AIÜB-15/2006.
(AIÜB-15/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. november 13-án, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
1.Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1096. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
2.A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1095. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3.Zárószavazások előkészítése
a) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám)
b) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/985. szám)
4.A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/888. szám)
(Dr. Navracsics Tibor, dr. Lázár János (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5.Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról (COM(2006)195; 2006/0066/COD)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Gál Krisztina tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Sándor főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Molnár Jánosné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Nagy Zsuzsanna tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Roland Péter (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Kiss Kornélia vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 35 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom; elnézést a kis késésért.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Tóth András képviselő úr helyettesíti Csiha Judit képviselő asszonyt, Szép Béla képviselő úr Szabó Éva képviselő asszonyt, Wiener György Steiner Pált, Faragó Péter Toller Lászlót, Frankné dr. Kovács Szilvia Csákabonyi Balázst, én pedig Simon Gábor képviselő urat. A bizottság ülése határozatképes.
A kiküldött tervezetnek megfelelően teszek javaslatot az ülés napirendjére. Megkérdezem, ezzel kapcsolatban van-e észrevétel. (Nincs.) Úgy látom, nincs. Akkor kérem, hogy aki a tervezett napirendet elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendet.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
15 pontból áll az ajánlás. Kérem a kormány képviselőjét, hogy az 1. pontnál jelezze majd nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára, illetve pontonként, hogy az előterjesztő egyetért vagy nem ért egyet a javaslattal.
Az 1. pont Salamon László képviselő úr javaslata. Kérem az előterjesztő álláspontját.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sepsi Tibor vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Az 1. ponttal kapcsolatosan a kormányálláspont nemleges, tehát nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kér szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Én elmondanám röviden az érveimet. Az a problémám ezzel a bekezdéssel, hogy ez a most hatályoshoz képest a tartalmát kiüresíti a jogellenes elkülönítés szabályának. Ugyanis a most hatályos rendelkezés abban ragadja meg a jogellenes elkülönítést, ami akkor következik be, ha - idézem a jogszabály szövegét - "tárgyilagos mérlegelés szerint ennek ésszerű indoka nincs". A most javasolt szöveg ezt elhagyná, és csupán úgy rendelkezne, hogy "ha törvény kifejezetten meg nem engedi". Akkor ebből a contrario az következik, hogy a törvény bármikor megengedheti, anélkül, hogy ennek bármiféle tartalmi követelménye körül lenne írva.
Én értem az európai uniós irányelvet, és hogy ahhoz igyekeztek a szöveget igazítani, de szerintem ezzel abszolút formálissá tették ezt a rendelkezést, mert - nem akarom önmagamat ismételni, de - azzal a logikával él ez a szabályozás, ami a szakállas jogszabály-alkotási tréfa, hogy az első szakasz úgy szól, hogy a főnöknek mindig igaza van; a második szakasz: ha a főnöknek nincs igaza, akkor automatikusan az első szakasz lép hatályba. Ez egy ilyen természetű rendelkezés, hogy a jogellenes elkülönítés tilos, kivéve, ha törvény megengedi. Akkor azt mondom, hogy ehhez képest a korábbi rendelkezés lehet, hogy úgy nem jó és úgy nem felel meg az uniós irányelvnek, én ezt megengedem, de mégis többet mondott tartalmilag.
ELNÖK: Kérem, hogy az előterjesztő képviselője indokolja meg, miért nem értenek egyet a javaslattal.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem vitatom természetesen képviselő úr álláspontját abban, hogy itt egy tartalmi szabályt váltunk ki egy formai garanciával, ez kétségtelenül tény. Azt azonban jelezném, hogy ez ettől a törvénytől jelenleg sem idegen, merthogy az előnyben részesítés esetében - ez a 12. §-a ugyanennek a törvénynek - hasonló helyzet alakult ki.
Itt igazából azt kell mérlegelni, azt gondolom, elsősorban a törvényalkotónak, hogy nagyon ritkán fordulhat elő ilyen típusú szegregációs természetű magatartás esetében a jogszerűség. A kormányzati javaslat arra épít, hogy jobb és egyértelműbb, ha ez nem esetről esetre történő helyi mérlegelésnek az eredménye, hogy lehet-e ilyen elkülönítést alkalmazni vagy sem, hanem kifejezett törvényi rendelkezés ad erre minden esetben lehetőséget. Annak alapján, hogy milyen gyakorlati kérdések merültek fel a törvény alkalmazásában, és annak alapján, hogy mi az irányelv pontos szövege, mi ezt jobb megoldásnak tartottuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Bár tudom, hogy ez a grémium itt ebben az állapotában nem a jogszabály fogalmazásának a helye és alkalma, de megjegyzem, hogy ha egy olyan utalás lenne, hogy jogellenes elkülönítés minden olyan elkülönítés, amely az emberi méltóságot sérti, akkor tökéletes tartalmi megoldást adhatnánk a kérdésnek. Momentán az alkotmányból egyébként ez világosan következik is.
ELNÖK: Szeretném megjegyezni, hogy szerintem a grémium nagyon jó állapotban van. (Derültség. - Dr. Salamon László: Nem akartam a jogszabályt sem ellehetetleníteni, sem indítványt tenni.) Értettem, képviselő úr, elnézést a megjegyzésemért. Kíván-e még valaki a vitában felszólalni? (Nem.) Nem kíván más hozzászólni.
Megkérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 2. pontban szintén Salamon képviselő úr indítványa áll. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Salamon képviselő úré a szó.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én azzal teljesen egyetértek, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek a költségelőlegzésre történő kötelezése méltánytalan, és valójában akadályozná őket jogaik érvényesítésében. Tehát a törvényalkotói cél most ennek a kiküszöbölésére irányul. Azonban azt gondolom, hogy a másik végletbe vagy a ló másik oldalára történő átesés ab ovo az ellenérdekű feleket költségelőlegzésre kötelezné, holott még sem bizonyítás nincs; arról nem is beszélek, a valószínűsítés egy külön ügy, de még valószínűsítés sem történt. Ezért teszek arra javaslatot, hogy a jogszabályi rendezésben egyébként részben jelen lévő megoldás, hogy a költségeket a hatóság előlegezze, ez legyen általános.
ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy miért nem támogatja az előterjesztő a módosító javaslatot.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elsődlegesen azért, mert a cél, ahogyan képviselő úr is mondta, valójában az lenne, hogy a diszkriminált vagy legalábbis saját magát diszkrimináltnak mondó személy esetében lépjen be egy kedvezmény. Itt a Ket.-nek attól a fő szabályától, hogy nyilván az indokolatlan eljárásindítással és lefolytatással kapcsolatos problémák kezelésének célja érdekében is mindenképpen telepíti valamilyen módon és előlegezteti valamilyen módon a hatóságtól kívül álló felekkel az eljárási költségeket, ettől nem kívántunk volna elszakadni. S jelezzük azt, hogy itt a törvény alkalmazásának gyakorlata valamennyire támpont lehet, és erre támaszkodva próbáltunk egy ilyen, a diszkriminált félnek kedvező, ugyanakkor viszont az előlegezést is és a költségtelepítést is telepítő szabályt is behozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Nem.
Megkérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pontban Herényi Károly, valamint Salamon László képviselő úr tett javaslatot. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e a javaslattal.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Salamon képviselő úrnak megadom a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nagyon röviden: kíváncsi lennék itt is az ellenérvekre. Méltányossági kérelem benyújtása csak megnyit egy lehetőséget, a hatóságnak szabad mérlegelési joga van, hogy él-e ilyennel vagy nem.
Jogi megközelítésben teljesen értelmetlen egy olyan megoldási lehetőséget kizárni, amelyik nem köt senkit. Ha a hatóság ezt indokolatlannak tartja, hogy méltányosságot gyakoroljon, akkor ezt minden további nélkül megteheti; de ha eleve kizárjuk ennek a lehetőségét, akkor azokban a nyilván egészen kivételes esetekben sem tudja megtenni a hatóság, amikor indokoltnak látná. Csak nehogy az legyen, hogy ha ilyen eset előfordul, akkor előjön megint valaki, hogy módosítsuk a törvényt; mert az szokott nálunk lenni, hogy amikor gyakorlatilag valami nem úgy működik, akkor a törvényt akarja mindig mindenki módosítani. Én itt most ennek szeretnék elébe menni, és azt gondolom, indokolatlan az, hogy a hatóság megkösse saját kezét; egyébként szabad mérlegelés szerint működő saját kezét.
ELNÖK: Kérem az előterjesztő képviselőjét, indokolja meg egyet nem értő álláspontját.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Valóban elvi problémára tapint a módosító indítvány, ezt nem kívánom tagadni. Az alapján a mérlegelés alapján jutott az előkészítés arra a megoldásra, hogy ki kellene zárni ezt a Ket. szerint behozott új jogintézményt ebben a kérdésben, hogy itt minden esetben ellenérdekelt felek bevonásával történő eljárás van. Mindig van egy jogaiban sértett személy, mindig van egy személy, aki elkövette a jogsértést. Egyszerűen a gyakorlat alapján, annak alapján, hogy itt utóbb a szankciót valamilyen módon enyhítés fogja érni, úgy, hogy kettejük részvételével folytatták le az eljárást, egész egyszerűen a méltányossági eljárás szabályait és módszerét, épp azt a mérlegelési elemet, amire képviselő úr is mutatott, azt tartjuk nem megfelelőnek ehhez az eljáráshoz.
Ami tehát az egyik oldalon méltányosság, az a másik fél számára - bármelyik is kérte a méltányossági eljárást - lehet, hogy méltánytalanságként fog megjelenni. Ezért egy ilyen típusú eljárásban a rendes bírósági jogorvoslat keretében történő elbírálást tisztábbnak érezzük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Nem.
Kérdezem, ki az, aki egyetért a módosító indítvánnyal. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 4. pontban Salamon képviselő úr nyújtott be módosító indítványt. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, mi az előterjesztő álláspontja.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány a javaslatot.
ELNÖK: Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Rövid leszek, elnök úr. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület nem független, legalábbis az itt tervezett megoldás szerint nem független, ellentétben a törvény indoklásával, és ellentétben az uniós irányelvvel. Ilyen formában erre a testületre nincs szükség, sőt szemben áll az uniós irányelvvel, ezért ilyen formában elhagyni javaslom.
ELNÖK: Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Egy kérdést szeretnék föltenni az előterjesztő képviselőjének. Jól tudom-e azt, igaz-e az, hogy ez az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület, ha nem is így szó szerint, de egy ilyen jellegű szervezet felállítása szerepelt a Gyurcsány Ferenc és a szakszervezetek, pontosabban érdekvédelmi szervezetek, munkavállalói oldal közötti megállapodásban? A hét végén hallottam egy ilyen bejelentést, mely szerint a munkavállalói oldal korábban igényelt egy ilyen tanácsadó testületet. Van-e ilyenről tudomása? Lehet, hogy nincs ilyen. Azt akartam tehát finoman megkérdezni, hogy van-e valamilyen politikai alku amögött, hogy egy ilyen testületet létrehoznak, mert szakmai indokát, mi legalábbis az ellenzéki képviselők nem találtuk ennek a testületnek. De van-e valamilyen politikai megállapodás, amely egy ilyen szervezet létrehozására vonatkozik?
ELNÖK: Megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A javaslat teljes egészében szakmai alapú. Megint csak azt tudom elmondani, amit az általános vitára alkalmasság kapcsán mondtam a tisztelt képviselőknek, hogy lényegében érdemben nem változtatnak ezek a rendelkezések azokon az elemeken, amelyekről tavasszal már tárgyalt a Ház, és a tavasszal kidolgozott javaslat is nagyon hűen követte annak a kormányrendeletnek a szabályait, amely jelenleg szabályozza ennek a testületnek a jogállását. Ismét csak nem tudom tagadni azt, hogy közjogi értelemben természetesen kormánytól való függetlenséget semmilyen módon nem tud megjeleníteni ennek a szervnek a működése, minthogy ez egy közigazgatási szerv mellett működő szakmai tanácsadó szerepet betöltő szerv. A függetlenségen nyilván egy ilyen érvelésen belül meg az indoklás megszerkesztésekor és az érveléskor nemcsak közjogi függetlenséget, hanem szakmai függetlenségi garanciákat is értünk.
ELNÖK: Elnézést, de alelnök úr kérdésére esetleg tud-e válaszolni?
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Épp abból következően, hogy ez egy folyamatosan végig vitt szakmai javaslat, közvetlen összefüggéséről a jelenleg történő tárgyalásokkal én nem tudok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Megütötte a fülemet egy egészen újszerű jogi megközelítés, amely különbséget tesz közjogi függetlenség és szakmai függetlenség között. Ez a bíróságok és az Alkotmánybíróság tekintetében is értelmezhető? (Szórványos derültség.)
ELNÖK: Elnézést, kit tetszik kérdezni? (Derültség.)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A törvényjavaslat előterjesztőjének képviselőjét.
ELNÖK: Ha kíván, akkor válaszoljon erre (Dr. Salamon László: Én szeretném.), egyébként meg javaslom, hogy a tárgyra térjünk vissza.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bocsánat, fél mondat pontosítás: a kormánytól való közjogi függetlenséget próbáltam megkülönböztetni egy másik függetlenség fogalomtól csak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, hogy nem.
Ki az, aki támogatja a javaslatot? Együtt a 6. pontban foglalttal. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott mindkét javaslat. (Dr. Salamon László: Miért együtt a 6-ossal?) Én úgy látom, ott van képviselő úr előtt is az ajánlástervezet. (Dr. Salamon László: Álmomban nem jutna eszembe összevonni.) Jó, akkor a 6. pontnál majd visszatérünk rá.
Az 5. pont Gusztos Péter képviselő úr indítványa (Dr. Salamon László: Ügyrend!), amelyet most jelzek, hogy összefügg a 11. pontban foglalttal.
Mielőtt fölkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy fejtse ki álláspontját, Salamon képviselő úrnak ügyrendi kérdésben megadom a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nagyon egyszerű, elnök úr: nemcsak a 11-essel, hanem a 12-essel is összefügg, legalábbis tartalmi összefüggés van. Én tehát azt javaslom - ezzel meg is gyorsítjuk a munkánkat -, hogy a 12. pontot is itt tárgyaljuk, mert ugyanaz a probléma van. Ha a valószínűsítés elhagyása megtörténik, akkor Gusztos képviselő úr javaslata nem teljesíthető. Tartalmilag tehát összefüggenek ezek a kérdések.
ELNÖK: Én úgy emlékszem, töretlen gyakorlata a bizottságnak, hogy akkor szoktunk tartalmi összefüggésről beszélni, amikor ugyanaz az előterjesztő, ugyanis egyben szavazunk a kérdésről. Én tehát azt javaslom, hogy a 12. pontot ne itt tárgyaljuk meg és ne szavazzunk róluk együtt, annak a külön tárgyalására teszek majd javaslatot.
Megkérdezem tehát, hogy az előterjesztő képviselője az 5. és a 11. pontokban foglaltakkal egyetért-e.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja a kormány a javaslatokat.
ELNÖK: A kormány támogatja. Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én azért nem értek egyet Gusztos képviselő úr javaslatával, mert szerintem a valószínűsítés intézményesítése jogállami követelményeket sért. Erről szól a 12. pontbéli javaslatom. Megjegyzem, nem akarok elnök úrral vitatkozni, de szavazástechnikailag biztosan úgy fogják feltenni majd, hogy az 5. elfogadása kizárja a 12-est, ezért tehát összefüggés van. Tehát ügyrend nélkül is elmondom ezt, és megígérem, hogy nem fogok a 12. pont mellett külön érvelni.
Jogállami követelményt sért, hogy a bizonyítás helyett valószínűsítés lép fel. Ilyen dolgok nagyon rossz emlékű történelmi korszakokban merültek fel, amikor az állam valakivel szembeni eljárása esetén a bizonyítottság helyett elégnek tartotta a valószínűsítést is. A példától eltekintenék, ki-ki a politikai műveltsége alapján fog erre tudni az emlékeiben példákat találni. Én tehát ezért nem tudom támogatni Gusztos képviselő úr javaslatát, mert az egy olyan koordináta-rendszerbe illeszkedik be, amellyel a valószínűsítést, ami szerintem nem jogállami, intézményesítené ez a törvényi megoldás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem az előterjesztő képviselőjét, reagáljon az elhangzottakra.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Önmagában az irányelv harmonizációjának egy alapkérdése a bizonyítási teher megfordítása, ahol, meg kell mondjam, nagyon nagy mozgástere a hazai jogalkotónak nincs. Tehát a bizonyítási teher megfordításával az a helyzet alakul ki, hogy az a személy, aki a diszkriminációval vádol - és elismerem, hogy ez lehet akár visszaélésszerű is ebben a helyzetben -, ő könnyebb bizonyítási helyzetben van. Nyilvánvalóan ennek a módosításnak a következtében az, hogy elegendő az ő oldaláról a javaslat alapján a valószínűsítés, még könnyebb helyzetbe hozza. De igazából nem nagyon látunk más lehetőséget az irányelvszöveg alapján, mint hogy ez a lehetőség bekerüljön a szövegbe. Azon javaslatok közül, amelyek az irányelvvel való összhangot biztosítják, ennél csak pontatlanabb megfogalmazásokat ismerünk eddig vagy hangzottak el, illetve kerültek beterjesztésre akár itt az országgyűlési vitaszakaszban.
S arra még felhívom a figyelmet, hogy a másik oldalon ezt a valószínűsítési kötelezettséget éppen a Gusztos képviselő úr által beterjesztett javaslattal a tekintetben is egy kimentési bizonyítás kíséri.
ELNÖK: Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én nem a bizonyítási teher megosztásával kapcsolatosan - mert nem teljes megfordításról van egyébként szó, az alaphelyzetben legalábbis nem - érveltem, hanem a valószínűsítés-megjelenítéssel kapcsolatosan. A képviselő úr ezt az elemet viszi bele ebbe a módosító javaslatba.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatta az 5. és 11. pontban foglaltakat. Megkérdezem, ki ért vele egyet, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. ponttal kapcsolatban Salamon képviselő úr azt kezdeményezte, hogy erről külön tárgyaljunk. Az előterjesztő jelezte, hogy nem ért vele egyet.
Salamon képviselő úrnak megadom a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Lehet, hogy valami félreértésben vagyok, engem nagyon meglepett, hogy a között az elhagyás között...
ELNÖK: De túl vagyunk rajta, képviselő úr! Tessék parancsolni!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ez rendben van, csak én itt egészen más...
ELNÖK: Képviselő úr, megadtam a szót, azt kérem, hogy a tartalomról szóljon; nem vesszük figyelembe az észrevételt.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnök úr, tessék türelmes lenni hozzám!
ELNÖK: Abszolút türelmes vagyok. Ennél türelmesebb...
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ennél türelmesebb is, mert ez egy kicsit kevés türelem.
Mindenképpen a tartalmi kérdéshez tartozik, hogy én ezt a módosító javaslatot nem a tanácsadó testület elhagyása miatt és azzal összefüggésben terjesztettem elő, hanem, megmondom őszintén, szigorúan kodifikációs kérdésem van. Tudniillik szerintem a kormány által javasolt 20. § új (2) bekezdése megismétli a 20. § (1) bekezdését - nem látom az értelmét. Ha egyébként ebben meggyőz a kormány, megmagyarázza a kormány képviselője - lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet -, akár helyből vissza is vonom ezt a módosító javaslatot. De ha a 20. § (1) bekezdése az eredeti törvényben akként rendelkezik, hogy "az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet", akkor nem értem, minek ezt a (2) bekezdésben más megfogalmazásban megismételni. Mert így szólna az új (2) bekezdés: "a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdés alkalmazásával eljárást indíthat". Ha humorizálni akarnék, akkor még további bekezdésekbe vehetjük bele, hogy a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet az előző bekezdés szerint indíthat eljárásokat; mondjuk, hatszor-nyolcszor leírhatjuk a törvényben, hogy tuti legyen a dolog.
De gondolom, nem tréfálkozni akart az előterjesztő, ámbár lehet, hogy valamit nem értek. S még egyszer mondom, ha megvilágosít az előterjesztő, akkor akár ezt a módosító javaslatomat, amely szigorúan kodifikációs természetű, kész is vagyok visszavonni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előterjesztő képviselőjének álláspontját.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A segítő szándékot különösen köszönöm képviselő úrnak. Most nem vizsgálva azt, hogy itt a külön rendelkezésben kodifikálásnak az elvi célja az volt, hogy a hatóság előtti eljárásra önálló rendelkezés alapján adjunk lehetőséget, a visszautalás azért nem funkció nélküli. Itt az anyagi jogi feltételekre próbálnánk visszautalni a szövegen belül, tehát arra, hogy a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet egy más személyt érintő jogsértés esetében soha nem korlát nélkül indíthat csak eljárást, hanem akkor, ha meghatározhatatlan számú személyt érint a jogsértés, vagy a jogaiban sértett személynek a kiléte nem állapítható meg.
De arra ígéretet tudok tenni, hogy a kodifikációs megoldást a javaslat alapján áttekintjük, és ha szükséges pontosítani rajta, akkor ezt megtesszük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Anélkül, hogy a vita érdemében kívánnék részt venni, jól értettem-e, hogy az eredeti 20. § (1) bekezdés a bíróság előtti eljárásra vonatkozik, ez az új (2) pedig a hatóság előtti eljárásra. Ennek ellenére én is kérném, hogy az előterjesztő képviselője gondolja át még egyszer kodifikációs szempontból ezt a javaslatot.
Úgy látom, további hozzászóló nincs.
Megkérdezem, ki ért egyet a módosító javaslattal. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 7. pontban Herényi Károly képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 8. pontban Tatai-Tóth András, valamint Szabóné Müller Timea, továbbá Herényi Károly adott be azonos szöveggel módosító javaslatot. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener képviselő úr kért szót.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megítélésem szerint azok az alkotmányos aggályok, amelyek miatt a kormány ezt a módosító indítványt nem támogatja, nem megalapozottak.
Az emberi jogi bizottság ülésén ez a témakör már felmerült, és ott a kormány képviselője olyan érvelést használt, amely nem volt teljesen pontos, arra hivatkozva, hogy ez az önkormányzatok szervezetalakítási autonómiáját sérti. Tisztázva a problémakört, kiderült, hogy a kormány igen tisztelt képviselője valójában arra gondolt, hogy itt a 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában levő alkotmányos jog sérelmének lehetősége merül fel álláspontjuk szerint, mégpedig az, hogy a kormány nem kívánja azt, hogy az önkormányzatokat önkormányzati ügyekben önállóan gyakorolható szabályozási és igazgatási autonómiájukban korlátozzák. Valóban azonban szerintem itt erről nincs szó, tudniillik itt egész egyszerűen a módosító javaslat egy kötelező feladatot akar az önkormányzat részére megállapítani, és minden kötelező feladatnak a megállapítása azt a lehetőséget hordozza magában, hogy az önkormányzat önálló szabályozási és igazgatási autonómiája csorbul.
Melyik az a jogszabály, kétharmados jogszabály, amely erre felhatalmazást ad? Maga az önkormányzati törvény, amely kimondja, hogy törvény önkormányzat részére feladatot megállapíthat. Abban a pillanatban, hogy ilyen feladat megállapítása megtörténik, a feladat ellátásával kapcsolatos részletes szabályokat is tartalmazzák azok a törvények, amelyek a kötelező feladat ellátását előírják. Ennek következtében itt valójában maga az önkormányzati törvény az a kétharmados törvény, amelyik megadja a felhatalmazást. Egyébként egy ilyen tervnek az elfogadása valóban befolyásolja az önkormányzati tevékenységet, ám messze nem oly mértékben, mint mondjuk, a kötelező oktatási feladat ellátása vagy más kötelező feladat ellátásával kapcsolatos jogi normáknak az összessége.
Ha azt nézzük, hogy az önkormányzatok tevékenységi körébe tulajdonképpen három típusú feladat tartozhat, beletartozhat olyan, amelyet teljes önállósággal lát el - ez csak akkor lehetséges, ha nincs törvényi szabályozás az adott területen -, van, amelyet végrehajtási önállósággal lát el, és van, amelyet végrehajtási kötelezettséggel - ez utóbbi körbe már nem az önkormányzati, hanem az átruházott vagy államigazgatási feladatok tartoznak -, akkor láthatjuk, hogy ez a módosító indítvány egy végrehajtási önállósággal rendelkező feladatot állapít meg, mert hogy mi ennek a tervnek a tartalma, azt már az önkormányzat maga állapítja meg. Ennek következtében megítélésem szerint itt semmiféle alkotmányossági aggály nem áll fent, minden lehetőségünk adott arra, hogy ezt a módosító indítványt megszavazzuk, aminek az lenne a funkciója, hogy az önkormányzatok is vegyék komolyabban az esélyegyenlőség kérdéskörét.
Itt kell megjegyeznem, hogy valójában célszerű lett volna, ha a magánmunkáltatók esetében is ezt a kötelezettséget előírnánk, azonban látván azt, hogy ezt senki nem támogatja, én ezt egyedül nem szavaztam meg. De véleményem szerint az előző módosító indítványt is meg kellett volna szavaznunk az adott törvényjavaslat szellemét követve.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr, utána Gál képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én hajlok elfogadni azt, amit Wiener képviselő úr mond. Én is úgy érzem, hogy ez az önkormányzat alkotmányos jogait nem csorbítja, és én is úgy érzem, hogy feladatmeghatározásról van szó.
De én más okból gondolom, hogy nem lenne helyes kötelező feladatot szabni ilyen irányban az önkormányzatnak, és hogy a kormány eredeti előterjesztése megfelelőbb és rugalmasabb volt. Tudniillik nem biztos, hogy minden településen ilyen terv kialakítására szükség van, és akkor minek erőltessünk egyes településekre ilyen feladatot? Formálisan csináljanak valamit papírra vetve? Vannak olyan kistelepülések, ahol személyre szólóan felmérhetőek nemcsak a kisebbségek, egyáltalán ha vannak kisebbségek, de a lakók száma. Most nem akarok extrém esetet mondani, de van olyan önkormányzat, amely területének tucatnyi lakosa van; választásokon szoktak erről beszélni.
Azt gondolom, az önkormányzatok vannak annyira felelősek, vannak annyira feladatukat és hivatásukat átérzők, hogy maguk el tudják dönteni, ilyen tervre szükségük van-e vagy sem. Hiszen ez egy politikai kérdés, a szó jó értelmében mondom, helyi politikai kérdés, és mivel az esélyegyenlőség egyébként számos vonatkozásban fölmerülhet, egy okos önkormányzat nem teszi ki magát az ilyen feladatok elmulasztásából fakadó elégedetlenségnek. Én tehát azt mondom, hagyjuk meg az önkormányzatok szabad mozgásterét, függetlenül attól, hogy én úgy gondolom, Wiener képviselő úrnak egyébként az alkotmányjogi érvelése megállja a helyét.
ELNÖK: Köszönöm szépen, és azt is, hogy emiatt nem kell átadnom az elnöklést, mert nem kell részt vennem a vitában, ugyanis ezt mondtam volna el nagyjából.
Gál Zoltán képviselő úré a szó.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, de eltekintek a hozzászólásomtól, mert Salamon képviselő úr elmondta azt, amit szerettem volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e az előterjesztő képviselője reagálni?
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon röviden, két mondatban csak annyit, hogy egy harmadik elemet is bekapcsoljak a vitába: igazából az, hogy nem ebben a formában értünk egyet, nem is a tartalmára vonatkozott és nem is egyéb alkotmányossági aggályokra vagy a kétharmadosságot érintő alkotmányossági aggályokra, hanem nem gondolja a kormány azt, hogy ez a rendelkezés alkotmányellenesen korlátozná bármilyen módon az önkormányzatok alapjogait, tehát nem volt ilyen felvetés.
Amit viszont a figyelmébe ajánlanék a bizottságnak, az az, hogy ehhez a rendelkezéshez megfelelő felkészülési időt biztosító átmeneti szabály kell, hogy ez alkotmányossá tehető legyen, hiszen a törvény általános hatályba léptető rendelkezéseihez képest ez rendkívül rövid határidővel állapítana meg önkormányzati kötelezettséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy szolgálati közleményem lenne: közben több képviselőtársunk jelezte, hogy időnként bevillog a mikrofon. Ennek ellenére azt kérem, csináljuk így végig, mert öt perc szünetet kellene tartanunk, hogy ezt megcsinálják - kibírjuk enélkül.
Megkérdezem tehát, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 3 igen; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A napirend végén vissza fogunk térni még erre az indítványra, mert el kell döntenünk, hogy ennek a megszavazása kétharmados vagy feles többséget igényel majd az Országgyűlésben.
A 9. pont Herényi Károly képviselő úr módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Megkérdezem, a bizottságból ki támogatja. (Szavazás.) Ilyet nem látok; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pont Simon Gábor képviselő úr módosító indítványa. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, tehát egyharmadot sem kapott.
A 11. pontot elbíráltuk.
A 12. pont Salamon képviselő úr módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 13. pont Herényi képviselő úr módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, tehát egyharmadot sem kapott.
Kérem, hogy a 8. ponthoz térjünk vissza a minősített többség szempontjából. Megkérdezem az előterjesztő álláspontját a kérdésben.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő álláspontja a kérdésben az, hogy a rendelkezés - most meggyőzetvén Wiener képviselő úr érveivel is - nem igényel kétharmados többséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e ezzel ellentétes álláspont? (Nincs.) Nincs.
Aki azzal egyetért, hogy ez feles többséget igényel, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság álláspontja szerint ez is feles többséget igényel.
Van-e olyan indítvány, amelyet nem bíráltunk el, de kellett volna? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
A 2. napirendi pontunk következik: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat.
Egy módosító indítvány érkezett. Megkérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük, beosztásuk bemondása mellett tájékoztassanak minket az előterjesztő álláspontjáról.
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Molnár Jánosné vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese; a kolléganőm Kiss Kornélia vezető tanácsos asszony.
A benyújtott módosító indítványt az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.)
Ki támogatja? (Szavazás.) Senki; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen a türelmüket és a segítséget.
A 3. napirendi pontunk következik: zárószavazások előkészítése, elsőként a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat.
Megkaptuk részben az ajánlást, amely három pontból áll, és érkezett négy új indítvány is, amelyet képviselőtársaim szintén megkaptak. Az ajánlásban szereplő módosító indítványokat az előterjesztő nyújtotta be, itt tehát nem fogom majd megkérdezni az előterjesztő álláspontját; utána térünk rá az azóta benyújtott indítványokra. Azt viszont szeretném megkérdezni, hogy ez az előterjesztő képviselőinek rendelkezésre áll-e.
DR. NAGY SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Igen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Megnyitom a vitát az ajánlás 1. pontja felett. Nem látok hozzászólási szándékot. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. ponthoz van-e hozzászólás? (Nincs.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. ponthoz van-e hozzászólás? (Nincs.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Kérem, vegyük elő a most kiosztott módosító javaslatokat.
A T/881/29. számon Szászfalvi László, Révész Máriusz, Hörcsik Richárd és Kuzma László képviselő urak nyújtottak be javaslatot. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük, beosztásuk bemondása után nyilatkozzanak.
DR. NAGY SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Dr. Nagy Sándor főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium.
Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A T/881/30. számú indítványt ugyanők nyújtották be. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. NAGY SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A T/881/31. számú módosító indítványt Tállai András képviselő úr nyújtotta be. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. NAGY SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.) Nem látok ilyet. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A T/881/32. számú módosító indítványt szintén Tállai képviselő úr nyújtotta be. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. NAGY SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.) Nem látok ilyet. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont a) pontját lezárom.
Következik a b) pont: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Az ajánlás egy pontból áll, az előterjesztő nyújtotta be, tehát nem kérdezem meg, hogy az előterjesztő képviselője támogatja-e.
Kíván-e valaki hozzászólni a módosító indítványhoz? (Nem.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Soron következik a 4. napirendi pont: a 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; Navracsics Tibor és Lázár János képviselőtársaink nyújtották be. Azt hiszem, a kormány képviselőinek távollétében is megtárgyalhatjuk a javaslatot.
A megjegyzés rovatban szerepel, hogy az ajánlás 1-5. pontjában található módosítások házszabályszerűsége vizsgálandó. A Házszabály idézett rendelkezése szerint a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára módosító javaslat nem nyújtható be.
Azt javaslom, hogy először az 1. ponttal kapcsolatban vizsgáljuk a házszabályszerűséget. Az a javaslatom ezen kívül, hogy válasszuk külön a 2. pontban szereplő indítványt, amely nem a vizsgálóbizottság elnevezésére és tárgyára vonatkozik, illetve az 1., 3., 4. és 5. számút, amely viszont megítélésem szerint, anélkül, hogy a vita érdemében részt vennék, viszont a címre és a tárgyra vonatkozik.
Megkérdezem, kíván-e a házszabályszerűséggel kapcsolatban hozzászólni valaki, különös tekintettel az előterjesztőre. Megadom a szót Navracsics képviselő úrnak.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy az 1. sorszámú, Ecsődi és Jauernik képviselő urak által benyújtott módosító indítvány az indítvány címét változtatná meg, így ez véleményem szerint házszabályellenes, ezért kérjük elutasítani.
ELNÖK: Ha esetleg képviselő úr kifejtené álláspontját az 1-5. pontokkal kapcsolatosan!
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Kérem, hogy utasítsák el. Az 1. esetében azért, mert az házszabályellenes. Megítélésünk szerint logikailag a 2. összefügg az 1. ponttal, hiszen ugyanazt a fordulatot alkalmazza, noha helyileg a preambulumban van, de logikai összefüggés megállapítható.
A 3., 4., illetve 5. pontban szereplő módosító indítványok pedig olyan értelemben próbálnák átértelmezni a vizsgálóbizottság eredeti célját, amivel mi nem értünk egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretnék részt venni a vitában, ezért átadom az elnöklést Fodor alelnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megadom a szót Avarkeszi Dezső elnök úrnak. Tessék!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az a javaslatom, hogy az 1., 3., 4. és 5. pontról állapítsa meg a bizottság, hogy nem házszabályszerű. A 2. pontnál viszont azt javaslom, hogy ott az érdemi vitát folytassuk le; az én álláspontom szerint az házszabályszerű.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Visszaadom az elnöklést az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki ebben a vitában részt venni? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak megerősítem, egyrészt az előterjesztő is azt mondja, hogy utasítsuk el; az 1. pont kifejezetten házszabályellenes, de valóban, a 3., 4., 5. pontnál is ez felmerülhet.
A 2. pont esetén egy szó szerint megismétlése történne az 1. pontban foglaltaknak, és valóban a preambulumban szerepel. A vizsgálat tárgyába beleilleszkedhet az, hogy esetleg a preambulumban is határoznak meg tárgyra vonatkozó megjegyzéseket. Én emlékszem rá, több vizsgálóbizottsági határozatnak a bevezető preambulumrészében azért utaltak a tárgyra, csak általában megismételték, részletezték még utána lejjebb a határozati javaslatban.
Azzal tehát egyetértek, amit az elnök úr mondott, hogy az 1., 3., 4. és 5. pont házszabályellenes, de az a javaslatunk, hogy mind az öt pontot utasítsa el a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kifogása az ellen, hogy az 1., 3., 4. és 5. pontról egyben szavazzunk a házszabályszerűség tekintetében? (Nincs ilyen jelzés.) Jó.
Akkor úgy teszem föl a kérdést, ki ért azzal egyet, hogy ez a négy pont nem házszabályszerű. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság álláspontja szerint ezek a pontok nem házszabályszerűek.
A 2. pontnál érdemében kíván-e még hozzászólni valaki? (Nem.) Nem.
Ki ért egyet a 2. pontban szereplő módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége egyetért.
A 6. pontban Jauernik István és Ecsődi László képviselő urak módosító indítványa szerepel. Megkérdezem az előterjesztőt, Navracsics képviselő urat, hogy a 6. pontról mi az álláspontja.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Ezt is kérem elutasítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki egyetért a 6. pontban szereplő módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Ilyet nem látok; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. ponttal kapcsolatban kérdezem az előterjesztőt.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Ennek is kérem az elutasítását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki a 7. pontban szereplő indítványt támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. (Dr. Salamon László: Bocsánat, ügyrend!)
Ügyrendi kérdésben megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak azt az észrevételt teszem, hogy itt egy olyan megjegyzés szerepel a most támogatott 7. pontnál, hogy az összefügg az általunk házszabályellenesnek minősített 3-4. módosító indítvánnyal. Nem lesz itt inkoherencia? (Közbeszólás az MSZP-ből: Annyira nem. - Derültség.)
ELNÖK: Kinek tetszett föltenni a kérdést?
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Önmagunknak.
ELNÖK: Kíván-e valaki erre a kérdésre válaszolni? Répássy alelnök úr kíván.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én azt kérem, térjünk vissza ehhez a ponthoz, annak ellenére, hogy szavaztunk róla. Mert ügyrendileg csak akkor tudunk vitát folytatni róla, ha visszatérünk rá. De én nem ragaszkodom hozzá, tudok úgy is vitatkozni, ha nem térünk vissza rá (Derültség.), csak egy tiszta ügyrendi javaslatot tettem.
ELNÖK: Elhangzott egy ügyrendi javaslat. Képviselőcsoportonként egy képviselő hozzászólhat. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyen igényt.
Ki az, aki egyetért azzal, hogy térjünk vissza a pontra? (Szavazás.) Köszönöm szépen, visszatértünk a pontra.
Ki kíván hozzászólni ehhez a ponthoz? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Szeretném megerősíteni, nem véletlen, hogy összefüggést jeleztek, ugyanis tartalmi összefüggés van valóban a 7. pont és a már általunk elutasított korábbi pontok között...
ELNÖK: Nem elutasított, bocsánat - házszabályellenesnek talált.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): ...házszabályellenesnek talált, igen, de ettől függetlenül tartalmilag összefüggnek. És nem véletlenül javasolja az előterjesztő azt, hogy utasítsuk el, mert arról van szó egyébként, hogy a vizsgálat tárgyát érinti ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Értelmezzem úgy alelnök úrnak a hozzászólását, hogy ön szerint házszabályellenes a javaslat? Tehát először arról kellene szavaznunk, hogy házszabályszerű-e?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem vagyok eléggé felkészült ebből, de ha összefügg egy házszabályellenes javaslattal, és tartalmilag összefügg, és azért függ össze, mert a tárgyára vonatkozik, akkor valóban, a házszabály-ellenesség itt is felmerülhet.
Én most el tudom képzelni, hogy azért nem merült föl, mert a határozati javaslatnak nem ahhoz a pontjához nyújtották be, amiről az előbb egyértelműen megállapítottuk, hogy tulajdonképpen ott sorolja föl a határozati javaslatnak a tárgyát. De ettől még egy későbbi pontban is rendelkezhet a tárgyról. Ez megítélés kérdése.
Javaslom, azt döntsük el, hogy vajon a vizsgálat tárgyát képezi az, ami a határozati javaslatnak ebben a pontjában, ha jól látom, akkor az eredetileg 7. pontban szerepelne. Megítélésem szerint a vizsgálat tárgyát is érinti ez a kérdés.
ELNÖK: Frankné dr. Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Szeretném jelezni bizottság tagtársaimnak, hogy a javaslatban ez szerkezeti összefüggésről beszél és nem tartalmiról, és én ezzel értek egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nem.)
Megkérdezem, van-e olyan álláspont, hogy nem házszabályszerű a javaslat. Ki ért ezzel egyet, hogy nem házszabályszerű? (Szavazás.) Nem látok ilyet. Akkor én úgy látom, nincs szükség arra, hogy újból szavazzunk a tartalommal kapcsolatban. (Nincs ellenvetés.)
A 8. pont következik. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Mivel az én ismereteim szerint ez megfelel a vizsgálóbizottságok általánosan elfogadott vizsgálódási időtartamának, ezért kérem ezt támogatni. Értelemszerűen a 9. és 10. pontnak pedig az elutasítását kérem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ki az, aki a 8. pontban szereplő módosító indítványt támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 9. pontban az előterjesztő nem támogatta Jauernik István és Ecsődi László képviselő urak javaslatát. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet, egyharmadot sem kapott.
A 10. pontban Göndör István képviselő úr javaslatát az előterjesztő nem támogatta. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Elbíráltuk valamennyi módosító javaslatot. Köszönöm szépen.
Az 5. napirendi pontunk következik: az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2/2006/2010. számú tájékoztatója európai uniós jogszabálytervezet kapcsán kialakított véleményről.
Üdvözlöm a kormány képviseletében megjelenteket. Kérdezem, kívánnak-e hozzászólni.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Üdvözlöm a tisztelt képviselőket. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről jöttünk.
Amennyiben a bizottság kívánja, akkor ismertetjük a javaslat lényegét, és bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, van-e ilyen igény a bizottság részéről. Frankné dr. Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Nem is annyira kérdést, hanem egyrészt inkább véleményt szeretnék mondani az anyaggal kapcsolatban.
Nagyon helyesnek tartom, hogy a tervezet a hatályos jogszabályoknak megfelelően továbbra is fent kívánja tartani a differenciált szabályozási megközelítést. A jogorvoslati irányelvek különbséget tesznek a szerződéskötést megelőző és alapvetően a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közösségi jog megszegésének időben történő orvoslása között. Ugyanakkor azt is pozitívumnak tartom a magam részéről, hogy a két irányelv szabályai jelentős mértékben közelebb kerülnek egymáshoz. Ez egyébként az anyagból egyértelműen ki is tűnik.
Kiemelendő, hogy a javaslat javaslatot tesz az úgynevezett szerződéskötési moratórium szabályozására. Ezt nem részletezem, mert írásban szintén megkaphattuk. Ez a fő szabály szerint 10 nap, illetőleg gyorsított eljárás esetén 2 napban javasolja megállapítani.
Ami talán problémaként merülhet fel vagy problémásnak látom, hogy az irányelvek nem tartalmaznak minimum határidőt a tagállami válaszadásra. Erre kérem az előterjesztőnek a reflektálását.
Mindkét módosítás a tekintetben hátrányosnak tűnik, hogy az Európai Bizottság számára szinte korlátlan lehetőséget adna az eljárás megindítására, azzal, hogy a tagállam a válaszadásra nyitva álló határidőt is saját belátása szerint határozhatná meg. Ez nyilván bizonyos problémákat felvet, és jogbizonytalanságot okoz talán az is, hogy az Európai Bizottság határidő nélkül indíthat eljárást, mint ahogy az előbb mondtam. Ebből következően az eljárási kezdeményezési jog módosításának elsősorban nem a szigorítására, hanem a tagállami jogorvoslati eljárás és a bizottsági eljárás egymáshoz való viszonyának a megoldására szeretnék kérdezni.
Egyébként a tervezetben megfogalmazottak és a kitűzött célok, azt gondolom, mindnyájunk számára elfogadhatóak, hiszen valódi jogorvoslati lehetőséget biztosít; ugyanakkor biztosítja az eljárások ésszerű befejezéséhez, lezárásához szükséges feltételeket is. Én tehát ebben a részében elfogadásra javaslom, támogatandónak ítélem meg, de kérem az előterjesztő képviselőit, hogy a jelzett problémákra szíveskedjenek válaszolni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más hozzászólás? (Nincs.)
Megkérem a kormány képviselőit, reagáljanak ezekre a felvetésekre, és azt kérem, hogy legyenek kedvesek nevüket, beosztásukat bemondani a jegyzőkönyv számára. Köszönöm.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Gál Krisztina vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácsosa; kolléganőm Nagy Zsuzsanna, szintén tanácsos.
A felvetettekkel kapcsolatban egyetértek a képviselő asszony által megemlítettekkel. Egyértelműen hátrányos a tagállamokra nézve az, hogy az Európai Bizottság, úgymond, eltörölné a tagállamok számára nyitva álló válaszadási határidőt. Ezt egyébként a tanácsi munkacsoportban a többi tagország képviselője is kifogásolta, tehát nagy valószínűséggel több tagállam is szeretné ezt a szabályt, amely ebben a tervezetben szerepel, megváltoztatni, módosítani.
Túl ezen szintén problémásnak tűnik még az is, hogy ezzel az eljárásindítási jogosultságával az Európai Bizottság nemcsak a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés megkötése előtt, hanem ez után is élhetne. Tehát ahogy képviselő asszony is említette, nincs ehhez határidő, és ráadásul rendezetlen a tagállami jogorvoslati lehetőségekkel az eljárásnak a viszonya, ugyanis a tagállamokban minden fontos jogorvoslati lépés határidőhöz kötődik. Éppen ezért a tanácsi munkacsoport tárgyalása során annak az álláspontnak a képviselete szükséges, hogy egyrészt határidőt kell meghatározni, másrészt pedig mindenképpen el kell rendezni a tagállami, illetve a bizottsági eljárásindítás egymáshoz való viszonyát, és a célnak nem annak kell lennie, hogy a Bizottság eljárása minél inkább szigorodjon, hanem annak, hogy ezt a két eljárást el kell rendezni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem föl a kérdést, ki az, aki egyetért azzal, hogy ezt a véleményt nyújtsa be a bizottság. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta.
Köszönöm szépen a kormány képviselőinek részvételét.
Egy bejelentést szeretnék tenni. A mai napon megkeresés érkezett Répássy alelnök úr aláírásával és megfelelő számú aláírás csatolásával, melyben kezdeményezték dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter soron kívüli bizottsági meghallgatását. Én sürgősséggel fölveszem a kapcsolatot miniszter úrral, és remélem, mielőbbi időpontot tudunk egyeztetni, amikor a bizottság ülésén a meghallgatásra sort tudunk keríteni.
Van-e esetleg egyéb bejelentenivaló? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor a bizottság ülését bezárom.
Holnap 10 órakor kerül sor a következő ülésre, amikor igen fontos napirendi pontokat fogunk tárgyalni.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 40 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea