AIÜB-15/2007.
(AIÜB-40/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. május 7-én, hétfőn, 10.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről*
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2788. szám)*
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése*
Rytkó Emília (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda) tájékoztatója a kormány álláspontjáról*
Dr. Salamon László (KDNP) reflexiói*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
Egyeztetési eljárás - Kerethatározat-tervezet a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól az Európai Unióban (COM (2004) 328); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. (4) bekezdése alapján*
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója a kormány álláspontjáról*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről (COM (2005) 276-1); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. (4) bekezdése alapján*
Dr. Várhelyi Olivér (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója a kormány álláspontjáról*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2812. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Pankucsi Zoltán (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Varga Mihály képviselő úrnak, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnökének megkeresése a bizottsági elnöknek szóló személyes megkeresések tárgyában (AIÜB-1-2/2207. szám); valamint az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Varga Mihály képviselő úrnak, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnökének 2007. február 14-i ülésvezetése tárgyában (AIÜB-1-7/2007. szám); állásfoglalás kialakítása*
Korózs Lajos képviselő úrnak, az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnökének megkeresése a Házszabály albizottsági delegálásra vonatkozó szabályainak értelmezése tárgyában (AIÜB-1-6/2007. szám); állásfoglalás kialakítása*
1.Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2788. szám)
(Dr. Orbán Viktor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Semjén Zsolt, dr. Salamon László (KDNP) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
2.Egyeztetési eljárás - Kerethatározat-tervezet a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól az Európai Unióban (COM (2004) 328)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. (4) bekezdése alapján)
3.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről (COM (2005) 276-1)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. (4) bekezdése alapján)
4.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2812. szám)
(Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
5.A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám)
(Általános vita)
6.Varga Mihály képviselő úrnak, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnökének megkeresése a bizottsági elnöknek szóló személyes megkeresések tárgyában (AIÜB-1-2/2207. szám)
(Állásfoglalás kialakítása)
7.Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Varga Mihály képviselő úrnak, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnökének 2007. február 14-i ülésvezetése tárgyában (AIÜB-1-7/2007. szám)
(Állásfoglalás kialakítása)
8.Korózs Lajos képviselő úrnak, az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnökének megkeresése a Házszabály albizottsági delegálásra vonatkozó szabályainak értelmezése tárgyában (AIÜB-1-6/2007. szám)
(Állásfoglalás kialakítása)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) megérkezéséig dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Várhelyi Olivér (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Rytkó Emília (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda)
Dr. Rajmon Balázs osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Pankucsi Zoltán (Pénzügyminisztérium)
Dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő (SZDSZ)
Dr. Gyenge Anikó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Garai Borbála (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és az ülésen megjelenteket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Gál Zoltán helyettesíti Steiner Pált, Szabó Éva Toller Lászlót, Rubovszky György Répássy Róbertet, Tóth András Hajdu Attilát, Csákabonyi Balázs Kovács Szilviát, Bárándy Gergely Simon Gábort, Wiener György Csiha Juditot, Vitányi István Mátrai Mártát, Kontrát Károly Szakács Imrét, én pedig Hankó Faragó Miklós alelnök urat helyettesítem. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kiküldött napirendi tervezetnek megfelelően teszek javaslatot mai ülésünk napirendjére. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérem, kézfelemeléssel jelezze, aki egyetért a napirenddel. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslattal egyetért.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2788. számon kaptunk kézhez.
Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, aki az előterjesztők nevében indokolja javaslatukat. Öné a szó, képviselő úr.
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden: a javaslat a választási eljárási törvényt a népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgykörét érintően két ponton kívánja megváltoztatni, módosítani. Az egyik az, hogy a törvény kifejezetten előírná, hogy az Országos Választási Bizottság egy népszavazási kezdeményezés megengedhetőségének az elbírálása kapcsán a népszavazás útjában állónak ítélt valamennyi körülményt köteles a határozatában feltüntetni.
A másik lényeges elem pedig, hogy az Alkotmánybíróság a hitelesítési ívvel kapcsolatos döntések elbírálása során, ha másodízben kerül az Alkotmánybíróság elé ugyanaz az előterjesztés, akkor már második esetben nem csupán kasszatórius, hanem reformatórius jogkörrel bírna, azaz javasoljuk, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróság meg is változtassa az Országos Választási Bizottság elsőfokú határozatát.
Én nem kívánok itt most - legalábbis az expozé keretében - részletes érvelésekbe bocsátkozni. Hozzáteszem, hogy azt az elemet, hogy az OVB egy népszavazási kérdés elbírálása kapcsán valamennyi esetleges ellenérvét be kell emelje, fel kell tüntesse a határozatában, ezt én enélkül is evidenciának tartottam, de a gyakorlat nem ezt mutatta, és a gyakorlat azt sem támasztotta alá, amiben korábban bíztunk, hogy ilyen természetű törvénymódosításra nincs szükség. Tudniillik a kérdéskör előtörténetéhez tartozik, hogy egy többedik, választási eljárási törvényt érintő egyeztetés kapcsán - mert hiszen különböző okokból, mint azt képviselőtársaim bizonyára tudják, hosszú évek óta, most már lassan hat-hét éve folyamatosan visszatérő kérdés a választási eljárási törvény ilyen vagy olyan részének vagy akár átfogó jellegű felülvizsgálata -, tehát egy korábbi felülvizsgálat kapcsán fölmerült ez a kérdés, de azt gondoltuk, hogy szükségtelen egy ilyen módosítás. Nos, a tapasztalatok mást igazoltak. Azoknak van igazuk, akik úgy gondolják, hogy még evidenciának tekinthető kérdéseket is kifejezetten, expressis verbis ki kell mondani a törvényben.
Azt pedig, hogy az Alkotmánybíróság ezt a hatáskört így megkapja, ez is együtt merült fel a korábbi egyeztetés során, azt is a tapasztalat tette szükségessé. Útját kell annak állni, hogy a népszavazás intézményét meg lehessen hiúsítani, meg lehessen akadályozni Magyarországon népszavazási kezdeményezések megvalósítását, mert a közelmúlt történései arra utalnak, hogy sajnos ilyennel számolni kell, bármennyire is azt gondoltuk, hogy ilyesmitől azért ilyen szinten nem kell tartani.
Tisztelettel kérem tehát a bizottságot, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék tárgysorozatba venni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem Rytkó Emíliát, tájékoztassa a bizottságot a kormány álláspontjáról. Öné a szó.
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kormány a javaslatot nem támogatja.
Indoklásképpen szeretném elmondani, hogy számos kérdésben az Országgyűlést az Alkotmánybíróság a választási törvények módosítására, alkotmányos mulasztások pótlására kötelezi. Az a kormány álláspontja, hogy ne egyes kérdéseket ötletszerűen ragadjon meg az Országgyűlés, hanem a maga komplexitásában vizsgáljuk meg mindazt, ami a választási törvények módosítását indokolja, és együttes vizsgálatra kerüljön sor. Ezt követően kerülhet sor a törvénymódosításra, ha valamennyi párt, lévén kétharmados törvény, egyetértésével találkozik.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Navracsics képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Kérdésem lenne, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, mikorra tervezi a kormány, hogy komplex módon hozzányúlnak ehhez a kérdéshez, amit előre jelzett Rytkó Emília.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.)
Szeretném átadni az elnöklést - miután az alelnök urak nincsenek jelen - Csákabonyi képviselő úrnak, mert szeretnék hozzászólni a vitában.
(Az ülés vezetését dr. Csákabonyi Balázs (MSZP), a bizottság tagja veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Átveszem az ülés vezetését, és Avarkeszi elnök úrnak megadom a szót.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném ismertetni a szocialista képviselőcsoport álláspontját az ügyben.
Részben egyetértünk azzal az indoklással, amelyet a kormány képviselője elmondott, másrészt viszont néhány egyéb dologgal szeretném kiegészíteni.
A törvényjavaslat tartalmi elemeinek egy részével egyetértünk, hiszen például azt, hogy az Alkotmánybíróság bizonyos esetekben megváltoztathassa az Országos Választási Bizottság döntését, korábban mi kezdeményeztük egy többpárti tárgyaláson, Wiener képviselő úr javaslata volt; ha jól tudom, akkor Salamon képviselő úr utasította el, nem látta szükségesnek ezt a megoldást.
Nem minden elemével értünk egyet természetesen a törvényjavaslatnak. Azzal például semmiképpen, hogy az Országgyűlés meghatározza, milyen mélységben és milyen összefüggésben kelljen indokolnia egy független szervezetnek a döntését. Vagy nem értünk egyet azzal sem, hogy folyamatban levő, a választási eljárással vagy népszavazással kapcsolatos ügyekben menet közben változzanak a szabályok. S azon kívül, hogy érdemes a választójoggal kapcsolatos kérdéseket komplexitásában vizsgálni, legalább a népszavazással kapcsolatos kérdéseket érdemes lenne együttesen megvizsgálni, hiszen számos más megoldandó feladat is áll előttünk. Ilyen például az, hogy a helyi népszavazás és az országos népszavazás szabályai mennyire különböznek, illetve mennyire azonosak, itt van-e szükség változtatásra. Vagy például az, hogy akár egy érvényes vagy érvénytelen népszavazás után mennyi idővel lehet ugyanabban a témában újabb népszavazást kezdeményezni. Ezek mind olyan kérdések, amelyekről szerintünk is szükséges tárgyalni, de nem úgy, hogy ezek közül egyet kiemelünk, és azzal külön foglalkozunk; pláne nem azért, mert egy konkrét kérdésben valamelyik politikai erőnek nem megfelelő egy döntés, és emiatt változtassunk, módosítsunk törvényt.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyen nem látok.
Megkérem, hogy a felmerült kérdésre legyen szíves válaszolni.
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Két alkotmányos mulasztás orvoslására kell hogy sor kerüljön a közeljövőben. Mind a két kérdésben megkezdődtek a politikai-szakmai egyeztetések, az egyikben április közepén, a másikban jelen pillanatban folynak az időpont-meghatározások. Megítélésem szerint az egyeztetések függvényében az a szándéka a kormánynak, hogy a lehető legrövidebb időn belül ezt a két javaslatot előterjessze.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki a vitában részt venni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Megadom a szót Salamon képviselő úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.
Dr. Salamon László (KDNP) reflexiói
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először arra térnék ki, amire Avarkeszi képviselő úr hivatkozott, és amit tulajdonképpen már én is érintettem az expozé kapcsán, hogy ez a gondolat nem új gondolat, és ez a gondolat, valóban, amely ebben a törvényjavaslatban megtestesül, voltaképpen a Szocialista Párt oldaláról ered. Mert valóban tényszerű, hogy a választási eljárási törvény átfogó egyesítése során Wiener képviselő úr vetette föl azt, hogy esetleges visszaélésszerű országos választási bizottsági eljárás esetében legyen egy jogi garancia arra, hogy az alkotmányosságot és a demokráciát meg lehessen védeni, és oldjuk meg ezt úgy, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen egy reformatórius jogköre, legyen joga arra, hogy megváltoztathassa az Országos Választási Bizottság határozatát, ha netán ilyen joggal való visszaélésszerű magatartásra tér rá.
Az is megfelel a tényeknek, hogy én magam ezt nem tartottam szükségesnek. Tudniillik úgy gondoltam, és az akkori egyeztetés kapcsán erről meg is tudtam győzni képviselőtársaimat, s aztán valamennyien egyetértettünk abban, hogy ilyen Magyarországon szükségtelen. Be kell ismernem, álmunkban nem gondoltuk volna, hogy ebben az országban egyszer egy ilyen Országos Választási Bizottság fog működni, és így fog működni, ahogy működik. De hát a tapasztalatok - ez az, amire utaltam az expozéban - sajnos rácáfoltak erre, és kiderült, hogy illúziókba ringattuk magunkat.
Csak azt tudom mondani, hogy nincs más hátra szerintem, mint hogy az alkotmányosság és a demokrácia védelmében ezt a módosítást meg kell tennünk. S azt gondolom, éppen azért, mert ez a gondolat eredendően a Szocialista Párt gondolata - vagy ezt gondoltam eddig -, szeretném, ha nem lenne végső szó, amit Avarkeszi képviselő úr az előbb a Szocialista Párt álláspontjaként mondott; tehát némi reményeket táplálok az iránt, hogy itt megvan a kétharmados konszenzus. Egyetértünk abban, hogy a helyzet tarthatatlan, és a törvény módosítást igényel. Ami ugyanis itt történik, az joggal való visszaélés, az, hogy egy ilyen, egyébként magas szintű és alkotmányjogilag kiemelkedően fontos hatáskört gyakorló szerv megteszi azt, hogy adagolgatja az ellenérveit, és ezzel olyan helyzetet idéz elő vagy olyan eljárást követ, amelynek következtében akár évekig tartóan oda-vissza járogathat egy ilyen kérdés Alkotmánybíróság és Országos Választási Bizottság között; vagy azt meg tudja tenni, hogy az Alkotmánybíróságnak világosan kifejtett álláspontjával szemben és ellenére, annak ellenére egyébként, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen autentikus szerv az alkotmány értelmezésére, és az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése mindenkire kötelező; tehát hogy ennek ellenére egy ilyen magas szerv felesel az Alkotmánybírósággal, és az Alkotmánybíróság álláspontjával szemben ismétlőleg szembenálló álláspontot hoz, úgy gondoljuk, hogy ez tarthatatlan.
Nagyon jól tudom és tisztában vagyok azzal, hogy a választási eljárási törvénnyel különböző feladataink vannak. Ha más nem, akkor a külképviseletekkel való szavazásra vonatkozó rendelkezések, ha jól emlékszem, 2009. december 31-ével hatályukat vesztik, itt tehát nyilván az elkövetkező években hozzá kell majd nyúlni ehhez a törvényhez. De azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben, egy ilyen kérdésnek a szabályozásával nem várhatunk, nemhogy éveket, de még hónapokat sem. Mert itt, kérem szépen, a demokrácia működéséről és az alkotmányosságról van szó. Nagyon kérem a kormánypárti képviselőket, ne tegyék azt, hogy elreteszelik a demokrácia működésének ezeket az útjait. Vegyék észre, hogy ebben az országban hónapról hónapra csökken a demokráciába vetett hit és bizalom, és az ilyen döntések ebbe az irányba viszik a helyzetet! Próbáljunk végre felnőni ahhoz a szituációhoz, amiben ez az ország van.
Kérem még egyszer, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek tárgysorozatba venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a határozathozatalra kerül sor, szeretném ismertetni a helyettesítési rendben beállt változásokat: Kerényi képviselő úr helyettesíti Dorkota Lajost, Szép Béla képviselő úr Faragó Pétert.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Ezek után megkérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba a törvényjavaslatot. Kérem kézfelemeléssel szavazni! (Szavazás.) 12 igen. Ki nem ért vele egyet? (15) 15 nem. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem vette tárgysorozatba a javaslatot.
Köszönöm szépen.
Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására. Egyeztetési eljárás: kerethatározat-tervezet a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól az Európai Unióban. Bizottsági véleményt kell készítenünk a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján. A tervezetet képviselőtársaim megkapták.
Kérem a kormány képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után ismertessék álláspontjukat a véleménnyel kapcsolatban. Tessék parancsolni!
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója a kormány álláspontjáról
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Én Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és rendészeti kodifikációs főosztályának osztályvezetője; kolléganőm pedig dr. Garai Borbála.
A kormány álláspontjáról annyiban szeretném tájékoztatni, hogy a tárgybeli kerethatározatot tulajdonképpen a kormány az alkotmányügyi bizottság véleményének megfelelően támogatja. Jelenleg vitás kérdésként szerepel a kerethatározat tekintetében a jogalap. Mint ahogy azt a vélemény is tartalmazza, várhatóan a Bel- és Igazságügyi Tanács júniusi ülésén fog döntés születni erről a kérdésről, hogy miként tudnak a jogalapot vitató tagállamokkal megállapodni. Magyarország kompromisszumkész természetesen, mint ahogy az a véleményben is szerepel. A legelőnyösebb az lenne, ha egy minden büntetőeljárásra kiterjedő, kötelező jogi aktus kerülne elfogadásra. Amennyiben azonban erre a Tanács nem lát lehetőséget megállapodás hiányában, akkor számunkra egy kevésbé kötelező erejű jogi aktus elfogadása is támogatható, hiszen ez is több, mint ha nem születne semmilyen megállapodás a büntetőeljárás garanciái tekintetében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Csákabonyi Balázs képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A szocialista képviselőcsoport támogatja az állásfoglalás elfogadását.
Szeretnék reagálni arra, egyetértünk azzal a megállapítással, hogy a szabályozás magyarországi alkalmazásának nincsenek alkotmányjogi aggályai, és ezt tartjuk a legfontosabbnak. Erre való tekintettel támogatjuk az indítványt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
A határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki a véleménnyel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége a véleménnyel egyetértett.
Soron következik a 3. napirendi pont: szintén egyeztetési eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről; ugyancsak bizottsági véleményt kell kialakítanunk.
Kérem a kormány képviselőit, hogy nevük, beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról. Tessék parancsolni!
Dr. Várhelyi Olivér (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója a kormány álláspontjáról
DR. VÁRHELYI OLIVÉR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Várhelyi Olivér vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai uniós jogi főosztályának vezetője; kolléganőm pedig dr. Gyenge Anikó, a főosztály előadója.
Most kaptuk kézhez a bizottság állásfoglalás-tervezetét. Számunkra az abban foglaltak teljes mértékben elfogadhatók. Annyi szóbeli kiegészítést tennék még az iratokhoz, hogy időközben a Parlament plénuma, tehát az Európai Parlament plenáris ülése április 25-én elfogadta a jogi bizottság által előterjesztett módosító indítványokat. Ezek a módosító indítványok alapvetően a Tanácsban kialakított és a magyar fél által is ambicionált irányba mozdítják a tervezetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelzést.
A határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki egyetért a véleménnyel, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság többsége a véleménnyel egyetért.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 4. napirendi pont tárgyalása: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság H/2812. számon kaptuk kézhez.
Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Vitányi képviselő úr!
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének beszámolóját az elmúlt bizottsági ülésen megtárgyaltuk, és a határozati javaslatról nem hoztunk döntést, arra tekintettel, hogy megvárjuk a helyettes jelentését.
Takács Albert a jelentést elő is terjesztette a tavaly őszi zavargásokkal kapcsolatosan, ezt a jelentést a bizottság megkapta. Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy a jelentés túl általánosan foglalkozik az őszi eseményekkel, és a biztos által megfogalmazott ajánlások és kezdeményezések semmiféle garanciát nem nyújtanak a tekintetben, hogy a jövőben hasonló rendőri túlkapások nem fordulhatnak elő.
Azt kell mondanunk - kicsit erősen -, hogy a jelentés kicsit elbagatellizálja a rendőri intézkedéseket, hiszen 170 feljelentés érkezett rendőrök ellen, 37 gyanúsított van, hatuk ellen már vádat is emeltek.
Túl általánosnak tartjuk a jelentést, tulajdonképpen majdnem minden fejezetét. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tartózkodni fog az országgyűlési határozati javaslat megszavazásától, és módosító indítványt szeretnénk benyújtani hozzá.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két dologban szeretném pontosítani azt, amit képviselő úr elmondott. Az egyik, hogy az előző ülésünkön nem tárgyaltuk meg a határozati javaslatot, tehát nemcsak a szavazásra nem került sor, hanem a vitára sem.
A másik pedig, hogy ez a jelentés nem része az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolónak, hiszen ez a jelentés idén készült; erről majd jövőre fognak beszámolni.
Kérdezem, ki kíván hozzászólni még a vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem, hogy aki általános vitára alkalmasnak tartja a határozati javaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására: ez a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat, melyet T/2839. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének, beosztásának jelzése után röviden tájékoztasson minket a törvényjavaslat lényegéről. Öné a szó.
Pankucsi Zoltán (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm önöket. Pankucsi Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályán dolgozom.
Röviden összefoglalva a törvényjavaslat tartalmát, illetve szükségességét, azt gondolom, arra érdemes kitérni, hogy a 2006/43/EK irányelv elfogadásával maga az Európai Unió is megújította a könyvvizsgálat uniós szintű szabályozását. Ezt az irányelvet át kell vennie Magyarországnak is, legkésőbb 2008 nyaráig. Ez tehát mindenképpen egyfajta jogalkotási kötelezettséggel jár.
Emellett a hatályban lévő könyvvizsgálati szabályozással kapcsolatban is felmerültek gyakorlati kérdések. Nyilván egy ilyen típusú jogalkotásnál ezeket is indokolt figyelembe venni és rendezni, amennyire lehet. Illetve a könyvvizsgálati szabályozás megújítása mindenképpen hozzájárulhat ahhoz, hogy a könyvvizsgálói szakmába vetett bizalom megerősödjön. Talán Magyarországon nem kell arról beszélni, hogy visszaszerezzük ezt a fajta bizalmat a könyvvizsgálói munkával szemben, de azt gondolom, a megerősítés mindenképpen indokolt és célszerű lehet.
A törvényalkotás kapcsán számos olyan kérdéskört kellett szabályozni, amelyet a jelenleg hatályos, 1997. évi LV. törvény nem tartalmaz vagy más struktúrában tartalmaz. Ezért valóban az újonnan szabályozandó kérdéskörök nem illeszthetők bele a jelenleg hatályos törvénybe egy "egyszerű" törvénymódosítás menetében, tehát mindenképpen indokolt volt egy új törvényt alkotni.
Hozzá kell tenni, hogy az új törvény, amely önök előtt szerepel, szintén olyan szabályozási koncepcióból indult ki, hogy a kamarai, illetve a könyvvizsgálói tevékenység szabályai két szinten lesznek meghatározva. A legfontosabb, garanciális típusú elemeket törvények fogják tartalmazni, a nagyon szakmai részletszabályokat pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fogja szakmai önszabályozás keretében kialakítani, azzal, hogy természetesen ezt a törvényben meghatározott garanciális keretek között teheti csak.
A törvénnyel kapcsolatban intenzív, majdnem fél évig, talán még tovább is tartó szakmai egyeztetés folyt. Ennek során és ennek végeredményeképpen, azt tudom mondani, hogy vitás szakmai kérdés, legalábbis szakértői szinten nem maradt fenn. Tehát egy olyan javaslatot tudott a kormány az Országgyűlés elé benyújtani, amellyel szándékaink szerint szakmai szinten nincs már fennmaradt vitás kérdés.
Csak nagyon vázlatosan elmondanám, milyen témakörök szerepelnek a törvényben, anélkül, hogy belemennék a részletekbe.
Mindenképpen szabályozni kellett a könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, mind a kamarai tag könyvvizsgálók, mind pedig a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában; itt néminemű szigorításra is sor került egyébként. Meg kellett határozni, hogy a könyvvizsgálókra vonatkozó nyilvántartások kapcsán milyen előírásokat kell a kamarának betartania. Ez elsősorban adatvédelmi, illetve az adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok miatt volt szükséges. Nagyon szigorú szabályok lépnek életbe a könyvvizsgálók függetlenségének a biztosítására. A könyvvizsgálók felelősségét is próbálja rendezni a törvény, mind szakmai oldalról, mind az anyagi felelősség vonatkozásában.
A jelenleginél sokkal részletesebben szabályozza az új törvény az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés feltételeit. Ez egy állam által elismert szakképesítés, ezért indokolt volt a mainál jóval részletesebben szabályozni ezt törvényi szinten. Meghatározza a törvény a könyvvizsgálói tevékenység minőségbiztosítására vonatkozó szabályokat is. Azt gondolom, ez nagyon fontos eleme a törvénynek, hiszen nem elegendő a könyvvizsgálattal kapcsolatos közbizalom megerősítéséhez egy új törvényt alkotni, valójában nagyon fontos arról rendelkezni, hogy aki ezt a tevékenységet folytatja, annak a munkáját folyamatosan, megfelelő sztenderdek szerint ellenőrizzük is, és aki nem jól végzi ezt a tevékenységet, az megfelelő szankciókban részesülhet, ad absurdum meg is lehet szüntetni a könyvvizsgálói tevékenységét, ha nem jól látja el a feladatát.
Értelemszerűen részletesen szabályozni kellett a Magyar Könyvvizsgálói Kamara működését, felépítését, szerkezetét, jogköreit, feladatait, hiszen pillanatnyilag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az, amelyik gyakorlatilag az összes vagy majdnem az összes könyvvizsgálókkal kapcsolatos feladatot ellátja. Tehát itt is törvényi garanciák kellettek ahhoz, hogy ezek a feladatok megfelelően legyenek ellátva.
S két, a közérdek szempontjából talán igazán nagyon fontos eleme van még a törvénynek: az egyik a könyvvizsgálói közfelügyelet rendszerének a szabályozása. Ennek pontosan az a célja, hogy miközben a könyvvizsgálat szakmai vetületeit egészen jól lehet tulajdonképpen ma már szabályozni, és erre egészen jó beavatkozási lehetőségek adottak mind az Országgyűlés, mind a kormány számára, aközben maga a közérdek vagy a közfelügyelet, ha úgy tetszik, nem feltétlenül jelent meg ezekben a beavatkozási lehetőségekben a korábbiakban. Egyébként európai uniós irányelvi kötelezettség is volt a közfelügyelet kiépítése. A közfelügyeletnek alapvető funkciója lesz az, hogy a könyvvizsgálattal kapcsolatban bárminemű közérdeket érintő probléma észlelése esetén be tudjon avatkozni a könyvvizsgálói folyamatokba. Ez tehát egy alapvetően új intézményrendszer lesz a jelenlegihez képest.
S még egy, a nyilvánosság számára fontos része van a törvényjavaslatnak: ez pedig a kötelező könyvvizsgálati értékhatárnak az emelése. Jelenleg 50 millió forintos nettó árbevételi értékhez van kötve a kötelező könyvvizsgálat Magyarországon, a törvényjavaslat ezt 100 millió forintos árbevételhez köti, azzal, hogy mindezzel a kötelezettséggel egyébként annak is számolnia kell, aki 50 főnél több munkavállalót foglalkoztat. Tehát a mentességet csak az alapozza meg, ha az adott gazdálkodó 100 millió forintos árbevételnél kevesebbet ér el, és egyébként 50 főnél kevesebb főt foglalkoztat.
A másik, könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatos változás pedig az, hogy megszűnik - a törvényjavaslat szerint legalábbis - a részvénytársaságoknál az az előírás, hogy egy részvénytársaság pusztán a cégforma miatt, tehát amiatt, hogy ő részvénytársaság, mindenképpen köteles könyvvizsgálót megbízni. Gyakorlatilag a törvényjavaslat szerint a legkisebb részvénytársaságok elvileg mentesülhetnek a könyvvizsgálat alól, természetesen azzal, hogy ha más törvény miatt ez szükséges vagy más törvény előírja a könyvvizsgálatot az adott részvénytársaság számára, akkor természetesen mégsem mentesül ez alól a kötelezettség alól az adott rt.
Röviden ennyi szerepel ebben a törvényjavaslatban, nyilván ennél jóval szabatosabban és részletesebben kifejtve. Természetesen ha további kérdés van, nagyon szívesen állok rendelkezésükre.
ELNÖK: Köszönöm szépen, azt külön, hogy sokkal részletesebben azért nem fejtette ki. (Derültség.) Köszönöm szépen.
Megnyitom a vitát a törvényjavaslat felett. Ki kíván hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
A határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. S szeretném jelezni, hogy Szakács képviselő úr helyettesíti Turi-Kovács képviselő urat, és ez már az előző szavazásra is érvényes volt.
Rátérünk az ügyrendi kérdések vizsgálatára. Három ilyen kérdésben kell állásfoglalást kialakítanunk. Azt javaslom a bizottságnak, hogy a 6. és 7. napirendi pontban szereplő állásfoglalások kérdésében együttesen vitassuk meg a tervezeteket, hiszen ezek a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság azonos ülésére vonatkoztak. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek kifogása? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Akkor a 6. és 7. pontban szereplő állásfoglalás-tervezetek ügyében a vitát megnyitom. A 6. pontban Varga Mihály képviselő úrnak, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnökének a megkeresése, a 7. pontban pedig az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése szerepel. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A 6. pontra készült ugyebár az általános érvényű állásfoglalás-tervezet...
ELNÖK: Így van.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): ...amely korábban már ezzel a szöveggel előttünk volt, csak levettük a tárgyalását a napirendről. Én ezzel kapcsolatosan nem kívánok különösebbet előadni, egyetértünk az általános érvényű állásfoglalás-tervezettel. Evidenciák ezek, és következnek a Házszabályból, illetőleg az eddig kialakult gyakorlatból.
Ami a másik, a 7. pontot illeti, itt viszont nem értünk egyet az elnök úr javaslatával, tervezetével. A jegyzőkönyv áttanulmányozása kapcsán a következőt lehet az adott ügyben megállapítani ennek az ominózus 4. napirendi pontnak a lezárását illetően. A jegyzőkönyv 19. oldalán az elnök, Varga Mihály fölteszi a kérdést: "Van-e még hozzászóló ehhez a kérdéshez?" Ugye, egy általános kérdés, és erre egy képviselő jelentkezik, Szabó Lajos képviselő úr, ő megkapja a szót, majd az elnök végül is az elnöklés keretében azt közli, hogy a vitát lezárja, további folytatását a napirendi pontnak értelmetlennek tartja; levéllel fordul Szili Katalin házelnök asszonyhoz, megkeresi az alkotmányügyi bizottságot is - ez a korábbi napirendi pont témája, abban érkezett ez a megkeresés -, majd ezután az ülést bezárja.
A jegyzőkönyvben nincs jele annak, hogy bárki is még hozzá kívánt volna szólni. Az kétségtelen - hogy most az elnök úr tervezetének második megállapítására áttérjek -, hogy külön határozathozatal egyébként nem történt. Tehát ha nagyon formalizáltan nézem a dolgot, akkor ezt éppen lehetne kifogásolni, de ha egy bizottság nem ért egyet egy ilyen természetű elnöki döntéssel, akkor ezt azonnal ügyrendi észrevétellé teszik, és kérik a határozathozatalt. Én tehát azt gondolom mind a két mozzanat tekintetében, hogy egy bizottság életszerű működését tekintve semmilyen ok nincs arra, hogy Varga Mihály elnök urat elmarasztaljuk.
Varga Mihály elnök úr föltette a kérdést, hogy van-e még hozzászóló; hozzászólt valaki; utána ezt még egyszer nem tette fel. Szerintem ez ebben a bizottságban számtalanszor így történik, és jó is, hogy így történik, mert nagyon fura lenne, ha elnök úr vagy aki éppen az ülést vezeti, amikor egyszer föltette a kérdést, hogy van-e még hozzászóló, valaki jelentkezik, elmondja a magáét, utána ezt a kérdést még egyszer már nem feltétlenül teszi fel, látja, hogy nem jelentkezik senki - nem jelentkezett senki, a jegyzőkönyv ilyet itt nem rögzített -, hanem szavazásra bocsátja a kérdést. Szerintem ez abszolút korrekt eljárás.
Az pedig, még egyszer, hogy egy napirendrevétellel kapcsolatosan az elnök közöl valamit, ebben a bizottságban is számtalanszor előfordult, hogy amikor maga az elnök úr az elnöki székben összefoglalt valamit, ami formálisan bizottsági állásfoglalást kívánt, senki nem tett észrevételt, mindenki tudomásul vette; elnök úr rutinból még hozzátette a jegyzőkönyv számára, hogy látja, hogy bólogatunk, s utána, anélkül, hogy formálisan csuklógyakorlatokra késztette volna a bizottság tagjait, lezárta a vitát.
Én tehát azt gondolom, Varga elnök úr abszolút korrektül járt el. És gondolok mást is, és ezt szeretném hozzátenni, hogy nem is lenne szabad ezzel az üggyel többet foglalkozni. Azt kell mondjam, hogy ilyen természetű, ilyen megközelítésű ügyrendi vitákat provokálni olyan pitiáner, olyan kisstílű dolog, amikor az ország ott áll az összeomlás határán! Én nem tudom, hogy azok, akik ezt kezdeményezik, fölmérik-e, hogy mit gondolnak a választók egy ilyen vitáról - merthogy ezek nyilvánosak, a jegyzőkönyveink nyilvánosak -, hogy mivel foglalkozunk mi, miközben az ország ilyen helyzetben van.
Képviselőtársaim, nagyon kérem, hogy ehhez a saját feladatunk, képviselői hivatásunk magaslataihoz igazodva próbáljunk már eljárni és az ilyesfajta kezdeményezéseket lenyesegetni. Ennek az égadta világon semmi értelme! Vagy azt akarjuk meghonosítani, hogy az alkotmányügyi bizottságban például ezentúl lessem azt, hogy elnök úr fölteszi-e a kérdést, még egyszer formálisan, és ha véletlenül elfelejti, akkor beadjunk egy ügyrendi panaszt? Hát ezért vagyunk mi itt? Ezért választottak meg minket a magyar parlamentbe?
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Anélkül, hogy az érdemi vitában részt vennék, azt azért szeretném jelezni, hogy ha hozzánk fordulnak, miután ügyrendi bizottság is vagyunk, nekünk állást kell foglalnunk a kérdésben. (Dr. Salamon László: Bocsánat, nem rólunk beszélek, hanem a kezdeményezőről.) Ezt nem kerülhetjük el.
Csiha képviselő asszony kért szót.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Magam sem gondolom, hogy az ügyrendi megkeresések tárgyalásában és az azokról hozott döntéseinkkel társadalmi feszültséget akár gerjesztenénk, akár megoldanánk. De hát ez a dolgunk. Aminthogy azóta ez a dolgunk, amióta ez az Országgyűlés létezik. Van, amikor ezt önálló bizottságban tesszük, van, amikor ezt egy ilyen bizottság feladatkörébe utalja az Országgyűlés; most ezzel állunk éppen szemben.
A továbbiakban persze már nem értek olyan nagyon egyet Salamon képviselőtársammal. Abban igen, hogy az általános érvényű állásfoglalás evidenciákat tartalmazna, de miután ezek fölött is szokott vita lenni, ezért nem árt, ha ezt néha általános érvényű állásfoglalásban is rögzítjük. Úgyhogy azt gondolom, erről több szót nem érdemes vesztegetni.
Amire viszont érdemes vesztegetni, az az eseti jellegű állásfoglalás. Képviselőtársam nem mindig volt ilyen nagyvonalú és megengedő az ilyesfajta bizottsági ülésvezetésekkel kapcsolatosan. Együtt ültünk olyan bizottságban, amikor képviselő úr elnökként- igaz, ellenkező széken ülve és ellenkező politikai érdektől indíttatva -, hát bizony, a formális szabálysértéseket is szabálysértéseknek minősítette. És itt sincs másról szó. (Dr. Salamon László: Egyet mondjon!) Elég vastag az állásfoglalásokkal kiegészített Házszabályunk, ami az 1998-2002-es időszakot jellemezte, abból a közel hetven állásfoglalásból elég sok olyan van. (Dr. Salamon László: Egyet mondjon!) Érdemes lenne ezt egyszer végigelemezni.
De most nem ez a napirendünk tárgya, hanem az eseti jellegű állásfoglalás, amelynek az érdemét maga képviselő úr sem vitatta, magyarán azt, hogy többségi szavazással elfogadódik egy napirend, mely napirendnek a tárgyalását szabályszerűen megkezdi az elnök, mely napirendet úgy zár le, hogy sem az elnapolásról, sem az érdemi döntésről szavazást nem rendel el. Azt gondolom, ez mindenféleképpen egy házszabályi szabálynak a megsértése, amely házszabályi szabályokat a saját maga működésére hozza az Országgyűlés, ilyenképpen tehát illik azokat betartani.
A másik házszabálysértés, nevezetesen az, hogy nem győződött meg az elnök úr arról, van-e még egyéb hozzászóló a vita lezárása előtt, ez ténykérdés. Igaz, hogy egy felszólalóval korábban ezt a kérdést már föltette, de az is az életszerűséghez tartozik, és én úgy emlékszem Salamon képviselőtársam ülésvezetésére is és úgy emlékszem Avarkeszi elnök úr ülésvezetésére is és még nyilván egy csomó más ülésvezetésre, hogy mindaddig föl kell tenni ezt a kérdést, hogy kíván-e még valaki szólni vagy van-e még valakinek észrevétele, amíg el nem fogynak a fölszólalók. S azt meg kell állapítani, hogy nincs további fölszólalás, az előterjesztőé a szó, és utána szavazás. Ez a rendje a Házszabály szerint a napirendek tárgyalásának. Ha ettől valaki eltér, akármennyire is nagyvonalúan kezeljük az ülésvezetéseket, az bizony házszabálysértés. Egy házszabálysértésért természetesen sem pénzbírság, sem fővesztés nem jár, de hogy megállapítsuk időnként, és ezzel figyelmeztessük mind a 386-unkat arra, hogy ha valamilyen tisztséget látunk el a tisztelt Házban, akkor a Házszabály rendelkezéseit meg kell tartani, úgy gondolom, nem fölösleges, ezért én egyetértek ezzel az állásfoglalással is.
Köszönöm. (Dr. Fodor Gábor érkezik az ülésterembe.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek a hozzászólásra jelentkező Szép Béla képviselőtársunktól - és lehet, hogy most súlyos házszabálysértést fogok elkövetni -, de megkérdezem a bizottságtól, hogy egy olyan képviselőtársunknak, aki nem tagja már a bizottságnak, és nem a napirendi ponthoz kíván hozzászólni, hanem szeretné megköszönni az eddigi együttműködést, szót adhatok-e. Van-e valakinek kifogása ez ellen? (Dr. Salamon László: Szavaztasson, elnök úr, mert ez a szabály! - Derültség.) Ki ért egyet azzal, hogy Fodor Gábor képviselő úrnak szót adjak? (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom, hogy egyhangú szavazással a bizottság egyetértett.
Parancsoljon, képviselő úr!
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy néhány szóban elbúcsúzzam a bizottságtól. Ezt mindenképpen meg akartam tenni, hiszen hosszú ideje dolgozunk együtt, és igazán kiváló embereket ismerhettem meg itt a bizottságban.
Meg kell mondjam, nagyon jól éreztem magam itt mindig, és nagyon örülök, hogy együtt dolgozhattunk. Ha végiggondolom, tulajdonképpen 1996 óta - egy megszakítással - folyamatosan az alkotmányügyi bizottság tagja voltam, úgyhogy elég sok mindenkit ismertem meg az itteni munkában. Egy biztos, hogy a magam részéről mindig büszke voltam arra, hogy ez a bizottság az egyik legfontosabb bizottsága a parlamentnek. Az első időszakban, amikor még jó és érdekes mondásokat tartottunk számon, volt is egy képviselő, aki főbizottságnak nevezte rendszeresen az alkotmányügyi bizottságot. Hát igen, az alkotmányügyi bizottságnak mindig kiemelt szerepe van. Úgyhogy én ezért nagyon hálás vagyok, hogy itt lehettem; a bizottságnak munkatársainak is, akikkel igazán kiválóan lehetett együtt dolgozni; elnök úrnak, a bizottsági tagoknak is nagyon köszönöm az együttlétet, a sok-sok segítséget és az értelmes, okos vitákat, amelyeket itt lefolytattunk egymással.
S szeretnék nagyon sok sikert kívánni a bizottság tagjainak az elkövetkezendő időre, és szeretnék számítani is a bizottságra.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Én is szeretném megköszönni az eddigi munkáját, és engedje meg, hogy miniszteri tevékenységéhez sok sikert kívánjak. (Dr. Csákabonyi Balázs: A bizottság nevében is.) Arra nincs felhatalmazásom. (Derültség.) Köszönöm szépen.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, és további jó munkát kívánok. (Távozik az ülésteremből.)
ELNÖK: Köszönöm, folytatjuk a napirendi pont tárgyalását. Szép Béla képviselő úr kért szót.
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. A 6. és 7. napirendi pontban szereplő két állásfoglalásról is van véleményem. Az általános érvényű állásfoglalással kapcsolatban az az álláspontom, hogy amennyiben változatlan tartalommal fogadjuk el ezt a tervezetet, akkor ez komoly kockázatokat fog hordozni a jövőben a bizottságok működésére vonatkozóan. Gondolok itt arra, hogy miközben a három bekezdésből álló szöveg második bekezdése egyértelműen azt tartalmazza, hogy a bizottsághoz, illetve a bizottság elnökéhez címzett irat, levél, belső jelentés tartalma dönti el, hogy mi is a teendő, miközben a harmadik bekezdés javaslatként foglalja magában azt, hogy a bizottsági ügyrend tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek eligazítást adnak a felmerült kérdésben, eközben aggálymentesen és feltétlen feljogosításként az első bekezdés olyan feljogosítást ad a bizottság elnökének, amely megítélésem szerint komoly kockázatot, aggályt jelent. Egyszerűen azért, mert tudhatjuk, hogy a bizottság elnökéhez címzett levelek jellegüknél, tartalmuknál fogva, udvariasságból ugyan a bizottság elnökéhez vannak címezve, de nem magánügyet tartalmaznak, és nem személyes címzés az, ami itt szerepel, hanem közügyben, a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben magához a bizottsághoz fordulást tartalmazza. Ennek következtében én úgy gondolom, hogy nem lehet a bizottság elnökét - és ez most független attól, hogy melyik oldalon ülünk - olyan jogosítvánnyal ellátni, ami gyakorlatilag számára mintegy személyes levelek fölötti rendelkezést tesz lehetővé, hogy azt bizottság elé tárja vagy sem, döntést kér vagy sem. Úgy gondolom, ezzel elvonná azt a jogot, amelyet eltérő rendelkezés hiányában a parlamentre vonatkozó szabályok miatt alkalmazni kell a bizottságra, ami szerint maga dönt a megtárgyalandó napirendekről, sőt kiemelten a napirendek módosítására vonatkozó javaslatokról még megelőzően is kell dönteni, tehát ezt a lehetőséget a Házszabály még külön ki is emeli.
Ezért abban a formájában, hogy a harmadik bekezdés csak javaslatot tartalmaz, az első bekezdés viszont a bizottsági elnöknek az általános érvényű állásfoglalásban egy feltétlen, a bizottság jogkörét lerontó jogkört biztosít, ezt ebben a formájában én nem tudom támogatni.
A 7. napirendi pont tekintetében maximálisan egyetértek Csiha Judit képviselőtársam véleményével. Hiszen aki áttanulmányozta - és Salamon képviselő úr hivatkozott rá, hogy alaposan áttanulmányozta - a jegyzőkönyvet, az láthatja, hogy egy sajátos lezárása történt ennek a napirendnek. Ugyanis tartalmilag elnapolást lehet kikövetkeztetni a szóhasználatból, ebben az esetben viszont kellett volna bizottsági döntés; miközben valójában a lezárás kifejezést alkalmazta, amit követően pedig a Csiha képviselő asszony által elmondott eljárás szerint lett volna még egy-egy hozzászólásra, illetve az előterjesztő véleményének a kifejtésére lehetőség; és ami a legfontosabb: mivel érdemi javaslatok hangzottak el a bizottság ülésén, ezért ezekről dönteni, szavazni kellett volna. Ennek a két eljárásrendnek a figyelmen kívül hagyása feltétlenül magában hordozza a Házszabály megsértését, ezért így a 7. napirendben megfogalmazott eseti állásfoglalással egyetértek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, Salamon képviselő úr kért ismételten szót. Öné a szó, parancsoljon!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miután sikerült közbeszólásommal elnök urat megóvni attól a vétektől, amiért most Varga Mihály elnök urat el fogja a kormánypárti többség ítélni - ugye, ugyanaz történt: egyetértettünk Fodor képviselő úr, ma már valószínűleg miniszterré kinevezett volt bizottsági tagtársunk megszólalási lehetőségében, de valóban, formalizáltan, egy kézfelemeléssel ezt meg kellett erősítenünk -, tehát miután ezt sikerült biztosítanom a közbeszólásommal, azért zárójelben hadd tegyem hozzá, hogy egy icipici kis házszabálysértést az elnök úr azért csak elkövetett ennek ellenére. Mert az a szabály, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek felváltva kell szót adni, az sérült, miután Csiha Judit után nem én kaptam szót, hanem a Szocialista Párt képviselője. De megígérem, elnök úr, hogy nem fogunk emiatt...
ELNÖK: Tévedés, mert ez ismételt hozzászólás.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): ...ismételt hozzászólásnál is - de megígérem, elnök úr, hogy emiatt nem fogunk ügyrendi panasszal élni az alkotmányügyi bizottságnál. (Derültség.)
Ami a vita érdemét illeti, egyrészt én azt gondolom, hogy az elnök úr általános érvényű állásfoglalás-tervezete - az imént elhangzott hozzászólás ellenére is - helytálló, mert bevett gyakorlat az, hogy az elnökhöz érkező megkereséseket az elnök kezeli. Egyébként a bizottság abban a helyzetben van, hogy amit napirendre akar vetetni, azt napirendre is veszi. Ez meg is történt a jelen ügyben is egyébként, mert a miniszterelnök megkeresése végül is napirendi javaslat következtében felkerült a bizottság napirendjére. Tehát ebből a szempontból a Házszabály is kerek meg a gyakorlat is kerek. Én tehát változatlanul helyénvalónak tartom az általános érvényű állásfoglalást az imént elhangzott érvek ellenére is.
Ami pedig az eseti állásfoglalást illeti, ott Csiha Judit képviselő asszony fejtegetésére két dolgot mondanék. A '98-2002-es ciklusban, amikor az ügyrendi bizottság elnöke voltam, született mintegy nyolcvan-valahány állásfoglalás - valamennyi hiánytalanul hatályban van. Egyébként nem egészen értettem, nem derült ki világosan, mi volt a probléma az én akkori elnöki tevékenységemmel, és ez most hogyan került összehasonlításra az esettel. Általában nem volt formalizált kifogás az ülésvezetéseimmel szemben. Tehát nem is értem most sem, hogy mire akart az elnök asszony utalni, de én állok elébe, ha úgy gondoljuk, hogy ezt itt most ebben a napirendi pontban ki kell vitatni. Egy biztos: valamennyi állásfoglalás - egyetlenegy kivételével, ami egy plenáris ülésen történtekkel kapcsolatosan született meg annak idején - a mai napig hatályban van.
Ami pedig a szavazást, illetve, hogy így mondjam, a hallgatólagos helybenhagyást illeti, ami például Fodor Gábor iménti megszólalása kapcsán hasonlóképpen lezajlott ebben a bizottságban is, erre csak azt tudom mondani: álláspontom szerint a bizottság gyakorlatában az egyetértő hallgatás egyenértékű a pozitív döntés meghozatalával. A jelen esetben a jegyzőkönyv tanúsága szerint ez történt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem; a vitát lezárom.
A határozathozatalokra kerül sor.
Először az általános érvényű állásfoglalást teszem fel szavazásra, amelyet Varga Mihály elnök úr kezdeményezett. Kérem, aki az általános érvényű állásfoglalással egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság nagy többsége az általános érvényű állásfoglalást elfogadta.
Ezekután az eseti jellegű állásfoglalásra kerül sor, melyet az MSZP-képviselőcsoport kezdeményezett. Kérem, aki egyetért vele, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság többsége az eseti jellegű állásfoglalást elfogadta.
Soron következik a 8. napirendi pont: Korózs Lajos képviselő úr, az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnöke kereste meg a bizottságot az albizottsági delegálásra vonatkozó szabályok értelmezése tárgyában. A tervezetet a bizottság tagjai megkapták.
Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Akkor a határozathozatalra kerül sor. Megkérdezem, ki az, aki az általános érvényű állásfoglalással egyetért. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel elfogadta.
Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Előreláthatóan e héten újabb ülést nem kell tartanunk.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy jövő héten csütörtökön kerül sor a bizottsági nyílt napra az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban. Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy nagyon nagy számban reagáltak megkeresésünkre az igazságszolgáltatásban dolgozó országos, megyei vezetők. Előreláthatóan százon fölül vagy akár több száz részvevő lesz a Felsőházi teremben. Tisztelettel felhívom a bizottság tagjainak figyelmét, hogy aki részt tud venni, feltétlenül vegyen részt ezen. Úgy gondolom, nagyon izgalmas, szakmailag hasznos tanácskozás lesz.
Köszönöm szépen. A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 10 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea