URB-1/1/2005.

URB-79/2002-2006.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés ügyrendi bizottságának

2006. március 8-án, szerdán, 12 óra 30 perckor

az Országház főemelet 55. számú

tanácstermében megtartott üléséről

Napirendi javaslat:

  1. Döntés a be nem jegyzett Nomentana Kft. megalakításával és működésével kapcsolatban felmerült kérdések kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló H/19263. számú határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról

(Dr. Répássy Róbert és Szijjártó Péter, Fidesz, képviselők önálló indítványa)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elnököl:

Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegyzőkönyvvezető:

Podmaniczki Ildikó

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről:

Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Salamon László (Fidesz), a bizottság alelnöke

Keleti György (MSZP)

Dr. Wiener György (MSZP)

Balogh József (Fidesz)

Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)

Dr. Vidoven Árpád (Fidesz)

 

Helyettesítési megbízást adott:

Fedor Vilmos (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP),

Balogh József (Fidesz) megérkezéséig dr. Vidoven Árpádnak (Fidesz),

Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Salamon Lászlónak (Fidesz) és

Dr. Bőhm András (SZDSZ) dr. Csiha Juditnak (MSZP)

 

Meghívott:

Dr. Répássy Róbert előterjesztő (Fidesz)

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 33 perc.)

DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és a sajtó megjelent képviselőit. Mai ülésünket megnyitom.

Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Balogh Józsefet Vidoven Árpád, Turi-Kovács Bélát Salamon László, Fedor Vilmost Avarkeszi Dezső helyettesíti, Bőhm Andrást pedig jómagam helyettesítem.

Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nem érkezik jelzés.) Ha nincsen, akkor szavazás következik. Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.

A bizottság tehát tárgyalja (Dr. Turi-Kovács Béla megérkezik az ülésre.) a be nem jegyzett Nomentana Kft. megalakításával és működésével kapcsolatban felmerült kérdések kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot, melyet Répássy Róbert és Szijjártó Péter fideszes képviselő urak nyújtottak be.

Üdvözlöm a napirendnél az előterjesztők képviseletében az egyik előterjesztőt, Répássy képviselő urat, és kérdezem, hogy az indítványhoz kíván-e szóbeli indokolást fűzni.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT előterjesztő (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Tessék, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT előterjesztő (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Ahogy az a képviselői önálló indítványból is kiderül, február 9-én, tehát majdnem egy hónappal ezelőtt indítványoztuk, hogy az Országgyűlés hozzon létre a be nem jegyzett Nomentana Kft. megalakításával és működésével kapcsolatban felmerült kérdések kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottságot.

Álláspontunk szerint a vizsgálóbizottságnak abból a helyzetből kell kiindulnia, hogy a jelenlegi miniszterelnök 1993 és ’95 között törvénysértő tevékenységet végzett azzal, hogy egy nem létező gazdasági társaság ügyvezetőjeként, illetve résztulajdonosaként kötelezettségeket vállalt, szerződéseket kötött, tehát a nem létező kft. nevében járt el. (Balogh József megérkezik az ülésre.) Megítélésünk szerint ez ténykérdés, tehát erre nem vonatkozna a vizsgálóbizottság tevékenysége, az a kérdés, hogy ebből milyen, részben politikai, részben erkölcsi felelősség vonható le, illetve ez egy olyan parlamenti fórum lenne, ahol rövid határidővel, szocialista elnök által vezetett bizottságban a Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje magyarázatot adhat az általa elkövetett törvénysértésekre. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert a választások előtt szükséges az, hogy az ország egyik lehetséges miniszterelnöke, tehát a Magyar Köztársaság lehetséges miniszterelnöke, miniszterelnök-jelöltje magyarázatot adjon a választópolgárok számára. Egy parlamenti fórum tűnik erre a legalkalmasabbnak.

Mi a magunk részéről nem vagyunk hajlandók elfogadni azt a felfogást, hogy egy olyan ügyről beszélünk, aminek nincs semmilyen jelentősége, ahogyan a miniszterelnök megfogalmazta, jogi pontatlanságnak tekinti ezt az egész ügyet. A törvénysértés ténye nyilvánvaló, annak a jogkövetkezményei nem ránk tartoznak, nem a parlamenti vizsgálat tárgya az, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek ennek a törvénysértésnek, pusztán a magyarázatadás, illetve a politikai és erkölcsi felelősség kérdése az, ami ide tartozhat.

Szokatlan az, hogy kormánypárti elnököt javaslunk, hiszen a vizsgálóbizottságoknak általában ellenzéki elnöke van, persze attól függően, hogy kire, mire vonatkozik a vizsgálat, és az is szokatlan, hogy egy rövid határidőt javaslunk, de ez szerintünk a miniszterelnök érdeke, hogy egy ilyen fórum előtt tudja tisztázni magát.

A kormánykoalíció többször ígéretet tett arra, hogy az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságokat létrehozza, kérem, hogy most ezt az ígéretüket teljesítsék.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? (Jelzésre:) Salamon alelnök úr!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagyon rövid leszek, mert Répássy képviselőtársam mindent, ami ennek az indítványnak az indoklása szempontjából lényeges, elmondott. Ehhez csatlakozva a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója nevében az előterjesztés általános vitára bocsátását támogatom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? (Jelzésre:) Wiener György!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Szocialista Párt a vizsgálóbizottság létrehozására irányuló indítványt nem támogatja. Ennek jogi alátámasztására két ügyrendi bizottsági állásfoglalásra hivatkozom - mind a kettő a Fidesz kormányzati időszaka alatt keletkezett -, az egyik a 21/1998-2002., a másik pedig az oly sokat emlegetett 64/1998-2002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás.

A 21. számú állásfoglalás egyértelművé tette – persze az akkori kormányzat érdekeinek megfelelően született ez a döntés, de ma is érvényben van -, hogy nem lehetséges a rendes ülésszak alatt az ülésnapok számát rendkívüli ülésekkel gyarapítani. Ehhez hozzá kell tenni még azt is, hogy jelen pillanatban - ugyan az írott alkotmánnyal ellentétesen, de szokásjogi alapon - a parlament már nem működik. Ha abból indulnánk ki, hogy szó szerint be kell tartani az alkotmányt, akkor természetesen 2006. február 1-je és június 15. között is folyamatosan üléseznie kellene a parlamentnek, azonban 1994 óta szokásjogi alapon az a gyakorlat alakult ki, hogy a parlament nem ülésezik a választások előtti egy-másfél-két hónapnyi időintervallumban. Ebből pedig az következik, hogy bizottsági tevékenységet sem lehet folytatni. Amikor a Fidesz február 9-én az indítványát benyújtotta, már nyilvánvaló volt, hogy a bizottság tevékenységét csak abban az időszakban végezheti el, amikor szokásjogi alapon a parlament működésére már nincs lehetőség sem rendes, sem rendkívüli ülés formájában. Éppen ezért tulajdonképpen a mai ülést sem kellett volna a 21/1998-2002. számú állásfoglalás alapján összehívni, de ez már megtörtént, a házbizottság, illetőleg a házelnök asszony döntött ebben a kérdésben, nem pedig az úgynevezett mezei képviselők.

Áttérnék a másik témakörre, a tartalmi megközelítésre. A 64/1998-2002. számú ügyrendi bizottsági általános érvényű állásfoglalás egyértelműen kimondta, hogy csak a parlament feladatkörébe tartozó ügyekben lehet vizsgálóbizottságot létrehozni. Ezzel némiképp egybevág az 50/2003. számú alkotmánybírósági határozat is. Teljesen egyértelműen meg lehet állapítani azt, hogy az úgynevezett Nomentana-ügy - 1993-95 közötti időszakról van szó – olyan időszakra vonatkozik, amelyben a mostani a miniszterelnök semmiféle közfeladatot nem látott el, sőt még az MSZP-nek mint pártnak sem volt tagja, kizárólag a magánszférában tevékenykedett. Olyan ügyről van szó, amely teljes mértékben a bíróságok hatáskörébe tartozik, magánjogi ügyletről, polgárjogi ügyletről van szó, ebben az esetben szó sem lehet arról, hogy bármiféle állami feladatkört, különösen pedig országgyűlési feladatkört itt meg lehessen állapítani - az igazságszolgáltatási tevékenységi területet leszámítva természetesen -, ebből pedig az következik, hogy ilyen ügyben vizsgálóbizottságot létrehozni nem lehet. Más lenne a helyzet akkor, és volt is erre már több precedens, amikor azt vizsgálták, hogy közpénzek felhasználásával zajlott az üzleti tevékenység, vagy pedig az érintett személy közfunkciót töltött be, országgyűlési képviselő, kormánytag vagy netán miniszterelnök volt. Ebben az esetben Gyurcsány Ferencnél erről természetesen szó sincs. Tehát az lenne a jogellenes döntés, ha ezt a vizsgálóbizottságot létrehoznánk.

Természetesen azt is világosan tudni lehet, hogy a Fidesz kampányában ennek a vizsgálóbizottságnak nem jelentéktelen szerepe volna, lévén, hogy a Fidesz a kampánystratégia úgynevezett karaktergyilkossági elemét alkalmazza, különösen Gyurcsány Ferenccel szemben, néha másokkal szemben is. Természetesen ebben a karaktergyilkossági tevékenységben a parlamentnek semmilyen tennivalója nincsen, sajtóértekezleteken és bármilyen más formában el lehet végezni - ahogy tudomást szereztem én is arról, hogy ma Fitelina-ügyben kíván Deutsch-Für Tamás ismét sajtótájékoztatót tartani. Minden lehetőség megvan ilyen fórumok alkalmazására, de a parlamentet ilyen ügyekbe belevinni nem lehet.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon László!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Wiener György érvelését illetően az első témakör, úgy érzem, nem igazán ide tartozó kérdés, mert az, hogy van-e helye ülésnek, vagy nincs helye ülésnek, azt nem az ügyrendi bizottságnak kell, legalábbis itt és most, eldöntenie, erre nem kaptunk felkérést. Nekünk itt az a napirendünk, és arról döntöttünk néhány perccel ezelőtt, hogy egy vizsgálóbizottsági kezdeményezés általános vitára alkalmasságát vizsgáljuk. De azért ne legyen megválaszolatlan ez a témakör sem, nem ezzel akarom “lerázni” magunkról a választ, megjegyzem, hogy a parlament ülésezési kötelezettsége, tehát a rendes ülésszak jelenleg is fennáll, arról van szó, hogy a parlament a rendes ülésszak alatt nem ülésezik. Ennek a jogi lehetőségét az teremtette meg, hogy a parlament tulajdonképpen többségi döntéssel ilyen munkarendet fogadott el. Ebben a helyzetben viszont minden további nélkül mód és lehetőség van rendkívüli ülés kezdeményezésére. Az Alkotmánybíróság egyébként, amikor ezzel a témakörrel foglalkozott, világosan kimondta, hogy rendes ülésszak közben is lehet rendkívüli ülést tartani. Ennyit erről.

A másik kérdés: a 64/1998-2002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás úgy szól, hogy “A vizsgálóbizottság kiküldésének alapjául szolgáló, a Házszabály 34. § (1) bekezdésben említett bármelyik kérdés csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő olyan közérdekű kérdés lehet, mely interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel nem tisztázható.”. Itt azt kell eldönteni, hogy egy jelenleg miniszterelnöki tisztséget betöltő személynek az állami vagyont érintő aktusai, amelynek a jogérvényességével kapcsolatosan valóban jogos problémák merülnek fel – most nem akarom megelőlegezni a személyes jogi véleményemet, mert ez megint nem ide tartozik és nem releváns -, egy jogi aktusnak az érvénytelensége kihat az állami vagyonra. Olyan vagyontárgyakról van itt szó, mint a balatonőszödi ingatlan, illetőleg a Szalay utcai, szintén állami tulajdonban lévő ingatlan. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatosan a jelenlegi miniszterelnök eljárása érdekes kérdés, hogy ez nem tartozik-e a parlament ellenőrzési hatáskörébe vagy feladatkörébe, mert ha jól értem, Wiener György képviselő úr azzal érvel, hogy ilyen kérdés vizsgálata nem képezheti az Országgyűlés ellenőrzésének a kérdését. Szerintem, az állami vagyon feletti minden rendelkezés, annak a jogszerűsége olyan kérdéskör, amely az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörébe beletartozik, ilyennel az Országgyűlés foglalkozhat, semmilyen alkotmányos akadálya, korlátja nincs annak, hogy az állami vagyon sorsával kapcsolatos intézkedéseket, annak a törvényességét, az ezzel kapcsolatosan eljáró személyek tevékenységét ne lehetne az Országgyűlésnek ellenőriznie.

Úgyhogy nem tudom osztani Wiener képviselő úrnak az érdemi álláspontját sem, és változatlanul - időkímélésből nem ismétlem meg, amiket Répássy képviselő úr itt imént elmondott – azt kérjük, hogy szíveskedjenek támogatni az országgyűlési határozati javaslat általános vitára bocsátását.

ELNÖK: Köszönöm. Wiener György!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Először nagyon röviden arról, mi a jelentősége annak, hogy mikor lehet, illetőleg kell rendkívüli ülést összehívni. Teljesen egyértelmű - nem akarom a 21-esből a szövegeket felolvasni -, hogy nem szolgálhatja, mint előbb már említettem, a rendkívüli ülés a rendes ülésszak ülésszámainak gyarapítását, és abban az esetben lehet csak helye rendkívüli ülésnek, ha a közérdek sérelmét eredményező késedelemmel járna az, ha a rendkívüli ülést nem hívnák össze. Emellett pedig arra már utaltam, hogy most nem működik a parlament szokásjogi alapon 2006. február 13-a óta. De ugyanez volt a helyzet 1994. április 7. után is, és ugyanez volt a helyzet mondjuk 2002. február 26. után is. Nincs parlamenti tevékenység, ez szokásjogi alapon nyugszik, az, hogy most rendkívüli ülést kezdeményezett a Fidesz, semmi mást nem jelent, minthogy ezt a szokásjogi helyzetet, amely a politikai erők átfogó, egyetemleges konszenzusán alapul, a Fidesz több ügyben is, nem csak a Nomentana-ügyben, fel kívánja rúgni. Ez egyébként egyáltalán nem meglepő, ha a mostani kampány jellegzetességeire gondolunk, de gondolhatunk akár a 2002-esre is, bár akkor a parlamentet végül is nem vonták be a kampányküzdelmekbe.

Ami a tartalmi kérdéseket illeti: nagyon szívesen hallottam volna Salamon képviselőtársamnak az állami vagyon védelmével kapcsolatos fejtegetéseit akkor, amikor az úgynevezett Orbán-bizottságról volt szó. Akkor nem ezt az álláspontot képviselte, akkor arról beszélt, hogy politikai hajsza folyik a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökével szemben. Én nem kívánnám az akkori álláspontját értékelni, de megjegyzem, hogy jelenleg a Magyar Köztársaság miniszterelnökével szemben folyik politikai hajsza, ezt viszont talán jogosult vagyok leszögezni.

Ami azt illeti, a Fidesz, amikor lehetősége nyílt arra, mindig megbénította azoknak a fórumoknak a működését, amelyek a Fidesz elnökének tevékenységét kívánták kontrollálni. A legutóbbi eset az volt, hogy a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság nem volt hajlandó napirendre tűzni az Orbán Viktorral kapcsolatos vagyonnyilatkozati eljárást. Ennek is megvan persze a maga jogalapja, de megvan a politikai konnotációja is, a közvélemény le tudja vonni ebből a megfelelő következtetéseket. Nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy míg az egyik oldal hagyja magát vizsgálni, addig a másik oldal nem, erről szó sincs. Az általam elmondottak is csak azt mutatják, hogy amikor tiszta polgárjogi, magánjogi ügyről van szó, akkor kizárt ilyen bizottság létrehozása. Ha Gyurcsány Ferenc akkor bármiféle állami vagy más politikai funkciót betöltött volna, akkor természetesen helytálló lenne a felvetés, de erről szó sincs. Nagyon jól tudjuk, hogy tavaly hat hónapig vizsgálódott Szijjártó Péter elnökletével egy bizottság, amelyiknek az volt a célja, hogy Gyurcsány Ferenc esetében jogtalanságokat mutasson ki. Ez az igyekezet, akármekkora erővel is történt, azért igazán nem vezetett eredményre - a sajtónak is ez volt az álláspontja.

Teljesen nyilvánvaló, hogy nincs helye ebben az esetben vizsgálóbizottság létrehozásának, de ha helye lenne, szokásjogi alapon a vizsgálóbizottság akkor sem alakulhatna meg, hiszen most kvázi parlamentmentes időszakban vagyunk. Ha ilyen vizsgálóbizottság létrejön, akkor tulajdonképpen megszűnt az a konszenzus, amely a parlament működésének szünetelésére vonatkozik, és akkor az alkotmány előírásainak megfelelően normálisan kellene a parlamentnek működni, ami gondolom, a fideszes képviselők számára nem jelentene problémát, hiszen mindig a kormányoldalnak kell a többséget biztosítani. Én úgy értelmezem a helyzetet, hogy ez a mostani törés nem jelenti a konszenzus végleges felrúgását, ennek következtében parlamenti plenáris, illetőleg bizottsági működésnek a mostani időszakban helye nincs.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Salamon alelnök úr!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tényleg csak egy mondat. Nincs parlamentmentes helyzet, Wiener György képviselőtársamnak ugyanúgy kell ezt tudnia, mint nekem. Az alkotmány szerint ennek az Országgyűlésnek a megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló üléséig tart, és ha egy alkotmányos helyzet szükségessé teszi, akár még a választások után is ezt az Országgyűlést kell összehívni. Léteznek egyébként ilyen alkotmányos helyzetek, nem csak a jelenlegi, hanem másféle helyzet is, ezt ugyanolyan jól tudja képviselőtársam, mint én.

ELNÖK: Wiener György!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Természetesen nagyon jól tudom, én is azzal kezdtem az első felszólalásomat, hogy a parlamentnek most üléseznie kellene. Akkor Salamon László indítványozza, hogy szűnjön meg ez a gyakorlat, és minden parlament ülésezzen a következő parlament alakuló üléséig. Mihelyt ezt megteszi, érvelését el tudom fogadni, amíg nem teszi meg, addig álláspontja tarthatatlan. (Dr. Turi-Kovács Béla: Szavazzunk!)

ELNÖK: Köszönöm. Van-e még megjegyzés? (Nem érkezik jelzés.) Ha nincs, akkor szavazás következik. (Dr. Répássy Róbert: Bocsánat! – Dr. Salamon László: Válaszol!) Bocsánatot kérek, előterjesztő!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT előterjesztő (Fidesz): Elnök asszony, csak röviden szeretnék válaszolni a felmerült kérdésekre, mert az ügyrendi kérdésben nem kívánok állást foglalni, csak a tartalmi kérdésekben.

Csak azt tudom hangsúlyozni, hogy megítélésünk szerint magának Gyurcsány Ferencnek lenne érdeke az, hogy tisztázhassa magát abban a helyzetben, amely a napnál is világosabb, hogy ’93 és ’95 között törvénysértések sorozatát követte el. Azt hiszem, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnökének magyarázatot kell tudni adni arra, hogy miért sértette meg a Magyar Köztársaság törvényeit, függetlenül attól, hogy akkor még nem volt miniszterelnök vagy akkor nem volt közjogi szereplő.

Annak az a magyarázata, hogy miért kell ezt a parlament előtt tisztázni: mert az eddigi gyakorlat az volt, hogy jogi kérdésekkel nem foglalkozott a parlament, gyakorlatilag nem is tartozik rá a jogi felelősség tisztázása, viszont minden egyéb felelősségi kérdés a parlamenthez tartozik. A parlament számos vizsgálóbizottságot hozott létre, amelyben nem jogi kérdéseket kívánt tisztázni, hanem politikai, erkölcsi felelősség kérdéseit feszegette.

Tehát ez nem jelent az eddigi gyakorlattól eltérő kezdeményezést, másrészt pedig a kezdeményezés azon alapul, hogy Gyurcsány Ferenc nem fél attól, hogy vizsgálóbizottság elé álljon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól értettem, a vizsgálóbizottságok megalakulására vonatkozó parlamenti gyakorlatból azt a négy esztendőt ki tetszett rekeszteni, azt a ’98-2002-t, amikor nem tetszettek hozzájárulni a vizsgálóbizottságok felállításához. De ez csak egy megjegyzés volt.

Akkor szavazás következik. Ki ért egyet az előterjesztés általános vitára bocsátásával? (Szavazás.) Négy igen. Ki nem értett egyet? (Szavazás.) Hat nem.

Megállapítom, hogy az általános vitára alkalmasságot a bizottság nem támogatta.

Más napirendünk nem lévén a mai ülésünket, megköszönve a megjelenést, bezárom. Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 55 perc.)

 

 

 

Dr. Csiha Judit

 

a bizottság elnöke

 

Tartalomjegyzék

Az ülés megnyitása *

A határozatképesség megállapítása *

A napirendi javaslat elfogadása *

Döntés a be nem jegyzett Nomentana Kft. megalakításával és működésével kapcsolatban felmerült kérdések kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló H/19263. számú határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról *

Dr. Répássy Róbert előterjesztése *

Hozzászólások *

Dr. Répássy Róbert reflexiója *

Határozathozatal *