EMBCB-5/2009.
(EMBCB-128/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. március 9-én, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám) (Általános vita) *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) megérkezéséig
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP) megérkezéséig
Pettkó András (MDF) Varga Józsefnek (Fidesz)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Steigler Sándor ügyvivő (Szivárvány Misszió Alapítvány; a Magyar LMBT tagszervezete)
Dr. Mészáros István elnökségi tag (HIT Gyülekezete)
Dr. Hámori Antal alelnök (Életvédő Fórum)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kiss Károly tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Megyeri Nóra tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Matolcsi Andrea programkoordinátor (Magyarországi Női Alapítvány)
Dr. Németh Tibor főosztályvezető (HIT Gyülekezete)
Kállai Ákos jogi szakértő (Inter Alia Alapítvány; a Magyar LMBT tagszervezete)
Virág Zsolt ügyvivő (Szimpozion Egyesület; a Magyar LMBT tagszervezete)
Hanzli Péter egyesületi tag (Szimpozion Egyesület; a Magyar LMBT tagszervezete)
Kovács Tímea alelnök (TABU Egyesület)
Nagy Jánosné elnök (PFLAG Egyesület)
Szijjártó Szilvia kommunikációs és művészeti igazgató (PFLAG Egyesület)
Pappné Farkas Klára igazgató (ET Könyvtár)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Soós Károly szakértő (MDF-frakció)
Léderer András szakértő (SZDSZ-frakció)
Kósa Zsanett politológus hallgató (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Godó Lajost Lénárt László, Wiener Györgyöt Tóth Gyula, Pettkó Andrást Varga József, Semjén Zsoltot Szászfalvi László, Farkas Flóriánt pedig Bíró Ildikó helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy változtatási javaslatom.
A napirendi javaslat 2. pontjában a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat szerepel, de eddig még nem érkezett állásfoglalás az adatvédelmi biztos részéről ehhez a törvényjavaslathoz. Az Ombudsmani Hivatal tájékoztatása szerint ők nem kaptak felkérést ennek a törvényjavaslatnak a véleményezésére. Én ezt aggályosnak tartom, mert miről beszéljünk mi, ha az adatvédelmi biztos nem látja a törvényjavaslatot. Lehet, hogy el fogunk késni, ha ezt csak a legközelebbi ülésen tárgyaljuk, mégis azt javaslom, hogy vegyük le a napirendről és várjuk meg az adatvédelmi biztos javaslatát. (Fogarasiné Deák Valéria: Tudomásom szerint nem késünk el ennek a tárgyalásával, ha ma levesszük a napirendről.)
Kíván-e valaki ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánítani? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.
Ki ért egyet a napirendi javaslat módosításával? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag egyetért a napirend módosításával.
Megkérem főtanácsadó asszonyt, írjon egy levelet az illetékes minisztériumnak, hogy szeretnénk megkapni az adatvédelmi biztos állásfoglalását ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Ki ért egyet a módosított napirendi javaslattal? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Üdvözlöm a kormány képviseletében megjelent Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt és Boros Zsuzsa vezető tanácsos asszonyt. Főosztályvezető asszonynak adom meg a szót.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, a jelenlévők előtt ismert ennek a törvényjavaslatnak az előélete, nevezetesen az, hogy született egy olyan hasonló törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt, ezért az a törvény az eredeti tervektől eltérően 2009. január 1-jén nem léphetett hatályba.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat előkészítése során gondosan tanulmányoztuk az Alkotmánybíróság határozatát, annak indokolását, és ennek megfelelően készítettük elő ezt a törvényjavaslatot. Az alkotmánybírósági döntés legfontosabb eleme a következő: az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, miszerint az azonos neműek vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása nem alkotmányellenes, sőt az alkotmány szabályaival összhangban egy ilyen kötelezettség megállapítható. Éppen ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslat első része a korábbi törvénynek az azonos neműekre vonatkozó átirata, a bejegyzett élettársi kapcsolatnak olyan szabályozása, amelyik lényegében átveszi a korábbi törvényjavaslat rendelkezéseit azzal a különbséggel, hogy már csak az azonos neműek számára teszi lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését.
A törvényjavaslat másik rendelkezési része azok a szabályok, amelyek az azonos neműek és a különböző neműek számára egyaránt lehetővé teszik, hogy élettársi kapcsolatukról - nem a bejegyzett, hanem az eddig is létező úgynevezett de facto élettársi kapcsolatukról - nyilatkozzanak, a nyilatkozatuk egy nyilvántartásba bekerüljön, s ily módon megkönnyítse számukra az élettársi kapcsolat bizonyítását az élet mindazon területén, ahol problémát okoz az érintettek számára annak bizonyítása, hogy élettársi kapcsolatban élnek egymással.
A törvényjavaslat számos jogszabályban levonja e két új jogintézmény következményeit: az anyakönyvi szabályozásban, a közjegyzői nem peres eljárásban, ahol a nyilvántartás szabályai találhatók stb., tehát ehhez a szabályozáshoz számos egyéb jogszabály megfelelő módosítása, kiegészítése is kapcsolódik.
Elöljáróban ennyit kívántam elmondani a törvényjavaslatról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjai közül kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése? Gusztos Péter képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Egyelőre ügyrendi kérdésem van, elnök úr. Kérdezem, hogy a civil szervezetek véleménye után lesz-e lehetőség a képviselői hozzászólásokra.
ELNÖK: Igen. A kérdés jogos, hiszen erről még nem döntöttünk. Azt is megtehetjük, hogy először meghallgatunk két civil szervezetet, s majd utána folytatjuk le a vitát.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Azt javaslom, hogy így járjunk el, egyben jelentkezem hozzászólásra. Köszönöm.
ELNÖK: Az első bizottsági hozzászólás jogát megszerezte Gusztos képviselő úr. Talán merev leegyszerűsítés az, ha azt mondom, hogy vannak pró és kontra álláspontok, mert ennél azért nyilván cizelláltabb a dolog, mégis megpróbáltam a javaslatot támogató, illetve elutasító szervezeteket valamilyen módon beosztani. Kérdezem, hogy a törvényjavaslatot alapvetően támogatók közül ki kíván felszólalni.
STEIGLER SÁNDOR ügyvivő (Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT tagszervezete): Steiger Sándor ügyvivő vagyok a Magyar LMBT tagszervezetétől.
ELNÖK: Megtenné, hogy az LMBT-t feloldja?
STEIGLER SÁNDOR ügyvivő (Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT tagszervezete): Leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy szót adjak Steigler Sándor úrnak. (Szavazás.) A bizottság egyetért azzal, hogy Steigler Sándor szót kapjon. Parancsoljon!
STEIGLER SÁNDOR ügyvivő (Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT tagszervezete): A Magyar LMBT Szövetség több szervezetet ölel fel, többek között a Szivárvány Misszió Alapítványt is. Mindenekelőtt hadd köszönjem meg, hogy a pró oldalon elmondhatom a szervezetünk véleményét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Steigler Sándor vagyok, a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője. Ez a nemrégiben létrejött szövetség egy új ernyőszervezet, melynek célja a magyarországi melegszervezetek összefogása. A szövetség jelenleg bírósági bejegyzés alatt áll, a most ismertetett álláspontunk a kilenc tagszervezet közti egyeztetések során alakult ki. Álláspontunkhoz csatlakozott a PFLAG Egyesület is.
Szövetségünk véleménye szerint az azonos nemű párok valódi jogegyenlőségét csak a házasság intézményének megnyitása garantálná. Szembesülnünk kell azonban azzal, hogy az Alkotmánybíróság véleménye szerint az azonos nemű párok házasságának engedélyezése ellentmondana a magyar alkotmány házasság védelmét előíró rendelkezésének. Az Alkotmánybíróság 2008 decemberi határozatában ugyanakkor azt is kimondta, hogy a jogalkotóknak az alkotmányból levezethető kötelezettsége egy, a házassághoz hasonló családjogi intézmény megteremtése az azonos nemű párok részére.
Ebben a helyzetben a jogalkotónak nem sok mérlegelési lehetősége van, a lehető leghamarabb meg kell teremtenie ezt az új családjogi intézményt. Véleményünk szerint a törvényjavaslat által bevezetni kívánt bejegyzett élettársi kapcsolat fő vonalaiban megfelel az Alkotmánybíróság határozatának. A bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye a magyar jogrendszer számára újdonság lenne, a világ számos országában azonban már létezik ilyen jogintézmény. A javaslathoz hasonló bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét ismeri Andorra, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Izland, Luxemburg, Németország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Európán kívül Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Államok, valamint Mexikó több államának jogrendje.
Egyértelmű, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a meleg és leszbikus párok jogi helyzete jelentősen javulna. Ugyanakkor a javaslat több pontjával nem értünk egyet. Az idő rövidsége miatt csak címszavakban említeném a legfőbb kritikákat, amelyek legnagyobb része a házassági szabályoktól való indokolatlan eltérésekre vonatkozik. Itt fontos megjegyezni, az Alkotmánybíróság a már említett döntésében egyértelműen állást foglalt arról, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatának nem kell eltérnie a házasság szabályaitól, jelentős eltéréseket a bíróság csak a különnemű párok esetében lát szükségesnek.
Az első kritikánk a javaslattal kapcsolatban a névviselés kérdését illeti. Ismert, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007-es törvényjavaslat még lehetővé tette volna a bejegyzett élettársak számára, hogy felvegyék partnerük nevét. A parlament akkor ezt kivette a törvényből. Véleményünk szerint ennek az eltérésnek semmilyen alkotmányos indoka nincs, sőt a névválasztás szabadságát szélesen értelmező alkotmánybírósági gyakorlat fényében a névviselés kizárása egyértelműen alkotmányellenes.
Hasonló okból nem értünk egyet azzal, hogy a javaslat nem tenné lehetővé a bejegyzett élettársaknak a közös gyermekké fogadást, illetve a mesterséges megtermékenyítést. Írásbeli véleményünkben részletesen összefoglaltuk, hogy milyen jogi és tudományos érvek támasztják alá, hogy az azonos nemű párok ugyanannyira alkalmasak a szülői szerepre, mint a különnemű párok.
Értetlenül állunk az előtt is, hogy a törvényjavaslat miért kívánja korlátozni azon anyakönyvvezetők körét, ahol bejegyzett élettársi kapcsolatot lehetne kötni. Miért kelljen az azonos nemű pároknak többet utazniuk, ha a megfelelő infrastruktúra - úgymint a házasságkötő terem, illetve az anyakönyvi nyilvántartás - helyben is rendelkezésre áll?
