Tisztelt Látogató!

A Nemzeti összetartozás bizottsága 2010. december 23-án az Országgyűlés évi utolsó döntéseként - a 2011. évi költségvetési törvény elfogadása után - jött létre, 2011. január 1-jei hatállyal. A parlamenti pártok és képviselők többsége támogatta a bizottság létrehozását (szavazati arány: 314 igen, 46 nem, 3 tartózkodás).
Miután 2010-ben megalakult az új parlament, majd a kormány, annak programjában ugyancsak jelentős szerep jutott a nemzetpolitikának. Elképzeléseink megvalósításának olyan mérföldkövei voltak az elmúlt esztendőben, mint például az állampolgárság visszaszerzésének megkönnyítése azok számára, akik valamilyen oknál fogva az elmúlt 90 évben elveszítették azt; a nemzeti összetartozás napjává tettük június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját; elfogadtunk egy olyan programot, amelynek köszönhetően az érettségi megszerzéséig minden magyarországi iskolás legalább egyszer eljuthat a határon túli magyarok által lakott, volt magyar területek valamelyikére. Ezen intézkedések sorába illeszkedik, hogy tavaly december 23-án a magyar parlament létrehozta a Nemzeti Összetartozás Bizottságát. Azt gondolom, hogy ennek a lépésnek szimbolikus jelentősége is van, hiszen a magyar Országgyűlésben eddig a nemzetpolitikával vagy a határon túli magyarság kérdéskörével még sohasem - sem az utóbbi 20, de az elmúlt 90 esztendőben sem - foglalkozott önálló bizottság.
A korábban említett szemléletváltás már magában a Nemzeti összetartozás bizottságának a létrehozásában is megmutatkozik, amennyiben úgy gondoljuk, hogy a nemzetpolitika nem a külügy része, hiszen magyar-magyar kapcsolatokról van szó. Ennek megfelelően élő kapcsolatot szeretnénk tartani a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel, és figyelemmel kísérjük a határon túli magyarság támogatását végző legfontosabb hazai intézmény, a Bethlen Gábor Alap működését is.

Budapest, 2011. március

 

Potápi Árpád János
a bizottság elnöke