A356-17/2010.
A356-17/2010-2014.
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága
A 2002 és 2010. között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottságának
2010. november 26-án, pénteken 12 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke
Ékes Ilona (Fidesz), az albizottság alelnöke
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), az albizottság alelnöke
Révész Máriusz (Fidesz),
Wittner Mária (Fidesz)
Szabó Timea (LMP)
Helyettesítési megbízást adott:
Varga László (KDNP) Ékes Ilonának (Fidesz),
Csöbör Katalin (Fidesz) dr. Gulyás Gergelynek (Fidesz),
Wittner Mária (Fidesz) Révész Máriusznak (Fidesz).
Hozzászólók:
Dr. Morvai Krisztina, európai parlamenti képviselő
Megjelentek:
Dr. Gonda László, Közalkalmazottak Jogsértettjei Egyesület - Néptribun 2006 alelnöke és szóvivője
Göbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület alelnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 06 perc)
GULYÁS GERGELY (Fidesz), az albizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a sajtó képviselőit azzal a jó hírrel hogy az egyik legtöbbet vagy talán a legtöbbet dolgozó albizottság vélhetően ma utoljára ül össze. A mai az utolsó bizottsági ülésen már ismertté vált. Az volt a megállapodás, hogy a 2006 őszére vonatkozó jelentést elfogadtuk, és a 2006 őszén kívül történt eseményekkel kapcsolatosan Gaudi-Nagy Tamás alelnök úr készített egy jelentéstervezetet, ez azonban később készült el annál, semmint hogy akkor meg tudjuk vitatni, így az egyeztetésnek megfelelően erre a 2002 és 2010 közötti jogsértésekkel kapcsolatos, de 2006 őszét nem érintő jelentéstervezetről folytatunk vitát.
Elsőként legfeljebb 10 perces időkeretben Gaudi-Nagy Tamás alelnök urat illeti a szó.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Szeretettel üdvözlök minden kedves megjelentet. Úgy gondolom, történelmi pillanat részesei vagyunk mindannyian, hiszen az az elmúlt 8 év, amit magunk mögött hagytunk, mint látható, az élet szinte minden területén rendkívüli pusztításokat, károkat okozott. Különösen egy olyan jogterület volt, ami az én szakterületemen a végletekig kirívó drámát eredményezett, ez pedig a szabadságjogok területe. Minden jogállam arról ismerszik meg, hogy a polgárai számára milyen módon biztosítja és védi az alapvető jogokat, amelyeket nemzetközi egyezmények és ennek megfelelően a magyar hatályos jogszabályok is biztosítanak, illetve biztosítottak.
Ez papír szerint így is volt. Azonban az elmúlt 8 év fő üzenete, amikor szocialista-liberális, illetve szocialista kormányok vezették Magyarországot, hogy lényegében azt a széles körű társadalmi ellenállást, ami kibontakozott a kártékony kormányzati tevékenységgel szemben, karhatalmi eszközökkel, államhatalmi eszközökkel megpróbálták megtorolni, meggátolni. A szabadságjogokat gyakorlókat, azokat, akik a gazdaság, a nemzet életlehetőségeit súlyosan csorbító intézkedésekkel szemben szót emeltek, szervezeteket hoztak létre, tüntettek, célkeresztbe vették. Az elmúlt 8 év alatt, ahogy a jelentésem összefoglalja, több tucat kirívó, nemzetközi mércével mérve is kirívónak nevezhető jogsértéseket követtek el a szabadságjogok - véleménynyilvánítási jog, gyülekezési jog, egyesülési jog - gyakorlóival szemben. Azóta, és ez a legfontosabb része a jelentés eszenciájának, jogerős bírósági ítéletek, az időközben létrehozott rendőrségi panasztestület, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa számos esetben mutattak rá a jogsértésekre. És ugyanilyen fontossággal ki kell emelni a jogvédő szervezetek álláspontját.
Ez a részjelentés tehát tulajdonképpen az elmúlt 8 év látlelete szabadságjogi szempontból. Azt gondolom, mindenki számára be fogja mutatni azt, hogy mi a valós mérleg, milyen módon éltek vissza az államhatalommal a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok vezetői, képviselői. Hogy miképpen használták a rendőrséget, sajnos, nem egy esetben az ügyészséget, sőt, bíróságok egyes tagjai sem tudták sajnos kivonni magukat az alól a korhangulat, korszellem alól, ahol tulajdonképpen egyfajta elvárássá fogalmazódott meg, hogy igenis meg kell büntetni azokat, akik tiltakoznak, akik ellenállnak.
Ennek szemléletes példái vonulnak végig. Két időszakra bontható az elmúlt 8 év szabadságjogi jogsértéssorozata, jól tagolhatóan más intenzitással és más módon történtek ezek a jogsértések. 2006 ősze előtt kevésbé volt erőszakos, de mindenképpen szisztematikus volt. Akkor a társadalmi ellenállás sem volt még annyira erős és megszervezett, de akik kimentek az utcára akár a Medgyessy-Nastase koccintás ellen tiltakozni, akár magányos tiltakozóként lettek tüntetőnek nyilvánítva, akár a Gyurcsány-villa előtt kívántak volna tüntetni, ezt a hatalom minden esetben rendőrségi eszközökkel megakadályozta, és megtorló eljárásokat indított.
2006 őszének véres drámája volt a csúcspont ebben a szabadságjogi jogsértéssorozatban, amikor valóban a szemkilövésig, csonttörésig, kínzásokig elmenően már büntetés-végrehajtási intézményekbe is belopózott és kiterjedt az állami erőszak. Mint ahogy az albizottság munkája során föltártuk, ügyészségek, bíróságok sajnos futószalagon működtek közre olyan döntések meghozatalában, ahol személyes szabadságuktól fosztottak meg vagy tiltakozókat, vagy megemlékezőket, vagy olyanokat, akik valóban semmilyen politikai motivációt nem táplálva magukban, tartózkodtak rossz időben rossz helyen. De köztük még sincs különbség, mert ugyanúgy célkeresztbe került tehát mindenki, aki aktív ellenállója volt ennek az időszaknak.
2006 után a fő tanulság az volt, és ezt emeltem ki, ilyen eseteket tudtam nagy számban föltárni, amelyekben már sokkal keményebb eszközöket alkalmaztak, mint 2006 előtt. Tehát most már azt lehet mondani, hogy ebben az időszakban rendszeressé vált a nemzeti ünnepek állami karhatalmi eszközökkel történő folyamatos terrorizálása, megzavarása. Lényegében egyre szűkültek a szabadság körei, és eljutottunk a kordonerdő időszakához, amikor már az összes ellenzéki szervezeti vagy nemzeti megemlékezésen, nem kormánypártinak minősülő tüntetésen, megmozduláson már kordonerdőbe zárva, rendőri sorfallal körítve tudtak a tüntetők tüntetni, ha egyáltalán tudtak. Mert ugyanakkor a tüntetésbetiltási gyakorlata is olyan volt a rendőrségnek ebben az időben, hogy már régen a '89 előtti kommunista rendszer engedélyezési gyakorlatát alkalmazták. Volt itt templomba szorult emberekkel szembeni erőszak, volt itt szó olyan vonulók körbekerítéséről, akik valójában semmit nem követtek el. Azt gondolom, ebben teljesen következetes volt a rendszer. Újságírók kerültek a hatalom megtorló eljárásainak fókuszába, kormányellenes, Gyurcsány-ellenes tüntetők vagy éppen a Szabadság téri szovjet emlékmű ellen tüntetők. Nagyon vegyes a kép.
Itt nem lehet semmiképpen azt sem elhallgatni, hogy a mai napig is tartanak egyes eljárások. A jogvédők nagyon kemény küzdelmet folytattak, és azért azt büszkén el kell mondjam, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amelynek ügyvezetője vagyok, és amely szervezet nagyon sokat tett 2004 óta, működésének beindulása óta a szabadságjogok védelme érdekében. Ezt a jelentést a Nemzeti Jogvédő Szolgálat saját jelentésének fogadta el, és abból az esetjogból táplálkozik, ami nálunk merült fel. Ahogy említettem, mind a mai napig folynak eljárások. Ezért külön pontban említettem meg az úgynevezett koncepciós eljárások kategóriáját, a 2.21. pontban, ahol fideszes volt állami tisztségviselőktől kezdve a Magyar Nemzetnél dolgozó újságírón át a rendőrség tevékenységét szakszervezeti vezetőként kritizáló főtitkár ellen folytak megtorló, koncepciósnak tekinthető büntető- és szabálysértési eljárások. Ez érintett olyan mozgalmakat is, amelyek a jog talaján szerveződtek, majd az állam ezeket áttolta a jogon kívüliség, a jogellenesség talajára, gondolok itt a Magyar Gárda Egyesületre, amely tárgyában született a legfelsőbb bírósági feloszlató ítélet, amelyet vitatnak az érintettek, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt van az ügy.
Ami pedig ezt követően bekövetkezett, a jogalkalmazás és a jogalkotás eszközét szisztematikusan használták olyanokkal szemben is, akik ráadásul még az ítélet szerint sem lettek volna üldözhetők, hiszen az egyesülési jog elidegeníthetetlen joga minden embernek, és maga az ítélet is rögzítette, hogy nincsenek eltiltva attól, hogy ha egy szervezet föloszlott, akkor más formában folytassák azt az eszmeiségű munkát. Ebbe a körbe tartozik még az a mozgalom is, amely 2007-ben jött létre, a Hunnia Mozgalomról van szó, 17-en vádemelés alatt állnak, Budaházy György és társai. Nagyon súlyos bűncselekményekkel vádolják őket, de ennek részeként Budaházy György és társai most már több mint másfél éve előzetes letartóztatásban vannak a Kozma utcában. Volt két héttel ezelőtt egy kihelyezett ülése az alkotmányügyi bizottság végrehajtást ellenőrző bizottságának, ahol az előzetes letartóztatás intézménye komoly kritika alá került, nemcsak a jogvédők, nemcsak ellenzéki képviselők, de az ügyvédi kar, az ügyészség és a bv-intézmények képviselői részéről is.
Nagyon sok szomorú emlék szakad fel ezen esetekből, amelyeket végigtekintettem. Úgy gondolom, egy nagyon fontos alapelvet kell szem előtt tartanunk, amikor vitára bocsátjuk ezt a javaslatot, és erre kérem képviselőtársaimat. Számomra mint jogvédő számára ez az ügy alapvető kérdés, hogy valóban le lehessen tenni ezt a látletetet az asztalra, vagy legalábbis ezen látlelet legyen része az Országgyűlés döntéshozatalának, tehát álljon mögé minden emberjogi elkötelezettségű képviselőtársam, mert, úgy gondolom, itt a pártpolitikának semmi keresnivalója nincs ilyen típusú ügyben. Egy gárdista vagy egy rossz időben rossz helyen tartózkodó ember, vagy a Hunnia mozgalom aktivistája, vagy a Fidesz olyan képviselője, akit kordonbontás miatt vontak eljárás alá, ugyanúgy elszenvedője volt az elmúlt 8 év rendszerének, ők mind-mind egy közös cél érdekében küzdöttek, mégpedig azért, hogy ez az emberellenes és nemzetellenes rendszer végül is megbukjon, amelyről különösen 2006 ősze után vált nyilvánvalóvá, hogy hazugságon és a választók megtévesztésén alapul.
Ennek a következtetésrendszerét szerettem volna így levonni. Nagyon bízom abban, hogy ez a tükör arra is fogja inteni a mostani hatalomgyakorlókat, hogy soha semmilyen formában, se részben, se egészben ne folytassák azt a gyakorlatot, amit az elmúlt időszakban az állam megvalósított. Kifejezetten szakítsanak azokkal a jogszabályokkal vagy azokkal az eljárásokkal is, amelyek az előző rendszer hordalékaként, nagyon negatív következményeként még mindig itt vannak előttünk. Ezzel bocsátom vitára a javaslatot, kérem képviselőtársaim támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megküldtük és kiosztottuk Gaudi képviselő úr eredeti jelentéstervezetét, továbbá megküldtük és kiosztottunk egy olyan tervezetet is, amely a fideszes észrevételeknek megfelelően módosította ezt, illetve kiosztottuk Gaudi képviselő úr erre vonatkozó reakcióit is tartalmazó jelentéstervezetét. Amit érdemben fontosnak tartok elmondani, az az, hogy egyetértés volt valamennyi, ebben a bizottságban részt vevő politikai párt képviselője között abban, hogy ami 2006 őszén történt, egy folyamat része volt. Tehát nem 2006 szeptemberében indultak meg azok a nemkívánatos jelenségek, amelyek a gyülekezési jog jogellenes korlátozásához vezettek, és a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértették. Az is egyértelmű, hogy brutalitásában kiemelkedő, egyedülálló volt az, ami 2006 őszén történt, de mindenféleképpen egy olyan bizottság, amely teljes körű vizsgálatra törekszik, és az elmúlt két kormányzati ciklus jogsértéseit a maga egészében kívánja feltárni, feladatának kell hogy érezze, hogy az egész időszakra vonatkozóan is készítsen egy részjelentést.
Úgy gondoljuk, hogy a Gaudi képviselő úr által előterjesztett jelentés ennek nagyobb részben eleget tesz. Függetlenül attól, hogy ezek a jogsérelmek kiket értek, mi is úgy gondoljuk, a demokratikus politikai kultúra próbája, hogy az akár sértő, lealacsonyító, bántó véleményeket hangoztatók politikai elítéléssel találkozhassanak, de büntetőjogi szankciókkal önmagában a véleménynyilvánítás akár szélsőséges formái miatt ne kelljen számolniuk. Azt fogadtuk el, és azt tekintettük tárgyalási alapnak, ha szabad így mondani, hogy ahol egyes esetekben jogerős bírósági ítélet állapította meg a jogellenes tüntetés betiltását, a személyi szabadság jogellenes korlátozását, a jogellenes őrizetbe vételt, számunkra, legfeljebb megfogalmazásbeli különbségekkel, de elfogadhatóak voltak a jelentésben feltárt visszásságok.
Ahol ilyenek még folyamatban vannak, vagy ahol a bíróság nem adott helyt ezeknek, ott nem tudtuk elfogadni a jelentés megállapításait. Mert úgy gondoljuk, ha a bíróságot elfogadjuk mérceként, ebben az esetben éppen az előző érvelés erejét csökkentené, hogy bár több esetben, de nem minden területen, talán éppen közigazgatási ügyekben lehetne jogos kritikákat megfogalmazni, de a bírósági intézményrendszer működésében álláspontunk szerint olyan problémák, főleg hasonló mélységben nem voltak tapasztalhatók, mint 2006 őszén. Ezért, ha elfogadjuk a jelentés legitimációs alapjának azt, hogy bírósági döntés hol született, hol állapította meg a jogellenességet, akkor fontosnak tartjuk, hogy ott, ahol ilyen nem történt, független attól, hogy az adott tüntetés politikai célját elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak tartjuk, az ne szerepeljen a jelentésben.
Ennek megfelelően osztottuk ki a módosított javaslattervezetet. Kérem, hogy ezt tekintsük a vita alapjául, illetve Gaudi képviselő úr két újabb eseménnyel bővítette ki a felsorolást. Mind a kettőt elfogadhatónak tartjuk, az egyiknél egy kicsi megfogalmazásbeli különbséggel. Ezt szerettem volna elmondani, ha szükséges, az egyes kérdéseket külön-külön is megvizsgálhatjuk.
Kérdezem, ki kíván szólni az általános résszel kapcsolatosan. Gaudi képviselő úr!
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Azt javasolnám elnök úrnak, hogy abban a rendszerben folytassuk a vitát, ahogy az Európa Tanácsban és több nemzetközi szervezetben szokás, viszonylag jó gyakorlata van ennek, hogy a jelentéstevő jelentését vitatják meg. Jelentéstevőként valóban köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhattam a felvezetőmet. Először az általános jellegű hozzászólásokat kellene talán tenni, utána menjünk bele, javaslom, azokba a részekbe, amelyek a bizottság kormánypárti többsége részéről kérdőjelesek vagy nem elfogadhatónak tekinthetők. Nekem ugyanis vannak kompromisszumos javaslataim.
Előzetesen csak annyit mondanék röviden, hogy amely eseményekkel kapcsolatban elnök úr szerint nem látná indokoltnak a kormánytöbbség a jogsértések körében való felsorolást, akkor egy olyan kategóriát javasolnék megnyitni, ami, úgy gondolom, mégis csak lehetőséget biztosítana arra, hogy a listába belekerüljenek az ilyen visszás esetek. Az ombudsman szokta használni ezt a szót, hogy visszásság, emberi jogi visszásság, amikor ő maga vagy jogvédők állapítják meg, de erről nincs jogerős bírósági ítélet. Úgy gondolom, egy ilyen jellegű jelentésben ennek helye lehetne, és ezt úgy javasolnám megfogalmazni, a kivenni javasolt események, amelyeket kivenni javasol a kormánytöbbség, olyan kategóriába kerüljön, hogy állami szervek cselekményei miatt a szabadságjogok területén felmerült, jogvédők által jogsértőnek minősített visszásságok. Úgy gondolom, a történelemnek tartozunk azzal, hogy olyan esetek ne kerüljenek ki ebből a jelentésből nyomtalanul, amelyekről úgy is részletesen fogunk még beszélni, akár egyenként is. Bízom benne, hogy meg tudom győzni képviselőtársaimat, hogy akár itt is maradjon benne, de ha nem, akkor valamilyen kategóriát biztosítsunk annak, hogy az ilyen nagy társadalmi vitát, bírálatot kiváltó esetek, ahol még nem született jogerős döntés, kerülhessenek bele, még ha más megítéléssel is. Ennyit szerettem volna. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szabó képviselő asszony, utána Révész Máriusz.
SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm. Nekem alapvetően az az észrevételem, mert egyébként nagy vonalakban egyetértek a módosításokkal, hogy nyilván elsősorban saját tapasztalat miatt is főleg jobbikos tüntetések, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által is képviselt ügyek szerepelnek itt, holott, úgy gondolom, jóval szélesebb a kép. Ott voltam azon a tüntetésen, amely Tibetért a kínai követség előtt zajlott, és amit szintén feloszlatott a rendőrség. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Benne van.) Bocsánat, akkor ezzel pont mellényúltam. De más jogvédő szervezetek, a Társaság a Szabadságjogokért és Helsinki bizottság is képviselt olyan ügyeket, amelyek szintén rendőri visszaélésekkel voltak kapcsolatosak. Ezeket hiányolom. Az, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elejétől a végéig szerepel számos helyen, rendben van, de úgy gondolom, nemcsak a nemzeti jogvédő az egyetlen szervezet, amely ezekre a visszásságokra rámutatott. Köszönöm.
ELNÖK: Gondolom, majd konkrét javaslat formájában szavazhatunk arról, hogy bővítsük-e így a jelentést.
SZABÓ TIMEA (LMP): Elnézést, ez a hét a négynapos káoszos ülésezés miatt ezen a héten nem volt elég időm arra, hogy javaslatokat tegyek. Ha lehetőség van rá, szívesen megteszem.
ELNÖK: Erre lesz lehetőség, hiszen még minden párt képviselője részéről lesznek javaslatok itt, a bizottsági ülésen. Révész Máriusz képviselő úr kért még szót az általános körben.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az az igazság, hogy amikor a bizottság ülésezett, egy-két dologban megállapodtunk. Megállapodtunk a határidőben, hogy ki és mikorra mit végez el. Elég sokat dolgoztunk, de mindenképpen célszerűbb lett volna, ha csak egy jelentésünk van. Sajnos, erről lemaradtunk, mert Tamás ezt határidőre nem tudta prezentálni.
Ennek több oka is van. Az egyik, hogy megállapodtunk egy terjedelemben is. Azt mondtuk, hogy a bizottsági jelentés nem lehet több 20 oldalnál, hiszen ebben az esetben a több az kevesebb, hiszen kevesebben fogják végigolvasni. Tehát egy direkt maximumot határoztunk meg. Azt gondoltuk, hogy 3-4 oldalban kell összefoglalni, már csak az arányok kedvéért is azokat a jogsértéseket, amelyek a 2006-os eseményeken kívül történtek. Kétségkívül Gaudi-Nagy Tamás ennél sokkal alaposabb munkát végzett, és szerintem jó is, hogy ezt így összeszedte. Ugyanakkor, ha ezt a két jelentést egymás mellé rakjuk, az arány teljes egészében felborul. Bizonyos értelemben ezt szerencsétlennek tartom annak ellenére, hogy mindenkinek mellbevágó látni azt, ha végigvezetjük, hogy ezek az események hogyan épültek egymásra.
A harmadik észrevételem, bár Gulyás Gergely elnök úr több megfogalmazást finomított, még számos olyan megfogalmazás maradt, amit én nem használnék, és egy kicsit szerencsésebbnek tartanám, ha finomabban, pontosabban, gondosabban fogalmaznánk. Ha ebbe a vitába belemegyünk, és itt 20 oldalon elkezdünk stilisztiaki kérdéseken vitatkozni, akkor 2 és fél óra múlva is itt ülünk, amit meglehetősen szerencsétlennek tartanék. Én is azt gondolom, hogy maradtak ki lépések. A tibeti tüntetést én sem találtam meg, de most képviselő úr megmutatta, hogy benne van. Ezzel együtt én is egy kicsit azt érzem, hogy mintha lejtene egy irányba ez a jelentés. Úgyhogy általánosságban terjedelmét egy kicsit hosszúnak tartom, sajnálom, hogy nem egyben van a másik jelentéssel, a megfogalmazás pedig egyoldalúnak tűnik.
ELNÖK: Köszönöm. Köszöntöm Morvai képviselő asszonyt európai parlamenti képviselőként vesz részt a bizottság munkájában. Parancsoljon!
DR. MORVAI KRISZTINA, európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Hálásan köszönöm Gaudi-Nagy Tamásnak, hogy ilyen hihetetlen mennyiségű és nagyon szakszerű munkát fektetett ebbe a jelentésbe. Egyoldalúságról legfeljebb annyiban lehet beszélni, hogy egyoldalúan a szabadságjogok és az emberi jogok védelme mellé áll ez a jelentés, szemben azzal a diktatúrával, ami 8 éven keresztül lábbal taposta az emberi jogokat Magyarországon. Úgyhogy ez egy nagyon fontos kordokumentum és egyben kórdokumentum is. Azt mondom, igenis legyen ilyen részletes, ilyen alapos, merthogy tényszerű. Tényeket ír le, cáfolhatatlan tényeket. Amiket például az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának tagjaként azt kell mondjam, Európának fogalma nincs arról mind a mai napig, hogy 2002-től 2010-ig mi folyt.
És nagyon jó az időzítés olyan szempontból is, hogy Magyarország soros elnökségre készül. Egyrészt ezzel a jelentéssel egyértelműen letesszük a voksunkat a szabadságjogukat vívó nemzetek mellett, és történelmi szerepünk lesz abban, hogy Magyarország kiáll a szabadságjogok védelme mellett, mégpedig pártpolitikai szempontokra tekintet nélkül. Ez most, ebben a történelmi helyzetben különösen is fontos. Másrészt pedig az erőviszonyokat egy kicsit világosabbá teszi. Gondoljanak bele, hogy az Európai Parlamentben természetes jelenség az, hogy az a Göncz Kinga asszony a szabadságügyi bizottság alelnöke, aki annak a kormánynak a tagja volt, amelyik ezeket a durva jogsértéseket elkövette. És ezt mindenki természetesnek veszi, úgy tekintik a szocialista képviselőket, akik ennek a folyamatnak aktív részesei voltak, mint akik autentikusak emberi jogi kérdésekben. Ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Ezt tényekkel tudjuk alátámasztani.
A politika, a belpolitika, az európai politika és a világpolitika általában a pártok egymással szembeni támadásairól szól. Ez ellenben tényszerűen teszi világossá azt, hogy itt politikáról legfeljebb annyiban lehet beszélni, hogy van egy olyan párt és az általa irányított kormány, amelyik következetesen szembeszegült az emberi jogokkal, a szabadsággal és a demokráciával. Ezért azt mondanám, hogy a tényszerűséget egyrészt valóban a jogvédők meglátásai is alátámasztják, a szó szoros értelmében a frontvonalban szereztek tapasztalatot, másrészt a jogerős bírói ítéletek is alátámasztják, a rendőrségi panasztestület és az ombudsman állásfoglalásai is. Azért ezek közpénzből fenntartott, igen szakszerű munkát végző olyan intézmények, amelyek megállapításait szerintem bizalommal kell fogadni. Kifejezetten barátságtalan lépésnek tartanám, ha az ő megállapításaikat nem tekintené a bizottság olyannak, mint amire tényeket lehet alapítani. (Egy vendég, Göbl György tapsol.)
ELNÖK: Ismerjük, főleg ő az, aki mintegy 60 órán keresztül követte nyomon a bizottság üléseit, így ismeri a Házszabályt, amely szerint tetszésnyilvánításnak a közönség soraiban nincs helye, ezért mindenkit arra kérek, hogy ezt legyen szíves betartani.
Képviselő asszony észrevételét annyiban köszönöm, hogy felhívta a figyelmet arra, amit nem mondtam, de én is úgy gondoltam, hogy természetesen a Független Rendészeti Panasztestület, illetve az ombudsmani jelentés szintén kellő jogalapot jelent arra, hogy ilyen eseteket megjelenítsünk. De ha képviselő asszony megnézte a módosításaimat, akkor azt látta, hogy azokban az esetekben, ahol akár ombudsmani jelentés, akár a rendészeti panasztestület megállapításai a jogsértéseket alátámasztották, nem is bántottam az eredeti javaslatot.
Két technikai javaslatom lenne, utána még Gaudi-Nagy Tamásnak megadom a szót az általános kör végén, hogy előterjesztőként elmondja javaslatait. De először nekem is van egy javaslatom. Figyelemmel arra, hogy egyrészt a többségi viszonyokkal tisztában vagyunk, másrészt amúgy sem csak a Fidesz és KDNP, de az LMP is úgy nyilatkozott, hogy tárgyalási alapként inkább fogadja el a módosított javaslatot, ezért azt kérem majd, hogy arról szavazzunk, hogy ezt tekintsük tárgyalási alapnak, nem megvonva Gaudi-Nagy Tamás alelnök úrtól a szót, hogy akár minden ponton érveljen a különbségek mellett. Furcsa lenne ezt fordítva csinálni, és szerintem nem is lenne praktikus.
Úgyhogy ez a technikai javaslatom, de érdemben Gaudi-Nagy Tamás alelnök úré a szó. Bocsánat, Wittner Mária képviselő asszony, utána Gaudi-Nagy Tamás.
WITTNER MÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Ennek a piszkozatát már átolvastam tételről tételre, tüntetésről tüntetésre. Azt hiszem, hogy pontosan rávilágít az egész lista arra, hogy tulajdonképpen mi történt az elmúlt 8 évben egy kormány által, amelyik letette az esküt a parlamentben, aminek az ellenkezőjét cselekedte.
Na most, itt rá kell világítanom egy dologra. Amikor a december elsejei Kempinski előtti tüntetésről 50 embert bevittek a rendőrségre, és bíróság elé állítottak, egy bírói összegzésben felmentették ezeket az embereket, de született egy olyan jelentés, ami már előrevetítette a 2006-os jelenségeket. Ez nem mellőzhető, illetve ennek következménye lett 2006, az 50 éves évforduló, a forradalom 50. évfordulójáról való megemlékezés.
Ezen kívül nagyon örülök, hogy az EU-s népszavazással kapcsolatos tüntetések is szerepelnek. Megvolt az értelme annak, hogy tüntettek, hiszen demokráciában nem egyformák a vélemények. Van, aki be akar lépni az EU-ba, van, aki nem. Tehát, ha azok kampányolhattak, és erre állami keretet adtak, akkor miért nem adtak azoknak, akik nem akartak belépni az Európai Unióba? Itt elkövettek egy alkotmánysértést azok, akik alkotmánysértésekről beszélnek. Ugyanis egyszer mondta ki a bíróság, hogy alkotmánysértés történt az európai uniós népszavazásnál, mivel túllépte a megadott keretet. Tehát az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a népszavazás alkotmányellenes. Ez jegyzőkönyvezve van a helyi választókörzetben, amit az Országos Választási Bizottság kért. Nekem megvan. Ugyanakkor a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnál maga a kormány, hozzáteszem, ellenőrizni kellene, hogy miről szól az esküje, kampányolt a kettős állampolgárság ellen. Holott egy nemzetből valók vagyunk, egy nyelvet beszélünk, egy országban születtünk. Arról nem tehetnek erdélyi társaink, hogy a határokat ide-odatologatták, és Magyarországon született, de Romániában született meg. Úgyhogy jogosan tiltakoztak ezek az emberek, nem lett volna szabad véleményem szerint megtorolni ezeket a tüntetéseket, mert ha demokrácia van, akkor ugyanez a kormány most már ellenzékiként ne hivatkozzon a parlamentben a demokráciára. Köszönöm szépen.
Maga az összeállítás pedig jó, mert tételesen világít rá a kormány antidemokratikus viselkedésére.
ELNÖK: Köszönöm. Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az fontos, amit elnök úr mondott, írjuk is bele.
ELNÖK: Ha konkrétumokba megyünk már bele, akkor viszont meg a szót az általános kör végén alelnök úrnak.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Még mindig az általános részhez, de konkrét vélemény. A politikai szabadságjogot érintő állami jogsértések áttekintéséről szóló résznél még volt egy kis vita elnök úr és alelnök úr között. Ezt szerintem úgy lehetne feloldani, hogy a bizottság a jelentésében csak azokat az eseteket vette számításba, ahol bíróság, esetleg a rendészeti panasztestület, az ombudsman megállapította, hogy jogellenesen járt el a rendőrség. Ha ezt leírjuk az elején, akkor többé-kevésbé feloldható a vita, ráadásul a jelentés erejét, súlyát növeli, hiszen nem a bizottság állapítja meg, hogy ez történt, hanem olyan állami szervek, amelyeket részben a Gyurcsány-kormány, részben pedig a magyar bíróság jogerős döntései állapították meg, és a bizottság ezt tulajdonképpen rögzíti. Akkor semmi mást nem tettünk, mint hogy csokorba gyűjtöttük ezeket az eseteket. Innentől kezdve az általános vitának ezt a részét le is zárhatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Gaudi képviselő úr még az általános részhez kíván szólni. Kérem, hogy nagyon röviden tegye.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen az általános résszel kapcsolatos hozzászólásokat. Különösen köszönöm a dicsérő, méltató szavakat. Hogy mennyire egyoldalú, mennyire támaszkodik kizárólag a nemzeti jogvédő tapasztalataira? Gondolom, az kiderül, hogy nem kizárólag saját forrásból dolgoztunk, hiszen akár a Társaság a Szabadságjogokért eseteire is hivatkoztam, olyan, egyébként nem általunk képviselt ügyekre is, mint a Bibó-szobornál történt események, vagy a Berkecz Máriával szembeni eljárás, vagy éppen a Fidesz kordonbontás miatt eljárás alá vont képviselői, tehát azért törekedtünk szélesebb kitekintésre. Nyilván, ha lenne még nagy számú ügy, ami kimaradt, és ezt nevesített volna elsősorban Szabó Timea képviselőtársam, akkor azt megköszöntem volna, de ő sem nevesített ilyet. Nem mondom, hogy ez egy kizárólagos lista, de az igazán nagy horderejű szabadságjog-sértéseket tartalmazza, azt nyugodt szívvel merem mondani.
A határidővel kapcsolatban szeretném mondani, bár ez már egyszer az október 20-ai emberi jogi bizottsági ülésen már szóba került, még egyszer szeretném azt rögzíteni, hogy itt egy egészen egyszerű fordulatot tudok alkalmazni, sokkal szélesebb volt a jogsértések köre, nagyobb volt a munka, mint amit először gondoltam, hogy időben meg lehet oldani. Önmagában nem érzem drámainak, hogy van két, tulajdonképpen egy egységes szerkezetben értelmezhető jelentés. Van a 2006 őszi jelentés, ami olyan lett, amilyen, nyilván azzal kapcsolatban voltak kritikáim, azt most is fönntartom, de mellé igenis legalább olyan súllyal az elmúlt 8 év jogsértéseinek jelentését nyugodt szívvel tehetjük legalább olyan terjedelemben. Inkább azt érezném furcsának, ha terjedelmileg kellene aránytalanul 3-4 oldalra lecsökkenteni.
Ez bizony egy szomorú kórkép, egy szomorú látlelet, és valóban bemutatja, hogy milyen rendszer, milyen gyakorlat jellemezte a hatalom megtartása érdekében való önkényuralmi jellegű jogalkotást és jogalkalmazást. Ez volt tipikus.
Még gyorsan egy elemet kiemelnék, amit nem tettem meg, és ezért ezt a sajtó képviselőinek figyelmébe is ajánlanám. Talán lehetne szinte "mottója" ennek az egész elmúlt 8 évnek Szilvásy György volt titokminiszter 2006 októberében összevont országgyűlési bizottsági ülésen tett nyilatkozata, ez a jelentés 2.21. pontjában, a 17. oldalon szerepel, ahol egész világosan és egyértelműen megüzente, rögzítette, hogy minden olyan szervezetet ellenségnek, felszámolandónak, betiltandónak, üldözendőnek tekintenek, amelyek valamilyen formában tiltakoznak az aktuális kormányzati működéssel szemben. És ebbe a körbe beletartozott az ő elmondása szerint a Magosztól kezdve a MIÉP-en át a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Lelkiismeret '88 Csoport, a Fidesz egyes szervezetei, a Jobbik, a Magyarok Világszövetsége, satöbbi. ott egyértelműen kimondja: mindenkit figyelmeztet arra, hogy ezek a cselekmények, amelyekben ezek a szervezetek részt vesznek, törvénytelenek, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló konfrontáció előkészítésében vesznek részt, és ezt a rendőrség és az NBH minden eszközzel meg fogja akadályozni. Hát tulajdonképpen erről szólt sajnálatos módon az elmúlt 8 év és különösen a 2006 utáni időszak.
Ezt szerettem volna elmondani. A módszertani javaslattal kapcsolatban arra tennék egy kísérletet, hogy azt indítványozzam, hogy a formális eljárás rendje szerint mégis azt kérném, hogy ez a jelentés legyen a viszonyítási pont alapja. Tudomásul veszem, hogy nem képez többséget az a frakció, amelynek tagja vagyok, de bízom benne, hogy ha az egyedi részeket megvizsgáljuk, meg lehet találni a közös nevezőket. Egyébként azt már most jeleznem kell, hogy a módosító javaslatoknak elég jelentős részét el tudom fogadni, ezt írásban közöltem is Gulyás elnök úrral, voltak valóban olyan pontosító, kiegészítő felvetések, amiket el tudok fogadni. Azt hiszem, most lenne érdemes a részleteket megtárgyalni. Köszönöm.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Általánosságban volna egy javaslatom. A rendőrség egyébként elég kreatív módon a magyar jogrendszert számos esetben felülbírálva talált módot olyan tüntetések betiltására, amiket itt Gaudi képviselő úr összegyűjtött. Timeával kikerestünk egyet, de biztos többet is lehetne találni, amiket szintén szeretném, ha megemlítenénk, mintegy az események ellenpontozásaként. A Bácsfy Diána által szervezett hungarista tüntetések betiltására a rendőrség nem találta meg a jogot. Miközben a Fidesz ellentüntetését abszolút törvényellenesen betiltotta. Mondanék egy példát. A Magyar Jövő Csoport vezetője 2004 szeptemberében, a hungarista hatalomátvétel 60. évfordulójára, Szálasi és a magyar hungarista világnézet éltetésére tüntetést szervezett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont közleményben tudatta, hogy megvizsgálták a Magyar Jövő Csoport bejelentését, és nem volt törvényes lehetőség a demonstráció tiltására, és ezt tudomásul is vették.
Azért gondolom, hogy ezt jó lenne mintegy ellenpontként ideírnánk, mert ebben az esetben nyilvánvalóvá lenne, hogy a rendőrséget politikai szempontok is motiválták a döntések meghozatalában. Ha kell, akkor mondom a pontos dátumot, 2004. szeptember 3-án volt ez, körülbelül abban az időben, amikor az Erzsébet téri ügy, a Margit híd, a Baumag, a Bibó-szobor avatása. Ezeken a tüntetéseken a rendőrség fellépett, miközben nem volt semmi jogalap, hogy a Magyar Jövő Csoport ellen fellépjen, pedig itt is vonulásos tüntetés volt.
ELNÖK: A javaslattal egyetértek egy jó megfogalmazás esetén, mert azt világosan látni kell, hogy a magyar gyülekezési jog az értéktartalomra való tekintet nélkül védi a gyülekezést. E tekintetben, ha a hungaristák felvonulása vagy a kommunisták felvonulása nem valósítja meg az egyik kizáró okot sem, amit a törvény felsorol, akkor a kommunistáknak is, a hungaristáknak is joguk van tüntetni. De ettől még azért van helye ennek a megállapításnak, mert ez különösen érdekessé teszi, hogy más esetekben viszont a rendőrség betiltott bizonyos tüntetéseket, tehát a jogalkalmazás következetlenségét ebből egyértelműen le lehet vezetni.
Az a kérésem, hogy az általánosságok után konkrétan kezdjünk el a szöveggel foglalkozni. Két javaslat van. Én továbbra is praktikusnak tartanám azt, ha a szintén mindenkinek kiosztott szövegrész alapján történne a tárgyalás, de Gaudi képviselő úr nem ért ezzel egyet, illetve szavazásra vagyok kénytelen feltenni.
Tehát ki az, aki azt támogatja, hogy Gaudi képviselő úr javaslata alapján történjen a tárgyalás, nem pedig az általunk korrekciókkal ellátott javaslat alapján? (Szavazás.) Egy igen. Ki az, aki ellene van? Öt. Ki tartózkodik? Egy. Ezt értelmezhetem úgy, hogy a módosított változat szerint haladunk, vagy tegyem fel azt is szavazásra? Nehogy eljárási kérdésekkel legyen gondunk.
Akkor formálisan fölteszem szavazásra. Ki az, aki támogatja azt, hogy a már korrekciókkal kiegészített javaslat alapján kezdje meg a bizottság a tárgyalást? (Szavazás.) Öt igen. Ki az, aki nem támogatja? Egy. Ki tartózkodik? Egy.
Akkor a bevezető résznél már csak azért is szerencsésebb ez a feladatmegosztás, Gaudi képviselő úrnak adnám meg a szót. Tehát a módosítások jól látszanak. Minden esetben próbáljunk meg időkeretet tartani, úgyhogy kérem, egy percben a véleményt.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Ennek megfelelően próbálom gyorsan felvetni a módosítási javaslatokat. Könnyű helyzetben van mindenki, mert az én észrevételeim is ott vannak képviselőtársaim előtt. Az első bekezdésben szerepel egy olyan mondat, ami szerintem fontos volna, hogy megmaradjon, bár elnök úr javasolta a második részét kiemelni. Ez úgy szól, hogy "2006 ősze után is folytatódott a jogsértő emberi jogi gyakorlat és jogértelmezés, amely a 2006 őszi brutalitás szintjét nem érte el". Ez fontos, és valóban így van, de... és fontos lenne, hogy az itt kimaradó rész megmaradjon, mégpedig: "de sokkal intenzívebb és tömegesebb volt az állami szabadságjogi jogsértések köre, mint 2006 ősze előtt." Tehát itt az fejeződik ki, hogy egy cezúra volt 2006 ősze. Utána már ugyan a szemkilövésig nem jutottak el a megtorlások a tüntetések résztvevőivel szembeni fellépések során, de mégis csak több száz, izraeli vízágyúval és egyéb, több milliárdos költséggel felszerelt rendőr folyamatosan igen kemény eszközökkel lépett fel, jelentős őrizetbe vételekkel, bántalmazásokkal, könnygázbevetésekkel. Tehát azért az intenzitás szerintem erősebb volt. Viszont ez a módosítás kivenné azt a ténymegállapítást, ami szerintem nehezen vitatható.
ELNÖK: Én is azt javaslom, mivel ha így haladunk, még este 8-kor is itt fogunk ülni, hogy a fontosabb pontoknál legyen egy rövidebb reagálás. Parancsoljon!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Úgy emlékszem, hogy a bizottsági jelentésben, amit a múltkor elfogadtunk, pont az ellenkezője szerepelt. Ott azt írtuk le, hogy 2006. október 23-a után, 2007-től a rendőri fellépések már akkor is túllépték a jogállamiság kereteit, de kétségkívül szakszerűbbé váltak. Ez a megfogalmazás, 90 százalékosan emlékszem, benne volt. Innentől kezdve, ha ebben a jelentésben mást írunk le, az szerintem szerencsétlen.
Viszont, ha már nálam van a szó, nekem is lenne egy javaslatom. "Bár 2006 őszéhez mérhető súlyos következményű, végletekig durván és véres rendőri fellépésekre nem került sor..." satöbbi, innen a zárójelet kihagynám. Tehát hogy "(például szemeket nem lőttek ki, tömegesen nem vertek véresre utcán embereket.)" Szerintem erre már nincs szükség, leírtuk a jelentésben. Vagyis a mondat úgy szólna, hogy "...végletekig durván és véres rendőri fellépésekre nem került sor, azonban...." satöbbi. Ez lenne a javaslatom.
ELNÖK: A bevezető részben, az 1. pont előtt van egy indokolás. Még egy fontos javaslata volt Révész képviselő úrnak, ez nagyjából benne van a szövegben, hogy "A vizsgált időszakban számos alkalommal került sor bíróságok és hatóságok által megállapítottan tüntetések jogellenes feloszlatására, tüntetések jogellenes megtiltására, tüntetők vagy annak tekintett személyek személyes szabadságának önkényes és jogellenes korlátozására - az önkényes kifejezés szerintem nem jogi kategória -, fogva tartására, embertelen, megalázó bánásmód alkalmazására. Itt lehetne azt mondani, hogy a jelentés ezeknél az eseteknél fogadta el a jogellenességet, illetve az ezen szervek által megállapított esetekben elfogadta a jogellenességet. (Révész Máriusz közbeszól.) Most az egész általános részt az 1. pontig, tárgyalandónak tekintem. (Révész Máriusz: Lenne még javaslatom.) Ki fog derülni, hogy Révész képviselő úr még részletesebb tárgyalást kíván, mint Gaudi alelnök úr. Parancsoljon!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Lenne még javaslatom a második bekezdés első mondata: "A hatalom megtartására irányuló jogalkalmazás legfőbb eszköze a rendőrség lett...." Szerintem itt elég kreatív eszköztárat vonultatott fel a kormány a KSH-től kezdve adatok meghamisításán át a költségvetésig. Ez a mondatot úgy írnám, hogy ...a rendőrség a politikai szabadságjogok tekintetében nemcsak a közrend és közbiztonság jogállami elvek szerint cselekvő őreként járt el, hanem több esetben jogellenesen. Nekem a jogtiprás is... Az első felét azt mindenképpen kihagynám, mert szerintem tényszerűen nem is felel meg a valóságnak.
ELNÖK: Az egyik eszköze vagy egyik legfőbb eszköze szerintem megfelel.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egyik eszköze, jó.
ELNÖK: De akkor a jogtiprást meg kivennénk. Egyik fontos eszköze. Van-e további? Úgy gondolom, hogy a 3. oldalnál az ennyire részletes tárgyalást meg fogjuk unni, és onnantól kezdve gyorsan haladunk már.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A rendőrség a vizsgált időszakban... itt az "alapvetően" helyett "számos esetben" legyen.
ELNÖK: Ezt támogatni fogom. Világos. Van-e más javaslat?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak annyi, hogy a bizottság csak azokat az eseteket vette figyelembe a jelentésénél, ahol bíróság, ügyészség, ombdusman vagy rendőrségi panasztestület állapította meg a jogsértés tényét. Azt ideírnám, amit Tamás írt, hogy alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértések tételes áttekintéséről van szó.
ELNÖK: Akkor részemről ez fölöslegessé teszi az utolsó bekezdést, azt, hogy "A vizsgált időszakban számol alkalommal került sor bíróságok és hatóságok által..." satöbbi.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem baj az, ha kétszer van benne, hogy ez nem a bizottság véleménye, hanem mások állapították meg.
WITTNER MÁRIA (Fidesz): Sokkal inkább azt kéne most megfogalmazni, ami a hungaristák tüntetésével kapcsolatos, hogy a kormány akkor elnéző volt. Ezt kellene nagyon is megfogalmazni, nem beszélve arról, hogy amikor a saját érdekeivel kapcsolatos tüntetés volt, és ki tudja, nem ők vitték-e oda őket, akkor viszont a kormány nem állt a helyzet magaslatán, a rendőrségével együtt.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csatlakoznék Mária indítványához. Itt szerintem a felsorolás előtt kellene ezt leírni, hogy a rendőrség joggyakorlata nem volt egységes, hiszen voltak olyan esetek, amikor nem talált módot hungarista tüntetések megakadályozására, ezt közleményben adta ki, más esetben pedig elég kreatív volt.
ELNÖK: Jó. Egységes javaslatot próbálok tenni, utána szavazunk. Tehát megmarad a Gaudi-Nagy Tamás-féle utolsó, kivastagított bekezdés első mondata. Azaz: "A vizsgált időszakban számos alkalommal került sor bíróságok és hatóságok által megállapítottan tüntetések jogellenes feloszlatására, tüntetések jogellenes megtiltására, tüntetők vagy annak tekintett személyek személyes szabadságának jogellenes korlátozására, fogva tartására, embertelen, megalázó bánásmód alkalmazására."
Ezt követően jön az a megfogalmazás, amit Wittner képviselő asszony javasolt azzal kapcsolatban, hogy a rendőrségnek a tüntetések engedélyezésével kapcsolatos gyakorlata azért is lehet súlyos kritikák tárgya, mivel más esetekben szélsőséges szervezetek gyűléseinél is engedélyezték a gyülekezési jog gyakorlását. A bizottság ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy a magyar gyülekezési törvény a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket értéktartalom nélkül védi, azonban a rendőrségi gyakorlat az elmúlt 8 év során ezzel ellentétes volt.
WITTNER MÁRIA (Fidesz): A kormány aláfestésére szolgált az a tüntetés, amire mindig tudott hivatkozni, hogy leverje azokat a tüntetéseket, amelyek az ő országrontó tevékenysége ellen zajlott. Ilyenkor hivatkozott mindig a szélsőjobbra.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Annyit szeretnék javasolni, hogy az szerepeljen, hogy a rendőrség közleményben nyilvánította ki, hogy nincs módja a demonstrációk engedélyének megtagadására. Előtte egy hónappal meg később is simán megtette.
ELNÖK: Világos. Miután az albizottság által elfogadott jelentéstervezetről a főbizottság is tárgyalni fog, ezért azt javaslom, hogy általánosságban adjon a bizottság felhatalmazást az albizottság elnökének ennek az egy bekezdésnek a pontos megfogalmazására, mindannyian értjük, hogy mit akarunk. Megmarad, amit korábban felolvastam, és ezt követően az alapvető politikai és szabadságjogokat érintő állami jogsértések tételes áttekintésénél pedig az a mondat kerülne be, szintén ilyen felhatalmazás mellett, hogy azt fogadta el a bizottság a jelentés alapjául, hogy olyan eseteket fogadott el alapul, a jogellenességre példának, ahol bírósági, hatósági döntés született, illetve ügyészség, a Független Rendészeti Panasztestület vagy pedig az állampolgári jogok biztosa állapította meg a jogsértéseket.
Ebben a formában kérem, hogy szavazzunk. Még Gaudi alelnök úr, parancsoljon!
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Ezt a bizonyos kettős mércéjű jogalkalmazást, amiről Révész képviselőtársam beszélt, tartalmazza egyébként a 2.17 pont kormánytöbbség által kihúzni javasolt bekezdése. Akkor ezt valahogy próbáljuk beépíteni, hiszen ott szerepel, hogy: "a kettős mércéjű tiltások a politikai szabadságjogok egyik legfontosabbikát jelentő gyülekezési jogra vonatkozó nemzetközi emberi jog egyezmények és hazai alkotmányos előírások durva sárba tiprását jelentették, de az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is kiemelkedő módon sértették." Ez a mondat szerintem szakszerű hátteret adna. Mert ráadásul '89-ben jogszabályi úton felszámolt engedélyezési rendszert működtetett a rendőrség, és itt szó szerint az a mondat szerepel, hogy "csak olyan megmozdulásokat vettek tudomásul, amelyek a hatalom érdekeit nem sértették, minden más rendezvényt megtiltottak." Ez nagyjából hasonló.
ELNÖK: Jó. Ezzel a felhatalmazással meg fogom találni a megfelelő kompromisszumot. Parancsoljon!
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az általános részhez még viszontjavaslatom vagy észrevételem van a kormánytöbbség javaslatával kapcsolatban. Ez egy elég fontos rész, és kérem, hogy ezt fontolják meg az elmondottakon túl. Mégpedig azt, hogy ahol kiemelten szólunk arról, hogy a rendőrség a vizsgált időszakban alapvetően nem tudott megfelelni - itt az alapvetően helyett van egy olyan javaslat, hogy számos esetben, bár én az alapvetően kifejezést fenntartom, a zárórész fontos lenne. A bv-intézményeket esetleg kivehetjük, de a 2006 őszén kívüli időszakra is elmondható, hogy egyes ügyészi szervek és egyes bírák is átléptek jogállami kereteken. Rengeteg olyan döntés született, akár első fokon, de jogerősen is, amelyek szintén eljárásjogi szempontból komoly aggályokat vetnek fel, jogsértést valósítottak meg. Ennek a fordulatnak a meghagyását fontosnak tartanám mindenképpen.
Illetve az azt követő bekezdésben ismétlem meg azt a javaslatomat, elfogadható-e a bizottságnak az, hogy azon cselekmények, azon esetek, amelyeket nem bíróság, nem ügyészség, nem ombudsmani vagy panasztestületi döntés minősített jogellenesnek, hanem jogvédő szervezetek visszásságról szólóan léptek fel, és emiatt akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság eljárását kezdeményezték, egy különleges kategóriában kerüljenek be a rendszerbe. Erről mindenképpen kérnék egy döntést.
Az általános rész utolsó bekezdésében pedig azt a fordulatot is javasolnám, saját eredeti változatomat is kiegészítve, hogy megtorló célzatú szabálysértési és büntetőeljárásokat is indítottak. Mert így volt teljes a kép. Ez nagyon fontos része az elmúlt 8 évnek, jellemző eszközrendszere volt a hatalomnak.
ELNÖK: Megtorló célzatú helyett elfogadható a jogalap nélküli szabálysértési és büntetőeljárások megindítása? (Jelzésre.) Világos. Mert azt én is támogatnám.
Akkor ennek megfelelően teszem fel szavazásra a kérdéseket. Röviden reagálnék. Azért nem tartom szerencsésnek itt a bírói és ügyészi kritikát, szemben a 2006 őszi eseményekkel, mert két sorral vagy négy bekezdéssel lejjebb írjuk le, hogy a legitimáció alapjának tekintjük a döntéseket. Bár egyes területeken bírák nevét is tudnánk mondani, ahol valóban nem volt szakmailag kiváló és megkérdőjelezhetetlen a döntés, amit egyes bírák produkáltak, de többet vesz el, mint amennyit hozzáad, miután számtalan esetben bírósági döntésre hivatkozunk, ha itt megkérdőjelezzük ezt.
Akkor ennek megfelelően kérem, hogy szavazzunk azokról a részekről, ahol vita volt. Tehát a 2006 őszével kapcsolatban ki támogatja annak a szövegrésznek az el hagyását, hogy: "de sokkal intenzívebb és tömegesebb volt az állami szabadságjogi jogsértések köre, mint 2006 ősze előtt"? (Szavazás.) Egy igen. Ki az, aki nem támogatja? Hat. Tehát ez a szövegrész kimarad.
A zárójel elhagyásáról nem kell szavazni.
A következő a "számos esetben" kifejezés.
DR. MORVAI KRISZTINA, európai parlamenti képviselő: Beleszólhatok? Ha jól értem, kifejezetten az állam pozitív kötelezettségéről van szó a tüntetések biztosítására és a véleménynyilvánításra. Tehát nem elég az, hogy tartózkodjon a szétverésétől, hanem egy olyan környezetet kell biztosítania, ahol megvalósulhat a véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezési jog. Itt az, hogy ez csak alkalomszerűen sérült...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Hagyjuk ki mind az alapvetően, mind a számos esetben kifejezést. Maradjon annyi, hogy nem tudott megfelelni.
ELNÖK: Akkor ezt nem teszem fel szavazásra, a mondat úgy kezdődik, hogy "A rendőrség a vizsgált időszakban nem tudott megfelelni..."
Kérdezem, hogy az ügyészségi, illetve bírósági tevékenységre vonatkozó kritikával kapcsolatos rész bennhagyását ki támogatja.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Javasolnám hozzátenni, hogy tényszerűen számos olyan döntés született első fokon, de akár jogerősen is, amelyek a jogállami kereteket betartó ügyészek, bírák esetében nem születtek volna.
ELNÖK: Ki az, aki ennek az elhagyásával egyetért? (Szavazás.) Aki nem ért egyet? Egy. Tartózkodik? Egy nem szavazattal és öt igen szavazattal ez a szövegrész kimarad.
Ezen túl vagyunk. A többi esetben kompromisszum volt.
Gaudi-Nagy Tamásnak akartam reagálni, hogy ezt azért ellenzem, mert a visszásság megállapítása ombudsmani jogkör, és ahol ezt megállapította, azt elfogadjuk jogalapnak. A visszásság és jogellenesség között teremtene még egy kategóriát képviselő úr javaslata. (Gaudi-Nagy Tamás, Révész Máriusz és Gulyás Gergely egymás között beszélgetnek.)
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szerintem pont ez ennek a jelentésnek az erőssége, hogy ha még van is néhány eset, ami vitatható, azokkal nem foglalkozunk, csak azokkal, amelyeknél valaki, ombudsman, bíróság megállapította a jogellenességet. Úgyis itt van egy harmincas lista. Akkor nem lehet se Bolgár Györgynek, se másnak kiemelni olyan dolgokat, hogy kérem, itt a bíróság így vagy úgy, mert nem foglalkoztunk, csak olyannal, amiben valaki megállapította, hogy a rendőrség nem jogszerűen járt el. Ha ilyen ügyeket felsorolnánk, az gyengítené a jelentést. Többet ér, hogy ez a 30 eset van itt, mintha még 4-et beleírnánk.
ELNÖK: Köszönöm. Gaudi-Nagy Tamásé a szó.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Egy fontos érvet elmondanék ebben a körben, mert ez abba a veszélyes irányba is elvezetheti az olvasót és az utókort, hogy végül is megnyugodjon az elmúlt 8 évvel kapcsolatban, és azt mondja, hogy volt itt egy csúnya rendőrség, amelyik odacsapott néha, de volt a bírósági és ügyészségi rendszer, amelyik mindig, minden alkalommal helyreigazította ezeket, és kimondta, hogy jogsértő. De sajnos az a probléma, hogy a jogállamiság olyan mértékben került zárójelbe, és olyan mértékben ingott meg, tudjuk jól, és pont ezek az esetek azok, amelyeket vitatunk, amelyekben nem mondta ki az elmúlt 8 év bírósága vagy ügyészsége, hogy jogsértésről van szó.
Noha az emberi jogi mérce, az emberi jogi teszt alkalmazásával ezek a döntések nem voltak jogállamiak. Gondolok itt most a vicces gatyaesetre, ahol a magyar nemzet szennyesét két ember kiteregette, a kordonra rátűzve két alsóneműt, és erre azt mondta a bíróság, hogy ez gyülekezésnek, tüntetésnek minősül. Pedig véleménynyilvánítás volt. Vannak olyan esetek, amikor az Árpád-házi sávos zászlót provokatív magatartásnak minősítve megbírságolták a békés zászlótartó embert. Tehát vannak olyan döntések, amelyek egyértelműek, és ezek a bírók a mai napig a helyükön vannak, és a mai napig hoznak olyan döntéseket, ahol nem veszik magukra nézve kötelezőnek az egyébként irányadó jogszabályokat. Nem szabad úgy tennünk, hogy tulajdonképpen ezen a fronton minden rendben van.
Mi tudjuk a legjobban, ennek az albizottságnak a tagjai, hogy 2006 őszén is tömegesen voltak ilyen kirívó bírósági, ügyészségi döntések, de sajnos, nemcsak 2006 őszén, hanem az elmúlt 8 évben is voltak ilyenek. Tehát valahol ezt tükrözné az én javaslatom, ha bekerülne egy ilyen, megfelelően címkézett kategória, hogy Bolgár György valóban ne tudjon a jogsértőnek titulált esetkörből olyanokat találni, amelyeket nem bíróságok állapítottak meg, de azt gondolom, az utókornak tartozunk azzal, hogy ezeket a kirívó és visszás eseteket mégis csak említsük meg egy külön kategóriában.
ELNÖK: Képviselő asszony, parancsoljon!
WITTNER MÁRIA (Fidesz): Én nem tartom jónak, hogy mások kifejezéseihez igazodjunk, hogy ez legyen az igazodási pontunk. A magyar nyelv olyan gazdag, olyan árnyalt, ha az ombudsman úgy fejezte ki magát, mi kifejezhetjük másképp.
ELNÖK: Köszönöm. Azért nem értek egyet azzal, amit Gaudi-Nagy Tamás elmondott, mert a 2006 őszi eseményeknél külön is foglalkoztunk ezzel. Hozzáteszem, ott is volt ennek jogalapja, egy belső jelentés, amely ezt érdemben megállapította, de az ügyészségnél ilyen sem volt. Ott viszont a bírósági jelentést lehetett úgy értelmezni, hogy azt ügyészségi indítványokra is kiterjed. Azt, hogy mi külön ilyen formában bíráljunk fölül bírákat, és az ő ítélkezési gyakorlatukat minősítsük, sokkal részletesebben kellene megtenni, mert lenne olyan, akihez lenne kedvem ebben az esetben, még további vitákat, támadásokat is vállalva. De általánosságban szerintem ez a jelentés azt tükrözi, hogy 2002 és 2010 között, 2006 őszétől eltekintve a jogállami garanciák biztosítására szolgáló szervek nagyon sok esetben képesek voltak arra, hogy a jogellenes eljárásoknál a jogellenességet kimondják, kártérítést megítéljék, a visszásságot megállapítsák, és a többi.
Ezért gondolom úgy, hogy nem teszünk jót a jelentés egészének, ha ezen a határon túllépünk. Arról nem is beszélve, hogy egy sokkal részletesebb, egyébként csak a bíróság ítélkezési gyakorlatára kiterjedő szakmai tanulmány kellene. Parancsoljon, alelnök úr.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Ez nagyon fontos dolog, mert innentől kezdve úgy is felgyorsulnak az események, mert onnan már a végrehajtási szakaszba kerül az ügy. Azért látom ezt elgondolkodásra alkalmat adónak, mert arról állítson ki legalább egy listát, határozottan úgy címkézve a bizottság, hogy vannak olyan esetek, ahol nagyon komoly kritika alá vonták az elmúlt 8 év bírósági gyakorlatát. Mert egyébként teljesen abba az illúzióba kerülhet bárki, hogy itt bírósági rendszer korrigált, és mindenről mindent megfelelően kimondott. Én nagyon kompromisszumos javaslatokat tettem, akár ha a gárdaügyet nézem, ott kifejezetten úgy fogalmaztam, hogy az érintettek vitatják, Strasbourghoz fordultak, satöbbi. Ez csak fellistázná azokat a problémás eseteket egy határozottan elkülönített kategóriába, a kifejezetten jogsértőnek megállapítható esetekben, mert szerintem a jelentés gyengülne, ha kimaradnának ezek a szimbolikus és jellegzetes vitás esetek.
ELNÖK: Még Révész Máriusznak adom meg a szót, azután technikai javaslatot fogok tenni.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Mivel a péntek délutánunkat többen máshogy terveztük, ezért valóban nem lenne jó, ha 6-ig, 7-ig elhúznánk, úgyhogy kompromisszumos javaslatom lenne. Volt az a mondat, amiben szerepelt, hogy csak milyen eseteket soroltunk fel. Ez elé a mondat elé kellene írni 2-3 mondatot maximum, esetleg példálózó felsorolással, hogy bár voltak olyan esetek, amikor a bíróság ítélete is sok szempontból megkérdőjelezhető, zárójelben felsorolás, ennek ellenére ebben a jelentésben csak olyan eseteket vettünk figyelembe, ahol... és megint szerepel. Ebben az esetben zárójelben utalhatunk 3-4 ügyre. És itt azt javasolnám, elnök urat hatalmazzuk fel, hogy ezt szintén pontosan fogalmazza meg.
ELNÖK: Elfogadható kompromisszumos javaslat?
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Annyiban igen, hogy a terjedelemben valami arányosságot találjunk. Mert lehet, hogy van egy olyan eset, ahol hárommondatos magyarázat kell az eset súlyához mérten. Köszönöm, hogy erre nyitottság van, valóban egyszerűen csak a kirívóan visszás, vitatott eseteket szerintem fontos megjeleníteni, tényleg köszönöm ezt a kompromisszumos javaslatot, hogy ezt bent tartsuk a rendszerben, de külön kategóriában.
ELNÖK: Ha ez a felhatalmazás szinte teljesen általános, akkor támogatom, ha még szavakban sem kötnének meg. Azt el tudom fogadni, hogy szakmai viták tárgya lehet például, és ezt akár a zárkaítéletre is el lehet mondani, hogy jogos szakmai viták tárgya lehet az egyesülési joggal való visszaélés, ha az megvalósult, akkor az a legmagasabb szankció alkalmazását indokolta-e vagy sem. Ebben egyébként születtek olyan cikkek is, amelyek abszolút nem politikai, hanem szakmai irányból közelítik meg ezt a kérdést, és többféle szakmai álláspont is elképzelhető. Tehát, ha ez a felhatalmazás elég általános ahhoz, hogy kellően árnyaltan fogalmazhassak, azután a főbizottság még úgyis, bár gondolom, röviden megtárgyalja, mert Lukács elnök úr türelme a miénkkel szemben azért nem végtelen (Derültség.), ha ilyen felhatalmazás van, akkor ezt támogatom, és akkor ezt a vitát ezzel lezárhatjuk. (Jelzésre.) Rendben, köszönöm.
Akkor ebben a formában szavazzunk a bevezető részről. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Hat igen. Ki tartózkodott? Egy. Mi is kössünk egyezséget Gaudi alelnök úrral.
Ezek után az a technikai javaslatom van, hogy az összeset föltenném szavazásra, a módosított szövegtervezetekkel, a miénket is. Gaudi alelnök úrnak megadom a szót, hogy ahol fontosnak tartja, és érvelni kíván amellett, hogy ne a módosított, bizonyos tekintetben bizonyos részeket elhagyó álláspont érvényesüljön, ott 5 percben legyen kedves ezekről szólni. Ha 10 perc lesz, az még maximális. Ehhez még egyet hozzátennék. A saját eddigi elveinket elfogadjuk, akkor van egy eset, ezt a jelentés komolyságának megőrzése érdekében kihúztam, de egyébként jogállási megállapítására sor került, ez a lóháton vonulás esete. Ha alelnök úr ennek megjelenítéséhez ragaszkodik, az megfelelt annak a kritériumnak, hogy a bíróság megállapította, hogy a két tüntetési helyszín közötti átvonulás esetén nem valósulhat meg a gyülekezési joggal való visszaélés, a be nem jelentett gyülekezés. Tehát ebben az esetben nyilván ez még eleget tesz ennek a kritériumnak.
Parancsoljon!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ügyrendi javaslatom lenne, elnök úr. Szerintem ez így lassú, ha itt 10 perc alatt végigmegy Gaudi-Nagy Tamás a 10 oldalon, utána egyesével elkezdünk vitatkozni. Ahol van egy javaslata, oldalanként vegyük sorra, és szavazással eldöntjük. Mert ha itt 10 helyre fűz észrevételt, utána egyesével újra kell kezdeni. Így szoktuk az önkormányzatnál is, hogy oldalanként megyünk, és utána azt zárjuk is le. Mert ha 10 percig beszél Gaudi-Nagy Tamás, érinteni fog 15 javaslatot, utána meg mind a 15-öt visszakeressük, az még három óra hossza.
ELNÖK: Kevésbé demokratikus szavazásra gondoltam. Úgy gondoltam, hogy Gaudi-Nagy Tamásnak megadom a szót, és egyben szavazunk az összes módosításról, de ha alternatív technikai módosítás van, alelnök úrnak is van egy, csak nem sikerült megértenem, így megadom a szót.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Szerintem az egy jó megoldás lehet, hogy én elmondom azokat a javaslatokat, amelyek szeretném, ha megmaradnának a jelentésben, és ezekről úgy döntene a bizottság, hogy melyek azok a konkrét pontok, amelyeket kivesz az egységes csomagból, és amelyekről meg tudtam esetleg győzni a bizottságot. Bocsánat, ez lenne a vitának érdemi jellege, hogy legalább egy lehetőséget ad, mert így szinte értelmetlen elmondanom a javaslataimat. Hadd tegyük legalább vizsgálat tárgyává a felvetéseimet, és ha a bizottság egyet-kettőt-hármat vagy amennyit jónak lát, kivesz a csomagból, arról döntsünk külön. Ha már ki akarja venni a csomagból, az már jót jelent, mert azt támogatja. Csak ennyi lehetőséget kérek, hogy legyen érdemi következménye a hozzászólásomnak.
ELNÖK: Megadom rögtön a szót, de visszavételről van inkább szó, hiszen tárgyalási alapnak elfogadta a bizottság a módosított jelentést. Parancsoljon!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Még egyszer megismétlem az ügyrendi javaslatomat. Gaudi-Nagy Tamás elmondja egy javaslatát, utána szavazunk. Visszakapja a szót, és elmondja a következőt, és megint szavazunk. De az, hogy most itt elmond 10 javaslatot, utána visszatérünk, és egyesével kezdjük tárgyalni, az hosszú. Egy észrevétel, egy szavazás. Higgyék el, hogy ez gyorsabb lesz.
ELNÖK: Nem hiszek ebben, de kezdjük el. A kooptív lehetősége adott. Gaudi-Nagy Tamásnak praktikus okokból ajánlom, a bizottság jóindulatát vívhatja ki azzal, hogy nem az összes javaslatot hozza föl, hanem csak 3-4-et, ott, ahol a politikai érzéke szerint is látja a lehetőséget az elfogadásra. Tudnék is egy-két ilyet mondani, de szerintem az eredmény a minél rövidebb és gyorsabb eljárásra, hogy néhány ügynek, amit egyszerre ítél alelnök úr fontosnak, másrészt látja a lehetőségét annak, hogy elfogadjuk. Minél kevesebb a javaslat, annál többet támogatunk. Parancsoljon, alelnök úr.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A jegyzőkönyv kedvéért hadd mondjam el egy kicsit komolyabban is, hogy sok-sok jogvédő és jómagam is küzdöttünk azért, hogy ez a téma napirendre kerüljön. Tudom, hogy most péntek délután van, és sokaknak más dolguk van, de kérem a türelmet és a koncentrálást. Úgy gondolom, hogy jogtörténeti és politikatörténeti jelentőségű ügyről van szó, tehát megpróbálok összeszedett és célirányos lenni, csak kérem azt, hogy ez a türelem és odafigyelés legyen meg, mert komolytalanná válhat az ügy, és pont azok örülhetnek a legjobban, akiknek most nem kéne örülni a jelentés elfogadása után.
Akkor elkezdeném konkrétan mondani. Az 1.1 pontban az Erzsébet híd lezárása témaköre szerepel. Látom a javaslatban, valóban nem mondja ki bírósági ítélet, hogy ennek feloszlatása jogellenes volt, viszont a módszerekben voltak kifogásolt elemek, ilyen volt a pisztolyrántás a hídon, fotóriporter bántalmazása, teljes gázzal a rendőrmotorosok belehajtanak a tömegbe. Az a javaslatom, hogy legalább ilyen elemében kerüljön bele az Erzsébet hídi és ahhoz kapcsolódó események listája.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy. Aki nem? Hat. Alelnök úré a szó.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az 1.3 pont, az EU-népszavazással kapcsolatban, ha jól értem, ez a bizonyos lóvonulós eset támogatást nyerne. Ezt köszönöm, akkor ezt kérem. Viszont a nevekkel kapcsolatban ez egy visszatérő elem volt, hogy Budaházy György, Novák Előd, Kocsis Imre neve rendszeresen kikerült. Azért tartottam fontosnak a neveket és nem a hozzájuk kapcsolódó üzeneteket és értéktartalmakat, hanem mert az volt a tipikus az elmúlt időszakban, hogy a vezető személyiségeket vonták ki a forgalomból. Ha nem említjük meg őket a tüntetés kapcsán, például a Gesztenyés kertből 51 embert előállítottak, köztük Kocsis Imrét, akkor nem azért említem meg, mert szerelmes vagyok Kocsis Imrébe, hanem azért, mert ezzel megüzenjük azt, hogy itt a vezetőt akarták társadalmilag kivonni a forgalomból. Módszeresen mindenhol, ahol a név szerepel, a történelmi hűség kedvéért van. Nem lehet egy történetet úgy elmesélni, hogy az alany és állítmány nincs benne, tehát hogy kiről szólt az ügy, kinek a sérelmére követték el a jogtalanságot. Szerintem ez nem jelent politikai értékítéletet se pro, se kontra, csupán a tényekhez való hűséget.
ELNÖK: Világos. Ehhez annyi nagyon rövid kommentárt fűznék, hogy ha valaki elolvassa az egész jelentéstervezetet, és hogy abban mit javítottam, akkor számtalan helyen valóban többek között Budaházy György, de van, ahol Novák Előd, van, ahol Kocsis Imre nevét kihúztam. De senkinek nem lehet olyan érzése, hogy, mint a vogul népmesékben, nem merjük kiejteni a medve nevét, mert számtalan helyen benne maradt. De hogy koncepciózusan úgy tűnik, hogy már-már csak ugyanazokról szóló történetek vannak, megint csak a jelentés érdekében javasolnám ennek fenntartását.
De most például Gaudi-Nagy Tamás olyan javaslatot tett, hogy a "Budaházy György és három társa ellen közlekedési szabályok megsértése"... kerüljön vissza a szövegbe, és erről szavazzunk. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki támogatja, hogy egyéb helyeken is visszakerüljön a név? Egy igen. Ki az, aki nem támogatja? Hat.
Alelnök úr, mi a következő, megállapítva, hogy visszakerült ez a bekezdés Budaházy György nevével.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Itt volt egy utolsó fontos gondolat, hogy a választójog korlátozását is jelentette határozott álláspontom szerint ez az akciósorozat, nemcsak a véleménynyilvánítást, hiszen a választójognak része a kampány is. Tulajdonképpen a népszavazás kimenetelét is befolyásolta. De hogy milyen mértékben, hogy egy vagy két, vagy három nem szavazattal kevesebb lett, azt nem tudjuk, de hogy befolyásolta a népszavazás kimenetelét, szerintem ez az állítás helyes, és a történelmi hűségnek megfelel.
ELNÖK: Annyit szabadjon megjegyezni, hogy ebben a formában nem tartom támogathatónak. Próbáltam kompromisszumos szöveget találni. Úgy szól most a kompromisszumos szöveg, hogy "indokolatlan volt, és azt a célt szolgálta, hogy az EU-tagságot ellenzők szabad véleménynyilvánítását akadályozza." Ha idetesszük vesszővel, hogy az EU-népszavazás eredményét befolyásolja, az megfelelő?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem befolyásolta, mert 80 százalék volt 20-szal szemben az arány, az eredményét nem befolyásolta. Az eredménye igen vagy nem. A végeredményt sem befolyásolta, mert igen vagy nem. Ha 0,2 lett volna, akkor változtatta volna meg a kimenetelét, de hát komolytalanná tesszük magunkat, ha ezt elfogadjuk. Szerintem a javaslat úgy jó, ahogy van.
ELNÖK: Akkor szavazásra teszem fel, Gaudi képviselő úr javaslatát ki támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? Egy igen szavazat és hat ellenszavazat. Nem tekintettünk el attól, hogy ez egy "nem" melletti véleménynyilvánítás szabadságát akadályozta. A pontosság kedvéért jelzem, hogy az 1.3 javaslat, a "2003. április: megtorló eljárások az EU népszavazási kampányban nemmel szavazásra buzdítók ellen" a perben a bíróság nem jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a rendőrséget, ez a mondat része a szövegnek.
A soron következő javaslat?
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az 1.6 pontban, a 2004. május 23-ai Erzsébet téri ügynél csak egy tényállásszerű pontosítás, mert igazából nem mindenkit állítottak elő 3 napig, hanem Kocsis Imrét és még egy személyt. Ez valahogy mindenképpen pontosítandó lenne majd.
ELNÖK: Ezt egyhangúlag elfogadtuk.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2004 novemberi?
ELNÖK: Azt támogatjuk, hogy a "jelenleg Romániához tartozó" szöveget hagyjuk ki.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Hát, Erdély tekintetében ez helytálló.
ELNÖK: Én hosszabb mondatot is el tudnék képzelni, de pontosan leírja azt, hogy Erdélyben őt és családját ért sérelem miatt. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy a szövegben a Romániához tartozó Erdély szerepeljen, bőven elegendő.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.2 pontban, 2007. március 15-e kapcsán az első bekezdésre tettem egy kompromisszumos javaslatot, mert fontosnak tartom azt kiemelni, hogy a passzív engedetlenség szabálysértését, amit napokkal ezelőtt léptettek hatályba, 34 fővel szemben alkalmazták. Itt Budaházy Györgyöt kihagynám, de mégis adjuk vissza, hogy 2007. március 15-én elég nagy létszámú tüntetőt, tiltakozót ért rendőri intézkedés, sőt, a konkrét esetünket, amire kitérek, hogy "a Nyugati térnél békés járókelőt az oszlató rendőri erők fellöktek," ez visszaadja a kornak azt az üzenetét, hogy itt alapvetően a nemzeti ünnepeken nagy létszámú személlyel szemben indítottak eljárást.
ELNÖK: Hogy értsem a javaslatot, válasszuk el azt, hogy ez a kompromisszumos javaslat micsoda. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás tisztázza Gulyás Gergellyel a javaslatát.) Arra, hogy a Nyugati téren egy békés járókelőt az oszlató rendőrök fellöktek, semmilyen bizonyíték nincs. De az összes többit és ami utána kompromisszumos javaslatként szerepel, elfogadhatónak tartom. Ebben a formában jó, akkor ebben egyetértés van.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): 2007. március 15-e körében viszont az ügyészség által megállapítottan törvénysértő fellépés volt Polgár Tamás garázdasági ügyében. Szerintem ennek mindenképpen maradnia kellene, hiszen ez egy jogtörténeti tény, hogy őt eljárás alá vonták, és az ügyészség megszüntette az eljárást, az ügyészség által született tehát a döntés. Ez lényeges üzenetet hordoz, mert többek között kimondja az ügyészség határozata, hogy el kell kerülni annak csapdáját, hogy a büntető jogalkalmazás politikai küzdelmekbe, politikai állásfoglalásba bocsátkozó részese legyen. Ez nagyon fontos.
ELNÖK: Tudunk kompromisszumos javaslatot találni, ha számunkra ad időt, de én alapelvi szinten nem értek egyet azzal, hogy a tojásdobálás ne lenne jogsértő. Ha valaki ezt így olvassa el, akkor ez félreérthető. A tojásdobálás jogsértő magatartás. Az más kérdés, hogy az egy beteges jogalkotás, ami öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek tekinti, merthogy ez vagy szabálysértés, vagy legfeljebb tettleges becsületsértés, ami még mindig csak magánváddal büntetendő, ami közszereplő esetén nem mindegy. Tehát ha ezt hangsúlyozzuk, hogy a tojásdobálás jogsértő voltának elfogadása mellett rögzítjük, és itt is kapok egy általános felhatalmazást, akkor ezt valamilyen formában bele fogom ebbe fogalmazni. Ez elfogadható így? (Jelzésre.) Igen. Menjünk tovább. Parancsoljon!
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.7-ben 2007. október 22-én a Nagymező utcai tüntetésnél az utolsó fordulat kimaradna a kormánytöbbség javaslata szerint, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Civil Jogász Bizottság megfigyelőit miképpen zavarták, hogyan molesztálták. Ezek tényleg személyes tapasztaláson alapuló tények, hozzátartozott a korhoz, hogy a jogvédőket különböző intenzitással, de zaklatták, zargatták, zavarták, satöbbi. Szerintem ez nem árt a jelentésnek.
DR. MORVAI KRISZTINA, európai parlamenti képviselő: Bocsánat.
ELNÖK: Képviselő asszony!
DR. MORVAI KRISZTINA, európai parlamenti képviselő: Úgy emlékszem, hogy kifejezetten a Független Rendészeti Panasztestület álláspontjában szerepelt, hogy bennünket is lefújtak, és erőszakosak voltak. Én is ott voltam.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodik? Öt. Tehát egy igen szavazat.
A soron következő? Parancsoljon!
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A következő a 2007. október 26. Erzsébet híd és Ferenciek tere. Nagyon fontos, ezt itt leírtam, hogy a Készenléti Rendőrség már elismerte kárfelelősségét számos előállítás ügyében, és kártérítési egyezségi ajánlatot is terjesztett elő. Tehát igazából itt már maga a rendőrség is úgy gondolja, hogy főleg a Ferenciek terénél, ahol kifejezetten felszólították a jelenlévőket, hogy egy bizonyos irányba hagyják el helyszínt, azokat gyűjtötték be, akik követték ezt az utasítást, egytől egyig, ideértve a környéken dolgozó cigányembert is, aki a büféből jött ki. (Wittner Mária távozik az ülésről.)
ELNÖK: Figyelemmel arra, hogy a Független Rendészeti Panasztestület is megállapította a jogsértést, itt is általános felhatalmazást kérnék azzal, hogy azt egyértelműen szeretném rögzíteni, ugyanúgy, ahogy a tojásdobálásnál is, hogy a hídlezárás bejelentés nélkül jogsértő. Az egy más kérdés, hogy ehhez képest, ha a rendőrség nem biztosítja egyik irányba sem az elvonulást, aránytalanul lép föl, akkor meg ezt meg lehet említeni ebben a formában, és ha egy ilyen független panasztestületi döntés is van, akkor ezt figyelembe vesszük, de ebben szintén kérek szépen általános felhatalmazást.
Elfogadható? (Jelzésre.) Igen. Konszenzussal.
Alelnök úr!
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.10.-ben 2008. február 23.: jogsértő házkutatások Magyarok Nyilai ügyben. Ez Révész Máriusz képviselőtársamnak volt egyik ilyen szívügye, és itt konkrét tanúk tudnak beszámolni a kihúzott részekről, tehát hogy a munkahelyén keresték meg, onnét akarták elvinni, illetve onnan vitték el, illetve, hogy a helyszínen hagytak bizonyos nyomozással kapcsolatos dokumentumokat. Tehát ezt kifejezetten le is adták utólag a hatóság részére. Tehát ez egy bizonyítható és tanúk által megerősített tényállítási része az ügynek. Szerintem visszaadja a kor hangulatát, hogy hogyan folytak ezek az eljárások.
ELNÖK: Csak bizonyítékot nem látok.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A bizonyíték ezen személyek nyilatkozata. Az iratok leadásánál pedig konkrétan a hatóság elismervényt adott erről, hogy otthagyták a helyszínen a házkutatással vagy a nyomozással kapcsolatos iratokat.
ELNÖK: Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 4 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Nem fogadtuk el.
Révész képviselő úr mostantól Wittner Máriát helyettesíti. Tehát 1 igen, 4 nem, 2 tartózkodás mellett nem fogadtuk el.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nekem itt lenne egy kérdésem.
ELNÖK: Melyiknél? Amiről szavaztunk már?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A 2008. február 23.
ELNÖK: Hányas pont?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): 2.7. pont. Nem ragaszkodom hozzá, csak...
ELNÖK: 2007. október 22-e?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): 2008. február 23. Amiről most beszélgettünk, hogy jogsértő házkutatások...
ELNÖK: Szavaztunk róla, lépjünk szerintem tovább.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Itt jól le van írva, hogy 12 helyen tartottak házkutatást, és szerintem egy kicsit gyengíti azt, hogy "A házkutatások egyikét a szegedi Jobbik egyik tagjának lakásán hajtotta végre a rendőrség." Mindenhol egyébként ugyanaz történt. Tehát az a kérdésem, hogy ki kell-e emelni, mert ezt 12 helyen általánosságban megállapíthatjuk, ami ide le van írva, hogy hajnalban megrohanta a rendőrség és elvitte a cukrot és a fűnyíró benzint. Ez le van írva eggyel később. Utána itt le van írva, hogy az egyik helyen egy jobbikos volt.
Tehát ez a mondat itt szerintem nagyjából fölösleges, mert ez általánosságban ugyanaz...
ELNÖK: Világos, a javaslat ennek az elhagyására irányul.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Csak annyit mondanék a történeti hűség kedvéért, hogy ebben az összes érintett azért a Nemzeti Radikális Mozgalom valamilyen szintű tagja volt. Akkor viszont úgy tudom elfogadni, hogy tegyük hozzá... (Révész Máriusz: Ezt beleírhatjuk.)... hogy nem 12 véletlenszerűen kiválasztott ember volt.
ELNÖK: A házkutatással érintettek a radikális ellenzékhez kötődő személyek voltak. Tehát e helyett a mondat helyett ez lenne. Akkor ezt kompromisszummal elfogadhatjuk? (Szavazás.) Elfogadtuk.
A következő?
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): 2008. március 15. kapcsán van két elem. Ez a viperahasználat, csak rögzítenem kell, hogy ez hozzánk beérkezett, tehát közvetlen, egészen pontosan jogvédő munkatárs személyes észlelésén alapuló. Kétségtelenül a jogerős bírósági ítélet nem állapítja meg, de használtak viperát ekkor, illetve itt a gyülekezési joggal való visszaélés miatt eljárás indult Budaházy Györggyel szemben, amelyet megszüntettek. Ez is egy történeti tény, tehát nem hiszem, hogy ki kellene húzni.
Az pedig, hogy itt jelenségszerűen írtam arról, hogy a rendőrség fellépésével összefüggésében vesztették el a békés jellegüket a tüntetések, az is tulajdonképpen egy jogtörténeti tény, tehát ez valóban így volt.
ELNÖK: Az úgy elfogadható lenne, ha az az első mondat megmaradna, hogy visszatérő jelenséggé vált, hogy a tüntetések a rendőrség fellépésével összefüggésben vesztették el békés jellegüket, ez egyúttal is így volt. - És utána a skandináv sapka, Budaházy György és egyebek kimaradnak?
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az eseményt feldolgozó utolsó két mondat szerintem kellene, azzal fejeződik be az egész, hogy megint csak ilyen rendkívüli állapotokhoz hasonló események következtek be, és a menet szervezésével, Budaházy Györggyel szemben eljárás indult, amit végül is megszüntettek. Tehát ez egy jogerős hatósági határozat.
ELNÖK: Jó, akkor csak a skandináv országoktól a hasonló események következtek be, eddig hagyjuk ki, és akkor a "jogerős" rész benne van, illetve az is, hogy visszatérő jelenséggé vált. (Zaj, közbeszólások.)
Tehát maradjunk annál, hogy a "visszatérő jelenség" helyett "több alkalommal fordult elő", és ez akkor maximális kompromisszum.
Következő?
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.12. 2008. április 11. Ott azért javasolnám, hogy ha a név nem is szerepel benne, de legalább az szerepeljen benne, hogy az előállítottak kárigényének érvényesítése folyamatban van, bíróság előtt van az ügy. Fontosnak érzem, hogy azért utaljunk arra, hogy ez nem egy ilyen következmények nélküli esemény volt.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Gyorsulunk akkor egyre inkább, úgy látom. A 2.14. következik. 2008. szeptember 20. Ott pontosítottam a tényállást, javasolnám ezt rögzíteni, tehát hogy kordonnal és élő erőkkel állták el az utat a rendőrök a tüntetők előtt, és az előzetes bejelentésnek megfelelően így nem tudták elhelyezni a kommunizmus bűneire emlékező cipőket. Ez szerintem egy fontos része a tényállásnak.
ELNÖK: Ezt eleve elfogadottnak minősítettem.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. A következő a 2.15. 2008. október 23., a tüntetők Markó utcai körbezárásánál.
ELNÖK: Ez rendben van.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Iitt javasoltam a meghagyást, ott volt, hogy több önkényes előállításra is sor került, vagy ez nem volt kihúzva? Még ha a nevet ki is hagyjuk, bár mondom, a történeti tényekhez hozzátartozik, hogy éppen véletlenül megint csak Budaházy György volt az, akit előállítottak, de többek előállítására is sor került. Ezt szerintem mindenképpen rögzítsük.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ez benne van, "Ezen kívül több esetben jogalap nélkül került sor a menetben részt vevő személyek előállítására."
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Nekem olyan változatom van, amiből ez ki van húzva.
ELNÖK: Valóban benne van. Rendben. A következő?
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.16. a 2009. január 30-ai gárdavonulás Ivánban. Ezt egy jogerős bírósági ítélet állapította meg, hogy egy 1360 fős faluban alternatív útvonal nem biztosítható és zavart okoznának a helyiek mindennapi életében, ilyen nevetséges indokolással tiltották meg. Most azt gondolom, hogy teljesen el kell vonatkoztatnunk attól, hogy Gárda vagy nem Gárda, mindenképpen egy kirívó gyülekezési jogi jogsértés, jogerős bírósági ítélet alapján. Szerintem ebbe a sorba ez bele kellene hogy tartozzon. Kérem ennek a visszaemelését. Lehetne ez egy Bélyeggyűjtő Egyesület vagy bármi is, most nem az a lényeg.
ELNÖK: Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) 7 igen. Egyhangú.
Miután jogerős bírósági döntés van, az eredeti logika mentén haladva ez valóban ide tartozik.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.17. pont, 2009. március 15. Itt van egy hosszabb fejtegetés, ahogy már korábban utaltam rá, a kettős mércéjű gyülekezési jog tiltásával kapcsolatban én is kérnék egy felhatalmazást, úgy, hogy az elnök úrral ezt valamilyen formában azért meg tudjuk tartani, mert úgy gondolom, hogy ez is fontos, akár Jobbik, akár nem Jobbik. De tényleg tény az, hogy aznap Budapesten nem lehetett vonulásos rendezvényt tartani a közlekedés más útvonalon való megoldhatatlanságára hivatkozva, ami tényleg tulajdonképpen a csúcsra járatása volt ennek a bizonyos kvázi engedélyezési rendszernek, hogy tényleg senki ne tudjon az utcára kerülni. Éppen a Jobbik volt ennek a legfőbb szenvedő fele, az tény. De ugyanakkor a Rendszerváltó Fórum vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom statikus rendezvényeit is megtiltották.
Én azt érzem, hogy ez az egész rész annyira szervesen összeilleszkedik, hogy kérném ennek az elfogadását.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatosan milyen bírósági ítéletek születtek? Úgy tudom, hogy itt jóváhagyták ezeket a határozatokat.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen, pont ez az, amiről beszélek, hogy többek között a Fővárosi Bíróság azon jellegzetes bírója, nevesítsük: Fábián Judit és néhány más bírótársának döntéséről van szó, ezek tényleg azt gondolom, hogy minden vita nélkül megállapíthatóan nem voltak megalapozott döntések. De kétségkívül a jogerős lezáró döntések szerint ezek a tiltások úgymond formálisan jogszerűnek minősültek, de akkor valamilyen kategóriában mindenképpen kérem, hogy ez jelentkezzen.
Az általános jellegű elemzés pedig úgy gondolom, hogy valahogy szintén mindenképpen maradjon meg, csak találjuk meg a helyét.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egy igen. Ki az, aki ellene van? Négy nem. Ki az, aki tartózkodik? Kettő.
Az említett bíró nevének említése után nem tudtam jó szívvel mellette szavazni, viszont az eredeti logika alapján támogatni nem támogathattam.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Abba a kategóriába azért belekerülhet, az elejére, az általános következtetés...
ELNÖK: Van egy általános felhatalmazás.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): 2009. március 15. A 15. oldalon. Itt két megint csak kiemelkedő, úgymond ilyen ellenálló alakkal szembeni eljárások megtörténtét azért azt gondolom, hogy legalább rögzítsük. Toroczkai László esetében pedig ráadásul tényleg arról van szó, hogy őt elfogták a téren, de utóbb már nem indítottak vele szemben eljárást. Tehát ebben különösebben bírósági ítéletet nem tudok felmutatni, de tény az, hogy egy volt a cél, hogy az ilyen jellegzetes meghatározó személyeket lehetőleg eltávolítsák a tüntetések helyszínéről. Ezt szolgálta Budaházy György elfogása, illetve Toroczkai László elfogása. Budaházy György esetében vádemelés történt, bár az erről szóló tanúk és felvételek kizárják a bűncselekmény lehetőségét, de úgy gondolom, hogy ez valamilyen formában meg kellene hogy maradjon, hogy a történeti tényállás így teljes legyen ehhez a szomorú naphoz kapcsolódóan.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egy igen. Aki ellene van? (Szavazás.) Hat nem.
A következő pont.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): 2009. április 14. Akkor ezt is valahogy azért javaslom, hogy emeljük be abba a bizonyos kategóriába, tehát a Kossuth téri "libás" tüntetést...
ELNÖK: A megemlítés szintjén, megfelelő megfogalmazással.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): 2.19. pont. 2009. július 4-e, a Gárda melletti szimpátiatüntetés körében, ehhez csak annyit javasoltam volna, hogy a tüntetés céljai között valóban ott volt az aznapi tiltó rendőri határozatokkal szembeni tiltakozás is, ez is a történeti tényállás része, de én javasolnám, hogy ez azért kapjon támogatást, hogy teljes legyen a kép.
ELNÖK: A fontos ügyek kiemelésére kértük alelnök urat, eddig még olyan nem volt, amit ne tartott volna fontosnak. (Derültség.) Én a sajtóhíreket megnéztem, és azért nem fogom támogatni, mert ott nem találtam ezt. A helyszínen persze nem voltam jelen.
Szavazzunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy igen. Ki nem támogatja? Hat.
A 2.20-asnál kérném, mivel ez volt a precedens eset, hogy ne tárgyaljuk.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A 2.21. pontban viszont azt gondolom, hogy van egy olyan fontos bekezdés, ami kikerült, ezért valamilyen felhatalmazást akkor kérnék a bizottságtól, hogy ezt elnök úrral itt megtaláljuk. Tehát ez, hogy a büntetőeljárásokat milyen célra használták, azt hiszem, ez a (3) bekezdés...
ELNÖK: Az előszóba beleírtuk. Sokkal hangsúlyosabb helyen megjelenítettük kompromisszummal.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Jó, remélem, akkor meg tudjuk találni ezt a jó megfogalmazást, bízom benne. Akkor itt a koncepciósnak tekinthető, vagy az ilyen úgynevezett megtorló vagy tendenciózus eljárások, megalapozatlan eljárások körében kikerült néhány esetkör. Tennék azért egy kísérletet, hogy meggyőzzem a bizottságot, hogy mégis azért legalább a problémafelvetés szintjén említsük meg. Itt a Budaházy György, Magyarok Nyilai esetkörről van szó, ahol azért a már most rendelkezésre álló adatokból is megállapítható, hogy nagyon sok jogsértés történt, házkutatások, bizonyítékkezelés, eljárás-végrehajtás során. Illetve a Szima Judittal szembeni eljárás is, bár ott valóban elmarasztaló ítélet született, nem jogerősen, de ez is a bizonyos motivált, megtorló célzatú eljárások körébe tartozik, illetve javasolnám, hogy viszont tegyük be, ez egy friss esemény volt, hogy Kiss Róbert volt Gárda-kapitány és két társával szemben már bírósági szakaszban szüntette meg a bíróság az eljárást, amit egyesülési joggal visszaélés miatt indítottak velük szemben.
ELNÖK: Kiss Róbert esetében én támogatnám a javaslatot, úgy is tekintettem, hogy ez része, mert tény, hogy megszüntették, a másik két esetben nem. Az egyik esetben, Szima Juditnál van egy jogerős ítélet, a másik pedig egy folyamatban lévő, ráadásul már most ezer politikai felhanggal rendelkező ügy, a Magyarok Nyilai, Budaházy-ügy, amellyel kapcsolatosan még ennek a bizottságnak az ülésén is voltak köztünk viták.
Tehát itt azt tudjuk rögzíteni, hogy úgy nem értünk egyet, hogy én nem ismerem ennek az ügynek az iratanyagát, folyamatban van egy büntetőeljárás, annak majd lesz egy végeredménye, azt hiszem, ez nem tartozik abba a körbe, amit ebben a jelentésben meg kell említeni.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Abba a bizonyos vitatott kategóriába akkor ezek azért bele tudnak kerülni?
ELNÖK: Ez a kettő az én álláspontom szerint nem.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az elv ott az volt, hogy a jogvédő szervezetek által kiemelkedőnek minősülő, vitatott és visszásnak minősített esetek. Javasolom, hogy értékítéletet hozzunk ebben, hogy legalább csak egy említést kapjon, hogy van egy ilyen ügy is, ami az előző rendszer hordalékaként gördül, és ráadásul ez az egyetlen ügy, ahol még ráadásul személyesszabadság-korlátozást is fenntartanak. Függetlenül attól, hogy hogyan foglalunk ebben egyébként állást, tehát mint egy problémás eset, vagy mint egy elmúlt 8 évhez kapcsolódó, szabadságjog-sértéshez kapcsolódó... döntsünk róla.
ELNÖK: Ebben a két ügyben én ellenzem, de felteszem szavazásra, hogy szerepeljen-e bármilyen formában ez a két ügy. Ki az, aki ezt támogatja, hogy szerepeljen? (Szavazás.) Egy igen. Ki az, aki ellene van? Hat.
Az utolsó oldal: szavazhatunk róla, de a Magyar Nemzet újságírójával szembeni NBH-s fellépést szinte hiányoltam is volna, ha nem lett volna benne, de a forma kedvéért szavazzunk. Ki az, aki támogatja, hogy ez benne legyen? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Azzal kapcsolatban pedig felhatalmazást kérünk, hogy a Draskovics Tibor igazságügy-minisztersége alatt történteket, amit a Hír TV feltárt és elég jól is dokumentált, hogy kábítószert próbáltak csempészni a Célpont két tudósítójának a kocsijába, az még szerepelhessen a jelentésben. Ezt kérem, hogy szavazzuk meg! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Akkor ezekre kérek általános felhatalmazást, hogy ezeket belevehessem a jelentésbe, azzal, hogy természetesen konzultálni fogok. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
Ennek megfelelően a jelentést a főbizottságon fogadjuk el, és akkor arról is határozzon a bizottság, hogy ezekkel a módosításokkal, felhatalmazásokkal együtt felterjesztjük a főbizottsághoz a jelentést. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Hat igen. Ki tartózkodott? Egy.
Morvai képviselő asszony kért szót. Parancsoljon!
DR. MORVAI KRISZTINA (Jobbik): Akkor lehet, hogy már megkésett a javaslatom, de itt a Magyarok Nyilai, a Hunnia Csoport, mikor melyik nap éppen hogy hívják, ügyében elkövetett jogsértéseknek azért van egy ilyen bevezető része, és akkor abban maradt a bizottság, hogy folytatni nem érdemes, merthogy nincsenek rá konkrét bizonyítékok. De azért itt is vannak olyanok, hogy az ügyészség maga állapítja meg a jogsértéseket. Tehát az eljárás folyamán az ügyészség határozat formájában megállapította azt, hogy mondjuk nem volt jegyzőkönyv, stb., de azt nem lenne érdemes azért valamilyen formában éreztetni, hogy ebben az ügyben a jogsértések változatlanul folynak? Tehát megkezdődtek úgy, ahogy a bíróság rögzíti, és azóta is folynak. Tehát a bizonyítható jogsértéseket nem lenne-e érdemes még belevenni?
ELNÖK: Szavaztunk erről, ennek ellenére érdemben azért válaszolnék, hogy az, hogy egy büntetőeljárás során bizonyos kisebb-nagyobb eljárási hibák előfordulnak, nem ismerem az ügyet, és az, hogy tüntetéseket jogellenesen és koncepciózusan mondjuk betiltanak, és ez aztán bíróság által is megállapíthatóan jogellenesnek bizonyul, én itt elég nagy fajsúlybeli különbséget érzek. Nem ismerem azt az ügyet, a magánvéleményemmel nem terhelném most így péntek délután a bizottság tagjait, de az tény, hogy egy folyamatban lévő ügy, ahol én egyébként a sajtóban még olyat nem olvastam, olyan eljárásjogi durva szabálysértést - lehet, hogy voltak kisebb hibák -, ami felkeltette volna a figyelmemet. Az, hogy valaki másfél éve előzetesben van, mindannyian ismerjük a magyar gyakorlatot, hogy ez azért nem egy egyedi eset.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az ügyészség végül csak vádat emelt, tehát most a vádemelési szakaszban van. (Zaj, közbeszólások.) Akkor, ha itt most kimondanánk a verdiktet és mondjuk, a bíróság hoz egy ítéletet, amely a bizottság véleményével ellentétes lesz, akkor ez az egész jelentést hiteltelenné teszi.
ELNÖK: Rendelkezésre se állnak azok az iratok és adatok, szemben mondjuk a 2006 őszi esetekkel, ott iratok álltak rendelkezésünkre. Hogyan tudjunk arról véleményt mondani, amiről megfelelő objektív formában tudomásunk sincsen?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az egész anyagnak tulajdonképpen azt fogadtuk el rendezőelvének, hogy azokat vesszük figyelembe, amiről valamilyen hatóság, bíróság megállapította, hogy törvénysértés történt. Ez benne van egy szakaszban, az ügyészség vádat emelt, elég furcsa lenne, ha a bírósági ítéletet megelőlegeznénk, nem ismerjük az ügyet, álláspontot fejtenénk ki, és azt mondanánk, hogy most az ügyészség rosszul járt el. Tehát én ebbe nem szeretnék belemenni.
ELNÖK: Gaudi képviselő úr még egy mondatra, bár már határoztunk ebben az ügyben.
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Csak azért, mert egy emberi jogi ügy, és végül is mindannyian az emberi jogi bizottság tagjai is vagyunk. Azért szeretném csak rögzíteni, hogy az ezzel kapcsolatos összefoglaló anyagokat, elemzéseket a tisztelt bizottsági tagtársaimnak is eljuttattam, és valóban azért vannak erőteljesen megállapítható jogsértő elemei ennek az eljárásnak. Csak az említés szintjére irányult egyébként Morvai Krisztina javaslata, ha jól értettem, tehát semmiképpen én sem azt terjesztettem elő szövegszerűen, hogy itt most mondjuk ki, hogy a vádemelés törvénysértő volt, de legalább mint egy problémás elemet, egy problémás eljárást. De végül is erről a döntés már megszületett, amivel persze nem tudok egyetérteni.
Viszont akkor annyit jeleznék most, hogy ebben az az eljárási javaslatom, hogy azért mégis az egész jelentésnek az értékei, mivel azért úgy érzem, hogy azért lényegükben megmaradtak, még ha nem is értettünk mindenben egyet, ez mindenképpen egy fontos üzenete volt a mai ülésnek. Nekem az a tiszteletteljes javaslatom az albizottsághoz, hogy egy közös sajtótájékoztató keretében akár tegyük meg azt, hogy ezt bemutatjuk, amikor már a végleges szövegezés elkészült, mert úgy gondolom, hogy ennek sokkal nagyobb súlya és üzenete lenne, mintsem hogy most külön-külön mindenki úgymond a frakcióba tartozás szerint vagy kisebb vagy nagyobb terjedelemben beszél erről.
Én annyit azért jeleznék, hogy természetesen az úgynevezett kimaradt kategóriákról én szeretnék majd egy ilyen külön kis összeállítást készíteni, amit majd mint különvéleményt fogok bemutatni, de ez nem fogja jelenteni azt, hogy én egyébként a részjelentésnek az így megmaradt és azért döntő részben megmaradt elemeit ne tudnám helyesnek, jónak elfogadni, és kérem ebben az együttműködést a többi bizottsági tagtárstól, és egyben köszönöm, hogy ebben a munkában részt vettek.
ELNÖK: Mi is köszönjük, azzal, hogy nyilván a főbizottság határozni fog a jelentéstervezetről, ezt követően lesz mód és lehetőség a sajtó tájékoztatására. Köszönöm szépen a megjelenést is, további jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 03 perc.)
|
|
Dr. Gulyás Gergely |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit és Pavlánszky Éva