AIÜB-23/2006.
(AIÜB-23/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. december 11-én, hétfőn, 10 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend kiegészítése és elfogadása*
Herényi Károly (MDF) "Hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás?" címmel benyújtott interpellációjának tárgyalása (I/644. szám)*
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítése*
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2006. november 20-ai ülésén elfogadott, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tárgyalása a Házszabály 110. § (2) bekezdése szerinti eljárásban (T/1097/12. szám)*
a) A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1202. szám)*
b) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)*
c) Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám)*
d) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám)*
e) Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám)*
f) Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat (T/1035. szám.)*
g) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)*
h) A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1203. szám)*
i) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám)*
1.Herényi Károly (MDF) "Hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás?" címmel benyújtott interpellációjának tárgyalása (I/644. szám)
(A Házszabály 117. § (4) bekezdése szerinti eljárásban)
2.A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2006. november 20-ai ülésén elfogadott, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/1097/12. számon került iktatásra)
(A Házszabály 110. § (2) bekezdése szerinti eljárásban)
3.Zárószavazások előkészítése
a) A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1202. szám)
b) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
c) Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám)
d) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám)
e) Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám)
f) Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat (T/1035. szám.)
g) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)
h) A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1203. szám)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Hajdu Attila (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) megérkezéséig dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szűcs István tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kovácsy Zsombor szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István szakértő (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 38 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket, az ülés valamennyi részvevőjét.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Szabó Éva helyettesíti Steiner Pált, Gál Zoltán Wiener Györgyöt, Frankné dr. Kovács Szilvia Hajdu Attilát, Csiha Judit pedig Toller Lászlót. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirend kiegészítése és elfogadása
A napirendre egy kiegészítéssel szeretnék javaslatot tenni. Miután zárószavazást előkészítő módosító indítvány érkezett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló T/1304. számú törvényjavaslathoz is, ezért i) pontként javaslom ezt is fölvenni a zárószavazások előkészítése sorában.
Van-e valakinek észrevétele a napirendi javaslathoz? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. Kérem, aki a napirendet elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a napirendi javaslatot egyhangú szavazással elfogadtuk.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: Herényi Károly képviselő úr "Hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás?" címmel benyújtott interpellációjának megtárgyalása a Házszabály 117. § (4) bekezdés szerinti eljárásban.
Üdvözlöm dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész urat és munkatársait.
Emlékeztetem a bizottság tagjait, hogy a napirend tárgyalására azért kerül sor, mert amikor nyáron az Országgyűlés ezt az interpellációt tárgyalta, a legfőbbügyész-helyettes úr válaszolt az interpellációra, és sem a képviselő úr, sem az Országgyűlés nem fogadta el a választ, ezért a bizottságunkat kijelölték az interpelláció megtárgyalására.
Arra is szeretném már a tárgyalás előtt felhívni a figyelmet, hogy három lehetősége van a bizottságnak, illetve az Országgyűlésnek: utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ; elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ; vagy megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel. Nekünk tehát majd ilyen értelemben kell jelentést készíteni az Országgyűlés számára, és az Országgyűlésnek a következő ülésén tárgyalnia kell majd ezt.
Ezekután megadom a szót legfőbb ügyész úrnak. Kérdezem, ki kívánja-e egészíteni az Országgyűlés ülésén elhangzottakat. Öné a szó, legfőbb ügyész úr.
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kiegészítése
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Igen, elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság! Kötelességemnek érzem természetesen, hogy kiegészítsem az akkori interpellációs választ, bár azt szeretném előrebocsátani, utólag is úgy vélem, hogy Belovics Ervin akkori ügyvezető legfőbbügyész-helyettes úr válasza korrekt volt és kielégítő. De sajnos nem ítélte így az Országgyűlés, ezért természetesnek tartom, hogy most visszatérjek ezekre a dolgokra.
Herényi képviselő úr négy kérdést tett fel, ezeken szeretnék végigmenni, és előrebocsátom, képviselő úr azt mondta, hogy csak részben kapott választ, és ezért nem fogadta el. Sajnos én a mai napig nem tudom, hogy mire nem kapott képviselő úr választ, dacára annak, hogy Belovics úr az interpellációs válasza végén felkínálta a képviselő úrnak, hogy bármilyen kérdésben szívesen áll még részletesebb felvilágosítással a rendelkezésére.
Az interpelláció első kérdése az volt, hogy hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás. Ami itt elhangzott, részbeni kiegészítésre szorul, de csak részben, mert közben telt az idő, és történtek bizonyos dolgok. Itt négy ügyről volt szó, az egyik az úgynevezett Vertical Invest Szövetkezet ügye, amelyben nem történt azóta változás. Ahogy Belovics úr annak idején elmondta válaszában, 2005. november 28-án vádat emeltünk ebben az ügyben. Azóta egy év eltelt, tárgyalás kitűzésére még nem került sor. Én bízom abban, hogy a bizottság tagjai jól tudják, hogy az ügyésznek semmiféle befolyása nincs vádemelés után arra, hogy tárgyalás kitűzésére mikor kerül sor, még kollegiális érdeklődés szintjén sem, törvényi lehetőség pedig egészen biztosan nincs. Mi is várjuk a tárgyalás kitűzését.
A Duna Profit Szövetkezet ügyében, ahol tíz vezető tisztségviselő ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltünk vádat 2005. november 29-én, ott már több tárgyalás is volt. Erre utalt Belovics úr is akkor, hiszen már 2006. július elején történtek tárgyalások és tanúkihallgatások. De a Vas Megyei Bíróság új szakértőt rendelt ki, és a szakértői munka időigényességére is tekintettel, a következő tárgyalást 2007. január 11-ére tűzte ki. Itt ennyit tudok tehát tájékoztatásul elmondani. A bírói szakban folyik az eljárás, és rövidesen újabb tárgyalás lesz.
A Pilis-Invest ügyben akkor is azt a tájékoztatást adhattuk, hogy a nyomozás még folyik. Ez az ügy most is nyomozási szakban van. Épp a napokban döntöttem arról, hogy a nyomozást február 28-áig meghosszabbítom, a fokozott ügyészi felügyelet még fokozottabbá tételét írtam elő, és azt, hogy erre az időre be kell fejezni a nyomozást. Ez sajnos egy roppant szerteágazó ügy, a nagyon bonyolult szakértői eljárások és a kár megtérülését biztosító intézkedések eredményességéhez szükséges, nagyon kiterjedt vagyonkutatás időigényessége okozza itt az eljárás határidejének a szükségszerű meghosszabbítását. Bízunk abban, illetve biztosra mondhatom, hogy erre az időre be fog fejeződni az eljárás.
S végül a legnagyobb érdeklődést kiváltó ügy mindig is a Baumag-ügy néven ismert ügy volt. Itt Belovics úr azt a tájékoztatást adta akkor - mert nem adhatott mást -, hogy 2006. június 6-án megérkezett vádjavaslattal a nyomozati irat, és akkor azt a tájékoztatást adta, hogy a törvény szerint 90 napja van az ügyésznek arra, hogy döntsön a vádemelés kérdésében. Ezen a határidőn jóval belül, augusztus 3-án a vádirat átment a Fővárosi Bírósághoz a - hadd mondjam úgy, ahogy a sajtóban szokták - B. László és társai ellen (Derültség.) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.
Kénytelen vagyok arra is reflektálni, hogy ezeknek az ügyeknek a kapcsán a képviselő úr az interpellációs válaszra adott válaszában tett egy olyan utalást, hogy attól tart, hogy ez a Baumag-ügy is éppúgy elhúzódik majd tíz évig, mint a Postabank-ügyben, ahol - idézem - "végül nagyon enyhe vagy felmentő ítélet azért született, azzal az indoklással, hogy az idő elteltével a dolog már nem aktuális, és nincs komoly társadalmi veszélye". Kénytelen vagyok ezt a tévedést helyreigazítani; a Postabank-ügy egyébként sem tartott tíz évig. Nagyon sokáig tartott, a nyomozás közel négy évig, és a bírói szakban közel három év telt el. Természetesen ez is nagyon hosszú idő, de nagyjából mindenki ismeri az ügy körülményeit, és tudják, hogy sajnos nagyon időigényes ügy volt.
Nem nagyon enyhe vagy felmentő ítélet született, hanem felmentő ítélet született. Bűncselekmény hiányában mentette föl a bíróság a vádlottakat. Az ügyész természetesen megfellebbezte, már át is ment a fellebbezés. De azért nem arról van tehát szó, hogy az időmúlás miatt nem volt aktualitása az ügynek, erről szó sem volt; a bíróság azt mondta, hogy szerinte nincs bűncselekmény. Nekünk más a véleményünk, és ezt képviseljük a továbbiakban is.
A másik interpellációs kérdés az volt, hogy az érintettek vajon kapnak-e felvilágosítást a kártérítési igényeik kapcsán az eljárás mikénti befejezéséről. Belovics úr akkor elmondta, hogy addig is az érintettek, azok szervezetei, jogi képviselői a kérésükre folyamatosan, minden esetben megkapták a felvilágosítást, de kilátásba helyeztük, illetve megígértük, hogy a Baumag-ügyben a Fővárosi Főügyészség az érdemi ügyészi döntés meghozatalát követően a károsultakat sajtóközlemény útján is tájékoztatni fogja. Szeretném az országgyűlési bizottságot arról tájékoztatni, hogy ez a tájékoztatás megtörtént: a Fővárosi Főügyészség két újságban is megjelentette azt a közleményt, augusztus 7-én hétfőn és augusztus 14-én a Népszabadságban, illetve a Magyar Nemzetben megjelentette a közleményt, amelyben korrekt módon tájékoztatást ad, hogy milyen bűncselekmények miatt emelt vádat ebben az ügyben.
A harmadik kérdés az volt, hogy az eljárás jelenlegi fázisában van-e már konkrét információja a hatóságnak arról, hogy a bekövetkezett kár milyen mértékben térülhet meg. Elmondta Belovics úr a válaszában, hogy a sértettek polgári jogi igényének biztosítása érdekében az ügyészség indítványára... (Folyamatos zaj.)
ELNÖK: Elnézést, legfőbb ügyész úr. Kérem, hogy kicsit nagyobb figyelemmel kísérjük a legfőbb ügyész úr szavait!
Parancsoljon!
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tehát Belovics úr annak idején elmondta, hogy a sértettek polgári jogi igényének a biztosítása érdekében az ügyészség indítványára a bíróság zár alá vételeket elrendelt, így például a Baumag-ügyben több gyanúsított teljes vagyonára, 110 ingatlanra, számtalan személygépkocsira, 11 bankszámlára. Ez a másik ügyekben is megtörtént. Tehát meggyőződéssel jelenthetem azt, hogy a Fővárosi Főügyészség minden, a Be. szerinti vagy a büntető törvénykönyvben lehetővé tett intézkedést megtett a sértettek polgári jogi igényének a biztosítására.
A negyedik kérdés volt az, tervezi-e az ügyészség, hogy a konkrét ügyek tapasztalatai alapján kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok módosítását, annak érdekében, hogy hasonló pénzügyi-gazdasági bűncselekmény ne történhessen meg. Én ebben csak megismételni tudom azt a választ, amelyet Belovics legfőbbügyész-helyettes úr akkor mondott. Ennek az a lényege, hogy ezeknek az elkövetési magatartásban egymáshoz nagyon hasonló ügyeknek a tanulságait természetesen szeretnénk majd levonni, de erre akkor nyílik igazán lehetőségünk, amikor ezekben az ügyekben a bírósági ítéletek megszületnek. Tehát jogerős bírósági ítéletek után kerülünk abba a helyzetbe, hogy az ügyek tapasztalatait ilyen értelemben értékeljük és elemezzük, már olyan értelemben, hogy valóban van-e szükség vagy van-e mód a szóba jöhető jogszabályok módosításának a kezdeményezésére. Én úgy tudom, a PSZÁF bizonyos intézkedéseket már tett is a saját hatáskörében, ezt mi sem vetjük el. Bár megjegyzem, hogy miután ezek annyira turpis magatartások voltak, hadd ne mondjam azt, hogy ezek nem szövetkezetek, hanem bűnszövetkezetszerűségek voltak, ezek nem voltak jogszabályban megengedettek eddig sem, tehát itt jogszabály-módosításra nem biztos, hogy sok lehetőségünk lesz. De nem vetjük el ezt a lehetőséget, ilyen szándékkal is akarjuk értékelni majd az ügyek tanulságait. S ha majd nyílik jogszabály-módosításra lehetőség, természetesen meg fogjuk tenni.
Én ezekkel a kiegészítésekkel szeretném azt kérni, hogy a tisztelt országgyűlési bizottság a legfőbb ügyészi akkori választ ezekkel a kiegészítésekkel elfogadásra legyen szíves ajánlani.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni az elhangzottakhoz.
Megadom a szót Répássy alelnök úrnak, utána Szép Béla képviselő úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Elsősorban nem az elhangzottakhoz, hanem az interpellációhoz és annak el nem fogadásához szeretnék hozzászólni. Nem szeretném, ha egy olyan jelentős körülmény mellett szó nélkül elmennénk, hogy az elmúlt ciklusban több interpellációt - nem tudom, mennyit, de szám szerint biztosan egy tucatnál több interpellációt - utasított el az Országgyűlés, amelyet a legfőbb ügyészhez intéztek, mint ahogy erre emlékszünk, és azok közül, ha jól emlékszem, egyetlen interpellációt tárgyalt meg utána itt a bizottság, és utána Vastagh Pál elnök úr ezeket nem tűzte napirendre.
Nem ügyrendi természetű a felvetésem, mert akkor azt korábban mondtam volna, hanem inkább azt szeretném jelezni, hogy a képviselőcsoportunk az Országgyűlés plenáris ülésén elfogadta az interpellációra adott választ, és egyébként úgy emlékszem, a kereszténydemokraták is így tettek. A kormánypárti képviselők nem fogadták el, mondhatnám azt is, hogy rutinból nem fogadták el ezt a választ; akkor még nem volt új legfőbb ügyész. Egyébként valójában a válasz már akkor is jogilag korrekt válasz volt; amennyit egy négyperces interpellációra adott válaszban egyáltalán ki lehet fejteni és el lehet mondani, ezen a kereten belül a legfőbb ügyész helyettese korrekt választ adott.
De amit jelezni szerettem volna, az az, hogy komoly fenntartásaink vannak azzal kapcsolatban, hogy egy interpellációra adott, el nem fogadott választ követően itt az alkotmányügyi bizottság megtárgyalja ezt az interpellációt. Tisztában vagyok azzal, hogy házszabályszerű ez az eljárás, de nem biztos, hogy ettől még alkotmányos is egyébként az eljárás. Emlékszünk rá, hogy az előző ciklusban az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, amely nagyon világossá tette, hogy az ügyészség az Országgyűlésnek nem alárendelt szervezet, hanem attól független szervezet. Valójában annyi kapcsolatunk van az ügyészséggel, hogy megválasztjuk a legfőbb ügyészt, az Országgyűlés választja meg a legfőbb ügyészt, és ezen túlmenően egyébként a konkrét ügyekben, a konkrét eljárásokban az Országgyűlésnek nincs hatásköre. Szeretném, ha ez a jövőben is fennmaradna, mármint hogy a legfőbb ügyésznek és az ügyészségnek az Országgyűléshez való viszonyát ennek az alkotmánybírósági döntésnek a szellemében fognánk föl, és eszerint járnánk el. S természetesen azon is indokolt lenne elgondolkodni, hogy például az ezzel az alkotmánybírósági döntéssel ellentétes alkotmányjogi megoldások, így például a legfőbb ügyész interpellálhatósága vajon továbbra is megmaradjon-e. Nekünk mint törvényhozóknak egyébként az a dolgunk, hogy ha ilyen esetleges ellentmondást tapasztalunk a jogrendszeren belül, akkor kiküszöböljük ezt az ellentmondást.
Ez a példa is jól mutatja, mármint a mostani interpellációra adott válasz és ennek a tárgyalása is jól mutatja, hogy egyébként jogilag pontos és korrekt válasz került elutasításra az Országgyűlés által, és ennél tovább a legfőbb ügyész sem mehet, mármint a válaszadás körében, legfeljebb azt részletesebben ki tudja fejteni. De ez pusztán csak az idő kérdése; ha az interpellációra adott válasz Házszabály szerint korlátozott, akkor ennél bővebben nem tudja kifejteni.
Összefoglalva tehát: legfőbb ügyész úr, mi a legfőbb ügyész helyettesének az interpellációra adott válaszát akkor is és most is támogatjuk, a parlamenti szavazás során is támogattuk, tudomásul vettük ezt a választ. Másrészt pedig nem azt gondolom, hogy ami most itt zajlik, egy precedens ebben a ciklusban, hanem nagyon bízom benne, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy az alkotmányügyi bizottság kérdőre vonja a legfőbb ügyészt egy interpelláció kapcsán bizonyos ügyekben a törvényes intézkedései tekintetében. Remélem, hogy erre többet nem fog sor kerülni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szép Béla képviselő úr!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Én nem a körülményekkel és a vélt feltételekkel szeretnék foglalkozni, hanem a konkrét interpellációval, az interpelláció el nem fogadásának a valóban tetten érhető okával, és azzal a körülménnyel, hogy a bizottságunk ebben a helyzetben mit tenne célszerűen.
Alelnök úr véleményével, állításával szemben én úgy gondolom, nem állapítható meg, hogy a Ház többsége miért nem fogadta el az interpellációra adott választ. Ellenben a jegyzőkönyvből kiviláglik, hogy az interpelláló képviselő miért tette ezt. Az interpelláló képviselő az eljárás befejezésének az elhúzódásától félt, és ez az a körülmény, amire utalt válaszában, amikor is az interpellációs választ visszautasította.
Úgy gondolom, valamennyiünk előtt közismert, hogy míg a legfőbb ügyész úr interpellálható, addig az eljárás későbbi szakaszában eljáró szervek vezetői nem. Így nyilvánvalóan ez a válasz nélkül maradt rész egyfajta pótlékként szolgált. Ugyanakkor a mai kiegészítésből megtudhattuk, hogy lényegében egy eljárás kivételével valamennyi ügy bírói szakba került, tehát kikerült az interpellálhatóság hatóköréből. Mint ahogy arról is meggyőződhettünk, hogy a szükséges, úgy is mondhatom, hogy elvárható gyorsaságot tapasztalhattuk az eljárás során. Így tehát én úgy gondolom, hogy aggálymentesen, a kiegészítésben hallottak alapján a Házszabály 117. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a kiegészített válasz elfogadása a helyes eljárás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem.
Megkérdezem, kíván-e legfőbb ügyész úr reagálni az elhangzottakra.
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr.
Arról kell döntenünk, hogy a bizottság milyen javaslatot fogalmaz meg az Országgyűlés számára. Azt hiszem, a vitában elhangzottak alapján itt két megoldás lehetséges: vagy a 117. § (4) bekezdés a) pontja alapján utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ; vagy pedig ugyanezen bekezdés b) pontja alapján elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ.
Először az a) pontot teszem föl szavazásra. Ki az, aki ezzel ért egyet? (Szavazás.) 12 igen.
Most a b) pontot teszem föl szavazásra. Ki az, aki ezzel ért egyet? (Szavazás.) 16 igen.
Megállapítom, hogy a bizottság többségi szavazással azt a javaslatot teszi az Országgyűlésnek, hogy az Országgyűlés fogadja el a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ.
Legfőbb ügyész úr, köszönöm szépen segítő közreműködésüket. (Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész és munkatársai távoznak az ülésről.)
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 2. napirendi pontunkra: a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2006. november 20-ai ülésén elfogadott, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tárgyalása a Házszabály 110. § (2) bekezdése szerinti eljárásban.
Képviselőtársaim megkapták a köztársasági elnök úr által a tárgyban írt levelet. Kiosztásra került egy bizottsági módosítóindítvány-tervezet, amelynek lényege az, hogy a törvény 27/A. § (7) bekezdése úgy módosulna, hogy bekerülne a bekezdésbe egy második mondat, mely így szól: "Az utas az egyedi tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást, így különösen személyes adatainak az e törvény szerinti kezelését és továbbítását tudomásul vette."
Üdvözölöm a bizottság ülésén Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat; köszönjük, hogy eljött a napirendi pont tárgyalására.
Először megkérdezem Papp Imre szakállamtitkár urat, hogy a kormány egyetért-e ennek a módosító indítványnak a benyújtásával, és utána tisztelettel kérem adatvédelmi biztos urat, hogy ő is mondja el véleményét a módosítójavaslat-tervezetről.
Államtitkár úr, öné a szó.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Adatvédelmi biztos úr!
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, elnök úr felvetése teljesen megalapozott és indokolt, hiszen formális olyan jogi aktus jelenleg nincs hatályban, amely az adekvát védelmet igazolná. Hiszen azt a korábbi uniós döntést, amely az Egyesült Államok szerveire vonatkozóan megállapította a megfelelő védelmet, az szintén hatályon kívül helyezésre került.
Azt gondolom, az elnök úr által felvetett mód a jelenlegi gyakorlatot folytatja, és ez a jelenlegi gyakorlat adatvédelmi szempontból megfelelő, hiszen az én hivatalból indított vizsgálatom az eredeti, az Unió és az Egyesült Államok közötti döntést vagy megállapodást megelőzően történt, és az én hivatalommal egyeztetett szöveget írat most is alá a Malév. Ha ez a gyakorlat folytatódik, ez szerintem megfelelő, ráadásul úgy, hogy ez nem is csak Magyarországon történik, hanem mindazokban az országokban, ahol a Malév jegyet árul az Egyesült Államokba.
Úgyhogy az én álláspontom az, hogy ez a kiegészítő szöveg megfelelő. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, adatvédelmi biztos úr. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Rubovszky képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én elolvastam a köztársasági elnök úr levelét is és a javaslatot is. Az én álláspontom szerint a módosító javaslat nem egyértelmű a köztársasági elnök úr leveléhez képest. Engedtessék meg anélkül, hogy bő lére ereszteném hozzászólásomat: a 3. oldal közepe táján az elnök úr azt írja, hogy "Megítélésem szerint jelen esetben ez úgy biztosítható, ha a kihirdetett törvény akkor teszi lehetővé a megállapodás alapján az adattovábbítást, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárul." A megfogalmazott, zárószavazás előtti módosító javaslatban az van, hogy "ha a kioktatást az érintett tájékoztatásul tudomásul veszi".
Nekem az az álláspontom, hogy egy olyan mondattal kellene ezt kiegészíteni, amely nem arra irányul, hogy tudomásul veszi, hanem az adat tulajdonosa az adatok ilyen formájú kezeléséhez kifejezetten hozzájárul. Szerintem akkor cselekszünk az elnök úr által megfogalmazott módon egyértelműen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki a bizottság tagjai közül hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Megkérem szakállamtitkár urat és adatvédelmi biztos urat is, hogy ha kívánnak, reagáljanak erre a felvetésre.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az, ami itt a záró módosító javaslatban szerepel, az aláhúzás nélküli szöveg; tehát a kihirdetésre megküldött szöveg tartalmazza mindazt, amit adatvédelmi biztos úr megkívánt ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban. Vagyis egy külön tájékoztatásról van szó, amely itt megjelent.
A köztársasági elnök úr levelében két helyütt is szerepel az adattovábbításra való utalás. Ez egy jóval szigorúbb mércét tartalmaz, hiszen a levelének közepén, ahogy Rubovszky képviselő úr említette, valóban arról van szó, hogy az adattovábbítás az érintett kifejezett hozzájárulásához kötődik, és a záró gondolatban azt kéri az elnök úr, hogy egy olyan szabály kerüljön a normaszövegbe, amely szerint az érintett kifejezett hozzájárulását adja a külföldre történő adattovábbításhoz.
Az aláírás ebből a szempontból elvitathatatlanul az érintettnek a kifejezett hozzájárulását jelenti. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy a külön tájékoztatást megkapja, mint ahogy a (7) bekezdés első mondatában található, hanem erre ráerősít a második mondat. Ezen a jogterületen a kifejezett aláírás a kifejezett hozzájárulást jeleníti meg, vagyis megítélésünk szerint ez a további pontosítás nem szükséges.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Adatvédelmi biztos úr?
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Annyi kiegészítésem lenne, hogy amikor a törvénytervezet vitája folyt, én akkor is érzékeltettem ezt a helyzetet a hozzászólásomban. Az Egyesült Államok a szuverenitásából eredően megkövetelheti ezeknek az adatoknak a megadását és elküldését. Persze itt végignézhetjük a törvény összes rendelkezését, de itt az önkéntesség is azt jelenti, hogy vagy utazik, vagy nem utazik. (Moraj, derültség.) Ha tehát belemegyünk a részletekbe, akkor az önkéntességgel is mit csinálunk, hiszen nincs reális választási lehetőség.
Azt gondolom, egy ilyen pontosítás azért szükséges, mert tulajdonképpen igazából az államról veszi le a felelősséget azáltal, hogy az adatvédelmi törvény első fordulata szerint a kifejezett hozzájárulással akkor is el lehet küldeni vagy továbbítani az adatokat, ha semmiféle védelem nincs a külföldi országban. Itt azért nem beszélhetünk arról, hogy semmiféle védelem nincs, hiszen az Uniónak mégiscsak volt egy döntése, amely megállapította az adekvát védelmet a Belbiztonsági Minisztérium illetékes szervei vonatkozásában. Azt gondolom, hogy ezzel a bővítéssel és elnök úr felvetésével tulajdonképpen kerek lesz a dolog, de igazából, ha most minden adatkezelési feltételt tüzetesen ellenőrzünk, akkor más kérdések is fölmerülhetnek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt követően a határozathozatalra kerül sor. Ki ért egyet azzal, hogy ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot a bizottság benyújtsa? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. Ki nem ért egyet vele? (3) 3 nem szavazat. Ki tartózkodott? (1) 1 tartózkodás. A bizottság úgy döntött, hogy a módosító javaslatot benyújtja.
Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pont különböző pontjainak a tárgyalására térünk rá, elsőként a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.
Kaptunk egy csomagot az előterjesztőtől 1-62. pontig; ezt az előterjesztő kéri a bizottságtól, hogy nyújtsuk be módosító indítványként. Illetve Orosz Sándor képviselő úr is tett egy javaslatot.
Először a bizottság által benyújtandó javaslatokon megyünk végig. Az előterjesztőt ennél a napirendi pontnál is Papp Imre szakállamtitkár úr képviseli. Miután az IRM kérte föl a bizottságot e pontok benyújtására, ezért nem fogom minden pontnál megkérdezni államtitkár úr álláspontját. Jól gondolom, hogy valamennyi ponttal egyetértenek?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Menjünk akkor végig a pontokon! Azt kérem, amennyiben valamelyik pontnál kérdés vagy vita merül föl, azt képviselőtársaim jelezzék; egyébként csak szavazunk a pontokról.
1. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
2. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
3. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
4. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
5. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
6. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
7. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
8. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
9. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
10. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
11. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
12. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
15. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
16. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
17. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
18. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
19. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
20. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
21. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
22. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
23. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
24. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
25. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
26. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
27. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
28. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
29. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
30. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
31. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
32. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
33. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
34. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
35. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
36. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
37. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
39. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
40. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
41. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 42. pontnál Csákabonyi képviselő úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Megítélésem szerint ez a koherenciazavart megszüntető módosító indítványként benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat nem koherenciazavart szüntet meg, hanem egy korábbi álláspontnak a visszahozását eredményezné a törvénytervezetbe. Így megítélésem szerint erről a bizottság ne szavazzon, mert ez nem koherenciazavart megszüntető módosító indítvány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakállamtitkár úr?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az a módosító javaslat, amelyet a parlament elfogadott, koherenciazavart eredményezett a szövegben. Ugyanis a képviselői módosító indítvány nem vezette végig a jogrendszeren azt a módosítást, amelyet elérni szándékozott. Az Országos Atomenergia Hivatalt kormányhivatallá nyilvánította, ám egyetlenegy részletszabály tekintetében sem írta át kormányhivatalra. Az a helyzet adódik ebből fakadóan, hogy egy sajátos állatorvosi ló áll elő, se kormányhivatal, se központi hivatal nem lesz az Országos Atomenergia Hivatal, ha ilyen módon kerül elfogadásra a törvény; sem a felügyeleti jogköre, sem a kormányrendeleti szabályozás, sem a szervezetalakítás nincs jól megcsinálva.
Azt mi természetesen érzékeltük, hogy e tekintetben hogyan döntött az Országgyűlés, viszont nincs olyan javaslat, amelyik ezt végigvezetné a jogrendszeren. Ezért a kormány értelemszerűen a szándékainak megfelelően írta vissza ezt a szöveget, a felügyelet kontra irányítás vitát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Határozathozatal következik... - bocsánat, nem láttam a jelzést. Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azt azért szeretném megjegyezni, elvi szinten a koherenciazavart illetően, hogy lehetségesek olyan törvényi rendelkezések is a jogrendben, amelyek egyfajta tartalmi értékelés szempontjából nem képeznek egy logikus egységes egészet. Nem jó, hogy ilyen van, de az én álláspontom szerint ilyen tágan a koherenciazavar fogalmát nem lehet értelmezni, mert nem azt jelenti a koherenciazavar kiküszöbölésének az igénye, hogy feltétlenül egy adott koncepció szigorú logikáját kell végigvinni. A koherenciazavar az én álláspontom szerint olyan rendelkezések ütközése, amelyek a jogalkalmazást állítják gyakorlatilag megoldhatatlan dilemma elé, magyarul egymással ellentétes rendelkezéseket jelent. Itt meg az én értékelésem szerint nem erről van szó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Salamon képviselő úrra szeretnék reagálni. Ez a záró módosító indítvány valamennyi feltételnek megfelel, hiszen a Házszabály előírja, hogy a más törvénnyel való összhang a záró módosító indítvány benyújtásának a kelléke. Itt a 2006. évi LVII. törvény világosan rögzíti az irányítás, illetve a felügyelet fogalmát. Ha valami kormányhivatal, ott kormányrendeleti felhatalmazás nem lehetséges, a kormány nem szabályozhatja az adott hivatalnak a belső szervezetét, nem írhat elő számára olyan jogosítványokat, amelyek a hatályos jogrendszerben vannak. Vagyis itt tételesen azt tudom mondani, hogy az ezzel a törvénnyel való összhang nincs meg abban az esetben, ha az egységes javaslatnak megfelelően kerül zárószavazásra a törvény.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Ki az, aki támogatja, hogy az ebben a 42. pontban szereplő javaslatot benyújtsa a bizottság? (Szavazás.) Ez 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (6) 6 nem. Ki tartózkodott? (10) 10 tartózkodás. Tehát a bizottság nem nyújtja be ezt az indítványt.
Megmondom őszintén, hogy a kétkötetes egységes javaslat összes rendelkezését nem tekintettem át, azt viszont észrevettem, hogy ha ezt a módosító indítványt nem fogadjuk el, akkor egy nyilvánvaló jogtechnikai koherenciazavar bent marad a törvényjavaslatban. Hiszen az elfogadott módosító indítványok egyike szerint a kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki: "e) az Országos Atomenergia Hivatal", az (5) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy ugyanez a törvény ugyanezen paragrafus ugyanezen bekezdése új e) ponttal egészül ki: "e) a Magyar Szabadalmi Hivatal". Tehát két e) pont kerülne be. Ezért én szóban szeretnék előterjeszteni egy módosító indítványt, miszerint az (5) bekezdés úgy szólna, hogy új f) ponttal egészül ki: "f) a Magyar Szabadalmi Hivatal".
Kérem, hogy ezt a módosító indítványt viszont fogadja el a bizottság, hogy ez a jogtechnikai koherenciazavar ne maradjon bent. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az az alapvető probléma, hogy koherenciazavar máshol is fennmarad, tehát nemcsak itt kellene változtatást végrehajtani.
El kell választani egymástól két kérdést: egy tartalmi kérdést és egy formai kérdést. A tartalmi kérdés, úgy látom, eldőlt: többpárti egyezkedéssel vagy hallgatólagos megegyezéssel az az álláspont kerekedett felül, hogy az Országos Atomenergia Hivatal maradjon kormányhivatal, vagy váljon ismét kormányhivatallá - korábban országos hatáskörű szerv volt. Ebben már nem lehet vitatkozni, mert itt megszületett a döntés.
A másik kérdés a formai, az még nem dőlt el. Ha az a döntés született, hogy maradjon, illetve legyen kormányhivatal, akkor viszont ezt következetesen a törvényjavaslat szövegén végig kell vezetni, mert nem küszöböltük ki ezzel a módosítással a koherenciazavart. (Többek: Így van.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy térjünk vissza a tárgyra, tehát az én indítványomra; ezt nem érintette Wiener képviselő úr hozzászólása. Képviselő úr, utána természetesen lehet más javaslatot is tenni, ha valakinek van normaszövege.
Én normaszövegre tettem javaslatot. Az én javaslatomhoz kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Megkérdezem, hogy az előterjesztő képviselője az én javaslatommal egyébként egyetért-e.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem értek egyet, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő álláspontja szerint helyes lenne, ha két e) pont maradna bent a törvényjavaslatban. (Derültség. - Dr. Salamon László: A törvényen nem sokat ront! - Derültség.) Ennek ellenére én fenntartom indítványomat, és megkérdezem, ki az, aki támogatja, hogy egy ilyen módosító indítványt benyújtsunk. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége támogatja.
Rátérünk a 43. pontra. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
44. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
45. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
46. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
47. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
48. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
49. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
50. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
51. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
52. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
53. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
54. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
55. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
56. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
57. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
58. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
59. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
60. pont. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 61. pontnál szót kér az alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez a módosító indítvány érinti a törvény hatálybalépését. Igazából az alaphelyzeten nem változtat ez a módosító indítvány, mert az alaphelyzet szerint is 2007. január 1-jén lépne hatályba. De most számomra egyelőre értelmezhetetlen módon, de valami olyan rendelkezés kerül ide bele, hogy megint csak 2007. január 1-jén lépne hatályba, egyes rendelkezés - ezt mondja a (2) bekezdés - pedig a kihirdetést követő napon lép hatályba, tehát várhatóan még ennél is korábban lép hatályba. A lényeg tehát az, hogy 2007. január 1-jén ez a törvény mindenképpen megérkezik a magyar államigazgatás szép történetébe.
Nekem az a feltevésem, hogy most december 11-e van: biztos, hogy akarjuk, akarják önök, hogy ez a törvény 2007. január 1-jén hatályba lépjen? Nem kellene egy kicsit hosszabb időt adni az érintett szerveknek arra, hogy felkészülhessenek ennek a törvénynek a hatálybalépésére? Az egyik oka egyébként, hogy nem támogatjuk az egész törvényt, az, hogy olyan káoszt fog előidézni az államigazgatásban; ez a január 1-jei hatályba léptetés fokozza ezt a káoszt, lényegében még drámaibbá fogja tenni a helyzetet. Nem is tudom egyébként, hacsak nem kérnek sürgős kihirdetést rá - lehet, hogy így lesz, nem tudom, hogy sürgős kihirdetést kérnek-e rá -, de az megint csak egy elképesztő dolog, hogy egy 300 szakaszból álló törvényjavaslatra öt napja legyen a köztársasági elnöknek - de mindegy, ez természetesen nem a mi döntésünk. Viszont szerintem a január 1-jei hatálybalépés abszurd.
Javaslom, a bizottság gondolja meg ezt, hogy benyújtja-e ezt a módosító indítványt. Nem az a baj egyébként, hogy ezt benyújtja-e vagy sem, hanem az a baj, hogy a törvényjavaslatban is eleve rossz a határidő, a hatálybalépés határideje. Tehát ha már hozzányúlunk, ha már a bizottság be akar nyújtani egy módosító indítványt, amely a hatálybalépésre vonatkozik, akkor azt kérem, fontoljuk meg, hogy nem kellene-e egy hosszabb hatálybalépési időt engedni ennek a törvénynek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azt szeretném mondani alelnök úr felvetésére, hogy ha elemezzük a záró módosítójavaslat-tervezetet, akkor jól látszik, hogy az indítványok nagy része a parlament előtt szereplő más törvényjavaslatokkal való összhangot teremti meg. Tehát egy ilyen rövid időintervallum, mint a november-december, ami eltelt a törvényjavaslat benyújtása óta, a parlament előtt levő további törvényjavaslatok tekintetében is igazításra készteti a jogalkotót.
Itt egy deregulációs törvényről van szó, amely szinte valamennyi hatályos törvényt, törvényerejű rendeletet érint. Ha eltolnánk ennek a hatálybalépését, akkor további problémákat jelentene ez a többi törvény tekintetében, mert itt a jogrendszer ebből a szempontból nem egy mozgó célpont, hanem a január 1-jei határnaphoz van igazítva.
Abban alelnök úrnak igaza van, hogy a kihirdetést követő nap jelent meg az egységes javaslatban. Az eltérést az okozza, hogy akkor, amikor a javaslatot előterjesztettük, még nem ismertük az Alkotmánybíróságnak azt a döntését, amely a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatallal kapcsolatos döntést jelenítette meg. Tehát menet közben, módosító indítvány eredményeként került a szövegbe egy olyan felvetés, amely már nem tette egységessé az egész javaslat vonatkozásában a hatályba léptetést, míg a javaslat a közel négyszáz oldalon mindig úgy indul, hogy "e törvény hatálybalépésével", e törvény hatálybalépésekor következik be az a mozzanat, ami vagy a szövegcserés módszerrel, vagy a hatályon kívül helyezéssel jelenik meg. Tehát jogrendszeri értelemben mi másként ezt kezelni nem tudjuk.
A másik pedig, hogy a törvény elfogadását követően születnek meg azok a kormányrendeletek, amelyek a szervezeti változásokat végrehajtják. Tehát ebből a szempontból mi nem látunk problémát abban, hogy a törvény január 1-jén lépjen hatályba, és ezt szeretnénk elérni, kérve alelnök úr megértését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Ki az, aki a 61. pontban szereplő indítvánnyal egyetért? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Végül a 62. pontban szereplő indítvánnyal ki ért egyet? (Szavazás.) A bizottság támogatja..
Megállapítom tehát, hogy a 62 pont közül egy kivételével, a 42. pont kivételével a többit a bizottság benyújtotta, illetve plusz egy módosító indítványt benyújtottunk.
Végül itt van Orosz Sándor képviselő úr indítványa, amely a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos szabályozásra vonatkozik. Megkérdezem államtitkár urat, egyetért-e ezzel az előterjesztő.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem értünk egyet ezzel az indítvánnyal, és az indoklását szeretném visszautasítani. Egyrészről az országgyűlési határozattal való összhangnak a hiánya, illetve a jogállamiság-jogbiztonság elvének a felvetése teljesen más látásmódot jelenít itt meg.
Ha szabad ezt röviden megindokolni, a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény, úgy látszik ebben az ügyben, az állatorvosi ló esete, hiszen ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását a parlament a mi törvényjavaslatunkkal egyidejűleg folytatta le. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvénybe azok a szervezeti változások nem kerültek be, ami a törvényjavaslat egész filozófiáját megjeleníti, arra tekintettel, hogy párhuzamosan futottak ezek a javaslatok. Nos, az, hogy bekerült, éppen az alkotmányügyi bizottság indítványára a javaslat a parlamenthez, és az elfogadást nyert, éppen a koherenciát biztosítja, annak érdekében, hogy a kormányzati szervezetátalakítással kapcsolatos kérdéskör rendben legyen. Ha a képviselő úr záró módosító javaslata elfogadásra kerül, akkor a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényben szereplő valamennyi konkrét elnevezésű miniszter és számos államigazgatási szerv változatlanul a helyén maradna, vagyis a rendszer nem lesz egységes ebből a szempontból.
Az tehát, hogy ez a javaslat, ami egyébként az alkotmányügyi bizottság indítványa volt, alkotmányellenes lenne, az fogalmilag kizárt, közjogi érvénytelenségre semmiképpen sem vezet. Nagyon erős szavak ezek, amelyek itt az indoklásban jelennek meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? (Szavazás.) Ilyet nem látok; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Rendelkezésünkre áll az előterjesztő által benyújtott, 27 pontból álló javaslatsor, illetve Zsigó Róbert képviselő úr három javaslata.
Először a Pénzügyminisztérium által benyújtott módosításokat javaslom megtárgyalni. Megkérdezem a bizottság tagjait, választhatunk-e egy egyszerűsített szavazási módot - a bólintásokból úgy látom, hogy igen. Akkor először azt kérdezem, hogy a 27 pont közül van-e olyan, amelynek a megvitatását valaki javasolja. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok.
Akkor megkérdezem, ki az, aki a 27 ponttal egyetért. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja a javaslatokat.
Rátérünk Zsigó Róbert képviselő úr javaslataira. Először a 104. számú javaslatra, amely a Kt. 126. §-ának törlését jelentené. Megkérdezem az előterjesztő képviselőit, egyetértenek-e a javaslattal; kérem, hogy nevének és beosztásának megjelölésével válaszoljon.
DR. SZŰCS ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Dr. Szűcs István tanácsos, Pénzügyminisztérium.
A T/1296/104. javaslattal nem értünk egyet. Egyébként jelezném, hogy a 27 pontból álló koherencia módosító javaslatunk 7. pontjában ezt a kérdést orvosoljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Szakács képviselő úrnak.
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm, csak annyi, hogy ennél részletesebb indoklást kérünk, azon túl, hogy a 27 pontos, koherenciát kezelő javaslatsor ezt kezeli. Mi ennek a részletes indoka?
DR. SZŰCS ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): A lényege abban áll, hogy a Kt. 126. §-ával kapcsolatosan több módosító javaslatot nyújtottak be, mind a kettőt kivettük, és egy jó verzió maradt bent. Tehát a képviselő úrnak az az indítványa, amely kivenné ezt a Kt. 126. §-t, azt az egységes koherenciamódosítóval gyakorlatilag megoldottuk. (Dr. Szakács Imre: Köszönöm.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Ki az, aki egyetért Zsigó képviselő úr indítványával? (Szavazás.) A bizottság a javaslatot nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét a T/1296/105. javaslatról, amely a 29. § c) pontjának törlését javasolja. Egyetértenek-e vele?
DR. SZŰCS ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem értünk egyet vele. Egyrészt ezt a pontot is érinti az egységes koherenciajavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki az, aki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A T/1296/107. indítvány három pontot tartalmaz. Megkérdezem, hogy ezzel a három ponttal egyetért-e az előterjesztő.
DR. SZŰCS ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem értünk egyet. Itt is jelezném, hogy a három pontból a 2. szintén a Kt. 126. § (2) bekezdésének törlését javasolja, amit már korábban említettem, hogy az elrendezésre került. Az 1. és 3. ponttal pedig nem értünk egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk-e egyben a három pontról? (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, igen. Ki az, aki támogatja ezt a három pontot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen.
Soron következik az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve miniszter terjesztette elő a két pontból álló javaslatot.
Megkérdezem, hogy az 1. pontban szereplő javaslatot a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban szereplő javaslatot a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen.
Soron következik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Szintén a szociális és munkaügyi miniszter nyújtott be egy négy pontból álló javaslatot.
Megkérdezem, hogy az 1. pontban szereplő javaslatot a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban szereplő javaslatról kérdezem ugyanezt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban szereplő javaslatot a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban szereplő javaslatot a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen a segítséget.
Soron következik az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Egy pillanat türelmet kérek, egy kis technikai probléma adódott a különböző benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban. (Rövid egyeztetés.) Örömmel tájékoztatom a bizottságot, hogy a technikai problémák megoldódtak, rátérhetünk a módosító indítványok tárgyalására.
Javaslom, hogy először a T/1093/162. számon szereplő két indítványt tárgyaljuk meg, melyeket Simon Gábor képviselő úr nyújtott be. Ezt 177. számon is benyújtotta a képviselő úr, de ha a kollégáim jól értelmezték vagy jól vizsgálták, akkor a két javaslat szó szerint megegyezik. Részben azt kérem az előterjesztő képviselőitől, hogy ezt a vélelmünket erősítsék meg vagy cáfolják, másrészt pedig nyilatkozzanak a módosító indítvánnyal kapcsolatban. Tehát Simon Gábor képviselő úr módosító indítványáról van szó, T/1093/162., illetve 177. számon.
Kérdezem az előterjesztőket, tudnak-e nyilatkozni a kérdésben. Kérem, hogy nevük, beosztásuk bemondása után válaszoljanak.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Kovácsy Zsombor szakállamtitkár vagyok, munkatársam pedig Horváth István.
A 177. indítvány nem áll rendelkezésünkre, tehát az egybevágóság felől nem tudunk nyilatkozni.
A 162. indítvány tekintetében az 1. számú javaslattal kapcsolatban egy némileg eltérő módosító javaslatunk van, amely tartalmazza az itt törlésre javasolt "egészségbiztosítási ellátásra" szövegrészt is, mivel az egészségbiztosítási fogalomrendszer véleményünk szerint szükségessé teszi azt, hogy a társadalombiztosítási vagy szociális juttatáson túl az egészségbiztosítási ellátások köre, amely nem teljesen értelmezhető ebben az elsőként említett fogalomrendszerben, megjelenítésre kerüljön.
A 2. számú javaslattal teljesen megegyezik az elképzelésünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor az 1. pontban szereplő indítványt nem támogatja az előterjesztő, mert egy eltérő javaslatuk van, amelyik ezt pontosabban kifejezi. A 2. pontban szereplőt pedig támogatja. Köszönöm szépen.
Először az 1. pontban szereplő indítványt teszem föl szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Most a 2. pontban szereplő indítványt teszem föl szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Rátérünk az egészségügyi miniszter úr által benyújtott módosító indítványokra a 163-176. számokon. Megkérdezem a bizottságot, szavazhatunk-e erről is egyszerűsített eljárásban. (Egyetértés.) Köszönöm szépen.
Valamelyik ponthoz kíván-e hozzászólni a bizottság bármely tagja? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Megkérdezem, ezeket a pontokat ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Előttünk szerepel még egy tervezet, amely az 1-20. sorszámú javaslatokat tartalmazza. Megkérdezem az előterjesztő képviselőit, egyetértenek-e ezekkel a javaslatokkal.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Igen, egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, ezt is tárgyalhatjuk-e egyszerűsítve. (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, ez ellen nincs kifogás.
Ki az, aki egyetért azzal, hogy az 1-20. pontokban megjelölt javaslatokat benyújtsuk? (Szavazás.) A bizottság elfogadta, hogy ezeket a javaslatokat beterjesszük.
Köszönöm szépen.
Soron következik az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Az egészségügyi miniszter 19 pontból álló javaslatsort nyújtott be, és külön még egy pontban szerepel a T/1035/53. számú javaslat.
Megkérdezem először, hogy a 19 ponttal kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Megkérdezem, hogy az 52. számú indítványban szereplő 19 pontban felsorolt javaslatokat ki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság ezeket támogatja.
Most a T/1035/53. számú indítványról kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja..
Köszönöm szépen.
g) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)
Soron következik az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Előttünk fekszik egy öt pontból álló ajánlás, az előterjesztő módosító indítványai.
Az 1. ponttal kapcsolatban kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont szintén az előterjesztő indítványa. Kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontról kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontról kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontról kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Zsigó Róbert képviselő úr benyújtott egy módosító indítványt T/1305/32. számon. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét - és kérem, majd neve, beosztása jelzése után válaszoljon -, támogatja-e az előterjesztő ezt az indítványt.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, Lakatos Hedvig vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési főosztályának helyettes vezetője.
A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen.
h) A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1203. szám)
Soron következik a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Előttünk van az ajánlás, amely négy pontból áll, illetve egy II. pontból. Először az ajánlás négy pontjáról kell döntenünk.
Az 1. pontban az előterjesztő tesz javaslatot. Megkérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban szereplő indítványt támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban szereplő indítványt támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban szereplő indítványt támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Elnézést kérek, jól látom, hogy szólni kíván az előterjesztő képviselője ahhoz a négy ponthoz, amelyet ő maga javasolt? Elnézést, nem figyeltem, tessék parancsolni!
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Bocsánat, elnézést kérek, tisztelt elnök úr. Az 1-3. ponttal semmi problémám nincs.
A 4. ponttal van problémám: technikai elírás történt benne, nem a beadott, koherenciazavart kiküszöbölőben, hanem az ajánlásban. Az ajánlás második sorában a törvény 16. §-a szerepel, a zárószavazás előtti módosító indítványban ez 17.-re lett kijavítva. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy 17. §-sal szíveskedjen elfogadni és támogatni ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát az eredeti javaslatban 17-es szerepelt.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt kérem, a jegyzőkönyvben úgy szerepeljen, hogy a 4. pontban szereplő indítvány második sorában nem 16. §, hanem 17. § szerepel. Nagyon szépen köszönöm a jelzést.
A II. pont szintén egy elírást tartalmaz. Az 5. oldalon az ajánlásban alulról a harmadik sorban egy "a" betű természetesen szerepel; ez egy elírás az eredeti javaslathoz képest.
Kérdezem, ki ért azzal egyet, hogy megállapítsuk, hogy ez így szerepel helyesen. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság ezzel egyetért.
Előttünk fekszik még Jauernik képviselő úr két indítványa ehhez a napirendi ponthoz.
A T/1203/44. számú indítvány a 9. § módosítását kezdeményezi. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e; kérem, nevének, beosztásának jelzésével válaszoljon.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést, hogy az előbb nem mutatkoztam be: Bots Dénes vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogi és koordinációs főosztályának vezetője.
Nem támogatjuk a módosító javaslatot. Azért nem támogatjuk, mert a pótdíj már eleve emelt összeget tartalmaz, és ezek után még a késedelmi kamatnak a kivetése meglehetősen túlszankciós lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kíván szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak annyi megjegyzést szeretnék tenni, nem vitatva, amit mondott az előterjesztő, hogy nem is tűnik koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványnak, hanem lényegében a törvényjavaslat eredeti koncepciójától egy eltérő koncepciót javasol elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nem.) Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Ilyet nem látok; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A T/1203/45. számon szintén Jauernik képviselő úr terjesztett be indítványt. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem támogatjuk. Azért nem támogatjuk, mert a törvényjavaslat egy átmeneti rendelkezést tartalmaz, amelynek most volt egy technikai pontosítása a tisztelt bizottság által támogatottan. Ez a technikai módosítás azt mondja, hogy a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül meg kell tenni a felszólítást. Ez a javaslat a jelenlegi esetekben is - és ez van a törvény koncepciójában - ezt eltolná csak a hatálybalépését követően keletkezettekre. Itt egy olyan, jogilag értékelhetetlen helyzet keletkezne, hogy akkor a korábbi büntetésekre mennyi időn belül kellene a felszólítást megküldeni, és ezért nem támogatjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Bocsánatot kérek, hogy hozzászólok ehhez a kérdéshez, mert valójában az (5) bekezdés előtti (4) bekezdésen akadt meg a szemem, amelyet nem érint most ez a kérdés. De az elírás, vagy valóban április 11-én lép hatályba a törvény?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, ez valóban április 11-e.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): És pontosan mi az oka ennek? Nem tudom mihez kötni ezt a dátumot, ritkán láttam ilyet.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Közösségi szabály hatálybalépésének napjához kapcsolódik.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt hittem, a költészet napjával van összefüggésben... (Derültség.)
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szebb lett volna, valóban, ha ezt mondom, de közösségi szabályról van szó. Köszönöm.
ELNÖK: Vagy esetleg azzal, hogy másnap van az űrhajózás napja... (Derültség.) Köszönöm szépen.
Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Ilyet nem látok; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen.
i) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám)
Kiegészítettük a napirendi pontjainkat a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos törvényjavaslat zárószavazását előkészítő módosító indítvánnyal. Egyetlen pontból áll az ajánlás, az előterjesztő képviselőjének indítványa. Ránézésre nem igazán az alkotmányügyi bizottság kompetenciáját érintő kérdés, de biztosan nagyon fontos.
Megkérdezem, a bizottság támogatja-e az előterjesztő módosító indítványát. (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Azt hiszem, nagyon komoly és nehéz munkát végeztünk. Köszönöm szépen.
Szeretném jelezni, nem dőlt még el, hogy a jövő héten az Országgyűlés mely napokon tart ülést. Ha minden igaz, akkor a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára hétfőn és kedden lesz ülés; tudomásom szerint ez a mai házbizottsági ülésen fog véglegesen eldőlni. Nagy valószínűséggel nekünk mind a két napon kell bizottsági ülést tartanunk. Tisztelettel kérem, hogy a bizottság tagjai így készüljenek.
Arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy a héten Magyarországra érkezik a cseh parlament alkotmányügyi bizottsága. Kérem azokat a bizottsági tagokat, akiknek külön meghívót küldtem a programokra, hogy csütörtökön fogadjuk majd együtt a bizottság tagjait, illetve vegyenek majd részt képviselőtársaim a tiszteletükre adott ebéden.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 00 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea