KTVB/6/2006.

KTVB/181/2002-2006.

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának

2006. február 8-án, szerdán 10 órakor

az Országház 64. számú üléstermében

megtartott üléséről

Napirend:

  1. Az Otthonteremtés Plusz program megvalósítása érdekében szükséges törvénymódosításról szóló, T/19240. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
  2. Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló, T/18903. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
  3. A nemzeti és etnikai kisebbségek költségvetési támogatásáról szóló, H/19244. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
  4. Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi törvény 22. §-a alapján a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez – a H/19167. számú országgyűlési határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslatok tárgyalása

 

Elnököl:

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

 

Jegyzőkönyvvezető:

Csoknyay Edit

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről:

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Kékesi Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke

Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke

Gazdag János (MSZP)

Gőgös Zoltán (MSZP)

Jauernik István (MSZP)

Keller László (MSZP)

Molnár László (MSZP)

Dr. Soós Győző (MSZP)

Tóth Sándor (MSZP)

Dr. Bőhm András (SZDSZ)

Arnóth Sándor (Fidesz)

Babák Mihály (Fidesz)

Font Sándor (Fidesz)

Dr. Hargitai János (Fidesz)

Dr. Horváth János (Fidesz)

Mádi László (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

Boldvai László (MSZP) dr. Soós Győzőnek (MSZP),

Gazdag János (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),

Jauernik István (MSZP) Tóth Sándornak (MSZP),

Kovács Tibor (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),

Dr. Németh Imre (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),

Varga László (MSZP) Gőgös Zoltánnak (MSZP),

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) dr. Bőhm Andrásnak (SZDSZ),

Arnóth Sándor (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),

Lenártek András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (Fidesz),

Szijjártó Péter (Fidesz) Arnóth Sándornak (Fidesz),

Tállai András (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),

Tóth András (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz),

Sisák Imre János (MDF) Domokos Lászlónak (Fidesz).

Meghívottak:

Csobánczi Péter, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke

Ditzendy Károly Arisztid, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezetője

Szűcs Júlia, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt. Köszöntöm a meghívott vendégeket, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik. A bizottsági ülést megnyitom.

A kiküldött meghívóhoz képest írásos javaslat érkezett a napirend kiegészítésére Mádi Lászlótól. Először ezt teszem fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki támogatja Mádi László kiegészítő javaslatát. Egyben létszámellenőrzést is tartunk. (Szavazás.) Huszonhat. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nincs ilyen. Akkor ennek megfelelően járunk el, ennek alapján kezdjük el a munkánkat.

Az első napirendi pont döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról: az Otthonteremtés Plusz program megvalósítása érdekében szükséges törvénymódosításról szóló, T/19240. számú törvényjavaslat, Varga Mihály, Tállai András és Mádi László képviselők indítványa. Kérdezem, hogy Mádi László indokolja-e. Igen, meg is adom a szót képviselő úrnak.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), előterjesztő: Tisztelt Elnök Úr! Nagyon lényegre törően, röviden szeretném csak indokolni az előterjesztést, annál is inkább, mert az időközben megszületett nyilatkozatok egyértelművé tették azt, hogy ebben a tekintetben konszenzus van. Miután a parlament ülésszaka nagyon rövid időn belül lezárul, és tudomásom szerint jogi szempontból az előterjesztés teljesen korrektül történt, ezért lényegében ez az utolsó esélyünk, hogy ezt az indítványt napirendre tűzve, még a szükséges határidőn belül, azt a törvénymódosítást, amelyben egyetértés van, el tudjuk fogadni, és ezáltal az Európai Unió felé időben tudjuk jelezni a kérésünket, illetve bejelentésünket, amely szerint az áfa kedvezményes kulcsába sorolnánk két típusú tevékenységet. Az egyik a szociális lakásépítés, a másik pedig a lakásfelújítások köre.

Azt gondolom, hogy az indítvány rendkívül fontos és sürgős, nem akarok másra utalni, mint arra, hogy a mai Népszabadságban Kovács László európai biztos jelzi, hogy ennek egy részét már két évvel ezelőtt meg lehetett volna tenni. Tehát folyamatos késedelemben vagyunk ebből fakadólag, nem használtunk ki egy lehetőséget. Ne hagyjuk ezt a lehetőséget elveszni, ezért kérem konstruktív támogatásukat a törvényjavaslatunk tárgyalása során.

ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviseletében Csobánczi Péter úrnak adnám meg a szót. Parancsoljon!

CSOBÁNCZI PÉTER (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bár a kormány üdvözli a törvényjavaslat kezdeményezőinek azon törekvését, amely a kedvezményes áfakulcsok alkalmazhatóságáról született kompromisszus uniós döntés kialakításában igen fontos szerepet játszó magyar delegáció tárgyalási pozíciójának helyességét igazolja vissza, mindazonáltal a törvényjavaslatot jelen körülmények között és ebben a formájában nem tartja általános vitára alkalmasnak.

Emlékeztetném a tisztelt bizottságot arra, hogy a kompromisszumos döntés meghozatalában fontos szerepe volt annak a magyar javaslatnak, amely az egyenllő bánásmód biztosítása érdekében az úgynevezett K melléklet alkalmazhatóságát az újonnan csatlakozott 10 tagállam számára is biztosítani kívánta, és ennek mentén született meg végül is az Ecofin ülésén a kompromisszumos javaslat. De ez a döntés tartalmazza azt is, hogy a K melléklet alkalmazhatóságára vonatkozó igényt legkésőbb március 31-ig kell benyújtani. Ebben a K mellékletben 5 szolgáltatás szerepel, ezek közül kettő, vagy három kedvezményes kulcs alá sorolására lehet igényt benyújtani.

Az igény benyújtását indokolni kell, tehát nem egyszerű, automatikus bejelentésről van szó, hanem a K melléklet alkalmazhatóságához az egyéb feltételeket is teljesíteni kell. Az igény benyújtását követően, amit a bizottsághoz kell előterjeszteni, a bizottság javasolja a tanácsnak döntésre vonatkozó álláspontot, amelyről a tanács egyhangúlag kell hogy döntsön. Ezt követően lehet a magyar jogalkotási szempontból lépni. Tehát a mostani törvényjavaslat ilyen tekintetben idő előtti. Szeretném jelezni, hogy kormányzati szinten a döntés-előkészítés megkezdődött. Nyilván pontosan mérlegelni kell azt, hogy az 5 tétel közül melyikre tesz a magyar kormány javaslatot. Ez a munka folyik. A döntés-előkészítő szakaszban tartunk. Március közepére, második felére a kormány minden bizonnyal abban a helyzetben lesz, hogy a javaslatát meg tudja fogalmazni, és eljuttatja az Európai Bizottságnak.

Ilyen körülmények között, és a törvényjavaslat egyéb problémáiról most nem szólnék, nem húzva az időt, idő előttinek tartjuk ezt a törvényjavaslatot, ezért, ahogy említettem, jelen körülmények között és ebben a formában nem tartjuk általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Szabó Lajos, Horváth János jelentkezett sorrendben, majd további képviselők. Szabó Lajos alelnök úré a szó.

SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Szocialista Párt képviselői, illetve a kormánypárti képviselők egyeztetve tudomásul veszik a pénzügyminiszter úr parlamenti bejelentését, a kormány mostani álláspontját, amely bizottsági ülésen elhangzott. Ezért a fenti előterjesztés tárgysorozatba-vételét támogatjuk, általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Horváth János képviselő úr következik.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Üdvözlöm Szabó képviselő úr szavait és a gondolatot. Igen, jó jel ez arra, hogy most, az országgyűlési szezon vége felé megint csak a lényegre nézünk, képesek vagyunk erre. Üdvözlöm Kovács László biztos úr üzenetét, vagy megnyilatkozását. Vele az elmúlt esztendők során eleven vitában voltunk sok mindenben, előfordult az is, hogy egyetértettünk. Milyen jó, hogy azonos hullámhosszon lehetünk ebben is.

Azt szeretném kérni képviselőtársaimtól ebben a bizottságban, kormánypárti és ellenzéki oldalról üzenjük meg a kormánynak azt, hogy vannak különböző jó hozzáállások a fiskális politikában, nevezetesen, ha itt azt javasolták volna az indítványtevők, hogy ennyi meg annyi milliárd forintot fizessünk ki, az egyfajta hozzáállás. A másik pedig az, hogy adjunk adókedvezményt. Tekintettel arra, hogy a magyar költségvetés szoros, ezt nem kell bizonyítani magunknak, az adókedvezmény viszont egy jövőre vonatkozó elkötelezettség, és mivel mindnyájan bízunk a jövőnkben, képes lesz a magyar gazdaság, ebből kifolyólag a magyar költségvetés azokat a kedvezményeket leszállítani, amelyekről itt szó van.

Tehát nemcsak a közgazdasági logika tanácsolja azt, hogy tegyük, amit a javaslat elénk hoz, hanem az is, hogy ebben a tekintetben jelentős egyetértés felé léptünk. Hiszen értjük mi, próbáljuk megérteni a kormány helyzetét, mert persze, hogy a kormány felelős azért a költségvetési és kincstári helyzetért, ami van. Tehát a kormány bölcsen teszi, ha nem ott takarékoskodik, ahol csak úgy látszik, hanem valóban elfogadja ezt. Hiszen jelenleg ez jelentős mértékben nem is készpénzkiadás, hanem egy deklaráció, egy szándék. Ez a szándék jól jönne most. Jó szívvel venné az ország. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Domokos László következik.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kormány képviselőjéhez lenne kérdésem, hiszen nem javasolta ennek a törvénymódosításnak a támogatását. Miért? Tudniillik az indoklás nem volt éppen meggyőző, hiszen ha jól értettük Kovács László nyilatkozatát az újság hasábjain, az azt jelenti, hogy nem mostani problémáról van szó, hanem hamarabb is meg lehetett volna tenni, akár a január 1-jén életbe lépett adótörvényekkel. Feltételezem, ezzel számolt is a tárca akkor, és valamiért úgy döntött, hogy mégsem teszi ezt meg. Miért van ez? Miért tette így? Miért gondolta így a kormányzat, hogy nem kell ezt január 1-től meglépni? Miért gondolják azt, hogy július 1-től, vagy jövő év január 1-től terveznék, ha jól gondolom. Mi a késedelem oka?

Másrészt az nem világos, hogy a kormányzat először tárgyalni akar az Európai Unióval, és utána akar törvényt elfogadtatni, vagy először törvényt kíván elfogadni, utána pedig majd bejelentjük ezt az igényünket. Ha jól értem, nem tárgyaltunk még az Európai Unióval, ön ezt mondta. Ez így van-e? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály következik.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Tisztelt Kormánypárti Képviselők! A felelősségükre szeretnék apellálni. Két éve lehetőség ez, Kovács László megüzente az Unióból, hogy tisztelt kormány, éljen ezzel a lehetőséggel. Önök pedig szűkmarkúan és meggondolatlanul nem támogatják ennek a lehetőségnek a magyarországi bevezetését. Ismét el fog telni egy év, és megint egy lehetőséget szalaszt el ez az ország.

Sommásan úgy vélekedem, hogy ha önök ezt nem támogatják, tisztelt képviselőtársaim, akkor önöknek nem érdekük a gazdaság fehérítése, önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, nem érdekük és nem szándékuk az otthonteremtés támogatása, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ennek kapcsán és ennek következményeként nem érdekük a munkahelyteremtés és az, hogy a Magyar Köztársaság bevétele növekedjék. Emlékeztetem önöket arra is, hogy Medgyessy Péter azt mondta annak idején, ezelőtt négy évvel, a választási kampányban, hogy a magyar otthonteremtést jónak tartja, azt csak fejleszteni lehet. Önök ebben visszaléptek. Még egyszer elmondom, a gazdaság fehérítése, az otthonteremtés támogatása, ennek függvénye és következménye kapcsán a munkahelyteremtés és az állami költségvetés bevételi lehetőségét szalasztják el.

Úgy könyvelem el, hogy önöknek ez nem érdekük. Elnök úr, köszönöm, hogy szólhattam. Az önök lelkén van a felelősség.

