Tisztelt Látogató!

Tisztelt Látogató!

Szeretettel köszöntjük az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának honlapján!

A fenntartható fejlődés egy sokat emlegetett fogalom a hazai közbeszédben is, és így sajnos sokan sokfélét értenek bele. A fogalom a környezetvédelem fejlődésével, érésével, paradigmaváltásával jelenhetett meg, alig tíz évvel magának a környezetvédelem kifejezés és azzal együtt az első környezetvédelmi törekvések megjelenését követően, 1981-ben. Két évvel később, 1983-ban már az ENSZ kezdett gondolkozást és munkát a Környezet és Fejlődés Világbizottsága által, hogy értékelje a világban zajló folyamatokat, felismerve, hogy az emberi faj fennmaradása és a földi ökoszisztéma sorsa egymástól nem elválasztható. Már ekkorra világossá vált, hogy az ember jelenléte a Földön olyan piciny idő földtörténeti szempontból, hogy nem az a kérdés, fennmarad-e a Föld, mert bizonyosan igen, hanem az, hogy az emberiség fenn tud-e maradni azon környezeti tényezők között, azon társadalmi berendezkedéssel, amit teremtett/teremt magának.

A bizottságot Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezette, hazánkból a huszonkét tagú testületnek Láng István akadémikus volt tagja. A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk" (Our common future) címmel készített jelentésében rámutatott a gazdasági növekedés korlátaira és a gazdasági fejlődés új szükséges irányának szükségletére. A „Brundtland-jelentés" néven is ismert kutatási és stratégiaalkotási munka eredményeként létrejött jelentés olyan irányt vázolt fel az emberiségnek, ami a társadalmak fennmaradását segítő gazdasági és társadalmi berendezkedés során megőrzi a természeti erőforrásokat, lehetővé teszi az azokkal történő hosszú távú gazdálkodást, figyelembe véve azok ökológiai regenerációs igényeit is. Ugyanakkor az azokhoz való hozzáférést egy lényegesen nagyobb társadalmi igazságossággal valósítja meg a világban, így a fenntarthatóság kérdését messze nem környezetvédelmi ügyként kezeli, hanem a társadalmi fejlődést elősegítő stratégiaként, ami a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére éppúgy választ kell hogy adjon, mint ahogy a természeti erőforrások alapját adó biológiai sokféleség megőrzésnek is stratégiája kell hogy legyen.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2010-ben, amikor a korábbi környezetvédelmi bizottságot nem hozta újra létre, akkor nem pusztán átnevezte azt, hanem új szemlélettel, kibővített hatáskörrel és gondolkozással hozta létre részben a helyett a Fenntartható fejlődés bizottságát.

Ezt a fajta társadalmi és gazdasági kitekintésre lehetőséget teremtő bizottsági struktúrát folytatta a 2014-ben felálló új Országgyűlés is, lehetőséget teremtve arra, hogy a Magyarország Alaptörvénye által megfogalmazott értékek mentén olyan építő, alkotó munka induljon, ami pártpolitika fölött állva, a nemzet egészének érdekeit szem előtt tartó, főként a nemzet következő generációinak szükségleteit elsődlegesen figyelő gondolkozást indít el, javaslatokkal és véleményekkel segítve az Országgyűlés jogalkotó munkáját.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága nem azonos az Országgyűlés mellett működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal (NFFT), ami szektorokon, ágazatokon átívelően, szélesebb körűen gondolkozik a nemzeti szinten megvalósítandó fenntarthatóság kérdéseiről, mert a bizottságnak csak országgyűlési képviselői tagjai vannak, és ide csak parlamenti pártok frakciói delegálhattak tagokat. Ugyanakkor nagyban támaszkodunk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács munkájára is, és az általa előkészített, az Országgyűlés által határozati formában elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia számunkra is iránymutató.

A bizottságnak a környezet- és természetvédelem ügyén kívül foglalkoznia kell a fenntartható tájhasználat, általában a természeti erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás kérdései mellett az országban észlelhető szegénység kérdésével éppúgy, mint a társadalmi igazságosságra veszélyt jelentő gazdasági, társadalmi folyamatokkal.

A bizottság munkája nyitott, ülései nyilvánosak, és az abban folyó munka mindenki számára biztosítja a részvétel lehetőségét.

Sallai R. Benedek
elnök