AIÜB-11/2007.
(AIÜB-36/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. április 2-án, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat (T/2593. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, válaszok, vélemények*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Zárószavazás előkészítése*
- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)*
Dr. Lázár János képviselő úrnak, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének megkeresése a 2007. február 16-i együttes bizottsági ülés vezetése tárgyában (AIÜB/1-3/2007.); állásfoglalás kialakítása*
Hozzászólások*
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) ügyrendi indítványa a vita felfüggesztéséről*
Szavazás a tárgyalás elnapolásáról*
Egyebek*
1.Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2.A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat (T/2593. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.Zárószavazás előkészítése
- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)
4.Dr. Lázár János képviselő úrnak, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének megkeresése a 2007. február 16-i együttes bizottsági ülés vezetése tárgyában (AIÜB/1-3/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) megérkezéséig dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Rajmon Balázs osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 35 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívott vendégeket, a bizottsági ülés részvevőit.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Szép Béla helyettesíti Simon Gábort, Balsai István Kontrát Károlyt, Csiha Judit Toller Lászlót, Csákabonyi Balázs Kovács Szilviát, Vitányi István Szakács Imrét, én pedig Fodor alelnök urat helyettesítem. A bizottság ülése határozatképes.
A kiküldött meghívóban szereplővel egyező módon teszek javaslatot az ülés napirendjére. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétel? (Nincs.) Ilyet nem látok. Kérem, aki a napirendet elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta ülésünk napirendjét.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2425. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
A kiegészítő ajánlás 18 pontból áll. Néhány pontot előterjesztője visszavont, ezt majd jelezni fogjuk.
Az 1. pontban a környezetvédelmi bizottság javaslata szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőit, nevük és beosztásuk jelzése után jelezzék, egyetértenek-e az 1. pontban szereplő indítvánnyal.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Bemutatom munkatársnőmet, dr. Pénzes Zsuzsannát, aki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogalkotásért felelős szervezeti egységének főosztályvezető-helyettese. S engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Gosztonyi Ádám vagyok, ugyanennek a szervezeti egységnek a főosztályvezetője.
Az 1. pontban szereplő indítványt a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő egyetért az indítvánnyal. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
A 2. pontban szintén a környezetvédelmi bizottság indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László indítványa, összefüggésben a 4. pontban ismertetett javaslattal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontot elbíráltuk.
Az 5. pontban Katona Kálmán képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontot a benyújtója visszavonta.
A 7. pontban Pettkó András képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban Orosz Sándor képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban Katona Kálmán képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 10. pontban a környezetvédelmi bizottság indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. és 12. pontban szereplő indítványt a benyújtója visszavonta.
A 13. pontban Orosz Sándor képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pontban a környezetvédelmi bizottság indítványa szerepel, összefüggésben a 15. és 17. pontban szereplő javaslatokkal. Mindháromról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 16. pontban szintén a környezetvédelmi bizottság indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 17. pontot elbíráltuk.
A 18. pontban a környezetvédelmi bizottság javaslata szerepel, nyelvhelyességi pontosítások. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönjük szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Soron következik a 2. napirendi pontunk: a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat, amelyet T/2593. számon kaptunk kézhez. Az általános vitára való alkalmasságot kell megtárgyalnunk első helyen kijelölt bizottságként.
Megkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után röviden tájékoztasson minket az előterjesztésről.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és rendészeti kodifikációs főosztályának osztályvezetője.
A tárgybeli törvényjavaslatról nagyon röviden annyit mondanék, hogy európai uniós jogi kötelezettségünknek teszünk eleget ennek a törvénynek a megalkotásával. Ez egy önálló törvény, amely külön szabályozná a szabálysértési jogsegély eseteit. Ennek külön törvénybe foglalásának indoka relatíve egyértelmű, hiszen klasszikusan a jogsegély jellegű jogintézményeket mindig külön törvényben szabályozza a magyar jogalkotó.
A tartalmát tekintve tulajdonképpen két részre bontható a törvényjavaslat: egyrészt a szabálysértési eljárási jogsegélynek a szabályozása, másrészt pedig a jogerősen kiszabott pénzbírságok más állam részére történő átadása, illetőleg más államtól történő átvételére vonatkozó szabályok.
Nagyon röviden annyit jegyeznék meg, hogy az eljárási jogsegély gyakorlatilag valamennyi szabálysértési tényállás esetében lehetséges a törvény tervezete szerint. Ezzel szemben a pénzbírság átadására és az átvételére vonatkozó szabálysértési jogsegély differenciáltabban kerül meghatározásra. Ennek a lényege, hogy a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat más államtól történő átvételére azon szabálysértések esetén van lehetőség, ahol a kiszabott pénzbírság összege a 70 eurót meghaladja, átadására pedig a törvény mellékletében meghatározott szabálysértések esetében akkor, ha az ezek miatt kiszabott pénzbírság összege a 150 eurót meghaladja.
Még annyit jegyeznék meg mindösszesen, hogy a központi hatóságok tekintetében az eljárási jogsegély esetében a Legfőbb Ügyészség a központi hatóság, míg a szabálysértési pénzbírság átvétele, illetőleg átadása tekintetében a külön rendeletben kijelölendő Országos Rendőr-főkapitányság lesz a központi hatóság.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megnyitom a vitát, tájékoztatom a bizottság, hogy Répássy alelnök úr helyettesíti Dorkota Lajos képviselő urat.
Megnyitom a vitát. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Rubovszky képviselő úrnak adom meg a szót.
Kérdések, válaszok, vélemények
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen, én alapvetően két kérdést szeretnék föltenni. Az egyik: az eljárási jogsegély esetén, amikor a külföldi megkereső kérésére tanút, szakértőt vagy elkövetőt hallgat meg a szabálysértési hatóság, kiköti a törvény, hogy a meghallgatás során figyelembe kell venni a megkereső állam erre vonatkozó jogát is. Szeretném megtudni, hogy mondjuk, a kisújszállási szabálysértési előadó honnan fogja megtudni a belga szabálysértési jogot. Készül-e a kormányzat arra, hogy a végrehajtási rendeletben itt valami kioktatási kötelezettség legyen? Mert erre kitér, és valószínűsíthető, hogy a két jog nem lesz azonos, mert azt mondja, hogy a magyar jognak és a megkereső állam jogának a meghallgatásra vonatkozó szabályait is be kell tartani.
A másik pedig: azt szeretném megkérdezni, azt mi indokolja, hogy a magyar hatóságot a külföldi hatóság a végrehajtás során megkeresheti 70 eurót meghaladó szabálysértés miatt kiszabott bírság esetén - a magyar hatóságnak ez a lehetősége miért csak 150 euró fölött áll fenn? Amikor az európai uniós irányelv a 70 eurós határt szabja meg, mi miért emeljük ezt 70 helyett 150-re?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr, őt követi majd Répássy alelnök úr és Szép Béla képviselő úr.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is két kérdéssel kezdeném. Az egyik kapcsolódik ahhoz, amit Rubovszky képviselő úr föltett, ez a 70 és 150 euróval kapcsolatos kérdés. Én alapvetően értem azt a törekvést, hogy annak az államnak kell állnia a költségeket, amelyet megkerestek, de azért hadd kérdezzem meg azt, nem lenne-e szerencsés valóban szintén 70 euróban szabályozni mindkét oldalt, tehát a megkeresésnél és a megkeresetté válásnál is ez a 70 euró szerepelne. Hiszen úgy gondolom, méltánytalan hátrány érheti a magyar állampolgárokat a külföldi állampolgárokkal szemben, ha ez a szabályozás így marad, és lehet, hogy ez nyomósabb érv, mint hogy kicsit többe kerülne az eljárás. Ez az első kérdésem.
A második kérdésemet, ha úgy tetszik, csak a biztonság kedvéért teszem föl. A 19. §-ban szabályozott esetben, amikor a megkeresés, illetve az adatszolgáltatás arra vonatkozik, hogy ha bármilyen szabálysértés történt egy gépjárművel, akkor az üzemben tartójának nevét, lakcímét, s a többi, tehát az adatait ki lehet adni, akkor ez megfelel-e az adatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek?
Köszönöm szépen; gondolom, a véleményt majd a későbbiek során fejthetem ki. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, azt javaslom, hogy előbb a kérdésekre válaszolhasson az előterjesztő, mert én véleményt szeretnék majd kifejteni.
ELNÖK: Jó. Szép Béla képviselő úr kérdezni kíván vagy véleményt mondani?
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Alapvetően kérdezni szerettem volna, de a kérdésem már Rubovszky és Bárándy képviselőtársaim részéről is elhangzott a 70 és 150 euró eltérése tekintetében. Amennyiben a véleményemet is elmondjátok, akkor attól is el fogok állni. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor kérem, először válaszoljon a feltett kérdésekre, utána pedig elhangzanak a vélemények.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdésre a válaszom a következő. A tervezett 14., illetve 15. § tekintetében a tanú, a szakértő, illetőleg az eljárás alá vont személy meghallgatása kapcsán a tervezet valóban azt tartalmazza, hogy figyelemmel kell lenni a megkereső állam jogára is. Ez klasszikusan a jogsegély területen általános szabálynak tekinthető. A bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény is tartalmaz ilyen jellegű rendelkezést, többek között ezért is van jelentős szerepe a jogsegély tekintetében a központi hatóságnak. Ebben az esetben azt tudom mondani, hogy nyilván a Legfőbb Ügyészség minden jogszabályi tájékoztatási kötelezettséget megad az eljáró kisújszállási hatóságnak, és természetesen, amennyiben szükséges, itt elsősorban nem jogszabályi szintű, belső utasítások tekintetében lehet ezt a tevékenységet tovább segíteni, tovább precizírozni. Erre ez lenne a válaszom.
A további három kérdés tulajdonképpen mind a 70 euró, illetve a 150 euró közötti különbségre utalt. Szeretném azt elöljáróban leszögezni, hogy az Európai Unió 2005. évi kerethatározata kifejezetten azt mondja, hogy a megkeresések teljesítése esetében kötelező a 70 euró fölötti pénzbírságokat teljesíteni, viszont az átadások tekintetében, tehát amikor példának okáért Magyarországon kerül kiszabásra bármilyen szabálysértési pénzbírság, ezek esetében a tagállam eldöntheti, hogy milyen összegeknél kívánja az átadást kezdeményezni. Ennek elsősorban az az oka, hogy egy jogsegély teljesítése rettentő nagy munkateherrel, fordítási költséggel, nagyon nagy adminisztratív teherrel jár. Nem biztos, hogy ha a 70 eurót átszámítjuk, akkor 10-12-13 ezer forintos szabálysértési bírságok esetében valóban érdemes egy több százezer forintos jogsegélyeljárást beindítani. Itt pusztán ez volt a jogalkotónak a megfontolása. S hangsúlyozom, éppen ezen okból a kerethatározat ezt lehetővé is teszi, hiszen ez minden egyes tagállamra vonatkozik, és ők is a saját kezdeményezésüket nem kötelesek természetesen 70 eurónál megtartani, hanem ezt jelentősen emelhetik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Répássy alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az álláspontunkat szeretném röviden ismertetni. Összességében támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását és ezzel együtt az elfogadását is. Elképzelhető, hogy lesz módosító indítványunk, például azokban a témakörökben, amelyek itt felmerültek, de összességében támogatjuk, és javasoljuk, hogy a bizottság is támogassa a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr?
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is úgy gondolom, hogy a nemzetközi egyezménynek megfelelően és szakszerűen került megalkotásra ez a törvényjavaslat. Külön kiemelném benne, hogy tartalmazza a büntetőügyekben alkalmazható, illetve alkalmazandó jogsegéllyel kapcsolatos hasonló tartalmú, hasonló témájú jogszabálynak a garanciarendszerét, amely itt a szabálysértési ügyeknél is igen nagy jelentőséggel bír. Ezen kívül, ha úgy tetszik, a technika fejlődését is figyelembe veszi, gondolok itt például a telefonon történő megkeresésnek a lehetőségére.
Tehát összességében jó javaslatnak tartjuk, és a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatni fogja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szép Béla képviselő úr!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Számomra a 70 és 150 euró közötti eltérés nem igazán került kellő indokkal alátámasztásra. Két szempont figyelembevételével módosító indítvány beadását, illetve a majdani módosító indítvány támogatását kérem megfontolni.
A két szempont egyike az arányosság, hogy a külföldi, illetve magyar elkövető között ily mértékű aránytalanság, amely több mint kétszeres bírságszintet követel meg, nem elfogadható.
A másik, hogy meggyőződésem szerint igazán az az érdekünk, hogy a Magyarországon kiszabott bírságoknak legyen súlya, legyen visszatartó ereje, mert amennyiben tudja az elkövető, hogy 150 euró alatti bírság nem hajtható végre a saját lakóhelye szerinti országban, ebben az esetben ennek semmilyen visszatartó hatása nincs, meggyőződésem szerint nem szolgálja a büntetéskiszabás céljait.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky képviselő úr!
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Nagyon szépen köszönöm. Azzal szeretném még az előttem szóló képviselő úr véleményét megtoldani, hogy ez egy lehetőség, és nem kötelezettség. Azt írja, hogy a 150 euró fölöttire kérheti. Én is azon az állásponton vagyok, mint a képviselő úr, hogy igenis, legyen benne a szövegben a 70 eurós lehetőség, aztán majd a hatóság vagy él vele, vagy nem. Ez az egyik.
A másik pedig: én nem kaptam megnyugtató választ arra, hogy ha a szabálysértési előadónak gondjai vannak, akkor fordulhat a Legfőbb Ügyészséghez. Azt hiszem, ezt valahogy a törvényszövegbe bele kellene dolgozni, és majd ennek megfelelően megpróbálunk módosító indítványt előterjeszteni.
Köszönöm szépen. De egyébként mi is támogatjuk a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? Úgy látom, hogy nem.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, kíván-e reagálni.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a határozathozatal következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Fölkérem Bárándy Gergely képviselő urat, hogy a bizottsági álláspontot ismertesse a plenáris ülésen.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 3. napirendi pontunk: zárószavazás előkészítése, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/1917. számon kaptunk kézhez. Az előterjesztő módosító indítványokat nyújtott be, és előttünk fekszik egy bizottsági módosító javaslat tervezete. Először az ajánlás pontjain megyünk végig.
Az ajánlás 1. pontjában az előterjesztő tíz helyesírási pontosítást javasol. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem. Aki egyetért az 1. pontban foglalt javaslatokkal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel elfogadta a javaslatot.
A 2. pontban szintén az előterjesztő javaslata szerepel. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban szintén az előterjesztő javaslata szerepel. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Előttünk fekszik egy bizottsági módosító javaslat tervezete. A múlt heti szavazás során kialakult egy szóismétlés, illetve ismételt megfogalmazás, ezt kívánnánk ezzel a módosító indítvánnyal kiküszöbölni. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e ezzel a javaslattal.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, egyetértek.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát az előterjesztő egyetért. Kérem, aki támogatja, hogy benyújtsuk ezt a módosító indítványt, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel úgy döntött, hogy benyújtjuk.
Az egységes javaslat 89. § (5) bekezdésének elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata lesz majd szükséges. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nincs.) Úgy látom, hogy nincs.
Köszönöm szépen, a napirendi pont vitáját lezárom.
Soron következik a 4. napirendi pont tárgyalása: dr. Lázár János képviselő úrnak, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének megkeresése a 2007. február 16-i együttes bizottsági ülés vezetése tárgyában; állásfoglalás kialakítására van szükség. Az előző héten tárgyaltuk volna, de miután akkor számos napirendi pontot tárgyalnunk kellett és elhúzódott az ülés, ezért, ha jól emlékszem, Salamon képviselő úr javaslatára akkor levettük napirendről; most kerül sor a megtárgyalására.
Az általános érvényű állásfoglalás tervezetét a bizottság tagjai megkapták a jegyzőkönyvvel együtt, illetve Lázár elnök úr megkeresésével együtt.
Az állásfoglalás tervezete felett a vitát megnyitom. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az állásfoglalás-tervezet szerintem nem jó. Az első mondattal nincs önmagában baj: "A Házszabály a bizottságok önálló ülését tekinti fő szabálynak." - így igaz.
A második mondat is helyénvaló: "A Házszabály 8. §-a több bizottság közös eljárására úgy ad lehetőséget, hogy részletező eljárási szabályokat nem ír elő." Valóban, külön részletes szabályokat nem találunk a Házszabályban az együttes ülésre. Hozzáteszem, a kontinentális jognak egyébként az is a szépsége, hogy nem kazuisztikus. Ez tehát azért nem azt jelenti, hogy a Házszabályban nem lennének meg azok a szabályok, amelyek megfelelő értelmezésével az együttes ülés vezetésére vonatkozóan ne tudnánk egyértelmű jogi álláspontot kialakítani. Ezek a szabályok a következők:
Az egyik: az önálló bizottsági ülés kapcsán megfogalmazódott az a szabály, hogy az ülést az elnök vezeti. Hozzáteszem, nem a bizottság dönti el, hogy ki elnököl az ülésen. Olyannyira nem, hogy amikor az elnök nem ér rá, akkor az Országgyűlés működésére vonatkozó általános szabályok mutatis mutandis alkalmazása szerint az elnök jelöli ki azt az alelnököt, aki az ülés vezetését átveszi. A mi gyakorlatunkban is megtörténik ez nagyon sokszor, amikor elnök úr hozzá kíván szólni, s akkor elnök úr dönti el, hogy a kormánypárti vagy az ellenzéki pártból kikerült alelnök vegye át az ülés vezetését. Az tehát, hogy bizottság döntsön az elnöklésről, ilyen a Házszabályban nincs önálló bizottságnál.
Ezek után van egy másik szabály, miszerint a bizottság ülését az elnök készíti elő. Aztán van egy olyan szabály, a harmadik szabály, hogy két bizottság együttesen is ülést tarthat. Ezekből a szabályokból teljesen egyértelmű - hangsúlyozom, különös tekintettel az ülés előkészítésére vonatkozó elnöki kötelmekből -, hogy az együttes ülést is a két bizottsági elnöknek kell előkészítenie, és nekik kell egyetértésre jutniuk. S mindebből következik, hogy ha önálló bizottsági ülésen nem lehet ügyrendi javaslattal az elnököt, hogy így mondjam, kihelyezni az elnöklési pozíciójából, akkor együttes ülésen sem lehet a két elnök által előkészített módon kialakított ülésvezetést ügyrendi indítvánnyal befolyásolni.
Úgyhogy erre tekintettel szerintem az állásfoglalás nem helytálló. Meg kell állapítani, hogy az ülés vezetése tekintetében előterjesztett ügyrendi javaslat nem volt házszabályszerű, és szerintem nem is lett volna szabad szavazásra bocsátani ebből adódóan, mert házszabályellenes ügyrendi javaslatot nem lehet megszavaztatni. Ha valamiben az ülésvezető elnök hibázott, akkor ebben hibázott, hogy elrendelte a határozathozatalt. Ez az egyik.
A másik pedig: elnök úr tervezete zárójelben utal arra, hogy "a magántanácskozmányra vonatkozó részével a bizottság érdemben nem foglalkozik, mert képviselők plenáris és bizottsági ülésen kívüli megbeszélései nem tartoznak a Házszabály hatálya alá". Ez egyébként teljesen helytálló. A baj csak az, hogy ha kezembe veszem az ülés jegyzőkönyvét, akkor ez ebből nem derül ki. Miután az elnök az ülést berekesztette, a jegyzőkönyv ugyanúgy folytatódik, mintha mi sem történt volna. A tényt tartalmazza ugyan a jegyzőkönyv, hogy az ülés be lett rekesztve, a gyorsíró lejegyezte, és ebből adódóan a jegyzőkönyv tartalmazza azt is, hogy az ülésvezető elnök eltávozik - és ezek után folytatódik a tárgyalás vezetése, mintha mi sem történt volna. Olyannyira, hogy a 31. oldalon a jegyzőkönyv olyat tartalmaz, hogy "ELNÖK: Parancsoljon, főigazgató úr!" Tehát ebben a jegyzőkönyvben, amely állítólag elnök úr által is helyesen - én most erről a tervezetről beszélek -, tehát a tervezetben helyesen magántanácskozmánynak van minősítve, valaki elnök.
A másik dolog: ha valamiben hibázott a két bizottsági elnök, ha ezt a jegyzőkönyvet itt a végén aláírta. De úgy tudom egyébként, ezért mondom, hogy ha valaki hibázott, mert úgy tudom, Simicskó István elnök úr nem itt írta alá, hanem ott, ahol az ülés megszakadt - ilyen információm van tőle -, Lázár János pedig még tudomásom szerint nem írta alá, de ezt nem tudom, mert egy héttel ezelőtt nem tartózkodott itthon, és addig nem írta alá; hogy aztán azóta megtörtént-e, ezt nem tudom.
Azt tehát el kell mondani, az tulajdonképpen tarthatatlan, hogy egy parlamenti jegyzőkönyv ne ott érjen véget, ahol az ülést berekesztik. Ha ironizálni akarnék, akkor azt mondanám, hogy a további szöveg egy lehallgatási jegyzőkönyv. (Közbeszólások az MSZP-frakció részéről.) Mondom, ha ironizálni akarnék, képviselő úr - nem sikerült, nem is fog. Önök erre nem érzékenyek, és nem is reméltem, hogy lesznek - de mi ez? Hogyan lehetséges, hogy utána folytatódik egy szó szerinti jegyzőkönyv egy beszélgetésről? Amikor az ülés be van rekesztve? Ebből adódóan jogos Lázár Jánosnak az ez irányú kérdése is, bár azt gondolom, erre a helyes válasz az, ha a bizottság kimondja, hogy a jegyzőkönyvezést mindig akkor kell befejezni, amikor az elnök az ülést berekeszti, pont. Ezt talán egyszer ki kellene mondani, lehet, hogy nem is ebben az eseti állásfoglalásban, hanem egy általános érvényű... - bár ez az, bocsánat -, tehát akár ebben az általános érvényű állásfoglalásban is. Merthogy ezzel már volt máskor is probléma. Szerencsétlen gyorsírók nem igazodhatnak el, ha erre nincs határozott útmutatás, igazából a főtitkárság felé, mert az instruálását, hogy ilyen kétséges helyzetben a gyorsírónak hogyan kell eljárnia, az általános érvényű instrukciót a Ház, úgymond, professzionista vezetésének, tehát a főtitkárságnak kellene megadni; de a főtitkár sem teheti ezt meg, ha mi ezt nem mondjuk ki. Úgy gondolom tehát, hogy ez ügyrendi kérdés, és ebben rendet kellene teremtenünk.
Úgyhogy ezt az általános érvényű állásfoglalás-tervezetet szerintem alaposan át kell dolgozni, ebben a formában biztosan nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én is csatlakozni szeretnék Salamon Lászlóhoz, hogy ebben a formában nem tartjuk elfogadhatónak az állásfoglalás tervezetét. A kifogásaimat igyekszem röviden elmondani, ugyanis jórészt Salamon Lászlóéval egybecsengenek, de egy-két dolognak én is nyomatékot szeretnék adni.
Ilyen például az a mondat, a középen lévő az a bekezdés, amely azt mondja, hogy "nem ellentétes a Házszabály rendelkezéseivel az az ügyrendi javaslat, amely arra irányul, hogy az együttes ülést tartó bizottságok döntsenek az ülésvezető elnök személyéről", szerintem de jure a Házszabállyal ellentétes ez a mondat. Ugyanis a bizottságok elnökeit az Országgyűlés választja, nem a bizottságok döntenek arról, hogy ki vezesse az ülést. Sőt az Országgyűlés még arról is rendelkezik, hogy az elnök akadályoztatása esetén ki az, aki vezesse az ülést; őket hívják alelnököknek egyébként. S vannak a bizottságoknak saját ügyrendjeik, már amelyiknek van ügyrendje, de amelyiknek van, az még arra is ad lehetőséget esetleg, hogy az alelnökök után ki vezesse. De ez sohasem a bizottságon múlik, hanem mindig az ülést vezető elnökön múlik az, hogy ki vezesse az ülést. Magyarul tehát az egy teljes tévedés, hogy a bizottságok döntenek az elnök személyéről. Először is.
Másodszor pedig: én vitatom azt a mondatot, hogy "az együttes ülés tartása" - ez az előző bekezdésben van, valahol a közepe táján - "a bizottságok egyetértésén, megegyezésén alapul". Ez is tévedés, mert nem a bizottságok egyeznek ebben meg, hanem az elnökök egyeznek meg, tehát a bizottságok elnökei egyeznek meg ebben. De még sosem fordult olyan elő, hogy a bizottságok szavaztak volna arról, hogy együttes ülést tartsanak egy másik bizottsággal, ez tehát téves.
Végül az utolsó bekezdésről azt gondolom, hogy bár teljesen osztom Salamon Lászlónak azt a felvetését, hogy jó lenne tisztázni, az ülés berekesztése után tulajdonképpen mi a jogi helyzet, ezt jó lenne tisztázni, de ebben a formában, ahogy ide van írva egy zárójeles mondat, amely szerint a bizottság nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, én ezt nem javaslom. Akármi legyen a vége, de én nem javaslom, hogy ez szerepeljen az állásfoglalásban, hiszen ez egy indoklási rész - miért kell nekünk azt az állásfoglalásban szerepeltetni, hogy ebben nem foglalunk állást? Amit most mondok, az egy formai probléma, nem tartalmi, de formai probléma, hogy az állásfoglalásban annak kell szerepelni, amiben állást foglaltunk; amiben meg nem foglaltunk állást, azt legfeljebb az indoklásban kell megindokolni. Én tehát teljesen elhagynám ezt a harmadik bekezdést.
S mondom, az első két bekezdés szerintem egy félreértésen alapul, azon a félreértésen, hogy a bizottságok elnöklésében a bizottságoknak lenne meghatározó döntési joga. Ehelyett szerintem az Országgyűlés dönti el ezt a kérdést, egyébként egy nagyon széles konszenzuson alapuló politikai megegyezés alapján dönti el az Országgyűlés azt, hogy kik vezessék a bizottságok üléseit. Ez nem véletlenül van így; például a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére vonatkozóan jogi kötelezettség van arra, hogy ellenzéki képviselőnek kell vezetnie, és a többi. Ezek kötött szabályok, ezekben a bizottságoknak nincs szabad mozgásterük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács képviselő úr kért szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az érvek lényegében elhangoztak, egy dologra szeretném a szíves figyelmet felhívni. A harmadik bekezdésben szerepel: "Ebből következően nem ellentétes a Házszabály rendelkezéseivel az az ügyrendi javaslat...", és így tovább. Álláspontom szerint a Házszabály helyes értelmezése szerint az ügyrendi javaslatot nem lett volna szabad ügyrendi javaslatnak tekinteni, mert az az ügyrendi javaslatra vonatkozó házszabályi rendelkezésnek nem felelt meg. Tehát ez a javaslat önmagában nem lehetett ügyrendi javaslat, ekként tehát erről vitát sem lehetett volna folytatni. Ugyanis az ügyrendi javaslat nem terjedhet ki az elnök személyére. Ezt egyértelműen meg lehet állapítani a Házszabályból, következésképpen ha valamiben hibázott bármelyik jelen lévő elnök, akkor az az volt, hogy az előterjesztést ügyrendi javaslatnak tekintette.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csiha Judit képviselő asszony következik, utána Gál Zoltán képviselő úr kért szót.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Sokadszor találkozunk azzal a helyzettel, hogy a Házszabályt normális élethelyzetekre és együttműködő képviselőkre szabta az annak idején ezt létrehozó Országgyűlés, és az utóbbi néhány évben azt lehet tapasztalni, hogy a Házszabály különféle rendelkezéseit mindenki úgy értelmezi, ahogy éppen eszébe jut. Persze lehetne ezt keretek közé terelni, ha meglenne a politikai pártok között az együttműködési készség, hogy a Házszabály bizonyos elavult rendelkezéseit végre felülvizsgáljuk; de ez nem tartozik szorosan ide.
Ami az állásfoglalás-tervezetet illeti, természetesen támogatom, amit a következőkkel indokolnék meg nagyon röviden.
Azokra a kérdésekre kell választ adni az általános érvényű állásfoglalásban, amit tőle kérdeznek. Ilyen értelemben tehát a magántanácskozmányra vonatkozó zárójeles mondat semmi másról nem szól, mint az arra a kérdésre adott választ tartalmazza, amit Lázár elnök úr föltett.
Arra pedig, hogy a Házszabály rendelkezéseivel ellentétes-e vagy sem az, ami történt, a következőt szeretném elmondani. Ha valóban együttműködőképes képviselők működnének a különféle bizottságokban, ez nem lehetne kérdés. Egy együttes ülést ugyanis, ha nagyon tankönyvízűen akarom fogalmazni, úgy szokás előkészíteni, hogy a közös, együttes ülésen részt vevő bizottságok elnökei leülnek, megállapodnak a technikai lebonyolításban, megállapodnak egyfajta "eseti ügyrendben" - hogy idézőjelben így fogalmazzak -, amit aztán a közös megállapodás alapján valamelyikük az együttes bizottság elé terjeszt. Azt a váratlan helyzetet persze kizárni ilyen esetben sem lehet, ami itt lejátszódott. Magyarán az ülést megelőzően történt valami, aminek következtében úgy értékelte és úgy érezte Keleti György képviselőtársunk, hogy az ülés elfogulatlan levezetése nem várható attól az elnöktől, aki egy törvénysértő cselekményben részt vett. Abból, hogy ezt a javaslatot ügyrendi javaslatnak tekintette az elnök, illetve tekintették az elnökök, következett egy vita és egy szavazás. Ebben a folyamatban semmifajta házszabályi rendelkezést nem sértett meg sem a levezető elnök, sem az előterjesztő képviselő. Maga Salamon alelnök úr, aki ezt oktatja, sem jelölt meg olyan házszabályi rendelkezést, ami ezt tiltaná. Ebből következően tehát lehet azt mondani, hogy a Házszabály e tekintetben hézagos, de hogy sérti a Házszabály rendelkezéseit, azt nem lehet mondani. Egyéb eseti vagy általános érvényű állásfoglalás hiányában pedig még csak azt sem lehet mondani, hogy van erre egy autentikus értelmezés.
A helyes autentikus értelmezés pedig az én véleményem szerint az, amit ennek a bizottságnak a jogosítványa meghozni, hogy az együttes ülések esetén, ha nincs önálló, erre az esetre elfogadott ügyrendje az együttes ülésen részt vevő bizottságoknak, akkor a Házszabály általános rendelkezéseit kell természetszerűen alkalmazni, amelyek közül egyetlenegy rendelkezésébe nem ütközik az, ami történt. Ilyen értelemben tehát az állásfoglalást elfogadásra javaslom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Azzal kezdeném, amiben egyetértek ellenzéki képviselőtársaim hozzászólásából. Az egyik az, hogy ezt a magántanácskozmányra vonatkozó megállapítást tényleg érdemes megfontolni, hogy egy általános érvényű határozatba tegyük-e, vagy pedig egy más formában nyilvánítson véleményt a bizottság, ha már erre kérdés vonatkozott.
A másik, amiben egyetértek, az az, hogy a bizottságoknak természetesen nincs joguk a bizottság elnökét, hogy úgy mondjam, kiválasztani vagy megválasztani. De kérem szépen, felhívnám ellenzéki képviselőtársaim figyelmét arra, hogy egy ilyen együttes bizottsági ülésnek az életszerűsége azt jelenti, hogy meg kell állapodni a levezető elnökről; és itt hangsúlyozom, az állásfoglalás végig "levezető elnökről" beszél, nem pedig arról, hogy ki a bizottsági elnök. Az állásfoglalás arról beszél, hogy ki lehet a levezető elnök, mert gondolom, azt nem nehéz belátni, hogy ha két vagy három elnök, az Országgyűlés által megválasztott elnök van az együttes bizottsági ülésen, akkor valakinek mégiscsak kell lenni levezető elnöknek, és ebben meg kell állapodni. Ezt a Házszabály nem dönti el és nem is döntheti el, mert ha mondjuk, három bizottságnak az együttes ülése van, a nemzetbiztonsági bizottság - ezek megtörtént esetek - kisebb létszámú, mint az emberi jogi bizottság, és így tovább. Ez tehát nem történhet másképp, már csak erről a technikai oldalról is nézve, mint hogy a bizottságoknak külön-külön kell állást foglalni, mint ahogy külön-külön kell állást foglalni a napirendről is - ez természetes.
Tehát magyarán: meg kell állapodni, ha együttes bizottsági ülés van, a levezető elnök személyében, és ez az állásfoglalás tulajdonképpen nem mond mást, mint ezt. S ebből a szempontból szerintem nemcsak az adott helyzetre, hanem általában ilyen együttes bizottsági ülésekre nézve szerintem egyetlen, a jelenlegi házszabályi szöveg mellett egyetlen korrekt, elfogadható megoldást tartalmaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Gál Zoltán képviselőtársam érzi ennek az állásfoglalásnak a veszélyét. Ő jól tudja, hogy amit mi kimondunk, az precedens, és ami precedens, az szokásjoggá válik, mert az alkotmányjogban szokásjognak van szerepe, és esetleg ez a későbbiekben is hivatkozási alap lesz. Ezért próbálja azt hangsúlyozni, hogy természetesen a bizottság nem dönthet ügyrendi javaslattal az elnök személyéről. És utána próbál - szerintem sikertelenül - arra magyarázatot találni, hogy miért más az, ha együttes a bizottsági ülés. Nem más. Nem más, ha együttes a bizottsági ülés. Világos, hogy az együttes bizottsági ülést a két elnök készíti elő, és a két elnök fog megállapodni abban is, hogy a Házszabály szerint elnöklésre jogosultak közül ki vezeti le az ülést. Úgyhogy az, hogy az az ülés együttes, semmit nem változtat. Nem lehet megoldani azt, képviselő úr, hogy ezt a határozatot mentsük, és közben ne teremtsünk a jövőre nézve bármikor hivatkozási alapot arra, hogy a többség leváltsa, mondvacsinált okkal vagy ürügyre hivatkozással a kisebbségi pártból származó elnököt.
Az, hogy ebben az ügyben Lázár Jánost elmarasztaljuk-e vagy sem, hosszabb távlatban érdektelen, képviselőtársaim. Tessenek arra gondolni, hogy parlamenti szokásjogot és precedenst formálunk, és nem biztos, hogy helyes, ha abban bíznak, hogy örökkön-örökké, ciklusról ciklusra az önök kezében lesz a többség, mert nem biztos, hogy ez így lesz. S akkor talán az a most napi, pillanatnyi, egészen apró és kicsinyes politikai szempontból megfogalmazott állásfoglalás, amelyet meghoznak, az önök kárára fog működni. Nem lenne jó, nem lenne szerencsés! Próbáljon már egyszer az alkotmányügyi bizottság - ügyrendi kérdések alkalmazásáról beszélek, arra szorítkozva mondom, amit most mondok -, próbáljon már egyszer ilyen távlatokban is gondolkodni! Ne teremtsenek arra precedenst, hogy a parlamenti többség a bizottságban ügyrendi indítványokkal félreállíthassa a kisebbségi pártból származó elnököt! Ha ezt önök elfogadják, akkor ezt a szokásjogi elemet viszik be a magyar alkotmányjogba.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Anélkül, hogy a tartalmi vitában részt vennék, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nincs olyan javaslat a bizottság előtt, amely elmarasztalná vagy el kívánná marasztalni Lázár elnök urat, ezt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni.
Répássy alelnök úr!
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) ügyrendi indítványa a vita felfüggesztéséről
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Látva, hogy milyen irányba halad az általános érvényű állásfoglalás tárgyalása, ha jól emlékszem, ezt az általános érvényű állásfoglalás kialakítására vonatkozó kérelmet Lázár János nyújtotta be, ő az indítvány tevője. Nekem az az ügyrendi javaslatom, hogy függesszük fel ezt a vitát, tekintettel arra, hogy nekem meggyőződésem, hogy Lázár János, amennyiben látja, hogy milyen állásfoglalást kívánnak elfogadni az ő indítványa alapján, akkor vissza fogja vonni ezt az indítványt. Az más kérdés, hogy önök előterjeszthetnek esetleg ilyen indítványt, tudjuk, hogy van erre mód, de a lényeg az, hogy meggyőződésem, különösen, ha mi Salamon László képviselő úrral felvilágosítjuk Lázár János urat, hogy milyen irányba ment itt a vita, valószínűleg Lázár János nem kíván ilyen indítványt előterjeszteni, tekintettel arra, hogy az ő szándékaival teljesen ellentétes állásfoglalást kívánnak kialakítani. Tehát így értette szerintem Salamon László, hogy már-már ott tart az állásfoglalás, hogy az tulajdonképpen Lázár János elmarasztalása... - kétségtelen, hogy nem erről szól. De a lényeg az, hogy Lázár János eredetileg pontosan Keleti György indítványát kívánta megvizsgáltatni az ügyrendi bizottsággal, azt az indítványt, amely szerint a bizottság határozzon az elnöklő személyéről. Lázár János szerint ennek a Keleti György-féle indítványnak a házszabályszerűsége vitatható. Most kiderül, hogy a bizottság többsége szerint ez elfogadható.
Nekem tehát az az ügyrendi javaslatom, hogy függesszük föl a tárgyalást, tekintettel arra, hogy meggyőződésem, hogy Lázár képviselő úr vissza fogja vonni az indítványát, amennyiben tájékoztatjuk őt az itt elhangzottakról. Sajnálom, hogy nem tudott részt venni a bizottság ülésén, mert ha részt vett volna, valószínűleg itt a helyszínen megtehetné ezt a visszavonó indítványát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzott egy ügyrendi javaslat, képviselőcsoportonként egy hozzászólás lehetséges. Csákabonyi képviselő úr, az MSZP részéről?
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Támogatjuk ezt az ügyrendi javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon László képviselő úr, a KDNP részéről?
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak egy mondat. Természetesen én sem Lázár János elmarasztalásáról beszélek - ez Keleti György eljárását minősítené. De nyilvánvalóan a dolgok hátterében a Lázár János elleni politikai támadás áll.
Egyébként az ügyrendi javaslat teljesítését nem ellenzem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ügyrendi javaslathoz képviselőcsoportonként egy hozzászólás lehetséges csak. Valamelyik képviselőcsoport kíván-e még hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Szavazás a tárgyalás elnapolásáról
Akkor szavazásra teszem föl az ügyrendi javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy a napirendi pont tárgyalását napoljuk el. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság többsége egyetértett a javaslattal, ezért elnapoljuk, és a várhatóan két hét múlva sorra kerülő ülésünkön folytatjuk ennek a napirendi pontnak a tárgyalását.
Szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét, hogy kiosztottam Petrétei miniszter úr levelét Tobin Francis Ciarán úr büntetőügyével kapcsolatban tájékoztatásul.
Remélem, hogy az ünnepek előtt nem kell már üléseznünk. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok a bizottság valamennyi tagjának és munkatársainknak.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 30 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea