KTVB/4/2006.
KTVB/179/2002-2006.
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának
2006. február 6-án, hétfőn 11 órakor
az Országház 64. számú üléstermében
megtartott üléséről
Napirend:
|
Elnököl: |
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke |
|
Jegyzőkönyvvezető: |
Csoknyay Edit |
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről:
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Boldvai László (MSZP)
Gazdag János (MSZP)
Jauernik István (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Dr. Németh Imre (MSZP)
Dr. Soós Győző (MSZP)
Tóth Sándor (MSZP)
Varga László (MSZP)
Arnóth Sándor (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Lenártek András (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Gőgös Zoltán (MSZP) Tóth Sándornak (MSZP),
Keller László (MSZP) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Gazdag Jánosnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP),
Dr. Németh Imre (MSZP) Varga Lászlónak (MSZP),
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Molnár Lászlónak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (Fidesz) Arnóth Sándornak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Lenártek Andrásnak (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz).
Meghívottak:
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Bene Orsolya, a Pénzügyminisztérium fogalmazója
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Gémesi György (MDF), előterjesztő
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 08 perc)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság mai ülésén megjelenteket. Tájékoztatásul elmondom, hogy Varga Mihály elnök úr sajtótájékoztatót tart, ezért a bizottság munkatársain keresztül kért meg, hogy attól az időponttól, hogy a bizottság határozatképes, kezdjük el az ülést, és ő csatlakozni fog, ahogy a sajtótájékoztató befejeződött.
A kiküldött írásos meghívó szerint két napirendi pontunk van. Gémesi képviselő úr telefonon tájékoztatott, hogy körülbelül 15 percet késni fog, ezért kéri, hogy az ő indítványát tárgyaljuk később. Ezért javaslom, hogy az írásos meghívótól eltérő módon az 1/b pont tárgyalását kezdjük meg, utána térjünk át a 2. Napirendi pontra, majd amikor Gémesi úr megérkezett, akkor térünk vissza az 1/a pontra. Aki ezzel a módosítással együtt elfogadja a napirendi javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ez tizenkilenc. A bizottság támogatta, egyben határozatképest is.
Az 1/b ponttal kezdünk, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló, T/19211. szám alatti törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalásával. Ez a törvényjavaslat új változat a T/19080. számú előterjesztés helyett. Az előterjesztő Szabó Lajos és Bőhm András. Úgy látom, hogy Bőhm András jelenleg nincs itt, akkor az előterjesztők nevében magamnak adnám meg a szót.
A Bőhm András és általam beadott korábbi módosító indítványhoz képest annyi a változás ebben az új változatban, hogy a közben a Ház elé érkezett Farkas-Jauernik képviselő urak módosító indítványát is magába foglalja. Mindkettőnek lezajlott már az általános vitája a bizottságban is. A cél ugyanaz mind a két módosító indítványnál, ezért külön most ezt nem indokolnám. Képviselőtársaim megkapták ezeket az önálló képviselői indítványokat, a cél az, hogy egy keretben folyjék a vita, ezért választottuk ezt a módot, hogy új formában adjuk be. A Házban ma lesz az általános vitája, ezért kell a bizottságnak még egyszer megtárgyalnia új változatban. Kérem képviselőtársaimat, hogy ilyen indoklással ezt a két módosító indítványt, amelyek céljaival többségében egyetértett a költségvetési bizottság, támogatni szíveskedjenek.
A kormány képviselői is megérkeztek közben, kérem, foglalják el helyüket. Tájékoztattam a bizottságot arról, hogy két, már megtárgyalt önálló képviselői indítvány egybegyúrása történt meg, ezeket a bizottság már megtárgyalta, és akkor támogatta. A kormány képviselőjéé a szó.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja az összedolgozott javaslatot is.
ELNÖK: Köszönöm. Természetesen, ha kérdés van, akkor válaszolnak rá. Most képviselői hozzászólásokra van mód. Jauernik István.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az indítványunk nem szó szerint került beépítésre, de tartalmában teljes egészében. Sőt, legutóbb itt, az ülésen a kormány képviselője még aggályát is kifejezte, hogy nem egészen pontos. A folyamatban lévő ügyekre is kiterjed, és az új f) pont, azt gondolom, megoldja azt a problémát, amit mi is szerettünk volna, úgyhogy kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Horváth János képviselő úr.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engem még mindig nyugtalanít az a nagyvonalú mód, ahogyan a szövetkezeteknek és a részvénytársaságoknak a viszonyát és átalakulását kezeli, még a legújabb módosítás is. Érzem, hogy ezzel foglalkozni kell, de nem vagyok benne biztos, hogy a legjobb megoldást megtaláltuk. E percben én tartózkodom a szavazás idején. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A kormány képviselője kíván-e reagálni az elhangzottakra. Mivel további jelentkezést nem látok, szavazásra teszem fel a kérdést. Aki a tőkepiacról szóló 19211. Számú önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ez tizenöt. Aki nem? Nem látok ilyet. Tartózkodott? Négy.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ellene? Nincs. Tartózkodás? Négy.
Többségi és kisebbségi előadó állítására van lehetőség. Többségi előadónak javaslom Jauernik Istvánt, kisebbséginek Horváth János képviselő urat. Aki egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm a kormány képviselőinek a megjelenést.
Áttérünk a 21. napirendi pontra, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló, T/19198. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalására. Ez a gazdasági bizottság által benyújtott önálló indítványa. Köszöntöm a kormány képviselőjét. A gazdasági bizottság részéről Molnár Lászlónak adom meg a szót.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. A gazdasági bizottság előterjesztése van előttünk, amely arra kér felhatalmazást, hogy a Zsolnay Porcelán Rt., az állam vállalkozói vagyoni körében lévő társaság az 1995. évi XXXIX. törvény mellékletéből törlésre kerüljön. Erre azért van szükség, hogy a társaság tőkebevonással további feladatokat tudjon életképesen ellátni. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány álláspontja?
DR. BENE ORSOLYA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Bene Orsolya fogalmazó vagyok. A kormány támogatja a törvényjavaslatot. (Dr. Gémesi György megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: A kormány a törvényjavaslatot támogatja. Képviselői hozzászólásokra nyílik mód. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. Akkor az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Aki ezt támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ez tizenöt. Aki nem? Ilyet nem látok. Aki tartózkodott? Ez hat. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak tartja. (Tállai András és dr. Németh Imre megérkezik az ülésre.)
Előadónak javaslom Molnár László képviselő urat. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a kormány képviselőjének a munkát.
Köszöntöm dr. Gémesi György képviselő urat, aki az 1/a napirendi pontunkhoz érkezett. Miután elfoglalta helyét, és kifújta magát, kérem, hogy az adókról és járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosításáról szóló, T/19151. számú, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatát, amelyet dr. Kovács Zoltánnal együtt jegyeznek, a bizottság számára röviden indokolja.
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyszerűen is fogalmazhatnék, és mondhatnám azt, hogy ha ez a törvény hatályba lép, akkor az önkormányzati bevételekből 350 milliárd forintnak nincs meg a fedezete. Nem láttuk, vagy jómagam a mai napig nem láttam azt a konkrét javaslatot, ami alapján ez az önkormányzati szférába visszakerül. Azok a javaslatok, vagy szóbeszédek, nyilatkozatok, amelyek ezzel kapcsolatban elhangzottak, nem biztosítják azt a típusú önkormányzati bevételt, ami, ha ma kikerülne, nagyon hiányozna a rendszerből.
Ennek a döntésnek, ami viszonylag nagy hirtelenséggel került a parlament elé, a másik problémája, még ha pótlásra is kerül, bár biztos, hogy ilyen nagyságrendben nem, de nagyon átrendezné az önkormányzatok bevételi forrásait. Itt említem a fővárostól kezdve mindazon városokat, településeket, ahol ez meghatározó bevételt jelent. Ma is nagyrészt a kötelező állami feladatokra fordítódik egyébként. További oka is van annak, hogy ez idekerült. Olaszországnak hasonló típusú iparűzésiadó-bevételei vannak a településeken, és egy nagyon komoly per került az Európai Bíróság elé az elmúlt esztendő végén. A per előtti napon nagy nemzetek, Franciaország, Németország, Anglia és sorolhatnám tovább, álltak az olaszok törekvése mellé, hogy maradjon meg az iparűzési adó lehetősége.
Akkor jeleztem a miniszterelnök úrnak, az önkormányzati szövetségek aláírásával írtam egy levelet, amire a mai napig nem kaptam választ, hogy Magyarország is álljon e törekvés mellé. A nagy európai nemzetek az olaszok mellé állnak a bíróság döntése előtti napon, és ennek sajtónyilvánosságot adnak, akkor nekünk is ott a helyünk mellettük. Hiszen nálunk az indok az volt, hogy ez forgalmi típusú adó, és ennek következtében nem lehet két egyforma adó egy országban az uniós jogszabályok szerint. Tehát ha az olaszok mellé állnak a nagy nemzetek, akkor valami mégis csak van amögött, hogy ez nem teljes mértékben így van. Az e az uniós jogszabályok szerint. Tehát ha az olaszok mellé állnak a nagy nemzetek, akkor valami mégis csak van amögött, hogy ez nem teljes mértékben így van.
Az Európai Bíróság az olaszoknak, ha nem is adta vissza ezt a kezdeményezést, nem döntött ebben a kérdésben. Gyakorlatilag partvonalra tette, ami a továbbiakban erősíti azt a törekvésünket, hogy ezt az adónemet érdemes lenne megtartani Magyarországon. És most nem visszaélve a bizottság kevés idejével, nem mennék bele, mert ez hosszú-hosszú vitát, vagy inkább beszélgetést eredményezhetne, hogy ez egy új típusú adónem. Az egy más kérdés, hogy aztán hogyan korrigálódott az adóerő-képességgel, hogy az hogyan van visszaosztva a rendszerbe, satöbbi, satöbbi. A lényeg, hogy van itt egy európai törekvés, ami igazolja a mi törekvéseinket is, hogy maradjon meg ez az iparűzési adó.
Amikor az adótörvénybe bekerült, hogy 2008-tól megszűnjön, akkor nem konzultált senki az önkormányzati érdekszövetségekkel. A szövetségek vezetőivel szóbeli megbeszélést folytattam ebben az ügyben, támogatják ezt a törekvést, és mindenféleképpen újragondolásra javasolják a döntéshozónak ezt a kérdést. Csak akkor maradjon hatályban szerintük ez a rendelkezés, ha megvan a valódi alternatíva. Itt egy valódi alternatíva nélkül került eldöntésre az, hogy megszűnik egy hatalmas nagy összeget érintő, sok-sok települést érintő adónem. Abban az esetben, ha van elfogadható alternatíva, ha a településekkel meg lehet állapodni, ha az érdekszövetségek támogatják, ha ez valóban kompenzálja a kieső bevételeket, ám legyen. Maradjon ez a rendelkezés, hogy szűnjön meg az iparűzési adó. De addig semmiféleképpen nem lenne szerencsés, mert bizonytalan helyzetet eredményez.
Ez a döntés arról szól, hogy erről beszéljünk, hogy tárgysorozatba kerüljön. Kérem a bizottságot, támogassa ezt a törekvésünket, és természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy akár négypártivá váljon, akár bizottsági javaslattá váljon, csak foglalkozzunk vele, mert most, amikor az önkormányzatok elkészítették a költségvetésüket, döbbentek rá arra, hogy az iparűzési adóból kötelező állami feladatokat látnak el 98 százalékban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérem a kormány képviselőjét, hogy a kormány álláspontját ismertesse. Öné a szó.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Dr. Kónya László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A törvényjavaslatot a kormány nem támogatja. Engedjék meg, hogy néhány gondolattal reagáljak a Gémesi úr által elmondottakra. Az iparűzési adó EU-konformitását a kormány soha nem kérdőjelezte meg. A kormány mindig is azt mondta, hogy az iparűzési adó EU-konform, és a magyar iparűzési ügyekben, amik az EU- Bíróság előtt vannak, abban is ezt az álláspontot képviselte a kormány. Az iparűzési adó megszüntetése tehát nem azért kerül sorra 2008. január 1-jei hatállyal, mert nem EU-konform. A kormány meggyőződése, hogy ezzel nincs probléma. A vállalkozói terhek csökkentése érdekében történik, és pontosan azért lett ez két évvel előbb bejelentve, hogy az önkormányzatok is fel tudjanak erre készülni, azzal egyébként, hogy az Országgyűlés kötelezte magát arra is, hogy 2006. december 31-ig megalkotja azt a törvényt, amelyben az iparűzési adó miatt kieső bevételek pótlásáról rendelkezni kell.
Tehát ezért nem lehet most még arról beszélni, hogy mik lesznek azok a lépések, vagy mik fogják ezt a bevételkiesést ellensúlyozni az önkormányzatoknál, hiszen ez 2006 ősze folyamán kell hogy a parlament elé kerüljön. Ezért mindenképpen idő előtti ez a felvetés. Annyit még, hogy a tavaly őszi törvénycsomagban hoztuk meg ezt a rendelkezést, és természetesen az érdekképviseleti szervek ezeket látta. Mindegyiknek meg lett küldve az adótörvény. Erről külön nyilván nem volt konferencia, az biztos.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői hozzászólásokra kerül sor. Horváth János képviselő úr.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Azt gondoltam, hogy igen tisztelt képviselőtársaim többen is szólnak előttem, hiszen képviselői kalapjuk mellett itt többen önkormányzatit is viselnek. Abból én okulni és tanulni szeretek. Ugyanakkor nekem van egy általános észrevételem, ami igen foglalkoztat, és persze mindnyájunkat foglalkoztat, akkor is, ha nem vagyunk önkormányzati képviselők. Nevezetesen az a fiskális politika a pénzügyi államigazgatási szférában ki gyűjti be a pénzt, és ki költi el. A központi kormányzat, vagy pedig az önkormányzatok, hogy csak ilyen egyszerűen csoportosítsak.
Az általános vélemény, nézet az Európai Unióban és globálisan, különösen a tudomány analitikusai és filozófusai fejében is az, hogy amennyire csak lehet, a döntés azok kezében legyen, akik közel vannak az eseményhez. Tehát mondhatnánk, hogy decentralizálás, vagy valami más szó is kifejezi a gondolatot. Itt, úgy látszik, nem erről van szó. Az, hogy az Európai Unió nagy országai olyan álláspontot foglaltak el, ahogy Gémesi képviselő úr elmondja nekünk, ez is ebbe az irányba mutat. Az, hogy a bíróság azt mondta, hogy nem az ő dolga, természetes. Nem az ő dolga, hogy ezt megváltoztassa, ez törvényhozási feladat és felelősség. Az, hogy ők másképp gondolták, vagy mit gondoltak, az számunkra, e bizottság számára ma sem pozitív, sem negatív jeladás.
Az az aspektusa a témának, hogy a vállalkozási terhek csökkenjenek, imponál mindnyájunknak, nekem is. Ahogy csak lehet, a vállalkozási terhek csökkenjenek. Azonban innen nem látszik az, hogy ez hogyan is oldódik meg. Hiszen a kormány igen tisztelt képviselője is jelezte, jelentette nekünk, hogy majd 2008-ban, vagy valamikor, és majd ezek végig lesznek gondolva, és a két előadó, a képviselő úr és a kormány képviselője azt mondta, hogy ebben a tárgyban elkezdődik egy kompenzáció. Ez jó dolog, szeretem, amikor az Országgyűlés elkezd gondolkodni, beszélgetni, és nem gyorsan cselekedni, mielőtt végiggondoltuk volna. Mindezeket a gondolatokat, úgy érzem, azért, hogy megkíséreljem képviselőtársaimat a kormányoldalon is ilyen fajta gondolkodásra hívni, hogy foglaljunk ebben állást e szerint, ebben a szellemben. Annál is inkább gondolom, ha szabad a kormánypárti képviselők fejével gondolkodnom, talán illik, talán nem illik, én megengedem magamnak, hogy javasoljam azt, hogy igen, mivel itt állásfoglalásról van szó, foglaljunk állást a szerint, ahogy Gémesi képviselő úr javasolja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Jauernik István.
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm. Tisztelt Bizottság! Egy dologban értek egyet Gémesi úrral, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Tényleg foglalkozni kell, mert nagyon gyorsan eltelnek azok a hónapok, amikor eljön 2008. január 1-je, és addigra ki kell alakítani az új rendszert. Azzal, ami az önálló indítványukban szerepel, hogy töröljük ki ebből a törvényből, és tartsuk meg ezt, nem tudok egyetérteni.
Képviselő úr is tudja, mivel polgármester Gödöllőn, hogy ennek az adónemnek nagyon sok hibája van. Egyrészt nagyon nagy hibája az, hogy teljesen igazságtalan az önkormányzati bevételek lehetőségét tekintve. Mert nem az önkormányzat jó, vagy kevésbé jó döntésén múlik, hogy ez mekkora, hanem azon múlik, hogy például az előző 30-40 évben milyen beruházásokat hajtottak végre. Ma már lehet egy kicsi befolyása, hogy van-e ott ipari park, vagy nincs, de azt látni kell, hogy Százhalombatta, Paks kérdésében ez eldőlt. Ez egy nagyon igazságtalan adónem, mert van olyan önkormányzat, ahol van, és egy főre esően igen nagy az adóbevétel, és van olyan önkormányzat, ahol ez nagyon szerény.
Azt is pontosan kell tudni, hogy annyira igazságtalan, hogy az egy év alatt befizetett összes adó 45 százaléka a fővárosban képződik, mert a cégek központja itt van. Vitatkozhatunk mi mindenféle torony és egyéb elhelyezésénél, de akkor is itt van, és a főváros, szerintem méltánytalanul, nagyon nagy részt hasít ki ebből a 350 milliárd forintból. Ezt a problémát lehet kezelni, a költségvetés próbálja is mindig kezelni, mert például 2006-ban is 100 milliárd forintot fordítunk arra, hogy azon önkormányzatoknál, ahol ez nagyon kevés, ott adjon kiegészítést, és ahol ez nagyon magas, mint például a fővárosban, onnan beszámítunk még a normatívákból is. Ebben az évben a fővárostól mintegy 20 milliárd forintot elveszünk, ami ellen természetszerűen nagyon tiltakoznak, hogy miért. Tehát mintegy 120 milliárd forintot fordítunk arra, hogy ezeket az indokolatlan jövedelemkülönbségeket mérsékeljük.
De van egy másik érvem amellett, hogy meg kell szüntetni ezt az adót. Rendkívül bonyolult, és nagyon nagy zavarokat tud okozni az önkormányzatok működésében. A bonyolultságát már a kiegyenlítő rendszer is mutatja. A két évvel korábbi adóerő-képességet számítjuk, de itt nagyon gyorsan történek változások. Egyik cég egyik pillanatról a másikra lehúzhatja a rolót, és akkor igen nagy bajba kerül az önkormányzat, amely addig rendszeresen számított arra a jövedelemre. A másik ilyen gond. Önkormányzatnál ez a bevétel nem olyan, mint az APEH-nál a bevétel. Az APEH beszedi a bevételeket, Horváth János képviselőtársam is utalt rá, itt az önkormányzat alig várja, hogy ez a bevétel beérkezzen, majd nagyon gyorsan abból fizetnek az önkormányzatok hitelt. És ha a következő év májusában, a végelszámolásnál az derül ki, amire igen sokszor van példa, hogy túlfizették magukat a cégek, akkor azonnal visszakérik a pénzt.
Tudjuk, mert az elmúlt négy évben is számtalan probléma volt, hogy például ha valaki öt évre visszamenőleg önrevíziót tart, ismerjük a MOL esetét, és megállapítja, hogy bizony rosszul számoltam ki, és visszakérek sok milliárd forintot, azt az önkormányzatnak azonnal vissza kell fizetni. És mivel az önkormányzatnak ez a pénze ahogy jön, úgy kiadást is finanszíroz, ezért óriási zavarokat okozhat. Éppen ezért azt támogatom, amit képviselő úr is mondott, hogy beszélni kell erről. Nagyon fontos, hogy akár a négy parlamenti párt, a pártok, a szövetségek beszéljék meg. De ne azt, hogy hadd maradjon ez a rendszer, hanem legyen egy olyan rendszer, amely tényleg a jelenleginél sokkal igazságosabb, sokkal kiszámíthatóbb, és sokkal biztonságosabb.
Ezt meg lehet csinálni. Ez pénz kérdése. Ha az a kormány szándéka, mint ami elhangzott, hogy nem akar kivenni az önkormányzatok kasszájából pénzt, akkor, úgy gondolom, ezt a feladatot meg tudjuk oldani úgy, hogy a jelenleginél sokkal igazságosabb, sokkal kiszámíthatóbb, az önkormányzatok számára sokkal előnyösebb rendszer legyen 2008. január 1-től. Úgyhogy javaslom, ne vegyük tárgysorozatba a beterjesztett javaslatot.
ELNÖK: További képviselői hozzászólás? Tállai képviselő úr.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Gémesi Képviselő Úr! Egyben biztosan egyetértünk, hogy ezt a kérdést rendezni kell. Abban viszont már nem értünk egyet, hogy mikor és milyen módon. Ennek a párbeszédnek, amiről most itt Jauernik képviselő úr is beszélt, nem most van itt az ideje. Ebből olyan törvény készült, amit a Fidesz frakciója nem szavazott meg, és úgy tudom, hogy az MDF sem szavazta meg, egyetlen passzusát sem, hiszen az adótörvényeket mi nem fogadtuk el, ezt a passzusát sem, bizony lett volna lehetőség arra, hogy erről a kérdésről tárgyaljunk, akár négypárti módon, akár önálló törvényjavaslatként is be lehetett volna nyújtani akkor, ha ebben konszenzus van. A szocialisták ebben meg sem próbáltak konszenzust keresni. De nem véletlenül. Ez tipikusan medgyessy-gyurcsányos, szocialistás megoldás: kihirdetni ország-világnak, hogy megszüntetjük az iparűzési adót, és utána várni a csodát, várni, hogy majd milyen népszerű lesz ettől a vállalkozók körében a Szocialista Párt. Kikommunikálni jó alaposan, hogy no, egy adónemmel kevesebb van.
Képviselő Urak! Felfogták, hogy ennek milyen következménye van az országban? Tesssenek már a polgármesterekkel beszélni! Tessék megnézni most, a március 15-i előlegfizetési határidőnél, hogy mennyi iparűzési adó fog befolyni az előző évhez viszonyítva. Csak azt tudomj mondani, hogy egy Mezőkövesd nagyságú városban már most, a decemberi feltöltésénél érezhető, hogy köszönik szépen, mert úgy értelmezik, hogy már most nem kell fizetni. Ez körülbelül olyasmi, mint a kamarai díj annak idején. Nagyon-nagyon népszerű dolog, hogy majd megszűnik 2007. december 31-én, de a következményekkel nem számolnak. Nem elég, hogy az önkormányzatoktól elvonják az állami normatívát, még ilyen népszerűnek tűnő, telekiabált törvényjavaslatokkal csökkentik az önkormányzatok bevételét. Ha tetszik, ha nem, ez így van. Több nagy cég, például Mezőkövesden egyszerűen nem adott iparűzésiadó-bevallást, illetve többen nem is fizettek, elsősorban kisvállalkozók, ők úgy értelmezik, hogy most már nem kell nekik fizetni. Tehát ennek alapvetően ez a következménye.
Ami még hatalmas probléma, most kiderült, hogy sem a képviselő uraknak, azt kell mondanom, sem a kormányzatnak semmiféle elképzelése nincs arra, hogy mit kezdjen ezzel a kieső bevétellel. Egy elképzelés volt, választás előtt belekiabálni az országba, hogy megszüntetjük az iparűzési adót. Felelőtlenség volt. Abszolút felelőtlenség volt. Főosztályvezető úrnak köszönjük, mert ő úgy indokolta, hogy ez azért van, hogy az önkormányzatok tudjanak erre készülni. Hát, köszönjük szépen. Hogyan készüljenek az önkormányzatok? Hogyan tud erre egy önkormányzat készülni? Mezőkövesden például a bevételek 12 százaléka alapvetően helyi adóból, legnagyobb része iparűzési adóból származik. Tessenek megmondani, hogy mit tegyünk helyette! Itt nem az önkormányzatoknak kell készülni, az Országgyűlésnek kell alapvetően készülni erre, de nem így, hogy elképzelésünk sincs arra, hogy mit csináljunk, mit mondjunk.
Ez tipikusan olyan megoldást, mint amikor a gépjárműadót átengedték az önkormányzatoknak, és közben felemelték 50 százalékkal az összegét. Felemelte a kormány, az Országgyűlés, de az emberek az értesítést a gépjárműadó emeléséről a helyi jegyzőktől kapták meg, majd bementek a polgármester fogadóórájára, hogy miért emelte fel másfélszeresére a gépjárműadót. Vagy tipikusan ilyen megoldás most már harmadik éve a közalkalmazottak béremelése. Decemberben, az utolsó napokban elfogadjuk, január 1-jén, vagy legkésőbb április 1-jén hatályba léptetjük, és arról, hogy azt miből fogjuk finanszírozni, elfelejt gondoskodni a szocialista-szabad demokrata kormány. Úgyhogy uraim! Ez rossz és felelőtlen döntés volt, rossz és felelőtlen előterjesztése volt a kormánynak, rossz és felelőtlen döntésük volt a kormánypárti képviselőknek. Azt javaslom, hogy fontolják és gondolják meg, ha ezt a törvényjavaslatot most el tudnánk fogadni, akkor, úgy gondolom, közös felelősséggel kellene ezt a törvényjavaslatot benyújtani az Országgyűlésnek, nem pedig sarokba szorítva a képviselőket, illetve az önkormányzatokat.
Tehát azt tudom mondani, hogy támogatni fogjuk Gémesi úr és Kovács képviselő urak törvényjavaslatát.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót reagálásra.
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF), előterjesztő: Köszönöm szépen. Az egyik, hogy nekem egy kicsit nóvum, amit a kormányzat képviselője mondott, hogy ez EU-konform. Akkor ez azt jelenti, hogy ez most már nem probléma, mert nagyon sok helyen arra hivatkoztak, hogy ezt azért kell megcsinálni, egyébként hivatalos önkormányzati fórumokon kormányzati részről, mert nem EU-konform. Innentől kezdve azért jó, mert akkor valóban vitatkozhatunk szakmai és politikai alapon is.
Jauernik képviselő úrnak csak azt szeretném felmondani, felhívni a figyelmét, hogy most döntöttünk arról, hogy a gépjárműadó is lehet hitelfelvételi fedezet az önkormányzatok számára. Bővítettük a lehetőséget. Tudja-e képviselő úr, hogy hány forint hitel fedezetéül szolgál ma helyi iparűzési adó. Mert nagyon soké. Ki fogja azt visszafizetni, Ezért volt szerintem felelőtlen döntése és nagyon kampányízű, de felelőtlen döntése a kormánynak az, hogy ezt gyakorlatilag megszünteti 2008-tól, mert semmiféle alternatíva nincs ott. Nem tudom megmondani, hitelt veszek fel fejlesztésre, ki fogja visszafizetni? Jövőre megint fejlesztésre veszek fel hitelt, mert már nem tudunk, csak hitelből fejleszteni, és ez a fedezete, ki fogja azt visszafizetni és mikor? És hogyan tudok gondolkodni előre? Készüljünk fel két évre előre, semmit ne csináljunk otthon, várjuk meg, hogy mi lesz 2008-ban?
Az a felelőtlen, képviselő úr, és azért van ez bent, hogy vegyük ki, és foglalkozzunk vele. Egyelőre ez arról szól, hogy vegyük ki a törvényből. Ne szűnjön meg. Ott a kényszerítő erő, ha valaki meg akarja szüntetni, de először tegyen le alternatív javaslatot, amit az érdekszövetségekkel, a településekkel, a politikával, a szakmapolitikával megvitat. Mert ez nem történt meg, ez a fő probléma. 350 milliárd több mint 10 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételeinek, körülbelül 15 százaléka. Bizonytalan helyzetet teremt a települési szférában. Ez most tudatosodott bennem, azért van ez itt, mert a költségvetések elkészültek. Hadd kérdezzem meg, és az állami feladatokat, amiket ennek a terhére több éves kötelezettséggel bevállal az önkormányzat, csoportbontásokat az oktatásban, nyelvoktatást, tagozatokat, ennek a terhére, mert ebből fizeti, azt ki fogja finanszírozni a jövőben? Vagy 2008-tól építsük le, vagy mondja meg a település, hogy megszüntetem a tagozatot, a nyelvoktatást, mert általában városok szedik be az iparűzési adót, nagyon kevés iparűzésiadó-bevételük van a községeknek.
Azért kérem, hogy támogassa a bizottság, hogy vegyük ki, bárki van többségben a döntéshozásban a jövőben, ott a kötelezettség és a kényszer, hogy ezt oldja meg. Mert ha nincs ott, akkor majd ott állunk széttárt karokkal, és azt mondjuk, hát, akkor erre most nem jut. Tetszik tudni? És még egyet! Az iparűzési adó 95 százalékát a multik fizetik. A multik fizetik, nem a kis- és középvállalkozások. Nem azok terheit csökkentjük, hanem a multik terheit. Mert itt arról volt szó az előbb a kormány részéről, hogy a vállalkozások terheit. Nem a vállalkozások terheti csökkenti, hanem nagyrészt a multik terheit. Ezt kérem megfontolni, mert azt gondolom, az nem igazán érdeke, sőt, a jelenlegi kormányzattal szembe megy. Több olyan nyilatkozatot hallottam, ahol a multik megszorítása a cél. Kormányzati politikusi nyilatkozatot hallottam, miniszterelnöktől és miniszterektől, hogy igenis megszorítjuk a multikat, hogy a kis- és középvállalkozásoknak egyenlő esélyt adjunk. Akkor, azt gondolom, ebben a kérdésben nem biztos, hogy csak nekik kéne kedvezni.
Még egyet, amit Tállai András képviselőtársam mondott. Nálam is jelentkeztek a multik, hogy nem akarnak fizetni helyi adót. Ezt azért végig kellene gondolni, mert lovat adtak alájuk, tisztelt képviselőtársaim, ezzel a döntéssel. Kérem, ne hozzuk lehetetlen helyzetbe a településeket. Akkor jöjjön ez vissza, mert én partner vagyok abban is, hogy szűnjön meg, ha látom az alternatívát. De előbb lássuk az alternatívát, akkor jöjjön vissza az, hogy igen, megszüntetjük 2008-tól. És mindenki tudja biztonsággal tervezni a működését és a munkáját. Ezért kérem a képviselőtársaim segítségét, ne menjünk felelőtlenül bele ebbe a választásba, mert megint hónapok fognak eltelni, jövő szeptemberig ehhez a kérdéshez senki nem fog nyúlni, és már a következő költségvetési évben vagyunk, amikor azt kell majd kimondani, hogy 2007-ben utoljára szedtek be az önkormányzatok iparűzési adót.
Kérem támogassák, és térjünk vissza erre akár négypárti, akár érdekszövetségi alapon, akkor, amikor itt van az ideje, hogy mi az alternatíva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy tekinthetem-e zárszónak Gémesi képviselő úr hozzászólását. (Nincs további jelentkező hozzászólásra.) Képviselői jelentkezést nem látok, ezért a vitát lezárom, és szavazunk.
Aki tárgysorozatba veszi az előttünk fekvő T/19151. számú képviselői önálló indítványt, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem? Tizenöt. Tartózkodás? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság nem vette tárgysorozatba a költségvetési bizottság. Köszönöm az előterjesztő és a kormány képviselőjének a munkát, a napirendi pont tárgyalását l lezárom.
Mivel a napirendi pontok végére értünk, ezért a bizottság ülését is bezárom. Egyben jelzem képviselőtársaimnak, hogy az előzetesen kiküldött meghívók alapján ezen a héten még kétszer találkozunk, holnap reggel 8 órakor módosító indítványok megvitatásával folytatja a bizottság a munkáját, szerdán 10 órakor, ahol kapcsolódó módosító javaslatok és egy általános vitára való alkalmasságról való döntéssel fejezi be a bizottság a munkáját. Köszönöm a mai napon a részvételt. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc.)
Szabó Lajos
a bizottság alelnöke
Tartalomjegyzék
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Az előterjesztő képviselőjének szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
Döntés a bizottsági előadók személyéről *
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Az előterjesztő képviselőjének szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról és a bizottsági előadó személyéről *
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
az előterjesztő képviselőjének szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
Az előterjesztő képviselőjének reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az ülés bezárása *