5/2006.

138/2002-2006.

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés külügyi bizottságának

2006. február 8-án, szerdán 9 órakor

az Országház főemelet 55. számú üléstermében

megtartott üléséről

Napirendi javaslat:

  1. A Külügyminisztérium képviselőjének tájékoztatója az 1956-os forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos hivatalos külföldi megemlékezésekről
  2. A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, 1973. május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, 1999. június 26-án létrehozott módosított jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló T/19208. törvényjavaslat nemzetközi szerződésről – Általános vita
  3. A Magyar Köztársaság és a Jemeni Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Szánában, 2004. január 18-án aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló T/19209. számú törvényjavaslat nemzetközi szerződésről – Általános vita
  4. Egyebek

 

Elnököl:

Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság alelnöke

 

Jegyzőkönyvvezetők:

Madarász Mária és Nánásiné Czapári Judit

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről:

Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke

Balla Mihály (Fidesz), a bizottság alelnöke

Élő Norbert (MSZP)

Hagyó Miklós (MSZP)

Hárs Gábor (MSZP)

Kékesi Tibor (MSZP)

Stipkovits Pál (MSZP)

Szabados Tamás (MSZP)

Dr. Gruber Attila (Fidesz)

Rockenbauer Zoltán (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Kozma József (MSZP) Élő Norbertnek (MSZP)

Kocsi László (MSZP) Kékesi Tibornak (MSZP)

Kránitz László (MSZP) Stipkovits Pálnak (MSZP)

Dr. Gedei József (MSZP) Szabados Tamásnak (MSZP)

Potápi Árpád (Fidesz) dr. Gruber Attilának (Fidesz)

Balogh László (független) Balla Mihálynak (Fidesz)

Dr. Bagó Zoltán (Fidesz) Rockenbauer Zoltánnak (Fidesz)

Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Hárs Gábornak (MSZP)

Dr. Faragó Péter (MSZP) Hagyó Miklósnak (MSZP)

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)

Meghívottak:

Bársony András politikai államtitkár (Külügyminisztérium)

Várkonyi László helyettes államtitkár (Külügyminisztérium)

Kádárné Berecz Zsuzsanna főtanácsos (Pénzügyminisztérium)

Hatyné Kádár Márta vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 26 perc.)

NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntjük államtitkár urat. Bejelentem a helyettesítéseket. Élő Norbert Kozma Józsefet, Kékesi Tibor Kocsi Lászlót, Stipkovits Pál Kránitz Lászlót, Szabados Tamás Gedei Józsefet, Gruber Attila Potápi Árpádot, Balla Mihály Balogh Lászlót, Rockenbauer Zoltán Bagó Zoltánt helyettesíti.

A napirendi javaslatot megküldtük. Fölteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Rátérünk az 1. napirendi pontunkra, elrendelem a zárt ülést.

(A bizottság 9 óra 27 perctől 10 óra 03 percig „Szolgálati titok 2009. december 31-ig" minősítésű zárt ülést tartott, melyről külön jegyzőkönyv készült.)

ELNÖK: Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, amely az 1956-os forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos külföldi megemlékezésekről szól.

Köszöntöm a napirendi pont előadóját, Várkonyi László helyettes államtitkár urat a Külügyminisztériumból.

BÁRSONY ANDRÁS politikai államtitkár (Külügyminisztérium): Elnök úr, jeleztük, hogy magam tennék eleget ennek a kellemes kötelezettségnek.

ELNÖK: Elnézést, államtitkár úr, a titkárságomon még nem jutott át a jelzés.

Rátérünk a Külügyminisztérium tájékoztatójára az 1956-os forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos külföldi megemlékezésekről. Parancsoljon, államtitkár úr!

BÁRSONY ANDRÁS politikai államtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A köztársaság kormánya 2004-ben hívta életre az '56-os emlékbizottságot méltóképpen megemlékezendő az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról. Ennek az emlékbizottságnak elnökéül Kosáry Domokos professzor urat, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét kérte föl. Az emlékbizottság titkársága szervezetileg a Miniszterelnöki Hivatalban működik Szajda Szilárd főosztályvezető irányításával. A bizottság maga döntött úgy, hogy létrehívja az emlékbizottság külügyi bizottságát, ennek megalakítására 2005-ben került sor. Társelnökei a bizottság választott, felkért tagjai közül Király Béla tábornok, illetőleg a Külügyminisztérium részéről Várkonyi László helyettes államtitkár úr. Az évforduló programjainak tartalmi vonatkozásaiért az emlékbizottság vállal felelősséget, a külföldi programok lebonyolításáért felelős a Külügyminisztérium, ezen belül is közelebbről a sajtó-, kulturális és tudományos főosztály végzi ezt a feladatot.

A mai nappal azt tudom jelenteni a bizottságnak, hogy az emlékbizottság által koordinált és szervezett programok 75 országban kerülnek lebonyolításra, illetve megrendezésre, ez azonban körülbelül 100-110 városi helyszínt jelent. 75 országot említettem. Természetesen olyan országokban, ahol nemcsak kétoldalú nagykövetségek működnek, amelyeknek elsőrendű kötelességük az ünnepségek megszervezésében való részvétel, hanem működnek olyan multilaterális képviseletek, mint ENSZ, Európa Tanács – és nem akarom sorolni végig –, ahol természetesen az ünnepségek az adott misszió profiljának megfelelően többirányúak. Ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felügyelt 18 külföldön működő magyar kulturális intézet is tevékenyen részt vesz a programok előkészítésében és megszervezésében.

A kormány 1103/2005-ös határozata 200 millió forintot hagyott jóvá a külföldi programok lebonyolítására. Ebből – én csak nagyságrendeket említek – 50 millió forintot meghaladó az az összeg, amit a NKÖM irányítása alatt álló kulturális intézetek kezelnek, 125 millió forint a Külügyminisztérium költségvetése nagyságrendileg, amely a külképviseletek által rendezendő programok költségeit jelenti, és mintegy 20 millió forint az, amit a külföldi programok egyfajta gerincét adó vándorkiállítás létrehozására és előkészítésére fordítottunk.

Amikor 125 millió forintról beszélek a Külügyminisztérium esetében, ez egy olyan nagyságrend, ami célzottan az ezzel kapcsolatos ünnepségek kiadásait jelenti. Ehhez még természetesen hozzájárul az az egyébként a szokásos módon betervezett külképviseleti költség, ami a nemzeti ünnepi fogadások és a nemzeti ünnepi programok szokásos éves költségvetését jelenti.

Az ünnepségek nagy többsége természetesen 1956. október 23-a 50. évfordulójával kapcsolatban 2006 októberére koncentrál. Van azonban néhány olyan ország, amelyben részben összekötődik a magyar kulturális évaddal. Ilyen Németország, ahol nem egyszerűen csak '56-os megemlékezések, hanem egy kulturális évad keretében tulajdonképpen ez év februárjától zajlanak olyan programok, amelyeknek szinte kivétel nélkül van 1956-ról szóló üzenete.

Ez azt jelenti, hogy ilyen országokban, mint Németország, de említhetném Olaszországot, az Egyesült Államokat, messze a magyar külképviseleti hálózat jelenlétében zajlanak ezek az események. Olyan városokban és olyan területeken is jelentős eseményekre került sor, ahol sem rezidens missziónk, sem pedig tiszteletbeli konzulunk nem működik.

Ott, ahol ezt képesek vagyunk megszervezni, az általam már említett országokban, természetesen egy lényegesen átfogóbb program kialakítására kerül sor.

Az események egyfajta gerincét természetesen a politikai megemlékezések teszik ki; másik jelentős részét a magyar kultúrának az 1956 bemutatásával összefüggő rendezvényei teszik ki. És végül, de nem utolsósorban, amint említettem, egy olyan gerinc kiállítási program, amelyet igyekszünk minden lehetséges helyszínre eljuttatni. Negyven sorozat kiállítási anyag készül el. Úgy tűnik, hogy ezek körbeutaztatása az adott területen megoldható, és természetesen ennek költségvetését is ebben terveztük. Szeretném jelezni, hogy ez a 75 ország kiterjed az öt kontinensre, ugyanakkor természetesen a szomszédos országokban az 1956-os októberi eseményekkel kapcsolatos, és annak szinte percre vagy napra pontosan történő megemlékezései jelentik az egyik nagyon fontos tételét.

Ugyanakkor a tiszteletbeli konzuli hálózatban felmerült az, és ennek magunk örömmel adtunk helyt a javaslat szintjén, hogy a kiállításokkal együtt olyan biankó tablókat is elkészítünk, amelyekhez csatlakozóan, és amelyek felhasználásával a helybeli magyarság képes lesz bemutatni az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó helyi emlékeket, azokét is, akik akkor már az adott országban vagy az adott területen éltek, illetőleg a magyar emigráció, tehát az '56 októberét követő magyar emigráció sorsát is bemutatandó.

És itt elérkeztem mondandómnak ahhoz a részéhez, amelyről azt gondolom, hogy nagyon fontos, mert a program gerincéhez kapcsolódóan a magyar missziók már az előkészítés időszakában mindenütt szorosan együttműködnek a külföldön működő magyar emigráns szervezetekkel, illetőleg magyar szervezetekkel.

Lehetővé kívánjuk tenni, hogy a magyar egyházközösségek is megfelelő módon kapcsolódjanak be ezekbe a programokba. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek olyan magyar szervezetek, amelyek ne kívánnának saját ünnepségeket is rendezni. Amennyiben ezek a rendezvények külön jelennek meg, ezekhez természetesen logisztikai és infrastrukturális segítséget is fognak nyújtani a magyar missziók ott, ahol erre lehetőség kínálkozik.

Elnök úr, nem szeretném a bizottság tagjainak türelmét igénybe venni, de természetesen – akár országok vagy városok szerint is – érdeklődés esetén képet tudok adni arról, hogy konkrétan milyen rendezvényeket tervezünk a dolog jelenlegi állása szerint.

Szeretném jelezni, hogy ennek a bizonyos kiállításnak a tartalmi összeállítása a Magyar Nemzeti Múzeum bázisán valósul meg. A múzeum koncepcióját nemcsak a múzeum vezetése tárgyalja meg, hanem annak a már általam említett '56-os emlékbizottságnak a történelmi albizottsága hagyja jóvá, amelyet Glatz Ferenc akadémikus vezet.

Ennyit szerettem volna röviden elmondani és bemutatni az általános elképzeléseket. Még egyszer mondom, ha konkrét országokat vagy konkrét programokat illető kérdések vannak, itt van valamennyi javaslat, természetesen nagyon szívesen adok erről is tájékoztatást.

 

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Lenne néhány kérdésem. Alelnök úr!

(Az ülés vezetését Balla Mihály, a bizottság alelnöke veszi át.)

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Mikor mennek ki a 23-ai magyarországi megemlékezésekre a meghívók, és ki fogja azokat aláírni? Örülnék annak, hogyha azoknak az országoknak, ahol nagy számban élnek magyar menekültek, az ünnepségeiről egy rövid tájékoztatást tudna adni nekünk, államtitkár úr: Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Svájc - mondjuk ezt a négy országot emelném ki.

Érdekelne, hogy tekintettel arra, hogy további két nagyon fontos évforduló is kapcsolódik az idei esztendőhöz, a Bartók-évforduló, illetőleg a nándorfehérvári diadal évfordulója, ezzel kapcsolatban van-e valami szinergia, van-e valamilyen összhang-teremtési szándék a kormányzat részéről?

Még két rövid kérdésem lenne. Milyen formában vonják be a nyugati magyar emigrációt, és milyen formában vonják be a nyugati magyar egyházakat vagy a történelmi egyházakat úgy általában a megemlékezésekbe? És tervez-e rendezvényeket a Külügyminisztérium a szomszédos országokban a határon túli magyarok által lakott területeken? Tudvalevőleg az 1956-os forradalomnak nagyon komoly hatása volt a szomszédos országokban élő magyarok körét illetően.

(Az ülés vezetését Németh Zsolt, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: Vannak-e további kérdések? (Nincs ilyen jelzés.)

Államtitkár úr!

BÁRSONY ANDRÁS politikai államtitkár (Külügyminisztérium): Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy a meghívók kiküldése természetesen a diplomáciai csatornákon fog megtörténni, a meghívottak listájáért azonban a Külügyminisztérium tartalmilag nem felel.

A kormánynak van egy e tárgyban, határozat formájában elfogadott javaslata. A kormány az emlékbizottság elnökével, az emlékbizottsággal, illetőleg a köztársasági elnök úrral egyeztet ebben a kérdésben. A tervek szerint hárman fogják aláírni a meghívókat, a köztársasági elnök úr, a miniszterelnök úr és az emlékbizottság elnöke, Kosáry Domokos akadémikus. És akkor fognak kimenni, ha a két közjogi méltóság, illetőleg az emlékbizottság elnöke a listát véglegesítik.

Ami a Bartók-emlékünnepséget illeti, természetesen a programok között található néhány olyan, amely a zenei programokban – Bartók zenéje éppen a Bartók-emlékév alapján – kiemelkedő szerepet kap, azonban sem az emlékbizottság, sem pedig a Külügyminisztérium számára a Bartók-emlékévvel kapcsolatos rendezvénysorozat nem jelent meg ilyen közvetlen feladatként, ezért én erről nem tudok részletes tájékoztatást adni.

Azt gondolom, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – mely a Bartók-emlékév gazdája – képviselőjét kell ebben az ügyben megszólítani.

Már utaltam arra, hogy a nyugati emigráció szervezeteivel és a nyugati egyházakkal a mi feladatunk ezen ünnepségsorozat lebonyolításának előkészítése. Én a Külügyminisztérium részéről a hazai programokról nem tudok önöknek számot adni, nem a mi feladatunk. Tehát a tekintetben, hogy a magyarországi ünnepségsorozat milyen elemekből tevődik össze, én azt javasolom a tisztelt bizottságnak, közvetlenül keressék meg az emlékbizottságot, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatal titkárságát, és biztos vagyok benne, hogy megfelelő érdeklődés esetén ők erről részletes tájékoztatást adnak, még egyszer mondom: a magyarországi eseménysorozatokról. A Külügyminisztériumnak ebben annyi feladata lesz – és ez természetszerű –, hogy a központi ünnepségsorozattal kapcsolatos állami protokolláris, illetve protokolláris feladatokat a Külügyminisztérium illetékes szervei együtt az Elnöki Hivatallal fogják végezni, de ez nem jelenti a hazai emlékprogram tartalmi kérdéseiben való illetőségünket.

Azt jeleztem, hogy a rendezvénysorozat számtalan olyan rendezvényt tartalmaz, amely Nyugaton létező magyar szervezetekkel együttes program. Amennyiben ez része a központi programsorozatoknak, természetesen ebben a költségvetési keretben benne van. Amennyiben egyes szervezetek ezen túl – és remélem, hogy nem ezzel rivalizálva – programokat kívánnak szervezni, mi a magunk részéről segíteni tudjuk, ennek költségei azonban túl a logisztikai és infrastrukturális segítségen, nem szerepelnek a mi költségvetésünkben.

Amerikai Egyesült Államok. Van egy olyan programcsomag, amely Boston-Chicago-Houston-Cleveland és Los Angeles városokban kerül lebonyolításra, ez körülbelül 80 ezer eurós költséggel fog lezajlani. Ez tulajdonképpen az erre kiküldendő magyar művészek költségeit, illetőleg a helyi lebonyolítást jelenti. New York és Washington városokra van már egy konkrét elképzelés: Eötvös Péter műveire koreografált balett; Dés László „Akasztottak" című darabjának előadása; Ránky- és Klukon-koncert; Szakcsi Lakatos Béla és Lukács Miklós jazzestje; Sebestyén Márta, a Muzsikás és a Bartók Quartet műsora, illetőleg egy fotókiállítás. Ezenkívül van még számtalan további elképzelés. Washingtonban Kurtág György, a Takács Quartet; a National Symphony Orchestra felkérése, hogy egyik koncertjét 1956. emlékének dedikálja. Ugyanez vonatkozik Cleveland esetében a Cleveland Symphony Orchestra tekintetében. Houstonban Magyar hét, Szimpózium a Baker Centerben, közös program a Contemporary Arts Museum-mal. Bostonban a Boston Symphony Orchestra koncertje.

További amerikai, a Los Angeles-i főkonzulátus által gesztorált rendezvény „A temetetlen halott" című, Nagy Imréről készült film bemutatása, és ezt nem fogom külön mondani, de szinte mindenütt jelen van. Nancy Brinker volt budapesti nagykövet gyűjteményéből is lesz bemutató. Denverben koncert és szimpózium, San Franciscóban filmbemutató, Seattle-ben is az ottani tiszteletbeli konzul szervezésében hasonló programok. New Yorkban a főkonzulátus által a Carnegie Hallban egy magyar előadóművészek által összeállított program, emlékműsor a legnagyobb New York-i katolikus székesegyházban, a St. Patrik székesegyházban. Kértük a város vezetését, hogy a főkonzulátus előtti utcaszakasz ez alkalomból vehesse fel a Nagy Imre utca nevet. A New York Philharmonic Orchestra emlékkoncertet fog adni magyar művekből és egy, az 50. évfordulóra komponált kortárs magyar zenemű bemutatóját, végül, de nem utolsósorban az ENSZ-ben is sor kerül kiállításra és megemlékezésre. Nem említettem külön sehol az ünnepi fogadásokat, illetve a hivatalos fogadás keretében történő megemlékezéseket.

Ami Ausztráliát illeti: Canberrában a Federation Square – ez az ausztrál főváros központi tere – fog otthont adni egy fesztiválnak. Egyetemi előadások, kiállítások, könyvbemutatók lesznek, és a körzetileg Canberrához tartozó Melbourne-ben emlékműállítás lesz. Sydneyben lesz tulajdonképpen az országos megemlékezés a nagykövetséggel, és a sydneyi főkonzulátus szervezi a melbourne-i magyar központban a magyar szervezetekkel együtt a központi ünnepséget.

Ausztriában reprezentatív kiállításnak fog otthont adni Bécs város múzeuma. A levéltárban külön emlékkiállítás nyílik, magyar filmhét lesz, magyar klasszikus zenei koncert lesz magyar zenekar részvételével. Tudományos rendezvények és kétnyelvű emlékkötet, ez az, amit a nagykövetségünk gesztorál, az állandó ENSZ-képviselet pedig az ENSZ-központban fotókiállítást fog lebonyolítani.

Svájc esetében Bernben szimfonikus hangversenyre kerül sor, „56-os fotókiállítást tervezünk irodalmi műsorral Lausanne-ban, a Cantemus kórus lép fel nyíregyházáról ugyancsak Lausanne-ban. Emlékhangversenyre kerül sor Locarnoban és Bellinzonában. A baseli fogyasztási vásár helyszínén fotókiállítás nyílik, tudományos szimpóziumra kerül sor, és hálaadó hangversenyek lesznek Zürichben és Genfben.

Ami a szomszédos országokat illeti: természetesen azok is helyt adnak rendezvényeknek. Szlovákiában a pozsonyi nagykövetségünk szervezésében a somorjai fórum intézet és az 56-os intézet kutatási eredményeiről lesz egy konferencia. Ennek az eredményét ünnepi kiadványban is megörökítik. A dokumentumokból, amelyek 1956-ra vonatkoznak, szintén ünnepi kiállítás lesz. Központi ünnepség lesz a Selye János Egyetemen, középiskolás történelmi versenyt fogunk meghirdetni, szeminárium lesz szlovák értelmiségieknek, és továbbképzést tartunk egy speciális tematikával a felvidéki történelemtanároknak, és természetesen bemutatjuk „A temetetlen halott" című filmet és a központi kiállítást Kassán is.

Szlovéniában szintén tanulmányi versenyt hirdetünk meg a Mura-vidéki iskolákban, megemlékezés lesz a szlovén parlamentben, ünnepi hangverseny a Szlovén Filharmónia dísztermében. Ünnepi filmvetítés „A temetetlen halott" esetében a szlovén televízióban. Ljubljanában, Mariborban, Lendván egyetemi előadások lesznek magyar, meghívott eladókkal. A nagykövetségen egy kiállítást fogunk rendezni.

A nagykövetségen egy kiállítást fogunk rendezni.

Emlékérmet adunk át befogadó családoknak. Határ menti üzletember-találkozókat szeretnénk az ünnepségsorozat részeként megszervezni, és természetesen a kiadványok, illetve a mozgó kiállítás ebben az országban is meg fog jelenni.

Ami Romániát illeti, megjelentetünk egy, az '56-os események romániai hatásairól egy tanulmánykötetet. Fogadás lesz az egykor meghurcoltatást elszenvedő személyek tiszteletére, és emlékérmeket adunk át. Magyar filmhét lesz, ünnepi koncert lesz a Magyar Kulturális Intézetben. Nemzetközi fórum lesz a forradalom térségbeli hatásairól; ökumenikus istentisztelet, '56-os fotókiállítás szerepel a bukaresti központi programokban.

Kolozsvárott gyakorlatilag egy – az atrocitások által érintettek, nevezetesen a romániai retorziók által érintettek felkutatása után –, a kutatási eredményekről szóló kötet megjelentetése, és ez alkalomból emlékplakettek adományozása és természetesen ünnepi fogadás tervezett.

Terveink szerint a csíkszeredai főkonzulátus előtti tér „A magyar forradalom tere" elnevezést kapná meg, és szeretnénk egy emlékművet avatni magán a téren is.

Elnök úr, azt hiszem, hogy valamennyi kérdésre próbáltam választ adni. Várkonyi államtitkár úr!

VÁRKONYI LÁSZLÓ helyettes államtitkár (Külügyminisztérium): Elnök úr, ha megengedi, két-három nagyon rövid mondatot szeretnék mondani.

Az egyik az, hogy az államtitkár úr egy hatalmas Excel-táblázatból dolgozott, ami a nagykövetségek által tervezett programokat és az emlékbizottság által már jóváhagyott programokat tartalmazza.

De van még egy Excel-táblázat, amely kifejezetten a kulturális intézetek programjait foglalja magába, amelyet az emlékbizottság már ugyancsak jóváhagyott. Ez láthatóan egy sűrű program, de még ennél is sűrűbb lesz, mert a kulturális intézetek a nagykövetségekkel összhangban még további programokat terveznek.

A másik kiegészítésem azzal kapcsolatos, hogy természetesen a fogadó országok is terveznek megemlékezéseket, és noha mi eléggé jól állunk a tervezésben és az előkészületi munkálatokban, ez nem várható el a brit parlamenttől, az amerikai szenátustól és a kanadaiaktól, az ausztráloktól és így tovább, hogy már most, februárban az októberi programjaikat tervezzék, de benne van a tudatukban, hogy ilyenek lesznek.

Itt már elhangzott Szlovénia, és tudjuk, hogy Londonban, a Westminsterben is hasonló rendezvényre készülnek, Kanadában is, és várhatóan a szenátusban is valami történni fog, és még ki tudja, hogy hol másutt.

Itt szeretném azt elmondani, hogy a Kosáry professzor úr vezette emlékbizottságnak az a direktívája, hogy a rendezvények súlypontja Magyarországon legyen, következésképpen a magyar állami vezetők ne szaladgáljanak keresztül-kasul a világban, és vegyenek részt minden rendezvényen, hanem inkább idehívjuk az állam- és kormányfőket a budapesti megemlékezésre.

Ennek ellenére a fent említett parlamenti megemlékezések várhatóan nem fognak tudni lezajlani magyar vezetői részvétel nélkül. És ezt éppen a hely szelleme mondatja velem, hogy a majdani külügyi bizottságra várhatóan speciális feladatok fognak hárulni, hogy képviselje a Magyar Országgyűlést ezeken a rendezvényeken. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Rockenbauer képviselő úr!

ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a magam részéről is ezt az egyébként részletes beszámolót, amiben egy kicsit el is vesztünk, azért ezt el kell mondanom.

Én a magam részéről valamennyire ismerem az amerikai előkészületeket, és sok tekintetben – bár nem ismervén a többi országban dolgozó diplomaták hozzáállását – azt gondolom, hogy az amerikai próbálkozások jó vágányon haladnak. Nevezetesen, tulajdonképpen túl azon, hogy Magyarország rendezvényeket generál, finanszíroz és lényegében saját magunk számára ünnepséget szervezünk, ennél én sokkal fontosabbnak tartom azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek arról szólnak, hogy különböző kinti programok kapcsán, amik a fogadó ország intézményeiben maguknak a fogadó országban élő állampolgároknak, illetve az ott lévő turistáknak szólnak, igazából fontos dolog az, hogy mondjuk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kiutazik valahová, és tart egy koncertet, de sokkal fontosabb dolog szerintem az, hogyha mondjuk a Boston Symphony Orchestra az éves rendes programja szerint tart egy koncertet, amit az '56-os forradalomnak dedikál. És így tovább, az összes többi intézmény, ha már az évekkel korábban betervezett, és adott esetben nem is szükségszerűen szorosan kapcsolódóan a programjában az 1956-os eseményekhez, akár a Bartók-évfordulós rendezvényeit össze tudja kapcsolni ezzel a rendezvénysorozattal, és a programfüzeteiben esetleg valamilyen rövidebb megemlékezéssel, fotókiállítással segítve ezt, be tudja kapcsolni a saját rendezvényét, szerintem ez az igazi diplomáciai feladat.

E tekintetben minél hatásosabbnak kell lenni, és így minél szélesebb területen bekapcsolni a külföldi intézményeket. Csak ennyit szerettem volna hozzátenni.

ELNÖK: Államtitkár úr!

BÁRSONY ANDRÁS politikai államtitkár (Külügyminisztérium): Csak annyit tennék hozzá, hogy mélységesen egyetértek Rockenbauer képviselő úr álláspontjával.

Magam is jeleztem, hogy ezek a dedikált koncertek, amelyek elsősorban persze az amerikai hagyományokban rejlenek, mindenütt előkészítés alatt állnak. A helyettes államtitkár úrnak igaza van, mert én azokba a rendezvényekbe már nem is mertem belemenni, amelyek egy-egy kulturális intézet gerincprogramjait jelentik. Ezekben bőségesen szerepelnek ilyen típusú programok.

New York esetében, csak hogy a hangos gondolkodással is megismertessem a bizottságot, amely az emlékbizottság albizottságában folyt, például van egy elképzelés, amelynek a végleges eredményéről ma még nem tudunk beszámolni, hogy tudniillik a Time Square-on ez alatt az időszak alatt az 1956-os forradalom talán egyik legjellemzőbb momentumát szimbolizáló fénykép és egy kétnyelvű felirat hosszan ott legyen, hogy New York város polgárait és az arra járó más amerikaiakat és turistákat is megragadja, egy ilyet tervezünk.

Ilyen elképzelés természetesen, pontosan a dologi és egyéb technikai vonzatai miatt, számos merült fel. Ezek egy részét reálisnak tartjuk és megpróbáljuk megoldani, pontosan annak érdekében, hogy, bocsánatot kérek a rossz kifejezésért, ne egyfajta belterjesség uralja ezt az ünnepségsorozatot, hanem valóban Magyarországról szóljon, ha úgy tetszik, a lehető legnagyobb mértékben a közbeszéd a befogadó országban.

ELNÖK: Néhány megjegyzést engedjen meg, államtitkár úr! Az ötvenedik évforduló, úgy látom, hogy nyilvánvalóan egy vissza nem térő alkalom arra, hogy Magyarország a XXI. században megmutassa önmagát a világnak.

És egy vissza nem térő alkalom, hogy a forradalom túlélői, a forradalom harcosai úgy emlékezhessenek, hogy ez gyakorlatilag még az ő részvételükkel történik.

Ilyen értelemben azt hiszem, nagyon fontos, hogy világos koncepcióval, világos üzenetekkel és világos szervezeti struktúrával készüljünk föl. Én úgy érzékelem, hogy fontos felgyorsítani az előkészületeket, ugyanis nem lehet az utolsó pillanatban adott esetben államfőket, kormányfőket meginvitálni, de szobrokat és emlékműveket se lehet avatni az utolsó pillanatban.

Úgy vélem, hogy az a 200 millió forint, ami a külföldi megemlékezések támogatására rendelkezésre áll, egy meglehetősen szerény keret, ha belegondolunk abba, hogy egy emlékmű felállítása adott esetben milyen költségvonzatokkal járhat. A szervezeti felépítés szempontjából pedig én fontosnak tartom leszögezni, hogy ha netán lennének olyanok a minisztériumban, akik a magyar emigrációnak vagy a magyar történelmi egyházaknak partnerként történő bevonását az előkészületekbe nem tartanák fontosnak, vagy adott esetben a határon túli magyarok legitim szervezeteinek a bevonását nem tartanák fontosnak a legmagasabb szintén, én kérném államtitkár urat, hogy utasítsa vissza ezeket a nézeteket és ezeket a véleményeket. Ha egy ilyen méltatlan és elavult hozzáállást kellene tapasztalnunk, akkor azt hiszem, hogy az mindenféleképpen kegyeletsértésnek lenne tekinthető.

Ha viszont megtörténnek a megfelelő előkészületek – én is nagyon fontosnak tartom, amit Rockenbauer Zoltán képviselő úr elmondott –, tehát ha sikerül rákapcsolódnunk az egyébként már zajló, illetőleg külföldi rangos intézmények által megkezdett kezdeményezésekre, akkor azt gondolom, hogy benne van az esélye annak, hogy ez a megemlékezés Magyarország számára egy egyedülálló sikert jelenthessen.

Van-e további vélemény? (Jelzésre:) Szabados, majd Balla képviselő úr!

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy nagyon impozáns felsorolásnak, egy impozáns programnak a fültanúi voltunk itt, s úgy gondolom, hogy amit elnök úr is elmondott – olyan enyhén fogalmazott, hogy az már dicséretnek számít –, abból is kitűnik az, hogy a Külügyminisztérium, illetve a magyar kormány az '56-os ünnepségek szervezésében nagyon is jól áll. Nagyon megnyugtató, hogy olyan férfiú fémjelzi ezt az egész programot, mint Kosáry Domokos. Az emlékbizottság a felsoroltak szerint nagyon jó munkát végzett. Magam is azt szerettem volna mondani, amit Rockenbauer Zoltán, hogy külön üdvözlendő az a dolog, hogy a magyar diplomácia kvázi érdekeltté tette a helyieket. Nekem is fontosabb vagy legalább annyira fontos, hogy az ottani művészeti élet és az ottani politikai élet mondjuk Amerikában, Ausztráliban vagy más országokban magukévá teszik ezt a programot. Ez egy nagyon gazdag program, és lehet, hogy a 200 millió kevés, de ha ez a gazdag program megvalósul, akkor ez a magyar '56-nak méltó emléket állít. Van ennek egy másik hozadéka is, ami benne van ebben, és jó üzenet a magyar kultúrának, és a mai magyar demokráciának is hírverése lehet ez jó értelemben vetten.

Én azokat a feltételezéseket, amiket elnök úr mondott, hogy ha lenne olyan a Külügyminisztériumban, akik ádázul elleneznék ezeket a dolgokat, és a magyar történelmi egyházakkal, a magyar emigrációval és a határon túli magyarok legitim szervezetivel fanyalognának felvenni a kapcsolatokat, ezeket a fantázia birodalmába utalom. Úgy gondolom, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában nincs olyan köztisztviselő – vagy ha van ilyen, akkor valóban igaza van elnök úrnak, hogy alkalmatlan rá –, aki ennek ellentmondana. Ha van olyan dolog, amiben az ellenzék és a kormánypárt, a mindenkori ellenzék és a mindenkori kormánypárt, minden magyar egyetértett, az ez, hogy a magyar '56-nak az 50. évfordulóját méltóképpen világszerte meg kell ünnepelni, emlékeztetni a világot arra, felhívni a világ figyelmét arra, hogy akkor, abban a tizenvalahány napban Magyarország valóban a világ közvéleményének az élvonalában volt, tehát Magyarország az akkori világ központja volt, és egy olyan változást generált, amely máig ható tanulságokkal járt.

Nagyon megnyugodtam, amikor ezt a felsorolást hallottam. Örülök, hogy a szervezést ilyen gondosan elvégezték vagy elvégzik az arra hivatottak, és valamennyiünk lelki épülésére és örömére fogjuk az 50. évfordulót megünnepelni itt Magyarországon és szerte a világon, abban a 75 országban, amit államtitkár úr is említett, abban a százvalahány városban a magyar közösségekkel együttműködve. Köszönöm.

ELNÖK: Balla képviselő úr!

BALLA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek, csak egy javaslatom lenne. Ahogy államtitkár urat hallottam, bennem közben felvetődött egy helyi dolog is. A mi térségünkben nagyon komoly kultusza vagy nagyon komoly hagyománya van a Mindszenty-ünnepségeknek, és ez a mai napig is még egy félcivil szerveződésben működő ünnepségsorozat Rétságon és Felsőpetényben. Én csak egy ajánlatot szerettem volna tenni, hogy kérnénk az emlékbizottság segítségét vagy nagyobb segítségét ezekhez a rendezvényekhez. Köszönöm.

ELNÖK: Élő képviselő úr!

ÉLŐ NORBERT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én is nagyon örülök ennek a felsorolásnak, mert ez azt jelenti, hogy tényleg előkészültünk. Most már látjuk konkrétan is, tehát én úgy gondolom, hogy ebben semmi hiba nem várható. Annyit mondanék, hogy amikor a Magyar-Angol Baráti Társaság tagjaként voltunk kint Fodor Gábor elnök úrral, és az angol parlament tagjaival találkoztunk, ők készülnek saját maguk is, sőt Angliában egyes kisebb városokban nagyon nagy megemlékezések lesznek, amit parlamenti képviselők fognak moderálni. Az egyik fiatal parlamenti képviselőnek – aki '56-hoz elég távol áll – magyar a felesége, ezért ő is nagyon aktívan részt vesz '56. megünneplésének előkészítésében. Másrészt pedig a nagykövet úr elég sok mindent elmondott azokból, amik most itt nem nagyon hangzottak el, hogy mi fog történni. Úgy gondolom, ha minden úgy van, ahogy Angliában, tehát mind az angol részről, mind a magyar részről való hozzáállás ilyen, akkor ezek nagyon szépen meg fognak valósulni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Államtitkár úr!

BÁRSONY ANDRÁS politikai államtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy természetesen nem tértem ki az ünnepségsorozat minden egyes elemére, de konkrétan szó van arról, hogy amikor koszorúzások és megemlékezések vannak, ez érinti Mindszenty bíboros emlékét is, többek között például Sydneyben, ahol a székesegyházban a bíboros emlékét megörökítő szobor van. Vannak tehát olyan helyszínek, nem olvastam fel mindegyiket. Természetesen Mindszenty bíboros emléke elidegeníthetetlen része 1956-nak, és ott, ahol erre vonatkozóan komoly helyi vonatkozások vannak, mindenütt szerepel, mint ahogy a forradalom számtalan jelentős személyisége esetében ez így van.

Ami a határon túli magyar szervezetek és a történelmi egyházak kérdését illeti, még egyszer mondom: a magyarországi ünnepségsorozat és a magyarországi rendezvény programja nem tartozik a Külügyminisztérium által kezelt dolgokba.

Tehát azt gondolom, ha véletlenül valaki azt mondta volna, hogy a magyarországi rendezvényekkel kapcsolatban a Külügyminisztériumban bármilyen álláspont megfogalmazódott, akkor ne hallgassanak ilyen rossz tanácsadóra, mert nem volt ilyen. Ez az egyik megjegyzésem.

A másik, ha úgy értendő a dolog, hogy az adott országokban, tehát ebben a 75 országban működő magyar történelmi egyházak szerepét valaki megkérdőjelezte volna, rossz a forrás, elnök úr. Ilyen nem történt.

Amit azonban szeretnénk elkerülni, és ezt nagyon hangsúlyozottan mondom, azt gondolom, hogy akik itt ülnek, mindannyian tudják, ha nem csukják be a szemüket, hogy az elmúlt 50 év többek között azzal is telt el, hogy a mindenkori magyar külügyi vezetés – de elsősorban az elmúlt 16 évben – szembenézett azzal a problémával, hogy az emigrációban élő magyar szervezetek, esetenként egyházi vagy egyházi indíttatású alapítványok egymással nem éppen mindig a legjobb és legbarátibb viszonyt ápolják. És akkor azt gondolom, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy ez egy eufemisztikus megközelítés volt.

Amit mi szeretnénk elkerülni, az pontosan az, amit Szabados Tamás képviselő úr mondott, hogy az 1956-os emlékünnepség-sorozat 2006-ban arról szóljon, ami 1956 valódi tartalma, amiben nem voltak jelen ezek a feszültségek. Amit mi szeretnénk elkerülni, de erre semmilyen lépést nem teszünk – pusztán olyan programokat és olyan lehetőségeket akarunk kínálni az ott működő szervezeteknek, hogy ezek a programok arra adjanak lehetőséget, hogy mindenki békében, méltóságteljesen emlékezhessen meg 1956-ról, és még csak a lehetősége se merüljön föl, hogy az 1956-os ünnepségsorozat valamifajta rivalizálás által beárnyékolható legyen.

De ez egy szándék, amelyet kizárólag pozitív eszközökkel tudunk előmozdítani, természetesen senkit semmilyen más formában nem tudunk befolyásolni. Ezért én azt kérném, hogy ha felvetődik annak a kérdése, amit az elnök úr fogalmazott meg, akkor tiszta és hiteles forrásból tájékozódjon. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nem teljesen értem, államtitkár úr, hogy mit csináltak az elmúlt 50 évben nagyon hangsúlyosan, a nyugati emigrációs egyházak hogyan veszekedtek - nem tudom pontosan, mire gondol.

A sikernek nagyon fontos előfeltétele az, államtitkár úr, hogy ebben a megemlékezésben partnerként kell az emigrációs szervezeteket, a történelmi egyházakat és a határon túli magyarokat kezelnünk. És hogy ha ezt a nézetet sikerül győzelemre vinni a külügyminisztériumi felkészülésben, akkor előrébb vagyunk.

Én úgy vélem, hogy azért a kiállítás tervén túlmenően alapvetően mind a szerkezetben, mind pedig a koncepcióban fontosak a további erőfeszítések. És különösen fontosnak tartjuk, hogy ezeknek a szervezési munkálatoknak a felgyorsítása – magyarországi központi rendezvény, meghívók kiküldése satöbbi – történjen meg, mert félő, hogy ki fogunk szaladni az időből. Az anyagiakat pedig, azt hiszem, már a korábbiakban sikerült körbejárnunk.

Ha nincsen több megjegyzés, akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk. Köszönjük szépen a megjelenésüket.

Áttérünk a következő, harmadik napirendi pontra - elrendelem a zárt ülést.

(A bizottság 10 óra 55 perctől 11 óra 18 percig „Szigorúan titkos 2016. december 31-ig" minősítésű zárt ülést tartott, amelyről külön jegyzőkönyv készült.)

 

ELNÖK: Rátérünk a következő napirendi pontra. Szeretném jelezni, hogy hétfő délben újabb nemzetközi szerződések fognak elénk kerülni, tehát hétfő délben is tartunk bizottsági ülést, be lehet írni a naptárba.

Most pedig a negyedik napirendi pontunk a vámeljárások kérdése. Köszöntöm Kádárné Berecz Zsuzsanna főtanácsos asszonyt a Pénzügyminisztériumból.

Induljunk ki abból, hogy áttekintettünk mindent. Szükség van-e valamilyen rövid szóbeli kiegészítésre? Tessék parancsolni!

KÁDÁRNÉ BERECZ ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. A magunk részéről kiegészítést nem kívánunk tenni.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A vámeljárásokról, a kiotói nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük szépen.

KÁDÁRNÉ BERECZ ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szép napot önnek, viszontlátásra!

Az 5. napirendi pontunk Jemen, beruházásvédelem. Köszöntöm Hatyné Kádár Márta vezető tanácsos asszonyt a PM-ből. Látta az eljárást. Tessék parancsolni! Van-e kiegészítés?

HATYNÉ KÁDÁR MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Kérem a bizottság támogatását.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük szépen. Önnek is szép napot kívánunk. Viszontlátásra.

Más egyebem nekem nincsen. Hétfőn is lesz ülésünk. Van-e valakinek bármi egyebe, tisztelt képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsen, az ülést berekesztem. Viszontlátásra.

(A nyílt ülés befejezésének időpontja: 11 óra 21 perc.)

   

Németh Zsolt

a bizottság elnöke

 

Tartalomjegyzék

Elnöki bevezető *

A napirend elfogadása *

A Külügyminisztérium képviselőjének tájékoztatója az 1956-os forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos hivatalos külföldi megemlékezésekről *

Bársony András tájékoztatója *

Kérdések, válaszok, reflexiók *

A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló T/19208. számú törvényjavaslat általános vitája *

A Magyar Köztársaság és a Jemeni Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló T/19209. számú törvényjavaslat általános vitája *

Elnöki zárszó *