KIEB-7/2008.
KIEB-10/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kutatási és innovációs eseti bizottságának
2008. december 15-én, hétfőn 9.30 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
(Az ülés kezdetének időpontja: 09.30 óra) *
Előterjesztés a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról *
Dr. Pálinkás József hozzászólása *
Dr. Vizi E. Szilveszter hozzászólása *
Dr. Pálinkás József válaszai *
Elnököl: dr. Magda Sándor (MSZP), az eseti bizottság elnöke
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) társelnök
Dr. Józsa István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Dr. Orosz Sándor (MSZP)
Dr. Szabó Zoltán (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Révész Márius (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Dr. Latorcai János (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Podolák György (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) megérkezéséig dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Molnár Károly kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter
Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 09.30 óra)
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP), az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Elnézést kérünk azért, hogy ebben a sűrű decemberi időszakban a két héttel korábbi bizottsági ülés után azt mondtuk, hogy ebben az évben már nem tartunk bizottsági ülést, de mivel a Kutatási és innovációs eseti bizottságnak véleményt kell mondani a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításáról, természetesnek vettük azt, hogy egyeztetve az előterjesztőkkel még a szünet előtt egy ülést összehívunk.
Szeretném bejelenteni azt, hogy nagy örömünkre, majdnem egy év eltelte után ismét van társelnökünk, Gógl Árpád úr személyében. Ez az elnöknek egy nagy megnyugvás, mert innentől a félelme is kevesebb, hogy ha nincs jelen, ki vezeti a bizottságot. A továbbiakban szeretném köszönteni meghívott vendégeinket és az első napirendi pont előtt azt szeretném kérdezni a jelenlévő képviselőtársaimtól, hogy a maguk nevében és a helyettesítők nevében a kiküldött napirendi pontot elfogadják-e. (Szavazás.) Igen, egyhangú.
Előterjesztés a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról
Ennek alapján megkérném az előterjesztő minisztert, hogy tegye meg az előterjesztését, majd ezt követően az akadémia elnökének adnám meg a szót. Miniszter úr!
MOLNÁR KÁROLY kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter: Szeretettel köszöntök mindenkit, a tisztelt képviselőket, vendégeket. Biztos ismert az eseti bizottság előtt, hogy az akadémia elnökével még a nyáron megegyeztünk abban, hogy az ősz folyamán az akadémiai törvény módosítását közösen előkészítjük. Ez az előkészítés az akadémia részéről megtörtént, Pálinkás elnök úr megküldte az anyagot arról, hogy a kormány és a parlament felé illetékességből terjesszem elő. Ez az egyeztetés közöttünk a két szervezet, az akadémia és a tárca nélküli miniszteri poszt feladatát tekintve megtörtént, megegyezéssel tisztáztuk. Ezt a törvénymódosítás egyértelműen tartalmazza. Ezek után benyújtottuk a kormánynak a szokásos egyeztetések után, tehát a szakmapolitikai és állampolgári egyeztetés után a kormány az anyagot áttárgyalta, elfogadta azzal, hogy az eseti bizottság szerint az eseti bizottság jogköre értelmében az akadémia törvény módosítása után az eseti bizottság véleményét ki kell kérni. Ezért a kormány kérte, hogy az eseti bizottság véleményét kérjem ki. Ezért került ma ide. Elnök úrral megegyeztünk, hogy még igyekezzünk, hogy még ebben az évben - és ezért elnézést kérünk, hogy ebben az ünnepek előtti időszakban történt - ez ide kerüljön, mert nem szeretnénk húzni, mert utána csak február második felében lehetett volna ezt megtenni. Ezért kérem az eseti bizottságot, hogy kérdéseivel, véleményeivel segítse az anyagot. Amennyiben az eseti bizottság véleményét leteszi az asztalra, akkor a feladatom az, hogy a parlament felé az eseti bizottság véleményével együtt a kormány az előterjesztést benyújtsa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök Úr!
Dr. Pálinkás József hozzászólása
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Köszönöm szépen. Először is köszönöm a bizottság tagjainak, hogy ebbe a meglehetősen feszített munkaprogramjukba be tudták illeszteni ezt az ülést és ennek megfelelően igyekszem rövid lenni. A Magyar Tudományos Akadémián részben önmaga, részben a társadalom és bizonyos részben a döntéshozók is évek óta szorgalmaztak egy változtatást, amelyet akadémiai reformnak nevezetünk, amelyet még elődöm, Vizi E. Szilveszter indított el.
Megválasztásom után én az addigi anyagok részbeni felhasználásával elkészítettem egy törvénymódosítási koncepciót. Ezt a koncepciót az akadémia valamennyi tagjának és a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésében szavazati joggal rendelkező valamennyi képviselőnek megküldtem. Ezt a koncepciót minden osztály megtárgyalta. Természetesen kisebb-nagyobb, apróbb módosításokat javasoltak. A főtitkár úrral minden osztályon végigvitattuk ezt a javaslatot és erről szavazott mind a 11 osztály, a szavazás eredménye az összesítést tekintve 95 százalék fölötti támogatottság. Ezek után jogászok elkészítették ennek a törvényjavaslatnak, módosító javaslatnak egy kodifikált változatát és ezt a változatot küldtem én át Molnár miniszter úrnak, akivel természetesen korábban is egyeztettünk erről a törvényről és természetesen a miniszterelnök úrral is egyeztettem erről a törvénymódosításról. Ezután miniszter úrék elvégezték a végleges kodifikációt, illetve néhány olyan kérdésben, amely az akadémiai törvényben a megfogalmazások a kutatásért felelős tárca nélküli miniszter jogosítványaival, mondjuk, hogy átfedésben lettek volna vagy kétségessé tették volna a jogkörök pontos elhatárolását, ezeket miniszter úr javaslatára a kodifikált módosító javaslaton, azt hiszem, kétszeri tárgyalás eredményeként átvezettük. A tárgyalások során a Pénzügyminisztérium két kiegészítést kért, mind a két kiegészítést a szövegjavaslatba belefoglaltuk. Ez a két kiegészítés valójában arra vonatkozott, hogy az akadémia doktorainak a tiszteletdíja se legyen felülről nyitott kassza, azaz nem egy olyan felülről nyitott rendszer, ahol annyi doktor van és annyiszor a kormányrendeletben meghatározott tiszteletdíjat kifizetik, ahány doktor van, hanem az akadémikusok számához, ami rögzített. Most a törvényben ez egy új elem, hogy rögzíti az akadémikusok számát 365-ben. Úgy rögzíti, hogy 200 lehet a 70 éven aluliak száma és maximum 365. És ehhez az így kiszámolható akadémikusi tiszteletdíjhoz rögzíti a doktorok tiszteletdíját.
A törvényjavaslat ezek után vita nélkül ment a kormány elé és a kormány december 3-i ülésén, amelyiket a miniszter úr jelezte, elfogadta. A kormányülésen előkerült, hogy az eseti bizottságnak ezt a törvényt véleményeznie kell. Ehhez én készítettem egy rövid leírást arra vonatkozóan, hogy mik azok a főbb pontok, amik változnak a törvényben. Változik a törvényben az akadémia közfeladatainak normatív felsorolása, változik a törvényjavaslat szerint az elnök és a főtitkár viszonya, amennyiben a törvényjavaslat szerint a fejezetért felelős személy az elnök, változik abban, hogy rögzíti az akadémikusok számát, változik abban, hogy megadja a kutatóintézetek alapfinanszírozásának kiszámítási módját és a törvény azért látszik egy ilyen teljesen megváltozott törvénynek, mert a paragrafusok átrendezésével valójában a korábbi törvény szövege más helyen jelenik meg.
A tisztelt eseti bizottságot én arra kérem ezek után, hogy támogassa ennek a törvénynek a parlamenthez való benyújtását. Én azt remélem, hogy ez a törvény a parlamenten nagy támogatottságon mehet át és az akadémia reformfolyamatnak nevezett munkája, amelyben - mint ahogy Magyarországon olyan sok mindenben - a munkánkat meg kell újítani. Ehhez a megújításhoz, úgy gondolom, hogy ez a törvény megteremti a feltételeket, világossá teszi a felelősségi viszonyokat, az elnökség szerepét, azt, hogy a kutató hálózat irányításáért a főtitkár úr felel és világossá teszi azt, hogy ennek a testületi vezetése az ÁKT hatáskörébe tartozik, amelynek a létszámát lényegesen csökkenti. Hiszen 30 fős testület nehézkesen tud intézményt vezetni.
Ennyit szerettem volna elmondani. Ha kérdés van, akkor bármelyikre szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen mind a miniszternek, mind az akadémia elnökének az előterjesztését. Vizi E. Szilveszternek adok szót.
Dr. Vizi E. Szilveszter hozzászólása
DR. VIZI E. SZILVIESZTER, az akadémia volt elnöke: Köszönöm szépen. Előre kell bocsánatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1825 óta meghatározó tényezője a magyar gazdaságnak és a társadalom fejlődésének. Azonban az 1994-es XL. törvény már elavultnak tekinthető, hiszen a XXI. század kihívásai, nem beszélve azokról az európai uniós kötelezettségekről, amelyek Magyarországra hárulnak, egy új típusú, másképp gondolkodó Magyar Tudományos Akadémiára van szükség. Ezt felismerve, 2005-ben egy reformot indítottunk el, amelyet a 2006. évi akadémiai közgyűlésen is tárgyaltunk és minden közgyűlésen szóba került az Magyar Tudományos Akadémia új törvénye, amelyet megfogalmaztunk annak idején, és szeretném az igen tisztelt bizottság tagjainak figyelmét felhívni arra, hogy egyszer már teljes körű kormányzati egyetértést elértünk. Azonban az idő rövidsége miatt nem tudtam ezt a törvényt a parlamenthez benyújtatni a kormánnyal. Közben persze kutatás-fejlesztési új miniszteri pozíció is létesült. A miniszter úr a jelenlétével megtisztelt minket, de hadd figyelmeztessem a bizottság tagjait, hogy ő minden alkalommal jelen volt a Magyar Tudományos Akadémia elnökségében, mert a rektori konferencia elnöke mindenkor tagja a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének és ő valamennyi alkalommal a törvény tárgyalásánál is jelen volt és egyetértését fejezte ki éppen a rektori konferencia részéről.
Azt is szeretném elmondani, hogy ezeken a reform közgyűléseken egyértelműen megfogalmazódott akkor, hogy a magyar társadalom súlyos válság előtt áll, a magyar gazdaság súlyos problémákkal néz szembe és a Magyar Tudományos Akadémiának kötelessége segíteni a kormányzatot ezeknek a kérdéseknek a megoldásában. Ismétlem, 2006-ot írunk. Így került sor, hogy a tudománytechnológia és innovációs politika stratégia kialakításában mi részt vettünk és az 1023-as 2007-es kormányrendelet előírja ismételten, hogy törvényre van szükség. Az akadémia reformjának végrehajtásához ez elengedhetetlenül szükséges.
Szabad legyen még arra is felhívnom a figyelmet, hogy az államreform bizottság is egyértelműen támogatta a törvény előterjesztését. Azonban én, mint ahogy mondtam, nem tudtam már a törvényt keresztül vinni, így utódomra, Pálinkás elnök úrra maradt ez a feladat.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy nagyon nagy szükség van egy ilyen törvényre, ne tessenek elfelejteni és így köszönetet mondok valamennyi parlamenti képviselőnek, hogy a tavaly decemberi vagyontörvényben a Magyar Tudományos Akadémia minden rábízott vagyontárgyát, ami egy hatalmas érték, megkapta magántulajdonként. Ezt Pálinkás elnök úr nem említette, de az új vagyonhelyzet miatt - kérem, hatalmas vagyonról van szó, több százmilliárdosról, hát 38 intézet, a Rózsadombtól kezdve több-több ezer hektár terület, több tízezer hektár szántóföld, nyaralók, kastélyok -szintén szükség van akadémiai új törvényre. Tehát én csak a múltat hozhatom fel, de az sokszorosan támogatja, hogy legyen új akadémiai törvény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői hozzászólások.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Tulajdonképpen az idő rövidsége miatt nagyon egyszerűen fogom megfogalmazni azt, amit hosszabban is lehetne. Abban az esetben, hogy ha az előterjesztő miniszter urat és az akadémia elnökét nem sérti az, hogy a parlament elé kerülés során számos módosító javaslatot kell a meglátásom szerint a törvényhez benyújtani, akkor én nem látom akadályát annak, hogy a parlament elé kerüljön. Ha az az elképzelés, hogy nagyobb változtatások, módosító javaslat nélkül menjen a parlamenten keresztül ez a törvényjavaslat, akkor ezen még dolgozni kéne. Én mind a kettőt támogatni tudom, nem térek ki arra, hogy azokat a koncepcionális változásokat, amelyeket az elnök úr felsorolt, indokoltnak tartjuk és hosszú ideje foglalkoztunk az Oktatási bizottságban és ebben a bizottságban is azzal, hogy ezekre a változtatásokra szükség van. Tehát én ezzel a megjegyzéssel tudom támogatni bármelyik formáját az eljárásnak és abban a képviselőcsoportunk, meg a bizottság tagjai nyilván részt fog venni, hogy minél jobb törvény szülessék. Nem akarom most részletezni azokat a pontokat, amelyekben most pontosítást szükségesnek tartok.
ELNÖK: Gógl Árpád társelnök úr!
DR GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is azt hiszem, hogy egy nagyon gondos előkészítés után került az a törvény ide elénk és a parlament elé is, az is biztos, hogy 2004 óta változás történt és annyi történt, hogy a törvényt is módosítani kell. A '94-es törvény, az akadémia feladatairól szóló 3. szakasz úgy fogalmazott, hogy az akadémia joga és kötelezettsége. Tehát jogokat és kötelezettségeket ír le a 3. szakasz, míg a mostani az akadémia közfeladatait sorolja itt fel. Miért változott ez meg? Mert a jogok és kötelezettségek valahol jobban leírják ennek a 150 éves vagy annál is öregebb testületnek a dolgát, mint csak a közfeladatok. Mert a közfeladat egy felsorolás, a jog és kötelezettség két módon közelíti ezt meg. Hogy mi volt az oka, hogy így változott. Mert a felsorolásban nagyon sok az azonosság, tulajdonképpen szinte nem is hiányzik semmi a '94-es törvényből. De mi azok a ennek?
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy azt az állítást, amit a Tatai képviselő úr felvetett, jó lenne megismertetni a bizottság tagjaival. Azt mondta, hogy számos módosítási szükségletet lát. Jómagam, mivel nem vagyok akadémikus és nem vagyok az akadémia belső életének szakavatott ismerője, így első pillanatra nem igazán látom, hogy mire gondolt tulajdonképpen a képviselő úr. És tudomásom szerint ő sem akadémikus és ő sem látja az akadémia belső működését olyan mélységben, ahogyan az akadémia egyéb osztályai ezt vélhetően látják vagy akár a rektori konferencia és annak a mindenkori elnöke látja. Ahogy hallottuk, az akadémia osztályai ezeket támogatják. Én azt gondolom, hogy bárki boldog lehetne, hogy ha egy előterjesztés apropóján egy 95 százalék körüli konszenzus övez valamit, szerintem ez önmagáért beszél, és elég árulkodó dolog egy kiérlelt és alapos előkészítés előzte meg ezt az egész törvénytervezetet. Időben is elég régi múltja van ennek a munkának. Tehát én kíváncsi lennék arra, hogy Tatai képviselő úr mire gondolt, mert csak így egy bemondással... Mégis azért van ez az eseti bizottság, hogy véleményt mondjon, akkor legalább néhány konkrétumot jó lenne megismerni, mert így lóg a levegőben az állítás. Köszönöm szépen.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Köszönöm az információkat, amiket az előttünk lévő munkaanyaggal kapcsolatosan kaptunk. Többen már megvallották, de egyébként is köztudott, hogy ki az akadémikus és ki nem. Én sem vagyok az, viszont jogász vagyok és elég régóta itt a parlamentben is működök. Ezért tehát inkább jogalkotás-technikai kérdéseim lennének. Az egyik ilyen kérdés: én úgy vettem ki Vizi volt elnök úr szavaiból, hogy ők eredetileg egy új törvényben gondolkodtak. Az előttünk lévő, meglehetősen nagy volumenű módosítás - nem volt arra érkezésem, hogy dara-darab beazonosítsam, de amit Pálinkás elnök úr elmondott, arra következtetek, hogy - legalább abban az értelemben az egész törvényt érintette, hogy helycserés, sajátos rendelkezéseket hajtottak végre egyes rendelkezések, még hogy ha nem is változott adott esetben vagy nem kardinálisan az adott szabály.
Ilyen körülmények között joggal merül fel a kérdés, hogy miért is szállunk le arról, hogy egy egyébként jogalkalmazásilag jobban használható új törvény legyen? Mert itt ez a beterjesztés végül is arról szól, hogy ne ilyen legyen, hanem az 1994-es törvény egy meglehetősen nagy volumenű módosítása. Én magam is érdeklődéssel várom majd, nem feltétlenül a mai nap folyamán, hogy Tatai-Tóth András úrnak milyen észrevételei vannak. Tudom, hogy két dolog nagyon gyanús egy törvény-előkészítésnél: ha senkinek nem jó, meg ha mindenkinek jó. Itt jelen pillanatban azzal állunk szemben, legalábbis az előterjesztői nyilatkozatok alapján, hogy most mindenkinek jó, ugyanakkor speciális szituáció, amiről beszélünk. A Magyar Tudományos Akadémia nem egy átlagos közösség, ezért én biztos, hogy annak a körülménynek, amit megfogalmaztak, elnök urak, a miniszter úr, hogy ezt az érintettek meglehetősen nagy támogatottsága övezi. Én a szabályokról, nem a formáról beszélek. Ezt rendkívül fontosnak érzem. Adott esetben nálam überel néhány szakmától kicsit távolabbi véleményeket is.
Én is úgy gondolom, hogy a fő kérdés, amiben mindenképpen lépni kell, már hogy jogalkotásilag, az a gazdálkodási kérdések helyén való kezelése. Nem lehet megengedni, hogy egy rangos testület, rossz kifejezést fogok használni, sajátos illegitim körülmények között működjék az élet mindennapjaiban fontos vagyongazdálkodási kérdéseket illetően. Ha létezhetnek is vitatható pontok, be kéne terjeszteni, hogy induljon el az a folyamat, aminek eredményeként mielőbb korrekt törvénnyel működjön tovább a Magyar Tudományos Akadémia. Köszönöm.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr megjegyzésére annyit hadd mondjak, hogy rendszerint nem földművesek szoktak agrártörvényt, pedagógusok oktatási törvény és ennek megfelelően nem feltétlenül akadémikusok szoktak akadémiai törvényt elfogadni. Ez ránk képviselőkre ruházódott jog akkor is, ha egyik, másik, harmadik területen nem vagyunk szakértők.
Én is azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a koncepciója feltétlenül támogatandó, vannak benne olyan pontok, amelyek más törvényekkel ellentmondanak, valahogy ki kell simítani, olyan pontok, amelyeknek a megfogalmazása kétféleképpen értelmezhető, semmiképpen nem jó az, hogy ha egy törvényt kétféleképpen lehet értelmezni. Tehát itt egyik-másik mellett állást foglalni és rögzíteni kell. Ez a vita nem a törvény általános vitája, hanem a bizottság véleményt alkot a törvényjavaslatról benyújtás előtt annak érdekében, hogy ezt a kormány a bizottság véleményének ismeretében nyújthassa be az Országgyűlés elé. Ha be lesz nyújtva, akkor az Oktatási bizottságban mint első helyen kijelölt bizottságban, alkalmunk lesz majd részletesen megvitatni a törvényt, illetőleg alkalmunk lesz a törvényhez benyújtott módosító indítványokról vitatkozni és szavazni is. Tatai képviselő úr mindössze annyit mondott, hogy lesznek ilyen módosító indítványok. Tehát kétféle lehetőség képzelhető el. Elképzelhető, hogy várunk februárig a törvény benyújtásával és addig konzultálunk ezekről a pontokról az akadémia vezetésével és egyértelművé tesszük a dolgot és akkor kvázi nem kell majd hozzá módosító indítványt benyújtani, vagy tudomásul vesszük, hogy a törvényt önmagában jónak, előremutatónak és hasznosnak tartjuk, de vannak hozzá olyan, néhol technikai, néhol tartalmi megjegyzéseink, amiket mindenképpen figyelembe kéne venni. Én egyébként a második változat mellett volnék, vagyis amellett, hogy nyújtsa be a kormány és az akadémiával egyetértésben fazonírozzuk majd a normál parlamenti vita, illetőleg szavazás során olyanná, amilyenné mind a ketten látni szeretnénk. Erről beszélt Tatai képviselő úr és én támogatni szeretném.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Örömmel olvastam, amikor a mai bizottsági ülésre készültem, hogy szinte teljes egyetértésben készült el a törvénytervezet. Ez nagyon sok törvényről nem mondható el. Azt gondolom, hogy Orosz képviselő úr kérdésére válaszolni is lehet, hogy ez a törvénytervezet valószínűleg a jövőbe mutat és az akadémiának kétségkívül jó, ezért állt elő az a helyzet, hogy az akadémiának bármelyik bizottságát kérdezték a 11-ből, mögé állt, mert látták, hogy ez az akadémia szemszögéből egy jelentős előrelépés. Ne felejtsük el, hogy az akadémia önkormányzati elven működik, ez egy nagyon fontos kérdés és azt gondolom, hogy ha az akadémián belül teljes a támogatás, akkor nekünk sem illene az akadémia belső működésébe beleszólni. Van olyan kérdés, ami mindenképpen az Országgyűléshez, illetve a kormányhoz tartozik, az akadémia finanszírozása, hogy milyen olyan jogokat adunk át, ami tulajdonképpen az Országgyűléstől eredeztethető, hogy pl. hány akadémikust fizetünk, hány doktort. Tehát vannak ilyen kérdések, amiben kétségkívül az Országgyűlésnek döntési kompetenciája van. De Pálinkás elnök úr nagyon világosan és tisztességesen elmondta, hogy tulajdonképpen itt semmilyen ügyeskedés nincs, ezek a kérdések teljesen tisztán, leegyeztetetten kerültek ide a PM-mel egyeztetve. Ha ez így van, számomra ezért egy kicsit mellbevágó Tatai képviselőtársamnak a hozzászólása, mert ha azt mondta volna, hogy elnök úr, átolvastuk a törvénytervezetet, kisebb pontosítások lennének, meg lesznek majd, akkor azt mondom, hogy egyértelmű, hogy miről beszélünk. Kisebb pontosításokra biztos szükség van, ezt a feladatot az Országgyűléstől nem is lehet elvenni.
Tatai-Tóth András szavait nem teljesen így értettem, ő arról beszélt, hogy alapvető változtatásokban is gondolkodnak. Na most, ha itt alapvető változtatásokról is szó van, akkor szerintem tisztességesebb lenne, ha elmondanák a bizottságban, hogy mik azok az alapvető változtatások és nem két helyesírási hiba kijavításáról beszélünk most természetesen. Akkor játsszunk nyílt lapokkal, mik azok a pontok, amiket a szocialisták át akarnak írni, mert ahogy látjuk, ma fog bejönni a 13. havi fizetésekkel kapcsolatos törvényhez egy koherenciaindítvány, ami 27 oldalon átírja az egész törvényt. Szerintem ezzel a törvénnyel nem lenne szép dolog eljátszani. Beterjesztik széles konszenzussal a törvénytervezetet, majd lesz egy tízoldalas módosító javaslat, amit a parlamenti többség megszavaz és akkor kijön belőle egy teljesen más törvény. Abban az esetben, ha ezt a képviselőtársaim így gondolják, akkor én arra kérem, fedjék fel a kártyáikat és mondják el nekik is, meg az akadémiának is, nyilván ez majd el fog jutni a 11 osztályhoz is, hogy mik azok a pontok, amiben koncepcionálisan másképp gondolkodnak a szocialista képviselőtársaink, mint az elénk terjesztett törvénytervezet.
Az is bíztató volt az elején, azt is olvastam, hogy a kormány ezt a törvénytervezetet elfogadta, úgyhogy innentől kezdve végképp tanácstalan vagyok és nem teljesen pontosan értem, hogy igazán itt most mi is történik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kénytelen vagyok azt mondani, hogy amikor Pálinkás elnök úr társelnökként itt volt, eddig sikerült mindig politikamentesen tárgyalni. Erről beszélt Vizi E. elnök úr, hogy egy olyan vagyont kapott meg szintén egyhangú szavazással az akadémia, ami az ő elnökségének egyik megkoronázása. Elnézést, nincs jogom megkérdőjelezni, ehhez viszont szabályozni kell, új értékek kellenek. Latorcai képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. LATORCAI JÁNOS (KNDP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Urak! Éppen az a félelmem, hogy ennek a törvénynek a vitájára a tervek szerint pont kampányidőszakban kerül sor és amennyiben nem konszenzusos beterjesztés történne, abban az esetben félő, hogy a politika rányomná a bélyegét, miért ne nyomná rá erre a törvényre is. Engem is meglepett Tatai-Tóth András bejelentése, éppen abból kifolyólag, hogy miniszter úrtól is hallottuk, hogy részben, mint a rektori konferencia elnöke, részben mint társ- és együttműködő miniszter, részbeni felügyeletet ellátó miniszter a törvénymódosító javaslat kidolgozása során együtt dolgozott, kifogást nem említett, a PM-mel való egyeztetés is megtörtént. Bár pont ezzel kapcsolatban nekem lett volna egy megjegyzésem, de nem szeretnék vitát nyitni. Úgy gondolom, hogy az akadémia tagjainak a számához képest az utánpótlást a doktorok jelentik és ha a számukhoz a finanszírozás be van korlátozva, ez bizonyos mértékig, úgy gondolom, hogy az utánpótlásnak a korlátozását is jelenti, holott annak kell lenni egy feszítő erőnek, hogy a doktorok tábora nő. Én itt érzek egy ellentmondást. Emlékszem rá, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor az 1994-es törvény előkészítő időszakában is természetesen voltak viták, mikor a kormány ezt a törvényt jóváhagyta és az előterjesztést benyújtotta az Országgyűlésnek, akkor már érdemi változtatások nem voltak. De hát én úgy gondolom, amennyiben az a módosítás stratégiai szempontból homogén, az akadémia érdekeit szolgálja, márpedig itt egy önálló önkormányzati köztestületről lévén szó, a saját berkeken belüli támogatása ilyen mértékű, akkor nekünk majd nagyon óvatosan kell viselkednünk ennek a törvénynek a megalkotása során, tehát én mindenféleképpen azt az elvet vallom, hogy valóban az a legjobb, ha itt egy konszenzusos javaslat megy be a parlament elé és figyelünk arra, hogy nehogy valamilyen formában tényleg ne a szakmai szempontok érvényesüljenek, hanem a politika megpróbálja rányomni a bélyegét erre.
KORMOS DÉNES (MSZP): Tisztelt Eseti Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Én úgy gondolom, hogy bizonyos visszatérő körben folyik a vita és alapvetően talán egyfajta konszenzus körvonalai is látszódnak. Amikor a viszonylag rövid idő ellenére én is átfutottam az előterjesztést, arra kerestem a választ, hogy az akadémia működésével kapcsolatban az elmúlt időszakban felmerült kérdések különböző folyamatokkal - beleértve a vagyonnal, gazdálkodással és a belső szervezeti rendszerrel - kapcsolatos kérdésekben meglévő problémákat kezeli, erre választ ad-e. Ma ezt a választ és azt az elképzelést és folyamatot, amit elindít ez a törvénymódosítás, érzékelni lehet. Két szereplő van és a két szereplő nem túl szerencsés, ha összekeveri a saját szerepét, mert akkor szerepzavar szokott lenni. Ebben az országban meg a szerepzavarokból problémák szoktak lenni, azt meg nem kéne keresni, mert van egyébként is elég. Mire gondolok konkrétan? Egy szakmai testület a számára konszenzussal elfogadható megoldást letette az asztalra, elvégezte azt a feladatot, amit neki ebben az esetben el kellett végezni. Elvégezte az adott szaktárcákkal és miniszter úrral, aki felelős irányítás a kormány részéről, ezeket az egyeztetéseket, tehát bizonyos tekintetben van egy kormányzati konszenzus is. Nyilvánvalóan ennek a bizottságnak van egy másik szerepe, hogy bizonyos szakmapolitikai szempontokból ezt még megnézze, ez egy másik műfaj és ebben a vonatkozásban feltehetőleg lehetnek olyan szövegfordulatok, megfogalmazások, amelyek az adott célt esetleg másképp vélik elérni. Én úgy gondolom, hogy ez belefér, erről szólnak az egyeztetések, csak nem tartanám szerencsésnek, ha keverednének. Itt azt látom, hogy bizonyos mértékig keverednek. Azt javaslom a bizottságnak, hogy mivel az alapfeltételeknek az előterjesztés megfelel, hogy járuljon hozzá, meginduljon a parlamenti folyamat és ezt a másik részt a másik szereplőknek el kell végezni, végezzük el ott, valóban ne folytassunk most általános vitát, ezt a döntést jószerivel meg lehet hozni és ki-ki elvégzi a következő körben a feladatát, mert olyan jellegű problémát nem látok, ami miatt most ezt a folyamatot meg kellene akasztani. Köszönöm szépen.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én csak még egyszer egy kérdésre szeretnék választ kapni. Tatai képviselő úr érdemi válaszról beszélt és Szabó képviselő úr is úgy fogalmazott, hogy vannak így is, meg úgy is érthető szövegrészek. Én kíváncsi lennék arra, hogy legalább példaszinten említsenek egyet vagy kettőt, hogy érthető legyen a dolog, hogy ők mire gondolnak. Mennyire megalapozottak ezek a felvetések vagy mennyire nem megalapozottak. Azzal az állásponttal maximálisan egyetértek, amit Kormos képviselő úr mondott. Ha van egy széles körű konszenzus, ami ezt a törvényt övezi, akár az akadémia részéről, a kormány részéről, akkor legalább azt lássuk, hogy ha ezzel kapcsolatosan ellentétes felvetések hangzottak el, akkor mire gondolnak az ezt felvető képviselőtársak. Mert így még továbbra is bizonytalanságban vagyok.
ELNÖK: Mielőtt a vita elindulna, az előterjesztő szeretne szólni. Én úgy gondolom, hogy talán egyértelműbb lesz, ha visszaadom Pálinkás elnök úrnak a szót.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Az előterjesztő ugyan a miniszter úr, de néhány dologra hadd válaszoljak. Mindenekelőtt köszönöm a képviselő uraknak a támogatást, mert úgy érzem, hogy a képviselők támogatják azt, hogy az akadémiáról szóló törvénymódosító javaslatot benyújtsuk.
Miért törvénymódosítás? Azért törvénymódosítás, mert ezen az akadémián hosszas vita volt, 1994-ben született az a törvény, amelynek a törvény számát és az 1994-es törvény születési dátumát szerettük volna meghagyni, mivel a törvényt alapvetően nem változtatjuk meg. Ez, tudom, hogy nem nagyon szerencsés törvényalkotási, technikai szempontból. Minden törvényhez joga van minden képviselőnek módosítást benyújtani. Ezért nem érzékelem különösen nagy problémának azt, hogy Tatai-Tóth András képviselő azt mondta, hogy vannak pontok, ahol módosítást kívánnak benyújtani. Egy esetben természetesen ez alapvető kérdés lehet, de én nem így értettem a képviselő úr hozzászólását. Vannak az akadémiának olyan belső ügyei, amelyek az akadémia autonómiájára tartoznak. Ezeknek nagy részét egyébként az alapszabály fogja majd rögzíteni. Tehát nagyobb részt a törvény felhatalmazást ad arra, hogy ezt a részt az akadémia az alapszabályban rögzítse. Azt az alapszabály rögzíti, hogy hány főosztálya van és hogyan látja el a feladatait. A törvényben természetesen vannak alapvető kérdések és legyünk egy kicsit nyíltak. Az egy alapvető kérdés, hogy az akadémia megtartja a 365 fő akadémikust, megmarad az akadémiai tiszteletdíj, az akadémia doktori címe, az akadémiai kutatóintézetek az akadémiánál maradnak és az elnök felelős a költségvetési fejezetért. Most csak öt ilyen alapvető kérdést soroltam fel. Ha ezekben az alapvető kérdésekben nincs a képviselők részéről a leírtakkal ellentétes álláspont, akkor azt gondolom, hogy a törvényhez a módosító indítványok a legteljesebb mértékben helyesek és örülünk neki, biztos van benne még az egyébként gondos megfogalmazás ellenére is olyan megfogalmazás, ami javítható. Tehát az, hogy a törvényhez módosító indítványok lesznek, ez számomra természetesen. Az, hogy alapvető, tehát a törvény lényegét megváltoztató módosítások lesznek-e, az egy másik kérdés. Az az akadémia és a kormány közötti megállapodás felrúgása. Úgy állapodtunk meg még annak idején Hiller miniszter úrral, hogy a kormány olyan törvényt terjeszt a parlament elé, amely bírja az akadémia többségének támogatását.
Tehát ebben az értelemben én világosan tudom, hiszen ültem képviselőként önök között, a parlament egészen más törvényt is elfogadhat, de remélem, hogy erre nem kerül sor. Az én bizalmam, hogy úgy mondjam, mindkét oldalban elég nagy ahhoz, hogy bátran azt mondjam, amennyiben egyetért a bizottság vele, vigyük a parlament elé és természetesen a képviselők a saját tudásuk és meggyőződésük szerint döntenek, és természetesen a magyar viszonyokat tekintve, mind az akadémia apparátusából, mind az akadémiai kutatóhálózatból kinek-kinek az érdekeit a törvényben lehetőleg rögzíteni akaró módosítások majd lesznek. Én ezekre, ha meg fognak róla kérdezni, azt fogom mondani, hogy ne. Mennél kevesebb olyan részletet rögzítünk a törvényben, amelyről úgy érzi valaki, hogy ha az oda le van írva, akkor most már sokkal jobban jár, annak általában rossz vége van.
Gógl képviselő úr! A közfeladatokat azért soroljuk fel, mert közfinanszírozást ehhez lehet hozzárendelni. A normativitás miatt neveztük el ezeket közfeladatoknak. Bizonyos pontokon talán nincs benne ez a szó, hogy az akadémiának kötelessége, de ott van, hogy az akadémia kétévente beszámol a parlamentnek. Tehát a kötelezettségek, amik benne voltak, benne vannak. Itt megint csak elfogadásra kerül a státustörvény, a normativitás, az, hogy egy feladathoz hozzá lehessen rendelni a finanszírozást, ezek fontos kérdések. Ezért szükséges, hogy ezt ebben rögzítsük.
Pósán képviselő úrnak, hogy milyen módosításról van szó, ez szerintem világos. Ha a törvény lényegét érintő módosításról van szó, akkor az a kormányfő és az akadémia elnöke közti megállapodást, hogy úgy mondjam, nem veszi figyelembe. Én azt remélem, hogy ilyen módosítás nem lesz és azt remélem, hogy a miniszterelnök úr is úgy gondolja, hogy ilyen módosítás nem lesz. Szabó Zoltán képviselő úr világosan elmondta, technikai módosítások, adott esetben azokban a kérdésekben, amelyek elsősorban külső kérdések. Természetes, hogy lesznek módosító indítványok.
A doktori létszám korlátozásától nagyon nem kell félni, a megfogalmazás olyan, hogy ad egy ésszerű növekedési lehetőséget, ugyanakkor magam is úgy gondolom, hogy az, hogy az akadémia - mondjuk azt, hogy - minden korlátozás nélkül kiad egy egyébként tiszteletdíjjal járó címet, amiért elvár bizonyos tevékenységet, ennek a korlátozása valamilyen szinten ésszerű. És akkor még egyszer annyit, hogy a belső ügyeket nagyobb részt az alapszabály szabályozza és azt kérem a bizottságtól, hogy fogadja el ebben a formában ezt az előterjesztést és a módosító javaslatok során pedig arra kérem majd a képviselő hölgyeket, urakat, hogy olyan módosítót, amely a törvény lényegével ellentétes, ilyen indítványt, kérem, hogy ne nyújtsanak be. Ez természetesen a parlament jogköre.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azzal kezdeném, hogy most talán idézhető az akadémia egykori főtitkárának a széljegyzete, amikor a verseit elemezték Arany Jánosnak és leírták az elemzők, hogy mire gondolhatott Arany János, amikor ezt a verset írta és odaírta Arany János, hogy "gondolta a fene". Én az összes politikai természetű megjegyzést ezzel szeretném lezárni. Nem kell a félmondatokba olyat belemagyarázni, ami tényleg csak Arany János szavaival jellemezhető. Véleményem szerint Pálinkás elnök úr jól értette az én hozzászólásomat, nyilván nem az akadémia autonómiáját kívánjuk korlátozni és nem azokat a megállapodásokat, amelyeket éppen az akadémia működési feltételeinek a javítására, korszerűsítésére megkötöttek. A kutatás-fejlesztés, innováció kérdésében pontosítást javaslunk a fogalommeghatározásba. Megoldani javasoljuk azt a kérdést, hogy kutatóintézeti teljesítményértékelés hogy fog bekövetkezni. Hogy pl. pontosítani kellene azt, amivel egyetértünk, hogy a köztestületi tagságra két ajánló legyen, de például azt pontosítani kell, hogy szükséges, hogy az adott osztályhoz tartozzon és sorolhatom tovább. Azt gondolom, hogy ezek a kérdések nem olyan természetűek, amelyek kiforgatják a sarkából a világot és lehet, hogy időközben ezek már meg is oldódtak. Lehet, hogy nem a legfrissebb javaslatot tanulmányoztam, tehát emiatt én szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem az akadémia autonómiáját akarjuk megszüntetni vagy korlátozni, hanem csak jelezni szerettem volna, hogy azt a vállalást itt megtenni, hogy minden módosító nélkül keresztül kergetjük a parlamenten a törvényt, gondolom, elnök úr és miniszter úr sem erre számított. Sajnálom, hogy röviden fogalmaztam az elején, de szerintem én olyan dolgokra nem is utaltam, amiket kihámoztak belőle képviselőtársaim.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több képviselőtársam is kérdezi, hogy lesz-e szavazás és sok elfoglaltságuk van, így az előterjesztőnek adnám meg a szót.
MOLNÁR KÁROLY kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen az észrevételeket. Összességében úgy foglalnám össze, hogy gyakorlatilag mindenki támogatta azt, hogy ez az előterjesztés benyújtásra kerüljön. Nyilvánvaló, hogy amit Tatai képviselő úr mondott, ilyen pontosításokról van szó. Egy konkrétan már mondható: a kutatásfejlesztés, innováció az anyagból kiderült, hiszen az egyeztetésünk során ez a miniszter feladata, és az akadémia ebben közreműködik, ezt pontosan megfogalmaztuk, hogy hogy gondoljuk. Ezt jól meg is fogalmaztuk eddig is. Tehát mindkét oldal azt mondta, hogy ez elfogadható, akkor ez benyújtásra kerül a parlament elé és még további pontosítások lehetségesek lesznek. Ha az alapelveket ez nem fogja érinteni, szívesen vesszük.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megköszönve az előterjesztőnek és az előterjesztőknek a munkáját, a bizottság tagjainak a véleménynyilvánítását, most arra kérek szavazatot, hogy az első napirendi pontban előterjesztett törvénymódosítást javasoljuk-e vitára. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Kíván-e valaki az egyebekben szólni? Pálinkás József elnök úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Szeretném megköszönni a képviselő uraknak a támogatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy áprilisra szeretnénk egy önálló napirendi pontban az akadémia elnökét és korábbi elnökeit meghallgatni. Ez az akadémiai közgyűlés előtti időszakra esne. Köszönöm a mai megjelenést. Mindenkinek kellemes karácsonyt kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10.30 óra)
Dr. Magda Sándor
az eseti bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia