AIÜB-41/2007.
(AIÜB-65/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. november 26-án, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend módosítása és elfogadása *
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat (T/4117. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4178. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4306. szám); módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4094. szám) *
b) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) *
c) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám) *
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4177. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4303. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről *
a) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4477. szám, új változat a T/4389. szám helyett); általános vita *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
b) A választások kampányköltségeinek csökkentéséről az olcsóbb demokráciáért szóló törvényjavaslat (T/4394. szám) *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) válaszai *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
c) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4418. szám) *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Palik Edit, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) válaszai *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat (T/4411. szám); általános vita *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
További észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úr, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének 2007. október 17-i ülésvezetése tárgyában (AIÜB/1-11/2007.); állásfoglalás kialakítása *
Dr. Szili Katalin elnök asszony megkeresése dr. Simicskó István, a Nemzetbiztonsági bizottság elnökének a T/4192. számú törvényjavaslat általános vitájának előkészítésével kapcsolatos eljárása tárgyában (AIÜB/1-12/2007.); állásfoglalás kialakítása *
1. Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám)
(Göndör István és dr. Balogh László (MSZP) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat (T/4117. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4178. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat (T/4192. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4177. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4306. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám)
(Dr. Bárándy Gergely, dr. Avarkeszi Dezső, dr. Csákabonyi Balázs, dr. Suchman Tamás, dr. Szabó Zoltán, Arató Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8. Zárószavazások előkészítése
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4094. szám)
b) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám)
c) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
(Tóbiás József (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
9. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4303. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
10. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat (T/4411. szám)
(Általános vita)
11. Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4477. szám, új változat a T/4389. szám helyett)
(Demeter Ervin, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A választások kampányköltségeinek csökkentéséről az olcsóbb demokráciáért szóló törvényjavaslat (T/4394. szám)
(Dr. Répássy Róbert, dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
c) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4418. szám)
(Kovács Tibor, Molnár Albert, Koscsó Lajos, dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
12. Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úr, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének 2007. október 17-i ülésvezetése tárgyában
(AIÜB/1-11/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
13. Dr. Szili Katalin elnök asszony megkeresése dr. Simicskó István, a Nemzetbiztonsági bizottság elnökének a T/4192. számú törvényjavaslat általános vitájának előkészítésével kapcsolatos eljárása tárgyában
(AIÜB/1-12/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) megérkezéséig dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Palik Edit osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Opóczky László főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Pánczél Áron (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gálik Csaba kormánytanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kara Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Boros Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit kiemelt főreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 7 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Elnézést kérek a kis késésért.
Üdvözlöm a bizottság tagjait és megjelent vendégeinket. Ismertetem a helyettesítések rendjét: Mátrai Márta helyettesíti Navracsics Tibort, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csiha Judit Toller Lászlót, én helyettesítem Hankó Faragó Miklós alelnök urat. Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött napirendi javaslathoz képest néhány módosításra teszek javaslatot. Az előterjesztő kérdésére javaslom, hogy a 4. napirendi pontot - a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslatot - ne tárgyaljuk.
Egészítsük ki viszont a napirendünket a zárószavazások előkészítése napirendnél egy új c) ponttal: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslattal.
A 11. napirendi pontnál a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot pedig új változatban javaslom tárgyalni; az új változat a T/4477. számú a T/4389. számú helyett.
Van-e valakinek észrevétele a módosításokkal kapcsolatban? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Akkor ebben a módosított formában teszem föl szavazásra a napirendi javaslatot. Kérem, aki egyetért vele, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta napirendünket.
A sorrendben még egy módosítást szeretnék javasolni. Göndör képviselő úr jelezte, hogy kicsit később tud ideérni, ezért azt kérem, hogy a 2. napirendi ponttal kezdjük: ez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat, melyet T/4117. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk. A kiegészítő ajánlás 32 pontból áll, több összefüggéssel.
Az 1. pontban Borsos József indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket álláspontjukról az 1. ponttal kapcsolatban.
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gálik Csaba vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal kormánytanácsadója.
Az 1. pontot a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is nagy többséggel támogatja.
A 2. pont szintén Borsos József indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pont Borsos József indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont szintén Borsos József indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pont Wiener György és Szabó Éva indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pont Csiha Judit indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja; ez egyébként összefügg a 10-31. pontokkal. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pont a költségvetési bizottság javaslata. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pont Borsos József indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pont a költségvetési bizottság indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Most már csak a 32. pontban szereplő indítványról kell szavaznunk, Szabó Éva és Molnár László indítványa. Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselő asszony?
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől a nem támogatás indokát. Különösen azért, mert a termőföld vonatkozásában a módosító javaslatot, hogy értékmegjelölést is szerepeltetni kell, ott elfogadta - itt miért nem?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tessék!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A javasolt módosító indítvány azt jelentené, hogy a nyilatkozattevőnek tudomást kellene szereznie, egyáltalán meg kell állapítania, mi a helyben kialakult forgalmi érték, amit gyakorlatilag ő minden esetben előzetesen nem tud megtenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) 7 igen. Ki nem támogatja? (11) 11 nem. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás; a bizottság tehát nem támogatja, és egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk.
Soron következik a 3. napirendi pontunk tárgyalása: egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4178. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként. 11 pontból áll a bizottsági ajánlás tervezete. A szavazás megkezdése előtt ismertetem, hogy Vitányi István helyettesíti Szakács Imrét, Tóth András Gál Zoltánt, Salamon László Rubovszky Györgyöt.
Az 1. pontban Bárándy Gergely indítványa szerepel, összefüggésben a 7. és 11. pontokkal. Kérem, az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket az e pontokkal kapcsolatos álláspontjukról.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának vezetője; kollégám Kara Ákos főosztályvezető-helyettes úr.
Az előterjesztő támogatja ezeket a pontokat.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát egyetért a javaslatokkal. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pont Gusztos Péter indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont Gusztos Péter indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 4. pont szintén Gusztos Péter indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pont Gusztos Péter indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pont Bárándy Gergely indítványa, összefügg a 8. és 10. pontokkal. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban szereplő indítvány maradt hátra. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen, nincs több javaslat, amelyet el kell bírálnunk.
Soron következik az 5. napirendi pontunk: a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4177. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatokról kell döntenünk. 35 pontból áll az ajánlás tervezete. A kormányt ugyanazok képviselik, mint az előző napirendi pontnál.
Az 1. pontban Lázár János, Kontrát Károly és Balog Zoltán indítványa szerepel. (Jelzésre:) Elnézést, egy kis türelmet kérek. (Rövid konzultáció.) Mint kiderült, rossz tervezetet kaptam kézhez. Kérem, hogy kapjak jó tervezetet, hogy jól tudjam vezetni a bizottság ülését. (Derültség.)
(Rövid szünetet követően:) Elnézést kérek, de egy kis technikai probléma miatt nem tudjuk most tárgyalni ezt a napirendi pontot.
Rátérünk a 6. napirendi pontra szereplő indítványra: a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4306. számon kaptunk kézhez. Módosító javaslatok megvitatására, valamint bizottsági módosító javaslat benyújtásáról szóló döntésre kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Az ajánlás tervezete egy pontból áll, Bárándy Gergely képviselő úr indítványa. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket az előterjesztő álláspontjáról.
DR. OPÓCZKY LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Opóczky László vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese; kolléganőm dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit kiemelt főreferens.
Információim szerint bizottsági módosító javaslat benyújtásra várható, amely összefügg Bárándy Gergely képviselő úr módosító indítványával.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr?
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülésen a benyújtott módosító indítványomat visszavonom.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát akkor erről nem kell dönteni.
S valóban itt van előttünk egy bizottsági módosító javaslat tervezete, amely ugyanerre vonatkozik. Kérdezem az előterjesztőt, hogy ezzel egyetértenek-e.
DR. OPÓCZKY LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztők ezt tehát támogatják. Megkérdezem a bizottságot, benyújtja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel úgy döntött, hogy benyújtja a módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 7. napirendi pontunk tárgyalása: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/2785. számon kaptunk kézhez; döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként. Ez egy kodifikációs technikai javítás.
Megkérdezem először az előterjesztők képviseletében Bárándy képviselő urat, egyetért-e a javaslattal.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Az előterjesztők támogatják a javaslat benyújtását.
ELNÖK: Kérem a kormány képviselőjét, nyilatkozzon, hogy egyetért-e ezzel a módosítással.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alapvetően kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert nem áll rendelkezésemre ez a módosító javaslat, de az alapjavaslatot önmagában nem támogatta a kormány, ezt tudom elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem kíván erről nyilatkozni.
Megkérdezem a bizottságot, egyetért-e ennek a bizottsági módosító javaslatnak a benyújtásával. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyetért a módosító javaslat benyújtásával.
Köszönöm szépen.
Most tudunk visszatérni az 1. napirendi pontunk tárgyalására: az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4118. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Üdvözlöm az előterjesztők képviseletében Göndör István képviselő urat, illetve a kormány nevében megjelent Papp Imre szakállamtitkár urat.
Az 1. pontban Gúr Nándor képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány sem. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa, amely egyébként megegyezik az alkotmányügyi bizottság javaslatával. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem akarok beleszólni, de az alkotmányügyi bizottság javaslatát is támogatta a kormány és az előterjesztő is. Ez nem probléma?
ELNÖK: Szó szerint ugyanaz, csak az volt tisztességes, ha szavazunk erről is.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értem, tehát szó szerint ugyanaz. Mert számomra nem volt világos, hogy két, egymásnak ellentmondó javaslatot is támogathatnak.
ELNÖK: Nem, nem erről van szó. Tehát a kormány és az előterjesztő is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pont a foglalkoztatási bizottság indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pont Géczi József Alajos indítványa.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pont Géczi József Alajos indítványa, összefüggésben a 12. ponttal. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 11. pont Gúr Nándor indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pontot elbíráltuk.
A 13. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 15. pont Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony indítványa. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: És a kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Ennyi volt, köszönöm szépen.
Soron következik a 8. napirendi pont megtárgyalása: zárószavazások előkészítése. Ennek a) pontja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4094. számon kaptunk kézhez. Négy módosító indítványt kell megtárgyalnunk.
Az első javaslat irományszáma T/4094/33., Mátrai Márta, Iván László, Soltész Miklós és Harrach Péter képviselők nyújtották be, és az egységes javaslat 19. §-ának elhagyására irányul.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket az előterjesztő álláspontjáról.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes vagyok, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, pénzbeni ellátások és nyugdíjbiztosítás főosztály.
DR. PÁNCZÉL ÁRON (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Pánczél Áron, jogi főosztály szociális jogi osztálya.
Az előterjesztő nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Mátrai Márta képviselő asszony kért szót.
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy miért nem támogatják, annál is inkább, mivel a foglalkoztatási bizottság egy olyan módosító javaslatot kíván benyújtani, amellyel a törvénynek azon szakaszára hivatkozik, amelyet meg sem nyitottak. Tehát mintegy alkotmányellenesség kiküszöbölése okán nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot.
Úgyhogy részletes indokolást kérnék szépen.
ELNÖK: Megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. PÁNCZÉL ÁRON (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A Házszabály 94. § (3) bekezdése alapján a meg nem nyitott törvényhelyekhez is lehetséges módosító indítványt benyújtani, ha szoros tartalmi és logikai összefüggés áll fenn.
Tudomásunk szerint az alkotmányügyi bizottság egy '94-es döntése alapján a házszabályszerűség kérdésében a bizottság esetenként dönt. Egy '99. évi bizottsági elnöki értekezleti állásfoglalás szerint pedig az egyes javaslatok házszabályszerűségének kérdésében az első helyen kijelölt bizottság álláspontja a döntő. Tudomásom szerint az első helyen kijelölt bizottság a módosító javaslatot házszabályszerűnek találta. Már csak azért is, mert a jelenleg futó törvényjavaslat és a Tbj.-módosítás között valóban fennáll a szoros tartalmi és logikai összefüggés, hiszen a Tbj.-szabály azt teszi lehetővé, hogy a kezdő egyéni vállalkozó a tényleges jövedelméhez igazodó nyugdíjszámítás alapjául szolgáló jövedelem alapján szerezhessen majd nyugdíjat már az induló évben is. Ez tehát kifejezetten a vállalkozók választását segíti elő, és a vállalkozókra nézve kedvező, és szoros összefüggésben van a számítandó nyugdíj összegével. Ezért kapcsolódik a Tny.-hez.
Egyébiránt megjegyzem, hogy magát a törvényt a 42/2007. AB határozatban foglaltakból eredően kellett módosítani, ami az Országgyűlés számára december 31-éig határoz meg jogalkotási kötelezettséget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mátrai Márta képviselő asszony?
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kormány képviselője a Házszabály 94. § (3) bekezdésére hivatkozott, én is hivatkoznék erre. Annál is inkább, mivel a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges, tehát ez jelenti a kivételt. Álláspontunk szerint ez nem felel meg annak, amit ön állított.
Ugyanakkor pedig az Alkotmánybíróság határozata, a 37/2007. (VI. 12.) számú pedig az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozik, ami teljesen rendben van. Én tehát nem értem a kormány kifogását ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
A határozathozatal következik. Az előterjesztő tehát nem ért egyet a javaslattal. Ki ért egyet a javaslattal? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. Köszönöm szépen.
A következő a T/4094/34. számú módosító indítvány, ugyancsak Soltész Miklós és más képviselők javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. PÁNCZÉL ÁRON (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Mátrai képviselő asszony kért szót.
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt is részletes indokolást kérnék, annál is inkább, mivel az általunk hivatkozott szakasz d) pontja, ha megnézik, láthatják, hogy ez a d) pont teljesen zavaros, ha így szerepel a törvényszövegben. Tehát ennek a részletes indokolásának a kifejtését kérném szépen.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő egyetért ezzel az észrevétellel. Valóban, a d) pont feleslegessé vált, és benyújtottunk egy, ezt a problémát megoldó módosító javaslatot.
Az viszont nem találkozott az előterjesztő szándékával, hogy a férfiak leghamarabbi nyugdíjba-vonulási ideje négy évre 59 év legyen, és itt ez a visszarendeződés is megtörténne. Tehát nem ért egyet az előterjesztő ezzel a módosító javaslattal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja a módosító javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Következik a T/4094/35. indítvány, Mátrai Márta és más képviselők indítványa, mely az egységes javaslat 3. §-ának elhagyását javasolja. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. PÁNCZÉL ÁRON (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Mátrai képviselő asszony indokolást kér. Legyenek szívesek!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ennek az egész szakasznak az elhagyása több, nagyon kedvezőtlen következménnyel járna. Többek közt a biztosítási jogviszony szüneteltetése az előrehozott nyugdíjjal párhuzamosan kikerülne a szabályok közül, mindez nagyon kedvezőtlen hatású lenne, a csökkentett előrehozott nyugdíj szabályai is szétzilálódnának. Tehát ezekkel a módosításokkal, ennek a szakasznak a törlésével nem lehet egyetérteni.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja. Ezzel a javaslattal összefügg egyébként a 23. § (1) bekezdés a-d) pontjának elhagyására tett javaslat, tehát a kettőt együtt teszem föl szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Következik a T/4094/36. számú javaslat, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nyújtott be az előterjesztő nevében, s amely négy pontból áll. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Van-e valakinek kifogása, hogy a négy pontról egyben szavazzunk? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyen jelzést nem látok. Aki a négy ponttal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja a négy pontból álló javaslatot.
Köszönöm szépen.
Soron következik a b) pont: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4009. számon kaptunk kézhez. A kormány egy 33 pontból álló javaslatot nyújtott be, nagy részük jogtechnikai jellegű. Van-e valakinek kifogása az ellen, hogy egyben vitassuk meg és szavazzunk róla? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyen jelzést.
Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Aki a 33 pontból álló javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja a javaslatot.
Köszönöm szépen.
Soron következik a c) pont: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4055. számon kaptunk kézhez. Ennek záróvitájához Tóbiás József és Répássy Róbert képviselő urak nyújtottak be egy öt pontból álló módosító javaslatot. Javaslom, hogy itt is egyben vitassuk meg és szavazzunk róla. Van-e valakinek ez ellen kifogása? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Kíván-e valaki hozzászólni? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az előterjesztők támogatják a módosító indítványok elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha más nem kíván hozzászólni, a határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki támogatja a javaslatokat? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja őket.
Köszönöm szépen.
Most tudunk visszatérni az 5. napirendi pontunkra: a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/4177. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az ajánlás 35. pontból áll.
Az 1. pontban a honvédelmi bizottság indítványa szerepel. Kérem főosztályvezető urat, nyilatkozzon az 1. pontról.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pont szintén a honvédelmi bizottság javaslata. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pont szintén a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont Bárándy Gergely indítványa, összefüggésben a 13., 14., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 29., 30., 33. és 34. pontokkal. Elírási, nyelvhelyességi problémákat próbál kijavítani. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pont Boross Péter képviselő úr és a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban szereplő indítvánnyal kapcsolatban jelzi az indítvány benyújtója, Bárándy képviselő úr, hogy visszavonja az indítványát, tehát nem kell róla állást foglalnunk.
A 9. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetért az előterjesztő.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 10. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Röviden annyit szeretnék ehhez a ponthoz mondani, hogy bár a honvédelmi bizottság nyújtotta be és az előterjesztő képviselője egyetértett, a honvédelmi bizottsággal való informális egyeztetés alapján egy technikai hiba folytán került be ez a módosító javaslat. Ma délutáni információim szerint a honvédelmi bizottság rendkívüli ülést tart, és ezen ez a módosító indítvány visszavonásra kerül. Nem volt az ötpárti megegyezés tárgya, technikai tévedés történt, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő nem ért egyet vele, és miután még nem került visszavonásra, ezért javaslom, hogy szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 12. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 19. pont következik, Boross Péter képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A következő, amelyről döntenünk kell, a 26. pont, a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő egyetért.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 27. pont Bárándy képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő egyetért.
ELNÖK: Bocsánat, szeretnék rákérdezni, hogy a honvédelmi bizottság ülésén nem értett egyet az előterjesztő. Változott azóta az álláspont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, én tévedtem: nem ért egyet az előterjesztő. Elnézést kérek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem ért egyet vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 28. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő egyetért vele.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 31. pont Bárándy képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő egyetért vele.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 32. pont a honvédelmi bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetért az előterjesztő.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Végül a 35. pontban a honvédelmi bizottság indítványa szerepel. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetért az előterjesztő vele.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 9. napirendi pontunk: a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4303. számon kaptunk kézhez. Az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy szóbeli kiegészítésüket mondják el.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottság előtt fekvő törvényjavaslat egy rövid módosítása a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvénynek, amit elsősorban az indokol, hogy a törvény hatálybalépése óta, 2001. január 1-je óta nem került felülvizsgálatra a kiszabható pontok mértéke, illetőleg azoknak a száma.
Ezt a felülvizsgálatot a törvényjavaslat elvégzi, és ennek alapján megállapítja a bűncselekmények esetében megállapítható pontok felső határát. Ezt gondatlan bűncselekmény esetében 7, szándékos bűncselekmény esetében pedig 10 pontban állapítja meg.
A szabálysértések tekintetében e törvényjavaslat részletes szabályozást nem tartalmaz a pontok vonatkozásában, hiszen azt a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza. A törvényjavaslat pusztán a keretet adja meg; ez azt jelenti, hogy ez is 3 ponttal kerülne emelésre. Tehát nem 1-től 3 pontig lesz lehetőség szabálysértés miatt pontot kiszabni, hanem 1-től 6 pontig lenne erre lehetőség.
Ez a legérdemibb módosítása a törvényjavaslatnak. Ezen felül több kisebb pontosítást is végrehajt még a törvényjavaslat, amelyet jelenleg nem részleteznék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Indokoltnak tartjuk a törvényjavaslat benyújtását, különös tekintettel arra a részletes statisztikai adatsorra, illetve végeredményben ha nem is sorra, de jellemző statisztikai adatokra, amelyet a törvényjavaslat általános indokolása is tartalmaz a balesetek számának ijesztő mértékű növekedéséről és abszolút számairól. S azt is meg lehet állapítani ugyancsak a törvényjavaslat indokolásában közölt egyéb adatokból, hogy nem kellően hatékony a most működő pontrendszer, és ha ezt összevetjük az elkövetett szabálysértések és közlekedési bűncselekmények számával, akkor azt mondhatjuk, hogy az eddig megtörtént jogosítvány-visszavonások korántsem szolgálják azt a célt, hogy a közlekedésből igenis ki kell szűrni azokat, akik szándékosan, különösen szándékosan veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, ezzel más emberek életét és testi épségét.
Képviselőcsoportunk a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok más jelentkezőt.
Nem tudom, erre kívánnak-e reagálni az előterjesztő képviselői. (Jelzésre:) Nem, köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
A határozathozatalra kerül sor. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Kérdezem, van-e olyan igény, hogy előadót állítsunk a parlamenti vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyen igény nincs, úgyhogy nem állítunk előadót.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 10. napirendi pontunk tárgyalása: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat, melyet T/4411. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor. Kérem az előterjesztő képviselőit, foglaljanak helyet. (Az előterjesztő képviselői nincsenek jelen.) Azt javaslom, előterjesztő nélkül ne tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot; ez van olyan fontos.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4477. szám, új változat a T/4389. szám helyett); általános vita
Térjünk rá a 11. napirendi pontra: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Az a) pontban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel, T/4477. számon kaptuk kézhez, új változatban a T/4389. számú előterjesztés helyett. Demeter Ervin és Répássy Róbert képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa. Amennyiben a bizottság tárgysorozatba veszi a javaslatot, akkor az általános vitára is sor kerül.
Megadom a szót Répássy alelnök úrnak, és kérem, mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem tartalmilag szeretném indokolni, hanem hogy miért került ebben a formában benyújtásra ez a törvényjavaslat.
A kormány benyújtotta a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslatot, melynek a vitája során az a helyzet alakult ki, hogy a kétharmados részek tekintetében nem volt egyetértés. Amiben egyetértés van, azt tartalmazza ez a képviselői önálló indítvány; amiben nincs egyetértés, az marad benne a kormány javaslatában. De a törvény elfogadásához komoly érdek fűződik, tehát január 1-jén hatályba kellene lépnie, ezért nyújtottuk be ebben a formában.
Kérjük, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba és támogassa az általános vitára alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kérem a kormány képviseletében főosztályvezető urat, tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Részletesebben nem kívánnám indokolni, ezt alelnök úr elmondta.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát támogatja a képviselő urak által benyújtott törvényjavaslatot.
Megnyitom a vitát. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
A határozathozatalokra kerül sor. Először a tárgysorozatba-vételről döntünk. Kérem, aki a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételével egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel tárgysorozatba vette a javaslatot.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Most az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Soron következik a b) pont: a választások kampányköltségeinek csökkentéséről az olcsóbb demokráciáért szóló törvényjavaslat, melyet T/4394. számon kaptunk kézhez; Répássy Róbert és Nyitrai Zsolt képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa.
Megadom a szót alelnök úrnak, kérem, szóbeli kiegészítését mondja el.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat alternatívája egy másik törvényjavaslatnak, amely szintén önálló képviselői indítványként került benyújtásra, és amelyet tárgyal a Ház: ez a pártfinanszírozással és a választási eljárások módosításával összefüggő szocialista képviselői indítvány. Mi ott a vitában kifejtettük, hogy egy alternatív megoldást javasolunk.
A két javaslat közötti különbségnek az a lényege, hogy míg a Szocialista Párt a korrupciómenetes kampányfinanszírozást elsősorban úgy oldaná meg, hogy szigorítaná a bevételi forrásait a pártoknak, de cserébe jelentősen megemelné az állami költségvetési támogatást, mondván, hogy ha szigorúbbak az adományok elfogadásának a szabályai, akkor ezt állami költségvetési forrásból kell biztosítani, mi ezzel szemben egy alternatívát kínálunk. Azt javasoljuk, hogy ne a költségvetési támogatását emeljük a pártoknak, hanem a reklámkampányra vonatkozó szabályokon szigorítsunk, tehát hogy próbáljuk olcsóbbá tenni a pártok kampányát. Így a jelenlegi állami költségvetési támogatási szint elegendő lenne a pártok kampányára, de ugyanazt a célt el lehet érni a kampányforrások tisztításával, átláthatóbbá tételével úgy is, hogy a reklámkampány költségeit drasztikusan csökkentjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Turi-Kovács képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az alelnök úr indokolásával a magam részéről teljes mértékben egyetértek, azt mégis kiegészíteni is szükségesnek gondolom.
Azért is fontos ez az indítvány, mert teljesen világos, hogy miközben a parlamentben lévő pártok egyfajta előnyt élveznek minden tekintetben minden választáson, így az országgyűlési képviselő-választáson éppúgy, mint az önkormányzati képviselő-választáson, eközben az a furcsa helyzet kezd előállni, hogy nyilvánvalóan azoknak a pártoknak pedig, amelyek parlamenten kívüli pártok, esélyük sem maradhat - és ez már a demokráciát is érinti -, ha a költségek csökkentésére éppen az indítvány ad egy lehetőséget, ha ezzel nem kíván élni a Ház. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha nincs ilyen csökkentő tendencia, akkor nincs olyan párt Magyarországon, amely parlamenten kívüli pártként egyáltalán lehetőséget kapna arra, hogy valamilyen módon is megjelenjen a közvélemény előtt.
Tehát azt gondolom, és figyelmébe ajánlom a kormánypártoknak is, hogy ez az indítvány a maga részéről valóban egy szélesebb demokrácia irányába tesz javaslatot. A magam részéről tehát azt gondolom, hogy ezt nem támogatni nagy hiba lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt, ezért átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tessék parancsolni, elnök úr, öné a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. A magunk részéről több ok miatt nem támogatjuk ennek a törvényjavaslatnak a tárgysorozatba-vételét, és nem fontossági sorrendben, hanem a törvényjavaslat paragrafusainak, bekezdéseinek sorrendjében mennék.
Az egyik a 40. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezés, amely indokolatlanul hosszú kampányidőszakot nyitna meg, és ez semmiképpen nem a kampányköltségek csökkentését jelentené. Egy önkormányzati választásnál az adott év január 1-jén kezdődne a kampányidőszak, tehát tulajdonképpen az egész évet végig lehetne kampányolni.
A következő a 2. §, amelyik a 44. §-t kívánná módosítani. Ez a kampánycsend megsértését leszűkítené a sajtó útján és más elektronikus úton történő befolyásolásra. Erről csak annyit szeretnék mondani, hogy oszt' jó napot.
A következő a 4. §, amelyik a 44. §-t kívánja módosítani, és amely megtiltaná a jelölőszervezeteknek is többek között, hogy sajtóban és szabadtéri reklámhordozón a tevékenységüket, terveiket ismertessék. Szerintem a kampány erről szól, ezt talán nem kellene megtiltani jelölőszervezetek számára.
A 6. §-ban meghagyná a jelenlegi 1 millió forintos összeget a javaslat, melyet egy jelölt felhasználhat. Sokak véleménye szerint komolytalan ez az összeg, az előző választásokon is voltak olyan pártok, amelyek ezt jóval túllépték.
A 8. §-ban az állami vezetőnek is többek között megtiltaná, hogy kampánytevékenységet folytasson vagy nyilatkozatot tegyen a népszavazási tevékenységgel összefüggésben. Én ezt helytelennek tartom. Sok állami vezető egyben pártjának vezetője, őket szerintem nem lenne helyes kitiltani a választási kampányból.
S végül a 9. § utolsó mondata, amely a kampányidőszakban tiltaná politikai hirdetés közzétételét - hát akkor mikor lehetne politikai hirdetést közzétenni, ha nem kampányidőszakban?
Mindezek miatt nem támogatom a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni még? (Nincs ilyen jelzés.)
Amennyiben további hozzászólás nincs, visszaadom az elnöklést elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Répássy alelnök úr, hogy az előterjesztők nevében válaszoljon az elhangzottakra.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) válaszai
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azok a kifogások, amelyeket Avarkeszi elnök úr elmondott, csak akkor relevánsak, ha valaki nem fogadja el az alapkoncepciót, mely szerint van egy reklámtilalom. Mondok egy példát. Avarkeszi elnök úr azt mondta, hogy a jelöltenkénti 1 millió forintos összeg komolytalan. Természetesen abban az esetben komolytalan, amennyiben nem fogadja el valaki ezt az alapkoncepciót, hogy nem lehet drága médiakampányokra költeni pénzt.
Ha megnézzük egy választási kampány költségeit, annak elsősorban az elektronikus médiakampány a legdrágább része, ez milliárdokba kerül. Ha ezt lefejtjük a pártok költségvetéséből, tehát nem terheljük ezzel a pártok költségvetését, akkor elegendőnek kell lennie ennek az 1 millió forintos összegnek, és elegendőnek kell lennie a jelenlegi állami támogatásnak is.
Még egy mondat a reklámtilalomhoz. Azt elfogadom, hogy vannak országok, sőt ezek vannak többségben, ahol nincs tiltva a politikai reklám kampányidőszakban, de azért azt tudni kell, hogy vannak olyan európai országok, ahol bevezették ezt a politikaireklám-tilalmat, elsősorban a médiareklám tilalmát. Tehát nem egy olyan megoldásról van szó, amelynek nincs párja Európában, sőt a világon. Ez egy létező modell. Azért tiltják be ezeket a politikai reklámokat, pontosan azért, mert óriási a költségigényük, és ráadásul meglehetősen vitatott a választók reális tájékoztatásának a célja, tehát vitatott az, hogy egy reklámkampányban mennyire lehet reálisan tájékoztatni a választókat, hiszen itt túlságosan leegyszerűsített, hogy úgy mondjam, lebutított üzenetekkel kampányolnak a pártok. Ezért jobbnak tartják azt a megoldást, amikor közvetlen tájékoztatása történik a választópolgároknak. Még egyszer hangsúlyozom tehát: ez a modell egy létező modell, nem állítom, hogy általános, de létező modell.
Még egy érv: a magyar állami költségvetési támogatás a maga 2,5 milliárd forintjával éves szinten egyébként Európában kiemelkedően magas. Tehát már az az állami támogatás, amelyet most kapnak a pártok, az is magasnak számít. Választópolgárra vetített összehasonlításban készítettek erről különböző civil szervezetek felmérést: ez egy magas támogatásnak számít. Ha ezt még háromszorosára vagy négyszeresére emelik, akkor tényleg azt kell mondani, hogy Európában a legmagasabb lesz a magyar pártok támogatása.
Amit pedig a kampánycsendről mondott Avarkeszi elnök úr, azt azért szögezzük le, hogy a kampánycsend eltörlését nagyon sokan szorgalmazzák Magyarországon. És vannak olyan európai, sőt Európán túli országok, ahol nincsen kampánycsend, hanem csak a választások napján nem lehet kampánytevékenységet folytatni, de egyébként a kampánycsend mint olyan nem létezik. Én azt mondom, hogy ez egy alternatíva, tehát természetesen lehet a kampánycsendet fenntartani, lehet eltörölni, de azt mondani rá, hogy ez mondjuk, a választásainkat kevésbé demokratikussá tenné, vagy nem tudom, milyen megközelítésben, nem ez a fokmérője a választások demokratikusságának.
Végezetül tudomásul veszem, ha nem támogatják a kormánypártok, de én azért szerettem volna, ha elfogadják, hogy azt világossá tegyük, hogy van más alternatíva is a választási kampányfinanszírozás átláthatóvá, tisztábbá tételére, korrupciómentessé tételére van más megoldás is, nemcsak az a törvényjavaslat, amelyet a Szocialista Párt javasol. Szeretném, ha párhuzamosan futhatna ez a két javaslat.
Azért nem tudtuk módosító indítvány formájában benyújtani ahhoz, mert koncepcionálisan más, koncepcionálisan eltérő javaslataink vannak, tehát nem lehet a szocialista javaslathoz benyújtani ezt a törvényjavaslatot módosító javaslat formájában.
Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem ért vele egyet? (16) 16 nem. Tehát nem vette tárgysorozatba a bizottság.
Soron következik a c) pont: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4418. számon kaptunk kézhez. Kovács Tibor, Molnár Albert, Koscsó Lajos, dr. Bárándy Gergely képviselők önálló indítványa; az általános vitára kerül sor.
Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, kérem, mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvénymódosítás tervezete tartalmilag szorosan nem kapcsolódó három aktuális kérdés megoldásával kíván foglalkozni. Ezeket az köti össze, hogy mindhárom a bírósági szervezetet érinti, és időszerű kérdés.
Az egyik a bíróságok napjával kapcsolatban fogalmaz meg változtatási igényt, illetve változtatást. Gyakorlatilag a köztisztviselők napjához és az ügyészségek napjához hasonlóan a bíróságok napja szintén munkaszüneti nappá válna mind a bírák, mind pedig az igazságügyi alkalmazottak számára.
Másrészt a törvényjavaslat a bírósági jubileumi jutalommal kapcsolatban a gyakorlatban kialakult ellentmondást tisztázza, illetve egyértelműsíti, hogy hogyan kell értelmezni a jogszabályt, méghozzá olyan módon, hogy sem az új, sem a régi számítás szerint egyetlen olyan bíró sincs, aki rosszul vagy rosszabbul járna a törvénymódosítást követően.
A harmadik iránya a törvénymódosító javaslatnak arról szól, hogy több község önkormányzata jelezte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve rajta keresztül miniszter úr felé azt, hogy szerencsésebb volna az elhelyezkedésük miatt, a közlekedési és gazdasági viszonyokat figyelembe véve, ha más helyi bíróság illetékességi körébe tartoznának ezek a települések. S mivel ez különösebb problémát, többletköltséget nem okoz, ez a kérés teljesíthető. Ezt a változtatást végzi el a beterjesztett törvényjavaslat.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Palik Edit, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Palik Edit vagyok, osztályvezető, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi kodifikációs és szolgáltatási főosztályát képviselem.
Tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca a törvényjavaslatot támogatja; a kormány pedig a szerdai ülésén fogja megtárgyalni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Balsai képviselő úr kért szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy a bírósági szervezetet érintő, a bírákra is bizonyos rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatot miért nem a kormány terjeszti elő. Ezt szokatlannak tartom. Nem akarom meggátolni a törvényt, de ilyen még nem fordult elő, hogy bírósági szervezeti beosztást érintő törvényjavaslatot képviselők menedzseljenek.
ELNÖK: Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, én is ugyanezt a kifogást szerettem volna elmondani, de hozzáteszem, hogy tartalmilag egyébként támogatható részünkről a törvényjavaslat. De eddig nem volt gyakorlat, hogy önálló képviselői indítvány formájában orvosoljuk a bírósági jogállás problémáit; vagy alkotmányügyi és igazságügyi bizottsági törvényjavaslatként szoktuk ezt kezelni, vagy kormányjavaslatként. Lehet, hogy előfordult már képviselői indítvány is, de azt hiszem, ez itt most nem olyan ügy, egyik sem tűnik annyira égetőnek, ki lehetett volna vele várni a kormány döntését, ki lehetett volna várni vele akár a bizottság döntését.
Esetleg így még abban a színben is tűnik föl a javaslat, mintha az érintett egyéni szocialista országgyűlési képviselők azzal kívánnának kampányolni, hogy sikerült elintézniük, hogy az egyik települést a másik bírósági illetékességbe átutalják. Biztos vagyok benne, hogy Kovács Tibor, aki nem jogász, nyilván nem azért írta alá ezt a törvényjavaslatot, mert a bíróság napjáról szeretett volna rendelkezni, hanem azért, merthogy a tiszaújvárosi körzetet érinti. Ezzel nincs semmi baj, csak ha, tisztelt képviselő urak, komolyan vesszük azt, hogy a bíróságok függetlenségét őrizzük, akkor talán nem kellene ilyen önálló képviselői indítványt előterjeszteni.
A magam részéről a szükséges információkat beszerezve tudom, hogy az érintett települések támogatják ezt a törvénymódosítást, de elegánsabb lett volna, ha ezt az alkotmányügyi bizottság nyújtja be. Az elegancia viszont nem feltétlenül esik egybe a tartalmi megítéléssel: a javaslat bár nem elegáns, de tartalmilag támogatható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.)
Nem látok jelentkezőt, ezért megadom a szót az előterjesztőnek a válaszra.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) válaszai
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Örülök és köszönöm, hogy tartalmilag nincs kifogás ez ellen. Az elegancia kapcsán úgy gondolom egyrészt, hogy az egyéni képviselőnek kifejezetten a feladatkörébe tartozik az, hogy ne feltétlenül csak más vonatkozásban, hanem ilyen vonatkozásban is képviselje a választókörzetébe tartozó polgárok és önkormányzatok akaratát.
Másrészt pedig abban sem látok semmi kivetnivalót és problémát, hogy az előterjesztők, ha képviselőtársaim megnézik, a négyből két előterjesztő az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, és az OIT tagjaként a bíróságok jogállásáról szóló törvényhez módosító javaslatot benyújtani, úgy gondolom, ebben még csak eleganciabeli probléma sincs, nem is beszélve másról.
Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége egyetért a tárgysorozatba-vétellel.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Akkor az általános vitára való alkalmasságról határozhatunk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat (T/4411. szám); általános vita
Most tudunk visszatérni a 10. napirendi pont tárgyalására: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat, melyet T/4411. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető vagyok; kolléganőm dr. Boros Zsuzsa.
Annyit szeretnék csak bevezetőként elmondani, hogy a törvényjavaslat célja annak a szabályozásnak a megteremtése, amely lehetővé teszi a különneműek számára azt, hogy három lehetőségből válasszanak, tehát a tényleges élettársi, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közül; míg az azonos neműek számára lehetővé teszi azt, hogy vagy tényleges élettársi kapcsolatban éljenek bejegyzés nélkül, vagy pedig bejegyzett élettársi kapcsolatban éljenek e szabályok alapján.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Répássy alelnök úr, őt követi Balsai képviselő úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! A Fidesz képviselőcsoportja nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Alapvetően azért ellenezzük a törvényjavaslat elfogadását, mert az úgynevezett bejegyzett vagy regisztrált élettársi kapcsolatot a házasság speciális esetének fogja föl a törvényjavaslat. Ha megnézik a szabályokat, láthatják, hogy szinte egy-két szabály kivételével a családjogi törvényt alkalmazza mögöttes jogszabályként. Ebből az álláspontból az következik, hogy számunkra elfogadható az úgynevezett regisztrált élettársi kapcsolat mint polgári jogi viszony, tehát az élettársakra vonatkozó polgári jogi szabályozásnak egy speciális esete, amikor regisztrálják ezt az élettársi kapcsolatot, és ilyen esetben a polgári törvénykönyv általános szabályaitól eltérő szabályokat is alkalmazhatnak; például tehát a vagyonjogi viszonyaikban, a vagyonközösségük, gazdasági kapcsolatuk tekintetében akár a házastársakhoz hasonló vagyonjogi viszonyokat alkalmazhatnak a regisztrált élettársak tekintetében. Tehát hangsúlyozom, hogy nem a regisztrált élettársi kapcsolat lehetőségét vagy annak kodifikálását kívánjuk elutasítani, hanem azt utasítjuk el, de határozottan elutasítjuk, hogy családjogi viszonyként, családi jogállásként szabályozzák a regisztrált élettársi kapcsolatot. Így természetesen azt is elutasítjuk, hogy anyakönyvezett viszony legyen az úgynevezett regisztrált élettársi kapcsolat. A regisztrálás megtörténhet más hatóság előtt is; mint ahogyan például a törvényjavaslat szerint a regisztrált élettársi kapcsolat felbontása közjegyző előtt történik, tehát nem bíróság előtt, hanem közjegyző előtt, azt gondoljuk, semmi akadálya, hogy közjegyző előtt regisztráltassák magukat például az élettársak.
Összefoglalva tehát: kérem, fontolják meg azt, milyen következményekkel járhat az, ha a házasságnak egy speciális esete, egy kvázi házasság vonatkozik az egyneműek kapcsolatára.
De ugyanígy ennél nagyobb probléma az, hogy a heteroszexuális párok számára is a házassághoz hasonló viszonyra, jogviszonyra adna lehetőséget. A mi megítélésünk szerint ez még alkotmányosan aggályos lehet, hiszen az alkotmány nem egyszerűen azt mondja, hogy biztosítja a magyar állampolgárok számára azt, hogy házasságot kössenek, nem ezt mondja az alkotmány, hanem azt mondja, hogy védi, tehát a család és a házasság intézményét védi a Magyar Köztársaság és a magyar alkotmány. Ezért ebben a formában ez a javaslat, ahogyan az előterjesztő ismertette, azzal tehát, hogy egy harmadik fokozatot is, pontosabban egy köztes fokozatot beépítene az élettársi viszony és a házastársi viszony közé, egy köztes lehetőséget beépítene a heteroszexuális párok számára is, ezzel rontja, lerombolja, legalábbis gyengíti a házasság intézményét, a család és a házasság intézményét.
Tehát összefoglalva: ebben a formájában, kifejezetten azért, mert családjogias kapcsolat a regisztrált élettársi viszony, ezért nem fogadjuk el. Mi nem a házasság speciális esetét, hanem az élettársi viszony speciális esetét kívánjuk kodifikálni, amikor regisztrált élettársi kapcsolatról beszélünk. A javaslat valójában egy kvázi házasságot enged a homoszexuális pároknak; mind formaságaiban, mind tartalmilag ez egy kvázi házasság, amit javasol az előterjesztő. Mi ezt ebben a formájában nem tudjuk elfogadni.
ELNÖK: Balsai képviselő úr, őt követi Hankó Faragó Miklós.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Részben elmondta Répássy alelnök úr azt az indoklást, ami miatt számunkra teljesen elfogadhatatlan a javaslat. Utalt arra, én szeretném megismételni és kormánypárti képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy egy súlyosan családellenes és demográfiailag vállalhatatlan ügyről van szó. Önök ugyanolyan felelősséggel tartoznak az ország népesedésének jelenlegi helyzetéért.
Nagyon jól tudjuk, és azt hiszem, itt mindenki egyetért azzal, hogy az élettársi kapcsolatok kifejezetten azért nem házastársi kapcsolatok, mert a felek - most a heteroszexuálisokról beszélek, az egyneműeknél ez egyébként is kizárt - valamilyen oknál fogva nem akarják a gyermeket családi körben vállalva, a nemzet jelenlegi legsúlyosabb gondját enyhíteni.
Amennyiben ez a javaslat elfogadásra kerül, önök szembekerülnek a választóikkal, ezzel nyilván tisztában vannak, súlyos mértékben szembekerülnek. Itt látszólag ugyan a különneműekről beszélnek, de a különneműeket semmi sem tartja attól távol, hogy elmenjenek az anyakönyvvezetőhöz, leszurkolják azt a pár forintot, és kössenek házasságot. Ha nem akarják, akkor maradnak élettársak. Tehát semmi értelme nincs a különneműek szempontjából az ügynek, csak és kizárólag az azonos neműekről beszélünk, akikkel kapcsolatban elmondtuk a véleményünket.
Alkotmányellenes, nyilvánvalóan, hiszen a család és a házasság jogintézmények védelmével nemhogy nem fér össze, hanem egész egyszerűen ellentétes ezzel az alkotmányos védelemmel. Gondolják meg, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, milyen gombokat fognak megnyomni! Nagyon súlyos következményekkel fog járni.
ELNÖK: Hankó Faragó alelnök úr, utána Turi-Kovács Béla, utána Wiener György.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nagyjából sejtettem, hogy az előttem szóló kollégák ellenzik ezt a javaslatot, de hogy ilyen érvek alapján és ilyen módon, az kicsit meglep, bevallom őszintén. Ha nem vesszük tudomásul azt, hogy ma Magyarországon már többen élnek házasságon kívüli élettársi kapcsolatban, egyébként nyugodtan mondhatjuk akár azt, hogy boldog családban, mert önmagában nem egy jogi aktus az, ami kizárólag létrehozza ezt a családi köteléket, hanem az, ha családként élnek együtt, és mondjuk, így nevelik a gyermekeiket. Én tehát azt hiszem, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy nem vesszük tudomásul az időközben bekövetkezett változásokat, amelyek egyaránt érintették Magyarországot is és érintik Európa többi országát is, eltérő mértékben, de szinte egy sem lehet alóla kivétel.
Mi többféle megoldást is elfogadhatónak vagy elképzelhetőnek tartunk. Készül az új polgári törvénykönyv tervezete. Nyilvánvalóan, ha ez a törvény hatályba léphet, mint már több más eset kapcsán, úgy ennek kapcsán is megállapíthatjuk azt, hogy amennyiben megfelelő és jónak bizonyuló szabályozást sikerült alkotnunk, akkor ezt az új polgári törvénykönyvben is akár alapul lehet venni és figyelembe lehet venni.
Rendkívül súlyos joghátrányok érik azokat, akik nem regisztrált módon, nem anyakönyvvezető előtt kimondott igennel kötnek házasságot és élnek együtt, hanem egyszerűen csak együtt élnek, egyébként családként, akár csak egy élettársi kapcsolatban, akár közösen nevelnek gyermekeket. Azt hiszem, nekünk kötelességünk, hogy a jogban ebben a tekintetben egyenlőséget teremtsünk; öröklési, vagyoni és egyéb viszonyok tekintetében ma az érintettek sokkal hátrányosabb helyzetben vannak. (Dr. Balsai István: Ezt vállalják.) Ez nem azon múlik - mondja Balsai képviselő úr, hogy akkor vállalják a házasság intézményét. Én ezt senkinek nem tenném kötelezővé. Én magam abban élek, és számomra természetes, de egyébként nem gondolom, hogy bárkinek kötelező lenne, és ettől még akár apaként, akár anyaként, akár családként, szülőként, minden további nélkül számomra elfogadható az, hogy emberek így neveljenek gyereket. Nagyon sok olyan élettársi kapcsolatban élő, tehát formálisan házasságkötés nélkül élő családot ismerek, ahol sokkal normálisabb emberi viszonyok léteznek, mint jó egynéhány, egyébként anyakönyvvezető előtt kimondott igennel létrejött házasságban. Önmagában ez az intézmény az égvilágon semmit nem jelent. A család intézményét én is nagyon fontosnak és lényegesnek tartom. De ez a benne élők akaratán és egymáshoz való viszonyán múlik, nem pedig azon, hogy bármilyen aktus ezt szentesíti-e vagy sem.
Én a törvényjavaslatot több szempontból olyannak gondolom, ahol minden bizonnyal szükséges lehet módosító javaslatokat benyújtani, de önmagában az elképzelést és magának a javaslatnak a benyújtását támogatni tudjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr nagyjából-egészében elmondta azokat az érveket, amelyek kétségtelenül amellett szólnak, hogy ezt a javaslatot nem lehet támogatni. (Derültség.) Tudniillik az érvei döntő mértékben arról szóltak, hogy ebben az országban és általában Európában is igen sokan élnek élettársi kapcsolatban. Ezt a formát választották vagy választják. Az együttélésnek egy olyan formáját, amely a házassági köteléken kívüli együttélési forma. De ha ez a házastársi kapcsolaton kívüli együttélési forma, akkor ezt a családdal összekavarni akkor sem lehet, ha igen sokan választják ezt a formát. Már csak azért sem, mert akik ezt választják, a házasságot pontosan azért nem választják, mert azokat a fajta kötöttségeket, amelyeket a jelen jogszabály megkívánna számukra egy regisztrációt követően szabni, azokat nem vállalták vagy nem kívánják vállalni a jövőben sem.
Én is osztom azt, amit Balsai István képviselő úr mondott, és a szocialista képviselőtársaim felé mondom, hogy gondolják át. Itt nem arról van szó; aki gyakorló jogász, az pontosan tudja, hogy tudatosan vállalja az, aki nem akar házasságban élni, mert nem akar olyan örökjogi kapcsolatot, mert nem akar olyan vagyonjogi kapcsolatot - ne kerüljük meg ezt a nem lényegtelen kérdést két ember együttélésében -, és nem akar olyanfajta családi jellegű kapcsolatot sem, amely a rokoni kapcsolatokat eredményezi, hiszen az élettársak között ez így nem jön létre. Következésképpen egy teljesen más együttélési formát választ. Ezt a polgári törvénykönyvben most is szabályozzuk, szabályozza a törvényhozó, amelyben lehetne ezt pontosítani, cizellálni, sok mindent lehetne a Ptk.-ban tenni vele, de semmiképpen nem a családjogi törvények körébe bevonni.
A magam részéről tovább mennék, mint ami itt elhangzott: szerintem ez egyértelműen alkotmányellenes. És mindig baj van akkor, amikor valaki nem olyan törvényjavaslatot terjeszt elő, amely ténylegesen a szándéka szerint való, hanem ennek a megkerülésével kísérletezik. Itt is erről van szó meggyőződésem szerint. Akkor világosan be kellene tenni olyat is, hogy az alkotmányt is módosítani kell hozzá, pontosan azt a részét, amelyik a családot nem mint családot, hanem mint intézményt védi. Az én álláspontom szerint nem lesz védhető az az álláspont, hogy ez nem a család intézményét érinti. Ha ez a fogalmazás így van bent az alkotmányban, akkor meggyőződésem szerint ez alkotmányellenes - akkor elő kell terjeszteni úgy, hogy ezzel egyidejűleg módosítsa a Ház az alkotmányt is! Ha ez az alkotmánymódosítás idekerül elénk, akkor lehetünk olyan helyzetben, hogy döntési állapotban vagyunk.
Én magam is ismételten arra hívnám föl a képviselőtársaim figyelmét, hogy szerencsétlen dolog lenne olyan üzeneteket küldeni az emberek felé, ami egy alapintézménynek, a családnak és a család intézményének a kétségbevonását jelenti, csak azért, hogy be lehessen emelni az egyneműek élettársi viszonyát. Be kell emelni a Ptk.-ba, történjen meg! Én személy szerint például nem ellenzem. De akkor ott kell szabályozni! És ezt a fajta világos különbözőséget fent kell tartani.
ELNÖK: Wiener képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bár sem családjogi szakértő, sem gyakorló jogász nem vagyok, azért a javaslathoz fűznék néhány megjegyzést.
Megítélésem szerint ellenzéki képviselőtársaink nem akarják észrevenni, hogy ennek a javaslatnak az egyik alapvető célja pontosan az, hogy az élettársi kapcsolatot valamilyen formában mégis a házasság irányába próbálják elmozdítani; a regisztrált élettársi kapcsolat tulajdonképpen átmenet a mai élettársi kapcsolat és a házasság között. Ilyen értelemben a regisztrált élettársi kapcsolat intézményének a bevezetése számos vagyonjogi, öröklési jogi és egyéb kérdésben legalább az időpontoknak a pontos megállapítását, regisztrálását, ahogy egyébként az intézmény neve is mondja, lehetővé tenné.
Egy dolgot világosan látni kell: ennek semmi köze nincs a népesedéspolitikai kérdésekhez, tudniillik jelenleg a gyermekeknek már csaknem egyharmada házasságon kívül születik, ami azonban nem azonos az 1945 előtti, házasságon kívül született gyermeknek a fogalmával, mert itt tartósan együtt élők gyermekeiről van szó. Azt kell világosan látni, hogy egész Európában egyre többen érzik úgy, hogy az állam a magánügyeikbe ne avatkozzon be; nemcsak azért választják ezt az együttélési formát sokan, mert nem kívánják a jogi következményeket, hanem azért is, mert úgy vélik, hogy az ő kapcsolatuk csak egymásra tartozik, ebből a társadalmat mint intim szférát érintő kérdésből ki lehet rekeszteni. Ez a javaslat pontosan azt célozza, hogy ne legyen ez a kivonulás teljes mértékű; pontosan az állami beavatkozást teszi lehetővé olyanok számára, akik egyébként valóban nem kívánják a házasságkötésnek az állami aktusát.
Ugyanakkor én azzal nem vitatkoznék, hogy az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek nyilvánítja-e vagy sem, tudniillik itt a láthatatlan alkotmánynak van nagy szerepe; ismerve az alkotmánybírák egy jelentős részének konzervatív beállítottságát, én messze nem zárom ki, hogy ezt a törvényt alkotmányellenesnek fogják nyilvánítani. De ugyanúgy más megfontolások alapján - hiszen nem a strikt írott jogról van szó - akár alkotmányosnak is tekinthetnék. Tehát ez azon kérdések közé tartozik, ahol az alkotmánybíráknak a világnézete, beállítottsága döntő befolyású. Meg kell nézni, hogy az alkotmánybírák ehhez most hogyan viszonyulnak.
Ami pedig az egynemű párok kérdéskörét érinti, nem ez az alapvető probléma ebben a kérdéskörben, de erre is adhat egyfajta megoldást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annyival szeretném még, nem annyira a Fidesz álláspontját, hanem az itt elhangzottakat árnyalni, hogy azt szögezzük le, bár a javaslat arról szól, hogy heteroszexuális és homoszexuális párok számára ezt az élettársi formát megengedi, tehát ezt a formát megengedi mind a két szempontból, amit önök pozitívumaként mondanak a törvényjavaslatnak, mondván, hogy ez minden élettárs számára egy megoldást jelenthet, szerintem a mi olvasatunkban ez a gyengéje a javaslatnak. Tehát az a gyengéje, hogy azzal, hogy nem a homoszexuális pároknak a problémájára, az ő jogi problémáikra kíván megoldást találni, hanem tulajdonképpen az élettársi együttélésnek, a mindenféle élettársi együttélésnek egy újabb fokozatát vezetné be, ez az, ami szerintünk a házasság intézményének a romlásához vagy rontásához vezethet.
A javaslat általános indoklása elmondja, hogy ahol van ilyen regisztrált élettársi kapcsolat, azokban az országokban két megoldás létezik: van olyan, ahol csak a homoszexuális pároknak tartják fönn ezt a regisztrált élettársi kapcsolatot, és vannak olyan országok, ahol pedig mind a heteroszexuális, mind a homoszexuális párok élhetnek ezzel a megoldással. De a lényeg az, hogy van olyan modell, ahol ez csak a homoszexuális pároknak az együttélését szabályozza. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik megjegyzésem pedig az, hogy azért lássuk be: nem azért került ide ez a törvényjavaslat, mert a heteroszexuális párok körében egy népmozgalom indult el azért, hogy ők regisztráltathassák az élettársi kapcsolatukat. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat azért került ide, mert a melegszervezetek vagy a melegek jogait felkaroló szervezetek eredményes lobbit folytattak a kormány irányába, és tulajdonképpen az ő jogi problémáiknak a megoldására terjesztette be ezt a javaslatot a kormány. Csakhogy van egy nagy probléma: hogy ez a javaslat a melegszervezeteknek vagy a melegek jogait támogató jogvédőknek nem kielégítő. Azért nem kielégítő, mert a melegszervezetek alapvetően azon az állásponton vannak, hogy házasságot kívánnak kötni, örökbefogadással, tehát gyakorlatilag a jogoknak a teljes tárát meg akarják kapni.
Én azt mondom, hogy egy olyan öszvér megoldást elfogadni, amely a konzervatívabb gondolkodású embereknek sok, a melegszervezeteknek meg kevés, egy ilyen megoldást elfogadni hiba. Mert el kell dönteni a vitát: vagy meg kell őriznünk a jelenlegi jogi felfogást, jogi és társadalmi felfogást, vagy pedig el kell mozdulni abba az irányba, amit a melegszervezetek kívánnak. Én nem ez utóbbit támogatom, én az előbbit támogatom; de a lényeg az, hogy valóban létezik az a probléma, hogy a meleg pároknak az élettársi viszonya jogilag nem elég pontosan szabályozott, ők ki vannak zárva bizonyos jogokból, csakhogy szerintünk erre nem a családjogi törvény módosítása ad megoldást, hanem a polgári jogi élettársi viszony módosítása ad megoldást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balsai képviselő úr!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem kértem volna ismételten szót, ha többször is nem hangzik itt el a "konzervatív" szó, éppen legutóbb Répássy alelnök úrtól. Én nem szeretném ezt magamra venni; ez nem konzervatív álláspont, ha valaki a család és az öröklés ezeréves intézményét védi. Én nem tartom ezt konzervatívnak, én ezt normális álláspontnak tartom.
Tisztelt Képviselőtársam! A javaslattal föl akarnak borítani - már aki ezt támogatja - egy írott alkotmányos intézményt. Tehát ez nem "valószínűleg" alkotmányellenes, ez expressis verbis alkotmányellenes - nem kell itt jósolgatni! Ez úgy ütközik bele az alkotmányba, ahogy épp leírták. Ez a helyzet.
Ami pedig az öröklési részét illeti, hát szeretném azt látni, mit szólnak majd a szabályozáshoz - persze ha lesz belőle valami; remélem, hogy nem lesz semmi - azok, akik eddig a családi kötelékek alapján, az elfogadott, a társadalomban elfogadott, nem konzervatív, hanem az általánosan elfogadott elvek alapján szoktak jövőt tervezni. Mi akadályozza meg most az élettársakat; egyáltalán elhangzott, az egyik kormányszóvivő egymillió emberről beszélt - honnan szedi ezt a számot?! Egymillió ember! Azért, mert rövidebb-hosszabb barátságban van valaki valakivel... - ez a törvényjavaslat messze elkerüli őket! Ne keverjük össze a barátságokat meg az úgynevezett összebútorozásokat azzal a családi intézménnyel, amelyen segíteni szeretne állítólag a törvény! Hol van itt egymillió ember Magyarországon, aki majd el fog menni, nem tudom, melyik hatósághoz regisztráltatni magát? Szó nincs erről!
Megint egy olyan blöfföt eresztett el a kormány, ami jól hangzik, bizonyos hírértéke van bizonyos médiákban, de semmi valóságos tartalma nincs. És még egyszer mondom, képviselőtársaim, a kormány menthetetlen, javíthatatlan, de a képviselőtársaim talán még a választóiknak tartoznak annyi felelősséggel, hogy egy ilyet nem akarnak ledugni a torkukon.
ELNÖK: Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, ez a kérdés kényes kérdésként tekinthető, főleg az elhangzott hozzászólások alapján. Úgy gondolom, Balsai képviselőtársam is több olyan élettársi közösségben, kapcsolatban élő fiatallal találkozott - és kevésbé fiatal emberrel is -, akik ezt évtizedek óta így gondolják. És a Hankó Faragó képviselőtársam által elmondottakkal egyetértek, hiszen az én környezetemben is vannak olyanok, többen, hangsúlyozom, akik több gyermeket nevelnek élettársi kapcsolatban, és igenis problémát okoz a gyermek státusa, az öröklés, és hadd ne ragozzuk. Tehát több olyan jogi kérdés van, amely rendezésre szorul.
Az egy másik kérdés, hogy ezt hol és milyen módon kell szabályozni, de én azt gondolom, tehetünk mi úgy, mintha minket nem érintene meg a való világ és a való világban történtek, de azt gondolom, a jogalkotásnak alapvetően az a feladata, hogy kövesse azokat az életviszonyokat, amelyekben az emberek élni kívánnak és szándékoznak. Úgy hiszem, ha csak a gyermekek státusát nézzük az élettársi kapcsolatokban, de mondom, hangsúlyozom, vannak más ilyen problémák is, de ha csak az ő státusukat nézzük, mennyiben másabb, mennyivel kellemetlenebb szituációkba kerülnek a gyermekek emiatt, azt gondolom, ez is mérlegelendő.
Azonban a politikai kérdés megítélésének különbözőségén túl azért hadd tegyek föl az előterjesztőknek is egy-két kérdést, ha erre most a vitának ebben a szakaszában lehetőségem van. Engem elgondolkodtatott, hogy mi indokolja például a közjegyzői eljárás bevezetését. Nem megvalósítható-e, mondjuk, egy polgári nem peres eljárás keretében a regisztrált élettársi kapcsolatok megszüntetésével felmerülő eljárás? Én vizsgálnám itt a közjegyzők leterheltségét is, hiszen az öröklési ügyekben, tudjuk, többször több évet kell arra várnunk, hogy a hagyatékátadó végzés megszülessen. Azt gondolom, ez nem segíti, nem gyorsítja és szerintem nem is nagyon könnyíti ezt meg, hiszen ha azokat az eljárási szabályokat alkalmazzuk a polgári nem peres eljárás keretében, akkor ugyanazt az eredményt érhetjük el.
A másik, hogy vizsgálta-e az előterjesztő azt, hogy milyen költségtöbbletet vagy költségeket eredményez egy közjegyzői eljárás felmerülése. Azt gondolom, ez az állampolgárok szempontjából elég lényegi kérdés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy utolsó megjegyzésem van; ez igazán már csak a jogászi csemegék közé tartozik. A törvényjavaslat egyik jogi gyengesége, hogy igazából a házassági jogviszony vagy a házastársi viszony és a regisztrált élettársi kapcsolat nevű viszony közötti, mondjuk úgy finoman szólva, összhangot nem igazán teremti meg. Azért az ma egy létező forma, hogy valaki de jure házasságban él valakivel, de egyébként, mivel már a házassági életközösség megszűnt, eközben élettársi viszonyt létesít. Azt azért, ugye, nem gondoljuk komolyan, hogy egy házas ember elmehet az anyakönyvvezető elé, és bejelentheti, hogy a barátnőjével anyakönyveztetni szeretné a regisztrált élettársi kapcsolatát. (Közbeszólások kormánypárti oldalról.) Én azt szeretném, hogy ezt azért gondolják végig. (Közbeszólások kormánypárti oldalról: El kell olvasni a törvényjavaslatot!) Bocsánatot kérek, az, hogy a törvényjavaslatban az van, hogy ilyet nem lehet, attól még ez mégiscsak probléma: itt bukik ki, hogy a javaslat házasságként gondol a bejegyzett élettársi kapcsolatra, míg a való világban - ahogy fogalmazott Frankné Kovács Szilvia - az élettársaknak semmi köze nincs a házassági viszonyhoz, mert a házassági jogviszony mindaddig kizárja az ilyen jogi elismerést, az élettársi viszonyhoz fűződő jogi elismerést kizárja.
Ezért tehát én azt javaslom, hogy az élettársi kapcsolatot hagyjuk meg annak, ami; az élettársi kapcsolat egy nem regisztrált, az állam által el nem ismert, hanem de facto létező élettársi viszony. És ha ehhez valaki további joghatásokat akar fűzni, esetleg az élettársakra vonatkozó szabálytól eltérő joghatásokat akar fűzni, például öröklés tekintetében, például vagyonszerzés tekintetében, akkor engedjük meg azt a lehetőséget, hogy ők regisztráltassák ezt az élettársi kapcsolatot, és akkor rájuk speciális szabályok vonatkozhatnak.
Azokkal a társadalmi szempontokkal nem akartam foglalkozni, de egyébként meg visszatérve még egy utolsó mondattal arra a problémára, hogy a házasságkötéshez való jog mint olyan felfogható-e emberi jogként vagy akár állampolgári jogként, azért ez egy elgondolkodtató dolog. Ugyanis a házassági jogunk nem véletlenül azért szabályozott egyébként évszázadok, sőt évezredek óta, mert vannak bizonyos tabuk a házassági jogban, ami nem lehetséges. Magyarországon például és Európában a monogám házasság a fő szabály, de tudjuk jól, hogy vannak olyan részei a világnak, ahol például a többnejűség megengedett. Ha tehát belegondolnak abba... (Folyamatos közbeszólások.) - bocsánat, kérem szépen! -, ha belegondolnak abba, hogy azok, akik azt állítják, hogy a házasságkötéshez való jog valamifajta emberi jog, azok azt nem veszik figyelembe, hogy a házasságkötés tekintetében számos jogi keret létezik, amelyeket bizonyos európai jogrendszerek kialakítottak. Nem lehet többes házasságot kötni, nem lehet vér szerinti rokonnal, legalábbis közeli rokonnal házasságot kötni, és a többi, és a többi; tehát vannak ilyen tabuk. Nem tekinthető abszolút jognak a házasságkötéshez való jog, az egy szabályozott és az állam által elismert viszony két ember között; már amennyiben feltételezzük, hogy két ember között - a magyar alkotmány szerint két ember között.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy válaszoljanak az elhangzottakra.
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget, megpróbálok röviden végigmenni az elhangzottakon.
Egyrészt szeretnék ismételten utalni arra, hogy a jogalkotó, illetve a jogszabályt előkészítő célja az volt, hogy a ténybeli helyzetre reagáljon. Tehát arra a ténybeli helyzetre, amire itt többen utaltak a képviselő urak és hölgyek közül, hogy jelenleg az élettársi kapcsolatban élők száma meghaladja a házasságban élők számát, az élettársi kapcsolatból születő gyermekek száma - az új kapcsolatokról beszélek - meghaladja a házasságból született gyermekek számát. Tehát ezekre a tényekre oda kell figyelnünk. Az erre vonatkozó statisztikai adatok rendelkezésre állnak, kutatások voltak ezzel kapcsolatban. Az a bizonyos megkérdőjelezett egymilliós szám is ilyen felmérésen alapul.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, úgy gondoljuk, azt, hogy a gyermekeket is védeni kell, azokat a gyermekeket, akik adott esetben egy élettársi kapcsolatból származnak, és nem érheti őket hátrány amiatt, mert a szüleik nem házasodtak össze.
De gondolni kell arra is, hogy egy kapcsolatban nem azonos erősségű felek vannak mindig együtt. Adott esetben védeni kell azt a felet, aki szeretne házasságot kötni, a másik fél pedig nem. Így aztán élettársi kapcsolatban maradnak, amely kapcsolatban iksz év után az egyik, mondjuk, háztartási munkát végzett és részt vett a másik számára a nyugodt családi háttér megteremtésében vagy a gyerekek nevelésében, és aztán az a fél, amelyik nem kívánt eredetileg sem házasságot kötni, ezt a kapcsolatot megszakítja, és nincsenek garanciák az előbb említett gyengébb fél védelme érdekében. Tehát erre is gondolnunk kell.
Felmerült az, hogy emeljük be az azonos nemű élettársakat a Ptk.-ba, a Ptk. szabályai közé, és ezzel megoldódna a probléma. Bent van a polgári törvénykönyvben az azonos nemű élettársakra vonatkozó szabályozás (Dr. Répássy Róbert: Én a regisztrációról beszéltem.), '95 óta, amikor az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely szerint az élettársaknál megszűnik a férfira és nőre utalás, tehát az azonos neműek is élettársi kapcsolatra léphetnek. A gond az, hogy a polgári törvénykönyvben összesen két paragrafus található az élettársi kapcsolatra vonatkozóan, ez a két paragrafus pedig nem tartalmaz elegendő szabályt arra, hogy egy immáron tömegessé vált életbeli helyzetet megoldjon, ennek valamennyi vonatkozását rendezze.
Felmerült az a meglátás is, hogy az azonos neműek valójában a házasságot szeretnék és nem a regisztrált élettársi kapcsolatot. Az azonos neműek házasságkötésére vonatkozó javaslat vitája során is és az új polgári törvénykönyv családjogi könyvének véleményezése során is számos olyan érdek-képviseleti szerv hallatta hangját, amelynek tagjai azonos neműek, azonos neműek érdekképviseletével foglalkozó szervezetek, és ezek úgy nyilatkoztak, hogy nem ragaszkodnak a házasság intézményéhez, számukra teljesen megfelelő megoldást jelent az, hogy ha bármilyen más módon, hasonló jogokat kaphatnak, mint a házasfelek kaphatnak. Az más kérdés, hogy az örökbefogadással kapcsolatban távlatilag szeretnék azt elérni, hogy örökbe fogadhassanak gyermeket. Ezen szervezetek jelentős részénél azt belátják, hogy jelenleg még nem érett a helyzet erre a szabályozásra. De tudomásul veszik ezt a különbséget.
A konkrétan elhangzott kérdésekre, amit képviselő asszony fölvetett. Fölmerült az a kérdés, hogy a közjegyzői eljárás bevezetése helyett polgári nem peres eljárásban kerülhessen sor a regisztrált élettársi kapcsolat megszüntetésére. A szabályozás célja ebben a körben az volt, hogy egyszerűbb legyen a regisztrált élettársi kapcsolat megszüntetése, mint a házasság megszüntetése, hiszen tulajdonképpen ez kell, hogy az alapvető különbség legyen a két intézmény között, különösen, ha különböző nemű párokra gondolunk.
Az egyszerűbb eljárás mellett a másik cél az volt, hogy lehetőleg a bíróságok tehermentesítése is megvalósuljon ebben a körben, illetve hogy olyan eljárásra kerüljön sor, ahol lehetőség van arra, hogy mindkét felet meghallgassa az, aki dönt velük kapcsolatban. Ez vezetett a közjegyzői eljárásra vonatkozó javaslatra, hangsúlyozom, azzal, hogy abban az esetben, ha nincs megegyezés a felek között, vagy ha tartásra szoruló gyermekük van vagy kiskorú gyermekük van, akkor bíróság fog dönteni a regisztrált élettársi kapcsolat megszüntetéséről is. Tehát ezekben az esetekben nem érvényesülhet a közjegyzői bontás.
Ami a költségeket illeti, a közjegyzői eljárás költségeire egy igazságügy-miniszteri rendelet vonatkozik, a jövőben is nyilván az igazságügy-miniszteri rendeletnek kell ezen eljárás költségeit is szabályozni, és ennek keretében figyelni arra, hogy ne növekedjék a párok költsége ahhoz képest, hogyha bíróság előtt bontják fel a kapcsolatukat, mint ha közjegyzői eljárásban kerül erre sor.
Végül pedig Répássy alelnök úr kérdésére válaszolva: abban az esetben, ha valakinek fennáll a házassága, nem regisztráltathatja magát élettársi kapcsolatban. (Dr. Répássy Róbert: Még szép.) Ezt a családjogi törvény 7. §-ára vonatkozó módosítás a tervezetben, a tervezet végének szabályai között kizárja. Tehát sem arra nincs lehetőség, hogy házasság mellett regisztrált élettársi kapcsolatot jegyezzenek be, sem arra nincs lehetőség, hogy aki regisztrált élettársi kapcsolatban él, az a korábbi regisztrált partnerén kívül mással házasságra lépjen; ez itt házassági akadályként működik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót, képviselő úr, parancsoljon!
További észrevételek, válaszok
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Nem tudom, jól értettem-e, amit tetszett mondani: több az élettársi kapcsolat, mint a házastársi? Ezt tetszett mondani, ez így hangzott el. (Közbeszólások kormánypárti oldalról: Nem ezt mondta!)
ELNÖK: Tessék, öné a szó.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Már nem tudom felidézni, pontosan hogyan hangzott el. Amit mondani akartam: az újonnan létrejövő kapcsolatok között több az élettársi kapcsolat, mint a házastársi kapcsolat...
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Honnan tetszik ezt tudni?
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): ...tehát a tendencia az, hogy ha például a gyerekszületéseket nézzük, akkor több gyermek születik élettársi kapcsolatból, mint házasságból.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Az imént azt hallottuk, hogy egyharmad születik házasságon kívül, a kétharmad mégiscsak házasságban. Itt valami alapvető ténybeli tévedés van! Ha egyszer azt tetszik mondani, hogy egyharmada születik házasságon kívül, kétharmada pedig belül, akkor nem lehet, hogy több szülessen! (Közbeszólások a kormánypárti oldalról: Szavazzunk!) Ne szavazzunk, tisztázzuk, tisztelt bizottság, tisztázzuk!
Utána pedig azt tetszett mondani, hogy több az új élettársi kapcsolat - miből tetszik ezt tudni? Az igazságügy-miniszter eljár ezekben az ügyekben? Honnan tetszik ezt venni?
ELNÖK: Képviselő úr, az egyharmadot Wiener képviselő úr mondta, és nem arra a számra mondta, mint amit ön gondol. Répássy alelnök úr; de nagyon kérem, ne kezdjük újból a vitát! Tényleg rövid hozzászólásokat kérek most már csak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, röviden próbálom összefoglalni. Az tehát, hogy az élettársi kapcsolatok és a házastársi kapcsolatok száma hogyan aránylik, azért lehet megtévesztő, mert ma már nem divat a szülői háztól férjhez menni, hanem általában élettársi kapcsolattal kezdődik a házastársi kapcsolat. Tehát magyarul az élettársi kapcsolatokból lesz a házasság, amennyiben eljut odáig. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Egy részükből.) Egy részükből, igen, valóban. Ez az egyik.
A másik: félreértett engem az előterjesztő, mert én nem azt mondtam, hogy a polgári törvénykönyvben kellene szabályozni azt, hogy az egyneműek élettársi kapcsolatára is lehetőség legyen. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez most is így van a polgári törvénykönyvben. Én a regisztrációt mondtam, hogy azt a polgári törvénykönyvben és az élettársak szabályai közé kellene elhelyezni, és a regisztrációval járó joghatásokat ott kellene elhelyezni. Ez viszont újdonság, ez nem 1995 óta így van, ahogyan ön mondta.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, a félreértéseket tisztáztuk - de Wiener képviselő úr még egy félreértést tisztázni szeretne. Kérem, hogy a lehető legrövidebben, mondjuk, két mondatban tisztázza! (Közbeszólások.)
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Nem vonom vissza, de amit állítottam, az KSH-kiadványokon alapul, és az összes 18 éven aluli gyermekre vonatkozik; amit a minisztérium képviselője mondott, az pedig az újonnan születettekre, tehát egészen más az alapja a két számításnak. Ez okozza az ellentmondást. A tendencia viszont egyértelmű.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a határozathozatalra kerül sor, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 11 igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (6) 6 nem. Tartózkodott-e valaki? (4) 4 tartózkodás - akkor az 11:10. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
A bizottság többségi álláspontjának képviseletére Kovács Szilvia képviselő asszonyt szeretném fölkérni. Kisebbségi véleményt kívánnak-e elmondani?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt kérjük, hogy a bizottsági vélemény ismertetője ismertesse a kisebbségi álláspontot is. De természetesen, amennyiben az ellenzéki képviselők között van olyan, aki szerdán délután szeretne részt venni ebben a vitában, én szívesen felajánlom, hogy akkor elmondjuk. (Derültség. - Közbeszólás: Ügyes!)
ELNÖK: Köszönöm szépen; a képviselő asszony vállalta, hogy ilyen módon mondja el.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 12. és 13. napirendi pont tárgyalása. Először az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úr, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének 2007. október 17-i ülésvezetése tárgyában; állásfoglalás kialakítása.
A kiosztott tervezethez képest kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki elfogadja az állásfoglalást, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége elfogadta.
Most a 13. napirendi pont következik: dr. Szili Katalin elnök asszony megkeresése dr. Simicskó István, a Nemzetbiztonsági bizottság elnökének a T/4192. számú törvényjavaslat általános vitájának előkészítésével kapcsolatos eljárása tárgyában.
Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki elfogadja az állásfoglalást, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége elfogadta ezt az állásfoglalást is.
Köszönöm szépen. A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13.00 óra)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea