OTB 1/1/2006.
OTB 104/2002-2006.
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának
2006. január 30-án, hétfőn, 11 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú üléstermében megtartott
üléséről
Napirend:
4. Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló T/18902. számú törvényjavaslat (általános vita)
5. Az új országos fogyatékosügyi programról szóló H/18907. számú országgyűlési határozati javaslat (általános vita)
6. A polgárőrségről szóló T/18628. számú törvényjavaslat (a bizottság a feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat saját döntése alapján tárgyalja)
7. Egyebek
|
Elnököl: |
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság elnöke |
|
Jegyzőkönyvvezető: |
Molnár Emese |
Az ülés résztvevői:
A bizottság részéről:
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh Miklós (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Molnár József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Kuzma László (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Stolár Mihály (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Pichler Imre (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Pokorni Zoltán (Fidesz) Stolár Mihálynak (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) Kuzma Lászlónak (Fidesz)
Nagy Nóra (MSZP) Földesi Zoltánnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Sági József (Fidesz) Pichler Imrének (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Felszólaló meghívottak:
Bencze Péterné (Pénzügyminisztérium)
Kemény Péter (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Petri Gábor (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Dr. Ring Béla (Belügyminisztérium)
Dr. Sepsi Tibor (Igazságügyi Minisztérium)
Dr. Vaszócsik Győzőné (Országos Területfejlesztési Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 12 perc)
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Köszöntök mindenkit az oktatási és tudományos bizottság ez évi első ülésén! Ebből az alkalomból utólag is hadd kívánjak mindannyiuknak boldog új évet és az előttünk álló, még ebből a parlamenti ciklusból hátralévő három héthez kitartó figyelmet, jó munkát valamennyiünknek!
Előzetesen kiküldtük a javasolt napirendet. Ezek szerint hét napirendi pontot tárgyalta meg a bizottság a mai ülésén. Elsőként a felsőoktatásról szóló törvény módosításához benyújtott, Jánosi György és Gusztos Péter által benyújtott képviselői önálló indítvány, önálló törvényjavaslatot vitatnánk meg. Második napirendi pontunk keretében a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalására kerülne sor. Harmadikként a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságról kellene döntenünk. Negyedik napirendi pontként az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Ötödik napirendi pontként az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalására kerülne sor, itt is az általános vitára való alkalmasság a kérdés. Hatodik napirendi pontunk a polgárőrségről szóló törvényjavaslat, amellyel kapcsolatban korábbi döntésünknek megfelelően a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványokat tárgyalnánk meg. Végül hetedikként az egyebek című napirendi pontra kerülne sor.
Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, van-e valakinek kérdése, észrevétele a javasolt napirenddel kapcsolatban. (Senki nem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja az előbb felsorolt napirendi pontok megtárgyalását. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A bizottság elfogadta mai ülésének napirendjét.
Soron következik tehát a felsőoktatásról szóló 2005. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat képviselői önálló indítványként történő benyújtása. Engedje meg a tisztelt bizottság, hogy egyik előterjesztőjeként elöljáróban elmondjak néhány mondatot ehhez a kezdeményezéshez.
A dolgot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kezdeményezte a minisztérium jóváhagyó egyetértésével, nemrég derült ki ugyanis, hogy a szervezet jogállása nem egészen pontos, nem egészen egyértelmű. Egyrészt egy egyesületként számon tartott szervezetről van szó, amely törvény alapján szabadon választott tagsággal rendelkezik, másrészt egy olyan szervezetről van szó, amelyet a korábbi felsőoktatási törvény alapján kötelező tagsággal ruházott fel a törvény, így ezt a jogállásbéli ellentmondást mindenképpen tisztázni kellett. Erről szól lényegében a bevezető és a fő paragrafusokból álló törvénymódosítási javaslat. Bizonyos értelemben pontosításként pontosodott vagy kibővült még a Magyar Akkreditációs Bizottság hatásköre és jogosítványi köre is. Ezen túlmenően további olyan apró módosítások vannak, amelyek átvezetését korábban elfogadott, más tárgyú, célú törvények teszik indokolttá, illetve olyan törvények teszik indokolttá, amelyeket a parlament korábban elfogadott és amelyek megváltoztattak bizonyos sorrendet bizonyos paragrafusokban, de ezeket nem tudta időben követni a felsőoktatási törvény, ezért ezeket a pontosításokat el kellett végezni. Elöljáróban röviden csak ennyit szerettem volna a kezdeményezés indokaként elmondani.
A rövid előterjesztés után megkérdezem a kormány, az oktatási tárca képviselőit, hogy most, a vitának ebben a szakaszában kívánnak-e nyilatkozni az előterjesztésről vagy a vita későbbi szakaszában. (Dr. Szövényi Zsolt jelzésére:) Úgy látom, hogy nem most. Köszönöm szépen.
Akkor megnyitom a bizottság tagjai számára a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A bevezetőben hallottuk, hogy tulajdonképpen a HÖOK kérte ezt a módosítást - elöljáróban szeretném leszögezni, hogy minden tiszteletem a HÖOK-é. A kérdés, amit tulajdonképpen az előterjesztőhöz, az elnök úrhoz szeretnék intézni, egy kicsit ügyrendi jellegű is. Kérdésem lényege a következő: az elnök úr, amikor a bizottsági ülést megnyitotta, említette azt, hogy három héthez kíván nekünk jó munkát. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez alatt a három hét alatt elfogadható-e ez a benyújtott képviselői önálló indítvány, ez a törvénymódosítás, vagy pedig olyan gyorsított eljárásban kell ezt a parlamentnek majd elfogadnia, mint amire egyébként tavaly ősszel már volt példa, amikor ideérkezett egy törvénymódosító javaslat, és tulajdonképpen mi, ellenzéki képviselők azt hallhattuk, hogy bármennyire is indokolt vagy célszerű egy-egy módosító javaslatunk, a kormánypárti képviselők egyetlenegy módosítót sem fognak elfogadni, mert különben határidőre nem mehet át a törvény. Létezhet-e ennél a törvényjavaslatnál is egy ilyen helyzet?
Én azt gondolom, hogy három hét alatt, hogyha egyébként tisztességesen bocsátanánk vitára, ennek a zárószavazására február 13-án még nem kerülhetne sor, csak abban az esetben, hogyha megint az történik, mint amilyen eset volt már, hogy egyetlenegy módosító indítványunk sem kerül elfogadásra, mégoly indokolt lenne is az.
Nem konkrétan ehhez a törvénymódosításhoz, hanem úgy általában mondom, hogy az utóbbi hónapokban annak lehettünk itt részesei, hogy az elnök úr és - jelen esetben - Gusztos Péter, Szabó Zoltán alelnök úr és Gusztos Péter vagy éppen Tatai-Tóth András képviselőtársunk nevében jönnek, jöttek be törvénymódosító javaslatok, ezzel is leplezve egy kicsit az Oktatási Minisztériumnak azt az eredményét vagy eredménytelenségét, amit a törvénykezésben felmutat, hiszen mind a közoktatási törvény módosítása, a felsőoktatási törvényről már ne is beszéljünk, hogy hány helyen hibázott és hány helyen nem állta ki az Alkotmánybíróság próbáját, és az OM tulajdonképpen önökön keresztül próbálja egy kicsit rendbe tenni a saját szénáját. A kérdésem az, még egyszer, hogy lefolytatható-e ez a vita.
Egyébként általános vitára, azt gondolom, mi nem fogjuk tudni alkalmasnak találni ezt az anyagot. Köszönöm. (Dr. Szabó Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Szabó alelnök úr kért szót.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr, arra tekintettel szólnék, hogy ha nem is név szerint, de azért csak megszólíttattam azzal a bizonyos felsőoktatásitörvény-módosítással kapcsolatban. Azt gondolom, hogy akkor volt egy helyzet, amelyben nem nagyon volt választásunk. Két hónapra fogadtunk el egy törvényt, és mindenki tudta, hogy két hónapra szól. Akkor azzal érveltem, és ezt az érvelést most is szívesen vállalom, hogy fontosabb érdek fűződik ahhoz, hogy a 2005/2006. tanév során előkészítendő felvételi eljárás zökkenőmentesen megtörténjék, mint ahhoz, hogy egy két hónapig érvényben lévő törvényhez olyan módosító indítványokat fogadjunk el, amelyek kétségkívül indokoltak, mert mondjuk nyelvhelyességi problémákat igazítanak ki. Ez egy egyszeri, kivételes eset volt, és a képviselőtársak megértését kértem ebben az ügyben - hogy nem kaptam meg, az egy másik kérdés. Azt gondolom, ez akkor is helyes volt.
Úgy gondolom, hogy ebben az esetben és az összes többi – nem tudom mennyi, harminc-valahány - törvényjavaslatnál ilyenről nincs szó. Arról van szó, hogy tekintettel az amúgy is meglehetősen kurta választási kampányra célszerű volna mielőbb befejezni ezt az ülésszakot, teljesen felesleges, hogy a választási kampányt az Országgyűlés plenáris ülésén folytassuk le, márpedig kampányidőszakban egy országgyűlési ülés óhatatlanul kampánybeszédekbe torkollik, ennek megfelelően célszerű azt minél hamarabb lezárni. Következésképpen el lehet fogadni ezeket a törvényeket február 13-áig. Február 13-án ugyanis vagy van elfogadott módosító indítvány vagy nincs. Ha nincs elfogadott módosító indítvány, akkor nincs semmi probléma, ha van elfogadott módosító indítvány, még mindig el lehet térni a Házszabálytól. Tehát ha akarjuk, akkor lehet végszavazást vagy - hogy az ördögbe hívják ezt? – záró szavazást tartani most benyújtott és tárgyalandó törvényekről február 13-án. Természetesen ha nem akarjuk, akkor majd február 20-án fogunk róluk szavazni. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Két dolgot szeretnék megjegyezni, tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság. Az egyik: Pánczél úr megemlékezett az általam beterjesztett törvényjavaslatról is, de ott semmiféle akadálya nem volt a módosító javaslatok benyújtásának, idő is volt rá, és szomorúan vettem tudomásul, hogy a részletes vitán teljesen magamra hagytak képviselőtársaim, és nem kapcsolódtak be a törvényjavaslat vitájába. (Dr. Szabó Zoltán: Egymás vállán zokogtunk, képviselő úr!)
A másik megjegyzésem a mostani ügyre vonatkozik. Tulajdonképpen valamennyi törvénymódosító javaslat a korábban elfogadott törvények valamilyen szempontból való módosítására, javítására vonatkozik - ilyen most ez a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat is. Természetesen a beterjesztett törvényjavaslatban, amely a hallgatói önkormányzatok szervezetének a jogi státuszát pontosítja, azon kívül még - ha már megnyitottuk a törvényt - néhány helyen az idő közben kiderült pontosításokat is végre lehet hajtani. Én tehát olyan különösebb tragédiát nem látok abban, hogy most ez az önálló indítvány bekerült a parlament elé. Nyilvánvaló, a végeredménye az kell legyen, hogy jobb lesz a felsőoktatásról szóló törvény, mint amilyen a jelenlegi állapotában, merthogy - ahogy már említettem - minden törvénymódosításnak tulajdonképpen ez a célja. És ha olyan módosító indítványt adnak be Pánczél úrék, amelyek érdemben még jobbá teszik azt, akkor - ahogy azt Szabó Zoltán elmondta az imént - van mód rá, hogy azokat érdemben megvitassuk.
Mindenesetre én a magam részéről az általános vitára való alkalmasságot támogatom, és javaslom a bizottságnak is, hogy így tegyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még szólni valaki? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nem. Akkor egy rövid reagálás erejéig hadd vegyem magamhoz a szót!
A törvényjavaslat végigfuttatása a parlamenten három hét alatt természetesen teljesíthető. Mi is úgy jártunk el, mint - azt gondolom - mindenki más: megpróbáltunk olyan tökéletes törvénymódosítási javaslatot benyújtani, amely nem igényel további módosító javaslatokat, már csak azért sem, mert végtelenül egyszerű paragrafusokból áll, amelyek, még egyszer mondom, elsősorban a HÖOK jogállásának a pontosítását, tisztázását célozzák. De hadd mondjak el valamit! Éppen azért, hogy minél tökéletesebb legyen ez a törvényjavaslat, hogy ne kelljen utólag gondolkodnunk módosító indítványokon, kezdeményeztem, hogy négypárti javaslatként kerüljön benyújtásra ez a törvénymódosítás, hogy senki ne próbáljon meg politikai előnyt vagy politikai hátrányt kovácsolni bárki számára abból, hogy ezt a kérdést most, ily módon próbáljuk elsősorban a hallgatói önkormányzatok érdekeire tekintettel rendezni. Előzetesen ennek megfelelően megpróbáltuk eljuttatni ezt a javaslatot minden parlamenti párthoz - nem találtunk igazán partnerekre. Ezért úgy, abban a formában nyújtottuk be, ahogy azt megtettük.
A válaszom tehát Pánczél képviselő úr kérdésére az, hogy végigfuttatható, és azt gondolom, hogy ez a néhány paragrafus megnyugtató módon rendezi a nyitott vagy egyébként zavaros jogi helyzetet a felsőoktatás területén.
Akkor itt most lezárom a vitát, és megkérdezem a tisztelt bizottság tagjait, ki tartja általános vitára alkalmasnak a benyújtott képviselői önálló indítványt. Aki igen, az kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc nem.
Előadót kíván-e állítani a bizottság, ez a kérdésem, és itt most elsősorban a kisebbségben maradt képviselőket kérdezem, hogy a nem szavazatot kívánják-e indokolni a parlament előtt is, mert ha igen, akkor nyilvánvaló, hogy a többségi oldal is állít előadót.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Jelenleg Pósán László képviselő urat is helyettesítem itt, aki a munkacsoportunkból a felsőoktatással foglalkozik, úgyhogy őt jelöljük a kisebbségi vélemény előadójának.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ezek szerint a bizottság állít előadót. A kisebbségi előadó megvan. A többségi vélemény előadóját előzetesen nem egyeztettük, ezért időben jelezni fogjuk a bizottság titkárságának a kormányoldali képviselők nevében. (Edelényi Zsuzsánna: Még ma?) Még ma, természetesen még ma. Köszönöm.
Ezt a napirendi pontot lezárom. Soron következik a 2. napirendi pontunk: a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm az Országos Területfejlesztési Hivatal képviseletében Vaszócsik Győzőnét, aki segít nekünk eligazodni a módosító indítványokban. Előtte azonban egy ügyrendi kérdést szeretnék a bizottság tagjainak feltenni.
A költségvetési vita során általában gyakorlatunk volt, hogy az ugyanazon kérdésre vonatkozó módosító indítványokat egy csomagban döntjük el. Itt egy csomó olyan módosító indítvány van, amely a nem támogatotti listáról szeretne átemelni a támogatotti körbe komoly finanszírozási forrásokat igénylő intézményi fejlesztéseket. A kérdésem az, hogy jártuk-e ezt a szokásos utat, hogy egy csomagban döntünk erről az átemelésről, megengedve természetesen azt, hogy ha a bizottság tagjai közül bárkinek külön kérése van bármelyik módosító indítvány kapcsán, akkor arról abban az esetben külön döntünk. Ez tehát az ügyrendi kérdésem. Javaslom, hogy fogadjuk el ezt a metódust, amelynek a lényege – még egyszer -: egy csomagban döntsünk a dologról, külön képviselői, bizottsági tagi kérdésre bármelyik módosítóról külön döntve. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek véleménye? (Pichler Imre jelentkezik.) Pichler képviselő úr!
PICHLER IMRE (Fidesz): Egyetértek az elnök úrral, de szeretnék élni azzal a lehetőséggel, amit felajánlott, hogy az általam beadott módosítóról külön döntsünk.
ELNÖK: Rendben van, köszönöm. Van-e más vélemény? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
Akkor az ügyrendi kérdésben döntsön a bizottság! Ki az, aki egyetért az általam előterjesztett javaslattal, azzal tehát, hogy egy csomagban döntsünk, illetve ha képviselőknek külön kérése van módosítók megvitatására, akkor arról külön döntsünk. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ezt az ügyrendi javaslatot a bizottság elfogadta.
Akkor kérem Pichler képviselő urat, hogy ha nála is megvan az ajánlás – márpedig mindenkinél ott van –, mondja meg nekünk azt az ajánlásipont-számot, amelyben külön döntést igényel.
PICHLER IMRE (Fidesz): Ez a 18079/33. számú módosító javaslat. (Kuzma László: I. kötet 89. oldal!)
ELNÖK: Az I. kötet 89. oldalán a 70. ajánlási pont Pichler képviselő úr indítványa. Megkérdezem a képviselő urat, kívánja-e indokolni a javaslatot. Parancsoljon!
PICHLER IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek, mert egyszer már elmondtam, de azért nem árt megismételni - ismétlés a tudás atyja. 1952 óta van a Zrínyi Miklós Gimnáziumban gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, és ez az intézmény kinőtte az épületét, a kollégiumát. Négy helyen van oktatás a városban, a város négy különböző pontján, négy különböző épületrészben van oktatás. Ezer gyerek jár ebbe az intézménybe. Negyedszer van beadva az a törvénymódosítás, amellyel szeretnénk elérni, hogy egy egységes, a XXI. századnak megfelelő iskolaépület álljon az ott tanulók rendelkezésére. Szeretném hangsúlyozni, hogy ott vagyunk az Ormánság szélén, egy teljesen hátrányos helyzetű térségben kell mindazt a feladatot ellátni, amely az esélyegyenlőséget biztosítaná. Az eredményeink azt bizonyítják, hogy akár a felsőoktatási képzésre feljutó tanulók létszáma, akár a szakmákban elhelyezkedő tanulók teljesítménye is olyan, hogy dicsekedhetünk vele. Nagyon szeretnénk tehát, ha végre olyan feltételek közé kerülnének a tanulóinak, amilyenek elvárhatóak lennének. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után megkérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e a kormány a módosító indítványt.
DR. VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ (Országos Területfejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a kormány állást foglalt a módosító indítványokról, és egyetlen módosító indítvány elfogadását sem támogatja. Pichler képviselő úrnak is az a válaszom, hogy alapvetően azért nem támogatja a kormány a módosító indítványok döntő többségét, köztük a képviselő úrét sem, mert az nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. A törvény ugyanis előírja, hogy december 15-éig igénybejelentést kell tenniük az önkormányzatoknak a támogatás, a címzett támogatások iránt. Ezt az önkormányzatok nem tették meg, a szigetvári önkormányzat sem nyújtott be igénybejelentést, ez pedig a törvény szerint kizáró ok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e vélemény, észrevétel a módosító indítvány kapcsán? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmados támogatást kapott a javaslat.
Ezek után megkérdezem, van-e még valakinek külön kérése módosító indítványok külön megvitatását illetően. (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy egy csomagban elfogadja-e az oktatást érintő módosító indítványokat a benyújtott törvényjavaslathoz. Aki támogatja ezeket, kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja az indítványokat, egyharmadot viszont minden indítvány kapott.
Köszönöm, ezzel a 2. napirendi pont tárgyalását is lezártuk.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviseletében Bencze Péternét, aki a javaslat megvitatásánál lesz segítségünkre. Emlékeztetem magunkat, hogy az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, kíván-e előzetesen szóbeli kiegészítést tenni a javaslathoz. (Bencze Péterné: Igen.) Igen. Parancsoljon, öné a szó!
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Csak nagyon röviden szeretném elmondani, miről szól ez a törvényjavaslat. Egyik ágán a szociális területet érinti, annyiban, hogy korrekcióra kerül sor, amennyiben a bővülő, belépő szociális ellátók fenntartóinak folyamatosan, a szolgáltatás belépéséhez igazodóan kívánja biztosítani a támogatást a kormány ennek a javaslatnak az alapján. Ez az egyik. A másik: még előbbre tekint a szociális területen a módosuló szabályozás annyiban, hogy már 2007-re látni engedi a finanszírozás feltételeit, azaz az új belépők számára világossá válik, hogy 2007-ben a belépő szolgáltatásaik után milyen módon juthatnak állami támogatáshoz vagy normatív finanszírozáshoz.
A másik ágán a költségvetési törvényjavaslat hibajavításokat, pontosításokat tartalmaz, és ez az ága érinti a közoktatást is.
Több kiegészítést nem tennék. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Megnyitom a vitát. Ki kíván szólni a bizottság tagjai közül? (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Áttekintettük a módosító indítványnak azokat az elemeit, amelyek a közoktatást érintik, és azt találtuk, hogy tulajdonképpen az idő közben megváltozott törvények hivatkozásait módosítja, tehát érdemben nem ront, nem javít a közoktatás finanszírozásán, viszont ha nem hajtjuk végre ezeket a korrekciókat, akkor komoly zavarok keletkeznek, hiszen ha a költségvetési törvényben nem felel meg a hivatkozás a hatályba lépett más szaktörvényeknek, akkor gond lehet az egyébként jogosan igényelt finanszírozás folyósításával. Az általános vitára való alkalmasságot tehát támogatom.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még szólni valaki? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nem. Kíván-e reagálni az előterjesztő? (Bencze Péterné: Nem.) Nem, köszönöm.
Akkor döntsünk az általános vitára való alkalmasság kérdésében! Ki tartja általános vitára alkalmasnak a beterjesztett javaslatot? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Soron következik a 4. napirendi pontunk: egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium képviseletében Horváth Péter főosztályvezető és dr. Hoffmann István osztályvezető urakat - hogyha a listám pontos és jól szerepelnek rajta a nevek, ők vannak jelen. (Edelényi Zsuzsánna: Nem Hoffmann István.) Bocsánat, akkor azt kérem, hogy pontosítsák az előzetesen leadott résztvevői listát.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi Minisztérium): A lista tökéletesen pontos, csak nem a listán szereplők érkeztek meg végül. Én Sepsi Tibor, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője vagyok.
KEMÉNY PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Kemény Péter, a fogyatékosügyi főosztály főosztályvezető-helyettese vagyok.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm a pontosítás és a bemutatkozást. Rögtön megkérdezem, hogy kívánnak-e szóbeli kiegészítést fűzni a benyújtott törvényjavaslathoz.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi Minisztérium): Igen, nagyon röviden szeretnék.
ELNÖK: Parancsoljon, akkor öné a szó.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi Minisztérium): Az IM jelenléte annak köszönthető, hogy a benyújtott törvénytervezet mind a szociális és esélyegyenlőségi tárca, mind pedig az igazságügyi tárca első helyi jogalkotási felelősségét érinti. Az esélyegyenlőségi tárgykörökről kollégám mondana majd két mondatot, én most az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos módosításokról beszélnék.
Három témakört nyitna meg az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény kapcsán az önök előtt fekvő törvényjavaslat. Egyik témakör sem jelenti a törvény felülvizsgálatát, az igazságügyi tárca úgy ítéli meg, hogy még nem érett meg az idő és nincs annyi tapasztalat, hogy egy tételes felülvizsgálat és áttekintés megtörténhessen. A három témakör közül az első az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületre vonatkozó szabályoknak a törvényi szintre emelése, lényegében azonos tartalommal, ahogy ez a szervezet egyébként jelenleg is működik, azt lehet mondani, hogy megelégedésére az ezzel a tárgykörrel foglalkozó szervezeteknek és szakmának. A másik témakör az eljárási kérdéseket érintő, itt főként a Ket. hatálybalépésével kapcsolatban az Egyenlő Bánásmód Hatósággal egyeztetve szeretnénk egy-két pontosítást elvégezni. A harmadik témakör pedig, hogy az Európai Bizottság faji irányelvével és a munkaügyi keretirányelvére tekintettel különböző észrevételeket próbálja leképezni a törvényen, ahol szükséges; ezek viszonylag kis terjedelmű módosításokat jelentenek, azonban a törvény lényegi rendelkezéseiben, az első 12 paragrafusban.
ELNÖK: Köszönöm. (Kemény Péternek:) Parancsoljon!
KEMÉNY PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény módosítására azért van most szükség, mert a megjelenésekor 2005. december 31-ei határidőben írta elő a törvény a közszolgáltatások akadálymentesítését. Mivel ez nem valósult meg, civil szervezetek hatására született egy kormányrendelet, ez a 1015. számú kormányrendelet, amely előírta a törvény módosítását. A törvénymódosítás lényege, hogy pontosításra kerülnek benne az akadálymentesítés és az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint a közszolgáltatás fogalmai, illetve éves ütemezéssel meghatározásra kerül, hogy mely közszolgáltatásokat mikorra kell akadálymentesíteni. Annyi kiegészítést tennék az előterjesztéshez, hogy ezt az ütemezést három különböző fórumon egyeztettük a civil szervezetek érdekképviselőivel, illetve az Országos Fogyatékosügyi Tanács is elfogadta.
A törvény 1. számú melléklete 2010-es határidővel éves határidővel határozza meg a közszolgáltatást végző épületek akadálymentesítését, ezzel teljes körűen megvalósulhat a közszolgáltatások akadálymentesítése, és ennek az első lépése a 2006-os ütem megvalósítása, amelyre már van is fedezet a költségvetésben, a tárcák fedezetében.
A 2. számú melléklet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok akadálymentesítésére vonatkozik. Ennek a határideje 2013, ezt ugyanis a második nemzeti fejlesztési tervhez igazítottuk, természetesen a civil szervezetekkel egyetértésben. Ennek az akadálymentesítési ütemezésnek a megvalósítása nem lesz teljes körű, ez egy reálisan megvalósítható ütemezés, amelynek a hatókörét - természetesen egyeztetve a civilekkel - elfogadta az Országos Fogyatékosügyi Tanács.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést.
Tájékoztatnom kell a bizottság tagjait, hogy a benyújtott törvényjavaslat kis része érint minket, elsősorban az, amiről az előterjesztésben szó volt: a közintézmények akadálymentesítésének az ütemezése. Ez az a kérdés, amely miatt bizottsági ülésen tárgyaljuk a javaslatot.
Megkérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni. (Senki nem jelentkezik.) Jelzést nem látok. Ez azt jelenti, hogy dönthetünk az általános vitára való alkalmasság kérdésében.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki tartja általános vitára alkalmasnak a javaslatot. Aki igen, most szavazzon! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja az indítványt.
Meg kell kérdeznem a tisztelt bizottságtól, kívánunk-e előadót állítani. Mivel vita nem volt a bizottsági ülésen, ezért én azt javaslom, hogy ne állítsunk, mert nagyon nem lesz mit tolmácsolnunk a plenáris ülésen, de azért ezt meg kell kérdeznem. (Senki nem jelentkezik.) A jelzésekből úgy látom, hogy nem kívánunk bizottsági előadót állítani. (Nincs ellenvélemény.) Tiltakozás nincs - akkor ezt döntésnek veszem.
Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a megjelenést.
Soron következik az 5. napirendi pont: az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat – itt is az általános vitára való alkalmasság kérdésében kell döntenünk. ...Félve mondom már a kormány képviselőinek a nevét az előzetes jelzések alapján..., inkább azt kérem, hogy mutatkozzanak be nekünk, hogy a jegyzőkönyv számára rögzíteni tudjuk ezt.
PETRI GÁBOR (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Petri Gábor vagyok az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumból, a fogyatékosügyi főosztály szakreferense vagyok.
ELNÖK: Ez stimmel, ez volt nekünk leadva. Parancsoljon!
PETRI GÁBOR (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Csak röviden szólnék az új országos fogyatékosügyi programról. Igazából azt hiszem, mint az országgyűlési határozat normaszövege, mint pedig a mellékletét képező program önmagáért beszél. Arra helyeznék hangsúlyt, hogy miben különbözik ez az új program az előző programtól.
Az előkészítése során alapvetően három olyan pontot találtunk, ahol az előző országos fogyatékosügyi programhoz képest változtatásokat eszközöltünk. Az egyik az, hogy a program elkészítése során magának a program szövegének az összeállítását széles körű társadalom konzultáció előzte meg. Ez azt jelenti, hogy mind az egyes fogyatékossági csoportokat képviselő országos érdekvédelmi szervezetek, mind a kisebb fogyatékosság ügyében dolgozó civil szervezeteket tömörítő úgynevezett Civil Műhely, mind az Országos Fogyatékosügyi Tanács javaslatcsomagját elfogadtuk - azok a javaslattal egyetértettek -, és azokat a program szövegébe gyakran teljes egységekben beillesztve hagytuk jóvá.
Ezen túl az új országos fogyatékosügyi program már tartalmazza mindazokat a horizontális célokat, alapelveket, a modern szociális rehabilitáció paradigmáinak megfelelő alapelveket, amelyeket az Európai Unió, az Európai Tanács és az ENSZ fogyatékosságügyi ad hoc bizottsága nemzetközi ajánlásként megtett, és amelyeket a Magyar Köztársaság is érvényesíteni kíván.
Harmadrészben van egy fontos különbség, mégpedig az, hogy az új országos fogyatékosügyi program az úgynevezett mainstreaming elve alapján épül fel, ami azt jelenti, hogy a program időkeretein belül, azaz a 2007-2013-as időszakban nem csupán csak külön ágazati intézkedéseket és nemcsak ágazatközi együttműködéseket képzel el, hanem az intézkedéseket úgy tervezi bevezetni, hogy azok az egyes ágazatokba, szakterületekbe, szakminisztériumok által képviselt ágazatokba implikálva legyenek. Mire gondolok? Például a Nemzeti Kulturális Alapprogramban, amelyben közel 9 milliárd forint található, jelenleg mindössze néhány 10 millió forint van megnyitva konkrétan fogyatékos emberek művészeti vagy kulturális tevékenységével kapcsolatban. Az új program elfogadásával elfogadjuk azt a tézist, hogy minden egyes alapnak, minden egyes ágazatnak ki kell dolgoznia a saját maga ágazatára vonatkozó integrációs tervet, azaz a jövőben például a Nemzeti Kulturális Alapprogramban minden egyes pályázatnak, minden egyes külön sornak vagy külön intézkedésnek lehetővé kell tennie azt, hogy fogyatékos emberek természetesen szakmailag megfelelő projektjei vagy programjai finanszírozhatók legyenek.
Még egy dolgot hangsúlyoznék: a 2007-2013-as időszakkal számoltunk a tervben, ami nyilván nem véletlenül egybeesik a nemzeti stratégiai referenciakerettel, ismertebb nevén a nemzeti fejlesztési terv II.-vel, tehát érzéseink szerint ennek az országos fogyatékosügyi programnak a pénzügyi forrásai nem a levegőben lógnak, hanem igenis implikálhatók lesznek a nemzeti fejlesztési terv II.-ben megnyitásra kerülő operatív programokba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni a bizottság tagjai közül? (Stolár Mihály jelentkezik.) Stolár képviselő úr!
STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérdezni szeretnék. A költségvetés elfogadása során több szervezet kifogással élt, hogy nem jut nekik elegendő pénz - így voltak a fogyatékkal élők, illetve azok szervezetei is. A kérdésem az, hogy amennyiben elfogadásra kerül az országgyűlési határozat, lesz-e elegendő forrás és pénz annak a megvalósításához. (Közbeszólások: Nem hallani!) Lesz-e elegendő pénz a megvalósításához, hogyha elfogadásra kerül?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, jobb, ha rögtön tisztázzuk ezt a kérdést. (Petri Gábornak:) Parancsoljon!
PETRI GÁBOR (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az országgyűlési határozat arról is rendelkezik a határozat részeként, hogy még idén augusztus 31-éig elfogadásra kerül, illetve a kormánynak meg kell határoznia a program szövege alapján egy úgynevezett középtávú intézkedési tervet. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a program, a határozat elfogadásával, ahogy a képviselő úr kérdezte, illetve a program szövegében nem találunk olyan költség... Számos költség van persze, ez óriási pénzt jelenthet, de nem találunk olyan konkrét intézkedéseket, amelyeknek anyagi vonzata lenne. Ellenben ha a kormány elfogadja a középtávú intézkedési tervet, abban bizony tételesen, határidővel és a felelős szakminisztériumok meghatározásával fognak szerepelni intézkedések, ennek már lesz költségvonzata, és a kormánynak az lesz a feladata, hogy a középtávú intézkedési terv elfogadásával egy időben meghatározza azokat a forrásokat is, amelyek segítségével ezek a programok vagy intézkedések végrehajthatók. (Dr. Balogh Miklós jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Folyatjuk a hozzászólásokat. Balogh képviselő úr!
DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat egyik fő erénye az, amit a minisztériumi tisztségviselő is megemlített: hogy a melléklet tartalmazza az új 2007-2013-as időszakra vonatkozó programot is, amely a nemzeti fejlesztési tervhez illeszkedik, illetve az, amit a kérdésre válaszolt.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a határozati javaslatban megfogalmazódik, miszerint a programhoz kapcsolódóan intézkedési tervet kell készíteni, ezzel a kormányt bízza meg, és ebben a vonatkozásban határidőt is tartalmaz. Ez azért fontos, mert a program, a stratégia, s a többi, olyan általános dolog, de ha mellé van téve egy intézkedési terv, akkor konkrét intézkedéseket lehet tenni.
A harmadik dolog, amit el szeretnék még mondani, az az, hogy a célkitűzésekkel is egyetértünk, mert a célkitűzések között van olyan, hogy a határozati javaslat megvizsgálandónak tartja a fogyatékossági igazolvány bevezetését, az ápolási díj rendezését, a fejlesztését, illetve a differenciálását és megemelését, ami a száz lépés programban is megfogalmazódik.
Mindezek alapján mi általános vitára alkalmasnak tartjuk és a napirendre tűzését is támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm én is. Ki kíván még hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, senki. Akkor döntenünk kell.
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslatot? Aki igen, az most szavazzon! (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt.
Itt is meg kell kérdeznem, kíván-e a bizottság előadót, illetve előadókat állítani. Ki az, aki azt javasolja, hogy legyen bizottsági előadónk?
MOLNÁR JÓZSEF (MSZP): Javaslom, hogy legyen, és Balogh Miklós képviselő urat javaslom.
ELNÖK: Ebben az esetben többségi és kisebbségi véleményt is tolmácsolnunk kell. Ki ért egyet azzal, hogy állítsunk előadókat. (Szavazás.) A bizottság ezzel egyetért.
A többségi véleményt akkor Balogh képviselő úr fogja tolmácsolni. A kisebbségi véleményt ismertető képviselő nevét meg tudja most jelölni az ellenzéki oldal? (Kuzma László: Eltekintünk tőle! - Pánczél Károly: Nem akarunk kisebbségi előadót állítani!) A kisebbség tehát nem akar önállóan véleményt tolmácsolni.
Köszönöm szépen a segítséget a kormány képviselőjének.
Áttérünk a 6. napirendi pontra, a polgárőrségről szóló törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatására. Köszöntöm a Belügyminisztérium képviseletében dr. Ring Béla főosztályvezető urat (Dr. Ring Béla: Jó napot kívánok!), aki segítségünkre lesz a javaslatok megvitatása során. Az ajánlás pontjainak sorrendjében haladnánk, és a legjobb tudásom szerint jelzem azt, hogy mely módosító indítványok vonatkoznak ránk.
A kiosztott ajánlás 3. pontjában Lezsák képviselő úr javaslata szerepel. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e az indítványt.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Igen...
STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni, mert a következő ehhez kapcsolódik, a nagykorúság kérdése merül fel, és nem értjük, miért nem támogatja a kormány.
ELNÖK: (Dr. Ring Bélának:) Parancsoljon, főosztályvezető úr!
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a szöveg szerinti javaslatot nem támogatja, de kapcsolódó módosítóval tudja támogatni. A kormányzati elképzelés szerint valóban a 18. életév betöltéséhez kötnénk azt, hogy olyan közbiztonsági feladatokban, tehát a bűnmegelőzéssel és a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatokban valóban ne vegyen részt 18 éven aluli személy, hiszen ők még nem tudják megítélni azt, hogy ez a tevékenység milyen veszélyes rájuk nézve. De egyéb vonatkozásban a polgárőrség olyan jellegű, a közbiztonsággal kapcsolatos felvilágosító munkákat is végez – és ez egy egyesület, tehát maga szabja megy az egyesülési jog alapján azt, hogy kik lehetnek a tagjai –, amelyek kapcsán nem kívánná a kormány korlátozni azt, hogy kik lehetnek a polgárőrség tagjai. De ettől, a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatoktól valóban elzárnánk a 18 éven aluliakat, jelenleg azonban ilyen módosító nincsen benn. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 3. pontnál tartunk. (Nincs jelentkező.) Más nem kíván szólni.
A kormány tehát nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a 3. módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmados támogatást kapott a javaslat.
A 4. pontban Stolár képviselő úr és Pósán képviselő úr javaslata szerepel. Kérdezem a kormányt.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Vélemény, észrevétel van-e? (Dr. Szabó Zoltán jelentkezik.) Szabó alelnök úr!
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy kérdés. Amennyire én tudom, a tankötelezettség 18 éves korig tart, úgyhogy nem tudom, hogy lehet valaki nagykorú és... Szóval ez egy kicsit nem jön össze nekem. Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, és nem tudom az összes esetfelsorolást összerakni, de ez itt nekem nem jön össze.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a 4. sorszámú módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott a javaslat.
A 10. pont Pál Tibor képviselő úr javaslata. A kormány?
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Szabó Zoltán jelentkezik.) Szabó alelnök úr!
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr, erről nekünk miért kell döntenünk? (Dr. Balogh Miklós: Mert összefüggésben van!) Mivel van összefüggésben? (Dr. Balogh Miklós: Pósán és Stolár képviselő urak javaslatával!)
ELNÖK: Valószínűleg azért, mert itt egyfolytában...
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Mert dönteni jó. Ja jó!
ELNÖK: Nem. Egyfolytában arról van szó, hogy iskoláskorú, 16-18 év közötti korú lehet-e a szervezet tagja, és ezzel összefüggésben nyilván kérdés az, hogy például viselhet, használhat-e lőfegyvert. Gondolom, így függenek össze a dolgok egymással, ezért próbáltuk így csokorba szedni a javaslatot.
Ki kíván szólni? (Nincs jelentkező.) Ha senki, akkor jelzem, hogy a kormány képviselője nem támogatja az indítványt. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás. – Stolár Mihály: Nem támogatjuk, vissza is lesz vonva valószínűleg!) A 10. pontot tehát senki nem támogatja.
A 11. sorszámú javaslat következik, ugyanerre vonatkozik a kérdés. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt támogatja. Vélemény, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki támogatja a 11. sorszámú javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyetért vele.
A 12. pont Kocsis Róbert képviselő úr javaslata. A kormány?
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Vélemény, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 15. pont Stolár és Pósán képviselő urak javaslata. A kormány?
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Vélemény, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs... (Stolár Mihály: Szeretnék kérdezni!) Parancsoljon, Stolár képviselő úr!
STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): Nem értjük, hogy végül is miért nem támogatja, mert nem tudjuk, milyen jogosítványokkal van felvértezve a polgárőr.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Válaszolhatok?
STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): A másik meg, hogy nem polgárbarát az, hogy erőszakot alkalmazunk. A polgárőrség nem egy hadsereg, nem egy militáris szervezet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Dr. Ring Bélának:) Parancsoljon!
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Úr! A polgárőröknek semmiféle pluszjogosítványt nem ad a törvény, tehát csak azt tehetik meg, amit bármely más magánember. Gyakorlatilag rájuk is vonatkozik például az a szabály a büntetőeljárási törvényből, hogy bárki, aki tetten éri egy bűncselekmény elkövetőjét és képes arra, aki bátorságot és képességet érez arra, az elfogadja és átadja őt a hatóság részére, de semmiféle más jogosítványa nincs a polgárőrnek sem. Az ő erejük vagy jelentőségük abban van, hogy lenn vannak az utcán, és amennyiben valamilyen jogellenes cselekvést látnak, akkor szólnak a hatóság tagjainak. Ezért felesleges ez a módosító javaslat, ezért nem támogatja a kormány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, ki támogatja a 15. sorszámú módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmados támogatást kapott a javaslat.
A mi véleményünk szerint további módosító indítványok nem tartoznak a bizottság feladat-, illetve hatáskörébe, ezért ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen a főosztályvezető úr közreműködését.
Rátérünk a 7. napirendi pontunkra, az egyebekre. Van-e valakinek egyéb bejelentenivalója? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
Akkor mindenkinek megköszönöm a megjelenést, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 6 perc)
Dr. Jánosi György
a bizottság elnöke
Tartalomjegyzék
Megnyitó *
A határozatképesség megállapítása *
A napirend elfogadása *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/19094. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Dr. Jánosi György (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Jánosi György (MSZP) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt tolmácsoló képviselő kijelölése *
A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/18709. számú törvényjavaslat *
Az elnök ügyrendi felvetése *
Hozzászólások *
Szavazás az ügyrendi javaslatról *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló T/19083. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Bencze Péterné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló T/18902. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Szóbeli kiegészítések *
Dr. Sepsi Tibor (Igazságügyi Minisztérium) *
Kemény Péter (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az új országos fogyatékosügyi programról szóló H/18907. számú országgyűlési határozati javaslat (általános vita) *
Petri Gábor (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
A polgárőrségről szóló T/18628. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megtárgyalása *
Egyebek *