SZ-6/2010.
(SZ-6/2010-2014.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága
Szőlészeti és borászati albizottságának

2010. december 15-én, szerdán, 10 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*

A 2008-2009. évek bor forgalomba hozatali járulék felhasználásának tételes vizsgálata*

Egyebek*


Napirendi javaslat

  1. A 2008-2009. évek bor forgalomba hozatali járulék felhasználásának tételes vizsgálata
    Előadó: Dr. Simon Péter igazgató, Agrármarketing Centrum
  2. Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője

  3. Egyebek

Az ülés résztvevői

Az albizottság részéről

Megjelent

Elnököl:Tiffán Zsolt (Fidesz), az albizottság elnöke
Ficsor Ádám (MSZP) albizottsági tag

Helyettesítési megbízást adott
Horváth István (Fidesz) Tiffán Zsoltnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók
Mészáros Kálmán (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
Dr. Simon Péter (Agrármarketing Centrum)
Horváth Csaba (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
Tornai Tamás (Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége)
Müller István (Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége)
Rókusfalvy Pál (Roxer Event&More Kft.)
Jásdi István (Vindependent)
Dr. Molnár Péter (Vindependent)
Geönczeöl Attila (Bormarketing Bizottság)
Árvay János (Pannon Bormíves Céh)
Sárecz László (Vidékfejlesztési Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

TIFFÁN ZSOLT (Fidesz), az albizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szeretettel köszöntök mindenkit a Mezőgazdasági bizottság szőlészeti és borászati albizottságának mai ülésén, amely egyben az év utolsó ülése. Köszöntöm a bizottság jelenlévő tagjait, a Mezőgazdasági bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az előzetes tervektől eltérően a múlt héten már megkaphatta mindegyik meghívott a meghívót, amelyben az adminisztratív terhek csökkentése, illetve jövedéki törvénymódosítással kapcsolatos napirendet levettük a mai ülés napirendjéről, és január hónapban, január második felében kezdjük ennek a tárgyalását. Ezért a mai albizottsági ülésnek két napirendi pontja van csak.

Az első a 2008-2009-es évek forgalombahozatali járulék felhasználásának tételes vizsgálata, másrészt pedig az Egyebek.

A 2008-2009. évek bor forgalomba hozatali járulék felhasználásának tételes vizsgálata

Meghívott előadóink a minisztérium részéről Sztanev Bertalan úr, illetve munkatársai, és az MGSZH részéről Mészáros Kálmán úr, illetve az AMC részéről dr. Simon Péter igazgató úr. Nos, akkor csapjunk a lovak közé, és javaslom mindenkinek, hogy kezdjük a 40 százalékkal, és utána térjünk majd rá a 60 százalékra. Felkérem, hogy az előterjesztést ismertesse Mészáros Kálmán, MGSZH. Megadom a szót.

MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretettel köszöntök én is mindenkit, külön tisztelettel az elnök urat, és úgy gondolom, néhány szóban elmondanám akkor a 40 százalékra a 2008. és 2009. tárgyévre vonatkozó beszámolónkat. Ismertetném akkor jelenlévőkkel.

Tulajdonképpen a 40 százalékkal és magával a forgalombahozatali járulék beszedésével a szőlőtermesztésről és borgazdaságról szóló 2004. XVIII. törvény 28/A.§-a foglalkozik, és a felhasználásának szabályairól viszont a 70/2007. FVM rendelet rendelkezik. A tárgyi időszakok 2007.08.01-jétől 2008.11.30., ez az első időszak, amelyben járulékbefizetésre került sor, és mi a járulékot 2007. december és 2008 júliusa között használtuk fel. A pénzügyi elszámolás az tulajdonképpen a maga szignifikájából következően 2008.01.01. és 2008. július 30-a között történt az első időszakra. Az első időszakban amit felhasználtunk vagy befolyt számunkra összeg, az gyakorlatilag 192 millió 660 ezer forint volt.

Elmondanám, hogy ezeket a pénzeket jellemzően mire használtuk fel tulajdonképpen. Itt 14 munkatárssal bővítettük a létszámot, akik gyakorlatilag a járulék feldolgozásával és a vizsgálatok megerősítésével foglalkoztak. Tulajdonképpen 5 felügyelővel bővült a létszámunk, és amire ezt a járulékot felhasználtuk. Egyszer kellett létszám arra, amit a járulékok bevallásának rögzítésére használtunk fel, aztán a célellenőrzések végzésére, a mintavételek gyakoriságát növeltük. Pontos adatok benne vannak a tájékoztatóban, istenigazából erre most az idő rövidségére tekintettel nem térnék ki. A helyszíni ellenőrzések, hatósági laborvizsgálatok lehetőségeinek bővítésére 500 hektoliter feletti mintavétel elvégzésére. NMR vizsgálat, ami gyakorlatilag igen drága vizsgálat, annak az elvégzésére használtuk fel. Cukoreredet-vizsgálat az IRMS-nél a szénizotópokat vizsgáltuk, az NMR-nél, IRMS-nél viszont a hidrogénizotópokat vizsgáltuk. Ez nem új elem, de ezeknek a száma megnövekedett ennek a forgalombahozatali járulék befizetésének köszönhetően. Engedélyeztetési eljárás, szakhatósági hozzájárulások, igazolások kiadására használtuk fel jellemzően a pénzeket. Konkrétan az első időszakban volt gyakorlatilag a 192 millió 660 ezer forint a 40 százalék, amit felhasználtunk.

A második tárgyidőszak 2007. december 1. és 2008. június 1. közötti időszak. Ebben az időszakban gyakorlatilag az összes forgalombahozatali járulék, ami a MÁK-hoz beérkezett, az 691 674 781 forint volt. Ebből a borigazgatóság 276 669 912 forintot használt fel.

A harmadik időszak 2008. augusztus 1. és 2008.11.30. közötti időszak. Ebben az időszakban 469 925 759 forint érkezett be, amelyből 189 millió forintot használtunk fel mi az utolsó tárgyi időszakban. Amire gyakorlatilag felhasználtuk a pénzeket, az időszakonként, tehát 2007. augusztus 1. és 2007. november 30. között ebből a pénzből személyi juttatásra kifizettünk 87 millió 698 ezer forintot, ennek a járuléka 28 millió forint volt. Dologi kiadásokra kifizettünk 41 millió forintot, általános költségeinkre 28 millió forintot, tehát összesen elköltöttünk 192 millió 660 ezer forintot.

A 2007. december 1-je és 2008. július 31. közötti időszakban tehát a 276 669 914 forintból elköltöttünk beruházásra 130 millió forintot, személyi juttatásokra 54 millió forintot, ennek járuléka 15 millió forint volt. Dologi kiadás 48 millió, tehát az általános költségre meg 26 millió, közel 27 millió forintot költöttünk el, és akkor elköltöttünk 276 millió 670 ezer forintot.

A 2008. augusztus 1-je és 2008. november 30. között, tehát 2009. első félévre elszámolt összeg erre az időszakra beruházásra 21 millió forint, személyi juttatásra 53 millió forint volt, járulékfizetés erre 15 millió forint volt, dologi kiadás 69 millió forint, általános költségeink 29 millió forint, 189 millió forintot költöttünk el az elszámolt első félévben.

Az utolsó, második félév gyakorlatilag ahol ugyanezek a tételek voltak, csak itt a bevallások rögzítésére 23 millió forintot, célellenőrzésre 10 millió forintot, mintavételre elköltöttünk 12 millió forintot, hatósági borvizsgálatra 9 millió forintot. 500 hektoliter feletti mintavétel 6 millió forint, 500 hektoliter feletti laborvizsgálatra elköltöttünk 9 millió forintot, cukoreredet-vizsgálatokra, NMR vizsgálatokra 14 millió forintot, IRMS vizsgálatra 4 millió forintot, egyéb laborvizsgálatra, amik az ügyfél kérelmére voltak és gyakorlatilag több paramétert vizsgáltunk meg, mint amennyi a határozathoz szükséges, 67 millió forintba került. Telephely-engedélyeztetésre 3 millió forintot, és szakhatósági hozzájárulás 120 ezer forint volt.

Ami át volt hozva a következő évre az elszámolások során, az 2009.12.31-ig, ami megmaradt a járulékokból, az 163 millió 178 forint, ami gyakorlatilag 2010-ben kerül majd elszámolásra. 2010. évi átutalás az 136 millió forint, ez csak tájékoztatásként, ez nem vonatkozik az előzőekre.

Azért volt szükség ezekre a járulékokra még, mert tulajdonképpen ezzel lehetővé vált az ellenőrzések fokozása, és több ellenőrzést iktattunk be, és az ellenőrzések vizsgálatánál mivel több paramétert tudtunk vizsgálni, tehát ezeknek és magának az igazgatóságnak is célja az, hogy az ellenőrzésben való részvétel és a felügyelők száma növekedett, bár így se érjük el az optimális felügyelőszámot, amire szükségünk lenne. Úgy gondolom, hogy ezt a pénzt a borigazgatóságban a lehető legjobban használtuk fel.

Köszönöm szépen a szót, és ha valakinek van kérdése, természetesen nagyon szívesen válaszolok rá és várom a kérdéseket ezzel kapcsolatban.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizottság részéről? (Jelzésre:) Ficsor Ádám képviselőtársam, tessék.

FICSOR ÁDÁM (MSZP): Köszönöm. Nem kérdésem lenne, hanem inkább felvetésem vagy javaslatom elnök úr irányába, hogy mivel ez a beszámoló azt mutatja, hogy valóban az MGSZH részleg működött, létezik, de szerintem, ha ezt a jövőre nézve helyesebb megközelítésben szeretnénk kezelni, akkor valószínűleg érdemesebb lenne előre meghatározni, hogy mik azok a célok, amiket ebből a pénzből el kellene érni. Mik azok a vizsgálati irányok, amiket a szakma elsősorban preferál, és milyen olyan indikátorok, milyen olyan eredmények várhatóak el ennyi pénzből vizsgálatszámban, intenzitásban, amit meg lehet határozni. Ennek azt hiszem a legjobb műfaja az lenne, ha az albizottság előterjesztene a Mezőgazdasági bizottság felé valamilyen erre irányuló javaslatot, amit utána a kormány meg tudna fontolni és magáévá tenni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Igen, köszönöm szépen, megfogadjuk a tanácsot. Következő? (Jelzésre:) Vendégeink, meghívottak részéről Simon Péter, AMC.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Kérdezném Mészáros Kálmán urat, hogy a költségvetés tervezési köriratában szereplő 10 százalékos létszámleépítési kötelezettség mennyiben érinti önöket? Kérdezném azt, hogy az ellenőrzések lebonyolításának technikai feltételei adottak-e, tehát az igazgatóság el van-e látva gépjárművel, GPS hozzáféréssel, elektronikus ingatlan-nyilvántartási hozzáféréssel, amelyek véleményem szerint a hatékony ellenőrzésekhez elengedhetetlenül szükségesek, illetőleg milyen költségelemekre költöttek még a forgalombahozatali járulékból az elmúlt időszakban?

MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Köszönöm szépen. A költségelemeket felsoroltam, hogy mire költöttünk. Sajnos a kollégáink nincsenek felszerelve számítógéppel, mobil internettel, és tulajdonképpen a felügyelők száma is kevés egy kicsit, mert ideális esetben az lenne jó, ha a környező országoknál, ha megnézzük a felügyelők számát, 2000 hektáranként kellene egy felügyelő, ami későbbiekben az OBI munkáját segítené. Hiszen nemcsak azokat az ellenőrzéseket kellene elvégezni, amelyek a borok meg a nem piacra való borok - hogy is mondjam - diszkvalifikálásáról szólna, hanem egyéb, a termés felügyeletéről a minőségi kategóriáknál, például a tokaji borszüretnél a tokaji aszúszemeknek az ellenőrzése, akkor a különleges minőségű boroknál a terméskorlátozás ellenőrzése, ezeknek az igazolása. Ez gyakorlatilag a hegyközségi adatoknak az idézőjelbe tett ellenőrzése, erre is szükség lenne. Úgy látom, hogy még azért nem tartunk ott.

A létszámleépítéssel kapcsolatban meg azt tudom mondani, hogy ma délután beszélünk erről, de szeretném, ha nem létszámot építenénk le, hanem létszámot emelnénk. Vannak még itt teendők, szükség lenne még egyéb forrásokra.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, akár a minisztérium felé? (Nincs jelzés.) Én szeretném megkérdezni, hogy van-e valami adatunk arra, hogy a Magyarországon nem engedélyezhető, külföldre küldött például oxigénvizsgálatok milyen összegeket emésztenek fel, és erre lehet-e valamiféle megfelelő berendezés, ugye eszköz hiányában történnek ezek a külföldi vizsgálatok?

MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Igen, külföldre küldtük ki a különösen nagy mennyiségű boroknál, közel 20 ezer hektoliternél merült fel az, hogy az NMR és IRMS vizsgálatnál tulajdonképpen határértéken voltak a borok, és a hozzáadott vizet nem tudtuk vizsgálni ez idáig. Ezért Csehországba küldtük ki a mintákat, mert nincs ilyen készülékünk. Ez gyakorlatilag IRMS vizsgálatnak megfelelő összegű vizsgálat lenne, ha lenne hozzá készülékünk, ennek az ára 40 millió forint. Gyakorlatilag kiküldtük Csehországba, és úgy gondolom, igen jó eredmények születtek. Ezért célszerű egy rutinvizsgálattá bevezetni Magyarországon is a hozzáadott víz mintákat, hogy sejtszinten tudjuk a hozzáadott vizet vizsgálni.

Gyakorlatilag Csehországba és Németországba elküldtük a mintákat összehasonlítás végett, hogy gyakorlatunk legyen az eredmények, minták kezelésében.

ELNÖK: Köszönöm (Jelzésre:) Horváth Csaba, AMC.

HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amennyire villámgyorsan át tudtuk nézni az anyagokat, igazán két kérdés merül fel. Az egyik az, hogy hiányzik a 2010. első félév, jogszabály szerint azt már le kellett volna jelenteni és le kellett volna zárni, tehát ebből az elszámolásból akkor jó 300 millió forint még hiányzik.

A másik pedig, hogy ha belekukkantunk az első félév elszámolásába, akkor az jön ki, hogy itt fillérre stimmel a dolog, a bevétel meg az elszámolás, de személyi juttatásra elköltöttek 90 millió forintot, ez azt jelenti, hogy az OBI teljes állományának a felének a bérét átterhelték erre az alapra. Ha most ehhez hozzátesszük azt, hogy a háború előtti utolsó békeévben, tehát 2006-ban az Országos Borminősítő Intézet komplett kiadási előirányzata 440 millió forint volt. Ez azt jelenti, hogy az OBI az elmúlt három évben három teljes évre való pénzét fizettük be, a 40 százalékot. Azokhoz mérten én egy picit szerénynek tartom azokat az eredményeket, amiket fel tudunk mutatni, különösen, hogy a létszám gyakorlatilag nem bővült, inkább csökkent, és a technikai feltételek pedig rosszabbak, mint valaha. Én ebből saját részemre azt szűrtem le, és ebből az anyagból, amit összeállítottunk a kormány részére, le is írtuk, hogy el kellene gondolkodni az OBI önállóságának a visszaállításán, mert ez így nonszensz, hogy az MGSZH-t finanszírozzuk éves 400 millió forinttal mindenféle haszon nélkül.

ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólás? (Jelzésre:) Mészáros Kálmán, igen.

MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Azzal bővíteném ki, hogy 2008. és 2009. tárgyévre vonatkozott az elszámolás. Én itt az előbb jeleztem, hogy a 2009-es évről marad 163 millió, és 2007-ben 130, tehát a 300 millió megvan, Csaba. Az megvan, és tulajdonképpen nem az OBI felét finanszírozza, hanem azt a 14 embert finanszírozzuk, akit felvettünk. (Elnök: Külső felügyelőkről van szó.) igen, a külső felügyelők, akik az ellenőrzésekkel foglalkoznak és az adatrögzítésekkel, egy óriási munka ennek az adatnak a feldolgozása. Egyszer feldolgozunk több ezer bevallást, és utána összehasonlítjuk azt a több ezer bevallást a VPOP által átadott bevallásokkal, és utána át kell számolni, hiszen ez gyakorlatilag számítógépes és kézi munkaerőt igényel, ami elég izzadságos munka egyébként.

ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Jásdi István.

JÁSDI ISTVÁN (Vindependent): Köszönöm. Mélyen egyetértek Horváth Csabával abban, hogy itt látványosan utalnak ezek a számok arra, hogy ez az összevonás, illetve az OBI integrálása kizárólag egy dolgot szolgált, eltüntetni a pénzt, és ez nagyon jól sikerült is.

Gyakorlatilag nem mondtuk el, nem beszéltünk arról, hogy az alapvizsgálatok díjai eddig is kiemelkedően magasak voltak Európában. Idén arra való hivatkozással, hogy az exporttal, exportengedélyekkel egyben fogják kiadni, sikerült még 30 százalékkal megemelni a belföldi díjakat. Gyakorlatilag ezek a bevételek mind belekerülnek egy olyan nagykalapba, ami fölött nincsen ellenőrzésünk. Ez hihetetlen rossz hatékonysággal dolgozik. Az ember bemegy az OBI-ba leadni 3 üveges mintát egy száraz fehérbornál, ez közel egy negyedórás-félórás munka. XVII. századi adminisztrációval dolgoznak a munkatársak, kézzel töltögetik ki a nyomtatványok egy részét. Van, amit már sikerült azóta gépesíteni. Soha nem láttuk ebből a beruházási pénzből, amit mi itt évente befizetünk. Nagyon indokoltnak látom azt, ja, és egy csomó dolgot nem látunk, illetve jóformán ebből semmit nem lehet megtudni. Szerettem volna, hogy ilyen integrált szervezet akármikor tud csinálni, hiszen odatologatják a költségeket ahova akarják, ezen a szervezeten belül. Én feltételezem, hogy jórészt mi finanszírozzuk az egész MGSZH működését részben a díjainkból, részben pedig a bírságokból is.

Nem láttam például kimutatást arra vonatkozóan, hogy mennyi bírságot fizettünk be rossz címkék miatt, és egy csomó minden ebből nem derül ki. Jónak tartom ezt a felvetést, hogy az OBI önállóságát próbáljuk visszaadni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Meghívott vendégek részéről? (Jelzésre:) Bár nem meghívott, de Tornai úr kivételesen, aztán onnantól kezdve csak a meghívott vendégek kaphatnak szót. Tessék.

TORNAI TAMÁS (Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége): Mindenekelőtt szeretnék egyetérteni a felvetett javaslattal. A másik, hogy kérdezni szeretnék, hogy a befizetésről szóló számok mennyire valósak, mert hogy ha ezt a korábbi 8 forint/literjével osztom, akkor ez már lényegesen kisebb mennyiség, mint a belföldön forgalomba hozott bor mennyisége, tehát ez az MGSZH feladata abban a tekintetben, hogy miért nem folyik a teljes forgalomba hozott bormennyiség után a járulék.

Ami az elszámolás konkrét részét illeti, mert a 2009. második féléve tételes számokat tartalmaz, azt láttam, hogy a laborvizsgálat rögzítése 10 ezer forintba kerül. Milyen típusú rögzítés az, amit 10 ezer forintért lehet darabonként elvégezni, illetve egy másik soron azt látom, hogy a laborvizsgálat ügyféli kérelemre 12 500 forint. Tudomásom szerint az ügyfelek, amikor vizsgálatot kérnek, akkor ennek a díját megfizetik az MGSZH részére. Egyébként ez az a két legnagyobb tétel, ami az elszámolásban szerepel.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Mészáros Kálmán.

MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Válaszolva Tornai úrnak, valóban ezt vizsgáljuk egyébként most. Négy ember ezt vizsgálja, hogy gyakorlatilag 1 millió pár százezer hektoliterre történt befizetés, és azt nézzük, hogy hol van a 3 millió hektoliterből visszamaradó 1 millió 400 ezer hektoliterre a befizetés. Valóban keressük ezt, és elég nagy kapacitást von be a munkába. Mi is szeretnénk tudni, hogy hol van. Az teljesen egyértelmű, hogy a feldolgozás ezért nehézkes, de rajta vagyunk az ügyön, és ezt csináljuk már két hónapja, és ebben eredményeket értünk el, úgyhogy ez több lesz azért.

A másik, hogy új számítógépek lettek, ez is tartalmazza az adatrögzítést természetesen és a felvitelnél. A vizsgálatokhoz visszatérve, tulajdonképpen már múltkor is beszéltünk róla, hogy nemcsak azokat a paramétereket mérjük meg a boroknál, ami a határozatban szerepel, és amiért egy határozatban fizetni kell, sokkal több paramétert. Savprofilt és egyéb, színintenzitást szoktunk mérni, sok mindent mérünk. Összehasonlításként most is kiküldtünk borokat, autentikus bort, amik bejöttek, azokból küldtünk ki vízvizsgálatra és egyéb vizsgálatra borokat Németországba és Csehországba, hogy ezek az autentikus mintáknak feleljenek meg. Rengeteg mintát. Ebből egy NMR vizsgálat 120 ezer forint, és azt is elvégezzük, hogy legyenek adataink.

ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Molnár Péter.

DR. MOLNÁR PÉTER (Vindependent): Alapvető problémának azt gondolom, hogy annak idején a forgalombahozatali járulék megosztása azért történt ilyen arányban, mert az egész pénz 40 százaléka alatti ez az összeg. El tudnánk költeni külön funkciókra bontva az intézményen belül, de azért történt meg, ha jól emlékszem vissza, mert szerettük volna azt a státuszt megváltoztatni, ami már 20 éve van Magyarországon, viszont ezt a célt nem léptük meg. Ennek sok oka van, és ez egy strukturális probléma, hogy amíg nem hangoljuk össze, addig a beszámoló számokat tartalmaz, ami támadható több oldalról, de amíg nincs meg ennek az összhang a vámhatóság, a hegyközség és az MGSZH között, nincs meg a struktúra, addig nincs miről beszélni. Ez az alapja most az egésznek, megpróbálunk egy összeggel elszámolni, de nem látok garanciát benne, sokkal hosszabb távon kellene gondolkodni, azt kell elérni, hogy az egész rendszert tudjuk új alapokra helyezni. Ugyanúgy áremelés lesz a bornál, de végig lehet menni az egész rendszeren, nincs megoldva.

ELNÖK: Igen, természetesen, köszönöm. Ez aláhúzza és indokolja amit Ficsor Ádám képviselőtársam is mondott, hogy egy tervszerű és a Mezőgazdasági bizottságnak is beadandó olyan tervezet legyen, amely az MGSZH működését megfelelő módon előirányozza és tervezi, és természetesen figyelembe vesszük azokat a javaslatokat is ezek mentén, amit például Jásdi István úr mondott, úgyhogy január hónap ezzel fog eltelni. Kérdezem, hogy van-e még valakinek hozzáfűznivalója? (Jelzésre:) Horváth Csaba, AMC.

HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt bizottság! Ficsor úr által elmondottakhoz szeretnék csatlakozni, hogy valóban értelmes célokra kellene költeni ezt a forrást. Hadd mondjam azt, hogy ez a 15 fő, akit felvettek és akivel büszkélkedik az MGSZH, ezek jelentős része nem köztisztviselő. Innentől kezdve gyakorlatilag egy határozatot nem írhat meg, önállóan nem tevékenykedhet, tehát azontúl, hogy el lehet rájuk számolni a bérköltséget, ezeknek hozadéka nincsen.

A másik pedig az, hogy valóban egészként kellene szemlélni ezt a dolgot. Ez az MGSZH, ami elvonja a forrásainkat, igen rossz hatékonysággal használja fel, mert való igaz, hogy egy darab adatlap felrögzítése nem kerülhet Magyarországon 10 ezer forintba. Még a papír sem bírja ki ezt a dolgot, a másik oldalán viszont ott van, hogy azt az integrált informatikai rendszert, amit az MGSZH-nak kellett volna elkészíteni tavaly, ez a mai napig nincsen kész. Innentől kezdve a gazdasági aktarendszerük az összeomlás előtt van. Csomóan feccölünk bele pénzt, energiát, egymás idegeit öljük, a termelőnek a gazdasági aktaszámot kell kiváltania, őrültködik vele és nem jön vissza, tehát itt nagyon komolyan mondom azt, hogy jelen pillanatban a borellenőrzés az MGSZH keretei között nem jó helyen van. Én azt gondolom, hogy a saját befizetésünknek saját magunknál van a helye, és szolgálja azt a célt, amit egyébként a jogszabály előír. Tehát a jogszabály alapján az MGSZH általános költségei így nem fenntarthatók.

ELNÖK: Köszönöm. A meghívott vendégeknek adok szót, kérem, hogy ha közülük valaki van még. (Nincs jelzés.) Mivel nincs, kérem, hogy térjünk át a következő napirendi pontunkra, illetve ebben a napirendi pontban a 60 százalék felhasználására, erre pedig megadom a szót dr. Simon Péter úrnak az AMC igazgatójának.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. A forgalombahozatali járulék 60 százalékának az elköltéséről próbálok adatokat szolgáltatni. Az elmúlt héten egy elektronikus excel táblát átnyújtottam, nem tudom, hogy ezt mennyiben kapták meg a bizottsági tagok (Elnök: Megkaptuk.)

Kezdeném az alapszámokkal. Mindannyian tudják, hogy ezen összegek évente kétszer jelennek meg az Agrármarketing Centrumnak a számláján. Az augusztus 15-i befizetések szeptember második hetében szoktak megjelenni, a december 15-i határidejű befizetések január második-harmadik hetében jelennek meg az Agrármarketing Centrum számláján, a fejezet ekkor adja át részünkre.

Alapszámokkal kezdenék. 2008-tól összesített alapszámok, amelyek a tegnap 19 órás állapotot tükrözik, ezek szerint összesen az AMC-hez, tehát bormarketing célra került 2008-tól, a kezdetektől 2 milliárd 219 millió 817 ezer forint. Az összesített kiadás 1 milliárd 258millió 216 ezer forint volt. Szerződéssel lekötve tegnap este 272 millió 639 ezer forint volt. Csőben lévő projekt, tehát miniszteri ellenjegyzésre vár nagyságrendileg 200 millió forint, valamivel több, és jelenleg, azaz tegnap este szabadon álló forrás 488 millió 957 ezer, tehát nagyságrendileg 500 millió forint volt. Ezek a tegnap esti főszámok.

Azt tudni kell, hogy ezen összegek vállalkozási, illetőleg támogatási jogviszony keretében kerültek felhasználásra, továbbá a jogszabály lehetőséget biztosított arra, hogy a lebonyolítás költségeire 5 százaléknyi összeg kerüljön felhasználásra. Ezen felhasználásból a 2009-es évben a Bormarketing Kht. kapott 38 millió 100 ezer forintot vállalkozási jogviszony keretében, 2010. évben pedig bormarketing előkészítésre fordítottunk, illetve fordított a korábbi bizottság és a korábbi miniszter úr 26 millió 750 ezer forintot. Közbeszerzésre, tehát a bormarketing alap felhasználásával kapcsolatos közbeszerzések lebonyolítására 2009. évben felhasználásra került 10 millió 395 ezer forint egyszer, továbbá még egyszer 2 millió 625 ezer forint.

ELNÖK: Bocsásson meg, igazgató úr, hol vannak ezek a számok? Ezek nincsenek meg. Nekünk a tételes.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Bocsánat, hogy közbevágok, én csak az utolsó oldalt nyomtattam ki, és három oldal hiányzik.

ELNÖK: Akkor adok még egyet, mert tegnap egy egyszerűsített táblát is összeraktunk a könnyebb eligazodás végett, akkor azt rendelkezésre bocsátom. Itt van ez az anyag? (Dr. Simon Péter: A zsebemben van.) Akkor öt perc technikai szünetet tartunk és sokszorosítjuk a tagok, illetve vendégek részére és mindjárt folytatjuk az ülést.

(Szünet 10:42-10:50)

ELNÖK: Kérem, foglalja el mindenki a helyét, hogy folytathassuk a munkát. Javaslom, hogy fussunk neki újra, elölről. Igazgató úr, kérném szépen, hogy még egyszer elölről, most már látjuk a számokat, akkor megadom a szót.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Mint azt a korábbiakban említettem, a főszámok azok a tegnapi állapotot tükrözik. Azt tudni kell, hogy nem a normál adónaptár és költségvetési naptár alapján érkeznek meg ezek az összegek, hanem két, meglehetősen a normál naptári költségvetéshez képest furcsa időpontban. Azt mielőtt megkérdeznék, hogy pontosan mennyi az annyi, erre természetesen - mivel folyamatban lévő projektekről van szó - egészen pontos választ nem lehet adni. Megközelítőleg 98 százalékos pontosságú adatokkal tudunk szolgálni.

A tegnapi és tegnapelőtti nap folyamán született ez az összefoglaló táblázat, ami az Agrármarketing Centrum kötelezettségvállalási táblájából került kinyerésre, a ténylegesen kifizetett tételeket tartalmazza, lehetőleg áttekinthető bontásban. A tevékenységek megnevezésénél egy ilyen összevont megnevezést alkalmaztunk, minekután a táblázati formában az adott tevékenységek teljes köre, a vállalkozási, támogatási szerződések teljes címe nem fért volna ki helyhiány miatt, és ez az áttekinthetőséget nehezítette volna.

Ez az összefoglaló került most kiosztásra. Az alapszámokat megismerni 2008-tól összevontan, tehát összesen bormarketing célra számlán elkülönítetten került összeg 2 milliárd 219 millió 812 ezer forint volt. Az eddigi összesített kiadás 1 milliárd 258 millió 216 ezer forint volt. Szerződéssel tegnap este folyamán lekötve, még ki nem fizetve 272 millió 639 ezer forint volt. Jelenleg miniszteri ellenjegyzésre vár nagyságrendileg 200 millió forint. Ez az a tétel, ahol pontos számot nem tudok mondani, mert még várjuk, hogy mire kerül ellenjegyzésre adott esetben, illetve mire nem. Szabadon álló forrás, ami lekötetlen, az tegnap este 19 órakor 488 millió 957 ezer forint volt, tehát kerekítve 500 millió forint. Azt tudni kell, hogy a másfél héttel ezelőtti kormányhatározat miatt az év hátralevő részében - ma december 15-ike van - kifizetés nem fog teljesítésre kerülni, mivel a kormány a novemberi összeget meghaladó kifizetéseket kormányhatározattal leállította, és ezen kormányhatározat hatálya kiterjed a bormarketing alap terhére kifizetendő kötelezettségekre is. Ezen összegek január elején kerülnek majd utalásra, tehát ez a szabadon álló összeg, illetve kifizetett összeg most már változni nem fog. A következő befizetett mennyiség, illetve annak a jóváírását január második-harmadik hetében várjuk, ennek az összegét előzetesen megbecsülni természetesen még nem tudjuk.

Néhány említett felhasználási módja. Vállalkozási, illetve támogatási szerződések keretében történt az elmúlt években az elkülönített pénzösszegnek. Ez működésre, pontosabban tevékenység lebonyolítására került felhasználásra. Ez a táblázatban látható, 2009-ben kifizetése 38 millió, illetve még egyszer 26 millió 250 ezer forint, és még ami a működéshez kapcsolódik, az a közbeszerzési eljárások lebonyolításának a díja. A közbeszerzési tanácsadónak a díjazása, ami 2009. évben 10 millió 395 ezer forint volt, illetve még egyszer 2 millió 625 ezer forint, 2010. évben is ilyen 10 milliós nagyságrend került erre a célra elköltésre.

Most elöljáróban ennyit kívántam volna elmondani. Továbbá még néhány tapasztalatot szeretnék, ami így az elmúlt évek tapasztalatai alapján és az ügyek gyors áttekintését követően megállapítható.

A tételek közt szerepelt számos olyan tétel, hogy piackutatás, szakemberek beutaztatása, különböző borszakírók, borszakértők beutaztatása, ezekre jelentősebb összegek kerültek elköltésre, mert az volt a koncepció, hogy ez majd nagymértékben segíteni fogja a magyar bor külföldi presztízsének az emelését. Igazából a hatásokat nem sikerült érzékelnünk az elmúlt években, tehát nem láttuk azt, hogy mondjuk a külföldi véleményvezéreknek a kommunikációja ezáltal megváltozott volna érezhetően, és mondjuk ezen csatornákon keresztül a magyar bor külföldi presztízse jelentősen javult volna. Az eddigi tapasztalatok alapján a forrásfelhasználás ezen módja nem tekinthető kifejezetten eredményesnek. Technikai probléma ezen költéssel kapcsolatban pedig az, hogy sok esetben az ilyen tevékenység kapcsán benyújtott számlák azok a ránk irányadó jogszabályok alapján nem elszámolható költségkörbe kerülnek, tehát még technikailag is nagyon nehéz ezeket a tevékenységeket lebonyolítani, illetve jogszerűen kifizetni.

Tudni kell azt, hogy a költés során többféle nagyságrendről tudunk beszélni. Van egy kisebb nagyságrend, tehát az egyedi programoknál, borfesztivál támogatásnál, rendezvények támogatásánál elmondhatjuk azt, hogy egy pár millió forintból tényleg jelentős eredményeket lehet elérni, tehát relatív kis összeggel sok embert el lehet érni. Amennyiben nagykampányokban gondolkodunk, akkor mi azt tapasztaljuk, hogy 50 millió forint az, ami a láthatóságnak az alsó küszöbe, annál kisebb nagykampányokba belekezdeni különösebb nincs értelme, de az átlagfogyasztó és átlag reklámfogyasztó számára érzékelhető küszöb 100 millió forintnál kezdődik, annál kisebb költéssel jelentős eredményt nem lehet elérni.

Nem pontos tapasztalat, de például összesítésként mondom, hogy az év során futott az agrármarketing centrumnak egy kiváló magyar élelmiszer védjegyet népszerűsítő kampánya 42 millió forintért. Gyakorlatilag a Metrokon kívül, a Metroban lévő city lightokon kívül nem igazán voltunk láthatóak, tehát a fogyasztók széles köréhez ezzel a költségvetéssel nem tudtunk eljutni, miközben ha azt mondjuk, hogy 42 vagy 50 millió forintból rendezvényeket támogatunk, akkor számos rendezvényt tudunk ekkora összeggel eredményesen támogatni.

Az elmúlt időszaknak a sajátossága volt még, hogy számos nagykampány volt, és a nagykampányoknak az volt a jellemzője, hogy azok neutrálisak voltak és imázsteremtő jelleg volt a fő jellemzőjük. Álláspontunk szerint ez egy első bevezető szakasznak jó volt, de mindenképpen a jövőben tovább kell majd lépni és más kampányelemeket kell majd alkalmazni, nevesíteni kell majd a jövőben már adott esetben szőlőfajtákat, témát, erősíteni lehet az oktatójelleget a kampányokban.

Az elmúlt években az összegek egy része regionális leosztás keretében került felhasználásra. Ennek a tapasztalatai meglehetősen vegyesek. Egyrészt számos ellentét volt e tekintetben, álláspontunk szerint indokolatlanul konfliktusokat is generáltak. Másrészt pedig nem látjuk, hogy ez különösebben hatékony lett volna, és különösen nem tartjuk célravezetőnek, hogy a jövőben ilyen módon kerüljenek a források felhasználásra, mert az eddigi tapasztalatok alapján a korábban hozzáfűzött reményeket nem váltotta be ez a módszertan.

Azt tudni kell, hogy az eddigi időszakokban lebonyolított nagykampányokat mérjük, és az adatokat mindenképpen elemezzük. Nemrégiben érkeztek meg például példaként a 2010-es fröccskampánynak az adatai, amelyeknek a jellemzője mintaként mondom, hogy a bizottság tagjai érzékeljék, hogy azért nézzük a felhasználás eredményességét, hogy például a 2010-es fröccskampány, ahol a célcsoport a 18-40 éves korosztály volt, az elérések az alábbi portálon az alábbi módon alakultak. A city light elérés 74 százalékos volt, a sajtóelérés az 26 százalékos volt - már a célcsoport tagjait érintően -, az online elérés 37 százalékos, a rádióelérés 17 százalékos, az összelérés 68 százalékos volt, az átlagos kontaktus gyakorisága 125 darab volt, és az 1000 főre jutó kampányköltség, tehát kontaktusszámra lebontva 25 967 forint volt. Természetesen a többi kampánnyal kapcsolatban is folyamatosan érkeznek az adatok, az iméntit csak szemléltetésként hoztam fel, jelezvén, hogy nyomon követjük, hogy milyen a költés hatásfoka és az eredményessége, és a jövőbeli kampányokat ezen tapasztalatok alapján módosított tartalommal kívánjuk majd kivitelezni, ezt majd a döntés-előkészítésnél figyelembe kívánjuk venni.

Rövid bevezetőként ennyit kívántam elmondani, és várom a kérdéseket. Köszönöm.

ELNÖK: Körülbelül félóra időnk van, most jelzem, hogy most csak a meghívott vendégeknek adok szót. Kérem a kérdéseket vagy hozzászólásokat. (Jelzésre:) Geönczeöl Attila, Bormarketing bizottság.

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Én Simon Pétert kérdezném, hogy a korábbi piackutatástól kezdve a regionális alapig számos véleményt fogalmazott meg. Erre konkrét hatástanulmányok készültek vagy pedig mi alapján fogalmazta ezt a véleményt, mert ugyanis nem értem. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Igazgató úr.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): A lebonyolítás összesített tapasztalatai alapján mint technikai lebonyolító AMC-nél, ezek a tapasztalatok halmozódtak fel, tehát technikai lebonyolítói álláspont.

ELNÖK: (Jelzésre:) Geönczeöl Attila.

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Ezt a kérdést azért tettem fel, mert konkrét eredményekkel, illetve hatásokkal kapcsolatban mondott el véleményeket, ami egyről hallottunk, a fröccskampányról, de ez sem azt mutatja, hogy milyen hatása volt a fröccskampánynak, itt elérésekről van szó. Tehát azért kérdeztem, hogy gyakorlatilag olyan véleményeket is megfogalmazott, és itt kérdezem, hogy az AMC nevében vagy már mint Bormarketing bizottság nevében fogalmazza meg ezeket, ugyanis ez különbség, mivel Bormarketing bizottságon belül ezeket a kérdéseket még nem döntöttük el.

ELNÖK: (Jelzésre:) Igen?

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Ismétlem, technikai lebonyolítói tapasztalat és álláspont, álláspontom szerint ezzel mindent elmondtam.

ELNÖK: Egyéb hozzászólás, vélemény, kérdés? (Jelzésre:) Árvay János, Pannon Bormíves Céh.

ÁRVAY JÁNOS (Pannon Bormíves Céh): Egy kicsit meglepő szerintem, hogy ahogy az OBI-val vagy MGSZH-val kapcsolatban, és most is elhangzik valami, egyet elfelejtve, hogy a borászoknak a pénzéről van szó, és hogy ha ez a rendszer nem tudja kezelni, akkor lehet, hogy ezt a rendszerből ki kellene venni és visszavenni a saját kezünkbe.

Felmerült már több kollégám részéről az is, hogy úgy el kellene ezt felejteni, ahogy ezt lehet, és akkor álljanak össze azok, akik saját zsebből, értelmes célon keresztül és senkinek nem lejattolva és morzsákat esetleg szétszórva, de maguknak akarnak programokat csinálni. Tehát ha a rendszer nem tudja ezt az egészet kezelni, akkor én azt javaslom, hogy ki kell a rendszerből venni.

ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Müller István.

MÜLLER ISTVÁN (Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Először is szeretném elnök urat tájékoztatni, hogy a múlt heti excel táblázat a bizottság tagjaihoz eljutott, de nyilván a meghívottakhoz nem, tehát még kevesebb információval jöttünk ma. (Elnök: Az én utasításomra.) Ez rendben van, csak ezt tudjuk, hogy így van. Amit most megkaptunk, ezt a néhány oldalas anyagot, ebben látom azt a szándékot, hogy az AMC igazgatója nyilván áttekinthetően, elvárt szinten ezeket az információkat a szakma részére meg fogja tenni, remélem, ez felkerül majd hamarosan a honlapjukra is.

Itt az egyes reklámtevékenységek hatékonyságával kapcsolatban nyilván fogjuk majd kérni az AMC igazgatóját, illetve nyilván a Bormarketing bizottság is fogja kérni, hogy a 2010. évi akcióterv összeállításánál az elsődleges javaslatokhoz képest ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vegyék. Azt kérem igazgató úrtól, hogy ezeket az információkat, amely ugyan konkrétan megvan, mint az a fröccskampány, kapják meg a parlamenti bizottság tagjai, mert akkor tudnak megalapozottan dönteni az akcióterven belül a súlypontok kérdéséről.

Végül egy kérdésem lenne igazgató úrhoz, hogy a múlt héten itt szó volt ennek az akciótervnek az összeállításáról, hogy ennek látszik-e már egy menetrendje, időpontja, mikor láthatnak a nem bormarketing bizottsági tagok, szakmai szervezetek, egyéb hozzászólók ebből a műhelymunkából, részleteiből, a végleges döntés előtti állapotból valamit. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Igazgató úr, öné a szó.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Természetesen azt tudni kell, hogy a források felhasználásánál látszólag érthető kérdés, hogy mennyi a pénz, mondjuk meg és mondjunk egy számot, de aki ilyet látott már, az tudja, hogy itt mindig több szám van. Vannak, amit az előbb is említettem, a szabadon felhasználható források, a kötöttek, a ténylegesen kifizetettek, a vitatottak, a visszaköveteltek, és számos kategória van. Most ebből nagyon nehéz a rendelkezésünkre álló, illetve a pénzügyi vezetőnek rendelkezésére álló rendszerből kinyerni egy mindenki számára értelmezhető táblázatot, az csak látszólag egy egyszerű feladat. Ami itt kiosztásra került, ezzel vagy három napot dolgoztunk, hogy nagyjából nem pénzügyi vezető, közönséges földi halandó számára értelmezhetőek legyenek. Amennyiben ez nem sikerült, akkor természetesen megpróbálunk minden adatot emészthető formában nyilvánosságra hozni.

Az imént említett adatok, amik a kampányhoz kapcsolódnak, ezeket én is a héten tudtam beszerezni, mert most jutottak olyan stádiumba. Természetesen ezek közzé lesznek téve és a döntéselőkészítők, döntéshozók számára rendelkezésre bocsátjuk, mert akkor van értelme, ha tényleg van visszacsatolás, és értékelni tudjuk az elvégzett munkát, nemcsak megjegyzések alapján hozunk döntéseket és vélemények alapján.

A kérdés második részére. Beérkeztek az észrevételek az amc.hu-n biztosított felületre. Számos észrevétel érkezett. Végigolvastuk, én a magam részéről hétfőn éjfélig valamennyit elolvastam. Ha valaki abban bízna, hogy nem olvastuk el az észrevételét, írását, sok tekintetben dolgozatát, az téved, mert mindent elolvastunk, mindent figyelembe vettünk, és minden értékelni és felhasználni fogunk. Az észrevételek egy része kapcsán meg kell mondani, hogy jelentős részük meglehetősen, számomra meglepő módon színvonaltalan, míg a másik része kifejezetten színvonalasnak tekinthető. Mindegyikre fogunk reagálni, mint azt a múlt héten említettem, akárcsak a jogszabály-előkészítés során közigazgatási egyeztetésen lévő előterjesztések esetében. Amit nem tudunk elfogadni, azt is majd indokolni fogjuk.

Az első gyors tárgyalást ez ügyben a bizottság a tegnapi nap folyamán megtartotta, meglehetősen hosszúra nyúlt a vita. Erről javaslom, kérdezzék meg bizottsági elnök urat, az álláspontról ő szívesen beszámol, én a magam részéről ennek a technikai feltételeit biztosítom továbbra is. Köszönöm.

ELNÖK: Élnék a lehetőséggel, de előtte megadnám a szót kérdésre vagy javaslatra. (Jelzésre:) Rókusfalvy Pál.

RÓKUSFALVY PÁL (Roxer Event&More Kft.): Kérdezni szeretnék, köszönöm szépen. Persze ne felejtsük el azért, hogy ami számokról beszélünk, azt egy előző garnitúra költötte el, tehát gyakorlatilag itt a mundér becsületét védve Simon Péter ugyan próbál minden számnak tartalmat adni, de ezek korábbi dolgok. Egyrészt kérdeznék is itt két dolgot. Vannak vastaggal beszedett részek, azok milyen kiemelést takarnak, tehát miért van több színnel jelölve néhány kampány?

A másik pedig, hogy hallottuk már az előző beszámolóból, hogy itt négy ember keresi a 200 millió forintot, vagy nem tudom hányan keresik az AMC-nél, de hogy van-e erre valami komolyabb akcióterv, hogy a be nem folyt pénz, gondolom, ami itt ugyanúgy hiányzik, mint a másik oldalon. A be nem fizetett összeg elég jelentős bevétel lenne, ezzel egyáltalán foglalkozik-e valaki vagy ez senkinek nem feladata, hogy vajon miért nem fizetik be.

ELNÖK: (Jelzésre:) Igazgató úr!

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Foglalkozunk vele, de alapvetően úgy látjuk, hogy ez szabályozási kérdés. Ellentétben a borminősítési igazgatósággal, nekünk akkora gondot nem jelent, mert a működésünket alapvetően nem érinti, hogy ezek az összegek nem folynak be. Ugyanakkor természetesen mi is foglalkoztunk azzal, hogy mi lehet annak az oka, hogy a járulékok nem folynak be, és a borkészletek jelentős része a feketegazdaságban eltűnik. Mi erre a magunk részéről tettünk egyébként egy szabályozási javaslatot a szaktárcának, mert mi is számos ponton látjuk azt, hogy amennyiben a szabályozást módosítanánk, akkor itt bizony lehetne tere annak, hogy fehéredjenek ezek a készletek, és ennek lenne egy olyan járulékos haszna, hogy több forráshoz jutnánk, és többet tudnánk a célra felhasználni. Mi ezt a szolgálati úton megtettük, erről mint költségvetési szerv, aki nem vagyok jogalkotó, különösebben nem tisztem, mert jogalkalmazó vagyok, de mi a magunk részéről ezt már megtettük szeptember során. Normaszövegre is tettem javaslatokat, ezek most a Vidékfejlesztési Minisztériumban véleményezésen vannak, én bízom benne, hogy beépítésre kerülnek a közeljövőben készülő jogszabály-tervezetekbe módosításként. Természetesen mi sem tartjuk elfogadhatónak azt az állapotot, hogy a Magyarországon megtermelt és forgalomba kerülő bor jelentős része után nem fizetik be a járulékot, de mi ezzel ennél többet nem tudtunk tenni, de a magunk részéről változtatni kívánunk. Azt nem tudom mondani, hogy nyomás alá helyeztem a felettes minisztériumomat, mert az nyilvánvalóan nevetséges lenne meg abszurd, de nekünk is az az érdekünk, hogy több forráshoz jussunk, és a célra több forrást tudjunk elkölteni. (Elnök: Köszönöm szépen.)

Ja, a színezéssel kapcsolatban ennek különösebb, előre megfontolt oka nincsen, nem vettük ki a hátteret este 9 órakor, amikor csináltuk ezt a táblázatot, tehát nincs más oka.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor én kérdezném elnök urat, akkor megadva a szót, hogy mi történt a tegnapi bizottsági ülésen, és egyébként pedig kérdezném, hogy van-e már valamiféle elhatározás a főbb irányelveket illetően. Példaként a külföldi bormarketing és a belföldi bormarketing aránya, a pénzek területi leosztása, a kampánypénzek felhasználása milyen százalékban, a belföldi borfesztiválok promótálása vagy azoknak a működtetése támogatása, a különböző árkategóriák támogatása. Van-e valamiféle elképzelés, vannak-e ilyen elképzelések már, amely mentén a bizottság kidolgoz egy stratégiát? Egyébként, csatlakozva Müller István úrhoz, én is még egyszer szeretném sürgetni azt, hogy január hónapban találkozzunk és a bormarketing bizottság akár a szakmaközi szervezetekkel egyeztetve ismertesse a programot. Jó, ha folyamatosan képben vagyunk és látjuk azt, hogy hogy alakulnak a dolgok. Tényleg az egy dolog, hogy ez most itt le van írva, meg van mindenkinek, elkezdi számolni a dolgokat stb., de a jövőben ezt legalább ennyire, ha nem jobban szeretnénk látni, úgyhogy ez ügyben kérdezem elnök urat, hogy mi történt tegnap, és hogy terveznek.

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Igen, hát szintén egy maratoni ülésen vagyunk túl, megmondom őszintén, hogy az ülés nagy része azzal telt el, hogy próbáltuk egyáltalán a bizottság feladatait rendszerezni, illetve azt, hogy meddig terjed egyáltalán a bizottság hatásköre, mi az, amit megtehet, mi az, amit nem. Egyeztettünk az AMC-vel, hogy mi az, amit a bormarketing folyamatból, tevékenységből meg tud, illetve meddig terjed az ő hatásköre, jogköre, stb., tehát ezzel elég sok idő elment.

Alapelveket próbáltunk elsősorban vagy első részben tisztázni, tehát olyanokat, hogy a stratégiával, a 2009-2013-as stratégiával mi legyen. Itt az a döntés, hogy új stratégiát nem írunk, hanem a meglévő stratégiát próbáljuk módosítani, aktualizálni. Ehhez ugyanúgy, ahogy eddig a múlt héten az akciótervvel kapcsolatban, kérem a hozzászólásokat. Most a bizottság megkapta azt a feladatot, hogy alaposan nézze át a stratégiát és tegye meg a módosító javaslatait. A következő ülésünk január közepén lesz, de addig már ez a munka folyamatosan folyni fog.

Arculati kérdés a másik pont. Itt az a döntés, hogy egy évig változatlanul hagyjuk a mostani arculatot, viszont jövőre kezdeményezünk majd egy vitát erről, hogy jó-e ez az arculat, illetve módosítani vagy pedig teljesen átformálni kell.

Források elosztása. Erről nem döntöttünk, tehát nem döntöttünk arányokról. Annyiról döntöttünk, hogy kiemelten kezeljük a belföldi marketinget, és az éves akcióterv véglegesítése után jöjjenek létre ezek az arányok. Tehát először a programot határozzuk meg, és utána az arányokat. Ez nyilván érinti a stratégia azon részeit, ahol ezek rögzítve voltak, ez a 30 százalék külföld, 70 százalék belföld arány. Erre javaslatot fogunk tenni, de igazából úgy kívánunk javaslatot tenni, hogy az éves akciótervet először összerakjuk.

Amiről konkrétan döntöttünk, az éves akciótervet is érinti. A nemzetközi kiállításokra, erre a három kiállításra, amiről múltkori alkalommal szó volt, egy három fős csapatot hoztunk létre, aki kialakítja ennek részletes programját, illetve áttekinti azokat a kiállításokat, amik még felmerülhetnek az év második felében, illetve hosszú távon.

ELNÖK: Bocsánat, a három fő a bizottság tagjai közül?

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Ketten a bizottság tagjai és harmadik pedig itt ül közöttünk, Gál Helga, úgyhogy így Rigler Zsolt, Farkas Zoltán és Gál Helga az, aki ezt a munkát végzi.

Hogy ne csússzunk ki az időből és ne késlekedjünk, ezért felkértük az AMC-t, hogy egy javaslatot, egy előterjesztést dolgozzon ki egy húsvéti fehérbor kampányra, amit szeretnénk januári ülésen már megvitatni, illetve elfogadni.

Az akciótervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttünk, hogy készült egy vázlat, amit vitattunk, de nem döntöttünk még a főbb pontokról, és várjuk ehhez továbbra is a szakmai véleményeket. A bizottság tagjait kijelöltük egy-egy feladatra, tehát hogy ezeknek a részleteit, illetve indoklását dolgozza ki az egyes pontoknak. Úgyhogy amit múlt héten előjeleztem, azt nem sikerült sajnos megvalósítani a tegnapi nap, tehát akciótervet nem tudtunk letenni az asztalra. Ennek egyébként oka, hogy nagyon nagy az információhiány a borral kapcsolatban, bormarketinggel kapcsolatban. A legutolsó piackutatás is 2008-as, tehát ennek az eredményeit alapul lehet ugyan venni, de azóta van egy válság, módosultak számok, stb, tehát ez is egy feladat, hogy össze kell gyűjteni ezeket az információkat, hogy még megalapozottabban tudjunk dönteni bizonyos programokról.

A bormarketing folyamat egyébként nem késlekedik, mert már előző ülésen elfogadtunk olyan pontokat, ami már egy kampány, illetve pályázati kiírást tartalmaz. Itt még vita van arról, hogy a regionális alappal mi legyen. Ezzel kapcsolatban nem sikerült döntésre jutni tegnap. Köszönöm.

ELNÖK: Tudomásom szerint a borrégiók mindegyike működik, itt az elosztás szempontjából igen nehéz előrelépni, mert van a Duna borrégió, van a Pannon borrégió, a Balaton borrégió úgy ahogy, működik, de a többi borrégió nem működik. Addig, amíg ez nem létezik, vagy nem működik, addig erről nehéz beszélni, úgyhogy ezt majd valamilyen módon javasoljuk, vagy a szakma találja ki, hogy minél előbb meglegyen ez, mert sokkal könnyebb dolog lesz a területi leosztásnál eleve, hogy ha ezek megvannak. A mai napig akad ez a dolog. (Jelzésre:) Jelentkezőt láttam, Simon Péter úr.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ez volt a kívánság, tehát a beérkezett anyagokban is túlnyomórészt megfogalmazódott, hogy a folyamatot ne zárjuk le. Ezért is oka annak, hogy a tegnapi nap során nem zártuk le, hanem gyorsan készítetünk egy problématérképet, illetve a témafelelősök kijelölésre kerültek, mert ezt kérték a szereplők.

ELNÖK: Ha jól értettem elnök úr szavaiból, 30:70 az arány, külföld, belföld.

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Ez a régi arány, ami a stratégiában rögzítve van, illetve az eddigi programba rögzítve lett. Nem szavaztuk meg ezt az arányt, hogy ez változzon vagy maradjon. Mint említettem, azt irányoztuk elő, hogy az éves akcióterv függvényében alakul ez az arány ki.

ELNÖK: Azért mondom, mert ha figyelembe vesszük Árvay János javaslatát, aki ugye sarkosabban fogalmazott, hogy vonjuk ki ezt az egészet és vegyük oda, itt jön be az, hogy ha megvannak a régiók, akkor már az összegek bizonyos részét a jövőben fel tudják a régiók maguk is, mert van egy fajta önrendelkezési joguk. Azért mondom, hogy szerintem az egy jó megoldás lehet a jövőben, és olyan hosszú távú stratégia kidolgozásában, amiben úgy gondolom, hogy a borrégiók szerepét erősíteni kell. (Jelzésre:) Igen?

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Ugyan nem döntöttünk róla, de a tegnapi nap ez felmerült, hogy az egyes régiókkal külön-külön szeretnénk tárgyalni, illetve szeretnénk velük együtt egyeztetni azt, hogy milyen marketing tevékenységet, milyen folyamatokat végezzünk a régiók szintjén.

ELNÖK: Köszönöm. Egyéb hozzászólás? (Jelzésre:) Molnár Péter Vindependent.

DR. MOLNÁR PÉTER (Vindependent): Több dologhoz szeretnénk hozzászólni. Egyrészt kérdezném elnök urat, hogy mikor lesz olyan fázisban ez a stratégia, hogy ez véleményezhető legyen, mert én gondolom, január elején még nem lesz olyan állapotban, hogy hozzá lehet szólni a szervezetek részéről.

Másrészt a Vindependent is természetesen hozzáfűzte észrevételeit az akciótervhez, és ha már a regionális felhasználás szóba került, az egyik legsarkosabb véleményünk ebben van. A mi véleményünk szerint nagyon fontos, az egésznek az alapja egyébként, a jó regionális felhasználás. Ez kiindulhat a borrégiók szintjéről, de borvidéki szintről is, itt a lényeg az, hogy effektív vagy nem. Tehát mi azt mondjuk, hogy ha professzionális, jövőbe mutató stratégia mentén tervezett ez a regionális felhasználás, akkor igenis létjogosultsága van, viszont ha nem, akkor széles skálájú módszereket szeretnénk bevezetni ebben a tekintetben. Tehát ne folyjon ki a pénz csak azért, mert területalapon megkapja a régió ezt a forrást, és mindenképpen el kell költenie. Akkor igenis erősítsük meg a bormarketing bizottság jogkörét oly módon, hogy ő véleményezhesse és visszavonhassa adott esetben a pályázatokat olyan mértékig, hogy ha bizonyos határidőn belül nem képes a régió jó anyagot letenni és jól felhasználni, akkor kerüljön be akár egy országos, de regionális felhasználási célú alapba, amelyre rápályázhatnak az egyéb régiók a maguk jó elképzelésével. Ez azért is jó volna azért, mert ugye erre épül a jó országos bormarketing később, akár pedig elemeivel az exportirányultságú marketingünk is.

A minisztérium képviselőjétől szeretnék kérdezni, amit Rókusfalvy Pál is említett, mert ez egy neuralgikus pont, erre ne menjünk át szerintem. Az a fontos, hogy itt lesarkítva mondjuk fele a pénznek nem folyik be. Milyen jogszabály-tervezet lesz ezzel kapcsolatban, amit mi is szeretnénk elfogadtatni, tehát lesz-e szankcionálása ennek a dolognak és milyen időtávon belül, mert ez egy iszonyatos nagy versenyhátrány és inkorrekt dolog azokkal a cégekkel szemben, akik pedig befizetik. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Minisztérium képviseletében? (Jelzésre:) Tessék.

SÁRECZ LÁSZLÓ (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Ez egy eléggé bonyolult probléma. (Elnök: Nevet kérnék szépen.) Sárecz László vagyok az agrárpiaci főosztály helyettes vezetője.

Tehát ezzel a témakörrel kapcsolatban már elég széles körű egyeztetések folynak, és a közeljövőben várhatóan valamiféle megoldással fogunk jönni, ami megnyugtató lesz minden egyeztetésbe bevont fél számára. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amíg a VPOP és az MGSZH illetékeseivel, illetve a minisztériumok képviselőivel nem ülünk le, és még egyszer nem beszéljük át a témát, hogy a feketegazdaságot hogy tudjuk kifehéríteni, addig bizony az összegekről sem tudunk hatékonyan beszélni. Következő hozzászólás? Körülbelül 5, max. 10 percünk van még. (Jelzésre:) Geönczeöl Attila úr. Parancsoljon, elnök úr.

GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Én csak hiánypótlásként válaszolnék arra kérdésre, hogy mikor lesz kész stratégia, amit véleményezésre át lehetne adni. Mint említettem, a stratégiát csak módosítani szeretnénk, itt várjuk a véleményeket. Akciótervet szeretnénk létrehozni, január 18-ára tűztük ki a következő ülést. Ezelőtt úgy gondolom, már egy héttel jó lenne, ha valamiféle anyag a kezünkben lenne erről.

ELNÖK: Köszönöm. Véleményem szerint - reflektálva Molnár Péter szavaira - én úgy gondolom, itt a területalapú marketingpénz-elosztással kapcsolatban az tudvalevő, hogy vannak az országban olyan borvidékek, amelyek ismertek meg sikeres kampányt tudnak folytatni, és vannak olyanok, akiknek hosszú időbe telhet, mire akár belföldön, akár külföldön ismertté válhatnak. Valamilyen szinten, valami százalékban azért valahogy én úgy gondolom, ha a régiók mind megalakulnak, akkor valami alap marketingpénz mindenkit megilletne, ne legyen szó diszkriminációról, és efelett lehetne az, amiről Molnár Péter úr beszélt, hogy pályázatot, nagyobb rendelkezést, nagyobb hatáskört adni a bormarketing bizottságnak. Azért valamiféle alapösszeg úgy gondolom, minden borrégiót megillet. (Jelzésre:) Igen.

DR. MOLNÁR PÉTER (Vindependent): Nem negatívan szerettem volna diszkriminálni egyetlen vidékünket sem, sem borvidéket, sem régiót, hanem arra felhívni a figyelmet, hogy profiknak kell lennünk, tehát hogy ha nem gondolkodunk stratégiailag és nem hosszú távú koncepciók mentén lépegetünk előre a regionális marketingpénz felhasználásban, akkor nincs értelme. Tudjuk jól mindannyian, voltak olyan felhasználások, ami látszik a listánkból is egyébként, amelynek igazán jövőbe mutató célja nincsen az én értelmezésemben. Elemek, de nem állnak össze egy képpé, ezt kifogásoltam.

ELNÖK: Jó, köszönöm. Egyébként nemcsak a marketingpénzekkel kapcsolatban, hanem az egész szakmaközi szervezet, a mai napig a szakmaközi szervezetek létrehozásával az egyik fő szempont lenne a regionalitás. Amíg ez nem jön létre, addig szintén sokkal nehezebb a tárgyalás, tehát ezt szorgalmaznunk kell, és ezt mindenkinek, magának a szakmának. Itt voltak vélekedések különböző egyéb dolgokban, nemcsak a marketingpénzek vagy egyéb pénzek felhasználásához kapcsolódva, hogy amíg a regionalitás nem teljes körű, addig nehéz lesz ezeket a dolgokat továbbvinni. (Jelzésre:) Simon Péter úr.

DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Attól óvakodni kell, és ez általában egy csapdahelyzet szokott lenni, hogy különböző leosztás címén olyan kifizetések megtörténjenek, amelyek különböző szervezetek, fejezet működési támogatásaként működnek, mert erre általában azért van hajlam különböző leosztásoknál, és ez a regionális kérdésnek vagy az, hogy különböző elvek alapján keretből kire mit költünk, erre azért figyelni kell. Álláspontunk szerint nem helyes az, ha mi különböző pályázati kereteknél vagy limitek meghatározásánál tulajdonképpen bizonyos szervezeteknek működési támogatást nyújtunk, csak ezt még magunknak se valljuk be, de a gyakorlatban így funkcionál. Ez egy fontos szempont, amit a döntésnél majd mindenképpen figyelembe kell venni.

ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Horváth Csaba úr.

HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Bizottság! Csak két dolgot szeretnék mondani, az egyik a forrásbiztosítás kérdésénél. Ne felejtsük el, hogy ugyanazt a nyilvántartást megkapja a Vám- és Pénzügyőrség és az MGSZH. Ha a kettő együtt dolgozna, akkor gyakorlatilag sokkal hamarabb meg lehetne oldani, igaza van elnök úrnak.

A másik pedig, azt szeretném megköszönni az AMC igazgatójának, hogy az elmúlt 5 év óta először tudunk érdemi vitát folytatni, mert van anyagunk. Szerény nosztalgiával gondolok bele, hogy az előző marketing szervezeteink is hasonló helyzetben mennyivel jobban dolgozhattak volna, de azt kell, hogy mondjam, hogy köszönet jár azért a munkáért, amit elvégeztek.

ELNÖK: (Jelzésre:) Rókusfalvy Pál, köszönöm.

RÓKUSFALVY PÁL (Roxer Event& More Kft.): Igen, meg hát az AMC-nél is ott van a szőlőszármazási és borszármazási okán a lehetőség, hogy tudták a tételeket, hogy mennyi, ha már itt egymásnak dobáljuk a labdát. Ugyanakkor az AMC kapcsán ezek a számok, amiket leírt és itt már elhangzott így érintőlegesen, hogy azért elég beszédesek, úgyhogy lehetne erről még három napot is eltölteni, hogy mire lett elköltve és mennyire hatékony a pénz. Talán ennek kapcsán is, hogy a regionalitás szép dolog, de azt tényleg nem tudom, hogy professzionális stratégiát kitalálni egy anyag mentén és komoly tényezőként megjelenni bormarketinggel, akkor az egésznek nincs értelme. Megint az lesz, hogy elaprózódva gyakorlatilag azon az elven, hogy ki tud közelebb jutni vagy minden borvidék kapjon belőle, ebben érdemesebb a stratégiára koncentrálni. Itt a bormarketing bizottságnak a szerepe szerintem nagyon felelős és nagyon komoly, hogy ezt jól ossza majd el a pénzek tekintetében.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ficsor Ádám képviselőtársammal egyeztetve, az albizottság írásban fogja kérni mind az MGSZH, a minisztériumok, mind az AMC, illetve a bormarketing pénzek felett diszponáló szervezeteket, hogy a következő év január közepéig a borvidékenkénti felhasználásról egy kimutatást kapjunk. Ezt most előre szeretném jelezni, természetesen hivatalos úton, legkésőbb jövő hét elején meg fogják kérni az illetékesek a kérést, hogy egyszer s mindenkorra ebben is tiszta vizet öntsünk a pohárba. Van-e még kérdés? (Jelzésre:) Jásdi István.

JÁSDI ISTVÁN (Vindependent): Nagy örömmel hallottam itt az utolsó bejelentést. Szeretném, ha ez egy táblázat formájában születne meg. Az MVH-tól be lehetne kérni a termőterületet, amire az Európai Uniótól támogatást kapnak, a területalapú támogatást, a hegyközségektől be lehetne kérni a termésbecslést. Előbb elhangzott, hogy szőlők származása, borszármazás alapján ki lehet adni borvidékenként a származással fedett mennyiségeknek a mennyiségeit. Kérdőjeles rovatot tennék az importnál, mert az nyilvánvalóan nem tudjuk, és a forgalombahozatali járulék az egésznek a végén.

Ezt a táblázatot lerakjuk magunk elé, akkor nyilvánvalóan sokkal többet látunk. Ha úgy vitatkozunk, beszélgetünk, hogy a pénz felét kellene leírnunk, azt mondtuk, hogy az nincs, és a másik felének a 40 meg 60 százalékáról próbálunk okosakat mondani. Én azt javaslom, hogy ha ez négy emberen múlik, a négy embert hatalmazzuk fel az MGSZH vezetőjét arra, hogy 100 millió megtalált forintonként egymillió forintot adjon ennek a négy embernek, meg fogják találni, higgye el nekem.

A másik, hogy azt szeretném kérni, hogy frissítsük fel tényleg az összes információs helyeket, beleértve ebbe most már Horváth Csabáékat is. Mindenféle információt próbáljunk egy rendszerbe szervezni, és a végén látni fogjuk, hogy hol vannak lyukak meg hiányok. Enélkül úgy beszélgetünk, mint a süketek, mert nyilvánvalóan itt a legjobb helyzetben az van, aki el tud igazodni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom az albizottságnak, tegyük megfontolás tárgyává, és itt Ficsor Ádám képviselőtársamnak mondom, hogy amit Jásdi István mondott kérdéseket, ezek legyenek a főbb kérdései annak a kérdéssornak, amit fel fogunk tenni. Előre jelzem, hogy többek között ezek a fő kérdések lesznek a jövő héten beadott írásbeli kérdésben. Van-e még kérdés a témához? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, ezt a napirendi pontot lezárom.

Egyebek

Megnyitom az Egyebek napirendi pontot megnyitom. Van-e valakinek kérdése, javaslata? (Jelzésre:) Tessék.

HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Kérdezni szeretnék, hogy a mai napirendről lekerült az egyszerűsítése az adminisztrációs rendszernek. Kérdezem, hogy mikor tervezi a bizottság, hogy tud ezzel foglalkozni, mert minket ez a téma érdekel?

ELNÖK: Igen, ahogy az elején jeleztem, január második felében napirendre tűzzük, egyébként pedig január második felében várható a következő albizottsági ülés. Nyilvános albizottsági ülés, amelyre mindenkit szeretettel várunk.

Örülök, hogy lassan körvonalazódnak az elképzelések és közelednek az álláspontok, úgyhogy úgy gondolom, hogy ebben az évben mint az országgyűlés egyik legintenzívebben dolgozó albizottsága, még akkor is, ha néha sötétben tapogatózva, de lassan kezdünk előre jutni, és ebbéli örömömet hadd fejezzem ki. Remélem, a jövő évben a hatékonyságot majd segíteni fogja ez a nem is tudom, 7 vagy 8 ülésünk, ami volt.

Nagyon szépen szeretném megköszönni mindenkinek, aki segítette a munkánkat akár a szakmából, akár a minisztérium, akár a hivatalok részéről, és ezt a munkát tovább folytatva szeretnék, mert mindannyiunk érdeke, hogy az ágazatot rendbe tegyük minden téren, jó munkát kívánni a következő évre, és mindenekelőtt mindenkinek áldott, békés karácsonyi ünnepeket és boldog, sikerekben gazdag újévet kívánok.

Ezzel az ülést berekesztem, mindenkinek további jó munkát kívánok. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 33 perc)

 

 

 

Tiffán Zsolt
az albizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra