Készült: 2018.05.22.13:51:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

111. ülésnap (2011.09.19.), 206. felszólalás
Felszólaló Rogán Antal (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 15:14


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az első kérdés, ami felmerül az emberben, hogy milyen szükség van ezekre a törvényjavaslatokra. Szerintem a válasz evidens és egyértelmű: azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban - és nem volt más választásuk mást aláírni -, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.

Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok. Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek megfelelően szükség van arra, hogy ezt a helyzetet kezelni lehessen, az ezzel kapcsolatos problémát feloldani lehessen. Azt gondolom, hogy az Országgyűlés az elmúlt egy évben e téren egyáltalán nem volt tétlen. Gondoljunk bele abba, hogy alig több mint egy évvel ezelőtt, amikor szembesültünk a problémával, az Országgyűlés máris elkezdett foglalkozni azzal, hogy az Országgyűlés elé került - pontosan tavaly szeptemberben - az a törvényjavaslat, amely magával hozta az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát; az Országgyűlés elé került az a törvényjavaslat, amely a középárfolyam kötelező alkalmazását írta elő a devizahitelek esetében. És szintén az Országgyűlés előtt volt az a törvényjavaslat, amely egyébként a kamatemelés tilalmát hozta magával.

Mindezeken túlmenően természetesen további lépésekre is szükség van. Ezek közül a lépések közül talán a következő az az árfolyamgátról szóló törvényjavaslat volt, amely a szabályozott törlesztőrészleteket tudja elhozni a legtöbb devizahiteles család számára. Kiszűri azt a kockázatot, amit az elmúlt években oly gyakran tapasztalhattak, hogy nem elegendő, hogy az árfolyam tartós növekedéséből törlesztőrészlet-növekedés származik, ráadásul még az árfolyam hektikus mozgása éven belül is kiszámíthatatlanná teszi a törlesztőrészleteket. Azok, akik élnek az árfolyamgát lehetőségével, kiszámítható törlesztőrészletet kapnak, pontosan kiszámíthatják, hogy egyébként mennyit kell fizetni januárban, mennyit decemberben, hogyan alakul éven belül és a következő három évben a törlesztőrészlet nagysága. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pontosan azért, mert a hitelt felvevők túlnyomó részét megtévesztették és becsapták, ne kellene megnyitni a lehetőséget az előtt, hogy ebből az előnytelen szerződésből, ebből az előnytelen konstrukcióból a hitelfelvevő kiléphessen; természetesen úgy, hogy a kockázat egy részét önnönmaga vállalja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, pontosan erről szól. A kedvezményes végtörlesztés lehetősége biztosítja azt, hogy a kockázat egy részét a hitelfelvevő vállalja, más részét a bank vállalja, és ezzel egyébként ki tud lépni a szerződő fél ebből a konstrukcióból 180 forintos svájcifrank-árfolyam, 250 forintos euróárfolyam, illetve 2 forintos jenárfolyam mellett. Az a törvényjavaslat, ami elénk került, pontosan ezt írja körbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, hogy mielőtt arról beszélnénk, hogy ezt hogyan is teszi meg a törvényjavaslat, azelőtt talán azt is érintenénk, hogy egészen pontosan milyen körről beszélünk. Ugye azokról beszélünk, akik devizahitelt vettek fel, akármilyen felhasználásra, lévén, hogy ez lehetett lakáscélú vagy akár szabad felhasználású devizahitel is, viszont annak fedezetét lakóingatlanon telepített jelzálog biztosítja; ez több mint egymillió család, több mint egymillió ember Magyarországon. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a kör élhet az előbbiekben említett végtörlesztés lehetőségével. Azt is tudnunk kell, hogy ezen belül több mint 80 százaléka ezeknek a hiteleknek alapvetően 10 millió forint alatti hitel. Azt is tudnunk kell, hogy a maradék 20 százalék nagy része is egyébként a 10 és 30 millió forint közötti kategóriába esik, és 30 millió fölött gyakorlatilag körülbelül 38-40 ezer magyar családnak van egyébként devizaalapú jelzáloghitele.

Tudniuk kell, hogy az elmúlt hetekben - természetesen a bejelentés óta és a miniszterelnök úr által megerősített bejelentés óta - több olyan orgánum is volt, amelyik elvégzett ezzel kapcsolatban spontán közvélemény-kutatásokat az érintett hitelfelvevők között. Ebből egyértelműen az derül ki, hogy a hitelfelvevők jelentős részben megpróbálnak élni a végtörlesztés lehetőségével, és ugyanezekből a számokból - akár ha a portfolio.hu-ra utalok - az is egyértelműen kiderül, hogy itt nincs különbség aközött, hogy valaki mekkora összegű hitelt vett fel. Aki kis összegű hitelt vett fel, az is megpróbálja mozgósítani a családi erőforrásokat, vagy megpróbál forinthitelhez jutni annak érdekében, hogy ebből a számára kétségkívül nagy kockázatot jelentő és rendkívül előnytelen szerződésből ki tudjon lépni.

(17.50)

Azt gondolom, hogy ezek között éppúgy lesznek kisemberek, mint nem kisemberek. Minden kétséget kizáróan a magyar társadalom előbb említett széles rétegéből, tehát az egymillió családból sokan próbálnak meg majd élni a végtörlesztés lehetőségével. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy hányan, de ezek számát a legpesszimistább előrejelzések is legalább 150 ezer emberre vagy 150 ezer családra teszik, és ebből a szempontból még a más típusú megközelítések is azt mondják, hogy akár ennek a két-háromszorosa is lehet azon magyar családok száma, ahol a végtörlesztés lehetőségével élni kívánnak.

Ebből én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat Magyarországon minden család számára nyit egy lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel ők élhetnek, ők dönthetik el, hogy megfelelő-e számukra ez a konstrukció, a forinthitelre való áttérés, vagy éppen a családi erőforrások mozgósításával a végtörlesztés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell néznünk, hogy erre milyen módon nyitunk lehetőséget ebben a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelműen egy időponti határhoz köti a végtörlesztésre irányuló kérelem benyújtását. Ez a kérelmi határidő ez év december 30-a. Azért december 30-a, mert december 31-e már egy szombati nap, és mint tudjuk, arra vonatkozóan külön beadási kérelmet nem írhatnánk elő, mert az akkor már átkerülne a következő évre. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy a törvény elfogadásától kezdve több mint három hónapon keresztül gyakorlatilag megnyílik az ilyen kérelem beadásának lehetősége.

És amennyiben a gazdasági bizottság ma benyújtott módosítóját elfogadja a tisztelt Ház, amit én előterjesztőként támogatok, akkor az is egyértelműen szabályozva lesz, hogy mennyi idő alatt lehet mindezt teljesíteni. Tehát a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül mind a bank köteles a végtörlesztést előkészíteni, illetve a hitelt felvevő, a végtörleszteni szándékozó is 60 napon belül köteles a hitel törlesztését elvégezni.

Ez egy tiszta helyzetet jelent a magyar bankrendszer számára is, mert ez azt jelenti, hogy mire májusban az ez évi mérlegek lezárásra kerülnek, teljesen egyértelmű lesz, hogy hányan éltek a végtörlesztés lehetőségével, és annak a bankrendszer számára milyen költsége van. A másik oldalról egyértelmű helyzetet jelent abból a szempontból is, hogy a hitelfelvevő pontosan tudja, mennyi idő alatt kell az esetleg ehhez kapcsolódó forrásokat mozgósítani, hogyan és milyen körülmények között lehet a végtörlesztés lehetőségével élni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezen túlmenően más korlátot ebbe a törvényjavaslatba beiktatni nem érdemes, eltekintve attól, hogy spekulációs célra mindezt ne lehessen felhasználni. Ezért mondtuk azt ki, hogy a törvényjavaslat célja, hogy azokat célozza meg a kedvezményes végtörlesztéssel, akik egyébként 180 forintos frankárfolyam, 250 forintos euróárfolyam, illetve 2 forintos japánjen-árfolyam alatt vették fel a devizahitelüket. Akik mindezt efölött tették meg, azokat nemcsak azért nem érdemes, mert akkor ők most itt kicsit vagy többet nyernének rajta, hanem már csak azért sem, mert mikorra az árfolyam ezek fölé az értékek fölé mozdult, addigra már egy olyan időszakról lehetett beszélni, amikor a hitelfelvevők tisztában voltak a lehetséges kockázattal. Akkor már mindenki tudta, 2009-ben például, hogy egyébként devizában felvenni hitelt komoly kockázatot hordoz magában. Ez, én azt gondolom, 2008. szeptember 30-a, az egyértelműen kirobbanó devizaválság előtt a magyar családok széles köre számára egyáltalán nem volt ismert.

Külön parlamenti vizsgálatnak kell azt tisztáznia, hogy kik és milyen felelősséggel rendelkeznek azért, hogy Magyarországon nem léptették életbe azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, de akár még Horvátországban is léteztek és működtek. Ezt a felelősséget nem itt és most kell tisztázni, erre van külön fórum, én azt gondolom. Érinthetjük ezt természetesen a vitában, de a felelősség tisztázása szerintem a későbbiekben egyértelműen szükséges és fontos. Ma már azok a korlátozó feltételek, amelyekkel akkor lehetett volna élni, a magyar jogszabályokban rögzítve vannak, és azt gondolom, biztosítják azt, hogy még egyszer ez így Magyarországon ne tudjon elharapózni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Maga a törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy aki a végtörlesztéssel élni kíván, az ezt mindenféle költség nélkül tehesse meg, tehát számára a bankok semmilyen pluszköltséget, törlesztési díjat, egyebet ne tudjanak felszámítani. Amennyiben, és itt megint csak visszatérnék a gazdasági bizottság módosító indítványára, ha azt támogatni fogja a tisztelt Országgyűlés, akkor még ügynöki jutalékot sem lehet fölszámítani az esetleg így megkeresett és a hitel kiváltására szolgáló forinthitelek után. Erre még a hozzánk beérkezett észrevételek alapján külön gondoltunk, erre vonatkozó külön módosító indítványt előkészítettünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik oldalról fontos ez a törvényjavaslat abban a tekintetben is, hogy rögzíti azt, hogy egyébként forintban felmerülő költségeket csak forintban lehessen az ügyfél számára kiszámlázni. Ez az elmúlt évek gyakorlatában egyáltalán nem volt egyértelmű. Az elmúlt évek gyakorlatában a magas kamatokhoz sokszor olyan kezelési költségek társultak, amelyeket egyébként a bankok a magas árfolyamhoz kapcsolódóan már egy jóval nagyobb tőkerészlet után számítottak fel, indokolatlan, és mindenféle szempontból indokolatlan költségeket hárítva át a hitelfelvevőkre, a magyar családok túlnyomó többségére.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, ugyanezen törvényjavaslat-csomaghoz tartozó, de már egy másik törvényjavaslat keretében foglalkozunk a hitelinformációs rendszer felállításával, vagyis gyakorlatilag a pozitív adóslista kérdésével. A negatív adóslista, az úgynevezett BAR-lista eddig is létezett.

Arról, hogy oda valaki fölkerül vagy sem, különösebben nem kérdezték meg a véleményét. Én azt gondolom, szükség van arra, hogy összeálljon egy olyan pozitív adóslista is, illetve egy olyan teljes körű hitelinformációs rendszer, amely tisztázza, hogy valakinek hitelfelvétel szempontjából milyen előélete van.

Ez az előélet természetesen, én azt gondolom, innentől kezdve következményekhez is köthető. Eddig a bankok csak a BAR-listán szereplőkkel szemben érvényesítettek negatív következményeket. Ha létezik pozitív adóslista, akkor azt gondolom, csak az Országgyűlés szándékán múlik, hogy akár a következő év tavaszán olyan szabályozást alkosson, amelyik lehetővé teszi, hogy a pozitív adósok viszont kedvezményeket kaphassanak a saját hitelükből, amire eddig az elmúlt két-három-négy esztendőben Magyarországon példa soha nem volt. A magyar bank mindig büntette azt az ügyfelét, aki akár csak egy hónapot csúszott a törlesztéssel, kockázatosabb ügyfél lett, de soha nem kapott jutalmat senki, aki egyébként mindig precízen, pontosan fizette vissza hitelének kamatait, illetve törlesztőrészleteit.

Azt gondolom, hogy a központi hitelinformációs rendszer felállítása, a pozitív adóslista kérdése ezt tisztázza, és innentől kezdve ez már csak a törvényalkotó szándéka, hogy fűzünk-e pozitív jogkövetkezményeket a későbbiekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezen törvényjavaslatok mindegyike értékes és fontos is, mielőbbi elfogadásuk a magyar családok túlnyomó többségének érdeke. Ennek megfelelően kérem a tisztelt képviselőház, illetve a tisztelt parlamenti képviselők, mindegyik frakció támogatását, hogy ez a javaslat, ha lehet, akkor még ma a tisztelt Házban elfogadásra kerüljön. Értelemszerűen az általam előbbiekben jegyzett módosító indítványok támogatását is kérném.

Itt jelzem, hogy a Koszorús képviselő úr által beadott azon módosító indítványt is előterjesztőként tudom támogatni, amelyik arról szól, hogy ha már központi hitelinformációs rendszerről beszélünk, akkor gyakorlatilag egy álljon fel, és az ehhez kapcsolódó technikai módosításokról, tehát hogy ne lehessen a későbbiekben különféle hitelminősítők versenyéről beszélni, ez legyen egy egyértelmű, mindenki számára egy bázisból kikerülő pozitív, illetve negatív adóslista.

A másik oldalról pedig azt is szeretném jelezni, hogy szintén előterjesztőként tudom támogatni azt a módosító indítványt, amelyet a KDNP képviselőcsoportja részéről Aradszki László és Seszták Miklós képviselőtársaim jegyeztek, amely gyakorlatilag arról szól, hogy az elmúlt... (Tóbiás József: Aradszki András.) Aradszki András, elnézést kérek. (Tóbiás József: Nem csak a húszéveseké a világ. - Derültség.) Tóbiás képviselőtársam értékes megjegyzéseit figyelemmel kísérem. Majd én is ilyeneket fogok tenni akkor, amikor ő szól hozzá.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ez a módosítás szintén fontos abban az értelemben, hogy megnyitja a végtörlesztés lehetőségét azok számára, akiknek a hitelét gyakorlatilag az elmúlt másfél-két hónapban mondták fel a bankok, azaz lehetővé teszi azt, hogy ezek közül, aki akar a végtörlesztés lehetőségével élni, tudjon a következő öt hónapban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Figyelemmel fogom követni a hozzászólásokat, és természetesen a végén majd reagálni is kívánok, elnök úr, a hozzászólások során elhangzottakra. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai