AIÜB-38/2007.
(AIÜB-62/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. november 12-én, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend kiegészítése és elfogadása*
Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4178. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként*
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat (T/4192. szám); általános vita*
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4177. szám); általános vita*
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
a) Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám)*
b) Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)*
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám); általános vita*
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyes törvények módosításáról a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként*
b) Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)*
1.Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4178. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat (T/4192. szám)
(Általános vita)
3.A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4177. szám)
(Általános vita)
4.Zárószavazások előkészítése
a) Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám)
b) Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
5.Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám)
(Általános vita)
6.Egyes törvények módosításáról a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)
(Dr. Sándor Klára és dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
7.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
(Tóbiás József (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP) megérkezéséig dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Hadi László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Csobánczy Péter (Pénzügyminisztérium)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Dr. Gurmai Zita (Európai Parlament, Európai Szocialisták Pártja)
Horváth István főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 37 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait, valamint a bizottsági ülésen megjelent vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Turi-Kovács Béla helyettesíti Szakács Imrét, Tóth András Gál Zoltánt, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, Bárándy Gergely Simon Gábort, Wiener György Steiner Pált, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Szabó Éva Szép Bélát, Csiha Judit Toller Lászlót. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirend kiegészítése és elfogadása
A meghívóban szereplő napirendi javaslathoz képest egy kiegészítést szeretnék tenni. Javaslom, hogy 6. napirendi pontként vegyük föl az egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslatot, melyet T/3066. számon kaptunk kézhez. Megkérdezem, van-e valakinek észrevétele ezzel kapcsolatban. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs.
Aki az így módosított napirendet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4178. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után mondja el rövid szóbeli kiegészítését.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának vezetője. Nagyon röviden kívánok szólni.
A tárgybeli törvényjavaslat elsősorban arra tekintettel készült, hogy a büntető törvénykönyv nagyon sok esetben úgynevezett másodlagos jogág, követnie kell az uniós változásokat, illetőleg egyéb törvények változásait. Ennek tesz eleget jelenleg ez a törvényjavaslat. Megemlítem, hogy például a viszontbiztosítókról és a viszontbiztosítási tevékenységekről szóló törvényjavaslat számos tényállás módosítását igényli. A törvényjavaslat végrehajt kisebb szakmai jellegű pótlásokat, illetőleg kiküszöböl hiányosságokat; utalnék itt például a Be.-nek arra a kiegészítésére, hogy a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörét biztosítja a javítóintézeti nevelés, illetőleg a próbára bocsátás tekintetében.
Azt lehetne tehát mondani, hogy összességében ez egy technikai szükségszerűség, szükséges, ámde technikai jellegű törvényjavaslatról van szó, egyetlen elemet kivéve, ez pedig a zaklatás tényállásának a megteremtése. Itt arról van szó, hogy a törvényjavaslat egy hosszabb ideje, évek óta jelentkező hiányosságot próbál akkor pótolni, amikor a zaklatást büntetőjogi tényállásként rendelné meghatározni. Itt felhívom arra a figyelmet, hogy egy szubszidiárius jellegű tényállásról lenne szó, tehát ez a tényállás akkor lenne alkalmazható, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Ennek a tényállásnak a kialakítására hosszú egyeztetések után került sor, mind társadalmi szervezetek, civil szervezetek véleményét kikérte a jogalkotó és figyelembe vette, s természetesen jogalkalmazó szervek álláspontját is részletesen megismertük, és igyekeztünk egy kompromisszumos tényállást alkotni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Bárándy képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ahogy főosztályvezető úr is elmondta, valóban, ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására azért került sor most, mintegy fél évvel az előző, viszonylag átfogó büntetőjogi módosítás után, ami egyébként, megjegyzem, normál esetben nem lenne támogatható, de olyan módon, hogy ez uniós kötelezettsége Magyarországnak, azt gondolom, ilyenformán aggálytalanul támogatható a törvényjavaslat.
Nem kívánom ismételni azt, amit főosztályvezető úr elmondott. Annyit jegyeznék meg, hogy ha már muszáj és ha már szükséges az európai uniós kötelezések miatt a törvényt módosítani, akkor nagyon helyes és üdvös dolog, hogyha belekerülnek a jogszabály-módosítási javaslatba olyan, egyébként a gyakorlat által kért vagy a gyakorlatban problémaként jelentkező módosítások, amelyek egyébként akár megvárhatták volna most már a kódexszerű módosítást. Jobb, ha előbb bent van, ha már úgyis muszáj módosító javaslatot beadni.
Nyilvánvalóan a zaklatás az, ami mind jogi szempontból, mind politikai szempontból érdekesebb és jelentőséggel bíró ebben a javaslatban. Úgy gondolom, sokan és sokszor hangoztattuk már azt, hogy többféle okból, akár a családon belüli erőszakot említve, akár más problémákat kiemelve szükséges egy ilyen jellegű tényállásnak a kodifikálása. Azt gondolom, ez technikailag jól sikerült, hál' istennek egy célzatos és egyébként szubszidiárius bűncselekményként került meghatározásra.
S én még kiemelném talán azt, amiről főosztályvető úr nem szólt, hogy a (2) bekezdésben az előterjesztő javasolja, hogy a veszélyes fenyegetés szabálysértés helyett minősüljön ezentúl bűncselekménynek. Én is úgy gondolom, hogy ennek a cselekménynek a társadalomra veszélyessége indokolja azt, hogy bűncselekmény váljon belőle, és itt is azt kell mondjam, hogy technikailag a megoldás jó.
Az észrevételeimhez azt fűzném még hozzá, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát.
Ami kérdésként merül föl, hogy a 4. § - amely a zaklatásról rendelkezik - (2) bekezdésében szükséges-e az, hogy "aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját"; nem elég-e az, hogy "aki mást". Hiszen ebbe beleértendő a hozzátartozó is, hiszen egy általános alanyról van szó. Tehát ha "félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó, büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget", ha ezt a hozzátartozójával teszi, az is belefér az "aki mást" általános alanyi és általános sértetti kategóriába. Tehát az a kérdés, hogy van-e ennek valami különös jelentősége, nem lehetne-e ezt elhagyni a törvényből.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úr!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát nem kifogásolja.
Mindenkit a zaklatás zaklat föl, ha jól látom. (Derültség.) Meglátjuk, hogyan alakul majd a bírói gyakorlat. Elvileg egyetértünk azzal, hogy magánindítványra üldözendő és kisegítő tényállás.
Egy dolgot azért engedjenek meg, hogy megjegyezzek; elnézést kérek a hölgyektől. Azt nem szeretjük, ha a miniszteri indokolásban az van írva, hogy "főleg a férfiak", valami ilyesmi van. Szerencsére az anyagi jogszabályban ilyet nem követ el a kodifikátor, de nem biztos, hogy szerencsés itt az indokolásban, hogy főleg a volt férjek meg különélő férjek. Engedtessék meg, a tényállás sokkal szélesebb; nem is biztos, hogy családtagi kapcsolat kell hozzá. Engem ügynökök is éppúgy zaklathatnak. (Derültség.) Tehát nem kell ezt a dolgot családjogi intézménynek tekinteni, és különösen nem nővédelmi intézménynek.
Ez a véleményünk; a többit elmondjuk szerdán.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ha valamelyik jogágra igaz az, hogy a jogbiztonságot nem szolgálja a gyakori módosítás, akkor a büntetőjog egészen biztosan ezek közé tartozik. De nemcsak ez az egy szempont van, amikor mérlegelnünk kell, hogy egy törvénymódosítást szükségesnek tartunk-e vagy sem. Sajnos a jog és a jogi környezet, nemzetközi jogi környezet is rendkívül gyorsan változik, és valóban, ahogy a büntetőjog egy követő jogág, úgy kénytelen lépést tartani ezekkel a változásokkal. Tehát bármennyire is úgy gondolom, hogy a változtatás mindig ellene hat a jogbiztonságnak, kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezek a változtatások pedig szükségesek.
Egyébként annak alapvetően mindegyik elemével mi egyet tudunk érteni, ez akár az életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó, az előzetes letartóztatás időtartamának beszámítására vagy a kegyelemre vonatkozó rendelkezésekre egyaránt igaz.
Örülök, hogy Balsai István kolléga úr előttem azt mondta, hogy majd a bírói gyakorlat megfelelően kialakítja a zaklatással kapcsolatban a maga gyakorlatát. Én ezeknek a részletkérdéseibe talán azért nem mennék bele, mert minden bizonnyal érkeznek majd módosító javaslatok ehhez a tényálláshoz. Önmagában véve ennek a jogrendbe való iktatását, a büntető törvénykönyvbe való iktatását nem ellenezzük. Reméljük, hogy egy jól kialakított törvényi tényállást fogunk elfogadni a vita végén, és az SZDSZ tudja támogatni a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a bizottság tagjai közül. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, hogy főosztályvezető úr reagáljon az elhangzottakra.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A felmerült kérdésre a (2) bekezdés kapcsán azt tudnám mondani, hogy való igaz, ha elmaradna a "rá tekintettel", természetesen ebbe akkor is beleértendő lenne ez, hiszen ott van a "hozzátartozóját félelemkeltés céljából". Ugyanakkor a jogalkalmazó szerveknek kifejezett kérése volt az, hogy ennél a tényállásnál kifejezetten jelenjen meg, ami a zaklatásnak egyfajta sajátossága, és ezzel legyen szűkebbre szabva ez az út. Tulajdonképpen az egyeztetésben ezt el tudtuk fogadni, de nem vitatható az, amit képviselő úr mondott, hogy ha ez tágabban lenne megfogalmazva, akkor is beleértendő lenne ez. Mindösszesen ennyi ennek a rövid története.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Kérem, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Bárándy képviselő urat szeretném felkérni arra, hogy a bizottság álláspontját a plenáris vitán mondja el. (Dr. Bárándy Gergely bólint.) Köszönöm szépen.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat (T/4192. szám); általános vita
Soron következik a 2. napirendi pontunk: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat, melyet T/4192. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor. Úgy látom, szintén főosztályvezető úr képviseli az előterjesztőt. Parancsoljon, öné a szó.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, nagyon röviden szólnék a törvényjavaslatról.
Tulajdonképpen a jelenlegi helyzet a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés kapcsán az, hogy négy különböző törvény tartalmaz erre vonatkozó szabályozást. Ezeknek a szabályozásoknak egy részét érintette az Alkotmánybíróság ez év eleji határozata, a szabályozás másik részét nem érintette. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság 2008. január 1-jével egyes rendelkezéseket megsemmisített.
Kiemelném ugyanakkor, hogy ennek a módosításnak nem ez az első számú oka, hanem a 2007. évi LXXXVII. törvény, amely az alkotmány módosításáról rendelkezett, és ennek következtében az alkotmány 40/A. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik 2008. január 1-jétől, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek minden esetben a képviselők minősített többségének szavazatához kötött szabályozást igényel. Ez azt a következményt vonja maga után, hogy 2008. január 1-jétől a hatályos szabályozás formálisan alkotmányellenes lesz, hiszen a büntetőeljárásról szóló törvény, illetőleg az ügyészségről szóló törvény titkosszolgálati eszközökre vonatkozó szabályozása a képviselők 50 százalék plusz egy szavazatával került elfogadásra. Ez azt a nagyon komoly veszélyt rejti magában, hogy amennyiben nem kerül sor 2008. január 1-jéig minősített többséggel e tevékenység elfogadásra, úgy 2008. január 1-jét követően tulajdonképpen bármikor megsemmisíthetők a büntetőeljárási törvény, illetőleg az ügyészségi törvény idevonatkozó rendelkezései. Ez természetesen a jogalkalmazó szervekre beláthatatlan következményeket jelent, hiszen nem fogják tudni a büntetőeljárásban felhasználni sem a büntetőeljárás megindítása után, sem pedig a büntetőeljárás megindítása előtt beszerzett, titkos információgyűjtés alapján beszerzett adatokat.
Mindez tehát azt indokolta, hogy az egységes törvényjavaslat elkészüljön, ami tulajdonképpen 90-95 százalékban nem tesz mást, mint a hatályos négy törvényben, a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényben, az ügyészségről szóló törvényben, a rendőrségi törvényben, illetőleg a büntetőeljárásról szóló törvényben meglévő vonatkozó szabályozást egységes törvényben kívánja szabályozni.
Kisebb újítások, illetőleg módosítások történtek a törvényjavaslatban. Az egyik pont ezek közül tulajdonképpen az, hogy noha ez a törvény semmilyen szabályozást nem tartalmaz a nemzetbiztonsági törvény alapján végzett titkos információgyűjtésre, hiszen ez egy teljesen más kör, nem bűnüldözési célból végzett titkos információgyűjtésről van szó a nemzetbiztonsági körben, de rögzíti azt, hogy a bűnüldözési célból titkos információgyűjtést folytató tevékenységet végző szervek mely esetekben szerzik be ezeket az információkat a nemzetbiztonsági szakszolgálatokon keresztül. Ez tehát tulajdonképpen a törvényjavaslat egyik újdonsága.
A másik újdonsága pedig végső soron az, hogy megjeleníti az úgynevezett feltételes adatszolgáltatás jogintézményét, amely a szakmai szervezetek által igényelt jogi szabályozás, és természetesen megfelelő garanciális szabályokkal el is látja a törvényjavaslat.
Nagyjából ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A javaslat alapjaiban támogatható természetesen. Számos előnyét lehet elmondani. Egyrészt elemi kötelezettségünk, hogy ezt a törvénymódosítást végrehajtsuk, hiszen egyébként január 1-jétől nem lehetne törvényesen ilyen tevékenységet végezni.
Kimondottan pozitívumnak értékeljük a törvényjavaslatnak azt az elemét, hogy összegyűjti a különböző területeken végezhető ilyen jellegű információgyűjtést, és a nemzetbiztonsági szolgálatoktól eltekintve minden más szerv tevékenységét ez a törvény fogja szabályozni ebben a tekintetben. Ez tehát egy indokolt és szükséges változtatás.
Nem tudok minden elemével maradéktalanul egyetérteni, de ez persze kialakul majd a vita során, hogy mely módosító javaslatokat fogja tudni elfogadni a kormány.
A titkos információgyűjtés nagyon súlyos beavatkozás a magánszemélyek magánéletébe. Rendkívül súlyos beavatkozás. Sajnos ma olyan világot élünk, hogy ez a nagyon súlyos beavatkozás egyre jobban terjed, térfigyelő kameráktól kezdve mindenféle helyen mindenféle információkat a közszféra is és a magánszféra is egyaránt gyűjt rólunk, privát cégek, állam egyaránt. Ezeknek nagyon komoly veszélyei vannak. Nagyon sokszor nehéz ellenállni ezeknek a súlyosbodó terheknek, merthogy a terrorizmustól kezdve rengeteg indokot fel lehet sorolni. Az azonban nagyon lényeges, hogy mindig csak a legszükségesebb határig menjünk el.
A törvényjavaslat 17. §-a szabályozza lényegében a tárgyi hatályt, hogy milyen cselekmények tekintetében engedi meg a törvény, hogy ilyen információgyűjtést folytassanak az erre illetékesek. Az (1) bekezdés a) pontja azt mondja, hogy öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények esetében indokolt ez. Majd a további pontok egy sor olyan kivételt szabályoznak, amelyek leszállnak ebben az értékben, elég mélyen leszállnak ez alá a büntetési fenyegetettségi tétel alá. Nekem az a problémám ezzel, hogy ha abból indulunk ki, hogy csak nagyon indokolt esetben lehet ilyen információgyűjtést végezni, és azt mondjuk, hogy adjunk erre valamilyen törvényi meghatározást, akkor arra kimondottan elfogadható és jó megoldás, hogy mondjuk, az öt évvel vagy ennél súlyosabban fenyegetett cselekmények tartozzanak ebbe a körbe. Nem látom az indokát annak, hogy bármilyen minősítő körülmény vagy bármilyen szempont alapján mélyen alámenjünk bizonyos ügyekben ennek a határnak. Ez egy világos helyzet lenne, ha megmaradna az a) pont. Ha jól emlékszem, bent is van már a módosító javaslatunk, amelyik erre vonatkozik, de ha nem, akkor be fogom nyújtani. Ezt én nem tartom részletkérdésnek - tudom, hogy milyen stádiumában vagyunk a vitának -, én az általános vitába tartozónak gondolom azt, hogy egy ilyen meghatározás nagyon fontos a törvény szempontjából.
Szeretném megkérdezni tehát, mi az indoka, hogy ilyen kivételek egész komoly sorát építették a törvénybe, és nem lát-e esélyt arra, hogy szakmailag igenis az lenne az indokolt, hogy egy határt meghúzva, generális jelleggel szabályozzuk ezt. Tudniillik maga a büntető törvénykönyv értékeli ezeket a cselekményeket. Ha tehát azt mondjuk, hogy ötéves büntetési tétel van, akkor az egyúttal a cselekmény súlyát is behatárolja. Ha alámegyünk más szempontok alapján, akkor egy kevésbé súlyos cselekmény esetében tesszük lehetővé azt a súlyos személyiségijog-korlátozást, amelyet a törvény tartalmaz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András képviselő úr kért szót.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Rövidre fogva a véleményünket, támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Üdvözöljük azt is, hogy ez a javaslat megszületett, hiszen ahogy elhangzott, eddig szétszórtan, eltérő időpontban keletkezett jogszabályok, időnként eltérő tartalommal is szabályozták ezt a kérdéskört. Az tehát, hogy egy törvényben jelenik meg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályozása, az üdvözlendő.
Én azt is üdvözlöm, hogy talán úgy néz ki a törvény előkészítése alapján, mintha egy bizonyos vita nyugvópontra kerülne, ez pedig az, hogy ki jogosult titkos információgyűjtés végzésére. Hogy a kérésére ki jogosult, az eddig is rendezett volt. Az érintett szervezetek között folyamatosan fennállt egy vita, és ahogy az előterjesztő is mondta, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendelkezik azzal az eszközrendszerrel, amely eszközrendszer révén a postai, az elektronikus információk vagy a hírközlés vonatkozásában az ilyen információk gyűjtése rajta keresztül történik. Ez végre ebben a törvényben nevesítésre került.
Ugyanakkor továbbra is érzek benne bizonytalanságot, hiszen a 21. § (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy elsősorban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatásokat veszi igénybe. Azt gondolom, egy ilyen jogszabályban egy ilyen "elsősorban" kifejezés nem tűnik túl egzaktnak. Úgyhogy azt gondolom, például ilyen vonatkozásban lehet és kell még a benyújtott törvényjavaslaton módosító indítványokkal javítani.
Ami az alapkérdéseket illeti, egyetértek Hankó Faragó alelnök úrral, hogy ez valóban egy nagyon súlyos eszköz. Ennek megfelelően az állampolgár életébe való beavatkozásnak csak rendkívül indokolt esetben lehet ennek az eszköznek jogosultsága, és ehhez megfelelő garanciális szabályok kellenek, hogy ezzel ne lehessen visszaélni. Én többek között az egyik ilyen garanciális szabálynak tekintem azt, hogy egy intézmény van, kizárólagosan egy intézmény van, és senki más ezen a területen más módon ne kapjon jogosultságot a legkeményebb eszközrendszer alkalmazására, hiszen ha egy partner van a szolgáltatók irányában, az engedélyező eljárást egy személy, egy bíró végzi vagy egy intézményen keresztül történik, ha egységes felfogású a gyakorlat, ez tompítja, majdnem azt mondom, nagy valószínűséggel kizárja, hogy eltérő gyakorlatok alakuljanak ki, és ebből adódóan esetleg véletlenül is sérüljön az állampolgárok joga, pont azért, mert a különböző intézmények különböző módon közelítenek a kérdéskörhöz.
Ezen megjegyzések mellett az MSZP frakciója a törvény általános vitára való alkalmasságát megszavazza. Köszönöm a meghallgatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetlen rövid mondat, azzal, hogy a Tóth András képviselőtársam és Hankó Faragó képviselőtársam által elmondottakkal maradéktalanul egyetértek.
Azt gondolom, már most, első olvasatra is látszik az, hogy a törvényjavaslatban szerepelnek olyan pontok, amelyek módosításra szorulnak. A magam részéről már most kiemelném azt, hogy a 3. § úgy rendelkezik, hogy a védő esetében csak a már megindított büntetőeljárást követően nincs helye a titkos információgyűjtésnek, amely meglátásom szerint az ügyvédi tevékenység tekintetében aggályokat vet fel, hogy ne mondjam, úgy gondolom, hogy alkotmányellenes is, és ezért már most jelzem, hogy Hankó Faragó képviselőtársammal ebben a vonatkozásban módosító javaslatot terjesztettünk elő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a bizottság tagjai közül? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem főosztályvezető urat, reagáljon az elhangzottakra.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, sorrendben.
Hankó Faragó alelnök úrnak a 17. §-sal kapcsolatban felvetettek kapcsán a következőket szeretném elmondani. Az Alkotmánybíróság 2000/2007. határozatának egyik alapköve pontosan az volt, hogy tulajdonképpen ezt az ötéves korlátot hagyta meg (Dr. Hankó Faragó Miklós: Így van.), és a többi esetkört megsemmisíti 2008. január 1-jével. Elsősorban arra hivatkozással, hogy ezek bizonytalan jogfogalmak, mint például a kiskorúval kapcsolatos bűncselekmények; tehát ezekre valóban azt lehet mondani, hogy nem túl egzakt fogalmak.
Ugyanakkor a jogalkotót nem zárta el ez az alkotmánybírósági határozat attól, hogy ezen ötéves határ alá lemenjen, ott, ahol az természetesen igazolható. Ezt próbálta tulajdonképpen a törvényjavaslat előkészítője, hogy úgy mondjam, modellezni, hogy melyek azok a konkrét bűncselekmények, ahol ténylegesen indokolt lehet a titkos információgyűjtés folytatása. Két példát emelnék ki ebből. A b) pont szerinti üzletszerű, illetőleg bűnszövetségben elkövetett cselekményeknél azért van szükség a hároméves határhoz kötésre, mert például a Btk. 316. §-a az üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett lopást is büntetni rendeli. Ha tehát nem húznánk meg ezt a hároméves határt, akkor tulajdonképpen egy szabálysértési értékre elkövetett lopás esetében is titkos információgyűjtést lehetne folytatni. Azt hiszem, nem vitás, hogy ez nem indokolt.
Azért is indokolt egyes konkrét cselekményeket meghatározni, mert például az embercsempészés alapesete ugyancsak hároméves szabadságvesztéssel büntetendő, ebben az esetben pedig, azt gondolom, megint csak nem lehet vitatott az indokoltsága a titkos információgyűjtésnek.
A 21. § (2) bekezdése tekintetében Tóth András képviselő úr felvetésére, hogy az "elsősorban" nem túl egzakt: az (1) bekezdés meghatározza, hogy melyek azok a titkos információgyűjtési eszközök, illetőleg módszerek, amelyeket a bűnüldöző szervek kizárólag a szakszolgálatoktól rendelhetnek meg. Az "elsősorban" azok, amelyek mindig az adott jogalkalmazó szerv belátására bízzák azt, hogy a rendelkezésére álló kapacitások függvényében ő még ezt el tudja végezni, avagy nem. Itt tehát elsősorban ennek kívánt teret adni a törvényjavaslat szövege.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal előtt szeretném ismertetni a helyettesítésekben beállt változásokat: Szakács Imre helyettesíti Rubovszky Györgyöt, Mátrai Márta pedig Répássy alelnök urat.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Megkérdezem, általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság a törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tóth András képviselő urat szeretném fölkérni arra, hogy a bizottság álláspontját képviselje a plenáris ülésen. Köszönöm.
Soron következik a 3. napirendi pontunk: a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4177. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, tájékoztasson bennünket a kormány álláspontjáról. Parancsoljon!
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Piros Attila vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára.
Néhány szóban szeretnék szólni a törvényjavaslatról. Nem túl gyakran fordult még elő, hogy a rendőrségi törvényt egy évben kétszer módosítjuk. Ennek oka nem más, mint hogy az ötpárti megállapodás értelmében a határőrség és a rendőrség integrációja kapcsán a rendőrségi törvény szükségessé váló első félévi módosítása kizárólag az integrációhoz szükséges jogi feltételeket biztosította. Ebben két kivétel volt, az egyik a független rendészeti panasztestület létrehozása a rendőrségi törvényben, valamint a tömegoszlatásnál alkalmazható gumilövedék kiiktatása. Így az ötpárti konszenzus folytatásaként a második félévben a rendőrségi törvény előttünk fekvő tervezetét terjesztettük elő.
Néhány fő csomópontot szeretnék kiemelni a törvénytervezetből, így például az adatkezelésre vonatkozó 8. fejezet teljes átdolgozását. A törvénytervezet néhány, más jogszabályban meghatározott feladattól tisztítja meg a rendőrségi törvényt, ilyen például a tanúvédelemmel kapcsolatos vagy a személy- és tárgykörözéssel kapcsolatos feladatrendszer. Nagyon fontos és kiemelt kérdés volt már az első félévben a rendőr azonosíthatóságának a szabályozása. Fontos elemként fogalmazódik meg a törvénytervezetben a kép- és hangfelvétel készítésének és annak különféle technikai adatkezelési kérdéskörének a rögzítése. Szintén ilyen kérdéskörként kezeli a törvénytervezet a rendőrségi tevékenység kapcsán a lezárható terület megfogalmazását.
Összefüggésben van a törvény egy elemében a korábban tárgyalt törvénytervezettel, ugyanis ez a törvénytervezet az előző napirend okán nem tartalmazza a rendőrség titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályrendszerét.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kíván hozzászólni. Hankó Faragó alelnök úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt természetesen hosszabb ideje tudjuk, hogy mi az indoka a törvényjavaslat benyújtásának, és azt is megbeszéltük már a rendőrségi törvény ez évi korábbi módosítása kapcsán, hogy miért kerülnek ki a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok. Tehát a Házban ülő országgyűlési képviselők sok mindent ismernek már a törvényjavaslat benyújtásának előzményeivel kapcsolatban.
Mi a javaslatot alapvetően támogathatónak tartjuk. Minden bizonnyal lesznek hozzá módosító javaslataink.
Amit kérdezni szeretnék, az pusztán annyi, hogy kikkel sikerült egyeztetni a törvényjavaslat normaszövegét, szövegtervezetét a civil szervezetek közül, és voltak-e olyanok, akik alapvetően ellenezték e törvényjavaslat benyújtását vagy ilyen tartalommal történő benyújtását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a bizottság tagjai közül. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérem államtitkár urat vagy főosztályvezető urat, hogy válaszoljanak a kérdésre.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Természetesen azon kívül, hogy a tervezet teljes szakmai, illetőleg államigazgatási egyeztetésen keresztülment, valamennyi társadalmi, illetőleg civil szervezet számára hozzáférhető volt a honlapon. El is juttatták számunkra a véleményünket. A Társaság a Szabadságjogokért egyesület többek között a saját honlapján is megjelentette a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét. Ezeket, amennyire módunkban állt, természetesen igyekeztünk figyelembe venni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Hankó Faragó alelnök urat szeretném felkérni, hogy a bizottság álláspontját ismertesse a plenáris ülésen.
Köszönöm szépen a segítségüket.
a) Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám)
A 4. napirendi pontként zárószavazások előkészítésére kerül sor, először az a) pontban szereplő törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat kerül napirendre, melyet T/3893. számon kaptunk kézhez. Az előttünk lévő ajánlástervezet mindössze egy pontból áll, Bánki Erik képviselő úr javaslatából, illetve a kormány által benyújtott 138 pontból álló módosítás, amelynek jelentős része nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz, néhány helyen mást.
Először Bánki Erik képviselő úr indítványáról döntünk, amelynél azt javaslom, hogy először a házszabályszerűségről döntsünk.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után nyilatkozzanak az 1. ponttal kapcsolatban. Kívánnak-e nyilatkozni a házszabályszerűségről; ha nem, akkor pedig tartalmilag, hogy mi a kormány álláspontja.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Bánki Erik képviselő úr tekintetében nem vagyunk előterjesztők, tehát kormányálláspontot tudunk mondani. Csobánczy Péter vagyok, a Pénzügyminisztériumból.
A házszabályszerűségről nem kívánunk nyilatkozni, tartalmilag nem értünk egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki a házszabályszerűség kérdésében hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki az indítványt házszabályszerűnek tartja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ilyen nem látok; megállapítom, hogy a bizottság nem tartja házszabályszerűnek a javaslatot.
Térjünk rá a kormány által beterjesztett, 138 pontból álló javaslatra. Azt javaslom, hogy egyben vitassuk meg, illetve szavazzunk a 138 pontról, illetőleg ha valaki javasolja azt, hogy bármelyik pontról külön szavazzunk, azt természetesen megtehetjük. Van-e valakinek kifogása ez ellen? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki a 138 pontból álló javaslatot elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem ért vele egyet, ki nem támogatja? (0) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta a módosító javaslatokat.
Köszönöm szépen.
b) Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
Soron következik a b) pont: egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3892. számon kaptunk kézhez. Előttünk van a kormány által benyújtott javaslatsor, amely száz pontból áll; az önkormányzati bizottság javaslata, amely hét pontból áll; illetve országgyűlési képviselők javaslata, amelyet T/3892/184., 185., 186. és 187. számokon kaptunk kézhez.
Javaslom, hogy kezdjük a kormány által benyújtott javaslatokkal, melyet T/3892/183. számon kaptunk kézhez, ez száz pontból áll. Ugyanaz a javaslatom, mint az előző napirendi pontnál. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Kíván-e valaki hozzászólni ezekhez a pontokhoz? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki támogatja ezt a száz pontból álló javaslatcsomagot, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja ezt a javaslatsort.
Következik az önkormányzati bizottság javaslata, amely hét pontból áll. Ennél is elsőként a házszabályszerűséget kell vizsgálnunk. Ehhez valaki kíván-e hozzászólni? Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha jól értelmeztem, akkor a vitának most abban a stádiumában tartunk, ahol a 182. javaslat az első javaslat. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy véleményem szerint nem koherenciazavarról van szó, és nem lenne házszabályszerű, ha ezt a javaslatot elfogadnánk Jauernik István bizottsági elnök úr aláírásával, ráadásul az indokolás sem állja meg a helyét véleményem szerint. Ezért én szeretném azt indítványozni, hogy az alkotmányügyi bizottság döntsön úgy, hogy a javaslat nem házszabályszerű.
Egy teljesen szabályosan elfogadott módosító javaslatot szeretne visszarendezni. Úgy gondolom, nem járnánk el helyesen, ha ezt megszavaznánk, ezért azt kérem, hogy minősítsük házszabályellenesnek a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván.
Kérem, aki a javaslatot házszabályszerűnek tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem tartja házszabályszerűnek? (14) 14 nem. Ki tartózkodott? (1) 1 tartózkodás mellett a bizottság nem tartotta házszabályszerűnek a javaslatot.
A következő, amit tárgyalnunk kell, a 184. javaslat, amelyet Mádi László képviselő úr nyújtott be. Ugyanez a kérdés merül föl, hogy házszabályszerű-e. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok hozzászólást.
Kérem, aki házszabályszerűnek tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nem tartja házszabályszerűnek.
A 185. javaslat Csáky András képviselő úr indítványa; itt a házszabályszerűség kérdése nem merül föl. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e Csáky András képviselő úr indítványát a 185. pont szerint.
DR. HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Hadi László vagyok, a Pénzügyminisztérium adóigazgatási főosztályának vezetője.
Nem támogatjuk az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, az előterjesztő tehát nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Ilyet nem látok; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 186. pont Herényi képviselő úr indítványa; itt viszont ismételten felmerül a házszabályszerűség kérdése. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? Turi-Kovács képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Kicsit post festa történik a hozzászólás, helyes lett volna, ha előbb teszem, de nem gondoltam, hogy ilyen öngyilkos fordulat következik be szocialista oldalról.
Hogy ez micsoda, koherenciazavar vagy sem: világosan és egyértelműen a kormány előterjesztése alapfogalmakat nem tisztázott, amikor egy olyan adónemet kíván bevezetni, ahol azt sem lehet megállapítani valójában, hogy minek minősülnek az egyes ingatlanok. Mert nem attól üdülő valami, hogy üdülőövezetben van, hanem esetleg attól, hogy az éppen családi házként hasznosított vagy nem családi házként hasznosított. Nem attól tekinthető valami, mondjuk, tanyaingatlannak, ami mezőgazdasági ingatlan, amelyet eszerint kívánnának adóztatni, és úgy gondolom, ezzel az országnak egy jelentős részét súlyos anyagi válságba dönteni.
Én azt gondoltam, hogy a józan ész fog ebben a tekintetben érvényesülni, ezért nem tartottam szükségesnek, hogy itt megszólaljak. Értetlenül állok, meg kell mondanom, az előtt a következetesség előtt, amely egyértelműen és következetesen nem tesz mást, mint olyan adósarcot akar bevezetni, amely végrehajtás esetén egy csomó ember tönkretételét fogja jelenteni. Én azt gondoltam, hogy a józan ész ebben a bizottságban még néha fölülkerekedik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az általam föltett kérdéshez kíván-e valaki hozzászólni, tehát a házszabályszerűséghez. Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Semmi mást nem kell e téren ennek elbírálása előtt tenni, mint megnézni a Házszabály 107. § (1) bekezdését, és ennek a rendelkezésnek az alapján egyértelmű, hogy nem házszabályszerű ez a koherenciazavart állítólag megszüntető módosító javaslat.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki házszabályszerűnek tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze; tehát a 186. pontról van szó. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nem tartja házszabályszerűnek.
A 187. pont Font Sándor képviselő úr indítványa; itt szintén fölmerül a házszabályszerűség kérdése. Ezzel kapcsolatban kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, aki házszabályszerűnek tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság nem tartja házszabályszerűnek a javaslatot.
Köszönöm szépen, a végére értünk.
Soron következik az 5. napirendi pontunk: az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat, melyet T/4221. számon kaptunk kézhez. Egy pillanat türelmet kérek, amíg megérkeznek az előterjesztő képviselői. (Az előterjesztő képviselői megérkeznek az ülésterembe.) Tehát a T/4221. számú törvényjavaslat általános vitájára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket; és tisztelettel kérem, az időtényezőre is legyenek figyelemmel, amennyire ez lehetséges. Köszönöm szépen.
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Baraczka Mariann vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi szakállamtitkára; kollégám dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes úr a jogi főosztályról.
Röviden szeretném az általános vitára való alkalmasságról történő szavazást megelőzően vázolni az előttünk lévő törvénytervezetet. A tervezet gyakorlatilag az egészségügy átalakításának egy új lépése, az egészségügy szerkezetátalakításának új sarokköve. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a tavalyi öt reformtörvény után nem másra vállalkozik, mint az egészségügy finanszírozási rendszerének, annak működtetésének új alapokra történő helyezésére. Természetesen a törvénytervezet kialakítása, illetve az újonnan kialakítandó modell előtt szükséges volt annak alapjogi vetületét, alapjogi összefüggéseit is vizsgálni. Áttekintettük az Alkotmánybíróság erre vonatkozó döntéseit, és ennek ismeretében készítettük elő a törvényt.
Fő motívuma a törvénynek, hogy megtartva a társadalombiztosítás eddigi alapelveit és fő céljait, azaz a nemzeti kockázatközösséget, a szolidaritást, az új rendszert kiegészíti a verseny, illetve az egyenlő és igazságosabb hozzáférés elvének hatékonyabb érvényesítésével. A társadalombiztosítás intézményrendszerének működtetése során nemcsak az állam, hanem magánszereplők aktív közreműködésére is számít, arra is alapoz, hiszen ennek az eredményeit az eddigi, ágazatot érintő reformfolyamatok során már megtapasztalhattuk. Az egészségügy tizenöt éves átalakítása során tapasztalhatjuk, hogy az alapellátásban a praxisjogon keresztül, a gyógyszerellátásban a kizárólag magánszolgáltatókon keresztül megnyilvánuló ellátásig gyakorlatilag a magánszereplők egyre aktívabb és hatékonyabb működést eredményeznek. Az előttünk álló törvényjavaslat a biztosítás finanszírozási oldalán kívánja mindezeket az eredményeket és előnyöket hatékonyabban kiaknázni a magánszereplők rendszerbe építésével.
Amennyiben a tervezettel kapcsolatban további kérdés van, szívesen állunk rendelkezésre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy nagyjából 160 szakaszos törvényjavaslat fekszik előttünk, amely önmagában véve, azt hiszem, az egészségügyi ellátás területén rendszerváltó jelentőségű lehet.
Az elmúlt tizenhét évben teljes mértékben átalakult és részben átalakítottuk a magunk körüli világot, szinte minden tekintetben óriási változások történtek Magyarországon. Néhány helyen gyors és határozott lépésekkel, néhány helyen pedig apró lépésekkel. Ezzel a törvényjavaslattal nagyon nagy jelentőségű változássorozatnak egy újabb állomásához érkeztünk el, egy olyan területen, ahol az elmúlt tizenhét évben azonban nagyon kevés dolog történt. Nagyon kevés olyan területe van az életünknek, ahol annyira érintetlenül hagytunk volna mindent és maradt volna úgy minden az előző rendszerből, mint az egészségügyi ellátás területén. Bízunk abban, hogy ez a törvényjavaslat képes arra, ami a feladata, hogy csökkentse a betegek kiszolgáltatottságát, a beteg végre ügyféllé váljon, és ne egy olyan tárggyá, amelyet húzkodnak jobbra-balra a kórházakban és egyéb helyeken, és csak utóbb, amikor túl van mindenen, akkor esetleg, ha szerencséje van, akkor értesül dolgokról; hogy fogalma ne legyen arról, hogy milyen ellátásban részesül, milyen szolgáltatásokat kaphat, mihez férhet hozzá, mihez nem; hogyan tudja kiszámítani a saját sorsát a lehetséges módon; hogy ha az egészségügyi ellátás intézményrendszerébe bekerül, akkor ott mire számíthat, mit kaphat és mit nem.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magánszférát bevonjuk. Szinte minden létező területen az életben azt láthatjuk, hogy ahol a magánszféra be tudott kapcsolódni a szolgáltatásokba, ott ez egyértelműen javította a helyzetet; a telefóniától kezdve bármit említhetnék, mindenre igaz ez.
Kétségtelen tény, hogy vannak kockázatai egy ilyen átalakításnak. Önmagában véve az, hogy ebbe egyáltalán belevág a kormányzat és a kormányzati többség egy ilyen átalakítást elhatároz, már önmagában kockázatos, mert természetesen a jelenlegi helyzet haszonélvezői, akik azért elég szép számban vannak, nyilvánvalóan nem biztos, hogy ezeknek a változtatásoknak örülnek. Biztos azonban, hogy nem lehet a jelenlegi helyzet haszonélvezője a beteg, ezt egy beteg sem mondhatja el, vagy csak nagyon-nagyon szűk körben, néhány kivételezett beteg mondhatja el, hogy élvezi azt a jelenlegi helyzetet, ami fennáll. A társadalom elsöprő többségének az az érdeke, az a jól felfogott érdeke, hogy ezen a területen is alapvető változtatások történjenek. Ez a törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, és én biztos vagyok benne, hogy ha jó módosító javaslatokat is el tudunk mellé fogadni, akkor az új törvény képes lesz arra, hogy gyökereiben átalakítsa a magyar egészségügyi ellátást a szolgáltatási oldalon, ami bizonyosan a betegek érdekét fogja majd szolgálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván még hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Gondolom, nem lesz meglepő, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Azért mondom, hogy nem meglepő, hiszen a törvényjavaslatot megelőzően már elég széles körű társadalmi vita, illetve politikai vita bontakozott ki erről a törvényjavaslattól.
A bizottságunknak megítélésem szerint alapvetően jogi szempontból vagy alkotmányossági szempontból kellene megvizsgálni a törvényjavaslatot. Ezért én azt kérdezem, alapvetően a földrajzi meghatározottságú biztosítói modellel kapcsolatban nem merült-e fel alkotmányossági aggály, olyan értelemben, hogy biztos, hogy minden biztosítottat le fog így fedni ez a rendszer, és nem maradhat ki senki; ez az egyik kérdésem.
A másik: mi garantálja azt, hogy esetleg alkotmányellenes megkülönböztetést nem fog tartalmazni az eltérő biztosítóhoz tartozó, de egyébként ugyanolyan biztosítási összeget fizető személyeknek a szolgáltatása? Mert az egy tiszta piaci rendszerben elfogadható különbségtétel, hogy ugyanazért a biztosítási díjért nem egyforma szolgáltatást kapnak a különböző biztosítóktól a biztosítottak. Az azonban egy társadalombiztosításban szerintünk megengedhetetlen, hogyha eltér a szolgáltatás, amelyet ugyanazért a biztosítási összegért lehet kapni egyik vagy másik biztosítónál.
Tehát inkább kérdésként fogalmazom meg ezeket, és kérem, válaszoljanak rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, hogy a felvetésekre válaszoljanak.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm. Répássy alelnök úr kérdéseire a következő válaszokat tudom adni.
Alapvetően a rendszer nem változtatja meg most a mostani a társadalombiztosítás rendszerét. A rendszerben a részvétel továbbra is kötelező. A rendszerben a járulékfizetés rendszere továbbra is fennmarad, annak eddigi eredményeit nem változtatja meg. A rendszer garantálja, hogy valamennyi biztosított pénztártaggá válik.
A földrajzi elrendezés, illetve a pénztárak kialakulásának metodikája egy átmeneti szabályrendszer. Figyelemmel arra, hogy a pénztárválasztás szabadságát biztosítja a törvény, a rendszerben valamennyi biztosított a lakóhelyéhez kapcsolódóan, ha nem választ, részese valamely pénztárnak, ugyanakkor a lehetőség adott a pénztártag számára, hogy az év egy meghatározott időszakában a pénztárak között választhasson, másikba átléphessen. A rendszernek egyet kellett garantálni: hogy a pénztárat nem választó pénztártagok is valamelyik pénztárnak a tagjaivá sorolódjanak. Ennek egyik metodikája, ami a pénztárak kialakítására vonatkozó átmeneti szabályrendszer. Még egyszer rögzítem: minden biztosított valamelyik pénztárnak kötelezően tagjává kell hogy váljon.
A diszkrimináció tilalmával kapcsolatban a törvény hangsúlyos alapelve a kockázatszelekció tilalma. Ennek több garanciális eleme is fellelhető. Az egyik a tagszervezés során, hogy nem lehet elutasítani, tiltja egyértelműen a diszkriminációt, illetve az elutasítást a törvény direkt normáival. Ugyanakkor egyéb garanciális elemekkel, mint például egy határozott mondatával, mely szerint orvos, háziorvos, kezelőorvos nem lehet tagszervező, illetve ilyen tevékenységet nem végezhet, garantálja azt is, hogy az egészségügyi adatok birtokában lévő és a betegről a legtöbb információval rendelkező szereplőket gyakorlatilag a tagszervezés tekintetében kizárja a törvény.
Egyébként az egyenlő bánásmód törvényében foglalt alapelveket és kötelezettségeket, miként a mostani egészségbiztosítási rendszerünkben is, alapvető letéteményesként a felügyelet fogja ellenőrizni és szankcionálni. Ugyanakkor erre természetesen a törvény garanciális rendszerében oda kell figyelni.
Eltérő csomagról nem beszélhetünk. A csomag tartalma általános, az mindenkire ugyanannyi. Tartalmát alapvetően jogi normák fogják meghatározni a jövőben is. Javaslattevő, véleményező szervként ugyanakkor megjelennek a pénztárak képviselői a díjtételbizottságban, illetve a fejkvótabizottságban. De a törvény a csomag tartalmát kötelezően egységesen állapítja meg, eltérés kizárólag a pénztár hatékony működéséből eredményezhetően, nyilván valamilyen eredménytartalékból eredeztethetően lehet, de ott is az egységesség, illetőleg az egyenlő bánásmód követelményének megtartása mellett.
Reményeim szerint kielégítő választ adtam, de továbbra is szívesen állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy rövid kérdést szeretnék feltenni. Ha jól értettem a válaszát, akkor a biztosítók ott tudnak igazából hasznot realizálni, hogy a pénztárak működtetésének a költségeiben lehet eltérő az egyes biztosítói magatartás. Az én egyszerű, laikus hozzáállásom szerint, ha nem eltérő az a földrajzi nagyság, nem eltérő a hozzájuk tartozó biztosítotti létszám, mert eleve úgy van meghatározva, hogy például Budapest és ha jól értettem, Pest megye alkot egy, pontosabban négy körzetet, eleve ki fog alakulni nagyságrendi különbség a biztosítók között. Márpedig én azt gondolom, az adminisztratív teher akkor nyilván a nagyobb lélekszámú, nagyobb biztosítotti körrel rendelkező biztosítónál eleve több költséggel fog járni, mint mondjuk, egy kisebb megyében a fenntartása egy ilyen biztosítás rendszernek.
Azt nem látom tehát egészen tisztán, hogy amire ön azt mondja, hogy ez az a pont, ahol különbségek lehetnek a biztosítók között, ez a pont eleve determinált a földrajzi meghatározottság miatt. Tehát mégiscsak előállhat az, hogy lesz olyan biztosított, akinek a biztosítója a törvény konstrukciója miatt nagyobb költségeket tud megspórolni, mondjuk, a működésből, és lesz olyan biztosított, aki pedig olyan nagyságrendű biztosítóhoz tartozik, ahol nem tudnak ilyen költségeket megspórolni.
Nem gondolják-e, hogy ebben azért lehet különbségtétel, mégpedig olyan különbség, amelyet ez a törvény idéz elő? Itt tehát arról van szó, hogy ilyen jogalkotással nem okozunk-e esetleg különbséget biztosított és biztosított között.
ELNÖK: Államtitkár asszony?
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm. Garanciális eleme a törvénynek a pénztárak taglétszámainak korlátozása, az 500 ezer, illetve a 2 millió fő. Az irányított betegellátási modellkísérlet több szempontból nagyon segítette a törvény-előkészítők munkáját, többek között abban is, hogy mekkora az az optimális pénztártagi állomány, taglétszám, amelyben még hatékonyan és eredményesen lehet működtetni egy ellátásszervezői tevékenységet, az egészségügyi ellátás megszervezését, a rá meghatározott fejkvótabevételek elosztását. A modellkísérleteink során arra jutottunk, hogy az 500 ezer és a 2 millió az a létszám, amely között ez egy hatékony működtetéssel megvalósítható.
Nyilván nem elsősorban földrajzi megkülönböztetés lesz, hanem demográfiai, hiszen nem a földrajzi egység a behatároló kategória, hanem a taglétszám, az 500 ezer, illetve a 2 millió fő. Ezzel, hogy a pénztártagok gyakorlatilag választhatnak a pénztárak között, illetve a rájuk meghatározott fejkvótabevétellel gazdálkodik a pénztár, garantálja azt, hogy egy hatékonyan működő szolgáltató igenis eredményesen gazdálkodhat a fejkvótabevételéből, annak eredményeit az első három évben nem viheti ki osztalékként, hanem azt köteles visszafordítani az ellátás intézményi oldalának fejlesztésére, prevencióra, a biztosítottak érdekében, adott esetben komfortosabb ügyfélszolgálatok kialakítására. Tehát egy hatékonyabb ellátásszervezéssel valóban megtakarítás várható el, amely visszaforgatva az ellátás intézményrendszerébe, jobb minőségű, igazságosabb és egyenlőbb hozzáférést biztosító egészségügyi szolgáltatást garantálhat.
Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) 9 nem. Megállapítom tehát, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a segítségüket.
Soron következik a 6. napirendi pont: egyes törvények módosításáról a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat, melyet T/3066. számon kaptunk kézhez, Sándor Klára és Magyar Bálint képviselők önálló indítványa; döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról.
Annyit szeretnék elmondani bevezetőként, hogy a korábbi bizottsági ülésünkön tárgyaltunk egy módosító indítványról, melyet Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony nyújtott be, és amelynek elveiben többségi egyetértés mutatkozott a bizottságban, de a konkrét megfogalmazásával nem. Répássy alelnök úr kezdeményezte, hogy próbáljunk egy bizottsági módosító indítványt benyújtani az ügyben. Ez készült el, és ezt osztottuk ki.
Szeretném először megkérdezni az előterjesztőket, hogy egyetértenek-e a javaslattal.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mi már azzal a javaslattal sem tudtunk egyetérteni, mégpedig jól meghatározható okok miatt, amelynek a módosítására ez a javaslat készült. Azért nem tudunk ezzel egyetérteni, mert azt gondoljuk, hogy a magyar demokrácia szégyenét készíti elő akár ez a bizottság is, akár az a másik javaslat is. Nevezetesen egy olyan javaslat van előttünk, amelyik csökkentené a nők létszámát az Országgyűlésben. Európai viszonylatban egyébként így is siralmasan állunk; ha komolyan vesszük, hogy ezeket a javaslatokat be lehetne vezetni, akkor valószínűleg még kevesebb lenne, kisebb lenne a nők aránya az Országgyűlésben.
Egyébként ezzel a módosító javaslattal, ami most előttünk van, a bizottság előtt van, más problémák is vannak, mégpedig az, hogy nevesíti, hogy a legalább minden második, illetve legalább minden... s a többi, s a többi, jelölt nő legyen, vagyis hogy először legalább minden negyedik, legalább minden harmadik és legalább minden második jelölt nő legyen; tehát nem gendersemleges, nem nemsemleges az a kvóta, szemben az eredeti javaslattal. Az eredeti javaslatnak egy rendkívül fontos és egyébként Európában általánosan elterjedt eleme, hogy az alulreprezentált nemet - és nem feltétlenül a nőket - védi.
Nem támogatjuk tehát, és kifejezetten károsnak tartjuk az alapjavaslatot is és ezt is, mert csökkentené a nők arányát és nem növelné a parlamentben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csiha Judit képviselő asszony kért szót.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon röviden, mielőtt a tárgyra térésre kapnék egy fölhívást: én nagyon rossz iránynak érzem azt a véleményt, hogy egy bizottság a demokrácia szégyenét készíti elő. Ezt én visszautasítom a bizottság nevében, bár nem kért meg rá senki. Nem segíti sem az együttműködést, sem az egyetértés kialakítását, ha ilyen kifejezéseket használunk; nem először halljuk ezt képviselő asszonytól. Úgyhogy szeretném, ha többet ebben a bizottságban legalábbis ez nem hangozna el. (Az MSZP-s képviselők kopognak az asztalon. - Többek: Így van!)
Ami pedig a törvényhez benyújtott módosító indítványt illeti, én természetesen ezt támogatom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az az igazság, hogy amit a bevezetőben az elnök úr elmondott, hogy milyen okok motiválták ennek a javaslatnak a megszületését, arról nekem is tudomásom van. De természetesen én az akkori módosító javaslatot annak fényében készítettem el nyilván, hogy valamilyen szinten konszenzusra tudunk kerülni, és köszönettel vettem Répássy alelnök úr módosító javaslatát. Azonban ez természetesen, vagy nem biztos, hogy természetesen, de nem fedi az én akkori módosítási elképzeléseimet több helyütt sem, és nem egyezik meg a szocialista frakció akkor elfogadott egységes álláspontjával sem, tekintettel arra, hogy ez a javaslat azt tartalmazza, hogy a kihirdetést követő második általános országgyűlési választások kitűzéséig kell legalább az 1. §-t bevezetni. Ez annyit jelent az én olvasatomban, hogy 2014-től fogjuk először bevezetni. Egyébként nem ezt tartalmazta az én módosító indítványom.
Továbbá azzal sem tudok személy szerint egyetérteni, hogy legalább minden negyedik jelölt vagy legalább minden harmadik vagy legalább minden második... Ez nem segíti a nemek közötti esélyegyenlőséget, hiszen nem azt mondja, hogy három jelöltenként egy vagy négy jelöltenként egy fő, hanem megszabja gyakorlatilag egyben a sorrendiséget is, ami az én álláspontom szerint nemkívánatos dolog.
Úgyhogy én ebben a tekintetben és ezen okok miatt nem tudom támogatni a javaslatot. De természetesen egyetértek Csiha képviselő asszonnyal abban, hogy itt a jó szándék vezet mindenkit ennek a kérdésnek a megoldásában, és igen rosszul érint személy szerint engem is, ha ilyen kritikai észrevételt kapunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében változatlanul hangsúlyozom a frakciónk fenntartásait a kvótarendszerrel mint megoldással szemben. Azon túlmenően a javaslatnak azt a gondolatmenetét, hogy előre mint tervet és kötelezően alkalmazandó tervet szab meg a kvóta emelésére, ezt egy olyan voluntarista és minden alapot nélkülöző helyzetbecslésre épülő javaslatnak tartjuk, amit már csak ezért sem tudnánk támogatni. A harmadik pedig, hogy a fenntartások mellett azt is hangsúlyoztuk, hogy ha és amennyiben a parlament rátér a kvótarendszerre, akkor ennél sokkal fontosabb érdekek megjelenése szükségeltetik, például a nyugdíjasok megfelelő arányú képviselete. Ezt ez a javaslat nem oldja meg.
Tehát mindezekre tekintettel nem fogjuk támogatni ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a konkrét módosító javaslatról próbáljunk vitázni, az idő előrehaladottsága miatt is. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én azért kezdeményeztem, hogy a bizottság fogadjon el módosító indítványt, mert Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony módosító indítványához nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat. Én azt gondoltam, hogy megpróbálja a képviselő asszony vagy valaki a szocialista frakcióból precízebbé tenni azt a módosítót. Tulajdonképpen a mi bizottságunknak a feladata, hogy olyan módosító javaslatot fogadjon el, amely a képviselő asszony módosító javaslatának az eredeti szándékát megtartva, de mégiscsak precízebb, és alkalmazhatóbbá teszi azt.
Az tehát valóban igaz az ön javaslatával szemben, képviselő asszony, hogy ha azt a bizonyos ötből egy fő legyen nő meghatározást tartottuk volna meg, akkor igaza van az előterjesztőknek, hogy az akár még csökkenést is eredményezhet. Ha viszont ez az egynegyedes szabály lép életbe, ez azt jelenti, hogy 210 listás képviselőt választ az ország, 210-ből 52 képviselőnek - jól számolom? - legalább akkor nőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy azt hiszem, jelenleg 48 nő képviselő van a parlamentben, tehát már az első választásokon emelkedhet a nők aránya.
És felhívom a figyelmüket arra a megfogalmazásra, hogy "legalább" ennyi jelöltet kell állítani. Ha például a Szabad Demokraták Szövetségének két előterjesztője, akik közül az egyik már pártelnök is volt, ha jól emlékszem, például el tudja érni, hogy náluk a pártjukban minden második jelölt legyen a következő választáson nő, akkor ők kiválóan túlteljesítik ezt a kvótát. Szerintem ez egy politikai kérdés, és lehet is benne versengeni a választásokon, hogy melyik az a párt, amelyik a kötelező kvótához képest emeli a saját jelöltjeinek körében a nők arányát.
Úgy gondolom tehát, hogy az a javaslat, amelyik önök előtt fekszik, Frankné Kovács Szilvia javaslatához képest egy pontosabb megfogalmazás, de annak az eredeti, a fokozatos bevezetésre vonatkozó elvét nem érinti, azt megtartja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Anélkül, hogy a bárki által elmondottakkal kapcsolatban ismétlésekbe bocsátkoznék, annyit azonban szeretnék megjegyezni, hogy nem tudom, sért-e bármelyik oldalon feleket, akár nőt, akár férfit ez a módosító javaslat. Egy dolog kiolvasható azonban számomra, ha végigolvasom ezt a néhány sort: nagyjából arról szól ez a javaslat, hogy lehetőleg jó sokáig ne csináljunk semmit ezen a téren. Ez az, ami nagyjából biztosnak látszik. Mert ez igazából az időnek a jó hosszan való elhúzása. És sok minden más szempontból is úgy gondolom, hogy nem helyes ez a megfogalmazás, éppen ezért én nem tartanám jónak, ha ez a módosító javaslat elfogadásra kerülne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért ismételten szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Volna egy kérdésem, akár ennek a módosító javaslatnak a kapcsán, akár az egész megoldást illetően. Ismeretes, hogy a területi listákról nem lehet fizikai értelemben betölteni az összes helyet, tehát eddig még nem volt olyan választás, hogy mind a 152 területi listás mandátumot a területi listákról töltsenek be. Ebből következik, úgy beszélünk erről, hogy vannak felcsúszó mandátumok, a legutóbbi választásnál, ha nem tévedek, talán 12 mandátum... (Dr. Wiener György: Hat!) - bocsánat, 6, ahogy Wiener képviselő úr kisegített, köszönöm. Négy évvel korábban 12 mandátum csúszott fel, és volt olyan is, hogy 90 mandátumot osztottak ki az országos listáról, tehát 32 mandátum csúszott fel.
A kérdés az, hogy ez a törvényjavaslat ilyen esetben a nemek transzparenciájára - ha jól használom most ezt a kifejezést (Derültség. - Dr. Hankó Faragó Miklós: Hát nem biztos...) - milyen megoldást tartalmaz. Mert a gondolat onnan adódott, hogy Répássy képviselő úr is és más hozzászólók is arról beszélnek, hogy ha például minden negyedik jelölt lesz hölgy, Nógrád megyében egészen biztos, hogy a lista negyedik helyéről nem fognak mandátumot betölteni. Az a listás hely az országos listáról kerül betöltésre. És mondhatok még legalább nyolc ilyen megyét, vagy lehet, hogy nem nyolcat, de ötöt-hatot, ahol a negyedik helyről nem fognak parlamentbe kerülni; Tolna megye, Vas megye például. Ez a törvény, akármennyire is nézem, ezekre a dolgokra ezt a cserekompatibilitást nem tartalmazza.
ELNÖK: Köszönöm. Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném elmondani, azért nem készítettem kapcsolódó módosító indítványt, mert nem tudtam, hogy a mai napon napirendre fog kerülni ez a kérdés; azt gondolom, ez teljesen logikus. (Dr. Répássy Róbert: Mindjárt szavazunk a parlamentben!) De természetesen a kapcsolódó módosító indítványt szeretném elkészíteni, illetőleg ha ez nem lesz lehetséges...
ELNÖK: De lehetséges, képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Azért mondom, hogy talán akkor ennyiben is maradnék, és nem kívánok egyebet előadni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelen van a bizottsági ülésünkön Gurmai Zita európai parlamenti képviselő asszony, és jelezte, hogy hozzá kíván szólni. Megkérdezem a bizottságot, hozzájárul-e ahhoz, hogy szót adjak képviselő asszonynak. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Képviselő asszonyé a szó, de nagyon kérem, hogy viszonylag összefogottan, röviden szóljon hozzá. Köszönöm szépen előre is megértését.
DR. GURMAI ZITA (Európai Parlament - Európai Szocialisták Pártja): Laza diszkriminációval kezdünk... Nos, szép jó napot, elnök úr, tisztelt bizottság; köszönöm, hogy itt lehetek.
Kicsit szomorú vagyok, hogy most nem az emancipációról, hanem a "mancipációról" beszélünk itt, ezen a mai napon, hiszen pontosan tudjuk, hogy a Magyar Szocialista Párt országos elnökséges támogatja a Sándor-Magyar eredeti javaslatot, és ahogy ezt néhány héttel ezelőtt Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke lenyilatkozta, ők is támogatják, mármint az országos elnökségük támogatja ezt a javaslatot. Persze felmerül bennem a kérdés, hogy a pártnak van frakciója vagy a frakciónak van pártja, de hát ezen majd mindenki magában el fog gondolkozni.
Én azt szeretném csöndesen javasolni, nyilvánvaló, hogy ez az eredeti javaslat, ahogy én itt elnézem a kiváló képviselőtársaimat, nagyon nehezen talál megfelelő szimpátiára. Holott ha egy kicsit ismerjük Európát, az Európai Parlamentet, pontosan tudjuk, hogy arról szól az esélyegyenlőségi ütemterv, azt a paktumot írta alá a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, amely arról szól, hogy hogyan lehetne a közéletben, a politikában a női képviseletet növelni. Tehát ennek megfelelően úgy gondolom, az alkotmányügyi bizottság is van annyira európai, hogy ezt megpróbálja segíteni.
Én azt a javaslatot szeretném tenni, és ebben szeretném, ha partnerek lennének, ha tényleg láthatóan ez az 50 százalék nem megy, akkor legyünk racionálisak: üzennünk kell a női választópolgárok felé, hogy nő egyenlő férfivel, anya egyenlő apával. Mert régen, és azt gondolom, most már, a XXI. században megint azt mondani, hogy nem kell a nő, azért az egy picit rosszul venné ki magát, kedves képviselő urak és hölgyek, mert sajnos nemcsak a férfiak, néha a nők is ez ellen vannak.
Nos, én azt tudnám elképzelni, két lépcsőben, hogy igenis, kezdjünk 33 százalékkal. A Magyar Szocialista Párt sem engedheti meg magának, hogy rosszabb javaslatot tegyen vagy fogadjon el, mint 1999-ben, amikor kiváló Gál elnök úrral megszavaztuk ezt a bizonyos 20 százalékos kvótát, és pontosan tudjuk, hogy ha ez a 20 százalékos kvóta lenne, akkor a listás eloszlás esetén 10,9 százalékos női részvételt garantálna, ami kevesebb, mint a jelenlegi.
