. Végig kell vezetni ezt a Ket. 160. §-án, illetve ezen a fejezeten, tehát ezen az egy paragrafuson nem változtatható meg ez a rendszer jelen pillanatban.
Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 6. napirendi pont, zárószavazás előkészítése: a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat, melyet T/5312. számon kaptunk kézhez. Az ajánlás tervezete egy pontból áll, az előterjesztő nyújtott be módosító javaslatot; illetve előttünk fekszik egy bizottsági módosító javaslat tervezete is.
Az előterjesztő által benyújtott módosító javaslatról nyilván nem kérdezem az előterjesztő álláspontját. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a bizottsági módosító javaslat tervezetével kapcsolatos kormányzati álláspontról.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Schlammadinger József vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője.
A módosítás természetét tekintve teljes egészében jogtechnikai. Tekintettel arra, hogy az elfogadott módosító indítványok kapcsán a paragrafusszámok a tervezeten, illetve az egységes javaslaton belül módosultak, az egységes javaslat azonban tartalmaz egy visszahivatkozási elírást, a 26. §-ra utal vissza a 25. § helyett az adatvédelemért felelős személy meghatározása tekintetében, ezért annak érdekében, hogy ez a téves visszahivatkozás korrekcióra kerüljön, kérjük, hogy a bizottság ezzel a javaslattal támogassa a helyes normaszöveg végső elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, én támogatom ezt a javaslatot, de emlékezetem szerint nem szoktunk módosító indítványt benyújtani ilyen esetben. Amikor az történik, hogy az elfogadott szövegben sorszámok változnak, tehát a paragrafusok, szakaszok sorszáma változik, akkor azt átvezeti az egységes javaslaton a jegyzői iroda, illetve nem tudom pontosan, ki szokta ezt megtenni. Magyarul, ez nem igényel szerintem módosító indítványt.
Azért javaslom megfontolni, és hogy megálljunk egy pillanatra ennél, mert akkor innentől kezdve minden egyes ilyen ügyben módosító indítványt kell benyújtani. Márpedig a Háznak nem ez a szokása, nem így szokott zajlani az egységes javaslat szerkesztése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Annyit szeretnék elmondani - és hadd ne adjam át az elnöklést erre a néhány mondatra -, hogy én egyetértek alelnök úrnak a felvetésével. Arra fogjuk kérni majd a tárcákat, hogy figyeljenek oda, mintegy automatikusan ezeket a változtatásokat vigyék keresztül. De most, miután az egységes javaslatban ez szerepel, kérem, hogy a bizottság ezt támogassa.
Más hozzászólót nem látok. Kérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy benyújtsuk ezt a módosító indítványt. Kérem szavazni! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége egyetért vele.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Soron következik utolsó napirendi pontunk tárgyalása, döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; Répássy Róbert és Rubovszky György önálló indítványát T/5489. számon kaptuk kézhez. Tárgysorozatba-vétel esetén az általános vitát is lefolytatjuk.
Répássy alelnök úr kívánja a szóbeli kiegészítést elmondani.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A javaslat célja - mint ahogyan az ismert önök előtt -, hogy a gyermekkorú és az időskorú személyek fokozottabb büntetőjogi védelemben részesüljenek.
A büntető törvénykönyvben, illetve a büntetőjogban ismert technikáról van szó, amikor egy speciális alany sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén ezt mint minősítő körülményt alkalmazza a Btk., és így minősített esetet képeznek ezek a bűncselekmények. Azért hangsúlyozom, hogy a büntető törvénykönyv által ismert megoldásról van szó, mert a gyermekkorúak esetén vannak is ilyen minősítő körülmények; tehát van is olyan bűncselekmény, amelyben minősítő körülmény törvényi tényállási eleme az, hogy gyermekkorú a sértett. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslattal szemben dogmatikai kifogás nem vethető fel.
Az való igaz, és azt nem is kívánjuk vitatni, hogy a bírói gyakorlatban ismert az, hogy súlyosbító körülményként értékelik a sértett életkorát, gyermek- vagy időskorát, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem ellenérv a javaslatunkkal szemben, hanem inkább a javaslatunk mellett szóló érv. Merthogy számos esetben fordul elő, hogy egyébként minősítő körülményt vagy súlyosbító körülményt maga a Btk., tehát maga a törvény, a jogalkotó minősít törvényi tényállási elemnek. Vagyis azt kell hogy mondjam, hogy a súlyosbító körülményeknek egy részét a jogalkotó minősíti törvényi tényállási elemnek, egy másik részét pedig csak a bírói gyakorlat szokta ilyennek minősíteni. Tehát nem igaz az, hogy valami kizáró ok lenne az, hogy a bírói gyakorlat ezt értékeli.
Az is való igaz, hogy a speciális alanyoknak a köre esetleg még tágítható, hiszen a vonatkozó nemzetközi szakirodalom is ideveszi még általában a fogyatékos személyek körét is, tehát ezzel nyugodtan bővíthető ez a kör. De természetesen ez egy módosító indítvány kérdése, és nem a javaslat tárgysorozatba-vételét akadályozza.
Még egy fontos szempont, megelőlegezve a szocialista frakció véleményét, hogy elhangzott az a kifejezés, miszerint a javaslat diszkriminatív lenne. Először is az köztudomású tény, hogy a pozitív diszkrimináció nem diszkrimináció; a pozitív diszkrimináció megengedett. Másrészt pedig az, hogy a büntető törvénykönyv speciális alanyokat sorol azok körébe, akik sérelmére elkövethetnek bűncselekményeket, ez már csak azért sem lehet diszkrimináció, mert mondjuk, a büntető törvénykönyv számos esetben él ezzel a lehetőséggel; gondoljunk csak a hivatalos személyekre, a közfeladatot ellátó személyekre, de ahogy mondtam, gondoljunk csak a gyermekek esetére, tehát a 14 évet be nem töltött személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetére is. Ha ezeknek a nevesítése a büntető törvénykönyvben mind-mind diszkrimináció lenne, akkor azt kellene mondanom, hogy a büntető törvénykönyvünket átszövi a diszkrimináció. Természetesen nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy fokozottabb büntetőjogi védelemben részesíti a büntető törvénykönyv, azaz nem több jogot biztosít - merthogy a diszkrimináció azt jelenti, hogy a jogaikban nem egyenlőek a személyek -, itt nem több jogot kapnak ezek a sértettek, hanem az elkövető oldaláról több felelősség merül föl, tehát nagyobb büntetőjogi felelősséggel tartoznak, de ez nem több jogot jelent az ő számukra.
Összefoglalva: dogmatikai szempontból mi tehát nem látjuk akadályát a törvény elfogadásának. Büntetőpolitikailag pedig lehet közöttünk nézeteltérés, de akkor szögezzük le, hogy jelenleg a Fidesz egyetért a bíróságok által ebben az ügyben folytatott büntetőpolitikával, ha lehet ilyet mondani a bíróságokra, merthogy azok nem büntetőpolitikát, hanem ítélkezést folytatnak. Magyarul tehát ha valaki támadja ezt a büntetőpolitikát, akkor a jelenlegi bírói gyakorlatot támadja, ami mégiscsak elég furcsa egy törvényhozó oldaláról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a kormány képviselőit, tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése
- Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Nem támogatjuk a javaslatot. Az alkotmányossági kérdésekhez szólnék hozzá.
A javaslat azon célja, amely a gyermekek, illetve az időskorúak fokozott védelmét célozza, ez teljesen támogatható cél. Arra felhívnám a figyelmet, az alkotmányos büntetőjog követelményei között szerepel, hogy a sértettek körének meghatározásakor sem járhat el az állam önkényesen. Amikor tehát választanak abból a szempontból, hogy az előnyben részesítés szabályai, vagyis a pozitív diszkriminációs rendelkezések miként kerüljenek a büntető törvénykönyvbe, akkor a csoportképzés szempontján túl egyenlő mércével kell mérjenek az egyes minősítő körülmények, illetve az általános részi szigorítások tekintetében is. Én tehát most azt tudom mondani felelősséggel, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak sok tekintetben megfelel a javaslat, viszont, mint ahogy alelnök úr is mondotta, vannak olyan elemei, amelyek más csoportok vonatkozásában is jogosan vethetők fel és fogalmazhatók meg. A fogyatékkal élők példája hangzott el, de akár a kóros elmeállapotúak vagy az állapotos nők is ebbe a kategóriába kerülhetnek. Pusztán a kor meghatározása alkotmányossági szempontból mindig nagyon nehéz kérdéskör. Ráadásul itt a 65 évnek a büntetőjogi megfeleltetése sem egészen stimmel.
Az életkor meghatározása tehát a javaslat néhány pontján biztosan önkényes, hiszen vannak olyan tényállások is, amelyek a 12 év alattiakat automatikusan védik, az ezzel való szinkron nincs meg, és az önkényes válogatás több esetben felmerül. Ha tehát súlyosabban büntetni rendelni óhajtják, mondjuk, a fiatal- vagy időskorúak sérelmére elkövetett csalást, akkor nem logikus alkotmányjogi szempontból, hogy például a lopást miért nem büntetik vagy a sikkasztást ugyanebben a körben. Mint ahogy vannak olyan általános részi szigorítások is, amelyek nem minden, a személyi szabadságot érintő tényállásra vonatkoznak, tehát a személyi szabadság megsértésére vagy hivatalos személy elleni erőszakra.
Tehát jelen formájában ez a javaslat nem tesz eleget az alkotmányos büntetőjog ama ismérvének, hogy diszkriminációmentesen, a csoportképzés önök által választott szempontjaira figyelemmel jelölje meg az egyes általános részi szigorításokat, illetőleg a minősítő körülményeket az egyes különös részi tényállásoknál.
Köszönöm.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
- Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Rajmon Balázs vagyok, az IRM büntetőjogi főosztályának vezetője. Egypár büntetőjogi gondolatot szeretnék elmondani.
A törvényjavaslatot a kormány azért sem támogatja, mert büntetőjogi szempontból, ahogy már államtitkár úr is kifejtette, a konkrét életkor meghatározása az egyes ügyekben elég komoly nehézségeket okozna. A Btk. jelenleg tartalmazza a védekezésre képtelen állapot megfogalmazását, és itt biztosítja azt, hogy minden egyes konkrét ügyben el lehessen azt dönteni, hogy az adott személy tényleg igényelte-e vagy szükségeltetik-e számára a plusz büntetőjogi védelem. Ezt azonban nem lehet egy életkorhoz kötni. Számos olyan konkrét ügy van, amikor ez valakinek az 50 éves korában is megvalósulhat, vagy 35 éves korában az adott állapottól függően. Tehát ebből a szempontból semmiképpen nem szerencsés ezt egy konkrét életkorhoz kötni.
Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai szerint az időskorúak esetében a 60 évesnél idősebb korosztály tekintetében a viktimizációs veszélyeztetettség 30 százalékkal alacsonyabb a teljes lakosság tekintetében; ez azt jelenti, hogy mintegy harmadával kisebb a veszélyeztetettsége annak, hogy bűncselekmény áldozataivá válnak. Az időskorúak körében természetesen a bűncselekményektől, az erőszakos cselekményektől való félelem jóval jelentősebb, de az elkövetett bűncselekmények száma nem. Itt tehát vélhetően a büntetőjogi reakció, büntetőjogi szigorítás semmiképpen nem lenne megfelelő eszköz a problémára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Megadom a szót Bárándy képviselő úrnak.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csatlakozva a kormány álláspontjához, az MSZP frakciójának álláspontja is az, hogy jelen formájában biztos, hogy nem támogatható ennek a javaslatnak még a tárgysorozatba-vétele sem.
Örülök, hogy Répássy alelnök úr a mi érvrendszerünkből többet már megemlített, amit sajtótájékoztató keretében elmondtunk problémaként, illetve megfogalmaztunk a javaslattal kapcsolatban, de teljes mértékben egyetérteni akkor sem tudok annak interpretálásával.
Először is fönntartom azt a határozott véleményemet, hogy a javaslat diszkriminál, méghozzá nem pozitív módon, hanem negatív módon. Pozitív módon természetesen diszkriminálhat egy törvény, de ha már ennél a példánál maradunk, az körülbelül úgy nézne ki, hogy általában, az általános sértetti körhöz képest kiemel egy olyan sértetti kört, amely a védekezésre és akaratnyilvánításra vagy képtelen, vagy számára az jóval nehezebb, mint az általános sértetti körnek, és esetükben diszkriminál pozitívan. Nem ezzel van a probléma, hanem azzal, hogy azok között, akiknek ilyen az állapotuk, diszkriminál, innentől kezdve már negatívan. Mert ebből a sértetti körből gyakorlatilag, ki nem mondva, de kiveszi az egyéb rászorulókat, kiveszi, amiről már szó esett, a mozgáskorlátozottakat, a szellemi fogyatékosokat, a terhes nőket, és még sorolhatnánk ezer példát. Tehát szó nincs arról, hogy nekünk a pozitív diszkriminációval lenne problémánk, sokkal inkább a módosító javaslatnak a negatív diszkriminációjával van a probléma.
Azt hadd említsem meg, hogy a gyermekkor, illetve a fiatalkor, 12-14 életév valóban több helyen szerepel a büntető törvénykönyvben, ez azonban jórészt nemzetközi kötelezettségeink miatt alakult így. Ettől függetlenül még lehet egy koherensebb és az összes sértetti kört lefedő javaslatot előterjeszteni. Másrészt nyilván a hivatalos személy esetében egészen speciális okból kerül sor a pozitív diszkriminációra. Ezt nem lehet összehasonlítani jelen esettel, hiszen ott nyilván az eljáró közeget és az ő védelmét kell pozitív módon diszkriminálni; itt pedig egészen más okból kerül erre sor, illetve kerül ez szóba.
Említette alelnök úr a bírói gyakorlatot, illetve hogy a bírói gyakorlatot szintén sokszor a jogalkotó minősítő körülmény formájában kodifikálja. Nos, ez igaz, csak két dolgot hozzá kell tenni. Az egyik: meg kell vizsgálni egyrészt a szükségességét, és itt hadd utaljak vissza éppen ellenzéki képviselőtársaimnak a gyakori felvetésére, miszerint is egy javaslat benyújtását hatástanulmánynak kellene megelőznie. Meg kellene azt vizsgálni talán, hogy okoz-e ez problémát valójában a bírói gyakorlatban, és szükséges-e. Mert egyébként egyetértek azzal, hogy ha a jogalkotó úgy látja, hogy a bírói gyakorlat nem úgy alakul, ahogy ő azt jónak látná, akkor élhet azzal az eszközzel, hogy kodifikál módosító javaslatként egy olyan jogszabályt, egy olyan szabályt, szabályrendszert, amely a bírói gyakorlatot alakítja. De amíg nem tudjuk, hogy mi a bírói gyakorlat, addig azt gondolom, hogy fölösleges ehhez hozzányúlni.
Éppen ezért az OIT tagjaként a testülethez fordultam, és jó esetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a holnapi ülésén fog tárgyalni erről a javaslatról. Nevezetesen is, hogy vizsgálja meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala - nyilván egy felmérés keretében -, hogy az egyébként kötelező, hangsúlyozottan kötelező legfelsőbb bírósági irányelveket, határozatokat a bíróságok a gyakorlatban betartják-e, azaz valóban súlyosabb büntetést szabnak-e ki az ilyen sértett sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a terhelttel szemben, mint általában; illetve az indokolásban megjelenik-e mint súlyosító körülmény a sértett életkora, mind a nagyon fiatal, mind a nagyon idős életkor. És adott esetben én még azt is kértem, hogy a vizsgálat tárgya terjedjen ki az egyéb akadályoztatott emberekkel szemben megvalósított bűncselekmények során meghozott ítéletekre, illetve azok indokolására is. Azt gondolom, anélkül, hogy a felmérés elkészülne, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tárgyalni tudjunk felelős módon erről a javaslatról. Azt gondolom, amikor ez elkészült, akkor esetleg érdemes visszatérni rá, de semmiképpen sem most tárgysorozatba venni a javaslatot.
Egyébként az alkotmányossági és büntetőjogi aggályokat nem kívánom megismételni, amit államtitkár úr, illetve főosztályvezető úr hangoztatott, egypár dolgot azonban hadd emeljek ki, illetve két példát hadd mondjak csak az abszurditására bizonyos szabályoknak. Azon kívül, amiről már szó esett, hogy ha a csalás minősítő körülmény, akkor a vele közvetlen rokonságban álló sikkasztás esetén ez miért nem minősítő körülmény: hadd jegyezzem itt meg, hogy az indokolás annyira sablonos, annyira semmitmondó, hogy abból biztosan nem tudjuk kiolvasni, hogy ennek mi az oka. A másik, amiről nem került szó, mondjuk, a kifosztás esete. A kifosztás bűncselekménye olyan törvényi tényállás, ahol eleve minden egyes sértett, nemcsak az idősek és nemcsak a fiatalok, hanem minden egyes sértett képtelen a védekezésre és akaratnyilvánításra. Nem tudom, hogy a képtelennél hogyan lehet valaki még képtelenebb. Nyilván akkor itt, mondjuk, a sikkasztásnál indokolt lenne a minősítő körülmény, a kifosztásnál pedig egész egyszerűen dogmatikailag butaságról van szó, mármint ha ezt oda kívánjuk tenni minősítő körülménynek, illetve így kívánnánk szabályozni.
Az általános részi szabályokról eddig nem esett szó. Ki kell zárni mindent; gyakorlatilag úgy minősítené az ilyen elkövetőt a jogalkotó, ha ez törvényerőre emelkedne, mint mondjuk, a bűnszervezetben történő elkövetés tettesét vagy részesét. Nevezetesen is nem lehet feltételes szabadságra bocsátani, nem lehet próbára bocsátani, ki kell zárni a felfüggesztett szabadságvesztés lehetőségét. Hadd kérdezzem meg, gondolom, hogy nem ez az előterjesztőknek a szándéka és akarata, de hadd hívjam arra föl a figyelmet, hogy a benyújtott törvényjavaslat szerint, és ezek a szituációk a valóságban előfordulhatnak: ha mondjuk, egy 66 éves apa rátámad a fiára, és a fiú kicsit súlyosabb elhárító magatartást tanúsít a szükségesnél, vagy mondjuk, a kitérési kötelezettségének nem tesz eleget, hanem rögtön tettleges elhárító magatartást tanúsít, akkor a javaslat szerint őt feltétlenül börtönbe kell zárni. Mert nem lehet próbára bocsátani, nem lehet felfüggesztett szabadságvesztést adni neki, és amikor becsukták, mondjuk, két évre vagy egy évre, akkor még korábban sem lehet feltételes szabadságra bocsátani. Szóval azt gondolom, ez picit abszurd. (Dr. Répássy Róbert: Ha az apa feljelenti.) Hát följelentheti, de már elnézést kérek, alelnök úr, ha mondjuk, okoz egy olyan sérülést, akkor indokolt a megbüntetése ennek a fiúnak! Csak éppen nem a letöltendő szabadságvesztés mint egyetlen lehetőség a bíróság kezében, mert a többit ugye kizárjuk.
Ugyanúgy, ahogy egy idős házaspár esetén, ha mondjuk, elcsattan egy pofon, ugyanez a helyzet, mert az elkövetői körben nincs nevesítve az, hogy ki lehet: ott is börtönbe kell csukni. Nincs más lehetőség.
Azt gondolom, lehetne még sorolni a problémákat a törvényjavaslattal összefüggésben. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy az MSZP frakciója az OIT vizsgálata előtt biztos, hogy nem tudja támogatni ezt a javaslatot. Ha az OIT vizsgálata úgy és olyan módon alakul, akkor is csak a diszkriminatív módosítás, illetve szabályozás megszüntetése után tudunk arra gondolni, hogy támogatható esetleg ez a javaslat. És egy szakmailag jól átgondolt javaslatot lehet támogatni.
Végül egy mondatban engedjék meg, hogy kifejtsem, hogy a javaslattól függetlenül lehet keresni a lehetőséget ezen korosztályok védelmére, megvédésére. Én sokkal inkább azt gondolom, hogy az a program, amelyet a kormány a társadalmi bűnmegelőzési program keretében valósít meg, az iskolai erőszak-megelőző program keretében valósít meg, vagy az erkölcsi veszélyzónába jutottakon próbál segíteni, vagy az idősek vonatkozásában a jelzőrendszer kiépítésén fáradozik, sokkal inkább célravezető, mint az egyszerű törvénymódosítás. Ezért nem támogatjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kíván még hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megadom a szót Rubovszky képviselő úrnak, aki válaszol a vitában elhangzottakra.
Dr. Rubovszky György (KDNP) reflexiója; ügyrendi javaslat a döntés elhalasztására
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelettel, én nem akarom megismételni azt, amit Répássy Róbert alelnök úr elmondott. Változatlanul fenntartjuk a törvényjavaslatot.
Nekem azonban volna egy ügyrendi indítványom: várja meg az alkotmányügyi bizottság a döntésével ezt az OIT-vizsgálatot, és ennek ismeretében döntsön, s annak ismeretében fejezzük be a vitát.
Szavazás a döntés elhalasztásáról
ELNÖK: Ez egy ügyrendi javaslat volt, képviselőcsoportonként egy hozzászólás lehetséges. Ki kíván élni ezzel a lehetőséggel? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérdezem, aki egyetért azzal, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vizsgálatáig halasszuk el a döntést a tárgysorozatba-vételről, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagyon nagy többséggel elfogadta az ügyrendi indítványt.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Mielőtt bezárnám a bizottság ülését, szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy holnap 10 órakor bizottsági ülést tartunk, az ombudsmanok meghallgatása és három törvényjavaslat általános vitája lesz napirenden.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea