2006/3.
2002-2006/65.
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló bizottságának
2006. január 23-án, hétfőn, 14 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú
üléstermében megtartott üléséről
Napirend:
|
Elnököl: |
Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke |
|
Jegyzőkönyvvezetők: |
Farkas Cecília és Podmaniczki Ildikó |
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről:
Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Tatai-Tóth András (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kerényi János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Csáky András (MDF)
A bizottság titkársága részéről:
Dr. Karsai József főtanácsadó
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Rubovszky György (Fidesz) dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Dr. Simicskó István (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Filló Pál (MSZP) érkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Meghívottak:
Dr. Lékó Zoltán (Igazságügyi Minisztérium)
Dr. Baranyi Bertold (Igazságügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 04 perc)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes, a bizottság ülését megnyitom.
Két részre oszlik a mai bizottsági ülésünk: az első az egy nyilvános ülés, a lobbitevékenységről szóló törvényjavaslatról kell... (Filló Pál megérkezik az ülésre.) – Filló úr megérkezett. Az első rész tehát nyílt ülés, ahol a módosító javaslatokat vitatjuk meg.
Megkérdezem a tisztelt bizottságot arról, hogy mi megjelöltük, hogy a mi bizottságunk illetékességi körébe, ami a képviselői jogállást érinti, a 10-11. pont, valamint a 34., a 63-64., valamint a 24-33. pontok tartoznának... (Rövid konzultáció.) Bocsánat! Tehát akkor még egyszer: a 10. és a 11. §, valamint a 34. §, az ajánlás szerint pedig a 24-33. és a 63-64. pontok. Van-e még olyan pont, amit valamelyik képviselő szavazásra kíván bocsátani? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kezdjük a 24. ponttól!
Juhászné Lévai Katalin szűkítené a kizárás körét, hogy az országgyűlési képviselő és európai parlamenti képviselő lehet, azonban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzati képviselőtestületi tag pedig részt vehet a lobbitevékenységben. Megkérdezem a minisztériumot, hogy egyetértenek-e ezzel.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Nem támogatják. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy támogatással egyharmadot sem kapott.
Podolák úr ugyancsak kihagyná a lobbitevékenység tiltó hatálya alól a többségi állami vagy önkormányzati részesedéssel rendelkező cégek tisztségviselőit vagy bizottsági tagját. Kormány?
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A következőt, ami hasonló témájú, támogatjuk. Tehát az állami tulajdonban lévő cégeknél nem tartjuk indokoltnak azt, hogy lobbizhassanak, tehát megbízás alapján fejthessenek ki érdekérvényesítő tevékenységet, a helyi önkormányzat tulajdonában álló cégnél pedig csak akkor, hogyha nem annak a helyi önkormányzatnak a tevékenységébe kíván beavatkozni. Tehát ezért a 25-öst nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja Podolák urat? (Szavazás.) Kettő. Nincs meg az egyharmad.
A 26. pontban Vastagh Pál az imént ismertetett módon némileg szűkebb körben fogalmazna meg tiltást a tisztségviselők számára.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt a kormány támogatja. De hadd kérdezzem meg, hogy akkor az előzőt a bizottság támogatta-e.
ELNÖK: Nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Tehát akkor a 26. pontban Vastagh Pál javaslata az imént ismertetett módon.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ki van ellene? (Szavazás.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Dávid Ibolya képviselő asszony javaslata.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság támogatja.
A 28. pontban Páva Zoltán a közeli hozzátartozókat is kizárná a lobbitevékenységből. Kinek a közeli hozzátartozóit...? Ja, az előző évben megjelölteknél.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Tehát ezt nem tartjuk indokoltnak. A kormány álláspontja szerint ez egy túlságosan szigorú szabály lenne, tehát a köztisztviselők közeli hozzátartozóját is kizárni bármilyen lobbitevékenységből. Ez fölvetné egyáltalán a foglalkozás szabad megválasztásának a jogát. Egyébként a törvény tartalmaz a 22. §-ában egy olyan rendelkezést, hogy nem folytatható lobbitevékenység annál a szervnél, amelynél a lobbista közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be.
ELNÖK: Így van!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Tehát a törvényjavaslat így megpróbálja az összeférhetetlenséget orvosolni. Ez a kör, amit Páva képviselő úr javasol, viszont túlságosan is tág.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja Páva képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) Egy. Egyharmadot sem kapott.
A 29. pontban Fogarasiné Deák Valéria új g) ponttal javasolja kiegészíteni, az Országgyűlés, a kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei vagy tagjai és a többi, az ezek alá tartozó szervek nem végezhetnek lobbitevékenységet. Kormány?
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt nem támogatjuk. Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy...
ELNÖK: Köszönöm, mehetünk tovább! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 30. pontban Kocsis Róbert módosítást is javasol. Megint csak a hozzátartozók...
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Igen, igen. Nem támogatjuk ezt sem.
ELNÖK: Igen, és egy részletes szabályt viszont elhagyna. Ezt sem.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Dávid Ibolya az alapítókat is hozzátenné.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány ezt azért nem támogatja, mert az, hogy valaki alapítója egy lobbiszervezetnek, később sem változhat meg, akkor sem, hogyha ő már semmilyen üzleti vagy tulajdonosi kapcsolatban nem áll a lobbiszervezettel, és amiatt, hogy 10-15-20 évvel ezelőtt ő alapítója volt egy cégnek, nem indokolt őt ilyen összeférhetetlenségi, ilyen kizárási szabályokkal sújtani. Úgyhogy nem támogatjuk ezt.
ELNÖK: Tessék!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ne haragudjon, de a tíz-tizenöt év múlva - attól még messze vagyunk, most fog hatályba lépni a törvény, most fognak megalakulni.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Igen, de ha nem tag és nem tulajdonos...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ezzel a trükkel ki lehet a törvényalkotó szándékát játszani, mert alapítóként fog megjelenni és nem tagként.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): És nem tulajdonosként...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Hanem alapítóként. Tehát ugyanúgy, sőt még talán nagyobb jogosítványa lesz az ügyek menetében, mint a tagoknak.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): És nem is tulajdonosként...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Az alapító dönt a tevékenységet illetően.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A tulajdonos dönt! A tulajdonos dönthet a gazdasági szervezet vezetésében.
ELNÖK: Itt nem feladata a kormánynak a képviselő urat meggyőzni, hanem nyilván mindenki a maga álláspontján van ebben a szakaszban és ilyen bizottsági ülésen.
Megkérdezem, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
Páva úr megint a hozzátartozót veti fel a 32. pontban.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja.
Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
Répássy úr elhagyná azt, hogy „közhatalmi döntést hozó" és a „jogalkotó szerv" kifejezést használná.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Igen, szűkíteni kívánja a törvény személyi hatályát. Ez a módosító javaslat - itt látszik is - gyakorlatilag az egész törvényen átvezetné ezt a módosítást. Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Csak az Országgyűlés tagjaira vonatkozik az övé, nem?
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem, a kormány tagjaira is. Tehát csak az ottani lobbizással kapcsolatban írná elő ezeket a nyilvánossági szabályokat. A kormánynak az az álláspontja, hogy mivel a valóságban jogalkalmazói döntéseknél is megjelenik a lobbizás, abban az esetben, ha megjelenik, akkor azokat is nyilvánosságra kell hozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja Répássy urat? (Szavazás.)
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Jogalkotó a helyi önkormányzat is, nem?
ELNÖK: Az is.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Már szavazunk!
ELNÖK: Igen, látom, szavazunk. Egyharmadot kapott.
Még egyszer mondom, ha közben valaki lapozgatja, és eszébe jut, hogy valamelyikről szavaztatni kíván, akkor nyugodtan felvetheti, de addig is a 63. és 64. ajánlási pontokat keressük meg.
63. pont, Répássy úr. Kihagyná az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt érintő szakaszokat. Ja igen, hogy az országgyűlési képviselő érdekeltségi nyilatkozatot köteles bejelenteni, amennyiben felszólalásának a tárgya olyan téma, amiben ő vagy a közvetlen hozzátartozó érdekelt. Ilyen szokás van néhány nyugati parlamentben, például Angliában is. Ide ez bekerült, Répássy úr azt mondja, hogy hagyjuk ki.
Kormány?
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
Az általános vita során elhangzott, hogy az ellenzék támadja ezt a rendelkezést, a megfogalmazást, de egyébként magával az elvvel egyetért, hogy ezeket a viszonyokat nyilvánosságra kell hozni. Azt sajnáltuk, hogy elhagyást javasol és nem pedig módosítani kívánja az ő elvárásainak megfelelően ezt a szakaszt, ezért így nem tudjuk támogatni.
Egyébként még azt megjegyezném, hogy majdnem hogy szó szerint az Európai Parlament házszabályából vettük át ezt a rendelkezést.
ELNÖK: Ez önmagában nem érv...
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Jó, csak említette az elnök úr, hogy külföldi parlamentek...
ELNÖK: Igen, mert mondjuk az angolszász jogrendszerben van érdekeltségi nyilatkozat, meg van még máshol is.
Viszont akkor megkérdezem, hogy mi a hozzáállásuk Dávid Ibolya képviselő asszony javaslatához a következő pontban, ami nem csak elhagyni kívánja ezt, hanem helyette új rendelkezést is megfogalmaz, tehát hogy a lobbinyilatkozatot ugyan a hozzászólásában nem kell megtegye, de meg kell tegye a vagyonnyilatkozatában. Sőt mi több, táblázatot is javasolt belevenni a vagyonnyilatkozatba. Mert Répássy úr valóban anélkül irtja ki ezt a kitételt, hogy helyette más javasolna.
Csáky úrnak van-e mondanivalója, mert MDF-s javaslat...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nincs.
ELNÖK: Valamelyiket támogatja-e?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Én nyilván Dávid Ibolyáét fogom.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Dávid Ibolya módosító javaslatával kapcsolatban én csak azt vetném fel, hogy ezt a nyilatkozatot évente kell megtenniük a képviselőknek, és nincsenek igazán kidolgozva az ezzel kapcsolatos részletszabályok. Tehát az ötlet egyébként értékelendő, de ilyen kevés szabállyal, szerintem, inkább csak zűrzavart okozna, ha ezt a módosítást elfogadná a parlament. Tehát egy új nyilatkozatot bevezetni mindenféle eljárás kidolgozása nélkül, szerintem, problematikus lenne.
ELNÖK: Ez az, ami leginkább érint bennünket, itt kicsit érdemes volna megállni. Ez a 19/A. §, amit elhagyni javasol Répássy úr is és Dávid Ibolya is, a következőképpen hangzik: „Az országgyűlési képviselő köteles az országgyűlési felszólalása előtt közölni," - közben Csákabonyi urat megkérem, hogy figyeljen, mert szükség lesz... - „amennyiben a felszólalásának a tárgya vagy a vita, melynek során fel kíván szólalni, közvetlenül érinti a vagyonnyilatkozatában, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatában foglalt vagyoni, jövedelmi vagy gazdasági érdekét." Számomra ez bizottsági javaslatra érett pont. Itt nekünk ki kellene találni valamit ebben, mert ez így egy kicsit furcsa. Tehát a szándék jó, mind a kettőjüké, amit Dávid Ibolya javasol meg ez is, de... (Dr. Csákabonyi Balázs jelzi szólási szándékát.) Csákabonyi úr hozzászól; valamint Csáky úr is.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Én egyetértek Répássy úr problémafelvetésével, tudniillik abban a pillanatban a vagyonnyilatkozat titkosságát sérti, ha...
ELNÖK: De már nem titkos!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): De a háztartása és a hozzátartozója dehogyisnem! Tehát egy alapvető ellentmondás a képviselői jogállásról szóló törvénnyel van, és a vagyonnyilatkozat-tételről szóló törvénnyel van koherenciazavarban.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Azt módosítaná.
ELNÖK: De kidobja!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Ha kidobja, akkor oké, de akkor kidob mindent belőle. Kidob belőle mindent, és akkor kell megnézni, hogy a Dávid Ibolya-féle javaslatból mi használható, vagy kiváltani az egészet egy esetleges bizottsági javaslattal. De az, hogy ebben itt Répássy képviselő úrnak van igaza, az biztos. Abban a pillanatban, hogy én felszólalok a parlamentben, és azt mondom, hogy tisztelt Országgyűlés, az én felszólalásom most érinti a velem közös háztartásban élő feleségem vagyoni jogait ilyen és ilyen körben, abban a pillanatban megsértettem a vagyonnyilatkozat titkosságát.
ELNÖK: (Jelzésre:) Csáky úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Én ugyanezt akartam mondani, csak kiegészíteném, hogy egyszerűen megfoghatatlan. Tehát ha az én gyerekem mondjuk vállalkozó, mezőgazdasági vállalkozó, akkor ki határozza meg azt, hogy ha mondjuk egy vita hevében, kétpercezés közben éppen nem mondom azt, hogy a hozzászólásom lehet, hogy érinteni fogja vagy nem fogja érinteni? (Derültség.) Szóval egyszerűen életképtelen ez a rész.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Még egy pillanatra kérném szépen! Én teljesen egyetértek a képviselő úrral, ez felvetődött az alkotmányügyi bizottság vitájában is, hogy akkor minden kétpercest is, mert az is felszólalás, azzal kell-e kezdeni. Arról aztán nem is beszélve, hogy vannak olyan témák, hogy történetesen a képviselő úr mezőgazdasági vállalkozó fiának a vagyonát érinti az, hogy a képviselő úr azt mondja, hogy kérem csökkenteni az adót, a mezőgazdasági tevékenységet végzők adóját, ami közvetlenül érinti, de mégsem azért mondja, hogy a fiának legyen kevesebb adófizetési kötelezettsége. Szóval ez így szerintem sem jó, már az alaptörvényszöveg sem. Vagy egy bizottságival kiváltjuk, vagy pedig el kell hagyni.
ELNÖK: Filló úr, utána pedig Tatai Tóth András úr emelkedik szólásra.
FILLÓ PÁL (MSZP): Én nagyon nem fogok emelkedni. (Derültség.) Igen tisztelt Bizottság! Ezt én is aggályosnak tartom, annál is inkább, mert számtalanszor van olyan szituáció a parlamentben, mondok egy konkrét példát, ami talán sok képviselőt érinthet: a társasházi törvény vitája. Na most, attól, hogy valamelyik képviselőnek van a tulajdonában egy egész vagy egy fél, vagy valamilyen tulajdonrészben egy társasházi lakás, attól még énszerintem az, hogy ő a társasházak helyzetén javítani akar a törvénymódosítás kapcsán, az nem az a klasszikus lobbitevékenység, amiből meg lehetne gazdagodni vagy bármi egyéni előnyt lehetne összehozni. Itt elsősorban arról van szó, hogy a közösség érdekében kéne fellépni.
Tehát ilyen szempontból persze el lehet mondani minden felszólalásnál, hogy én is érintve vagyok benne, de valahol a törvényhozásnak arról kéne szólni, hogy azok, akik bizonyos törvényekhez hozzászólnak, valamelyest értenek ahhoz a területhez, és valamelyest érintve is vannak benne, hiszen ha másképp nem, akkor azon a területen dolgoztak valamikor vagy fognak dolgozni, vagy van valamilyen érdekeltségük. Tehát ilyen szempontból ezt én is egy kicsit aggályosnak látom, erre valami megoldást kéne találni. Nem tudom, hogy mi lenne igazán alkalmas arra, hogy ezt a dolgot úgy oldja meg, hogy a képviselőkre se lehessen aztán utólag azt mondani, hogy kibújnak a törvény hatálya alól, de viszont ne hozzunk olyan törvényt, ami nevetségessé tenné az egész törvényhozást.
ELNÖK: Mielőtt Tatai Tóth úrnak megadnám a szót, Csáky úrnak jelezném, hogy ne felejtsük, a jogállási törvény 22. § (3) bekezdésével tételesen ellenkezik ez a javaslat. De Tatai Tóth úrnak adnám meg a szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha ilyen típusú szabályozást akar a parlament a képviselők jogállásába behozni, akkor azt meg lehet vitatni meg napirendre lehet tűzni, de tulajdonképpen nincs a lobbitörvénnyel összefüggésben ez a fajta szabályozás. Tehát az, hogy a képviselő a felszólalása előtt a saját érdekeltségei vagy családi érdekeltségi viszonyairól nyilatkozik, nem szorosan a lobbitevékenységhez kötődik.
Dávid Ibolya képviselő asszonynak a javaslata viszont, amely ezt a részt kihagyja, ugyanakkor a képviselői lobbitevékenységről viszont a képviselőt színvallásra készteti, én azt támogatandónak, támogathatónak tartom. Tehát arra valóban nem lehet azt mondani, hogy a képviselő a nyilvánosság előtt ne nyilatkozzék arról, hogy ha ilyen típusú tevékenységet folytat... (Dr. Csákabonyi Balázs: Ez nem a képviselő által folytatott lobbitevékenység!) Ha folytat. (Dr. Csákabonyi Balázs: Nem folytathat! Az ki van zárva, a képviselő nem folytathat! Ez eleve ki van zárva!)
ELNÖK: Egyébként meg azért választják meg, mert ha Magyarországon a képviselő nem lobbizik, akkor a nép nem szereti. (Derültség. – Zaj.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP), a bizottság alelnöke: Bocsánat! Köszönöm a segítséget. Én nem tudom, hogy van-e ennek tartalma, de én úgy értettem Dávid Ibolya képviselő asszonynak a beadványát, hogy ha a képviselő, ha nem ő maga lobbizik, de egyáltalán kapcsolatba kerül egy ilyen lobbiszervezettel, arról őneki nyilatkoznia kell, hogy a lobbiszervezetnek a felkérésére tesz valamit, szólal föl, ad be módosító indítványt. Nem tudom, mindenesetre az elhagyással én egyetértek, hogy ezt a 19/A. részt el kellene hagyni, mert nem illik a jogállási törvénybe.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Csáky úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Visszaléptem!
ELNÖK: (Jelzésre:) Csákabonyi úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Csak nagyon röviden, összefoglalva: a Répássy-féle javaslatot én támogatni tudom, ami az elhagyásra irányul; Dávid Ibolya javaslatát nem tudom támogatni, azt is elhagyni javaslom, ugyanis ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Tudjuk jól, hogy mint képviselők minden hónapban kapunk öt-hat lobbiszervezettől különböző leveleket, amiben kérnek minket, hogy emellett foglaljuk állást, ezt csináljuk, azt csináljuk, amazt csináljuk, így szavazzunk a cigarettánál meg ennél-annál.
Végeredményben, ha ezt egy lobbiszervezet teszi, és ír egy levelet, akkor mindenütt állandóan nyilatkozni kellene arról, hogy most a lobbiszervezet megkeresett minket, miért keresett meg minket, mikor keresett meg minket, milyen eszközt vett igénybe, levélben keresett-e meg engem, és akkor én ennek kapcsán vagy egyéb ok miatt szavaztam-e úgy, ahogy szavaztam. Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
Répássy úrét támogatom, Dávid Ibolyáét nem.
ELNÖK: Dávid Ibolyáét azért sem, mert az előző pontban kimondja javaslat, hogy képviselő egyáltalán nem lobbizhat (Dr. Csákabonyi Balázs: Persze, hogy nem!), akkor viszont lobbinyilatkozatot sem tehet. Erről majd a végén.
(Jelzésre:) Csáky úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Én újra hangsúlyozom: jó lenne látni az indoklási részét Dávid Ibolya javaslatának, hogy ezt...
ELNÖK: Lehet, hogy ezt ide tudják adni.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): De azért abban csak van valami, azt azért nem árt tudni – és nem olyan sok ügyről van azért alapvetően szó, nem olyan sok ügyről van szó, a dohány az a jövedéki törvény miatt egy nagyon jó példa volt –, azért azt nagyon jó lenne tudni, mert én nem emlékszem rá, hogy mondjuk a parlamentben elhangzott volna, hogy ilyen-olyan szervezet javaslata alapján ezt javaslom vagy azt javaslom. Úgy, ahogy mondja a képviselő úr, vannak bizony ilyen megkeresések, és annak a rögzítése talán elgondolkoztatja az embereket, mert itt a háttérben azért egyéb mozgások is lehetnek. Nem tudom, pontosan mi az elnök asszonynak az indoklása, de gondolom, hogy ez lehetett.
ELNÖK: (Jelzésre:) Csákabonyi úr, és utána én is szólnék.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Még egyetlenegy dolog: énszerintem a képviselő nem köteles beszámolni arról, hogy ő miért szavazott igennel, nemmel vagy miért tartózkodott, márpedig ez áttételesen azt jelentené, hogy neki indokolni kell azt, hogy ő lobbitevékenységgel érintett ügyben miért szavazott igennel vagy nemmel. Tehát én azt hiszem, hogy ez a képviselői jogállással homlokegyenest összefüggő és a szabad mandátum elvével is összefüggő dolog, nem is beszélve arról, hogy ott van a törvényi rendelkezésben.
ELNÖK: Igen, akkor én magamnak is megadnám a szót.
Valóban, egyrészt a 10. §-ban a törvénytervezet kimondja, hogy az országgyűlési képviselő egyáltalán nem lobbizhat. Dávid Ibolya képviselő asszony teljesen jó szándékkal érzékeli a problémát, hogy a szabályozás viszont túl homályos, részletes és homályos, ezért szeretné kiegészíteni, hogy helyettesíthető egy lobbinyilatkozattal, ami viszont elvileg kizárt.
Most én egy kicsit éretlennek találom ezt az egészet. Itt egy kétharmados törvényt kellene módosítani, a jogállásról szóló törvényt, és amit én tudok erről, mondjuk például, azt hiszem, az angol meg a német parlamentben, meg talán az uniósban, de ott nem tudom, hogy hogy megy, tehát az arra vonatkozik, hogyha én például a Gazprom felügyelő bizottságának az elnöke vagyok, és a gáziparban akarok mint magyar képviselő befektetni Oroszországban, itt vagyok a felügyelő bizottság tagja, és ha én a gázkérdésről akarok szólni, akkor nekem el kell mondani, hogy egyébként, mint közismert, én a Gazpromnak vagyok a tagja.
De például én a dohánynál is lehetek felügyelő bizottsági tag egy maszeknál, mert az államinál nem, de az, hogy önmagában dohányzom, az például nem elegendő arra, hogy én bejelentsem, bocsánat, mielőtt itt fellépnék az országunkban terjeszkedő, Amerikából vezényelt nikotinfasizmus ellen, ami a dohányosokat hovatovább már a gettóba fogja zárni (Derültség.), persze a dohányosok se különbek, mert a dohányosok meg állandóan rágyújtanak tömegével, és ezzel bosszantják a többi polgártársat – de most nem őnáluk a labda. Tehát akkor mondanám, hogy én persze dohányzom, napi fél dobozzal, mindig próbálok kevesebbet, és akkor ezt el kellene mondanom a kétpercesemben, és maradna tíz másodperc arra, hogy áll.
Nyilván nem arra érti a jogalkotási szervként az Igazságügyi Minisztérium, hiszen nem erre épült, tehát próbálom fellazítani a problémát, ha a dohányos dohányügyben felszólal, ennek akkor van értelme, ha valaki tagja dohánylobbinak, tehát ha valamilyen módon érintett a dohányimportban vagy a heroinimportban vagy akármiben. De az, hogy valaki ilyen incifinci ügyeket, hogy a Magyar Nemzet megírta, hogy az én öcsém a megyeházán a nyílászárókért felel, és ezért én nem szólhatnék hozzá a nyílászárók problémájához... Tehát kicsit így valóban ez a szabályozás ebben a formában elég aggályos, tehát mindenféleképpen valami bizottsági ápolásra vagy elhagyásra szorul. Mert tőlem meg lehetne mondani, ha energiaiparról van szó a parlamentben, akkor az energiával érintett képviselő jelentse be, hogy egyébként ebben elfogult. Egyébként hozzászólhat, csak elfogult. De akkor valamilyen módon súlyozni kellene az ügyeket, tehát valóban ki kellene mondani, és akkor nyűgős házszabály-szerkesztés is szükséges lenne, hogy természetesen nem vonatkozik ilyen mellékesen megjelent témákra, ez csak arra vonatkozhat, amikor az a kérdés van napirenden... És akkor Lékó úr végighallgatja a szenvedésünket, és a végén elmondja a véleményét, de Karsai urat megkérjük, ő is nagy lobbista.
DR. KARSAI JÓZSEF főtanácsadó: Tisztelt Bizottság! A következőt szeretném mondani: Répássy képviselő úr elhagyni javasolja az egész szakaszt, és az utolsó sor itt az érdekes, ugyanis azt írja a törvényjavaslat, amit elhagyni akar Répássy úr, hogy „vagyoni, jövedelmi vagy gazdasági érdekeit." Ez teljesen konform a jelenleg hatályos vagyonnyilatkozat-tétellel, tehát ennek ez a neve. Ez a vagyonnyilatkozat-tétel három fő részből áll: vagyoni – ugye, elsősorban a lakás, a gépjármű, hajó meg ilyen fontos dolgok –, a jövedelemi, illetve a kereseti viszonyok, és van az a pont, amire minden képviselő emlékszik, ez a C) pont, amikor a cégek vannak felsorolva.
Tehát én csak azt vetem fel az elnök úrnak, illetve a bizottság tagjainak, hogy esetlegesen egy olyan módosító javaslattal, ami a vagyonnyilatkozatból ezeket a triviális dolgokat, tehát vagyoni, amiben egy társasház van, a jövedelmi, amiben mondjuk a havi fizetés van benne, ilyen értelemben elhagyni a törvény szövegéből, és maradna csak, amit az elnök úr említett, tehát csak arról kelljen beszámolni, ahol gazdasági érdekeltség van. És hangsúlyozom, ennek a vagyonnyilatkozatban a C) pontban az a neve, hogy a gazdasági érdekeltségről való számadás. Tehát ha csak ez maradna bejelentési kötelezettségként. És amit Filló Pál úr mondott, a társasházi példa meg az egyéb, amit az elnök úr is mondott...
Ezt csak felvetem, hogy esetlegesen...
ELNÖK: És az ne számítson bele a két percbe!
FILLÓ PÁL (MSZP): Az már Házszabály! (Derültség.)
DR. KARSAI JÓZSEF főtanácsadó: És ez esetlegesen iránya lehetne akár egy bizottsági módosító javaslatnak is.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Kontrát úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Nem kértem szót.
ELNÖK: Akkor egyértelműen látszik, hogy a bizottság ebben aggályokat fogalmazott meg, pontosabban szakvéleményeket fogalmazott meg; két álláspont fogalmazódott meg, hogy hagyjuk el az egészet vagy pedig helyettesítsük egy bizottsági módosító javaslattal. Azt már látom, ebből nekünk bizottsági javaslatunk nem lesz, mert mi paritásos bizottság vagyunk, tehát bizottsági módosító javaslat elfogadása abban az egy esetben történne, ha a bizottságból legalább 5 plusz 1 fő megszavazná.
De nézzük, hogyan kristályosodott ki ez az épületes vita az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének agyában. Parancsoljon!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Először Répássy képviselő úr módosító javaslatával kapcsolatban. Elhangzott, hogy vagyoni, jövedelmi, gazdasági érdekekre terjed ki, tehát dohányzás, ilyesmiről nyilván nincsen szó, csak azokban az ügyekben, amelyek fel vannak sorolva a vagyonnyilatkozatban. Én megfontolandónak tartanék egy olyan módosítást, amely kihagyná az „illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének" szakaszt, és csak a saját vagyonnyilatkozatát érintő esetekben kellene.
A törvény preambuluma megfogalmazza, hogy a törvény megalkotásának az egyik célja, hogy „biztosítsa a közhatalmi döntések kapcsán megjelenített érdekek nyilvánosságát, ezzel erősítve a döntéshozó szervek tevékenységébe vetett bizalmat." Ez az oka, hogy miért van szükség egy lobbitörvényben a képviselői jogállást érinteni, hiszen ő is ugyanolyan döntéshozó, egyben egy lobbizás célszemélye, és az érdekek ott jelennek meg nála, tehát nyilvánvaló, hogy ezzel kapcsolatban kell valamilyen rendelkezést hozni. Ha megnézzük a külföldi szabályozásokat, mindenhol érintik a döntéshozónak is a vagyoni viszonyait és azt, hogy esetleg az érdekek hogyan jelennek meg nála.
Tehát azt javasolnám, hogy a bizottság ne támogassa Répássy képviselő úr módosító javaslatát, hanem esetleg egy kapcsolódó módosító javaslattal a „házas- vagy élettársának" részt hagyják el, és akkor így csak a képviselőre vonatkozna.
A kormányt azok az esetek motiválták, amikor egyáltalán felvetette a képviselői jogállásról szóló törvény módosítását, hogy ebben a ciklusban és korábban is a parlamentről alkotott véleményen elég sokat rontottak azok az ügyek, amikor, nem akarok neveket mondani, de előfordult, hogy egy képviselőnek a birtokai átkerültek történelmi borvidékre és itt az érintettsége... Tehát az ilyen jellegű ügyeknél, hogy ezt ne a sajtó derítse ki, és ne a sajtóból derüljenek ki, hanem a polgárok ismerhessék meg.
A másik, Dávid Ibolya javaslatával kapcsolatban: itt egy kis félreértés van, ez nem arra a lobbizásra vonatkozna, amit a képviselő folytat, hanem az országgyűlési képviselőnél folytatott lobbitevékenységre, tehát hogy őt hányan keresik meg, ki akar nála lobbizni, és erről kellene beszámolni. Ezzel az a legnagyobb probléma, ha egy lobbista profin csinálja, akkor a képviselő észre se veszi, hogy nála éppen lobbitevékenységet folytatnak. Például kedvelt eszköz, hogy a lobbista megkeres a választókörzetben ötven-száz családot, és megkéri őket, hogy ugyan már, írjanak egy levelet a képviselőjüknek, hogy létesítsenek egy zebrát a nyugdíjas otthon és a közért közé. Amikor megérkezik a száz nyugdíjas levele, akkor a képviselő elgondolkozik, hogy ez biztosan egy fontos ügy, és igazán nem is tudja...
ELNÖK: Lékó úr, köszönjük szépen. Elérkeztünk – bocsánat, több napirendi pontunk van még – oda, hogy döntési helyzetben vagyunk.
Hátulról haladok előre. Először azt kérdezem majd meg a bizottságtól, hogy ki támogat ebben esetlegesen egy bizottsági módosító javaslatot. Amennyiben ezt támogatjuk, az is egy helyzet, ha nem, akkor fel fogom tenni a kérdést, hogy Répássy úr javaslatát ki támogatja. Azonkívül pedig, hogy nyilván jelezzük az Igazságügyi Minisztérium felé, hogy egyrészt a mostani megoldás tételesen ellenkezik a jogállási törvény egy pontjával, és elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a vagyoni és a jövedelmi rész szabályozásával ennél a lobbinál nem kellene foglalkozni, itt egyedül a gazdasági érdekeltségre vonatkozó képviselői vagyonnyilatkozat körül lehet valamit kezdeni, és akkor nem volna ilyen probléma, amit Filló úr is mondott, ha valakinek lakása van, akkor nem szólhat hozzá lakásügyben. Mert ez egyébként remek szórakozás lehet a sajtónak, hogy ezzel hülyéskedjen, már bocsánat, hogy a képviselők felszólalásában mi sértette meg a lobbitörvényt. Tehát ezért mondom, hogy az országgyűlési képviselők egyébként is a sajtó és egyéb más kritika állandó kereszttüzében élnek, mert az újságoknak is meg kell élnie valamiből, és ez helyes.
Először is azt kérdezem meg a bizottságtól, ki az, aki támogatja, hogy Répássy Róbert képviselő úr és Dávid Ibolya képviselő asszony által felvetett javaslatok mentén a bizottság módosító indítvánnyal pontosítsa az ő egyébként helyes általános észrevételükből fakadó javaslatukat.
Tehát akkor az volna a kérdésem, hogy a bizottság támogatja-e, hogy azt jelezzük a minisztériumnak, hogy ebben az ügyben bizottsági módosító javaslatra volna szükség a részünkről. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Öt igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) A többiek nem támogatják. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás van és négy nem.
Tehát a bizottság saját maga nem tud módosítót beadni, ebből az következik – ez következik a paritásos jellegéből egyébként is. Akkor ezek szerint azt, hogy ettől még a bizottsági ülésen többen fontosnak tartották, hogy szükség volna bizottsági vagy valamilyen módosító javaslatra, kérjük, hogy jelezzék. Nyilván akkor ezt a mi bizottságunk nem tudja megtenni.
A másik: Ki az, aki támogatja Répássy úr javaslatát? (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy.
Tehát akkor megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Dávid Ibolya ugyanezt javasolja, csak egy másik... Ki az, aki támogatja Dávid Ibolya javaslatát? (Szavazás.) Öt igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás. Köszönjük szépen.
Így akkor egy tartózkodással a bizottság nem támogatta. Itt tartunk.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Én azt kérdezném meg, hogy akkor ez most azt jelenti-e, hogy mind a kettőt támogatja a bizottság.
ELNÖK: Nem!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A másodikat nem.
ELNÖK: A másodikat nem. Nem kapta meg a többséget.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Igen, igen.
ELNÖK: A Répássy-javaslat kapott többséget. Igen, tehát ez azt jelenti, hogy a bizottság többsége úgy látja, hogy adott törvényhozási szakaszban nehezen orvosolható az a probléma, amire a választ keresi Répássy úr javaslata. Nem mintha azt támogatnánk, hogy az országgyűlési képviselő egyáltalán ne legyen köteles a lobbiérintettségét bejelenteni, de ez a megoldás, ami itt a törvényben van, ez itt a bizottságban a legtöbbünknek nem tetszett. Az is igaz, hogy Répássy úr javaslata sem tökéletes, mert ugyanakkor eltünteti ezt a részt anélkül, hogy új megoldást találna, de adott helyzetben nem tudtunk mást csinálni, minthogy ezt a javaslatot támogattuk, nyilván abban a hiszemben, hogy van ennél jobb is, és valahol megszülethet ennél jobb is.
Egyébként meg ezt én úgy jelzem mint politológus, nem mint képviselő: Nyugat-Európában egy ilyen típusú törvényjavaslatot két-három évig vitatnak, és ezt én egy tipikusan első olvasatos ügynek tekintem. (Dr. Kontrát Károly: Így van!) Tehát azért én nem tekintem világkatasztrófának, ha ennek a törvénynek néhány pontja nem fog átmenni, és különösen kiérleletlen, tehát egy kétharmados jellegű alkotmányos erejű törvényhez hozzányúlni egy ilyen szakaszban, egy kéthetes... – ebből is látszik, hogy akár el lesz ez fogadva, akár nem, mindkét esetben a probléma ott van.
(Dr. Csákabonyi Balázs és dr. Lékó Zoltán jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.)
Egyébként Lékó úr vigasztalására mondom, hogy én magam is már évek óta nagy energiát fektettem bele, hogy egy európai demokráciához méltó módosítás következzen be a képviselők jogállásában, többek között a képviselők nyugdíjazása és egyéb más ügyében, és én is elbuktam, sőt, én már elbuktam, ön pedig még nem bukta el. (Derültség.) Ez az egyik. Tehát mi nem akarjuk megkérdőjelezni az önök munkájának a fontosságát, sőt, hozzáteszem, hogy sajnálom, hogy Kóródi Mária képviselő asszony nincs itt, mert ő pedig ennek az ügynek már még korábban, azt hiszem, már a Horn-kormány alatt is vagy talán még korábban, talán a '90-es évek elejétől nagy lobbistája volt. Nagy lobbistája volt a lobbitörvénynek a parlamentben. Tehát... (Dr. Kontrát Károly: Van még napirendi pontunk, elnök úr?) Ezt itt akkor lezárjuk.
Köszönjük szépen. (Dr. Lékó Péter és dr. Baranyi Bertold távoznak az ülésről.)
(A nyilvános ülés végének időpontja: 14 óra 47 perc.
A bizottság 14 óra 47 perctől zárt ülés keretében folytatta munkáját.)
|
|
Dr. Géczi József Alajos |
|
|
a bizottság elnöke |
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető *
A lobbitevékenységről szóló T/17795. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalása *