EMB/5/2006

EMB/191/2002-2006

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának

2006. február 13-án, hétfőn, 12 órakor

a Parlament földszint 93. számú

üléstermében megtartott üléséről

Napirend:

1. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/19221. szám) - általános vita

2. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/19222. szám) - általános vita

3. Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvényjavaslat (T/18903. szám) - általános vita

4. A helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/19150. szám) – módosító javaslatok

5. Egyebek

 

Elnököl:

Szászfalvi László (Fidesz), a bizottság elnöke

 

Jegyzőkönyvvezető:

Soós Ferenc

Az ülés részvevői

A bizottság részéről:

Szászfalvi László (Fidesz), a bizottság elnöke

Németh Erika (MSZP), a bizottság alelnöke

 

Demus Iván (MSZP)

Godó Lajos (MSZP)

Molnár József (MSZP)

Szabados Tamás (MSZP)

Tóth Gyula (MSZP)

Farkas Flórián (Fidesz)

Dr. Hargitai János (Fidesz)

Móring József Attila (Fidesz)

Schmidt Ferenc (Fidesz)

Varga József (Fidesz)

Dr. Arczt Ilona, a bizottság főtanácsadója

Helyettesítési megbízást adott:

Bán Imre (MSZP) Szabados Tamásnak (MSZP)

Donáth László (MSZP) Németh Erikának (MSZP)

Dr. Géczi József Alajos (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)

Nyakó István (MSZP) Molnár Józsefnek (MSZP)

Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) Demus Ivánnak (MSZP)

Dr. Karakó László (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz)

Láyer József (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)

Ékes József (független) dr. Hargitai Jánosnak (Fidesz)

Meghívottak:

Dr. Herczog László (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium)

Ditzendy Károly Arisztid (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 15 perc)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésünkön. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.

A mai ülés napirendi javaslatát a meghívóval együtt mindenki megkapta. Tisztelettel kérdezem, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, megjegyzése. (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1. napirendi pontunk az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/19221. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm dr. Herczog László helyettes államtitkár urat, aki a kormány képviselőjeként van jelen és arra kérem, hogy szíveskedjék összefoglalni a törvényjavaslat lényegét.

DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Egy tizenöt éve működő intézményről van szó, melynek eddig a jogi alapja, a törvényes háttere hiányzott. A törvényjavaslattal egyrészt az a célunk, hogy azokat a pozitív tapasztalatokat, melyeket a működés maga kikovácsolt, átültessük a törvénybe, illetve - ami viszont új elem - hogy törvény határozza meg, melyek azok az objektív feltételek, amelyek teljesítése esetén valaki az Országos Érdekegyeztető Tanács tagja lehet. Mint tudjuk, ez jelenleg még nincs így.

Fontos körülmény az is, hogy az elmúlt év októberében az Alkotmánybíróság hozott egy igen fontos határozatot, amelyben elvi éllel felhívta a figyelmet egy mulasztásra, nevezetesen arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács több tekintetben közhatalmi jogosítványt lát el, ehhez pedig szükséges a törvényi háttér megteremtése. A törvényjavaslat benyújtása ezért is fontos.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.

Ki tartja általános vitára alkalmasnak a T/19221. számú törvényjavaslatot? (11) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.

Köszönjük szépen a segítséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2. napirendi pontunk az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló T/19222. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ismét Herczog László helyettes államtitkár úr lesz segítségünkre. Kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.

DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium): Az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozása fontos reformja a mai érdekegyeztetési rendszernek, már csak azért is, mert az Európai Unió korábban szóvá tette, hogy a középszint viszonylag elmaradott.

Ez a munka még az előző kormányzati ciklus idején kezdődött, amikor a magyar kormány megállapodást kötött az Unióval és Phare-támogatás keretében kezdtük kidolgozni az ágazati párbeszéd bizottságokat. Kezdettől fogva az volt a cél, hogy eljussunk a törvényig. Hosszú út vezetett idáig. Végig tripartit előkészítő munka folyt, melynek fontos állomása volt 2003 nyara, amikor elvi megállapodást írtunk alá az OÉT-ben részt vevő konföderációkkal. 2004. szeptember 22-én pedig újabb megállapodást kötöttünk az időközben létrejött ágazati párbeszéd bizottságok képviselőivel, ahol gyakorlatilag egyetértettünk abban a szabályozási rendszerben, ami a törvényjavaslatba beépült.

Szeretném hangsúlyozni - ezt már az előbb is említenem kellett volna -, hogy úgy az Országos Érdekegyeztető Tanács, mint az ágazati párbeszéd bizottságokat képviselő Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa egyetértett azzal, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerüljön.

A törvényjavaslat igen részletesen meghatározza, hogy milyen feltételek teljesítése esetén lehet valaki az ÁPB tagja.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.

Ki tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést? (11) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.

Nagyon szépen köszönjük a segítséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! 3. napirendi pontunk az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló T/18903. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. Köszöntöm Ditzendy Károly Arisztid főosztályvezető urat az ICSSZEM részéről és arra kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.

DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az ifjúsági törvény célja az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok kijelölése, az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka támogatási rendszerének szabályozása, az országos és regionális ifjúsági szolgálat szervezetének meghatározása, valamint az ifjúság közéleti részvételének erősítése és kereteinek megteremtése.

Az előterjesztett törvényjavaslat kimondottan szektoriális, melynek keretében kialakítjuk a horizontális ifjúságpolitika megalkotásának a kereteit. Az országos ifjúsági program ennek a stratégiai szemléletnek, illetve eszközrendszernek a kerete. A szektoriális törvény létrehozza az ifjúságpolitika, illetve az ifjúságstratégia megalkotásának és értékelésének a kereteit. Az országos ifjúsági program kétévente kerül elfogadásra és értékelésre, majd az érintettek közreműködésével kerül a kormány elé. Az országos ifjúsági programot a gyermek és ifjúsági alapprogramnak, valamint az Ifjúsági Alap Tanácsának is el kell fogadnia, és a regionális ifjúsági tanácsok segítségével egy országos párbeszédet követően kerül a testületek elé.

A központi és regionális támogatások arányában alapvető változás következik be. A gyermek és ifjúsági alapprogram keretében eddig legfeljebb 70 százalék jutott a regionális ifjúsági feladatokra, tehát a fiatalokhoz közel lévő szubszidiáris megközelítésű ifjúsági munka támogatására, míg a javaslat szerint a jövőben legalább 70 százalék jut erre a területre, azaz az arány iránya változik meg. A központi, gyakran kampány ízű, a szubszidiáris megközelítésre kevésbé támaszkodó pályázati programok helyett a jövőben feladatokhoz kötött, decentralizált, tervezhető finanszírozás lép a jelenlegi helyébe. A törvény garantálja a bevételi oldal nagyságát, így a közfeladatokat végrehajtó szervek - döntően civil szervezetek - hosszú távon tervezhetnek a tevékenységek finanszírozásával és átláthatóvá, tervezhetővé válik a feladatok végrehajtása. A támogatási célokat a jelenlegi gyermek és ifjúsági alapprogramhoz képest a feladatokkal összhangban egészítettük ki. Az ifjúsági feladatok közül különösen kifejtettük az ifjúsági közösségi teret, az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatásokat, a közterületi ifjúsági szolgáltatást és az ifjúsági tábort. A regionális ifjúsági tanácsok szintjén is komoly változások következnek be: a javaslat szerint a RIT-ek meghatározóan civil részvételre épülnek. Valódi szubszidiaritás valósul meg a javaslat értelmében, a delegálás nem országos szintről történik, mint eddig, hanem helyi területi szintről, a helyi ifjúsági tanácsok, illetve ifjúsági testületek gondoskodnak a delegálásról.

Az országos ifjúsági szolgálat és a regionális ifjúsági szolgáltató irodák feladatai és szervezetei rögzítve vannak a javaslatban. Meghatároztuk a helyi cselekvési tervet, az ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságot és a helyi ifjúsági képviseletet, amely a helyi szintű közügyekben való ifjúsági képviseletet és részvételt biztosítja.

A törvényjavaslat egy hosszú folyamat kimenete. A koncepcionálás és a kodifikáció folyamata nem az elmúlt hetekben indult meg, hanem már 2000 óta folyamatosan zajlik. 2000 óta elkészült a változtatásokat megalapozó stratégia, illetve koncepció, civil egyeztetésekre került sor, az utóbbi két évben gyakorlatilag valamennyi régióban prezentáltuk a koncepciót és komoly párbeszédekre került sor, valamint országos szakmai szinteken, konferenciákon is egyeztettünk a törvényről. Így a különböző civil szervezetek mintegy ezer képviselőjével és más szakértőkkel találkoztunk. Egyeztettük a törvényjavaslatot a meghatározó civil partnerekkel, az önkormányzati szövetségekkel, s a közigazgatási egyeztetést kiegészítette az Európa Tanács szakértői bizottságának a látogatása, valamint a szakértői bizottsággal és az Európa Tanáccsal való párbeszéd. Ennek az eredményeit, ajánlásait felhasználtuk az előkészítés során és figyelembe vettük az Európai Ifjúsági Unió Fehér könyvében rögzített irányelveket, különös tekintettel arra, hogy tavaly, illetve az idén kellett felülvizsgálnunk az ifjúsági információval, az ifjúságkutatással, az önkéntességgel kapcsolatos ajánlásokat. Ennek a kimeneteit szintén felhasználtuk a törvény előkészítése során.

Kérem a tisztelt bizottságot, járuljon hozzá ahhoz, hogy megkezdődhessen a törvényjavaslat általános vitája.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? Tóth Gyula képviselő úr!

TÓTH GYULA (MSZP): A gyermek és ifjúsági önkormányzatok hogy tudnak kapcsolódni a helyi cselekvési tervekhez?

ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, visszaadom a szót a főosztályvezető úrnak.

DITZENDY KÁROLY ARISZTID (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Amikor a törvényjavaslat helyi ifjúsági tanácsokról beszél, akkor nem valamilyen uniformizált testületeket kíván létrehozni, hanem maximálisan figyelembe veszi azt a hagyományt, azokat az eredményeket, amelyeket a települési ifjúsági munka területén dolgozók az elmúlt években létrehoztak. Ilyenek például a francia modell alapján döntően magyar civil szervezetek aktív közreműködésével létrehozott gyermek és ifjúsági önkormányzatok, amelyek gyakorlatilag helyi ifjúsági tanácsként kapcsolódhatnak be a cselekvési terv létrehozásába, elfogadásába, felülvizsgálatába, és reményeink szerint mint civil partnerek bekapcsolódhatnak az ifjúsági ügyekkel foglalkozó ifjúsági bizottságok munkájába, s a kistelepüléseken - ahol a gyermek- és ifjúsági tanács személyes részvételen alapszik - szinte egyetlen helyi szereplőként vehetnek részt a regionális ifjúsági tanács delegálásában.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazni fogunk. Ki tartja általános vitára alkalmasnak a T/18903. számú törvényjavaslatot? (11) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.

Köszönjük szépen a segítséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! 4. napirendi pontunk a helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló T/19150. számon előterjesztett törvényjavaslat, Mesterházy Attila, Teleki László, Németh Zsolt és Farkas Flórián képviselők önálló indítványa. A módosító javaslatok, valamint egy kapcsolódó módosító javaslat megvitatására kerül sor. Az előterjesztők képviseletében köszöntöm Farkas Flórián képviselőtársunkat. A február 7-i keltezésű ajánlástervezetből dolgozunk, valamint a T/19150/9. számú kapcsolódó módosító indítványt tárgyaljuk meg.

Mivel a kormány képviselői - Heizer Antal elnök úr és dr. Asbóth Erika szakértő asszony - nincsenek jelen, a kormány véleménye nélkül alakítjuk ki az álláspontunkat, Farkas Flórián képviselőtársunktól pedig azt kérdezem, hogy az előterjesztő nevében támogatja-e a javaslatokat.

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Mesterházy Attila, Teleki László államtitkár urak, Németh Zsolt képviselő úr és jómagam olyan megállapodást írtunk alá, hogy a konszenzus megtartása érdekében nem nyújtunk be módosító javaslatot, ezért egyetlenegy módosító javaslatot sem fogok támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (2) Ki nem támogatja? (19) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 2. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található, amely összefügg a 3., 5., 6., 9., 10., 12., 13., 15., 17. és 18. pontokkal. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 4. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 7. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 8. pontjában Gusztos Péter képviselő úr javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 11. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 14. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 16. pontjában Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony javaslata található. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

A kapcsolódó módosító indítvány Bán Imre képviselőtársunk javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Tisztelt Képviselőtársaim! 5. napirendi pontunk az egyebek. Mindenki megkapta a Külügyi Hivatal vezetőjének a tájékoztatóját, melyben közli, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága március 8-11. között érkezik Magyarországra és nagyon szeretne találkozni velünk. Mivel ez az időpont már elég közel lesz a választásokhoz, kérdezem, hogy a bizottság szeretne-e találkozni ezzel a küldöttséggel. Ha nagy érdeklődés mutatkozik, akkor jelezni fogjuk, hogy szeretnénk velük találkozni, de ha nem mutatkozik érdeklődés, akkor javasolni fogom a hivatal vezetőjének, hogy egy későbbi időpontban kerüljön sor erre a találkozóra. De ha meg tudom oldani, akkor talán egyedül is vállalkozom a találkozásra, de azért jobban szeretném, ha a bizottság tagjai közül néhányan jelen lennének. (Szabados Tamás: Én ott tudok lenni.) Akkor keresünk egy alkalmas időpontot, mert azért az mégiscsak furcsa lenne, hogy egy ember fogadja ezt a magas méltóságú bizottságot.

NÉMETH ERIKA (MSZP): Az elmúlt másfél évben kétszer volt alkalmam petíciós bizottsággal találkozni, és ha elnök úr úgy gondolja, most is szívesen részt veszek a találkozón.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel március 8-án nőnap van s akkor mindannyian elfoglaltak vagyunk, megpróbálom március 9-én délelőtt 10 vagy 11 órára összehozni a találkozót.

A tervek szerint ez az utolsó bizottsági ülésünk, ezért szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak az elmúlt négy évi munkáját. Úgy értékelem, hogy a viták ellenére is nagyon sok esetben tudtunk konszenzust teremteni és a legfontosabb feladatokat meg tudtuk oldani. Mindenkinek köszönöm az együttműködését, különösképpen pedig alelnök társaim munkálkodását, valamint szeretném mindannyiunk nevében megköszönni Arczt Ilona főtanácsadó asszony és Horogszegi Zsuzsa segítségét. Természetesen nem világvége-hangulatban búcsúzunk el egymástól, de ebben az összetételben ebben a bizottságban nyilván már nem találkozunk. Köszönöm a minisztériumok, a hivatalok, a főhatóságok munkatársainak és az ombudsmanoknak is az együttműködő segítségét, a sajtó munkáját és mindenkinek további sok sikert kívánok. Az ülést bezárom.

(Az ülés végének időpontja: 12 óra 40 perc)

Szászfalvi László

a bizottság elnöke

Tartalomjegyzék

Általános bevezető *

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat *

Dr. Herczog László (FMM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat *

Dr. Herczog László (FMM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvényjavaslat *

Ditzendy Károly Arisztid (ICSSZEM) szóbeli kiegészítése *

Kérdések *

Válaszok *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

A helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása *

Egyebek *