EMB/1/2006.

EMB/187/2002-2006.

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának

2006. január 30-án, hétfőn, 10.30 órakor

az Országház földszint 93. számú tárgyalójában

megtartott üléséről

Napirend:

  1. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló T/19134. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló T/19087. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  3. A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló T/18877. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  4. A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló T/19082. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  5. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló T/19083. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  6. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/19076. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  7. Az új országos fogyatékosügyi programról szóló H/18907. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  8. Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló T/18902. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása (első helyen kijelölt bizottságként)
  9. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló T/18901. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása
  10.  

  11. A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/18709. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
  12. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/18629. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
  13. A lobbitevékenységről szóló T/17795. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása
  14. A polgárőrségről szóló T/18628. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása
  15. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása
  16. A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/18630. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása
  17. Egyebek

 

Elnököl:

Szászfalvi László (Fidesz), a bizottság elnöke

 

 

Jegyzőkönyvvezetők:

Prin Andrea és Soós Ferenc

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről:

Szászfalvi László (Fidesz), a bizottság elnöke

Donáth László (MSZP), a bizottság alelnöke

Németh Erika (MSZP), a bizottság alelnöke

Godó Lajos (MSZP)

Szabados Tamás (MSZP)

Tóth Gyula (MSZP)

Demus Iván (MSZP)

Dr. Fodor Gábor (SZDSZ)

Schmidt Ferenc (Fidesz)

Ékes József (független)

Dr. Arczt Ilona, a bizottság főtanácsadója

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Semjén Zsolt (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (Fidesz)

Bán Imre (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)

Molnár József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)

Nyakó István (MSZP) Demus Ivánnak (MSZP)

Dr. Géczi József Alajos (MSZP) Szabados Tamásnak (MSZP)

Dr. Hargitai János (Fidesz) Ékes Józsefnek (független)

Móring József Attila (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz)

Meghívottak:

Dr. Misák Piroska (Informatika és Hírközlési Minisztérium)

Dr. Jung Andrea (Belügyminisztérium)

Dr. Héthy Lajos (Miniszterelnöki Hivatal)

Dr. Galambos Károly (Miniszterelnöki Hivatal)

Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium)

Kun Ágnes (Pénzügyminisztérium)

Gáspár Károly (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)

Horváth Péter (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)

Dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

Dr. Péterfalvi Attila országgyűlési adatvédelmi biztos

Dr. Hoffmann István (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)

Dr. Zahar Balázs (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma)

Dr. Szabó Szonja (Belügyminisztérium)

Vaszócsik Győzőné (Országos Területfejlesztési Hivatal)

Körmendy Imre (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal)

Magyar Mária (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal)

Dr. Lékó Zoltán (Igazságügyi Minisztérium)

Dr. Molnár Gábor (Igazságügyi Minisztérium)

Dr. Vajdovits Éva (Igazságügyi Minisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 45 perc)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Mindenkit nagy szeretettel és tisztelettel köszöntök a mai bizottsági ülésünkön.

Megállapítom, hogy a bizottsági ülésünk helyettesítésekkel határozatképes. Az a reménységem, hogy mindenki frissen, fiatalosan, üdén kezdi meg a mostani rövid ülésszakot a téli szünetet követően. Ez a reménységem, de azért nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy ennyire frissek és üdék vagyunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett napirendi javaslat új változat szerinti előterjesztését tenném föl szavazásra, annyi kis korrekcióval, hogy kérték a Belügyminisztérium jelen lévő képviselői, hogy a 13. napirendi pontunkat vegyük előre, amennyiben ezt meg tudjuk tenni. Bizonyára meg tudjuk tenni, tehát a polgárőrségről szóló törvényjavaslat a 10. helyre kerülne, és azt követően az eredeti sorrendben mennénk tovább, tehát a címzett támogatásokról szóló törvényjavaslat lenne a 11. a sorban, és így tovább.

Egyetértünk-e ezzel a módosítással? Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk róla. (Szavazás. - Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen; s egyben elfogadtuk a mai ülésünk napirendjét is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az 1. napirendi pontunk: a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló T/19134. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása.

Tisztelettel köszöntöm dr. Misák Piroska főosztályvezető asszonyt az Informatikai és Hírközlési Minisztériumból. Arra kérnénk önt, ha lehetséges, szíveskedjék a legrövidebben összefoglalni az előterjesztés tartalmát, lényegét.

DR. MISÁK PIROSKA (Informatikai és Hírközlési Minisztérium): Jó napot kívánok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A szóban forgó törvénymódosítás a médiatörvény 145. §-át módosítaná.

Amikor a médiatörvényt megalkották, akkor is tudott volt, hogy a 66,0-73,0-ig terjedő frekvenciasávot nemzetközi kötelezettség miatt ki kell üríteni. Erre eredetileg egy tízéves átmeneti időszakot biztosítottak, ami most, 2006. február 1-jén járna le. Időközben a Magyar Rádió jelezte, hogy finanszírozási és műszaki feltételek hiányában február 1-jéig az adott frekvenciasávon nyújtott műsorokat nem tudják átterelni másik frekvenciasávra, ezért ezt az átmeneti időszakot egy évvel kérték meghosszabbítani. Ezt tartalmazza az önök előtt fekvő módosítási javaslat.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó, ha kérdésünk, észrevételünk van. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.

Akkor szavazhatunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatjuk-e ezt az előterjesztést. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk róla. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát.

Köszönjük szépen a segítséget.

Előadót feltétlenül állítanunk kell. Kérdezem, ki lenne a bizottság előadója. (Senki sem jelentkezik.) Ha senki, akkor majd én. Köszönöm szépen, akkor majd én leszek a bizottság előadója.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a 2. napirendi pontunk: a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló T/19087. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása.

Szeretettel köszöntöm Jung Andrea főosztályvezető-helyettes asszonyt, a Belügyminisztérium részéről. Tessék parancsolni, átadom a szót egy rövid összefoglalóra.

DR. JUNG ANDREA (Belügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Uniós jogalkotási, jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget, amikor ezt a törvényjavaslatot benyújtjuk. Ugyanis az Unió 2004. végén elfogadta a 2252/2004/EK rendeletet a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról. Ennek megfelelően biztosítja a külföldre utazásról szóló törvény módosítása, hogy a 12 hónapnál hosszabb érvényességi idejű úti okmányok úgynevezett biometrikus azonosítóval legyenek ellátva. Ez jelenleg az arcképre vonatkozik csak; egy későbbi időpontban a digitalizált ujjlenyomattal is ellátják ezeket az útleveleket. Azonban jelen törvényjavaslat még az ujjlenyomatokra nem tartalmaz rendelkezést, hiszen annak a bevezetési határideje az Unió részéről még nem ismert, és még az Unió részéről is ezen részletkérdések kidolgozása folyamatban van.

Tehát a törvényjavaslat a digitalizált arcképmásra állapít meg rendelkezéseket. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó, ha van kérdésünk, észrevételünk. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.

Akkor szavazhatunk. Tisztelettel kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az imént említett, T/19087. számon előterjesztett törvényjavaslatot, annak az általános vitára való alkalmasságát. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk róla. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatta.

Köszönjük szépen a segítséget.

A főtanácsadó asszony szerint mindegyik törvényjavaslatra vonatkozik, hogy előadót kell állítanunk. (Rövid egyeztetés.) Ezt Ékes József képviselőtársunk vállalta. Köszönjük szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a 3. napirendi pontunk: a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló T/18877. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása.

Tisztelettel köszöntöm dr. Héthy Lajos kormányzati koordinátort és munkatársait. Tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjék röviden összefoglalni az előterjesztés lényegét.

DR. HÉTHY LAJOS (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a következőket szeretném elmondani.

Egy már létező és működő intézmény jogszabályi alapjainak a megteremtéséről van szó. A Gazdasági és Szociális Tanács 2004. augusztus 24-én tartotta alakuló ülését. Ezt követően azóta öt plenáris ülése volt, a 2005. februári plenáris ülésen egyhangúlag, konszenzussal elfogadta az alapszabályát.

Az öt plenáris ülésen megvitatta az európai fejlesztési tervet, ezzel kapcsolatban állásfoglalást fogadott el, kezdeményezett egy úgynevezett társadalmi szerződést, melynek az előkészületei megindultak. A GSZT és a kormány is úgy látja, hogy ez egy, a jelen kormányzati cikluson túlmutató vállalkozás, melynek a létrejövési esélyei vélhetőleg a következő kormányzati ciklusban lesznek meg. A Gazdasági és Szociális Tanács szorosan együttműködik az Európai Unió szintjén együttműködő Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Március elején közösen rendeznek egy konferenciát Budapesten, amelyen az európai gazdasági és szociális tanácsok lisszaboni stratégiával kapcsolatos álláspontját összesítik.

Másodszor a Gazdasági és Szociális Tanács előzményeiről szólnék néhány szót. A Gazdasági és Szociális Tanács úgy született meg, hogy 2002. július 26-án az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött egy megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról. Ennek a megállapodásnak az egyik tétele az volt, hogy létre kell hozni nemzetstratégiai célok megvitatására egy gazdasági és szociális tanácsot.

Egy másik előzménye a GSZT-nek az Orbán-kormány idején létrehozott és működtetett Gazdasági Tanács volt. A Gazdasági és Szociális Tanács hasonló funkciókat lát el, egy konzultatív testület, valamivel szélesebb részvevői körrel, mint a Gazdasági Tanács. A Gazdasági Tanácsban a gazdasági élet képviselői és a szakszervezetek voltak jelen, a GSZT-ben ezen kívül a civilek és a tudomány képviselői is jelen vannak.

A harmadik dolog, amit szükséges elmondani, hogy itt egy európai uniós intézményről van szó. Az Európai Unió tizenöt régi tagállama közül a nagy többségben - tizenegyben - működik hasonló gazdasági és szociális tanács, hasonló funkciókkal, hasonló összetétellel. A hasonló összetétel alatt azt értem, hogy a gazdasági és szociális tanácsokban Európában mindenütt a gazdasági szféra képviselői vannak jelen, a munkavállalók és egyéb szervezetek képviselői. Az egyéb szervezetekbe beleértendők a szövetkezetek, a civilek, a tudósok és így tovább. Az Európai Uniónak van egy fehér könyve az European Governmentről, az ebben foglaltaknak is megfelel a magyar Gazdasági és Szociális Tanács.

Negyedszer: a GSZT és az OSZT viszonya. A Gazdasági és Szociális Tanács, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács funkciói világosan elkülönülnek egymástól, nincs köztük ellentét, ellentmondás, rivalizálás. Mint említettem, a GSZT maga is egy OÉT-megállapodás alapján jött létre. A GSZT-ben jelen vannak az OÉT-ben helyet foglaló munkaadók és szakszervezetek vezetői. Az OÉT a munka világával foglalkozó testület és csak annyiban foglalkozik gazdasági kérdésekkel, amennyiben a tárgyalási témái ezekkel összekapcsolódnak, így például bértárgyalások esetében költségvetési ügyekkel, adókkal, járulékokkal, a GSZT pedig nemzetstratégiák megvitatására életre hívott konzultatív testület.

Ami a kormányhoz és a parlamenthez való viszonyát illeti: a GSZT határozatokat csak saját magára nézve hozhat, egyébként álláspontot, véleményt alakíthat ki, állásfoglalást fogadhat el, de az állásfoglalásai, véleményei se a kormány, se a parlament számára nem kötelezőek. Mind a kormány, mind a parlament annyiban lehet figyelemmel a GSZT állásfoglalásaira, amennyiben úgy gondolja, hogy azokat egy tekintélyes emberekből álló testület fogalmazza meg, s miután ezeket egy ilyen testület fogalmazza meg, esetleg mérlegeli, hogy a GSZT-nek mi az állásfoglalása. – Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Képviselőtársaim közül kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Senkinek.

Ki tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (4) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Előadót kell állítanunk. Ki vállalja? (Nincs jelentkező.) Majd később keresünk valakit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hibát követtem el a bizottsági ülés kezdetén, bár szándékomban volt nagy szeretettel köszönteni mindannyiunk nevében Demus Iván képviselőtársunkat, aki a tragikus körülmények között eltávozott Urbán Árpád képviselőtársunk helyet foglalja el a bizottságban. Jó munkát és sok sikert kívánok a tevékenységéhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a 4. napirendi pont: a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló T/19082. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása.

Szeretettel köszöntöm dr. Galambos Károly hivatalvezető urat, a Miniszterelnöki Hivatal részéről. Kérem, ha lehetséges, röviden szíveskedjék összefoglalni az előterjesztés lényegét, illetve szóbeli kiegészítését megtenni.

DR. GALAMBOS KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kormány a törvényjavaslatot azért nyújtotta be, mert tudjuk, hogy a vidékies kistérségek a 168-ból lefednek az országban 130 kistérséget. 2538 település tartozik abba a körbe, amely vidékies kistérségnek minősül. Az ország területének 81,7 százaléka tartozik ebbe a fogalomkörbe, és a lakosság 48,8 százaléka él ilyen területen.

Mindebből látszik, hogy egy nemzetpolitikai ügyről van szó, amikor a vidék fejlesztését, illetve a fejlesztés folytatását a kormány napirendre tűzi, illetve megteremti ennek az intézményrendszerét. Ez az intézményrendszer lényegében a társadalmi erők összefogását és a társadalmi erők által a kormány működésének a segítését jelentené. Mint ahogy a törvényjavaslatban szerepel, három területről kerülnének a tanács tagjai közé felkérésre a tanács tagjai: egyrészt a tudományos élet szereplői közül; másrészt a társadalmi képviseleti, társadalmi szervezetek köréből; valamint a mindenkori kormány képviseletében három tag járna el.

A tanács feladatkörét a törvény nagy vonalakban határozza meg, mégpedig azért, mert a törvényjavaslathoz egy kormányrendelet is fog kapcsolódni, amely lényegében az eljárási kérdéseket meghatározná.

A tanácsban lévő tagok mandátuma hat évre szólna, ami annyit jelent, hogy kormányzati ciklusokon átívelő tagsági joggal rendelkeznének a felkért személyek. A hatéves cikluson belül, amennyiben megüresedésre kerülne sor, akkor ehhez a ciklushoz illeszkedően kerülne sor újabb személyek felkérésére.

A részt vevő társadalmi szervezeteken, tényezőkön belül ki kell emelni ezen bizottság előtt az Országos Cigány Önkormányzat képviseleti jogát, mivel úgy gondoljuk, hogy a vidékfejlesztésnek nagyon fontos tényezője kell legyen a roma, illetve cigány közösségek fejlesztése, mégpedig olyan komplex fejlesztés tekintetében, amelyet az országos területfejlesztési koncepció is meghatároz, amelyet a múlt évben fogadott el a parlament.

Kérem, hogy a bizottság támogassa ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársaimat illeti a szó. Van-e esetleg kérdés, észrevétel? Igen, Ékes József, parancsoljon, képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (független): Nagyon köszönöm, elnök úr. Az előbb is egy tanács tevékenységéről volt szó, most pedig a vidékfejlesztési tanács létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatról. Az emberben ilyenkor rengeteg kérdés merül fel. Én voltam gyakorló polgármester, térségi társulást alakítottunk, megyei területfejlesztési tanácsot, regionális tanácsot alakítottunk, és az embernek van egy olyan érzése, hogy valahol a vidékfejlesztést az uniós csatlakozásunkkal egy időben sajnos a mai viszonyok között hihetetlenül sok sérelem éri. Hiszen a magyar parlamenten belüli vitáknál is sokszor csak kimondottan a források elosztásáról szólt maga a vidékfejlesztés, de nem alakult ki egy olyan hosszú távú társadalmi, politikai igényesség a vidékfejlesztéssel kapcsolatban, amit egyáltalán maga az Európai Unió megfogalmazott és ért a vidékfejlesztés alatt.

Mert mit ért alatta? A vidéki kistelepülések megtartó képességének a fokozását. Ha a mai tendenciákat nézzük, bizonyos értelemben bizonyos dolgok nagymértékben ez ellen hatnak: iskolák bezárása, óvodák megszűnése, kisposták kérdése - de lehetne sorolni tovább, mit értünk egyáltalán vidékfejlesztés alatt.

Ismerem a regionális tanácsok összetételét. Ma már a regionális tanácsok döntéshozó szervei nagyon felduzzadtak. Bizonyos szempontból bizonyos tárcáknak, testületeknek vétójogai vannak. Most létre fog jönni egy tanács is, amely valószínűsíthetően a regionális tanácsokban is részt és szerepet fog kapni, innentől fogva hárommal vagy néggyel vagy öttel megint bővítjük a döntéshozó testületek nagyságrendjét. Úgy érzem, lassan már az asztal körül sem fognak elférni, annyian lesznek. Nem beszélve arról, hogy a kistelepüléseknek pont a vidékfejlesztés miatt a saját programalkotásukat a helyi civil szervezetekkel együtt, a helyi - ha még létezik - gazdasági élet szereplőivel együtt kellene elsődlegesen megvalósítaniuk, beleillesztve a mai, akár természetvédelmi, akár térségi, akár településrendezési törvényekbe és politikába.

Nem vagyok ellene, lehet bővíteni ezt a kört. De én a magyar parlamentben tavaly is feltettem Baráth Etelének a kérdést, és kaptam rá egy választ, hogy miért van szükség és miért adja azt a lehetőséget Magyarország a különböző uniós források és pályázatok benyújtásakor, hogy 10-15 százalékért lehet Magyarországon pályázatokat írni. Úgy érzem, most sem tanulunk az írektől. Írországban akár a főiskolákon, akár az egyetemeken, ahol oktatják és tanítják a területfejlesztést, a fiatalok diplomamunkában mennek ki a kistelepülésekre napokra, egy-két hétre, és felmérik a kistelepülések adottságait, lehetőségeit és jövőképét. És ezt ingyen teszik.

Valóban, ma bővítünk, bővítünk, és valahol tényleg a fürdővízzel együtt kidobjuk a gyereket is, mert semmiféle előrelépés nem történik a vidékfejlesztés területén, holott források már állnak rendelkezésre. Ma inkább becsapjuk a kistelepüléseket, amikor a kampányízű szlogenek közben azt mondjuk, hogy na, majd kultúrházra kapsz 4,5 milliót, vagy erre-arra kapsz ennyi-annyi pénzt, és ma sajnos sem a területfejlesztés, a megyei területfejlesztési tanácsok területén, térségi társulások területén, sem a regionális tanácsok területén nincs meg a döntéshozói szerv mögött a számonkérés lehetősége. Mert nincs meg, és a probléma itt kezdődik, hogy nem kérhető számon senkin egy-egy döntés helyessége vagy az elköltött pénz hosszú távú hatása a kistelepülésen.

Ma már, úgy érzem, Magyarországon ebből adódóan zavarok keletkeznek, mert ilyen tanács, olyan tanács jön létre; közben megpróbálnak kinevezni négyszáz vagy kétszáz olyan embert, akik valamilyen úton-módon majd szerves részei lesznek a helyi döntéshozásnak. Úgy érzem, megint olyan közegeket vonunk be, olyanok kerülnek be a rendszerbe - most nem önre és nem másokra, szakemberekre gondolok -, akiknek abszolút nincs halvány gőzük sem a területfejlesztési, vidékfejlesztési politikáról, hiszen nincs egy komplett stratégia sem. Tessék nekem megmondani, hogy hol található Magyarország vidékfejlesztési stratégiája! Létezik-e ilyen? Hiszen a nemzeti fejlesztési tervben sem találhatunk ilyet!

Mindannyian tudjuk, hogy a következő ciklusra radikálisan át kell alakítani akár a megyei, akár a regionális intézményrendszert. Ma még nem tudjuk, hogy adott esetben a választójogi törvények megalakulásával hogy alakulnak a megyei önkormányzatok, a regionális tanácsok, hogy fog megváltozni a térségi társulás szerepköre, mennyire válhatnak szabaddá a térségi társulások, hiszen ma bekényszerítjük ezeket a járási rendszer szisztematikus megvalósításába.

Ezért merülnek fel az emberben olyan kételyek, amelyekből az látszik, hogy nemhogy egyszerűsítenénk a dolgainkat, hanem megpróbáljuk a problémákat különböző szervezetek alakításával elfedni. Én gyakorló polgármester voltam és aktívan részt vettem regionális tanács és megyei területfejlesztési tanács alakításában, de úgy látom, ma még az is kérdés, hogy hogyan vonjuk be a civil szervezeteket, a gazdasági élet térségben élő szereplőit, hogy tudjuk aktivizálni az embereket, a civil szervezeteket, és hogy tudunk jövőképet adni egy-egy kistelepülésnek. Tartok tőle, hogy ezekkel a lépésekkel nem könnyítjük, nem egyszerűsítjük, hanem bonyolítjuk a dolgokat. Persze mindenki részéről jó szándékot feltételezek, és ha jó szándék vezérli ennek a tanácsnak a megalakítását, akkor rendben van a dolog, de attól tartok, hogy bonyolítjuk a dolgokat. – Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Kinek van még kérdése, észrevétele? Tóth Gyula képviselő úr!

TÓTH GYULA (MSZP): Ékes képviselőtársam véleményéhez, a jó szándék feltételezéséhez kapcsolódnék. Azonban engedjen meg nekem egy kiegészítést képviselőtársam. Természetesen jogos az, hogy az ír példára hivatkozik, azonban ne felejtsük el, hogy az íreket a csatlakozás utáni időszak eljuttatta oda, hogy bizonyos dolgok társadalmi megegyezéssel jönnek létre, az oktatástól kezdve a vidékfejlesztésen át a régiók kialakításáig stb. A kelta csoda így vált azzá, ami számunkra irigyelhető. Ezért örülök képviselőtársam azon véleményének, hogy a jó szándékot minden más elé kellene helyezni, akár a régiók kialakítására, akár a vidékfejlesztésre, vagy bármi másra gondolunk. – Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos képviselő úr!

GODÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A vita során felvetődött, hogy van-e egyáltalán nemzeti vidékfejlesztési terv. Én úgy tudom, hogy a nemzeti fejlesztési terv II. keretében készül egy nemzeti vidékfejlesztési operatív program, amit március 30-ig kell benyújtani.

Én mindenképpen egyetértek a törvényjavaslattal, pontosan azért, amiket Ékes képviselő úr is megfogalmazott, hogy a kistelepülések képviselete egy ilyen tanácson keresztül, a nemzeti vidékfejlesztési operatív program pénzeinek a felhasználása pedig ellenőrzött keretek között történhessen meg. Ezt nagyon jó ötletnek tartom, hiszen a regionális tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a térségi fejlesztési tanácsok közötti együttműködés nem minden évben volt hiba nélküli. Ezért kell egy olyan szervezet, amely a nemzeti vidékfejlesztési program elemeit tudja kezelni, irányítani és a szaktárcák felé az érdekeket képviselni. – Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, én is szeretnék röviden hozzászólni.

Először is szeretném megkérdezni, kormányzati részről végeztek-e számítást arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül ennek a vidékpolitikai tanácsnak a felállítása, illetve működtetése.

Másrészt Ékes képviselő úrhoz szeretnék csatlakozni. Én sem kérdőjelezem meg a jó szándékú előterjesztést, de azért motoszkál bennem, hogy a választások előtt két hónappal egy hat évre szóló mandátummal bíró teljesen új testületet felállítani szerencsés-e, például azért, mert már így is rengeteg testület működik, amely érinti a vidékpolitikát és a területfejlesztést; kistérség, megye, régió, sőt Országos Területfejlesztési Tanács is működik. A vidékpolitikai tanácson például nem lehet számon kérni az Országos Területfejlesztési Tanács feladatát. Én tizenkét évig voltam polgármester, voltam kistérségi vezető, voltam megyei területfejlesztési tanács tagja; ezek után katasztrofálisnak tartom a testületek elburjánzását, és nem tudom támogatni újabb testületek létrehozását.

A törvényjavaslatból nem derül ki igazán, hogy milyen hatáskörrel bírna ez a tanács. Semmiféle konkrét operatív vagy másfajta hatásköre, kompetenciája nem lenne ennek a tanácsnak. Ha a kormányzat kíváncsi különféle tanácsok és egyebek véleményére, rengeteg testületet és más szervet kérdezhet meg, a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve egészen a civil szervezetekig. Szerintem ezért teljesen felesleges egy vidékpolitikai tanácsot felállítani.

Azzal viszont egyetértek, hogy újra kellene gondolni a terület- és vidékfejlesztés mechanizmusát, testületi szintjeit, a pályázati rendszer katasztrofális bürokráciáját, ami nem ismeretlen egyikünk előtt sem. Feleslegesnek látszik egy újabb testület felállítása! Mindig arról panaszkodunk, hogy kevés pénz van - nem akarok abba belemenni, hogy valóban kevés pénz van-e -, de szerintem a meglévő kevés pénzt konkrét programok, projektek megvalósítására kellene fordítani és nem különböző testületek felállítására és működtetésére. Egyébként pedig az önkormányzatok és a testületek tudják, hogy mit akarnak csinálni, nem kell ehhez rengeteg testület. Tíz-tizenöt éve az asztalokban porosodó konkrét projektek vannak, ezeknek a megvalósulását kellene segíteni kevesebb bürokráciával és több pénzzel.

Összefoglalva: a jó szándékot nem megkérdőjelezve a választások előtt két hónappal egy új vidékpolitikai tanács hat évre szóló felállításával nem értünk egyet, és azt javasoljuk, hogy az erre szánt forrást konkrét programok támogatására adjuk oda.

Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Visszaadom a szót Galambos úrnak.

DR. GALAMBOS KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Először a konkrét kérdésekre válaszolnék, majd utána az egyéb kérdésekre reagálnék.

Az első: végeztünk számításokat arra vonatkozóan, hogy a tanács működésével összefüggésben milyen forrásokra lenne szükség. A tanács önállóságát egy jogi személyiségű szervezetben tudnánk elképzelni, amire egy négyfős titkárság létrehozására lenne szükség.

Erre vonatkozóan 60 millió forint az az összeg, amely a tanács feladataira volna.

A másik megjegyzésem azzal kapcsolatos, hogy a vidékfejlesztési stratégia nem készült el. Valóban folyik az agrár-vidékfejlesztési tervnek az elkészítése, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió a vonatkozó jogszabályt megalkotta. Ez a feladat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik, erre vonatkozóan a kormány határozatot is hozott. Azonban ez a tanács nem az agrár-vidékfejlesztésről, hanem a vidékpolitikával és a vidékfejlesztéssel összefüggő kérdések tekintetében működne.

Úgy gondolom, a tanácsnak, bár lehet, hogy a törvényjavaslatban felsorolt feladat- és hatáskör bővebb elemzést igényel, jelentős jogosítványai vannak. Ez abban testesül meg, hogy a tanács volna az a testület, amely lényegében a vidékfejlesztési stratégiával összefüggő kérdéseket és ennek a társadalmi egyeztetését elvégezné. Mint ahogy a tagokból is lehet látni, általában hálózatos tagok vannak, tehát külön apparátus vagy intézmény nem kerül felállításra a tanács működtetésével kapcsolatban. Ragyogó erre talán a finnországi példa, ahol működik ilyen tanács, és a társadalmi alapon és állami szervek részvételével működő tanács mintegy ötszáz főt mozgósít a területi szinteken ezeknek a feladatoknak az ellátására. Magyarországon is, főleg a tanyás és aprófalvas kistérségekben jelentkezik ugyanaz a probléma, mint Finnországban az északi területeken, hogy ritkán lakott területről van szó, izolált életközösségben dolgoznak, élnek az emberek, tehát ezért ezekre a beavatkozásokra egészen más intézkedések szükségesek, mint ott, ahol a lakosság kisebb területen él.

A vidékfejlesztési stratégia elkészítésének jelentős állomása volt, mint már említettem, az országos fejlesztési koncepció és az országos területfejlesztési koncepció. Az országos területfejlesztési koncepció hat olyan intézkedéskört sorol a vidékpolitika körébe, amelynél a megfelelő beavatkozási pontokat, célokat konkrétan ki kellene tűzni. Egyetértek abban Ékes képviselő úrral, hogy a jelenlegi pályázati rendszer és a pályázati kiírások, pont azért, mert programokra, illetve projektcsomagokra nem lehet pályázni, nem kellően alkalmasak arra, hogy az aprófalvas, a tanyás és a vidékies térség fejlődését mérhető módon elősegítsék. Ez a hat beavatkozási pont: a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területek felhasználása és megismertetése az ide látogatókkal, ezeknek a fejlesztése; a tanyás térségek fejlesztése; az ötszáz fő alatti aprófalvas térségek fejlesztése; a Duna-Tisza közi homokhátság térségének fejlesztése; a nemzeti kisebbségek értékeinek megismertetésével összefüggő területek; valamint a magas cigány népességgel rendelkező területeknek a kezelése.

Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács, amely a kormány munkáját sajátos önállósággal és sajátos eszközeivel, a társadalmi erők bevonásával segítené, alkalmas lesz arra, hogy azt a társadalmi közmegegyezést, amely az ír fejlődésnél is megalapozó jelentőségű volt, előmozdítsa. Ezért kérem, hogy a bizottság támogassa ezt a törvényjavaslatot.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nincs más kérdés, észrevétel, javaslat (Nincs.), akkor szavazhatunk.

Kérdezem a bizottságtól, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló, T/19082. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk. (Szavazás.) 10 igen, 4 nem szavazattal a javaslatot támogatta.

Köszönjük szépen a segítséget.

Kérdezem, kormánypárti képviselőtársaim közül ki az, aki előadóként vállalja a bizottság véleményének ismertetését. (Senki sem jelentkezik.) Ékes képviselő úr elmondaná a kisebbségi véleményt. A többségi előadót pedig majd meglátjuk. Köszönöm szépen. (Dr. Kaltenbach Jenő érkezik a tárgyalóterembe.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 5. napirendi pontunk következik soron: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló T/19083. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása.

Köszöntöm Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztérium részéről, valamint Kun Ágnest. Átadom a szót, és kérem, röviden legyen szíves a szóbeli kiegészítést megtenni.

SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! A 2006. évi költségvetési törvényt 2005. december 23-án fogadta el az Országgyűlés. A kormány a jogbiztonság megerősítésének szempontjából áttekintette a 2006. évi költségvetést, és úgy ítélte meg, hogy a szociális szolgáltatások területén mind az állami, mind pedig a nem állami fenntartói kör számára a 2006. évi működés feltételrendszerének korrekciójára van szükség, mely biztosítja a korábban elkezdett fejlesztések, beruházások működésbe lépését és a folyamatos finanszírozást.

A módosítás javaslatot tesz a 2006. évi újonnan induló szolgáltatások pénzügyi feltételeinek biztosítására, illetve javaslatot tesz a 2007. évi szabályozás bevezetésére, amely megfelelő felkészülési időt fog jelenteni a 2007. évi intézmények számára.

Ami az önkormányzati fenntartókat illeti, a módosítás azt jelenti számukra, hogy minden helyi kezdeményezésre indult beruházás, fejlesztés eredményeként beindult szolgáltatás finanszírozása biztosítható lesz.

Szeretném még megjegyezni, hogy a 2006. évi költségvetési törvény elfogadását követően került sor a szociális törvény módosítására, emiatt pontosítások szerepelnek még a most beterjesztett javaslatban, mely egyrészt az igénylés feltételeinek és az elszámolás feltételeinek pontosítására irányul. Illetőleg javaslatot tesz a törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítására, amely a társadalombiztosítási igazgatási szervek, vasutas igazgatási szervek további működését biztosítja.

Kérjük, hogy a bizottság támogassa az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársaimat illeti a szó. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs.) Nincs, akkor szavazunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel kérdezem a bizottságot, hogy az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk-e. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk róla. (Szavazás.) 11 igen, 4 nem szavazattal a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönjük szépen.

A kormánypárti képviselőtársaimat kérdezem, ki lesz az előadó a bizottság részéről. (Senki sem jelentkezik.) Egyelőre nem tudjuk. Köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/19076. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása.

Szeretettel köszöntöm Gáspár Károly főosztályvezető urat, az ICSSZEM részéről. Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék a szóbeli kiegészítést megtenni.

GÁSPÁR KÁROLY (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Mint tudjuk, 2006. január 1-jétől egységes családtámogatási rendszer került bevezetésre Magyarországon. Ennek részelemei a családi pótlék, a családi segélyezés, bizonyos körökben az adókedvezmény biztosítása, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó egyéb juttatások, így például a tanszer vagy a tankönyv ingyenes biztosítása.

A jelenlegi törvénymódosítás azt szolgálja, hogy a kialakított egységes családtámogatási rendszerből senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe, senki ne essen ki azáltal a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményből, hogy megemelkedett a családi pótlék. Ezért emelkedik a jövedelmi határ 110, illetve 120 százalékra, valamint ezért kapnak évi kétszeres támogatást a családok.

Ugyancsak fontos, hogy a kiegészítő rendszeres kedvezményben részesülő, a gyerekek gyámjául kirendelt családtag - ez esetben általában a nyugdíjas édesanya vagy édesapa - ne rövidüljön meg az új családtámogatási rendszerben, ezért részükre a továbbiakban is havi rendszerességgel családi állapottól és gyerekszámtól függően kerülne megállapításra havonta egyszeri összeg, valamint az ő részükre is évente két alkalommal, júniusban és novemberben 7500-7500 forint állna rendelkezésre.

Összességében: ez a törvénymódosítás a nehéz helyzetben lévő állampolgárokat szolgája. Az ehhez szükséges összeg körülbelül 7,5 milliárd forint, ami az ICSSZEM fejezeti költségvetésében a 7. cím 10. alcím alatt betervezésre került, tehát anyagi gond nem lehet ennek a költségnek a kifizetésekor. – Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Senkinek. Szavazni fogunk.

Ki támogatja a T/19076. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát? (11) Ki nem támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (0) Ki tartózkodott? (4) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönjük szépen a kormány képviselőinek a segítségét.

Kérdezem, hogy Németh Erika vállalja-e a bizottsági előadó szerepét? (Németh Erika: Igen.) Németh Erika lesz a bizottság előadója.

Tisztelt Képviselőtársaim! 7. napirendi pontunk az új országos fogyatékosügyi programról szóló H/18907. számon előterjesztett határozati javaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Szeretettel köszöntöm Horváth Péter főosztályvezető urat az ICSSZEM részéről és kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.

HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Biztos Urak! Az országos fogyatékosügyi program előterjesztésére a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény előírásai alapján került sor. A törvény előírja, hogy a programot időszakonként felül kell vizsgálni. Ennek a kötelezettségünknek tettünk eleget.

Az új országos fogyatékosügyi program gyakorlatilag nem az előző program módosítására tesz javaslatot, hanem egy új programot szeretnénk alkotni. Ez a program három pontban különbözik az előző programtól. Az első különbség az, hogy az 1998 óta az ENSZ-ben, az Európai Unióban és az Európa Tanácsban alkotott különböző egyezményekben előírt elveknek és értékeknek ez a program megfelel. A második: ez a program - szemben az elődjével - nem a minisztérium szakmai háttérintézményében készült, hanem a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szövetségeivel együttműködésben. A harmadik: míg az előző program a feladatokat és a célokat az egyes ágazatokhoz kapcsolódó módon sorolta fel és csoportosította, addig ez a program a fogyatékos személyek élethelyzetéből vezeti le a célokat. Ebből következetik, hogy az új program megvalósításában a korábbiaktól eltérő módon korrektebb és hangsúlyosabb tárcaközi együttműködésre lesz szükség, valamint érvényesíteni kell tudunk a mainstreaming, azaz a főáramba helyezés elvét. Ez az elv arról szól, hogy a program megvalósítása nem feltétlenül és csak kizárólag fogyatékosügyi intézkedésekkel, illetve fogyatékosügyi források felhasználásával valósítható meg, hanem valamennyi hazai és uniós forrás felhasználásakor a fogyatékosügyi politika célkitűzéseit, így ennek a programnak a feladatait figyelembe kell venni, a horizontalitásra, a horizontális célkitűzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ez a program 2007-től 2013-ig határozza meg a tennivalókat, így igazodunk az Európai Unió gazdasági és tervezési ciklusához, mely alapján két kormányzati intézkedési terv készül, az egyik a 2007-től 2010-ig tartó, a másik a 2010-től 2013-ig tartó időszakra.

Végezetül szeretném elmondani, hogy ez a program - bár általánosságban határozza meg a feladatokat és a tennivalókat - azért nem tartalmaz részleges költségvetést, költségelemzést, illetve a feladatokhoz rendelt felelősöket, mert ezeket a kormány határozatában kell majd rögzíteni. – Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.)

Tisztelettel köszöntöm Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat és Kaltenbach Jenő ombudsman urat. Kérdezem, hogy ehhez a napirendhez van-e észrevételük vagy csak a következőhöz? (Dr. Péterfalvi Attila: A következőhöz.) Köszönöm szépen. Ha nincs kérdés és észrevétel, szavazni fogunk.

Ki tartja általános vitára alkalmasnak az imént ismertetett határozati javaslatot? (11) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (4) Megállapítom, hogy a bizottság a javaslat általános vitára való alkalmasságával egyetért. Kérdezem Németh Erika alelnök asszonyt, hogy ismerteti-e a bizottság álláspontját a holnapi plenáris ülésen. (Németh Erika: Természetesen.) Németh Erika lesz a bizottsági álláspont ismertetője a holnapi bizottsági ülésen.

Tisztelt Képviselőtársaim! 8. napirendi pontunk az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló, 18902. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, mégpedig első helyen kijelölt bizottságként. Újfent tisztelettel köszöntöm Horváth Péter főosztályvezető urat, Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman urat és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat. Ők is ehhez a napirendi ponthoz jöttek és szeretnék az álláspontjukat ismertetni a bizottsággal.

Először főosztályvezető úrnak adom meg a szót, hogy a szóbeli kiegészítését megtegye.

HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés két törvény módosítására tesz javaslatot, az egyik a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, és a módosítás alapvető oka a 2005. január 1-jén akadálymentesítésre lejárt határidő, a másik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, és az ezzel kapcsolatos rövid összefoglalót majd Hoffmann István kollégám fogja elmondani.

A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény módosítására – ahogy azt az előbb is mondtam – a 2005. január 1-jén akadálymentesítésre lejárt határidő miatt kerül sor. Felvetődik a kérdés, hogy a határidő módosítására utólag miért teszünk javaslatot. A fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteivel egyetértésben és folyamatos együttműködésben készítettük ezt a javaslatunkat is. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács háromszor tárgyalta a módosítást, kétszer észrevételeket tett, melyeket a törvénytervezetben átvezettünk, majd harmadjára engedte tovább. A módosításhoz, a határidők újabb megjelöléséhez tehát a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei hozzájárultak. Két feltételt szabtak: az egyik, hogy az akadálymentesítésnek ne egy új határideje legyen, mint ahogy az 1998-ban történt, és a határidő elmulasztása miatt csak 2005. január 1-jén nyílt meg először a perlési lehetőség, hanem éves ütemezésben készítsük el az akadálymentesítés tervét.

 

A másik feltétele az érdekvédelemnek az ütemezés törvényerejű rögzítése volt, ezért teszünk javaslatot ezen törvény 1. és 2. számú mellékletére. Az 1. számú melléklet a kormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények akadálymentesítésére vonatkozik, valamennyi év december 31-ét határidőül tűzve. A 2006. évhez szükséges források az egyes tárcák költségvetésében rendelkezésre állnak; 2010. december 31-ére ezen a területen százszázalékos akadálymentesítettséget tudunk elérni.

A 2. számú melléklet az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények akadálymentesítésére vonatkozik. Itt is valamennyi év december 31-e határidőként jelenik meg. Az utolsó ily módon ütemezett év 2013. Ehhez a határidőhöz is hozzájárultak az érdekvédelmi szervezetek. A határidő indoka: ily módon tudjuk az európai tervezési ciklushoz igazodóan a II. nemzeti fejlesztési terv forrásait is igénybe venni.

Van még egy fontos különbség az 1. és a 2. számú melléklet között. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények esetében 2013. december 31-ére nem érünk el teljes körű akadálymentesítettséget, kizárólag a törvénytervezet mellékletében szereplő kötelezett önkormányzatok esetében kell az akadálymentesítést elvégezni. Ez ugyan az érdekvédelem szempontjából egy igen komoly kompromisszum; ami miatt mégis vállalták, mert ez az ütemezés ily módon most reálisan megvalósítható, évente körülbelül 4-5 milliárd forintra lesz szükség ennek a tervnek az elvégzéséhez.

Záró gondolatként hadd mondjam el, hogy a felméréseink szerint Magyarországon a középületek teljes körű akadálymentesítésére kormányzati és önkormányzati területen mintegy 130-150 milliárd forintra lenne szükség.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és átadnám a szót a kollégámnak a másik törvénytervezet kapcsán.

DR. HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt országgyűlési Biztos Urak! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítására elsősorban a jogalkalmazás igényeit figyelembe véve kerül sor. A törvény nemrég töltötte be második születésnapját, ha a hatályát vesszük, hiszen 2004. január 27-én lépett hatályba. Azóta van egy kétéves múltra visszatekintő bírósági jogalkalmazási gyakorlata, illetve van egy egyéves államigazgatási hatósági joggyakorlata.

Egyrészt figyelembe vette a módosítás során az IM-mel együttesen az előterjesztő a Legfelsőbb Bíróság elvi bírósági határozatokban is megjelenő gyakorlatát, továbbá az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak a közigazgatási gyakorlatát. E körben különösen jelentős a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXV. törvény, közismert nevén a Ket. hatálybalépése, bizonyos, a Ket. hatálybalépésével kapcsolatos eljárási megoldások elvarrására most kerül sor, így például a költségmentesség szabályainak a rendezésére. A módosítás során, amely figyelemmel volt az Európai Közösség irányelveinek és rendeleteinek ez irányú módosítására is, nem kerül sor a jogorvoslati rendszernek a jelentős megújítására, alapvetően korrekciós célú.

Mindemellett a törvény módosítása összefügg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. törvénynek a módosításával is. Az esélyegyenlőségi tervek körét, hatókörét terjeszti ki arra, hogy ahol kötelező esélyegyenlőségi tervalkotás van, és ahol közszolgáltatásokat nyújtanak fogyatékos személyek részére, ott az egyenlő esélyű hozzáférésről is rendelkeznie kell az esélyegyenlőségi tervnek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium részéről akkor elmondta mindenki a véleményét és az álláspontot.

Az ombudsman urak következnek sorra. Kaltenbach Jenő ombudsman úr, tessék parancsolni!

DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A módosító javaslat kidolgozásában mi is több fordulóban részt vettünk, különböző levélváltások történtek az illetékes minisztériumokkal, és ennek során a szöveg tulajdonképpen az általunk javasoltaknak megfelelően, nagyjából-egészében változott. Maradt azonban két pont, amely továbbra is – megítélésünk szerint legalábbis – pontosításra szorul, ez pedig a módosító javaslat 4. §-ában a kimentési okok körüli megfogalmazás.

Itt azért fontos a pontos megfogalmazás, mert egyrészt ez a szabályozás két követelménynek kell megfeleljen: egyrészt az EU 43., illetve 78/2000. irányelvének, az egyik az úgynevezett etnikai vagy faji irányelv, a másik pedig a foglalkoztatási irányelv. Másrészt meg kell feleljen az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának.

A jelenlegi szöveg, amely a bizottság előtt fekszik, úgy szól, hogy „nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét – nem mondom végig a szöveget –, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében..." s a többi. Tehát csak a második alapvető jog szerepel mint kimentési lehetőség, ami rendkívül szigorú, és nincs igazán összhangban az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatával, amelyik ide szokta általában venni az alkotmányos érték, illetve az alkotmánnyal összefüggésben álló társadalmi cél kifejezést is, ugyanis ellenkező esetben rendkívül szűk lenne a korlát. Talán furcsállják, hogy ezt én mondom, hiszen az én számomra ez a szigorú korlát elvileg, miután én, ha úgy tetszik, azon az oldalon vagyok, ez a szigorú korlát amúgy nagyon tetszik, csak nem felel meg az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának, amiből az következik, hogy ebben a tekintetben egy szigorúbb korlátozás lép be, mint általában. Tehát az Alkotmánybíróság egyéb vonatkozásban más mércét látszik alkalmazni, pontosabban a jogalkotó más mércét látszik alkalmazni, mint itt. Ezért, miután nincs indoka ennek a különbségtételnek, azt gondolom, célszerű lenne elgondolkodni azon, hogy ne hozzuk-e szinkronba a szöveget ezzel. A változtatás minimális, mindössze három szónak a beiktatásáról van szó; van egyébként szövegszerű javaslatunk. Elismerem ugyanakkor, hogy az alkotmányos érték, illetve az alkotmánnyal összefüggésben álló társadalmi cél kétségkívül kicsit nehezen meghatározható fogalomnak tűnik, de tény, hogy az Alkotmánybíróság ezeket a fogalmakat használja ennek a tesztnek az alkalmazása során.

A másik, amit ezzel a szakasszal kapcsolatban megjegyezni kívánok, az más természetű disszonancia megítélésünk szerint. Ugyanis ugyanennek a szakasznak a (2) bekezdés b) pontjában azt mondja a javasolt szöveg, hogy „amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van". Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy ez viszont nincs igazán szinkronban az irányelvvel. Az irányelv ugyanis nemcsak az ésszerűséget írja mint követelményt, hanem azt mondja, hogy „jogszerű célra irányul, a legkisebb hátrányt okozza, és az okozott hátránnyal arányos". Ez megint csak megint olyan megfogalmazásbeli különbségtétel, amely az intézkedés fókuszát befolyásolja, és ez felel meg az irányelv szövegének. Ha tehát maradunk a most előttünk fekvő szövegnél, akkor ez nem lesz teljesen szinkronban az irányelv szövegével, az irányelv fogalomhasználatával.

A következő megjegyzésünk az 5. §-ra terjed ki. A javasolt változtatás 5. §-ában lényegében arról van szó, hogy a kimentési okokat, amelyekről az előbb itt most beszéltem – ezek ugyanis úgy általában kimentési okok az egyenlő bánásmód-követelmény alkalmazása alól –, ezeket a kimentési okokat kizárja a közvetlen hátrányos megkülönböztetés esetére, helyesen, az irányelv rendelkezésének megfelelően.

Ugyanakkor itt köszön vissza az, hogy mi egy jogszabályba ültettük át a két irányelvet, a 78-ast, illetve a 43-ast, amiből következik, hogy a két irányelv közötti különbségeket elfelejtjük érzékeltetni. Ugyanis a javasolt szöveg azt mondja, hogy nem alkalmazhatók a faji hovatartozás, a bőrszín, a nemzetiség, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozáson alapuló közvetlen diszkrimináció esetében – mondja a szöveg, amely itt most előttünk fekszik. Ez helyes, a 43/2000. irányelv pontosan ezeket a kifejezéseket használja, azzal tehát abszolút szinkronban van.

Ugyanakkor a 78/2000. számú irányelv ezek mellett az okok mellett felsorolja a valláson vagy más meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés eseteit is. S miután a mi jogszabályunk mindkét irányelvet felöleli, ezért hiányzik a szövegből a 78/2000. számú irányelvre való utalás. – Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Péterfalvi Attila biztos írnak adom meg a szót.

DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mi is véleményeztük a törvény tervezetét, azonban a bizottság előtt egy olyan variáció van, amelyet mi nem láttunk. A bizottság előtt lévő szöveg egy pontját kifogásolom, mégpedig azt, hogy az adatbázis szemletárként lefoglalható legyen. A közigazgatási eljárásról szóló törvény valóban tartalmazza ezt a lehetőséget, sőt azt mondja, hogy a másik oldalon külön törvénynek kell a felhatalmazást megadni. Nyilván ezt a lábat igyekszik ez a törvény pótolni. Mi ezt a variációt nem láttuk, de ha látjuk, nem támogatjuk, már csak azért sem, mert a törvény 8. §-ában a hátrányos megkülönböztetések több mint fele különleges adatra vonatkozik. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy teljes adatbázis, aminek több mint a fele különleges adatokat tartalmaz, így lefoglalható legyen egy közigazgatási eljárásban. Ennél sokkal lényegesebben megfogalmazott garanciákat kellene, hogy tartalmazzon, miközben például a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmaz garanciákat. Ez a törvény nem tartalmaz. Azt ugyan lehetne mondani, hogy a Ket. tartalmaz garanciákat, azonban a különleges adatokra való tekintettel nem tartjuk elfogadhatónak ezt a kiegészítést. Ennek a felhatalmazását a magunk részéről aggályosnak tartjuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a szót a kormány képviselőinek, hogy szíveskedjenek az ombudsman urak állásfoglalásaira reflektálni, utána pedig a bizottság tagjait illeti a szó. Tessék parancsolni!

DR. HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Először Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos úr felvetéseire reagálnék. A 4. § során a társelőterjesztő Igazságügyi Minisztériummal közösen az ombudsman úr által megküldött szövegjavaslatot vettük alapul. Azt a szövegjavaslatot a társelőterjesztő – hiszen az egyenlő bánásmód törvény IM-es fő felelősségi kör – megküldte az EK európai magánjogi főosztályának, valamint informális egyeztetésre megküldte az Európai Bizottságnak. A 4. §-sal kapcsolatban tőlük a következő választ kaptuk: való igaz, hogy az AB gyakorlatával szemben megfigyelhető egyfajta következetlenség, viszont az irányelvnek való teljes implementáció érdekében alkalmazták az a) pontnál ezt a szabályt. A másiknál pedig azt az információt kaptuk, hogy egyrészt a kisebbségi, másrészt a női EK-irányelv és EK-rendelet szerinti szövegnek megfelelően került kialakításra a törvény 5. §-a.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr megjegyzésével kapcsolatban pedig két dolgot szeretnék jelezni. A közigazgatási hatósági eljárás során különösen a közvetett diszkrimináció során van szükség arra, hogy bizonyos érzékeny, szenzitív adatokhoz hozzáférhessen, hiszen a közvetett diszkrimináció megállapításánál éppen az a lényeg, hogy egy egész munkavállalói vagy esetleg szolgáltatást igénybe vevői körre kiterjedő adatgyűjtésre kerüljön sor. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság arról tájékoztatott minket, hogy ha a fenti felhatalmazást nem adjuk meg, az gyakorlatilag ellehetetlenítené azt, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság közvetett diszkriminációs ügyekben megalapozott döntéseket tudjon hozni. Éppen a Ket. fenti felhatalmazása alapján a hatóság kérésére az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetve helyeztük el ezt a szabályt, ami közben két jog ütközött, egyrészt a személyes adatok védelméhez való jog, másrészt pedig a diszkrimináció elleni védelem biztosítása. Ezért a közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló felhatalmazása alapján került kialakításra az adatbázis szemletárként való lefoglalására vonatkozó szabályozás.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A biztos urak most kívánnak reflektálni? Szerintem jobb lenne, mert akkor képviselőtársaink ennek függvényében tudnának hozzászólni. Kaltenbach Jenő úr!

DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Gondolom a képviselő urak és hölgyek figyelmét sem kerülte el, hogy az 5. §-sal kapcsolatos felvetésünkre nem kaptunk választ. Az ugyanis nem válasz, hogy ez más irányelvekkel összhangban van. Azt nem vitatom, hogy ez a faji irányelvvel összhangban van, de nincs összhangban a foglalkoztatási irányelvvel, hiszen abban számos más, már említett relációkat is tartalmazó szabályozásról van szó, mint a vallás, a más meggyőződés, a fogyatékosság, az életkor stb. Ezek kétségkívül szerepelnek a foglalkoztatási irányelv felsorolásában, amire a kimentő ok nem vonatkozik. Ez azt jelenti, tisztelt bizottság, hogy ezekben a relációkban ez nem kimentő ok, míg a faji relációban kimentő ok lesz. Nem értem a kettő közötti különbségtétel indokát. A kétfajta irányelv kötelezősége, követhetősége vagy követendősége között nincs különbség, mindkettő egyformán EU-irányelv, jogi minősítését tekintve a kettő között semmi különbség nincs. Nem értem, hogy miért hozunk egy olyan szabályozást, amely az egyiknek megfelel, a másiknak azonban nem. Nem hallottam erre megfelelő indokot, de egyébként is nehéz lenne kitalálni ilyet.

Mi a mi javaslatunk lényege az eredeti szöveg 7. § (2) bekezdés b) pontjában? Mi azt mondjuk, hogy nemcsak az ésszerű indokot kell beleírni, hanem a szokásos arányossági követelményt is, valamint a legkisebb hátrányokozást. Ne felejtsük el, hogy itt jogkorlátozásról van szó. Egy jogkorlátozásnál egyébként is általános elv, hogy a korlátozás csak akkor jogszerű, csak akkor felel meg az alkotmányosság követelményeinek, ha nem aránytalan. Nem találtunk ki semmi újat és nem értjük, hogy miért ne kellene a szövegben ezt szerepeltetni. Az ésszerű indok önmagában kevés, hiszen az ésszerű indok is lehet az adott intézkedéssel aránytalan. Megint nem hangzott el olyan indok, amely felhozható lett volna ennek a szövegrésznek a nem szerepeltetésére. Az embernek időnként az a benyomása, hogy kizárólag a „szerzői jog" játszik itt szerepet és nem az ésszerűség.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Adatvédelmi biztos úr!

DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő végül is az Alkotmányíróság által is alkalmazott szükségesség arányossági tesztből kiemelte a szükségességet, de se az arányosságot, se az elkerülhetetlenséget nem igazolta. Egy ilyen horderejű korlátozás – még egyszer mondom, a hátrányos megkülönböztetés több mint fele különleges adat –, gyakorlatilag a teljes adatbázis lefoglalására vonatkozó szabály úgy került az előterjesztésbe, hogy azt a hivatalom nem látta. Így módunk sem volt abban a fázisban arról értekezni, hogy hogyan néz ki az alkotmányírósági szűrő, tehát az elkerülhetetlenség, a szükségesség, az alkalmasság és az arányosság kérdése. Ezek közül egyet kiemeltek, de a különleges adat az adatvédelmi törvény alapján is nagyon szigorú feltételek mellett kezelhető és nem arról van szó, hogy egy tekintet alá esik a jövedelmi viszonnyal. Ebből a szempontból semmilyen választ nem kaptunk arra, és nincs a jogszabályban semmilyen garancia arra nézve, hogy legalább az arányosságot próbálnák valamilyen szinten beállítani. Tehát semmiféle korlátozások, semmiféle alkotmányos garanciák nem jelennek meg, miközben – még egyszer mondom – a teljes adatbázis lefoglalására sor kerülhetne ebben az eljárásban. Szerintem ez egy alkotmánybírósági vizsgálat esetén is aggályos. Amennyiben ez elkerülhetetlen – ez igazolt a két év jogalkalmazói gyakorlata kapcsán –, akkor ennek igazolása mellett ki kell dolgozni azokat a garanciákat, amelyek az arányosságot jelentik. Ez teljes egészében hiányzik a jelenlegi szabályozásból.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vissza fogom adni még a szót mindenkinek, aki kéri. Most azonban hadd adjak szót a képviselő hölgynek és uraknak.

Van-e kérdésünk, észrevételünk? Németh Erika alelnök asszony, tessék parancsolni!

NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen nem erre készültem, de kérdésem lenne az előterjesztőkhöz.

Először is nem tartom szerencsésnek ezek után, hogy itt a két országgyűlési biztos úr kifogásokat emel a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, nem tartom jó dolognak, hogy ez a két különböző törvényt módosító javaslat egy címszó alatt került be, mert lehet, hogy így az egyik áldozatává válik a másiknak, teljesen érdemtelenül, amit én nagyon nem szeretnék.

A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény módosítására vonatkozó résszel teljes mértékben egyetértek, és gondolom, az itt ülő képviselőtársaim is így vannak ezzel. Ezért ezt a törvénymódosító javaslatot én mindenképpen általános vitára alkalmasnak szánnám, és erre kérem az itt ülő képviselőtársaimat is. Ugyanakkor szeretnék egyértelmű választ kapni arra, van-e arra mód és lehetőség, hogy az itt elhangzott aggályok és megjegyzések a törvénybe beépüljenek úgy, hogy kiállják az alkotmányosság próbáját, és úgy, hogy mindannyiunk számára felvállalható és elfogadható legyen az egyenlő bánásmód törvénynek a módosítása.

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy találtam hibákat az indoklási részben, félreértelmezhető hibát. Mert amikor elolvastam a részletes indoklást, találtam egy olyan mondatot, amelyik arra vonatkozik, hogy ezentúl nem lesz megkülönböztetés, minden munkáltatóra vonatkozni fog az esélyegyenlőségi tervek elkészítésének kötelezettsége, de aztán kiderült, hogy tulajdonképpen nem erről van szó, hanem pontosításokról van szó, és a versenyszférára ezentúl sem lesz kötelező, csak a költségvetésből gazdálkodó munkáltatókra. Ott egy olyan pontosítás van, ami ezentúl nem munkavállalót, hanem személyt jelez, de arra vonatkozó mondatot, hogy ez az ötven fő fölötti, nem csak költségvetésből működő cégekre is vonatkozna, ilyen mondatot nem találtam. Ha rosszul olvastam el, akkor kérem, szíveskedjenek kijavítani.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még más kérdés, észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Én akkor két mondatot hadd tegyek hozzá, bár egyáltalán nem akarom az időt húzni.

Az egyik, amiben én csatlakozom Németh Erika alelnök asszonyhoz, tekintettel arra, hogy most már évek óta erről a kérdésről egyébként elég sokat beszélgettünk és vitáztunk, tulajdonképpen nem is vitáztunk, mert igazából eléggé egyetértés volt mind a két oldal részéről, hogy kicsit furcsán veszi azért ki magát, hogy a közigazgatási és egyéb szerveknél megkövetelünk különböző esélyegyenlőségi terveket, és ugyanakkor pont az esélyegyenlőség címszava alatt az összes többi területen, mondjuk, a versenyszférában – ami azért elég nagy terület Magyarországon – mindenki azt csinál, amit akar. Azért jó lenne, ha legalább az esélyegyenlőség címszó alatt esélyegyenlőség lenne.

A másik, amire szeretnék nagyon röviden utalni – és ezt tényleg csak zárójelben szeretném megjegyezni -: itt van egy eklatáns példa arra, amiről szintén évek óta beszélgetünk, ami az önkormányzatok pályázatait illeti, esélyegyenlőség, akadálymentesítés, s a többi, s a többi. Ha a központi közigazgatási szervek esetében automatikusan a központi költségvetés finanszírozza ezt a programot, és ahogyan eddig volt, továbbra is az az elképzelés, hogy az önkormányzatok pedig pályázatok útján juthatnak különböző forrásokhoz, szerintem itt megint megkülönböztetjük az állampolgárokat, és az esélyegyenlőség címszó alatt az az önkormányzat, amelyiknek van saját ereje, lesz saját ereje, meg tudja oldani vagy gyorsabban meg tudja oldani a problémát. Egyébként pedig az az érzésem, bár nincs előttünk statisztikai kimutatás, de valószínűleg az önkormányzatok és az önkormányzati intézmények sokkal több polgárt érintenek, mint a központi közigazgatási szervek. Tehát itt van az az eklatáns példa, amikor azt mondhatnánk, hogy egy kötelező feladatról van szó, egy kötelező feladatnak a megvalósításáról, törvényi kötelezettségről. Miért kell szórakozni különböző bürokratikus pályázatokkal, amikor csak azt kellene mondani, hogy ebben az évben ennek a száz önkormányzatnak ezt a pénzt odaadjuk, tessék megcsinálni, és kész?!

Ezt most tényleg zárójelben mondtam csak, mert tulajdonképpen nem ide tartozik, ez egy önkormányzatokat meg pályázatokat érintő kérdés, de évek óta erről is beszélgetünk, hogy amikor törvényi kötelezettségekről, állami kötelezettségekről van szó, akkor miért kell teljesen felesleges pályázati bürokráciával lehetetlenné tenni vagy még jobban ellehetetleníteni a helyzetet. Az egy másik kérdés, hogy ha nem kötelező feladatokról beszélünk, egyébként az egész közigazgatásban meg önkormányzati szférában szerintem jó és nemes dolog lenne, ha ezt egyszer át tudnánk gondolni, mert szerintem egy csomó pénzt meg tudnánk spórolni, és egy csomó bürokráciát le tudnánk talán építeni. De ez tényleg csak egy zárójeles megjegyzés volt.

Visszaadom a szót a kormányzati képviselőknek. Tessék parancsolni!

DR. HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Kezdeném akkor én az egyenlő bánásmód törvénnyel kapcsolatos felvetésekkel.

Kezdem az adatbázissal kapcsolatban, arra reflektálnék. Azt hittem, hogy az arányosságra is és az elkerülhetetlenségre is választ adtunk: a hatóság hatékony működéséhez és a közvetett diszkrimináció ellenőrzéséhez elkerülhetetlenül szükséges ezeknek az adatbázisoknak a megismerése, és hogy az összevetést elvégezhessék. Itt az jelentett ugyanis problémát, hogy nincs statisztikai kimutatás. Ha lennének tisztán statisztikai kimutatások, akkor elegendő lenne az is. Sajnos erre a munkáltatókat nem kötelezik a jelenlegi nyilvántartási szabályok.

Az arányossággal kapcsolatban pedig úgy véljük, hogy éppen az egyenlő bánásmód elvének és az alkotmány 70/A. §-a szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának a kiemelkedő alapjogi szerepe lehetővé teszi, hogy ilyen alapon a fenti lefoglalás arányos legyen, és a jogforrási szinten is megfelelően rendezi a törvény, hiszen összhangban van a Ket.-tel, illetve vonatkoznak rá a bizonyításra vonatkozó Ket.-beli garanciák is.

A 78/2000. irányelvvel kapcsolatban pedig számunkra mind a Munkaügyi Minisztérium, mind az Igazságügyi Minisztérium, de különösen az Igazságügyi Minisztérium azt a választ adta, hogy a jelenlegi beiktatandó 8/A. § kielégíti a 78/2000. irányelvben foglaltakat is.

Németh Erika képviselő asszony felvetésére: sajnos ténylegesen elismerjük, hogy félreérthető volt egy kissé a részletes indokolásnak a 12. §-hoz fűzött szövegrésze. Ugyanis azt nem említettük, hogy a 36. §-nak az (1) bekezdéssé váló fő szövege nem változik. Ezzel kapcsolatban fölvetette az Igazságügyi Minisztérium és tárcánk is az OÉT esélyegyenlőségi bizottságában újból, hogy indokolt lenne a teljes körű kiterjesztése a versenyszférára nézve is, ami elől a munkáltatói oldal nem zárkózott el teljes mértékben, viszont jelenleg nem tartották ezt aktuálisnak. Éppen ezért a minisztérium kettébontotta ezt a módosítást. Egyrészt sajnálatos módon egy tényleges megszövegezési hiba csúszott bele, ami alapján még a közigazgatási szervekre nézve sem lett volna teljesen kötelező az esélyegyenlőségi terv készítése, hiszen munkavállalóról szólt. Munkavállaló a mai magyar jogi nyelvben a munka törvénykönyvéről szóló '92. évi XXII. törvény hatálya alatt álló személy; ez közigazgatási szerveknél, illetve önkormányzati és állami közintézményeknél nem teljesül, mivel ott a foglalkoztatottak nagy része köztisztviselő, illetve közalkalmazott. Volt is erre példa, hogy több intézmény jelezte azt, hogy ő nem kötelezett erre; igaz, hogy van háromszáz dolgozója, de ebből munkavállaló csupán harminc van. Ez az egyik pontosítás, ami legalább ezt a meglévő szabályt konkretizálta.

A másik pedig mindamellett, amit a hozzászólásomban, szóbeli kiegészítésemben jeleztem, az, hogy az esélyegyenlőségi tervek tartalmi követelményeiről keveset szólt a jogszabály. Éppen ezért a legfontosabb elemet sokan kihagyták, azaz nem szóltak arról, hogy milyen eljárást kell követni az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése során. Itt különösen jelentős, hogy ha mondjuk, fölmerül egy zaklatási probléma, fölmerül egy nemi vagy egy nemzeti, etnikai kisebbségi megkülönböztetési probléma, akkor a munkáltató, mielőtt még az állami jogérvényesítésre sor kerülne, hogyan próbálja ezt rendezni.

Tehát ez a két módosítás került be. A tárcánk célja továbbra is az, együttműködésben az OÉT tripartit képviselőivel, hogy a versenyszférára is kiterjedjen az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége.

A normatív, illetve a pályázati finanszírozással kapcsolatban átadom a szót Horváth Péter főosztályvezető úrnak.

HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az akadálymentesítéssel kapcsolatos források eljuttatására – ahogy Szászfalvi úr is mondta – valóban többféle technika létezik. Ami miatt mi a pályázatok mellett döntöttünk, annak két oka van. Az egyik az, hogy a jelenleg hazai költségvetési forrásokból rendelkezésre álló keretek teljes körű hozzájárulást az akadálymentesítéssel kapcsolatos költségekhez nem tesznek lehetővé, ezért mindenképpen szükség van az önerő biztosítására is, és e tekintetben van különbség a kormányzati és az önkormányzati körbe tartozó intézmények között. A kormányzati körbe tartozó intézmények zöme nem rendelkezik olyan önálló bevétellel, amiből az önrészt biztosítani tudná. A másik egy praktikus ok. Jelen pillanatban az akadálymentesítés egy komplex probléma. A pályáztatás egyfajta szűrési lehetőség arra, hogy a problémákat fel tudjuk tárni, illetve hogy a jogszerűségre oda tudjunk figyelni.

Hadd érveljek hátulról kezdve. A tavalyelőtti akadálymentesítési pályázatban a körülbelül nyolcszáz önkormányzattól érkezett pályázatok közül hatszázat tudtunk továbbküldeni értékelésre, kétszáz már a formai feltételeknek sem felelt meg, pedig nem volt bonyolult a pályáztatás. A hatszáz közül négyszáz esetben a mérnökök olyan tervre tették rá a szignójukat, ami nem felelt meg az országos települési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben szereplő akadálymentesítési feltételeknek. Ennél azonban szomorúbb az, hogy a négyszáz közül háromszáz esetben a hatóságok kiadták az építési engedélyt. Ily módon tehát a pályáztatás technikájával lehetőségünk nyílott arra, hogy a mérnökképzést és -továbbképzést felül tudjuk vizsgálni, és hogy az építési hatóságoknál másodfokon, valamint az ügyészségeknél és az építészkamaráknál is megfelelő intézkedéseket tudjunk tenni a jogszerű helyzet helyreállítása érdekében.

Végezetül annyit mondanék még, hogy a pályáztatás nem kizárólag az önkormányzatokra vonatkozik. Például a saját tárcánk esetében a rendelkezésünkre álló forrást a hozzánk tartozó intézményeknek is pályázati úton fogjuk elosztani. Ugyanez a gyakorlat jellemzi egyébként az Oktatási Minisztériumot is, ahol a felsőoktatási intézményeket ugyanígy pályáztatják. – Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Németh Erika alelnök asszony kért még szót. Tessék parancsolni!

NÉMETH ERIKA (MSZP): Arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy ez a törvényjavaslat az egyenlő bánásmódra vonatkozó részeket illetően módosító javaslatokkal elfogadhatóvá tehető-e. Az ombudsman urakat is kérdezem.

ELNÖK: Ők bólogatnak, hogy igen. Kaltenbach Jenő!

DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Lehet, hogy az Igazságügyi Minisztérium szerint a két szöveg egyezik, de a magyar nyelv szabályai szerint nem. Ebben a vitában feltehetően a magyar nyelvnek van igaza és nem az Igazságügyi Minisztériumnak, bármennyire „igazságügyi" is. Engem ez a vita arra az ismert anekdotára emlékeztet, amikor a hatóság embere pacát vét a hivatalos dokumentumon és odaírja mellé, hogy ez a paca nem paca. Nem hiszem, hogy azon vitatkozni lehetne, hogy öt indok van felsorolva nyolccal van kilenccel szemben. Erre azt mondani, hogy ez azonos? Ezzel elértünk arra a pontra, amikor a beszélgetés komolysága kerül veszélybe. Nem hiszem, hogy az öt és a nyolc közötti különbség vagy annak hiánya vita tárgyát képezheti.

De a többi kérdésre sem kaptunk megnyugtató választ. Egyetlenegy olyan választ sem hallottam, amelyik azt mondta volna, hogy az általunk javasolt megoldás – amely meggyőződésünk szerint megegyezik mind az Alkotmánybíróság, mind az EU gyakorlatával – miért nem jó. Miért nem lehet elfogadni? Egyik előterjesztő sem mondta azt, hogy amit mi mondunk, az nem felel meg az EU-gyakorlatnak. Milyen válaszok hangzottak el? Kénytelen vagyok idézni. Az előterjesztők persze nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az általuk hivatkozott minisztérium képviselői furcsa módon nincsenek itt – (Dr. Arczt Ilona: Dehogynem! Ott ülnek!) akkor viszont mély hallgatásba burkolóznak –, ezért kénytelenek utalni más minisztériumok álláspontjára, akiknek a képviselője nincs itt. Ne haragudjanak, de ez nem válasz! Jó lenne, ha valamilyen érdemi válasz is elhangzana.

ELNÖK: Köszönöm. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr!

DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Egy egyeztetés keretében meg kellene nézni, hogy szükséges-e, és ha igen, milyen plusz garanciák beépítése a szemletárként való lefoglalásnál. Az előterjesztő tisztelt képviselője egyébként kimondta a kulcsszót, hogy be kell tekinteniük az adatokba. Azonban a betekintés, mint tudjuk, eleve nem minősül adatkezelésnek. Nyilvánvalóan a két véglet között van a jó megoldás, de nem biztos, hogy amikor tényleg igazán széles diszkriminációs okok lehetnek, akkor indokolt, hogy egy teljes adatbázis-mennyiséget lefoglaljanak és elvigyenek. Nem tudjuk például, hogy mi lesz a sorsa, készül-e abból másolat, ha készül, mennyi készül, ki fogja ezeket őrizni, milyen iratmegsemmisítések mellett. Meg kellene nézni, megnyugtató-e, ha csak a Ket. szabályait alkalmazzák – egyébként még a Ket. szabályaira se utal –, vagy a Ket. garanciális szabályaihoz képest itt többet kell-e adni. Ezeket át kellene tekinteni, és ha szükséges, módosító indítványt kell benyújtani.

ELNÖK: Az ombudsman uraktól írásban kérjük ezt a két álláspontot. A kormány nyilván meg fogja vizsgálni, hogy ezeket be tudja-e építeni, s ha nem, a bizottság módosító indítvány formájában még mindig tudja kezelni a dolgot. – Ékes képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (független): Javasolom, hogy zárjuk le ezt a vitát, mégpedig azzal a javaslattal, amit elnök úr mondott, hogy kérjük az ombudsmanokat, adják meg részünkre azokat a módosító indítványokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ez a törvény általános vitára elfogadhatóvá tudjon válni.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak ugyan nincs alkotmánya, de az ombudsmani rendszere nagyon keményen működik. Ott figyelembe veszik azt, amit az ombudsmanok megfogalmaznak a törvényalkotás tekintetében. Szeretném, ha az ombudsmanok felhívása vagy megszólítása ebben a törvényben is megjelenne, nehogy alkotmánybírósági aggály merüljön fel. Nagyon szerencsétlen vita folyik most itt. Ön hivatkozik az európai uniós irányelvekre, előírásokra, hivatkozik a munkaügyi miniszterre és az igazságügy-miniszterre, de én ebben a kérdésben helyt adok az ombudsmanok állásfoglalásának és azt tekintem elsődlegesen mérvadónak, és ha az Alkotmánybíróság elé kerül a dolog, akkor önök kerülnek rossz helyzetbe.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, ez a kormányzat részéről is elfogadható.

Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ki tartja általános vitára alkalmasnak a T/18902. számon előterjesztett törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (7) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönjük szépen az ombudsman urak jelenlétét. Németh Erika lesz a bizottsági előadó ebben a napirendben.

9. napirendi pontunk a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló T/18901. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm dr. Zahar Balázs főosztályvezető urat a NKÖM részéről és arra kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.

DR. ZAHAR BALÁZS (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szól, és három lényeges körülmény teszi indokolttá ezen módosítás elfogadását. Ebből az első a filmtámogatási szabályok európai uniós jogharmonizációból fakadó módosítása; a második a támogató szervezetek összeférhetetlenségi szabályainak rendezése és összehangolása; a harmadik pedig a törvény végrehajtásának másfél éve alatt a gyakorlatban, a jogalkalmazás során felmerülő módosítási szükségletek. Nagyon röviden csak az első kettőről egy-egy mondatot mondanék.

Az első: az európai uniós jogharmonizációt érintő legfontosabb tudnivaló talán ezzel kapcsolatban az, hogy a mostani törvényjavaslatban kidolgozott módosítási struktúra lényegében az elmúlt másfél év tárgyalásait tükrözi, mely tárgyalásokat az Európai Unió Bizottságának versenyjogi főigazgatóságával folytattunk le, és amely azt célozta, hogy a vonatkozó európai irányelvekhez képest a magyar filmszakma számára a lehető legelőnyösebb támogatási rendszer alakuljon ki, és ezt tükrözi a módosítás. Azt tudom ezzel kapcsolatban elmondani, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott módosításokat az Európai Bizottság hivatalosan visszaigazolta, és ezzel lényegében a parlamenti elfogadás esetén a magyar filmtámogatási rendszer az Unió által jóváhagyott támogatási rendszerként fog működni.

A második fontos körülményt, tehát az összeférhetetlenségi szabályokat érintően a legfontosabb az, hogy a jogalkalmazás során kiderült, hogy a hatályos törvényben lévő összeférhetetlenségi szabályok meglehetősen nehezen értelmezhetőek, a gyakorlatban túl sok problémát vetnek föl. A mostani módosítás azt célozza, hogy mindenképpen egyrészt a korábbinál pontosabban és differenciáltabban, másrészt pedig a filmszakma mindennapi gyakorlataihoz sokkal hívebben és rugalmasabban szabályozza ezeket a kérdéseket. Lényegében egy kétlépcsős módosítást vezet be a javaslat, amely a támogató szervezet tisztségviselői, valamint a támogatót szervezet közötti kapcsolat szoros vagy kevésbé szoros jellege szerint tesz különbséget az összeférhetetlenség következményét illetően.

A módosítások többi része nagyrészt technikai, jogértelmezési célú pontosítás, amely részben a Nemzeti Filmiroda működését, részben pedig a különböző támogatásigazolások kiadását, illetve nyilvántartási szabályok gyakorlati érvényesülését érinti.

Ennyit szerettem volna mondani, és kérem a bizottságot, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? Igen, Donáth alelnök úr, tessék parancsolni!

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak szeretném megerősíteni a Zahar Balázs-féle gondolatokat, és hozzátenni, hogy ez a módosító javaslat a múlt héten a kulturális bizottságban lefutott, ahol támogatást nyert. Tehát kérem, hogy hasonlóképpen, ahogyan ő előterjesztette, vita nélkül támogassuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs más kérdés, észrevétel (Nincs.), akkor szavazhatunk.

Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e ezt a javaslatot. Amennyiben igen, kézfeltartással jelezzük azt. (Szavazás.) 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett a bizottság a javaslatot támogatta.

Elvileg itt is előadót kellene állítanunk. Donáth alelnök úr?

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Ez szerintem kulturális ügy, nem kell ennek a bizottságnak előadót állítani.

ELNÖK: Igen, de mi is tárgyaljuk, és írásban nem tudjuk már beadni a bizottsági állásfoglalásokat, annyira szűk az idő. Ha Donáth alelnök úr ott lesz akkor a plenáris ülésen, megkérjük, hogy legyen szíves a bizottság álláspontját ismertetni.

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Ha nem, akkor csatlakozunk a kulturális bizottsághoz.

ELNÖK: Igen. Köszönjük szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a módosító indítványokról fogunk szavazni a különböző törvényjavaslatoknál.

A 10. napirendi pont következik: a polgárőrségről szóló T/18628. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A T/18628/30. számú ajánlástervezetből fogunk dolgozni.

Nagyon sok szeretettel köszöntöm Szabó Szonja szakértőt, és kérem, kicsit gyorsítsuk meg a munkát, és gyors igen-nemekkel ismertesse az előterjesztő álláspontját.

Az 1. pont alatt Endre Sándor javaslatát találhatjuk.

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja az 1. számú módosító javaslatot.

ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.

2. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

3. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

4. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

5. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

6. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

7. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja Kocsis Róbert javaslatát. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A 8. pont következik.

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

9. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

10. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

11. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

12. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

13. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

14. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

15. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

16. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

17. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

18. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

19. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

20. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

21. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A 23. pont következik.

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

24. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 8 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

25. pont?

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 8 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Végül a 26. pont következik.

DR. SZABÓ SZONJA (Belügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 8 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja.

Nagyon szépen köszönjük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/18709. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása következik. Ez egy elég terjedelmes anyag, tekintettel arra, hogy nagyon nagy mértékben érintett a bizottságunk. Úgyhogy türelmet kérek hozzá és lehetőség szerint gyorsaságot. Előttünk van tehát a T/18709/59. számú ajánlástervezet.

Tisztelettel köszöntöm Vaszócsik Győzőné főosztályvezető-helyettes asszonyt az Országos Területfejlesztési Hivatal részéről. Tessék parancsolni!

VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ (Országos Területfejlesztési Hivatal): Elnök úr, ha szabad, elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a kormány megtárgyalta a módosító javaslatokat, és egyetlenegyet sem támogat.

ELNÖK: A kormány tehát egyetlen módosító indítványt sem támogat - ez így egyszerűsödik, de ettől függetlenül sajnos végig kell mennünk.

Főtanácsadó asszonytól szeretném kérdezni, mi a véleménye erről. Mert akkor meg tudunk spórolni valószínűleg negyven percet.

DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: Nálunk egyszer a költségvetés kapcsán volt ilyen, akkor Hargitai képviselő úr úgy foglalt állást, hogy ez nem házszabályszerű. Más bizottságban szoktak blokkban szavazni...

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Akkor döntsük el, hogy mit akarunk csinálni!

DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: Az esetben persze úgy kellett volna előkészíteni, hogy ki akar esetleg a saját indítványáról külön szavazást, mert egy csomó olyan módosító indítvány van, amelyet a saját bizottsági tagjaink nyújtottak be; többségük persze nincs most jelen.

ELNÖK: Azt kérdezem akkor, hogy a frakciók részéről van-e észrevétel, mert ezt elvileg ügyrendi jellegű fölvetésnek kellene vennünk.

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, ahogy az előbb is utaltam rá, ez színtiszta ügyrendi kérdés. Ebben az esetben a jelen lévő képviselők álláspontja az érdekes, a távollévő vagy indítványt beterjesztő, de jelen nem lévő képviselők álláspontjától el kell tekintenünk. Ezért azt javaslom - miután teljesen egyértelmű, hogy mi a végkifejlete ennek a napirendi pontnak -, hogy a támogatás hiányban egy döntéssel határozzunk a napirendi pont sorsáról.

DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Ez eddig rendben van, én beírom, hogy a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok közül a kormány egyet sem támogatott, de mi lesz a bizottság állásfoglalása. Ezek különböző típusú módosító javaslatok, amelyek szociális intézményeket, oktatási intézményeket, kisebbségeket, fogyatékosokat érintenek. Mit írjak be a bizottsági döntéshez?

ELNÖK: Schmidt Ferenc képviselő úr!

SCHMIDT FERENC (Fidesz): Tekintettel arra, hogy a kormány úgysem támogatja a szóban forgó módosító javaslatokat, mi pedig valamennyit támogatunk, azt javaslom, hogy egy döntéssel határozzunk.

ELNÖK: A jegyzőkönyv számára fontos rögzíteni, ez azt jelenti, hogy a Szocialista Párt minden módosító indítványra 8 nemmel szavaz, az ellenzék pedig 6 igennel.

A kormány jelezte, hogy egyetlen módosító indítványt sem támogat. Az ügyrendi vitát lefolytattuk és egyezség van abban, hogy egy szavazással döntsünk. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki támogatja a módosító indítványokat. (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a módosító indítványokat 6 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! 12. napirendi pontunk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/18629. számon előterjesztett törvényjavaslat. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Tisztelettel köszöntöm Körmendy Imre főosztályvezető urat és kedves munkatársát, Magyar Mária osztályvezető asszonyt. A T/18629/66. számú ajánlástervezetből dolgozunk.

A 8. pontban Pap János javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 11. pontban Pap János javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 13. pontban az önkormányzati bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 14. pontban Pap János javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 15. pontban Pap János javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 16. pontban Pap János javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 18. pontban Kocsis Róbert javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A 22. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 24. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 25. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 27. pontban Horváth Csaba javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 29. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 32. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 33. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 36. pontban Horváth Csaba javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 39. pontban Horváth Csaba javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 40. pontban Horváth Csaba javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 49. pontban Kocsis Róbert javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az 50. pontban Balsay István javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az 52. pontban Gulyás József javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az 55. pontban Horváth Csaba és Tóth András javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

KÖRMENDY IMRE (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Köszönjük szépen a segítséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! 13. napirendi pontunk a lobbitevékenységről szóló T/17795. számon előterjesztett törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. A T/17795/55. számú ajánlástervezetből dolgozunk. Köszöntöm dr. Lékó Zoltán urat, ő lesz segítségünkre.

Az 1. pontban Répássy Róbert javaslata található, mely összefügg a 8., 11., 33., 35., 41., 44., 45., 46., 47., 50., 51. 52. és 57. pontokkal. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 2. pontban Dávid Ibolya javaslata található, mely összefügg a 10. és a 42. pontokkal. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 3. pontban Kóródi Mária és Kis Zoltán javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja, de kapcsolódó módosító indítvány benyújtása esetén támogatni tudja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

A 4. pontban Podolák György javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az 5. pontban Pettkó András javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 6. pontban Szászfalvi László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Miért nem támogatja?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem tartjuk indokoltnak, hogy az egyházak lobbitevékenységet fejthessenek ki, hogy megbízás alapján üzletszerűen lássák el valakinek az érdekét. Hasonlóképpen mint más szakmai szervezetek a saját tagságuk érdekeit képviselhetik minden fórumon, de lobbitevékenységet nem folytathatnak. Ha valamelyik egyház ilyen tevékenységet végez, akkor rá is alkalmazni kell ezt a szabályt, mert a törvény ezt tevékenységi oldalról határozza meg, egyébként semmi nem szól amellett, hogy ha az egyház valamilyen érdekérvényesítő tevékenységet kifejt, akkor erről jelentéseket kelljen közzétenni, így szigorítva az egyházak érdekképviseletét. Itt hasonló a törvény logikája, mint amit a társadalmi szervezetekkel kapcsolatban alkalmaz, és amit a kormány már az általános vitára bocsátásnál és a civil szervezetek kezdeményezésénél is többször elmondott, hogy egy ilyen szigorítás csak plusz terheket jelentene a társadalmi szervezeteknek és semmiféle előnnyel nem járna számukra.

ELNÖK: Ezzel a módosító indítvánnyal pont ezt szerettük volna kivenni. Ez azt a célt szolgálja, hogy ne vonatkozzon az egyházakra, tehát ne folytathassanak lobbitevékenységet. Ha jól látom, két különböző logikáról beszélünk.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Abban az esetben viszont, ha ők megbízás alapján...

ELNÖK: De mi pont azt szeretnénk, a módosító indítványnak az a célja! Én megértem, hogy mi a célja a kormányoldalnak, csak másfajta logikai rendben gondolkodunk. Nekünk az a célunk ezzel a módosító indítvánnyal, hogy az egyházak egyáltalán ne folytathassanak lobbitevékenységet, tekintettel arra, hogy egyéb más törvények és egyeztetési lehetőségek és mechanizmusok vonatkoznak az egyházakra. Mi tehát ebből a célból fogalmaztuk meg ezt a módosító indítványt.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Abban az esetben, ha a saját érdekeit, tehát a saját tagságának az érdekeit jeleníti meg az egyház, akkor rájuk nem vonatkozna; de ha üzletszerűen próbálná ezt a tevékenységet kifejteni, akkor szükséges a nyilvánosság.

ELNÖK: Értem, hogy ezt képviseli a kormány, hogy üzletszerűen folytasson lobbitevékenységet.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem azt, hogy folytasson, hanem ha folytat...

ELNÖK: Folytathasson.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): ...akkor ennek nyilvánosságra kell kerülnie.

ELNÖK: Világos.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Tehát előfordulhatnak olyan érdekek, amikor egy egyházi fenntartású nyugdíjasotthon miatt valami olyan jogszabály-módosítást kezdeményez, vagy az önkormányzatnál megjelenik, amire elvileg mint egyháznak nem lenne meg a lehetősége, hogy megjelenjen, mondjuk, a képviselő-testület ülésén, esetleg mint bejegyzett lobbista, pedig lehetősége nyílik rá. Tehát ilyen esetek előfordulhatnak, és itt nyitva szeretnénk hagyni a lehetőséget, hogy ha esetleg szüksége van valamelyik egyháznak arra, hogy így jelenítsen meg érdeket, akkor élhessenek ezzel az eszközzel.

ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor még inkább megerősödött bennem az, ami az eredeti módosító indítványnak a célja volt, még inkább, még határozottabban fenntartom a módosító indítványomat. Most már még inkább értem akkor a kormányzati szándékot.

Donáth alelnök úr, tessék parancsolni!

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Igen, a kormányzati szándék egyértelmű, egyértelmű volt ez már az általános vita kezdetén is. Természetesen föl sem merülhetett sem a miniszteriális törvény-előkészítőkben, sem bennünk, a törvényt megtárgyalni hivatott képviselőkben, hogy olyasmiről hozzunk törvényt, ami nincs. Magyarul: ha az egyházak nem kívánnak lobbitevékenységet végezni, akkor rájuk a törvény nem vonatkozik. Ha lobbitevékenységet kívánnak végezni, akkor a törvény rájuk vonatkozni fog, mint bárki másra, aki lobbitevékenységet hivatásszerűen végezni akar. Tehát ilyen értelemben egy másik törvényt be lehet adni, de ennek a törvénynek a logikájába elnök úr vélt, vélelmezett módosító javaslata nem tartozik bele.

Természetesen, ha az a kérdés merül föl, hogy vajon valamilyenfajta protekcionizmus okán gyakoroljunk kivételt az egyébként hivatásszerűen lobbitevékenységet végző egyházi emberek működésével kapcsolatban, az egy más eset, azt újra kell vizsgálni; de az valószínűleg a '90/IV. egyházi törvény és az abból következő összes törvény újragondolását hozná magával.

Én tehát a kormányzat döntésével egyetértek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát Donáth alelnök úr még jobban megvilágosította a kormányzati akaratot és szándékot, amellyel még inkább, világosan nem értek egyet, és elhatárolódom tőle. Ez a módosító indítvány ezt a célt szolgálja tulajdonképpen, és elég világosan megfogalmazza. A lobbitevékenység '90-ben nem merült föl ilyen összefüggésben, most merült föl, ennek a törvénynek az összefüggésében, tehát itt kell megoldani. Ezért a módosító indítványt természetesen fönntartom. De értem a másik logikát és a másik logikai rendet, de azzal most még inkább nem értek egyet, mint ahogy eddig.

Köszönöm szépen. Kérem tehát, szavazzunk a 6. pontról. Támogatja-e a bizottság ezt a 6. számú módosító indítványt? Ha igen, akkor kézfelemeléssel jelezzük. (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 7. pont következik.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

9. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

12. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja, de kapcsolódó módosító indítvány benyújtásával támogatni kívánja.

ELNÖK: A 12. pontról szavazunk. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

13. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

14. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

15. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatja a kormány, kapcsolódó módosító indítvány esetén igen.

ELNÖK: A 15. pontról szavazunk. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

16. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

17. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

18. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

19. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

20. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

21. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

22. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

23. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt is támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

24. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

25. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

26. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

27. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

28. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

29. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

30. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

31. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt sem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

32. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A 38. pont következik.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

40. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 48. pont következik.

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

49. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

53. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

54. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

55. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

56. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.

59. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

62. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

63. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

64. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Végül a 65. pont?

DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Ezt támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

Köszönjük szépen a segítséget, a viszontlátásra.

A 14. napirendi pont következik, tisztelt képviselőtársaim: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A T/18090/52. számú ajánlástervezetből dolgozunk.

Tisztelettel köszöntöm dr. Molnár Gábor főcsoportfőnök urat az Igazságügyi Minisztériumból.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nevezett ajánlástervezet 1. pontjában Vidoven Árpád képviselőtársunk javaslata található. Támogatja-e a kormány?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Egyetértünk a javaslattal.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

3. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

5. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

6. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

8. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

9. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

10. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

11. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

12. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

13. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

14. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot.

15. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

16. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

17. pont?

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 6 igen, 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 18. pontban Vidoven Árpád javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 19. pontban Vidoven Árpád javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 20. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 21. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 23. pontban Vidoven Árpád javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 24. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 25. pontban Vidoven Árpád javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 26. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 27. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 28. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 29. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 30. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 31. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 32. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 33. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 34. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 35. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 36. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 37. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 38. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 39. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 41. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 43. pontban Vidoven Árpád javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 44. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 45. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 46. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

A 48. pontban Vidoven Árpád javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 49. pontban dr. Balogh László javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az 50. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az 52. pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Köszönjük szépen a segítséget.

15. napirendi pontunk a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/18630. számon előterjesztett törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. A T/18630/5. számú ajánlástervezetből dolgozunk. Dr. Vajdovits Éva főosztályvezető asszony lesz segítségünkre.

Az 1. pontban Fodor Gábor módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

A 2. pontban Fodor Gábor módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

A 3. pontban Fodor Gábor módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Nagyon szépen köszönjük a segítséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet a kiosztott anyagokra. Kérem, hogy mindenki olvassa el azokat.

Ma délután az interpellációkat követően a pályázatokat előkészítő munkacsoport össze tud ülni, és el tudja kezdeni a munkát.

Holnap 13 órakor kezdődik a bizottsági ülés, kérem, hogy a határozatképességet akkor is biztosítsuk.

Van-e még valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a részvételt és további jó munkát kívánok.

Az ülést bezárom.

(Az ülés végének időpontja: 12 óra 55 perc)

Szászfalvi László

a bizottság elnöke

Tartalomjegyzék

Általános bevezető *

A napirend módosítása és elfogadása *

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló T/19134. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Dr. Misák Piroska (IHM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás *

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló T/19087. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Dr. Jung Andrea (BM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás *

A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló T/18877. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Dr. Héthy Lajos (MeH) szóbeli kiegészítése *

Szavazás *

A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló T/19082. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Dr. Galambos Károly (MeH) szóbeli kiegészítése *

Hozzászólások *

Dr. Galambos Károly (MeH) válaszai *

Szavazás *

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló T/19083. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Somogyi Andrea (PM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás *

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/19076. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Gáspár Károly (ICSSZEM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás *

Az új országos fogyatékosügyi programról szóló H/18907. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Horváth Péter (ICSSZEM) szóbeli kiegészítése *

Szavazás *

Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló T/18902. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Horváth Péter (ICSSZEM) szóbeli kiegészítése *

Dr. Hoffmann István (ICSSZEM) szóbeli kiegészítése *

Dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának észrevételei *

Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos észrevételei *

Dr. Hoffmann István (ICSSZEM) válaszai *

További észrevételek, válaszok *

Szavazás *

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló T/18901. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *

Dr. Zahar Balázs (NKÖM) szóbeli kiegészítése *

Észrevételek *

Szavazás *

A polgárőrségről szóló T/18628. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *

A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/18709. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/18629. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása *

A lobbitevékenységről szóló T/17795. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása *

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *

A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/18630. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása *

Egyebek *