AIB/2/2006.
(AIB/177/2002-2006.)
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának
2006. február 1-jén, szerdán, 11 órától
a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirend:
(Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 7. § és 8. § (1) bekezdése szerinti eljárásban)
|
Elnököl: |
Dr. Vastagh Pál (MSZP), a bizottság elnöke |
|
Jegyzőkönyvvezető: |
Ipacs Tiborné és Barna Beáta |
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről:
Dr. Vastagh Pál (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Devánszkiné dr. Molnár Katalin (MSZP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Dr. Kosztolányi Dénes (Fidesz)
Dr. Kovács László (MSZP)
Kozma Péter (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (Fidesz)
Dr. Salamon László (Fidesz)
Dr. Serfőző András (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Toller László (MSZP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Kis Zoltánnak (SZDSZ)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr.Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Horváth Balázs (Független) dr. Rubovszky Györgynek (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) dr. Szentgyörgyvölgyi Péternek (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Kosztolányi Dénesnek (Fidesz)
Dr. Steiner Pál (MSZP). Devánszkiné dr. Molnár Katalinnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Kovács Lászlónak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Serfőző Andrásnak (MSZP)
Dr. Áder János (Fidesz) Dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) dr. Vastagh Pálnak (MSZP)
Meghívottak:
Horváth Péter (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Tolnai Eszter (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Hoffmann István (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Lékó Zoltán (Igazságügyi Minisztérium)
Petrendi Zsuzsanna (Nemzeti Fejlesztési Hivatal)
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi Minisztérium)
Dr. Vajdovits Éva (Igazságügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 00 perc)
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Kérem a bizottság tagjait, szíveskedjenek helyet foglalni. A bizottság határozatképes létszámban van jelen, még a dohányzóból is várunk képviselőket. Köszönöm szépen.
Az ülésre szóló napirendet írásban megkapták, ezt több ponton szeretném kiegészíteni. Tájékoztatom a bizottságot, hogy a 3., az 5., a 6. és a 9. napirendi pont tárgyalása elmarad, miután nem érkezett hozzá módosító indítvány, illetőleg nincs kezdeményezés, ugyanakkor kibővül a napirend az alkotmányról szóló törvény módosítására benyújtott javaslat általános vitára való alkalmasságának megállapításával. Mindezek ismeretében a helyettesítések rendjét egyelőre még nem tudom ismertetni. Kérem a bizottság tagjait, hogy szíveskedjenek a szóban kiegészített napirendet elfogadni. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Akkor az első napirendi pont keretében Paczolay Péter professzor alkotmánybíró-jelölt meghallgatására kerül sor. A bizottságnak az elmúlt hetek során sok tapasztalata és rutinja alakult ki alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásával kapcsolatban, tehát ennek megfelelően először azt kérem professzor úrtól, hogy szíveskedjen röviden a bizottságot elképzeléseiről tájékoztatni, ezt követően átadom a szót a bizottság tagjainak, a végén pedig egy állásfoglalással zárul az ön meghallgatása. Parancsoljon!
Prof. DR. PACZOLAY PÉTER alkotmánybíró-jelölt: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az alkotmány nem fekete-fehér szabályok összessége megítélésem szerint, hanem egy olyan normagyűjtemény, amely az egész jogrendszert áthatja, és amelynek a tartalma a politikai közösség értékeit, az alapjogok szerepét, az államszervezet működését átfogja és ennek a szabálygyűjteménynek az értelmezése a jog mellett államtudományi, politikatudományi, etikai, gazdasági, sőt az emberképpel összefüggő ismereteket is igényel, és ez, ami szerintem rendkívül széppé teszi az alkotmányértelmezés munkáját. Ezért örülök és veszem megtiszteltetésnek, hogy itt ülhetek önök előtt.
Az alkotmányértelmezés tehát mintegy felülről, az alkotmány univerzuma felől közelít az egyes jogágakra, az egyes jogi kérdésekre, és noha én, mint aki néhány éven keresztül az Alkotmánybíróság főtitkára voltam, és ennek keretében valamennyi beérkező indítványt elolvastam, és ezek nem mindig a legemelkedettebb színvonalúak voltak, ezzel együtt rendkívül megszerettem ezt a munkát, azt, hogy felülről, az értékek, politikaelmélet, történet, az etika univerzuma felől közelítünk az egyes kérdésekhez, közelít az Alkotmánybíróság és bontja ki az egyes ügyekből az alkotmányértelmezést. Tehát ezért szerettem meg ezt a munkát, és ezt a szemléletet szeretném érvényesíteni alkotmánybírói munkámban is. Ehhez járul az a bő évtizednyi tapasztalat, amelyet az Alkotmánybíróságon töltöttem, illetve harmadsorban az a tudományos és oktatói munkásságom, amelynek középpontjában az utóbbi másfél évtizedben szintén az alkotmánybíráskodás nemzetközi összehasonlító vizsgálata és elemzése állt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatóját. A bizottság tagjainak rendelkezésére áll az ön életrajza, a szakmai, tudományos tevékenységét jellemző adatokat a bizottság tagjai ebből megismerhetik. Avarkeszi képviselő úr jelezte, hogy szót kér. Parancsoljon, öné a szó!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Professzor Úr! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja Paczolay Péter professzor úr jelölését alkotmánybírónak. Előttünk is ismert – és megkaptuk az életrajzot is – az a tudományos, oktatói munkásság, amelyet végzett az elmúlt időszakban professzor úr, de az a gyakorlati munkásság is, mint amit az Alkotmánybíróságon töltött el. Úgy gondolom, hogy ha valaki magával az alkotmánybíráskodással is foglalkozott tudományos munkásságában, feltétlenül hasznos lenne, hogy alkotmánybíróként ez a szemlélet megjelenjen.
Én egyetlenegy dolgot szeretnék még hozzátenni, amit a személyes tapasztalatom mondat el velem. Az utóbbi hónapokban, amikor elkezdődött és folyt egy alkotmánymódosítás előkészítése a határon túli magyarok alkotmányos státuszának a meghatározásával kapcsolatban, ebben az időszakban – elsősorban azért, mert ez a gondolkodás, ez az előkészítés érintette vagy érintette volna a köztársasági elnök alkotmányos szerepét, alkotmányos státuszát – együttműködtünk professzor úrral, mint a köztársasági elnök hivatalának a vezetőjével, és ennek során is egyrészt a maximális felkészültséget, másrészt pedig az abszolút konstruktív hozzáállást tapasztaltuk professzor úr részéről. Tehát azon kívül, hogy az ismert tények alapján a frakciónk messzemenően támogatja Paczolay Péter jelölését, ezt mint saját tapasztalatomat is szerettem volna hozzátenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Professzor Úr! Tisztelt Alkotmánybíró-jelölt Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja is támogatja az alkotmánybírává választását. Nem titok talán, hogy az alkotmánybírákat jelölő bizottság munkája során az ön neve, mint lehetséges jelöltnek a neve már jóval korábban felmerült, talán már több mint egy évvel ezelőtt is, és örülünk annak, hogy végül is megérett a helyzet a konszenzusra, és úgy zárhatjuk le ezt a parlamenti ciklust, hogy teljes létszámban működik az Alkotmánybíróság. Még akkor is, hogy ha tudjuk, hogy természetesen aztán sorra fognak lejárni az alkotmánybírói mandátumok, de legalább úgy adjuk át a következő parlamentnek ezt a feladatot, hogy teljes létszámban fog működni az Alkotmánybíróság.
Ami az ön kapcsolatát az alkotmánybíráskodással és egyáltalán az Alkotmánybírósággal illeti, ez közismert, tehát az életrajza is tartalmazza, hogy számos ponton, mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból kapcsolódott a munkája az Alkotmánybírósághoz. Különösen azt tartom izgalmasnak, egyrészt elismerésre méltó, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök úr által az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra megküldött törvények esetén – mint ismert – az ön szakmai munkája is közrejátszott abban, hogy itt megalapozott alkotmányossági kifogások merültek fel, tehát a köztársasági elnök döntését nyilván az ön és munkatársainak munkája is megalapozta.
Egy kicsit az számomra pikáns lesz, hogy még van olyan beadvány, ami esetleg folyamatban van, és ön mint a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa, szakértője részt vett ennek az előkészítésében, de gondolom, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak az alkotmányosságáról vagy alkotmányossági aggályairól vallott felfogása nem változik attól, hogy ön a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjéből alkotmánybíróvá válik. Nincs ilyen értelemben összeférhetetlenség, de mindenesetre érdekes helyzetet teremt, hogy annak az indítványnak az elbírálásában is részt kell vennie, amely indítványnak esetleg a kidolgozásában, előkészítésében is részt vett.
Összefoglalva: örülünk annak, hogy a parlament alkotmánybíróvá választja önt, és támogatjuk a megválasztását.
ELNÖK: Köszönöm. Fodor alelnök úré a szó.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Magam is csatlakozom az előttem szólókhoz abban, hogy én is szeretném kifejezni a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogy támogatjuk a jelölt megválasztását, és abban a reményben tesszük ezt, hogy az Alkotmánybíróság egy olyan taggal fog erősödni, akinek a jogi munkássága és a jogi munkásságának színvonala is az utóbbi évtizedben nagyon komoly elismerést vívott ki jogászi berkekben és az alkotmánybíráskodással foglalkozók körében is. Úgyhogy nem is akarom szaporítani a szót e téren. Az SZDSZ részéről mi egyöntetűen a támogatásunkat adjuk a megválasztáshoz.
Ha azonban itt a bizottsági ülésen a meghallgatása sorra került, akkor az eddigi hagyományainkhoz híven én a méltató szavak és a támogatás biztosítása mellett egy kérdést is szeretnék föltenni a jelöltnek. Nevezetesen azt, hogy kíváncsi lennék az álláspontjára arra vonatkozóan, hogy az alkotmánnyal kapcsolatban sokféle teória és sokféle kísérlet jelent meg az elmúlt években Magyarországon. Az egyik ilyen visszatérő kísérlet az alkotmány módosítása, illetve az új alkotmány elfogadásának kérdése.
Nos, röviden az álláspontjára lennék kíváncsi arra vonatkozóan, hogy mit gondol a jelenlegi alkotmányról, a rendszerváltás alkotmányáról, mit gondol az esetleges alkotmánymódosításokról és az új alkotmány kérdéséről. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok több jelentkezőt. Átadom önnek a szót. Szíveskedjen a kérdésekre - a két kérdésre - és az elhangzottakkal kapcsolatos reflexiókra válaszolni.
PROF. DR. PACZOLAY PÉTER alkotmánybíró-jelölt: Tisztelt Bizottság! Köszönöm az észrevételeket és a kérdéseket. Répássy képviselő úr felvetése, azt hiszem, megnyugtató megoldást nyerhet. Egyrészt az Alkotmánybíróság szeptember és október között egy hónap alatt 4 köztársasági elnöki indítványt bírált el felfokozott tempóban. Tehát az az indítványozási dömping, mely Mádl elnök úr mandátumának utolsó időszakát jellemezte, megnyugtatóan lezárult.
Amennyiben olyan eset állna elő mégis, hogy alkotmánybíróként részt kellene vennem ilyen indítvány elbírálásában, azt hiszem, hogy azzal az eszközzel kellene élnem, amely gyakran megtörtént az Alkotmánybíróság történetében, hogy elfogultság miatt kérem az ügyből való kizárásomat, és nem vennék részt annak vitájában.
Fodor képviselő úr kérdése a rendszerváltás alkotmányáról és az új alkotmányról olyan kérdés, amely engem tulajdonképpen 15 éve foglalkoztat, és amelyben számos publikációban elég határozott véleményt fejtettem ki, és ez a legutóbbi időkig az volt, hogy én tulajdonképpen a '89-90-es alapokon állok ebben az alkotmányvitában. Ez volt az álláspontom a '94-ben rendezett kerekasztalon, ahol közülünk is sokan részt vettek. Ez volt az álláspontom a '97-98-as időben lezárult alkotmányozásról és az azóta felmerült kérdésekben is, hogy ez a rendszerváltás alkotmánya az alkotmánybírósági gyakorlattal kiegészítve olyan fundamentuma a magyar állam és a politikai közösség működésének, amely meggyőződésem szerint hosszú időre alkalmassá teszi még az államszervezet kiegyensúlyozott működését és az állampolgárok jogainak védelmét.
A magam részéről nem vagyok híve az alkotmány gyakori módosításának, hiszen úgy gondolom, hogy az alkotmánynak nem napi politikai érdekeket, hanem egy politikai közösség tartós értékeit kell tükröznie – egy valódi értelemben vett alkotmánynak –, éppen ezért új alkotmány akkor indokolt, ha a társadalomban, a polgárok közösségében kialakul egy olyan értékkonszenzus, amelyet ez az alkotmány megvalósít. Ilyen helyzetet jelenleg sem látok még.
Hozzá kell tennem ehhez az írásban is számtalanszor dokumentált véleményemhez, hogy azért a mindennapok gyakorlatában látható, hogy a '89-es alkotmány akkori megszületése viszonylag gyors időszak a körülmények összejátszása, a nemzetközi egyezményekből való nagyon sok szó szerinti átvétel, kiforratlan gondolatok miatt. Főleg az utóbbi években több olyan eset fordult elő – a munkám során magam is szembefutottam ilyenekkel –, amikor látszottak ennek az alkotmánynak a hiányosságai.
Szerintem azonban ezek sem indokolják egy új alkotmány elfogadását. Erre akkor lehetne csak szükség, ha vagy az állampolgári jogok, az emberi jogok védelmének felfogásában vagy pedig az államszervezet átalakításában jelentős változás, konszenzus alakulna ki a társadalomban és a politikában. Ilyet nem látok, tehát szerintem ezeket a nehezebb kérdéseket - kormányfőváltás stb. - a jelenlegi jogszabályok alapján is lehet kezelni, mint ahogy a gyakorlatban sikerült is.
Az alkotmányelméleti irodalom egyik közhelye, hogy sohasem lehet tudni, hogy mi lesz egy alkotmányból. Tehát egy tudományosan megalapozott, jól előkészített szöveg önmagában nem biztos, hogy jobb alkotmány lesz, mint az előző, ha azok az említett értékek nincsenek mögötte, amelyekre már utaltam. Én tehát ebben nagy vonalakban a véleményemet továbbra is fönntartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszát. Állásfoglalás előtt szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Kis Zoltán Simon Gábort, Répássy Róbert Vitányi Istvánt, Rubovszky György Horváth Balázst, Szentgyörgyvölgyi Péter Szabó Erikát, Kosztolányi Dénes Mátrai Mártát, Devánszkiné Steiner Pált, Kovács László Wiener Györgyöt, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, Serfőző András Balogh Lászlót, Szakács Imre Áder Jánost, Avarkeszi Dezső Toller Lászlót és Vastagh Pál Gedei Józsefet helyettesíti. (Az elnök és dr. Fodor Gábor alelnök egymás között egyeztet.) Ez a helyettesítések rendje.
Mindezek után kérdezem a bizottságot, hogy állásfoglalásával támogatja-e dr. Paczolay Péter alkotmánybíróvá történő jelölését. Kérem, hogy szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság valamennyi tagja támogatja az ön jelölését, ehhez a második formális sikeres aktushoz a bizottság nevében gratulálok. Bízom abban, hogy az ön választása sikeresen megtörténik, és ezzel valóban az Országgyűlés teljesítette minden kötelezettségét ebben a ciklusban és az Alkotmánybíróság teljes létszámban tudja folytatni munkáját. Még egyszer gratulálok. Az első napirendi pontot bezárom.
PROF. DR. PACZOLAY PÉTER alkotmánybíró-jelölt: Köszönöm szépen. (Az alkotmánybíró-jelölt elbúcsúzik a bizottságtól, majd elhagyja a termet.)
ELNÖK: Folytatjuk a munkát. A második napirendi pont az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A tárca képviseletében az előterjesztők helyet foglaltak az előadói asztalnál. Hét pontból álló ajánlást kell a bizottságnak elbírálnia. Legyenek kedvesek nevüket, beosztásukat a jegyzőkönyv számára közölni, és azt követően ismertessék az 1. pont kapcsán az előterjesztők álláspontját.
HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Jó napot kívánok! Köszöntöm önöket. Horváth Péter vagyok az Esélyegyenlőségi Minisztérium fogyatékosügyi főosztályának vezetője.
HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium) Jó napot kívánok! Hoffmann István vagyok, a minisztérium osztályvezetője.
TOLNAI ESZTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tolnai Eszter vagyok, szintén a minisztérium szakértője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kérem a nyilatkozatukat az 1. pont kapcsán.
HORVÁTH PÉTER (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az 1. pontot a tárcánk képviseletében nem támogatjuk, úgy látjuk, hogy ez a módosítás nem ad többet hozzá a törvénytervezethez, a közszolgáltatások definíciójában a piaci szereplőkre is kiterjed a kötelezettség, egy másik paragrafusban ehhez határidőt is tűzünk.
ELNÖK: Köszönöm. Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nekem egy megjegyzésem van ehhez, hogy ez gyakorlatilag a jogalkotási törvény előírásainak sem felel meg, mert önkormányzati rendeletben azokat az életviszonyokat lehet szabályozni, amelyet magasabb jogforrás nem szabályoz, márpedig a törvény ezt szabályozza. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést az előterjesztő álláspontja mellett. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Kérem, nyilatkozzanak a 2. pontról.
HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): A kormány képviseletében a módosító javaslatot nem támogatjuk, mivel álláspontunk szerint nem nyújt többet, mint amit a jelenlegi szöveg tesz, hiszen a 22. és a 28. § is alapvetően visszautal az esélyegyenlőségi törvény általános részi szabályaira.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottságból kíván-e valaki észrevételt tenni? (Nincs jelzés.) Nem látok erre vonatkozóan igényt. Állásfoglalást kérek. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Kérem, a 3. pont kapcsán.
HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az előterjesztő képviseletében a módosítást nem támogatjuk, ugyanis az egyenlő bánásmód hatóság alapvetően az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartását ellenőrző közigazgatási szerv, ezért feladataitól némileg idegen lenne, hogy egy jelentős részben munkajogi aktus meglétét ellenőrizze. Véleményünk szerint az EbKtv. és a munka törvénykönyvének szankciórendszere megfelelő védelmet biztosít.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét, hogy a jogi főosztály írásban is kifejtett álláspontja szerint a javaslat túlterjeszkedik a megnyitott pontokon, és ilyen értelemben nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek. Kérem, hogy ebben foglaljon először állást a bizottság.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság.
ELNÖK: Akkor az előterjesztő álláspontja alapján foglaljunk állást a tekintetben, hogy az előterjesztő nem támogatta az indítványt. Kérem a bizottságot, hogy foglaljon állást. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 4. pont.
HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az előterjesztő a módosítást két okból nem támogatja. Egyrészt a fenti rendelkezéssel kapcsolatos garanciális szabályokat mind az adatvédelmi törvény, mind a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, különösen annak 17., 56. és 57. §-ai tartalmazzák, valamint a fenti garanciális szabályokkal kapcsolatos kérdések végrehajtási rendeleti szinten is rendezhetőek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a bizottság állásfoglalását! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pont.
HOFFMAN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az 5. ponttal kapcsolatban visszautalnánk a 3. pontra, itt is az esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos hatáskörök konkretizálása történik. Véleményünk szerint a hatóság tevékenységétől idegen és a jelenlegi szankciórendszer kellő garanciát nyújt a fenti rendelkezések végrehajtására.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pontról nyilatkozzanak.
HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): Az előterjesztő a módosítást nem támogatja az alábbiakra figyelemmel. Egyrészt az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét rögzíti a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, másrészt a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rögzíti az 5. §-ában az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. Mivel az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megszegése a fenti, a munka törvénykönyvében is tilalmazott rendelkezésekbe ütközne, amelyekkel kapcsolatban mind a munkaügyi bíróságok, mind pedig az egyenlő bánásmód hatóság előtt jogérvényesítésre lehetőség van, ezért feleslegesnek érezzük a munka törvénykönyvének módosítását.
ELNÖK: Akkor még egyszer ismételjük meg: nem támogatják. Köszönöm szépen. A bizottság állásfoglalását kérdezem. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Végezetül a 7. pontról kérem a nyilatkozatukat.
HOFFMANN ISTVÁN (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium): A 7. ponttal kapcsolatos módosítást az előterjesztő nem támogatja. Figyelemmel arra, hogy nem tartjuk indokoltnak a 13. § (1) bekezdésének, tehát a c) pont jelenlegi szövegének hatályon kívül helyezését, és álláspontunk szerint a jelenlegi, tehát a kicserélendő szövegrész, amely a törvény eredeti szövegében van, kielégíti a jogalkalmazás igényeit.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Köszönöm. A napirendet lezártam.
Kaptam arra vonatkozóan tájékoztatást, hogy a kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos javaslat előterjesztői nincsenek jelen. Akkor folytassuk a lobbitevékenységről szóló napirendi pont tárgyalásával.
Akkor kezdhetjük. Nevét, beosztását legyen kedves bemondani a jegyzőkönyv számára.
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Lékó Zoltán vagyok, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két kapcsolódó módosító indítvány és két bizottsági indítvány benyújtására érkezett javaslat. A kiegészítő ajánlás 1. pontjában lévő javaslatot támogatja-e az előterjesztő.
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont kapcsán.
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, az én módosító javaslatom, ezért szeretném egy kicsit megindokolni. Itt a képviselői jogállási törvény módosításáról van szó. Emlékeznek rá, tisztelt képviselőtársaim, hogy a képviselői jogállási törvényt úgy akarja módosítani az eredeti előterjesztés, hogy az országgyűlési képviselő a felszólalása előtt mindig köteles bejelenteni, hogy ha őt vagy hozzátartozóját személyesen érinti az előterjesztés. Hosszasan vitatkoztunk arról, hogy miért kivitelezhetetlen ez a javaslat, és miért értelmetlen ez a javaslat. Ezzel szemben az én kapcsolódó módosító javaslatom azt tartalmazza, hogy amikor az országgyűlési képviselők évente vagyonnyilatkozatot tesznek, akkor évente e mellé, a vagyonnyilatkozatnak egy utolsó mellékletében tegyenek olyan nyilatkozatot, ami arról szól, hogy mely lobbista, milyen időpontban, milyen törvénnyel kapcsolatban kereste meg az országgyűlési képviselőt, és esetleg nyújtott-e be a képviselő bármilyen képviselői indítványt ahhoz a törvényhez.
Szerintem ez a megoldás ezerszer jobb, mint az, hogy a parlamenti felszólalás előtt az őt személyesen érintő, tehát nem is a lobbitevékenységről szóló bejelentést tegyen, hanem hogy őt személy szerint mi érinti, ez a lobbinyilatkozat. Mellesleg az én kapcsolódó módosító javaslatom a Dávid Ibolya MDF-es elnök asszony által benyújtott javaslatnak egy továbbfejlesztett változata. Szerintem bőven elegendő, hogy az országgyűlési képviselők évente egyszer tesznek egy olyan nyilatkozatot, amelyben világossá válik az, hogy mely lobbista kereste meg és milyen törvényalkotási vagy jogalkotási döntésnél kereste meg. Kérem, fontolják meg ezt a javaslatot, és bízom benne, hogy támogatják.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Azzal szeretném kiegészíteni a Répássy képviselő úr elhangzott indokait - egyébként, amit mondani fogok, azt a képviselő úr a plenáris ülésen a törvényjavaslat vitájában erőteljesen exponálta.
Tudniillik a törvényjavaslat eredeti szövege, hogy a képviselő az ő személyes érintettségéről valamilyen vagyoni összefüggésű vagy más érdekeltséget tekintve vett személyes érintettsége miképpen áll fönn, ennek a lobbitevékenységhez az ég egy adta világon semmi köze nincs. Fontos dolog, de ez a törvény a lobbitevékenységet kívánja szabályozni, és azt kívánja a közvélemény előtt átláthatóvá tenni, hogy a lobbitevékenység hogy hat a törvényhozásra. És ez nincs megoldva a törvényben, pedig ez lenne a lényeg, hogy az legyen látható a közvélemény előtt, hogy egy adott képviselő milyen lobbiszervezettel került kapcsolatba.
Nem az az érdekes, hogy engem érint – érdekes, de nem a lobbitevékenység szempontjából –, hanem egyébként a képviselői tisztesség és az általános összeférhetetlenségi szabályok és morál szempontjából persze az is érdekes, de a lobbi társadalmi ellenőrzöttsége szempontjából az az érdekes, hogy adott képviselő ilyen-olyan lobbistával tárgyalt a törvényjavaslat kapcsán. Ez nincs rendezve.
Ezt oldaná meg Dávid Ibolya - csak fogyatékosan, megítélésünk szerint -, és Répássy képviselő úr erre ad egy szerintem kifogástalan javaslatot, ami megoldja azt a technikai problémát is, hogy nem a felszólalásoknál kell... – ami rendezetlen, hogy akkor egy kétperces észrevételnél az hogy lesz, külön 1 percben kap még a képviselő szót ahhoz, hogy magyarázgassa, hogy őt hogy érinti a dolog. Nem ez az érdekes.
Én tehát nagyon fontos elemnek tartom ezt a kapcsolódó módosító javaslatot. Úgy gondolom, hogy a törvény egyik sarkpontjáról van szó, arról, hogy értelmet adunk-e ennek a törvénynek vagy sem. Tehát én is nagyon hangsúlyosan szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a kapcsolódó módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Avarkeszi képviselő úr, majd Csákabonyi képviselő úr következik.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Attól tartok, hogy ezzel a kapcsolódó módosító indítvánnyal valahol a vízzel együtt a gyereket is kiöntenénk, ha ezt támogatnánk. Persze, nem vagyok benne biztos, hogy az eredeti 19/A § tökéletes, de az a cél, hogy ne csak arra derüljön fény, hogy egy képviselőnek valamilyen kapcsolata van lobbistával vagy lobbiszervezettel, hanem az is érdekes - és az eredeti javaslat arra irányult, hogy ha egy képviselőnek a gazdasági érdekeltsége valamilyen összefüggésben van egy tárgyalt jogszabállyal, és ha Répássy alelnök úrnak a kapcsolódó módosító indítványát elfogadjuk, akkor ezt teljesen kiiktatja. Tehát akkor kizárólag a lobbiszervezettel vagy lobbistával való kapcsolata az, ami nyilvánosságra kerül, de az nem, hogy az egyéb neki vagy családtagjainak a jövedelmi vagy gazdasági érdekei milyen kapcsolatban lehetnek egy adott törvényjavaslattal.
Mondom, nem vagyok benne biztos, hogy az eredeti 19. § tökéletes, de ez a változtatás annak az esetleg meglévő jó vonásait is kizárná, hogy azok érvényesüljenek, ezért nem támogatom ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Csákabonyi képviselő úr.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Egyetlenegy gondolatot vetnék fel a Répássy képviselő úr által benyújtott kapcsolódó módosító javaslattal kapcsolatban, ami azt hiszem, hogy ellentétes mind a képviselői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, mind a jogállási törvénnyel is, hogy a képviselő saját nyilatkozatához köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát csatolni. (Dr. Répássy Róbert: Ez a jelenlegi szöveg megismétlése.) De rossz! Tudniillik ez nyilvánossá teszi ezzel a családtagok, az együtt élő gyermek vagy házastárs vagyonnyilatkozatát. Megítélésem szerint ez ellentétes azzal, és nem is tudom támogatni.
ELNÖK: Szentgyörgyvölgyi alelnök úr!
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Meg kell hogy mondjam, hogy ez a 19/A § nekem rögtön, első olvasatra azt jelentette, hogy teljesen életszerűtlen. Ha el is fogadjuk, soha ilyen nem fog előfordulni a parlamentben, soha ilyet senki nem fog bejelenteni, majd más el fogja mondani helyette. Tehát teljesen alkalmatlan arra a célra, amit egyébként megcéloz. Viszont ez a másik, hogy utólag tegyen bejelentést, ez már egy kényszerítő erő.
A másik pedig, ami az élettársra és a gyermekekre vonatkozik, ennek Magyarországon hagyománya van. Minden összeférhetetlenségi törvényt idézhetnék, régi fővárosi és más városi szabályokat, rendeleteket is, ahol az összeférhetetlenség kapcsán ez igenis mindig szempont volt, hogy nemcsak a képviselő, nemcsak aki részt vesz a döntésben, hanem annak a hozzátartozója is.
Tehát ez önmagában véve nem hogy kifogásolható, hanem mindig is így volt, hagyománya van Magyarországon, és ez a módosítás, tehát Répássy alelnök úr módosító javaslata valóban a megcélzott célt éri el. Aminek a helyébe lépne, teljesen életszerűtlen és alkalmatlan. Köszönöm.
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Annyit mondanék még, hogy a 19/A §-nak további sebei is vannak. Azt hiszem, erről is beszéltünk az általános vitában a parlamentben a plenáris ülésen. Tessék mondani, hogyha tárgyalunk egy személyi jövedelemadó-módosítási törvényt, akkor valahány képviselőnek azzal kell kezdenie, hogy érintett, mert adófizető polgár.
Nagyon sok ilyen törvény volna. Gondolom, a költségvetési törvény, az oktatási törvény és sorolhatnám. (Közbeszólás: A büntető törvénykönyv.) (Derültség.) A büntető törvénykönyvet tréfából mondja itt a kolléga.
Tényleg, a viccet tegyük félre; ez nincs végiggondolva! De még egyszer mondom, ez a dolog egyik része. Amit Avarkeszi Dezső mond, azzal egyet tudok érteni, ha arról van szó, hogy a képviselői összeférhetetlenségről szóló törvény nincs rendben és egészítsük ki.
De itt most a lobbitevékenységről lenne szó, és a lobbitevékenység szempontjából a leglényegesebb szabály az lenne, hogy azt láthassák az emberek, hogy X képviselőnél ki lobbizott. Ez nincs megoldva, ezt oldaná meg a képviselő úr csatlakozó módosító javaslata.
ELNÖK: Tetszenek tudni, hogy kétharmados szabályról van szó? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, elnök úr, azért is lobbizok a javaslatom mellet, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el. Nyilván az a magyarázata a dolognak. Nem az a magyarázata, hogy nem akarunk ilyen törvényt alkotni, hanem az, hogy jó törvényt akarunk alkotni.
Csákabonyi képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy ha ön jól elolvassa a tervezett 19/A §-t, akkor azzal is pontosan ugyanaz a probléma merülhet fel, amit ön az én szememre vetett, ugyanis ha az én közös háztartásban élő házastársamnak vagy gyermekemnek a vagyonnyilatkozatában, amely titkos vagyonnyilatkozat, szerepelnek valamely vagyon jövedelmi, gazdasági érdekei, akkor én köteles vagyok mégis nyilvánosan bejelenteni, ha őt érinti.
Elnézést kérek, miről van itt szó? Titkos a vagyonnyilatkozata! Nem lehet bemondani, hogy történetesen az ő gazdasági érdekeltségeit érinti. Ezen nem akad fönn annyira Csákabonyi képviselőtársam? Ez a szöveg úgy, ahogy van, rossz! Aki ezt megkonstruálta - elnézést kérek, ha éppen itt ül –, de szóval nincs végiggondolva ez a szöveg, hogy ez mit jelent, milyen kötelezettséget ró a képviselőkre. És ki fogja eldönteni egyébként, hogy személyesen érint engem?
Majd akkor állandóan ügyrendi vita lesz a parlamentben, hogy nem jelentette be Devánszkiné képviselő asszony, hogy őt is érinti. (Derültség.) Aki fölszólal, az is szíveskedjen bejelenteni, meg mindenki szíveskedjen bejelenteni. Körülbelül így fog kinézni ez az ügyrendi vita.
Ez kabarévá fogja tenni a parlamenti vitákat. (Dr. Salamon László: Kabarébbá!)
ELNÖK: Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki támogatja?
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Viszontválaszra meglenne a lehetőség?
ELNÖK: Azért nem kértem a viszontválasz lehetőségét, mert az előző alkalommal ebben a témakörben elég hosszas vitát folytattunk le. Ha ragaszkodik hozzá, természetesen lehet.
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nagyon rövid leszek. Salamon képviselő úr felvetette, hogy nincsen rendezve a törvényben, hogy a lobbista és a képviselő közötti kapcsolatrendszer vajon, nyilvánosságra kerüljön-e. Ez nem igaz, hiszen a törvényjavaslat 30. §-a pont arról szól, hogy a lobbistának nem évente, hanem negyedévente egy tájékoztatót kell készítenie, és abban részletesen be kell számolnia, hogy kinél, milyen lobbitevékenységet folytatott (Dr. Répássy Róbert: De azt nem hozzák nyilvánosságra!), és a 30. § (5) bekezdése pedig a közhatalmi döntést hozó szervet érinti, és negyedévente meg kell küldeniük a nyilvántartást vezető szerv számára, hogy milyen lobbitevékenységet végeztek.
Tehát semmi értelme nem lenne utólag, egy évvel később beszámolni a lobbitevékenységekről, amikor negyedévente a lobbista egyébként is tájékoztatást ad, és ezek az interneten is elolvasható tájékoztatók. Köszönöm.
ELNÖK: Tessék, alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Kedves Főosztályvezető Úr! Itt fején találta a szöget, de ezt már ezerszer elmondtam, hogy mi a különbség a parlamenti képviselő és mondjuk a miniszter vagy a polgármester között. Az, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv nem én vagyok, úgy hívják, hogy Országgyűlés. Az a közhatalmi döntést hozó szerv, nem én vagyok, hogy engem megkerestek. Itt az én javaslatom arról szól, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv egy tagja utólag bejelenti, hogy őt megkeresték, de az egészen más, amiről ön beszél.
ELNÖK: Kérem a bizottság állásfoglalását, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. A bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott. Köszönöm.
Akkor a két bizottsági módosító indítvány előterjesztéséről döntsünk. Elsőként a törvényjavaslat 23. §-ának új (2) bekezdésével kapcsolatos kezdeményezésről döntsünk. Tessék, Kis képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Ez az indítvány gyakorlatilag a Kóródi Mária és az én nevemmel jegyzett módosító indítványhoz csatlakozik, azzal, hogy a lobbitevékenységet változatlanul a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya, valamint a közbeszerzési és a koncessziós törvénynél azokban az esetben engedné meg, amikor is az adott döntéshozónak mérlegelési joga van.
Én változatlanul fenntartom azt a módosító indítványt, amit korábban nyújtottunk be, ugyanis ezekben az eljárásokban, akinek az érdekében indul az ügy, az ügyfél, akivel szemben indul az ügy, az is ügyfél, akinek jogos érdekeit az ügy érinti, az is ügyfél. Az ügyféli jogállás, amelyről az a törvény rendelkezik, amelyik tavaly november 1-jén lépett hatályba, nagyon széles jogosítványokat nyújt arra nézve, hogy ha én ügyfél vagyok abban az eljárásban, lásd az elmúlt időszakban hogy milyen széles ez a jogkör, a civil szervezetek belépnek közigazgatási ügyekbe, út, elkerülő út, metró, mit tudom én, micsoda, és egészen a bíróságig tudják vinni.
Tehát ha én abban az eljárásban, mint ügyfél részt veszek, akkor én szakértőt kérhetek, az én jogi képviseletemet elláthatom, tanút, okiratot, bármit megtehetek. Minek oda lobbista? Ha nekem döntési jogosítványom van, most egy abszurd dolog, közigazgatási eljárás, hogy ha mondjuk valaki fegyvertartási engedélyt akar kérni. Akkor mérlegelési joga van a hatóságnak, hogy kiadja-e vagy sem, hogy ténylegesen van-e olyan fokú veszély, ami az ő életét vagy másét veszélyezteti, hogy ezt megkaphassa. Fogadok egy lobbistát, egy nyugállományú dandártábornokot, hogy menjél be öreg, aztán lobbizzál az érdekemben, hogy adják már meg nekem azt a fegyvertartási engedélyt, mert olyan rohadt veszélyben vagyok, hogy nem igaz, már megírogattam 500 oldalon, de még mindig halogatják a döntést.
Nem tartom szerencsésnek. Majd én ott vagyok abban az ügyben, és majd én bizonyítom, hogy a mérlegelési okiratot megkaphatom-e vagy nem. Ugyanez a rendezési terveknél, építési engedélyeknél vagy bárminél. Nem tartom szükségesnek, nem látom indokát és okát annak, hogy a lobbista közigazgatási hatósági folyamatban lévő eljárásban részt vegyen.
Értem az érveket, azt mondják, hogy ezzel fehérítjük a dolgot, mert biztosan most is vannak olyan lobbik, de ezek nem lobbik, amik most vannak, ha van ilyen folyamatban lévő eljárásban, hanem az a Btk. hatálya alá tartozó valamilyen cselekmény, vagy hivatalos befolyással üzérkedés vagy vesztegetési kísérlet vagy nem tudom, micsoda. Ezeket kell felderíteni és nem lobbitevékenységet beengedni a hatósági eljárásokba. Bár ez a módosító, amit megcéloz a bizottság, szűkítené azt a kört, ahol a lobbista közigazgatási eljárásban eljárhat, de véleményem szerint, változatlanul azt állítom, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban nincs is értelme a lobbistának, hogy részt vegyen, mert az ügyfél - és ezzel befejezem - minden olyan jogosítvánnyal bír, amivel egy lobbista bírhatna, sőt ő még egyéb eszközöket is igénybe vehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Azon túl, hogy egyetértek Kis Zoltán képviselő úr érvelésével, egy további felvetésem lenne. Lobbitevékenységgel összefüggő törvényjavaslat. Ki fogja ezt eldönteni? Mert itt arról van szó, hogy eseti engedélyeket ad ki valaki, az Országgyűlés elnöke, a házbizottság, a bizottsági elnöki értekezlet, netán a bizottság elnöke, a ház apparátusa? Ezek a kérdések önmagukban vetik fel ennek az elképzelésnek a működésképtelenségét az én nézetem szerint.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt szeretném kérdezni, ügyrendi természetű a kérdésem, hogy az előttünk lévő módosító javaslathoz lehet módosító javaslatot tenni, tehát hogy nekem más javaslatom van?
ELNÖK: Csak a bizottság tudja megváltoztatni, ez bizottsági, nem önálló.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): De a bizottság nem fogadta el, tehát akkor csak lehet...
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Persze, hogy lehet, ez töretlen gyakorlat 16 éve.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Mert én akkor tennék. Nekem az a javaslatom, hogy a bizottság ne ezt a szöveget terjessze elő, hanem terjesszen be egy olyan bizottsági módosító javaslatot, amely szó szerint így szól, 2. §. Lobbitevékenység a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény, illetve a koncesszióról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások befolyásolására nem irányulhat. Ez a javaslatom.
ELNÖK: Azt hiszem, ez túlterjeszkedik.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Min?
ELNÖK: A javaslat eredeti célján terjeszkedik túl.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nincs ilyen javaslat, még nem terjesztettük elő.
ELNÖK: A törvényjavaslat eredeti célján terjeszkedik túl. Az előterjesztő képviselőjének mi az álláspontja?
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): A kormány célja ezzel a törvényjavaslattal az volt, hogy az életnek azokat a területeit, ahol valóban létezik a befolyásolás, a lobbitevékenység, ezt nyilvánosságra hozza. Az kétségtelen, hogy a jogalkalmazás során megjelenik a lobbitevékenység. Lobbistákkal konzultálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a legnagyobb lobbitevékenység itt van, a rendezési tervek, építési engedélyek megadása esetében, és abban az esetben, hogy ha ezek nem tartoznának a törvény hatálya alá, akkor egész egyszerűen nem kerülnének nyilvánosságra, hogy mondjuk egy építési engedély megadásával kapcsolatban ki, milyen tanulmányt készített vagy olyan eszközt vett igénybe, amellyel megpróbálta jogszerűen befolyásolni a döntés meghozatalát.
Mi azért támogatjuk ezt a javaslatot, mert megpróbál egy kompromisszumot keresni a között az eredeti javaslatban szereplő változat között, hogy a jogalkalmazásra teljes mértékben kiterjed. A másik oldal közötti kompromisszum pedig arra vonatkozik, hogy a hatósági eljárás közbeszerzés, koncesszió esetén korlátozná ezt. Úgyhogy mi támogatjuk.
ELNÖK: Mármint az írásban előttünk lévő bizottsági módosító javaslatot. (Lékó Zoltán: Igen.) Ezt a javaslatát fenntartja az alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, elnök úr, én egy alternatív bizottsági módosító javaslat előterjesztésére tettem javaslatot. Ezt fenntartom.
ELNÖK: Tessék.
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az alelnök úr által elmondott javaslat majdnem szó szerint megegyezik azzal az SZDSZ - Kis Zoltán és Kóródi Mária – által jegyzett módosítóval, amit a bizottság egyszer már nem fogadott el. (Zaj.)
DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Egy kérdést szeretnék föltenni.
ELNÖK: Tessék!
DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon érdekes a dolog, mert a mérlegelési jogkörben hozott döntések egy része például önkormányzati testületi hatáskörbe tartozik. Ott értem a lobbitevékenységet, értem, hogy valaki lobbizik az összes képviselőnél pártállásra való tekintet nélkül.
Szeretném azt kérdezni, hogy tényleg életszerű az, hogy mondjuk egy fegyvertartási engedélyezési eljárásban, ahol mérlegelési jogköre van az eljáró hatóságnak, lobbizhat valaki? Ezt öntől kérdezem. Próbálja egy kicsit végiggondolni, mert talán segítséget ad abban, hogy... (Közbeszólásra:) Nem is a katonaságra tartozik a fegyvertartási engedély kiadása, de ez egy másik ügy.
Én ebben a gondolkodásban kérem, hogy segítsen, mert akkor rávilágítunk arra, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat.
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Nyilván a hatósági eljárásba nagyon sokféle ügy tartozik. Ha építési engedély kiadásáról beszélek, teljesen más érdekek kapcsolódnak mondjuk egy nyaraló átalakításához vagy egy több milliárdos beruházás esetében, mondjuk egy metró megépítésénél az eljárás befolyásolására. Nyilvánvaló, hogy nem lehet úgy szűkíteni a hatósági eljárás fogalmát, hogy az ilyen jellegű ügyek kívül essenek, de valóban nem annyira valószínű, hogy minden egyes építési engedély kiadása során lobbitevékenységet fognak folytatni, de előfordul ilyen, és ezekre az esetekre vonatkozna a törvény, kerüljenek nyilvánosságra.
Nyilván azokban az esetekben, ahol nem folytatnak lobbitevékenységet, arra nem vonatkozik, mint ahogy a törvényeknél sem mindegyiknél jelenik meg a lobbizás. Nyilván azokra vonatkozik, amelyek esetében ez megtörténik.
ELNÖK: Van-e hozzászólás? Tessék képviselő úr!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Egy mondatot mondanék. Mi értelme van ezekben az eljárásokban? Mi értelme van? Én ügyfél vagyok, fogom a lobbistát... - és nem lobbistának hívják az illetőt, hanem Kovács Pál építésügyi főszakértőnek, műszaki egyetemi fődocensnek, volt rektornak, háromszoros országgyűlési képviselőnek, úszóolimpikonnak.
És akkor megbízom, hogy ebben az eljárásban engem képviseljen, és jogszerűen amikor engem képvisel és fölrajzol mindent, és ha még ez is kevés volt és nem adják ki az építési engedélyt, akkor megfellebbezzük, és ha még a fellebbezésünk sem vezetett eredményre, akkor elmegyünk a bíróságra, és a bíróságnál, gondolom, már nincs lobbista eszerint sem, meg aszerint sem, és a bíróság teszi rá úgyis a pontot, és azt mondja a bíróság, hogy öcsém, megkapod vagy nem kapod meg.
Tehát értelmét nem látom, aminek a vége, még egyszer mondom, hál' istennek, tavaly november 1-je óta, hogy minden közigazgatási eljárási döntéssel szemben van bírósági jogorvoslat. Mert eddig nem volt teljesen kiterjesztve. Mindegyikre van!
Ha a bíróság áll legfölül a hatósági eljárásokban, akkor oda már lobbista nem mehet, sőt, a bírósági eljárásba sem mehet be, és helyes hogy nem mehet be. (Dr. Salamon László: Kivéve az ügyvéd.) Az ügyvéd más, de ő nem lobbistaként megy. (Közbeszólások.) A lobbiszervezetek semmiféle hátrányt nem szenvednek, mert a lobbista, ha építészmérnök, akkor építész szakértőként megy, csak akkor nem lobbista az illető, hanem képvisel engem mint ügyfelet a közigazgatási eljárásban. Értelmét nem látom ennek az egésznek, függetlenül attól, hogy veszélyről már szóltunk, és többen osztották is ezt.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én az előterjesztőtől azt szeretném megkérdezni, de egyébként bárkitől szívesen várom a választ, hogy egyébként a hatósági eljárásokban az ügyintézők tisztában vannak azzal, hogy mi az, ami mérlegelési jogkörbe tartozik, és mi az, ami nem?
DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Ez a minimum.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az, hogy ez a minimum... Elkezdtem azon gondolkodni, hogy az, ami nem mérlegelési jogkör, azt jelenti, hogy valamit automatikusan meg kell adni. Van ilyen? (Közbeszólások: Van.)
LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi Minisztérium): Például a születési anyakönyvi kivonat.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Világos, de gyakorlatilag ezenkívül minden más mérlegelés alá tartozik. (Zaj.) Szerintem az, hogy mi a mérlegelési jogkörbe tartozó döntés, ebben a törvényben nincs eléggé precízen meghatározva.
ELNÖK: Nem is ebben kell meghatározni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Lehet, hogy hatósági eljárás nem volt, de idevették a közbeszerzési eljárásról szóló törvényt, meg a koncesszióról szóló törvényt is. Azokban is ki van dolgozva az értelmező rendelkezések között, hogy mi az, ami mérlegelési jogkörbe tartozik?
Én azt mondom, hogy ez végrehajthatatlan. Vagy kizárjuk minden hatósági eljárásból a lobbitevékenységet, vagy kizárjuk minden hatósági eljárásról, koncesszióról szóló eljárásból vagy közbeszerzési eljárásból kizárjuk a lobbitevékenységet, vagy rábízni ezt az ügyintézőre, hogy mikor fogadhat lobbistát és mikor nem fogadhat lobbistát, ebből nemcsak hogy káosz lesz, hanem korrupció lesz egyébként. Tehát pont az ellenkezőjét fogja megvalósítani a törvény.
ELNÖK: Lezárom a napirendi pont vitáját. Az alelnök úr előterjesztett egy javaslatot, illetőleg egy kezdeményezést bizottsági módosító indítvány benyújtására, ami gyakorlatilag kivenné a lehetőséget (Dr. Répássy Róbert: Kizárná.), mindegy, hogy kiveszi vagy kizárja, ez talán most fölösleges terminológiai vita.
A másik alternatíva, illetőleg a másik verzió az írásban benyújtott bizottsági módosító indítvány. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az alelnök úr által szóban előterjesztett verziót. (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság nem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az írásban benyújtott bizottsági módosító indítvány beterjesztését. Kérem, hogy szavazzunk. (Szavazás.) Tizenhárom. A bizottság a módosító indítványt 2 tartózkodással...
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az a kérésem, hogy szavazzuk végig, hogy a bizottsági módosító indítványt ki támogatja.
ELNÖK: Ezt a kérdést tettem fel, erre tizenhárman tették fel a kezüket.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, tizenegyen szavaztunk itt, Kis Zoltán úr kettő szavazattal rendelkezik...
ELNÖK: Akkor ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy.
A bizottság tehát egyik módosító indítványt sem nyújtotta be.
Következik a 29. § (2)-(3) bekezdéseit elhagyni javasoló módosító indítvány. Tessék!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, csak jelezném, hogy az előbb tévedés okából amit elmondtam a felszólalásomban, erre vonatkozik. Tehát azt gondolom, hogy az előbb előadott indokaim alapján ezt ne támogassuk. (Zaj.)
ELNÖK: Erről egyébként folyt egyeztetés hétfőn is, hasonló tartalmú módosító indítványról.
Kérdezem tehát, hogy ki támogatja ennek az indítványnak a bizottsági beterjesztését. (Szavazás.) Tizenhárom. Köszönöm szépen.
Ki nem támogatja? (Szavazás.) Három. A bizottság tehát támogatja.
A napirendi pontot lezártam.
Következik az eredeti sorrendben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény.
Legyen kedves a nevét és a beosztását közölni a jegyzőkönyv számára.
PETRENDI ZSUZSA (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): Petrendi Zsuzsa vagyok, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese.
ELNÖK: Egyetlenegy indítvány elbírálására kell vállalkoznia a bizottságnak. Kérem, nyilatkozzon a javaslattal kapcsolatban.
PETRENDI ZSUZSA (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): A kormányülést követően érkezett a módosító indítvány, tehát tegnapi nap a kormány nem tudott a módosító indítványról állást foglalni.
Az előterjesztő szakmai véleménye szerint ez a javaslat valójában már meglévő rendelkezést ismételne meg. Az előterjesztés kifejezetten eljárási szabályokat tartalmaz, amit Lezsák képviselő úr javasol, az a pénzügyi szabályok körébe tartozik, tehát akkor, amikor valaki EU-támogatást kap, akkor ilyen kötelezettsége fennáll, és akkor is, amikor hazai támogatást kap, akkor is van ilyen kötelezettsége.
Tehát úgy gondoljuk, hogy nem indokolt az eljárási szabályok között megismételni az egyébként már meglévő kötelezettséget.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Köszönöm szépen.
A napirendet lezártam.
Következik a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetésével kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott két kapcsolódó módosító indítvány vitája. Legyen kedves nevét, beosztását közölni a jegyzőkönyv számára.
DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Vajdovits Éva vagyok, főosztályvezető, IM.
ELNÖK: Kérem, akkor az ajánlás 1. pontja kapcsán ismertesse az álláspontjukat.
DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani: nem támogatjuk.
ELNÖK: Avarkeszi képviselő úr!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt szeretném javasolni, ügyrendi javaslatként, hogy először a javaslat Házszabály-szerűségéről döntsünk, ugyanis a Bsz. 6. §-át nem nyitotta meg a törvényjavaslat. Tehát szerintem az 1. pontban ez a javaslat nem Házszabály-szerű.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő álláspontja ebben a kérdésben?
DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): Egyetértek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr ügyrendi javaslatáról kell dönteni. Ki ért egyet azzal, hogy a javaslat nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság tehát nem minősítette Házszabály-szerűnek.
A 2. pontról szíveskedjen nyilatkozni!
DR. VAJDOVITS ÉVA (Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Először Avarkeszi képviselő úr!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Csak annyit szeretnék elmondani, hogy az OIT az eredeti javaslatot támogatta. Ezt viszonylag későn kapták meg, tehát maga a Tanács nem tudott állást foglalni, de engem tájékoztattak arról, hogy az OIT elnöke sem ért egyet ezzel a javaslattal, úgyhogy azt javaslom, hogy ne támogassuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak tájékoztatásképpen mondom el, hogy mi nem támogatjuk a törvényjavaslatot, tehát a kétharmados részei nem fognak átmenni, de bármilyen módosító javaslatot benyújthatunk természetesen ettől függetlenül.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem támogatta, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács álláspontjában elutasította a módosító indítványt. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. (A jelentkező dr. Kis Zoltánhoz.) Ennek ellenére, a hathatós támogatásod ellenére sem támogatja a bizottság.
Köszönöm szépen. Akkor a következő, és egyben utolsó napirendi pontunk az alkotmány módosítására előterjesztett javaslat általános vitára alkalmasságának megítélése. Gondolom, hogy miután a bizottság elé került, emögött többpárti vagy a parlamenti pártok konszenzusa biztosított. Legyen kedves nevét, beosztását a jegyzőkönyv számára bemondani és röviden indokolni a javaslatot.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tordai Csaba vagyok, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. Egy hosszú, majdnem másfél éves négypárti egyeztetés-sorozat áll a törvényjavaslat benyújtása mögött, ami ezen a héten végül azzal vezetett eredményre, hogy az Európai Unió közös biztonság- és védelmi politikájának keretében felállításra kerülő harccsoportok gyors telepítési ideje miatt a négy frakció egyetértett abban, hogy a csapatmozgások engedélyezését a kormány hatáskörébe kell elutalni. Ennek megfelelően tartalmazza az alkotmánymódosítást a tervezet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az a megállapítás, hogy ez a pártok egyetértését és támogatását bírja, ez helytálló. Kérdezem a bizottságot, hogy ki ért egyet a javaslat általános vitára alkalmasságával. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság valamennyi tagja általános vitára alkalmasnak minősítette.
Az ülést bezárom, köszönöm a jelenlétüket. Szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy várhatóan hétfő délelőtt kell hogy találkozzunk, nem tudom, hogy lesznek-e hétfő délelőtt frakcióülések. (Dr. Répássy Róbert: A Fidesznek nem lesz.) A Fidesznek nem, a szocialistáknak valószínűleg. 11 körül kell számítani arra, hogy ülést kell tartanunk. Rövid ülésre számítsanak a bizottság tagjai.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 06 perc)
Dr. Vastagh Pál
a bizottság elnöke
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
Prof. Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró-jelölt meghallgatása *
Kérdések *
Prof. Dr. Paczolay Péter válaszai *
Szavazás a jelölésről *
Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
A módosító javaslatok megvitatása *
A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat *
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat *
A módosító javaslatok megvitatása *
A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Tordai Csaba szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *