KTVB/08/2006.

KTVB/183/2002-2006.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának

2006. március 30-án, csütörtökön 9 órakor

az Országház 64. számú üléstermében

megtartott üléséről

Napirendi javaslat:

 

  1. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Polt Péter legfőbb ügyész meghallgatása a Legfőbb Ügyészségnek a közérdek sérelme miatti perindítása kapcsán; az Altus Rt. és a Közlöny- és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elnököl:

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegyzőkönyvvezetők:

Madarász Mária és Nánásiné Czapári Judit

 

Az ülés résztvevői

 

 

A bizottság részéről:

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke

Arnóth Sándor (Fidesz)

Babák Mihály (Fidesz)

Dr. Horváth János (Fidesz)

Mádi László (Fidesz)

Szijjártó Péter (Fidesz)

Tóth András (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

 

Dr. Hargitai János (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz)

Tállai András (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz)

Sisák Imre (MDF) Arnóth Sándornak (Fidesz)

Babák Mihály (Fidesz) megérkezéséig Domokos Lászlónak (Fidesz)

Arnóth Sándor (Fidesz) megérkezéséig Mádi Lászlónak (Fidesz)

Lenártek András (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz)

 

Meghívottak:

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész

Molnár Albert pénzügyminisztériumi államtitkár

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc.)

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim! Tisztelettel köszöntök mindenkit. A bizottság ülését megnyitom. Ismertetném, hogy miért is került sor ennek a mai bizottsági ülésnek az összehívására. Mint ahogy az talán már a sajtóból az önök számára ismert, Szijjártó Péter úr, a bizottságunk tagja megkereséssel élt felém. Ebben a megkeresésben a következőről tájékoztatott. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) országgyűlési határozat 68. § (3) bekezdése alapján kezdeményezi, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság tartson meghallgatást a következő ügyben. Javasolja a képviselő úr Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, valamint Polt Péter legfőbb ügyész úr meghallgatását a Legfőbb Ügyészségnek a közérdek sérelme miatti perindítása kapcsán; az Altus Rt. és a Közlöny- és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében, hogy egy ilyen bizottsági ülés és meghallgatás történjen meg. A képviselő úr csatolta a bizottság több mint egyharmadának az aláírását a kezdeményezéshez, amely a Házszabály 67. § (3) bekezdése alapján a kezdeményezéshez elegendő. Ez alapján tehát nekem össze kellett hívnom a bizottság mai ülését, és ezt - amint látják - megtettem. (Arnóth Sándor megérkezik az ülésre.)

A bizottsági ülés összehívásakor levelet küldtem a két érintettnek, a miniszterelnök úrnak és a legfőbb ügyész úrnak. Köszöntöm a legfőbb ügyész urat a bizottságunk ülésén. A miniszterelnök úrtól kaptam egy levelet. Kérdezem, hogy ezt kiosztottuk-e a bizottság tagjainak. (Közbeszólás: Nem.) E-mailen kapták meg a levelet? (Jelzésre:) Inkább elmondom, biztos, ami biztos.

Az általam elküldött levél: "Tisztelt Miniszterelnök Úr! A költségvetési és pénzügyi bizottság tagjai a Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján kezdeményezték, hogy a bizottság rendkívüli ülésen hallgassa meg önt és Polt Péter legfőbb ügyész urat a Legfőbb Ügyészségnek a közérdek sérelme miatti perindítása kapcsán; az Altus Rt. és a Közlöny- és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében." A megkeresés alapján meghívtam a miniszterelnök urat. Erre a miniszterelnök úr egy levelet küldött nekem, amelyben arról tájékoztat, hogy a meghívót megkapta, köszöni. Tájékoztat arról is, hogy a meghallgatást alkotmányos kötelezettségének tekinti, és egy előre egyeztetett időpontban a bizottsági ülésen, a meghallgatáson hajlandó megjelenni, most nem. A miniszterelnök úrnak erre küldtem egy válaszlevelet, amelyben kértem, hogy amennyiben lehetősége van, jelenjen meg továbbra is a bizottság ülésén. A miniszterelnök úr hivatalos naptárában - mely szerepel egyébként a miniszterelnök úr honlapján - a mai napra 14 órától lenne a miniszterelnök úrnak hivatalos programja, amelyben felkeresi a XVI. kerületi önkormányzat szakrendelőjét.

10

11/MM (Elnök)

Én úgy gondoltam tehát, hogy délelőtt ráér a miniszterelnök úr. Sajnáljuk, hogy nem jött el. Tehát ez alapján jöttünk ma össze.

Nyilván először szavaznunk kell arról, hogy a bizottság elfogadja-e a meghívóban kiküldött napirendi javaslatot. Ezt teszem fel tehát szavazásra. A napirendi javaslat: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Polt Péter legfőbb ügyész meghallgatása a Legfőbb Ügyészségnek a közérdek sérelme miatti perindítása kapcsán; az Altus Rt. és a Közlöny- és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében. A csatolt irományokat ismertettem a bizottság tagjai számára.

Kérdezem tehát, ki az, aki a napirendi javaslatunkat elfogadja és támogatja. Kérem, hogy kézfelemeléssel jelezzék a bizottság tagjai! (Szavazás. -13) Ez tizenhárom igen szavazat. Ki tartózkodott? (Nincs ilyen jelzés.) Nemmel szavazott? (Nincs ilyen jelzés.) Nem volt ilyen.

Akkor tehát meg kell állapítanom, hogy a bizottság nem határozatképes. Tekintettel arra, hogy bizottságunk létszáma 28 fő, ebből nyilván mindenki kiszámolhatta, hogy a bizottsági ülés nem volt határozatképes ebben a formában.

Ezzel az ülésnek ezt a hivatalos részét be is zárnám. Szijjártó Péter úr, parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Bár az jól látszik, hogy a kormánypárti képviselők elszabotálták a mai bizottsági ülést, így az valóban nem tud határozatképes lenni, azonban az ügyrendünk és a Házszabály rendelkezik arról, hogy amennyiben a bizottság tagjainak elegendő hányada megjelenik, úgy a bizottság tanácskozóképes, és ezáltal ülést tarthat.

Mivel a mai napon szavazásra valószínűleg úgysem került volna sor, és a jelenlévő képviselők létszáma a helyettesítésekkel együtt 13 fő, ez elegendő az ügyrendünk és a Házszabály szerint arra, hogy tanácskozóképes ülést tartsunk, és a legfőbb ügyész úrnak kérdéseket tehessünk fel. Ezért én arra kérem az elnök urat, hogy állapítsa meg az ülés tanácskozóképességét, és folytassuk az ülést, mint tanácskozóképes ülést. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Valóban, a Házszabály erre lehetőséget ad. Tehát a bizottság, tekintettel arra, hogy 13 szavazatot adott le a napirendi javaslat elfogadásakor, tanácskozási képességgel rendelkezik. Ez alapján én akkor a bizottsági ülésnek ezt a tanácskozási szakaszát meg is nyitnám.

Mindenekelőtt akkor megadnám a szót Szijjártó Péter úrnak, aki kezdeményezte ezt a mai ülést. Képviselő úr, parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Először is kérem, engedje meg, hogy a bizottság tagjai nevében megköszönjem, hogy elfogadta azt a meghívást, amit az elnök úr küldött önnek. Köszönjük, hogy eleget tett az alkotmány és a Házszabály által előírt kritériumoknak, ellentétben a Magyar Köztársaság miniszterelnökével, akinek kötelessége lett volna a mai napon itt, a vizsgálóbizottság előtt meghallgatáson megjelenni.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2006. március 23-ai határozata kapcsán a legfőbb ügyész úr küldött Deutsch-Für Tamásnak egy határozatot, amely határozatban foglalkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége által még az 1990-es években megkezdett tranzakció egy végeredményével.

1994. május 26-án köttetett egy lízingszerződés a Miniszterelnöki Hivatal és az Aldo Kft. között. Ezen lízingszerződés alapján az Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft., amely részben Gyurcsány Ferenc tulajdonában áll, meg tudta szerezni az állami tulajdonban volt, Szalay utca 4. szám alatti ingatlan egy részét.

Utána Gyurcsány Ferenc egy másik cége, az Altus Rt. egy másik szerződéssel '95. január 12-én birtokába került ennek az ingatlannak, majd 1995. április 4-én két szerződés köttetett. Az egyik szerződést az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesület kötötte a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel. Ez a szerződés kimondja, hogy az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesület a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel mint üzemeltetővel szerződik, mégpedig arra, hogy ebben a bizonyos ingatlanban az Országgyűlési Képviselők Klubját működtesse és üzemeltesse. Az üzemeltető, mármint ennek az állami cégnek, a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-nek a feladata: a klub megfelelő színvonalú kialakításához szükséges átalakítások elvégzése, jó karban tartása, továbbá a klub rendszeres napi üzemeltetésével kapcsolatos egyéb teendők ellátása. Tehát mindez egy állami cég feladataként jelent meg.

Jogosan adódik a kérdés, hogy vajon hol legyen az Országgyűlési Képviselők Klubja. Az Országgyűlési Képviselők Klubjának helyet keresve, hatalmas meglepetésre, a Gyurcsány Ferenc titkár által képviselt Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesület a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Rt. tulajdonában lévő Szalay utca 4. számú ingatlan egy részében képzelte el az Országgyűlési Képviselők Klubjának helyét.

Az Altus Rt. ennek megfelelően - érdekes módon ugyanazon a napon - helyiségbérleti szerződést kötött a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel. Az állami cég meglehetősen nagyvonalú vállalásokat tett. Az állami cég vállalta azt, hogy 1995-re havi 385 millió forint plusz áfányi bérleti díjat fizet ezen ingatlan bérleti használatáért.

Továbbá köttetett egy olyan megállapodás is, amely alapján ez az állami cég bizony felújíttatta ezt a magántulajdonban lévő ingatlant, nem is kevés pénzért, hiszen majd nettó 100 millió forint értékű beruházásról volt szó. Ráadásul az Altus Rt. az állami céggel a helyiségbérleti szerződést nem kevesebb, mint 10 esztendőre kötötte, ráadásul úgy, hogy annak felmondása az állami cég számára a szerződési határidő lejárta előtt meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel történhetett volna meg. Ez a két szerződés érdekes módon egy napon, 1995. április 4-én köttetett.

Az állami cég 10 esztendőre kibérelte ezt az ingatlant Gyurcsány Ferenc cégétől. Ráadásul utána szinte évenként kötöttek újabb és újabb megállapodásokat, amely megállapodások alapján a bérleti díjat egészen odáig növelték, hogy 1999-ben abban állapodtak meg, hogy havi 800 ezer forint plusz áfa bérleti díjat volt köteles fizetni ez az állami cég Gyurcsány Ferenc cégének. Hozzáteszem, az európai demokráciák gyakorlatában mindenképpen kevésbé gyakran fordul elő az a tény, hogy a miniszterelnök cége a Miniszterelnöki Hivatal cégétől havi több mint 1 millió forintos bevételre tesz szert. A miniszterelnök úr cége, az Altus Rt. tehát birtokosa ennek az ingatlannak, amelyet ez a bizonyos állami cég őtőle visszabérelt 10 esztendőn keresztül.

A Központi Nyomozó Főügyészség a határozatában a következőket írja: "A megjelölt és részletezett szerződéses rendelkezések szerint tehát a Közlöny- és Lapkiadó Kft. által végzett beruházás túlnyomó részét több 10 millió forint értékben az Altus Rt. részére tulajdonként biztosították, ellenérték kikötése, beszámítása nélkül." A határozat azt is leírja, hogy: "a beruházás értékének úgynevezett lelakására más módon történő, a bérleti jogviszonyban történő beszámítására ténylegesen nem került sor, a bérleti szerződésben a bérleti díj a piaci szabályoknak megfelelően került meghatározásra és emelésre."

E körülmények tehát arra utalnak, hogy gyakorlatilag több 10 millió forint értékben vagyoni juttatás történt az Altus Rt.-nek, a kft. vagyona terhére. Ez a kft., tisztelt elnök úr, tisztelt bizottsági tagok, tisztelt legfőbb ügyész úr, állami tulajdont képezett. Tehát egy állami tulajdonban volt kft. vagyonának terhére több 10 millió forint értékben vagyoni juttatás történt Gyurcsány Ferenc magáncége, az Altus Rt. részére, holott az állami cég részéről semmilyen ésszerű gazdasági indoka nem volt annak, hogy az Altus Rt.-t, Gyurcsány Ferenc magáncégét ilyen értékű vagyonhoz juttassa, mindenfajta ellenérték nélkül. 20

21/Cz(Szijjártól Péter)

A Központi Nyomozó Főügyészség határozatában leírja a főügyész, hogy mindez felveti a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúját. E bűncselekmény törvényi büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Tisztában vagyunk azzal, legfőbb ügyész úr, hogy ezen cselekmény esetében a Központi Nyomozó Főügyészség elévülésre hivatkozott. Ezzel kapcsolatban a következő kérdést szeretném feltenni. Ez a hűtlenkezelés-gyanús eset által okozott kár mikor következett be? Jól értem-e én a rendelkezésünkre álló és részben az Apró-Gyurcsány vizsgálóbizottság égisze alatt birtokunkba került dokumentumok alapján, hogy az államnak okozott kár 2005. április 4-én következett be, amikor lejárt az a bérleti szerződés, amelyet az állami cég Gyurcsány Ferenc cégével kötött, és amely után ismét birtokba vehette Gyurcsány Ferenc magáncége ezt a 100 millió forintnál is több pénzért felújított ingatlant? Jól értem-e ezt, tisztelt legfőbb ügyész úr?

A második kérdésem azzal kapcsolatos, hogy ön kilátásba helyezte, hogy az ügyészség polgári peres eljárást indít annak érdekében, hogy az állampolgároktól jogtalanul elvett közvagyon tárgyát visszaszerezzék a miniszterelnök magáncégétől. Szeretném kérdezni, hogy a polgári peres eljárás indítására mikor kerülhet sor. Annak vannak-e olyan feltételei, amelyek még nem állnak rendelkezésre, illetve milyen újabb feltételeknek kell ebben az ügyben teljesülni?

Köszönöm szépen előre is a válaszát. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Több jelentkezőt most nem látok, így legfőbb ügyész úrnak adnám meg a szólásra a lehetőséget. Parancsoljon!

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, de mielőtt érdemben válaszolnék, szeretnék egy felvetéssel élni, pontosabban egy kérdéssel, mert bizonytalan vagyok bizonyos tekintetben. A mai bizottsági ülésen való megjelenésem természetszerűleg következik az alkotmányból, a legfőbb ügyésznek alkotmányos kötelezettsége megjelenni és válaszolni a kérdésekre, az Alkotmánybíróság ismert határozata szerint egyébként megfelelő tartalmi korlátok között, de ez egy későbbi probléma. (Babák Mihály megérkezik az ülésre.) Viszont az én bizonytalanságom abból adódik, hogy ha nincs elfogadott napirend, aminek része a legfőbb ügyész meghallgatása, abban az esetben a Házszabály szerinti tanácskozáson milyen minőségben vesz részt a legfőbb ügyész, és ebben az esetben az itt felvetődött kérdésekben hogyan tud megnyilatkozni. Ha nem veszi tiszteletlenségnek, elnök úr, akkor ebben kérném a véleményét, illetve az irányadó szabály ismertetését.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Én a következőt tudom mondani a legfőbb ügyész úrnak. Tekintettel arra, hogy a bizottság kormánypárti képviselői nem jöttek el, ezért a bizottság nem volt határozatképes, így a bizottság nem tudta elfogadni a napirendi javaslatot sem. De a Házszabályunk lehetőséget ad arra a 70. § (2) bekezdés alapján, hogy amennyiben a bizottság tanácskozóképes, azaz a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van - ez megtörtént a bizottsági ülésen -, akkor a tanácskozóképesség megállapítása után a bizottság ilyen minőségében tanácskozást tarthat. Ebből kifolyólag a legfőbb ügyész úr döntheti el, hogy ezen a tanácskozáson részt kíván-e venni, vagy nem kíván részt venni. Értelemszerűen abban önnek teljesen igaza van, hogy tekintettel arra, hogy a napirendi javaslatot nem fogadta el a bizottság, mivel nem volt határozatképes, így nincs hivatalos bizottsági ülés. Tanácskozóképességgel rendelkezünk, erre a Házszabályunk lehetőséget ad. A legfőbb ügyész úr mérlegelési körébe tartozik, hogy ezen az ülésen a felvetett kérdésekre kíván-e válaszolni vagy sem.

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Ebben az esetben, elnök úr, figyelemmel a körülményekre, azt az álláspontot vagyok kénytelen képviselni, hogy az elfogadott napirend után tudok válaszolni kérdésekre. Azért vagyok egy kicsit könnyebb helyzetben, mint egyébként, mert Szijjártó képviselő úr kérdéseire a válasz megvan, ő maga is felolvasta, illetve ismertette, hiszen hétfőn tartottunk erről egy sajtótájékoztatót, és ezen a sajtótájékoztatón az általa feltett kérdésekre a válaszok elhangzottak, tehát az elévülésre vonatkozó válasz benne van a Központi Nyomozó Főügyészség határozatában, és elhangzott az is a sajtótájékoztatón, hogy a keresetindítás folyamatban van.

Úgyhogy én tisztelttel azt az álláspontot képviselem, hogy természetesen, mint ahogy most is megjelentem, a jövőben is megjelenek a bizottság ülésén, és az elfogadott napirendnek megfelelően válaszolok is az ott elhangzott kérdésekre, egyebek iránt pedig nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az ügyészi szervezet ebben az ügyben mindazt, amit a nyilvánosság elé tárhatott, nyilvánosság elé tárt. Amint új fejlemények lesznek, ezeket a fejleményeket is a nyilvánosság elé fogja tárni azzal a bizottság előtt is érvényesülő alkotmányos korláttal, ami ugyancsak az Alkotmánybíróság határozatából következik, tehát, hogy alapjogokat nem sérthet a legfőbb ügyész vagy az ügyészség bármilyen megnyilatkozása, továbbá nem veszélyeztetheti az alkotmányban, illetve a törvényekben meghatározott feladatainak ellátását, magyarul semmifajta nyilatkozat sem büntető, sem pedig polgári ügyben nem lehet olyan, amely előzetesen az ügyészi intézkedések hatékonyságára kihatással lehetne. Tehát ez vonatkozik az esetleges bizottsági ülésre is, de vonatkozik bármilyen más, a nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozatra. Úgyhogy, elnök úr, ennyit tudtam elmondani még egyszer hangsúlyozva, hogy a képviselő úr által feltett kérdésekre hétfőn a válaszok gyakorlatilag elhangzottak.

ELNÖK: Köszönöm szépen legfőbb ügyész úrnak a válaszát. Értelemszerűen tiszteletben tartjuk ezt a döntését a legfőbb ügyész úrnak. Én magam azt sajnálom egyébként, hogy miközben a miniszterelnök úr azt írta, arról tájékoztatott, hogy alkotmányos kötelezettsége részt venni egy bizottsági ülésen, azonközben a bizottság kormánypárti tagjai ezt nem tartották alkotmányos kötelezettségnek, és nem jelentek meg ezen a bizottsági ülésen. Sajnos, ebből kifolyólag a bizottság ülése nem is vált határozatképessé. Köszönöm szépen legfőbb ügyész úrnak az elhangzottakat.

Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni ezen az ülésen. (Jelzésre:) Horváth képviselő úr, parancsoljon! (Dr. Polt Péter távozik az ülésről.)

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A legfőbb ügyész úr elmenőben van, mégis azt a gondolatot vetem föl és hozom ide, hogy kívánatos volna-e, ha nem lehet nagy lépéseket tenni, akkor legalább kis lépéseket abba az irányba, hogy az ügyből keletkezett feszültség és rossz érzés, társadalmi és nemzeti rossz érzés enyhíthető lehetne. A társadalom, a nemzet nem jól érzi magát. Az pedig nekünk, törvényhozóknak egyik feladatunk, hogy a stabilitás és az alkotmányos rendszerfolyamatok létezéséről tudjunk. Ebben az összefüggésben kérdeztem volna az, hogy enyhítené-e a feszültséget, a társadalom rossz érzését, a nemzet rossz érzését, ha a károsult magyar államkincstár valamiféle, akár jelképes kompenzációban is részesülne. 30

31/MM (Horváth János)

Nevezetesen, hogyha az a társaság, amelyik a hozzánk beterjesztett adatok alapján, és korábban a főügyész úr és a képviselő úr, Szijjártó képviselő úr együttes megjelölése kapcsán köztudomásúvá vált - és adatszerűen, okmányszerűen is ismertté vált -, ennek szellemében kívánatos volna, hogyha ez a társaság, amelyik a gyanú szerint hűtlen kezelés látszatába került, kompenzálná az államkincstárt, ha csak jelképes összeggel is, annak függvényében, hogy mi lesz majd végül is az egyezség vagy a bírósági döntés. Úgy gondolom, hogy egy ilyen gesztus enyhítené azt a feszültséget, ami nemkívánatos. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Több hozzászólót nem látok a bizottsági ülés tanácskozási részén, akkor ezennel ezt a szakaszát is bezárom az ülésnek.

Mindenkinek további jó munkát kívánok, találkozunk ki tudja, mikor. Viszontlátásra mindenkinek!

(Az ülés végének időpontja: 9 óra 31 perc.)

 

 

 

 

Varga Mihály

a bizottság elnöke

Tartalomjegyzék

Elnöki bevezető *

A napirendi javaslat ismertetése *

Szavazás a napirend elfogadásáról *

Szijjártó Péter javaslata a bizottság ülésének tanácskozási jelleggel történő folytatására *

Szijjártó Péter kérdései *

Dr. Polt Péter reflexiói *

Dr. Horváth János hozzászólása *

Az ülés bezárása *