Végezetül egy olyan problémát említek, ahol a házassági szabályoktól való eltérésre lenne szükség. A törvényjavaslat alapján nem köthetne bejegyzett élettársi kapcsolatot például egy magyar és egy lengyel állampolgárságú pár, mivel a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét Lengyelország nem ismeri. A javasolt szabályok szerint ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolatnak mindkét államban érvényesnek kell lennie. Ennek a szabálynak a házasság esetén lehet értelme, hiszen a házasság jogintézményét minden állam elismeri. A bejegyzett élettársi kapcsolatra azonban ez nem igaz. Nem véletlen, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot bevezető államok kivétel nélkül lehetővé teszik a bejegyzett élettársi kapcsolat kötését abban az esetben is, ha az intézményt csak az egyik fél személyes joga ismeri.
Összefoglalásképpen javasoljuk a bizottságnak, hogy támogassa a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot, ugyanakkor arra kérjük a bizottság tagjait, hogy nyújtsanak be, illetve támogassanak olyan módosító javaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a bejegyzett élettársak felvegyék a partnerük nevét; lehetővé teszik, hogy bármely anyakönyvvezetőnél lehessen bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni; állampolgárságtól függetlenül lehetővé tennék a pároknak, hogy Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek.
Ugyanakkor felhívom a bizottság figyelmét, hogy a nőszervezetek erősen kritizálják a törvényjavaslat apasági vélelmére vonatkozó szabályait. Véleményüket a szervezetek írásban juttatták el a bizottság tagjaihoz. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ellenvéleményt kíván megfogalmazni Mészáros István elnökségi tag a HIT Gyülekezete részéről. Parancsoljon!
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN elnökségi tag (HIT Gyülekezete): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyrészt mint a HIT Gyülekezetének képviselője, másrészt mint ügyvéd, harmadrészt mint volt törvényalkotó szeretnék megszólalni. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a HIT Gyülekezete egyház, és mi az állam és az egyház elválasztásának az elve alapján állunk, fontosnak tartjuk az állam világnézeti, vallási semlegességét. Ugyanakkor viszont a törvények nem tehetők teljesen értéksemlegessé, nem lehet őket elválasztani erkölcsi alapjaiktól. Vannak olyan alapértékek, amelyek függetlenek az időmúlástól, az emberek szubjektív értékítéletétől. Ezek az úgynevezett örök törvények, amelyeket a jogbölcselet természeti törvényeknek is nevez. A társadalom minősége alapvetően attól függ, hogy jogrendszere mennyire van harmóniában ezekkel az alapértékekkel. Vita csak annyiban van, hogy ezek az alapértékek honnét ismerhetők meg, a józan észből, a természetből vagy isteni kinyilatkoztatásból, abban azonban minden ágazat között egyetértés van, hogy ölni vagy lopni bűn, a család a férfi és a nő házassági szövetségén alapul, amit védeni kell. A magyar alkotmány is ezen az alapon áll, ez fejeződik ki a házasság és a család védelmének az alkotmányos kötelezettségében. Ez a törvényjavaslat, tisztelt bizottság, véleményünk szerint mind a természet rendjét, mind az alkotmányt sérti, amikor modellértékűvé és a családjog részévé kívánja tenni az azonos neműek élettársi viszonyát.
Tiszteletben tartjuk a magánélethez való jogot, az emberek szabadságát életmódjuk meghatározására. Ugyanakkor azonban az államnak az élet-, a társadalom- és családvédelmi kötelezettsége miatt joga, sőt kötelessége differenciálni, amikor széles körű követésre érdemesített modellértékkel ruház fel bizonyos magatartásformákat. Így tesz például a nemdohányzók és a dohányzók közötti differenciálásnál is az egészség és a nemdohányzók védelme érdekében. Az emberiség, a társadalom, a nemzet elemi érdeke - úgy gondolom, ez vitathatatlan - a fennmaradás, a reprodukció, így az ezt biztosító családi viszonyok nyilvánvaló előnyben részesítése. Ez pedig nem diszkrimináció, tisztelt bizottság. Véleményünk szerint az állam ezt a kötelezettségét hanyagolja el, amikor a törvényjavaslat indokolásában írt házassági statisztikai adatoknak térdet hajtva a jogrendszert hozzá kívánja igazítani a romlás folyamatához ahelyett, hogy a huszonnegyedik órában éppen azon fáradozna, miként lehet annak ellene menni, és a házasság, valamint a család intézményét megerősíteni, megvédeni.
A törvényjavaslat nemcsak a célját illetően, hanem több konkrét ok miatt is alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ennek az elődjét két ok miatt semmisítette meg. Az egyik az, hogy a bejegyzett élettársi közösség a lényeges tartalmát csaknem azonossá tette a házassággal, mindössze néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat rendelte válogatás nélkül általános szabályként alkalmazni az azonos neműek élettársi kapcsolatára. Ez az ok - ahogy a minisztérium képviselője kifejtette - továbbra is fönnáll, mert a törvényjavaslat ezen a területen az azonos neműek esetében nem változott meg. Ezt maga az indokolás is kihangsúlyozza. A házassággal rokon vonásokat fejezi ki az is, hogy a házasság büntetőjogi védelmét is kiterjeszti rá. Ez a törvényjavaslat ezért tartalmilag és ténylegesen a melegházasság intézményét vezetné be a magyar jogrendszerbe és avatná általános követésre érdemesített és költségvetési forrásokból, azaz az adófizetők pénzéből támogatott családjogi modellé.
A másik ok, ami miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a javaslat elődjét, az, hogy homogén csoportként kezelte az azonos neműek és a külön neműek élettársi kapcsolatát. Ezt ez a javaslat felemás módon szünteti meg: a különneműek élettársi kapcsolatát távolabb viszi a házasságtól, az azonos neműekét viszont változatlan tartalommal megtartja mintegy házassági szinten. Szeretném aláhúzni, hogy nem önmagában a homogén csoportként való kezelés volt alkotmányellenes, hanem az, hogy a házasság közeli tartalom miatt a különneműek élettársi kapcsolatának az ilyen szintre való felemelése még inkább a házasság megkettőzésének az irányába hatott. A különnemű élettársi kapcsolat távolabbra vitele egyrészt nem szünteti meg a meleg élettársi kapcsolat házasság közelisége miatti alkotmányellenességet, másrészt az élettársi viszonyok terén véleményünk szerint megmagyarázhatatlan előnyben részesíti a természetellenes életközösségi formát, ami szerintem önmagában is alkotmányellenes. Az, hogy az Alkotmánybíróság szerint az azonos neműek számára bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes, nem azt jelenti, tisztelt bizottság, hogy azt feltétlenül anyakönyvvezető előtt, a házassághoz hasonló alakiságok mellett kellene létrehozni és fölé kéne rendelni az azonos neműek hasonló életközösségének.
Összefoglalva, tisztelt bizottság, az a véleményünk, hogy most nem pusztán egy törvényjavaslat fekszik önök előtt, hanem egy társadalom-átalakítási program. Ez akarva-akaratlanul a társadalom-fenntartó tradicionális értékek rombolásának a programja. Ez az agresszív szekularizáció jegyeit is hordozza. Nem látjuk például, hogy az anyakönyvvezetőknek lenne joguk lelkiismereti okokból megtagadni a melegházasság létrehozásában való közreműködést.
Idő hiányában ennyit kívántam elmondani. Köszönöm a figyelmüket és kérem azokat a tisztelt képviselőket, akiknek fontos a család, a társadalom, a nemzet érdeke, hogy vessék el ezt a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most van lehetőségük a bizottsági tagoknak kérdések feltevésére és véleményük kifejtésére. Megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igyekszem rövid lenni, hogy a plenáris ülésig hátra lévő időben legyen idő a vitára. De azért is rövid leszek, mert reményem szerint holnap a plenáris ülésen le fogjuk folytatni a törvényjavaslat általános vitáját.
A liberális párt több képviselője nyújtott be korábban kifejezetten a melegházasságra vonatkozó törvényjavaslatot, és az SZDSZ-frakció a tavalyi év során támogatta azt a törvényjavaslatot is, amelynek a részleges alkotmányossága miatt most elénk került ez az új törvényjavaslat. Még egyszer mondom, ezeket benyújtottuk és támogattuk. Nem kérdés számunkra, ha azt látjuk, hogy az Alkotmánybíróság döntése után 2009 elejére ennyi maradt, ennyi maradhatott a melegjogi emancipációból, akkor ezt kell támogatnunk és támogatni is fogjuk.
Nem akartam, mert nem az én dolgom teológiai vitákat folytatni senkivel, de néhány dolgot szeretnék leszögezni. Liberális emberként mindenkinek messzemenőkig tiszteletben tartom a személyes hitét, de azokat az állításokat, amelyek azt sugalmazzák, hogy melegnek lenni bűn vagy fertőző betegséghez hasonló állapot, vissza kell utasítanom. Minden modern tudásunk szerint a melegség az emberek egy csoportjának veleszületett tulajdonsága. Ez alapján diszkriminálni vagy bárkit bűnösnek tekinteni azzal egyenértékű, mintha a szeme színe, a haja színe vagy a neme miatt mondanánk róla elítélő ítéletet, ez pedig nem helyes. Részleges szabadság, részleges jogegyenlőség nincs, egy országban vagy van szabadság és jogegyenlőség, vagy nincs. Részletes azonban nincs, se a szabadságból, se a jogegyenlőségből.
Az utolsó dolog, amit szeretnék leszögezni, ha tetszik mintegy alappillérét a kérdés megközelítésének: érdemes azon elgondolkodni minden jogalkotónak, törvényhozónak, aki állást foglal akár szóban, akár szavazatával a bizottságban vagy a plenáris ülésen erről a dologról, hogy mi a politika, mi a törvényhozás feladata. Feladata-e a politikának, a törvényhozásnak, a parlamenti képviselőnek az, hogy megmondja, az adott országban élő emberek hogy képzeljék el a saját boldogságukat. A mi véleményünk szerint ez nem jogalkotói, nem politikusi feladat. Nem a mi dolgunk megmondani az állampolgároknak, hogy hogyan legyenek boldogok, mit gondoljanak erről. Szintén nem politikusi és nem jogalkotói hatalommal felruházott emberek feladata az, hogy ha valakik máshogyan élnek, mint ahogy az a mi ízlésünk szerint való vagy ami a mi világképünknek megfelel, akkor arról ítéletet mondjunk. Pláne nem feladata a törvényhozónak az ilyen típusú ítéletét bizonyos törvények szövegében megfogalmaznia.
Mindezek alapján szeretném előrebocsátani, hogy a liberális frakció a bizottságban is és a plenáris ülésen is támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, és készek vagyunk benyújtani azokat a módosító indítványokat, amiket a melegeket képviselő szervezetek indítványoznak. Nem látjuk annak okát, hogy ha egy ilyen törvényjavaslatot elfogadunk s ebben előrelép a magyar törvényhozás és Magyarország egy picit közelebb kerül a világnak azokhoz az országaihoz, amelyek ebben már előreléptek - az országok neveit nézve egyébként úgy látom, hogy a világ gazdagabb és boldogabb felének az országai ezek -, szóval ha már elindulunk ezen az úton, akkor nem gondoljuk értelmes dolognak azt, hogy a magyar törvényhozás kicsinyeskedjen olyan kérdésekkel, minthogy megengedi ezt a fajta élettársi közösséget, de nem engedi meg a névviselést, mert ennek semmi értelme nincs.
Azzal szeretném befejezni, hogy az alapvetések sorában arról a nyilván hosszan vitatható kérdésről még nem is beszéltem, hogy attól még senki nem lett boldogabb, pláne nem huzamosabb ideig, hogy mások boldogságát megpróbálta korlátozni. Arra kérem a tisztelt bizottságot és a parlamenti frakciókat, hogy ezt most se tegyék. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fazekas Sándor képviselő úr!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nem hiszem, hogy sok értelme lenne hosszú okfejtésekbe bocsátkozni, már csak azért sem, mert az előző vitában, amikor ezzel foglalkoztunk, már sok mindent elmondtam. Gusztos képviselő urat hallgatva eszembe jutott, hogy ez a törvényjavaslat ebben a formájában egy balliberális politikai biznisz része. Ez az egyik.
A másik: ez a törvényjavaslat olyan hasonlóságot mutat a házasság alkotmányosan védett intézményével, a bejegyzett élettársi kapcsolat oly mértékig közelít az alkotmány által védett házasság intézményéhez, hogy az már önmagában is alkotmányba ütköző, ezért mi ezt nem tudjuk támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth László képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Rettentő pikáns helyzetben érzem magam, hiszen két szabad demokrata között kellene modus vivendit találni. De kutyából nem lesz szalonna, hogy tömören és népiesen fejezzem ki magam. Én egy percig sem szégyellem, hogy köztetek én vagyok az egyetlen liberális, aki számára nem pártfegyelem vagy valamilyen világnézeti kényszer teremt normát és próbál annak alapján mások számára normatívvá lenni. Az általad oly jól ismert de libero arbitrio lutheri hitvallási irat alapján azt gondolom, hogy a keresztény ember hite és belső meggyőződése nyomán mindentől és mindenkitől szabad, miközben mindennek és mindenkinek alá van vetve a szeretete nyomán. Te nem vagy lutheránus, drága Mészáros Pista barátom, amit én természetesen tudomásul veszek, azt azonban már kevésbé, hogy elfeledkezel a saját életed megpróbáltatásairól. S mivel idehoztad ezt az anyagot, kénytelen vagyok prédikátori eréllyel emlékeztetni arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt milyen státuszban volt a HIT Gyülekezete. Milyen módon reagáltak rátok? Milyen embernek néztek titeket? A sátán szolgáinak, az egyház, a kereszténység elárulóinak, szemétnek és söpredéknek, amit el kell takarítani a magyar hitélet porondjáról. Ezek után úgy érzed, hogy van olyan emberi csoport, amelyet neked, a meghurcolt, meggyalázott, a jogegyenlőségért, hite szabadságáért állandóan kérdőre vont emberként el kell takaríttatnod az útból úgy, hogy felolvasol egy szöveget? Nem moralizálni akarok. Ha nem hoztad volna elő ezt a szöveget, akkor a dolgot az előszobában megbeszélnénk. De így, hogy jegyzőkönyvi nyoma van, én, aki a barátod vagyok és tisztelője ennek a közösségnek, nem tehetem, hogy nem teszem szóvá: ez méltatlan.
A másik részét a teológiában teljesen tudatlan, mondhatnám bálványszinten tudatlan szabad demokrata kollégám megpróbálta szekuláris módon értelmezni. Nem értek vele teljesen egyet, de abban egyetértek vele, ha ragaszkodunk ahhoz, hogy az állam a hit kérdésében és a hozzá kapcsolódó kérdésekben ne foglaljon állást, akkor fogadjunk el egy emberi minimumot. Te ne fellebbezz a magyar Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz, a konzervatív pártokhoz és konzervatív meggyőződésű emberekhez annak érdekében, hogy megvédd a népszaporulatot, a heteroszexuálisok privilégiumait, vagy megvédd bármilyen fajta embernek a másik fölötti - mondjuk így - Istentől elképzelt vagy rendelt előjogait. Protestáns emberként én ezt így gondolom.
Hadd fogalmazzak egy picit konkrétabban. Nem kérhetem Gusztos Péteren számon - aki nálunk 25-30 évvel fiatalabb -, hogy ezekben a dolgokban nem tud érvelni. De nem is kell neki különösképpen érvelnie, mert neki az a dolga, hogy a törvényjavaslatot a liberális párt képviselőjeként támogassa vagy helyesbítse, ahogy azt el is mondta. Azonban én mégis azt gondolom, hogy ez nem egy szent ítéleti dolog. Te magad említetted a nemdohányzók védelmében hozott törvényt. Én letettem a pipát. Tudod, mit jelent ez? Harmincöt éven keresztül dohányoztam, és azt mondtam, hogy magam ellen nem hozok törvényt. Letettem a pipát és többet nem gyújtottam rá. Nagyon komoly dolog a törvényalkotás. Olyan, ami az embert, még egy ilyen furcsa kurucos indulatú szoclibet is - ahogy derék konzervatív képviselőtársam ezt a társulatot minősítette - meghatározza. Attól még törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, képviselő úr, hogy szoclibek vagyunk. (Dr. Fazekas Sándor: Nem ezt mondtam!) Akkor majd helyesbít, ha akarja, de nem ragaszkodom hozzá. (Dr. Fazekas Sándor: Figyelni kell!) Ezt majd kint elrendezzük.
Az emberek különböző csoportokból állnak, dohányzókból és nemdohányzókból, normákat lehet szabni, irányokat lehet mutatni, ellenben vannak olyan státuszok, amelyeket halálosan komolyan kell venni. Ebből a szempontból meggondolatlanságnak tartom, hogy te magad, aki egy nagyon érzékeny, mindenféle emberi különösségre nagy beccsel és óvatossággal gondoló és azt kezelő emberként lettél általam szeretett emberré - nemcsak ügyvéddé és nemcsak képviselővé -, elfeledkezel arról, hogy akinek az Örökkévaló valamit sorsául rendelt, azt komolyan kell venni. Hagyni kell az Örökkévalót az ő emberével békén. A zsidókból nem kell keresztényt csinálni, a katolikusból nem kell HIT gyülekezeti tagot kreálni, a melegből nem kell heterót teremteni, a konzervatívból liberálist, a szocialistából MIÉP-est. Hagyjuk békén az embereket, hogy éljék a maguk életét, ahogy akarják. Itt már kezdek egészen közelíteni Gusztos Péter gondolatmenetéhez. Rettentően sajnálom, hogy egy párt tagjaként nem vagytok erősítői és támogatói annak a másfajta Magyarországnak, amely nem pallossal, nem kőtáblákkal, nem erőszakkal kíván rendet és alkotmányt teremteni ebben az országban, hanem belátással, szelíd szóval, jó példa mutatásával, vagy ha tetszik - ezt te érteni fogod, meg elnök úr is - vigasztalással. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja a törvényjavaslatot. Lehet, hogy ezzel meglepetést okoztam, de már az előző körben is elég részletesen kifejtettük a véleményünket. Álláspontunk szerint nemhogy javult volna ez a koncepció, hanem az alkotmánybírósági határozathoz képest talán még rosszabb is a helyzet, rosszabb a törvényjavaslat abban az összefüggésben, amiről annak idején vitatkoztunk is.
Ha jól értettem, az első civil megszólaló új családjogi intézményről beszélt. Ez valószínűleg tévedés lehet, mert - remélem legalábbis - nem új családjogi intézményről van szó, és remélem, hogy nem is fogadja el a parlament ezt a törvényjavaslatot, főleg nem a mostani állapotában.
Gusztos Péter képviselő úr több költői kérdés formájában megvádolt bennünket - akik nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot - azzal, hogy bele akarunk szólni mások életébe. Egyáltalán nem akarunk beleszólni senkinek az életébe, senkinek a boldogulását, boldogságát nem akarjuk elvenni. Mi azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat sokkal inkább ellene szól ezeknek a dolgoknak és az ő boldogulásukat is negatív irányba viszi el. Senki felett nem akarunk ítéletet mondani, természetesen mindenki szabad ember az alkotmány keretei között. Mi az alkotmány és az alkotmányosság kereteit szeretnénk megőrizni, megtartani. Megítélésünk szerint ez a törvényjavaslat nem alkalmas arra, amit az alkotmánybírósági határozatból ki lehet olvasni, ezért ez semmiképpen nem elfogadható az alkotmányosság keretei között. Nekünk törvényalkotóknak nemcsak azzal kellene foglalkozni - sőt egyetértek Gusztos Péter képviselő úrral abban, hogy nem is kellene törvényjavaslatok formájában azzal foglalkozni -, hogy meggátoljuk az emberek boldogulását. Az emberek természetesen szabadok és mi nem akarunk beleszólni az életmódjuk megválasztásába, de nekünk társadalmi és közösségi felelősségünk van. Ezért fontos az alkotmány értékeinek a védelme, ezért kellene az alkotmány keretei között megmaradnunk. Ez a törvényjavaslat erre egyáltalán nem alkalmas, ezért nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos Péter képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Egy politikai analógiát szeretnék az előttem szóló figyelmébe ajánlani. Megrökönyödve hallottam, hogy a kereszténydemokraták jobban tudják, mi kell a Magyarországon élő melegeknek és leszbikusoknak, mint az itt élő melegek és leszbikusok. Azt javaslom jobboldali konzervatív politikustársaimnak, ebben az ügyben is úgy járjanak el, ahogy a határon túli magyarok - egy másik kisebbség - esetében. Ott hosszú ideje azt a politikai alapvetést hangoztatja és gyakorolja a Fidesz és a KDNP, hogy azt és csak azt, úgy és csak úgy támogat ilyen típusú kérdésekben, amiket, ahogy és akkor a határon túli magyarok politikai és érdekvédelmi szervezetei képviselnek, kérnek, követelnek. A Fidesz és a KDNP alkalmazza ugyanezt a módszert Magyarországon is, és csak annyit támogasson, amennyit a magyarországi melegek és leszbikusok érdekvédelmi civil szervezetei kérnek és követelnek. Szerintem ők sokkal jobban tudják, mint Szászfalvi képviselő úr vagy én, hogy nekik mi a jó és hogyan szeretnének élni.
Ami pedig azt illeti, hogy kell-e törvényt alkotni vagy sem: igen, kell törvényt alkotni, tisztelt alelnök úr, méghozzá azért, mert a jelenleg hatályos magyar jogszabályok súlyos hátrányokkal sújtják ezeket az embereket. Valamennyi bizottsági tag megkapta a PFLAG Egyesület képviselőjének azt a levelét, amelyben egy emberi történetet ír le. Egy pillanatra mindenki lépjen hátra kettőt, bújjon ki a politikusi öltönyéből vagy kosztüméből és gondolja végig, rendben van-e az, hogy ebben az országban húsz-harminc évnyi békés együtt élés után az egyik ember súlyos betegsége vagy halála esetén az egészségügyi információkhoz való hozzájutás terén, az öröklésben vagy bárhol máshol súlyos hátrányok sújtják a pár egyik felét. El kell olvasni a levelet és mindenki gondolja végig, emberséges-e az úgy, ahogy ma Magyarországon van. Nem emberséges, ezért változtatni kell a törvényeken.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ki kér még szót? (Nincs jelentkező.) Ebben az esetben a civil szervezeteknek van reagálási lehetőségük. Először a törvényjavaslatot alapvetően támogatók részéről Steigler Sándor ügyvivő úrnak adom meg a szót.
STEIGLER SÁNDOR ügyvivő (Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT tagszervezete): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Határozottan visszautasítjuk azt, hogy a kontraérvekben felhozott érvek két ember szeretetközösségét természetellenesnek titulálják. Nagyon sok meleg és leszbikus él hosszantartó kapcsolatban, s azt se felejtsék el azok a képviselő hölgyek és urak, akik e törvény ellen szavaznának, hogy nemcsak a leszbikusokról és a melegekről van szó, hanem azok családtagjairól is. Mindenkinek van édesanyja és édesapja, akik szintén azt szeretnék, hogy azok a törvényi feltételek, amelyek a heteroszexuális párokra is vonatkoznak, ránk is ugyanúgy vonatkoznak, és a magyar állam számunkra is garantálja azt, hogy ugyanolyan méltóságban élhessünk, mint a többi polgártársunk.
Többen felvetették, hogy általában alkotmányellenes lenne a házassághoz közelálló új családjogi jogintézmény létrehozása. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az Alkotmánybíróság érvelése szerint mivel a házasság jogintézménye az azonos nemű párok előtt zárt, csak a számukra létrehozott jogintézmények esetében nem merül fel, hogy a házasság jogintézményét előnyben kellene részesíteni. Így félreértésen alapul az a hivatkozás, hogy a törvényjavaslat által megteremteni szándékozott, csak az azonos nemű párok által igénybe vehető jogintézmény túl közel állna a házassághoz. A családjoggal kapcsolatos felvetését illetően pedig szeretnénk kijavítani elnök úrnak azt a tévedését, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ne lenne családjogi jogintézmény. Az általános házasságra utaló szabályok miatt a bejegyzett élettársi kapcsolat bizony családi jogintézmény, amivel a szövetségünk messzemenően egyetért.
Kérdezem elnök úrtól, van-e lehetőség arra, hogy a PFLAG Egyesület felolvassa a levelét.
ELNÖK: A levelet mindannyian megkaptuk és el is olvastuk. Ha pedig a sajtóval kívánja ismertetni, azt az ülés után megteheti.
Az Életvédő Fórum nevében dr. Hámori Antal fejti ki a kontraálláspontot. Parancsoljon!
DR. HÁMORI ANTAL alelnök (Életvédő Fórum): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon nagy szeretettel köszöntök mindenkit. Az időkeretem egy részét szeretném felajánlani a megszólított, előttem szóló úriembernek, ezért nagyon rövidre fogom a mondanivalóm. Jogászként elsősorban az alkotmányjogi aspektusokra koncentrálnék, azon belül is az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatához képest szólnék.
Véleményem szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye a házasság és a család jogintézményéhez nem hasonló, hanem nagyon hasonló, szinte azonos tartalmú, ezért véleményem szerint ezt a határozatot is sérti, mégpedig a következők miatt: az Alkotmánybíróság a határozatában követelményként fogalmazta meg, hogy a házastársakra vonatkozó szabályokat a jogalkotó részleteiben áttekintse. Ez éppúgy igaz az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának a jogintézményére vonatkozóan is. Ez előfeltétel, követelmény.
A javaslat ezen túlmenően figyelmen kívül hagyja azt is, hogy az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is megfogalmazta: az, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság intézményét, pozitív viszonyulást, aktivitást és támogatást is feltételez. Márpedig az előttünk lévő javaslat ilyet nem tartalmaz.
Az alkotmány 15. §-ában leírt védelem magában foglalja továbbá azt a követelményt is, hogy az állam ne csupán a fennálló házasságokat védje, hanem olyan jogi környezetet teremtsen - például a házasságban élőknek olyan előnyöket nyújtson -, ami arra ösztönzi a polgárait, hogy a lehetséges együttélési formák közül a házasságot válasszák és családot alapítsanak. A javaslat ennek a követelménynek sem felel meg.
A jogalkotó az alkotmány alapján - lásd a 15. §-t - a házasság intézményéhez pozitívan viszonyuló, azt támogató, a házasság választását, a család alapítását ösztönző jogszabályokat kell, hogy megalkosson. A javaslat véleményem szerint ennek nem tesz eleget, ezért nem támogatható.
Szeretnék arra az alkotmányjogi összefüggésre is világosan rávilágítani, hogy a jogalkotónak, a törvényhatározónak az Alkotmánybíróság határozata után sincs alkotmányos kényszere.
A jogegyenlőséggel kapcsolatban elhangzottakhoz azt szeretném hozzáfűzni, hogy az alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezések alapján sem lehet diszkriminációról beszélni abban az esetben, ha a tényleges különbségek figyelembevételéről van szó. Pont az a diszkriminatív, alkotmányellenes, ha a ténylegesen fennálló különbségeket a jogalkotó nem veszi figyelembe.
S végül még egy észrevétel. Ha jogi elismerést igényelnek a melegek, akkor a jogalkotót is terheli jogi felelősség. Amikor állami elismerési igényről van szó, akkor nem pusztán magánügyként jelentkezik ez az igény.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket és átadom a szót Mészáros István úrnak.
ELNÖK: Erre Hámori úrnak nincs lehetősége, egyrészt azért, mert kihasználta az időkeretét, másrészt azért, mert így állapodtunk meg és én tartanám magunkat a megállapodásunkhoz. Sajnálom, mert személyesen abszolút átélem Mészáros úr helyzetét. Én se szeretem, amikor egyoldalú előnyök birtokában kioktatnak, de erre majd más módon, a régi barátság alapján lesz lehetősége reagálni. Elnézést kérek, de a bizottság most nem tud szót adni Mészáros István úrnak.
Most a minisztérium képviselőjének adom meg a szót.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azt hiszem, hogy jogászként és az igazságügyi tárca képviselőjeként egyetlen területtel kell behatóbban foglalkoznom, azzal a kérdéssel, hogy mennyiben alkotmányos, illetve mennyiben alkotmányellenes ez a törvényjavaslat. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy "az azonos nemű személyek számára azonban, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely egyenlő méltóságú személyként a kezelésüket biztosítja". Tehát az Alkotmánybíróság egyrészt úgy foglalt állást, hogy a jogalkotónak biztosítania kell ezt a szabályozást, másrészt pedig a házassági szabályozáshoz hasonló szabályozást írt elő. Ezenkívül az Alkotmánybíróság határozata arra is rámutat, hogy a különbségeknek azoknak kell lenni, amelyek a természetadta különbségekből fakadnak.
Egyéb vonatkozásában az Alkotmánybíróság az azonos nemű párok esetében nem tartotta szükségesnek azt, hogy különbséget tegyen a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság jogintézménye, tartalma között. Ezeket a különbségeket a különböző nemű bejegyzett élettársak esetében hiányolta, és e különbségek nem elegendő száma miatt döntött úgy, hogy a korábbi törvénynek a különböző nemű bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályai alkotmányellenesek, mert túlontúl közel állnak a házasság jogintézményéhez, kvázi konkurenciát jelentenek a házasság számára. Miután a bejegyzett élettársi kapcsolat a jelenlegi törvényjavaslat szerinti változatban - tehát amikor csak az azonos nemű párok számára jelent lehetőséget - természetesen nem jelenthet ilyen típusú konkurenciát a házasság számára, éppen ezért nem alkotmányellenes a szabályozás ilyen típusú megközelítése. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazni fogunk. Ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Előadót kell állítanunk a többségi és a kisebbségi vélemény ismertetésére. (Fogarasiné Deák Valéria: A többségi vélemény ismertetésére Gusztos Péter képviselő urat javasoljuk.) Képviselő úr vállalja?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Megpróbálom Donáth képviselő úr engem is kritizáló mondatait is beleszőni a többségi véleménybe. Természetesen vállalom.
ELNÖK: Retorikailag ez reménytelen vállalkozás, de sok sikert kívánunk hozzá. Gusztos képviselő úr ismerteti tehát a többségi véleményt, a kisebbségi vélemény ismertetésére pedig megkérjük Ékes Ilona képviselő asszonyt.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az egyebek között szeretném bejelenteni, hogy az alkotmányügyi bizottság a tibeti javaslatunkat idő hiányában nem tárgyalta meg, mert Wiener György és Salamon László között kibontakozott egy vita, ami még most is tart.
Az egyebekben van-e még valakinek kérdése vagy bármilyen bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Megköszönöm képviselőtársaim jelenlétét és aktív közreműködését, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 2 perc)
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc