Felszólalás adatai

A rezsicsökkentés tiszavirág-életű segítséget képes csak nyújtani a családoknak, hosszabb távon pont azok elől a beruházások elől veszi el a forrást, amelyek valódi rezsicsökkentést eredményezhetnének. A kormány intézkedése hosszabb távon nem fog működni, nem lesz alacsonyabb a rezsi, viszont alacsonyabb lesz az energiahatékonyságra fordított beruházás, pedig pont az ellenkezőjére lenne szükség: pont arra kellene ösztönözni a vállalatokat, hogy nagyobb beruházásokat hajtsanak végre az energiatakarékosság, energiahatékonyság érdekében Magyarországon.

Ezért alapjaiban elhibázott az az általános rezsicsökkentés, amely elsősorban a sokat fogyasztó gazdagoknak használ. A szegényeket benn tartja abban az energiacsapdában, amelyben vannak, hiszen elvonja a fejlesztési forrásokat, amelyekből lakás-korszerűsítésre, energiahatékonyságra lehetne költeni. A nélkülözők nagy részét el sem éri, hiszen közülük sokan áttértek a vegyes tüzelésre, mint arról ma már beszéltünk. A díjhátralékosok problémáit sem oldja meg, hiszen mára több mint százezer háztartásnál már kikapcsolták a villanyt vagy a gázt, vagy a távhőt, rajtuk már semmit nem segít a 10 százalékos csökkentés. A megoldás véleményünk szerint egy olyan zöldberuházási alap lehetne, amelybe be lehetne csatornázni azokat a forrásokat, amelyekről itt már oly sok szó esett a vitában. (Dr. Fónagy János távozni készül.)

Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt még elhagyná a termet, azért elmondanám, hogy bármennyire is igyekeznek azt bemutatni, hogy milyen sok európai uniós forrást lehetne fordítani erre a területre, a tények azért eléggé makacs dolgok. Minden egyes alkalommal, amikor az NFÜ kiír egy energiahatékonysági pályázatot - legyen annak a célcsoportja vagy az önkormányzatok, vagy a kis- és középvállalkozások, vagy a magánszemélyek -, minden egyes alkalommal egy nap alatt bezárják ezt a pályázatot arra hivatkozva, hogy kimerült a keret. Nem kellene talán egy kormányülésen elgondolkodni - ha van a társadalomban egy meglévő igény, amit nem is volna olyan nehéz kiszolgálni, és amivel nemcsak munkahelyet lehet teremteni a jelenben, nemcsak spórolni lehetne a rezsin középtávon, hanem hosszú távon akár az energiafüggetlenségért is tenni lehetne -, ezen önök nem gondolkoznak el, hogy lehet, hogy itt mind az akarat, mind az eszköz megvan, most már csak a kormánynak kellene lépnie az ügyben?

Rendszeresen felvetődik az is, hogy miért olyan alacsony nálunk az energiacégek profit-visszafordítási rátája; ami nemzetközi szinten 40 százalék, tehát a profitjuk 40 százalékát az energiacégek visszaforgatják, az Magyarországon csak 20 százalék. Az LMP egy olyan megoldást javasol, amit az elmúlt ötven évben minimum negyven országban alkalmaztak: azt a profitot, amit az országhatáron belül hagynak a cégek, alacsonyabban adóztatnánk, de amit kivisznek, azt magasabb kulccsal; nem egy olyan bonyolult megoldás. Tisztelt fideszes képviselőtársaim, önök ostorozzák állandóan az off-shore vállalatokat, önök ostorozzák azt, hogy a multinacionális vállalatok kiviszik a pénzt az országból - teljes joggal -, de nem tettek még érte semmit. Ha ezt a két kulcsot a tőkejövedelmek kapcsán bevezetnék, akkor talán volna előrelépés is.

Az LMP támogatja azt a megoldást, amellyel a háztartások, az energiatermelő cégek aktív részvételével korszerűsítenék a házakat, és ezáltal csökkentenék a rezsiket. Ez abból áll, hogy a vállalatok felmérik az adott épületet, ami akár lehet magán- vagy középület is, megvizsgálják a jelenlegi energiahatékonyságát, megállapítják, hogy szigeteléssel és a nyílászárók lecserélésével mennyit lehetne javítani rajta, elvégzik a korszerűsítést, és ennek a javításnak a ráfordítását a megtakarított energiaszámlából finanszírozza a tulajdonos, vagyis egy ideig ugyanannyi rezsit fizet, mint korábban, de amint kifizette a javítás költségét, hosszabb távon kevesebb lesz a számlája.

Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, itt szó sincsen különféle hitelfelvételekről, nem arról beszélünk, hogy eladósítjuk az embereket. Arról beszélünk, hogy van egy olyan konstrukció, amely által most még szinten tartható a rezsi, nem növekszik, szinten tartható, majd utána három év múlva, amikor sikerül visszafizetni ezt a beruházást, akkor pedig radikálisan csökkenne. Nem egy olyan bonyolult, ördöngös megoldás volna ez sem, de ez sem a rövid távú, azonnali politikai haszonszerzés logikájába illeszthető, mint ami logikában önök gondolkodnak.

Most még három apróbb témához szeretnék hozzászólni, ami felmerült a vitában a rezsicsökkentés kapcsán. Z. Kárpát Dániel képviselőtársam felhozta azt, hogy egy privatizációs lista kellene arról, hogy milyen vállalatok hol és mikor kerültek magánkézbe. Véleményem szerint ezt még meg kellene előznie egy olyan vagyonleltárnak, amely azt mutatja, hogy milyen vállalatok, milyen egyéb ingóságok, milyen ingatlanok vannak most állami kézben. Ameddig az állami vagyonleltár jelenleg nincsen letisztázva, addig nézegethetünk visszafelé, kereshetjük a bűnösöket, csak a mostani hibák elkövetését se tudjuk utána majd később számon kérni. Először a jelenlegi helyzettel kellene tisztában lenni, kell igenis Magyarországnak egy vagyonleltár, mert az állam nincsen tisztában azzal, hogy mije is van tulajdonképpen; ez volna pedig a jó gazda szemléletnek az első lépése.

Még egy dolgot el szeretnék mondani, hiszen a Medián Piackutató Intézet végzett egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy hogyan is viszonyulnak a magyar állampolgárok a rezsicsökkentés ötletéhez. A Fidesz-szavazó állampolgároknak csak az 57 százaléka mondta azt, hogy a rezsiköltségek hatósági csökkentése komoly megtakarítást jelent a családoknak; a Fidesz-szavazók 37 százaléka azt mondta, hogy végül mindenképpen az emberek fogják megfizetni ezt a kieső pénzt - és ezek még csak a Fidesz-szavazók. Ha megnézzük, hogy a teljes magyar társadalom hogyan gondolkodik a rezsicsökkentés kérdéséről, akkor azt mutatják a Medián adatai, hogy az összes válaszadónak csupán 33 százaléka mondja azt, hogy ez valóban komoly megtakarítást jelent a családoknak, és az összes válaszadó 61 százaléka szerint mindenféleképpen az emberekre fogják terhelni így vagy úgy ezeket a költségeket.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, itt már az egyszerű állampolgárok is átlátnak a szitán, átlátnak a szitán, hiszen pontosan tudják ők is azt, hogy ez a 10 százalékos rezsicsökkentés hosszú távon nem oldja meg az ő gondjaikat. Most lehet, hogy egy lélegzetvételnyi időt ad arra, hogy kicsit kidugják a fejüket a víz alól, de valójában hosszabb távon nem lesz olcsóbb a rezsi.

(16.10)

Összességében arra szeretném megkérni tisztelt képviselőtársaimat a kormánypárti oldalon, hogy azokat az ellenzéki felvetéseket, amelyeket most itt az egész napos vitában elmondtunk, értsük így az energiahatékonysági beruházások kapcsán, a használatarányos hulladékdíj kapcsán, illetve azokat a felvetéseket, amelyek életszerűbbé tennék a mostani rezsicsökkentési javaslatot, fontolják meg, hiszen ezek valóban olyan okos és jó javaslatok lehetnek, amelyek működni képesek. Lehet, hogy nem lehet belőlük nagy csinnadrattával politikai hasznot azonnal bezsebelni, de hosszú távon mindenféleképpen az emberek zsebeiben marad több akkor, ha nem az azonnali haszonszerzésről gondolkodunk, hanem a hosszú távú építkezésről, és az állampolgárok jó gazda szemléletének a kialakítását tartjuk célként.

Köszönöm szépen.