AIÜB-5/2006.
(AIÜB-5/2006-2010.)
az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. június 27-én, szerdán, 9.36 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott:*
Meghívottak részéről:*
Hozzászólók:*
Általános bevezető*
A napirend elfogadása*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/236. szám) Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/238l szám)*
Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/239. szám) Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként)*
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/241. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló T/373. számú képviselői önálló indítvány (Dr. Soltész Miklós, dr. Lanczendorfer Erzsébet, dr. Hoffmann Rózsa, dr. Latorcai János, Deák András (KDNP) képviselők önálló indítványa (Általános vita)*
Dr. Salamon László ismertetője*
Szavazás*
A Nemzeti Fejlesztési Kabinet és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos országgyűlési ellenőrzését végző bizottság létrehozása*
Dr. Puskás Imre bevezetője*
Hozzászólások*
Szavazás*
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/295. számú képviselői önálló indítvány (Dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rubovszky György és dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa (Általános vita)*
Szavazás*
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/366. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Papp Imre bevezetője*
Szavazás*
Az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslat (T/316. szám)*
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
Szavazás*
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat*
Szavazás*
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
1.Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2.A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/234. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/236. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása)
4.Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/238. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
5.Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/239. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
6.A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/241. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
7.A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
8.A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/366. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
9.Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat (T/316. szám) (Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
10.Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/292. szám) (Dr. Deutsch-Für Tamás, Dr. Répássy Róbert, Szűcs Lajos (Fidesz) és Dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
11.Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat (T/294. szám) (Dr. Deutsch-Für Tamás, Dr. Répássy Róbert, Szűcs Lajos (Fidesz) és Dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
12.Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/291. szám) (Varga Mihály, Domokos László (Fidesz), Dr. Latorcai János és Dr. Hargitai János (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
13.A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/295. számú képviselői önálló indítvány (Dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rubovszky György és dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa (Általános vita)
14.Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló T/373. számú képviselői önálló indítvány (Dr. Soltész Miklós, dr. Lanczendorfer Erzsébet, dr. Hoffmann Rózsa, dr. Latorcai János, Deák András (KDNP) képviselők önálló indítványa (Általános vita)
15. A Nemzeti Fejlesztési Kabinet és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos országgyűlési ellenőrzését végző bizottság létrehozásáról szóló H/371. számú országgyűlési határozati javaslat (Dr. Répássy Róbert, Szíjjártó Péter, Nógrádi Zoltán (Fidesz) és dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa (Általános vita)
Elnököl: Dr. Vastagh Pál (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ),a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) dr. Vastagh Pálnak (MSZP)
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Balsai Istvánnank (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Hutter Helga (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Schlammadinger József (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Puskás Imre (Nemzeti Fejlesztési Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 36 perc)
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Kérem a bizottság tagjait, szíveskedjenek helyet foglalni. Szeretném megnyitni a bizottság ülését. Tájékoztatásul a következő hét programjára vonatkozóan: úgy tűnik, hogy ha ma a bizottsági napirendet eredményesen meg tudjuk tárgyalni, akkor minden valószínűség szerint a jelenlegi állás alapján jövő héten hétfőn, illetőleg hétközben nem kell bizottsági ülést tartanunk. Kérem tehát a bizottság tagjait, hogy segítsenek abban, hogy a penzumot teljesíteni tudjuk. Az írásban kiküldött napirendet szeretném kiegészíteni három javaslat megtárgyalásával. Ezt követően majd ismertetem a helyettesítéseket, és kérem a szavazást.
Mégpedig az alkotmány módosítására benyújtott önálló képviselői indítvánnyal, Répássy Róbert, Rubovszky György és Salamon László képviselő úr előterjesztésében. Az egészségügyről szóló 1997. évi törvény módosítása Soltész Miklós, Lanczendorfer Erzsébet, Latorcai János és Deák András képviselő úr előterjesztésében; valamint a Nemzeti Fejlesztési Kabinet és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos országgyűlési ellenőrzését végző bizottság létrehozására irányuló országgyűlési határozati javaslattal egészítsük ki a napirendet; Répássy Róbert és Nógrádi Zoltán képviselők jegyzik a javaslatot.
Ezzel a három elemmel kérem, hogy az írásban kiküldött napirendi pontokat szíveskedjenek kiegészíteni. A helyettesítések: Gál Zoltán Faragó Péter, Cser-Palkovics András Vitányi Istvánt, Hajdu Attila Wiener Györgyöt, Szép Béla Steiner Pált, Balsai István Kerényi Jánost, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Tóth András Avarkeszi Dezsőt, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csákabonyi Balázs Toller Lászlót helyettesíti. Én pedig Fodor Gábort helyettesítem.
Mindezek alapján kérem a bizottság tagjait, szíveskedjenek elfogadni az írásban kiküldött és szóban kiegészített napirendet. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Az írásban kiküldött napirend 1. pontjával nincs tennivalónk, nem érkezett a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslat, és a 2. pont esetében sincs tárgyalnivalónk, úgyhogy a 3. ponttal kezdjük a napirendet: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására kerül sor. Az előterjesztő képviseletében Papp Imre államtitkár úr vesz részt az ülésen.
Kiegészítő ajánlás készült, ennek sorrendjében haladva kérem, az 1. pontról nyilatkozzon az előterjesztő képviselője. Az 1. pont összefügg az ajánlás 2. pontjával.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az összefüggés valóban megvan, elnök úr. Az elsőt támogatjuk, a másodikat viszont nem.
10
11-20/Gy
ELNÖK: Ezek szerint akkor egyiket sem támogatják tartalmi értelemben.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az 1. pontban foglaltak tartalmilag jók, a 2. pontban viszont rosszul van megfogalmazva ez a szöveg: tehát az 54.A § x) pontjából nem lehet kivenni a megyei jogú várost, mert az ott egy konkrét település megjelölése. Olyan, hogy megyei jogú város, változatlanul van, tehát rossz a kodifikációs megoldás.
ELNÖK: Világos. Akkor ezt válasszuk külön, és az 1. pontról kérem a bizottság állásfoglalását. Az előterjesztő támogatja.
Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) (Látható többség.) Köszönöm szépen.
A 2. pontot az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont összefügg az ajánlás 4. pontjával.
(Jelzésre:) Salamon képviselő úré a szó.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Szeretném jegyzőkönyvbe mondani azt a pontosítást, amit informálisan már az ajánláskészítés előtt megtettünk. A módosító javaslatunkban eredetileg elírás...
ELNÖK: Melyik módosító javaslatban?
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A 3. szám alattiról beszélek, elnök úr, ami a megyei közgyűlés tagjai számára vonatkozó mellékletre vonatkozik.
A módosító javaslatunkban elírás folytán eredetileg Bács-Kiskun megyéhez rossz számokat rendeltünk a közgyűlés tagjainak számát illetően, tehát a benyújtott módosító javaslatban elírás következtében a közgyűlés teljes létszámának tagjait 31-ben, a bontást pedig 8, illetőleg 23 pontban jelöltük meg. Ehhez képest a helyes szám 44, 18, 26. Tehát Bács-Kiskun megyéről beszélek. Bács-Kiskun megyére vonatkozóan rossz adatokat rendeltünk, az előbb említett 31-es, 8-as és 23-as számokat jelöltük meg a képviselői számot illetően, Baranya megye tekintetében pedig szintén, mert az elírás a számsor felcserélésében állt, ott pedig a közgyűlés tagjainak számát 44-ben, a képviselői bontást pedig 18-ban, illetve 26-ban jelöltük meg.
A helyes, most már pontosított számokat a kiegészítő ajánlás helyesen tartalmazza: tehát Bács-Kiskun megye tekintetében a közgyűlés tagjainak számát 44-ben, a tízezer lakos feletti településre jutó képviselők számát 18-ban, a tízezer alatti településre jutó képviselők számát 26-ban jelöljük meg, illetőleg Baranya megye tekintetében a közgyűlés tagjainak száma 31, a tízezer lakos feletti településre jutó képviselő 8, a tízezer lakos alatti településre jutó képviselő 23. Ezek a helyes számok, ahogyan ezt a kiegészítő ajánlás már helyesen tartalmazza.
ELNÖK: Köszönjük szépen, de ezt valamennyien láttuk a kiegészítő ajánlás 3. pontjában, amely a korrekciót pontosan tartalmazza.
Mi az előterjesztő álláspontja?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérem a bizottságot, szíveskedjen állást foglalni. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Ezzel az ajánlás végére értünk.
A 4. napirendi pont következik, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényjavaslatok módosítása.
Az ajánlás sorrendjében haladva az 1. pontról kérem nyilatkozni, ami tartalmilag összefügg az ajánlás 2. pontjával.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az első két pontot nem tekintjük házszabályszerűnek, tehát nem nyilvánítunk véleményt róla.
ELNÖK: Akkor először a bizottság abban foglaljon állást, hogy az 1. pont tartalmát illetően túlterjeszkedik-e, illetőleg a házszabályszerűsége megállapítható-e. A jogi főosztály álláspontja, amit az ajánlás vonatkozó része tartalmaz, tulajdonképpen feltételezi a javaslat túlterjeszkedését.
A bizottság álláspontját kérdezem: ki kíván hozzászólni? (Nincs jelzés.)
Ki ért egyet azzal, hogy a javaslat túlterjeszkedik és nem házszabályszerű? (Szavazás.) A bizottság megállapította a javaslat túlterjeszkedését.
Ez vonatkozik-e a 2. pontra is?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Tehát igen.
Következik a 3. pont, amely a 4. ponttal függ össze. Szíveskedjen nyilatkozni.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője nem támogatja.
Kérdezem a bizottság álláspontját, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Az 5. pontról kérem, nyilatkozzon.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője nem támogatja.
A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 6. pontnál szintén a házszabályszerűséggel kapcsolatos aggályok merültek fel.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Elnök Úr! A javaslat a képviselők gazdasági összeférhetetlenségi szabályait érinti, ez egy ehhez kapcsolódó mellékletre vonatkozik, tehát mi ezt tartalmi összefüggés okán támogathatónak találjuk.
ELNÖK: (Jelzésre:) Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Érdekes, hogy az előbb házszabályellenesnek nyilvánítottunk egy olyan javaslatot, amely összeférhetetlenségi szabályokat állapítana meg, most pedig egy olyan szabályt, amely egyébként önálló képviselői indítványként is be van terjesztve az Országgyűléshez - tudniillik a vagyonnyilatkozatok egészüljenek ki a támogatásokkal, az állami és az uniós támogatásokkal -, ezt most ezzel összefüggőnek tekintenek.
Megítélésem szerint a javaslat egyrészt nem házszabályszerű, másrészt pedig azt örömmel hallom, hogy ezt támogatja a kormány, nyilvánvalóan akkor a kormány a Fidesz javaslatát is támogatni fogja, mert a Fidesznek van egy önálló képviselői indítványa, ami arról szól, hogy az uniós és az állami támogatásokat a képviselők kötelesek legyenek a vagyonnyilatkozatukban szerepeltetni. Bízom benne, hogy a kormány ezt is támogatni fogja.
ELNÖK: Maradjunk először a házszabályszerűség megítélésénél, azután folytassunk tartalmi vitát. Egyébként a napirendben szerepel az indítvány általános vitára való alkalmasságának az elbírálása.
Tehát a házszabályszerűség tekintetében azt az álláspontot képviselik, hogy nem illeszkedik a Házszabályhoz ez a módosító indítvány, tartalmilag egyetértenek vele. (Dr. Répássy Róbert: A kormány azt mondja, házszabályszerű.) Igen, és tartalmilag is támogatják.
(Jelzésre:) Tessék!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és vagy Rendészeti Minisztérium): Ha szabadna ezt megvilágítani, az összeférhetetlenségnek négy esete van a hatályos törvényben: közhivatali, gazdasági, érdekeltségi, illetőleg méltatlansági összeférhetetlenségre terjed ki a javaslat.
20
BB 21 (Dr. Papp Imre)
A javaslat kettőt érint ebből a körből: a gazdasági, illetve az érdekeltségi összeférhetetlenséget. Ezért gondoljuk, hogy ez idetartozik, mert ennek a szabályozási köre nem érinti sem a közhivatali, sem a méltatlansági összeférhetetlenség esetét, ezért helyezkedünk arra az álláspontra, hogy ez tartalmilag is összefüggésben van a kormány általi előterjesztéssel. (Dr. Répássy Róbert: Nincs megnyitva az a melléklet.)
ELNÖK: Igen, ez a magyarázata, hogy nincs megnyitva az adott melléklet. Tehát ennek nem tudjuk megállapítani a házszabályszerűségét.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki képviseli azt azt a álláspontot, hogy a javaslat nem házszabályszerű. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A 10. pontra is vonatkozott az észrevételünk.
Következik az ajánlás 7. pontja.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 8. ponttal kapcsolatosan kérdezem a nyilatkozatát.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A bizottság álláspontját kérdezem. (Szavazás.) A bizottsági támogatja.
9. pont következik.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pontot elbíráltuk.
A 11. pontról nyilatkozzon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott. Köszönöm szépen.
Következik az 5. napirendi pont, az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezései módosítására szóló javaslathoz érkezett módosító javaslatok megvitatása. Az ajánlás sorrendjében haladunk.
Az 1. pontról kérem, szíveskedjék nyilatkozni!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pont következik.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak röviden szeretném emlékeztetni önöket, hogy olyan szabályt érint a módosító javaslatunk, amely a múlt alkalommal az általános vita során kifejtésre került, hogy tudniillik a jelenleg hatályos törvény rendelkezései sem képezik akadályát, pontosabban a mentesség nem vonatkozik a légzésmintaadás nevű közlekedésrendészeti intézkedésre. Ezért azt javasoljuk, hogy akkor viszont ez az új, sokkal bonyolultabb, a jogalkalmazást nem segítő megfogalmazás maradjon el a törvényjavaslatból, hiszen a törvény jelenleg is világossá teszi azt, hogy a közlekedésrendészeti intézkedésre nem terjed ki a mentelmi jog. Ezért javasoljuk ezt.
Nem tudtunk ennél jobbat. Lehetett volna a kormány javaslatát még tovább pontosítani, de az a megfogalmazás, amit itt már többször körbejártunk, egyrészt a rendőrök számára érthetetlen, másrészt túlterjeszkedik a légzésmintaadáson, mert egyéb rendőrhatósági intézkedésekre, például előállításra is lehetőség lenne ez alapján, ha feloldanánk ezt, a mentelmi jogra vonatkozó szabályt vagy mentelmi jog szűkítésére vonatkozó szabályt. Kérem, hogy fontolják meg ennek a javaslatnak az elfogadását.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatban az előterjesztő képviselője nyilatkozott, hogy nem támogatja. Salamon képviselő úr kíván még hozzászólni.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Arra is szeretném felhívni a tisztelt alkotmányügyi bizottság figyelmét, hogy a javaslat többszörösen túllő azon, az egyébként vitatott célon, hogy a szondázás előtt megnyissa az utat. Tudniillik ha figyelmesen elolvassuk a képviselői jogállási törvény új (2) bekezdésének kormány által most javasolt szövegét, akkor ebből kiderül, hogy ez a megoldás lehetővé tenné minden olyan esetben, amikor a szabálysértési hatóság vagy a rendőrhatóság bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúját látja fennforogni, lehetővé tenné a mentelmi jog felfüggesztése nélkül a letartóztatás kivételével mindenféle kényszerintézkedés alkalmazását: házkutatás, személyi motozás, és nem sorolom tovább.
Tehát ez többszörösen túlmegy azon a kormány által deklarált célon, amiről a törvényjavaslat indoklásában szó van, mert a visszautalás - elnézést, hogy egy kicsit részletekbe bocsátkozom - az (1) bekezdésben meg nem jelölt eljárások elrendeléséről és foganatosításáról beszél. (Dr. Balsai István elhagyja a termet.)
Azt gondolom, hogy ez a (2) bekezdés alapvetően kikezdi a mentelmi jogot, és gyakorlatilag a parlament védettségét, hiszen a mentelmi jognak az a funkciója - nem a képviselő védelme voltaképpen; a képviselő személyén keresztül a parlament integritását védi - ez a rendelkezés alapvetően kikezdi a parlament integritását és az erre szóló garanciális szabályokat. Ezt azért mondtam el, mert egyébként jelzem, hogy a javaslatom, ami következik, a 3. pont, két elemből áll, és az egyik elem szó szerint azonos, csak az én javaslatom indoklásában külön meg is jelentettem írásban is, amit itt most szóban is elmondtam.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr felvetésére reagálni szeretnék, mégpedig olyan módon, hogy más kényszerintézkedés sem alkalmazható, és ez ugyan nem a javaslat 4. paragrafusából, az ominózus (2) bekezdésből olvasható ki, hanem a javaslat 7. paragrafusában foglalt büntetőeljárás-jogi törvény módosításával kapcsolatban.
Itt ugyanis azt írja a törvény és a törvénytervezet, hogy e törvény szerinti kényszerintézkedés nem alkalmazható. Tehát a két szabályt együtt alkalmazva nyilvánvalóvá válik az, hogy nemcsak a szabadságelvonással járó kényszerintézkedés, hanem a személyi szabadságot korlátozó és egyéb kényszerintézkedés sem lenne alkalmazható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értem ezt az okfejtést, de azért szögezzük le, hogy a törvényjavaslatnak legalábbis ebben a vonatkozásban az volt a célja, hogy világosabbá egyértelműbbé tegye a jogalkalmazók számára azt, hogy mi az, amire a mentelmi jog mentességet jelent, és mi az, amire nem.
Az ilyen utalószabályokkal és a kivételekkel, ebben a megfogalmazásban olyan bonyolultra sikeredett a szabály, hogy szerintem még rosszabb, mint a jelenleg hatályos törvény. Tehát rosszabb, mint a jelenleg hatályos törvény! A jelenleg hatályos törvény alapján legalább már bizonyos állásfoglalások születtek. Igaz, hogy sajnos egymásnak ellentmondó állásfoglalások születtek, mindenesetre megpróbálták értelmezni a helyzetet.
Mi abban partnerek vagyunk, hogy megpróbáljuk javítani ezt a szöveget, és értelmezhetőbbé tenni a jogalkalmazók számára, de azt szögezzük le, hogy amit most a kormány benyújtott, azzal a rendőr számára nem válik világossá a helyzet. Nem válik számára világossá az, hogy most akkor például meddig mehet el a mentelmi jogot élvező személlyel szemben: feltartóztathatja, elkérheti-e tőle a jogosítványát, forgalmi engedélyét, utána légzésmintát is vehet, és utána valahol van egy határ, ahol ha például szabálysértés elkövetését észleli, akkor hacsak nem tettenérésnek minősül, mert egyébként ez egy érdekes dolog, hogy a légzésmintaadás - ha az pozitív - vajon tettenérés-e. Megítélésem szerint tettenérés, tehát ebben az esetben utána továbbléphetne a rendőr...
Képzeljük a szituációt, egy életszerű szituációt! Ha a kormánynak az a szándéka, hogy a légzésmintaadás alól ne jelentsen kivételt a mentesség, akkor írjuk le ezt ebben a szabályban, egyébként pedig más megfogalmazás, ami még bonyolultabbá teszi a jogértelmezést, nem alkalmas erre. Legalább ezért javasoljuk azt, hogy hagyjuk el ezt a pontot, de ha a kormánynak vagy a képviselőtársaimnak vannak precízen megfogalmazott... Egyébként Dávid Ibolya módosító indítványában van olyan elem, amely szerintem közelebb visz az igazsághoz, csak az két különböző elemet tartalmaz. Az egyik elemet nem tudom elfogadni, a másikat igen.
Összefoglalva. Elnök úr, kérem, hogy annak érdekében, hogy egy alkalmazható törvényt fogadjunk el, annak érdekében próbáljuk precízebbé tenni a szöveget!
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
30
31-40/Gy
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ez a (2) bekezdés azt mondja, hogy az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény, szabálysértés elkövetésének gyanúja fennállása esetén gyakorlatilag minden intézkedést meg lehet tenni, kivéve a szabadságvesztést.
Az egyik kérdés dogmatikai kérdés. A büntetőeljárás megindításával, személyre aktualizált megindításával elválaszthatatlan valakinek a gyanúsítottá nyilvánítása. Ha ez igaz, akkor az a fordulat, hogy valakit gyanúsítottnak nyilvánítanak...
(Dr. Gál Zoltán jelzésére:) Képviselő úr, nézzük praktikusan. Mit jelent ez a szabály? Ugyan a törvény nagy elegánsan azt mondja - ezt kicsit ironikusan mondom -, hogy nem lehet a képviselő ellen büntetőeljárást indítani, csak úgy, ha a mentelmi jogát felfüggesztik. Ez rendkívül megnyugtatóan hat, de ennek ellenére ez a megoldás azt mégis lehetővé fogja tenni, hogy a képviselőt gyanúsítottá nyilvánítsák, és mondjuk házkutatást rendeljenek el a mentelmi jog felfüggesztése nélkül. Ez ezt jelenti - mert azt mondja -, hogy a mentelmi jog abban az esetben sem akadálya a nem szabadságelvonással járó kényszerintézkedéseknek, ha az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn. Tehát ez azt jelenti, ha az eljáró hatóság egyszer gyanúsítottá nyilvánít valakit, azt mondja, fennáll valakivel szemben ilyen bűncselekmény gyanúja, akkor bármit megtehet, csak nem tartóztathatja le. Ez a rendelkezés ezt jelenti, és ez a rendelkezés gyakorlatilag a mentelmi jog alapvető kikezdését jelenti.
ELNÖK: Bárándy képviselő úré, majd az alelnök úré a szó.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen.
Több dolog is van. Az egyik az alelnök úr felvetésére, hogy a rendőrnek nehéz értelmeznie. Azért hadd emeljem ki azt, hogy a törvények értelmezése a továbbiakban sem - ahogyan eddig sem - a járőrök feladatkörébe tartozik, tehát nem a járőr fogja olvasni a törvényt, hanem a felettese, a felettesének pedig tudnia kell a törvényt értelmezni, ő pedig utasítás keretében el fogja mondani az eligazítás keretében a járőrnek, hogyan kell eljárnia. Én ebben nem látok problémát, hogy a jogot nem végzett járőrök ezt nem fogják tudni saját maguktól értelmezni.
A másik, Salamon képviselő úr felvetésére: a képviselők jogállásáról szóló törvényben a módosítás valóban így rendelkezik, de alapvető szabály a jog minden területén, hogy a speciális szabályozás az általánost, ha úgy tetszik, lerontja. Ilyenformán ha a büntetőeljárás-jogi törvényben a képviselők jogállásáról szóló törvényhez képest egy speciális rendelkezés áll, akkor ennek a tükrében kell azt is értelmezni. Magyarán és egyszerűen fogalmazva: ha ott a büntetőeljárás-jogi törvény kizárja a kényszerintézkedés alkalmazását, akkor hiába engedné meg a képviselők jogállásáról szóló törvény, akkor is a speciális rendelkezés tartalmazza, hogy nem lehet. Tehát hangsúlyozom: a mostani szabályozás alapján és a tervezett szabályozás alapján sem lehetne semmiféle, a Be.-ben foglalt kényszerintézkedést alkalmazni.
A másik, amit a felszólalással kapcsolatban szerettem volna megjegyezni: különbséget tesz a Be. a gyanú és a megalapozott gyanú között. Persze, ezt nehéz értelmezni, és ezzel mindig küzd a jogalkalmazó. A megalapozott gyanú szükséges ahhoz, hogy személlyel szemben büntetőeljárást kezdeményezzenek, a gyanú erre önmagában nem alkalmas.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy javaslatot szeretnék tenni, ami talán további lehetőségeket nyit meg. Javasolom, miután a parlamenti elfogadás és tárgyalás rendje teremt arra lehetőséget, hogy ne kelljen ebben a kérdésben ma feltétlenül állást foglalnunk, illetve döntenünk, és nyitva hagyjuk a további tisztázó, egyeztető lehetőségeket, ezért javasolom a bizottságnak, hogy a 2. és a 3. pontot tegyük restanciába, a következő hetet követően, 10-én térjünk vissza rá. Addig kellene kísérletet tenni arra, hogy egyértelműbb szövegezéssel hidaljuk át a nyilvánvalóan meglévő nehézségeket a jelenlegi szövegben.
(Jelzésre:) Képviselő úré a szó.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én ezt személy szerint nem ellenzem, de azt engedje meg, elnök úr, ha már itt elhangzott Bárándy képviselő úr érvelése, akkor válaszként egyetlenegy mondatot mondjak, hogy az együtt legyen ebben a jegyzőkönyvben.
Ez azt jelenti - mert ezt a megkülönböztetést, hogy alapos gyanú, gyanú, én is tudom -, hogy ez a törvény, ami speciális törvény lesz a büntetőeljárási törvényhez képest, a képviselővel szemben meg fogja engedni a kényszerintézkedések alkalmazását alapos gyanú nélkül is, büntetőeljárás nélkül is. Ha nem így van, ha azért nincs így, mert a képviselő úr azt mondaná erre, hogy nem lehet, mert a Be. eleve nem engedi meg, akkor viszont meg értelmetlen és fölösleges ez az egész szabály, és akkor meg azért kell elhagyni. Örülök, hogy bólogat a képviselő úr, és elnézést, hogy erre visszatértünk, de úgy látom, valamit tisztázott ez a vita ebben a körben.
ELNÖK: Valóban ezen fog múlni a törvény elfogadása, tehát azért kérem a bizottságot, értsen egyet azzal, hogy próbáljunk meg egy egyszerűbb és egyértelműbb fogalmazást kialakítani.
Alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt szeretném mondani, és elsősorban az előterjesztő figyelmét szeretném felhívni, hogy megítélésünk szerint ugyan mi sem találtuk meg a megfelelő szöveget, de igazából a közlekedésrendészeti intézkedésre lehetne kivételt tenni. Dávid Ibolya szövegében van a közlekedésrendészeti intézkedés megfogalmazás, ugyanis az lehetőséget ad a feltartóztatásra, lehetőséget ad az okmányok ellenőrzésére és a légzésmintaadásra is. Tehát ha a közlekedésrendészeti intézkedés jelentené a kivételt, akkor szerintem egyrészt pontosítanánk a szöveget, másrészt ez egy elfogadható megoldás lenne. Jó lenne, ha ilyen irányba elmozdulnánk.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérem a bizottságot, értsen egyet azzal a javaslattal, hogy az ajánlás 2-3. pontjára 10-én térjünk vissza, és egy átalakított szöveget tárgyaljon meg a bizottság. (Egyetértő jelzések.) Köszönöm az egyetértésüket.
Még egy kérdésben kell állást foglalnunk, bár azt hiszem, ez is megtehető 10-én. A határozathozatal módját illetően áll fenn különbség a minősített többséget igénylő szakaszok megítélésében a tárca és a korábbi gyakorlat között. Szeretném emlékeztetni a bizottság tagjait, hogy 2004-ben, amikor az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvényt elfogadtuk, akkor minősített többségi követelményt állapítottunk meg. Jelenleg a kormány álláspontjában az összeférhetetlenségre vonatkozó törvénymódosítás 5., 6. §-át egyszerű többséghez, a mentelmi jogra vonatkozó szabályozás 9. §-át szintúgy egyszerű többséghez kívánja kötni. Ez tulajdonképpen ellentétben áll a korábbi gyakorlattal. Mind a három jogszabályhely az európai parlamenti képviselőkre vonatkozik.
Ez a vita tehát egyelőre nyitva áll, nem feltétlenül most kell állást foglalni benne, lehetőség van arra, hogy mindenki átgondolja a pozícióját, és akár 10-én is vissza tudunk erre térni.
Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Előre akarom bocsátani, mi foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és tényleg úgy ítéljük meg, hogy az alkotmányügyi bizottság akkori ajánlásának megfelelően kétharmados jogszabályként fogadta el a parlament, és valószínűleg jó néhány eleme kétharmados szabályozást is igényel. Megítélésem szerint ebből az következik, hogy nem lenne helyes lebontani az akkor konszenzussal kialakított döntésünket, mi legalább is nem szeretnénk ettől eltérni. Nem látunk okot arra, hogy megváltoztassuk ezt a paragrafust.
ELNÖK: Azt javasolom, hogy minden frakció gondolja át a pozícióját, 10-én, a restancia elbírálásakor térünk vissza erre a kérdésre, és akkor foglaljon állást az alkotmányügyi bizottság.
Az államtitkár úré a szó, utána lezárom a napirendi pontot.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót.
Először is köszönöm a bizottság konstruktivitását. Tehát mi is gondolkodunk azokon a szövegeken, ami az előbb szóba került. Annyi megjegyzésem volna ez utóbbi tárgykörhöz, hogy ez a javaslat kormány-előterjesztés, az a másik parlamenti előterjesztés volt. Itt a figyelmükbe ajánlom a 3/1997. alkotmánybírósági döntést, amely világosan rögzíti, hogy csak az a kétharmados szabályozási tárgykör, amelynek az alkotmányban tételes jogi rendelkezése van. Ennek a tárgykörnek, az európai parlamenti képviselők jogállásának nincsen az alkotmányban kétharmados lába, tehát akkor a parlamenti gyakorlatban a bizottság ítélte meg úgy, hogy ez kétharmados tárgykör.
Valójában nem tudjuk, mi az igazság, hiszen ez akkor derül ki, ha az Alkotmánybíróság megítéli ennek az ügynek a kétharmados voltát. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében is rögzítette - és ez az állandó gyakorlata -, hogy nem része az alkotmánybírósági felülvizsgálatnak az, hogy az Országgyűlés ülésén elnöklő személy helyesen minősített-e egy adott rendelkezést, hogy egy minősített többséget igénylő esetében arra felhívta-e a figyelmet, illetőleg a fordított eset áll-e elő.
40
BB 41 (Dr. Papp Imre)
Azt gondolom, hogy mivel az eredeti törvény elfogadása szinte egyhangúlag történt, tehát közjogi probléma semmikképpen sem lesz egy esetleges alkotmánybírósági felülvizsgálat kapcsán, a kormány csak az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő álláspontot alakíthatta ki, és ezért helyezkedik arra az álláspontra, hogy ez feles többséget igényel.
ELNÖK: Köszönjük a tájékoztatást. Mindezek figyelembevételével 10-én visszatérünk a kérdésre.
Következik a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, a képviselők tiszteletdíjára vonatkozó törvénymódosításhoz benyújtott módosító indítványok elbírálása. Legyenek kedvesek nevüket, beosztásukat a jegyzőkönyv számára bemondani.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Dr. Barabás Zoltán vagyok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Kollégám Deák László főtanácsos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem az álláspontjukat az ajánlás 1. pontjával kapcsolatban, amely összefügg a 2. ponttal.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem tetszenek támogatni. A bizottság álláspontját kérdezem. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következik a 3. pont.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. Ki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következik a 4. pont.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják a 4. pontot. A bizottságok kérdezem. (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. ponttal kapcsán szintén házszabályszerűséghez kapcsolódó túlterjeszkedés megjegyzés szerepel az ajánlásban.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Akkor javaslom a bizottságnak, hogy szavazza le a módosító indítványt, már annak figyelembevételével, hogy a házszabályszerűséggel is probléma van. (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következik a 6. pont.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a bizottságot. (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen. A napirendet lezártam.
Következik a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására benyújtott javaslatokhoz benyújtott javaslatokhoz benyújtott módosító indítványok. Az előterjesztők személye változatlan.
Kérem, nyilatkozzanak az 1. ponttal kapcsolatban!
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják az 1. pontot. A bizottságot kérdezem. (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pont következik.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság álláspontja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont összefügg a 8. 9., 10., 12., 24. ponttal.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
4. Pont.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság álláspontja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
5. Pont.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. összefügg a 14., 16., 22. ponttal.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság álláspontját kérdezem. (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pont összefügg a 15., 17., 23. ponttal.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság álláspontja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 8. pontot elbíráltuk, a 9. pontot is, a 10. pontot is.
A 11. pont következik.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
12. pontot elbíráltuk. A 13. pont következik.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 14-est elbíráltuk, a 15-öst, 16-ost, 17-est is.
A 18. pont következik.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 19. pont következik.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 20. pont következik.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 21. összefügg a 25-26. pontokkal. Nyilatkozzanak!
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottságot kérdezem. (Senki sem jelentkezik.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Összefügg a 25-26. pontokkal.
A 22., 23., 24., 25., 26. pontot elbíráltuk, ezzel az ajánlás végére értünk. Köszönöm a közreműködésüket.
Következnek az általános vitára alkalmasságot megítélő viták. Hét előterjesztésről kell döntenünk a szóbeli kiegészítés alapján. Az előterjesztők képviselői azt kérték tőlem - és ebben kérem a bizottság egyetértését -, hogy a szóban kiegészített napirendi pontokkal kezdjük az előterjesztők más bizottsági elfoglaltsága miatt a tárgyalást.
Kik az előterjesztők? Melyik javaslatot tetszik képviselni?
SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A művi meddővététellel kapcsolatosa javaslatot.
ELNÖK: Tehát az egészségügyi törvény módosítását. Legyen kedves a nevét, beosztását a jegyzőkönyv számára bemondani. A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról az egészségügyi bizottság állást foglalt már, és ismereteim szerint nem tartotta alkalmasnak. Legyen kedves a nevét, beosztását ismertetni.
SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Schlammadinger József vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese. Most a kormányoldal képviseletében kéne állást foglalnom. Nem tudom, hogy kezdjem-e én.
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek, mert képviselői önálló indítványról van szó. A KDNP-s előterjesztők nevében Salamon képviselő úr vállalja, hogy a bizottság számára exponálja a javaslatot. Tessék!
Dr. Salamon László ismertetője
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Ez a rugalmas megoldás arra, hogy az előterjesztők nem tudnak jelen lenni. Egyébként ma délelőtt értesültek, hogy napirendre kerül az ügy, és ez az oka annak, hogy nincsenek itt.
ELNÖK: Én is ma értesültem róla, hogy kérik.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A Házszabály ilyen értelemben a helyettesítést nem teszi lehetővé, de a jogi forma ott adott, hogy mint képviselő hogy hozzá tudok szólni ehhez a kérdéshez, és ugyanazt el tudom mondani, amit előterjesztők, amire ők engem fel is kértek. Tehát akkor élek ezzel a lehetőséggel. Gyakorlatilag a törvényjavaslat indokául az indoklásban foglaltakra hivatkozom, jelesül arra, hogy a törvénymódosítás célja az, hogy az önrendelkezési jog korlátok nélküli gyakorlása helyett az emberi élet, a fogamzás és a nemzés lehetőségét részesítse előnyben a törvényi szabályozás a nem egészségügyi okból történő művi meddővététellel szemben.
A törvényjavaslat tekintettel van arra is, hogy az orvosok lelkiismeretükkel ellentétes tevékenységre ne legyenek kötelezhetőek. Az előadottakra tekintettel a probléma egyébként ismert, tehát részleteiben nem kívánok ehhez további megjegyzéseket hozzáfűzni. Különböző összefüggései is ismertek ennek a kérdésnek. Az előadottakra tekintettel kérem az alkotmányügyi bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát mondja ki és támogassa a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, hogy vállalta az előterjesztők szerepét. Tájékoztatásul közlöm a bizottsággal, hogy az emberi jogi bizottság is megtárgyalta az egészségügyi bizottság mellett, és ott sem javasolták általános vitára.
Megadom a szót a kormány képviselőjének. Kérem, hogy röviden fejtse ki álláspontját.
50
51-60/Gy
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
A kormány a szabályozás szükségességével természetesen egyetért, olyannyira így van ez, hogy napokon belül tárgyalja a kormány a saját törvényjavaslatát ebben a tárgykörben, ami azonban valójában igazodni fog ahhoz az alkotmányos kritériumrendszerhez, amit az Alkotmánybíróság a határozatában, illetőleg annak indokolásában kifejtett.
Ezzel a benyújtott törvényjavaslattal tehát nem a kitűzött cél, hanem a választott mód tekintetében van bajunk, és ezért nem értünk egyet álláspontunk szerint, hogy az Alkotmánybíróság akkor, amikor az egészségügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit, nevezetesen azt, hogy művi meddővé tétel esetében 35 éves alsó életkori határt jelöl meg az egészségügyi törvény vagy három darab vér szerinti gyermeket, ezeknek a korlátoknak az eltörlésével egyértelműen akként foglalt állást, hogy ezek a szabályok az alkotmányban biztosított önrendelkezési jog indokolatlan, aránytalan korlátai. Ebből adódóan nem értünk egyet olyan javaslattal, amely nem ebbe az irányba viszi el a jogi megoldást, hanem éppen ellenkezőleg, az önrendelkezési jog további korlátozását adja, illetőleg jelen esetben ennek az eszköznek a kizárásával az önrendelkezési jog teljes kizárását biztosítaná.
Ebből adódóan mi olyan megoldással értünk egyet - természetesen a mi javaslatunk is ezt fogja tartalmazni -, ami nem a családtervezési célú művi meddővé tétel kizárását eredményezné az egészségügyi törvényből, hanem a megfelelő döntőképesség, belátási képességhez igazodó, szigorú korlátok melletti fenntartás biztosításával történő fenntartását. Ez a megoldás, amit a javaslat tartalmaz, nyilván számba vehető egy bizonyos kör tekintetében, például a cselekvőképtelenek tekintetében - ez a kormány döntési alternatíváiban szerepel -, de az, hogy kortól, belátási képességtől teljesen független általános tilalmat határozzon meg, azt gondoljuk, ez az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a tájékoztatását. Alelnök úr, Szakács képviselő úr kíván még hozzászólni. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs jelzés.) A hozzászólások után lezárom a vitát.
Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőinek a javaslata elsősorban egy számunkra célként kitűzött értékrend képviseletéből és lelkiismereti okokból fakad. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői között is vannak, akik hasonlóan látják ezt a helyzetet, de van egy másik szempont is, amelyet megfontolásra ajánlok önöknek, ez pedig egy orvosetikai kérdés.
Az Orvosi Kamara is kifejtette az aggályait. Itt ugyanis arról van szó, hogy a művi meddővé tétel orvosi értelemben öncsonkítás. Az a kérdés, hogy az orvos kötelezhető-e arra, hogy ebben az öncsonkításban részt vegyen, közreműködjön benne. Az orvosok között is van olyan, aki lelkiismereti okokból ezt nem hajlandó elvégezni, de ezen túlmenően a hippokráteszi esküjükkel is ellentétes, legalább is így fogják fel.
Tehát amikor az önrendelkezési jogról beszélünk, akkor nemcsak a nő önrendelkezési jogát, hanem adott esetben az orvos és az orvosi hivatás etikai kérdéseit is figyelembe kell venni. Támogatjuk azt a javaslatot, amely kizárólag egészségügyi célból, tehát ahogyan a Kereszténydemokrata Néppárt javasolja, kizárólag egészségügyi indokból, megfelelő szakorvosi javaslattal végezhető el a művi meddővé tétel, egyéb esetben ez olyan öncsonkítást jelentene, amelyben az orvosi közreműködés kizárt, legalább is a mi felfogásunk szerint orvosokat erre kényszeríteni nem lehet.
ELNÖK: Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Én a kormány képviselőjétől azt kérdezném, jól értettem-e, tehát hamarosan beterjesztik a parlament elé a saját törvényjavaslatukat. Ez még a rendkívüli ülésszak idején várható, vagy csak az őszi ülésszakban? Ugyanis előttünk van a miniszterelnök úr átirata az Országgyűlés elnökének, amelyben a rendkívüli ülésszak során mely törvényjavaslatok tárgyalása javasolt, és ebben nem látszik az egészségügy.
Köszönöm.
ELNÖK: Megadom a szót az előterjesztő képviseletében Salamon képviselő úrnak, utána állást foglalunk.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr.
Azt szeretném hozzátenni a vitához, annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy valóban a Kereszténydemokrata Néppárt részéről egy alapérték védelméről van szó. Legyen szabad arra utalni, hogy az Alkotmánybíróság június 30-ával adott határidőt a megfelelő törvényi szabályozás kialakítására, és ma június 29-e van, tehát felettébb elfogadhatatlan az a megközelítés, amit a kormány képviselője most mond, hogy most van kialakítás alatt egy másik törvényjavaslat, ami ezeket a kérdéseket rendezné. Valóban joggal lehet tartani attól, hogy ennek a megtárgyalására, elfogadására már ebben az ülésszakban nem kerülhet sor.
Tehát túlmenően az itt eddig elhangzottakon, azt gondolom, az alkotmányügyi bizottság akkor tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság határozatát, ha ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítve mintegy támogatja azt, hogy mihamarabb napirendre kerüljön. Ezt annak ellenére mondom, hogy tudom, az általános vitában való állásfoglalás önmagában jogi értelemben a napirendre vételt nem befolyásolja, nem prejudikálja, tehát mégis azt gondolom, hogy itt most az a megközelítés... Most nem a Kereszténydemokrata Néppártról beszélek, hanem általában azokról, akiknek esetleg más megközelítésből volnának fenntartásaik a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatával, illetve a javaslatunkkal szemben.
Itt talán mégis azt kellene előtérbe helyezni, hogy van egy probléma, a probléma megoldatlan, a probléma megoldására megszabott határidő holnap lejár, és egyelőre a Kereszténydemokrata Néppárt terjesztett elő egy olyan törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat ezt a problémát kezeli. Természetesen nem erre akarom bíztatni az igen tisztelt kormánypárti képviselőket, de elvileg módosító javaslatot be lehet nyújtani minden törvényjavaslathoz. Tehát én most abban az irányban kívánok érvelni és az érveimet összpontosítani, amely ennek a törvényjavaslatnak a mihamarabbi napirendre kerülését biztosítja.
Tehát akármit gondolunk a megoldásról, kérem a bizottságot, hogy az Alkotmánybíróság határidős előírásait tartsa tiszteletben, és erre tekintettel mozdítsa elő minden erővel ennek a javaslatnak a napirendre vételét, így általános vitára alkalmasságát, mert hiszen meg lehet vitatni a dolgot, ez egy vitára alkalmas törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasságát támogassák. Természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt azt szeretné, azon van, hogy ezt a törvényjavaslatot így fogadja majd el az Országgyűlés, ahogyan ezt itt előterjesztettük.
Még egyszer kérem, a bizottság szíveskedjék a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot: ki tartja a javaslatot általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 11 igen. Ki nem támogatja? 15 nem. A bizottság a törvényjavaslatot nem tartja alkalmasnak az általános vitára.
A következőkben tárgyaljuk meg a Nemzeti Fejlesztési Kabinet és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos országgyűlési ellenőrzését végző bizottság létrehozására vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot. Az indítványt Répássy Róbert és Nógrádi Zoltán jegyzik.
Kérem az alelnök urat, röviden ismertesse a határozati javaslat lényegét.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Megígérem, nem fogok olyan kemény szavakat használni a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztossal szemben, mint ahogyan azt az MSZP-frakció egyik tagja tette. Ennél visszafogottan gondolom azt, hogy nem ártana a parlamenti ellenőrzés alá vonni a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, valamint a Nemzeti Fejlesztési Kabinet tevékenységét, nemcsak a személy miatt, hanem egyszerűen azért, mert olyan döntési, illetőleg döntés-előkészítési folyamat kerül ki így a parlamenti ellenőrzés alól, vagy legalább is annak egy hatékonyabb formáját tudja megteremteni ez a bizottság, amelyben egyet lehetne érteniük a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak.
60
BB 61 (Dr. Répássy Róbert)
Nyilvánvaló, hogy a javaslatunk módosítással is elfogadható, ugyanis az eredeti javaslatunkban egy paritásos bizottság felállítását terveztük. Természetesen ha a kormánypártok ragaszkodnak ahhoz, hogy ez egy többségi bizottság legyen, a semminél még ez is jobb, de az, hogy mindenféle parlamenti kontroll nélkül működjön a Nemzeti Fejlesztési Kabinet...
Szögezzük le, hogy itt van némi zavar. Ha azt fogják mondani, hogy nincs Nemzeti Fejlesztési Kabinet, akkor rögtön azt mondom, hogy olyan nincs, csak van egy olyan szabály, amely szerint a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos részt vesz a Fejlesztési Kabinet tevékenységében. Tehát van némi zűrzavar a fejlesztéspolitikai jogszabályokban, mert az irányítási rendszere nem teljesen világos ennek a fejlesztéspolitikait területnek.
De a célunk az, hogy a kormánybiztos által felügyelt tevékenység egy parlamenti eseti bizottságban, egy olyan időtartamra és olyan céllal létrehozott bizottságban, amely időtartamra egyáltalán ez a Fejlesztési Ügynökség és Fejlesztési Kabinet létezik, erre az időtartamra jöjjön létre egy eseti bizottság. Nem állandó bizottság, tehát nem arról van szó, hogy díjazásban részesülnének a bizottság tagjai, hanem díjazás nélkül végzik el a tevékenységüket, viszont úgy látjuk, hogy a jelenlegi állandó bizottságok munkaterhei miatt ezt a kormányzati tevékenységet csak egy külön bizottság tudja ellenőrizni. Kérjük, hogy támogassák a javaslatunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy a kormány képviseletében nyilatkozzanak!
DR. PUSKÁS IMRE (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Jó napot kívánok. Dr. Puskás Imre vagyok, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal főosztályvezető beosztású köztisztviselője.
Ahogy a tisztelt képviselő úr említette, valóban nincs ilyen szervezeti egység, hogy Nemzeti Fejlesztési Kabinet, és tudomásom szerint a kormány nem is tervezi ilyen típusú szervezet létrehozását. Jelen pillanatban két olyan testület létrehozásán munkálkodik a kormányzat, amely a nemzeti fejlesztéssel, illetve a fejlesztéspolitikával kapcsolatos tevékenységet elrendezi. Ez pedig a Nemzeti Fejlesztési Tanács, és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület. Rövidesen mindkét szerv vonatkozásában a kormány dönteni fog.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről, amely július 1-jétől működő szerv lesz, megszületett a 130/2006. (VI.16. Korm.) rendelet. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy olyan szervre nézve kíván az Országgyűlés ellenőrzési funkciót gyakorolni, illetve ellenőrzési bizottságot létrehozni, amely szervezet nincs.
Nem vitatva az Országgyűlésnek azon jogát - és ez természetes, hiszen jómagam is jogászként dolgozom a közszférában -, hogy bármilyen tevékenységre vonatkozó, ellenőrző feladatot ellátó bizottságot hozhat létre, azt tisztelettel megjegyezném, hogy a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos nem az államigazgatás része. Tehát ilyen szempontból - még egyszer hangsúlyozva, hogy az Országgyűlés természetesen bármire nézve hozhat létre bizottságot - azt gondolom, hogy a kormányon keresztül van lehetőség olyan ellenőrzés gyakorlására, amelyet az Országgyűlés megtehet.
Tessék szíves lenni megengedni még egy megjegyzést! Itt az merült fel, hogy a fejlesztéspolitikában az Országgyűlésnek erősítenie kell ellenőrzési funkcióját. Való igaz, ma még kialakulatlanok azok a jogviszonyok, amelyek révén az Országgyűlés a nemzeti fejlesztéspolitika tekintetében megfelelő súllyal hallathatja a hangját. Arra szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy a második nemzeti fejlesztési terv előkészítése során meglesznek azok a fórumok nyilvánvalóan, amelyek az Országgyűlésre nézve ezeket az ellenőrzési és figyelemmel kísérési funkciókat megadják.
Az alkotmány értelmében a tervek előkészítése és végrehajtása kormányzati feladat. Az Országgyűlésnek is megadja az alkotmány az ez irányú felhatalmazást, illetve kötelezettséget. Tisztelettel átgondolásra javasolnám ezt a határozati javaslatot, mert részben idő előttinek gondolom, részben pedig azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek bizottság felállítása nélkül is megvan a jogszabályi felhatalmazása e tekintetben a kormányzati működés ellenőrzésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szólásra jelentkezett Turi-Kovács képviselő úr, Szakács képviselő úr. Kíván-e más részt venni a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, tehát lezárom a vitát. Parancsoljanak!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): A kormány képviselőjének felszólalása még inkább meg kellett hogy győzzön valamennyiünket arról, hogy a kinyilvánított szándékok, az eddig közzétett lehetőségek több mint homályosak. Kifejezetten olyan természetűek, amelyeknél nemhogy az alapos gyanú, hanem a kétségtelen lehetőség mutatkozik arra vonatkozóan, hogy nem másról van szó, az adott esetben, mint egyfajta ellenőrzés nélküli, államigazgatáson kívüli - ahogy az előbb hallottuk - olyan fajta szervezet felállításáról, amely a fejlesztési pénzek elosztásánál bírna döntő jelentőséggel.
Miután a fejlesztési pénzek döntő része - más nem is nagyon lesz, ahogy így lehet látni a következő éveket - elsősorban európai uniós pénzekről fog határozni, következésképpen még inkább kívül kerül az egész rendszeren mindaz, amelyet most fel kívánnának építeni.
Ezért úgy gondolom, hogy a törvényhozásnak nem lehetősége, kötelessége az ellenőrzés, éspedig a pontos és szigorú ellenőrzés lehetőségének megteremtése.
Azt gondolom, hogy az a körülmény, hogyha a kormány eleve elzárkózik az elől, hogy ha ilyen fajta lehetőséget az Országgyűlés megteremtsen és ezt a többség megakadályozza, az már nem jelzésértékű lesz, hanem magam a bizonyosság. Nevezetesen arra vonatkozóan, hogy az elkövetkezendő évek lehetőségeit szigorúan éspediglen olyan módon szigorúan egy kézben kívánják összpontosítani, amely egyébként - ez szilárd meggyőződésem - a későbbiek folyamán a koalíció javára sem fog válni. Ez nem a mi ügyünk, ez mások ügye.
Még egy dolgot szeretnék föltétlenül elmondani. Én nem vagyok ennyire megengedő, mint az alelnök úr. Az én meggyőződésem ugyanis az, hogy a személynek ebben az ügyben - amely egyébként szervezetileg még valóban egy teljesen bizonytalan jellegű szervezet, a személyhez kötötten fog működni - nemcsak, hogy jelentősége, hanem döntő jelentősége van, éppen ezért azt gondolom, hogy az ellenzék részéről kötelesség fölhívni arra a figyelmet, hogy ha egy olyan szervezet próbál felállni, amelynél - aki az agráriumban kicsit is járatos, pontosan tudja, hogy milyen előzmények vannak - ebben az esetben, úgy gondolom, közös kötelességünk megteremteni annak a lehetőségégét, hogy az ellenőrzés a parlament részéről leginkább megtörténjen.
A magam részéről azzal sem értenék egyet, hogy ez valami olyan bizottság legyen, kvázi ad hoc bizottság legyen, ahol valamilyen más munka mellett végzik majd a képviselők ezt a tevékenységet. Ez egyre inkább elterjed, és egyre inkább indokolatlan. Ha valami, akkor ez teljes értékű munkát igényel, ráadásul szakmai munkát igényel. Úgy gondolom, hogy nem arról van szó, hogy az a néhány ember kap valamilyen térítést vagy nem kap - erre kitérni sem lenne érdemes -, mert úgy gondolom, hogy ha tényleges munkát végezni, márpedig azt kellene végezni, éspediglen folyamatos ellenőrzést biztosítani, akkor ennek biztosítani kell a feltételeit is. Köszönöm.
70
71-80/Gy
ELNÖK: Szakács képviselő úr, Gál képviselő úr jelentkezett.
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Egy kérdést szeretnék a kormány előterjesztőjéhez tenni, és kérem az elnök urat is, támogassa, hogy erre a választ megkapjam. Az előbb az egészségügyi törvény tárgyalása során az elnök úr is elegánsan elsiklott a felett, hogy én a kormány-előterjesztőnek kérdést tettem fel, azonban nem kaptam meg a választ, de nem is ez a lényeg.
Az előterjesztő azt mondta, hogy a kormánybiztos nem része az államigazgatásnak. Szeretném, ha bővebben kifejtené az ebbéli véleményét, és kimondottan örülök, hogy az Igazságügyi Minisztérium közjogi helyettes államtitkára is itt van, talán ő is felfigyel arra, hogy mi módon nem kapcsolódhat az államigazgatáshoz egy kormánymegbízott.
Köszönöm, ez lenne a kérdésem.
ELNÖK: Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nem akarok valami mély alkotmányos vitába belebocsátkozni, de szerintem a javaslat indokolásából kiderül, hogy alapvető félreértések indukálhatják ezt a javaslatot, ami mögött egyéb megfontolásokat természetesen értek és világosan látok.
Megítélésem szerint ez a javaslat alkotmányellenes. Alkotmányellenes, mert megbontja azt az alkotmányos rendet, amely felépült, többé-kevésbé elég hosszú ideje működik, és azt célozza, hogy kisebb-nagyobb hatásfokkal, kisebb-nagyobb intenzitással az Országgyűlés az elfoglalt pozícióknak megfelelően ellenőrizze a végrehajtóhatalmat.
Tessék nekem megmondani, hogy a mostani rendszerben az Országgyűlés és szervezeteinek alkotmányos és egyéb jogszabályokban biztosított jogköre csorbult-e azzal, hogy a kormány egy döntés-előkészítési rendszert megválasztott? Csorbult-e, megváltozott-e a kormány vezetőinek, tagjainak az Országgyűlés felé fennálló felelőssége, ennek a számonkérési rendszere? Mi erre azt mondjuk, hogy nem. Tehát azt mondjuk, hogy az Országgyűlés alkotmányos és más jogszabályokban, a Házszabályban biztosított szervezeti rendszere, működési rendje alapján a kormánynak ez a tevékenysége is ellenőrizheti, ehhez képest minden más szervezet inkább megbontja ezt, semmint hatékonyabbá tenné. Ennek alapján - nem belemenve a részletekbe, különösen az indokolásban tett megállapítások igazságtartalmát nem vitatva - javasolom, a bizottság ne támogassa ezt a javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Legyen kedves a Szakács képviselő úr által feltett kérdésre válaszolni.
DR. PUSKÁS IMRE (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót.
Az Országgyűlés elfogadta az új státusztörvényt, amely rendezi az állami vezetők és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ebbe a törvénybe nem került bele ilyen, hogy kormánybiztos, tehát az én értelmezésem szerint ennek megfelelően a kormánybiztos pozíciója az egy sui generis pozíció, amely a kormányfő alárendeltségében és a kormányfő nevében eljárva fejti ki a tevékenységét.
Egyebekben azt gondolom, hogy a miniszterelnök ezeknek a döntés-előkészítő bizottságoknak az elnöke is egyben, tehát a miniszterelnök ilyen értelemben teljes közjogi felelősséggel tartozik a fejlesztéspolitikai feladatok megvalósításáért.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első meglepetésem az, hogy Gál Zoltán képviselő úr alkotmányellenesnek mondja ezt a javaslatot.
Szögezzük le: az Országgyűlés, mint ahogyan az elmúlt 16 évben is, eddig is csip-csup ügyekre felállított bizottságokat, úgy ennél egy jóval nagyobb horderejű kérdésben természetesen az Országgyűlésnek joga lenne egy önálló bizottságot vagy állandó bizottság, vagy eseti bizottság formájában létrehozni. Tehát az Országgyűlés ellenőrzési lehetősége ebben az értelemben korlátlan, a végrehajtóhatalmat korlátlanul ellenőrizheti, és az, hogy milyen formát választ ehhez, például a miniszterelnök azonnali kérdésekkel bombázása mellett - amit nem tartok túl hatékonynak -, mondjuk e helyett egy bizottságban kívánja ezt a fejlesztési tevékenységet megvizsgálni, ez abszolút belefér a jelenlegi alkotmányos és házszabályi keretekbe.
Másrészt azt, hogy a kormánybiztos nem része az államigazgatásnak, meglepve, sőt, elnézést, de elképedve hallom. Nyilvánvaló, nem hobbitevékenységet vagy szabadidős tevékenységet végez a kormánybiztos, hanem a kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatot, de lényegében delegált feladatot végez, tehát egyértelmű, hogy része ennek a kormányzati felelősségnek.
Őszintén szólva arra nem emlékszem, hogy az ön által státusztörvénynek nevezett törvény hogyan fogalmaz, de biztos vagyok benne, vagy kormánymegbízott vagy kormánybiztos szerepel abban a törvényben. Nem emlékszem, melyik szerepel, mert az előző ciklusban volt kormánybiztos is és kormánymegbízott is. Talán ezt sikerül tisztázni. De olyan megbízás, amely azon a törvényen kívül létezik, azt jelentené, hogy ex lex állapotban lenne a kormánybiztos úr. Szerintem az a helyzet, hogy a törvényben benne van a kormánybiztosi lehetőség, nyilván nem lenne kívánatos, főleg az Európai Unió felé nem lenne kívánatos, ha ezt a területet egy ex lex kormánybiztos felügyelné.
Ami az elnevezést illeti, hogy Nemzeti Fejlesztési Kabinet, nézzék el nekünk, ha a kormány kissé akadozó, lassú jogalkotási folyamatában nem találtuk meg a megfelelő szervet, hogy mit kellene ellenőrizni. Ez egyébként azért van, mert ahogyan ön is mondta, azok a jogszabályok még nem születtek meg. Ha egyébként csak ez az akadálya, hogy nem támogatják, akkor nagyon szívesen befogadunk módosító indítványokat, miért ne. Ha kiderül végre, hogyan fogják hívni ezt a szervezetet, akkor legyen annak a szervezetnek az elnevezése a bizottság nevében.
Számomra az is elfogadható, ha a kormány fejlesztési tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságot hoznánk létre, és ebben az esetben kifejezetten szélesebb felhatalmazást kaphatna. Szerintem sem alkotmányjogi érvek, sem közigazgatási érvek nem szólnak a javaslat ellen. Egy dolog szól ellene, és akkor szögezzük le, hogy miért nem támogatják: azért nem támogatják, mert nem szeretnék, ha ebbe a tevékenységbe az ellenzék belelátna. Ez pedig hiba, amiért nem engedik, hogy belelássunk, mert ebben az esetben az egész fejlesztési tevékenységet állandó gyanú, állandó korrupciógyanú fogja körbelengeni. Nemcsak az ellenzék belelátásáról van szó, hanem arról van szó, hogy nyilvános bizottsági üléseken például a nyilvánosság vagy a sajtó beleláthasson ezekbe a tevékenységekbe.
Jól indul ez az egész történet. Az MSZP egyik képviselője nagyon egyszerűen csak letolvajozza a kormánybiztost, ezek után önök azt mondják, még parlamenti bizottság se jöhessen létre. A szívük rajta, hogy ezt így gondolják-e. Szerintünk egy ilyen bizottság felállítása igazán nem a demokráciával ellentétes lépés lenne, hanem inkább erősítené azt.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki az, aki az országgyűlési határozat általános vitára való alkalmasságát támogatja? (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki ellene foglal állást? 14 nem. A bizottság a javaslatot nem tartja általános vitára alkalmasnak.
Következik az alkotmány módosítására benyújtott indítvány általános vitára való alkalmasságának megítélése.
Az előterjesztők közül szintén Répássy Róbert alelnök úr jegyzi az indítványt, az államtitkár úr pedig a tárca képviseletében vesz részt.
Kérem az előterjesztés indokolását.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr.
Nagyjából ismert a javaslatunk, de azért szeretném indokolni. Azért javasoljuk azt, hogy az alkotmány határozza meg az Országgyűlés létszámát, mert úgy tűnik, az elmúlt hosszú-hosszú évek során, amióta a kisebb Országgyűlés témája felmerült, egyetlenegy dologban értettek egyet a pártok: valóban kisebb Országgyűlésre van szükség. Abban azonban, hogy milyen választási rendszerrel jutunk el oda, lényeges eltérések voltak. Ezért javasoljuk azt, hogy fordítsuk meg a logikát, fordítsuk meg a jogalkotási sorrendet, az alkotmányban határozzuk meg az országgyűlési képviselők létszámát. Mi 200 főre teszünk javaslatot.
80
BB 81 (Dr. Répássy Róbert)
Majd ezt követően egy határidővel szabjunk arra kötelezettséget a parlamentnek, hogy megalkossa ezt a választási törvényt 2007. április 30-áig javasoljuk ezt megalkotni.
Felhívnám a figyelmüket és különösen az alkotmányügyi bizottságnak felhívom a figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság 2007. június 30-áig biztosított határidőt az Országgyűlés számára, hogy gondoskodjon a választókerületek választójogi egyenlőségének megfelelő kialakításáról. A helyzet az, hogy egyébként is egy jogalkotási határidő előtt állunk, tehát ha ezt nem tesszük meg, akkor alkotmányos mulasztásba fogunk kerülni, és ráadásul, ha jól emlékszem, meg is semmisítette az Alkotmánybíróság a választási törvény vonatkozó rendelkezését.
Előállhat tehát az a helyzet, hogy 2010-ben nem lesznek parlamenti választások, ha nem tudunk megegyezni a választókerületek... (Derültség és közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Látom, a kormánypárti képviselők ennek a megoldásnak örülnének, de ez... Bocsánat, az, hogy nem lesznek parlamenti választások, nem azt jelenti, hogy az ő mandátumuk tovább tart, mert az alkotmány azt is megmondja, hogy mennyi időre választják az országgyűlési képviselőket.
ELNÖK: Az új Országgyűlés megalakulásáig tart az előző mandátuma. (Derültség.) Maradjunk a parlamentáris formánál! Az államtitkár úrnak van-e észrevétele a tárca nevében?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Alkotmánymódosításról lévén szó, itt az irányaival nyilvánvalóan egyetértünk, tehát általános vitára alkalmasnak tekintjük, jelezzük azonban azt, hogy nyilvánvalóan a létszám és maga a választási rendszer nem választható el egymástól, illetve az a választott kodifikációs megoldás, amelyik egy új 19. § (2) bekezdést iktat be, annyiban problematikus, hogy az alkotmány 19. §-ának több rendelkezésére is hivatkozik másutt az alkotmány, tehát ezeket az ügyeket majd rendezni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Fodor alelnök úr kért szót.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nos, természetesen én is alkalmasnak tartom arra, hogy vitatkozzunk róla a parlamentben, hiszen más előterjesztésben a parlamenti létszámcsökkentésről folyik jelen pillanatban is vita, viszont szeretném jelezni, hogy elfogadhatónak viszont semmiképpen nem tartom ezt a javaslatot.
Szóval azt azért lássuk világosan, hogy nem arról folyik a vita köztünk évek óta, hogy 200-220-250-270 legyen a képviselők száma, nem ez a lényegi kérdés. A lényegi kérdés az, hogy milyen módon és milyen módszerrel válasszuk meg ezeket a képviselőket. Ez a vita tartalma. A szám teljesen önkényes és hasraütésszerű lehet.
Mi, akik régóta kezdeményeztünk egyeztetést e téren, elmondtuk azt, hogy nekünk van egy javaslatunk, ami 250 fős parlamentet irányoz elő, de nem ragaszkodunk ehhez mereven, mert mást is el tudunk fogadni, mert lehet éppenséggel az is jó megoldás, ami most van a parlament előtt - a 298 főre való csökkentéssel -, lehet éppen 200 is akár, amit a Fidesz előirányoz. Mi, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a kétszázat sem fogjuk ellenezni, ha amögött azt látjuk, hogy van egy értelmes és elfogadható koncepció, hogy milyen módon fogjuk megválasztani a képviselőket. Mert vajon ez a 200 hogyan kerül megválasztásra? Tiszta listás rendszerben? Ahogy például az MDF javasolja?
Mert ha jelentősen lecsökkentjük az egyéni választókörzetek számát - márpedig egy ilyen kis létszámú parlamentnél ezt kell megtenni -, akkor fölmerül a kérdés, hogy meg lehet-e őket tartani, érdemes-e, lehet-e. Ha pedig megtartjuk a vegyes rendszert, akkor hogyan, milyen listára szavazunk? Hol van itt mögötte az a koncepció, ami a lényegét, a tartalmát jelenti ennek a javaslatnak? Én tehát nem tartom támogathatónak jelen formájában ezt az előterjesztést, mert ez mindössze egy olyan népszerű számot próbál bedobni, ami 200 jelen esetben, ami viszonylag alacsonynak tűnik a közvélemény előtt és a közvélemény tekintetében, de a lényeget kikerüli ez a javaslat, a lényeg pedig az országgyűlési képviselők megválasztásának módja. Az a kérdés, azokban az elvekben, amelyekről folyt az egyeztetés a kisebb parlamentre vonatkozóan, hogy legyen kisebb a parlament, valamivel legyen arányosabb a rendszer, ne rúgja fel teljesen a létrejövő szisztéma a már kialakult és jól bevált választójogi rendszert, mennyiben tud megfelelni egy ilyen javaslat? Ebből aztán semmi nem derül ki.
Úgyhogy én azt mondom, hogy természeten, mint általában minden javaslattal kapcsolatban, ahol súlyos alkotmányossági aggály nem merül fel, persze, általános vitára alkalmasnak tartjuk, de egyébként a javaslatot alkalmatlannak tartjuk arra, hogy elfogadásra kerüljön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy gondolat ehhez, amit Fodor alelnök úr mondott. Én csak '98 óta vagyok tagja a parlamentnek, önök régebb óta. '98 óta ez egy folyamatos vita, amiben nem jutunk előre. Abban látom ennek a javaslatnak egy előremutató lehetőségét, ha most meghatározzuk, hogy 200, akkor abban meg kell állapodni. Teljesen igaza van Fodor alelnök úrnak: meg kell nézni, hogy hogy jön ez majd ki, de ha nincs ilyen szám, akkor szerintem ebben a 4 évben is jól el fogunk majd vitatkozni, hogy hogy, mi módon, és nem lépünk előrébb, míg ha van egy olyan törvényi kötelezettség, hogy ennyi, akkor ez ösztönzőleg hatna talán a parlamenti pártokra, hogy meg is állapodjanak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja? (Szavazás.) Tizenegy. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tizennégy. Köszönöm szépen.
Visszatérünk az írásos napirendi pontjainak folytatásához. Következik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyának módosítására benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása. Államtitkár úr ebben a kérdésben is autentikus?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mit tehetek? Igen.
ELNÖK: Mit tehet... Legyen kedves, a javaslatot ismertesse a bizottsággal.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Foglalkoztatási tárgyú törvények módosítására tesz javaslatot a kormány a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezők vonatkozásában, illetőleg a honvédség hivatásos állományú és szerződéses állományú tagjai tekintetében. Ez rövid terjedelmű módosítást jelent. A lényege az, hogy mind a felmentési időre járó juttatás, mind pedig a végkielégítésre való juttatásnak a kifizetése más időpontban történik.
Eddig a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéskor történt meg a felmentési időre járó juttatás, illetőleg a végkielégítés kifizetése, a jövőben viszont ez havonta történik. A végkielégítés tekintetében pedig a felmentési idő utolsó napján kerül erre sor. Másrészről pedig a javaslat biztosítja azt, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időszakát követően ne lehessen visszafoglalkoztatni az érintettet a közszférában. Erről szól a javaslat, ehhez kérjük a támogatásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását, ettől még persze az általános vitára való alkalmasságát támogathatnánk, de az a szokás alakult ki, hogy akkor nem támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot sem. Megítélésünk szerint ez a Gyurcsány-csomag fűnyírójának jogszabályba foglalása.
Olyan jogcímeket szeretne a törvény beiktatni a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének indoklásai közé, mint például a költségvetési támogatás csökkentése, valamint egyéb takarékosság intézkedések. Azt megértjük, hogy a közszolgálatban takarékosságra van szükség, de azt nem gondoljuk, hogy a közszolgálati dolgozókat minden további nélkül el lehessen bocsátani, ha egyébként például egy önkormányzati vagy más intézménynek a költségvetési támogatása csökken.
Nem az a megoldás szerintünk, hogy ilyen módon a költségvetési támogatás lefaragása után majd az önkormányzatok nyakába fogják varrni az elbocsátásokat, hanem az a módja a dolognak, hogy akkor tisztességesen vagy biztosítani kell a feladatokhoz a létszámot. Mert egyébként nem a létszámhoz biztosítja sohasem a parlament a költségvetési forrást, hanem az önkormányzati feladatokhoz biztosítja, azon belül meg majd az önkormányzat eldönti, hogy milyen létszámmal látja el.
90 BB
91-100Gy (Répássy Róbert)
Ettől függetlenül ez a munkajogi megoldás elfogadhatatlan, mondhatnám azt is, hogy nem túlságosan humánus megoldás. Lehet ennél humánusabban is létszámleépítést végrehajtani. Egyébként a létszámleépítés végrehajtására eddig is sor került bizonyos közintézményeknél vagy a közszolgálatban. Úgy hiszem, még egy jogi eszközzel tovább rontani a közszolgálatban dolgozók munkajogi helyzetét, részünkről ez nem támogatható.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a bizottság állásfoglalását.
Kérdezem a bizottságot: ki az, aki a javaslatot általános vitára alkalmasnak minősíti? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Következik az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megítélése.
Az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslat (T/316. szám)
(Az előterjesztőkhöz:) Legyenek kedvesek a nevüket és a beosztásukat a jegyzőkönyv számára bemondani.
HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Hutter Helga vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslat célja jogharmonizációs jellegű. Célunk az, hogy a közösségi rendelet az európai szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK-rendelet végrehajtásához szükséges tagállami háttérjogszabályokat megállapítsuk, valamint átültessük a munkavállalói részvétel vonatkozásában született 2003/72/EK-irányelvet.
A közösségi jogalkotó célja az európai szövetkezetekről szóló rendelkezések megállapításakor az volt, hogy a szövetkezetek Európa-szerte ne csak helyi igényeket tudjanak kielégíteni, hanem minél jobban élni tudjanak a letelepedési szabadsággal, és Európa-szerte rugalmasabb jogi keretben folytathassák tevékenységüket.
Az európai szövetkezet egy sui generis jogi személy, tehát a közösségi jog talaján áll, nem a magyar jog, hanem a közvetlenül hatályosuló közösségi rendelet hozza létre, amely 2006. augusztus 18-án hatályba fog lépni, és közvetlenül hatályosuló szabályai révén Európa-szerte mind a 25 tagállamban ettől az időponttól tudnak majd létrehozni európai szövetkezeteket.
A sui generis jogi személyek, az ilyen közösségi jog talaján álló jogi személyek nem újkeletűek és nem előzmény nélküliek a magyar jogrendben sem. Vannak már tapasztalataink az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés tekintetében. Egyébként az ezekről szóló törvények mintául szolgáltak számunkra, amikor előkészítettük az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot.
A rendelet, amint mondtam, a közösségi rendelet közvetlenül hatályosul, tehát nem volt módunk arra, hogy az abban foglalt szabályokat átemeljük a törvény szövegébe, ezért a törvény szövegét a rendelettel párhuzamosan együtt kell olvasni, és ebből az együttes olvasatból rajzolódnak ki a részletes szabályok, az irányelv tekintetében pedig átültetésről beszélhetünk. Így tehát az irányelv valamennyi szabályát át kellett vennünk a törvénybe, azonban ez az irányelv meglehetősen kevés optimális lehetőséget biztosított számunkra. Azt kell mondanom, meg van kötve a jogalkotó keze, amikor az irányelv szabályait átülteti. A döntéshozatalba való bevonás szabályai ezért meglehetősen részletesek, cizelláltak, de ebben nem igazán volt mozgásterünk.
El szeretném mondani, hogy a törvényjavaslat előkészítése december, január óta intenzíven folyik. Meg kellett várnunk a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény megszületését, hiszen ez a törvény egy fontos háttérjogszabályát alkotja az európai szövetkezetekről szóló törvénynek, és amint megismertük ennek a törvénynek a végleges szövegét, attól kezdve nagyon intenzív munka kezdődött meg, törekedtünk arra, hogy minden érintettel megfelelően egyeztetésre kerüljön a tervezet. A közigazgatási egyeztetésre bocsátással egyidejűleg az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapján elhelyeztük a törvényjavaslat szövegét, így tehát bárki megismerhette, elolvashatta, észrevételeket tehetett ezzel kapcsolatban. Ezen kívül pedig az OÉT gazdasági bizottsága is megtárgyalta a tervezetet és támogatta, a Szövetkezetpolitikai Kollégiumban pedig az Országos Szövetkezeti Tanács és más szövetkezeti szövetségek is megismerhették a tervezetet, részletesen válaszoltunk a kérdéseikre, és előzetesen támogatják a tervezetet.
Ennyit szeretnék elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a részletes és nagyon precíz tájékoztatását.
Szép képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nem tagadom, amikor az interneten először láttam a törvénytervezet szövegét, akkor felmerült bennem, hogy esetleg a parlament történelmi lelkiismerete támadt-e fel a szövetkezetekkel összefüggésben, hiszen nemrégen, december 19-én történt a 2006. évi X. törvény végszavazása. Azután rá kellett jönnöm, hogy messze nem erről van szó, hanem teljesen új távlatok nyílnak a szövetkezés előtt, hiszen az Európai Unióban nemcsak a nálunk bizonyos szempontból a mai napig hátrányokat elszenvedő területeken, hanem teljesen új területeken, a szolgáltatásban, az önsegítésben, az ipari tevékenység területén is nagyon komoly a szövetkezés hagyománya és szervezettsége. Valóban nincsen másról szó, minthogy az európai uniós követelményeknek teszünk eleget, hiszen augusztus 18-a már alkalmazandóvá teszi a rendeletet, és ehhez szükséges, hogy ezt a törvényt elfogadjuk.
Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a törvény elfogadását követően meggyőződésem szerint nagyon komoly fejlődést fog előidézni más jogok tekintetében is - például a munkajogra, a munkavállalói jogokra gondolok -, olyan új intézményeket hoz életre, amelyek a munkavállalói jogokat jelentik, hiszen tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogokat biztosít, ráadásul sajátos szabályként ezeknek a munkavállalói jogoknak a biztosítását már a bejegyzéskor vizsgálja, és csak abban az esetben jegyzi be a szövetkezetet, ha ezek a jogok megfelelő kielégítésre kerülnek.
A törvény előkészítése során meggyőződésem, hogy egy nagyon szűk ösvényen tudott haladni az, aki fogalmazta a törvényjavaslat szövegét, hiszen eleget kellett tenni a rendelet követelményeinek, ki kellett elégíteni az irányelv adta kereteket, és tekintettel kellett lenni a szövetkezeti törvény éppen holnapután hatályba lépő rendelkezéseire is.
Úgy gondolom, ezeket a feladatokat jól teljesítették, így számomra nem kétséges, hogy általános vitára alkalmas a javaslat, különösen azért, mert az is látható, hogy jól átgondolták, alaposan megvizsgálták, melyek azok a további jogszabályok, amelyek módosítása szükséges ahhoz, hogy a harmonikus jogalkalmazás feltételei biztosítottak legyenek.
A magam részéről általános vitára alkalmasnak ítélem a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen Tisztelt Bizottság! A magunk részéről nem ellenezzük a törvény általános vitára bocsátását, illetve elképzelhető, hogy néhány módosító javaslatot be fogunk nyújtani hozzá, de összességében támogatjuk a törvényjavaslatot.
Ha megengedi, egyetlenegy kérdésem lenne, és elnézést kérek, hogy ilyen apróságokkal zavarom a vitát. Mi az oka annak, hogy a magyarországi székhelyű európai szövetkezetet idegen rövidítéssel, SCE-rövidítéssel rövidítjük? Nem tudom, ez szokásos-e, de ezen az alapon lehetne a kft.-ket, rt.-ket is idegen elnevezéssel rövidíteni. Ha behozzuk a magyar jogba ezt a formát, azt magyar rövidítés alapján kellene rövidíteni, utána természetesen a fordításban, amikor az idegen nyelvű elnevezését megadjuk, abban már szerepelhet ez a rövidítés.
Bocsánat, hogy ilyen aprósággal zavarom, de kíváncsi vagyok, miért ezt javasolják.
ELNÖK: Legyen kedves válaszolni, utána állást foglalunk.
HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ennek az az oka, hogy a közösségi rendeletben, amely közvetlenül hatályosul, ez a rövidítés szerepel. Ugyanez a rövidítési probléma már felmerült, az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés esetében is az idegen nyelvű változat rövidítését kell alkalmaznunk. Ez egy egységes uniós alkalmazást, könnyebb beazonosítást tesz majd lehetővé. Ami a közösségi rendelet magyar fordításában szerepel rövidítésként, attól eltérni nem áll módunkban a törvényben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Parancsoljon!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Elnézést, talán még annyi oka lehet, hogy az előbb említett munkavállalói jogok körében a tájékoztatást transznacionális, tehát határokon átnyúló módon kell megadni, és ez akkor lehetséges, ha egységes azonosíthatóságot biztosító megnevezés, illetve rövidítés szerepel.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést.
Kérem a bizottság állásfoglalását.
Szavazás
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm szépen.
Visszatérünk a napirendben szereplő képviselői önálló indítványok általános vitára való alkalmasságának elbírálásához.
Elsőként az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosítására benyújtott javaslat rövid indokolását kérem Répássy alelnök úrtól.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Az önálló képviselői indítványunk célja, hogy az országgyűlési képviselők a vagyonnyilatkozatuk mellékletében nyilatkozzanak olyan gyakorisággal...
ELNÖK: Bocsánatot kérek, az előző napirendi ponthoz előadót kell állítanunk. Szép képviselő urat javasolom. (Egyetértő jelzések.)
Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tehát azt javasoljuk, hogy a képviselői vagyonnyilatkozat egészüljön ki egy olyan melléklettel, amelyben a képviselők tulajdonában lévő vagyontárgyakra, például földre, gazdasági társaságokra megszerzett állami vagy európai uniós támogatásokat feltüntetik.
Úgy gondoljuk, politikai vitákat kerülhetnénk el azzal, ha ez teljesen nyilvános lenne azon kívül egyébként, hogy ezek a támogatások jogszabály szerint járnak, de mégis csak saját magunkat védenénk azzal, ha ezek nyilvánosságra kerülnének, és látni lehetne, hogy egy országgyűlési képviselő vagy a gazdasági érdekeltsége milyen támogatásokat kap.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Államtitkár úr, van-e észrevétele? (Igen jelzés.) Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az indítvány szakmai aggályt nem vet fel, tehát támogathatónak tartjuk.
ELNÖK: Köszönöm.
Állásfoglalást kérek. Ki tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm.
Következik a 11. pontban az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat.
Szintén az alelnök urat kérem a rövid ismertetésre.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Itt, ahogyan a címből is kiderül, az a javaslat lényege, hogy akik nyilvános vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, azok az adóbevallásukat is hozzák nyilvánosságra. Ennek megint csak az átláthatóság az indoka, az, hogy a képviselők és más közhatalmat gyakorló személyeknek a jövedelmi, adózási viszonyai is nyilvánosak legyenek.
Egyébként vannak olyan országok, ahol nem vagyonnyilatkozatot tesznek a képviselők, hanem erre kötelesek, hogy az adóbevallásukat hozzák nyilvánosságra. Hasonló megoldás a miénk is.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak minősíti? (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag foglalt állást.
Következik az államháztartásról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítására benyújtott önálló képviselői indítvány. Itt az előterjesztést az alelnök úrra testálták. Egy rövid ismertetést kérünk.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ennek is az a célja, hogy még átláthatóbb legyen a közélet vagy a politika. Az a javaslatunk, hogy az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságok igazgatóságainak, felügyelőbizottságainak tagjai kerüljenek nyilvánosságra, illetve ezek díjazása is kerüljön nyilvánosságra, úgy, hogy az érintett személyek vagyonnyilatkozata bővüljön ezzel az adattal.
Nem látjuk akadályát, hogy ennek a nyilvánosságra hozatala ellen valami szólna.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot? (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette.
Még egyszer szeretném megismételni, hogy a jelenlegi állás szerint a jövő héten nem kell ülést tartanunk.
Köszönöm az aktív közreműködésüket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 16 perc.)
|
|
Dr. Vastagh Pál |
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi és Barna Beáta