KSB-23/2008.
(KSB-64/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. november 26-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Elnöki megnyitó*

A napirend módosítása*

A napirend elfogadása*

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6829. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*


Napirendi javaslat

  1. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám)
    (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
    (Első helyen kijelölt bizottságként)
  2. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6829. szám)
    (Módosító javaslatok megvitatása)
  3. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke

Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Alexa György (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) Bókay Endrének (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) dr. Vitányi Ivánnak (MSZP)
Halász János (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Lukács Tamásnak (KDNP)
Kiss Attila (Fidesz) Kubatov Gábornak (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)

Elnöki megnyitó

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést elkezdjük. Kérnék mindenkit, hogy foglaljon helyet! (Zaj.) Kérem a kedves vendégeket, hogy érdekes párbeszédükkel ne nehezítsék a bizottság ülésének megkezdését!

A napirend módosítása

A képviselőtársak megkapták a javasolt napirendet. Annyi módosítást szeretnék hozzátenni, hogy praktikus okok miatt a napirendi pontok tárgyalásának cseréjét javaslom, mert valószínűleg rövidebben tárgyalható az úgynevezett médiatörvény-módosítás, az legyen az első napirendi pont, és a második az előadó-művészeti törvény.

Ezen kívül kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a tervezett napirendhez. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.

Azt kérném, hogy a határozatképesség ellenőrzése érdekében is figyelmesen szavazzanak a képviselőtársak a napirenddel kapcsolatban.

A napirend elfogadása

Ki az, aki elfogadja a napirendi javaslatot a csere figyelembevételével? (Szavazás.) Ellenzéki oldalon is egy kicsit többen vannak, mint ahányan valóságban... (Derültség.) Rövid konzultációt javaslok, hogy kinek a keze felesleges. (Egyeztetés.) Tehát kilenc ellenzéki, kilenc kormánypárti és az elnök, mint ellenzéki, tehát így tíz ellenzéki és kilenc kormánypárti szavazó; a bizottság határozatképes.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6829. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

Üdvözlöm államtitkár urat, kérem szépen, hogy foglaljon helyet. (Dr. Tordai Csaba helyet foglal az asztalnál.)

A kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslathoz egy módosító csomag érkezett, amely logikájában összefüggő, bár az ajánlás szerint több pontból áll, nevezetesen ötből.

Kérdezem a kormány álláspontját, egyetért-e azzal, hogy egyben tárgyalható ez a módosító indítvány, és ha igent vagy nemet mond a kormány képviselője, akkor feltehetően az egész csomagra mondja el a kormány álláspontját. Kérdezem államtitkár urat, hogy mi a kormány véleménye.

DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kormány elkötelezett amellett, hogy az országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok 2009-ben rendeződjenek. Mivel ahhoz, hogy ez a törvény megalapozást nyerjen, kétharmados többségre van a parlamentben szükség, ezért a kormány tudomásul veszi azt, ha a legnagyobb ellenzéki párt ilyen módon javasolja a jogosultságmegújítás eljárását szabályozni, tehát támogatja a kormány a módosító csomagot.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Miután hozzászólót nem látok, szavazunk. Egyben tudunk szavazni, és egyben van értelme az öt módosító indítványról dönteni, de természetesen mindegyikre érvényes a szavazás. Ki az, aki a benyújtott módosító indítványokat támogatja? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönjük szépen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására, ami kicsit bonyolultabb lesz, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására.

A kiegészítő ajánlás alapján megyünk sorba, előtte azonban szeretném jelezni a bizottság tagjainak, nem kritikai megjegyzésként, csak tényként, hogy vannak olyan szervezetek és érintettek, akik most realizálták, hogy esetleg törvény lehet ez ügyben. A képviselőtársak megkapták e-mailen keresztül az operaénekesek nevében hozzám intézett levelet. Ma reggel juttatta el hozzám a Filharmónia Társaság a levelét, amit már nem tudtam a képviselőtársaknak eljuttatni, ők a létükért aggódnak. Most engedjék meg, hogy én interpretáljam a levelüket: a törvényt érintően közvetlen javaslatot nem tesznek, csak azt fogalmazzák meg, hogy ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor az ő létüket fenyegeti veszély. Majd megkapják a képviselőtársak természetesen e-mailben a levelet és elolvashatják, de én ezt ma reggel kaptam meg, és ez így már megoldhatatlan volt.

A képviselőtársak megkapták a minisztérium javasolt, illetve bizottsági csatlakozó módosító indítványként benyújtandó javaslatait, ezek nem parlamenti formulában benyújtott szövegek, a tartalmukról kell majd a bizottságnak dönteni, ha a megfelelő helyre érünk.

Szokás szerint az ajánlási sorban megyünk. Megpróbáltam összevonni technikai értelemben módosító indítványokat, de igen nehéz volt, ezt előre kell bocsátanom, mert ugyanazon képviselőcsoportoktól egymásnak ellentmondó vagy egymás alternatíváját is jelentő javaslatok is érkeztek. De van mód arra, hogy ha pro vagy kontra dönt a bizottság egy bizonyos ügyben, akkor több módosító indítványt is egyszerre tudunk kezelni.

Tehát akkor most haladunk sorban. Amikor minisztériumi javaslatokhoz érkezünk, akkor még úgy vélem, vannak megtárgyalandó ügyek, egyebek is, hiszen arról van szó, hogy olyasmiről, amiről beszéltünk, kapunk módosítóindítvány-javaslatokat. Ilyennek gondolom például a címet, amire ebben a pillanatban nincs módosító indítvány, de akkor most egyelőre menjünk a kiegészítő ajánlás szerint.

Az 1. és 2. pontban Schiffer képviselő úrral - csak a sorrend fordított, övé a 2. pont, az enyém az 1. pont - ugyanarra a pontra teszünk javaslatot. Hogy jó példával járjak elöl, nekem megfelel Schiffer képviselő úr javaslata is, tehát ha a kormány megmondja, hogy melyiket támogatja a kettő közül, akkor én megoldásnak tekintem.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Mi az 1. módosító indítványt támogatjuk. Teljesen azonos értelme van, tehát Pető Iván módosító indítványát.

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Akkor én visszavonom a 2-est.

ELNÖK: Ezt én nem tudtam, nem azért ajánlottam föl, de akkor köszönöm a viszontgesztust. Miután a kettő egymást tényleg kizárja, bár tartalmi és stilisztikai különbség sincs a kettő között, akkor ha Schiffer képviselő úr a 2-est kizárta, a kormány az 1-est támogatja, kérdezem a bizottság álláspontját.

Ki az, aki a módosító indítványt támogatja? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.

A 3. pontban a bizottsághoz tartózó fideszes képviselők módosító indítványa következik; az 1. § (1) bekezdés b) pontja helyett új szöveget javasol. Csak bizottsági elnökként semlegesen megjegyzem, hogy nem következetes a módosítás, tehát ebbe a szövegbe nem kerülhet be valószínűleg - ha elfogadja a parlament akkor sem -, mert úgy kezdődik a módosító szövege, hogy "kifejezze", majd ugyanebben a mondatban "biztosítja" szerepel. De ez technikai ügy, nyilván módosítható. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 4. pont lényege, hogy a közszolgálati szerződés időszakát megváltoztatná a javaslat, és olyan részleteket javasol, amelyek az eredeti javaslatban nem szerepeltek, mármint hogy miről szólna a közszolgálati szerződés. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. (Gulyás Dénes: Szabad kérdezni?) Persze, még választ is lehet várni. Tessék, Gulyás képviselő úr kérdezni szeretne.

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár asszonytól azt szeretném kérdezni, hogy voltaképpen miért nem támogatja ezt a kormány. Logikusnak érzem, én pénzt olyasmire adnék, amire látom, hogy az mi, mennyibe kerül, előre megalkotott programmal, költségvetéssel, mindenestül egy rövidebb időszakra. Már csak azért is, mert elég ritka az a színház - már az is vívmány lenne, ha három évre előre műsortervet tudnának a színházak csinálni, nem ötre. Úgy érzem, az 5 évre előre adott törvény szerint biztosított támogatás egy kicsit biankó. Köszönöm szépen.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyrészt azért nem támogatjuk, mert az eredeti javaslat a legfeljebb 5 évre szóló közszolgáltatási szerződés megkötésére tett javaslat, és ehhez tartjuk magunkat.

Ez egyébként a maximumot, tehát a végpontot határozza meg, ennél rövidebb időszakra is lehet közszolgáltatási szerződést kötni, valamint az értelmező rendelkezésekben felsorolja, hogy mi az, amit annak tartalmazni kell, pontosan azok a kötelmek, amiket képviselő úr mondott, azt tartalmazza a közszolgáltatási szerződés.

ELNÖK: Szavaztunk róla, a bizottság ezt a javaslatot nem támogatja.

Az 5. pont következik, itt a 4. § (d) bekezdést egészítené ki a fideszes képviselők módosító indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Tehát kilenc igen, kilenc nem szavazattal és egy tartózkodással a bizottság nem támogatta, a tartózkodó én voltam.

(Jelentkezésre:) Gulyás képviselő úr!

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megint egy rövid kérdés Pető Iván elnök úr előbb elmondott szavaihoz, amit a Budapesti Filharmónia Társaság zenekara, alias Operaház zenekara témájában vetett fel, illetve az a levél, amit az egyik kollégám idehozott. Ez a törvény pont azt célozná, hogy ez a zenekar valamilyen helyzetbe kerüljön, úgyhogy itt is szeretném a magyarázatot kérni, hogy miért nem támogatják, hiszen ezzel a legidősebb, legöregebb Magyarországon fennálló zenekar létét próbáljuk a törvényben biztosítani. Tehát mi tettünk erre javaslatot, hogy valamilyen módon ez a zenekar optimálisabb helyzetbe kerüljön. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tessék parancsolni!

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Abban az esetben, ha ez a kiegészítés nem kerül a szövegbe, akkor is fennáll a lehetőség, hogy a Budapesti Filharmónia Társasággal ilyen szerződés kötődjön, hiszen ez egy egyesület. Az egyesülettel, mint a zenekar fenntartójával lehet közszolgáltatási szerződést kötni, tehát az a pontosabb meghatározás, ha így marad ez a paragrafus. (Gulyás Dénes: Köszönöm szépen.)

ELNÖK: Szavaztunk erről a kérdésről, tehát a bizottság többsége nem támogatta.

A következő javaslat megismétli gyakorlatilag, amiről más szövegben már szavaztunk, és amiről ismerjük a kormány álláspontját, tehát a közszolgálati szerződés időtartamát javasolják itt a képviselők megváltoztatni, ez a 6-os pont. A kormány álláspontja tehát a legfeljebb öt év marad, tulajdonképpen szavazott is erről a bizottság. Én csak jelezni szeretném, hogy a parlamenti logika szerint is kérdéses, hogy áll-e a lábán ez a javaslat önmagában, de a forma kedvéért szavazzunk, én ezt nem akarom előre eldönteni.

Tehát a kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A következő pont szintén fideszes képviselők... (Dr. Schneider Márta: Hányas pontnál tartunk?) A 7-es pontnál, ami megint csak - hogy is mondjam - parlamenti eljárási értelemben nehezen kezelhető, egyrészt az első felében megismétli az előzőt, a második felében pedig egy más ügyben javasol módosítást, amiről egyébként a bizottság a múltkor már benyújtott egy módosító indítványt, mármint a kategóriák számáról; a bizottsági módosító indítványban ellenben egyetértés volt, mert kívülről jött, a vidéki színházaktól érkezett javaslat volt.

A forma kedvéért szavazzunk, bár még egyszer mondom, itt aggályaim vannak, hogy parlamenti szavazási értelemben ez hogyan lesz kezelhető.

Tehát akkor a 7-es pontról, az első feléről a kormány álláspontját ismerjük, a második feléről a múltkor megismertük, úgyhogy a kormány az első felét nem támogatja, a második felét támogatta, csak nem ebben a formában.

Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 8-as pontban tovább bővül a repertoár, mármint a most leszavazott módosításhoz még egy bekezdés módosítása kapcsolódik, erről a parlamentben így szintén nem lehet szavazni, mert három különböző szavazást igénylő kérdésről van szó. Az előző azzal bővül, amiről aztán majd a 9-es pont alatt kell szavaznunk, nevezetesen hogy a törvényjavaslatban előadó-művészeti tanácsnak nevezett testület az érdekegyeztető fórum nevet kapja.

Akkor most itt teszem fel a kérdést, hogy a kormány ezt a módosítást támogatja-e.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: Kérdezem a képviselőket, hogy ki az, aki a 8-as számú módosító indítványt támogatja. Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

Ha már a kormány válaszolt a 8-as pontnál a kérdésre, a 9-es pont csak ezzel az egy tétellel foglalkozik, nevezetesen hogy az előadó-művészeti tanács neve előadó-művészeti érdekegyeztető fórum legyen. Aztán, miután a kormány jelezte, hogy ezt az elképzelést nem támogatja, ebből következik, hogy a 13-as pontig ennek a módosító indítványnak az el nem fogadása esetén a többi is okafogyottá válik, mert végig érdekegyeztető fórumról van szó, de azért egyenként is megnézzük.

Tehát a 9-es pontban lévő javaslatot a kormány nem támogatja. A képviselőket kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 10. pont ugyanezzel az elemmel foglalkozik, érdekegyeztető fórum, csak tartalmi értelemben megpróbálja a szöveget a megváltozott elnevezéshez igazítani.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A képviselők közül ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 11-es pont annyiban hasonlít az előzőre, hogy megint az érdekegyeztető fórumnak megfelelő módosításokat javasol, a kormány nyilván ennek megfelelően nem támogatja.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 11-es pontnál csak az elnevezést változtatja, a kormány ezt nem támogatja.

Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 13-as pontban egyszerre a cím is és a név is változik, a névmódosítás keresztül van vezetve, de tartalmi értelemben ettől különválasztható a g), h) és i) pontokra tett módosító indítvány. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 14-es pontban és a 15-ösben fideszes képviselők különböző változatban az érdekegyeztető fórum és előadó-művészeti tanács taglétszámára tesznek javaslatokat, ezek alternatív javaslatok, hiszen az egyik érdekegyeztető fórumra, a másik előadó-művészeti tanácsra tesz javaslatot.

A 14-es pont érdekegyeztető fórumként 22 tag helyett 26 tagot javasol. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki az, ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 15-ös pont kiegészül még egy ponttal a taglétszámon túl, hogy az előadó-művészeti tanács tagjai nem részesülnek díjazásban. Ez más módosító javaslat formájában majd még elénk kerül, tehát a két elem, a taglétszám és a díjazás ügye, ami egyébként úgysem szavazható egyetlen szavazással a parlamentben, még különválasztható.

Először tehát erről a konkrét javaslatról kérdezem a bizottság tagjainak álláspontját. Ki az, aki a 15-ös pontot, amit a kormány nem támogat, támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 16-os pontban - erről esett az előző bizottsági ülésen szó, annak megfelelően nyújtottam be módosító indítványt, amit itt a kormány álláspontjaként megismertünk, tehát hogy legyenek a függetlenek is reprezentálva, de ne legyen számszerűen megnevezve, hogy hányan legyenek a különböző testületekben.

Kérdezem a kormány álláspontját, hogy ezzel a formával akkor egyetért-e. Azzal - igen, mondanom kellett volna rögtön -, hogy Schiffer képviselő úr következő pontban lévő javaslatánál viszonozni tudom a hatalmas gesztust (Derültség.), mert nyelvtani értelemben igaza van Schiffer képviselő úrnak. (Derültség.)

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezt kértük volna elnök úrtól.

ELNÖK: Jó. Akkor visszavonom a 16. módosító indítványt, és ha a kormány a 17-essel egyetért, akkor szavazunk.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.

A 18. pont ugyanerre a pontra vonatkozik. A kormány álláspontja, ha az előző mellett igen volt, akkor itt nyilván nem. Megfogalmazásbeli pontosításra tesz javaslatot ez a módosító indítvány, és még az általam múltkor javasoltnál is tovább differenciálná a konkrétumokat, hogy kikből kell állniuk a testületeknek.

Kérdezem, hogy ki az, aki ezt a módosító indítványt támogatja. (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 19. pont az előadó-művészeti tanács helyett érdekegyeztető változtatást vezet át, és 5 szakmai kollégiumot javasol. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 20. pont hasonlít a Schiffer képviselő úr javaslatánál megszavazottra, csak más összefüggésben fogalmazza meg. Nem a tagokat, hanem a független előadóművészek képviseletének biztosítását és a pályázatban való közreműködés technikáját fogalmazza meg ez a módosító indítvány. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezt így nem támogatjuk. Erre vonatkozólag van egy teljes szövegjavaslatunk, ami végigvezeti a döntési lépéseket minden olyan helyen, ahol...

ELNÖK: Akkor azt javaslom, hogy ezt egyelőre tegyük félre, hogy együtt lehessen az alternatívákat megnézni, tehát a 20. módosító indítványról ne szavazzunk.

A 21. módosító indítvány az érdekegyeztető fórum összehívásáról rendelkezik. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 22. pont az előadó-művészeti államigazgatási szerv helyett előadó-művészeti iroda megnevezést javasolja. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A képviselők álláspontja? Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 23. módosító indítvány meg is nevezi, hogy a javasolt hivatal szervezeti értelemben hol legyen. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A képviselők álláspontja? Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 24. pont a kategorizálás rendszerének átfogalmazását javasolja. Erre nyújtottunk be a múltkor a vidéki színházak kezdeményezésének megfelelően bizottsági módosító indítványt, és a minisztérium által javasolt csomagban is van egy erre vonatkozó megfogalmazás, de azért megkérdezem a kormány álláspontját, hogy ezzel a tartalommal egyetért-e.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tartalommal igen, de pontosabb megfogalmazás kell.

ELNÖK: Akkor azt javaslom, hogy a 24. pontot is egyelőre ugyanúgy, mint a 20-ast, tegyük félre, hogy a különbséget ki-ki érzékelje. A minisztériumi javaslatot megnézzük.

A 25. pontban a 10. § (5) bekezdésében érdemi módosítást javasolnak a képviselők. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 26. pontban nem egyszerűen csak arányosságról, mármint az önkormányzati és állami támogatás arányosságáról kívánnak rendelkezni a képviselők, ahogy az eredeti javaslatban van, hanem a 70-30 százalékos arányt is rögzíteni kívánják állami, illetve önkormányzati támogatás százalékánál. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 27. pont Schiffer képviselő úr módosító indítványa. Precizírozza a befogadóképesség figyelembevételére korábban már más megfogalmazásban beadott módosítást. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.

A 28. pontban továbbra is az arányos támogatásról van szó, és nagyjából a két ponttal ezelőtti tartalommal. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A következő módosító indítvány a 29. Ez megint olyan, amit a minisztérium által javasolt módosítás más megfogalmazásban, de hasonló tartalommal javasol, tehát ezt is javaslom, hogy tegyük félre.

A 30. pontban a kötelezettségvállalásról szóló szerződés maximális összegének határát módosítaná a módosító indítvány. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 31. pontról esett szó az előző bizottsági ülésen részletesen, csak itt pontosabb megfogalmazás szerepel talán. Ha a fenntartó csökkenti a támogatást, akkor mi az eljárás, erről szól Schiffer képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.

A 32. pont ugyanaz, mint már kétszer volt. Ezt is felírjuk a később előveendők közé.

A 33. pont ugyanaz, mint hárommal ezelőtt volt, mint a 30. pont volt, csak más előadó-művészeti köröket érintően, tehát hogy a kötelezettség máshogy viszonyuljon a keretösszeghez. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A következő pont, a 34., a pályázatok kiírásáról dönt. Ha jól emlékszem, erről nincs más javaslat.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez is benne van.

ELNÖK: Benne van. Akkor ezt is odaírjuk.

A 35. pont az emberi jogi bizottság javaslata. Úgy emlékszem, hogy ez volt előttünk, erről tárgyaltunk már, és a bizottság akkor mintha nem támogatta volna ezt a javaslatot, de erre az államtitkár asszony jobban emlékszik.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatnánk.

ELNÖK: A kormány támogatja. Azért kérdezem, hogy egyértelmű és bevett kifejezés, hogy magyarországi dráma?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A magyar és a magyarországi kortárs dráma. A magyarországi volt a kisebbségi bizottság kérése, tehát hogy nemcsak magyar, hanem magyarországi is. Minden kisebbségi nyelven írt dráma, ami egyébként Magyarországon született, és minden magyar nyelven írt dráma. Ez tulajdonképpen csak pontosítás. Nem tágítja ki, nem szűkíti le, csak pontosítja.

ELNÖK: Én nem akarok kötözködni, mert nekem nem kerül semmibe a dolog, a másik oldalon szerintem az állampolgároknak kerülhet, de az most mindegy. A szöveg azt mondja, hogy kisebbségi satöbbi, satöbbi, valamint kortárs magyar, illetve magyarországi. Ez azt jelenti az én nyelvérzékem szerint, hogy ha egy mongol szerző Magyarországon lead egy drámát, akkor az magyarországi dráma. (Bókay Endre: Így van!) Mert ez külön van választva a kisebbségektől, de a szándék jó, az világos, én nem akarok ebbe belekötni.

A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás. A többség támogatta.

A következő bővítené a miniszteri pályázati (Dr. Schiffer János: Az első sorban benne van.) kört... Igen, szerintem is. Tehát Schiffer képviselő úr, hogy a jegyzőkönyv számára is fordítsam, azt mondta, hogy az első sorban benne van az a szándék, ami a második sorban szerintünk ügyetlenül van, de ezt most már lezártuk, a bizottság többsége támogatta.

A 36-os pontnál tartunk, amire én úgy emlékszem, a kormány álláspontja a múltkor az volt, hogy az NKA-pályázatoknál van a fesztiválok hazai megszervezése, és nem ebből a keretből kell, de kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Ki az, aki a 36. pontot támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat. Tehát a bizottság többsége nem támogatja.

A 37. pont besorolandó abba a kategóriába, ami a félretett javaslatok köre.

A 38. és 39. pont között az a különbség, a szövegbeli különbségeken túl, hogy az általam jegyzett 5 százalékkal ellentétben Schiffer képviselő úré 3 százalékra javasolja a keretet. A kormány, ha jól emlékszem a múltkor elhangzottakra, az utóbbit támogatja.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Schiffer képviselő úrét, igen.

ELNÖK: Akkor itt, miután ezek nem egybevágóak, nem vonom vissza, tehát alternatív lehetőség van a bizottság előtt.

A 38. pontot a kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.

A 39. pontot viszont támogatja a kormány. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 ellenszavazat.

A 40. pontban a 23. § elhagyását javasolják a képviselők, most nem mennék bele a részletekbe. A kormány álláspontja?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők álláspontja? Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

A 41. pontban a 26. § a) pont módosítását javasolják a képviselők. A kormány álláspontja?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

(Jelentkezésre:) Gulyás képviselő úr kérdezni szeretné, hogy miért, gondolom.

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Igen, mert a színházi gyakorlat általában az, amikor ilyen kérdésekről döntenek a színházakban, hogy ki kap mondjuk egy emlékplakettet, vagy valamiféle színház által alapított elismerést, akkor ott általában a színház társulata, illetve a színház vezetői döntenek, itt pedig nincs meghatározva, hogy ezt a kiemelkedő művészi teljesítményt ki az, aki elbírálja. A törvény erre nem tesz utalást, tehát úgy érzem, ezért kellett volna ezt megfogalmazni, hogy valakinek a nyakába lehessen varrni azt, ha a művészkollégáját kiemelkedő művészi teljesítményre érdemesnek ítéli. Köszönöm.

ELNÖK: Tessék!

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Értem ezt a szándékot, mármint képviselő úr szándékát, azonban ez egy munkáltatói jog, ami itt a törvényben szerepel, és a munkáltatói jogot nem lehet korlátozni bármely bizottság javaslata által. Ez egy jogbizonytalanságot eredményező paragrafus lenne, tehát itt jogszabályi ellenkezés van a dologban.

ELNÖK: Képviselő úr!

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Akkor még egy rövid kérdés: ezek szerint évtizedek óta törvényt sértenek a színházak, amikor hasonló döntésekbe bevonják a társulatot is? (Dr. Schiffer János: Két külön dolog!) Tehát mondjuk egy Oláh Gusztáv-emlékplakett, vagy egy Székely Mihály-plakett, vagy...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést kérek, képviselő úr, arról szól ez a paragrafus, hogy a szakmai képzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket köteles figyelembe venni a munkáltató. Azonban vannak kivételes esetek, amikor ezt nem kell nekik figyelembe venni, de ez a szakmai végzettségre vonatkozik, tehát a munkakör betöltéséhez szükséges feltételről beszélünk, egy munkáltatói jog gyakorlásáról, aminek van feltétele, például az, hogy meglegyen a szakmai gyakorlat. Abban az esetben, ha nincs meg ez a feltétel, akkor kivételes esetekben, amikor magas a művészi színvonal - Darvas Iván, nem tudok most példát mondani -, ettől eltekinthet. Ez egy munkáltatói jog, nincs köze ahhoz, hogy milyen elismeréseket lehet és milyen módon adni. Tehát a két dolog nem függ össze. (Gulyás Dénes: Jó.)

ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja, a képviselők nem támogatják, az előbb döntött a bizottság.

Továbbhaladva: a 30. § (1) bekezdésének elhagyását javasolják képviselők. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a kormány az elhagyást.

ELNÖK: Akkor azt javaslom, hogy ezt is tegyük félre, mert a kormány javaslatai között... Jobban mondva a múltkori bizottsági ülésen elénk került már ez a javaslat, mint a MASZK elképzelése, hogy a 30. §-nak nemcsak az (1) bekezdése, hanem az egész, tokkal-vonóval maradjon el. Akkor a bizottság úgy döntött, hogy ezt nem támogatja, az volt a kérés, hogy nyújtsunk be ilyen módosító indítványt. Tehát mégiscsak azt javaslom, hogy szavazzunk erről a módosító indítványról, mert ez most újra előttünk van. Itt nincs miért félretenni, mert erről már tárgyaltunk egyszer, bár kaptunk megint egy olyan javaslatot, hogy az egészet hagyjuk el. Akkor kérdezem... (Dr. Schiffer János: Először a kormányt!) A kormány mondta, hogy nem támogatja, de akkor képviselő úrnak adok szót.

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Nem rendelkezik ez a módosító javaslat arról, hogy mi történik a (2) bekezdéssel, és furcsa lenne, ha másodikkal kezdődne, tehát formailag már probléma, mert vagy az egészet el kell hagyni, vagy pedig meg kell oldani a dolgot.

De szeretném megint felhívni a figyelmet arra, hogy itt két jogintézmény van. Ezzel a törvénnyel ugye ötéves szerződéses viszony után határozatlan idejű lesz a foglalkoztatás. Két dolog egyensúlyozta ki egymást, mivel viszont az ötéves szerződés utáni határozatlan idejű a Kjt.-ben van, ha jól emlékszem, ezért ez problémát okoz. Vagy azt fogja okozni, hogy az igazgatók beraknak egy szünetet a szerződés folyamatosságába, hogy ne legyen határozatlan idejű a művész, mert nem akarják bebetonozni azt a rendszert esetlegesen, és nincs más eszközük, csak a sokkal rosszabb, a művészek szempontjából sokkal rosszabb felmondási eljárásrendszer.

Tehát egyik oldalról értem a MASZK bizonyos fokú ellenkezését, bár ugye Hegedűs D. Géza levele is azt írja, hogy az eddigi ellenvélemény valamennyi szakmai és állami fórum elutasítást adott, tehát nemcsak az állami, nemcsak a minisztériumi előterjesztés, hanem a különböző szakmai fórumok is elutasították ezt a dolgot, pont ezért, ennek a kérdésnek a megoldatlansága miatt. Magam is kétlelkű vagyok ebben a dologban, mert egyik oldalról azt mondom, természetesen, és főleg itt a kisebb települések színházainál ez egy egzisztenciális kérdés, sokkal markánsabban mondjuk, mint nagyobb városokban vagy Budapesten.

A másik oldalon van egy ellentmondás, ahogy a tudományos területen is, hogy a határozatlan idejű jogviszony nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyek egy mindig megújuló, mást-mást igénylő szakmai kihívásra kell reagálnia. Nem látom pontosan, hogy mi lenne a jobb.

Ha kívülről nézem, azt gondolom, hogy mindenkit el lehet küldeni, és akit el akarnak küldeni, annak jobb a 30. §, mert nagyobb biztonságot ad, ugyanakkor látom azt, hogy egy lehetőség. Eddig is megvolt a lehetőség, csak nem volt külön felhívás rá. Kvázi most sokan úgy érzik, hogy egy külön felhívás. Azért adtam be a 40 százalékot, hogy még markánsabban jelenjen meg az, hogy mennyire nem tud megfelelni. Ezt esetleg lehetne még lejjebb vinni, mondjuk 30 százalékra. Ezért azt gondolom, hogy amikor olyan a helyzet, hogy nem tudnak vagy nem akarnak adni valakinek, még mindig jobb, ha van egy ilyen felmentési előny, mintha a Kjt. alapján mondja azt, hogy akkor felmondok, ami kétéves bírósági dolog, és a végén mégis sokkal kisebb végkielégítés jár, és tovább lóg a szeren, ha így lehet mondani. (Gulyás Dénes: Így lenne könnyebb dolguk. Nem is lehetne bíróságra menni.)

ELNÖK: Államtitkár asszony!

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Pontosan azért, mert mindannyian úgy gondoljuk, akik a törvényalkotásban részt vettünk, hogy ez a 30. § a színészek, művészi munkakörben foglalkoztatottak számára nagyobb biztonságot jelent, mintha ez nem lenne. Ez egy vívmánya ennek az előterjesztésnek, amelyet az SZMM-mel, a PM-mel is végigtárgyaltunk, és olyan kivételezett helyzetbe kerül ezzel a paragrafussal a művészi munkakörben dolgozó, amely egy más munkakörben foglalkoztatottat sem illet meg.

El szeretném mondani, hogy mi a jelenlegi gyakorlat. Abban az esetben, ha nincs 30. §, a jelenlegi gyakorlat az, hogy vannak határozatlan idejű foglalkoztatottak, viszonylag csekély számban. Ha ezeknek a művészeknek az igazgató föl óhajt mondani, természetesen megteheti, és ehhez jár egy bizonyos végkielégítési hónap. 20 év után 8 havi végkielégítés jár annak a művésznek, aki határozatlan időre volt foglalkoztatva. Természetesen föl lehet mondani normál fölmondási indokokkal is. A 30. § azt hozza előnyként, hogy abban az esetben, ha az igazgató úr, a munkaadó föl óhajt mondani ennek a 20 éve határozatlan időre foglalkoztatott színésznek, akkor jár neki 8 havi meg 12 havi felmondási idő. Vagyis ugyanúgy fölmondhat neki, csak éppen 20 havi végkielégítést kap a művész. Ez a jelenlegi gyakorlat és a 30. § közötti különbség.

Ezt szerettük volna és szeretnénk a művészek számár biztosítani. Tegnap megbeszélést hívtam össze a minisztériumban - a Színészkamara, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete, a Zenekari Szövetség, a MASZK és a Mozaik Egyesület vett részt ezen. Csak a MASZK, tehát a színészegyesület nem fogadta el ezt az érvelést, ezt a paragrafust. Még egyszer azt szeretném mondani, hogy ez a paragrafus a művész foglalkoztatottakat védi.

BÓKAY ENDRE (MSZP): Lehet, hogy volt valamilyen véleménye a MASZK-nak, ami miatt nem fogadták el.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt gondolom, hogy az indokok érzelmi indokok voltak, tehát az, ami a szövegben szerepel, vagyis abban az esetben, ha az igazgató, a munkaadó nem tud 50 százalékban szerepet adni vagy foglalkoztatni a művészt, ez egy dehonesztáló, érzelmileg rosszul megfogható volt a MASZK számára. Racionális érvet, jogszabályra alapuló érvet nem tudtak fölhozni, csak számukra rossz a dolog csengése. Tehát ez egy jogszabály, és pontosan meg kell mondani, hogy mikor lehet alkalmazni ezt az előnyös rendelkezést.

ELNÖK: Köszönöm. Schiffer képviselő úr!

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Egy lényeges különbség van, amit Dénes félhangosan mondott. Ha a Kjt. Alapján akarja elküldeni és kapja a 8 hónapot, akkor a művész bírósághoz fordulhat, és kérheti azt, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy jogtalanul lett elküldve.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést, itt is!

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Itt is van bírósági út?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Természetesen. Ugyanolyan felmondási indoklási kötelezettség van itt is. Az indoklási kötelezettségben az van, hogy hivatkozva a törvényre, nem tudott 40-50 százaléknyi feladatot adni.

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Akkor is könnyebbé teszi a hivatkozást.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így igaz.

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Mert egy évig nem adok neki szerepet, és megvan az indoklási kötelezettségünk. A másik tételnél nehezebb.

ELNÖK: Bocsánat, tartsuk a vitát mederben! Lukács képviselő úr!

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Kezdettől fogva aggályos; persze, sokféle módon meg lehet fogalmazni. Van a Legfelsőbb Bíróságnak egy eseti jellegű döntése egyébként, amely a határozott időtartamú munkaidő többszöri hosszabbítása esetén a joggal való visszaélést állapítja meg, és határozatlanná lehet átalakítani. Ez a dolog egyik része. Ebben a körben a határozatlan időtartalmú munkaszerződés kevésbé jellemző.

Nem egyenértékű a két dolog, hogy egzisztenciálisan egy embernek kitéve nem kell azt mondani, hogy utál engem és azért nem kapok szerepet. Semmi objektív körülmény nem támasztja alá, hogy miért én nem kapok szerepet, hanem egyszerűen neki egy évig elég megcsinálni ezt velem és egzisztenciálisan tönkretett. Az nem vigaszdíj, hogy én több pénzt kapok, mint egyébként kaptam volna. Annyira aggályos az egész!

Az a baj, hogy azért tartom fölöslegesnek a vitát itt, mert két világ, két értékrend van benne. Vagy a közösség határoz meg dolgokat - és a színházra ez kellene, hogy jellemző legyen - vagy pedig ezt az egyeduralmi rendszert akarjuk kiépíteni fölülről mozgatva. Akkor arra jó, ha önök ezt akarják, ám, tegyék! Majd az Alkotmánybíróság eldönti, hogy jogilag megfelelőek-e az érveik. Nem a Pénzügyminisztériumot kell megkérdezni, hanem esetleg a munkajogi szabályokról kellene érdeklődni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól.

ELNÖK: Gulyás képviselő úr!

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Még egy rövid megjegyzést szeretnék ehhez fűzni. Az utolsó másfél sorban az van, hogy az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.

Azt tudjuk, hogy ez nem az előadó- művészeti szervezet koncepciója, hanem az igazgató koncepciója maga az előadó-művészi szervezet koncepciója. Ez egy számunkra teljesen elfogadhatatlan tétel ebben. Előállhat ugyanis egy olyan helyzet - különös tekintettel a fizető nézőszám alapú támogatásra -, hogy eddig iksz színház Shakespeare-t, Csehovot játszott, és természetesen a fennálló - hosszú volna belemenni, hogy milyenek a jelenlegi állapotok ebben a tekintetben - a színház sokkal jobban az önmaga szempontjaira tekintettel előnyösebbnek érzi, ha holnaptól Bolha a fülbe című darabot vagy musicaleket játszik. Természetesen egy olyan művész, aki eddig Shakespeare-ben és Csehovban zseni volt, lehet, hogy nem tudja, hogy D-dúrban hány kereszt van, és nem fog tudni musicalt énekelni, és kirakják az utcára.

Csak azért tartottam ezt fontosnak elmondani, mert tökéletesen érthető a MASZK lelki hozzáállása ehhez. Ha államtitkár asszony azt mondta, hogy lelki okai voltak ennek, bizony itt a lelki okok aztán végül egzisztenciálisba, anyagiba és mindenbe fognak átcsapni. Szerintem teljességgel - ha ezt lehet bíróság elé vinni, ha ez a 30. § benne van - fogja mondani az igazgató, hogy kérem szépen, megváltozott a művészi koncepció. A jövőben azt mondja, hogy ez van, a bíróság 3 perc múlva ezt fogja mondani, hogy viszontlátásra művész úr, tessék menni másutt munkát keresni.

Ez pedig, elnézést kérek, hogy erős szóval illetem, embertelen. Bocsánat, de ez embertelen!

ELNÖK: (Jelentkezésre:) Alföldi képviselő úr!

ALFÖLDI ALBERT (MSZP): Megint, aki hallgat minket, arra gondol, hogy idáig tökéletes biztonságban voltak a művészek, nem kitéve művészi koncepciónak és nem kitéve igazgatók esetleges utálatának vagy nemutálatának, és most mi hozunk egy törvényt és szegény (Gulyás Dénes: És ezzel szentesítjük ezt az ócska helyzetet!) művészeket abba a helyzetbe hozzuk, amiben eddig még soha nem voltak benne, holott tulajdonképpen semmi másról nincs szó, mint arról, hogy ez egy más világ, ezt nem lehet regulákkal megoldani, hanem tudomásul kell venni, hogy ez egy más világ.

ELNÖK: (Jelentkezésre:) Schiffer képviselő úr!

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Először is szeretném... Ez a megváltozott művészeti koncepció nem az, hogy felébred reggel az igazgató, és azt mondja, hogy megváltoztatom a művészeti koncepciót. Amikor a fenntartó kiírja a pályázatot, azt mondja, hogy ilyen színházat szeretne, és erre keres igazgatót. Tehát nem az igazgató változtatja meg a koncepciót, hanem a fenntartó. Ha nem akarja a fenntartó megváltoztatni a koncepciót, akkor ez nem is él, mert nincs megváltoztatott művészeti koncepció. Tehát azt mondom, hogy ez ilyen szempontból is még egy biztosítékrendszer, mert ki kell mondani azt, hogy én a Szegedi Nemzeti Színházból nem tudom, mit akarok csinálni, más típusú színházat, vagy a Vígszínházból bulvárszínházat akarok csinálni és megváltoztatom a koncepciót. Ez az egyik oldala.

A másik oldala: Lukács képviselő úr mondta, hogy közösségi. Én azt gondolom, hogy a művészetnél persze ahhoz, hogy létrejön egy produkció, ahhoz kell egy közösség. De aki azt vezeti, az nagyon diktatórikusan vezeti. A művészetben nincsen demokrácia, tehát nem lehet megkérdezni a csellistát, hogy akkor most jól csináljuk-e ezt, kedvesem, hanem ott egy nagyon kemény művészi koncepciót akar a karmester megvalósítani, és ha azt mondja, hogy kicsit gyorsabban játssza azt a tételt, mert neki ez jön ki belőle, akkor a csellistának ezt kell játszania, nincs demokrácia ebben, ez egy kemény, diktatórikus része az egésznek a próbától a bemutatóig. Hogy előtte, meg utána a dolog hogy jön össze - nyilvánvalóan nem jöhet össze úgy egy művészi műhelymunka, ha a szünetben is ostorral csattogtat a karmester vagy a rendező, de maga a művészi folyamat nem megbeszélés kérdése.

Tehát itt vitatkoznék ezzel, de ez mondjuk nem szorosan tartozik ide, csak mivel mondta képviselő úr, hogy inkább ilyen közösségi módon kell ezt megoldani. Nem hiszem, nem ezt mutatja a példa.

ELNÖK: Én azt gondolom, hogy hitvita jellegű a diskurzus egyre inkább már, ráadásul az előző alkalommal ezt lefolytattuk. Nem akarok itt döntőbíráskodni, csak csendben jegyzem meg, hogy amennyire én tudom, a munkavállalói érdekképviselet nagy vívmányának tekintette, hogy elérte a 30. §-t és a határozott időre szóló szerződési rendszert, de ugye - lehet, hogy én ezt megengedhetem magamnak, lehet, hogy nem - szerintem a művészemberek egy része munkajogi kérdésekben kevésbé tájékozott, mint az előadó-művészet - hogy is mondjam - normáiban. Tehát lehet, hogy félreértik azt, amit a paragrafusokból kiolvasnak, én legalábbis azt gondolom, hogy ez a hihetetlen küzdelem jelentős részben ebből áll. Tudniillik, amit Schiffer képviselő úr is mondott, ha egy igazgató bead egy pályázatot, és a pályázatban az szerepel, hogy a Vidám Színpadból ő egy klasszikusokat, de vidám klasszikusokat előadó színházat szeretne csinálni, akkor elfogadják a koncepcióját, és mindent megtehet abban a színházban az adott keretek között, ma kicserélheti, vagy nem ma, mert tegnap, és ez meg is történt, kicserélhette a színészek jelentős részét.

Valamint még azt tenném hozzá, hogy én, mint adófizető állampolgár, megmondom őszintén, amikor, ha nem is címzetten, de művészeti támogatásra szánom adóforintjaim egy részét, akkor szeretnék értékes alkotásokat látni, és nem - hogy is mondjam - tétlenkedő embereket fizetni a színházi vagy egyéb előadó-művészeti keretek között. Ez más helyen is így van. Bizony, ha valaki nem kap lehetőséget, akkor máshol is, bizonyos normális munkaügyi szabályok figyelembevételével van lehetőség arra, hogy a realitásokhoz igazodjanak. De szerintem ez a 30. § nem hátrányos az érintettek számára, sőt, előnyös, de lehet még erről vitatkozni, meg a hitét ki-ki megőrizheti.

(Jelentkezésre:) Gulyás képviselő úr jelentkezett és Schiffer képviselő úr is.

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Én értem, hogy tulajdonképpen okafogyottá válik a vita, mert hiszen ez nagy valószínűséggel át fog menni a parlamentben. Csak Albert! Azt szeretném mondani Albertnek, hogy attól, hogy volt egy rossz helyzet, vagy van egy rossz helyzet, az nem ok arra, hogy szentesítsem a rossz helyzetet egy törvénnyel még. Ez nem ok arra!

Amit pedig elnök úr mondott, én a fordítottjától jobban félek: nem attól, hogy a Vidám Színpad fog Shakespeare-t meg Csehovot játszani, hanem pont fordítva. (Dr. Schiffer János: Most pont fordítva! Így van!) Attól félek, hogy majd a támogatás érdekében... Mindegy, ez egy szakmai kérdés valóban, a művészek nem jogászok, ez kétségtelen, de attól, hogy egy bizonyos feladatra... Itt, ebben nem szerepel az, hogy ha arra kapott támogatást, akkor közben nem gondolhatja meg magát. Az igazgató azt mondja, hogy kérem szépen, most akkor mást fogok játszani, és nekem nem kell XY, és kirakja az utcára. Ez biztos, hogy magát a művészetet csináló emberek számára ebben a formájában egy csapás. Aztán majd próbáljuk meg nekik elmagyarázni, hogy ez az ő érdekükben van! Ez egy kemény feladat lesz szerintem. Köszönöm.

ELNÖK: Schiffer képviselő úr!

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Csak egy kérdést szeretnék feltenni államtitkár asszonynak, mert érezzük mindannyian a problémát. Nyilvánvaló, hogy ha nem művészetről lenne szó, sokkal kevesebb indulatot váltana ki ennek a paragrafusnak a megítélése. Ha egyik oldalról kifejeznénk azt, amit én elkezdtem már, ugye, hogy nem 50 százalék, mert 50 százalék beeshet egy évadba, mert nincsenek olyan darabok, amelyek épp a művész alkatához illenek. A múltkor talán mondtam is itt valakit, vagy talán más társaságban, nem tudom, de mondom megint: volt a Vígszínházban egy nagyszerű fiatal művésznő, aki amíg fiatal volt és el tudta játszani a fiatal szerepeket, nagyon sokat szerepelt. Aztán bekerült egy olyan korba, amire nem volt szerep, és évekig kevesebbet láttuk. Most beérett egy olyan korba, ahol megint vannak szerepek, és megint többet látjuk, tehát ezek ilyen nehezen kezelhető, mércével nehezen kezelhető dolgok.

Én tettem egy javaslatot a negyvenre, de még nem rúgja fel az egész koncepcióját, ha azt mondom, hogy harminc, mert az egy üzenet a részünkről, hogy mi azt mondjuk, hogy ez egy jó szándékú javaslat, és az élethez igazodik. Ugyanakkor azzal, hogy azt mondjuk, hogy elég alacsonyra tesszük, tehát már csak abban az esetben jön, amikor tényleg egy olyan radikális váltás van, amikor 30 százalékot... Annyit mindenkinek lehet adni, mert be kell jönnie és le kell törölnie egy csillárt, és akkor azt mondom, hogy volt szerepe. Tehát az tényleg nagyon radikális, amikor valaki - meg lehet tenni, csak az már tényleg egy olyan radikális lépés, ami különben sem tenné lehetővé, hogy mondjuk az a művész egy olyan alkotásban részt vegyen, amit mondjuk az igazgató rendez vagy meg szeretne csinálni. Egy ilyen 30 százalék, mert tudom, azért megy lefelé, de elfogadható lenne-e?

ELNÖK: (Dr. Schneider Márta felé:) Egy pillanat! Még vannak hozzászólók szerintem, majd ha a végére érünk a hozzászólásoknak, akkor egyben kellene válaszolni. Lukács képviselő úr!

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Ígérem, megpróbálok rövid lenni: szerintem ez jog. A jelenlegi munkajogi szabályok szerint a határozatlan ideig tartó munkaviszonyt rendes vagy rendkívüli felmondással lehet felmondani. A rendes felmondás szabályai szerint indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, ezen jogszabály elfogadása esetén felmentenék a munkáltatót az indokolási kötelezettség alól. Ebből az következik, hogy a dolgozó lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül, mert hiába, nem tud bírósághoz fordulni. Tehát ennek következtében én úgy gondolom, hogy nagyon aggályos.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést, ez nem így van!

ELNÖK: Bocsánat, még vannak felszólalók! Bókay képviselő úr!

BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm szépen. Én értem, amit Lukács képviselő úr mond. Nekem az a kérdésem, még bennem is egy kicsit költői, hogy mit szól a színház és a többi színész. Tehát ha valakinek ilyen mértékig nem tudnak lehetőséget biztosítani, akkor a többiek ehhez hogyan viszonyulnak? Mert valahogy a társulat egésze kerül egy bizonyos költségbe, hogy így mondjam, és én nem értem ezt. Mert egy pozitív törekvés maga ez a paragrafus, tehát nem arról volt szó most, hogy ártsunk bárkinek is ezekkel a dolgokkal, hanem arról, hogy pontosan szabályozzunk egy meglévő, nem szabályozott területet.

Kicsit érdekes nekem az, hogy egyedül a MASZK tiltakozott ellene, a többi szervezet ezt elfogadta és megértette. Azért javasolnám ilyen értelemben a bevezetését, mert egyszerűen az élet minden területén ilyen helyzetek előfordulnak, és meggyőződésem, hogy a művészet területén nem hogy elő-, hanem különösen előfordulnak ezek. Ha ezt szabályozzuk, az én véleményem szerint inkább pozitív előrelépést fog előidézni, semmint negatívat. Azzal együtt, hogy értem azt, hogy hiába megy a bíróságra, bár az államtitkár asszony meg fogja nekünk indokolni, hogy mégsem teszik ezt, de abban a pillanatban azért kérdezem képviselőtársamat, hogy akkor már elfogadjuk, ha nem érinti hátrányosan, ha a bíróságra mehet és ez alapján neki mégiscsak megadják az igazat. Azért nem találom azt sem rossznak, hogy 12 havi plusz 8 havi végkielégítést kap. Ez jelentősen növekszik. Ez majdnem azt jelenti, hogy valaki közel 2 éven keresztül megkapja azt a bért, amivel van lehetősége esetleg újra felépíteni magát, és más helyen megtalálni az elhelyezkedési lehetőséget. Köszönöm.

ELNÖK: Kérdezem, hogy ennek a vitáját - államtitkár asszony válaszolt - lezárhatjuk-e annak ismeretében, hogy a következő pont a Schiffer képviselő úr által alternatívaként javasolt 30 százalék helyett 10 százalékra viszi le a határt. A válaszban, kérem szépen, térjen ki.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy Gulyás képviselő úr pontosan tudja és ismeri a jelenlegi gyakorlatot. A jelenlegi gyakorlat az, hogy ezeket a felmondásokat természetesen nagy nehézségek árán, mindenféle kitalációkkal is sokszor végül is a munkaadó megteszi, és akitől akar, attól megválik. Csak a dolog, azt gondolom, nem tiszta, tehát nem tisztán szabályozott, hanem egy rossz gyakorlat működik évtizedek óta.

Ez a lehetőség szerintem azt mondja meg a színésznek is és a direktornak is, hogy ez a felmondás tisztán vállalható. Ez egy művészeti indoklás. Nem alkalmatlanság, nem különféle előhozott, légből kapott indokokat, hanem a valós helyzetet írja le. A valós helyzet az, hogy vannak művészek, akik bizonyos művészeti koncepcióban nem tudnak szerepet kapni, és vannak olyanok, akik pedig tudnak.

Akik nem tudnak ebben a művészeti repertoárban szerepet kapni, azok kapnak plusz időt a plusz felmondási hónapokkal arra, hogy megtalálják maguknak azt a repertoárt, azt a művészeti koncepciót, ahol tudnak munkát találni. Azt gondolom, hogy ez arccal vállalható felmondási indoklás, amely egyik fél számára sem ebbe a szürkezónába viszi a felmondást, hanem egyértelműsíti.

Egyébként amit a képviselő úr mondott, természetesen ugyanolyan indoklásra kötelezett felmondási jog, mint az egyéb, és természetesen a munkaügyi bíróságon ezt meg lehet támadni. Semmilyen új elemet nem hozunk ebbe bele, és nyilvánvalóan ezt nem csak az SZMM-mel, PM-mel, hanem az Igazságügyi Minisztériummal együtt dolgoztuk ki.

A 10 és az egyéb százalékokról. Azt gondolom, hogy van egy bizonyos határmérték, ami után ez már komolytalanná válik, tehát megintcsak azt mondjuk, hogy 10 százalék komolytalan. Tehát akkor a jelenlegi gyakorlatot visszük tovább és értelmetlenné válik ez a paragrafus. Nem tudok most számokat mondani, de ez a 30 százalék is eléggé megköti a munkaadó kezét.

ELNÖK: Jó. Egyelőre a 42. pontnál vagyunk. Nem emlékszem, hogy szavaztunk-e a 42. pontról. (Közbeszólások: Nem.) Ha nem, akkor a kormányzat a 42. pontot nem támogatta.

Kérdezem, hogy ki támogatja a 42. pontot. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Csak jelzem itt is, amit korábban, hogy a szokásos parlamenti eljárásban ami nem kezelhető szavazási technikai értelemben, azt nem akarom, hogy itt eldöntsük. Ez is ebbe a körbe tartozik. Így ebben a formában nyilván nem lehet szavazni róla, mert nem intézkedik a paragrafus további bekezdésének sorsáról.

A következő pontról tartalmi értelemben esett szó, államtitkár asszony véleményét ismerjük. Ki támogatja a 43. pontban szereplő javaslatot? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A következő pont, a 44., ugyancsak a jogviszony megszűnését érintő rendelkezést kíván elhagyni. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 45. pont a kollektív szerződés irányába teendő szöveggel kívánja kiegészíteni a 31. §-t. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 46. pontban a "négyhavi munkaidő-keretet is előírhat... stb." bekezdést hagyná ki a javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 47. pont ugyancsak a "kollektív szerződés hiányában" szöveget kívánja beiktatni a 32. §-ba. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 48. pont megint a kollektív szerződést érintő passzust emelné be és vezeti végig a megfelelő paragrafuson. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

A 49. pont a havi szolgálatszámot pontosítaná, egészítené ki. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

Az 50. pontban Visszatér az Elődó-művészeti Tanács összetétele. Kiegészítené az Előadó-művészeti Tanács megnevezéssel, tehát arról szól, hogy kikből álljon össze a testület.

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Ez nem arról szól! Ez a pályázatok értékelésről szól.

ELNÖK: Igen, a pályázatértékelés, csak az Előadó-művészeti Tanács ezen belül egy tétel. A számokat változtatná, mármint, hogy kikből rekrutálódik a pályázatértékelő tanács. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

Az 51. pontban tér vissza a szakmai bizottság. Egyszer már előfordult, csak más javaslattal egybefogva. A szakmai bizottság tagjai díjazásban nem részesülhetnek, de ez nem...

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Ez megint a pályázat! Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.

Az 52. pont a pályázatokat érintő szövegmódosítás. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

Az 53. pont technikailag kezelhetetlen. Valamihez kapcsolódik, de technikailag akkor is kezelhetetlen, mert ha az 5., a 6. és a 19. pontról más az álláspontja a szavazni akaróknak, akkor nem tudnak szavazni, tehát ezeket darabokra kellett volna bontani, de egyelőre így tudunk erről véleményt kérni, akár egyenként is, hogy van-e olyan módosító része ennek az indítványnak, amit a kormány képviselője támogat.

Tehát ez az 53. pont, kihagyná ugye a big bandet...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt biztos nem.

ELNÖK: A "jellemzően fizető"-t szintén kihagyná.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt kihagynánk, a "jellemzően fizető"-t, egyszer már kihagytuk, és végigvezetnénk, hogy a "jellemzően fizető"-t kihagynánk.

ELNÖK: A 8. pont egy helyesírási hiba, gondolom, az nem vitakérdés.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem! Két pével és két ellel írják a cappellát valamennyi zenei lexikonban.

ELNÖK: Akkor tehát ezzel nem ért egyet a kormány, most ebben az értelemben egyértelmű.

A 12. pont beemeli a jogi személyek, illetve a jogi... Tehát az, ami már a bizottság előtt előkerült, hogy ha valaki felvásárolja a jegyeket, de nem magánszemély.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Értjük a módosítást, és itt pontosítással élnénk, mégpedig úgy, hogy fizető nézőszám azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik az előadásra vagy hangversenyre az előadó-művészeti szervezettől vagy annak megbízottjától belépőjegyet vásároltak, ide értve azokat a magánszemélyeket is, akik részére harmadik személy vásárolt belépőjegyet.

ELNÖK: Csak az a csendes kérdésem, hogy ebből hogyan lesz akkor szöveg.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Javasolnánk bizottsági módosító indítványként benyújtani.

ELNÖK: De ezt megkapjuk?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Ez megvan? Nem érkezett be, azért kérdezem. Akkor a végén, az egyebek közt visszatérünk erre, és mindegyikre ezek szerint.

A 13. pontot...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Azt nem támogatják. A 19-es pont?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: 20-as pont?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A "jellemzően fizető"-ről esett szó a 16-os pontnál.

25-ös pont?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: 26-os pont?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: 31-es pont?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: 32-es pont?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A 38-as az Opera.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.

ELNÖK: Akkor, ha jól értem, csak a "jellemzően fizető" az, amiben a módosítások...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): 12-es.

ELNÖK: Igen, más szöveggel.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): 16-os.

ELNÖK: Ott újra a "jellemzően fizető" van. Tehát akkor ezt a hármat kiemelem a módosító indítványból, csak együtt tudunk egyelőre szavazni, de annak ismeretében, hogy ebben a háromban kapcsolódó módosító indítványra javaslat érkezik.

Akkor egészében véve úgy tudom csak összefoglalni, hogy a kormány ezt nem támogatja.

Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja, most így, ahogy van az 53-ast. (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat, és akkor erre a három alpontra visszatérünk.

Az 54-es pontban ismerjük a bírósági döntésre váró vitakérdést, hogy egy pé vagy két pé, tehát itt a kormány nem támogatja a módosítást. Szavazzunk! Ki az, aki két pé mellett szavaz? (Derültség.) Egy pé mellett, bocsánat, mert a javaslat így szól. (Szavazás.) Egyharmad sem.

Az 55-ös pont az "alkotás" kifejezést a "dráma" kifejezéssel helyettesítené, a következő pontban pedig az "alkotás"-t a "zene" szóval bővítené. Ez technikailag megint nehezen kezelhető szavazási értelemben, mert két egymástól elkülönült javaslat, de most csak így tudjuk kezelni.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Egyiket sem. Ki az, aki támogatja az 55-ös pontot? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

Jön az emberi jogi bizottság indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját, ez az 56-os pont.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Végül, de nem utolsó sorban a szimfonikus zenekar létszámának - mármint nem a zenekar, hanem az erről szóló szabály létszámának - a módosítását javasolja Halász képviselő úr. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.

Most jönnek a kézhez kapott minisztériumi javaslatok. A képviselőtársak kezében is ott van, megszámozva az egyszerűbb azonosítás kedvéért.

Az 1-es számmal jelöltről úgy érzem, hogy szavaztunk, ez az indoklása szerint is a MASZK-ra hivatkozó módosító indítvány. A bizottság többsége nem támogatta, hogy elmaradjon a 30. §.

A 2. számú módosító indítvány az, amiről már esett szó, és amit egy fideszes módosító indítvány is javasolt, hogy az előadó-művészeti tanács tagjai ne részesüljenek díjazásban, csak ez önmagában szerepel itt, míg a benyújtott módosító indítványban összevonva más ügyekkel.

Kérdezem, hogy ezt a javaslatot - mindegyiket úgy tekintem, hogy a kormány támogatja - a bizottság tagjai közül ki támogatja, tehát a 2-es számot viselő módosítást. (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 ellenszavazat.

A 3-as számú módosítás már érinti a pályázatok struktúráját, mármint a pályázatokat elbíráló intézményrendszert, szakmai kuratóriumot, az előadó-művészeti tanácsot és a miniszter ezt érintő jogosítványait. Azt technikai problémának tekintem, hogy ez nem egy változtatás értelemszerű végigvezetése, hanem három különböző változtatás, mert tartalmában ugyanaz, de három helyen kell változtatni, három ponton, de ezt a bizottság megoldja a módosító indítványokkal. Ezt most vissza kellene keresnem, hogy a kapcsolódó módosító indítványok közül melyiket érinti, mármint az ajánlás szerint. Ha jól emlékszem, akkor a...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): 18., 20., 21.

ELNÖK: Igen, valahol akörül. A 20-ast biztosan, az 1. pont, azt hiszem. Egy pillanat türelmet kérek, hogy össze lehessen vetni. (Rövid szünet, egyeztetés.)

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): 29-32.

ELNÖK: Igen, tehát az én nevem alatt szereplő 29. ajánlási pont alternatívája ez, amit itt javasolnak, ugye tartalmában nincs érdemi különbség, ha jól értem, csak a megfogalmazásban. Tehát én, ha a bizottság elfogadja ezt, hogy benyújtsuk kapcsolódó módosító indítványként, mármint bizottsági módosító indítványként, akkor a magamét visszavonom, és a többivel is ugyanígy teszek. Egy pillanat türelmet kérnék! (Rövid szünet.)

Az a különbség mégiscsak van, hogy az én javaslatomban szerepel az, hogy a nemzeti és etnikai, a szabadtéri, és ettől függetlenül a független színházak számára külön pályázat, míg ha így marad a szöveg, akkor az szerintem a törvény szövegéből nem derül ki, hogy ezek együtt pályáznak vagy külön pályáznak.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Külön.

ELNÖK: De lehet, hogy itt most csak rövid idő volt az áttekintésre, mármint számomra.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem kell a "külön-külön", mert az egyértelmű. Nem kell külön-külön meghatározni a törvény szövegében.

ELNÖK: Mert?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A pályázatok külön-külön jelennek meg, tehát ez egyértelmű. Nem összevont pályázatok jelennek meg, hanem kategóriánként külön pályázatok jelennek meg. (Dr. Schiffer János: Meg vannak nevezve.) Igen, köszönöm, tehát megvan a pályázatok neve.

ELNÖK: Elfogadom az egyszerűség kedvéért. Ha ebből bonyodalom lesz, nem én fogok kifogást emelni. Visszavonom a 20. módosító indítványt, ha a bizottság támogatja a minisztérium javaslatát. Ki az, aki a 3. számú papíron szereplő 1. módosítást támogatja a 18. § (1) bekezdésére vonatkozóan? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja, tehát benyújtjuk. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.

A 20. § (3) bekezdését érintő módosítás következik. Az a 32., az alternatívája. Visszavonom, ha a bizottság benyújtja a módosítást. Ki támogatja, hogy bizottsági módosítóként nyújtsuk be? A 3. számú papíron a 20. §-ra vonatkozik. Technikai értelemben ezek nem egy papírra valók, hanem elkülönítve megszavazandók. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság többsége támogatja. Ennek megfelelően a 32. módosító indítványt visszavonom.

A 21. § (2) bekezdését érintő, hasonló tartalmú módosításnak megfelelően a 37., ha jól láttam. Ugyanez az ábra, hogy én visszavonom, ha elfogadja a bizottság. Ki támogatja a 21. § (2) bekezdését? (Szavazás.) Tíz. Akkor én visszavonom.

Most jön a 4. számú módosítás, ami kicsit egyszerűbben kezelhető, mert ez egy pontra vonatkozik.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A "finanszírozás" csúnya szó, és kiváltottuk.

ELNÖK: Mármint a pénzügyi kiváltás. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság támogatja, tehát benyújtjuk ezt is.

Az 5. pont tulajdonképpen alternatívája a múltkor benyújtott bizottsági módosító indítványnak, és az itt szereplő... Elnézést, ezt megintcsak két, egymástól teljesen külön álló részből áll ez a papír. Az 1. § (1) bekezdésének j) pontját érintő módosítás. Ezt benyújtottuk bizottsági módosítóként a múltkor.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van.

ELNÖK: Ez tehát okafogyottá vált, erről nem kell szavaznunk. Van különbség?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, egy kis türelmet! Máshova tette a bizottság a múltkori bizottsági ülésen ezt a mondatot. Azt szeretném, ha ez így szerepelne, mert így lenne koherens a szöveg Tartalmilag teljesen egyforma, csak máshova raktuk most ezt a "támogassa az előadó-művészeti, társulati értékteremtő munkát."

A következőképpen szerepelt a múltkori bizottsági ülésen. Ez egy fölsorolás, ahogy lehet látni. A múltkori bizottsági ülésen úgy szerepelt, hogy "A törvény támogassa a..." egy egész mondatot írtak.

ELNÖK: Jó, világos. Akkor ezt úgy tekintem, ha a bizottság elfogadja, hogy ez egy technikai módosító indítvány, a tartalmát elfogadta a bizottság. Ezt benyújtjuk automatikusan, mint a bizottság által elfogadottat.

Jelenleg a szöveg másik része valamelyik fideszes módosító indítvány alternatívája és a múltkor elfogadott bizottsági módosító alternatívája. Egy pillanat türelmet kérek, hogy együtt lehessen nézni a különbségeket.

A 24. módosító indítványnak ugyanez a tárgya, amit talán Halász képviselő úr jegyez és más fideszes képviselők. Azt kérném, hogy mielőtt ki-ki kialakítja a maga álláspontját, fussa át, hogy miben különbözik a két szöveg. Ha pedig szóbeli tájékoztatást kaphatunk, még egyszerűbb.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szívesen. Egyrészt a módosító indítvány egyik része technikai, hiszen azzal, hogy a színházaknál az I. kategóriát kettévágtuk, új kategória épült be. Innentől kezdve a kategóriák nem 1-től 5-ig, hanem 1-től 6-ig számozódnak, és ez az, amit végigvezettünk a törvény teljese szövegén. Ez a technikai része.

Van egy tartalmi része is a módosító indítványnak, ez pedig, hogy hány százalékban kell saját produkciót produkálniuk a társulatos színházaknak. Ebben az esetben a Színházi Társaság, a Teátrumi Társaság és a vidéki színházigazgatók együttes javaslatára a 75 százalékot fogadnánk el.

ELNÖK: Akkor én a magam nyelvén úgy foglalnám össze, hogy a múltkor beadott bizottsági módosítóhoz képest csak a szám módosul, ennyiben viszont egybevág Halász képviselő úr és képviselőtársai módosító indítványával.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van.

ELNÖK: Akkor mindegy, hogy melyiket szavazzuk meg. Talán ez technikailag következetesebben végigviszi a számszerű változásokat, mármint a kategorizálásból adódóan.

Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a 10. §-t érintő módosítást ki támogatja. (Szavazás.) Tíz. A bizottság támogatja.

A 24-es egyelőre van, kérem a képviselőtársaktól, hogy jelezzék Halász képviselő úrnak, hogy elfogadta a bizottság a tartalmát ezzel a bizottsági módosító indítvánnyal.

Maradtak még nyitott kérdések, ha valaki korainak találná a bizottsági ülés lezárását. Egyrészt a címet érintő változás, amiről, úgy emlékeztem, hogy benyújtottam erre egy csatlakozó módosító indítványt, de nem látom az ajánlásban, és úgy emlékszem, hogy a kormány ígérte a módosítást. (A képviselők és a kormány képviselői egymás között egyeztetnek.)

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Javaslatunk van, itt van a kezemben. A címjavaslatot felolvasom és odaadnám a bizottság elnökének. "Az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásáról, sajátos foglalkoztatási szabályairól, valamint az önkormányzati és az állami, illetve az önkormányzati fenntartóval nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszeréről."

ELNÖK: Tudom követni, nem az a problémám. Az a problémám, hogy nincs benne az állami. A címben benne van, de magában a törvényjavaslatban nincs benne. A Nemzeti Színház és társai nincsenek benne. Az állami fenntartású színházak nincsenek a támogatási rendszerben.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az önkormányzati, illetve az önkormányzati fenntartóval nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszeréről. Itt tulajdonképpen a függetlent kellett kiváltanunk egy hosszabb megfogalmazással.

ELNÖK: Jánosi képviselő úr a felsorolást szeretné bővíteni.

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Nem, inkább egyszerűsíteném, mert felesleges a címben leírni azokat, amiket önálló fejezetként amúgy is tartalmaz a törvény. Miért nem lehet azt a címet adni neki, hogy törvény az előadó-művészetről, aztán viszont látásra? Ennyi.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést, szabad nekem szólni? (Az elnök bólint.) Hosszas jogvita volt. Ha azt mondjuk, hogy törvény az előadó-művészetről, akkor szélesebb körben kellene felölelnie a szabályozási kört, de én azt gondolom, hogy talán ez a legegyszerűbb megfogalmazás, és ami benne van, azt pedig a törvény fejezetei mondják ki, a konkrét szabályozási tárgyat.

Vagy nagyon pontosan megmondjuk, vagy felsoroljuk gyakorlatilag a törvényben lévő fejezeteket, a szabályozási tárgyakat.

ELNÖK: A probléma a következő, de nem ezen múlik a törvény tartalma, csak ugye voltak olyan képviselők - nem szeretném őket néven nevezni -, akik a törvény tárgyalása közben regisztrálták, hogy jé, ez nem foglalkozik az Operaházzal, a Nemzeti Színházzal, az állami fenntartású egyéb előadó-művészeti szervezetekkel, mert a címből ezt nem vették észre. Ez az egyik megjegyzésem.

A másik, alelnök úr megjegyzésére az, hogy főleg Gulyás képviselő úr olyasmit kért számon a vitában a törvényen, amivel nem is akart foglalkozni a törvény. Ha az előadó-művészetről szólna a törvény, akkor az ő kifogásai jogosak lettek volna, hogy művészeti kérdésekről, képzésről és nagyon sok mindenről, ami ezt a szférát érinti, nem esik szó.

Én, amikor módosító indítványt nyújtottam be, akkor arra törekedtem, hogy a tartalmat közvetítsem. Az ellen a kifogás az volt, hogy a "független" nem pontos kategória, ugye államtól és önkormányzattól függetlent értettem ezen, de a nagy érdeklődésre való tekintettel én nem szeretném itt a végtelenségig folytatni ezt a vitát, szavaz a bizottság a felolvasott címjavaslatról, és akkor el lehet dönteni.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Hogy az eredeti, vagy az, amit most javasoltunk.

Szeretném még egyszer felolvasni azt, amit most javasoltunk, tulajdonképpen a "független"-t váltottuk ki, lehet, hogy rosszul tettük: az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásáról, sajátos foglalkoztatási szabályairól, valamint az önkormányzati és állami, illetve önkormányzati fenntartóval nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszeréről. (Dr. Schiffer János: Ez csúnya.)

ELNÖK: (Jelentkezésre:) Lukács képviselő úr!

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Bocsánat, ez nem a tartalmi részét érinti, de ha már: az előadó-művészet némely kérdéseiről, és az tökéletes. Elnézést kérek, de egy ilyet végigolvas az ember... Ha egyszeri hallásra egy cím nem érthető, nem felfogható... Végigsoroljuk az egész törvényt, hogy egyébként mit keressen benne? Azt gondolom, hogy a cím nem ezt szolgálja. (Bókay Endre: Zárójelben, hogy a törvény részletesebb tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek. - dr. Schiffer János: Az nem jó, mert el kell olvasni.)

ELNÖK: Akkor három javaslat van tulajdonképpen a parlament előtt, ha tetszik, vagy lehet a parlament előtt: van az eredeti javaslat, nekem van egy benyújtott módosító indítványom, ami él még, és itt a harmadik javaslat, amit a képviselőtársak hallottak.

A kérdés az, hogy ki az, aki támogatja azt, hogy ezt benyújtsa a bizottság bizottsági módosító indítványként. Aki támogatja? Tehát a most az államtitkár asszony által felolvasott szöveget, ha nem is jegyezte meg mindenki, de a jellegét, a karakterét mindenki érti. Ki az, aki támogatja, hogy ezt benyújtsuk? (Nincs ilyen.) Akkor ezt nem nyújtjuk be, marad az eredeti, vagy alternatívaként az, amit én nyújtottam be. Ez volt az egyik kérdés.

A másik kérdés, amit most kaptunk - de ebből sajnos csak egy példány van -,a zárórendelkezések között az értelmező megjegyzéseket érinti, és ez egy lehetőség a bizottság kezében, hogy benyújtsuk, hogy a "jellemzően fizető" szöveg kimaradjon onnan, ahol bent van, és azzal bővíteném a kézhez kapott szöveget, hogy a 6. pontból is, nemcsak a 16-osból, ha jól értem.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Tehát ez egy javaslat, hogy a 6. és a 16. pontból maradjon el a "jellemzően fizető", és a...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Arról már a múlt bizottsági ülésen döntöttünk...

ELNÖK: De ilyen módosító nincs bent.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Van bent!

ELNÖK: Van?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, csak azt a módosítót támogattuk, de az a módosító nem vitte végig az összes helyen a "jellemzően fizető"-t, most csak azt hoztuk be, ahol még benne van a "jellemzően fizető".

ELNÖK: Értem, akkor ezért nincs a 6-os, csak a 16-ost adjuk be. Ki az, aki ezt támogatja, hogy ezt vigyük végig? (Szavazás.) A bizottság többsége ezt támogatja. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 4 ellenszavazat.

A másik, ettől technikailag és tartalmában is különálló javaslat, a fizető nézőszámnál annak megfogalmazása, hogy ha nem magánszemélyek vásárolják a jegyet. Most nem szeretném a képviselőtársakat elriasztani attól, hogy megszavazzák, mert bonyolult a megfogalmazás, de egy megoldandó kérdésre ad választ, amit az államtitkár asszony egyébként a megfelelő helyen felolvasott.

Ki az, aki ezt a módosítást támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Aki nem? (Szavazás.) 4 ellenszavazat.

Akkor, ha jól értem, kimerítettük egymást... (Derültség.) Nem, azt mondja a kolléganőm. Még egy pillanat türelmet kérek a határozatképesség megőrzése érdekében! (Egyeztetés.)

A 20. ajánlási sorszámnál... Arra volt módosító?

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, azt adtuk be. Vissza kellene vonni, és azt adtuk be.

ELNÖK: Jó, akkor ezt visszavonom.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Hányas?

ELNÖK: 20-as ajánlási sorszám.

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ja, ehhez nincs.

ELNÖK: Mintha erre nem lenne...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Én azt gondolom, hogy ez így nem jó, mert ezekben a pályázatokban, amikre itt hivatkozik a módosító indítvány, nincs az EMT szakmai kollégiumának szerepe, itt a pályázatokat elbíráló és kiíró szakmai kollégiumok, vagyis a szabadtér meg a nemzetiségi, ez arra vonatkozik. Tehát nem azokról a kollégiumokról, amelyeket az EMT hoz létre a zeneművészetben, a táncban és a színházban, hanem a konkrét, a pályázatot nemzetiségi színházakra, szabadtéri színházakra kiíró, pályázatot létrehozó bizottságról van szó. Tehát nem ugyanaz a szakmai kollégium.

ELNÖK: Jó, én ezt elhagyom szívesen, nem akarok itt nyakaskodni, csak nem találtam a törvényben a rendezését ennek. Tehát szó esik ezekről a pályázatokról, kuratóriumnak nevezik más helyeken, csak ez a törvényben mintha nem lenne benne, de nem az én gondom. (Egyeztetés.)

A 34-es sorszám az ajánlási pontok között...

DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez már benne van a hosszúban.

ELNÖK: Ez rendben van, akkor ezt is visszavonom.

Akkor most tényleg befejeztük, köszönjük szépen. Lehet, hogy zárószavazás előtt még lesz vita.

Jutalmul a képviselőtársakat, akik itt maradtak - és zömében kormánypárti képviselők - az egyebek között tájékoztatom, hogy bizottsági ülést tartunk december 11-én 15 órától kezdődően, ahol a miniszter éves meghallgatására kerül sor.

Köszönöm szépen a megjelenést.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)

 

Dr. Pető Iván
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Barna Beáta és Biczó Andrea