Úgy gondolom, érdemes ezt a dolgot újra meggondolni. Én tehát az Európai Szocialista Párt nőszervezetének elnökeként úgy gondolom, hogy igenis fontos, hogy megegyezés legyen a bal- és jobboldal között... Drága alelnök úr, önnek is beszélek, ha nem haragszik, én is meghallgattam önt! Köszönöm szépen.
Tehát ennek megfelelően tisztelettel arra kérem a bizottságot, hogy fontolja végig, hogyan lehet üzenni a női választóknak, hogy igenis, nő egyenlő férfi, mert ne csak akkor kelljen a nő, amikor mosogat, takarít meg minden egyebet csinál, hanem amikor politikai döntéshozatal van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok más hozzászólót, úgyhogy az előterjesztőket kérdezem, kívánnak-e reagálni a vitában elhangzottakra. (Folyamatos zaj, közbeszólások.) Kis figyelmet kérek, képviselőtársaim!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Az, ha egy helyzet a magyar demokrácia szégyene, nevezetesen a nők kitaszítottsága a politikai döntéshozó pozícióból, ez egy vélemény; ezzel vitatkozhat, aki akar. Ha egy országgyűlési képviselő egy ezzel kapcsolatos javaslatot úgy aposztrofál, hogy ez ezt a helyzetet akarja konzerválni jó néhány évig előre, és ezt is szégyennek nevezi, ez a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik. Ezen nem kell a bizottságnak megsértődnie - akinek nem inge, ne vegye magára.
Én azt hiszem, jó lenne itt komolyan beszélni ezekről a kérdésekről. Több mint 50 százaléka a diplomásoknak nő, 10 százalékos az arányuk a hatalmi pozíciókban. Egy olyan módosító indítvány, kérem, tisztelt bizottság, amelyik gyakorlatilag hat-hét évre rögzíti ezt az arányt, az szégyen! És alapvető jogunk, hogy ezt leszögezzük, és le is fogjuk szögezni. És ha a parlament aztán végül is így dönt, akkor meg fogjuk bélyegezni a parlamentet is természetesen. Lehet, hogy mások azt mondják, milyen hatalmas előrelépést tettek, és beilleszkedhet ez abba a sorba, hogy kérem, csináljunk úgy, mint ha csinálnánk valamit, de lehetőleg ne változzon semmi. Megvárhatjuk azt, amíg csendben kihalunk a parlamentből férfiak, talán akkor beengedünk nőket; de lehet, hogy akkor is össze fog állni az a kétharmados többség, amelyik majd meg fogja hosszabbítani ennek a törvénynek az életbe lépését, mert éppen újabb és újabb férfiak jönnek be a parlamentbe.
Tehát ez a módosító javaslat semmilyen módon nem támogatható. Az előterjesztőknek az a véleménye, hogy az eredeti mellett kell kitartani, az 50 százalékos képviselet mellett. Ráadásul ez a javaslat is, amelyet Répássy alelnök úr előterjesztett, egy az egyben az első választásokon maximálisan a jelenlegi arányokat hozza, afölé nem megy. Másutt, ahol az Európai Unió államaiban a választójogi törvényt módosították és kvótát vezettek be, ott akkor tartották szükségesnek, még mindig szükségesnek a kvóta bevezetését, amikor egyébként a nők aránya az adott képviselő-testületekben vagy parlamentekben duplája volt a jelenlegi magyarnak, és még azt a helyzetet is méltatlan, diszkriminatív helyzetnek tekintették, és úgy döntöttek, hogy hozzanak egy ilyenfajta megoldást. Mi pedig azt próbáljuk elérni, hogy azt a helyzetet, amelyben mások a kvótát bevezették, azt majd talán tíz vagy tizenöt év múlva el lehessen érni.
ELNÖK: Mielőtt megadom a szót Répássy alelnök úrnak, a bizottság elnökeként kívánom visszautasítani, amit képviselő asszony és képviselő úr mondott, mind arról, hogy mi szégyent kívánunk előkészíteni, mind pedig, hogy nem vesszük komolyan a kérdést.
Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Előterjesztők! Én csak arra akarom fölhívni a figyelmüket, hogy mielőtt még engem elmarasztalnának, azt azért vegyék figyelembe, hogy Frankné Kovács Szilvia javaslatában az egyötödös indító kvóta szerepel. Tehát ehhez képest talán, ha megengedik, úgy gondolom, én olyan javaslatot tettem, amely közelebb viszi a kívánatos célhoz a törvényhozást. (Folyamatos zaj, közbeszólások.) Nem lényegtelen, mert az egyötödös kvóta valóban azt a veszélyt hordozza magában, hogy akár kevesebb nő is lehet a parlamentben, mint jelenleg. Úgyhogy ennyi azért a mentségemre legyen mondva, hogy én ezt a Frankné képviselő asszony által javasolt, három választáson való bevezetést korrigáltam úgy, hogy már az induló arányok tekintetében is, még ha csak minimális, de emelkedő létszámot mutat a javaslat.
Egyébként pedig azt értem, hogy önök a saját javaslatuk mellett állnak ki, tehát önöknek sem a Frankné által javasolt megoldás, sem az alkotmányügyi bizottság esetleges módosító javaslata nem fogadható el. Ez érthető, hiszen ez egy koncepcionális eltérés az önökéhez képest.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Kérdezem, hogy a bizottság be kívánja-e nyújtani ezt a módosító javaslatot. Felhívom a figyelmet arra, hogy természetesen lehetőség van még egyébként képviselői kapcsolódó módosító indítvány benyújtására. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 9 igen. Ki nem ért vele egyet? (8) 8 nem. Ki tartózkodott? (5) 5 tartózkodás; tehát a bizottság ezt a módosító indítványt nem nyújtja be.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik a 7. napirendi pont: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4055. számon kaptunk kézhez; módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Szeretném átadni az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert a módosító indítványok többségét én nyújtottam be.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Akkor most a módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor.
Az ajánlástervezet első hét pontját az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be.
A 8. pontban Avarkeszi képviselő úr javaslata található. Kérdezem az előterjesztők véleményét - akik pillanatnyilag még, úgy látom, nincsenek a teremben. Megkérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem, köszönöm szépen. Kérdezem, ki támogatja a 8. pontban foglalt javaslatot. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Köszönöm szépen.
A 9. pont Avarkeszi képviselő úr javaslata. Ki kíván hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Hozzászólót nem látok. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 10. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata, elhagyásra irányuló javaslat. Ki kíván hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Senki. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 11. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 12. pont Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 13. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 14. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 15. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 16. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 17. pontról nem kell döntenünk.
A 18. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 19. pont szintén Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 20. pont az alkotmányügyi bizottság javaslata.
Az ajánlást ezzel végigvettük. Igen, Répássy alelnök úr, tessék!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak annyit szeretnék jelezni, nehogy valami félreértés legyen, hogy mi tartózkodtunk ezeknél a szavazásoknál, tekintettel arra, hogy csak később alakítjuk ki az álláspontunkat a módosító indítványokról.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Három olyan javaslat van még, amely nem az ajánlásban, hanem azon kívül került megfogalmazásra.
Egyrészt bizottsági módosító javaslatként Avarkeszi képviselő úr aláírásával egy külön íven megszövegezett javaslat, amely a magántitokra vonatkozóan az "és ha törvény eltérően nem rendelkezik" kitételt tartalmazza a 27/H. § (4) bekezdését érintően. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, kérdezem, a bizottság támogatja-e ennek a javaslatnak az elfogadását. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Található még előttünk két olyan dokumentum, amely egyrészt tervezet, A-verzió és B-verzió megszövegezést tartalmaz, egyrészt a 7. §-ra vonatkozóan egy bizottsági módosító javaslat az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság részéről. Avarkeszi képviselő úr kért szót. Tessék!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Csak egy mondatban: ezt Kállai Ernő kisebbségi biztos úr kezdeményezte, és azt javaslom, hogy a B-verziót támogassuk, amelyik pontosabb.
ELNÖK: Akkor mindkettővel kapcsolatban kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.)
Amennyiben nem, először a B-verziót teszem fel szavazásra. A bizottság támogatja-e a B-verziót? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Ettől függetlenül az A-verzióról is szavaznunk kell. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja. (Szavazás.) Nem látok támogatót, a bizottság tehát nem támogatja, és nem kapott egyharmados támogatást sem.
Köszönöm. Azt hiszem, minden javaslatot megtárgyaltunk.
Visszaadom az elnöklést elnök úrnak. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
b) Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Vissza kell még térnünk az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához. Érkezett még egy módosító indítvány Szatmáry Kristóf képviselő úrtól, 21 perc késéssel, tehát a határidő után. Én azt kérem, a bizottság állapítsa meg, hogy késve érkezett, ezért nem házszabályszerű. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Nincs. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság egyhangú szavazással így döntött.
Mielőtt bezárom az ülést, szeretném felhívni a figyelmet, hogy szerdán kerül sor kihelyezett ülésünkre. Reggel 7 órakor indul a busz a XVII. kapu elől. Kérem, minél több képviselőtársunk jöjjön el.
Köszönöm szépen, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 9 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea