AIÜB-16/2007.
(AIÜB-41/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. május 14-én, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2812. szám); módosító javaslatok megvitatása*
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Sarkadi Ildikó (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám)*
A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2933. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2915. szám), a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2916. szám), valamint az államhatárról szóló törvényjavaslat (T/2922. szám) általános vitára való alkalmasságának együttes vitája*
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőinek szóbeli kiegészítése*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár*
1.A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2812. szám)
(Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3.A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám)
(Általános vita)
4.Zárószavazás előkészítése
- Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám)
5.A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2933. szám)
(Általános vita)
6.A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2915. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7.A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2916. szám)
(Általános vita)
8.Az államhatárról szóló törvényjavaslat (T/2922. szám)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Soós László főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Barabás Zoltán főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sarkadi Ildikó főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
Dr. Piros Attila főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Szabó Szonja (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait, a bizottság ülésén részvevőket.
Engedjék meg, hogy külön üdvözöljem Hankó Faragó Miklós alelnök urat, aki első ízben vesz részt a bizottság ülését, és egyben jó munkát kívánjak az elkövetkező időszakra.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ismertetem a helyettesítések rendjét: Répássy Róbert helyettesíti Navracsics Tibort, Szép Béla Faragó Pétert, Csákabonyi Balázs Kovács Szilviát, Csiha Judit Toller Lászlót, Bárándy Gergely Simon Gábort. A bizottság határozatképes.
A kiküldött meghívóban leírtaknak megfelelően teszek javaslatot az ülés napirendjére. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Aki egyetért a napirenddel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendünket.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat - melyet T/2481. számon kaptunk kézhez - kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására kerül sor. Két ilyen javaslat érkezett.
Az 1. pontban Csákabonyi képviselő úr javaslata szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon, hogy egyetért-e az előterjesztő a javaslattal.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Juhász Edit főosztályvezető-helyettes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
Az 1. pontban szereplő módosító javaslattal az előterjesztő egyetért.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő egyetért. Megkérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban Szabó Éva képviselő asszony javaslata szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő ezzel is egyetért. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen.
Áttérünk a 2. napirendi pont tárgyalására: ez az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, amelyet H/2812. számon kaptunk kézhez; ehhez módosító indítványok érkeztek.
Mielőtt megkezdenénk a napirendi pont vitáját, jelzem, hogy Szakács Imre helyettesíti Dorkota Lajost, Turi-Kovács Béla pedig Kerényi Jánost, Tóth András Gál Zoltánt.
Üdvözlöm Takács Albert urat; javaslom, biztos úr, hogy üljön a kormány képviselője mellé. S üdvözlöm Papp Imre szakállamtitkár urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében.
Két módosító indítvány érkezett a határozati javaslathoz. Mind a kettőt Balog Zoltán képviselő úr nyújtotta be. Az előterjesztő itt az emberi jogi bizottság, akiknek a képviselője nincs jelen.
Szeretném viszont megkérdezni az 1. ponttal kapcsolatban részben Takács Albert általános helyettes urat, hogy mi az álláspontja, illetve a kormány képviselőjét. Parancsoljanak!
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem vagyok könnyű helyzetben, mert ilyen problémával még az elmúlt időben nem szembesültem. A 2006-os beszámoló, úgy, ahogy azt az országgyűlési biztos és az általános helyettes megfogalmazta és előterjesztette, megítélésem szerint egységes egészet képez, amelynek egyes megállapításaival, egyes részeivel természetszerűen lehet vitatkozni, vagy azt akár elutasítani is lehet. Én azt tudom mondani, hogy én ezt egy egységes dokumentumnak szántam, úgy kezelem; természetesen az Országgyűlésnek és a képviselőknek lehetősége és joga van ettől a véleménytől eltérően kezelni a beszámolót.
Nekem érdemi észrevételem nincs, csak ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy egységes egész.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, kíván nyilatkozni?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Különösebben én sem szeretnék hozzászólni, nem kormányzati ügyről van szó.
A második javaslatban megjelenik viszont egy ombudsmani konkrét kiegészítő jelentés, amely nem része ennek a beszámolónak. A másik, hogy ez 2007. májusi, tehát ez a 4435/2006. számú kiegészítő jelentés, vagyis mi csak azt érzékeljük, hogy ez nem tárgya ennek a tárgyalási anyagnak. Tehát a 2. pontban foglaltakat mi nem tudjuk kezelni közjogi értelemben, mint ahogy a javaslat előterjesztője is ugyanazt fogalmazza meg ezzel az eltéréssel. Úgyhogy ezt ajánljuk a bizottság szíves figyelmébe.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Egy technikai észrevételem van, miszerint elképzelhető, hogy ez a két pontban foglalt módosító javaslat valójában egymást kizáró módosító javaslat. Itt az történhetett szerintem, hogy egy új változatban nyújtotta be a képviselő úr a módosító indítványt, és a régebbi változatot nem vonta vissza. Nem tudom, hogy így van-e. Eléggé látszik, hogy annak a módosító indítványnak a kiegészített szövege majdnem mindenben megegyezik, kivéve, hogy a 2. pontban hivatkozik egy konkrét jelentésre. Én tehát nem tartalmilag akartam egyelőre állást foglalni, csak azt mondom, hogy ezek egymást kizáró javaslatok.
Nos, tisztelt bizottság, a probléma az, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének az egymáshoz való viszonya finoman szólva is rendezetlen, mármint úgy értem, hogy jogi értelemben rendezetlen. Ugyanis a közöttük kialakult munkamegosztás sokkal inkább emlékeztet a mellérendeltségre, hiszen ők egymás között megosztották a feladataikat. Tehát nem úgy néz ki a helyzet, hogy az általános helyettes az általa írott részeket tulajdonképpen az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a nevében vagy az őt helyettesítő jogkörében írta, hanem a közöttük meglévő feladatmegosztás alapján. Ezért próbálkozik itt azzal a képviselőtársunk, hogy különbséget tegyen egy pontról, a beszámolónak egy részét megpróbálja megkülönböztetni a többitől, mivel gondolom, nyelvileg nem kizárt, sőt azt hiszem, talán kívánatos is, hogy talán furcsa lenne, ha egy ilyen nagy terjedelmű beszámoló minden egyes pontjával minden egyes képviselő egyetértene. Az Országgyűlés persze majd egy summázott szavazást fog erről tartani, de valójában a beszámoló eltérő témái és eltérő fejezetei külön-külön megítélést is kaphatnak.
Ezért Balog Zoltán képviselő úr azt javasolja, az általa már többször említett indokok alapján - amit most nem akarok itt megismételni, de ő beszélt erről az általános vitában is, illetve maga a módosító indítvány szöveges indoklása is tartalmazza - úgy ítéli meg, hogy az Országgyűlés a beszámolónak ezt a részét utasítsa el. A beszámoló többi részét, ami egyébként a 99 százaléka - nem tudom, lehet-e így számszerűsíteni, de túlnyomó többsége -, azt viszont elfogadásra javasolja a képviselő úr.
Itt tehát az a probléma, hogy a képviselő úr egy kifogást egy ilyen módosító indítvány formájában terjesztett a tisztelt Ház elé, azzal, hogy ha a tisztelt Ház ezt elfogadja, akkor világossá teszi, hogy valamely részével a beszámolónak fenntartásai vannak. Persze természetesen ezt elutasíthatják a képviselőtársaim, de ebben az esetben azokat a képviselőket, akik osztják Balog Zoltán álláspontját - és meg kell jegyezzem, hogy a Fidesz-frakció, illetve tudtommal a KDNP-frakció is osztja Balog Zoltán kifogásait, fenntartásait -, őket abba a helyzetbe hozzák, hogy egyetlen szavazással fejezzék ki az álláspontjukat, és ez az egy szavazás ebben az esetben a nem vagy a tartózkodás lehet, de nem tudják elfogadni azok a képviselők; a jelentés egészét azért nem tudják elfogadni, mert van benne olyan fejezet, amivel nem értenek egyet.
Én tehát tudom, hogy ez egy szokatlan megoldás, én ezzel tisztában vagyok, de szerintem szokatlan az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és a helyettesének a viszonya is; illetve az is természetszerű, hogy egy országgyűlési képviselő nem feltétlenül ért egyet minden egyes fejezettel, minden egyes megállapítással.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr kért szót.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szocialista képviselőcsoport nem támogatja a módosító indítványt, arra való tekintettel, hogy a Ház a beszámolóról mint egységes egészről és ennek tükrében a határozati javaslatról is mint egységes egészről dönt. Ez olyan nem kívánt fejleményeket nyitna meg és olyan precedenst teremtene, amely a következőkben lehetővé tenné azt, hogy darabokra szétszedve a beszámolót, egy-egy képviselőtársunk arra való tekintettel, hogy az neki éppen nem tetszik vagy az ő elveivel ellentétes, akkor azt javasolná az egész Háznak, hogy az a rész essen ki a beszámolóból. Természetesen a Házszabály szerint jogában áll módosító javaslatot előterjeszteni, azonban mi ezt támogatni nem tudjuk. Mi a beszámolóról és a határozati javaslatról annak egészében döntünk, méghozzá nem vitatta ezt senki az általános vita során, sem a plenáris ülésen, sem a bizottsági ülésen, ezért mi azt meg fogjuk szavazni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ez a módosító javaslat benyújtásra került, mert önmagában - ahogyan azt Csákabonyi képviselő úr is elmondta - nagyon veszélyes precedenst teremthet.
Természetesen szinte majdnem minden évben előfordult már azóta, mióta ombudsmani beszámolók hangzottak el, hogy voltak részletkérdések, amelyekben sokak részéről, és függetlenül attól, hogy éppen ellenzéki vagy kormánypárti oldalon ültünk vagy ülünk, kifogások hangzottak el. A politikai vita, a beszámoló fölötti vita, a határozati javaslatról szóló vita éppen erre való intézmény, hogy ezeknek a véleményeknek hangot adhassunk. Az azonban az ombudsmani intézményt gyengíti, ha ilyen típusú módosító javaslatok születnek és benyújtásra kerülnek, és ha jól tudom, legelső alkalommal történt most ez, korábban erre nem volt példa. Még ha esetleg annak tartalmával vagy az érintett problémakörrel többen akár egyet is érthetünk, ezzel sem hiszem, hogy lenne probléma. Azzal azonban igen, hogy ezt az eljárási formát választva, magát az ombudsmani intézményt gyengítjük, ami véleményem szerint senkinek nem lehet szándéka és kívánsága.
Én tehát sokkal jobb megoldásnak tartanám, ha a képviselő úr megtenné, hogy a módosító javaslatát visszavonja, és természetesen bárhol, bármilyen fórumon, akár a plenáris ülésen is el lehet, mint ahogy el is mondták a tisztelt ellenzéki kollégák a kifogásaikat, ezt ezután is meg lehet tenni. De véleményem szerint ez így önmagában ártalmas dolog.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úr kért szót. Parancsoljon!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én csak azt szeretném észrevételként megfogalmazni - azt hiszem, nemcsak a saját nevemben -, hogy az ombudsmani intézmény tekintélyét nem az gyengíti, ha a történtek után az Országgyűlés 170 tagja egy indítványt szeretne támogatni. Az ombudsmani intézmény tekintélyét az gyengíti, azok gyengítik - az előterjesztők felelősségére utalok ezzel, függetlenül attól, hogy személyükben kik és hogyan osztatlan felelősséggel tartoznak ezek szerint -, akiknek a 2006. évre vonatkozóan az állampolgári jogok országgyűlési biztosaiként, az Országgyűlés tisztségviselőiként a bizalmunkból ilyen pozíciót betöltve, ez a súlyos kérdés, ami a világon mindenütt mindenkit foglalkoztatott, csak éppen a Magyar Országgyűlés országgyűlési biztosainak a figyelmét kerülte el, ez gyengíti az ombudsmani intézmény tekintélyét.
És szeretném visszautasítani - ne haragudj, alelnök úr - azt, hogy egy ilyen indítvány gyengíti. Maga a jelentés gyengíti a tekintélyét, ha ez így marad.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a bizottság tagjai részéről? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Megkérdezem, hogy általános helyettes úr esetleg kíván-e reagálni.
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Köszönöm szépen, nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az 1. pont tekintetében a határozathozatal következik. Szeretném jelezni, hogy Horváth Zsolt helyettesíti Mátrai Mártát.
Megkérdezem, ki az, aki támogatja Balog Zoltán képviselő úr 1. pontban szereplő indítványát. (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nem támogatja? (15) 15 nem. Köszönöm szépen, a bizottság nem támogatta.
A 2. pontban szintén Balog képviselő úr indítványa áll; részben elhangzott már ezzel kapcsolatosan vélemény. Kíván-e valaki hozzászólni a 2. ponthoz? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak megismétlem, hogy szerintem itt egymást kizáró módosító indítványokról van szó. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Szerintem is.) Tehát érdemesebb lenne úgy kezelni a bizottságnak; nem tudom, ez szavazástechnikailag hogyan oldható meg.
A magam részéről ezért tartózkodni fogok ennél a 2. pontnál, ha szavazásra kerül a sor, mert ha a bizottság egyharmada sem támogatja, akkor nem kerül be szavazásra, hiszen nyilván az 1. pont az, amelyik bekerül szavazásra. De szerintem inkább egy ügyrendi megoldást kellene alkalmazni.
ELNÖK: Alelnök úr, szeretném jelezni, számos esetben fordul elő, hogy egymást kizáró indítványokról szavazunk. Az Országgyűlés természetesen figyelembe veszi a plenáris ülésen történő szavazásnál ezt, és ha valamelyiket esetleg megszavazza az Országgyűlés, akkor nem kerül sor a másik indítvány szavazására.
Kíván-e még valaki hozzászólni a 2. ponthoz? (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Ki az, aki támogatja a 2. pontban szereplő indítványt? (Szavazás.) 1 igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 3. napirendi pont tárgyalására: a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatra, melyet T/2909. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után röviden tájékoztassanak minket a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjukról.
Dr. Sarkadi Ildikó (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. SARKADI ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Dr. Sarkadi Ildikó vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal miniszteri kabinetjében médiapolitikai főtanácsadó.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amint az önök előtt is ismert, hazánk átfogó médiaszabályozási reform előtt áll. Ennek most első pillérét, az átvitelrendszer szabályozását terjesztjük önök elé a műsorterjesztés, illetőleg a televíziózás, rádiózás digitális átállásának szabályairól. Ezzel egy időben kerül a parlament elé a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényünk is, mégpedig annak jogharmonizációs célú módosítása. Látni kell, hogy a médiaszabályozás egymással konvergáló elemei csak együttesen kerülhetnek szabályozásra. A jelen tervezetben, amint azt jeleztem, az európai uniós irányelveknek megfelelően a magyar jogalkotás kísérletet tesz arra, hogy szétválassza az átviteli rendszerekre, illetőleg az úgynevezett tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseket.
Tekintettel arra, hogy a médiaszabályozás az alkotmány alapján és abból levezethetően kétharmados minősített szavazati kérdéseket is érint, kezdettől fogva törekedtünk a megegyezésre. Ennek érdekében 2006. november vége óta a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával ötpárti egyeztetéseket tartottunk, és ennek eredményeként az április 25-i kormányülésre már négypárti megegyezéssel került a törvénytervezet. A digitális műsorterjesztésről szóló tervezet megteremti tehát a digitális átállás jogszabályi környezetét, másrészt pedig a műsorterjesztést is törvényi szabályozás tárgyává teszi. Ennek a Dtv. tervezetnek az alapját a 1014-es kormányhatározat képezi, illetve az annak mellékletéül elfogadott digitális átállás stratégiája, amelyet a lehető legszélesebb nyilvánosságra bocsátott a Miniszterelnöki Hivatal, honlapjára feltette tavaly októberben, és több szolgáltatói fórum, illetve civil fórum lehetőséget kapott a véleményezésre.
A társadalmi vita eredményeként az önök előtt fekvő előterjesztés az úgynevezett erős multiplex modell mellett teszi le a voksot, azaz az állam nem egyes műsorszolgáltatókat és csatornákat pályáztat, hanem a műsorterjesztés, nevezetesen a rádiós és televíziós műsorszóró hálózatok, illetőleg műsorszóró adók üzemeltetési jogát. A nyertes multiplex önállóan köthet szerződést a műsorszolgáltatókkal a továbbítandó műsorokra. Jelenleg három MUX alkalmas pályáztatásra. A 96 százalékos lefedettségű multiplex preferálja a közszolgálati műsorszolgáltatást, ennek megfelelően továbbítási kötelezettséget ír elő a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben közszolgálatiként megnevezett három csatornára, nevezetesen az M1, M2, illetőleg a Duna Televízióra. Ugyanakkor nem masteryként, hanem szerződéskötési kötelezettséget ír elő legalább négy éve működő hír- és közéleti csatornára, továbbá legfeljebb négy, országos kereskedelmi, általános tematikájú műsorszolgáltató részére, azzal, hogy a jelenlegi RTL Klub, illetve TV2 az analóg adását 2009. december 31-éig köteles lekapcsolni.
Garanciális okokból a négypárti egyeztetés meghatározta, hogy törvényi szinten kerüljenek a pályázati, pályáztatási feltételek megfogalmazásra. Ezeknek a részleteibe most nem mennék bele. A négypárti egyeztetés azt is rögzíti, hogy a pályáztatási eljárást az Országgyűlés által létrehozott eseti bizottság felügyeli majd. Az eseti bizottságban egy-egy országgyűlési képviselő, illetőleg egy-egy szakértő foglal helyet. Nyilvánvaló, hogy a képviselő rendelkezik szavazati joggal. A bizottság az állásfoglalásait kétharmados szavazati aránnyal hozza meg, és hatásköre kizárólag hozzájárulási jogkör gyakorlására terjed ki.
Fontosnak tartom még kiemelni azt, hogy a digitális műsorterjesztésről szóló törvény háttérjogszabálya az elektronikus hírközlésről szóló törvény, illetőleg a közigazgatási eljárásról szóló törvény, míg a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény csak akkor, amennyiben azt maga a törvény megengedi.
Kétharmados kérdések tekintetében a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényből minden olyan rendelkezést, amelyet eredetileg ilyen arányú minősített többséggel hozott meg az Országgyűlés, ugyanilyen aránnyal kívánunk hatályon kívül helyezni, illetőleg módosítani. Ezért didaktikai okokból is a Dtv. 47. § (3) bekezdése az Rttv.-ből feles módon hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza, míg a (4) bekezdése külön rendelkezik a kétharmados rendelkezések hatályon kívül helyezéséről.
A múlt héten a fő bizottság, a Kulturális és sajtóbizottság, továbbá az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság, az Európai ügyek bizottsága, a Környezetvédelmi bizottság, valamint a Gazdasági és informatikai bizottság támogatandónak találta a törvényjavaslatot és általános vitára bocsátandónak. Úgyhogy kérem, hogy a tisztelt bizottság is ez ügyben így járjon el.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát a törvényjavaslat fölött. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak röviden szeretném jelezni, hogy képviselőcsoportunk támogatja a törvényjavaslat elfogadását, illetve az általános vitára alkalmasságát. Ennek a részleteit a szakbizottságban kifejtették a képviselőink, hogy milyen megfontolásból és milyen négypárti egyetértés mentén támogatja frakciónk a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Rubovszky képviselő úr!
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Bizottság! Szeretném bejelenteni, hogy mi nem támogatjuk a törvényjavaslatot, ezért nem is írtuk alá a megállapodást, ezért van négypárti megállapodás az ötpárti helyett.
Nekünk alapvetően az volt a kifogásunk, hogy azon tartalmi kérdésekről, ami a műsorszolgáltatással kapcsolatos, kellene egy médiatörvény-módosítást keresztülvinni, és azt követné ez a digitális televíziózásról szóló törvényjavaslat. Nekünk az kevés, hogy ebben a megállapodásban elkötelezik magukat a pártok arra, hogy ezt meg fogják tenni. Mi azt mondtuk, hogy először azon essünk túl, és azt követően kerüljön sor erre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Nem tudom, erre esetleg kíván-e reagálni az előterjesztő képviselője. Tessék parancsolni!
DR. SARKADI ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Csak nagyon röviden. Természetesen meg kellett határoznunk egy jogszabály-alkotási menetet, ennek most az első része áll itt, de időközben a Miniszterelnöki Hivatal megkezdte a nemzeti audiovizuális médiastratégia kidolgozását, és a jövő félévben kerülnek a tartalomszabályozási kérdések alapján a törvények önök elé.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt követően a határozathozatalra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Elvben kellene előadót állítanunk, de miután az én álláspontom szerint ez a vita annyi tartalmi elemet nem tartalmazott, hogy ezt jó lelkiismerettel meg tudnánk tenni, én azt javaslom, hogy ne állítsunk előadót, és erről tájékoztassuk a Ház vezetését. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nincs.) Úgy látom, hogy nincs.
Köszönöm szépen.
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2669. szám)
Áttérünk a 4. napirendi pont tárgyalására: zárószavazás előkészítése, az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2669. számon kaptunk kézhez. Tizenhárom pontból áll az ajánlás tervezete. Valamennyi javaslatot az előterjesztő nyújtotta be.
Az 1. pontban szereplő javaslat tartalmilag összefügg a 2-7., illetve a 9-12. pontokban ismertetett javaslatokkal. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Aki támogatja a javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
A 8. pontban egy pontosítás szerepel. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. pontról kell még szavaznunk. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Köszönöm szépen.
Soron következik az 5. napirendi pont tárgyalása: a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, melyet T/2933. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után röviden tájékoztassanak minket a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjukról.
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy bemutassam Szabó Szonja asszonyt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának tanácsosát. Én Barabás Zoltán vagyok, az önkormányzati főosztály főosztályvezető-helyettese.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat a helyi önkormányzat polgármestere, önkormányzati képviselője összeférhetetlenségi ügyében lefolytatott eljárás egyes rendelkezéseit módosítja. Ennek lényege, illetve oka az, hogy az Alkotmánybíróság 45/2006. (X. 5.) számú alkotmánybírósági határozatában megállapította, hogy az Ötv. 33/A. § (7) bekezdése kizárja a jogorvoslat lehetőségét abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal fordul a bírósághoz a polgármester összeférhetetlenségének megállapítása iránt. A benyújtott törvényjavaslat ennek a helyzetnek a feloldására irányul, módosítja az Ötv. 33/A. § (6), illetve (7) bekezdését. A módosítás lényege az, hogy abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal kezdeményezi az összeférhetetlenség megállapítását a bíróságnál, abból az okból, mert a képviselő-testület nem döntött az összeférhetetlenségről, vagy a képviselő-testület döntése jogszabálysértő, ebben az esetben a bíróság állapítja meg az összeférhetetlenséget a polgármester tekintetében, és ez ellen a döntés ellen biztosít a módosító szabályozás jogorvoslati lehetőséget. A másodfokú döntés ellen, hasonlóan a korábbi szabályozáshoz, a felülvizsgálat lehetőségét kizárja.
Ennek a konstrukciónak a következtében némi módosítás is szükségessé vált a 6. § rendelkezésében, így az összeférhetetlenségi eljárás a módon módosult, hogy abban az esetben, ha a képviselő-testület állapítja meg az összeférhetetlenséget a polgármester ellen, ebben az esetben az érintett, a polgármester fordulhat a bírósághoz, és a bíróság dönt arról, hogy a képviselő-testület döntése helyes volt-e vagy sem. Ehhez hasonló eljárási szabályokat indokolt meghatározni a helyi önkormányzati képviselők tekintetében is, amelyet a 2. § rendelkezései szolgálnak, a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10. §-ának módosításával.
Tájékoztatásul szeretném közölni a bizottsággal, hogy az önkormányzati bizottság a javaslatot megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. Kérem az előterjesztő képviseletében a bizottságot, hogy hasonlóképpen döntsön.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Én most hirtelen azt mérlegeltem itt, hogy a közigazgatási hivataloknak a regionális átszervezésével kapcsolatban némi alkotmányossági problémát mi felvetettünk, és az Alkotmánybíróság előtt van egy ilyen beadvány. De a szöveg nem tér ki erre, legalábbis úgy értem, nem okoz-e problémát ez a szöveg, mert akár regionális, akár... Pontosabban ha regionális lenne a közigazgatási hivatal, akkor némi problémát okoz, hogy melyik megyei bírósághoz fordul, de mivel a mi álláspontunk szerint ez a módosítás alkotmányellenes volt, ezért szerintünk vissza fognak állni a megyei közigazgatási hivatalok (Derültség.), így aztán nem lesz semmilyen probléma ebből. Mert most úgy szól a szöveg, hogy a közigazgatási hivatal a fővárosi/megyei bíróságnál kezdeményezi. Ha ez a közigazgatási hivatal megyei közigazgatási hivatal, akkor ezzel nem lesz probléma. Ha regionális közigazgatási hivatal lenne, akkor már szerintem gondot okozna, hogy melyik bírósághoz fordul. (Dr. Salamon László: A főmegyéhez.) A főmegyéhez, igen, a régión belüli főmegyéhez. (Derültség.) De a lényeg az, hogy nekem így elfogadható ez a szöveg, mert szerintünk úgyis a megyei közigazgatási hivatalokra visszaállni a kétharmados szöveg.
Úgyhogy a magam részéről inkább azt vetem csak föl, hogy addig is, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt, addig szerintem rendezni kell azt, hogy melyik megyei bírósághoz fordul a közigazgatási hivatal. Elképzelhető, hogy ezt nem ebben a törvényben kell, lehet, hogy a polgári perrendtartásban kell rendezni. Ha a polgári perrendtartásban ez a kérdés megoldott, akkor még csak a kétharmados törvényt sem érinti, tehát az önkormányzati törvényt sem érinti ez a probléma.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem, kívánnak-e reagálni erre a felvetésre. Tessék parancsolni!
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nagyon röviden szeretnék reagálni, elnök úr. A képviselő úr által felvetett indítványokat a Pp. keretén belül kell rendezni. Szakmai álláspontom szerint a képviselő-testület határozza meg a bíróság illetékességét, tehát annál a fővárosi/megyei bíróságnál kell a keresetet benyújtani, amelyik az összeférhetetlenségről jogellenesen döntött vagy a döntést elmulasztotta.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt követően a határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Köszönjük a segítséget.
Soron következik a 6. napirendi pont. Azt javaslom, hogy miután a plenáris ülésen is tudomásom szerint együtt fogjuk tárgyalni - és kérem államtitkár urat, ezt erősítse meg - a három javaslatot, a 6., 7. és 8. pontban szereplő javaslatokat, ezért egyben hangozzék el a szóbeli kiegészítés, illetve a vita, és majd külön-külön szavazunk róluk.
Államtitkár úr, öné a szó.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőinek szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A munkatársaim Soós László és Piros Attila főosztályvezető urak, ők fognak majd a részletekről szólni.
Ami az én tisztem, az az alkotmány módosítása. Értelem szerint mindaz, ami a rendőrség-határőrség integrációjához szükséges az alkotmány szintjén, az jelenik meg a törvényjavaslat fő rendelkezéseként, hiszen a feladatunk az, hogy a határőrséget az alkotmányból dereguláljuk, és a határőrség feladataiból a rendőrség az alkotmány 40/A. §-a szerint részesüljön. Apróbb pontosításokat végzünk el tehát a határőrség vonatkozásában az alkotmány szintjén, néhány szervezeti kérdést is egyszerűsítünk, valamint dereguláljuk a különböző alkotmánymódosításokat nagyon hosszasan, a törvényjavaslat egészében.
A közjogi struktúrát tekintve tehát elsődlegesen az alkotmány jelenti az alaplépést, emellett pedig a rendőrségi törvénynek az átfogó, szintén a szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosítására kerül sor, míg önálló szabályozásként, önálló törvényhozási tárgykörként az államhatárról szóló törvényben marad néhány rendelkezés, elsősorban nemzetközi jogi típusú rendelkezésnek a megállapítása.
Röviden talán ennyit szólnék, és kérem a munkatársaimat, egészítsék ki az expozét.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A határőrség-rendőrségnek az integrációja egy hosszú folyamatnak az eredménye, melynek egyik kulcs időpontja a teljes jogú schengeni csatlakozás időpontja, mely várhatóan a szárazföldi államhatárok vonatkozásában 2008. január 1-je. Ennek következtében a Magyar Köztársaság államhatárainak 50 százaléka - szinte kilométerre pontosan - schengeni belső határrá fog minősülni, melyben a mai értelemben vett határrendészeti tevékenység megszűnik. A fennmaradó államhatárunk tekintetében, ami szintén 50 százalék, és amely a szárazföldi határaink tekintetében az Unió teljes jogú schengeni csatlakozásának 15 százaléka, a ma ismert és a tavalyi évben az Unió Bizottsága által a jelentésében kiválónak minősített, a határőrség és a rendőrség integrációjának szakmai-szervezeti kereteit alapozza meg a benyújtott törvényjavaslat.
Köszönöm.
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Ehhez képest a rendőrségről szóló törvény módosításának a javaslata a határőrség és a rendőrség integrációjának a kérdéseit tartalmazza. Gyakorlatilag azzal, hogy az 1997. évi határőrizeti törvényt hatályon kívül helyezi, a határőrség szervezetét a rendőrségbe integrálja, ezzel együtt a rendőrség feladataira és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket korszerűsíti és pontosítja a rendőrségi törvényben.
Szeretném kiemelni, hogy a rendőrségi törvény ezen önök előtt lévő, mostani módosítása nem tartalmazza a rendőrség regionalizációját, hiszen az előzetes felmérések alapján megtudtuk azt, hogy az ellenzéki pártok ezt nem támogatnák, ezért nem is tartalmazza a törvényjavaslat.
Ezen kívül a rendőrségről szóló törvényjavaslat elvégez egy nagyfokú deregulációt a jogrendszer egészét illetően. Ennek egy része már volt a tisztelt Ház asztalán, az előző ciklus végén, amikor a határőrizeti törvénynek a módosítására került volna sor, azonban idő hiányában ezt a parlament akkor nem tudta megtárgyalni.
Szeretném még kiemelni azt, hogy a kormánynak az 1013/2007. számú kormányhatározata alapján a rendőrségi törvénynek az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatos, kényszerintézkedésekkel és rendőri intézkedésekkel kapcsolatos további módosításait a kormány az év második felében tervezi benyújtani az Országgyűléshez.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni a vitában. Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Uraim! Szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy a három törvényjavaslatot illetően a Fidesz álláspontja az, hogy a múlt héten tárgyalta a Honvédelmi és rendészeti bizottság, ott általános vitára alkalmasnak tartottuk, és most is ezt fogjuk tenni. De szeretném leszögezni, hogy mi az ötpárti egyeztetéseken a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeinket és kéréseinket megfogalmaztuk, írásban átadtuk, arra vonatkozóan a mai napig nem kaptunk választ. Ha nem kapunk választ ezen a héten, akkor nem fogjuk támogatni a plenáris ülésen a törvényjavaslatokat.
Ezt szerettem volna mindenképpen nyomatékosan elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja az alkotmánymódosítást és a rendőrségről szóló törvényt, a következő okok miatt, nagyon röviden.
Nem értünk egyet a rendőrség és a határőrség összevonásával. Kétségtelen, hogy a határőrizettel kapcsolatos új helyzet a határőrséget nyilvánvalóan lényegesen érinti és érintenie kell, de az összevonást nem tartjuk szükségesnek, nem is követelmény; Európában is csak kivételesen, ha nem tévedek, egyedül Ausztriában valósították meg. Ez a dolog érdeméből való megközelítés, de nem alábecsülendő az a szempont sem, hogy azt gondoljuk, hogy az alkotmánynak nem használ, ha háromhavonta módosítjuk. A rendszerváltozás óta szerintem a leggyakrabban módosított jogszabály a magyar alkotmány, és nem így kellene ennek lenni. Nem az alkotmánynak kellene az alacsonyabb rendű jogszabályokhoz meg egyéb elképzelésekhez rendre igazodnia, hanem fordítva.
Ez most nyilván egy általános, elvi értelemben mondott tézis. Persze vannak olyan helyzetek, uniós csatlakozás, amikor nyilvánvalóan alkotmányt kellett módosítani, és az természetesen más szituáció volt. A jelen helyzetben azonban azt gondoljuk, hogy vagy nem az a szerencsés, hogy ilyen kérdéseket egyáltalán alkotmány rendez, vagy pedig nem lehet ennyit módosítani az alkotmányt. Ha nem tévedek, ez a VIII. fejezete az alkotmánynak, megszámoltam, a lábjegyzet szerint ez 2000 óta legalább három vagy négy esetben került módosításra. Legutoljára akkor, amikor a kormány hatáskörébe helyeztük a csapatmozgásokkal kapcsolatos NATO-, illetőleg uniós döntésen alapuló döntések operatív meghozatalát.
Úgyhogy mindezekre tekintettel - ezt egyébként már az ötpárti egyeztetésen is jeleztük - sem az alkotmánymódosítást, sem a rendőrségről szóló törvény módosítását nem támogatjuk.
Az államhatárról szóló törvény más, mert az igazából az államhatár őrzésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza, bár ott is megjelenik most már felhatalmazott szervként a rendőrség, de a törvénynek nem ez a lényege. A harmadik törvényt általános vitára alkalmasnak tartjuk, és azzal kapcsolatban, hogy nem a rendőrséget gondoljuk az illetékesnek, az álláspontunkat módosító javaslatokkal fogjuk kifejezésre juttatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem, kívánnak-e reagálni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Salamon képviselő úr felvetésére: ennek az alkotmánynak nagyon hosszú utat kell megtennie, hiszen a fegyveres erő volt itt a VIII. fejezetben, a fegyveres erők közül került ki a határőrség és vált rendvédelmi szervvé, és értelem szerint ezért van jelen az alkotmányban. Nyilván a célunk éppen az, hogy a deregulációval a jövő jogalkotásának irányait meghatározzuk. Természetesen tiszteletben tartjuk képviselő úrnak és a frakciónak a véleményét, de nyilvánvaló, hogy a harmadik javaslat sem áll meg a lábán, tehát az államhatárról szóló törvény, ha az első kettőre nem kerül sor. Ennyit tudok tehát szakmailag hozzátenni.
Az, amire Kontrát képviselő úr utalt: a kérdésekre a válaszokat megadtuk és elküldtük, akkor valószínűleg ez folyamatban van. Mi tehát elkészítettük erre a válaszunkat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalokra kerül sor.
Először a 6. napirendi pontban szereplő, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról szavazunk, melyet T/2915. számon kaptunk kézhez. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Most a 7. napirendi pontban szereplő javaslatról szavazunk: ez a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/2916. számon kaptunk kézhez. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Végül a 8. pontban szereplő törvényjavaslat következik: az államhatárról szóló törvényjavaslat, melyet T/2922. számon kaptunk kézhez. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság még nagyobb többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen.
Mielőtt bezárjuk az ülést, szeretném felhívni a bizottság tagjainak a figyelmét, hogy a mai napon még egy ülést kell tartanunk, terveink szerint egy viszonylag rövid bizottsági ülést az interpellációk után, hiszen a házbizottság ülésén kerül aláírásra az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet ha az Országgyűlés úgy dönt, a mai napon Házszabálytól való eltéréssel fog tárgyalni az Országgyűlés. Ennek a bizottsági előkészítésére kerülne sor.
Szeretném azt is jelezni, hogy néhány képviselőtársunk meghívót kapott egy ötpárti megbeszélésre, arra közvetlenül a bizottság ülése után kerül majd sor.
Ismét szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy csütörtökön egy órakor kerül sor a bizottsági nyílt napunkra az igazságszolgáltatás témakörében. Tisztelettel kérem a bizottság tagjait, hogy minél nagyobb számban vegyünk rajta részt. Már most jóval száz fölött van a külső érdeklődők száma.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12.00 óra)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea