GB 3/2006.
188/2002-2006.
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés gazdasági bizottsága
2006. január 30-án, hétfőn, 11.30 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú termében
megtartott bizottsági üléséről
Napirend:
|
Elnököl: |
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke |
|
Jegyzőkönyvvezető: |
Turkovics Istvánné |
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről:
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Élő Norbert (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Ivanics István (Fidesz)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Lázár Mózes (Fidesz)
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)
Soltész Miklós (Fidesz)
Dr. Szabó József (MSZP)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Helyettesítési megbízást adott:
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Dr. Latorcai Jánosnak (Fidesz)
Burány Sándor (MSZP) Élő Norbertnek (MSZP)
Deák András (MSZP) Soltész Miklósnak (MSZP)
Göndör István (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) Ivanics Istvánnak (Fidesz)
Molnár László (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Tóth Sándor (MSZP) Farkas Imrének (MSZP)
Felszólaló meghívottak:
Kovács Álmos helyettes államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Petrendi Zsuzsa (Miniszterelnöki Hivatal)
Pulman Ádám (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Galambos Károly (Miniszterelnöki Hivatal)
Bánkuti Erzsébet helyettes államtitkár (Informatikai és Hírközlési Minisztérium)
Eszto Péter (Informatikai és Hírközlési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11.35 órakor.)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat, és akik kíváncsiak a gazdasági bizottság ülésére.
A kiküldött napirendi pontokból volt hat, amit javasolok, hogy tartsunk is meg. Mielőtt szavazásra tenném fel a kérdést, hogy egyetért-e a bizottság az előre írásban meghirdetett napirendi pontokkal, megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Szavazásra teszem fel a kiküldött napirendi pontokat. Aki egyetért a megtárgyalásukkal, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Tartózkodott? Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetértett a napirendi pontokkal.
Első napirendi pont a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat, T/19091. szám alatt. Általános vitára való alkalmasságról döntünk. A PM kormány részéről Kovács Álmos helyettes államtitkár urat tisztelettel köszöntöm.
Megkérdezem államtitkár úr, hogy van-e szóbeli kiegészítés.
KOVÁCS ÁLMOS helyettes államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy rövid indoklást tartok, a benyújtott törvényjavaslatot nem kívánom kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, észrevétel, megjegyzés.
Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm elnök úr. Egy nagyon rövid támogató hozzászólást szeretnék tenni. Úgy gondolom, hogy alapvető jelentőségű, hogy egy törvényjavaslat formájában, azt követően törvény tartalmazza a gazdasági egyensúly, illetve a népszerű nevén a konvergenciaprogram célkitűzéseit. Ez úgy gondolom, hogy elejét veheti a felesleges és bizonytalanságot teremtő politikai vitáknak és mindenképpen a magyar gazdaság, a pénzügyi egyensúly megítélésének pozitív elmozdulását eredményezi. Úgy gondolom, hogy alapvető fontosságú lenne, hogy ez az előterjesztés konszenzussal kerüljön elfogadásra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szalay képviselő úr!
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Miközben azzal természetesen teljesen egyetértek, hogy a 2010-es euró bevezetés komollyá tételére a kormány egy bizonyos értelemben kényszerpályát ír maga elé a jó cél elérése érdekében, mert én ezt legalábbis így értelmezem. Ugyanakkor kérdés az, hogy itt a törvény sok számot tartalmaz tizedesig lebontva, százalékos számokat, amit úgy nagyjából előre tudunk, hogy még véletlenszerűen sem teljesülhet. Akkor mi van ebben az esetben: a törvényszegés állapotába kerül a kormány, vagy folyamatosan törvényt módosítunk, minden tizedes megváltoztatása – szóval szokatlan a műfaj, ezért kérdezném.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Pontosan ezt szerettem volna elmondani, amit Szalay képviselőtársam. Tehát jó dolog az, hogy ha a gazdasági peremfeltételeket is törvényben rögzítjük, azonban szabad-e nekünk olyan törvényt hozni most, amelyik ilyen mélységig behatárol folyamatokat. Olyan folyamatokat, amelyekre bizonyos mértékig majd nem is a Magyar Köztársaság, hanem a külkapcsolatok lesz meghatározó, tehát ebből a szempontból szabad-e - pontosan Szalay Gábor képviselőtársam szavait idézve - kőbe, törvénybe vésnünk valamit, amiről már most megmondhatjuk, hogy bizonyára úgy, abban a formájában nem fog teljesülni.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel?
Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Szeretnék reflektálni az elhangzott két hozzászólásra. Ha figyelmesen megnézzük az első paragrafus bevezető mondatát, teljesen egyértelmű, hogy ez célkitűzésként, elvárásként vonatkozik a mindenkori költségvetési törvényre. Tehát nincs arról szó, hogy itt most tizedes pontosságra vállalna a kormány kötelezettséget, hanem a mindenkori kormánynak lesz feladata, hogy a költségvetést ennek megfelelően dolgozza ki, tehát saját magára, a saját költségvetésére vonatkozóan fogalmaz meg követelményt.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Pontosan erről van szó képviselőtársam, hogy tulajdonképpen egy leköszönő parlament hoz egy törvényt, amiben behatárolja a következő kormányok költségvetési törvényjavaslatát olyan mértékig, hogy tizedes pontossággal előírja számára azokat a határszámokat, amelyeket majd teljesíteni kell, függetlenül attól, hogy abban a pillanatban milyen nemzetközi helyzetben fog akkor tevékenykedni az ország, illetve a gazdaság.
ELNÖK: Egy rövid gondolatként. Nincs egyetlen egy párt sem ma jelenleg a magyar parlamentben, amelyik nem úgy gondolkodik, hogy nem később, mint 2010-ben bevezetésre kerül az euró. Márpedig ha erre gondolunk, akkor valamilyen pályát fel kell építeni és a pálya lépcsőfokai ebbe van rögzítve. De mielőtt én ezt okosan összefoglalnám, megkérdezem, mivel nincs több észrevétel, államtitkár úr, kíván válaszolni a felmerült kérdésekre.
KOVÁCS ÁLMOS helyettes államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A benyújtott törvényjavaslat azt a gyakorlatot próbálja követni, hogy azokban a kérdésekben, ahol a parlamentnek hatásköre van dönteni, ott adjon egy világos irányt. Az teljesen egyértelmű, hogy a gazdaság növekedését tekintve a GDP növekedését, az infláció alakulását, a kamatok alakulását nem lehet több évre meghatározni. Azt azonban, hogy milyen hiányról szavaz a parlament, azt a maga számára előírhatja, előírhatja a kiadási és a bevételi szintet is. És természetesen a törvény tartalmaz egy olyan paragrafust is, ami azt mondja, hogy az év során át kell tekinteni a folyamatokat, és ha éppen a nemzetközi folyamatok várttól eltérő alakulása miatt a számok teljesülése esetleg veszélybe kerül, akkor lehetőséget ad a parlamentnek, sőt kötelezettséget ró a parlamentre, a kormányra, hogy akkor nyújtson be egy olyan módosítást, ami lehetővé teszi a számok elérését.
Szeretnék egész röviden kitérni arra, hogy néhány európai országban van hasonló gyakorlat, és a tapasztalatok szerint ez nagyon eredményesen működik. A legjobb példa talán Svédország és Finnország, ahol évről évre, évekre előre előírják a kiadási szinteket, és utána a parlamenti vita csak arról szólhat, hogy ezen a kiadási szinten belül milyen területre mennyit költenek. Ami egy komoly fegyelmező erőt jelent és nagymértékben elősegítette ezekben az országokban, ahol '92-ben, '93-ban a GDP 10 százaléka fölött volt a hiány, hogy mostanra tartósan többletük van és egyébként a gazdasági növekedésük az európai átlagnál jobb. Tehát egy fegyelmezési keretet jelenthet ez a benyújtott törvényjavaslat, ami azt gondolom, hogy segíti a gazdaság növekedését és fejlődését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Tisztelettel csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az államháztartási törvény most is kötelezettségeket tartalmaz, mert amennyiben a költségvetéstől éves szinten a kormány azon a bizonyos százalékon túl eltér, akkor köteles pótköltségvetést készíteni, tehát itt úgy hiszem, hogy van valami duplikáció is.
ELNÖK: Ez a biztonság körülbástyázását szolgálja-e. Szavazásra tenném fel. Általános vitáról való döntési jogosítványa van a bizottságnak.
Aki egyetért, hogy az előterjesztés általános vitára alkalmas, az kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Tizennégy. Ellene? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy.
A többségi véleményt javaslom Józsa képviselő úr mondja, a kisebbségi véleményt Ivanics képviselő úr. Egyetért a bizottság a javasoltakkal? (Szavazás.) A bizottság egyetért. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezártuk. Köszönöm szépen államtitkár úr.
Következik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat, T/19084. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak.
A kormány részéről Petrendi Zsuzsa elnök asszony. Köszönöm szépen. Ha van szóbeli kiegészítése, azt kérem, tegye meg!
DR. PETRENDI ZSUZSA (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Röviden egy-két mondatban megindokolnám, hogy miért javasoljuk most ebben az időszakban ennek a törvénynek a megalkotását.
Az elmúlt években a strukturális alapok és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások eljárása, az engedélyezési eljárások során derült fény arra, hogy nem minden rendelkezés alkalmas arra, hogy megfelelő időben az engedélyek kiadásra kerüljenek ezeknél a programoknál. Itt olyan beruházásokról van szó, amelyeknél az idő nagyon korlátos, tehát nem mindegy, hogy milyen hosszú idő szükséges ahhoz, hogy az engedélyeket megkapják a kedvezményezettek. Ezért úgy gondoltuk, hogy törvényalkotással teremtünk garanciát arra, hogy meglegyen a lehetőség, hogy a szűkös határidő, amit az európai uniós szabályok támasztanak a kedvezményezettek elé, megvalósulhassanak a beruházások.
Tehát ez a törvény egyszer a közigazgatási eljárási törvényt egészíti olyan rendelkezésekkel, amely a soronkívüliséget, illetve a szakvélemények mielőbbi kiadását biztosítja, másrészt pedig a bírósági eljárásnál teremt arra lehetőséget, hogy a Fővárosi Bíróság külön létrehozzon olyan tanácsot, amely kifejezetten ezekkel az ügyekkel tud foglalkozni. Tehát úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező időszak beruházásainak a mielőbbi sikeres megvalósítását szolgálja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés.
Élő Norbert képviselő úr. Parancsoljon!
ÉLŐ NORBERT (MSZP): Egy kérdésem van. Vonatkozik-e ez a törvény, mert számomra nem teljesen világos, az összes közbeszerzésre. Tehát azt szeretném kérdezni, ha egy metróberuházás vagy valami történik, mondjuk Budapesten, akkor ez a törvény ugyanúgy a közhasznúság miatt segíti-e azt, hogy gyorsabban lezajlódjanak ezek az engedélyezési eljárások, tehát az építési engedélyeknél, vagy pedig ezekre abszolút nem vonatkozik. Tehát mondjuk egy önkormányzati beruházás esetén ugyanúgy védi-e az önkormányzati beruházást, ha ebben nincs külföldi pénz, akkor is, mint mondjuk egy EU-s beruházást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm Élő Norbert kérdését. Más kérdés?
Ivanics képviselő úr!
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Kérdezném, hogy a nyolcadik szakaszban van egy ilyen kitétel, a 3-as bekezdés, hogy ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 5 napon belül határoz. Egyáltalán reálisnak tartja-e a jelenlegi körülmények között ilyen kitételnek a megfogalmazását.
Azon túl a jogi környezetét megvizsgálták-e, tehát a kapcsolódó jogszabályokat, hogy ezek a 10. szakaszban megállják-e azok a kitételek a helyét, hogy egyes: a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye; hogy bezár-e esetleg olyan jogügyleteket, ahol más, vagy olyan jogorvoslati lehetőségeket, amely végül is állampolgári jogon jár mindenkinek. Tehát ezt értékeljük, hogy egy kiemelt beruházást nyilvánvaló kiemelt figyelemmel kell kísérni, de azért a jogállamiság kereteit jó volna, ha nem feszegetnénk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Egy kérdésem nekem lenne. Értelmezési kérdés. Ugye ez a törvény arról szól, és arra próbál választ adni és gyorsítást megfogalmazni, hogy ne fordulhasson olyan elő, mint a Lágymányosi-hídon, hogy összeáll 5 ember, megszavazza, hogy ezentúl az út nem arra fog menni és majdnem értelmetlenné válik egy beruházás. Netán ez a törvény arról szól, hogy van egy embercsoport, mondjuk Budapesten vagy bármely városban, ahol egy metróépítést vagy egy villamos útvonalat mindenféle okkal elkezdenek éveken keresztül húzni, vagy netán a 10-es úttal kapcsolatos egyéb ilyen csodálatos kezdeményezéseket korlátozza le. Ugye jól értelmezem, hogy ezeknek a gyorsítása, törvényi egyszerűsítése és a biztonságos költségek fedezetének a biztosítását is szolgálja? Köszönöm szépen.
Más kérdést nem láttam. Megkérem, hogy erre legyen szíves válaszolni. Köszönöm.
Dr. PETRENDI ZSUZSA (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Akkor a kérdések sorrendjében. Magára a közbeszerzési eljárásra nem terjed ki, arra külön törvény vonatkozik, tehát magára erre a technikai szabályrendszerre nem; de azt megelőző valamennyi hatósági eljárásra, tehát az építési engedélyre igen. Tehát amit a képviselő úr említett, azokra a problémákra megoldást nyújt, a közbeszerzésre nem, mert az egy következő, tehát azoknak a forintoknak az elköltésének a szabályrendszerén nem akartunk változtatni, azt nem érinti.
Reálisak-e azok a határidők, amit a 8. paragrafus tartalmaz. Úgy gondolom, és úgy gondoljuk, hogy igen. Sok olyan eljárás van a polgári eljárási szabályok között, például a váltóperek, amikor igen rövid határidő alatt kell a bíróságnak dönteni, tehát gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ne húzódjon el sokáig, ez törvényi garancia. Tehát ez nem példa nélküli, és úgy gondoljuk, hogy ezek is olyan típusú ügyek, amelyekben ezt a kötelezettséget elő lehet írni. Azért gondoljuk, hogy ennek meglesz az alapja is, hiszen egy olyan új tanácsot hoznak létre a Fővárosi Bíróságon, ahol megfelelő szakértelem is lesz, és egy többlet munkaerő fogja biztosítani, hogy ezeket a határidőket a bírák tiszteletben, vagy pontosabban be tudják tartani.
A másik kérdéskör, amely arra vonatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelem, illetve ha fellebbezésnek nincs helye, akkor mennyiben sérülnek az alkotmányos jogok. Úgy gondoljuk, hogy azzal, hogy a fellebbezést kizárja, de ugyanakkor a felülvizsgálati érelemnek meg helyt ad, ez a magyar jogrendszer szerint abszolút jogszerű, alkotmányos, tehát a jogorvoslathoz fűződő jogai az állampolgároknak abszolút nem sérül. A bíróságon kialakítandó új tanács és az ahhoz fűződő többlet eszközrendszer garanciát nyújt arra, hogy ezek az elvárások a gyakorlatban is megvalósuljanak.
Hogy milyen tapasztalatok és milyen gyakorlati okok vezettek minket arra, hogy ezeket a szabályokat megalkossuk konkrétan ezeknél a beruházásoknál, megkérem a kollégámat Pulman Ádámot, ő tudna részletesebb tájékoztatást adni, hogy mit jelent ez azoknál a beruházásoknál. Köszönöm.
PULMAN ÁDÁM (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Valóban arról van szó, hogy vannak olyan beruházások, amik nagyon hosszan elnyúlnak az engedélyezés folyamatában, és ezeket szeretnénk rövidíteni. Tényleg ez a kérés, hogy hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy a jogorvoslati lehetőséget nem csökkentjük, tehát nem arról van szó, hogy valakinek a jogorvoslati lehetőségét megszüntetjük, hanem csak arról, hogy a felmerülő vitákat gyorsabban, a határidőnek megfelelően zárjuk le, ez a célja a törvénynek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Soltész úrnak van még egy kérdése.
SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Azt, ha meg tudnák mondani, annak az arányát, hogy e törvény hatálya alá eső EU-s pénzek milyen százalékban vannak, illetve a pályázók milyen százalékban vannak azokhoz képest, akik nem esnek majd ez alá a törvény alá.
ELNÖK: Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Majd a hozzászólásoknál.
ELNÖK: Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, gazdálkodjunk az idővel, emlékeim szerint egy órakor kezdődik ma is a parlamenti ülés és addig számos tennivalónk van – ha nem okoz gondot, akkor korlátozzuk a hozzászólásokat.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A hozzászólásom nem lesz ilyen hosszú, mint az elnök úr javaslata az idő kímélésére vonatkozóan.
Szeretném felhívni a jelenlévők figyelmét, támogatandó az előterjesztést, hogy úgy gondolom, hogy pozitív példa, amit az Országgyűlés a gyorsforgalmi úthálózat építésének a gyorsítása ügyében már elfogadott törvényt, tehát ezen pozitív tapasztalat alapján javaslom, hogy ezt is támogassuk. Köszönöm.
ELNÖK: Ivanics képviselő úr!
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én egy reakciót szeretnék arra vonatkozóan, hogy váltóügyletekkel összehasonlítani ezeket az eljárásokat, amelyek itt a kiemelt beruházásnál vannak. Megérkezik a bíróságra az ügyirat, lehetséges, hogy az átolvasására nincs idő, érdemi döntésre, tehát én ezt továbbra is úgy tartom, hogy irreális.
Aztán egy kicsit talán elnagyolja a törvény azt a körülményt, hogy körbe kellett volna valamilyen módon írni azt, hogy mi is az a kiemelt nagyberuházás, csak így egyszerűen odatenni, hogy akkor majd a kormány eldönti, hogy mi lesz a kiemelt nagyberuházás, úgy gondolom, hogy a törvényhozóknak ettől azért nagyobb felelőssége lenne, tehát ez az észrevételem még hozzá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy nagyon rövid választ kérek.
PULMAN ÁDÁM (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyjából azzal számolunk most, hogy az EU-s források egyharmada az, ami néhány nagyon nagy beruházásból fog megvalósulni és nagyjából ez az a kör, amire ezt a törvényt szeretnénk kiterjeszteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom mindannyiunk előtt világos ennek a törvénynek a működési köre, feltételei, milyen célból születik meg. Úgy gondolom, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntünk, és ennek a kimunkálására a későbbiek során kerül sor, de ha Soltész úrnak van még kérdése természetesen.
SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Nem kérdés, hanem hozzászólás. Köszönöm szépen a választ.
Nagyon sok olyan kis önkormányzat van, akik ugyanebben a csapdában vergődnek, és sokszor azért nem tudják esetleg az EU-s pénzeket lehívni vagy megszerezni, mert hasonló nehéz helyzetbe kerülhetnek. Őket nem érinti itt ez a törvény, holott azt mondják, hogy nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű kérdés, ugyanolyan kiemelt jelentőségű kérdés az a kétharmadnyi pénz, sőt ha mondhatom azt, akkor mondom, hogy fontosabb is, valószínű még sokkal több munkahelyet is fognak teremteni.
Emellett még azt szeretném megjegyezni, illetve lehet, hogy csak költői kérdés lesz, nyilván önök erre nem fognak tudni válaszolni, hogy a bíróságok meg fogják-e ehhez kapni azt a támogatást, amire szükségük van, anyagi és személyi feltételekben. Mert itt a szakértők foglalkoztatása felkérése is nagyon nagy kérdés lesz, mert nagyon nem mindegy, hogy milyen döntéseket hoz egy bíróság, mert annak a levét aztán 5-10-20 év múlva isszák meg az ott élő emberek, tehát nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen felpörgetett munkamenetben milyen döntést hoznak.
A másik pedig, hogy a közigazgatási gyakorlat, amit akár a minisztériumok szervezetei, például a Vízügyi Minisztérium szervezetei végeznek. És hogy félév után adnak ki egy csatorna vagy szennyvíztisztító beruházásra engedélyt, vízjogi engedélyt, ezt fel fogja pörgetni, már minthogy le fogja lassítani ezt a gyakorlatot, vagy pedig arra a gyakorlatra fog vezetni, hogy a kiemelt beruházásokat előreveszik az aktákba, kevés az ember és ez a 4-6 hónapos határidő még inkább ki fog tolódni és még katasztrofálisabb helyzetek fognak előkerülni. Ez egy nagyon nagy kérdés, és ezt nem látjuk garantálva ebben a törvényben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, erre válaszoljon!
DR. PETRENDI ZSUZSA (Miniszterelnöki Hivatal): Természetesen akkor, amikor ezt az új szabályrendszert kitaláltuk, akkor hozzá kellett rendelni vagy biztosítani kellett azt a forrást is, amiből ez megvalósítható, mert csak írott malaszt lenne a törvény. Tehát úgy számolunk, hogy megfelelő forrás rendelkezésre áll mind az államigazgatásban ebből eredő többletmunkára, mind pedig a bíróságra. Tehát ennek a rendelkezésnek a megvalósításához szükséges forrás rendelkezésre áll, tehát a feltételeket meg tudjuk teremteni.
És visszatérve az önkormányzatra. Tehát nemcsak az EU-s forrásról van szó, mert a törvény hatálya ennél szélesebb kört állapít meg. Tehát azt is lehetővé teszi a törvény, ha nagy létszámú munkahelyet teremt, illetve 5 milliárd forint teljes értékű beruházásnál akkor is lehetőség legyen ezt a kiemelt eljárási rendet alkalmazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy a bizottság szavazzon. Tehát általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
Aki egyetért az előterjesztés általános vitára való alkalmasságával, kérem kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizenöt. Köszönöm. Ellene? (Szavazás.) Hat. Tartózkodott? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tehát 15:6.
A többségi véleményt Józsa képviselő úr, kisebbségi véleményt Ivanics képviselő úr fogja elmondani. Egyetért ezzel a bizottság? (Szavazás.) Egyetért. Köszönöm szépen.
Köszönöm az előterjesztőknek.
Harmadik napirendi pontként a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló T/19082. szám alatt előterjesztett törvényjavaslatról, általános vitáról dönt a bizottság.
A kormány részéről dr. Galambos Károly hivatalvezető.
Szóbeli kiegészítést, egy rövidet kérnénk.
DR. GALAMBOS KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Igen. Nagyon rövid szóbeli kiegészítést tennék. Inkább talán arra vonatkozóan, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását mik azok a körülmények, amelyek megalapozzák.
Az egyik talán az, hogy jelenleg az ország 168 kistérségéből 130 kistérség az, ami vidékies kistérségnek minősül és 2538 az a település, amely vidékies jellegű településnek minősül. Az ország területének 81,7 százalékát takarják be lényegében azok a települések, amelyek ilyennek minősülnek és a lakosság 48,8 százaléka él ezen a területen.
Ez a törvényjavaslat lényegében a társadalmi erők bevonását és viszonylagos független szervezetben történő működését célozza annak érdekében, hogy a kormány vidékpolitikai tervezésében közreműködjön, mégpedig olyan önállósággal, hogy egy jogi személyként működne. A társadalmi erők alatt a törvény a tudományos és a társadalmi szervezeteket érinti, másrészt a mindenkori kormány három főt delegálna ebbe a testületbe.
Amennyiben kérdés van, akkor nyilvánvalóan próbálok rá válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés.
Ivanics képviselő úr!
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Csupán az az egy kérdésem van, hogy ez a csodálatos szikra miért pont a választások előtt pár héttel pattant ki a kormány agyából. Úgy érzem, hogy ez teljes mértékben a kampány részévé teszi ezt az előterjesztést, holott erről nyilvánvaló valóban jó volna érdemi megbeszéléseket folytatni. Tehát, ha egyszer azt látja az ember, hogy állandóan az van, hogy a kisebb államot és leépíteni a bürokráciát jelszavakkal indulnak a kormánypártok a kampányba, akkor most ez hogy illeszkedik ehhez. És hogy illeszkedik ahhoz, hogy az FVM-nek a vidéki hivatali szintet ellehetetlenítették, a falugazdászok létszámát lecsökkentették, azt az infrastruktúrát, ahonnan ehhez az információs anyag beérkezne, ahol egyáltalán ezt patronálni lehet, azt mind szétzúzták, akkor miért van erre szükség? Ha kampány, akkor talán egyszerűbb volna néhány nagy plakáttal ellensúlyozni ezt a reklámígéretet; szóval semmi értelmét nem látom, megmondom őszintén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon jó kérdés volt képviselő úr, úgyhogy erre én nem is válaszolok most, hogy melyik a kampány része. (Ivanics István: Nem is öntől kérdeztem.) Tudom, csak megkérdezem, hogy van-e még más kérdés ezzel kapcsolatosan.
Örülök, hogy az államapparátus csak a most jelenleg kormányzatban lévők kívánják a létszámot csökkenteni, mintha ez a másik oldalról fel sem merült volna az elmúlt hónapokban, ez nagyon új megközelítés, de erről most ezt a vitát úgysem folytatjuk le.
Nem érzékelek több kérdést. Úgy gondolom, hogy erre különösebb választ nem várunk öntől. Ami elhangzott az arról szólt, hogy kampányszerű ennek a törvénynek az előterjesztése, avagy sem. Ha ragaszkodik hozzá, akkor egy nagyon rövid választ kérek.
DR. GALAMBOS KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Nyilvánvaló, mint köztisztviselő erre a kérdésre nem kívánok különösebben érveket mondani. Csupán annyit, hogy a hivatalunk 2005 februárja óta foglalkozik azzal a kérdéssel, ami egy vidékpolitikai feladatterv megalkotása és a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács létrehozására vonatkozik, tehát úgy gondolom, hogy a közigazgatás műhelyében nem lehet ezt kampányterületnek tekinteni.
A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy a kisebb állam és a bürokrácia leépítése nagyon fontos tényező természetesen, de úgy gondolom, hogy ez a tanács nem ennek a további kiépítését, hanem a társadalmi erők bevonását szorgalmazná, ami úgy gondolom, hogy elengedhetetlen ahhoz és Alkotmányban deklarált követelmény is, hogy a kormány működjön együtt ezekkel az erőkkel. Ez a szerv a kormánynak a szerve és a kormány munkáját segítené. Egyébként 2005 júliusa óta 205 vidékfejlesztési menedzser működik az ország 160 kistérségében, tehát szó sincs arról, hogy itt a vidékpolitikai feladatok háttérbe szorultak volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyezik a véleményünk, és úgy gondolom, hogy ez egy jó törvény, hiszen a bizottság részéről semmilyen kritikai észrevétel nem hangzott el egyetlenegy megállapításával sem, ami benne van. Tehát egy jó törvény kimunkálásához idő kell és nagyszerű volt, hogy a képviselőtársaim részéről magának a törvényi megállapításnak egyetlenegy szakaszára sem volt észrevétel.
Mindezek után az általános vitára való alkalmasság kérdését teszem fel a bizottság előtt szavazásra. Aki egyetért, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Tizenöt igen. Ellene! (Szavazás.) Hat. Tartózkodás! (Szavazás.) Nincs. Javítok: 14 igen, 6 ellene, 1 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kíván-e a bizottság előadót állítani. A bizottság nem kíván előadót állítani.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Négyes napirendi pontunk: a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvény, mely T/19081. szám alatt került előterjesztésre, általános vitára való alkalmasságról kell dönteni a bizottságnak.
A kormány részéről: Bánkuti Erzsébet helyettes államtitkár asszony. Amennyiben van szóbeli kiegészítése, kérem, röviden tegye meg.
BÁNKUTI ERZSÉBET helyettes államtitkár (Informatikai és Hírközlési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót.
A törvény megalkotásával az volt a célunk, hogy a műsorszórási frekvenciákat elosztó ENSZ égisze alatt működő ITO értekezleten Magyarország jobb pozíciókat érjen el. Ez az értekezlet májusban lesz. Ez az elsődleges vagy a legközelebbi célunk.
Azon kívül, az volt a célunk, hogy a távközlési és médiapiacon zajló konvergencia-folyamatok mentén megadjuk Magyarországon is azt a lehetőséget, hogy mindenki minél hamarabb megfelelő minőségű digitális televíziózásban vehessen részt. Itt egy dolgot hangsúlyoznék. Az állampolgárok több mint 30 százaléka jelenleg csak földfelszíni vétellel tud televíziót nézni. A mi törvényünk ugyan mind a három platformra vonatkozik, azonban társadalompolitikai szempontból fontosnak tartom kiemelni, hogy az állampolgárok ezen része, akik továbbra is ezzel a vétellel ..... (Zaj, beszélgetés.)
ELNÖK: Józsa képviselő úr, kérek egy kis figyelmet. Tessék parancsolni!
BÁNKUTI ERZSÉBET helyettes államtitkár (Informatikai és Hírközlési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tehát a földfelszíni vétellel rendelkező állampolgárok számára nagyon nagy előrelépést jelent, hogy ezen túl nem három, hanem ennek többszöröse: 5, 15, 30 csatornát tudnak majd nézni digitális vétellel. Előjáróban csak ennyit szerettem volna. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés.
Államtitkár asszony, nekem lenne kérdésem. Ezt jól értelmezzük? Mostanában indultak el ennek a kérdésnek a vitái a televízióban, rádióban, tehát a médiában egyre inkább hangsúlyt kap, hogy ez egészen biztos nem fogja kizárni azokat a magyar állampolgárokat, amikor ez hatályba lép, akik nem rendszereken vannak rajta, hanem saját magukat tanyasi házukban bármilyen madzaggal vagy tányérral kívánják leszedni a magyar adásokat, hogy ott bizony nem kevesebbet, hanem többet fog kapni ezen a szolgáltatáson?
Más kérdés. (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm.
Kérem, válaszoljon!
BÁNKUTI ERZSÉBET helyettes államtitkár (Informatikai és Hírközlési Minisztérium): Köszönöm elnök úr. Igen, valóban arról van szó, hogy bár mind a három platformon, tehát műholdas vétellel, kábeles vétellel és földfelszíni vétellel is alkalmas lesz Magyarország arra, hogy digitális televíziót nézzen a lakossága. Az ön kérdésében említettekhez egy dolgot tennék hozzá, hogy szobaantennával is alkalmas lesz, tehát mindenképpen egy sokkal jobb minőséget, életminőséget jelent. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm.
Általános vitáról döntünk. Aki egyetért az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Tizenöt. Ellene! (Szavazás.) Nincs ellene. Hat tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottság kíván-e előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság. Köszönöm szépen az előterjesztőnek is. Ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a frekvenciagazdálkodásról szóló '93. évi törvény módosítása. Molnár Gyula, Márfai Péter előterjesztőket nem látom.
Az előterjesztők megbíztak, hogy képviseljem őket, és akkor Eszto Péter urat megkérdezem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatosan mi a kormány véleménye.
ESZTO PÉTER (Informatikai és Hírközlési Minisztérium): A kormány támogatja ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel a képviselőtársaink részéről? (Nincs jelzés.) Nincs. Amennyiben nincs, kérem, hogy általános vitára való alkalmasságról döntsünk.
Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Tizennégy. Ellene? (Szavazás.) Hat. 14:6-ra elfogadta a bizottság. Előadót ebben a kérdésben nem kívánunk állítani.
Egyebek napirendi pont. Nekem van bejelentenivalóm. Tehát akiknek Brüsszelbe kell menni, azok jelentkezzenek itt ma 12.30-kor az alsóházi ülésterem folyosóján. Ott nem én tartok bemutatót, hanem valaki egész más; az tudja, akit érint, hogy az időpontról volt most szó.
Tájékoztatnálak benneteket, hogy szerdán bizottsági ülést tartunk 10 órakor, tizenvalahány napirendi pontot tárgyalunk, hatékonyan fogunk dolgozni reményeim szerint.
Köszönöm szépen, hogy részt vettetek a mai bizottsági ülésen, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12.15 órakor.)
Podolák György
a bizottság alelnöke
Tartalomjegyzék
Az ülés megnyitása *
A határozatképesség megállapítása *
A napirend elfogadása *
A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat (T/19091. szám) (Általános vita) *
Kovács Álmos helyettes államtitkár szóbeli kiegészítője *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések *
Válasz az elhangzott felvetésekre *
Szavazás *
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat (T/19084. szám) (Általános vita) *
Dr. Petrendi Zsuzsa szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válasz az elhangzott kérdésekre *
Szavazás *
A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/19082. szám) (Általános vita) *
Dr. Galambos Károly szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Válasz az elhangzott felvetésre *
Szavazás *
A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9081. szám) (Általános vita) *
Bánkuti Erzsébet helyettes államtitkár szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Válasz az elhangzott kérdésre *
Szavazás *
A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/18894. szám) (Molnár Gyula és Márfai Péter (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Eszto Péter véleménye *
Egyebek *