ELNÖK: Köszönöm. Molnár László.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Babák képviselő úr a szokásos színpadi koreográfiát eljátszotta, ez, azt hiszem, nem a konszenzus keresése ebben a témában. Tele van olyan hozzászólási elemmel, ami azt jelzi, hogy a képviselő úr azt sem tudja, hogy miről van szó. (Babák Mihály távozik az ülésről.) A magas élőmunkaigényt jelentő szociális lakásépítés (Gőgös Zoltán Babák Mihályhoz: Legalább hallgasd meg a választ.) és a lakás felújítása az, ami külön fejezetben, de felszínre került, illetve ez ügyben a magyar fél kezdeményezést tett Litvániával és Csehországgal. Csak azért, hogy a külvilág is lássa rajtunk kívül, mi tudjuk, miről beszélünk, de a sajtó nem biztos.

Az Szabó Lajos alelnök részéről elhangzott, hogy magát a célt támogatjuk. A kormány képviselője elmondta, hogy ma nincs meg a jogi kerete annak, hogy Magyarországon jogszabály szülessen, nincs befogadó lába az Európai Uniónál, tehát meg kell várni a márciust. Maradjunk annyiban, ahogy Mádi képviselő úr is mondta, hogy ez vlaóban közös érdek, itt konszenzust találunk. Nyilvánvalóan az 5 százalékos kedvezményes kulcs a munkabérnél jelentős lehetőség a feketegazdaság visszaszorítására, ez is célunk, de akkor most ne kampánybeszédeket tartsunk, hanem a tényekről beszéljünk. Ebben partnerek vagyunk. Úgy gondolom, a másik félnek is ezt kell tennie, minden hozzászólásban, nemcsak részben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. További jelentkezőt nem látok. Akkor először megadnám a szót a kormány képviselőjének, utána pedig az előterjesztőnek. Parancsoljon, Csobánczi úr.

CSOBÁNCZI PÉTER (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kérdésekre reflektálnék. Az egyik kérdés a késedelmet feszegeti. Ezzel kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy ez a törvényjavaslat két ügyet foglal magában. Az egyik az úgynevezett K melléklethez kapcsolódik, ez a magánlakás felújításához kötődő probléma.

Itt jeleztem, hogy a döntéshozatal rendje az, hogy a magyar kormánynak az Európai Bizottsághoz el kell juttatni a K mellékletre vonatkozóan az igénybejelentést két vagy három szolgáltatásra vonatkozóan, meghatározott megalapozó számítások is szükségesek ehhez. Majd a bizottság javasolja az Európai Tanácsnak a javaslatot a magyar igény elfogadására nézvést, és ezt követően lehet, ha az Európai Tanács egyhangúlag dönt, belső jogalkotási aktussal a tanács döntését végrehajtani. Ehhez képest mondtam most, hogy idő előtti. Nem tárgyalásról van szó, mi nem tárgyalunk jelen pillanatban az Európai Unió egyetlen illetékes személyével sem, hanem azt a döntés-előkészítő folyamatot indítottuk el, ami a magyar igény megfogalmazásához szükséges.

Van a másik téma, az úgynevezett szociális lakások ügye. Elöljáróban szeretném emlékeztetni a tisztelt bizottságot, hogy adómérséklés már történt. Jelezni szeretném, hogy január 1-től, illetve az üzemanyagoknál október 1-től, minden más termékre, így a lakásszektorra is vonatkozóan 25-ről 20 százalékra mérséklődött az általános forgalmi adó általános kulcsa. Ezt, úgy gondolom, nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Ettől függetlenül a H melléklet valóban olyan melléklet, amelyhez ez a fajta döntéshozatali rend nem szükséges, mint ami a K mellékletre vonatkozik. Itt sincs igazából késedelem, vagy ha késedelemről beszélünk, akkor késedelemként említhetjük 2003-at, 2002-őt, 2001-et, 2000-et, 1999-et, 1998-at, és mehetünk vissza egészen az áfa bevezetéséig. Ugyanis bármelyik évben be lehetett volna sorolni kedvezményes áfakulcs alá a szociális lakást. Most nem szeretném a múltat ilyen tekintetben firtatni.

Jelen pillanatban a K melléklet kapcsán valóban mérlegelni kell adott esetben a H melléklet alkalmazását is, de tartalmilag ez szorosan összekapcsolódó téma, erről együttesen lehet dönteni azzal összefüggésben, ahogy az Európai Tanács végül is magyar igényt elfogadja, és annak kapcsán lehet adott esetben mérlegelni azt, nyilván sokoldalú elemzés alapján, hogy Magyarország élni kíván-e azzal a lehetőséggel, ami a H mellékletben adott. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Mádi László mint előterjesztő következik.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit vegyes a benyomásom, tartalmilag nem igazán hallottam kritikát, vagy ellenérvet, mégis egyfajta vacillálást és bizonytalanságot tapasztaltam a kormányoldal részéről. Nehéz úgy konstruktívnak lenni, ha az ember nem kap partnereket. Azt gondolom, ahogy a csehek és a lengyelek ebben az ügyben a sarkukra tudtak állni, és már korábban meg tudták oldani ezt a problémát, lényegében nekünk is lehetőségünk lenne erre. Van, amit azonnal, van, amit pedig a megfelelő procedúra árán, de ennek nyilván van egy törvénymódosítási feltétele is. Ezt pedig meg lehetne tenni addig is, hogy minél hamarabb tudjunk ezzel az eszközzel élni.

Meg kell nézni, más uniós országok ezt megtették. Azt gondolom, sokkal harcosabban és a nemzeti érdekeket védelmezve kellene cselekednünk, hiszen nekünk, a Magyar Országgyűlés képviselőinek, a magyar nemzet és a magyar gazdaság érdekeinek figyelembe vétele a legfontosabb iránytűnk. Éppen ezért kérem mindenkitől, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt és a napirendre tűzést is, ezáltal legyen lehetőség arra, hogy a parlament oldaláról a szükséges feltételt a minél hamarabbi változtatásra biztosítani tudjuk, és ezáltal a minél hamarabbi, minél korábbi hatálybalépés megvalósulhasson. Közös érdek lenne, remélem, hogy konszenzussal tudunk dönteni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. A bizottságnak tehát abban kell döntenie, hogy támogatja-e a tárgysorozatba-vételt, valamint az általános vitára való alkalmasságot. Kérdezem először, ki az, aki az indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Igen, úgy látom, ez egyhangú. Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság egyhangúlag támogatta.

Az általános vitára való alkalmasságról is döntsünk. (Keller László: Én tartózkodtam!) Bocsánat, annyira titkolta képviselő úr, hogy nem láttam. (Keller László: Nem kérdezte.) Kérdeztem, hogy ki tartózkodott, vagy nemmel szavazott, és nem láttam jelentkezni. Akkor a jegyzőkönyv kedvéért kérem rögzíteni, hogy Keller László tartózkodott. Egyet ér a szavazata? Kettőt ér? (Keller László: Egyet.) Egyet. Akkor egy szavazat erejéig tartózkodott a képviselő úr. Köszönjük a pontosítást. Rögzítettük.

Akkor következik az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Nem támogatja? Tizennégy. Tartózkodott? Egy. Tehát a bizottság általános vitára nem tartotta alkalmasnak az előterjesztést.

Egy bizottsági ülést megspórolunk magunknak, ha most kijelölünk előadókat, bár elvileg nem lenne rá szükség, de feltételezem, hogy ez is előfordulhat. Szabó Lajos és Mádi László. Bocsánat, előterjesztő nem lehet előadó. Akkor Horváth János képviselő úr vállalkozik? (Dr. Horváth János jelzi, hogy igen.) Köszönöm. Tehát Horváth János és Szabó Lajos lesznek az előadóink. Kérdezem, ki az, aki egyetért ezzel. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Ezzel a napirendi pontot lezártam. Csobánczi úrnak további jó munkát kívánok. Viszontlátásra!

Következik a második napirendi pont, az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása. Köszöntöm az előterjesztőket. Meg is adom a szót. Parancsoljanak!

DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Köszönöm a szót. Jó napot kívánok. Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvényjavaslatot csak röviden, címszavakban szeretném összefoglalni.

A törvény célja egyrészt az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok kijelölése, az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka támogatási rendszerének szabályozása, az országos és regionális ifjúsági szolgálat szervezetének meghatározása, illetve az ifjúság közéleti részvételének erősítése, illetve e részvétel kereteinek megteremtése. A kormánytól tárcánk egy szektoriális törvény kidolgozásáras kapott meghatalmazást, egy olyan szektoriális törvény kidolgozására, amely keretet ad egy horizontális ifjúságpolitika kialakítására is. Az országos ifjúsági programban, amelyet szabályoz a törvény, egyrészt létrejön a horizontális ifjúságpolitika, illetve ifjúságstratégia megalkotásának, követelésének és értékelésének a kerete olyan formában, hogy kétévente értékelésre és elfogadásra kerül az országos ifjúsági program, amely a kormány elé kerül.

Az ifjúsági alap keretében alapvető, lényeges változás következik be a központi és regionális ifjúsági támogatások arányában. A korábbiakban legfeljebb 70 százalékot osztottak el a fiatalok részvételével a régiók, a javaslat szerint legalább 70 százalék jut a régiókban elosztásra. A központi, viszonylag esetlegesen kidolgozott pályázati programok helyett a feladatokhoz kötött, decentralizált, tervezhető finanszírozást javasol a törvény megvalósításra. Lényeges az, hogy a törvény garantálja az ifjúsági alap bevételi oldalát. A támogatási célok, amelyek korábban a gyermek és ifjúsági alapprogramhoz kapcsolódtak, a feladatokkal összhangban egészültek ki.

Kiemelésre kerültek a törvényben az ifjúsági feladatok, amelyek a törvény-előkészítéssel párhuzamosan, illetve az elmúlt években kialakult ifjúságstratégiához kapcsolódnak, ezek az ifjúsági közösségi tér, az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások, a közterületi ifjúsági szolgáltatás, illetve az ifjúsági tábor. A regionális ifjúsági tanácsoknak valódi szubszidiaritását javasolja kialakítani a törvény. A delegálás nem országos szintről történik, ahogy az az elmúlt évben zajlott, hanem helyi, területi szintről valósul meg. A RIT-ek a jövőben, amennyiben a törvény elfogadásra kerül, meghatározóan civil részvételre épülnek. A javaslat nem vázol fel új intézményt, de a jelenlegi intézményrendszert, illetőleg az ifjúsági szolgáltatásokat új keretbe foglalja és szabályozza.

Az országos ifjúsági szolgálat és a regionális ifjúsági szolgáltató irodák feladatainak, szervezeteinek rögzítésére került sor. A helyi ifjúsági cselekvési terv megfogalmazására, az ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottság kifejtésére, illetve a helyi ifjúsági képviselet kifejtésére, amely a helyi szintű közügyekben való ifjúsági képviseletet kívánja megvalósítani. A törvényhez kapcsolódó koncepció, mind a szektoriális, mind a horizontális áttekintést tekintve nem egy, az elmúlt hónapokban, hanem sok évre visszamenően megindult folyamat, gyakorlatilag 2000 óta a '90-es évek elejére visszanyúló, de programszerűen 2000 óta zajló stratégia-, koncepció- és törvényalkotási folyamat az, amelynek a végeredményénél, illetve egy fontos állomásánál tartunk most.

Országosan bonyolított az előterjesztő civil egyeztetéseket az összes régióban, és különböző szakkonferenciákon tárgyaltunk több mint ezer szakértő, illetve civil jelenlétében. Egyeztettük a törvényt a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan a meghatározó országos civil, vagy nem kormányzati partnerekkel, az önkormányzati szövetségekkel, az egyházakkal, és figyelembe vettük az Európa Tanácsnak a témában kért, illetve a Magyarországon járt szakértői bizottságának ajánlásait, valamint az Európai Uniónak az ifjúsági Fehér könyvben megfogalmazott ajánlásait. Kérem, hogy támogassák a javaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdés, észrevétel van-e? Horváth János. Parancsoljon, képviselő úr.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jó, hogy erről a témáról még az országgyűlési időszak végén is hallunk. Az egész jelenséghez most nem kívánok hozzászólni, azonban azt észlelem, hogy egy ifjúsági intézmény nem szerepel olyan mértékben a leltárban, a lehetőségek felmérésében, mint ahogy az kívánatos volna. A cserkészmozgalomra gondolok. A cserkészmozgalom potenciálját megérdemlő számbavételét javasolom a kormánynak és azoknak, akik a törvényt tovább viszik, különösen a miniszternek, aki idehozta. Nem volna most rendjén, nincs is arra idő, hogy méltassuk ennek a mozgalomnak a jelentőségét. Költségvetési szempontból azért is, mert igen kicsi befektetésekkel igen jelentős teljesítményeket nyújt a társadalomnak, a nemzetnek.

Erre kitűnő bizonyítványok állnak rendelkezésre a múlt század elejétől, az a cserkész, aki annak idején a villamoson felállt, ha egy öreg néni utazott, vagy a vakot átsegítette az utcán, vagy felvette a szemetet, és elvitte a szemetesbe, a természetet védte, és így tovább, szóval olyasmiről van szó, olyan lehetőségről a társadalom és a nemzet számára, hogy ez megérdemli a kiemelt figyelmet akkor, amikor a Magyar Országgyűlés az ifjúsággal kapcsolatos intézkedésekről, feladatokról tárgyal. Kérem, hogy amikor ez tényleg a cselekvés, a döntéshozatal stádiumához jut, akkor vegyük úgy elő, hogy aztán eredményes, optimális törvény szülessen. Köszönöm a meghallgatást.

ELNÖK: Köszönöm. Szabó Lajos következik.

SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel a javaslat megteremti az ifjúság szervezetei személyes részvételét a demokratikus egyeztető folyamatokban, ezért számunkra támogatandó. Itt csatlakoznék a Horváth képviselőtársam által kifejtettekhez is, ezen kívül, ami a költségvetési szempontokat illeti, a javaslat decentralizált formában javasolja az ifjúság számára juttatandó forrásokat biztosítani az elkövetkezendő időszakban, amelyet mi alapvetően támogatni tudunk. Ezen két indok alapján a kormánypárti képviselők nevében általános vitára alkalmasnak javasoljuk a törvényjavaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Nincs több hozzászóló. A kormány kíván-e még valamit reagálni? Parancsoljanak!

DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Csak röviden annyit, hogy a cserkészmozgalom, illetve más valláserkölcsi ifjúsági szervezetek természetesen az egyeztetésben, illetve az előkészítésben részt vettek. A cserkészeknél is, azt gondolom, a leglényegesebb munka, az érdemi munka, a fiatalokkal való munka döntően a településeken és a területeken valósul meg. Ezért is nagyon fontos az, hogy a helyi szervezetek és közöttük a szinte minden nagyvárosban, minden településen lévő cserkészek a helyi ifjúsági tanácsokon keresztül küldik képviseletüket a regionális ifjúsági tanácsba, ahol az egyeztetések zajlanak, illetve az ifjúsági források felhasználásáról a döntés megszületik.

Azt gondolom, hogy egy ilyen rendszerben a cserkészek valóban a súlyuknak megfelelő szerepet tölthetnek be a jövőben.

ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Nem találja alkalmasnak? Tartózkodott? Hét. Köszönöm szépen. A többségi vélemény előadója Varga László, a kisebbségi véleményé Szijjártó Péter lesz. Kérdezem, ki az, aki ezzel egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tehát kijelöltük a bizottsági álláspontok előadóit is. Köszönöm szépen a részvételt. Viszontlátásra!

Rátérünk a harmadik pontban jelzett, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló, H/19244. számú országgyűlési határozati javaslat megtárgyalására. Kérdezem, hogy képviseli-e valaki az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot. (Dr. Hargitai János jelentkezik.) Hargitai képviselő úr, parancsoljon!

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mint minden évben, az idei költségvetés is tartalmaz most már évek óta egy állandó összeget, 110 millió forintot, amelynek szétosztása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szakbizottság, az emberi jogi bizottság tesz javaslatot ezeknek a kisebbségi civil szervezeteknek a támogatására. A költségvetési bizottság egy kontroll bizottság, és költségvetési szempontból nézi, hogy törvényesen történik-e az elosztás. Azt a 110 millió forintot így javasoljuk felosztani, ahogy ez a javaslatban szerepel, 100 ezertől 3,5 millió forintig terjed az a támogatás, amit egy-egy civil szervezet kaphat.

Az emberi jogi bizottság egy négypárti ad hoc bizottsággal készíti mindig elő ezt a javaslatsorát, és természetesen egyeztet az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel is. Ami elénk került, azt az emberi jogi bizottság egyhangú konszenzussal küldi a parlament elé, és így ajánlja figyelmébe a költségvetési bizottságnak. Kérem, hogy a bizottság támogassa ezt a törekvést, hogy hétfőn erről szavazhassunk. Mert ha ez nem tud megtörténni, akkor ezek a kisebbségi civil szervezetek talán csak ősszel juthatnának pénzhez. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk róla. Kérdezem tehát, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nem találja alkalmasnak? Tartózkodott? Egyhangú volt. Köszönöm szépen, a bizottság tehát támogatni fogja az előterjesztést. Előadót jelöljünk ki? Szerintem nem szükséges, majd írásban tájékoztatom a házelnök asszonyt a bizottság döntéséről.

Ezzel a napirendi pontjaink végére is értünk. Egy kiegészítést javasolnék, amelyre van módunk, amennyiben a bizottság ezzel egyetért. A H/19167. számú országgyűlési határozati javaslathoz a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez című előterjesztéshez, nem mondom most el a hosszú nevét, két módosító indítvány érkezett. Az egyik abszolút jogi tárgyú, hogy a szerződés nyelve milyen legyen, magyar és/vagy angol, és a másik viszont egy olyan javaslat, amely azt a kiegészítést teszi, amelyben hatásvizsgálat, végrehajtási feltétel, elemzés, satöbbi szerepel. Azt javasolnám a bizottságnak, hogy amennyiben most még van 5 percünk, döntsünk erről az indítványról, hogy emiatt már ne kelljen nekünk hétfőn bizottsági ülést tartani.

Viszont ehhez szükség van arra, hogy napirend-kiegészítéssel éljünk. Tehát először is feltenném szavazásra, a bizottság támogatja-e, hogy ezt a módosító javaslatot egy napirendi pont keretében most megtárgyaljuk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag támogatta.

Akkor rá is térünk ennek megtárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.

SZŰCS JÚLIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok. Szűcs Júlia vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vagyongazdálkodási főosztályának vezetőhelyettese.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a Manninger Jenő és Soltész Miklós képviselők által jegyzett, H/19167/12. számú ajánlás 14. számú módosító javaslata lenne, amiről a bizottságnak döntenie kell. Kérdezem, hogy az előterjesztő támogatja-e, vagy sem.

SZŰCS JÚLIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő a módosító javaslatot nem támogatja.

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Egyharmad támogatja. Ki az, aki nem támogatja? A többség nem támogatja. Tehát egyharmadot kapott, a többség nem támogatta. Köszönöm szépen.

A napirendi pontot és a bizottsági ülést ezzel lezárom. Mindenkinek további jó munkát. De mielőtt még véglegesen elmennénk, Szabó Lajos alelnök úr kért szót.

SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Akár jegyzőkönyvön kívül is lehet mondani, de mivel valószínűleg ez az utolsó ülésünk, ezért szeretném megköszönni a Ház munkatársainak az együttműködést, a bizottság munkatársainak a közös munkát. Az ellenzéki és kormánypárti képviselőknek pedig az elkövetkezendő időszakra tisztességes, korrekt kampányt, a választások után újonnan felálló költségvetési bizottságnak pedig jó munkát szeretnék kívánni.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Én magam ezt talán babonából nem tettem meg, mert úgy gondolom, hogy mivel hétfőn még van egy parlamenti ülés, és látok esélyt arra, hogy még egy bizottsági ülés legyen, (Derültség.) de amennyiben erre nem kerülne sor, én is csatlakozom a Szabó Lajos által elmondottakhoz. Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a következő 60 napban. Köszönöm én is a bizottság munkatársainak a bizottság munkájának segítését.

Most zárom le a bizottsági ülést. Mindenkinek további jó munkát. Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 59 perc.)

Varga Mihály

a bizottság elnöke

Tartalomjegyzék

Az ülés megnyitása *

A napirend elfogadása *

Az Otthonteremtés Plusz program megvalósításához szükséges törvénymódosításról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Mádi László szóbeli kiegészítése *

A kormány álláspontjának ismertetése *

Kérdések, észrevételek *

A kormány képviselőjének válasza *

Mádi László reflexiója *

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *

Döntés a bizottsági előadók személyéről *

Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Ditzendy Károly Arisztid szóbeli kiegészítése *

Kérdések, észrevételek *

Ditzendy Károly Arisztid reflexiója *

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról és a bizottsági előadók személyéről *

A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Az előterjesztő szóbeli kiegészítése *

Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *

Elnöki javaslat a napirend kiegészítésére *

Döntés a javaslat elfogadásáról *

Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez – az országgyűlési határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslat tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

Az ülés bezárása *