ÖB/1/2006.
ÖB/141/2002-2006.
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés önkormányzati bizottságának
2006. január 24-én, kedden 13 órakor
a Képviselői Irodaház III. számú
tanácstermében megtartott üléséről
Napirendi javaslat:
|
Elnököl: |
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke |
|
Jegyzőkönyvvezetők: |
Csoknyay Edit és Nánásiné Czapári Judit |
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről:
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Jauernik István (MSZP), a bizottság alelnöke
Gulyás József (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Szalay Ferenc (Fidesz), a bizottság alelnöke
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Nagy Kálmán (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Csabai Lászlóné (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Hajdu László (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Puszta Béla (MSZP) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Nagy Kálmánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Tóth Imre (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Gémesi György (MDF) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Németh Zsolt (független) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Meghívottak:
Berzsenyi László szakmai főtanácsos (Informatikai és Hírközlési Minisztérium)
Dr. Donáczy Anita főosztályvezető-helyettes (Informatikai és Hírközlési Minisztérium)
Horváth Péter főosztályvezető (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Dr. Hoffman István osztályvezető (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Dr. Tolnai Eszter szakértő (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Ditzendy Károly Arisztid főosztályvezető (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Dr. Lékó Zoltán tanácsos (Igazságügyi Minisztérium)
Ráth György (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal)
Magyar Mária (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal)
Vaszócsik Győzőné dr. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal)
Dr. Ring Béla főcsoportfőnök (Belügyminisztérium)
Dr. Szabó Szonja főtanácsos (Belügyminisztérium)
Dr. Berta Zsolt (Országos Választási Iroda)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 11 perc.)
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! A bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel kívánok mindenkinek boldog új esztendőt, hiszen sok mindenkivel nem találkoztunk még ebben az évben. Akik pontosan, 13 órára érkeztek, azoktól elnézést kérünk, hogy majd negyedórával később kezdődik a bizottsági ülés; nem az elnök tehet róla.
Az írásban kiküldött napirendi javaslathoz érkezett kiegészítő javaslat. Van egy új változat, amelynek a száma ÖB/1/2006., és ehhez az új változathoz az alelnök úr benyújtotta a következőt: alelnökként kezdeményezi, hogy a bizottságunk tűzze 2006. január 24-ei ülésének napirendjére az egyes önkormányzatok működését érintő törvények módosításáról szóló T/18889. számú törvényjavaslatot. „Kezdeményezésemet az indokolja, hogy új törvényjavaslat benyújtására teszek javaslatot. Annak érdekében, hogy a többi bizottság ezt a javaslatot tárgyalni tudja, így a mai ülésen erre sort kell keríteni. Szíves intézkedését előre is köszönöm. Január 24. Tisztelettel Jauernik István sk."
Mielőtt szavaznánk a napirendről, a létszámot is regisztrálnánk. Kilencen személyesen, nyolcan helyettesítéssel vannak jelen, tehát a bizottság határozatképes.
A napirend-kiegészítést és a javaslatot felolvastam. Kérdezem, hogy van-e más napirendi javaslat. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincsen.
Először a napirend-kiegészítésről szavazunk. Kívánja-e a bizottság napirendre venni a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk. Ezzel a kiegészítéssel a teljes napirendről szavaznánk. Aki egyetért vele, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy ez is egyhangú.
Az 1. napirendi pont a postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, száma: T/18996. Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumból Berzsenyi László szakmai főtanácsost látom, kérném, szíveskedjék helyet foglalni a kormány helyén. Dr. Misák Piroska főosztályvezető jelen van-e? (Közbeszólás: Nincs.) Jelen van még dr. Donáczy Anita főosztályvezető-helyettes, tessék helyet foglalni. Völgyi Attila van még nekem előzetesen jelezve. (Közbeszólás: Nincs itt.)
Berzsenyi úr, kérem, röviden, tömören a lényegét szíveskedjék elmondani, hogy miért került elénk ezt a törvényjavaslat.
BERZSENYI LÁSZLÓ (Informatikai és Hírközlési Minisztérium): Tisztelt bizottság, elnök úr, köszönöm a szót. A postáról szóló törvény módosításának alapvető indoka az, hogy az Országgyűlés adatvédelmi biztosa jelentésében megállapította, és ajánlást fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az adatkezelés szabályai törvényi szinten nem jelennek meg közvetlenül, hanem csak a felhatalmazó részben, ahol a kormány kapott felhatalmazást arra, hogy rendelettel állapítsa meg az adatkezelés szabályait. Tehát ennek a lényege: az adatkezelés szabályaival kapcsolatban az adatvédelmi törvénynek megfelelően itt is meg kell jelenjen az, hogy a személyes adatokat kizárólag a postai szolgáltatás és az azzal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, valamint jogok érvényesítése érdekében az ehhez szükséges ideig lehet kezelni. Ez meg is jelent most a tisztelt bizottság előtt álló javaslatban. Öt munkanapban határozza meg a tervezet ezt az időtartamot.
A másik észrevétele az adatvédelmi biztosnak az volt, hogy a kézbesítési okirat adatvédelmi szempontból nem megfelelően jelenik meg, ugyanis nem az adatkezelés szabályainak megfelelő módon jeleníti meg a tartalmi követelményeket. Az adatvédelmi biztos hivatalával ezt is és az előzőt is egyeztetve tartalmazza a törvényjavaslat megfelelő szakasza ezeket a tartalmi elemeket. Tehát ez volt a két alapvető feltétel és indok, amiért a postatörvényt módosítani kellett.
Ezt az alkalmat felhasználva viszont egyéb módosításokat is javasolt a kormány. Ezek közül elsőnek említeném a minősített időszak új meghatározását, ami azért vált szükségessé, mert az alkotmány 2004-ben módosult, és a minősített időszak fogalmi rendjét ennek megfelelően kellett megváltoztatni.
A módosítás további elemei inkább pontosító jellegűek, és a törvény minőségének emelését szolgálják a törvény hatálybalépése óta a piacon és a postai szolgáltatások igénybevevői által jelzett észrevételek és tapasztalatok figyelembevételével. Szeretném megjegyezni, hogy fontos lehet kormányzati szempontból, hogy az elsőbbségi küldemény kategória kötelezően jelenjen meg a hivatalos iratok esetére is, ami a hatályos törvényben még így nem szerepelt. Egyéb vonatkozásban a javaslat a panasz definícióját összhangba hozza egyéb jogszabályi rendelkezésekkel, ugyanis ennek keretében nemcsak a postai szolgáltató alkalmazottjának a munkavégzését lehet kifogásolni, hanem a magatartását is. Ez egy fogyasztóvédelmi szempont, ami ilyen alapon megjelenik a törvényben.
Végezetül megemlíteném, hogy a hatályos törvény nem megfelelő hivatkozásokat tartalmaz a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatai tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló törvény paragrafusaira, és ez zavarokat okozott a Hírközlési Hatóság munkájában. Ezeket a hivatkozásokat a javaslat helyre tette. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés a kormány képviselőjéhez? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Van-e hozzászóló? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy az sincs.
Akkor szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás.) Hat. Ki van ellene? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. Megállapítom, hogy 6 igen szavazat és 10 tartózkodás mellett általános vitára nem tartja alkalmasnak a bizottság. Köszönöm szépen a megjelenést.
Következik a 2. napirendi pont, egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely T/18902. szám alatt került benyújtásra. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak.
A kormány képviseletében tisztelettel köszöntöm Horváth Péter főosztályvezető urat. Kemény Péter szakértő nincs jelen. Köszöntöm még dr. Hoffman István osztályvezető urat és dr. Tolnai Eszter szakértőt.
Kérem, szíveskedjen főleg az önkormányzati bizottság hatáskörébe tartozó részeket kiemelve rövid tájékoztatást adni a törvényjavaslatról.
HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Az egyes esélyegyenlőségi tárgyú tör vények módosításáról szóló előterjesztés két törvény módosítását tartalmazza. Egrészt a a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt, ennek módosításáról én fogok röviden beszélni, másrészt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, erről Hoffman István kollégám fog tájékoztatást nyújtani.
A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény módosítására azért kerül sor, mert a középületek akadálymentesítésére előírt határidő 2005. január 1-jén lejárt, ugyanakkor a középületeknek körülbelül 30 százalékát sikerült erre a határidőre akadálymentesíteni. A törvény módosításának előkészítésével kapcsolatban szeretnék két fontos tájékoztatást adni. Egyrészt azt, hogy a kormányzat felelősségi körébe tartozó épületeket teljes körűen felmértük a tárcák közreműködésével, és a törvénytervezetben szereplő ütemezést a felmérés alapján készítettük el. A másik fontos gondolat, hogy a törvény módosítására a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteivel közösen került sor. A törvénymódosítást az Országos Fogyatékosügyi Tanács, ahol az értelmi fogyatékos, a látás-, hallás-, mozgássérült emberek képviselői jelen vannak, három ízben tárgyalta, és az első két ízben további észrevételeket tett, amelyeket bedolgoztunk a módosításba, a harmadik alkalommal pedig jóváhagyólag továbbengedte. Ily módon elmondható, hogy ez a törvényjavaslat minden elemében élvezi az érintett fogyatékos személyek támogatását.
Ami elnök úr kérdését illeti, igyekszem a továbbiakban az önkormányzatokra koncentrálni. Ami a törvénymódosításban az előző hatályos törvényhez képest mindenképpen előremutató, az egyrészt az, hogy úgy a kormányzati, mint az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést évente ütemeztük, és törvényerőre emeltük a korábban kizárólag kormányhatározatban szereplő ütemezést. Az ütemezés a törvénytervezet 1., illetve 2. számú mellékletében található. A másik rendkívül fontos tudnivaló, hogy míg a korábbi törvénytervezet a középületek akadálymentesítését írta elő, és folyamatos jogértelmezési problémát okozott a középület fogalmának definiálása, ezért ezt felváltottuk a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés fogalmával. Ezeket a fogalmakat a törvénytervezet 1. §-ában definiáljuk.
Az ütemezés a kormányzati felelősségi körbe tartozó épületek esetében a 2006-os évvel kezdődik, és 2010-ig tartalmazza az évente elvégzendő akadálymentesítési feladatokat. 2010 végére a kormányzati épületek esetében valamennyi épület akadálymentesítésére sort tudunk keríteni, így tehát ebben a körben 100 százalékos eredményt tudunk 2010 végére elérni. Fontosnak tartom azt is, hogy a kormányzati épületek esetében a 2006-ra ütemezett épületek akadálymentesítéséhez a költségvetési törvényben a fedezet rendelkezésre áll. Az önkormányzatok esetében az ütemezés a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteivel való egyetértésben 2013-ig szól, tehát nem 2010-ig, mint a kormányzati épületek esetében, hanem 2013-ig. A 2013-as határidőt két ok miatt tartottuk fontosnak. Egyrészt azért, mert ily módon az ütemezés igazodik az európai uniós gazdasági tervezési ciklushoz, így a második nemzeti fejlesztési tervben is tudunk forrásokat tervezni. Másrészt azért, mert ebbe a körbe nagyságrendekkel nagyobb épület tartozik.
Ehhez kapcsolódik egy következő lényeges tudnivaló, szemben a kormányzati épületekkel, ahol 2010 végére 100 százalékos akadálymentesítettséget tudunk elérni, az önkormányzatok esetében csak azon épületek esetében kívánjuk az akadálymentesítést előírni, amely épületek a törvénytervezet 2. számú mellékletében, az egyes cellákban láthatóak. Így tehát nem törekszünk arra, hogy az önkormányzati épületek esetében 2013-ra teljes körű akadálymentesítést érjünk el. Ilyenre egyébként az Európai Unió 15 régebbi tagországában sem volt példa, az Európai Unió fogyatékosügyi akcióterve sem teszi kötelezővé a teljes körű akadálymentesítést. Az ütemezésben szereplő épületek akadálymentesítését úgyszintén a társadalmi szervezetekkel egyetértésben határoztuk meg, a számukra fontosabb középületeket jelöltük itt meg, és törekedtünk arra, hogy ez a program teljesíthető legyen. Igaz, hogy kevesebbet vállalunk, mint a teljes körű akadálymentesítés, de ennek a törvénynek a végrehajtására reális esélyek vannak.
Itt is azt tudom elmondani, a 2006. évi költségvetési törvény ismert, az abban szereplő önkormányzati feladatkörbe tartozó akadálymentesítéshez szükséges források rendelkezésünkre állnak, a törvény elfogadását követően a pályázatot azonnal meg tudjuk hirdetni. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra a hazai forrásokon túl a második nemzeti fejlesztési tervben szeretnénk további forrásokat mozgósítani, az ezzel kapcsolatos, eddig elvégezhető munkákat megtettük, nyilván amíg a tervet el nem fogadják, addig garanciákat a források előteremtésére nem tudok bejelenteni. Köszönöm szépen. Én ennyit szerettem volna elmondani, és akkor átadom a másik törvény előadójának a szót.
DR. HOFFMAN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítására két okból kíván javaslatot tenni a kormány. Egyrészt a jogalkalmazás tapasztalataira és az eddig felmerült joggyakorlatbeli visszajelzésekre figyelemmel, itt mind a bírósági, mind az egyenlő bánásmód hatóság részéről megjelenő jogalkalmazási tapasztalatokra és különös figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, tehát a Ket. új jogintézményire és szabályaira. Az önkormányzatokat közvetlenül egyetlen egy módosítás érintené, az esélyegyenlőségi tervet, összhangban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény javasolt módosításával, kiterjesztenénk nemcsak a munkavállalókra, hanem azon személyekre is, akik az adott kötelező esélyegyenlőségi terv nyújtása alá eső intézmények közszolgáltatásait igénybe vennék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? Azt kérdezném meg, hogy az eredeti határidő 2006 volt a kormányzati intézményeknél. Ez miért maradt el?
HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az eredeti határidő úgy a kormányzati, mint az önkormányzati intézmények esetében 2005. január 1-je volt, és az elmaradás több indokra vezethető vissza, kezdve attól, hogy a mérnökök képzésében az akadálymentesítés követelménye nincs jelen, ezért aztán a mérnökök erre a feladatra nem kapnak felkészítést. Ennek érdekében tavaly februárban a kormány elfogadott egy határozatot, és megkezdődött a mérnökképzés felülvizsgálata. A másik probléma az elmaradásban az, hogy sem a mérnökök, sem az építési hatóságok az akadálymentesítés követelményét a tervezésnél, illetve az engedélyezésnél eddig nem vették figyelembe. A jogszerű állapot elérése érdekében a Magyar Építész Kamaránál, az építésügyi hatóságok másodfokú hatóságainál tettünk intézkedéseket.
A harmadik ok pedig nyilván az építettők tudatában meglévő hiány. (Dr. Kovács Zoltán: A forráshiány mellett.) Az lesz a negyedik ok. Természetesen ezt is fogom mondani. De fontosnak tartom, hogy az építtetők nem ismerik ezeket az előírásokat, illetve nem tartják ezt fontosnak. Mondanék erre példát. A Művészetek Palotája most épült, és nem teljes körűen akadálymentes. Itt is megtettük a szükséges intézkedéseket. A negyedik ok pedig nyilván a szükséges források előteremtése. Az a tervezet, ami előttünk áll, olyan ütemezést tartalmaz, amihez a forrásokat 2006-ra már biztosítottuk, a következő évekre pedig a nemzeti fejlesztési terv adhat reményt.
ELNÖK: A celláknál van 5-től 10-ig, 10-tól 20-ig és 20-tól 30-ig. Miért pont 30 ezernél húzták meg a teljesítési határidőknél a létszámot? Miért nem 40-nél? Vagy miért nem 50 ezernél? 50 ezer vagy 10 ezer, ami az önkormányzati vonatkozásban megjelenő általános szám. A megyei jogú városok az 50 ezresek. Vagy miért nem 35 ezer?
HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Ennek a táblázatnak az összeállítását a Belügyminisztérium segítségével készítettük. Rendelkezésünkre áll egy lista arról, hogy a magyarországi közel 3200 önkormányzat lélekszám szerint hogyan oszlik el, és ezen statisztikai adatok alapján kalkuláltunk egy olyan önkormányzati esetszámot, amihez a forrásokat is elő tudjuk teremteni. Most pontosan nincsenek előttem ezek az adatok.
ELNÖK: Tehát a BM adta ezt az adatot?
HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Nem, ezt közösen állapítottuk meg a BM-mel és a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteivel. A 30 ezer fő feletti lakosságszámú településből van annyi, amennyit még tudunk reálisan vállalni. Az ennél kisebb települések már olyan nagy számban fordulnak elő, hogy az reálisan a jelenlegi költségvetési keretek ismeretében nem lett volna megvalósítható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jauernik alelnök úr!
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szocialista frakció támogatja a beterjesztett javaslatot. Azt gondoljuk, hogy egy nagyon fontos törvényjavaslatról van szó. Ebben a bizottságban sokszor szoktuk nézni, hogy az anyagi feltétele megvan-e annak, amit abba a törvénybe beleírunk. Én azt gondolom, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben ezek a források valóban biztosíthatóak lesznek, és akkor tényleg megvalósul ez a feladat, nem úgy, mint ahogy a korábbi szabályozásnak az előbb hallott okai nem kerülnek előtérbe. Úgyhogy kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr, és mi a kérdés?
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Bocsánat, kérdés nem volt.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, áttérünk a hozzászólásokra. Van-e? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs.
Akkor szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Ki támogatja általános vitára az előterjesztést? (Szavazás.) Nyolc. Ki nem? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára nem tartja alkalmasnak az előterjesztést. Köszönöm szépen.
Következik a 3. számú napirendi pont, amely során az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló T/18903. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell dönteni.
Ditzendy Károly Arisztid főosztályvezetőt keressük. (Közbeszólás: Nincs.) Dr. Kiss Lilla szakértő? (Közbeszólás: Nincs.) Ő sincs itt. Beke Márton szakértő? (Közbeszólás: Nincs.) Hol a kormány? (Dr. Kapocsi Géza: Elnök úr, a végére lehetne tenni ezt a napirendi pontot? Mert a szakértő, akinek itt kellene lenni, még nincs itt.) De azt tudták, hogy 13 órától ez a 3. napirendi pont? (Dr. Kapocsi Géza: Igen, elnök úr, de valami olyan elfoglaltsága volt, ami miatt nem ért ide. Kérnénk esetleg egy cserét.) Bocsánat, titkár úr, egyelőre még nem a csík tolja a repülőt. Ha egy bizottság idehívja a kormány képviseletében a minisztérium képviselőjét, akkor annak kutya kötelessége itt megjelenni. (Dr. Kapocsi Géza: Ezért kérnénk elnök úr, hogy...) Jó, de van egy ütemezés. Szólni kell a titkár úrnak, hogy nem tudnak jönni. (Szalay Ferenc közbeszól.) Az alelnök úr azt mondja, hogy itt vannak a tegnapi bizottsági ülésen résztvevők. (Dr. Kapocsi Géza: Igen, de valaki olyan személynek kellene még itt lenni, aki ebben a témában... – Szalay Ferenc: Azon a bizottságon elég volt az a három ember, ezen nem? – Dr. Kapocsi Géza: Szakkérdésekben ők döntenek.) Tudom, hogy ön van most nehéz helyzetben, és nem is akarjuk itt vegzálni ilyen szempontból, de a folyosón itt vannak azok a személyek, akik tegnap az ifjúsági és sportbizottság ülésén előadók voltak a kormány részéről, de most mégsem jók... Érezzük a súlyunkat mint önkormányzati bizottság egyébként, és érezzük az ön kiváló taktikai érzékét is.
Akkor a lobbitörvény következik, amelynek a száma T/17795. Köszöntöm dr. Lékó Zoltánt. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása következik.
Kiosztottuk a Megyei Jogú Városok Szövetségének állásfoglalását, mindenki megkapta. A szokásos menetrend szerint mennénk. Én mondom a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok számát, ön pedig mondja a kormány álláspontját.
Az 1. dr. Répássy Róbert javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ez egyébként összefügg a 8., 11., 33., 35., 41., 44., 45., 46., 47., 50., 51., 52. és 57. javaslattal, tehát ezeket sem támogatja a kormány.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezeket sem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki van ellene? (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja.
A következő Dávid Ibolya javaslata, amely összefügg a 10. és a 42. javaslattal.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 3. dr. Kóródi Mária és társa javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, kapcsolódó módosító indítvány benyújtása szükséges.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. Podolák György javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki van ellene? (Nincs jelentkező.) Senki. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja.
Az 5. Pettkó András javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 7. Élő Norbert javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 9. Pettkó András javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 12. Fogarasiné Deák Valéria javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ehhez is kapcsolódó módosító indítványt kellene benyújtani.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 13. dr. Dávid Ibolya javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 14. Páva Zoltán javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 21. Páva Zoltán javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 22. Podolák György javaslata, összefügg a 34., 36., 37., 39., 58. ajánlási pontokkal.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki van ellene? (Nincs jelentkező.) Senki. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja.
A 24. dr. Juhászné Lévai Katalin javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 25. Podolák György javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 26. dr. Vastagh Pál javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki van ellene? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja.
A 27. dr. Dávid Ibolya javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 28. Páva Zoltán javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 29. Fogarasiné Deák Valéria javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 30. Kocsis Róbert javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Ki van ellene? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 31. Dr. Dávid Ibolya javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 32. Páva Zoltán javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Összefügg a 43-sal. Akkor azt sem támogatják.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Jó. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 48. Répássy Róbert javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 49. Dr. Kóródi Mária és társai javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 53. Dr. Vastagh Pál javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 54. Pettkó András javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 55. Páva Zoltán javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 56. Dr. Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
Az 59. pont következik, amely összefügg a 60. és 61. ponttal. Kormány?
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 63. Dr. Répássy Róbert javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 64. Dávid Ibolya javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 65. Szintén Dávid Ibolya javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen a megjelenést. Minden jó, ha a vége jó. Viszontlátásra!
Áttérünk az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló, T/18903. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalására. Szíveskedjenek helyet foglalni a kormány képviseletében. Ki fog szólni?
DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Ditzendy Károly Arisztid vagyok.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, köszönjük szépen. Akkor röviden szíveskedjék összefoglalni a bizottságot leginkább érintő pontokat.
DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az ifjúsági törvény célja az állami feladatok kijelölése az ifjúsági területet érintően. Az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka támogatási rendszerének szabályozása, az országos és a regionális ifjúsági szolgálat szervezetének meghatározása, illetve az ifjúság közéleti részvételének erősítése és az ehhez szükséges keretek meghatározása. A törvényjavaslat egy szektoriális ifjúsági törvény, ugyanakkor az országos ifjúsági programban meghatározza a törvényjavaslat egy horizontális ifjúságpolitika, egy ifjúságstratégia megalkotásának, követelésének és értékelésének a kereteit. Az országos ifjúsági program a tervezet szerint kétévente kerül elfogadásra, és a fiatalok részvételével kerül a kormány elé.
A törvényjavaslat foglalkozik az Ifjúsági Alappal, amely a finanszírozás rendszerének legfőbb testülete. Itt van egy nagyon fontos változás. A korábbiakban az Ifjúsági Alap legfeljebb a források 30 százalékát juttathatta a régiókba, illetve a területi ifjúsági munkákra. Ez az arány, illetve irány megváltozik, és ezen túl legalább a 30 százalékot juttatja el. Fontos, hogy a központi kormányzati programok, illetve nagy pályázati kampányok helyett a teljes finanszírozást átlátható és a fiatalok részvételével megvalósított módon, decentralizáltan, tervezhetően teszi át a gyermek és ifjúsági alapprogram, illetve a hozzá kapcsolódó regionális ifjúsági tanácsok hatáskörébe.
Fontos pont az is, hogy a törvény garantálja az Ifjúsági Alap bevételi oldalát. A támogatási célok a feladatokkal összhangban egészültek ki. Az ifjúsági feladatok közül kiemelkedik, és a törvényben is külön kiemeltük az ifjúsági közösségi teret, az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatásokat, a komplex szolgáltatást nyújtó ifjúsági információs és tanácsadó irodákat, amelyek döntően városi, nagyvárosi szolgáltatások, és az ifjúsági információs pontokat, amelyek meghatározóan a kisebb települések ifjúsági információs szolgáltatásai, és ott juttatják el a fiatalokhoz az ifjúság számára, illetve a karrierjükhöz és az életminőségük javításához szükséges információkat. Fontos még továbbá a közterületi ifjúsági szolgáltatás és az ifjúsági táborok mint feladat megfogalmazása.
Az ifjúsági alapprogram és az ifjúsági részvétel szélesítését szolgálják a regionális ifjúsági tanácsok. A RIT-ek a törvényjavaslat szerint a jövőben meghatározóan civil részvételre épülnek, a valódi szubszidiaritás irányába komoly lépést teszünk azzal, hogy a delegálás nem országos, hanem helyi szintről, illetve területi regionális szintről valósul meg az ott működő ifjúsági szervezetek által. Rendelkezik még, illetve szabályozza, rögzíti a törvény az ifjúsági intézmények helyzetét. Így az Országos Ifjúsági Szolgálatét és a regionális ifjúsági szolgáltató irodákét. Rendelkezik a helyi ifjúsági cselekvési tervről, az ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságról, illetve a helyi szintű ifjúsági képviseletről, ami a helyi szintű közügyekben való ifjúsági képviseletként valósul meg.
Fontos elmondani azt, hogy maga a törvény, a törvényhez kapcsolódó stratégia és koncepció kialakítása nem rövid folyamat, gyakorlatilag 2000 óta folyamatosan zajlik. E folyamat keretében számos szakmai és civil társadalmi egyeztetés zajlott le párhuzamosan a törvényalkotással. Országosan a régiókban, illetve központi konferenciákon, szakmai konferenciákon és több találkozón egyeztettünk a civil szervezetekkel, fiatalokkal, több mint ezer szakember vett részt ilyen módon a törvény előkészítésében. A közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan zajlott a meghatározó civil partnerekkel és az önkormányzati szövetségekkel az egyeztetés, akiknek támogatását megnyertük a törvényhez, illetve a törvény koncepciójához, illetve az észrevételeiket érvényesítettük a törvényben.
Fontos még az, hogy a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan, illetve azt megelőzően járt Magyarországon az Európa Tanácsnak egy általunk, a kormány által felkért szakértői csoportja, ennek ajánlásait is beépítettük a törvénybe, amelyben egyébként az EU-irányelveket, az ifjúsági Fehér könyvben, az ifjúsági paktumban szereplő, az ezekben a folyamatokban megjelenő, döntően a részvételre és az ifjúsági szolgáltatásokra, az ifjúsági erőforrás fejlesztésére vonatkozó elveket, ajánlásokat beépítettük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés a kormány képviselőihez? Szalay alelnök úr.
SZALAY FERENC (Fidesz): Egy kérdést szeretnék feltenni. A tegnapi napon is feltettem, itt is hadd kérdezzem meg, hogy a 2004-es ifjúságkutatás milyen fontos pontja hol található meg ebben a törvényjavaslatban, a munkahelyek fontossága, a pénztelenség problémája, a lakhatás feltételeinek, biztonságának problémái, illetőleg a drogkérdés kezelése.
ELNÖK: Van-e még kérdés? Nem tartják soknak a költségvetésből a 334 millió forintot a törvény megírására, mint szakértői díjat? Mind el is költötték ennek a törvénynek a megírására? Úgy látom, nincs több kérdés. Parancsoljon!
DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Először a rövidebb második kérdésre válaszolnék. A 2005-ös költségvetésről szóló törvényre, illetve annak megírására egy sort nem tartalmazott. Tartalmazott egy 334 millió forintos sort, ami a közösségi terek és egyéb ifjúsági szolgáltatások megvalósítására szólt. Ezt a forrást egyébként valóban közösségi terek létesítésére, az ötezres lélekszám alatti települések közösségi tereinek fejlesztésére, az ifjúsági törvényt, illetve az ahhoz kapcsolódó koncepciót előkészítő folyamat részeként játszótéri infrastruktúra-fejlesztésére használtuk fel. Az ifjúsági törvény szövegezésére vagy tanulmány készítésére és hasonlókra nem költöttünk az előirányzati sorainkról.
Az Ifjúság 2004 kutatás eredményeit az ifjúsági részvételre vonatkozó koncepció megalkotásakor használtuk fel. Az a tény eleve megjelenik a törvényben, ami azt mutatja, hogy a nagy demokratikus intézményrendszerektől a fiatalok meglehetősen elfordulnak, a velük kapcsolatos bizalmi index egyre inkább csökken. A fiatalok leginkább azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amelyek közvetlen környezetükben, a saját életükben, a saját életükre vannak kihatással. Nagyon fontos, hogy ebből a dimenzióból, ebből a perspektívából bevonjuk a fiatalokat a közéleti részvételbe.
Ugyanakkor említettem a rövid felvezetés elején, hogy ez a törvény kimondottan az ifjúságpolitika, az ifjúsági politika, illetve az ifjúsági munka szektoriális kérdéseivel, intézményrendszerével, az itt lévő feladatokkal, illetve finanszírozásával foglalkozik. Ugyanakkor megteremti annak a kereteit, hogy elkészülhessen egy horizontális, országos ifjúsági program, tehát ifjúságstratégia, aminek valóban foglalkoznia kell az ifjúság mint erőforrás fejlesztésének számos kérdésével, amilyen például a munkaerő-piaci foglalkoztatási kérdések köre, az oktatási kérdések köre, a fiatalok szabadidőtöltésének a köre, amelyekre különböző részeiben, illetve fejezeteiben az Ifjúság 2004 kutatás is kitér.
Azt gondolom, ennek az ifjúsági programnak az elfogadása és kétévenkénti felülvizsgálata lehet az a keret, amely egy horizontális ifjúságpolitika megvalósításában komoly eszközrendszert kínálhat.
Meg kell jegyeznem – ahogy tegnap is elmondtam –, hogy számos ifjúsági törvény, illetve ifjúságstratégia készül ma szerte Európában, a tagállamokban van ilyenre is, olyanra is példa. Horizontális ifjúsági törvényt gyakorlatilag évtizedes munkával és rendkívül átfogó döntéshozatallal lehet előkészíteni. Nem erre a feladatra kaptunk megbízást, amikor a javaslatot elkészítettük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászóló? (Jelzésre:) Alelnök úr, utána a másik alelnök úr!
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szocialista frakció támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot. Azt gondoljuk, hogy azokat a célokat, amelyeket kitűzött ez a törvényjavaslat, megfogalmazza, tehát javasoljuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm.
ELNÖK: Szalay alelnök úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): A Fidesz-frakció úgy gondolja, hogy nem tartalmazza azokat a célokat és elvárásokat, amelyeknek szerepelniük kellene egy ilyen törvényben. Sokkal átfogóbb, sokkal konkrétabb dolgokat gondoltunk belefogalmazni ebbe a törvénybe. A kérdésem is erre vonatkozott. Úgy érezzük, hogy sokkal, de sokkal több olyan programot kellene ennek tartalmazni, ami valóban konkrétan érinti az ifjúságot.
A 334 millió forinttal kapcsolatban: az ifjúsági törvény elkészítéséről szólt ez a sor, persze utána volt egy kiegészítés valahol hátrébb, ami arról szólt, amit ön mondott, főosztályvezető úr, így van, de nem kellett volna ezt a 334-et így megjeleníteni a törvényben, de ez nem az önök problémája. Erre vonatkozott a kérdés, mert eléggé rosszul adja ki magát, ha az ember visszaszámol, hogy 24 paragrafus 334 millió forintba kerül. Tudjuk, hogy nem így van, csak nem így kellett volna csinálni. Összességében ez a meglátásunk a kérdéssel kapcsolatban. Nem is akarom ezt tovább bonyolítani, azt gondolom, lesz még rá mód és lehetőség, hogy egy átfogóbb, egy konkrétabb törvény jöjjön ide, főleg azért, mert 2002 óta félévenként mindig megígérték, hogy lesz, és kicsit kicsi az eredménye ennek az ígérgetésnek így a ciklus végére. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavaznánk az általános vitára való alkalmasságról. Ki támogatja a bizottság tagjai közül, hogy általános vitára alkalmas? (Szavazás.) Tíz igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Tíz ellene. Megállapítom, hogy a bizottság nem tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést. Köszönöm szépen a megjelenést.
Következik az 5. napirendi pont. Első helyen kijelölt bizottságként módosító javaslatok megvitatása, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló javaslat, a száma: T/18629.
Tisztelettel köszöntöm a napirendi pont tárgyaláshoz megjelent hölgyet és urat. Kérem, hogy szíveskedjenek bemondani a nevüket és a titulusukat, mert nem jelezték, hogy ki fog érkezni.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A hölgy Magyar Mária osztályvezető asszony az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalból, én pedig Ráth György osztályvezető vagyok, szintén az OLÉH-ból.
ELNÖK: Ráth urat ismertem, a hölgyet nem. A tervezet, amiből dolgoznánk, január 19-én kelteződött.
Az 1. dr. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. szintén Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 3. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Jauernik István jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök úr kér szót.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Csak annyit akarok mondani, hogy azért nem megy, mert az elsőt már támogatja a kormány. Tehát azt a megoldást, amit Pap képviselő úr felvetett, támogatjuk mindannyian. Ő több alternatívát ad, tehát nem lehet szakmailag támogatni ezt is, meg azt is, vagy legalábbis úgy gondolom, hogy egymás mellett nem megy el.
ELNÖK: Így van, a bizottság nem támogatta sem a 2-est, sem a 3-ast.
A 4. szintén Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 5. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
Az 6. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 7. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
Az 8. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
A 9. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 10. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 11. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
A 21. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 14. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
A 15. Pap János javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 16. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 17. Kocsis Róbert javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 18. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 19. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 20. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
A 21. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 22. Balsay képviselő úr javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
A 23. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 24. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 25. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 26. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
A 27. Gulyás József javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úr kér szót.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! A beépítési lehetőség benntartása azért jelentős mértékben megnövelné a kártalanítási eljárásokat az önkormányzatokkal szemben. Mi indokolja ezt? Nem tudom, hogy erre van-e válasza az előterjesztőnek. RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Az a véleményünk ezzel kapcsolatban, hogy a törvény jelenlegi szövege is tartalmazza, magába foglalja ezt a dolgot is. Tehát az ingatlan rendeltetése és használati módja, mivel ott van a szövegben zárójelben az övezeti előírások megváltoztatása, az övezeti előírások között pedig ott van a beépítés lehetősége is. Tehát eddig is benne volt a szövegben. Itt egy pontosítást igyekeztünk tenni. Ha nem kerül be a szövegbe, akkor is beleértendő, eddig is beleértendő volt.
ELNÖK: A 27. pontot nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 28. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 29. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 30. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 31. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 32. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 33. szintén Horváth képviselő úr javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 34. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35. Horváth Csaba javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
A 36. Tóth Andrással kibővítve Horváth képviselő úr javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: Igen a kormány javaslata. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 37. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
A 38. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
A 39. Kocsis Róbert javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 40. Kocsis Róbert javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 41. Kocsis Róbert javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 42. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 43. Gulyás József javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) Nem támogatja.
A 44. Horváth Csaba és Tóth András javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
A 45. Kocsis Róbert javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: Van ilyen dolog egyébként, hogy szakmai fogalmak gyűjteménye? (Jelzik, hogy nincs.) Most lett volna egyébként, ha önök támogatnák.
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): De enélkül is lehetséges.
ELNÖK: Enélkül is lehet?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Persze, ehhez nem kell felhatalmazás. Csinálunk is ilyet.
ELNÖK: Akkor miért nem támogatják, ha úgyis csinálnak. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 46. Balsay István javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) Nem támogatja.
A 47. dr. Szabó Zoltán javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) Támogatja.
A 48. Gulyás József javaslata.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem támogatja. (Jauernik István: Miért nem támogatja?)
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Ha a 47. és a 48. sorszámú javaslatot összehasonlítják, akkor a 48. mondata megtalálható a 47-ben is, csak az egy kicsit több annál, és emiatt jobb is. A kettő közül a jobbikat támogattuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Majdnem mindenki, de nem elég a többséghez, ezért nem támogatja.
Köszönjük szépen a megjelenést. De azt mondja az alelnök úr, hogy nehogy elengedjem önöket. Megadom a szót, mert kért. Tessék parancsolni!
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kezdeményezem, hogy a bizottság nyújtson be bizottsági módosító javaslatot ehhez a törvényhez. Konkrétan négy ilyen bizottsági módosító indítványra teszek javaslatot, amelyeket képviselőtársaim megkaptak. Nem tudom, a kormány képviselőinél van-e. Bár nem teljesen ismeretlen, ha nem is pontosan ugyanígy. Szeretném megindokolni. Az egyik a biológiai aktivitásérték kérdéskörét módosítaná, illetve teljesen kivenné ez a módosító javaslat a törvényből. Azon a bizottsági ülésen, amikor az általános vitára való alkalmasságot tárgyaltuk, sokunk számára nem volt teljesen tiszta, hogy ezt az aktivitásértéket hogyan kell mérni. Most már akik érdeklődtek, hozzájutottak. Tehát ezt nem mérni kell, nem kell hozzá apparátus és más, egy kormányrendeletben lévő értékből egy szorzattal megkapható ez az érték, és az új helyzetnek megfelelő szorzatot el kell készíteni, és ennek 10 százalékkal magasabbnak kell lenni. Az egyik módosító javaslat erről szól, hogy mégse a törvényben legyen ez így benne, hanem alacsonyabb rendű jogszabályban.
A következő a tervellenőr kérdése. ez pontosítja, hogy miért van szükség tervellenőrre, mert eddig csak a tervellenőr feladata volt különösen leírva. Talán eligazítást ad a jogalkotók számára, hogy milyen feladatai vannak a tervellenőrnek. A harmadik módosító javaslatban önkormányzati szempontból egy elég generális megfogalmazás van, ez a hatósági ügyek intézéséről. Főleg Ecsődi képviselő úr bizottsági tagnak volt ez problémája. A törvény e módosítás szerint rendezné azt, hogy továbbra is, ugyanúgy, mint ahogy eddig, a hatósági feladat állami feladat, és a jegyző és a közigazgatási hivatal a másodfok. De ez továbbra is állami feladat maradna. A (2) bekezdésben az szerepel, hogy nem kap a kormány olyan felhatalmazást, mint a beterjesztett törvényjavaslatban van, hogy ő határozza meg, hogy melyik jegyző, hanem a jelenlegi önkormányzati jogok továbbra is bebetonozva maradnának. Tehát akik 2004. Január 1-ig városok voltak, ott vannak, és akik korábban megszerezték, mert a feltételeket biztosították, ott továbbra is elláthatják ezeket a hatósági feladatokat, természetesen új pontok most már nem jönnek be addig, amíg nem rendeződik véglegesen ennek a hatósági feladatelosztásnak a kérdésköre.
A negyedik módosító javaslat lényege az, hogy elég nagy vita volt, nem az önkormányzati bizottságban, hanem más parlamenti bizottságban, a gazdasági bizottságban is, hogy a most bevezetésre kerülő, illetve a törvénybe most bekerülő tervtanács intézménye milyen jogosítványa van, ez ellen lehet-e fellebbezni. Nem. Ez a módosító indítvány azt jelentené, hogy egyértelmű lenne, hogy ez a tervtanács, amely különböző szinteken működik, egy tanácsadó testület. Nem akadályozhatja ennek a tervtanácsnak az eljárása a hatósági ügyintézést, se az idejét nem bővíti, se kötelező érvényű döntést nem hoz. Ez egy tanácsadó, amelynek a jó tanácsát a döntéshozó vagy megfogadja, vagy mérlegeli, és nem fogadja meg. De azt gondolom, így, hogy ebbe nem a szakértői szót írjuk bele, hanem hogy tanácsadó, ez talán egyértelműsíti a problémát. Ezért azt javasolom, hogy a bizottság nyújtsa be ezeket a módosító javaslatokat, és majd a parlament ennek megfelelően tud dönteni, illetve a többi bizottság is megvizsgálja ezeket az indítványokat.
Még annyit mondanék el, hogy azt látom, hogy további egyeztetésre van szükség, hogy ez a törvény tényleg olyan legyen, amely szolgálja az egész építésügy meg az önkormányzatok érdekeit is, tehát a menet közben felmerült kérdésekre további egyeztetést kell végezni, de a jövő héten erre meglesz a lehetőség, a részletes vitában mindenki ki tudja fejteni álláspontját. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e a kormánynak álláspontja? Vagy önök írták ezeket a javaslatokat? (Jauernik István: Közös munka.) Közös munka, mondja az alelnök úr, tehát vélhetően van álláspontjuk.
Kezdjük az 1-essel! Arról mi a véleményük? Ez a mohák szerelmi élete meg egyéb biológiai aktivitáshoz kötődő... (Derültség.)
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem egészen. Ez a fenntartható fejlődés...
ELNÖK: A biológiai aktivitásérték lesz belőle kivéve.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Én azt nem venném ki. Most úgy tűnik – akit érdekelt a dolog és megértette –, nem egy nagy hókuszpókuszról van szó, tehát ez nem többletköltségként terheli az önkormányzatokat. Tulajdonképpen mondhatnám azt is, hogy az önkormányzatok, a település lakossága érdekében végzi ezt a tevékenységet.
ELNÖK: Mondjon már egy példát olyan Mari nénisen, egy kicsit lebutítva, hogy az egyszerű polgármesterek is megértsék!
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Itt arról van szó – és ez leginkább újonnan beépítésre szánt terület esetére van leírva –, amikor egy mezőgazdasági földterületet, egy szántót át akarok minősíteni lakóterületté, beépítésre szánt területté. Ennek a szántónak, amikor rajta van az elvetett gabona, és az kinőtt, van egy biológiai aktivitásértéke. Ezt beszorzom azzal a területtel, amennyit másra akarok használni, megkapom annak a területnek a biológiai aktivitásértékét. A lakóterületnek is van egy biológiai aktivitásértéke, mert a kertekben van növényzet attól függően, hogy milyen beépítést választ, városias, kertvárosias, satöbbi. Ez a jogszabály most azt írná elő, hogy amikor ilyet teszek, akkor olyan beépítésre szánt területet nem hozhatok létre a mezőgazdasági földerült helyén, amelynek rosszabb lenne a biológiai aktivitásértéke, mint eredendően volt a földé. Ezt nem nehéz produkálni.
ELNÖK: Ha ez kikerülne, akkor lehetne rosszabb aktivitásértéket is adott esetben, és ott több lenne az aszfalt, mint a fű.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Igen.
ELNÖK: Tehát önök ezt nem bántanák.
A 2-esről mi az álláspontjuk?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Támogatjuk a javaslatot, mert a szabályozás céljával nem ellentétes, hanem annak pontosítását tartalmazza tulajdonképpen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 3-as?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A 3-ast is támogatjuk.
ELNÖK: És a 4-est?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A 4-est is támogatjuk, egyetértünk a tanácsadó kifejezéssel.
ELNÖK: Korábban, amikor úgy szerepelt, hogy szakmai szakértői testület, akkor azok kvázi hatósági feladatok voltak?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Nem.
ELNÖK: Tehát korábban is tanácsadó volt, csak most nem szakértőnek hívják, hanem tanácsadónak.
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Egyértelműsítettük ezzel a kifejezéssel, hogy mire gondolunk. Mi kezdettől fogva tanácsadó szervezetre gondoltunk, tehát a szakértő szó mögött is egy ilyen szervezet felállításában gondolkodtunk, de valóban az állampolgár számára egyértelműbb ez a kifejezés.
ELNÖK: A 3-assal kapcsolatban kérdezném meg, hogy az illetékességi terület a 2004. január 1-jei status quót tartja fenn, noha 2005-ben is lett vagy tizenegynéhány város. Magyarul: adott esetben még városhiányos térségben sem kapna építésügyi hatósági feladatot egy újonnan létesített város. Tehát a 2004-ben megkapott feladatokat nem vennék ketté, hogy mondjuk egy új városra is átvinnének feladatokat. Ez ezt jelenti?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Igen, de ha megnézni elnök úr a hatályos törvényt, a hatályos szöveg ezt tartalmazza. Tehát 2004-ben már az Országgyűlés egyszer így döntött, hogy csak azok a városok rendelkezhetnek ilyen hatáskörrel, amelyek egyszer megkapták.
ELNÖK: Azért kérdeztem így, hogy a városhiányos térségekben, tehát ahol létrejött egy város, és 60 kilométeres körzetben korábban nem volt város, mert az állampolgárok közelebb lennének a hatósági ügyintézéshez, tehát ott is ki lehetne alakítani a szakmai szabályoknak megfelelően közigazgatási oldalról építésügyi hatósági feladatokat. Muszáj-e 2006-ban a 2004-es illetékességi szabályokhoz ragaszkodnunk? Egyszerűbb az életünk, ezt én tudom. De az állampolgárok szempontjából, akik azon a területen vannak, nem lenne-e célszerűbb közelebb vinni az ügyfélbarát közigazgatásnál, oda áttenni? Ha ott lett város, ahol egyébként 10 kilométerrel mellette van egy város, és ellátja a feladatokat, nem izmoznék annyira az ügyben. De ahol korábban messzebb volt, most közelebb van város, nem gondolnák, hogy engednék ennek a szabálynak a feloldását mondjuk a 2006. január 1-jei állapotnak megfelelően?
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Válaszolhatok?
ELNÖK: Azonnal, csak jelentkezett Bóka képviselő úr, és alelnök úr is szeretne szólni. Összegyűjtjük a kérdéseket, és egyben tetszenek tudni válaszolni.
Bóka képviselő úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem szűken a módosítással kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, csak ha már itt vagyunk, elmondom, hogy az első bizottsági módosító indítvány érinti ezt a pontot: a 20 ezer fő fölötti, illetve kiemelt üdülőterületek esetében ez a 200 méter szélességű beépítésre nem szánt sáv kezelhető lesz a rendezési tervek tekintetében? Ez nem egy olyan probléma lesz, amibe majdnem minden település bele fog ütközni? Hangsúlyozom, nem érinti a módosítást, csak kíváncsiságból kérdezem.
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Két módosítónál is felmerül a költség kérdése. Ennél a biológiai aktivitásértéknél is az azért tény, hogy ha ezt előírjuk, lehet, hogy egy adott lakókörnyezet létrehozása többe kerül, mert nagyobb területet kell kisajátítani, mert a lakóházak mellé erdőt kell telepíteni, hogy ugyanaz, illetve 10 százalékkal több legyen. Tehát ebben látni kell, hogy ez nem könnyíti, de a környezetünk, egészségünk érdekében kell vállalnunk dolgokat.
Ugyanilyen részkérdés – ha megint költségvetési szempontból nézzük –, hogy hol vannak a hatósági ügyek. Ha valahol van, akkor ez egy olyan állami feladat, amit meg kell finanszírozni. Azt kell látni, hogy most sok településen, nem városban is van hatósági ügyintézés, mert korábban megszerezték a jogosítványt. Azon városok nagyobbik részében, amelyek 2004-ben és 2005-ben lettek városok, volt ilyen hatósági feladatellátás, és ott maradt is. Azért vélekedek úgy, hogy most inkább fagyasszuk be, mert lehet, hogy a közigazgatási reformnál lesz egy olyan helyzet a közeljövőben, amikor egy megnyugtató, végleges megoldást találunk, és nem lenne jó, ha az ügyfeleket most átszoktatnánk egyik helyről a másikra, egy év múlva pedig megint változtatnánk. Inkább a stabilitás mellett teszem le a voksot. Persze, megítélés kérdése. Ahol messze kell járni, ott értem az embereket, hogy szeretnének közelebb menni. Teljesen jogos, ha felmerül például az, hogy a kistérségi közös feladatként lehessen ellátni. Egy központból, de több helyszínen működne például ez az iroda. Sok mindenben lehet gondolkodni, de azt gondoltam, hogy most, ennél a törvénynél talán célszerűbb az, ha ezt befagyasszuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, ami felmerült? Lehet, hogy laikus lesz a kérdésem a biológiai aktivitásértékkel kapcsolatban. Ha olyan növényi kultúra van a szántóföldön, mondjuk, elvetjük a május morzsoltat, akkor hat hónapig ez olyan földterületet jelent, ami parlag. Ha viszont helyette a lakóterületbe vonás, a kisvárosi beépítési kötelezettség, vagy beépítési rendezési terv esetén van gyep és vannak díszfák, amelyek egész évben zöldek, akkor ez már eleve, a számításból adódóan jobb mutatót ad, vagy pedig azzal, hogy aszfaltterület van, járda van, mivel 65 százalék a beépítési lehetőség, ez a zöldterület jóval kevesebb, mintha szántóföld maradna, noha mégis zöldnek érezzük a környezetet. Ezért kérdezem, hogy érdemes-e ennyire szigorúan ragaszkodni ehhez az aktivitási mutatóhoz. Nem tudom, hogy ezt így számolták-e, mert általában zöld a vetés, a búzát learatják péterpálkor, utána felégetik a tarlót, ami büdös, kormos, nem zöldterület, aztán ősszel elvetik az őszi árpát.
Ha nincs több kérdés, akkor tetszőleges sorrendben lehet válaszolni.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Én válaszolnék először a biológiai aktivitásértékre. Egy tanulmány alapján készülne el az a miniszteri rendelet, amely a határértékeket meghatározza, ez a tanulmány nyilván figyelembe vette pontosan azokat, amiket elnök úr itt említett. Ott az éves viszonylatra nézve került meghatározásra ez az érték. Tehát figyelembe lett véve, hogy igenis a szántóföld néha bizony földként jelentkezik, és nincs rajta növény. A másik esetben pedig ott van a gyep és az örökzöld. Tehát úgy lett meghatározva az érték, hogy ezt figyelembe vettük.
Alelnök úr felvetésére pedig azt mondanám, hogy ami az előírás lényege lenne, hogy a terület kizsigerelését próbáljuk megakadályozni. Balsay képviselő úrnak volt egy módosító indítványa, az 53-as, azt el tudnám fogadni, ha benn marad az aktivitásérték fogalma, és benn marad, hogy meg kell őrizni, de nem kell növelni 10 százalékkal, az számunkra támogatható javaslat lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Beszéljük tovább.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Egy pillanat, elnézést még Bóka úrnak a zöldgyűrűvel kapcsolatban volt egy felvetése, ami ebbe a passzusba tartozik. A törvény csak a hatálybalépésétől számítva fogja előírni ezt a 200 méteres zöld gyűrűt. Tehát mindazon települések esetében, ahol ennek a kialakítása fizikailag lehetetlen, ott nem kérjük számon. Tehát emiatt nem fognak leborotválni meglévő beépítéseket, hogy a helyükön zöldgyűrű legyen. Ez csak a törvény hatálybalépése utántól fog érvényesülni. Ez a települések összenövését próbálja megakadályozni.
ELNÖK: Menjünk tovább. Bóka képviselő úr mint balatonász mondta, hogy a szőlőkultúra izgalmas ilyen szempontból. Az egy magasabb szorzójú növényi kultúra, mert egész évben zöldell.
RÁTH GYÖRGY (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Igen, de a mellékletben pontosan külön van véve a szántó, és külön van kezelve a szőlőkultúrás terület is. Az nem esik egy kalap alá a szántófölddel, annak magasabb aktivitásértéke van.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): Egy kérdés maradt hátra, a hatósági rendszer. Elnök úr a törvénymódosítás hatósági rendszerre vonatkozó javaslatának az a fő értéke, hogy a stabilitásra törekszik ebben a kérdésben. Mert ma Magyarországon az építésügyi hatósági rendszerben olyan mérvű mozgás tapasztalható, amely a jogalkalmazás kárára válik, és az állampolgároknak sem lehet követni azt, hogy ma megkérik az építési engedélyt valahol, és nem tudják, hogy a használatba vételi engedélyt majd honnan fogják kapni. Tehát, ahogy az alelnök úr mondta, tabula rasát kell csinálnunk ahhoz, hogy tovább lehessen valaha is lépni, és a stabilitást meg kell a rendszerben találni.
A másik felvetésére, hogy sajnos ma Magyarországon a városok egy része sem tudja folyamatosan a feltételeket biztosítani, tehát azzal, hogy ma Magyarországon várossá nyilvánítanak egy települést, még nem feltétlenül jár együtt az, hogy az államigazgatási feladatok ellátásának anyagi vonzatait is tudnák biztosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy vannak 1900 és 2500 lélekszámú városok.
MAGYAR MÁRIA (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): És ahogy ön mondta, jogos igényük lehet az állampolgároknak a tekintetben, hogy bizonyos határon túl ne kelljen utazgatniuk. De példának tudom említeni azt, hogy jelenleg is körzetközponti rendszerben működik az építésügyi hatóság, tehát most is vannak körzetközpontok, most is kell utazniuk az állampolgároknak. De nem ez a legnagyobb problémájuk, hogy az életben egyszer oda kell utazniuk, hanem az, hogy sosem tudják, hol intézik az ügyüket. Tehát sokkal nagyobb probléma az állandó mozgás, mint az, hogy egyszer buszra kell ülniük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor mégis csak találó volt, amikor azt mondtuk, hogy kaotikus és átláthatatlan a rendszer. (Magyar Mária: Ma igen.) No, akkor a bizottság benyújtsa-e az első javaslatot? (Szavazás.) A bizottság benyújtja. A másodikat benyújtja-e a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság benyújtja. A harmadik? (Szavazás.) A bizottság benyújtja a javaslatot. A negyedik? (Szavazás.) A bizottság benyújtja a javaslatot. Jó. Köszönöm szépen. Viszontlátásra!
Következik a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/18709. számmal, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként.
Tisztelettel köszöntjük Vaszócsik Győzőnét a kormány képviseletében, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztérium részéről. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy a módosító indítványok között van-e olyan, amelyiket támogatja a kormány.
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! A kormány január 18-án állást foglalt a módosító indítványokkal kapcsolatban, és egy módosító indítványt sem támogat.
ELNÖK: Most jön az alelnök úr.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az előző két ilyen napirendi pont tárgyalásánál mindig elővezettem azt, hogy jogszabályi akadálya van jó néhány módosító javaslatnak, hogy azt támogatásban részesítsük, merthogy nem nyújtották be a december 15-ei határnapig. Most ezt nem tudom így elmondani, mert amikor a képviselőtársaim benyújtották az indítványt, akkor még december 15-e előtt volt, és egyébként is most a kormány a koncepció alapján nyújtotta be a törvényjavaslatot, tehát nem a támogatási igény alapján. Emiatt úgy tűnik, hogy szavazni kell minden módosítóról.
Fölvetődött az a kérdés is, hogy házszabályszerű-e az, amikor sok milliárd forintra tesznek képviselők javaslatot, és ennek a költségvetési megalapozottsága megvan-e. Van ilyen rendelkezés, de ebben a helyzetben, amikor a cél- és címzett támogatás egészének van egy előirányzata, és ez az előirányzat még nincs elköltve, azt gondolom, nem lehet azt mondani, hogy házszabályellenes, mert ha most így foglalna állást a parlament, hogy több pénzt oszt a címzettbe, akkor kevesebb maradna a célra. Tehát házszabályi akadályát én ma nem látom annak, hogy bármelyiket is megszavazza a parlament. Természetesen eltelt az idő, tehát lehet, hogy a parlament megszavazna valamit, majd az önkormányzat december 15-ig nem nyújtotta be, ezért el kellene vonni tőle a pénzt, de házszabályilag nincs. Ezért azt tanácsoltam elnök úrnak – és itt megismétlem –, hogy szavazzunk blokkokban, tehát egyrészt szavazzunk arról, amit a kormány nem támogat, és ebből engedjünk minden olyan módosítóról külön szavazást, amelyekről valamelyik képviselőtársunk külön kér szavazást. A többiről pedig – mivel a kormány támogatottsága mindre nemleges –, ha nincs ellene kifogása senkinek, időmegtakarítást tennénk, ha úgy szavaznánk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor nem úgy értette az alelnök úr, hogy I. és II. kötet, hanem az általa elmondattak szerint. Azért volt már olyan a magyar parlamentarizmus történetében – mondjuk a legutóbbi címzett támogatásnál –, ahol építési engedéllyel meg telekterülettel nem rendelkezett az önkormányzat, és befogadható se lett volna a címzett támogatási igény, aztán mégis megtámogatta. Emlékszem én, hogy valami Makó nevezetű település volt ilyen. Volt már ilyen, ami a törvény szellemének nem felelt meg, de a parlament adott felmentést erre.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): A hatályosnak akkor nem, de amikor elfogadta a parlament a törvényt, onnantól kezdve teljesen törvényes volt, mert módosítottuk a törvényt. Én emlékszem egy olyan esetre, amikor ugyanez egy Pápa nevezetű településnél történt, valószínűleg elnök úr is emlékszik rá. Azt gondolom, a magyar parlamentnek, az országgyűlési képviselőknek ehhez joguk van, hogy a törvényt módosítsák. Ez nem probléma mindaddig, amíg ez teljesen nyilvánosan, a parlamenti többség felhatalmazásával történik.
ELNÖK: Én ilyenre nem emlékszem Pápa nevű településnél. Ott nem volt szabálytalanul befogadott. Ott szabályosan elbírált címzett támogatási igény volt. Ezt követően Nyíregyháza, Pécs és Pápa adott be többletforrásra igényt, megvolt a döntés, szabályszerűen benyújtott, szabályszerűen elbírált és megtámogatott címzett támogatás, csak kevés volt a pénz, és ezért a parlament úgy döntött, hogy a három településből kettőnek ad még pluszpénzt. De amire én utaltam, olyan volt, hogy eleve be sem lehetett volna fogadni, mert a törvénybe ütköző volt. Makóé és Hatvané vagy Gyöngyösé volt ilyen, nem tudom már, meg volt még egy harmadik is. Ezeket eleve be sem lehetett volna fogadni, mert nem felelt meg a törvény akkori szabályainak. Az, hogy utólagosan a parlament meghozta a szabályt, onnantól igen, de addig teljesen szabályellenes volt a dolog. De ez nem oldja meg a 2006-os problémát.
Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan támogatási javaslat bármelyik jelen lévő képviselő hölgy vagy úr részéről, amiről kérné a külön szavazást. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs.
Tehát egy szavazás lesz az összesről, és nem kérjük külön a kormány képviselőjétől, hogy minden egyesnél mondja meg, hogy megfelel-e egyébként a beadás követelményeinek, tehát, hogy benyújtották-e december 18-ig vagy nem, amit kellett. A választási év mindig egy átmeneti helyzetet eredményez.
Ki támogatja a benyújtott javaslatokat? (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja a javaslatokat.
Alelnök úr kért szót.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Itt is kezdeményezném, hogy néhány módosító javaslatot nyújtson be a bizottságunk. Most a titkár úrtól megkapjuk a javaslatokat, és szeretném indokolni ezeket.
Az 1. egy nagyon fontos módosító javaslat, amely azt indítványozza, hogy a korábbi években odaítélt címzett és céltámogatások összegét ne csökkentsük, hanem az önkormányzatok fölhasználhassák azt a pénzt, ha az műszakilag indokolt. Ez a cél- és címzettre vonatkozik. Tudjuk, hogy a korábbi években 25 százalékos áfa volt, ezért egy magasabb beruházási végösszegre kapták a támogatást. Ezt a pénzt most vissza kellene fizetni a végelszámolásnál. Ezt ne kelljen visszafizetni, ha van műszakitartalom-növekedés, előre nem látható okok merülnek fel.
A következő a 2. számú módosító javaslat, amely arra tesz indítványt, hogy az egészségügyi gépműszer beszerzésénél a támogatás 75 százalék is lehessen. Jelenleg ez sokkal alacsonyabb, 40-50 százalék, ha jól tudom, (Vaszócsik Győzőné dr.: Negyven.) tehát nagy értékű egészségügyi gépműszereket az önkormányzatok nagyon nehezen tudnak beszerezni, mert nagyon nagy saját erőt kell hozzátenni, amely CT-, MRI- és egyéb berendezéseknél megoldhatatlan feladat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nincs több pénz, és ha egy támogatáshoz több pénzt használunk, akkor kevesebb jut. Ennek tudatában is javasolom ezt, hogy így valósuljon meg. Ehhez kapcsolódik, hogy megszűnne az az eddigi korlát, hogy a rendelkezésre álló összegből mennyit kell egészségügyi gépműszerre, és mennyit kell vízgazdálkodási feladatokra fordítani.
A 3-as módosító javaslat a mellékletben szereplőket változtatja. Kerekegyháza, egy Bács-Kiskun megyei kistelepülés vis maior helyzetbe került, olyan állapotban van az iskolája, amit másképpen nem tud megoldani. Az előző évben Tetétlen nevezetű, Hajdú megyei kistelepülés volt hasonló helyzetben. A törvény lehetőséget ad, hogy vis maior helyzetben, ahol nem elég csak megtámogatni az iskola falát, egy ilyen beruházást kell végrehajtani. Azt javaslom, hogy az önkormányzati bizottság nyújtsa be, ezt támogatja a megyei önkormányzat is, hogy ez a beruházás támogatásra kerüljön.
A negyedik Pécs ivóvízzel kapcsolatos beruházásánál azt javasolja, hogy ne 15 területi egység kapon beruházási támogatást, hanem csak 12. Tehát a támogatás mértéke, intenzitása, éves ütemezése nem változik, csak nem 15, hanem 12. Az utolsó pedig a Veszprém megyei lovasi gimnázium. Ebben az esetben semmi más nincs, csak a felvezető szöveget kell pontosítani. Javaslom,. Hogy a bizottság nyújtson be ilyen indítványt, amely pontosítja a négyzetmétereket a tantermek pótlását és a tornaterem négyzetmétereit.
Azt kérném képviselőtársaimtól, hogy nyújtsuk be ezeket az indítványokat, ezek szerintem megfelelnek mindazoknak a feltételeknek, amelyek a hatályos törvényben vannak, és jó célokat szolgálnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.. Igazából az jutott eszembe, hogy úgy érzem, mintha Ungár Anikó lenne itt mellettem az alelnök úr helyett, aki a cilinderből mindig előhúz egy újabb bizottsági javaslatot. Azt gondolom, legalább odáig jussunk el, hogy mondjuk egy órával a bizottsági ülés előtt megtudhatjuk azt, hogy mik ezek a javaslatok, és beszélhessünk róla, és mert adott esetben abban a helyzetben is vagyunk, hogy mondhatunk rá nemet. Ez így nem jó. Azt kérem, bár vége a parlamenti ciklusnak, de lehet, hogy még mind a ketten a következő ciklusban is az önkormányzati bizottságban ülünk, legfeljebb az alelnök úr lesz az elnök, én meg az alelnök (Jauernik István: Elnök úr, jó ez a felállás. Stabilizáljuk a helyzetet. – Derültség.) Innentől kezdve tartsuk be a játékszabályokat.
A kormány álláspontja az elsővel kapcsolatban mi?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Szakmailag támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság véleményét kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A második?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Azt kérdezném, hogy mi az indoka, hogy most a sugárterápiás eszközök előtérbe kerültek. Az onkológiai centrumok megépítésével van összefüggésben?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Igen. Eddig a céltámogatásoknál nem volt lehetőség arra, hogy az onkológiai ellátás fejlesztését biztosító eszközöket beszerezzenek, ezért támogatjuk, hogy mivel ezek nagy értékű eszközök, és az önkormányzatoknak nincs rá forrása, hogy ehhez céltámogatásból támogatást igényelhessenek.
ELNÖK: A bizottság benyújtja-e? (Szavazás.) A bizottság benyújtja. Amit az imént mondtam, igazából azért nem korrekt az eljárás, mert nem kértünk ki semmit, amiről szavazhattunk volna, és most bejön Kerekegyháza, Pécs, a lovasi gimnázium. Pécsnél 15 egység helyett 12-nél fajlagosan megnövekszik a költség, hiszen kevesebb területen költődik el az ivóvízellátás forrása. Jól gondolom-e?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Elnök úr, ez egy Phare-beruházással megvalósuló szennyvízcsatornához kapcsolódó vízrendszer második ütemének kiépítését jelenti. A vízgazdálkodásnál, az ivóvízhálózatnál az önkormányzatnak maximum 15 százalékos saját erőt kell biztosítani, itt a saját erő biztosítása meghaladja ezt. A beruházási koncepciót ismételten átszámolva az önkormányzat arra látott lehetőség, hogy a 15 területi egység helyett csak 12 területi egységen valósítja meg, mert ez kapcsolódik a szennyvízberuházáshoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Menjünk sorban. A hármas javaslatot Kerekegyházánál be kívánja-e nyújtani a bizottság? Itt valójában mi a lényeg?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Ha jól tudom, 2005 nyarán olyan nagy viharkár volt ebben a térségben, hogy az általános iskola tetejét, amelyben művészeti oktatást is folytatnak, teljesen levitte. Ezt vis maior támogatással úgy-ahogy rendbe hozták, de az iskola biztonságos működéséhez nem volt elég a kapott pénz.
ELNÖK: A vis maioron felül még 20 milliós beruházás kellene, amihez még tennének hozzá 15 millió 527 ezret. Jól értem?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Nem. Vis maiorból csak az éppen ahhoz szükséges munkálatokat tudták elvégezni, hogy a tanítást meg tudják kezdeni. De indokolt az iskola teljes rekonstrukciója. Ehhez kérnek 398 millió forint támogatást, amelynek a 2006-os üteme 32 millió.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Azt tudom, mondani, amit az elnök úr, hogy nagyon rossz helyzetbe vagyunk hozva a bizottság tagjaiként. Valamennyien ismerünk olyan települési önkormányzatokat, amelyek hasonló gondokkal küszködő, hasonló problémákkal, adottságokkal működő intézményekkel bírnak, ilyeneket tartanak fenn. Nyilván könnyű lett volna, és könnyű szívvel és jó szívvel tudnánk dönteni, ha időben kapunk megfelelő információt, tájékoztatást. Most elénk dugnak egy táblát, én pedig magam előtt látom azokat az iskolákat, ahol hasonló élethelyzetek vannak. Nem tudom, hogy ez a pályázat egyébként bent volt-e a címzettek között és hogyan nézett ki, és mennyivel megalapozottabb a rekonstrukció után ez az igény, mint az a települési, vagy intézményi igény, ahol nem volt ugyan kár, nem volt ugyan vis maior támogatás, de a probléma legalább ennyire élő.
A másik Pécs. Ott ugye volt egy 15 területi egységre vonatkozó pályázat, ezt most lecsökkentjük 12-re, így elvileg átengednénk. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ismernénk a pályázat tartalmát. Azt látjuk, hogy itt több százmillió forintos beruházás elindításáról van szó, ami nyilvánvalóan szükséges. Én több olyan pályázatot ismerek, amelyet benyújtottak, és ha tudják azt, hogy ütemekre lehet bontani, akkor ütemekre bontják, és nagyon tudtak volna örülni annak, ha hasonló módon támogatást nyernek. Kérdezem tehát azt, hogy mi ezeknek a fedezete, és hogyan került elő Pécs a rendszerben.
A harmadik dolog, amiről még nem szavaztunk, a Veszprém megyei igény. Az az egyetlen olyan igény, amelyet racionálisan az ember helyből el tud fogadni, mert nyilvánvalóan lehetnek olyan élethelyzetek, amikor át kell valamit tervezni, és az utolsó pillanatban kiderül, hogy ha az ember még valamit alakít a négyzetmétereken, akkor akár a fenntartónak, akár az intézménynek sokkal könnyebb, egyszerűbb lesz a dolga, mert annak nincs forrásigénye. Ha jól látom, ott nincs többletforrásigény. Ez az egyetlen olyan ügy, amit helyből tud az ember támogatni. De a másik kettő roppant kérdéses, bár nyilván ezek helyben fontos igények, és nem eleve az igényekkel szembe akar menni az ember, hanem mert nincs kellő időben kellő információ ezekről a javaslatokról. Ezek mellé lehet, hogy az ember még szintén be tudott volna ilyen saját javaslatokat hozni, csak nem hozott be, mert úgy ítélte meg, hogy van egy keretösszeg, és van egy döntési folyamat, amelyet nyilván nem akarta felülírni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A forrás honnét lenne ezekre, ahol többlet van? - azt kérdezte alelnök úr.
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): A forrást elő lehet teremteni. 2005. második félévében az önkormányzatok visszamondanak, lemondanak forrásokról, amikor a beruházás befejeződik és elszámolnak, mindig van ilyen lemondás. Ebből a keretből ennek a költségét biztosítani lehet.
ELNÖK: Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy amikor a koncepciókat benyújtották az önkormányzatok, minimálisan két alternatívát kellett szerepeltetni megfelelő kidolgozottsággal, egy nagyon részletes kidolgozottsággal. Szerintem egy kellően korrekten eljáró önkormányzatnak minimálisan engedélyezési terv szintű dokumentációval már kellett rendelkezni, ugyan nem jogilag, de szerintem, ha valaki benyújt egy ilyen igényt, akkor igen alaposan erre fölkészül és előkészül. Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen volumenű műszakitartalom-változást egyáltalán tud-e kezelni az egész rendszer. Mert ha ilyen volumenű műszakitartalom-változást tud kezelni ez az egész rendszer, akkor igen-igen komolytalan támogatás ez a címzett támogatás.
ELNÖK: Igazából akadémikus a kérdés.
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Ha képviselő úr a veszprémi módosításra gondol...
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Például a pécsi, ahol nagyon jelentős műszakitartalom-változás történt.
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Pécsnél a beruházási koncepciót a törvényjavaslatban szereplő összegnek megfelelően állították be. Az igénybejelentésnél viszont már a 12 területegységnek megfelelő területre adták be a vízjogi engedélyt és a szükséges dokumentumokat. Ez összefüggésben van azzal, hogy a Phare-pénzből mennyi szennyvízcsatornát tudnak megvalósítani. Ehhez kapcsolódik, ezzel párhuzamosan megy a vízvezetékrendszer kiépítése.
ELNÖK: Jauernik alelnök úr!
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr és Gulyás alelnök úr is fölvetette, hogy jó lenne, ha korábban megkapnák. Én elfogadom ezt a kritikát. A frakcióban és az áfa kérdésében a Pénzügyminisztériummal is egyeztetni kellett, hogy akkor ezzel a kérdéssel mi legyen. Én erőltettem, hogy valahogyan rendezzük ezt a kérdést.
ELNÖK: Azon túlvagyunk.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): A januári szünet volt az oka annak, hogy erről nem tudtunk szót váltani. Azt gondolom, hogy most itt meg tudjuk beszélni, a jövő hét rendelkezésre áll, hogy még kapcsolódó módosító javaslatokat nyújthat be a bizottság is, meg a képviselők is, és remélem, a parlamenti döntés előtt minden kérdést megnyugtatóan meg tudunk vitatni, és annak megfelelően hozzuk meg a döntést. Elfogadom a kritikát, legközelebb, amennyire időm engedi, a leghamarabbi időben eljuttatom az elnök úrhoz is a módosító javaslatok tervezetét.
ELNÖK: Tudom, hogy az alelnök úrnak jóval több halaszthatatlan közfeladata van, mint az elnöknek, ezért nem sikerült időben ide eljuttatni.
A kormány támogatja a 3., 4. és 5. javaslatot?
VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ DR. (Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal): Kormányálláspontot nem tudunk mondani. Szakmailag a tárca véleménye az, hogy támogatjuk.
ELNÖK: Nézzük a 3-ast! A bizottság be kívánja-e nyújtani? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Ez csak kilenc.
A 4-est a bizottság be kívánja-e nyújtani? (Szavazás.) Kilenc, tehát szintén nem.
Az 5-öst benyújtja-e a bizottság? (Szavazás.) Tíz, de még ez sem elég.
Köszönjük szépen a kormány képviselőinek a megjelenést.
Következik a polgárőrségről szóló törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról döntünk. A tervezet január 16-ai. Hegedűs András érkezését jelezték ehhez a napirendi ponthoz, de látom, ő nincs itt.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Elnök úr, dr. Szabó Szonja és dr. Ring Béla a Belügyminisztériumból, mi jöttünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor induljunk!
Az 1. Endre Sándor javaslata. Összefügg a 22-essel.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. Lezsák képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. Lezsák Sándor javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4. Stolár képviselő úr és társa javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 5. Stolár Mihály és Pósán László javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 6. Stolár Mihály javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. Kocsis Róbert javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. Kocsis Róbert javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Szeretnék kérdezni ezzel a 8-assal kapcsolatban. Az, hogy köteles magánál tartani az igazolványát és a jelvényt, csak akkor érvényes, amikor ahogy ők mondják, szolgálatba helyezik magukat, tehát amikor fellép?
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): Igen, ez arra az időszakra vonatkozik, amikor a polgárőr tevékenységet ellátja.
ELNÖK: Innentől izgalmas a kérdés, hogy ezt bármikor megteheti-e. Én ismerem a mi polgárőreinket, ők a város különböző területrészein szolgálatot vezényelnek, felveszik a fekete mellényt polgárőrség felirattal, és akkor elmennek mindenfelé. Van olyan, amikor nincs szolgálatban a polgárőr, hanem sétál vagy autót vezet, és szolgálatba helyezi magát, mint mondjuk a civil rendőr, és nincs nála a jelvénye, és észlel valami bűncselekményt. Ez mit jelent? Vagy egy másik eset: ő kerül nehéz helyzetbe, és akkor hivatkozik a mivoltára. Nem okoz-e problémát, ha ez így kerül be a javaslatba?
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): Egyrészt mivel a polgárőrnek nincsen semmi többletjogosítványa ahhoz képest, amit egy állampolgár is megtehet, ugyanazokat a dolgokat megteheti akkor is, ha nincsen úgymond szolgálatban, tehát csak sétál az utcán, és megkér valakit, hogy álljon meg, és mondja meg, hogy hogy hívják, tehát igazolja magát. Ezt megteheti így kérésszerűen bárki bármikor. De egy polgárőr a tevékenysége során sem teheti meg jobban, mivel nincsenek többletjogosítványai az állampolgárhoz képest.
ELNÖK: Megértettem. Tehát az igazolvány és a jelvény prevenciót jelent, ha magára aggatja mind a kettőt, mert más dologra ez nem való. Csak azért kérdezem, hogy van-e értelme ezt így beleírni.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot egyrészt ezért, másrészt pedig, ha előírnánk azt, hogy köteles magánál tartani az igazolványt, akkor mintegy arra is köteleznénk, hogy legyen ilyen igazolványa, illetve akkor már elő kellene írni azt, hogy ennek az igazolványnak milyen formai jegyekkel kellene rendelkezni, hogyan kellene kinézni. Mintegy közokiratot csinálnánk belőle, ami már nagyon belenyúlna a társadalmi szervezetek működésébe.ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
A 9. Kocsis Róbert javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 10. Pál Tibor képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A személyes jelenlét milyen varázslatos.
A 11. Stolár Mihály és Pósán László javaslata. Ők nincsenek itt, nem is támogatja a kormány. Így van, jól gondolom? (Derültség.)
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): De, a kormány támogatja.
ELNÖK: Jézusmária! Mi történt? Felborult a világ. Valaki azt mondta nekem a múltkor, hogy a legjobb golfjátékos fekete, a legjobb rapper fehér, és ez még az iraki háború előtt volt, és a németek nem akarnak háborúzni. Ez is ebbe a kategóriába tartozik. (Derültség. – Jauernik István: A kormány szakmai szempontok alapján mérlegeli, hogy egy indítványt támogat-e, vagy nem.)
Láttuk az előbb. A 11-est a kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 12. Kocsis képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 13. Csampa Zsolt képviselő úr javaslat.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
A 14. szintén Csampa képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 15. Stolár és Pósán javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 16. dr. Gál Zoltán javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ezrét lesz csinn-bumm cirkusz a rendészeti bizottság ülésén. (Derültség.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
A 17. Stolár Mihály javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
A 18. Lezsák képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 19. Pál Tibor javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 20. Lezsák képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) Nem támogatja.
A 21. Endre képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
A 23. Stolár Mihály javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 24. Lezsák Sándor javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 25. Lezsák Sándor javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 26. Pál képviselő úr javaslata.
DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hányan támogatják? A bizottság többsége támogatja. Majdnem ütközik a köztisztviselői nappal. Van-e még, alelnök úr, a cilinderben valami bizottsági elővarázsolandó. (Jauernik István: Elnök úr, nincs.) Nincs. Micsoda meglepetés ez is a mai napon. Köszönjük szépen a megjelenést. Viszontlátásra!
Menjünk tovább. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/18732. szám alatt, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor előterjesztő előterjesztőként. Köszöntjük Deli Erikát. A tervezet december 21-ei. Mindösszesen öt javaslat van. Mi az álláspont? Mind az ötre ugyanaz, vagy változatos?
DELI ERIKA (Belügyminisztérium): Jó napot kívánok. Ugyan a kormány még nem foglalt állást, így csak a Belügyminisztérium nemleges véleményét tudom elmondani mindegyikről.
ELNÖK: Akkor menjünk sorba. Dr. Tóth József javaslata. A bizottság mit mond erre? Támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
Tóth József képviselő úr javaslata? (Szavazás.) Szintén egyharmad sem.
A harmadik? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A negyedik? Balogh Gyula és Körömi Attila javaslata. (Szavazás.) Egyharmad sem.
Az ötödik Tóth József képviselő úr javaslata? (Szavazás.) Egyharmad sem. Köszönöm szépen a megjelenést.
A dilemma a következő. A költségvetési bizottságnál ki képviseli a bizottság álláspontját? (Jauernik István: Ha megbíz a bizottság vele, akkor én vállalom.) Egy vidékit is a fővárosi forrásmegosztáshoz. Gratulálok ehhez a kiváló címhez. Támogatom, hátha ott is okoz meglepetést. (Derültség.)
Menjünk tovább. Döntés képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéről, a közterület-felügyeletről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, dr. Csiha Judit, Gy. Németh Erzsébet, Pál Tibor MSZP-képviselők önálló indítványa, az 1999. évi LXIII. törvény módosításáról szóló javaslat, a száma T/18626. (Ismét dr. Ring Béla és dr. Szabó Szonja a kormány képviselői.) Bocsánat, én raktam rosszul össze a sorrendet, akár egymás mögé is rakhattuk volna az előbb. Ki lesz a szószóló kettejük közül? (Gy. Németh Erzsébet: Pál Tibor.) Nem is úgy van, hogy ladies first. Tibor, parancsolj!
PÁL TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy az idő eléggé előrehaladott, csak röviden szeretném jelezni, hogy ez a törvénymódosítás, amit beadtunk, valójában nem is más, mint egy ma már meglévő, törvényben nem deklarált gyakorlatot iktat törvénybe. A közterület-felügyelet ma már sok városban működik, ellát különböző feladatot, amit a törvény lehetőség szerint ad. Két olyan új feladat jelenik meg az általunk benyújtott törvénymódosításban, amit javasolunk rögzíteni. Az egyik, hogy a térfigyelő rendszerek monitorja mögött nemcsak rendőr, hanem közterület-felügyelő is ülhet, a másik pedig, hogy szabálytalanul parkoló gépjárművek elszállításáról közterülte-felügyelő is intézkedhessen. Ezt a két feladatot javasoljuk, hogy törvényben rögzítsük.
Több városban működik ma már közterület-felügyelet törvényi feltételek alapján. A városok képviselőit megkérdeztük az ügyben. Azt tudom mondani, hogy igen nagy számban támogatták az általunk benyújtott törvényjavaslatot. Amikor az első változat elkészült, volt némi probléma a minisztériummal a törvényességgel és az adatkezeléssel kapcsolatban, de úgy tudom, hogy ezt sikerült tisztázni. Kérdezem is, hogy jól tudom-e. Tehát a most benyújtott javaslat ezen a problémán már túllépett, és az adatkezelési feltételnek is megfelel. Arra kérem a bizottságot, hogy támogassa a javaslat tárgysorozatba-vételét és az általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérdezném.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Igen, tisztelt elnök úr, van kormányálláspont. Ahogy Pál képviselő úr is utalt rá, a benyújtott változattal a kormány foglalkozott és egyetért a célkitűzéseivel, ezeknek a jogosítványoknak a szabályozásával, de nem jelen formájában. Kapcsolódó módosítóval tartjuk kijavíthatónak. Ezen a kormány is dolgozik. Azt tudom képviselő úr kérdésére válaszolni, hogy még nem született meg pontosan a kapcsolódó szövege, de ahogy említettem, de ha a korrekció megszületik, akkor támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt szeretném megkérdezni főcsoportfőnök úrtól, hogy ajánlja-e a bizottságnak, hogy tárgysorozatba vegyük.
DR. RING BÉLA (Belügyminisztérium): Tárgysorozatba ajánljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor először döntünk arról, hogy tárgysorozatba vesszük-e a javaslatot. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás.) Mindenki.
Az általános vitára való alkalmasságáról is kell dönteni. Arra mondta azt, hogy ebben a formában nem, mert ki kell fényezni egy kicsit ezt az előterjesztést.
Az általános vitára való alkalmasságával ki ért egyet? (Szavazás.) Kilenc. Van-e ellene valaki? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hat. Tehát általános vita is következik ebben az ügyben.
Következik a b) pont, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló T/18739. számú törvényjavaslat, Wiener György, Pál Tibor és Kovács László képviselők önálló indítványa. Megadom a szót Pál képviselő úrnak.
PÁL TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A két képviselőtársam által és általam benyújtott törvénymódosítási javaslat arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzati választásoknál – és ez nem 2006-ban, tehát nem ebben az évben értendő, hanem 2010-ben – a listás helyeket csökkentsük annak megfelelően, ahogy ezt a módosító javaslatunkban leírtuk. Ez egy 25 százalékos létszámcsökkenést jelent az önkormányzati képviselők esetében, tiszteletben tartva a területi képviseletet, tehát az önkormányzati körzetek nem változnának, hanem csak a listák esetében történne meg létszámcsökkentés. Erre tettünk javaslatot két képviselőtársammal.
Szeretném emlékeztetni a bizottság tagjait arra, hogy a korábban Gulyás képviselő úr és képviselőtársai által jegyzett törvénymódosítási javaslat egy mechanikus 50 százalékos csökkentést javasolt. Az általunk készített javaslat ennél egy kicsit enyhébb megközelítést javasol, és mint jeleztem, a területi elvet nem sérti.
Nagyon fontosnak tartom, hogy megkértük az önkormányzati érdekszövetségeket, valamint a nagyvárosok képviselőit, hogy ezt a törvényjavaslatot véleményezzék. Több mint 20 javaslat érkezett vissza, ebből szinte mindegyik javaslat támogató, talán egy-kettő volt, amelyik nem támogatta a benyújtott törvényjavaslatot, az abban foglaltakat. Persze mindenki megjegyezte azt, ami ilyenkor mindig elő szokott jönni, hogy nemcsak önmagában a képviselők választását és a képviselők számát kell nézni, hanem – és onnantól el kezdett bővülni a kör – a közigazgatás korszerűsítése, feladatellátás, tehát ebbe az irányba is mindig elmentek. De alapvetően azt a szándékot, hogy egy ilyen mértékű csökkenés történjen, mindenki támogatta.
A mellékletekben is látható az a javaslat, hogy a lakosságszám alapján a listás képviselők száma hogyan változna. Ez egy arányos csökkentés, és a területi elv nem sérül, hiszen az önkormányzati körzetek átrajzolására nem kerülne sor. Arra kérem a bizottságot, hogy az általunk jegyzett törvénymódosítást általános vitára alkalmasnak találja és támogassa! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviseletében ki van jelen?
DR. BERTA ZSOLT (Országos Választási Iroda): Berta Zsolt, Országos Választási Iroda.
ELNÖK: Mi az álláspont?
DR. BERTA ZSOLT (Országos Választási Iroda): A kormány támogatja azzal, hogy négypárti egyeztetést javasol a kérdésben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztőhöz? (Nincs jelentkező.) Hozzászóló? (Jelzésre:) Gulyás alelnök úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Én örülök, hogy egy törekvéseiben hasonló tartalmú előterjesztésről tárgyal a bizottság, illetve foglal majd rövidesen állást – ahogy képviselőtársam utalt rá, az SZDSZ javaslata ennél jelentősebb mértékű létszámcsökkentésre tesz javaslatot a képviselőtestületek létszámának csökkentése tekintetében. Ugyanakkor azt gondolom, fontos, hogy mielőbb meginduljon erről az érdemi egyeztetés, és valóban el is érjük azt a célt, hogy a következő kormányzati választáson már kisebb létszámú testületeket válasszunk.
Nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem megy másképpen, csak négypárti egyetértéssel vagy egyeztetés után megfelelő számú egyetértés esetén, tehát ebből a szempontból is érthető, hogy a kormány úgy foglal állást, hogy miközben általános vitára alkalmasnak tartja ezt, illetve támogatja, hogy vitassa meg az Országgyűlés ezt a javaslatot, indokolnak tartja a négypárti egyeztetést. Ezt a magunk részéről mi is indokoltnak tartjuk. Jelezni kívánom, hogy mi is eljuttattuk a szövetségekhez a javaslatunkat, és hasonló tartalmú válaszokat kaptunk, mint ezen szocialista javaslat előterjesztői. Fontosnak tartom, hogy ez a négypárti egyeztetés minél előbb induljon meg.
Ha őszinték vagyunk, akkor látnunk kell, hogy csekély az esély arra, hogy ebben a kormányzati ciklusban vagy a tavaszi ülésszak alatt ebből jogszabály születhet. De arra igenis látok esélyt, és indokoltnak is tartom, hogy a választásokat követően a lehető legsürgősebben az érintett szereplők üljenek asztalhoz és jussunk megállapodásra. Természetesen ez az ügy csak egy szelete az önkormányzatokkal kapcsolatos ügyeknek, amelyekről tárgyalni kell majd akkor. A múltkor szóba kerül a tiszteletdíj kérdésköre, de ennél sokkal súlyosabb és lényegesebb kérdések vannak, ami az önkormányzatok működését illeti. Én örülök, hogy ez a javaslat is, ahogy a mi javaslatunk is azt a folyamatot elősegíti, hogy felelősen, minél előbb érdemi döntések születhessenek az önkormányzatok működőképességét illetően, amiben ez a kérdés, még egyszer hangsúlyozom, csak egy szimbolikus kérdés, ezzel együtt fontos kérdés, és a magunk részéről támogatjuk, általános vitára az SZDSZ alkalmasnak tartja ezt a javaslatot, hiszen egy szakmagilag jól előkészített javaslatról van szó. A mi megoldásunk – ahogy jeleztem – ennél radikálisabb, de készek vagyunk a kompromisszumra annak érdekében, hogy legyen elfogadott javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én úgy látom egyébként, hogy ebben az ügyben elkezdődött az együtt gondolkodás, és el is kezdődtek a tárgyalások kibővítettebb körben egyébként, mint a négypárti, mert jelen volt négy vagy öt önkormányzati szövetség képviselője is. Abban nincs vita, hogy valamilyen formában csökkenteni kell a létszámot. Hogy ennek mi a technikája, azt is ki lehet találni. De az a probléma, amit egyébként kezelni akarunk, hogy az önkormányzati rendszerben ne menjen ki annyi pénz, mint amennyi kimegy tiszteletdíjra vagy akár a tisztségviselők díjazására, ez is egy vitakérdés, nem biztos, hogy a létszámleépítéssel önmagában megoldható, hanem ehhez szükséges az is, hogy amikor néhány szocialista megyei elnök elrugaszkodott és 12 havi jutalmat osztatott magának a többségével – gondolok is Agócs elnök úrra például –, az önkormányzati bizottság nagyon helyesen négypárti konszenzussal kénytelen volt a felelőtlen emberek miatt az önkormányzati jogokat némileg csorbítani, és úgynevezett plafont bevezetni a jutalmazás kérdésében.
Lehet, hogy a kettőt, a tiszteletdíj kérdését, illetve a létszámleépítést együtt, kombinálva kell összerakni, és úgy egy előterjesztést készíteni. Mi ebben is partnerek vagyunk. Tehát mi a tárgysorozatba-vételt támogatjuk. Általános vitára pedig akkor érdemes bocsátani, ha ebben az ügyben van már legalább olyan, önkormányzati szövetségekkel egyeztetett, illetve négypártiban kijegecesedett álláspont, ami már az általános vitában is megkaphatja azt a támogatást, amivel törvényjavaslatot tudunk véglegesíteni. Ha pedig nem megy, akkor nyilvánvalóan a kormányalakítást követően mindenképpen szükséges.
Az előterjesztő kíván-e hozzászólni?
PÁL TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt hallottam ki a hozzászólásokból, hogy mindenki egyetért vele. Érzékelhető, hogy a politikában van egy aktivitás most a választási törvények módosításával kapcsolatban. Ez az országgyűlési választásokról szóló törvényre is igaz, és igaz ez az önkormányzati választásokról szóló törvényre is.
Én azt nagyon fontosnak tartom, és azt gondolom, hogy abban van felelősségünk most a döntésnél, hogy ezt az aktivitást ki tudjuk-e használni, tehát azt a konszenzusra való törekvést, ami most Gulyás képviselő úr hozzászólásában is megjelent, az ön hozzászólásából is ki lehetett hallani, hogy van egy szándék a módosításra, hogy ezt még kiegészítjük egy-két résszel, azt gondolom, elképzelhető. Szerintem fontos volna, hogy a bizottság azt javasolja, hogy a tárgysorozatba-vétel, majd pedig az általános vita megtörténjen.
Azt gondolom, a négypárti egyeztetést ebben a kérdésben nagyon hamar meg lehet tartani, ez nem lehet igazán akadálya. Azt érzékelem, hogy van az a fajta szándék, hogy történjen egy változtatás, fogadjunk el egy olyan módosítást, ami nem 2006 őszéről, hanem 2010-ről szól. Akik ezt a törvényt most elfogadják, lehet, hogy személyükben már nem érintettek a törvény alkalmazásánál. Én ezt a szándékot nagyon fontosnak tartom, és ebben van felelősségünk, hogy ez minél hamarabb megtörténjen. Ezért kérem, hogy az általános vitára való alkalmasságról is szavazzon a bizottság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mindenképpen szavazunk róla, ha előtte tárgysorozatba vesszük, az pedig, azt gondolom, meg fog történni. Tehát a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Igazából nem merült fel olyan kérdés, amire önöknek reagálniuk kellene. Ki kívánja tárgysorozatba venni a törvényjavaslatot? (Szavazás.) Egyhangú.
Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás.) Tíz. Ki van ellene? Tartózkodott? Négy. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést. Viszontlátásra!
Az egyebekben van-e valami? (Nincs jelentkező.) Nincs jelzés. De szeretném jelezni, hogy kötelező feladat a Lamperth-forintokról való tájékozódó döntés, és az önhiki kerül még elénk, de nem ma. Ez még bizottsági napirend lesz a törvényalkotási menetrenden kívül.
Most új önálló napirendi pontként az új változatú, a T/18889. számú helyett az egyes önkormányzatok működését érintő törvények módosításáról szóló javaslatot tárgyaljuk. Az alelnök úr röviden felvezeti. A kormány képviseletében hívtunk-e ide valakit? Nem. Megvagyunk kormány nélkül is. (Derültség.) Alelnök úré a szó.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Ezen a T/18889. számon nyújtotta be a bizottság önálló indítványként azoknak az egyes törvényeknek a módosítását, amelyek önkormányzatokat érintenek. Azért kellett ezt benyújtanunk, mert a költségvetési törvény végszavazása előtt olyan döntés született, hogy amely módosító indítvány nem kapcsolódik közvetlenül a költségvetéshez, azt vegyük ki onnan, hogy a költségvetési törvény csak költségvetési törvény legyen, és önálló indítványként vigyük a parlament elé.
Ezt mi meg is tettük, csak időközben felmerült egy gond. A (4) bekezdésben szerepelt a gyermekvédelmi törvény módosítása, amely arról szólt volna, hogy a bölcsőde és más intézmény fenntartása ne legyen kötelező önkormányzati feladat, csak a feladat ellátása, szakmailag teljesen helyesen. Viszont ezzel gondok vannak. Tekintettel arra, hogy a tavaszi ülésszak várhatóan nagyon rövid lesz, és ha módosító indítványok lesznek, akkor az egész törvény elfogadására már nem tud sor kerülni. Ezért, hogy lehetőleg ne legyenek módosító indítványok, és a kormány is teljes egészében támogatni tudja az önkormányzati bizottság indítványát, javaslom, hogy az eredetiben szereplő (4) bekezdést hagyjuk el, a többit változatlan formában, most már új számon, új változatként nyújtsuk be. Akkor meglesz az esélye, hogy a parlament ezt el fogja fogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a bizottság ezt a javaslatot be kívánja-e nyújtani, erről kell dönteni. Ki ért vele egyet? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta és benyújtja.
Köszönöm szépen a mai munkát. Az ülést bezárom. Mindenkinek jó pihenést a holnapi bevetésig.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 26 perc.)
Dr. Kovács Zoltán
a bizottság elnöke
Tartalomjegyzék
Az ülés megnyitása *
Javaslat a napirend módosítására *
Határozathozatal a napirend kiegészítéséről, illetve a napirendről *
A postáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Berzsenyi László szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Horváth Péter szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvényjavaslat általános vitára val alkalmasságának tárgyalása *
Ditzendy Károly Arisztid szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása *
Javaslat bizottsági indítványok benyújtására *
Határozathozatal a javaslatok benyújtásáról *
A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
Javaslat módosító indítványok bizottsági benyújtására *
A napirendi pont lezárása *
A polgárőrségről szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közterület-felügyeletről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalássa *
Pál Tibor szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Pál Tibor szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Pál Tibor válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes önkormányzatok működését érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása új változatban *
Jauernik István szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal a törvényjavaslat benyújtásáról *
Az ülés bezárása *