KTVB/3/2006.

KTVB/178/2002-2006.

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának

2006. február 1-jén, szerdán 9 órakor

az Országház 64. számú üléstermében

megtartott üléséről

Napirend:

  1. Dr. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökévé történő kinevezése előtti meghallgatása
  2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló, T/19157. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
  3. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló, T/19080. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
  4. A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló, T/18709. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása
  5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló, T/19076. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
  6. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló, T/19083. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
  7. A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló, T/19091. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
  8. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló, T/19084. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
  9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló, T/ számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
  10. Országgyűlési határozati javaslat az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez, H/ – az általános vitára való alkalmasság tárgyalása

 

Elnököl:

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kékesi Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke

 

Jegyzőkönyvvezető:

Csoknyay Edit

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről:

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

Dr. Kékesi Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke

Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke

Boldvai László (MSZP)

Gazdag János (MSZP)

Gőgös Zoltán (MSZP)

Jauernik István (MSZP)

Keller László (MSZP)

Dr. Németh Imre (MSZP)

Tóth Sándor (MSZP)

Dr. Bőhm András (SZDSZ)

Dr. Hargitai János (Fidesz)

Dr. Horváth János (Fidesz)

Lenártek András (Fidesz)

Mádi László (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

Gazdag János (MSZP) Gőgös Zoltánnak (MSZP),

Kovács Tibor (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP),

Molnár László (MSZP) Gazdag Jánosnak (MSZP),

Dr. Soós Győző (MSZP) dr. Németh Imrének (MSZP),

Szabó Lajos (MSZP) dr. Kékesi Tibor (MSZP),

Tóth Sándor (MSZP) dr. Kóródi Máriának (SZDSZ),

Varga László (MSZP) Boldvai Lászlónak (MSZP),

Dr. Bőhm András (SZDSZ) Tóth Sándornak (MSZP),

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) dr. Bőhm Andrásnak (SZDSZ),

Arnóth Sándor (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),

Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),

Lenártek András (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz),

Szijjártó Péter (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (Fidesz).

Meghívottak:

Dr. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökjelöltje

Bartal Róbert, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője

Dániel Pál, az Országos Területfejlesztési Hivatal főosztályvezetője

Katonáné Pehr Erika, az ICsSzEM főosztályvezetője

Szikszainé Bérczes Anna, Pénzügyminisztérium

Tabák Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője

Hely Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese

Csobánczi Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője

Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 14 perc)

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. Megnyitom a bizottság mai ülését. Köszöntöm a jegyzőkönyvvezető gyorsíró kisasszonyt, a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik, és köszöntöm meghívott vendégeinket is.

A kiküldött napirendi javaslathoz egy írásbeli kiegészítés érkezett, Jauernik István képviselő úr javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a bizottság ülése egészüljön ki a tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal, a jövedéki adóról, valamint az Országgyűlés felhatalmazása a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez című napirendi pontokkal. Elsőként erről a kiegészítésről szavaznánk.

Kérdezem, ki az, aki a napirend kiegészítésével egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki ezzel nem ért egyet, kézfelemeléssel jelezze! Öt. A bizottság nem határozatképes, akkor egyelőre szünetet rendelek el, és ha a bizottság határozatképes lesz, akkor döntünk napirendünkről. Addig szünet. (Rövid szünet.)

Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Úgy tűnik, hogy a szükséges létszámmal rendelkezünk, hogy bizottsági ülésünket megkezdjük. Még egyszer, nem megismételve azt, amit eddig elmondtam a bizottság napirendjét tenném fel szavazásra.

Kérdezem, ki az, aki a Jauernik István által javasolt kiegészítéssel fogadja el a bizottság mai napirendjét. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenkettő. Aki nem ért egyet, kézfelemeléssel jelezze! Hét. Tartózkodott-e valaki? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság 10 igen szavazattal, 7 nem ellenében napirendjét elfogadta.

Ennek alapján az első napirendi pontban dr. Mészáros Tamás úr, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökévé történő kinevezés előtti meghallgatására kerül sor. Köszöntöm Mészáros Tamás urat, meg is adnám neki a szót, hogy fűzzön rövid kommentárt, vagy indoklást a kinevezés előtti meghallgatásához. Parancsoljon!

DR. MÉSZÁROS TAMÁS, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban egy nagyon rövid bevezetővel készültem, hiszen abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy harmadszor hallgat meg ez a bizottság. Nemrégen Veres miniszter úrral szintén itt ültünk, ahol néhány dologról ki lehetett fejteni a véleményünket.

Lassan lezárul egy ciklus, ezért nem egy évről, hanem az elmúlt három, három és fél évről szólnék néhány szót. Ennek az első tézise az lenne, hogy a kormányprogram lényegében teljesült. Ez egy fontos momentum, egy ilyen szervezetnél, hiszen a kormány meghatározza feladatait, céljait, elvárásait. Azt mondhatjuk, hogy ez a program majdnem hogy lezárult, és lényegében teljesült. Egyrészt jelentős bevételt ért el a privatizációs szervezet. Nem pontos adat, de 1200 milliárd körüli a bevétel, ha hozzászámoljuk természetesen a Budapest Airport kincstárra jutó részét, ami az elmúlt három – három és fél évben megjelent. Kiemelném, hogy a legtöbb privatizáció jóval vagyonérték fölötti értéket ért el, amit nagyon pozitív eredménynek tartok.

Egy másik ilyen cél volt, hogy minél kisebb állami teherrel, állami beavatkozással, ennek a tehernek a csökkentésével lehessen prosperáló, versenyképes cégeket fenntartani. Ilyennek tartom az agrárium privatizációját, ahol úgy érzem, ezt elértük. Fontos cél volt a munkahelymegőrzés. Nem is nagyon tudok olyanról, mint amilyenek a valamikori, hajdani privatizációs történet rémségei voltak, hogy eladtunk valamit, és utána jelentős leépítés volt. Kiemelném, hogy a privatizált cégek prosperáló, versenyképes, munkaerő-megtartó cégek. Külön is kiemelném a Dunaferr eladását, amelynél a létszámmegtartás kiemelt cél volt.

Évek óta nem került cég a tőzsdére, az elmúlt három évben két céggel is megjelentünk, és ezzel mintegy élénkítettük a tőzsdét. A Földhitel és Jelzálogbank jelenleg is tőzsdei cég, és talán a tisztelt képviselők emlékeznek rá, hogy a Forrás Rt.-t is bevezettük a tőzsdére, ami azután onnan kikerült. De ez is egyfajta cél volt, éppen úgy; mint a kárpótlási jegyek minél nagyobb tömegének bevonása. Ennek is külön egy különleges technikáját alkalmazva, úgy gondoljuk, megoldottuk a legnagyobb részét.

Feladatunk volt még a letisztított MFB portfóliójának átvétele, illetve ezeknek az értékesítése. Ennek is teljesült a nagy része, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól átvett öt cég értékesítése.

Ha úgy tetszik, tehát ezek voltak a legfontosabb kormányzati célok, és ezek, erre néhány példával is utaltam, teljesültek.

Kiemelném, hogy új, korábban nem használt privatizációs technikát és módszereket is alkalmaztunk. A Földhitel és Jelzálogbank tőzsdére vitele kifejezetten ilyennek tekinthető, de talán a Richter-kötvény kibocsátása, a kötvényalapú privatizáció is teljesen újszerű volt a magyar gazdaság történetében. Örömmel olvastam ma, hogy tovább szárnyal a Richter, bízom benne, hogy ez a szárnyalás tart, és a céljaink teljesülnek. Tegyük hozzá, hogy a Budapest Airport privatizációja is abszolút új technika volt. Mind a hármat sikeresnek ítélném.

Ezen túlmenően, szinte kivétel nélkül nyilvános pályázaton értékesítettünk, az átláthatóság és a transzparencia volt jellemző az elmúlt három és fél évre. Ezt a legjobban a befektetői elégedettség mutatja. Nem is igazán emlékszem befektetői elégedetlenségre, kivéve a Malévet, ahol az egyik befektető sérelmezte, hogy vele nem folytattunk tárgyalásokat. De mint tudjuk, a Malév privatizációját nem tudtuk lezárni.

Meg kell említeni természetesen néhány sikertelenséget is, aminek az okaira most nem térnék ki. Mindegyik magyarázható lenne. Ezek közé sorolnám a Bábolna Rt.-t, amelynek közgyűlése éppen tegnap döntött a végelszámolás befejezéséről és az rt. visszaállításáról. Ilyennek tekinteném a Malévet, a porcelángyárakat, a lóversenyzést mint olyanokat, amelyeket bizony a következő időszakban kell majd megoldani.

A működésünkről néhány szót. A vagyonkezelés szintén hozzátartozott természetes módon a kormányprogramhoz. Nagyon részleges eredményeket tudtunk elérni a Volán-portfólió területén. Ezek a cégek működnek, ez a legnagyobb eredmény, a szolgáltatást biztosítják, de nagyon jól érzékeljük azt, hogy ehhez a működéshez bizonyos vagyonelemek felélésére volt szükség. Azt a speciális helyzetet nyilván hosszabb távon meg kell majd oldani a Volánoknál. Hozzá kell tenni, hogy a legutóbbi időben döntöttünk arról, hogy 10 milliárd forinttal, új buszok vásárlásával, tőkeemelésen keresztül támogatjuk a Volán-cégeket. Ez azonban, ezt tudni kell, csepp a tengerben, hiszen százmilliárdos nagyságrendű lenne a befektetési igény, amelyre, ha ugrásszerű növekedést szeretnénk elérni az átlagéletkor csökkentésében, rövid távon nem igazán látok reményt.

Úgy gondolom, hogy az erdőgazdaságok az alapvető céljaikat elérték, jól gazdálkodnak, nagyon szerény jövedelmezőséggel, de azokat a környezetvédelmi, erdővédelmi és fejlesztési feladataikat ellátják, amelyek nagyon fontosak és szükségesek az országnak.

Lényeges fordulat történt a Posta életében. Nyereségessé vált, de hát rendkívül sok feladat megoldása van még hátra, hogy a várhatóan 2009-es liberalizációra felkészüljön. Ma még nem is belátható, hogy erre az időpontra a Posta teljes mértékben fel tud-e készülni. Mindenesetre mindent megtesz érte.

A Magyar Villamos Művek átalakítása a közelmúltban megtörtént, itt a nemzetközi, európai uniós követelményeknek megfelelő rendszer, most már működik. A Szerencsejáték Rt. a szerencsés cégeink közé tartozott az elmúlt időszakban, nagyon sokszor nagyon szép nyereséggel, vagy nagyon magas adóval gazdagította az államháztartást, azért is, mert sokszor nem volt ötös.

A vagyonkezeléshez hozzátartozik a környezetvédelem, milliárdokat költünk évente, elsősorban az állam nevében, környezetvédelemre. Kiemelkedik a Nitrokémia utódszervezetének környezeti megtisztítása. Ez egy hosszú távú és nagyon nagy pénzeket igénylő feladat.

Végül az ingatlanportfóliónkat átadtuk a KVI-nak, tehát az ÁPV Rt.-nél jelen pillanatban ingatlanportfólió nincs. Megvalósult a privatizáció követése, ennek a jogi képviselete. '93-tól teljes körű a dokumentálás és az archiválás az ÁPV Rt.-ben. Minden képviselő úr és hölgy tudja, hogy a levéltárba kötelező leadni a privatizációs emlékeztetőket. Harminc napon belül készítettük el az Airport emlékeztetőjét. Ezt az igazgatóság megtárgyalta, a levéltárnak benyújtjuk. Kilencven nap állt volna rendelkezésre, ez egy több mint 900 oldalas anyag, teljes szerződéseket tartalmaz, tehát kutatható az Airport teljes folyamata.

2006-ról, tényleg csak röviden: 250 milliárd forintos bevételt tervez az ÁPV Rt., aminek természetesen feltétele, hogy a MOL Rt. a kormánydöntés érdekében éljen opciós jogával. Ha ez megtörténik, akkor ez a 250 milliárdos bevétel bejön. Ami nagyon fontos, hogy az ÁPV Rt.-ne belül a bevétel-kiadás abszolút egyensúlyban lesz. A tartalékot több mint 90 milliárd forintra töltöttük fel, tehát hosszú távon is biztosított, ha bármilyen következményei vannak a korábbi, 15 éves privatizációs folyamatnak, ennek pénzügyi háttere rendelkezésre áll. Igazán nagy tranzakciót az első félévben nem igazán tervez az ÁPV Rt., de azt tudjuk, hogy 2006-ban ahol nagyobb tőkebevonásra van szükség, ott elkerülhetetlen lesz, ilyennek tekintem a Malévet, Bábolnát, illetve a lóversenyzés két cégét, ahol szükség lenne jelentős tőkebevonásra, hogy az állami támogatásokat vissza lehessen fogni.

Természetesen a működésünk lassú, bürokratikus. Ez azért van, mert részben nem igazán üzleti alapon működő cég vagyunk. Rendkívül transzparensnek kell lennünk, ami ezt a lassúságot egyértelműen befolyásolja. Gondolják el a tisztelt bizottsági tagok, hogy 48 példányban készítünk minden előterjesztést, és 48 példányban küldjük szét a Versenyhivataltól, a minisztériumoktól kezdve az ÁSZ-ig, mindenfelé. Ez rengeteg időt és működési költséget is igényel. De gy biztosítható a transzparencia.

A jövőről jelen pillanatban végleges döntés nincs, nem is érzem azt, hogy az én feladatom lenne ennek felvázolása. Mi arra készülünk, miután szűkült az ÁPV Rt. portfóliója, egy viszonylag kisebb létszámmal, de továbbra is a követelményeknek megfelelően működünk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a lehetőség kérdések, észrevételek elmondására. Mádi László jelentkezett, és Horváth Jánost láttam még. Parancsoljon, képviselő úr.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két kérdésem lenne, de mivel a kérdéseim nagyon különbözőek, azt kérem, hogy az első kérdésre adott válasz után tudjam feltenni a második kérdést, mert nem akarom a kettőt, a műfajuk miatt együtt elmondani.

Az első kérdésem: előttem van néhány jogszabály, amelyek elég komoly aggályokat keltenek bennem. Van egy kormányhatározat, amely azt mondja ki, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökének és tagjainak megbízatását meghosszabbítja 2006. december 31-ig. Ez tavaly december 23-án, tehát karácsony előestéjén kelt.

Itt van előttem a szocialista kormány idején született törvény, az ÁPV Rt.-ről szóló törvény, amely világosan fogalmaz. Idézem a 12. § (4) bekezdését. „Az igazgatóság elnökének jelölt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága kinevezése előtt meghallgatja." Akkor kérdezem én, hogy december 31-e és a mai nap, azaz február 1-je között az elnök úr gyakorolta-e elnöki jogkörét, és ezt milyen törvényi alapon tette, ha tette. Ugyanis a törvény világosan fogalmaz, kinevezése lőtt meghallgatja a bizottság. Az elmúlt egy hónapban nem emlékszem arra, hogy erről a problémáról maga az érintett személy, vagy a kormány beszámolt volna, illetve tavaly év végéről nem emlékszem olyan bizottsági ülésre, ahol az elnök úr meghallgatása megtörtént volna, így a kinevezése jogszerű lehetett volna.

Nem akarok itt utalni arra, hogy sajnos a kormányfő, Gyurcsány Ferenc esetében is ilyen típusú jogi tisztázatlanságok, törvényességbeli problémák is fennállnak. A rendszerváltásnak az lett volna az egyik értelme, hogy a törvényesség és a jogállamiság érvényesüljön. Egy ilyen rendkívül kényes ügyben, amikor a több számilliárdos privatizációk zajlanak, azt a lehetőséget felvetni, hogy az ezeket intéző személyek jogi megfelelősége, jogi alkalmassága kérdéses, vagy egyáltalán nem tisztázott, rendkívül szerencsétlen és komoly jogi aggályokat keltő dolog. Nem vagyok jogász, de tizenhatodik éve jogalkotóként az emberre mégis csak ragadnak dolgok, nem tudom, hogy ilyen esetben, mondjuk az aláírásai mennyire tekinthetők jogilag megfelelőnek, elfogadhatónak.

Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen kellemetlen és rendkívül zavaró körülményt felvetek, de ha nekem egy ilyen információ a birtokomba jut, akkor, úgy érzem, ezt kötelességem ezt megtenni. Várok egy olyan választ, lehet, hogy nekem elkerülte a figyelmemet tavaly év végén egy olyan bizottsági ülés, amelyre az elnök úr meg lett volna hívva, de ahogy érdeklődtem, nemcsak az én figyelmemet kerülte el. Tehát várok egy megnyugtató választ, és arra is várok választ, hogy mi történt december 31-e és február 1-je között, hány helyen írt alá, milyen ügyekben írt alá és milyen felhatalmazással, ha ezek a feltételek igaznak bizonyulnak, amelyeket itt, a jogszabályok alapján egyértelműnek látok. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nehéz helyzetben vagyunk, mert ebben a kérdésben elsősorban a felügyeleti szervnek, a kinevezőnek kellene nyilatkoznia, de nem látom a teremben. Tehát nyilván a kormány, a Pénzügyminisztérium részéről nincs itt senki, aki ebben a kérdésben nyilatkozni tudna, hogy milyen jogszabályi megfontolások alapján hosszabbították meg Mészáros Tamás úr kinevezését. Molnár András esetleg tud segíteni nekünk abban, hogy... (Jelzésre.) Nem tud segíteni. Akkor Mészáros Tamás úrnak adom meg a szót, hogy amennyiben tud, vagy kíván, válaszoljon ezekre a kérdésekre. Köszönöm.

DR. MÉSZÁROS TAMÁS, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Külön köszönöm elnök úrnak azt a néhány mondatát, amivel én is szerettem volna kezdeni, hogy egy kinevezett nem igazán befolyásolja a kinevező megoldásait. Valószínű, hogy ezeket a kérdéseket fel kell tenni, volt azonban közvetlenül hozzám egy kérdés, erre természetesen válaszolok. Amióta a mandátumom lejárt, döntésekben nem vettem részt, mint igazgatósági tag, természetesen ki lehetek nevezve, és részt vehetek az igazgatósági üléseken. De nem vettem részt, kifejezetten azért, hogy ez a meghallgatás megtörténjen, és csak ezután vegyek részt ezeken az üléseken. Nem én vezettem az üléseket. Természetesen néhány levelet aláírtam, amelyekben az én nevem szerepel. Visszagondolva, ahogy rákérdeztek, nem hiszem, hogy egyáltalán olyan, a privatizációt, vagyonkezelést befolyásoló döntési elem lehetett, amely bármit is befolyásolt volna.

Magyarán, pontosan azért, mert készültem, készültünk erre a meghallgatásra, lényegi döntésekben a mandátumom lejárta óta nem vettem részt, különösen nem elnökként.

ELNÖK: Köszönöm. Mádi képviselő úr.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, akkor járunk el megfelelően, ha az ezzel kapcsolatos helyzetet tisztázzuk. A választ nem éreztem kielégítőnek, ugyanis nem volt egyértelmű arra nézve, hogy mint igazgatósági elnök eljárt-e. Az, hogy az igazgatósági üléseken nem ön vezette az ülést, egy dolog, de hogy hivatalos okiratokat ellátott kézjegyével, és úgy látott el esetleg mint az igazgatóság elnöke, ezzel nekem komoly aggályaim vannak a jogszerűséget illetően. A válaszból azt vettem ki, hogy néhány, általa kevésbé fontosnak tartott ügyben eljárt ilyen módon.

Azt gondolom, hogy itt nem az a döntő, hogy fontos ügy, vagy nem fontos ügy, hanem az, hogy ezt nem tehette meg. Ugyanis a törvény világosan fogalmaz, erre nem volt lehetősége, hiszen a kinevezése előtt kell meghallgatni. Nem úgy fogalmaz, hogy meghallgathatja, nem a kinevezése után hallgatja meg, hanem a kinevezés előtt meghallgatja. Tehát a kinevezés előtt kell meghallgatni, magyarul nem kinevezhető a meghallgatás hiányában. Ilyen értelemben, elnök úr, azt gondolom, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni kellene az Országgyűlés tekintélye és a költségvetési bizottság kompetens döntése okán. Köszönöm.

ELNÖK: Igen, többen jelentkeztek. Keller László jelentkezett először. Megadom a szót.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Értem Mádi képviselő úr megszólalásának tartalmát. Ebből kiindulva megítélésem szerint a bizottságnak most nem az a feladata az elnök úr meghallgatása kapcsán, hogy kinevezésének körülményeit vizsgálja, ezt a felvetését nyilván a megfelelő fórumon majd értékelni kell. Nekünk az a feladatunk, hogy az elnök urat szakmailag ítéljük meg és mondjunk véleményt a munkájáról, az eddigi munkájáról és hogyan látjuk jövőbeni tevékenységét, alkalmasnak tartjuk-e arra, hogy az ÁPV rt. igazgatóságának elnökeként tovább dolgozzon.

Az a procedúra, amit fölvetett Mádi képviselő úr, más kompetencia, az most nem a bizottságnak a kompetenciája, és nem is javaslom, hogy ebbe az irányba menjen el a bizottság, mert nem ezért jött ide az elnök úr. Nyilván Mádi képviselő úr tudja, aki már eddig is meggyőzött arról, hogy a törvényesség őre, ezt jó indulattal mondom, hogy nem az elnök úrnak kell feltenni azokat a kérdéseket, amelyeket a kinevezőknek kell címezni. Nem ő a kinevező, képviselő úr. Tehát azt javaslom, hogy ne vigyük el most a vitát egy lehetetlen irányba, tudom, hogy ez az ellenzéknek lehetősége és szimpatikus irány. Azt javaslom, hogy maradjunk a tárgynál, amiről a meghívó szól, hallgassuk meg elnök urat, és értékeljük az ő munkáját.

Ha pedig erre térünk rá, akkor azok a megállapítások, az a beszámoló, amelyet elnök úr adott, a költségvetési bizottság előtt ismertek. Ismertek a tranzakciók, az ÁPV Rt. munkája, hiszen az Állami Számvevőszék is évente kontrollálja a zárszámadás kapcsán az ÁPV Rt. tevékenységét, és van képünk arról, hogy 2002-őt követően, az ő elnöksége alatt hogyan tevékenykedett az ÁPV Rt., gyakorlatilag olyan tranzakciókat bonyolított le, amelyek végül is minden vonatkozásban kiállták a nyilvánosság próbáját, még akkor is, ha itt a decemberi tranzakciót egy mesterségesen keltett hangulat uralta. De tulajdonképpen ez is rávilágított arra, hogy a szakszerűséget illetően rendben zajlottak a folyamatok, hiszen példátlan kontroll alatt volt a Budapest Airport értékesítési tranzakciója, és ezt a példátlan kontrollt is nagyon jól megoldotta az ÁPV Rt. igazgatósága, és ebben nyilván komoly szerepe volt az elnöknek.

Úgy érzem, hogy az a szakmai út egyébként, amit ismerünk, de most, a bizottsági vita kapcsán rendelkezésünkre is áll írásban az a tevékenység, amit elnök úr kifejtett, méltóvá teszi arra, hogy az ÁPV rt. igazgatóságának elnökeként tovább tudjon tevékenykedni. Azt javaslom mindenkinek, hogy őrizzük meg a bizottság méltóságát, az ÁPV Rt.-nek mint szervezetnek a méltóságát, és kicsinyes technikai ügyekkel ne vigyük félre az elnök úr meghallgatását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hargitai János következik.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az a napirendi pont, amiről lekéstem, mert késve érkeztem a bizottság ülésére, arról szól, hogy Mészáros Tamás úr kinevezés előtti meghallgatása. Ami itt zajlik, a kinevezés után egy beszélgetés az ÁPV Rt. elnökével. Mert kinevezés után vagyunk, hiszen itt van a kezemben a kormányhatározat, amely 2005. december 31-ei keltezésű. Hivatkozik, egyébként teljesen helyesen, a kormányhatározat a törvény 12. § (3) bekezdésére. Csakhogy ebben az van benne, hogy a kormány ugyan kinevezheti az ÁPV Rt. vezetőjét, de a kinevezés előtt törvényi feltétel, hogy a költségvetési bizottságnak meg kell hallgatnia.

Magyarán azt már most megállapíthatjuk minden vizsgálódás nélkül, hogy ami történt, megint törvénysértő. Úgy neveztek ki egy komoly funkcióba egy főhivatalnokot, hogy megsértették az erre vonatkozó törvényt. Ettől mi még beszélgethetünk az itt lévő elnök úrral, valószínűleg meg is tesszük, de az okot kell kutatnunk, és ez a költségvetési bizottság feladata, hogy ez megint miért történt. Hogy függ ez össze esetleg azzal a privatizációs tranzakcióval, vagy az a körüli hercehurcával, lehet, hogy a kormánynak nem volt energiája ezekre a kérdésekre figyelni, vagy esetleg mélyebb oka van az egésznek, amiért így kellett a kormánynak eljárnia, és ezért tudatosan törvényt sértett. Azt gondolom, ez a bizottság kompetenciája.

Ez megint egy kicsit olyan ügy, amit, Keller képviselő úr úgy fogalmazott, hogy kisebb technikai kérdések felé terelünk. Amikor a miniszterelnök ilyen ügyekről szól, akkor úgy szokott fogalmazni, hogy kisebb jogi pontatlanságok. Azt gondolom, az ÁPV Rt. vezetője nem vette meg a balatonöszödi kormányüdülőt, de a kisebb jogi pontatlanságokból, legalábbis nekem, elegem van. A költségvetési bizottság kompetenciája elsősorban az, amellett persze, hogy értékeli az ÁPV Rt. tevékenységét, ezt nem vitatom, és itt akarunk szakszerűek lenni, de még nem tartunk itt, egyelőre azt nézzük, hogy törvényeknek megfelelő-e az a kinevezés, amiből a költségvetési bizottságot kihagyták. Azt gondolom, ha a költségvetési bizottság egy kicsit komolyan veszi magát, akkor ezt vizsgálja.

Miután megállapítja a költségvetési bizottság, hogy itt törvénysértést észlel, ezt máris le kellene venni a napirendről, mert nincs szó a költségvetési bizottságban ma kinevezés előtti meghallgatásról. Egy olyan úrral beszélünk, egyébként egy olyan nagy tekintélyű egyetemi emberrel, aki már kinevezettként ül itt ma, a bizottság ülésén. Ezt a jogi tényt, Keller képviselő úr, nem lehet eltagadni, nem lehet bagatellizálni úgy, hogy kisebb technikai pontatlanság. Mert ha csak technikai pontatlanság lenne, ez még a jogi pontatlanságnál is szerényebb kifejezés. Nem, ez egy ordító törvénysértés. Mi ennek az oka? Ez itt a kérdés, és ezt kellene a bizottságnak vizsgálni, miután felfüggeszti ezt a napirendi pontot. Mert, még egyszer mondom, nem arról van szó, amit itt mi eljátszunk.

ELNÖK: Igen. Engem is meglepett Keller László nagyvonalúsága ebben az ügyben, nem ehhez szoktunk korábban hozzá. Jóval kisebb súlyú ügyekben is bírósági procedúra lett a vége, de változnak az idők, és mindenkinek adjuk meg a változás jogát.

Németh Imre képviselő úr következik.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, bennünket viszont az nem lep meg, hogy a költségvetési bizottság ellenzéki többsége (Domokos László: Ne fenyegess! Mádi László: Kisebbsége, könyörgöm!) a folyamatok akadályozására rendezkedik be. Én nem akarok jogászkodni, ezt bízzuk a jogászokra. Úgy érzem, hogy Hargitai képviselő úrnak a költségvetési bizottságot érintő feladatkijelölése is alapvetően hibás. A költségvetési bizottságnak nem az a feladata, hogy alkotmányügyi bizottságot játsszon és jogászkodjon, nem az a feladata, hogy a törvényeknek megfelelő kinevezés folyamatát ellenőrizze, hanem az a feladata, mint a korábbi időszakban, hogy egy vezető kinevezésekor megvizsgálja azt, hogy az illető szakmai felkészültsége, megbízhatósága, vezetői készsége alkalmassá teszi-e egy adott funkció ellátására.

Mivel a helyzetet nemcsak jogi oldalról kellene megközelíteni, hanem szakmai oldalról, a gazdasági valóság oldaláról, ezért úgy gondolom, jelentősen árnyalja az önök által elmondottat az, hogy itt nem új kinevezésről van szó. Egy olyan személy megbízatásának meghosszabbításáról van szó, aki immár harmadik alkalommal kerülhet ebbe a funkcióba. Mivel az előző két alkalommal a költségvetési bizottság is alkalmasnak találta ennek a funkciónak az ellátására, úgy gondolom, hogy itt semmilyen olyan probléma nincs az alkalmasságát illetően, aminek vizsgálata a bizottság feladata, hogy harmadszor is betöltse ezt a tisztséget.

Az eddigi munkáját figyelembe véve úgy ítélem meg, hogy a nemzetgazdaság fejlődését és előrehaladását segítette az a munka, amelyet Mészáros Tamás irányított. Saját szakterületemről kiemelném a földjelzálog-hitelezéssel kapcsolatos rendszer megteremtését és az ebben való közreműködést. Magyarországon ismét lehetőség van arra, hogy termőföld alapon hosszú távú kedvezményes hitelekhez jussanak a gazdálkodók, éppen a Földhitel és Jelzálogbank helyzetének rendezése kapcsán teremtődött meg ez a lehetőség.

Úgyhogy arra kérem a bizottságot, hogy maradjon feladatánál, és az illető alkalmasságát ítélje meg. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ellenzéki oldalon Horváth János, Mádi László, Domokos László jelentkezett, a kormányoldalon Bőhm András, Keller László és Kékesi Tibor van nálam felírva. Ebben a sorrendben fogok, felváltva, mindenkinek szót adni, csak egy kis türelmet kérek, mert látom, többen jelzik, hogy mindenképpen szeretnének szót kérni. Horváth János következik.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hozzászólásom több témát is kell hogy érintsen, mint amivel eredetileg elindultam. Nevezetesen mindjárt reflektálnék arra, amit Németh Imre képviselő úr mondott, hogy mi nem vagyunk az a bizottság, amelyik a törvényességet, vagy a törvényesség hiányát vizsgálgassa. Dehogynem! Hát persze, hogy mi költségvetési és pénzügyi bizottság vagyunk, és ebben van kompetenciánk, satöbbi, satöbbi, nem részletezem, jól tudjuk, hogy kik vagyunk. Azonban az minden törvényhozónak, sőt, minden állampolgárnak dolga, hogy ha törvénytelenséget lát, akkor felemeli a kezét, és tesz valamit. Ha csak ebben a minőségében is úgy érzi Mádi László képviselő úr, hogy törvénytelenség van, akkor azt meghallgatjuk. Különösen Hargitai képviselő úrnak, az alkotmány tudorának a hozzászólása nyomán. Ebben a kérdésben, úgy érzem, jó lett volna meghívni, meghallgatni a kinevezőt, az pedig a kormány.

Az én kérdéseim kifejezetten szakszerűek, és engedtessék meg, hogy néhányat előhozzak. A jelölt úr azt mondta bevezetőjében, hogy az értékesítés, a vagyontárgyak értékesítése igen sikeres volt. Egyebek között ezt a kifejezést tetszett használni, hogy vagyonérték feletti áron adtuk el. No, ezt már mint szakembernek, mindnyájunknak van valami kaptafája, én közgazdász vagyok, illik megkérdezni: mi az, hogy vagyonérték felett adtuk el. Nyilván a vevő nem fajankó, és tudta, hogy mit csinál, tehát annyiért vette meg, amennyit megér. Lehet, hogy ez egy akadémiai szemináriumi szőrszálhasogatás, de a politikus, a döntéshozó azért vigyáz arra, hogy közgazdasági fogalmak is olyan tiszták legyenek, amennyire csak lehetnek. Egy kicsit úgy érzem magam, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetem rektorának közgazdaságtanról elmélkedem, mégis a politikai szféra erre legyen kényes.

A következő megjegyzés: Különösen érdekel az intézmény, amit jelölt úr eddig igazgatott és vezetett, viszonya a Versenyhivatalhoz és az ÁSZ-hoz, engem személy szerint igen nagyon. Most már jó néhány esztendő eltelt, amióta része lehetek az Országgyűlésben a folyamatoknak, újból és újból a Versenyhivataltól és az ÁSZ-tól olyan jelentéseket kapott az Országgyűlés, amelyek bizony-bizony sok laza és nyitott, vagy nem kielégítő jelenségre mutat rá. Azt kérdezem a jelölt úrtól, hogy e tekintetben lát-e javulást, illetve, minthogy ez nem egy beszámoló meghallgatás, hanem előre néző, amennyiben valóban a következő időben igazgatni és vezetni fogja ezt az intézményt, látja-e azt, hogy azoknak a nem jelentéktelen kifogásoknak az esetében, amiket a Versenyhivataltól és az ÁSZ-tól hallottunk, jobbulás, javulás, egészségesedés következik be.

Mivel több képviselőtársam jelentkezett, leszűkítem listámat. Még egyetlen egyet kérdeznék. Jól emlékszem, jelölt úr és mások is figyelmeztettek rá, hogy az összeférhetetlenség kérdése elő-előkerül. Nekünk a politikai szférában erre különösképpen illik odafigyelni. Nem lehet nem meghallani. Mire gondolok? Egy orvosprofesszor jó, ha orvosi gyakorlatot is folytat. Vizsgálja a betegeket, gyógyíttat, közben orvosprofesszorként csinálja, amit a professzorok csinálnak, tanít, oktat, kutatást vezet. Így lehet ez egy jogprofesszornál is. Ugyanakkor van, ahol nem lehet. Például vannak országok, amelyek erre nagyon kényesek. Elég jól ismerem az Amerikai Egyesült Államokat. Ha valaki állami tisztségbe kerül az egyetemről, vagy vállalattól, akkor nagyon világosan elhatárolódik, hogy ez mikor összeférhető és mikor nem.

Ha jól emlékszem, jelölt úr olyasmit mondott, és valaki mondta nekem, idézte a sajtóból, hogy az egyetemi rektorságának elfogadásakor a közvizsgálódás felvetette azt, hogy az ÁPV rt. vezetése és az egyetem vezetése összeegyeztethetők-e, vagy pedig ellenérdekek. Ismétlem, elképzelhető, hogy összeegyeztethető, sőt, van valami konvergencia, úgy, mint az orvosprofesszor esetében, amint mondtam, de elképzelhető, hogy amikor éppen ellenkező érdekek képviseletét várja el a személytől a köz, a kinevező. Ha volna szíves erre is reflektálni. Én itt meg is állok. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Mészáros Tamásnak adnám meg a szót, mert néhány kérdés felmerült.

DR. MÉSZÁROS TAMÁS, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Úgy látom, Horváth képviselő úr nagyon fontos kérdéseket vetett fel. Én pontosan fogalmaztam. Nekünk törvényi kötelességünk az, hogy minden olyan portfólió-elemet, amit eladásra szánunk és eladásra előkészítünk, vagyonértékeltessünk, mégpedig független vagyonértékelő céggel, nyilvános pályázaton elnyert vagyonértékeléssel. Ennek az a lényege, hogy mi bizony teljes vagyonunkkal felelősek vagyunk a döntéseinkért, azért, hogy indokolatlan vagyonvesztés a privatizáció miatt ne következzen be.

Horváth képviselő úr tudja, hogy az elmúlt 15 évben különböző szakaszai voltak a privatizációnak. Volt egy időszak, sőt, nem kritizálom, sőt, becsülöm azokat, akik százasával tudták meghozni azokat a döntéseket abban az időben, amikor 10-20-30 százalékos árfolyamon, a vagyonérték, vagy az eszközérték, vagy a mérlegben szereplő érték 10-20-30 százalékán keltek el cégek. Azt mondom, hogy akkor ennek így kellett történni, mert a privatizáció más célokat is szolgált. Nagyon fontos mutatónak tartom azt, amit eddig senki nem vizsgált, hogy független vagyonértékelő cégek által meghatározott előzetes értékhez képest milyen piaci árat sikerült elérni. És ebben egyetértek Horváth képviselő úrral. Ebben 20-30 százalékkal magasabb az össztranzakciókat figyelembe véve a bevétel, mintha a független vagyonértékelők által összeadott vagyonértéket figyelembe vennénk.

Tény, a piac dönti el, de két nagyon fontos kérdést ne felejtsünk el. A vagyonértékelő előre nem tudhatja a versenyt. Ez bizonyos mértékig az ország érdeke, a mi érdekünk. Igenis a legtöbb elemben világcégek versenyeztek azokért a társaságokért, amelyeket eladásra felkínáltunk. Részben ennek a versenynek, részben pedig azoknak a technikáknak volt köszönhető, amik a kormányzat, illetve az ÁPV Rt. részéről születtek, hogy az árfolyamok húztak felfelé. A verseny végén, jó néhány példát tudnék mondani, és most nem akarok példálózni az Airporttal, mert az kivitatásra került itt, de a Hungexpo, amely már 10 éve várta, hogy mi történik azzal a vásárterülettel, lesz-e itt, Magyarországon normális vásár, több mint a duplája volt annak, mint amit a független vagyonértékelő cég elért.

A vagyonérték tehát egy független cég által megállapított érték. Hogy azon felül tudunk-e menni, nekünk nagyon fontos, részben minőségi mutató, részben pedig felelősségünk van azért, hogy az állam vagyonát ne herdáljuk el, ha úgy tetszik. Magyarán kötelességünk minden olyan esetben megakadályozni a privatizációt, nem eladni azt a céget, ha úgy ítéljük meg, hogy a vagyonértékhez képest ezzel vagyonvesztés következne be. Tehát értem a kérdést, valóban közgazdaságilag ez a téma nem kivitatott, de úgy érzem, pontosan fogalmaztam.

A viszony a Versenyhivatalhoz és az ÁSZ-hoz. Mi minden egyes napirendet megküldünk a Versenyhivatalnak, és természetesen az ÁSZ-nak is minden joga megvan arra, hogy minden egyes napirendi anyagot is még menet közben vizsgáljon, illetve utólag az éves vizsgálat kapcsán a legrészletesebb elemzéseket folytassa le. A Versenyhivatal részéről semmilyen negatív visszajelzéssel nem találkoztam. Ha úgy tetszik, talán egyetlen egy igazgatósági ülésen vett részt a Versenyhivatal képviselője, miközben, még egyszer mondom, minden egyes napirendet elküldünk nekik. Mi úgy tekintjük ezt, hogy ha valami problémája lett volna, akkor értesít, vagy részt vesz az igazgatósági ülésen.

Az Állami Számvevőszék, nagyítóval, nagyon helyesen, nagyon fontos szerepet játszik az ellenőrzésünk. Tavalyi beszámolója ismert, talán köztudott az is, hogy az úgynevezett veszteséges cégeket ma is részleteiben vizsgálja. Április végére tervezi ennek lezárását, többek között a Bábolna Rt.-, többek között a Malév-sztorit, fejlődését, vagy működésének alakulását. Meg kell mondani őszintén, hogy komoly vita az ÁPV Rt.- és az ÁSZ közötti vitasorozat, elemzési sorozat alapján alakult ki az a végső jelentés, amit tavaly letett az asztalra. Úgy érzem, hogy maradhat egy ÁPV Rt. vezetése és az Állami Számvevőszék megállapításai között különbség. Nem kell mindennel egyetértenünk, mindkettőnknek egy picit más a funkciója, én olyat nem éreztem, hogy az Állami Számvevőszék olyan mértékű jogszabályi, transzparenciaellenes megállapításokat tett volna, vagy arra nézve negatív megállapításokat, amin nekünk jelentős mértékben javítani kellene.

Itt tájékoztatnám a tisztelt bizottságot arról, hiszen egy korábbi vitában itt is felmerült, a versenyeztetési szabályzat módosítása vetődött fel, éppen a Nemzeti Tankönyvkiadó kétfordulós pályázata alapján. A mi javaslatunkra a pénzügyminiszter úr kifejezetten úgy döntött, hogy nem módosítjuk az évek óta, kormányokon keresztül húzódó és bevált versenyeztetési szabályzatot. Ilyen esetekben vezérigazgatói utasítással próbáljuk meg elkerülni azt, hogy a piaci befolyás negatívan hathasson a tranzakcióra. Nem érzem, határozottan mondom, a Nemzeti Tankönyvkiadó esetében sem, hogy bármilyen nemű versenyeztetési sérelem érte volna az országot, a nemzetgazdaságot, illetve az ÁPV Rt.-t.

De arról biztosíthatom képviselő urat, hogy kiemelt prioritás az ÁPV Rt.-n belül, hogy minden egyes ÁSZ-, vagy versenyhivatali megjegyzést komolyan vegyünk. Erre intézkedési tervek készültek, erről tájékoztatjuk az ÁSZ-t, és nagyon bízom benne, hogy egyre kevesebb ilyen észrevétel lesz.

Összeférhetetlenség. Ezt egy kicsit magánkérdésnek tartom, de mint egykori kollégám, képviselő úr természetes, hogy ezt fölvetette. Ez elsősorban az én vezető társaimra és saját megítélésemre tartozik. Én nem úgy lettem ÁPV Rt.-elnök, hogy rektor voltam. Vannak pedig az ÁPV Rt. történetében igazgatósági tagok, nagy társaságokban rendszeres a világon mindenütt, hogy egyetemi oktatók, egyetemi szakemberek, ha úgy tetszik, részt vesznek. Mint „egyszerű" egyetemi oktató lettem ÁPV Rt.-elnök, utána pályáztam a rektori tisztségre. Megígértem, és abban bízom, hogy ezt tartottam, hogy a politikát nem vittem be az egyetemre. Ha az a hibám, hogy esetleg egy állami cég szakképzési támogatását, amit egyébként 10 éve folyósít, nem utasítottam vissza, akkor erre büszke vagyok. Esetleg ez jelenthetett volna összeférhetetlenséget. Az egyetem fejlődéséhez hozzájáruló ilyen pénzeket, arra hivatkozva, hogy egy más összefüggésben az ÁPV Rt.-ben ülök, visszautasítottam volna? Gondolom, Horváth képviselő úr sem tette volna ezt meg.

Úgy érzem, nem vittem be a politikát az egyetemre, erkölcstelenül lobbiképességeimet olyanokra nem vetettem latba, ami előnyben részesítette volna az egyetemet. Százszorosan tudom bizonyítani, hogy a többi egyetemmel szemben nem volt semmi előnye egyetemünknek az elmúlt időszakban. Sőt, gondolom, hogy bizonyos pályázatokon esetleg szerettem volna nyerni, szakmai alapon és nem ÁPV Rt.-elnöki alapon, mások nyertek, mi nem, természetesen itt is verseny volt, és a vezető társaimmal ezt megkonzultáltam, és döntő többségük azt mondta, hogy nem kifogásolja, és az egyetemnek ebből hátránya nincs. Ezek alapján döntöttem úgy. Úgy érzem, ez a végtelenségig nem mehet, de nem is biztos, hogy kell mennie. Azt hiszem, hogy jelen pillanatban december 31-ig kaptunk mandátumot, azután eldől. Nekem pedig a rektorságom jövő év december 31-én jár le. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Bőhm András következik.

DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Én most a történet jogi részével szeretnék foglalkozni, és persze nem kell elhinni, de a legőszintébben mondom, hogy az itt felmerült jogi vitával kapcsolatban amit most elmondok, azt a legjobb szakmai lelkiismeretem és tudásom szerint nyilatkozom. Még akkor is, ha nem vitatom a politikai fertőzöttségét magamnak sem, másnak sem.

Az első állításom az, szemben azzal, amiről itt a vita elkezdődött, hogy nincs kinevezve az igazgatóság elnökének dr. Mészáros Tamás. Ez egy félreértés, és az ebből történő jogi levezetések, pláne következtetések levonása téves. Most a kinevezés előtti meghallgatása zajlik. Megpróbálom csokorba szedni, de nem hosszasan feltartva a tisztelt bizottság tagjait, hogyan értelmezem azt a jogi helyzetet, amelynek megfontolását javaslom, különösen ítéletek kimondása előtt.

A kérdéses kormányhatározat meghozatalakor, az elmúlt év decemberében, ez volt az a kormányhatározat, amire Mádi László úr helyesen hivatkozott, Mészáros Tamás úr jogi státusa az igazgatóság elnöke volt. A kormányhatározat semmi mást nem tartalmaz, mint hogy az igazgatóság tagjainak megbízatását meghosszabbítja, és az igazgatóság egy tagja, Mészáros Tamás úr ezzel az egységes meghosszabbítással együtt nyer igazgatósági tagságot. Az ő megnevezése ebben az időszakban az igazgatóság elnöke volt. De nem elnökként hosszabbították meg megbízatását, hanem az igazgatóság tagjaként. Ez félreérthetetlen. Tehát valamennyi értelmezés, különösen a kormány mostani javaslata ezt bizonyítja egyértelműen.

Tudom, hogy ez egy kedves történet, lehet rajta vitatkozni, ezért az ellenzék figyelmébe ajánlom, hogy mi lett volna akkor, ha ezt a megkülönböztetést nem tartalmazza a kormányhatározat, ahogy azt helyesen tette, tehát ha csak azt mondta volna, hogy az igazgatóság tagjainak megbízatását meghosszabbítom. Akkor úgy értelmezték volna, hogy Mészáros Tamásnak nincs a megbízása meghosszabbítva, mert nem tesz említést az elnökről? Tehát a helyes megoldás volt a december kormányhatározat, amivel az igazgatóság tagjainak megbízatását meghosszabbította. Természetesen nem döntött az elnöki jogviszony meghosszabbításáról, azt nem tehette meg a költségvetési bizottság meghallgatása előtt, és most az a dolgunk, hogy ezt megtegyük.

Az eljárásokkal kapcsolatban a jogi helyzet az én értelmezésem szerint az, hogy decembertől mostanáig és az elkövetkező napokig nincs az igazgatóságnak elnöke. Ilyenkor az eljárás az, hogy az igazgatóság tagjai maguk közül eseti meghatalmazást adhatnak bizonyos ügyek vitelére. Tehát ha Mészáros Tamás úr, és én ezt tudom, azt sem hiszem, hogy releváns lenne ebben az ügyben, bármiféle levelet aláírt, vagy eljárt, azt az igazgatóság megbízása alapján jogszerűen tette. Gyakorlatilag ez egy kiadmányozói jogkör és nem egyéb. Én csak azt kérem, hogy ne induljunk ki abból, hogy az igazgatóság elnökévé történő megbízása megtörtént, mert ez nem igaz. Ezt sem a kormányhatározat, sem semmi egyéb dokumentum nem támasztja alá. Ellenkezőleg, az a helyzet, hogy az eljárás most zajlik.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő? Mádi László? Megadom a szót.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sajnálatos módon hiányoznak információk a megfelelő döntés meghozatalához. Mindenképpen itt kellene ülnie a bizottság előtt a kormány képviselőjének, aki a kinevezést aláírta, és aki dokumentálni tudja azt, hogy ez az interregnum, amit itt képviselőtársam interregnumnak állít be, ténylegesen interregnum-e, vagy mi történt az elmúlt egy hónapban. Szükségesek lennének azok a dokumentumok, amelyek az igazgatóság részéről születtek az elmúlt egy hónapban, hogy azok milyen aláírással mentek ki. Az igazgatóság megbízásából mentek-e ki, vagy pedig mint az igazgatóság elnöke aláírással?

Ezek nem lényegtelen kérdések, ugyanis azt gondolom, nem vehetjük magunkra annak a felelősségét, hogy törvénysértéshez asszisztáljunk a parlament, a legfőbb törvényhozó szerv tagjaiként, annak illetékes bizottságaként. Azt gondolom, ezt senki nem veheti a vállára, legalábbis én nem akarom, nem tudom, hogy Keller László akarja-e, hogy egy nyilvánvaló törvénysértéshez asszisztáljon, vagy ennek lehetőségét önmaga is felvállalja. Én nem vállalom ezt fel. Olyan ügyrendi indítványom lenne, elnök úr, hogy egyrészt a kormány képviselőjét kötelességünk lenne meghallgatni ebben a tekintetben, hogy tisztázza a zavaros helyzetet, oszlassa el az aggályokat, másrészről pedig a szükséges jogi dokumentumokat be kell kérni az ÁPV Rt. részéről, lehet, hogy zárt ülés keretében. Ilyen típusú vizsgálatnak alá kell vetni, mert ez egyébként felveti, nemcsak azt, hogy az elmúlt egy hónapban törvénysértések történtek-e, vagy nem történtek, hanem ha valaki olyanra bólintana rá a bizottság, aki törvénysértéseket követett el, azt gondolom, az nem elfogadható. Tehát a bizottság nem hozhat ilyen döntést addig, amíg ezt a kérdést meg nem vizsgálta.

Tehát, tisztelt elnök úr, az a kérésem, hogy a következő bizottsági ülésre ezt a kérdést készítsük ilyen módon elő, tehát a kormány képviselőjét hívjuk meg, és ha szükséges, minden olyan típusú döntést, amely az igazgatóság részéről megszületett, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben. Enélkül itt jó lelkiismerettel és törvénytisztelő állampolgárként nem lehet eljárni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Értelmezzem úgy a javaslatot mint ügyrendi indítványt? (Mádi László: Igen.) Tehát a következő bizottsági ülésre készítsük elő ezt. (Mádi László: Így van.) Jó. (Dr. Hargitai János jelentkezik.) Nem tudom, Hargitai János már ehhez kíván-e hozzászólni? Mindenkinek lesz erre módja, tekintettel arra, hogy ügyrendi indítvány hangzott el. Minden frakcióból egy képviselő szólhat hozzá. Kékesi Tibor.

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. A szocialista frakció nem támogatja Mádi képviselő úr indítványát. Nincs, véleményünk szerint, ilyen típusú aggály a jelen helyzetben. A napirend keretében a konkrét feladat nem az, amit Mádi képviselő úr jelez. Én rendkívül szélesen értelmezem a bizottság feladat- és hatáskörét, véleménynyilvánítási szabadságát, osztom e tekintetben az ő álláspontját, hogy e téma is legyen a megbeszélés tárgya, de a meghallgatást ezért megakasztani, a konkrét feladatot, amit a bizottság számára a törvény előír, nem elvégezni, nem időben elvégezni és ezzel az ÁPV Rt.-nél fenntartani egy átmeneti állapotot indokolatlannak tartanánk. Ezért nem támogatjuk az ilyen értelmű ügyrendi indítványt. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm. Hargitai János.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. Az ügyrendi indítványt támogatjuk. Nem vitatjuk az itt lévő Mészáros úr közgazdasági felkészültségét, de egy ilyen posztot betölteni, ez jogi alkalmasságot is megkíván. Egyelőre azt sem tudjuk eldönteni, hogy milyen minőségében járt el ebben az ominózus időszakban. Ennek tisztázása pedig ilyen szempontból fontos. Több dokumentum van itt a kezemben, hogy érzékeltessem, hogy mennyire zavaros a helyzet.

Az utolsó érvényes jogi aktus, ami Mészáros Tamás úr státusát érintette, vagy az utolsó előtti, 2005 nyarán történt. 2005 nyarán fél évre az igazgatóság elnökévé a kormány kinevezte. Nyilván meghallgattuk. Vele együtt, ha jól számolom, még 10 igazgatósági tagsággal rendelkező urat is erre a fél évre kinevezett. Már ez is kérdéses önmagában, hogy miért történt, miért fél évre. Ugyanis egy másik kormányhatározat, ami az ÁPV Rt. alapító okirata kategorikusan rögzíti, hogy az igazgatóság elnökét és tagjait három évre nevezi ki. Miért történt itt valami fél évre, mert csak fél évre történt, és miért hosszabbítunk meg egy mandátumot, ahogy itt most fogalmaznak, további egy évre, amikor egy másik kormányhatározatban a kormány úgy rendelkezik, hogy három évre kell az illetékeseket kinevezni?

Most ez az utolsó kormányhatározat, amiről szintén beszélt képviselőtársam, egyértelműen azt monda, hogy meghosszabbítják a mandátumát, és hivatkozik a privatizációs törvénynek arra a szakaszára, ami minket érint. Én ezekből a dokumentumokból azt olvasom ki, hogy a kormány döntött arról, hogy további egy évre, ahogy fogalmaznak, meghosszabbítják az ő mandátumát. Ez ellentmond az alapító okiratnak, ami eleve három évet rögzít. Felvetem, hogy eddig miért fél évre voltak kinevezve. Ha sejtéseim lehetnek, hogy hogyan függ ez össze bizonyos nagy tranzakciókkal. Tehát azt gondolom, hogy a jogi helyzet törvénytelen. Kategorikusan ezt mondom arra, ami történt. Ha képviselőtársam érvelését is hallgatva azt mondom, hogy nagyon aggályos, ami itt történt. Ez sokkal több, mint technikai pontatlanság, ahogy Keller képviselő úr felvetette.

Tehát a bizottság akkor teszi helyesen, ha az ügyrendi indítványt támogatja.

ELNÖK: Bőhm András kíván szólni. Parancsoljon!

DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Nem támogatom az ügyrendi indítványt. Változatlanul az a véleményem, hogy nincs kinevezett igazgatósági elnöke az ÁPV Rt.-nek. Ezzel ellentétes állítás, ha a felszólalók azt képviselik, akkor semmiféle további vizsgálatnak sincs értelme. Mert akkor arról van szó, hogy megtörtént egy kinevezés, ami felfogásuk szerint jogellenes. Akkor nincs miért az eljárást tovább folytatni. Ez egy önellentmondó érvelés. Azt tartom, hogy nem történt meg a kinevezés, kinevezés előtti meghallgatást most foganatosítjuk. És ha bárkinek aggálya van, akár dokumentumok alapján, akár azok nélkül, az az alkalmasság tekintetében szavazatával érvényesítheti ezt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Talán annyi megjegyzést engedjenek meg, hogy decemberben minden gond nélkül meg tudtuk volna tartani ezt a kinevezés előtti meghallgatást. Én mindig nagy figyelemmel szoktam követni Bőhm András jogértelmezését, mert azt gondolom, hogy érdemes odafigyelni azokra az érvekre, amiket mond. Az elmúlt években nem emlékszem olyan értelmezésére, amely az ellenzék által felvetett jogi problémát támasztotta volna alá, de mindenképpen megfontolandó az, amit képviselő úr mondott. Azt kell hogy hozzátegyem, hogy az előttem is itt lévő dokumentumok, jogszabályok eléggé világosan és egyértelműen fogalmaznak ebben a kérdésben. Az igazgatóság elnökének kinevezésére csak az Országgyűlés illetékes bizottságának meghallgatását követően kerülhet sor, márpedig, amint ön is említette, a kormány e meghallgatás nélkül is meghosszabbította ezt a megbízatást 2006 végéig.

De nem akarok további megjegyzést ehhez fűzni. (Keller László: Ügyrendi kérdésben kell szavazni.) Ügyrendi hozzászólás volt, és a szavazás következik, Keller úr nagyon helyesen jegyzi meg, köszönöm a segítségét.

Tehát most a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja Mádi László képviselő úr ügyrendi indítványát. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatja? Tizenkettő. A bizottság többsége tehát nem támogatta az ügyrendi észrevételt. Egy perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid tárgyalási szünet.)

Köszönöm szépen. Folytatjuk a bizottság ülését. A következő bejelentést szeretném tenni: ebben az ügyben sajnos a kormányoldali többség elvetette az indítványunkat, ezért mi a bizottság ülésén tovább nem veszünk részt. A bizottság elnökeként Szili Katalin házelnökhöz fogok fordulni ebben a kérdésben, hogy segítsen tisztázni ezt a jogértelmezési problémát. Most pedig a bizottsági ülés vezetését átadom Kékesi Tibor alelnök úrnak. További jó munkát kívánok! (Varga Mihály elnök és a jelen lévő fideszes képviselők távoznak az ülésről. – A bizottság határozatképtelenné válik.)

(Az ülés vezetését dr. Kékesi Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Elnök úr, köszönöm szépen az ülés vezetésének átadását. Egy rövid szünetet rendelnék el rögtön, hogy a képviselőtársak, akik maradni kívánnak, maradhassanak, a képviselőtársak, akik távozni kívánnak, távozhassanak. Köszönöm szépen. (Rövid szünet.)

Tisztelt Bizottság! A szünet után folytatnánk az ülést. Az első napirendi pontnál tartottunk, dr. Mészáros Tamás úrnak az ÁPV Rt. igazgatósága elnökévé történő kinevezése előtti meghallgatásánál. Kérdezném újra, hogy kíván-e a napirendi ponthoz valaki hozzászólni, kérdéseket feltenni. Keller képviselő úré a szó.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak nagyon röviden, miután az ügyrendi vita előtt jelentkeztem, most szeretnék néhány mondatot mondani. Nagyon sajnálom, hogy a fideszes képviselők nem szántak annyi figyelmet a csomagban eljuttatott anyagra, hogy megnézzék Szili Katalin elnök asszony levelét, amelyben világosan fogalmaz az elnök asszony. Nem múlt időben írja azt, hogy az igazgatóság elnökének kinevezését meghosszabbította a kormány, hanem jelen időben, meghosszabbításról beszél, és nyilvánvaló, hogy Veres János pénzügyminiszternek is ugyanilyen időben fogalmazódott a levele.

Tehát megítélésem szerint az a felhajtás, amit itt a fideszes képviselők megcsináltak, teljesen értelmetlen volt, hiszen elnök úr a meghallgatás során világossá tette azt, legalábbis számomra, hogy nem elnökként vett részt az ÁPV Rt. munkájában, hanem igazgatósági tagként, elnökként pedig kifejezetten nem vett részt a munkában. Az elnök asszony arra kérte a bizottságot, hogy hallgassa meg, és az eredményről tájékoztassa az Országgyűlés elnökét, mivel kinevezés előtt áll dr. Mészáros Tamás úr. Azt gondolom, hogy ezt a vitát viszonylag röviden lezárhatjuk, mert a szakmai megítélésről többen elmondtuk véleményünket, és ilyen szempontból az is lényeges, hogy az ellenzéki képviselők az elnök úr szakmai rátermettségét, szakmai kompetenciáját nem kérdőjelezték meg. Ilyen szempontból szerintem a költségvetési bizottság egyértelműen támogatását adhatja a leendő kinevezéséhez elnök úrnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. Van-e még megjegyzés, kérdés, vagy észrevétel? Bőhm képviselő úré a szó.

DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Csak egy mondat: véleményem szerint a bizottságnak alkotmányos kötelezettsége a meghallgatást foganatosítani, tehát az ezzel kapcsolatos vita fölösleges volt. Ezt a meghallgatást foganatosítani kell, és a bizottságnak ezt be kell fejeznie, tehát kérem az erről való döntést.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Úgy gondolom én is, hogy a bizottsági meghallgatás során véleményem szerint kifejthettük azt az álláspontunkat, hogy aggálymentes a jelenlegi helyzet. De fordítva is igaz, ha mégis bármilyen aggály felmerülne, akkor is a bizottság feladata, hogy reparálja a feltételezett, de véleményünk szerint nem létező állapotot, és így ugyanarra az eredményre jusson, tehát hallgassa meg az ÁPV Rt. leendő elnökét.

Mivel más jelentkezést nem látok, megkérdezem dr. Mészáros Tamás urat, hogy kíván-e a vita végén még zárszót mondani.

DR. MÉSZÁROS TAMÁS, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Csak annyit, hogy a privatizációs törvény több paragrafusa emlegetve volt, egy nem, hogy elnöknek önálló jogköre nincs, csak az igazgatóság döntéseiben vesz részt, illetve azt képviselheti. Még egyszer kijelentem, én igazgatósági ülésen nem vettem részt, ilyen döntéshozatalban szintén nem vettem részt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor már csak az adott napirend tárgyában való állásfoglalás van hátra. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy egyetért-e az előterjesztéssel, azaz dr. Mészáros Tamás úrnak az ÁPV Rt. igazgatósága elnökévé történő kinevezése előtti meghallgatásán az alkalmasság kérdésében az előterjesztett állásponttal. Aki egyetért ezzel, azaz, hogy támogatjuk Mészáros Tamás úr kinevezését, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a kinevezést. Köszönöm Mészáros Tamás úrnak a megjelenést, az elmondottakat. Akkor le is zárom az ezzel kapcsolatos napirendi pontot.

A napirendi pontok közötti sorrendcserére tennék javaslatot. Kérem, ha valakinek kifogása van ez ellen, jelezze! Most az 5. Napirendi pontot tárgyalnánk meg azért, hogy a gazdasági bizottság is folytatni tudja munkáját. (Nincs jelentkező.) Nem látok kifogást, akkor a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, önálló képviselői indítvány, Farkas Imre és Jauernik István képviselő urak tollából. Jauernik képviselő úr, gondolom, az előterjesztők nevében egy rövid kiegészítést kíván tenni. Öné a szó.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Elnök úr, köszönöm. Tisztelt Bizottság! A szövetkezetekről szóló törvények, így a 2006. évi X. számú törvény is lehetővé teszi, hogy szövetkezetek gazdasági társasággá, ezen belül is részvénytársasággá alakuljanak át. A részvénytársasággá történő átalakulásnál a hatályos 1997. évi törvény előírja, hogy ez csak zárt körűen alakítható meg. A közelmúltban elfogadott, a szövetkezetekről szóló törvény egyértelműen fogalmaz, amikor rögzíti, hogy e törvény alapján a szövetkezetek átalakulásával létrejött részvénytársaság csak zárt körű lehet. Ez, úgy gondolom, helyén is van.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, ennek is hatályos 14. § (1) bekezdésének d) pontja zárt körű forgalomba hozatalnak azt tekinti, ha az értékpapírt minősített befektetőknek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel. Tehát nem lehet száznál több tagról szó. A probléma azzal van, hogy a szövetkezetek általában, szinte kivétel nélkül ennél nagyobb taglétszámmal rendelkeznek. Az nem járható út, hogy ne minden tagnak ajánlják fel az átalakulásnál a lehetőséget. Ennek az ellentmondásnak a feloldására teszünk javaslatot, amikor azt indítványozzuk, hogy a tőkepiacról szóló törvényben e kitétel alól a szövetkezetek mentesüljenek. Kérem képviselőtársaimat, hogy a gyakorlatban ténylegesen felmerülő probléma megoldását biztosítsuk azáltal, hogy ezt a törvényt elfogadjuk. Elnök úr, köszönöm szépen, ennyiben kívántam felvezetni az előterjesztést.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérem, hogy nyilatkozzon az indítvánnyal összefüggésben. Előtte pedig legyen szíves a jegyzőkönyv számára bemutatkozni. Köszönöm.

BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bartal Róbert vagyok, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. Az önálló indítványban lévő módosításr ebben a formában a kormány nem támogatja. Tudomásunk van erről a problémáról, erre vonatkozóan történtek is egyeztetések a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, illetve az Igazságügyi Minisztériummal, hogy ezt a problémát hogyan lehet kiküszöbölni. Jelen módosító indítványban önmagában már van egy technikai elírás az a ) pontban, mert az értékpapír mögül hiányzik a tárgyrag, mert a hatályos szövegben az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel, ezt mindenképpen javítani szükséges.

Szerencsésebb lett volna, ha a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos szabály egy külön pontként kerül nevesítésre, mert a kivéve utáni szövegrész jogvitákra adhat okot, hogy most a kivéve szó igazából a szöveg melyik részére utal, a felvezető részére, vagy a száz fős személyre. Az indoklásban egyértelműen a száz főre vonatkozóan van ez a kitétel, de elsőre egy olyan szöveget tartanánk elfogadhatónak, hogy az is zárt körű forgalomba hozatalnak minősül, ha a szövetkezetek részvénytársasággá történő átalakulása során a részvényeket a szövetkezetek leendő tagjai részére ajánlják fel. Tehát egy ilyen módosítást szeretnénk, ha lehetséges.

Illetve van még egy probléma azzal, hogy a Tpt.-nek ez a szakasza 2005. július 1-jével lépett hatályba, és sajnos vannak már folyamatban lévő ügyek, tudomásom szerint, amikor ilyen átalakulások elkezdődtek, illetve történtek. És ezzel is kellene kezdeni valamit, hogy ha a jelenlegi szakaszt nézem, abban az esetben, ha nem teljesíti a száz fős kritériumot a jelenlegi szövetkezet az átalakulás kapcsán, akkor előáll az a koherencia zavar, ami a szövetkezeti törvényben, a Gt.-ben és a Tpt.-ben lévő összhang biztosítását lenne hivatott biztosítani. Ebben az esetben, ha ez száz fő fölötti átalakulás következik be, amit utólagosan kell bejelenteni a PSZÁF-nak, a PSZÁF a hatályos szabályok alapján azt tudja mondani, hogy sajnos ez az átalakuláskor történt részvény forgalomba hozatal nem minősül zárt körűnek, ebben az esetben a Gt. szabályai szerint a társaság nyilvánosnak minősülne, és akkor megint nem tesz eleget a szövetkezeti törvényekben meghatározott zártkörűség kritériumának.

Tehát mindenképpen szükséges egy átmeneti szabályt is hozni ezzel kapcsolatban. Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek? Németh képviselő úr.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Ha jól értem a kormány képviselőjét, akkor az indítvány tartalmát nem vitatja, tehát azt szükségszerűnek tartja. Jogtechnikai megoldást lát problémásnak. Akkor az kérdésem, hogy mikor láthatja a bizottság, illetve mikor kaphat egy olyan megoldást, amelyet kapcsolódó indítványként benyújtva helyre lehet tenni ezt a kérdést, hogy időveszteség se történjen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a válaszadásra megadom a kormány képviselőjének a szót.

BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Ha minden sikerül, tegnap már egy kompromisszumos szövegjavaslatot elküldtünk az érintett minisztériumoknak, illetve a felügyeletnek. Ma délelőtt vártunk rá választ. Amennyiben ezt a szöveget sikerül kompromisszumként véglegesíteni, tudomásom szerint ez ma délutánra össze fog állni, amit a kormány támogatna.

ELNÖK: Ha nincs további észrevétel, az előterjesztő kíván-e szólni? Igen, tessék!

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen. A kormány részéről tett észrevétel, egy t betű lemaradása az elírási hibajegyzéken korrigálható, ezt meg fogjuk tenni. A folyamatban lévő törvényhez is adtunk be egy módosító indítványt, amely ugyanennek a problémának a megszüntetésére tesz javaslatot. A parlamenti ülésszak hátralévő rövid ideje miatt azt kérném képviselőtársaimtól, hogy ezt a törvényjavaslatot vegye tárgysorozatba, tartsa általános vitára alkalmasnak, és annak függvényében, hogy ma délután milyen döntések születnek, azt látom, hogy a kormány törekszik e probléma megoldására, találjuk meg a legmegfelelőbb megoldást, ne zárjuk be még ezt a kiskaput. Vegyük tárgysorozatba, általános vitára tartsuk alkalmasnak. A gazdasági bizottság is meg tudja tárgyalni, és ha kell, akkor ehhez a jövő héten visszanyúlunk, ha nem, akkor el fog veszni.

Azt gondolom, hogy ma ez a leghelyesebb megoldás, amit tehet a bizottság. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ha nincs további megjegyzés az előterjesztés tárgyában, először a tárgysorozatba-vételről foglaljunk, kérem, állást. Aki támogatja a tárgysorozatba-vételt, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a bizottság támogatja a tárgysorozatba-vételt. Most az általános vitára való alkalmasság kérdésében foglaljunk állást. Kérem, aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot. A napirendi pontot lezárom. Kíván-e a bizottság előadót állítani ebben a kérdésben? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nem, akkor majd írásban jelezzük álláspontunkat a házelnök asszony számára.

Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására.

BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Lehet egy olyan kérésünk, mivel a gazdasági bizottságba is át kell menni, és a Tpt.-hez van két módosító indítvány, hogy ezt tárgyaljuk? Vagy ezt majd külön napirendi pontként tárgyaljuk, mert a meghívóban egymás után voltak.

ELNÖK: A kormány képviselőjének kérésére megint javaslok egy napirendi sorrendváltoztatását. Kérem, jelezze, ha valakinek nem felel meg ez a menetrend! (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Akkor rátérnék a 4. napirendi pont módosító indítványaira. Kérem, hogy ennek megfelelően haladjunk.

Két módosító indítvány érkezett, az első Farkas Imre és Jauernik István képviselők indítványa. A kormány álláspontja?

BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja az előzőekben elmondottak miatt, és egy komplex megoldást szeretne erre a problémára.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kérem, hogy a bizottság foglaljon állást a kérdésben, támogatja-e a módosító indítványt. Aki igen, kérem, jelezze4 (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.

A második módosító indítvány Béki Gabriella képviselő asszony indítványa. A kormány álláspontja?

BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? Bőhm képviselő úré a szó.

DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Rövid indoklást kérnék szépen.

BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A javaslat arra irányul, hogy a tőkepiaci törvény 78. §-a továbbra is maradjon hatályban május 20-át követően. Ez az ominózus szakasz igazából megismétli ellentétes tartalommal a befolyásszerzésre, illetve a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szabályokat, mert azt mondja ki, hogy aki már tett egy olyan nyilvános vételi ajánlatot, amelynek során a 33, illetve bizonyos esetekben a 25 százalékos mértékű befolyást megszerezte, annak a személynek a befolyás mértékének növeléséhez nem kell a továbbiakban nyilvános vételi ajánlatot tennie.

Álláspontunk szerint ez a korábbi jogszabályban is egy abszolút felesleges és inkább láttató szabályként került bele, de a hatályos jogértelmezés szerint amikor arról beszélünk, hogy valakinek mihez, mekkora mértékű befolyásszerzéshez kell nyilvános előzetesen jóváhagyott vételi ajánlatot tenni, az jelenleg azt jelenti, hogy amikor először átlépi az adott személynek a befolyás mértéke a 25, illetve a 33 százalékot, onnantól kezdve ennek a befolyásnak a mértéke akár 100 százalékig mehet, az már nem von maga után újabb vételi ajánlattételi kötelezettséget, ezért nem tartjuk szükségesnek ezen szabály további hatályban tartását. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előbb hibáztam, mert az előterjesztő képviselőjét nem kérdeztem meg a korábbi módosító indítvánnyal kapcsolatos álláspontjáról, ezért pótlólagosan szeretném ezt helyrehozni. De egyelőre maradjunk ennél a módosító indítványnál. Képviselői kérdés, vagy észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet.

Az előterjesztő képviselőjét kérdezném meg az álláspontjáról.

DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ), előterjesztő: Előterjesztőként mindkét módosítást támogatnám.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor állást foglalunk a kérdésben, most a második számú módosító indítvány ügyében. Kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottságból. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta.

Van-e valaki, aki tud olyan módosító indítványról, amit a bizottságnak tárgyalnia kellett volna, de nem tette ezt? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Akkor a napirendi pontot lezárom. Ismételten rövid szünetet rendelek el. Köszönöm szépen. (Rövid szünet.)

Folytatjuk az ülést, és most már tényleg az eredetileg másodiknak meghirdetett napirendi pontra, a helyi önkormányzatok 2006. évi címzett támogatásáról szóló törvényjavaslathoz beadott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására térnénk rá. Szeretném megkérdezni, hogy utólagosan kaptunk egy bizottsági módosító javaslatot, az az előterjesztő rendelkezésére áll-e. Ez az önkormányzati bizottság által benyújtott javaslat, Nagykanizsát érinti. Kérném szépen, hogy juttassunk el egy példányt. Köszönöm szépen.

Szeretném, ha ezzel az indítvánnyal indulnánk. A bizottság nevében kívánja-e valaki indokolni az idekerült indítványt? Jauernik képviselő úré a szó.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Nem tudom, hogy kér-e valaki indoklást. Ha igen, akkor azt tudom elmondani, hogy az önkormányzati bizottság azért nyújtotta be a nagykanizsai indítványt, mert Göndör István képviselő úrnak volt egy indítványa, amely jogilag nem helyesen fogalmazta meg a kívánt célt. Ez egy korábban megítélt beruházás, amely az elmondottak alapján a beruházás megkezdése után vált műemlékké, és a műemléki épület felújítása sokkal többe kerül, mint a nem műemléki, és ennek a támogatását kéri a nagykanizsai önkormányzat. Az önkormányzati bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy a törvényi lehetőség erre megvan, a 3. § (8)-(9) bekezdésében, erre hivatkozunk is az indoklásban. Tehát ha valós az a tény, hogy később lett műemlék, mint ahogy a beruházás elindult, akkor valós és jogos az igénye a nagykanizsai önkormányzatnak a többlettámogatás arányos részére. Ezért az önkormányzati bizottság ezt az indítványt benyújtotta.

ELNÖK: Köszönöm. Kérem a kormány képviselőjét, hogy majd legyen szíves bemutatkozni. Kérdezném a szakmai álláspontját.

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Dániel Pál vagyok, az Országos Területfejlesztési Hivatal főosztályvezetője. Szakmai álláspontunk az, levélben ez a megkeresés megérkezett hozzánk, megvizsgáltuk. Megállapításunk szerint a minisztérium 2003 szeptemberében műemlékké nyilvánította ezt az épületet, és a támogatási igénylés 2003. december 15-ig kellett benyújtani, tehát a támogatási igény benyújtásakor az önkormányzat előtt már ismert volt, hogy ez az épület műemlékké lett nyilvánítva. Ezért mi azt javasoltuk, hogy ne támogassuk ezt a módosító indítványt.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vagy észrevétel van-e a bizottsági módosító javaslathoz? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, foglaljunk állást benne. Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyharmad sem, a bizottság nem támogatta.

Haladjunk sorban a többi módosító indítványon. A második indítvány, Jauernik képviselő úr és társai, a kormány álláspontja?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) A bizottság álláspontja? (Szavazás.) Köszönöm, a többség támogatta.

A harmadik indítvány, Varga Mihály előterjesztése. Kormányálláspont?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A bizottság álláspontját kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.

A negyedi, Csáky András képviselő úr indítványa. Kormányálláspont?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

Az ötödik, Göndör István képviselő úr álláspontja. Kormány?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet, a bizottság nem támogatja.

A hatodik, az általam és képviselőtársaim által benyújtott módosító indítvány. Kormány?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatja.

A kilencedik. Ez összefügg a 18-assal. Ez is az általam és képviselőtársaim által benyújtott módosító indítvány. Kormány?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmad támogatta.

A tizedik, Répássy képviselő úr indítványa. Kormány?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

A tizenkettedik, Endre Sándor képviselő úr indítványa. Kormányálláspont?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Nem látok ilyet. Nem támogatja a bizottság.

A tizenhármas, Szászfalvi képviselő úr módosító indítványa. Kormány?

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Jauernik képviselő úr.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Az első helyen kijelölt bizottság azt állapította meg, hogy nem házszabályszerű, szóról szóra megegyezik egy másik módosítással, ezért nem lehet róla szavazni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel az első helyen kijelölt bizottság nem találta házszabályszerűnek a kapott információ szerint, ezért bizottságunk nem tárgyalja.

Többet nem látok. Kérdezem, van-e még olyan módosító indítvány, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. Öné a szó.

DÁNIEL PÁL (Országos Területfejlesztési Hivatal): Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság pontosító módosító indítványokat nyújtott be.

ELNÖK: Köszönjük a jelzést, de ezek nem tartoznak bizottságunk hatáskörébe. Ezek szerint más indítványról más sem tud. Megköszönöm a kormány képviselőjének a segítségét, és ezt a napirendi pontot is zárom.

Rátérünk a 3. napirendi pontra, az egyes, az önkormányzatok működését érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalására. Kérdezem a bizottságot, mivel tudomásunk szerint nincs módosító indítvány, tud-e valaki ilyenről. Amennyiben nem, értelemszerűen a napirendi pontot le is zárom.

Rátérünk a következő napirendi pontra, az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Tudomásunk szerint egyetlen módosító indítvány van, ez azonban nem tartozik a bizottság feladatkörébe. Tehát megköszönve a kormányzat képviselőinek a megjelenést, megkérdezem, hogy valaki tud-e még ezen kívül módosító indítványról. (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyen jelzést, tehát ezt a napirendi pontot is le tudjuk zárni.

Rátérnénk a következő napirendi pontra, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatos módosító javaslatok tárgyalására. Köszöntöm a kormány képviselőjét, kérem, majd szíveskedjék bemutatkozni. Úgy látom, hogy egyetlen módosító indítvány érkezett. Ezzel kapcsolatban kérdezném rögvest a kormány álláspontját.

KATONÁNÉL PEHR ERIKA (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Akkor állást foglalunk az ügyben. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Nem látok ilyet, tehát a bizottság nem támogatta a módosító indítványt.

Van-e esetleg tudomása valakinek arról, hogy van-e más módosító indítvány ide kapcsolódóan? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelzést. Köszönöm a kormány képviselőjének a segítségét, ezt a napirendi pontot is lezárom.

Áttérnénk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény módosításához benyújtott módosító javaslatok tárgyalására. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Majd kérném, hogy a jegyzőkönyv számára a bemutatkozást. Sorban haladnánk.

Az első módosító indítvány Farkas Imre képviselő úr javaslat, kérdezném a kormányzati álláspontot.

SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni a módosító indítványt, mert arra a részre, amit elhagyni javasolt képviselő úr, szükség van.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Akkor kérem, foglaljon állást a bizottság. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem látok ilyet, tehát a bizottság nem támogatja.

A második, szintén Farkas képviselő úr indítványa. Kormányálláspont?

SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni, ugyanis nincs jelentősége annak, hogy ilyen jelzőt alkalmazunk, vagy nem.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, vagy észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem foglaljunk állást! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatta.

A harmadik dr. Csáky képviselő úr indítványa. A kormány álláspontja?

SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, ez szakmailag és költségvetési szempontból sem támogatható. Ami megjelenik az indoklásban, az nem helytálló, nincs olyan probléma, amit meg akar oldani.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e az indítvánnyal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor foglaljunk állást, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki, a bizottság tehát nem támogatta az indítványt.

A negyedik, szintén dr. Csáky képviselő úr javaslata. Kormány?

SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni, hiszen a vasutas társadalombiztosítási igazgatóság fennmaradása mellett döntött a kormány korábban.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, vagy észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Kérem, foglaljunk állást, ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság többsége nem támogatja.

Kérdezem, van-e további indítványról valakinek tudomása. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelzést. Megköszönöm a kormány képviselőinek a segítségét. A napirendi pontot zárom.

A következő a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat, a módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor. Kérem a kormány képviselőjét, hogy az első megszólalás alkalmával szíveskedjék bemutatkozni.

Az első módosító indítvány Domokos László képviselő úr javaslata. A kormány álláspontja?

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Tabák Péter vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, a kormány nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Kérem, foglaljunk állást az indítványról. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

A második Lezsák Sándor képviselő úr indítványa. A kormány álláspontja?

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Kérem, foglaljunk állást! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki, a bizottság nem támogatja.

A következő a 4-es számú indítvány, Domokos László képviselő úré. A kormány álláspontja?

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Foglaljunk állást a kérdésben. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, a bizottság nem támogatja.

A következő az 5-ös, szintén Domokos László javaslata. A kormány álláspontja?

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Foglaljunk állást a kérdésben! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, a bizottság nem támogatja.

A 6-os újfent Domokos László indítványa. A kormány álláspontja?

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

Végül a 7-es szintén Domokos képviselő úr indítványa. A kormány álláspontja?

TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kérem, jelezze valaki, ha támogatja az indítványt! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

Tudunk-e olyan indítványról, ami nem került tárgyalásra, de kellett volna? (Nincs jelentkező.) Ilyen jelzést sem látok. Megköszönöm a kormány képviselőinek a segítségét, és a napirendi pontot zárom.

Rátérünk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szól törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására. Egy módosító indítvány érkezett, megkérem a kormány képviselőjét, majd szíveskedjék bemutatkozni, egyben kérdezem a kormány álláspontját a Lezsák képviselő úr által benyújtott módosító indítványról.

HELY PÉTER (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Hely Péter vagyok, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese. A módosító indítványt a kormány nem támogatja, tekintettel arra, hogy az indítványban foglaltaknál szigorúbb kötelezettség van érvényben az Európai Unió támogatási szabályaiban a beruházási projektek fenntartására, változatlan körülmények között történő működtetésére. Három és öt év a kötelezettség, és ezt a projekt végétől kell számolni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Van-e az elhangzottakhoz kérdés, vagy észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, döntsünk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatta.

A biztonság kedvéért megkérdezem, hogy van-e valakinek tudomása más módosító indítványról. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok. Köszönöm a kormány képviselőjének a munkáját, és ezt a napirendi pontot is lezárhatjuk.

A következő a jövedéki adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája, amelyet első helyen kijelölt bizottságként folytatunk le. Köszöntöm Csobánczi urat a kormányzat képviseletében. Megkérem, hogy az előterjesztő nevében, ha szükséges, szóban egészítse ki a törvényjavaslat módosítására vonatkozó indítványt.

CSOBÁNCZI PÉTER (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Rövid törvényjavaslatról van szó, ezért rövid indoklást fűznék csak hozzá. A törvényjavaslat alapvetően abba a folyamatba illeszkedik, amiről az Országgyűlés határozata nyomán már az őszi adócsomag keretében is történt a jövedéki jogszabályokban módosítás. Itt a biokomponenseket tartalmazó üzemanyagokra gondolok, amelyre vonatkozó rendelkezések majd 2007 júliusában, illetve 2008 januárjában lépnek hatályba. Ebbe a folyamatban illeszkedik a mostani módosítás is.

Alapvetően két fontos eleme van. Az egyik az, hogy a biodízelgyártás során melléktermékként glicerin keletkezik, és a glicerin mint melléktermék felvételére a kozmetikai ipar meglehetősen korlátozott. Annak érdekében, hogy ezt melléktermékként az energiaszektorban is, az erőművi felhasználás során is biztosítható legyen a glicerin felhasználása, a módosító indítvány egyik eleme ezt célozza.

A másik pedig egy pótlólagos felhasználási lehetőséget teremt a biodízelt előállítók számára, a bekeveréses megoldás egy korlátozott felvevő piacot jelentene, vannak olyan kapacitásaink tudomásom szerint, amelyeket más módon is fel lehetne használni, itt már létező és a jövőben megépítendő kapacitásokról van szó. Erre teremtene lehetősége a jövedéki adótörvény, itt a vízgazdálkodási törvény alapján közfeladatot ellátók jönnek szóba, illetve a bányaművelésben lehet alternatív felhasználási lehetőséget teremteni a biodízel felhasználására vonatkozóan. Ezt kedvezményezi a törvényjavaslat egy literenkénti 79 forintos visszatérítéssel. Ez a 79 forintos visszatérítés megegyezik az uniós adóminimummal, ebből következően ez az unióős szabályokkal is összhangban van.

A módosításnak tehát ez a két fontos eleme van, és emellett két korrekciót is tartalmaz a javaslat. Ismeretes, hogy az Országgyűlés már döntött arról, hogy a szőlőbor esetében 0 legyen a jövedéki adó. Ennek átvezetése majdnem teljes mértékben megtörtént az őszi adócsomag keretei között, de a szőlőborral kereskedők, ezen belül is az exportot, importot bonyolítókra még fönnmarad, nem szándékolt módon, egy biztosítotti kötelezettség. Ezt szüntetnénk meg, január 1-jéig visszaható hatállyal. A másik pedig az üzemanyag-adalékokkal függ össze. Itt a korrekciót az indokolja, hogy az üzemanyagadalék-kereskedelemmel jellemzően kis cégek foglalkoznak, és az üzemanyag-adalék kiszerelése is jellemzően 5 liter, vagy 5 kilogramm, illetve annál kisebb kiszerelésben történik, és az általában elért 120 millió jövedéki biztosíték ebben a termékkörben és ebben a forgalmazói körben indokolatlanul magasnak tűnik. Ezt próbálja a törvényjavaslat korrigálni azzal, hogy leszállítja ebben a körben a jövedéki biztosítékot egymillió forintra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Az általános vita keretében kíván-e valaki hozzászólni? Kóródi képviselő asszonyé a szó.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, a magam részéről nem tudtam alaposabban tanulmányozni ezt a törvényjavaslatot, nem is akarok igazából tartalmi kérdésekbe belebonyolódni, és el tudom fogadni, hogy nyilván ezekre szükség van. Formailag azonban azt gondolom, hogy a jövedéki adótörvénynek és általában adótörvényeknek az ilyen típusú módosítása, ami egyrészt az adótörvények lezárása után, az év kezdetekor van, soha nem szerencsés. De a legkevésbé szerencsés akkor, amikor a parlamentnek valójában ideje ezeknek a kivitatására egyáltalán nincs. Azt gondolom, nyilván szükség van ezekre a kedvezményekre, amit adnak, csak attól tartok, ha ez nem kellő módon és alapossággal átvitatott téma a parlamentben, akkor ebből a következő időszakban különböző típusú problémák adódhatnak.

Ilyen tapasztalataink azért már vannak, hogy amikor a választási időszak előtt, az utolsó percekben ilyen törvényjavaslatokat fogadott el a parlament, abból mi következett. Nem akarok hosszas vizsgálóbizottsági tevékenységekre utalni, amelyek az elmúlt években ilyen ügyek kapcsán felmerültek. Úgyhogy eléggé tartózkodnék attól, hogy egy ilyen javaslatot most igazából támogatni tudjak. Elfogadom a kormánynak ezt a törekvését, de a magam részéről személy szerint tartózkodom a javaslat támogatásától, még egyszer mondom, pusztán azért, mert nem látok időt, módot arra, hogy ezeket a kérdéseket alaposabban tudjuk áttekinteni. Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. További észrevétel, vagy megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell a bizottságnak állást foglalnia. Tegyük meg! Ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? Kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Aki nem értett vele egyet? Tartózkodott? Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm a kormány képviselőjének a segítségét, zárom ezt a napirendi pontot is. Első helyen kijelölt bizottságként kívánunk-e előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Úgy látom nem, akkor írásban fogjuk jelezni a házelnök asszonynak az álláspontunkat.

Rátérünk az utolsó napirendi pontunkra, az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez, illetve az erről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájára. Köszöntöm a kormányzat képviselőjét, kérem, szíveskedjék majd bemutatkozni, és az általános vitához szükséges szóbeli kiegészítését megtenni.

FELSMANN BALÁZS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vagyongazdálkodási főosztályvezetője vagyok. Nagyon röviden tennék csak kiegészítést az előterjesztéshez. Ahogy azt az előbb elnök úr is mondta, az előterjesztés egy országgyűlési előzetes jóváhagyásról szól, szerződéskötés előzetes jóváhagyásáról. Ez a szerződés az utolsó lépése annak a munkának, amely a parlament előző ciklusában egyrészt az autópálya-törvény módosításával zárult, másrészt ehhez kapcsolódóan a kormány 317/2005. kormányrendeletében kijelölte azon utak körét, ahol a piaci finanszírozást kívánja alkalmazni, amire lehetőséget biztosított az autópálya-törvény módosítása.

Ez a szerződés egy keretszerződés, ez egy egyszerű, trarnszparens keretet, kedvező finanszírozási feltételeket és költségvetési körön kívüli finanszírozást kínál a magyar állam részére. Ez a szerződés azonban több annál, mint egy egyszerű szolgáltatási szerződés az Állami Autópálya-kezelő és a magyar kormányzat között, ez a szerződés egyben a kötvénykibocsátás alapdokumentuma is. Kötvénykibocsátásra készülünk, egy kötvénykibocsátásnál nem kötődnek egyedi szerződések a kötvénytulajdonosokkal, így ez a szerződés kell hogy kielégítse azt az igényt is, hogy alkalmas dokumentumul szolgáljon arra, hogy a kötvényeket a nemzetközi tőkepiacon lejegyezzék.

Maga a szerződés egy viszonylag hosszú időre, 75 éves időtartamra kötődik. Ez eltér a koncessziós modelltől, amit a magyar kormányzat korábban, a koncessziós időszakban alkalmazott, ennek több oka van. Egyrészt, mivel keretszerződésről beszélünk, a keret azt is jelenti, hogy itt különböző életszakaszú utakat feltételez a szerződés. Jelesül, hogy a szerződés élettartama során újabb utakat tud a mindenkori kormányzat bevonni ebbe a finanszírozási körbe, amennyiben ez a finanszírozási forma távlatilag is alkalmazandónak látszik. Ebből adódóan itt indokolt a hosszabb élettartam.

Ugyanerre utal az Eurostat álláspontja, amely szerint az ilyen típusú infrastruktúra-finanszírozási szerződéseknek túl kell nyúlniuk az eszközök hasznos élettartamán. Szintén ide tartozik, hogy a finanszírozási időszakon is túlnyúlnak. Ehhez a szerződéshez kötvénykibocsátás is társul, ahogy ezt elmondtam, a kötvények futamidejét 30 évben határoztuk meg. Ezen még egyszeri 30 éves refinanszírozást tervezünk, és ezen is túlnyúlik mintegy 15 évvel a szolgáltatási szerződés, éppen azért, hogy ne merüljön fel a visszlízingszerű szerződéskötés gyanúja. Azt gondolom, azokat a főbb tartalmi elemeket a szerződésből, amiket az előterjesztés nem ír le pontosan, elmondtam. Természetesen üzleti számokkal is rendelkezünk azon az egy számon kívül, amit az országgyűlési határozati javaslat tartalmaz, de azt látni kell, hogy jelenleg értelemszerűen nem lehet végleges a szerződés, hiszen azt előzetesen kell jóváhagyatnunk az Országgyűléssel. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Van-e kérdés, észrevétel a képviselők részéről az elhangzottakhoz? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Akkor csak az álláspont kialakítása a hátralévő feladat. Kérdezem, ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság támogatta az előterjesztést. Előadót nem szükséges állítanunk. Köszönöm a kormány képviselőinek a segítségét, a napirendi pontot zárom.

Egyéb témánk nincs. Köszönöm a megjelent vendégeknek, a munkatársaknak és a bizottság tagjainak mai napi munkáját. Az ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 22 perc.)

Varga Mihály dr. Kékesi Tibor

a bizottság elnöke a bizottság alelnöke

Tartalomjegyzék

Az ülés megnyitása *

Javaslat a napirend kiegészítésére *

Döntés a napirendről *

Dr. Mészáros Tamásnak az ÁPV Rt. igazgatósága elnökévé történő kinevezése előtti meghallgatása *

Dr. Mészáros Tamás tájékoztatója *

Kérdések, észrevételek, vélemények *

Dr. Mészáros Tamás válasza *

További megjegyzések, észrevételek *

Mádi László ügyrendi javaslata *

Vita az ügyrendi javaslatról *

Döntés az ügyrendi javaslatról *

Újabb megjegyzések, észrevételek *

Dr. Mészáros Tamás reflexiója *

Döntés dr. Mészáros Tamás kinevezésének támogatásáról *

A tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Jauernik István szóbeli kiegészítése *

A kormány álláspontjának ismertetése *

Kérdések, észrevételek *

A kormány és az előterjesztő reflexiója *

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *

A tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

A helyi önkormányzatok 2006. évi címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárásáa *

A napirendi pont lezárása *

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Csobánczi Péter szóbeli kiegészítése *

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *

Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez – az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Felsmann Balázs szóbeli kiegészítése *

Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *

Az ülés bezárása *